Gyermek- és ifjúsági irodalom – II. fokozati vizsga Tanító- és óvónő A gyermekirodalom fogalma. A gyermek és irodalom kapcsolata. Az eredeti magyar gyermekirodalom kezdetei. Bezerédy Amália, Gáspár János, a magyar gyermekirodalom megteremtői. A népköltészet mint a gyermekirodalom szerves része; szerepe a magyar gyermekirodalom megteremtésében (a népi mondókák, a népmese, mondák, legendák, közmondások, szólások, találós kérdések). A klasszikus meseirodalom (Perrault, Grimm, Andersen). A fabula (Aiszópusz, La Fontaine, Heltai Gáspár, Krilov). A népmesegyűjtés a kezdetektől a XIX. század végéig. A nagy magyar mesemondók (Benedek Elek). A prózai elbeszélő gyermekirodalmi alkotások. Klasszikus íróink művei a gyermekeknek és az ifjúságnak (Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc). Klasszikus művek a műfaj történetéből (Milne: Micimackó, Exupéry: A kis herceg, Collodi: Pinokkió kalandjai, Caroll: Alice csodaországban, Frank Baum: Óz, a nagy varázsló, Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása). A gyermekvers és a felnőttköltészet határai. A magyar gyermekköltészet krónikája. A magyar gyermekköltészet kezdetei. A romantika korának gyermekversei (Vörösmarty, Petőfi, Arany János, Gyulai Pál). Benedek Elek, Pósa Lajos gyermekverse. Móricz Zsigmond verses állatmeséi, gyermekirodalmi munkássága. Kosztolányi költészetének új gyermekszemlélete. A szegény kisgyermek panaszai. Szabó Lőrincz gyermekversei. József Attila gyermekversei. Gárdonyi Géza gyermekirodalmi munkássága (Az egri csillagok). Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Új vonulatok a gyermekköltészetben a XX. század második felében (Nemes Nagy Ágnes, Kiss Anna, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Kányádi Sándor gyermekversei). A meseregény megújulása. Lázár Ervin és Fodor Sándor meseregényei (A négyszögletű kerek erdő, Csipike). A gyermek, a gyermeksajtó, a gyermekkönyv és illusztráció.
Magyar nyelv – véglegesítő és II. fokozat tanító, óvónők Általános ismeretek a nyelvről és nyelvtudományról: A nyelvtudomány tárgya, problematikája, területe és módszerei, interdiszciplináris kapcsolatai. A nyelv eredete; a keletkezésére vonatkozó nézetek. A nyelv jelemzői. A nyelv és a beszéd a közlésfolyamatban. A kommunikáció tényezői és funkciói. A nyelv belső sokrétűsége. A nyelv tagolódása eredet szerint, földrajzi és társadalmi szempontból. A szókészlet és a szókincs. A lexéma és a frazéma. A nyelv változékonysága és állandósága. Hangtani ismeretek: A hangtan tárgya, területei. Fonetika és fonológia. A beszédhangok képzése. A beszédhangok csoportosítása. A magánhangzók és mássalhangzók rendszere. A szerkezet hangtana. A beszédhangok kapcsolódása. Fonetikai és fonológiai hangváltozások. A beszédhangok összetett szerkezeti elemei. A szótag. A szupraszegmentális tényezők. Szófajtan: A szófajok rendszere. A nem tiszta szófajúság és a szófajváltás. Az ige. A névszók rendszere. Az igenevek. A határozószó. A viszonyjelölő szavak. A mondatszók. Szóalaktan: A szóalaktan tárgya. A szóelem fogalma, fajtái, típusai. Alak és jelentés. Kapcsolódásuk törvényei. A nyelvtani tő fogalma, fajtái, típusai. Az ige- és névszótövek rendszere. Jelezés és ragozás. A szóalkotás módjai. Szójelentéstan: Hangalak és jelentés viszonya. A többjelentésű szavak (poliszémia), az azonos alakú szavak (homonimia), a rokonértelmű szavak (szinonima), a jelentésváltozás.
Mondattan: A mondat és szószerkezet. A mondatok osztályozása. A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok. Szövegtan: A szövegkohézió. Globális és lineáris kohézió. Szövegalkotás. Szövegvizsgálat.
Véglegesítő Magyar irodalom Tanító-, óvónők Az ősköltészet szóbeli irodalma. A középkor írásbelisége, műfajai. A reneszánsz és humanizmus. Janus Pannonius és Balassi Bálint költészete. A barokk irodalma. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. A felvilágosodás irodalma. A klasszicizmus és szentimentalizmus. A nyelvújítás. Batsányi János, Berzsenyi Dániel költészete. Csokonai Vitéz Mihály lírája. Katona Józef: Bánk bán. A reformkor irodalma. A romantika és népiesség. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor. Arany János lírája, epikus művei. Vajda János lírája. Jókai Mór, a romantikus regényíró. Mikszáth Kálmán novellái és regényei. A Nyugat lírája. Ady, Kosztolányi, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Babits lírája. A Nyugat prózája. Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond prózája. József Attila költészete. Radnóti Miklós lírája. Illyés Gyula költészete. A Puszták népe. Az Erdélyi Helikon lírikusai. Áprily, Tompa László, Dsida jenő költészete. Az Erdélyi helikon prózája. Kós Károly, Kuncz Aladár prózája. Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László költészete. Ottlik Géza: Iskola a határon. Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor költészete. Sutő András prózája, drámái. Székely János költészete, drámái. Szilágyi István prózája. Új törekvések a kortárs irodalomban (pl. Kovács András Ferenc, Bodor Ádám, Nagy Gáspár, Závada Pál stb.).
Tanítók Véglegesítő, II. fokozat ANYANYELV TANTÁRGYPEDAGÓGIA Tematika: Az anyanyelvi tantárgypedagógia fogalma. Az integrált anyanyelvi nevelés átfogó elvei, egységes rendszere. Az olvasástanítás pszichikai alapjai. Az olvasástanulás előkészítése, az írástanulás megalapozása. Az olvasástanulás alapkérdései. A hangoztató – elemző – összetevő módszer betűtanításának algoritmusa, az összeolvasás tanításának eljárásai. A néma, szövegértő olvasás gyakorlatai, a helyesejtés és hangos olvasás együttes fejlesztésének eljárásai. A szövegelemzés műveletei. Az ismerettartalmú szövegek elemzésének eljárásai, céljai. Történelmi tárgyú olvasmányok. Az irodalmi művek elemzésének céljai, módszerei (epika, líra). Az önálló olvasásra ösztönző módszerek. Az írás jelrendszerének megtanulása: a betűírás és betűkapcsolás tanítása. Az elnyújtott írástanítás. Az íráskészség fejlesztésének módjai. A lendületes írást segítő eljárások. Az írás és helyesírás együttes fejlesztése. Beszédfejlesztés. A gyermeki beszéd jellemzői, beszédfajták. A kommunikációs szempontok tudatosítása, beszédfejlesztés szerepjátékokkal. A beszédfejlesztés feladatkörei és eljárásai, szószerkezet – mondat – szövegszintű gyakorlatok. Az írásbeli szövegalkotás műveleteinek megtanulása. Az írásbeli szövegalkotás előkészítése, fejlesztése, önállósítása. A nyelvtan – helyesírás tanításában érvényesülő alapelvek. A nyelvtani szabályok, fogalmak felfedeztetésének eljárásai. A helyesírás-tanítás eljárásai, a nyelvtani – helyesírási ismeretek gyakorlásának módjai.
