GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetıjogi és Kriminológiai Tanszék

SZAKDOLGOZAT GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN

Készítette:

Konzulens: Tóth Nikoletta Jogász Szak Levelezı tagozat

Dr. Gilányi Eszter egyetemi tanársegéd

Miskolc, 2013

University of Miskolc, Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology

THESIS Child Abuse and Neglect in the Family

Author

Consultant: Nikoletta Tóth Law Correspondence training

Miskolc, 2013

Eszter Gilányi Assistant lecturer

„ Aki különbséget tud tenni Arcul-legyintés és ökölcsapás között, Az már tudja, Mi a gyermekek elleni erıszak.” Henry Kempe

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 6 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

2.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................ 6 A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK MEGJELENÉSE ........................................................................... 7 A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK FOGALMA ................................................................................. 8 A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK LEHETSÉGES FORMÁI .............................................................. 10

GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN ........................................................................ 12 2.1. TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS ................................................................................................... 12 2.3. A GYERMEKBÁNTALMAZÁS FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA ...................................................... 15 2.4. A ROSSZ BÁNÁSMÓDRÓL ALKOTOTT ELMÉLETEK .................................................................... 16 2.5. GYERMEKBÁNTALMAZÁS KOCKÁZATI TÉNYEZİI, VESZÉLYEZTETETTSÉG............................... 17 2.6. A GYEREKBÁNTALMAZÁS FORMÁI .......................................................................................... 19 2.6.1. Fizikai bántalmazás ........................................................................................................... 20 2.6.2. Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás.................................................................... 27 2.6.3. Elhanyagolás...................................................................................................................... 30 2.6.4. A gyerekek szexuális bántalmazása ................................................................................... 32 2.7. A FELESÉGBÁNTALMAZÁS ÉS A GYERMEKBÁNTALMAZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI ............................. 38 2.8. AZ INTÉZMÉNYEKBEN TÖRTÉNİ BÁNTALMAZÁS ..................................................................... 42

3.

A GYERMEKEK JOGAI.............................................................................................................. 45

4.

GYERMEKVÉDELEM................................................................................................................. 46 4.1. GYERMEKVÉDELEM DEFINIÁLÁSA ........................................................................................... 46 4.2. A GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE .......................................................................................... 46 4.3. A BÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE A JELZİRENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL ......................................... 48 4.4. GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS (HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK) ............................................ 53 4.4.1. Védelembe vétel...................................................................................................................... 53 4.4.2. Családba fogadás............................................................................................................... 53 4.4.3. Ideiglenes hatályú elhelyezés ............................................................................................. 53 4.4.4. Nevelésbe vétel................................................................................................................... 54 4.4.5. Nevelési felügyelet ............................................................................................................. 54 4.5. A GYERMEKVÉDELEM INTÉZMÉNYRENDSZERE ........................................................................ 55

5.

A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÖRÉBE VONATÓ BŐNCSELEKMÉNYEK .................. 56 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

FIZIKAI ERİSZAK ..................................................................................................................... 57 PSZICHOLÓGIAI ERİSZAK ........................................................................................................ 59 SZEXUÁLIS ERİSZAK ............................................................................................................... 59 ELHANYAGOLÁS ...................................................................................................................... 65

6. A BÁNTALMAZOTT GYERMEK ELJÁRÁSJOGI HELYZETE AZ 1998.ÉVI XIX. TÖRVÉNY A BÜNTETİELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALAPJÁN ..................................... 67 7.

A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÖVETKEZMÉNYEI .......................................................... 69 7.1. 7.2.

8.

AMIKOR A GYEREK FELNİ ....................................................................................................... 69 ÁLDOZATTÁ VAGY AGRESSZORRÁ VÁLÁS ............................................................................... 72

HA BAJBAN VAGYUNK ............................................................................................................. 74 8.1

KRÍZISHELYZETBEN HÍVHATÓ SZÁMOK ................................................................................... 74

9. BEFEJEZÉS......................................................................................................................................... 77 LÉTEZIK MEGOLDÁS?............................................................................................................................. 77 FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................................................................................. 78 JOGSZABÁLYJEGYZÉK ..................................................................................................................... 80 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ................................................................................................................. 81

1.

BEVEZETÉS

1.1.

Bevezetés Talán soha nem járt annyi ember pszichológushoz, pszichiáterhez, mint az

utóbbi idıben. Tele vagyunk szorongással, fóbiákkal, irracionális félelmekkel. Félünk, amikor elıször közösségbe kerülünk, félünk az iskolában, félünk a munkahelyünkön. Az élet kihívásaival, a párkapcsolati nehézségekkel sem tudunk bátran szembenézni. Elmenekülünk. Van, aki nyíltan vállalja a problémáit, másnak kellemetlen, ha errıl beszélnie kell, egyszerőbb ha tudomást se vesz róla. Számtalanszor feltesszük magunknak a kérdést, bennünk van a hiba, hol rontottuk el? Aztán a múltban keressük a hibát. A család az egyik legfontosabb intézmény életünk során, ha nem a legfontosabb. Családba születünk bele, és családból távozunk életünk végén optimális körülmények között. A család szó hallatán rögtön valami bensıséges, magasztos jó érzés fog el bennünket, még akkor is, ha nem a legmegfelelıbb családban nıttünk fel. A család, optimális körülmények között lelkileg egészséges, önbizalommal teli felnövekvı generációt tud felnevelni. A szóbeli bántás, az állandó lekicsinylés szorongásokkal teli jellemet nevel. A durva agresszió és a szexuális bántalmazás hatása egy fejlıdı személyiségre ennél sokkal borzasztóbb. Sok szülı bele sem gondol, hogy egy általa jónak tartott nevelési, fegyelmezési metodikával –amely nem a kölcsönös tiszteletben tartás elvére épül - milyen sokat árthat gyermekének, milyen hosszú idıre gátolhatja gyermeke egészséges testi-lelki fejlıdését. A sikeres jövı záloga, a felnövekvı egészséges generáció. Kérdem, hogy legyen az a felnıtt sikeres, tervekkel és ambíciókkal teli, aki ehhez nemhogy megkapta volna a szükséges lelki támaszt, hanem még épp hátráltatták is mindenben. Az embert élete során számtalan pozitív, ugyanakkor negatív hatás éri. Ha már a családi fészekben az állandó elutasítás, gyalázás, lelki-testi bántás között él, akkor vajon, hogyan fog megbirkózni a késıbbi negatív élményekkel, kudarcokkal, mely sajnos életünk velejárói. Sikeres önfejlesztés, megfelelı társ, megfelelı támogató, fejlesztı személy nélkül, sehogy! Ördögi kör csapdájába kerül, ahonnan egyenes út vezet a drog, a gyógyszerek, az alkohol, a depresszió, és a pánikbetegségek kavalkádja felé.

6

1.2.

A családon belüli erıszak megjelenése

A 20. század második feléig családon belüli erıszakról szó sem esett. A család élete bezárt kapuk mögött maradt.1 A családon belüli erıszak körébe tartozó cselekmények közül elıször a gyerekek bántalmazása került a középpontba. Ahhoz, hogy a családi erıszak értelmezhetı legyen, az volt szükséges, hogy a köz- és privátszféra elkülönüljön, és eltérı szabályok szerint mőködjön. A családi erıszak koncepciójának, a családi élet magánéletté válásával jött létre a feltétele. A család életébe sokáig kívülrıl beavatkozni nem lehetett. A hatvanas évektıl makro-szociológiai és kultúr-szociológiai paradigmaváltás zajlik, amelyet olyan mutatók fejeznek ki, mint pl.: a házasságkötések számának csökkenése, a házasságon kívüli születések számának emelkedése, a gyermekkori devianciák, a csoportos bőnözés, a szervezett bőnözés jelentıs növekedése. A változásoknak ebbe a szövedékében ágyazódott a család hagyományos intézményének a krízise is. A családon belüli erıszak kutatása Magyarországon nem tekint vissza még olyan hosszú idıre, mint a nyugati országokban. A kutatások elsısorban a házastársak közötti felmérésére törekedtek. „1997-es év, a családon belüli erıszak elleni küzdelem szempontjából kiemelendı”2, ekkor fogadta el az Országgyőlés a Gyermekvédelemi törvényt, valamint az erıszakos közösülés büntethetıvé vált a házastársak között, és a Kormány a 2174/1997. számú határozatában jogalkotási kötelezettséget vállalt a családon belüli erıszak törvényi szintő szabályozására. 2002-ben több olyan eset is széles körben ismertté vált, amelyben a gyermek, vagy a feleség halálos áldozattá vált az apa vagy a férj bántalmazásának. Több civil szervezet is aláírásgyőjtést kezdeményezett a családon belüli erıszakkal szembeni határozott állami fellépést sürgetve. Az országos rendırfıkapitány kiadta a 13/2003. sz. ORFK - intézkedést a családon belüli erıszak kezelésével és a kiskorúak védelmével összefüggı rendıri feladatok végrehajtásáról. Az érintett tárcák kampányokat indítottak a családi erıszak ellen.

1 2

Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005. 61. old. Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005. 13-52. old

7

1992-ben elindult egy civil szervezet, az ESZTER Alapítvány. Megszületett a családon belüli erıszak megelızésére és hatékony kezelésére irányuló 45/2003. (IV.16.) országgyőlési határozat.3 A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiájában is központi szerepet kapott a családon belüli erıszak prevenciója. A család nem tekinthetı zárt rendszernek4. A szocializáció nem elzárt térben zajlik, annak a társadalomnak a normái, kultúrája határozza meg, amelyben az egyén él. A családon belüli erıszak ténye végigkísérte az emberiség történetét, ám koronként, kultúránként

más-más

mértékben

tekintették

azt

természetesnek,

vagy

ép

tőrhetetlennek. A korábbi történeti korszakokban még a legdurvább, családon belül erıszak is megmaradt a család privát szférájában. A hetvenes évek polgári társadalmában kezdtek nagyobb jelentıséget tulajdonítani a családon belüli erıszaknak. E társadalmak ekkor szembesültek az erısödı erıszak releváns társadalmi tényével, melyet összefüggésbe hoztak a családon belüli erıszak növekedésével.

1.3.

A családon belüli erıszak fogalma

Azok a jelenségek, amelyek a családon belüli erıszakhoz tartoznak, nagyon különbözı természetőek, nem köthetıek igazán jogszabályi definícióhoz sem. A legfontosabb győjtıkategóriák az intim partner elleni erıszak, a gyermekkel szembeni rossz bánásmód, a gyermekkel szembeni abúzus, idıs személlyel szembeni abúzus és elhanyagolás, valamint ifjúsági erıszak. A családon belüli erıszak elleni fellépés elsıdleges területe a büntetıjog. Családon belüli erıszaknak tekinthetı az egy háztartásban élı személyek, a volt házastársak, volt élettársak, a gyermekvédelmi intézményben nevelkedı kiskorúak között megvalósuló, vagy ıket a felsorolt személyek cselekménye által érintı bőncselekmények. A családi erıszak magába foglalja a bántalmazást, a testi sanyargatást éppúgy, mint a szexuális kényszerítés legkülönbözıbb formáit5. A kialakuló családi erıszak vesztese legtöbbször a gyermek. Azokban a családi rendszerekben, ahol a családfıi hatalmat gyakorló személy eszköztára eleve hiányos, ahol a családtagok befolyásolásának olyan 3

Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005. 62-86. old Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 41-48. old. 5 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 50-54. old. 4

8

eszközei, mint a verbális meggyızés, a ráutaló vagy mintaadó magatartással történı befolyásolás eleve ismeretlenek, ott csak az erıszak enyhébb vagy durvább formája marad konfliktusfeloldó, problémamegoldó eszközként. A családon belüli érdekérvényesítésre alkalmazott eszközök minıségét, fajtáját a társadalom egészében létezı erıszakszint, a korunkat mindjobban átható nagyfokú agresszivitás is befolyásolja. Az erıszakos bőncselekmények jelentıs része nem a nyílt utcán, a sötét parkokban, hanem a családi otthonok falaki között kerül sor. Magyarországon minden második, halállal végzıdı erıszakos bőncselekmény családi ügy. ”

A családon belüli erıszak nem magánügy, hanem a legszélesebb nyilvánosságot érintı

kérdés”6. A családon belüli erıszak az erıszak legelterjedtebb formája. A nık és a gyermekek a társadalmi élet minden szférája közül épp a családban vannak a legkevésbé biztonságban. A családon belüli erıszak fogalma kétségkívül nehézkes, mesterséges kifejezés, amely mindazonáltal kitőnıen bevált a gyakorlati használat során. A családon belüli erıszak nem korlátozódik a szőkebb, modern értelemben vett családra. Az elkövetı és az áldozat nem feltétlen áll rokoni vagy házastársi kapcsolatban. Lényeges viszont, hogy az érintett személyek hosszabb idın keresztül együtt élnek egy olyan korlátozott térben, amely természeténél fogva nagyrészt kizárja a kapcsolat fölötti társadalmi ellenırzést. Így tehát a családon belüli erıszak kifejezés magába foglalja a háztartási személyzet, vagy például a gyermekgondozó ellen elkövetett erıszakos cselekményeket is. A pszichológia a családon belüli erıszaknak – a résztvevık személye szerint- három megnyilvánulását írja le7. Az egyik a házastársak közötti, a másik a gyermek elleni, a harmadik pedig a családban élı idıs személy elleni erıszak. Mindhárom típus esetében igaz, hogy az erıszak formája nemcsak fizikai bántalmazás lehet, hanem szándékosan és folyamatosan elıidézett lelki gyötrelem is. A fizikai bántalmazásra soha nincs elfogadható mentség, de a megalázás, a szándékos és tartós pszichológiai kínzás önmagában is családon belüli erıszaknak minısülhet, nem beszélve arról, hogy sokszor 6

Szociális és Családügyi Minisztérium Nıképviseleti Titkárság: Erıszak a családban, Szociális Családügyi Minisztérium, Budapest, 1999. 5. old. 7 Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006. 17-24. old.

9

megelızi a fizikai erıszakot. A fizikai és pszichológiai bántalmazás mellett, ne felejtsük el a családon belüli erıszak harmadik formáját, a szexuális erıszakot sem, és a gondozás, a gondoskodás elmulasztásával, a gyermek vagy a beteg, idıs családtag gyakran végzetes elhanyagolásával is gyakran találkozunk. A családon belüli erıszak fogalmának meghatározása, - ahogy az elızıek alapján is láthatjuk-, összetett dolog, sokféle fogalom meghatározás létezik. Általánosan elmondható, hogy a családon belüli erıszak alatt a feleség/élettárs és gyermekek bántalmazását értjük. A családon belüli erıszak, jelentıs többségében, láthatatlan formában a családok privát szférájában bekövetkezı negatív cselekmények sorozata, melyek az elszenvedıknek különbözı mértékő testi és lelki sérülésekkel járhatnak. A láthatatlanság egyenes következményeként a prevenció szinte megvalósíthatatlan, sıt az agresszió elszenvedıjének segítségkérése többségében el sem jut a külvilághoz. A néma sikolyokat észre kell venni a társadalomnak, nem könnyő feladat és nehéz is megtalálni ennek az eszközét. Az erıszak megnyilvánulásának formáit jellegzetességük szerint a következı jól meghatározott csoportokba sorolhatjuk: szóbeli erıszak, testi erıszak, szexuális erıszak, gazdasági erıszak.

1.4.

A családon belüli erıszak lehetséges formái8

1. Fizikai erıszak 2. Pszichológiai erıszak -

sértegetés, elutasítás

-

fenyegetés, vádaskodás

-

lekezelés, mellızés

-

birtokló és büntetı viselkedés

-

érzelmi zsarolás

3. Szexuális erıszak 4. Elhanyagolás A szóbeli erıszak bántalmazással, veréssel fenyeget, sértegetést, gúnyolódást, lekicsinylést, nevetségessé tételt jelent. A lelki erıszak, nem más, mint az alapvetı 8

Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006. 25-57. old.

10

érzelmi szükséglet megtagadása, elszigetelés, eltiltás, féltékenység, ellenırzés alatt tartás. Testi erıszak fizikai fájdalom okozása. Szexuális erıszak nem kívánt szexuális tevékenységre kényszerítés, függetlenül attól, hogy az elszenvedı fizikai ellenállást tanúsított vagy sem. Gazdasági erıszak egyértelmően anyagi függıségben tartást jelent, teljes anyagi kiszolgáltatottságot.

11

2.

GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN

2.1.

Történeti visszatekintés

„Gyermekek ellen a történelem során számtalan esetben követtek el olyan cselekményt, amelyet ma joggal tartanánk bőncselekmények.”9 Az emberiség történetének korai szakaszában a gyermekölést egyfajta születésszabályozási eszközként gyakorolták. Az Egyesült Államokban elıbb alakult meg az Állatvédı Liga, mint a gyermekek védelmét szolgáló szervezet. New Yorkban, 1874-ben egy egyházi gondozó észlelte, hogy a kiskorú Mary Ellent szülei rendszeresen és súlyosan bántalmazták. A gondozó az Állatvédı Ligához fordult, mivel a gyermekkel úgy bántak mint az állattal. A gyermeket sikerült kiragadni környezetébıl. Egy évvel késıbb megalakult a Gyermekvédelmi Liga is. Magyarországon is hasonló volt a helyzet, a századfordulón egy Hont megyei faluban, ahol nagy volt a szegénység, az újszülöttek nagy része egyik napról a másikra elpusztult. A történelem hajnalán, a nıkre bízott háztartásvezetés közügynek számított. A patriarchális családdal ez megváltozott.10 A középkori társadalomban a gyermekek a fizikai önállóságot 5-7 éves koruk körül elérve a felnıtt közösség részévé váltak. A 17.18.- században a polgári társadalom kialakulásával bukkant fel a gyermekkor eszméje. Ekkor éles cezúra alakul ki a gyermek- és felnıttkor között. A gyermekkor ideája a polgári társadalom kialakulásához kapcsolódik. Ekkor vált elıször szükségessé, hogy iskolában sajátítsák el azt a tudást, amely a hétköznapi együttéléshez szükséges. A leszármazók iránti nagyobb figyelem a gyermekek egészségének és higiéniai szükségleteinek figyelembevételét eredményezte. A gyermekek gondozása, nevelése teljes egészében a család gondjává vált. A gyermekek családon belüli helyét a szülı, leginkább az apai hatalomnak való alávetettség jellemezte. A tömeges szegénység megjelenésének idıszakában a legközömbösebb a társadalom a gyermekek elleni erıszak jelenségével, és tolerancia érvényesül a gyermekek kizsákmányolása iránt is. A gyermek mint sértett, mint áldozat problémája csak igen rövid idıre tőnt fel a politikai teendık között. A 19. század közepén kialakuló angol gyermekvédı mozgalom tagjait a középosztálybeli asszonyok alkották. Megalakult a Nemzeti Gyermekmenhely és 18899

Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 11. old. Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 11-20. old.

10

12

ben

a

Gyermekvédı

Liga

is.

Az

1889-es

angol

Gyermekvédelmi

tv.

bőncselekményként definiálta a gyermek megbetegítését, elhanyagolását. A fokozódó állami beavatkozásnak, az állami kényszereszközök használatának számos jele volt. Az 1889-es angol Gyermekvédelmi Szegénytörvény törte meg elıször „az én házam az én váram” elvét, jogi eszközöket nyújtva a hatalomnak arra, hogy állami kényszereszközökkel is beavatkozzék a gyermekek megmentése érdekében. Az 1904-es, a Gyermekkel Szembeni Kegyetlenkedést Megelızı Törvény a szülık elleni eljárás és a szülıi felügyeleti jog megszüntetésének kezdeményezési jogát a helyi végrehajtó hatalom szerveire ruházta. Franciaországban is a gyermekvédelem kezdetei is a szegényügyhöz

kapcsolódtak.

Az

állami

beavatkozás

lehetıségét

1806-ban

megszervezett Szegényügyi Szolgálat szervezetei biztosították, amelyek az elhanyagolt, és árva gyermekek gondozásával foglalkoztak. Európában a két világháború között a gyermekvédelem alapvetı prioritásai nem változtak: a hangsúly továbbra is a társadalom védelmén maradt, mely társadalmat potenciálisan veszélyeztette a gyermek és fiatalkori bőnözés. A gyermekvédelemben a kiskorú sértettek védelemét inkább a nem megfelelı környezetbıl való kiragadásuk jelentette, mintsem a prevenció vagy rehabilitáció. A gyereknevelés történeti áttekintése:11 A szülı-gyermek kapcsolat

A szülı rejtett kívánsága

Megjelenési formák

formái 1.gyermekgyilkosságok:

„bárcsak meghalnál, hogy

gyermekgyilkosságok, gyermekek,

ókor -4. század

megszabaduljak attól a félelemtıl,

mint rituális vallási áldozatok,

hogy megöl az anyám”

gyermekek eladása

„el kell hogy hagyjalak, mert

Kiadás szoptató dajkához, kolostorba

menekülnöm kell a rád vetített

küldés, szolgának vagy inasnak adás

2. elhagyás: 4. – 13. század

szükségleteimtıl” 3. ambivalencia: 14.- 17.

„rossz vagy a rád vetített erotikus és

Verés, beöntések, rövid ideig tartó

század

agresszív tulajdonságaimtól”

pólyázás

4. erıszak: 18.század

„akkor szeretlek, ha teljesen

Korai szobatisztaságra való szoktatás,

ellenırizhetlek”

a gyermeki szexualitás elnyomása

5. szocializáció: 19.-20.

„akkor szeretünk, ha céljaidat

Kötelezı iskoláztatás, rejtett szülıi

század eleje

megvalósítod”

kívánságok kivetítése, bőntudatra építés

6. segítés: 1950 -

11

„szeretünk és segítünk neked, hogy

Erıszak nélküli születés, szabad

megvalósítsd céljaidat”

nevelés, gyermeki jogok

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 31-46 old.

13

2.2.

A gyermekbántalmazás megközelítése

Számtalan modell és megközelítés szerint határozható meg, ezek egy része csak a probléma bizonyos vonatkozásaira ad magyarázatot vagy csak részterületeket ír le. 1.”Az ökológiai modellt Bronfenbrenner dolgozta ki, majd Belsky fejlesztette tovább a négy szintő modellt”12. Ez a gyereket egy eltérı szinteket meghatározó rendszerben helyezi el. 4 elemet különböztetünk meg13: -

a gyerek saját jellemzıit,

-

a gondozó, nevelı jellemzıit,

-

a család és a gyerek szőkebb környezetének jellemzıit

-

a közösség és a társadalom sajátosságait, ahol a gyerek él, mégpedig szociális, gazdasági, kulturális vonatkozásokban egyaránt.

2. A pszichoanalitikus modell szerint a bántalmazás hátterében a kötıdési zavarok, a korai anya-gyerek kapcsolat zavarai állnak. Ilyen esetben az elhanyagolt gyermek felnıve sem, vagy csak korlátozottan képes jó szülıként viselkedni. Ez a modell fontosnak tartja a terápiát, a konzultációs segítségadást. 3. A szociális tanuláselméleti (behaviorista/ modellnek az az alapja, hogy mindannyian utánzással a látott példák alapján tanulunk, elsısorban a jutalmazáson a büntetésen keresztül. A bántalmazást, elhanyagolást elszenvedı gyerek ezt a lehetséges viselkedési módot, nevelési metódust sajátítja el, és így válik generációkon átívelıvé a bántalmazó magatartás, életvitel. 4. A szocio-biológiai modell szerint fogyatékosság vagy betegség szolgálhat a bántalmazás alapjául, amely vagy azért következik be, mert a gyerek nagyon sok odafigyelést, törıdést igényel, vagy mert a szülı szégyelli, esetleg azért, mert a gyerek fokozott kiszolgáltatottsága még inkább kiszolgáltatja ıt a potenciális bántalmazóknak.

12 13

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 47.old. Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 47-63. old.

14

5. A családi funkció modell, a családterápiás segítségben bízik. Ebben a modellben szerepel a bőnbak elmélet, ahol csak az egyik családtag válik minden baj okozójává, és az ı bántalmazása a megoldás a családi együttmőködésre. 6. Feminista modell. Az alapvetı gondot a társadalom patriarchális hagyományokra épülı szemlélete és gyakorlata okozza. A gyerekek szexuális bántalmazása az intézményesített férfiuralom, patriarchátus megnyilvánulása.

2.3.

A gyermekbántalmazás fogalmának kialakulása

A történelembıl tudjuk, hogy különbözı történeti korokban eltérı embereszmények fogalmazódtak meg, ennek megfelelıen eltérı gyermekfelfogásokkal találkozunk. A gyermekek

életben

tartása,

felnevelése

az

ókori

Egyiptomban

gazdasági

szükségszerőség, az anyagi gyarapodás feltétele. Babilonban a hozomány azt a célt szolgálta, hogy az asszonyok fel tudják nevelni gyermekeiket, az anya esetleges halálakor pedig a hozomány a gyermeket illeti meg. Az ókori közel-keleti kultúrák mindegyike úgy tekintett a gyermekre, mint védelemre szoruló lényre, aki magatehetetlen, képtelen saját ügyeit intézni, ezért jogi képviseletét az apa látta el. Az ókori görögök úgy tartották, hogy gyermekeik segítségével kapcsolódhatnak a jövıhöz. A rómaiak gyerekeik felnevelését a görögökhöz hasonlóan fontosnak tartották, de a római apának igen nagy hatalma volt a gyermek felett, ítélkezhetett gyermeke élete vagy halála felett akár idısebb korában is. A középkorban a kisgyermeket meglehetısen szokatlanul gondozták. A gyermekkor felfedezése, a 17. századra a polgári család kialakulásának idejére tehetı. A gyermekbántalmazás fogalmának definíciós nehézségei14: -

mikor minısítünk egy adott viselkedést, vagy ép valamely viselkedés hiányát bántalmazásnak

-

az adott viselkedés súlyosságának megítélése

-

definíciós probléma a bántalmazás ismétlıdése.

14

Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004. 32-33. old.

15

A gyermekek fizikai bántalmazásáról elıször a ’40-es években jelent meg néhány publikáció, melyekben kórházi kezelés során vált nyilvánvalóvá: a gyermeket bántalmazták. Az elsı tanulmány, amely a rossz szülı bánásmódot valószínősítette, egy radiológustól,

Caffey-tıl származik. Kempe 1962-ben irt a megvert gyerek

szindrómáról. Fontos lépés volt a gyermekbántalmazás fogalmának kiterjesztése a szexuális bántalmazásra és az érzelmi elhanyagolásra.

2.4.

A rossz bánásmódról alkotott elméletek15

1.

Az evolúciós pszichológiai megközelítés

A már klasszikusnak számító szocio-biológiai modell szerint a bántalmazás alapja lehet a gyermek testi vagy mentális fogyatékossága vagy betegsége. A szülık úgy viselkednek, mintha idısebb gyermekeiket többre értékelnék a fiatalabbaknál. Az utódok reproduktív értéke nagymértékben függ a rendelkezésre álló erıforrások mennyiségétıl és azok elıre jelezhetıségétıl. A szülık várhatóan fokozottan diszkriminatívak a gyerekeikkel szemben ott, ahol a korlátozott anyagi erıforrások csak kevés számú utód eltartását teszik lehetıvé. A gyerekek reproduktív kilátásai nemük szerint is változhatnak. Egyes esetekben a lányokat, máskor inkább a fiúkat részesítik elınyben. A gyermekbántalmazások kockázata azokban a családokban magas, ahol az egyik szülı mostoha. A veleszületetten fogyatékos gyerekek fokozott bántalmazásnak vannak kitéve. 2.

Az ökológiai modell

Az ökológiai modell alapján Belsky dolgozott ki a bántalmazás elemzésére négyszintő modellt. -

makroszinten érvényesül az adott kultúra, jelen esetben gyermekbántalmazással kapcsolatos nézeteinek összessége

-

exoszint: emberi kapcsolatok indirekt hatásának szintje, pl: társadalmi nyomás a bántalmazás prevenciójában

15

Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004. 59-80. old.

16

-

mezoszint: a család és a kiscsoportok szintje, a bántalmazás intergenerációs átvitelének rendszere

-

mikroszint: az egyéni viselkedés vizsgálati szintje

3.

A kötıdéselmélet

Bowlby a kötıdési ciklust az élet elsı éveiben négy fázisban írta le. A kötıdés fejlıdési fázisai úgy is megfogalmazható, mint egy intenzív aktus, amelynek célja az idegenektıl való védelem. 4.

A rossz bánásmód áthagyományozása: Transzgenerációs modellek

A gyermekbántalmazás

szakirodalmában

állandóan

visszatérı

téma,

hogy a

bántalmazott/elhanyagolt gyermek maga is bántalmazó/ elhanyagoló szülıvé válik. Egy lehetséges magyarázat szerint a gyermek megtanulja a bántalmazó szülıi modellt. Más nézıpont szerint a rossz bánásmód hátterében álló agresszív viselkedést genetikai prediszpozíciók írják elı. Valószínő azonban, hogy az áthagyományozás hátterében szociális és genetikai tényezık kombinációja áll. Egy biztos: az a vélemény, hogy a rossz bánásmód generációkon keresztül megfigyelhetı jelenség, a legszélesebb körben elfogadott hipotézis. Rutter kumulatív rizikó modelljében a rossz bánásmód áthagyományozása

tapasztalatok

láncolatán

keresztül

valósul

meg,

amelyben

meghatározó a szülı gyermekkori tapasztalata.

2.5.

Gyermekbántalmazás kockázati tényezıi, veszélyeztetettség

Egyre szorosabban kapcsolódik össze a gyermekek nevelésének elhanyagolása különösen az alkoholizmussal és a bőnözéssel. A gyermek- és fiatalkorúak szociális biztonságát és morális fejlıdését veszélyeztetı körülmények leginkább anyagi természető, vagy a szülık beilleszkedési zavaraiból eredıek. Az elmúlt években háromezer fölé emelkedett a veszélyeztetett kiskorúak száma. A veszélyeztetı családokra az átlagosnál nagyobb családnagyság és atipikus családi struktúra a jellemzı. Minden veszélyeztetı családban hiányzik a családi közösség védelmi funkciója.

17

A családi erıszak igen gyakran manifesztálódik a kiskorúak sérelmére elkövetett bőncselekményekben. A szociálisan hátrányos helyzet nem feltétlenül veszélyezteti a kiskorú szocializációját. A hatósági beavatkozás, a büntetıeljárás a társadalmi hierarchiában felfelé haladva egyre ritkább16. Ez azonban nem azt jelenti, hogy magas társadalmi réteghelyzető családokban nem fordul elı gyermekverés, a gyermek megerıszakolása, vagy érzelmi elhanyagolás. Veszélyeztetett az a kiskorú, akit a szülık vagy nevelık olyan módon nevelnek és gondoznak, amely egy adott kultúrában, helyen és idıben elfogadhatatlan. A veszélyeztetettség kategóriája három részre tagolódik: -

a gyermek fizikai, egészségi fejlıdésének veszélyeztetése

-

a gyermek társadalmi integrációjának veszélyeztetése

-

a gyermek morális fejlıdésének veszélyeztetése

Büntetıjogi felelısséget azonban csak e veszélyeztetı magatartások legszélsıségesebb megnyilvánulásai alapozzák meg. Meg kell határozni, hogy hol és miért ott húzódik az a határ, amely a szülıi viselkedés megítélést átbillenti a büntetıjogi eszközöket igénylı szférába. A gyermekbántalmazás kockázati tényezıi17: 1.

Az érintett gyerekek jellemzıi:

-

A kisebb kor, ık a legsérülékenyebbek.

-

Különösen nagymértékben vannak kitéve fizikai bántalmazásnak a koraszülöttek, a fogyatékkal született kisgyerekek, az ikrek. A lányok nagyobb veszélynek vannak kitéve mint a fiúk, akár újszülött

-

gyilkosságról, éheztetésrıl, szexuális abúzusról van szó. A nemi különbségek a fizikai bántalmazás tekintetében nem jeleznek konzisztens eltérést. A tizenéveseket a verbális és a szexuális abúzus fenyegeti a leginkább

2. 16 17

A bántalmazóvá vált szülı/gondozó jellemzıi. A nık keményebbek a testi fenyítésben mint a férfiak

Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 41-48. old. Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 52-63 old.

18

Az egyedülálló anyák háromszor olyan gyakran jelezték súlyos testi fenyítés gyakori

-

alkalmazását, mint a partnerükkel együtt élık. -

A szexuális abúzus elkövetıi legtöbb esetben férfiak.

-

Azok a szülık is akik maguk is rossz bánásmódot éltek át gyermekkorukban nagyobb eséllyel válnak maguk is ilyen szülıvé.

3.

A családi és szociális jellemzık: A szegénység erısen összefügg mind a lelki/fizikai mind pedig a szexuális

-

bántalmazással. A rossz szocio-ökonómiai státus, munkanélküliség, alacsony havi jövedelem növeli

-

a családi erıszak a gyermekbántalmazás esélyét. -

A gyermekbántalmazás gyakrabban fordul elı elvált vagy különélı szülık esetében.

-

A gyermekbántalmazás valószínősége csökken a kiterjedt, nagycsaládban élıknél és ott, ahol a gyermeknevelés gondját megosztják.

-

A családi élet zsúfoltsága, a helyszőke növeli a bántalmazás valószínőségét.

-

A függıség- gyógyszer, alkohol, drog- és a családi erıszak növeli a gyerekekkel szembeni rossz bánásmód esélyét. Az erıszakhoz sok esetben a konfliktus vagy a krízishelyzet rendkívül rossz

-

kezelése, az e területen mutatkozó eszköztelenség vezet. Növeli a gyermekbántalmazás kockázatát, ha a családtagok a bántalmazást az

-

együttélés normális kockázataként fogadják el, a problémát tanúként kezelik, és nem mernek segítséget kérni.

2.6.

A gyerekbántalmazás formái18

a)

Fizikai bántalmazás

b)

Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás

c)

Elhanyagolás

d)

Szexuális bántalmazás

18

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 63-127 old.

19

2.6.1. Fizikai bántalmazás A gyermekek fizikai bántalmazására irányuló kutatásokat három fı csoportba rendszerezhetjük, aszerint, hogy azok a gyermekbántalmazáshoz vezetı okok és körülmények közül mely faktorokat tekintenek alapvetınek19. E három tényezıcsoport: -

a szülık személyéhez tapadó,

-

a családdal kapcsolatos

-

környezeti tényezık.

A kutatások kezdetben fıként a bántalmazó szülık pszichológiai rendellenességeinek leírásával és azonosításával próbálkoztak, és a kutatások nyomán elfogadottá vált, hogy nincs olyan pszichiátriai kategória, amely kizárólagosan jellemezné a gyermekeiket bántalmazó szülıket. Hol jellem, hol személyiségzavarral rendelkezıknek jellemezték ıket, de a különbözı vizsgálatok különbözı személyiségjegyeket azonosítottak.

A

gyermekbántalmazás problémáját ekkor, mint új betegséget kezelték, melyet erısített az orvosi mőszóval, a szindrómával történt megjelölés is. A hangsúly a szülıktıl elszenvedett fizikai bántalmazás jegyeire helyezıdött, s nagyobb nyomatékot kaptak a gyermeki tünetek, mint a problémával kapcsolatba hozható szélesebb társadalmi, gazdasági, kulturális tényezık. Hosszú évekre meghatározóvá vált a problémák betegségi modellben való értelmezése. A gyermekbántalmazás betegségi modelljére épülı másik irányzat, a családokat érintı stresszhelyzetek feltárására törekszik. A veszélyeztetı faktorok között a házasság elıtti terhességet, a nem tervezett vagy veszélyeztetett terhességet, és a szülık fiatal életkorát azonosítják olyan okként, amelyek szoros kapcsolatban lehetnek a késıbbi gyermekbántalmazással. Néhány kutatás e körben azoknak a gyermeki jellemzıknek a feltárására irányult, amelyek révén a gyermekek nagyobb valószínőséggel válhatnak gyermekbántalmazás sértettjévé. Itt három csoportba oszthatjuk a veszélyeztetı faktorokat: -

Fizikai tényezık: retardáció, fizikai születési rendellenességek, vagy hiperaktív gyerekek, és mindazok, akik a szülık szerint valamilyen módon különböznek a szülık által természetes állapotúnak vélt gyermekektıl.

19

Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 57-66. old.

20

-

A rossz jelképeivé vált gyermekek: akik rossz házasságba vagy elromlott kapcsolatba, vagy házassági krízis idején születtek.

-

A szülıkkel gyenge kötıdésben lévı gyermekek.

A gyermekek legveszélyeztetettebb életkorának a meghatározására irányuló kutatások eltérı eredményeket hoztak. Kaiser megállapítja, hogy a bántalmazás veszélye leginkább a 7-9 év közötti fiúkat érinti. Gelles a gyermekek legveszélyeztetettebb életkorának a 3 hónap és három év közötti életkort találta. A gyermekbántalmazással foglalkozó vizsgálatok során a kutatók bár megállapítják, hogy a vizsgált családok többsége az alsóbb társadalmi rétegekhez tartozik, e tényt nem hozzák kapcsolatba az e családoknak osztályrészül jutó stresszek forrásának magyarázatával, s a pszichológiai tényezıket tartják elsırendő fontosságúnak a gyermekbántalmazás kialakulásának okságában. Jelenleg a kutatások fı iránya azoknak a jellemzıknek az azonosítására irányul, amelyekbıl a gyermekek sérelmére elkövetett cselekmények elıre jelezhetık, s így sikerrel megelızhetık. A fizikai erıszak ártalmasságát elfogadtatni nagyon nehéz, mert Magyarországon a gyerekek fizikai fenyítése kisebb-nagyobb mértékben elfogadott, sıt nem egy helyen támogatott is. A gondot az okozza, hogy nem világosak a határok. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet vagy gondatlanság, amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. A fizikai bántalmazás lehet egyszeri és lehet ismételt esemény. A fizikai erıszak hatására sérülés keletkezhet a bır, a szem, a fül, a belsı szervek, a csontok és az inak szöveteiben. A szándékos fizikai erıszak megnyilvánulásai közé soroljuk a fojtogatást, égést, forrázást, mérgezést, ezek lehetnek gondatlanságból eredıek, pl. nem ellenırzött gombából fızött mérgezı étel. Kiemelkedı szerepe van az orvosoknak. Sajnos alig találunk olyan orvosokat Magyarországon, akik speciális felkészítésben részesülnének a gyermekbántalmazás testi, lelki tüneteinek felismerésében. A fizikai bántalmazás tipológiája20 1. Hallállal végzıdı bántalmazás Ezek az esetek nagy felháborodást váltanak ki. 20

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 83-105 old.

21

2. Testi fenyítés A szocio-ökonómiai jellemzık szerinti felosztás szerint a verés nemcsak az alacsonyabb státuszú szülıkre jellemzı. Akik a gyereküket verik, ezt használják fegyelmezésre, hatékonyabb nevelési technikák ismeretének hiányában. A bírói gyakorlat élesen elválasztja egymástól a fizikai bántalmazást és a testi fenyítést. 3. Újszülött megölése Speciális, extrém formái a fizikai erıszaknak. Az újszülöttet nem látja el, otthagyja vagy elrejti, kidobja. Ez a gyerek számára nyilvánvalóan súlyos fizikai szenvedést okoz, végül ha nem találják meg idıben, meghal. A bántalmazásban ott vannak azok, akik némán asszisztálnak ahhoz, hogy az újszülöttıl az anya megszabaduljon. 4. Rázott gyerek szindróma A szakemberek jelentıs része korábban nem volt annak tudatában, hogy mennyire veszélyes az újszülött, csecsemı rázása, dobálása. Mivel a kisgyerek feje nagy és nehéz a testükhöz viszonyítva az izmaik még nem elég erısek, ez súlyos sérülést okozhat, amely gyakran visszafordíthatatlan fogyatékosságot eredményezhet. Sokszor látható külsı jegyei sincsenek a bántalmazásnak, noha néhány másodperces rázás életre szóló agyi, vagy szemkárosodást okozhat. 5.Baleset A baleset során elszenvedett lelki, fizikai sérülés nálunk nem szerepel a bántalmazások között, pedig sok országban annak tekintik a gondatlanságból vagy más felróható magatartásból eredı baleseteket. Meg lehet különböztetni az otthoni baleseteket, amikor a szülı nem volt elég elıvigyázatos, és a gyerek koránál és éretlenségénél fogva nem mérhette fel a rá leselkedı veszélyt. A nyitva hagyó ablakra felmászó, a nyitott szerelıaknába esı stb. gyerek esetében mérlegelést igényel, hogy meg lehetett-e volna elızni a tragédiát. Ma mégis gyermekbántalmazásnak kell tekintenünk ezeket az eseteket, mert a jogi szabályozás és az elvárható gondosság is ezt jelenti. Más kérdés, hogy nálunk sajnálatos módon nem kapnak a szülık ezekrıl a veszélyekrıl és megelızésükrıl elég tájékoztatást.

22

A büntetés nem tanítja meg a gyermeket arra, hogy hogyan viselkedjen a jövıben, csak azt tanítja meg, hogy rosszat csinált, azt nem, hogy mi lett volna a helyes magatartás21. A verés pont azokat az érzéseket hozza felszínre a gyermekben, amelyekkel meg kéne birkózni: a haragot és az önkontroll elvesztését. A jutalmazás sokkal jobban mőködik, mert a jutalom motiválja az embereket, és megfelelésre ösztönöz. A gyermek nem válik elkényeztetetté attól, hogy a szülık gyengédek és partnerként kezelik ıt. Segítsük a gyermeket, hogy jó lehessen, vezessük rá, hogy azt akarja tenni, amit mi várunk tıle, és feleslegesen ne korlátozzuk a szabadságában. Mutassunk példát: minél több udvariasságot, megértést, együttmőködést tanúsítsunk gyermekünkkel szemben, annál többet kapunk majd vissza tıle. A testi fenyítéshez gyakran társul lelki abúzus. A személyiséget támadja, nem a cselekvést. Soha nem ad lehetıséget alternatív viselkedésre. Félelmet és bőntudatot kelt. A szülıi hatalmon alapszik. A testi fenyítést alkalmazó nem kommunikál a gyerekkel. A napi gyakorlatban fizikai bántalmazásról beszélünk, ha a szülı vagy a gondozó, kézzel vagy más eszközzel való fojtogatása, rúgása, rázása, illetve szúrás következtében egy 18-évesnél fiatalabb gyermeknél diagnosztizálható sérülés található, vagy a sérülés veszélye lép fel.22 Hogy hol van a fizikai bántalmazás küszöbe, mi fogadható el a fegyelmezésben és mi nem, ma is vitatott kérdés. Míg az egyik ember számára az is verés, ha életében egyszer felindultságában ráüt gyermekére, addig más számára a brutalitást súroló ütlegelés sem az. Ha a fizikai bántalmazás olyan mértékő, hogy elkerülhetetlen az orvosi ellátás igénybe vétele, a véletlen balesetként beállított történet ellen számos gyanú merül fel23: -

a szülık rendszerint késlekedve viszik a gyermeket orvoshoz

-

igyekeznek minél hamarabb elszabadulni a helyszínrıl, meg sem várva a leletek eredményeit

-

a sérülés körülményei nem felelnek meg a klinikai képnek

-

a gyermek összerezzen, barátságos közeledésre is elhúzódik

21

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 64-100 old. Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004. 39-45. old. 23 Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004. 40-42. old. 22

23

A rizikófaktorok a szülık, a család és a gyermek szempontjából csoportosíthatók. Szülıi rizikófaktorok: -

az anya életkora, alacsony iskolázottsága, alacsony önértékelése

-

azok a szülık, akik saját gyermekkorukban maguk is bántalmazottak voltak nagyobb valószínőséggel válnak maguk is bántalmazóvá

-

pszichózis, alkoholizmus vagy drogfüggıség csak a bántalmazó szülık 10 %-ában volt megfigyelhetı

-

a szülık ismeretei a gyermekük fejlıdésérıl, a gyermek életkorának megfelelı viselkedésrıl hiányosak, vagy hibásak

Családi rizikófaktorok: A család szerkezete, /csonka család/ nagysága /több fiatal gyermek/ a családi kommunikáció színvonala, a család izolációja, migráció, rossz szocio-ökonómiai státus, szők lakásviszonyok, apák munkanélkülisége. Gyermeki rizikótényezık: A gyermek külsı megjelenése, bırszíne, arcméretei, fejlıdési rendellenességek, mentális retardáció, egészségi állapot, illetve krónikus betegség temperamentumjellemzık, az ún. nehéz gyermek. A gyermekbántalmazást kiváltó események, krízisek a családban: Fejlıdési krízisek, akcidentális krízisek: haláleset, válás, külföldi munkavállalás tb. Közvetlen kiváltó események: Csecsemısírás, táplálási nehézségek, toalett-tréning stb. Veszélyeztetett életkorok: -

újszülöttkor /különösen a nem várt és a koraszülött gyermekek/

-

csecsemıkor /fıleg az anyák bántalmaznak/

-

3-4 éves kor /dackorszak/

-

Serdülıkor: a gyermekkor, pontosabban a függı helyzet idıbeli kitolódása miatt egyre veszélyeztetettebbek a serdülıkorúak

24

A krónikus fizikai bántalmazást követıen az alábbi viselkedési jegyek figyelhetık meg: -

ambivalencia a kapcsolatokban

-

mások elvárásaival való szembesülés során megjelenı frusztráció

-

mások elvárásaihoz igazodó viselkedés

-

tanult tehetetlenség

-

szülı testi és érzelmi támogatása utáni vágy

-

az élet élvezetének képtelensége

-

alacsony önértékelés

-

iskolai tanulási nehézségek

-

oppozíció vagy visszahúzódás

”

A családban

megnyilvánuló

tettlegesség

győjtıfogalma”24.

A szülı-gyermek

kapcsolatban általában a büntetés alakjában jelenik meg25. Ha a szülıi pofont fizikai erıszaknak minısítjük, akkor sajnos, ma Magyarországon kevés olyan felnıtt ember él, aki gyermekkorában ne lett volna áldozat. Rövid ideje már nálunk is, mint hány más európai országban, törvény tiltja a gyermekek fizikai bántalmazását, bár a családjogban megfogalmazott minden paragrafusnál többre tarthatjuk azt a törvényt, amely a szülı lelkébıl, belsı értékrendjébıl fakad. Az európai országokban és az Amerikában végzett vizsgálatok szerint a gyerekeknek mintegy 10 %-a szenved a családon belüli erıszaktól. Senki sem vonja kétségbe azonban, hogy ez az adat erısen alábecsült. A gyerekek legnagyobb része ugyanis nem panaszkodik a szülıre és nem ismeri be, hogy sérüléseit a szülıi erıszak okozta. Ez egyrészt a következményektıl való félelemmel, másrészt irracionális bőntudattal magyarázható. A bántalmazott gyerekek hajlamosak arra, hogy bőnösnek érezzék magukat. Azzal is magyarázható, hogy a társadalom a gyermekbántalmazást a társadalom egy bizonyos határig nem sorolja a fizikai erıszak kategóriájába. A testi bántalmazás aktusa és tünetei annyira nyilvánvalóak, hogy azt gondolhatnánk, a tény megállapítása és a következtetések levonása nem sok gondot okoz. A helyzet azonban nem ennyire egyszerő. Nevezhetjük-e családon belüli erıszaknak az „atyai pofont”, vagy azt a gyakran megfigyelhetı eseményt, amikor az anyuka elnadrágolja 24 25

Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006. 18. old. Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006. 18-28. old.

25

kisfiát, aki rosszalkodott a játszótéren? Az ilyen kérdésre mindenki nemmel válaszol, holott senki nem vonja kétségbe, hogy a szülı, aki rendszeresen és durván bántalmazza gyermekét súlyos és megbocsáthatatlan erıszakot követ el. De hol a határ, amelyen túllépve, a jogos büntetésbıl egyszerre csak családon belüli erıszak válik? Nincs ilyen határ. A gyermek fizikai bántalmazása mindig erıszak, még akkor is, ha a legjobb szándékkal történik, és látszólag hatékony. A szándékosan okozott testi fájdalom minden körülmények között fizikai erıszaknak minısül, természetesen akkor is, ha az áldozat nem szenved el olyan károsodást, mely orvosi beavatkozást igényel. A családon belüli erıszak kritériuma a kényszer, a fizikai bántalmazás, valamint a szándékosan elıidézett, rendszeresen ismétlıdı, illetve tartó lelki gyötrelem. A patriarchális család nem azonos a vertikális családdal! A valódi patriarchálisan szervezıdı családban a családtagok között vitathatatlan egyetértés van abban, ki a domináns személy, így aztán a konfliktusok és a családon belüli erıszak mennyisége minimálisra csökken. Ezzel szemben: a vertikális családban a kényszer, az erıszak és a félelem biztosítja a családfı dominanciáját, aminek a

patriarchátushoz semmi köze sincs. A horizontális, tehát

minden kérdésben közösen döntı, demokratikusan szervezıdı családok aránya 29%, míg 54 %-ban az ún. megosztott hatalom érvényesül, azaz közös életük bizonyos területein a férfi, más területein az asszony vállalja a döntések súlyát és felelısségét. A vizsgálatok egyértelmően bizonyítják, hogy azok a nık és férfiak, akik olyan családban nıttek fel, amelyben a szülık erıszakot alkalmaztak az átlagosnál jóval hajlamosabbak arra, hogy saját családjukban maguk is hasonló módon viselkedjenek. Magyarországon minden második, halállal végzıdı erıszakos bőncselekmény családi ügybıl ered: a feleség verésébıl vagy a gyermekek testi fenyítésébıl. A tragédiákat évekig tartó brutális bántalmazás elızi meg. A társadalom, ezen belül a rendırség, az önkormányzatok magára hagyják az ilyen családokat.. A gyermekekre gyakorolt hatás: rémület, kétségbeesés, életveszélyérzet, halálfélelem, vizelési, székelési inger. A ilyen kríziseket átélıkre jellemzı a tudat beszőkülése, csak a fájdalmukra figyelnek. Az ókori népektıl kezdve találkozunk a gyermekek verésével. Évezreden keresztül azzal magyarázták, hogy csak így lehet a gyermeket engedelmességre, szorgalmas munkára, tisztességes viselkedésre nevelni. A testi fenyítés formái: a középkorban: 26

korbács, fém, és fa rudak, lapát, a talp megvágása, ostorozás. A testi fenyítés mai formái: arculütés, a fül meghúzása, fenékre verés, bottal fejbe ütés, körömre ütés. A gyerek

által

elszenvedett

pszichés

trauma:

megszégyenülés,

megalázottság,

lehangoltság, rossz közérzet, kötıdési zavar, lelki megkeményedés.

2.6.2. Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás Az érzelmi bántalmazás megítélése igen ambivalens, a legnehezebben tetten érhetı, mérhetı26. Szoros összefüggés van a kora gyermekkori érzelmi elhanyagolás és serdülıkori/felnıttkori magatartásbeli zavarok, a függıség, vagy más diszfunkciók kialakulása között. Az érzelmi abúzus a gyerek folyamatos érzelmi bántalmazása, a gyerek szerethetetlennek, értéktelennek érzi magát. Ide tartozik az életkor vagy fejlettségnek nem megfelelı bánásmód, elvárás, a gyermek megfélemlítése. Az elhanyagolás az érzelmi és fizikai bántalmazással több helyen átfedésben van. Az érzelmi bántalmazás inkább arról a verbális vagy nonverbális üzenetrıl szól, amit a gyerek szülıje, gondozója küld a gyereknek visszajelzésként saját magáról. Érzelmi abúzus pl: a gyerek érzelmi elutasítása, gyakori és szándékos megalázása, a gyerek lekicsinylése, érzelmi zsarolása. Az újszülöttek, a kisgyerekek a leginkább veszélyeztettek, és az ebben a korban bekövetkezı érzelmi bántalmazás jár a legsúlyosabb következményekkel. Problémát jelent, hogy valamilyen szinten minden gyerek elszenved érzelmi abúzust a leginkább gondos szülı mellett is. Egyszerően azért, mert a szülı nem minden idıszakban tud olyan jól figyelni, annyit és azt segíteni, amire a gyereknek szüksége lenne. A gondok akkor kezdıdnek, ha a zavaró körülmények dominánssá, állandóvá válnak. Veszélyeztetı tényezık: 1. Korai fejlıdés

26

-

koraszülés vagy születési komplikációk

-

súlyos drog- vagy alkoholhasználat

-

gondozó személy hosszas hiánya csecsemıkorban

-

gyenge kötıdés az anyához

Herczog Mária: A gyerekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 63-83. old.

27

2. Gyermekkori zavaró tényezık -

ismétlıdı agresszió

-

bőnözés

-

szerfüggıség

-

alacsony I.Q.

3. Családi stressz -

ha a család szociális segítségre szorul vagy nagyon szegény

-

szeparáció, válás, egyedülálló szülı

-

nagycsalád, öt vagy több gyerek

-

gyakori költözés

4. Szülıi zavaró tényezık -

szerfüggı szülı

-

mentálisan zavart szülı

-

bőnözı szülı

5. Különbözı élmények -

tanúja súlyos, extrém konfliktusoknak

-

negatív kapcsolat a szülıkkel

6. Szociális hányódás, sodródás -

negatív kortárs csoport,

-

tinédzseri terhesség

A lélek kínzása – a rendszeresen ismétlıdı kötekedés, fenyegetés, becsmérlés, megalázás – tartozik ebbe a típusba27. Szülı-gyermek kapcsolat esetén a szakirodalom a pszichológiai erıszak számtalan formáját írja le, ilyen például a szeretetmegvonás, vagy a gyermek ügyességének, értelmi képességének, rátermettségének folyamatos kétségbevonása.

27

Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006. 27-57. old.

28

A fizikai bántalmazás könnyebben meghatározható, egyértelmőben regisztrálható, mint a szándékosan okozott lelki gyötrelem. Gyakran elıfordul, hogy maga az áldozat is úgy érzi: nem tudja megfogalmazni mi az, ami számára alig elviselhetı lelki szenvedést okoz, ezért inkább kísérletet tesz arra, hogy beszéljen róla. Ezek elızményei vagy kísérıi is lehetnek a fizikai erıszaknak, de önállóan, testi bántalmazás nélkül is teljesítik feladatukat: szenvedést okoznak az áldozatuknál. A pszichológia erıszak az emberi győlöletnek és leleményességnek rendkívül változatos és sokszínő keveréke, így az alábbi felsorolás nem lehet teljes:

-

sértegetés és elutasítás

A sértegetı családtag folyamatosan és fölényesen kritizál. A sértegetés és az elutasítás egyaránt a méltatlanság és a hitványság érzését kelti az áldozatban, arra hívja fel a figyelmét, hogy nem méltó a szeretetnek a legapróbb megnyilvánulására sem. Sokszor tapasztalható, hogy a pszichológiai erıszaknak ez a formája egyfajta büntetésként jelenik meg.

-

fenyegetés és vádaskodás

A fenyegetés az emocionális vagy fizikai bántalmazás szándékának hangoztatása. Bár az elkövetı szerencsére csak ritkán váltja valóra, a fenyegetés önmagában is elegendı ahhoz, hogy ilyen magatartás a családot hosszú idın át rettegésben tartsa.

-

lekezelés és mellızés

A fölényes, lekezelı modor, a család egyik tagjának látványos lenézése, kigúnyolása, mellızése, semmibevétele rendszerint alapjaiban rendíti meg az áldozat énképét, önértékelést. Az elkövetı folyamatosan leértékeli az áldozat értelmi vagy fizikai erejét, mőveltségét, felkészültségét, ügyességét, képtelennek minısíti a különféle problémák megoldására és nem is veszi igénybe segítését. Az áldozat ilyenkor hajlamossá válik, feleslegesnek érezni magát, és egyre erısödik benne a gyanú, hogy talán nem is érdemel emberhez méltó bánásmódot.

29

-

birtokló és büntetı viselkedés

Az elkövetı úgy kezeli áldozatát, mint valami tulajdonát képezı tárgyat. Kénye-kedve szerint korlátozza szabadságát, elıírja napi teendıit, meghatározza kivel találkozhat és kivel nem, milyen céllal és mennyi idıre hagyhatja el otthonát. A pszichológiai erıszak e formája hagyományosan maszkulin viselkedésmód. A pszichológiai erıszak eddig bemutatott négy formájának közös jellemzıje: az elkövetı az áldozat önértékelést zúzza szét.

-

érzelmi zsarolás

Az érzelmi zsarolás a pszichológiai erıszaknak olyan fajtája, amely közvetlenül nem az önértékelés rombolására irányul: az elkövetı az áldozatnak bizonytalanságát, félelmeit, nyílt vagy rejtett bőntudatát használja fel arra, hogy hatalomra tegyen szert áldozata felett.

-

közvetett erıszak

2.6.3. Elhanyagolás28 Az elhanyagolás győjtıfogalmába tartoznak mindazok a többé-kevésbé tartós helyzetek, amelyekben hiányzik a gyermek felé irányuló szeretet, elmarad a gondozás, táplálás, vagy ha a gyermeket bármely veszélyhelyzetnek gondatlanul kiteszik. Az elhanyagolás tipológiája 1. Érzelmi elhanyagolás: a gyerek érzelmi és pszichológiai fejlıdéséhez szükséges gondoskodás, érzelmi hozzájárulás elmulasztása. 2. Fizikai elhanyagolás: a gyerek életben maradásához, egészségéhez szükséges gondozás elmaradása

28

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 127-143 old.

30

3. Elégtelen

felügyelet:

a

gyerek

életkorának

nem

megfelelı

veszélyeztetı

körülmények elıállítása, fenntartása 4. Elhagyás, otthagyás: a gyerek elhagyása, végleges kitevése, otthagyása, megfelelı gondozás, elhelyezés biztosítás nélkül. 5. Egészségügyi-orvosi

elhanyagolás:

a

megfelelı

egészségügyi

segítség

igénybevételének kérésének elmulasztása, visszautasítása. 6. Oktatás

elhanyagolása:

az

óvodába,

iskolába

járás,

illetve

a

tanulás,

készségfejlesztés akadályozása, ellenzése, vagy szorgalmazásának hiánya. 7. Elhanyagoló rendszer: Amikor a segítségre, támogatásra hivatott szakemberek be nem avatkozása, negligenciája szintén gyermekbántalmazásként definiálható. Az elhanyagolás hatásai: -

halál

-

agykárosodás

-

nem organikus fejlıdési lemaradás

-

fejlıdési lemaradás

-

gyenge iskolai teljesítmény

-

egyéb fizikai és magatartási tüntetek

-

kötıdési rendellenességek tünetei

Az elhanyagolás minden féle családban elıfordulhat, szemben azzal a hiedelemmel, hogy csak szegény, alacsony iskolázottságú szülı háttérnél feltételezhetı. Milyen okokra vezethetı vissza az elhanyagolás? -

A gyermek fejlıdési szükségleteinek meg nem értése

-

A szülık nehézségei saját életükkel

-

A szülı negatív viszonyulása, viselkedése gyerekével

-

A családi és közösségi segítség hiánya

-

Önpusztító, bántalmazó viselkedés

Az

újszülött,

csecsemı

fizikai

gondozásának

elhanyagolása

jól

látható

következményekhez vezet, az érzelmi stimuláció hiánya kimutatható agyi károsodást és súlyos fejlıdési gondokat is okozhat. Az iskoláskorú gyermekek általában érzelmi és

31

szociális beilleszkedési zavarokkal küzdenek, az idısebb gyermekek az iskolában magatartási és tanulási zavarokat tanúsítanak. A szülı nem biztosítja a gyermek számára a megfelelı életkörülményeket: nem táplálja megfelelıen, nem gondoskodik ruházatáról és lakáskörülményekrıl, elégtelenek a higiéniai feltételek, nem viszi orvoshoz a gyermeket és nem törıdik az iskoláztatásával sem. A fizikai bántalmazás és az elhanyagolás gyakran jár együtt. Az értékrendbeli és a viselkedésbeli súlyos zavarok megjelenési formája a gyermek elhagyása. Az ilyen szülık az eddig életük során átélt szociokulturális ártalmakat nem tudták feldolgozni, és azok következményeként ösztönös késztetéseik megzavarodtak. İk maguk is áldozatok. A gyermekek elhagyásának hátterében még ma is a leggyakoribb a leányanyaság: a férfi a várandós anyát magára hagyja. Becslések szerint minden harmadik babát szorongással várja az édesanyja. Az elhagyásnál gyakoribb eset a gyermek elhanyagolása. Oka legtöbbször a diszharmonikus család, a rendezetlen életmód, az iszákosság, a primitív kultúrszint. Találkozhatunk túlmunkát vállaló szülıkkel, gyermeküket egyedül nevelı anyákkal is, akik kényszerbıl hagyják magukra gyermeküket. İk a kallódó gyermekek. Rendszeres, ellenırzött napirend nélkül csellengnek. A tétlenséggel együtt jár a sodródó magatartás. Ez az életforma egyenes út a devianciához.

2.6.4. A gyerekek szexuális bántalmazása A gyermekek elleni cselekmények közül a szexuális erıszak váltja ki a leghevesebb reakciót és indulatot a külsı környezetbıl29. A felnıtt és gyermek közötti szexuális cselekményhez való viszony is jelentıs változáson ment keresztül a történelem során. A gyermekek ellen elkövetett szexuális cselekmények a külföldi szakirodalomban is csak néhány éve kerültek a figyelem középpontjába. A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények gyakorisága az össznépességben ismeretlen. A szexuális erıszak családon belüli elıfordulása még nehezebben bizonyítható, mert igen gyakran semmiféle testi, külsérelmi nyommal nem jár. A valóban sértetté váló gyermekek

29

Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 66-71. old.

32

csupán 2-6%-a fordul segítségért felnıtthöz és még ennél is kevesebben tesznek feljelentést. Mrazek és munkatársai által végzett felmérés szerint ezer gyermek közül legalább 3 válik szexuális támadás sértettjévé. Nincs egységes álláspont a szexuális abúzus definíciójának kérdésében. Széles körő vita folyik arról is, hogy miért ítélendı el a felnıtt és a gyermek közötti szexuális kapcsolat. David Finkelhor veszi számba a leginkább elfogadottá vált érveket: 1. a gyermek és a felnıtt közötti szexuális kapcsolat természetellenes, mind biológiai, mind pszichológiai szempontból 2. idı elıtti szexuális érést eredményez a gyermeknél, túl korán ébreszti fel benne a szexuális érdeklıdést 3. az ilyen kapcsolat károsodással jár a gyermekek számára. Finkelhor ezen érveket elutasítja és álláspontja szerint e cselekmények megítélésénél erkölcsi okokra kell támaszkodni. Okfejtése szerint mindenfajta szexuális cselekmény megengedett, ha szándékegyezés van a két személy között. A gyermek azonban szabadon nem mondhat igent vagy nemet a felnıttel létesítendı szexuális kapcsolatra, mert a felnıtt felügyelete alatt áll, akitıl anyagi és létbiztonsága függ. A gyermekek tudatlanok a szexualitás társadalmi jelentıségének kérdésében, a gyermek nem tudhatja, hogy mibe egyezik bele. A szexuális bántalmazás körébe tartozik minden olyan cselekmény, amelynek során valamely szexuális aktivitásba bevonnak egy gyermeket, ha a gyerek életkoránál, fejlettségénél fogva nem tekinthetı felkészültnek, érettnek erre, illetve ha ez a magatartás ellenkezik az adott ország törvényeivel, az elfogadott társadalmi normákkal30. A szexuális visszaélés megvalósulhat gyermek és felnıtt, gyerek és gyerek között, ha a gyerek kora és fejlettsége alapján feltételezhetıen bizalmi vagy hatalmi viszonyban van a bántalmazottal. A családtag általi szexuális bántalmazást incesztusnak nevezzük, a nem családtag által elkövetett bántalmazást szexuális molesztálásnak nevezzük. Ide soroljuk az udvarló, együtt járó partner által elkövetett erıszakot, a kortárs gyerek, fiatal általi abúzust, és az intézményes szexuális bántalmazást is, ha a gyerekkel a 30

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 105-127. old.

33

gondozásával, nevelésével megbízott visszaél. A becslések szerint Európában az emberek 10-20%-a éli át a szexuális abúzus valamilyen formáját gyerekkorában. Szexuális bántalmazás fajtái31 1. Büntetıjogi relevanciájú szexuális bántalmazás Erıszakos közösülés /Btk. 197.§/, az, ami a nemi szervek érintkezésével minısül megvalósítottnak, a szemérem elleni erıszak /Btk. 198.§/, pedig az, amelynek megvalósulásához nem szükséges tényleges nemi aktus. A gyermek orális kielégítésre kényszerítése, simogatása, kierıszakolt megérintése már büntetıjogi relevanciával bír. A megrontás /Btk. 201-202. §/, közösüléssel és annak hiányában is megvalósulhat. 2. Pedofília Olyan interakció, amely egy 14 éves kor alatti gyermek és egy felnıtt között zajlik, melynek során a gyermek a felnıtt szexuális vagy szexuális indíttatású igényei kielégítésének tárgya. A pedoszexuális csak fantáziál a gyermekkel való szexuális együttlétrıl. Pederasztának nevezzük azt a homoszexuális beállítottságú férfit, aki különösen fiatal fiúk iránt érez nemi vonzalmat. 3. Inceszus/ vérfertızés A vérfertızés még mindig nehezen kommunikálható kérdés, sokan meglehetısen militánsan kezelik, követelik a bőnös megbüntetését, de kevesen gondolnak arra, hogy az áldozatnak és környezetének sokféle segítségre, támogatásra van szüksége. Az apák által elkövetett bántalmazások mellett egyre több vizsgálati eredmény és tapasztalat győlik össze az igaztalanul megvádolt apákról. 4. Tiltott, pornográf felvétellel való visszaélés A gyermekekrıl, fiatalkorúról, felnıttek pornográf vagy annak minısülı fényképeket vagy számítógépes képeket, filmeket készítenek. 31

Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 66-71 old.

34

5. Cybercrime A cybercrime jellemzı szexuális bántalmazási formái a számítógépen, interneten keresztüli szexuális szolgáltatások, képek, adatok közvetítse, bemutatása. A szexuális bántalmazást befolyásoló tényezık:32 A nemi hovatartozás a legerıteljesebb indikátor, mivel a lányok és a nık vannak kitéve a szexuális bántalmazásnak leginkább, míg a férfiak között sokkal több az elkövetı. A gyerekek esetében a nem, a kor, és a fogyatékosság a leginkább determináló elemek. Az elkövetık vonatkozásában négy faktor kiemelése nagyon fontos: -

Az elkövetınek úgy kell éreznie, hogy számára érzelmi, társadalmi és szexuális értelemben is a gyerekek nyújtják a megfelelı társaságot

-

Az elkövetı számára a gyereknek szexuális vonzerıvel kell rendelkeznie

-

Belsı és külsı tilalmakat egyaránt le kell küzdenie, beleértve a gyerekekkel folytatott kapcsolat társadalmi tilalmát.

-

Le kell gyıznie a gyerek ellenállását.

A szexuális bántalmazás hatásai: Sok áldozat elég erıs és bátor ahhoz, hogy segítséggel túltegye magát a történteken, de ennek a képességnek a megléte nem menti fel a szakembereket az exploráció kötelezettsége alól. Az egyik leggyakoribb pszichikai károsodásnak tekinthetı, a szexuális zavarok, a szexualitástól való félelem, az alacsony szexuális önértékelés. A szexuális visszaélés során a tettes megtöri gyermekáldozat egyéni akaratát, a gyerek azt érzi, hogy nincs befolyása arra, hogy mi történik vele, áldozati énkép alakulhat ki benne. A megbélyegzettség, a szégyenérzet, és az ennek folyományaként kialakuló önértékelési zavarok, társadalmi elszigeteltség sajnálatos módon gyakran vezet öngyilkossághoz is.

32

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 105-127. old.

35

Tanácsok a szülıknek: A szexualitás témája ne legyen tabu. Ha egy kisgyermek kezdettıl fogva azt tapasztalja, hogy a nemi szervei megnevezhetetlenek, szavakat sem talál majd arra, hogy elmondja nekünk, ha valami baj érte. Tartsuk tiszteletben a gyermek fizikai integritását. Figyeljük a gyerek jelzéseit. Éreztessük a gyerekkel, hogy bármi elfogadható számunkra, amit elmond nekünk. A szexuális abúzus esetén is alapvetı elvárás, hogy a szülık vállaljanak felelısséget a gyermekeikért. Ehhez azonban, érett és ismeretekkel bíró szülınek kell lenni. A szexuális bántalmazások megelızésére kidolgozott programok klasszikusan az iskolákra koncentrálnak. Igen ritka, hogy a bántalmazás csupán a gyermek fantáziája, a legtöbb szexuális bántalmazás éveken át folytatódik, végül nem igaz az sem, hogy ha a gyermek nem akarná, akkor nem következne be a bántalmazás. A lányok elıször 6-7 éves koruk táján, a fiúk 8-12 év körül válnak bántalmazás áldozataivá. A serdülıkorúak 2,8-szoros veszélynek vannak kitéve, mint a 10-12 éves gyermekcsoportok. Magyarországon az 1990-es évek elejétıl figyelhetı meg a szakemberek érdeklıdése a téma iránt. Értelmi fogyatékosok könnyő befolyásolhatóságuk miatt könnyebben válhatnak szexuális bántalmazás áldozataivá. A szülık iskolai végzettsége szerint nincs különbség az elkövetés gyakoriságában, az alacsony jövedelmi kategóriájú családokban viszont gyakoribb a szexuális bántalmazás. Az egy természetes szülıvel élı gyermek szexuális veszélyeztetettsége kétszerese a két természetes szülıvel élı gyermek veszélyeztetettségének. Az utóbbi idıben egyértelmően növekszik a fiatal elkövetık száma. Míg korábban elıfordult, hogy 5 éves gyermeket is elkövetınek tartottak, ma azt javasolják, hogy a 12 év alatti elkövetıt, ne szexuális bántalmazónak, hanem szexuálisan reaktívnak tekintsük. A felnıtt-gyermek kapcsolat jellemzıi a szexuális bántalmazásban: -

Kihasználás: Az elkövetı tudását, kompetenciáját, lehetıségeit használja fel arra, hogy a gyermeket szexuális viselkedésre kényszerítse.

-

Ambivalencia: miközben a gyermek szeretné, hogy vége szakadjon az erıszaknak, annak haszna is van számára: gyakran jutalmakban részesül, valamint a szexuális

36

viselkedés bizonyos aspektusai örömtelik lehetnek, sıt vannak, akik kitüntetettnek érzik magukat -

Szándékossága: Az elkövetı szándékának felderítése fontos annak eldöntésénél, erıszaknak tekinthetı-e a folyamat vagy sem.

-

Titkosság: a szexuális bántalmazásra csak akkor kerülhet sor, ha a gyermeket a felnıtt rá tudja venni, hogy ez titokban maradjon.

A bántalmazó személye az esetek 98%-ában fiú vagy felnıtt férfi, más adatok szerint a nıi elkövetık gyakorisága 5-15%. Lányokat inkább a családon belül bántalmaznak, fiúkat legtöbbször családon kívüli személy zaklatja. Igen gyakori elkövetı a baby-sitter. A szexuális bántalmazás sokáig nem jelentett szociális problémát, az incesztus kriminalizálása Angliában 1908-ban kezdıdött. Incesztusról akkor beszélünk, ha az elkövetı egyenes ági leszármazottját vaginális úton sérti. Az elkövetı apák szexuális fejlıdésükben éretlen személyek, akik gyakran saját anyjuk iránti ellenszenvük projekciójának

következményeként

saját

lányukhoz

fordulnak.

A

szexuálisan

bántalmazó apák egy másik csoportjának tagjai szexuális viszonyt folytatnak feleségükkel, gyermekükkel, de családon kívül is elkövetnek erıszakot más gyermekkel szemben. Ismert emellett olyan család is, amelyben az ún. vérfertızı triász mindhárom tagja, vagyis az anya is hozzájárul az apa és lánya közötti szexuális viszony létrejöttéhez. Máskor, az egyéb ok miatt távol lévı anya mintegy átruházza szerepét lányára, az apa pedig úgy kezeli lányát, mint pótfeleségét. Egy további elképzelés szerint a szülık megromlott kapcsolata miatt az apa figyelme fokozatosan lányára tevıdik át, aki idıvel átveszi az anyai funkciókat. Finkelhor szerint elıfordul a testvérek között szexuális kapcsolat is, egyetemista lányok körében 15% gyakoriságú, ez a kevéssé ismert jelenség, és a legritkább esetben derül ki. A szexuális bántalmazás következményeit több tényezı is befolyásolja: -

figyelemzavar, hiperaktivitás

-

depresszió

-

krónikus bántalmazás súlyosabb pszichopatológiai következményekkel jár

37

-

súlyosabb következményekkel jár, ha az elkövetı szülı vagy nevelıszülı, a gyermek bőnösség érzése

-

a nemi identitás alakulásában súlyosabb következményekkel számolhatunk abban az esetben, ha férfi elkövetı áldozata is fiú

2.7.

A feleségbántalmazás és a gyermekbántalmazás összefüggései

A gyermekek testi és lelki bántalmazása és a feleségbántalmazás között szinte minden olyan ügyben szoros az összefüggés, ahol a családban gyermek is van. ”Ez az összefüggés kettıs: egyfelıl igen sok gyermekbántalmazó éppúgy veri, kínozza a gyermekét, mint a házastársát, másfelıl azokban az esetekben, ahol ez nem állapítható meg, a gyermek szörnyő szenvedéseket él át azáltal, hogy szem és fültanúja az anyja verésének,

kínzásának

megerıszakolásának”33.

A

feleségbántalmazás

és

a

gyermekbántalmazás közötti igen szoros összefüggés gyakran még a közös gyermek megszületése elıtt elkezdıdik. A korlátlan hatalomra vágyó családtag hirtelen egy riválissal szembesül, aki a neki alárendelt asszonyt elveszi tıle. A terhesség alatti tettleges bántalmazás az egyik leggyakoribb vagy egyenesen a leggyakoribb oka a terhesség alatti rendellenességnek, vetéléseknek, koraszüléseknek34. Gyakori, hogy a közös gyermek megérkezésétıl várja a nı a problémák megoldását. Gyakori, hogy az újszülöttel való tényleges együttélés a rendszeres bántalmazás kezdıpontja. A terhességgel, a szüléssel, a szoptatással járó fizikai megterhelések, hormonális változások és az anyává válás nehézségei sok esetben odavezetnek, hogy az asszony magatartása kedvezıtlen irányban változik. Nem tudhatjuk biztosan, hogy depresszió jelentkezett-e nála, vagy egyszerőbben csak önállóbb gondolkodásúvá vált a szülést követıen. A feleségbántalmazással összefüggı gyermekbántalmazásra is jellemzı, hogy a tettleges bántalmazás és a folyamatos félelemben tartás, lelki terror elemei együttesen, illetve egymást felváltva jelennek meg a történetekben. Mindezt kiegészítheti a gyermek sérelmére elkövetett szexuális erıszak, illetve visszaélés, ideértve azt az esetet is, amikor a férfi a gyermek jelenlétében erıszakolja meg, illetve kényszeríti a házasélet különbözı formáira az anyát. A kiskorú veszélyeztetését akkor is meg kell állapítani, ha az elkövetı egy ujjal sem nyúl a gyerekhez, közvetlenül 33 34

Morvai Krisztina: Terror a családban, Kossuth Kiadó, Budapest, 1998. 159. old. Morvai Krisztina: Terror a családban, Kossuth Kiadó, Budapest, 1998. 159-213. old.

38

szavakkal nem bántja, de gyermek szemtanúja az édesanya bántalmazásának. Ekkor a hatóságok nemcsak jogosultak, de kötelesek is eljárást kezdeményezni. Az eljárás megindítása és lefolytatása kizárólag akkor lehet hatékony, ha a bántalmazott nı és a gyermekek biztonságáról is gondoskodnak. A rendszeres és brutális bántalmazások miatt a hatóságokhoz forduló édesanyák többnyire azt tapasztalják, hogy szinte fel sem merül az elkövetı felelısségre vonásának kérdése, ezzel szemben ıket vetik meg, amiért nem szakítják meg a kapcsolatot és nem költöznek el a gyermekükkel együtt. Arra, hogy miért az áldozatoknak, és miért nem a bőnelkövetınek kell távoznia saját otthonából, s hogy a bőn miként maradhat következetesen büntetlenül, nem lehet ésszerő magyarázatot találni. A brutalitásért soha felelıségre nem vont, a közös otthont birtokló férfi természetesnek veszi, hogy hatalma korlátlan, s a kapcsolatot véglegesen megszakító asszonyával továbbra is azt tesz, amit akar. S amennyiben az elhagyása miatti határtalan bosszúvágyát a nı zaklatása, további bántalmazása nem elégíti ki, úgy az ellen fordul, aki a nınek legfontosabb, legkedvesebb. Mind az általános erkölcsi felfogás, mind a jog elvárja az édesanyától, hogy a gyermekét minden körülmények között képes legyen megvédeni a bántalmazástól. Tudnunk kell, a nınek erre korántsem mindig van lehetısége. A feleségüket és gyermeküket egyaránt bántalmazó férfiak az esetek jelentıs részében fizikailag is megakadályozzák,

hogy

a

sérült

gyermekorvoshoz

kerülhessen,

hiszen

így

lebukhatnának. Mind a rendırséggel, vagy más hatósággal, bosszút helyeznek kilátásba. Tekintettel arra, hogy az áldozatok biztonságáról a jog szinte egyáltalán nem gondoskodik, a még súlyosabb bántalmazástól való félelem teljes mértékben megalapozott. A családon belüli erıszakos támadások során az áldozatok közül sokan akkor szenvednek komoly sérülést vagy veszítik életüket, amikor hozzátartozójukat próbálják védeni. Akadnak édesanyák, akik gyermekük védelmében, illetve a gyermek bántalmazása feletti felháborodásukban maguk válnak bőnelkövetıvé. Amikor a rendszeresen, súlyosan bántalmazott anyák segítséget, jogi és fizikai védelmet kérnek, követelnek maguknak és félelemben, rettegésben élı gyermekeiknek, többnyire legfeljebb azt az ígéret kapják, hogy ha sokat követelıznek, majd állami gondozásba 39

kerülnek a gyerekek. A hatóság nem a bőnelkövetıt, a veszély forrását akarja kiemelni a környezetébıl, hanem a veszélyeztetett gyereket. Az 1997-ben hatályba lépett Gyermekvédelmi Törvény a következıképpen határozta meg a veszélyezettség fogalmát: 5. § n) „olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdését gátolja vagy akadályozza.” Végre meg kellene tanulnunk különbséget tenni a veszélyezettség különbözı formái között. El kell határolni a gondatlan elhanyagolástól azt az esetet, amikor a veszélyezettség forrása kizárólag a család szegénysége, és a veszélyezettség összes többi formája elkülönítendı a bántalmazástól. Bántalmazás esetén azonnali intézkedésre van szükség. Számos kutatás bizonyítja, hogy a gyermek rendszeres vagy súlyos tettleges bántalmazása esetén valószínősíthetı, hogy az anya is bántalmazott. A megfelelı gyermekvédelmi intézkedés megválasztásához nélkülözhetetlen annak tisztázása, hogy miben is áll a veszélyeztetı magatartás, és azt ki tanúsítja, kivel szemben. Sajnos a veszélyeztetett gyermek ügye többnyire akkor kerül a büntetıbíróság elé, amikor már valaki meghalt, tolókocsiba került, megvakult. Meg kell vizsgálni, hogy melyik szülı, mely magatartása az, amely a gyermeket veszélyezteti. Ennek tisztázása nélkül ugyanis nem lehet megválasztani azt az intézkedést, amely hatékonyan garantálná a gyermek és a bántalmazott szülı testi épségének, életének védelmét, mint azonnali célt, és lehetetlen elérni a veszélyezettség megszőnését. Azokat a rendszerszemlélető elméletekét, amelyek a veszélyezettség okát a család komplex mőködési zavaraiban keresik, s amelyek a családot, mint egészet vizsgálják, sok szakember sikeresen alkalmazza a munkájában, de az ilyen szemlélet életveszélyes. Addig, amíg nem világos, hogy a családon belül ki kit bántalmaz, s amíg a bántalmazó arra nem kényszerül, hogy tarthatatlan magatartásával felhagyjon, s míg a bántalmazott családtagok fizikai biztonsága nem garantált, nem szabad elmosni, elkenni, elhallgatni a jogellenes

magatartásért

való

személyes

felellıség

kérdését.

A

hatékony

gyermekvédelmi munka középpontjában a veszélyezettség okának pontos feltárása áll. Kizárólag az ok pontos megjelölését, megfogalmazását követıen van lehetıség arra, 40

hogy a veszélyezettség megszüntethetı legyen. Ezt a munkát a Gyermekvédelmi Törvény a gyermekjóléti szolgáltatás feladatává teszi, egyebek mellett azzal, hogy kimondja a veszélyezettséget elıidézı okok feltárásának kötelezettségét és azt, hogy ezek megoldására javaslatot kell készíteni. A gyermek helyzetének tüneti szintő leírása, környezettanulmány készítése csak eleme a gyermekvédelmi munkának, de a gyermek helyzetének a veszélyeztetés tüneteinek legaprólékosabb feltárása sem pótolja a veszélyezettség okának pontos feltárását. A védı-óvó intézkedés meghatározása elıtt nélkülözhetetlen lenne a válaszadás a következı kérdésekre: - a veszélyezettség mely formája áll fenn a kiskorú esetén /pl.: lelki abúzus/ - miben áll a veszélyeztetı magatartás. Helyes, ha szakember néhány konkrét esetet is dokumentál - ki tanúsítja a veszélyeztetı magatartást - milyen hatással van a gyermekre a veszélyeztetı magatartás. E hatásokat is helyes konkrét eseményekhez kötni, amennyiben lehetséges. - a két szülı közül valamelyik veszélyezteti-e olyan mértékben a gyermeket, hogy azonnali biztonsági intézkedésre van szüksége - melyik az a szülı a szülıpárosból, aki a gyermeket nem bántalmazza, aki többnyire maga is bántalmazott. Ugyanakkor számtalan bántalmazott asszony lehet, aki a terror légkörében is messzemenı felelıséggel, türelmes szeretettel, emberfeletti erıvel nevelte a gyermekeit. Sajnálatos módon a Gyermekvédelmi Törvény nem mondja ki egyértelmően, hogy a gyermek nem választható el attól a szülıtıl, aki ıt nem veszélyezteti, s nem fogalmazza meg egyértelmően, hogy amennyiben van nem bántalmazó szülı, akkor a hatóságok kötelessége a nem bántalmazó szülı és a gyermek közötti kapcsolat támogatása, minden lehetséges eszközzel. Ahogy nem szabad a gyermeket kizárólag anyagi okokból elválasztani a családjától, nem lenne szabad olyan okból sem, hogy a szülık egyike bántalmazó. Ilyenkor nem a gyermeket, hanem a bántalmazó szülıt kellene kiemelni a családból, illetve ıt minden lehetséges eszközzel a magatartásának megváltoztatására kényszeríteni. Általában a hatóságok mindkét szülıt felelıssé teszik a veszélyeztetésért. Azt, hogy az anya az apai bántalmazástól nem védi meg gyermekét, illetve nem képes 41

megakadályozni, hogy a kiskorú az anya bántalmazásának tanúja legyen, súlyos hiba a veszélyeztetés önálló formájának tekinteni.

Az efféle megközelítés egyfelıl

méltánytalan, igazságtalan és leginkább a hatóságok mulasztásainak az anya felelısségként való feltüntetését célozza.

2.8.

Az intézményekben történı bántalmazás35

Intézményes bántalmazásnak tekinthetı minden olyan módszer, eljárás, egyéni reakció az intézményes ellátásban élı gyerekkel kapcsolatban, amely bántalmazó, elhanyagoló módon bánik a rábízottal, amely a gyerek egészségi állapotát, biztonságát, fizikai vagy lelki jóllétét veszélyezteti. A gyermekvédelmi szak- és intézményes ellátás maga is bánhat ugyanolyan elhanyagoló, bántalmazó módon a rábízottakkal, sıt annál rosszabbul is, mint azok a szülık, akiktıl a gyereket éppen nekik kellene megvédeni, és a kárt orvosolni. Az intézményes bántalmazás megvalósulhat az intézményrendszeren kívül, azokban az esetekben is, amikor az érintett gyerek, fiatal nem bentlakásos intézményben él, hanem intézmények szolgáltatásait veszi igénybe, illetve nem kapja ezt meg. A nem megfelelıen felkészített, vagy korának, érettségének nem megfelelıen tájékoztatott gyereket joggal tekinthetjük bántalmazottnak. Ugyancsak ide soroljuk, ha az orvosi vizsgálat aránytalan fájdalommal jár, fölösleges beavatkozások történnek. Az intézményes bántalmazás kockázati tényezıi 1. Az intézeti elhelyezés, mint rizikófaktor A gyerekek különbözı okokból kerülhetnek intézményes ellátásba: -

szülıi gondoskodás hiánya, a szülı halála

-

rossz bántalmazó, ártó, kizsákmányoló szülıi bánásmód

-

fogyatékosság, betegség, speciális szükségletek miatt

-

bőncselekmény elkövetése miatt speciális, különleges gyermekotthonba

35

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007 143-179. old.

42

Bármely okból és bármilyen elhelyezési formába is kerülnek a gyerekek, több közös jellemzıje van ezeknek a helyzeteknek: -

az állam, önkormányzat viseli a gyerek gondját

-

az ide került gyerekek fokozott figyelmet, és védelmet igényelnek

-

minden intézményben fokozott az erıszak veszélye

Az intézményes ellátásban élı gyerekeknek ugyanolyan jogai vannak, mint a családjukban élıknek. Mindazok az elhanyagolási, bántalmazási lehetıségek, amelyek egy gyereket az otthonában, a családja körében fenyegetnek, veszélyforrásként fennállnak az intézményes ellátás keretében is. 2. Az intézetbe került gyermek korábban bántalmazott volt A bántalmazott gyerek könnyebben válik áldozattá, mert különösen kiszolgáltatott és sérülékeny. 3. A nem A fiúkat inkább a fizikai erıszak és az elhanyagolás, míg a lányokat a szexuális abúzus fenyegeti az intézményekben. 4. A fogyatékkal élı gyermek A fogyatékkal élı gyerekek esetében fokozott a veszély, ık még inkább kiszolgáltatottak. 5. Az életkor A legtöbben tizenéves korban szenvednek el bántalmazást. 6. A nemzeti, etnikai hovatartozás A roma gyerekek és fiatalok sokszorosan felülreprezentáltak az ellátórendszerben, esetükben a diszkrimináció, szegregáció külön problémát jelent. Az intézményekben sokkal kevésbé látszik ez a fajta megkülönböztetés súlyosnak. 7. A rendszeres monitoring, felülvizsgálat hiánya Az intézményes bántalmazás esetén a kivizsgálások is jóval több nehézséget jelentenek, mint a családi abúzus esetén. A gyermekotthonban, nevelıszülıknél nevelkedı 43

gyermekeknél a felnıttek maguk is szakemberek, így a kollegáknak, rendıröknek nehezebb feltételezniük, hogy bántalmazás történt. Az egyszerő és szükségszerő ellenırzések is nagy ellenállást váltanak ki, pedig azok a gyerek érdekeit szolgálják, és ha nincs visszaélés, éppenséggel segítséget és együttmőködést is jelenthetnének. 8. Az intézményekben dolgozók kiszolgáltatottsága, eszköztelensége 9. Az intézmény szakmai programjának hiányosságai Minden gyerekkel foglalkozó szakember szakmai felelıssége: -

értékelni és elfogadni minden gyereket és fiatalt saját jogán, mint individuumot, mint a család tagját

-

elı kell segíteni az optimális növekedést és fejlıdést

44

3.

A GYERMEKEK JOGAI

a) 1989-es ENSZ Egyezmény A gyermekek jogairól szóló 1989-es ENSZ Egyezmény, melyet New Yorkban fogadtak el, az elsı átfogó nemzetközi egyezmény, amely a gyermekek jogaival és védelmével foglalkozik. Univerzális szabálygyőjtemény, mely 70 éves jogfejlıdés eredménye. „Az Egyezmény 3. cikke az egész dokumentumot átható alapelvet tartalmaz, ami mind jogalkotási, mind eljárásjogi szempontból követelményeket fogalmaz meg és ez a gyermek mindenekfelett álló érdeke.”36 Az Egyezmény 9. cikk 2. pontja alapelvként rögzíti, hogy valamennyi érdekelt félnek lehetıséget kell adni az eljárásban való részvételre. Lehetıséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan hivatali vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselıje útján a hazai eljárási szabályoknak megfelelıen meghallgassák. Akkor célszerő meghallgatni, ha ez tényleg az érdekében áll, a döntéshez okvetlenül szükséges, és a gyermek maga igényli az eljárásban való részvételt. Szükséges, hogy a gyermek megfelelı szellemi érettséggel rendelkezzék.

b) Az 1997.évi Gyermekvédelemi törvény alapján beszélhetünk többek között pl.: - A családban nevelkedés jogáról - a fogyatékos gyermek fokozottabb védelmérıl - A gyermek védelme a bántalmazás és az elhanyagolás ellen: a gyermek nem vethetı alá kínzásnak, testi fenyítésnek, embertelen, megalázó büntetésnek. A 2004-ig hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a gyermek bántalmazása a szülı számára nem tiltott mindaddig, amíg nevelési célzatú és a bíró gyakorlat szerint még elfogadhatónak tartott mértéket nem haladja meg. Ez tág lehetıséget biztosít a fegyelmezı számára, ezért a szabályozás felülvizsgálata elengedhetetlenné vált. A gyermekvédelmi törvény értékrendje alapján, nemcsak a kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítés, hanem a testi fenyítés önmagában is tilalmazott, a gyermek nem vethetı alá testi és érzelmi fenyítésnek és büntetésnek.

36

. Filó Erika, Katonáné Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2009.25-75 old/

45

4.

GYERMEKVÉDELEM

4.1.

Gyermekvédelem definiálása

„Már az 1933-ban megjelent Pedagógiai lexikon úgy határozta meg a gyermekvédelmet, mint „azokat a törekvéseket, amelyek a kedvezıtlen életkörülmények közt felnövekvı, vagy az elzüllés veszélyének kitett gyermekeknek a társadalom számára való megmentését szolgálják.”

37

A gyermekvédelemnek ez a típusú meghatározása a különbözı történelmi korokat végigkíséri. Az általános gyermekvédelem szabja meg és alakítja ki a gyakorlatban a gyermeknevelés céljait, törekvéseit, amelyek általános prevenciós célt is szolgálnak. A speciális gyermekvédelem tevékenysége már a bekövetkezett bajok orvoslása, az utógondozásra összpontosul. „Gyermekvédelmen gyermekvédelmi

leggyakrabban

tevékenységet

és

értjük,

legáltalánosabban ami

az

elárvult,

azt

a

speciális

az elhagyott,

vagy

veszélyeztetett helyzetben lévı gyermek, fiatalkorú felkarolására, pártfogására, védelmére irányul. A speciális gyermekvédelem csupán része a tágabb tartalmú általános gyermek- és ifjúságvédelemnek, amely kiterjed a gyerekek, a fiatalok szocializációjában szerepet játszó intézményekre - mint a család, az iskola, az ifjúsági szervezetek, stb. – felöli a gyerekek, az ifjúság fizikai, szellemi, erkölcsi, valamint munkára nevelésének valamennyi területét.”38

4.2.

A gyermekvédelem rendszere

A gyermekvédelem rendszere az alábbi pillérekre épül: a) alapellátások, b) szakellátások, c) hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás), d) a bőnelkövetı fiatalkorúak „ügyei”.

37

Büki Péter: A gyermekvédelem elméleti alapvetése, Pont Kiadó, Budapest, 2009. 7-9. old Katonáné Pehr Erika: Tájékoztató, módszertani útmutató a családon belüli erıszak egyes kérdéseivel kapcsolatban, Miskolc,2007. 56-58-old. 38

46

a) Az alapellátás célja, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését, és családban történı nevelését elısegítse. „Az alapellátás a megelızésre irányul, célja tehát, hogy a gyermek veszélyeztetı körülményektıl mentesen, saját családjában nevelkedhessen.”39 Az alapellátás pénzbeli- természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátás formájában valósulhat meg. Az alapellátások biztosítása a települési önkormányzat által ellátandó feladat. b) A szakellátás célja elsısorban a családjából (bármely okból) kikerült gyermek helyettesítı védelmének biztosítása. A szakellátások mindig személyes gondoskodást nyújtó ellátások. A szakellátások biztosítása a megyei/fıvárosi önkormányzatok kötelezı feladata. c) A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedéseket hoz a települési önkormányzat jegyzıje, illetve a gyámhivatal, ha a szülı nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket, azok megtételéhez nem járul hozzá, vagy egyébként akadályozza, hogy a gyermek a körülményeinek megfelelı gyermekjóléti, illetve más alapellátást igénybe vegye. d) A gyermekvédelmi rendszer részét képezi -

a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve oda elızetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása, továbbá

-

a fiatalkorúak pártfogó felügyelete azzal, hogy mindkét feladatról külön törvény rendelkezik.

39

www.mezod.hu/letoltes.gyermekrend.doc Szikulai István – Büki Péter: A gyermekvédelmi szakellátás intézményrendszere átalakulásának tapasztalatai. Belügyi Szemle 2002. 1. sz. 113-122. o. / http://www.google.hu/#hl=en&sclient=psyab&q=gyermekv%C3%A9delem+int%C3%A9zm%C3%A9nyrendszere&oq=gyermekv%C3%A9delem+ int%C3%A9zm%C3%A9nyrendszere&gs_l=hp.3..0i30l2j0i8i30.43541.48622.0.49687.39.33.2.0.0.5.136 4.7412.2j19j8j1j0j2j0j1.33.0.eesh..0.0...1.1.S9VLhl5pKM&pbx=1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.r_qf.&fp=92e85b23794f2de7&bpcl=35440803&biw=1525&bih=699 /

47

4.3.

A bántalmazás felismerése a jelzırendszer segítségével

A bántalmazást nem egyszerő felismerni, a család tagjai sokszor titkolják a bántalmazást. A jelzırendszer tagjai: -

a védınık,

-

-a gyermekorvosok

-

Gyermekegészségügyi Központ munkatársai

-

bölcsıdék

-

iskolák

-

gyermekjóléti központok

-

családok átmeneti otthona

-

gyermekek átmeneti otthona

-

rendırség,ügyészség, bíróság

-

civil szervezetek, egyházak

Ezen intézmények kötelesek a gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatok felé, valamint hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, vagy súlyos elhanyagolása esetén. A jelzés elmulasztása magát a mulasztót teszi felelıssé, így ı maga is bántalmazóvá válik. A felsorolt szervek kötelesek egymással együttmőködni, egymást kölcsönösen tájékoztatni. A jelzırendszernek azok a tagjai, akik rendszeresen találkoznak a gyermekkel és a családdal, elsıként érzékelhetik a változást, a bántalmazás, vagy az elhanyagolás jeleit. A gyermekjóléti szolgálat a jelzırendszer jelzései nyomán került kontaktusba a családdal, így kerülhet sor esetmegbeszélésekre, a családtagokkal és a gyermekkel történı tényfeltáró beszélgetésre. Fizikai bántalmazásra utaló jelek: -

látható nyomok

-

érintésre a gyerek ösztönösen visszahúzódik

-

a sebek eredetét nem tudja pontosan elmondani 48

-

állandó szomorúság

Lelki bántalmazásra utaló jelek: -

a gyermek szokatlanul félénk

-

minden rezdüléstıl fél,

-

állandó megfelelni vágyás

-

alacsony önértékelés

-

kivonulás, mindenen kívül maradás

Elhanyagolásra utaló jelek: -

a gyermek gyakran megbetegszik

-

sokat hiányzik az iskolából

-

elhanyagolt, tetves

-

sokszor éhes, gyakran fáradékony

-

sokat csavarog

Szexuális bántalmazásra utaló jelek: -

kortársakkal szexuális jellegő viselkedés

-

ismeretlen okú vérzés

-

éjszakai bevizelés

-

prostitúció felé elmozdulás

A gyermekjóléti szolgálat feladata Az 1997. évi XXXI. Törvény, 15/1998 (IV.30.) NM. rendelet alapján, ha a gyermekjóléti

szolgálathoz

jelzés

érkezik

a

gyermek

bántalmazásával

vagy

elhanyagolásával kapcsolatban, akkor a családgondozó felméri, hogy a gyermek a családban tartható-e vagy gyámhatósági intézkedést kell kezdeményezni a gyermek családból való kiemelése érdekében. /ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel/ Amennyiben nem indokolt a gyermek kiemelése, elkezdıdik a családgondozás. Ilyenkor a szülı és a gyermek a családgondozó által összeállított nevelési tervben vállalják, hogy

49

az adott probléma megszüntetése érdekében mit fognak tenni. „Ha bőncselekmény alapos gyanúja merül fel, a gyermekjóléti szolgálat azonnal a rendırséghez fordul.”40 A gyermekotthonok feladata Az 1997. évi XXXI. Törvény és a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelt szerint az otthont nyújtó ellátásban részesülı gondozott gyerekek részére testi, értelmi, érzelmi, életkorának megfelelı nevelést, gondozást nyújtanak. Kötelesek

a gyermeket

felkészíteni vagy a családba történı visszatérése, vagy örökbefogadásra, esetleg önálló életkezdésre. Elısegítik a gyermek és a szülı közötti kapcsolttartást, jelzéssel élnek, ha a kapcsolattartás a gyermek személyiségfejlıdését negatívan befolyásolja. A jegyzıi gyámhatóság feladata Az 1997.évi XXXI. törvény, és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján, ha a gyámhatóság

jelzés

alapján,

vagy

hivatalból

tudomást

szerez

a

gyermek

bántalmazásáról vagy elhanyagolásáról, ebben az estben: -

köteles védelembe vételi eljárást lefolytatni, és mérlegelni a védelembe vétel elrendelését

-

meg kell vizsgálnia, hogy a gyermek családi környezetbıl való kiemelése ideiglenes hatályú elhelyezéssel indokolt-e

-

mérlegeli, hogy indokolt-e a gyámhivatal megkeresése egyéb intézkedések megtétele végett

-

megvizsgálja,hogy fennáll-e bőncselekmény alapos gyanúja

Városi gyámhivatal feladata Az 1997.évi XXXI. Törvény, valamint a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján, ha kérelem, vagy jelzés alapján, vagy hivatalból tudomására jut a gyermek bántalmazása, vagy elhanyagolása, akkor megvizsgálja: -

saját hatáskörben az intézkedést indokoltnak tartja-e, ha nem mérlegeli a jegyzıi gyámhatóság megkeresését, a védelembe vételi eljárás megindítása miatt

40

Katonáné Pehr Erika: Tájékoztató, módszertani útmutató a családon belüli erıszak egyes kérdéseivel kapcsolatban, Miskolc,2007.15- 19. old

50

-

indokolt-e a gyermek családi környezetbıl való kiemelése

-

a szülıi felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindításának szükségességét

-

átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárás lefolytatása szükséges-e

-

fennáll-e bőncselekmény alapos gyanúja, ez esetben a Be. 171 §-a alapján feljelentést tesz

Az egészségügyben dolgozók feladata Az egészségügyrıl szóló 1997.évi CLIV. Törvény, az 1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérıl és védelmérıl szóló törvény, a testi sérülést szenvedett személyekrıl orvosi látlelet és vélemény kiállításáról szóló 16/1969. ( Eü.K.7.) EÜM utasítás alapján: A gyermekorvos és a védını közös feladata a veszélyeztetettség fokának megjelölése. A probléma súlyosságának függvényében igénybe lehet venni más szakellátó intézmény segítségét, valamit gyermekjóléti szolgálathoz, bőncselekmény esetén pedig a rendırséghez kell fordulni. Életveszélyes helyzet esetén a gyermek családból történı azonnali kiemelését kell a jegyzıi gyámhatóságnál kezdeményezni. Oktatási- nevelési intézményekben dolgozók feladata A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény, a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. ( VI.8.) MKM rendelet alapján: A pedagógus feladata a rábízott gyermek nevelése, oktatása, együttmőködés az intézményben dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel.

Ha az intézmény

pedagógiai eszközökkel a gyermeket veszélyeztetı okokat nem tudja megszüntetni, jelzi a gyermekjóléti szolgálat felé. A gyermekvédelmi felelıs feladatai:

-

jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények elérhetıségét

-

tanulók tájékoztatása, hogy a tanulók milyen idıpontban fordulhatnak hozzá 51

-

a veszélyeztetett tanulóknál családlátogatás

-

gyermekbántalmazás vélelme estén, kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot

Rendıri szervek feladata A Rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a Szolgálati Szabályzatról szóló 3/1995. ( III.1.) BM. Rendelet, és a 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás a családon belüli erıszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendıri feladatok végrehajtására, alapján: Ha családon belüli erıszak körébe tartozó, személy elleni erıszakos cselekmény miatt érkezik bejelentés, a rendır köteles a helyszínen megjelenni. Ha a családon belüli erıszaknak kiskorú sértettje vagy tanúja volt, vizsgálni kell, hogy megvalósult-e a kiskorú veszélyeztetése bőncselekmény, ha igen, hivatalból eljárást kell indítani. A családon belüli erıszak fogalomkörébe tartozó bőncselekmény gyanúja esetén a nyomozást el kell rendelni. Abban az esetben, ha a kiskorú sértett a törvényes képviselıjével érdekellentétben áll, a Btk. 31. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánindítvány elıterjesztése miatt a gyámhatóságot kell meg keresni. A gyermekkorú vallomását pszichológus bevonásával, speciális körülmények között, gyermekkihallgató szobában kell felvenni. A kiskorú eltőnése során, értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot, és vizsgálni kell, hogy az eltőnés összefüggésbe hozható-e családon belüli erıszakkal. A kiskorút veszélyeztetı ok miatt, valamint ha a kiskorú önmaga által elıidézett súlyos veszélyeztetı magatartása esetén hatósági eljárást kell kezdeményezni a gyámhatóságnál, ha a jelzett körülmények miatti eljárás nem a Rendırség hatáskörébe tartozik. Haladéktalanul büntetı vagy szabálysértési eljárást kell indítani a kiskorú bántalmazása, súlyos elhanyagolása, vagy egyéb más a kiskorút súlyosan veszélyeztetı ok miatt, ha annak kezelése a Rendırség hatáskörébe tartozik. Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi érzelmi fejlıdését családi környezte vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és amennyiben azonnali elhelyezése szükséges, a Rendırség a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezésérıl határozhat.

52

4.4.

Gyermekvédelmi gondoskodás (hatósági intézkedések)

4.4.1. Védelembe vétel Ha a gyermek veszélyeztetett és ezt az alapellátások önkéntes igénybevételével nem lehet megszüntetni, de feltételezhetı, hogy segítséggel a gyermek fejlıdése családi környezetben mégis biztosítható, a jegyzı védelembe veszi. A jegyzı kirendeli a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, aki a gyermek számára egyéni gondozási – nevelési tervet készít. A védelembe vétel nem érinti a szülınek a felügyeleti jogát.

4.4.2. Családba fogadás Családba fogadás esetén a gyermeket a szülı által megnevezett család átmenetileg befogadja, neveli. Erre a szülı egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt kerülhet sor. A gyámhivatal a családba fogadáshoz akkor járul hozzá: -

ha azt a szülı kéri (a fenti okokra hivatkozva),

-

az a gyermek érdekében áll, és

-

a családba fogadó szülı ezt vállalja, valamint személysége és körülményei alapján alkalmas erre.

A családba fogadás ideje alatt a szülı felügyeleti joga szünetel.

4.4.3. Ideiglenes hatályú elhelyezés A jegyzı, a gyámhivatal, vagy más szerv (határırség, rendırség, ügyészség, bíróság, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka) ideiglenesen helyezi el a gyermeket, ha -

felügyelet nélkül maradt, vagy

-

fejlıdését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti

-

a nevelést vállaló különélı szülınél, vagy más hozzátartozónál illetve személynél, ha erre nincs lehetıség

-

nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben.

A gyámhivatal az ideiglenes elhelyezés elrendelésétıl számított 30 napon belül -

megszünteti azt, ha az okok nem állnak fenn, vagy

-

elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy

-

60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett, illetve a szülıi felügyelet megszüntetése iránt. 53

4.4.4. Nevelésbe vétel a) Átmeneti nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha -

a gyermek fejlıdését a családi környezet veszélyezteti, és az alapellátásokkal vagy a védelembe vétellel nem szüntethetı meg,

-

a gyermek megfelelı gondozása a családján belül nem biztosítható.

b) Tartós nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha -

a szülı (vagy mindkét szülı) felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

-

a szülı (vagy mindkét szülı) elhalálozott,

-

a gyermek ismeretlen szülıktıl származik, és nincs kirendelt gyámja,

-

ha a szülı gyermekek örökbefogadásához hozzájárult feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetı el a leendı örökbefogadó szülıknél.

A

nevelésbe

vett

gyermeket

nevelıszülınél,

vagy

ha

ez

nem

lehetséges

gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni és számára gyámot kell kirendelni. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbevétel fennállásának szükségességét évente felülvizsgálja. A nevelésbe vett gyermek szülıjének szülıi felügyeleti joga szünetel.

4.4.5. Nevelési felügyelet Ha a nevelésbe vett gyermek

-

egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére veszélyt jelent,

-

és ez csak teljes körő ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a gyermekotthon vezetıje a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja.

E korlátozás keretében elrendelheti, hogy a gyermek a gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve csak a számára kijelölt helyiségekben tartózkodhat. A korlátozás

54

elrendelésérıl haladéktalanul értesíteni kell a gyermekjogi képviselıt, valamint az illetékes gyámhivatalt. Ezzel egyidejőleg a speciális gyermekotthon vezetıje kezdeményezheti a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha valószínősíthetı, ahogy a személyes szabadság korlátozása 48 órát meghaladóan szükséges. A gyámhivatal nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha

-

a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére jelentıs veszélyt jelenthet, vagy jelent,

-

feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körő ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el.

A nevelési felügyelet nem haladhatja meg a két hónapot. A nevelési felügyelet céljának elısegítése érdekében a gyámhivatal elrendelheti, hogy -

a gyermek a speciális gyermekotthon meghatározott helységeiben tartózkodjon,

-

hozzátartozóival kapcsolatát csak meghatározott (korlátozott) módon gyakorolhassa,

-

a (hivatásos) gyám egyetértésével gyógykezelésnek vesse alá magát.

A gyámhivatal a határozathozatala elıtt meghallgatja a gyermeket, a törvényes képviselıt, a gyermekjogi képviselıt, a gyermekotthon vezetıjét, továbbá beszerzi a szakértıi bizottság véleményét, amelytıl csak kivételesen indokolt esetben térhet el. A gyámhivatal a határozatát megküldi a bíróságnak, amely nem peres eljárásban dönt a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetésérıl. A bírósági érdemi határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

4.5.

A gyermekvédelem intézményrendszere

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a települési valamint megyei önkormányzatokhoz tartozik. Hatósági intézkedéseket a jegyzı elsıfokon, és a gyámhivatal másodfokon hozhat. Az ágazati irányítást valamint szakmai felügyeletet az Emberi Erıforrások Minisztériuma látja el.

55

5. A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÖRÉBE VONATÓ BŐNCSELEKMÉNYEK A magyar hatályos jogba majdnem valamennyi családon belül elkövethetı jogsértés beilleszthetı. „A büntetıjog a polgári társadalmak kezdetétıl védelemben részesítette a gyermeket az ellen irányuló olyan támadásokkal szemben, amelyek családi állását és elhelyezését, testi, szellemi, erkölcsi fejlıdését, tartásra irányuló kötelezettség teljesítését, vagy egészséges szexuális fejlıdését veszélyeztették”.41 A gyermekbántalmazás vonatkozásában releváns bőncselekmények ismertetése: 2013. július 1-én lép hatályba, a 2012.évi C.tv. az új Büntetı Törvénykönyv. A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bőncselekményekkel kapcsolatos európai irányelvvel összhangban is, módosították többek közt a jelenleg hatályos az 1978.-as IV.tv. Büntetı törvénykönyvet. A tárgyalt témakörünk szempontjából a legfontosabb változások, pl.: az élet elleni bőncselekmények elkövetıi büntethetıségének korhatárának leszállítása. Tizenkét éves kortól büntethetıek lesznek, az élet elleni bőncselekmények elkövetıi, az eljárás csak az elkövetı beszámítási képességének vizsgálatát követıen indulat meg, az életkorhoz kapcsolódóan a szükséges belátás meglétét kell vizsgálni. A 12-14 év közöttiekre csak a fiatalkorúakkal szemben kiszabható intézkedések alkalmazhatók, a 14 életévét be nem töltött elkövetıvel szemben a legsúlyosabb szankcióként javítóintézeti nevelést rendelet el a bíróság, 1-4 évig terjedıen. Az új Büntetı törvénykönyv szerint változni fog a büntethetıség elévülése: az erıs felindulásban súlyosabban

büntetendı

elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél szándékos

súlyos

testi

sértés,

az

emberrablás,

emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bőncselekmények estében, amennyiben a bőncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a 41

Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 71.-84. old.

56

bőncselekmény bőntetethetısége huszonharmadik életévének betöltése elıtt elévülneaz elévülési idı meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az idıpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna.

5.1.

Fizikai erıszak

Emberölés

Ha a passzív alany- a sértett- gyermekkorú személy, az ellene elkövetett ölési cselekmény a társadalom fokozott felháborodását és ellenérzését váltja ki. 42 Az 1978.évi Btk. eredeti 166. §-a passzív alany életkorának figyelembevételére a cselekmény súlyosabb megítélését illetıen lehetıséget nem adott. Az 1998.évi LXXXVII. törvény a gyermekek fokozottabb büntetıjogi védelme érdekében, a 166.§ (2)

bekezdésében

meghatározott

súlyosabban

büntetendı,

minısített

esetként

kiegészítette az i)ponttal:a büntetés 10 évtıl 20 évig terjedı, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen követik el. Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés vonatkozásában fontos, hogy az élet kezdetéül büntetıjogi értelemben a szülési folyamat kezdetét értjük, ezt követıen a születendı gyermek, testére irányuló bármiféle halált okozó közvetlen vagy pedig közvetett káros hatás, az újszülött megölését jelenti. Az 1998.évi LXXXVII. Törvény módosításai nyomán a Btk. 166/B. §-ban az újszülött megölését a szándékos emberölés privilegizált eseteként differenciálta, a gyerekkorú személy megölése annak minısített esetét képezte. Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés jogi helyzete az elmúlt évszázadok során változásokon ment keresztül. Míg a középkor folyamán a legszigorúbban büntették, addig a XIX. században jogi megítélése több országban a legenyhébben büntetendı szándékos emberölési tényállás kialakulást eredményezte. Az 1843.évi

törvényjavaslat

gyermekölés

néven

részletesen

szabályozta

ezt

a

cselekménytípust, és a gyilkossághoz képest enyhébb megítélését attól tetté függıvé, hogy a szülı nı a törvénytelen ágyból született gyermekét közvetlenül a szülés után 42

Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009, 60- 102 és 195-241. old.

57

vagy azt követıen három napon belül ölte meg, valamint ölési szándékát a szülés elıtt vagy után alakította ki. Ugyanezt a privilegizált jogi megítélést fejezte ki a Csemegikódex is. 1961.-évi Btk., amely a privilegizált tényállás fenntartását szükségtelennek tartotta, és ezt a szabályozási elvet vette át az 1978. évi Btk. 1962-tıl az újszülött sérelmére elkövetett emberölés a szándékos emberölésrıl rendelkezı paragrafus, a 166.§ (1) bekezdésében meghatározott alapesetként került elbírálásra.

Ilyen

elızmények után az 1998.évi LXXXVII. törvény ismét bevezette az újszülött megölése elnevezéső privilegizált emberölési tényállást. A 2003.évi II. törvény módosítása, a 166/A. §-t kiiktatta, ez a tényállás a legsúlyosabban büntetendı minısített tényállás /166.§ (2) i) pont keretében nyer elbírálást. A bírói gyakorlat viszont a jövıben is figyelembe veszi e bőncselekmény típus társadalmi és pszichológiai, kriminogén tényezıit. Magzatelhajtás

A Btk. 169.§ (4) bekezdésének értelmében, az a nı, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı43. A terhesség mővi megszakítása átlagos kórházi körülmények között is kockázatos orvosi beavatkozás, sokkal nagyobb viszont a veszélye az illegális terhesség- megszakításnak. Jogellenességet kizáró körülmény, a magzati védelemrıl szóló 1992.évi LXXIX. törvény, mely lehetıséget nyújt a terhesség mővi megszakítására. Ha a teherben lévı nı maga hajtja el a magzatát, a külsı személy ekkor csak felbújtó vagy bőnsegéd lehet.

Testi sértés

Ha a testi sértést védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bőntett miatt könnyő testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés44. A bőncselekmény jogi tárgya az emberi test épsége egészsége. Elkövetési magatartása: a testi épség vagy egészség megsértése, amely a test bántalmazásában vagy egészség megsértésében nyilvánul meg. 43

Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.87 – 91 old. 44 Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.91 – 102. old.

58

A testi vonatkozásában, a Btk. alapján a 12. – életévét be nem töltött személyt mindig védekezésre képtelennek kell tekinteni.

5.2.

Pszichológiai erıszak

Az új Btk.- tervezet szerint, büntethetı lett volna, ha valaki házastársával, rokonával, gyermekével szemben annyira erıszakosan lép fel, hogy azzal lelki sérülést okoz, viszont ez a rendelkezés végül is nem került be az új Büntetı törvénykönyv szövegébe. A zaklatás törvényi tényállását a 2007-évi CLXII. tv. iktatta be a Btk. rendszerébe45. A bőncselekmény jogi tárgya a magánszférához való jog. A bőncselekmény passzív alanya bárki lehet, a minısített esetben azonban csak meghatározott személyek. Elkövetési magatartás lehet háborgatás, a személy elleni erıszakos vagy közveszélyt okozó büntetendı bőncselekménnyel történı fenyegetés, vagy pedig az elkövetı azt a látszatot törekszik kelteni, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét

sértı

vagy

veszélyeztetı

esemény

következik

be.

Immateriális

bőncselekmény, az elkövetıi magatartások tanúsításával befejezetté válik, nem szükséges, hogy a passzív alanyban félelem alakuljon ki. Csak szándékosan, egyenes szándékkal követhetı el. A zaklatás minısített esete valósul meg, ha az elkövetı a bőncselekményt a volt házastársa, volt bejegyzett élettársa vagy volt élettársa sérelmére követi el. Még súlyosabban minısülı bőntette valósul meg, ha a bőncselekményt az elkövetı a nevelése, a felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el.

5.3.

Szexuális erıszak

A Btk. a 197.§-ában szabályozza az erıszakos közösülést, mely szerint aki mást erıszakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetıleg akadálynyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı

45

Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.137 – 138 old.

59

szabadságvesztéssel büntetendı. A büntetés öt évtıl tíz évig terjedıs szabadságvesztés, ha -

az erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be

-

a sértett az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll.46

A bőncselekmény jogi tárgya a nemi szabadság, passzív alanya bárki lehet, nemétıl, korától függetlenül. A cselekmény alapesete csak magánindítványra üldözendı. A tizenkettedik életévét be nem töltött személyt a védekezésre képtelennek kell tekinteni, így az ilyen sértett beleegyezése nem releváns. A Btk. 1997-es módosítása a minısítı körülményeket bıvítette, és szigorúbban rendelte büntetni a 12. életévét be nem töltött passzív alany sérelmére történı elkövetést. Az alapeset szerint minısül a cselekmény, ha az elkövetı a 12.-életévét be nem töltött személy sérelmére erıszak vagy fenyegetés alkalmazása nélkül, s minısített esetet képez, a erıszak vagy kvalifikált fenyegetés alkalmazásával valósítja meg a közösülést. Szintén minısített esetet képez, ha a sértett az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt áll. Az erıszakos közösüléssel összefüggésben a sértett sérelmére elkövetett könnyő testi sértés beolvad az erıszakos közösülés bőntettébe, a súlyos testi sértés azonban halmazatot alkot. Ha az elkövetı a sértettel annak a 12.-életévének a betöltése elıtt, majd azt követıen a 12. életévének betöltése után is közösül, akkor az erıszakos közösülés és a megrontás halmazata áll fenn. 198. § alatt találjuk a szemérem elleni erıszak tényállását, mely szerint, aki mást erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltőrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetıleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı47. A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha: -

az erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltőrésére kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be

46

Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.214 – 219. old. 47 Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009. 219-221. old.

60

-

a sértett az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt áll.

Jogi tárgy: a nemi élet szabadsága, passzív alanya bárki lehet, az elkövetési magatartás fajtalanság megvalósítása, vagy fajtalanság eltőrésére kényszerítés. Fajtalanság: a közösülés kivételével minden olyan súlyosan szeméremsértı cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. A minısített esetek és a büntetési tétel megegyezik az erıszakos közösülésnél leírtakkal. Az magánindítványra üldözendı, kivéve, ha az elkövetı más, nem magánindítványra üldözendı bőncselekményt is elkövetett. A megrontás tényállása: 201. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı 48. A bőncselekmény jogi tárgya: a serdületlen személyek egészséges nemi fejlıdése. Ha valaki túl korán beavatkozik ebbe a folyamatba, és idı elıtt felkelti a gyermekben a szexualitás iránti érdeklıdést, az hátrányos következményekkel járhat a gyermek fejlıdése szempontjából, ezért a törvényhozó kiemelten védi a 14.-életévüket be nem töltött személyeket a korai szexuális élet ártalmaitól. A bőncselekménynek passzív alanya a 14.életévét be nem töltött leány vagy fiúgyermek. A 14 életév, mint a védelemre szorulás felsı korhatára, azt a periódust öleli fel, amely a nemi érettség eléréséhez szükséges. Az alsó korhatár: 12. élvet, a 12. év alatti személy a Btk. értelmében védekezésre képtelen, ezért ilyenkor a sértett belegyezése esetén nem megrontás, hanem erıszakos nemi bőncselekmény valósul meg. Az (1) bekezdésben szabályozott elkövetési magatartás arra irányul, hogy a sértett magával a tettessel, míg a (2) bekezdésben, mással közösüljön, vagy fajtalankodjék. A (3) bekezdés szabályozza a megrontás minısített esetét, amikor az elkövetı sértettje az elkövetı hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll. Ha az elkövetı, 14 éven aluli passzív alannyal közösül,vagy fajtalankodik megrontásért felel. A 18 éven aluli elkövetı csak akkor büntetendı, a közösül a 14. életévét be nem töltött passzív alannyal. A 18 éven aluli tettesnek a 14.év alatti passzív alannyal történı, fajtalankodás körébe tartozó cselekménye büntetlenül marad. Folytatólagosan elkövetett megrontásról 48

Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.221-224 old.

61

van szó, a az elkövetı egységes elhatározással, ugyanazon sértett sérelmére, rövid idıközökben, többször követi el. A 202. §-ban meghatározott bőncselekmény jogi tárgya az ifjúság egészséges erkölcsi, nemi fejlıdése. A megrontás alakzata itt a rábírással, vagy rábírni törekvéssel valósul meg. A védendı jogtárgy fontosságára tekintettel, a törvényhozó, a rábírás magatartását a megrontás esetében külön sui generis bőncselekmény tettesi alakzatként szabályozza. A vérfertızés tényállása szerint: aki egyenes ági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bőntettet követ el, és egy évtıl 5 évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı49 Nem büntethetı a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor a 18.- életévét még nem töltötte be. Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. kapcsolatokon

A bőncselekmény jogi tárgya az egészséges utódláshoz, a vérségi alapuló

rokoni

viszonyok

tisztaságához

főzıdı

érdek.

A

bőncselekménynek nincs passzív alanya, a nemi kapcsolatba lépı rokonok önálló tettesek. Nem büntethetı a leszármazó, ha az elkövetéskor a 18.-életévét még nem töltötte be. Az elkövetési magatartás a büntetıjogi értelemben vett közösülés vagy fajtalanság. A bőncselekmény alanya csak egyenes ági rokon, illetve testvér lehet, akik között vérségi kapcsolat áll fenn. A 18 éven aluli egyenes ágbeli rokon akkor sem büntethetı, ha a cselekmény létrejöttében kezdeményezı szerepe volt. A testvérek közötti vérfertızés esetén mindkét testvér büntetendı, a elmúltak 14 évesek a cselekmény elkövetésekor. A tiltott pornográf felvétel készítése bőncselekményét az 1997.évi LXXIII. törvény 21§-a iktatta be Magyarországon50. A bőncselekmény jogi tárgya: a 18. életévét be nem töltött személy erkölcsi, szexuális fejlıdésének védelme. A tiltott pornográf felvétellel visszaélés minden esetében közös tényállási elem a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére történı elkövetés. Az (1) bekezdés szerint a bőncselekmény elkövetési magatartását az valósítja meg, aki a tiltott felvételeket megszerzi, tartja. A (2) bekezdés értelmében súlyosabb minısítést von maga után egyetlen pornográf képfelvétel akár ingyenes, akár ellenszolgáltatás fejében meghatározott személy részére történı átadása, 49

Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009. 224-226. old. 50 Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.226-233. old.

62

kínálása. A (3) bekezdés szerint az elkövetési magatartás a pornográf felvételkészítés, forgalomba hozatal, kereskedés. A (4) bekezdés szerint büntetendı az, aki 18. életévét be nem töltött személyt, vagy személyeket szerepeltet pornográf jellegő mősorban. A bőncselekmény alanya mindegyik alaptényállás esetében bárki lehet, kivéve a 18. életévét be nem töltött passzív alanyt, aki akkor sem lehet a bőncselekmény elkövetıje, a saját magáról készítette a felvételeket. Bőnhalmazat létesül, ha az elkövetı a felvételeket több kiskorúról készíti, vagy több kiskorút szerepeltet pornográf mősorban. Az üzletszerő kéjelgés tényállása alapján, a büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bordélyházban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat üzletszerő kéjelgést.51 Jogi tárgya a nemi erkölcs. Minısített eset, ha a bordélyházban 18. életévét be nem töltött személy folytat üzletszerő kéjelgést, e rendelkezés a fiatalkorúak védelmét szolgálja. Kerítés: Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı52. A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, a kerítést az elkövetı hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetıleg 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. Jogi tárgy: a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje,a minısített esetben, az ifjúság egészséges szexuális és erkölcsi fejlıdése. A passzív alany életkorának a minısített esetben van jelentısége. Elkövetési magatartás valakinek más részére fajtalanság vagy közösülésre történı megszerzése. Súlyosabban minısülı eset, ha a kerítést az elkövetı hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetıleg 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. A 2012.évi C. törvény, az új Btk.-ban új tényállási elemként kerül be a gyermekprostitúció kihasználása, és a gyermekpornográfia.53 Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Aki részben vagy egészben tizennyolc éven aluli, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtıl öt évig terjedı 51

Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.233-236.old. 52 Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.238-240.old. 53 2012. évi C. törvény – Új Büntetı Törvénykönyv 49-50. old. 196.§ - 197.§ - 198.§

63

szabadságvesztéssel büntetendı. Aki 18 életévét be nem töltött személyrıl pornográf felvételt készít, forgalomba hoz, két évtıl nyolc évig. Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt pornográf mősorban szerepeltet egytıl öt évig tejredı szabadságvesztéssel büntetendı. Módosult a szeméremsértés tényállása. Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem töltött személy elıtt, szeméremsértı magatartást tanúsít, ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Új rendelkezés: gyermekprostitúció kihasználása, prostitúció elısegítése, kitartottság és szeméremsértés elkövetıjével szemben kitiltásnak is helye van. Szintén új tényállási elemként került be a szexuális kényszerítés, a szexuális erıszak, és a szexuális visszaélés bőntette. A szexuális kényszerítés: aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltőrésére kényszerít, bőntett miatt szabadságvesztéssel büntetendı. Súlyosabban büntetendı, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, vagy hozzátartozója, nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el. Még súlyosabban büntetendı, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. Szexuális erıszakot követ el, és bőntett miatt szabadságvesztéssel büntetendı, aki a szexuális kényszerítést erıszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel. Szexuális erıszakot követ el az is, és még súlyosabban büntetendı, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet. Szexuális visszaélés: az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra

rábír,

hogy

mással

szexuális

cselekmény

végezzen,

bőntett

miatt

szabadságvesztéssel büntetendı.

64

5.4.

Elhanyagolás

A Btk. a 195§-ban szabályozza a kiskorú veszélyeztetését: A kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlıdését veszélyezteti, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.54

A bőncselekmény jogi tárgya a kiskorú testi, szellemi és erkölcsi

fejlıdése, passzív alanya a kiskorú, aki még 18.életévét nem töltötte be. A törvényi tényállás négy lényegesen eltérı elkövetési magatartást foglal magába. Az elsı bekezdésben

szabályozott

bőncselekmény

elkövetési

magatartása

a

súlyos

kötelességszegés, a nevelési, gondozási, felügyeleti kötelezettség súlyos megszegése. A nevelés összetett, tervszerő folyamat, amely tudatást ráhatást, magatartásformálást, személyes pozitív példamutatást jelent. A felügyelet a kiskorú rendszeres figyelemmel kísérése, a potenciális veszélyek megelızése, az ártalmak elhárítását jelenti. A gondozás a kiskorú testi-lelki szükségleteinek kielégítését jelenti. Ez sokféle tevékenységet foglal magában, a kiskorú alapszükségleteirıl való gondoskodást, és a gyermek érzelmi támogatásáról való gondoskodást. A csekélyebb kötelezettségszegést a törvényhozó nem kívánja pönalizálni. A súlyos kötelezettségszegés vonatkozásában az általános társadalmi felfogás az irányadó. Súlyos kötelezettségszegés pl.: ha az elkövetı, az alig néhány hónapos csecsemıt több órára egyedül hagyja, a gyermeket súlyosan bántalmazza, ha a beteg gyermeket nem ápolja. stb.. A kiskorú testi fejlıdését súlyosan veszélyezteti például a gyermek éheztetése, betegség esetén gyógykezelésének elmulasztása. Az értelmi fejlıdés veszélyeztetése, például a gyermek huzamosabb ideig iskolába nem járatása. Az erkölcsi fejlıdés veszélyeztetése, például, kiskorú jelenlétében mással történı szexuális érintkezés. A bőncselekmény alanya tettesként a kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles személy lehet. A kiskorú veszélyeztetése speciális esetét szabályozza a törvényhozó a (2) bekezdésben, a kiskorúnak bőncselekményre vagy züllött életmód folytatására való rábírása vagy törekvése. Passzív alany a kiskorú, aki életkoránál fogva erkölcsi fejlıdésében károsan befolyásolható. A bőncselekmény alanya csak nagykorú személy lehet, ha ez a

54

Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009. 195-210. old.

65

nagykorú személy a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, akkor az (1) bekezdés alapján tartozik felelısséggel. A (3) bekezdésben szabályozott elkövetési magatartás a kiskorúval történı kényszermunka végeztetése. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az ENSZ Egyezségokmánya egyaránt rögzítette a kényszer és a kötelezı munka tilalmát. A kényszermunka fogalmát a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet határozta meg, olyan munkát kell alatta érteni, amit bárkitıl, valamilyen büntetés terhe alatt kivételnek, és amire az illetı nem szabad akaratából vállalkozik. Az Egyezmény kötelezı jelleggel felhív, a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltására és azonnali felszámolására. A gyermekmunka legrosszabb formái: -

rabszolgaság

-

prostitúció

-

egy gyermek illegális tevékenységre, kábítószerek elıállására, és azokkal való üzérkedésre történı használata

-

olyan munka mely veszélyezteti a gyermek biztonságát, egészségét

A (4) bekezdést a 2005.évi XCI. törvény iktatta be. Sok olyan esettel találkozunk, amikor elvált szülık, vagy más személyek, akiknél a kiskorú elhelyezést nyert, akadályozzák a gyermek másik szülıvel, vagy kapcsolattartásra jogosult más személlyel való kapcsolata kialakítását. A kapcsolattartás kikényszerítése érdekében elsısorban igazgatási jellegő szankció, bírság alkalmazható. A 196. §-ban szabályozott tartás elmulasztásának esetei közül a gyermektartási kötelezettség elmulasztása fordul elı a leggyakrabban. Ez mind a saját, mind az örökbefogadott gyermekkel szemben fennáll. A bőncselekmény elkövetési magatartása tartási kötelezettség nem teljesítése, amely tiszta mulasztásos bőncselekmény. Az elkövetı felelıssége csak akkor állapítható meg, ha önhibájából nem teljesíti. A tartási kötelezettség elmulasztásának alanya csak az lehet, akit végrehajtató hatósági határozat kötelezett tartásra. A bőncselekmény minısített esete valósul meg, a az elkövetı súlyos nélkülözésnek teszi ki a tartásra jogosultat.

66

6. A BÁNTALMAZOTT GYERMEK ELJÁRÁSJOGI HELYZETE AZ 1998.ÉVI XIX. TÖRVÉNY A BÜNTETİELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALAPJÁN „A Be. 56.§ (1) bekezdése biztosítja, hogy a sértett jogait képviselıje útján is gyakorolja.”55 A Btk. 31.§ (3) bekezdése értelmében a magánindítványt a korlátozottan cselekvıképes személy estében a törvényes képviselı, illetve a gyámhatóság is elıterjesztheti. Cselekvıképtelen sértett esetében kizárólag a törvényes képviselı, vagy pedig a gyermekvédelemi hatóság jogosult ennek megtételére. Az eljárásban a sértett képviseletét a törvényes képviselı, meghatalmazás alapján ügyvéd, nagykorú hozzátartozó, valamint az láthatja el, akit erre külön jogszabály feljogosít. A kiskorú sértett törvényes képviselıje a Csjt. rendelkezése szerint a szülı, a gyám, állami gondozás esetében pedig az intézet igazgatója. Az eljárási törvény önálló fellebbezés benyújtására nem jogosítja fel a sértettet.

A büntetıeljárást soron kívül kell elfolytatni, ha azt kiskorú sértett sérelmére követték el. Kiskorú idézése esetén, az értesítéssel együtt, számára érthetı módon tájékoztatást kell adni az idézés tartalmáról. Amennyiben a kiskorú a tizennegyedik életévét még nem töltötte be, a gondozója útján kell idézni. Az idézést a törvényes képviselıjével is közölni kell. Kiskorú tanú kihallgatásra vonatkozó speciális rendelkezések A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt csak akkor lehet kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, a kihallgatás esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellızni kell. A tizennyolcadik életévét meg nem haladott gyermek esetében a kihallgatásnál a tanú törvényes képviselıje és gondozója is jelen lehet. Amennyiben a tanú és a törvényes képviselı vagy a gondozó, vagy a tanú által megjelölt hozzátartozó között érdekellentét van, a gyámhatóság is jelen van. A tanács elnöke az ügyész, a vádlott, a védı, a tanú, a tanú érdekében eljáró ügyvéd, a kiskorú tanú gondozója vagy törvényes képviselıje indítványára, valamint hivatalból 55

Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995.138-140. old

67

tanúnak, vagy kivételes esetben a vádlottnak zártcélú távközlı hálózat útján történı kihallgatást rendeleti el. A zártcélú távközlı hálózat útján történı kihallgatás során a tárgyalás helyszíne és a kihallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgókép és a hangot egyidejőleg továbbító készülék biztosítja. A zártkörő távközlı hálózat útján kihallgatandó tanút a kihallgatását biztosító bíróságon elkülönített helyiségben kell elhelyezni. Az elkülönített helyiségben kizárólag a tanú érdekében eljáró ügyvéd, a törvényes képviselı vagy gondozó, szakértı, tolmács és a zártkörő távközlı hálózat mőködését biztosító személyzet lehet jelen. Az elkülönített helyiségben egy bírónak jelen kell lennie. A zártcélú távközlı hálózat útján kihallgatott tizennegyedik életévét be nem töltött tanúhoz kizárólag a tanács elnöke intézhet kérdéseket. Az elkülönített helyiségben tartózkodó tizennegyedik életévét be nem töltött tanú – a szembesítés esetét kivéve- kizárólag a tanács elnökét láthatja és hallatja a közvetítı készüléken keresztül. Az elkülönített helyiségben lévı bíró külön jegyzıkönyvet

készít

a

zárcélú

távközlı

hálózat

útján

történt

kihallgatás

körülményeirıl. A jegyzıkönyvet a tárgyalásról készült jegyzıkönyvhöz kell csatolni.

68

7. 7.1.

A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÖVETKEZMÉNYEI Amikor a gyerek felnı

A gyermekkorban megélt ismétlıdı trauma maga alakítja és torzítja a személyiséget. ”A bántalmazó környezet csapdájába került gyermeknek óriási alkalmazkodási feladattal kell megbirkóznia”56. Meg kell találnia a módját, hogy megırizze a megbízhatatlan emberekbe vetett bizalmát, egy nem biztonságos környezetben megırizze a biztonságát, megırizze a kontrollját, és egy kiszolgáltatott helyzetben megırizze a hatalmát57. Mivel sem ellátni, sem megvédeni nem tudja magát, a felnıttek nyújtotta gondoskodás és védelem hiányosságait kénytelen az egyetlen rendelkezésre álló eszközzel, fejletlen pszichológiai védekezı mechanizmussal kompenzálni. A gyermekkori bántalmazás kóros környezete olyan kivételes képességek kifejlesztésére kényszeríti a gyereket, amelyek egyszerre kreatívak és destruktívak. Olyan abnormális tudatállapotok kialakulását kényszeríti ki, amelyekben a test és a lélek, a valóság és a képzelt, a tudás és az emlékezet szokásos kapcsolatai megtörnek. A módosult tudatállapotok számtalan testi és pszichológiai tünet megjelenéséhez vezetnek. A sértetté vált személyek a legnagyobb hiányt a szakmára történı felkészítésben és a tanulás segítésének elmaradásában érzik. E sértettek életében az iskola a társadalmi sikertelenségnek elsı színtere: félbehagyott tanulmányok, iskolából eltanácsolás, kicsapás, osztályismétlés, bukás jellemzi pályájukat. E helyzetnek felnıttkorukban érzik igazán következményeit, s egyértelmően a zőrös családi viszonyokra vezetik vissza az iskolai kudarcaikat. Ez azonban csak részben igaz. A hátrányos helyzetőek esetében az iskola sem az erkölcsi értékeket közvetítı, átörökítı szerepének nem volt képes megfelelni, sem az egyéni képességek kibontakozásnak terepéül nem szolgált.

56

Herman Judith: Trauma és Gyógyulás, Háttér Kiadó- Kávé Kiadó- NANE Egyesület, Budapest, 2003. 121. old. 57 Herman Judith: Trauma és Gyógyulás, Háttér Kiadó- Kávé Kiadó- NANE Egyesület, Budapest, 2003. 121-142. old.

69

A családból hozott elınytelen helyzetet nem tudta megváltoztatni, hanem sokkal inkább konzerválta azt58. E családok képtelenek voltak kihasználni, az iskolában megszerezhetı tudás elsajátításának segítségével, nyújtott mobilitási lehetıségeket. A tudás, mint érték nem épült be a család értékrendszerébe. A sértettek szülei maguk is alacsony iskolai végzettséggel és tudásszinttel rendelkeztek, ezért nem is volt tılük elvárható, hogy az iskolarendszerben megszerezhetı tudást értéknek tekintsék. A család és az iskola eltérı értékrendjére is következtetni lehet. A bántalmazott gyermekek többsége nem rendelkezik semmilyen szakmai képesítéssel, betanított vagy segédmunkásként dolgoznak, 15-17 évesen munkába állnak, számtalan munkahelyet kipróbálnak, nem képzik tovább magukat. Kivételt képeznek azok a sértettek, akik mögött felnıttkorukban biztosnak mondható választott családi háttér van, ık nemcsak a családi életükkel kapcsolatos, hanem a munka világára vonatkozó elképzelésekkel is rendelkeznek. Ez utóbbiak esetében, a felnıtt fejjel választott család, azaz a házastárs családja támogatja az esetleges önképzési elképzeléseket, amelyek megvalósulására ezáltal több esély mutatkozik. Ilyen típusú támogató háttér nagyobb realitásérzéket ad a gyermekkorukban elhanyagoló családban nevelkedett sértetteknek. A sértettek szociális helyzete, iskolai és szakmai végzettségüknek megfelelıen átlagos. Lakáshelyeztük értékelése során érthetı tetten a családi segítségnyújtások elmaradása. A veszélyeztetett családban nevelkedett gyerekek felnıttkorukban is csak saját erejükre támaszkodhatnak a lakásproblémáik megoldásában. Még azok a sértettek, akik kivételesen önálló lakással rendelkeznek, sem tudnak élni a helyzetük adta elınyökkel, s úgy tőnik, hogy ık is csak a gyermekkori élet- és lakáshelyzeteiket tudják újratermelni. A gyermek intézményi gondozásba vétele nem javítja meg a család mőködését, ellenkezıleg, még inkább elszakítja egymástól a család tagjait. Holott a szociális szolgáltató hálózat feladata éppen az lenne, hogy a gondozásba kerülı gyermek és a vér szerinti szülı kapcsolattartását ırizze, még abban az esetben is, amikor erre a vér szinti szülı nem törekszik. A felnıttkori családi kapcsolatokkal összefüggésben a jelenleg kiegyensúlyozott, megállapodott családban élı sértetteknél a férjek idısebbek a feleségeknél, kvázi apapótlók.

58

Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 140-154. old.

70

Abban az esetben látszik megtörni a rendezetlen családi élet áthagyományozódásának ördögi köre, ha a sértettek biztos családi hátterő házastársra találnak, és ez az új család az élettörténet ismeretében is befogadja a sértettet. De sokkal jellemzıbb, hogy a sértettek, éppen az átélt, példaként szolgáló hibás családi mintáik miatt nem képesek a kiegyensúlyozott családi élet megteremtésére. Hatalmas erı szükséges a gyermekkorban beivódott erıszakos konfliktusmegoldó minták megváltoztatásához. A sértettek, ha felnıtt korukban kell szembenézniük valamilyen konfliktushelyzettel, problémamegoldásaikban ugyanolyan eszköztelennek, mint annak idején a szüleik voltak. Ha a sértettek belekerülnek egy újabb rendezetlen, sok problémával terhes családi helyzetbe, hamarabb kilépnek belıle. E sértettek olyan felnıttek, akik soha nem zárhatták le gyermekkorukat. A veszélyeztetı szülık öregkorukban is pontosan azt kapják vissza, amit ık nyújtottak gyermekeinek. De ez sem egyértelmően fekete vagy fehér. A kívülálló számára érthetetlen, hogy a rettenet, a megfélemlítés légkörében élı gyermekek miért ragaszkodnak mégis a szüleikhez. Még ideális esetben sem alakítható ki olyan külsı, segítı hálózat, amely a család támogató szerepét teljes mértékben helyettesíteni tudná. A sértettek számára a gyermekkori család megfélemlítı légköre újra és újra felidézıdik. Az ilyen és hasonló nevelési metódusokat szükségszerően követik a gyermekek pubertáskorban bekövetkezı problémái, a csavargás, a rossz tanulmányi eredmények, kisebb-nagyobb bőncselekmények. Nagyon sokan még felnıtt fejjel sem tudják megfogalmazni, hogy milyen fajta segítségre lett volna szüksége a családnak59. Csak jó család kellett volna, mondták. Néhány sértett életében szerepelt olyan személy, aki támaszt nyújtott a sértettnek, pl. szomszéd, pedagógus. Ha e családok életébe a hatóság beavatkozott, az mindig ellenséges, támadó lépésként értékelıdött. A sértettek felnıttként is hiányolják azt a támaszt, amely a felnıtt életre való felkészítést alapozta volna meg.

59

Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 140-154. old.

71

7.2.

Áldozattá vagy agresszorrá válás

”

Az agresszív megnyilvánulások hátterében

álló leggyakoribb

ok: a

sérült

oktulajdonítás vagy jelentéstulajdonítás-attribúció, melynek gyökere a szocializációban kereshetı.60” A szülıi viszonyulások alábbi formái az okozói a késıbbi agresszív támadó, vagy súlyosan elkerülı, áldozati megnyilvánulásoknak61: -

elhanyagoló

-

elutasító

-

bántalmazó szülıi viszonyulás

A szülıi elhanyagolás, vagy a szülı elérhetetlensége a gyermek számára az elutasítottság érzéséhez vezet, melynek következménye az önelfogadás sérülése, esetleg hiánya. A lánc következı mozzanata, az érzelmi- viselkedési labilitás. Az elhanyagolás, elutasítás megnevezett fokozatai: -

a szidás

-

a kiabálás, ordítás

-

a megalázás

-

a fizikai bántalmazás

Sajnálatos tapasztalat, hogy nemcsak a szülık, de a pedagógusok részérıl is megfigyelhetı mindegyik forma. A szülıktıl, nevelıktıl érkezı fizikai agresszió elszenvedése gyakran elhúzódó traumatizációt jelent. Sajnos ez a felnıttkori magatartás is súlyos, olykor visszafordíthatatlan következményekkel jár. Az elszenvedett agresszió nyomán nehéz kikerülni az áldozattá válás, avagy az agresszorrá válás útját. A felnıttel szemben a gyermek

tehetetlensége,

kiszolgáltatottsága,

fenyegetısége

tartós

frusztrációt

eredményez, és mivel nincs adekvát indulat, feszültség levezetési mód, így az agresszió útja önmaga felé, az egyén felé nyitott csupán.

60

Trencsényi László- Maleczkyné Hallók Edit- Rucska Andra- Prémné Horváth Katalin: Tapasztalatok a gyermekbántalmazásról avagy az agresszió láncreakciója, Tabula Rasa Pedagógiai Közhasznú Alapítvány, Miskolc, 2008 175. old. 61 Trencsényi László- Maleczkyné Hallók Edit- Rucska Andra- Prémné Horváth Katalin: Tapasztalatok a gyermekbántalmazásról avagy az agresszió láncreakciója, Tabula Rasa Pedagógiai Közhasznú Alapítvány, Miskolc, 2008 175-180. old.

72

Következmény: 1. agresszorrá válás folyamata Sérült önérzet, sebezhetıség és irritáltság, ami állandósuló készenléti állapotot, fokozott reaktivitást, válaszkészséget, a társas jelzések torzult dekódolását, tehát sérült attribúciót, jelentéstulajdonítást eredményez. Ezzel a láncreakció a végkifejlett felé közeledik. Bántalmazottból hamar válik igazságtalan, gyakran észrevétlen, gyakran szükségtelen, öncélú bántalmazóvá. 2. Az áldozattá válás útja Ugyanez, az igazságtalan bántalmazás vezethet olyan mértékő sérült önérzethez és sérült önelfogadáshoz, ami az identifikáció súlyos zavarát eredményezi, az igazságtalan bántalmazást megérdemelt büntetéssé átalakítva a hiányzó önvédelem akár életre szólóan áldozattá, bánthatóvá, kiszolgáltatottá teszi. Ez a szükséges, kívánatos mértékő agresszió hiányát jelenti. És a generációkon átívelı lánc ezzel teljessé válik. Hiszen az a szülı, aki maga is áldozat és önmagát sem képes megvédeni, képtelen gyermekének is védelmet nyújtani, az ı gyermekének sorsa ismét áldozat vagy agresszor választására szőkül.

73

8.

HA BAJBAN VAGYUNK

8.1

Krízishelyzetben hívható számok62

1) SOS Krízisalapítvány Telefon: 242-15-99 2) Magyar Vöröskereszt A Budapesti Központi Ügyfélszolgálatnál /331-39-50/ a vidéki Vöröskereszt irodák címét és telefonszámait is meg tudják adni. 3) Települési Önkormányzatok Az ország bármely önkormányzata köteles átmeneti segélyt, szállást és étkezést biztosítani az arra rászorulóknak, amennyiben az illetı élete vagy testi épsége veszélyben van. 4) Mentık: 104 5) Rendırség: 107 6) Tőzoltóság: 105 7) Jogsegélyszolgálatok

-

Nıi és Gyermekjogi Jogvédı Program Irodája

Telefon: 320-90-44, 320-22-00 / 133 mellék

-

Nık háza

Telefon: 209- 23-27 Hetente egy alkalommal ingyenes ügyvédi tanácsadást nyújtanak. 8) Családsegítı szolgálatok

62

Morvai Krisztina: Terror a családban, Kossuth Kiadó, Budapest, 1998. 294-304. old.

74

A lakóhelyhez legközelebbi családsegítı központ telefonszámáról a helyi önkormányzat tud felvilágosítást adni. A gyermekek jogaira vonatkozó legfontosabb jogszabály a Gyermekek Védelmérıl és a Gyámügyi Igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., amely egyebek mellett az otthoni bántalmazás megelızésével és kezelésével összefüggı állami feladatokról, az egyes pénzbeli és egyéb ellátási formákról, a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerének felépítésérıl, az önkormányzatok és más szervek feladatairól tartalmaz rendelkezéseket. 9) Gyermekvédelmi Hatóságok A gyermekek védelmét biztosító hatósági feladatköröket a helyi önkormányzat képviselıtestülete, a településéi önkormányzat jegyzıje, valamint a városi, a megyei, vagy fıvárosi gyámhivatalok látják el. 10) Gyermekjóléti szolgálat, családsegítı szolgálat Feladatuk egyebek mellett a gyermekek érdekében nyújtható támogatási formákról történı tájékoztatás és a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés tanácsadás, hivatalos ügyek intézésének segítése. A törvény a gyermekjóléti szolgálat kötelezettségévé teszi a gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekedében, a veszélyeztetettséget elıidézı okok feltárását és az ezek megoldására történı javaslat készítését. Össze kell hangolni tevékenységét a rendırséggel,

az

ügyészséggel,

a

bírósággal,

a

társadalmi

szervezetekkel,

alapítványokkal és más szervekkel. Feladataik közé nemcsak a megelızés tartozik, hanem a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekedében szükséges lépések megtétele is. 11) Kék vonal: Telefon: 210-33-49 A problémákkal küszködı, veszélyben lévı gyermekek és fiatalok ingyenes telefonos segélyvonala. Otthoni bántalmazás esetén a gyermek mellett álló, ıt támogató szülı bevonásával igyekeznek felmérni, együtt végiggondolni a kiutat. 12) Országos Gyermekvédı Liga 75

Telefon: 351-70-84 Személyes találkozás során állapodnak meg az ıket felkeresı gyermekekkel és szülıkkel arról, hogy milyen segítı szakember, mely formában mőködhetne együtt velük. 13) Szexuális erıszakot elszenvedettek támogatása Eszter Ambulancia Telefon: 166-98-72 Pszichoterápiás segítség szexuális erıszakot elszenvedett felnıtteknek és gyermekeknek Többnyire minden településen mőködik Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítı Központ. Ezek nem hatósági feladatot látnak el, de annak a jelzırendszernek, talán a leghatékonyabb lépcsıfokai, amelyek a krízishelyzetbe kerülteken segíteni tudnak. Egyre nagyobb szerepet kap a prevenció is ezekben az intézményekben, ahol elsıdleges feladatnak tekintik a jogi, pszichológiai, életvezetési tanácsadást, a családgondozást, valamint a segítségnyújtást a rászorulóknak a szociális támogatási rendszer lehetıségeinek elérésével kapcsolatban. Az egyik hely, ahol mindig nyitott az ajtó a bántalmazást elszenvedettek elıtt, ahol segítséget kaphatnak: a Családok Átmeneti Otthona. A gyermekjóléti alapellátáson belül önkéntes, valamint törvényi elrendelés alapján történı átmeneti gondozást látnak el. A másik intézmény a Vöröskereszt égisze alatt folytatja tevékenységét. Fontos különbség, hogy ide egyedülálló bántalmazott nı is jöhet és nemcsak gyermekes vagy legalább terhes anya. Befogadják az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet keresı szülıt és gyermekét, biztosítják az ellátást igénylı gyermek átmeneti gondozását, s befogadják az otthontalanná vált édesanyját, segítséget nyújtanak a szülınek gyermeke teljes körő ellátásához gondozásához, neveléséhez.

76

9. BEFEJEZÉS Létezik megoldás? Elsı lépésként a nevelési gyakorlatunkon kellene változtatni. Már kisgyermekkortól szükséges, hogy olyan életviteli, személyiségfejlesztési ismeretek elsajátítására késztessük a gyermekeket, melyek a késıbbi normális emberi élet alapjai lehetnek. Szükséges az önismeret fejlesztése, valamint a képesség kialakítása a más emberek felé történı nyitottságra, megismerésre. A klasszikus családmodell egyre inkább hiányzik. ”

Nincs hely, ahol megtanulható lenne az apa, anyaszerep, az érzelem és az egymásra

figyelés.”63 A mai világ szinte melegágya az agresszió kialakulásának, hiszen a nevelés hiányosságai, a médiából áradó erıszak megfertızik a fiatal épülı lelkeket. A meglévı törvények és a jogszabályok láthatóan jelentıs hiányosságokat mutatnak, de az is látszik, hogy esetleges javításukkal sem fogják tudni magát a problémát teljes mértékben megoldani, csak valamelyest késleltethetik annak elhatalmasodását. A segítı intézmények csak átmeneti segítséget nyújtanak, a baj véglegesen általuk nem orvosolható, ennek ellenére létjogosultságuk megkérdıjelezhetetlen. A megoldás lehetıségéhez ezek szerint több út egymás mellé rendelése szükséges. Egyrészt szükséges az emberi értékek, kapcsolatteremtı készségek helyes fejlıdésének biztosítása, másrészt a törvényi, jogszabályi feltételek rendezése, valamit a társadalmi támogatottság biztosítsa. Képesnek kell lennünk meghallanunk a segélykiáltásokat, a panaszokat, támogatnunk kell a bántalmazottakat, ha módunk és lehetıségünk van rá, és segítenünk kell erıt adni ezeknek az embereknek az újrakezdéshez. Tárjuk ki szívünket és gyızzük le közömbösségünket. Segítsünk.

63

Nagy Henrietta: Holtomiglan? A családon belüli erıszak, Tanítómester Kft, Budapest, 2005. 204. old.

77

FELHASZNÁLT IRODALOM 1) Ádám Antal: PHD Tanulmányok 2., Kódex Nyomda Kft., Pécs, 2004 2) Büki Péter: A gyermek védelme, Pont Kiadó, Budapest, 2009 3) Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós-Sántha Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog, Különös rész, Complex Kiadó, Budapest, 2009 4) Filó Erika- Katonáné. Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG- ORAC Lap 5) Herczog Mária: A gyerekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997 6) Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007 7) Herman Judith: Trauma és Gyógyulás, Háttér Kiadó- Kávé Kiadó- NANE Egyesület, Budapest, 2003 8) Katonáné Pehr Erika - Sáfrányné Vörösváry Ildikó: Tájékoztató, Módszertani útmutató a családon belüli erıszak egyes kérdéseivel kapcsolatban, Miskolc, 2007 9)Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995 10) Molnár László: Társadalmi felelısség- Gyermekvédelem, Okker Kiadó, Budapest, 2002 és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2009 11)Morvai Krisztina: Terror a családban, Kossuth Kiadó, Budapest, 1998 12) Nagy Henrietta: Holtomiglan? A családon belüli erıszak, Tanítómester Kft, Budapet, 2005 13)Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006 14) Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004 15) Szociális és Családügyi Minisztérium Nıképviseleti Titkárság: Erıszak a családban, Szociális Családügyi Minisztérium, Budapest, 1999 16) Tamási Erzsébet: Bőnös áldozatok, BM Kiadó, Budapest, 2005 17) Trencsényi László- Maleczkyné Hallók Edit- Rucska Andra- Prémné Horváth Katalin: Tapasztalatok a gyermekbántalmazásról avagy az agresszió láncreakciója, Tabula Rasa Pedagógiai Közhasznú Alapítvány, Miskolc, 2008 18) Veczkó József: Gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai nézıpontból, Nemzeti Tankkönyvkiadó, Budapest, 2007

78

19) Veczkó József: Gyermek- és ifjúságvédelem, Család és gyermekérdekek, APCStúdió, Gyula, 2002 20) Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005

79

JOGSZABÁLYJEGYZÉK 1.Az 1991.-évi LXIV. tv.: A gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 2. Az 1997.évi XXXI. tv.- A gyerekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról 3. Az 1952.-évi IV. tv.- A házasságról, a családról, és a gyámságról 4. Az 1978.évi IV. tv.- a Büntetı Törvénykönyvrıl 5. Az 1998.évi XIX. tv- A büntetıeljárásról 6. 37/2007. /OT 26./ ORFK utasítás- a családon belüli erıszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendıri feladatok végrehajtására 7. 2012.-évi C. tv.- Új Büntetı törvénykönyv

80

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton mondok köszönetet tanszéki konzulensemnek, Dr. Gilányi Eszter tanárnınek, a szakdolgozatom megírása során tanúsított szakmai segítségnyújtásáért, lelkiismeretes munkájáért.

81