Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek
Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Budapest, 2011. február 6.
Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások Morbiditási adatok Gyermekbalesetek
Budapest, 2011. február 6.
Miért törekszünk indikátorok használatára? ami nem mérhető, azt nehéz fejleszteni
erősségek és fejlesztendő területek feltárása változások követésére (tér, idő, ellátás, stb.) egyenlőtlenségek feltárása (földrajzi, ellátási, társadalmi, szociális, stb.) szükséges mértékű adatgyűjtés eltérő egészségügyi rendszerek eltérő adatszolgáltatási gyakorlat Budapest, 2011. február 6.
Indikátorok tulajdonságai Tudományos alapokon nyugvó Robosztus (erőteljes) Összehasonlítható Ez
akkor valósulhat meg, ha Érvényes- azt méri amit mérni kívánunk Konzisztens-mérési bizonytalanság kicsi Szenzitív-érzékenyen jelzi a változást Használható- van vagy létrehozható megfelelő adatforrás Definiálható- a jelenség, a mérőmódszer
Budapest, 2011. február 6.
Melyek a jó egész indikátor tulajdonságai? Tudományos alapokon nyugvó Robosztus Összehasonlítható A fentiek közül mindegyik
CHILD program EU Health Monitoring Programban egy projekt Cél: egységes európai gyermekegészségügyi indikátorok 2000-2002 között zajlott Résztvevők: 15 EU tagállam, Norvégia és Izland Záródokumentum: 38 indikátor Budapest, 2011. február 6.
CHILD program jelmondata „ A CHILD programnak a gyermekegészségügy fókuszában, és nem az egészségmonitorozás perifériáján kell lennie.” Budapest, 2011. február 6.
Gyermekegészségügyi morbiditási adatforrások Fertőző betegségek Veleszületett rendellenességek Mérgezések Gyermekkori rosszindulatú betegségek Gyermekkori cukorbetegség NIC adatgyűjtés Jelentés a háziorvosok/házi gyermekorvosok tevékenységéről Jelentés az iskolaegészségügyi munkáról
Budapest, 2011. február 6.
Milyen gyermekkori morbiditási adatforrásokat ismer a nem fertőző betegségek tekintetében? Háziorvosi/házigyermekorvosi jelentés Iskolaegészségügyi jelentés Veleszületett fejlődési rendellenességek országos nyilvántartása Neonatális Centrumok adatbázisa Gyermek diabetes regiszter Gyermek tumor-leukémia regiszter A fentiek közül mindegyik
Túlsúly, elhízás prevalenciája 2002 Túlsúlyos (%) Fiúk Lányok
2006 Elhízott (%) Túlsúlyos (%) Elhízott (%)
10,6-13,3%
2,5-3,4%
14,4-17,2%
3,9-4,4%
5,1-9,0%
1,4-2,1%
8,3-10,4%
1,4-3,2%
Adatforrás: HBSC vizsgálat (2003, 2007)
Budapest, 2011. február 6.
IDDM standard incidenciájának alakulása 1989-2009 között a 0-14 éves gyermekek körében SECULAR TRENDS IN STAND. INCIDENCE RATE (with 95% C.L.) BOYS AND GIRLS
25
INCIDENCE RATE (per 100,000)
20
15
10
5
0 1985
1990
1995
2000
2005
CALENDAR YEAR
Adatforrás: Gyermekdiabetes regiszter
2010
2015
0-14 éves korúak rosszindulatú daganatos betegének incidenciája Összes
LEU
CNS
TU
19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
Leukémia incidencia 1 millió gyermekre vetítve 0-14 éves korban
60 50 40 30 20
52,9 46,5 45,1 40,7
45,4 28,4
32
40,843,1
45,8 43,6
46,9 46,7 40 43,7
10
20 09
20 08
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
0
Asthma bronchiale prevalenciája (%) Év 1999 2001 2003 2007
0–11 hónapos 0,37 0,45 0,41 0,48
12 hó– 4
5–14
15–18
Együtt
éves 1,50 1,73 1,67 1,52
2,13 2,50 2,79 4,7
Adatforrás:KSH, 2007 Budapest, 2011. február 6.
1,75 2,08 2,55 4,1
1,85 2,17 2,43 3,9
Mennyi a gyermekkori asztma prevalenciája Magyarországon? 1% alatt 1-2% 4-6% 8-10%
NIC-ben ápoltak születési súly szerinti megoszlása 2005-2009
Adatforrás:OGYEI, 2010
Gesztációs kor és koraszülötek túlélési eslyének összefüggése 2005-09
Adatforrás:OGYEI, 2010
Bronchopulmonaris displasia túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint
Adatforrás:OGYEI, 2010
Súlyos agykamrai vérzés (III-IV st.) túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint
Adatforrás:OGYEI, 2010
Súlyos retinopathia (III-V st.) túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint
Adatforrás:OGYEI, 2010
Balesetmegelőzés-programok IV. Környezeti és Egészségügyi Miniszteriális Konferencia “Children’s Environment and Health Action Plan for Europe” (2004.) WHO Európai Régió Irodájának “European strategy for child and adolescent health and development” (2005.) Európa Tanács “Reccomendation on the prevention of injury and promotion on safety” Child Safety Alliance- Child Safety Action Plan for Europe Magyar kormány “Közös kincsünk a gyermek - Nemzeti program a gyermekeink egészségéért” (2005.)
Budapest, 2010. szeptember 13.
100.000 főre jutó halálozás
100.000 lakosra jutó halálozás Magyarországon korcsoportonként, a perinatális (születés körüli) okok és a veleszületett fejlődési rendellenességek kivételével (20052007 év átlaga)
120 100
Külső halálokok, véletlen balesetek
80
Külső halálokok, erőszak
60
Daganatok
40
fertőző betegségek
20
Egyéb
0 >1
1-4
5-9
10-14
életkor (év)
15-19
20-24
Véletlen balesetek aránya és rangsora a halálozásban 2008. Véletlen baleseti halálozás aránya a halálozásban
100% 80% 60% 40%
29,9% 13,2%
20%
35,6%
22,2%
14,7%
1,6% 0% <1 év
1-4 év
5-9 év 10-14 év 15-19 év
Véletlen balesetek aránya
0-19 év
Egyéb halálokok aránya Forrás: KSH 23
Hazai helyzet
Véletlen balesetek halálozása/100.000 2008. Véletlen balesetek halálozása 100.000 főre
18,0
15,3
16,0 14,0 12,0 10,0
9,3 7,3
8,0
4,9
6,0
3,1
4,0
2,9
2,0 0,0 <1 év
1-4 év
5-9 év 10-14 év15-19 év
0-19 év
Forrás: KSH 24
Gyermekbaleseti halálozás Magyarországon 0-19 éves korban 2000-2008.
Forrás: KSH 25
Gyermekbiztonsági piramis 1 haláleset 160 kórházi felvétel 2000 ambuláns ellátás Forrás:26ECSA
Számított megelőzhető halálozás a 2005-2007. évi adatok alapján
27
Külső halálokok miatti halálozás Magyarországon és az EU-ban 10
haláleset/100000fő
8
6
4
2
0 közlekedés
fulladás
esés
égés
mérgezés
gyilkosság
öngyilkosság
Adatforrás: KSH „Gyermekbalesetek Magyarországon” Fejezet: Halálozás (Sándor J., Bényi M. ) szerk: Páll G., Zentai É., 2007.
Budapest, 2010. szeptember 13.
Haláloki sorrend a véletlen balesetek között 2005-2007-ben Magyarországon
Életkor (év)
Közlekedési balesetek Fulladás Mérgezés Stranguláció, félrenyelés Esés Égés
Adatforrás: KSH
0-4
5-9
32
38
10-14
15-19
20-24
0-24
62
221
380
733 # 1.helyen
15
6
21
32
24
98 # 2.helyen
6
0
7
12
35
60 # 3.helyen
26
3
8
6
3
46 # 4.helyen
0
1
3
7
13
24 # 5.helyen
6
0
2
0
0
8 # 6.helyen
Budapest, 2010. szeptember 13.
Melyik a legmagasabb mortalitású gyermekbaleset típus a 0-19 éves korcsoportban? Közlekedési balesetek Fulladás Mérgezés Égés
Kórházi felvételek száma 2005-2007-ig
Kórházi felvételek véletlen balesetek miatt 0-24 éves kor között Magyarországon (2005-07)
6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Életkor (év)
Motoros járműbaleset Strangulatio, idegentest
Adatforrás:OEP
Esés Égés
Fulladás Mérgezés
Budapest, 2010. szeptember 13.
Melyik gyermekbaleset típus miatt történik a legtöbb kórházi felvétel a 0-19 éves korosztályban? Közlekedési baleset Mérgezés Égés Esés
Akcióterv készítés folyamata
Forrás: European Child Safety Alliance
Budapest, 2010. szeptember 13.
Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (2010-2019)
A folyamat
Felhatalmazás „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program Helyzetelemzés Nemzeti partnerek azonosítása Előkészítő ülés : 2009. február 23. Missziós nyilatkozat Kritikus területek Munkacsoportok - javaslat Átfogó cél Konkrét célok 2010-2012 év javasolt akciói Összegzés, véleményeztetés Véglegesítés Folyamat értékelés Szerkesztés, fordítás, disszemináció
Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (2010-2019)
Kritikus területek, átfogó célok
Köszönöm a figyelmet!