GYEPGAZDALKODASI TANACSADO 14. SZAMA
A GYEP MELIORACIOJA
kw Dr. PFTRANYI ISTVAN faiskolai tanar mez6gazdasagtudomany kandidatusa
GYEPGAZDALKODASI SZAKTANACSADO SZOLGALAT SZOMf3ATH ELY 1986
Kiadja: ORSZAGOS MCISZAKI FEJLESZTESI BIZOTTSAG Feherje es Biotechnolegiai Irodaja Budapest
TAR TALOMJEGYZEK
1.
Bevezetes
5
2.
6
3.
A melioracio fogalma, jelent5sege Mefiat-acids feladatok
3.1. 3.1 .1.
Alapvet6 meliorSciOs munkek Ter ii letre nd eze s
3.1.2.
Tereptisztftes
3.1.3.
Feluietegyengetes
3.1.4.
Talajjavitas
31.4.1. Fizikai talajjavitasi eljarasok 3,1.4.2, Kemiai talajjavitasi eljarasok 3.1.4.3. 0 iolOgiai talajjavitasi eljarasok 3,2, 3.2,1.
Beruhaze.s letteraCt rnetiorki6
Vizrendezes Kulandozo talajok javitisa 3.2.2. 3.2.2.1. Savanytl talajok javitisa
7 7 8 9 10 10 11 13 13 1.3
14 17 17 19
3.2.2.2. Szikes ta lajok javitasa 3.2.2.3. hlomoktalajok as Midas koparok javitasa
21
3.2.2.4. Lapos, vizeny6s teriiietek javitka 3,2.2.5. Termeketlenne valt teraletek javrtasa
23
23
3.2.2.6. Biornelloracid VizerOzia efieni muszaki talajvedelem 3.2.3.
23
A melioracidi kornplex jellege
25
1rodalorn
26
4. B.
23
3
1. BEVEZETES
A mez6gazdasigi termelessel szemben tarnasztott egyre fokoz6do igenyeket — a termeshozamok allando novelese mellett — csak akkor lehet kielegiteni, ha minden mez6gazdasagilag hasznosithato fold a mez6gazdasigi termelest szolgarja. Az elottunk 4116 celkitOzesek teljesitese, a ternieles nOvelese csak intenziv gazdalkodassal val6sithato meg. Ehhez azonban kedvezo term6helyi adottsagokra volna szCikseg, azonban mezeigazdasagi teruleteink kazel ketharmadan valamilyen kedvezOtien adottsag neheziti az eredmenyes gazdalkodast. Meg rosszabb a helyzet gyepteruleteink vonatkozasaban. KOztudott, hogy az id6k folyarnan a gyepesteruletekbol a legjobbak keraftek fertbresre, es igy a visszamaradt gyepek kOrnyezetenek Okologiai potencialja csak kis termesek elereset teszi lehetave. Felmereseink szerint az 1.264.900 ha-t kitev6 gyepterbleteinknek csupan 40%-a sik, Osszefugg6, nagy0zemi mCivelisre es hasznositasra alkalmas teriilet. A tabbi vagy fakkal, bokrokkal szabdalt IejtOs terOlet (4%), vagy tobb kisebb darabb6I 6116 terlilet (26%), vagy er6sen vizallasos terOlet (15%), vagy irtir (1%). A tObbi talajvidagyep, amefy mpg Ital4n nem, vagy csupen atmenetileg hasznosithatO terOlet (14%). A term6fOld potencialis termekenysegenek kihasznalasat akadelyoz6 tenyez6k megszbritetese csak oiltudatos emberi tevekenyseggel, kOvetkezetes, faradhatatlan munkavai, a potencialisan meglevo term& kepesseg kihasznaiesa pedig alapvetaen melioriciOvai biztosfthatO. A melioracias munkaknak hazankban nagy hagyornanyai vannak. Nagy jelent5segOek voltak a felszinrendezes is tablasitas munkai, amelyek a nagyOzemi gazdatkodas hefyi kOrulmenyelt teremtettek meg. Szernos kivalo kutatonk szikjavrtasi tervei es madszerei valtak yak:-a a gyakorlatban es jelent6s a savany6 talajok kern iai javitisa is. A vizrendezessel 6jabb terilletek hasznalatbavetelere kerulhetett sor. Nem kevesbe jelent6s a homokteruletek melioracioja es jelentds erecimenyekkel rendelkezik a talajvidelem is. E munkak nagy kiterjedes0 teruleteket tettek intenziv mez6gazdasagi mCivelesre alkalmassa. Az osszehangolt v1zrendezes, tatajjavItas is tatalvedelern nemcsak a novenytermesztes is allattenyesztes viszanyet erinti, harem a novernytermesztesen be101 a gyepek elhelyezkedeset is. A gyepterilletek talajanak telkesltese, javitesa, vizrendezese eldsegiti a gyepritivenyek termesnOveleset, ugyanakkor jelent6s a gyepnOvenyek talajvidelemben betOltOtt szerepe is. A melioraciOs tevekenyseg hatasara eddig kevesbe, vagy egyeltalan nem hasznositott teruletek vonhat6k be a termelesbe is nOvelhet6 az intenziv gyepjeink kiterjedese is, am i vegeredmenyben a gazdasigosabb allattartast alapozza meg.
5
2. A MELIORACIO FOGALMA, JELENTOSEGE A melior,Acio (meliorem facere = johha tenni), olyan fejlesztesi tevekenyseg, vagy egymassal szorosan Osszefugga olyan eljarasok (biologiai, kemiai, maiszaki) kompiex rendszere, amelynek celja a talaj terrneszetes teTmtkepessegenek meg6rz6se, tarts s nOve'lese es az irrtenziv gazdNikodas terrnftelyi teltteteleinek kia lakitisaSzOksegessegef indokolia, bogy hazAnkban gyepjeink teruletenek talaja az er6ziOs erok hatasara mar kisebb-nagyobb mertekben iepusztu it, a fermoreteg pusztulasa es a felszinen elfoly6 copadek karos hatasti a ferrneshozamokra, ugyanakkor a termelesi kaltsegek navekednek, befogad6 medrek gyorsan eliszapoiodnak, id6nkent jelentOs belvIzboritasok keletkeznek, valamint az a karOlmeny, hogy az orszag gyepkent hasznosltott teruletenek nagy reszn a terMelesre karos talajtulajdonsigok a jellemzdek. A gyepen vegzett melioracios tevekenyseg kazvetienill — biztositja a nagyOzemi mersigazdasagi fermatas alapfeltetelet, - noveti a termelesi biztonsagot, — elosegiti a termesatlagok novekedeset, — csokkenti a terrnelesi kbltsegeket. A gyepen vegzett melioracios tevekenyseg kazvetett hatisa eredmenyesebb lesz a talajvecielem, - javu I a talaj vizgazdalkodasa, — a rnatragyark jobban ervenyesOlnek, — az alkalmazott gepl technika rhiikOcitetesenek feltetele kedvezabb lesz, - lehetove valik az agrotechnikai etjardsok optimalis idoben vai6 elvegzese.
Az iparosodas es a
nepeSSeg igenye miatt egyre nagyobb elelmiszer-termal8 szant6 teruletre van sztikseg.
A gyepek metioraci6ja (even
eddig ki nem hasznalt gyeptertiletek vonhatelk mtivelesbe, igY nagy
kiteried4sCi szatas takarmantif ter mt5 szintaterOlet szabed(that6 lei. 6r un.60.wirter rswark-4•s Mel iorAci6 efjarasai: — telkesites (fa — cserjeirtas) — teruletrendezes — vizrendezes - talajjavitas talajvedelem — Ontbz&s, Az britthes kerdesevel annak jelentosege miatt kOlOn kiadvanyban reszletesen fogialkozunk (8. sz. fOzet). A melioraci6 vegrehajtasat az allam sok iranytian tamogatja. Tamogatasban reszesfthet8 meliorachis mu nkak a kbv etkaii6k:
melioracios tervke,szites — terthetrendezesi munkak — v!zrendezesi munkak — talajjavitasi munkak, kiveve a szerves- es maragyazast — talajvedelmi munkak. A melioracie tersegben vagy tersegen kiviil valOsithaf6 meg. Tersegi meiiorAci6 a megyei tanacs illetve a MEM altal kijelOit tersegben, a hasznositasi igenyeknek megfeleloen a helyileg szOkseges valamennyi melioraciOs munka. T6rsiefjen kiviili meliaracio a felwroft r ► eliorkias munkak ktilan-kOl6n, illetve Ozemi szinten komplexen torten" rnegvalositasa. Az Ozemi meliorkidis feladatok a terseg melioracidis fejlesztesenek csak egy reszet kepezik, Egy-egy Ozem melioraciOjat azert csak a tersegben jelentkez6 feladatokkal egyOttesen, azokkal szoros OsszefOggesben szabad megvalasitani. 6
3. MELIORACIOS FELADATOK A gyepterffleten szOkseges melioracios munkekat a kivitelezes jelleget6IfOggaen ket csoportra osztjuk: — nem beruhazes jellegii melioracios feladatok - berunkas jellegri rnelioracia. A gyepeken szOkseges melioracios rnunka'k megoszlesat es nagysagrendjet az 1. tAblazat isrnerteti. Melioraciora szoruld gyepterdietek megosziasa az elvegzenda munka szerint
1. taibliaat
Melioracies munka megnevekzese
trintett terii let 1000 ha
Nem beruhazes jellega melioracios feladatok Ter Dletrendezes, ta b lathes
35
Fa- es cserjeirtas
95
Melylazitas
400
Felaietegyengetes
350
Beruhazas jellega melioracio Kern iai talajjavitas osszesen Ebbol savanyu talajok meszezese
400 53
szikes talajok javftesa
200
homoktalajok jav ftesa
150
Miszaki talajvedelem
12
Vizrendezes
77
3.1. ALAPVETo MELIORACIOS MUNKAK Alapveta melioracios munkak koze azokat a viszonylag kisebb feladatokat sorolhatjuk, amelyeket az Ozemek rendszerint sajat erejukbal es eszkozeikkel elvegezhetnek, llyenek a — teruletrendezes (tablesitas)
— tereptisztitas (fa- es cserjeirtes) — mechanikai talajjavitas (talaj lazitas)
fekiletegyengetes. A felsorolt munkakat a legtabb esetben a megleva gyep serulese WW1 nem lehet kivitelezni, exert azokat a gyepfeliifitessal (telepitessel) asszhangban kell Citemezni. Sok helyen az egyes feladatok egyates kivitelezeset kell megtervezni.
7
3.11. TEROLETRENDEZES egy adott gazdasag terOletenekelrendezese a termelesi celok erdekeben, a termOh.lyi adottsagok es a hasznositas megfeleld osszehangolasaval. Gyepes terbleteken celja olyan teri.iletreszek kialakitasa, melyek alakjukkal, mereteikkei kedvezd felteteleket biztositanak a gyepnovenyek terrnesztestechnolOgiai igenYeihez, az Lizemszervezashez, a gyep hasznositasahoz, a korszera technika alkalma-LA- sshoz es a talaj hat4srA vkciekmorm-1.. A ttCa'lzsiaricityks le.AsINS ,W, a tsstistoes..stevare, antiwe'As'1117, 1%, elrendezesere, tablasitesra, az Dzemi uthalizat kialakitasara, vatarnint ezekkel kapcsalatos munkakra es letesitmenyekre. Az ozemszervezesi es melioracios okokb61 celszerCi teraietcserek rendezik a birtokviszonyokat es megteremtik a nagyOzemi mfiveles alapjat, lehettiva valik asszefiigg6 gyeptealletek kialakitasa. JefentOseget hOveli az a kdrainneny, hogy az orszerg gyepes-teruleteinek egy reszever kiteniedese olyan kicsi, hogy nem alkalmas nagyOzemi mavelesre, Csupan a nagyOzernekben (Miami gazdasagok 22.000 ha, mg. terme1Oszeivetkezetek 160.000 ha} 182.000 ha az 6sszterulete az 5 hektarnal kisebb kiterjedesa gyepeknek. Ezert is indokolt terOletcserekkel, racionalis muvelesi ag megteremtesevel nagyobb teriileta mavasi egysegek (tabiak) kialakitasa. KedvezO, ha egy-egy mOvelesi ag ter0rete nem aprOzodik fel, hanem nagyobb ossze.1690 teriiieten kerb! kialakitasra. A t er Dletrendezeskor a gyep mCiyelesi ag teruletet
figyelembeveve a gazdasag adottsagait (talaj, eg-
hajlat, vizhaztartas), va Iamint kazgazdasagi felteteleit az aliattenyesztes iga
► yei
szerint hatarozzuk meg. A
mriveresi agak elhaterolesat dontaen befolyasoliak a helyi terGleti adottsagok. Igy peidaul a sekely term& lepusztu It lejtOkOn es a mely fekyesri vizes teriileteken gyep fenntartasa indokolt. A milvelesi agak kialakitasanal a gazdasagi elOnyoket szem &Ott kell tartani. Celszera Jehet a szantakent nyilvantartott 25%-nal ineredekebb teruletek gyepesitese,kerneny alapkOzeten levO yegkonytermOretega terilletek gyepkent vai6 hasznositasa, vizallasos terbieteknek szanteifi5tdi mOyelesbeil yak) kivetele, ha azok vizrendezese nem gazclasagos. A gyepmflyelesi ag terulete nOvelhet6 a szantofoldi m'dyelesre mar nem alkalmas gyomgyepes pariag teriileteic atrninositesevel is. A termOhelyi adottsagok reszletes feltarasa es megismerese alapjan lehet csak eldemteni, hogy melyteruletek rneiioraiasara erdernes nagyobb osszeget forditan i. A racionalis faldhasznalat atapeiveit az 1973. V. 15-en megtartott MEM miniszteri ertekezlet hatarorta meg. E szerint a gyep intenziv ha termeshozama 60 feletti, extenziy, ha hozama 20-30 Oa kozotti, kornyezetvedb, ha hozama 20 qiha szenanal gazdasagosan tObbet nem terem. A racionalisan mez& vagy erdefigazdalkodassal nem hasznosithato terbletaket talajvadelmi vagy tertreszety -ecielm i ceibol indokolt gyepesiteni. Teffiletcserekkel es a mOvelesi agak Osszefl.IggO terOletenek meghatarozasaval rnegteremtettiik a tablasitas feltateleit isTabiasitas soran az Uzenn teruleten kozei azonos nagysag6, utakkal ellatott teruleteket — tablakat — alakitottunk ki. A tablak Dzemszervezesi, gazdalkodasi is vizhaztartasi egysegek. TOrekedid kell arra, hogy a tabla taiajarev, termekervisge, .a.9A-kalkodtsa, muniebet6s'ege egviSrAtti.') Yegyen es hvigy a2 agrotedrinixth rieliadato‘k azonos technikai eszkOzOkkel, azonos vagy kazel azonos eredmennyel megoldhatok Iegyenek. A tdblasitasnal tekintettel kell lenni a domborzati adottsagokra, az ero'fids es deflaciOs kitettsegre, a
rendszeres vizjarasi viszonyokra, a vizelyezot6 vagy OntOzO csatornakra, az ancalmazott OntOz6technikara es a gyep nasznositasi modjara.
A gyepterbietek tablainak erteket nagvsaguktoi fuggetlen61, azok agronomiai es zootechnikai hasznalhate/saga szabja rrieg, novel nemcsak a gyepnovenyterMeSZte5, de az allattartas fefteteleit is egy helyen kell biztositaniaTablasitas tervezesekor kisebb vizmosasokat a nagyobb egysegek Ietrehozasa ardekeben tOltsuk fel, a felesleges, vagy alkalmatlan helyeken 1411+5 utakat sziintessOk meg. Donto fontossagLi szem elOtt tartani, hogy a kialakuid tab Iakon mine} gazdasegosabb gepi mOvelest lehessen kialakitani es mine! gazdasagosabb
gyephaszpositast lehessen rhegvalOsitani. Gondoskodni kell arrOl, hogy minden tabla Uton Iegyen megkozelithetO. Annak erclekeben, hogy a teriilet kovesbe Iegyen felszabdalt, az uthOlizat kiepiteset a vizgazdalkodai letesItmenyek elhelyezesevel 8
asszhangban kell megvafasitani. CAL hogy az utak, vizfolyasok es csatornek minel hosszabb szakaszon egymas mellett haladjanak. Az utak arkal egyben az drintett tabla v-rzeinek elvezeteset, tarolaset is szolgaljak, ugyanakkor az arokbal kikerald fold az iitpalya kiepitesehez szolgertat fOldet. Az iithelazat kiepitesenel fontos szempont az allando es ideiglenes allattarta letesitmenyekkel, a legeld berendezesekkel vala dsszhang. Az utak meretezesenel, a kiepites madjanal meghatarozo az allatok mozgathatosega, terelhetosege. A maveliesi agak rendezese, a faith:it- Os csatornahalozat kialakitesa a tablasitassal egyideja munkafo lyamat. A teruletrendezes mindeme munkainak etvegzese szamos Cizemben lehetseges, Eredmenyesebb gazdelkodast valisithatu nk meg a tagolt gyepteruletek egy reszenek asszevonAseval, nagyobb egysegek kialakitasaval es a mavelesi agak atrendezesevel, tablasitassal, a beekeladott szantOk gyepesitesevel„ illetve az arra alkali-31as gyepek feltaresevel, es a ji5vaben ezek szantokent tartend mavelesevel, az uzemi tithelazat kialakitasavaI.
3.12. TEREPTISZTITAS Gyepes teruleteink nagyfizemi maveleset csak Cigy tudjuk biztositani, ha azok terepet kuluirellapotban tartjuk. Ennek erdekeben feltetlen szakseges az ott eldfordulo idegen targyak, novenyek fej &Mgt hetraltata kayak es kavicsok, valamint a gyep maveleset is hasznalatat akada lyozo fait es cserjek eltavolitasa. Az elhanyagolt legelakOn idegen targyakat, teglati5rmeleket, iiveg cserepdaraboket, egyeb idegen anyagokat {szernet} lehet taleini. Az ilyen gondozatlan legeleik negatrvan mindsitik tulajdonosukat, mert m inderrd I kitanik, hogy nem a Xi gazda gondossagAval torddik gyepes teraleteinek fenntartasaral. A legelan 160 kiivek es kaviesok is karosak, mart terfoglalasukkal csokkentik a gyeptermdterOletet. Kedvezdtlen koriirrnenyeket teremtenek es igy a tabb tapanyagot es vizet igenyld ertekes gyepnavenyeink helyett a gyomnavenyek terjednek el. Mindezek mellett a talaj ko is kavicstartaima megnehezrti azok maveleset es haszneiatet is. Celszera exert a kayak Osszeszedese es eltavolitasa. A kdszedest a legeldn ott gazdasegos megkezdeni, ahol a reforditott munka a legtabb haszonnal jar. Az asegyajtott kaveket a ktit, az itataheiy karnyekenek feltaltesere, vizmosesok megkatesere, ateprtesre es egyeb legek5javitesi celra mindenekeldtt a legeldn hasznosltva, mart igy a melioracia koltseget csokkentik. A talajvedelmi celokat nem szolgeii Mk es cserjek eitavolitasa is a tereptisztitas karebe tartozik. SzCiksegesse teszi reszben az, hogy az optimal is gazdalkodasi egysegeket Radek) kialakithassuk, mesreszt az, hogy a legeldn sok helyet vesznek el a hasznos novenyek eldl is a legeltetest is nehezilik, mart a bokrok kazeleben ndtt fa az ellatok reszere hozzaferhetetlen. Ezert valamennyi talajvedelmi celt nem szolgelo fa is cserje eltevolitanda. Figyelemmel kell lenni azonban a kavetkezdkre: — laza, szerkezetnelkiiii talajokon novekedhet a deflecia veszely, — szem Watt kell tartani a kornyezetvedelmi aid iresokat, tarekedni kell az esztetikus kOrnyezet kialakftes&a, — meg kell r5rizni a %/Matt fekat, — az er6zionak kitett teriileteken az irtasi rnunkat rendkiviil karilltekintaen kell elvegezni, — csak az adott legeldegyseg kialakitasat is a nagyazemi munkat akadelyozo Mat, cserjeket kell a teruletrol eltavolitani, lejtds teruleten pedig a meredek oldalakon is a gerincvonalon a talajvedelem erdekeben celszera azokat savokban meghagyni. Az irtas tortenhet mechanikai is vegyszeres A mechanikai irtas eseteben't tell hanapokban gyakerestal kell a navenyeket kivagni is eltavolitani. A tavasszal Ojra sarjado hajtasok vegyszeres uton elpusztrthatak. A■ vegyszeres tirtas GaborM (40%
MCPA *4% dikamba)-vegyszer vizes oldataval eredmenyesen megvalasit
hat:5. A janius—jtilius honapban vegzett permetezes a leghatasosabb. Arnennyiben aka kihajtanak a fold alatti reszelbal a novenyek, ismetert permetezes ezt is elpusztitja. Az elsaradt novenyi reszek kezi vagy gepi 9
erdvei kdnnyen ettavolithatok. A kipusztitott nOvenyek helyet gyepvet8rnag keverekkel fel(31 kell vetni, annak erdekeben, hogy a kipusztitott niivenyek helyet mine! gyorsabban ertekes fC.ifelek foglaljak el. Fak es cserjek irtasera felhasznalhatO vegyszer meg a Krenite (480 gll ammonium•etilkarbomoil-foszfat), amely 5-1t) Vha mennyisegben eredmenyesen irtja a lombos fakat es bokrokat. Eros hatasa miatt azonban figyelernmel kell lenni arra, bogy sz616 es gyiknOlcs kulturek 500 m-es kOrzeteben felhasznalni nem szabad. A felesleges fakat motorfuresszel termeljOk ki, az Ojrasarjado hajtasokat pedig ismetelt vegyszerezessel kell „kimeriteni". A telepitest es gyeptOreses felLijitast megeltiztien a tuskokat, gyakereket megfeleI5 gepekkel el kell tavolitani.
3.1.3. FELOLETEGYENGETES A termeszetes gyepek talajdnak felszine sok helyen annyira egyenetlen, hogy felCiletegyengetes
rielkul
azon a nagy teljesitmenyil rnunkagepeket, azok karosodasdnak veszelye nelkul, nem lehet Cizemeltetni. Ebb6I kovetkezaen a fell letegyengetes feladata kialakitani a tibia egythges m6velhetaseget a killanbaz6 tereoakacialyok (holtmedrek, arkok, valyog es digogodrok, tanyahelyek, Iemelyult utak stb.) es az egyenetlen felszinti buckes teruletek megszuntatesevel, valamint feladata meg a melyedesek feltoltesevel„ es megfelelo terepfelszin kialakitdsaval a feleslegesvizek elvezetese a befogadok iranyaba. Igy a gepi milvelesre alkalmas, kedvezObb vizgazdAlkodesu sik, homogen felszint nyertink, s e mellett megsztinnnek a kedvezotlen mikroklirnatikus (fagyzugok) viszonyok es megteremtodnek az ant6zes kedvez6 korCilmenyei is. A jell elegyengetett es elsimftott terCileten letrehozhatok azok a feltetelek, amelyek lehet6ve teszik a talaj egyenletes beazdsat, az igy kialakulo keclvezobb vizgazdalkorlas hates:era a gyepnovenyek egyenletesebb fejladeset. Ugyanakkor az ontozatt teruleten kevesebb a viznorma szekseglet, nearekszik az er6 es munkagepek termelekenysege„ az alkatreszek kisebb dinamikai igenybevetele nyoman csokken — Meg a tOreses — rneghibasodds. Feluletegyengetes tortenhet tereprendezessel es a terepegyengetessel. Tereprendezessoran a faidet 50 m-hel tavolabb kell szallitani, mig a terepegyengetes eseteben azon Tereprenclezesre rendszerint erOsen erozios, futOhomokos terilleteken (homok remazds) ker01 sor. Felbletegyengeteskor a terepfelszin kedvez6tlen alakulasat oly modon formaljuk at, hogy a ttil magas terepreszeken a foldet lenyessuk, a mely reszeket feltoltjtik Cigy, hogy kOzben a humuszgazdalkodasra is tekintettel vagyunk, A gazdasagos terepegyengetes erdekeben torekedni kell arra, hogy a kitermett fold es szallitasa a leheto legkisebb legyen es hogy a munka befejezese utan ne maradjanak a talaj fel(ileten megbonto anyagarkok. A felbletegyengetes befejezesekent visszahelyezziik a megarzott humuszos feltalajt es elvagezzuk a szukseges talajjavitasi munkakat is.
3.1.4. TA LAJJAVITAS A talajjavitas mindazon eljarasok Osszessege, amelyekkel a n6venytern -iesztesre kevesbe alkalmas talaj kedvezotlen fizikai, kerniai es biologiai tulajdonsdgait megszOntetiCik, vagy legaldbb csakkentjuk. A talajjavitassal kozvetlen Munk a talajok termekenysegenek neivelese, a termeketlen talajok term& kenyebbe tetele. Tagabb ertelemben, minden olyan agrotechnikai eljardst, amellyel a talaj termekenyseget noveljuk, talajjavitaskent foghatunk fel. Sziikebb Ortelemben azonban a talajjavitasra csak akkor keral sor, ha mar a termesztes sorarn attalaban alkaimazott agrotechnikai eljardsok — a talaj kulanbeza hibdi miatt — eredmenytetenek maradnak. Talajhibanak nevezzak a talajok termekenyseget nagymertekben csokkent6 fizikai, kemiai tulajdonsegokat — kedvezotlen kemhatas, a szikesseg, a sekely termareteg (a navenyterrriesztest nehezita
10
tomorkazet, kavicsniteg, meszk6pad., vashifok stb.) a kart* folyamatokat elaideza talajviz es a szerkezetnelkuli humuszban szegeny talajadottsag. A talajjavitas eljarasai lehetnek fizikai, kern iai es biolOgiai eljarasok (2. tabliizatil,
2. tablizet Talajjavitasi eljarasok hatasnernek szerint Fizikai
Kemiai
melyforgatas
meszezes
zoldtregyazesos homokjavitas
melylazites
altalajterites
vizrendezes
gipszezes
eras gyakerzetet fejleszta
hoimokronazas
lignitpor teritese
navenyek termesztese
kavek eltovolitasa
kombinalt eljeresok
milanyagok f elhasznal-asa
Fizikai talajjavlitas alkalmaval a talaj tulajdonsagainak rnechanikal eszkozokkel vegzett tartos veltozesat idezzak ela.
Kemiai talajjavitas soran v&am iiyen vegyi anyagot vagy termeszetben elofordulO anyagokat hasznalunk fel a talajhibak megszuntetesere, vagy csakkentesere.
Biologlai talajjavitas eseten a talaj kedvezOtlen tulajdonsagait termesztett navenyek segitsegevel szOntetjiik meg.
31.4.1. FIZIKAI TALAJJAViTASI ELJARASOK A metyforgatas IMO a kedvezatlen talajretegzades megsziintetese. A maveiet soren a talaj netegei teljesen asszekeverednek. Tabb lesz a pOrus a talajban, kedvezobb a talaj levegazottsege es viznyelese. Nem alkalmazhato szikes talajon, meszkapados homoktalajon es eltalaban olyan talajokon, ahol kavics vagy k6 kerillne a felszinre, tovabba ha a forgatott retegben er6sen katatt anyag vagy glej helyezkedik el. Talajforgatas uteri mindig tjj gyep telepitese szukseges.
MelylazFtas (altalajlazitas) vizetzAra vagy tamodatt reteg forgatas rselkuli fellazitasa. Olyan terekteken celszeril vegan', ahol a talaj er6sen katott, elbnytelen fizikai ellapottl, vagy a talaj kialaku Lisa kovetkezteben meszkapad, eras konkreciOs szintek kepzadnek, illetve vizzara reteg alakul ki. Melylazitast kell ott is vegezni, allot attalaihiba miatt (szik, glejl forgatasos melymaveles nem lehetseges. Jahoz rosszabbat sohase keverj unk. A talajlazitas hatasera a talaj Porozitesa (3. tablazat), javul vizgazdelkodasa, levegazattsege, es gyakerjarhatasiga. Mikrobiologiai aktivitasa is kedvezabb lesz. Hatasa 4-5 el/ Ig tart.
11
3. tahlazat A lazitas kozvetlen hatasa a csernozjorntzlaj
fizikai ailapotara (Sipos Sander vizsgalatal szerint)
Talajjellemz6k
Maveles elott
Maveles utan
Az eredetihez viszonyitott relativ vaitozas %
Fajg.11y
2,65
2,65
Terfogatally
1,50
1,15
—23,4
43,40
56,60
23,4
Peru ste rfogat
A lazitas az agyagas, tOrnOtt reti es erd6talajokon, valamint a fiatalkoru ontestalajokon kedvez6. Amennyiben a melylazitassal feltOrjEik a talajszelvanyben eihelyezked5 meszk6padot vagy az web er6sen kotott vizzaro reteget, a gyepnOvanyek gyOkerei a korebbinal melyebbre hatolnak, ezalta I megn6 azok viz es tapanyag-felvev6 felulete. A kavicsreteg felett kialaku It, rendszerint sekely retega talajokon (pt. Kemeneshat, Cserhat) a melylazitas csak ott megengedett, ahol a talajrateg vastagsaga iegalabb 1 m. EnneJ feljebb elhelyezked6' kavicsreteg eseten a-melylazitassal annyira megn6 a talaj vizvezet6 kepessege, hogy a csapadek gyorsan a kavicsos altalajba tavozik a novanyek szarnara hasznosithat6 viz mennyisege csOkken. A lazitas idapontjet els6sorban a talaj nedvessegallapota befolyasotja. A vizkapacitas 40-50%-nal ervenyesal !egjobban a repeszt6 hates. A lazitashoz specialis meiylazirto keseket alkaimazunk. A kedvezi5 lazItasi melyseg altalaban 60-70 cm, szelesseg a melyseg madelszerese. A gyepek talajlazitaseval vegzett kiserietei alapjan SzabO Janos megailapitotta, hogy a maveles hatasara sikeralt megteremteni a nagy termokepessega fafajok termesztesi felteteleit. A maveles a tames mennyisaget 1 0-1 9%- ka I new ette. A rendszeres maveles ellensulyozza a hasznositas kedvezatlen kovetkezmenyeit es iehetove teszi a tart& gyep kia la kitasat. A szolonyec, a reti szolonyec, a szolonyec-szoloncsak tipus3 gyeptalajokon telepites vagy felUjitas &aft legtabbstOr meliorelo mavelesi cClal indokolt az altalajlazitas. Igy megel6zhet6 a novenyailomany faji elszegenyedese, a termes csOkkenerse es nem keil a gyepet teljes koltseggel A melylazites vegezheto onmageban is, de celszeraen illesztheto valamely melioreciOs rendszer (talajvedelem, vizrendezes) keretebe. Telepitest-felOjitast megelOza metylazitas saran azzal egyutt megfeleitien kialakitott lazitdvai — miitragyet is juttathatunk a talajba az intenzivebb es melyebb gybkerfejkides erdekeben. A vizrendezes az optirnalis talajnedvesseg kialakitasa erdekeben vegzett beavatkozasok rendszere. HornokrOnazis soran az egyenetlen felszina buckas homokterbleteket nagy teljesitmenya geoekkel elegyengetjuk es igy gepi talajmOvelesre alkalmas, kedvezdbb vizgazdalkodes0 sik felszint nyerunk. HomokrOnazaskor kerniai talajjavitdsra vagy laorold teritesere (350-500 m 3 /118), valamint a tragyezesra is szijkseg van.
A kayak eltavolitasaval navelhetjak a talajok termekenyseget es megkannyitjak azok maveleset. Maanyagok felhasznalasaval is javithatjuk a talajok szerkezetet. Ezek egy resze nagy terfogat6 lyukacsos a nyag, arnely a talajba keverve javitja annals teveg6zattseget, ma's resze folyadek vagy per formaieban kerat a talajba es a nnak aprO reszecskeit morzsakka ragasztja assze.
12
3.1.4.2. KEMIAi TALAJJAVITASI ELJARASOK Meszezds az az etjaras, amikor a talaj nagy merteka savanyusaganak r s telitetlensegenek nnegszuntatese vagy csokkentese erdekeben keilonbaz6 szensavasmesz-tartalmtl anyagokat juttatnak a talajba. Altatilaan teIliasznakt anyagok:drtilt. meszk6, tiapi sncsz cukorgyai mesziszap es egyelo nagy mesztartaimir ,
ipari mellektermek. A hatasannal jobb, minel finomabb a meszez6 anyag szemcseOsszetetele. A meszezes kedvez6 hatasa abban mutatkozik meg, hogy — csokken a talaj savanyCisaga, ezen kereszt81 megvdltozik a novenyek kalciumellatottsiga, a mikroelemek felvetele, jobb iesz a talajok foszforgazdalkodasa es a biologiai nitrogenkotes merteke t — a savany6 kernhatas megvaltortatasaval a hasznos talajmikrobak szaporodnak el, mindez maga utan vonja az aktivabb talajeletat, javu I a talajok szerkezete,
es levegagazdaikodasa, maveihetasege.,
- novekszik a talaj termekenysege. A csapadek kilugozo hatesa a meszezes eredmenyesseget fokozatosan csOkkenti, ezert a kedvez6 allapot fenntartasa erdekeben 8-10 evenkent meg ken ismetelni. Az altalajterltes (digozas) lenyege, hogy a. szensavas meszet (10-30%) es szikes talajok eseteben gipszet (2-5%) tartalmazd altalajt (165z) kitermeles utan a javitasra ker616 teruleten egyenletesen, 5-8 cm-es retegbens etteritve a talajba dolgozzuk. Meszezeshez hasonI6 hatasat kedvez6en befolyasoljak a talajkepz5 keizet egyeb alkotoreszei. Gipszezessel olyan szikes talajokat javithatunk, amelyek feltalaja karos menrtyisega Itigosan hidrolizal6 natriumsOt es szensavas meszet tartalmai. A javitast megel6z6en gondoskodni kell a talajviz karos hattisenak megszunteteseroi. A Iignitpor teritese a nneszes-szOdes szikesek javitesara alkalmas. A finom szemcsejii Iignitpor 2-3% kent tartalmaz. A ken a talajban kensavva oxidalodik es a Unsay fejti ki javit6 hatasat. Kobinalt &Was eseteben a meszezest vagy az altalajteritest gipsz adagokkal kiegeszitik, azert, hogy a gyengen Iagos feltalajb szikesek javu fasa is biztositott Iegyen.
3.1.4.3. BIOLOGIAI TALAJJAVITAS ELJARASAI Zoldtragyazasos homokjavitas soran termesztett zOldtragyanoveny (pi. csillagfurt, somkors5) szervesanyagban es nitrogenben gazdagitja a talajt s igy ji5 rninosega szerves kolloidok kialakulasa valhat lehetove.
Er5teljes gyiikerzetet fejleszt5 novenyek termesztesevel elerhet6, hogy a gyengebb gyokerzeta novenyek szarnara at nem hatolhata reteget attorjek. Ez a perfoF616 hatas javitja a talaj vizatereszteset es ezen keresztil egesz vizgazdalkodaset, vaiamint az ahalaj szellOzeset is.
3.2. BERUHAZAS JELLEGCI MELIORACIO A melioracias beruhazasi feladatok vallalarsa es eredmenyes megoldasa erdekeben nepgazdasagunk Miami tamogataTt biztosit. Ennek feltetele, hogy az Cizem megfeleI5 hozzaellassal rendelkezzen, melioracias tervet elkeszitse, korabbi letesitmenyeinek fenntartesi munkait rendszeresen elvegezze, a melioracios beruhazast rendezetlen vizallapot ne veszelyeztesse. Jelent6sen nagyobb beruhazas jelleg0 rnelioracios feladat a vizrendezes, a kulOnboz6 talajok kerniai javitasa 6s a talajvadelern.
13
12,1.11I-ZRENDEZES A vizrendezes a karosan bosiges vIzmennyisig keletkezesenek megeltizerse, vagy kartetele idkartarnanak rnegreoviditese, tovSbna az optirnalis talajnedvesseg kialakitasa erdekeben vegzett beavatkozgsok rendszere. A vizgazdalkodas resze, a talajok vizhaztartasa szabalyozasenak fontos eszkOze. Azokat a terCileteket, ameiyek talajaban allandoan vagy idOnkent tObb a viz, mint amennyit termesztett gyepnovenyeink megturnek, vizenyos terdleteknek nevezzuk. Az ilyen talajbed a kerosan sok vizet el kell tavolitani. A talajviz szintjenek sullyesztesevel a talaj megjavithato, megjavul a talaj levegazese, s ezzel optinnalis viz es levegoarany kialakitesa yank lehet6ve. Minden niivenynek
statikus vlzigenye, vagyis a
talajban az a viz es levega arany, amely mellett kedvez6en fejlOdik es a Iegtdbb tamest adja. Nehany navenycsoport statikus vizigenyet az 4. tablazat ismerteti. A vizrendezett terCileteken a talajviz szintjenek megfelelo melysegben kell lennie. 4. tablazat
Noveny
Vizarany
Levega arAny
Gyep
80 — 85
15 — 20
Kenyergabonak
70 — 80
20 — 30
Gyoker termesJek
60 — 70
30 — 40
A vizrendezes saran ei kell erni, hogy a termesztett navenyek statikus vizigenyet a legoptimalisabban elegits0k ki. Ennek erdekeben a vizrendezes felaclatai: — a talaj vizbefogado kepessegenek fokozasava I a hasznosan tarozhatO viz nOvelese, — a karos viz elvezetese, — a viz tarozasa tovabbi feihasznalas celjaboi, — a talajok keros viz- es hordalek elOntestd1 val6 vedelme, vizszennyez6desek megelozese, olyan terEiletek kijelalese, ahonnan a v iztabb let elvezete se elhagyhatti. A vizviszonyok rendezesere a legtObb melyebben fekv6 sikvideki gyepen is szukseg van. Az uzemet atfog6 melioracios rendezes saran megis gyakran figyelrnen kivul hagyjak a gyepteruleteket, pedig eredmenyes vizrendezes csak az egesz vizgy6jt6 (sokszor tObb Cizemet erintO) teljes teriileten valOsithatd
meg,
legtobbszor a sziikseges egyeb melioracios rnunkakkal eayuttes rendszerben, A vizgazdalkocias szabalyozasa a gyeptermes sikerenek a lapvet6 meghatarozOja. Kiserleti adataink szerint gyepnovenyek eseteben az adott talaj kapillaris emelakepesseget6I fuggOen mintegy 50-60 cm-es melyseg a legkedvez6bb, mart gyokereikkel a vizet ilyen karulmenyek kOzott meg Open elerik. Ha a talajviz ennel magasabban van, sot ha a talajt is viz boritja, a teruiet elvizenyosadhet. Ilyenkor az ertekes pazsitf0vek es herefelek, rniutan gyokerzOnajukban a talaj viztartalma
meghaladja
statikai viz igenyGket, kipusztulnak, helyCiket a kevesbe ertekes savany6 f Gvek (sasok stb.) foglaljak el,
Kart okozhatnak az idOszakos vizboritasok is, amennyiben a tenyeszidaben jelentkeznek. A tenyeszid6 a latt a 7-11 napos elontes 10-20%-os, a 11-15 napos elOntes 20-50%-os kart idezhet el& A kar nagysagat a navenyallornanyban elafordulo gyepnovenyek vizt6r6kapessege is befolyasolja. Kiserleti nriegfigyelesek szerint 15. tablazat) a pazsithivek es herefelek az eiOntest nem egyforman t6rik. Mig a herefelek hamar kipusztulnak, addig a pazsitfuvek ti.ilnyornO resze 15 napos vizboritas utan is toveibb el. 14
5, tablazat Gyepnovenyek viztUrOkepesseje (Gruber Ferenc megfigyelesei szerint)
Vizboritas hatasara hanyadik Novenyfajok megnevezese
napon pusztul el. (Wally napig torte a vizboritast)
Sudar rozsnok (Bromus erectus)
2
Csillag pazsit (Cynodon dactylon)
4
Juhcsenkesz (Festuca ovine)
6
Magyar rozsnok (Brorms inermis)
10
Aranyzab (Trisetum flavescens)
10
Felernaslevel0 csenkesz (F. heterophylla)
15
Reti csenkesz (Festuca pratensis)
16
Olaszperje (LoHum multiflorum)
20
Vbras csenkesz (Festuca rubra)
24
Angof perje (Lolium perenne)
24
Francia perje (Arhenatherum eiatius)
30
TarackbLiza (Agropyron repens)
42
Sovany perje (Poa trivialis)
52
Csomos ebir Dactylis glomerate}
60
Reti perje (Poa pratensis)
60 nap utan is
Tarackos tippan (Agrostis stolonifera)
60 nap utan is
Tarejos buzafii (Agropyron cristatum)
60 nap utan is
Rdti kornOcsin (Phleurn pretense)
60 nap utan is
Reti ecsetpazsit (Alopecurus pratensis)
60 nap utan is
ZaId p5ntlikafii (Bald ingera arundinacea)
60 nap utan is
Hernyopgzsit (Beckmannia eruciformis)
60 nap utan is
Feher here (Trifplium repens)
4
Korcs here (Tr ifolium hybridum)
6
Komi&lucerne (Medicago lupulina)
7
Szarvaskerep (Lotus cornicu latu s)
12
15
Az elOntes kulonosen nagy kart okozhat a szenakeszites idejen, mart ilyenkor a terms 80-100%•a is thnkremehet. A gyepek gyakori elontese es vizboritasa allategeszsegOgyi szempontb6I is karos, mert a pango viz a majmetely (Fasoiola hepatica) karokozojanak kedvez. 4Ags45soscm.
21x
riedles, vi-zeriv6s,
butitott ter letek nem legetettnethk es rneg a szenakeszites
is nehez es csak idtikozonkint lehetseges. Mindezek a karrok a gyep talajanak vizrendezesevel elkerEilhetak es az intenziv gyepnovenyternriesztes terGletetovabb nOvelheta. Egy adott terulet vizhaztartasat a tervezett hasznositas altal tarnasztott igenyeknek megfelelaen kell rendezni. A talajviz szintje vizszintes rendszerben nyilt csat6rnakkal es arkokkal, vagy fOldalatti zart
viz
vezeto rendszerrel, ffiggi5leges rendszerben pedig vizelnyel6 kutakkal tartenhet. A nyilt arkolassal vale vizelvezetes a Ieggyakoribb mOd. VizenyO's teriNetek viztelenitesere minden esetben a nyilt csatornak es arkok a legalkalmasabbak, azonban ezeket celszera Ogy megepiteni, hogy a Ids6bbiekben hozzajuk zart rendszerekkel osatlakozni lehessen. A viz elvezetese a Iegnagyobb lejtes tranyaba hiizott arkokkal tartenik. A nyilt arkos vizrendezes olcs6 madszer: az arokasas j61 gepesithet8 es gyorsan elvegezheto, az arkok a talajvizen kivul a felszlni vizet is levezetik. Hatranya, hogy hatart szab a terilleten a talajrnavel6 gepek mozgasanak, nagy a teruletveszteseg, az arkok karbantartasa pedig kaltseges. A foldalatti zart vizvezet6 rendszer (drenhalozat) a felszin folytonossaganak megbontasa Mika! a talaj karos nedvessegenek eltavolitesat szolgalja. A talajfelszin ala helyezett drenhal6zat nem akadatyozza a teruleten vegzett munkakat, tovabba nem taw be, s igy a tell idaszakban is bethlti hivatasat. E madszerek eseteben a terOletet nem ke11 nyilt arkokkal felszabdalni, exert ezeket nagy termokepes0g0 gyepek vizrendezese saran celszer0 elonyben reszesiteni. A fOldalatti vizvezet6 rendszer eseteben a viztelenites megvalOsithat6 — ta lajcs6vezessel, - vakonddrenezessel, - melylazitassal A talOicsOvezesre haszna It drenek anyaga lehetagetett agyag, muanyag, por6zus baton, ko, kavics, r6zse, kar6 es deszka. Leggyakoribb az Oaten agyagcs6 es a hajlekony mCianyagcsovek hasznalata. Az egetett agyagcs.6-, mGanyggcs6- es k6dren 30-60 ev, rOzse- es kar6dren 5-10 ev elettartamil A korabban alkalmazott Oise, deszka, sat egetett agyag drenekkel ma mar alig dolgoznak. Az olosabb es jvbb rn0anyagcsovek kiszoritottak ezeket. A talajcsavek a fagyhatar alatt hazodjanak, megfele16 eses0ek legyenek, es a rnezdgazdasagi mOvelest ne zavarjak. A talajcsitivek egymastol vale) tavolsaga ia szfv6ta'volsag) fagg a talajfelesegektal, a talajcs6 melyseget61, es a csapadek el/ i atlagos mennyisegetal. A talaicsovek tavotsaganak gazdasagos a(s6 hatata- 15—
'le m. EINeiNaits,Cik rs-41,4***16.. ro6Ne14&aeN4, a
leszivas hatotavolsaga fokozhato. A valonddronezes saran geppel kazel vizszintes irany6 uregeket sajtolunK a talajba, amelyek a leszivarg6 vizet osgegyajtik es az epitett drenrendszerbe vezetik. Ez a modszer a ktiteitt talajok viztetenitesere j6I fOhasznAlhat6. A vakonddrenek hatOtavol5ega kicsi. Eiettartamuk 3-6 A melylazitaskor a Op fOgg6leges iranyban hezagokat nyit a talajban, amelyek a viz fUggOleges mozgasat segitik el6. A melyiazitast lehetdIeg nyaron vegezzOk, amikor a szaraz talajban a melylazit6 hatasa a legkedvez6bb. A nrielylazitott talajsayok $ beszivarg6 csapadeknak a szantort retegnel melyebb szintekbe jutasat teszik lehetave. Hatasa 3-4 ev. A vakonddrenezes es a melylazitas egyreszt dosegiti a karos vizeknek a drenrendszerbe jutasat, masreszt javirtja a talaj vizbefogado kepesseget, viz-, 116- bs leghaztartsat. Ezek a kiegeszito jellega agrotechnikai beavatkozesok — a mOszaki Mtesitmenynek rninasi:116 anyagigenyes drenhalOzatokkal szemben — ravid lettartarn6ak es ezert azokat iddnkent ujitani kell.
16
Vizelnyeld kutak lefolyastalan melyedesek, vagy a drenhalozatok vizet a vizz4rd reteg attaresevel, az also, jobb vizateresztakepessegCi, vizzel telitetlen retegbe juttatjak. A vizrendezes megtervezesenel figyelemmel kell lenni a helyi adottsigokra, a teruleten fellelheto Oft& anyagokra, valamint a sz6Ilitasi es kivitelzesi lehetasegekre is. Olyan eljArdst kell valasztani, amely gyorsan as gazdasagosan valdsithata meg. A maszaki munkat akkor kell vegezni, amikor a talajvfz a munkaarok alatt helyezkedik el, a talaj nedvessegallpota a f ldmu nkakhoz a legkedvezdbb es a mezogazdasagi mu nkdkat legkevesbe zavarja. A vizrenclezest mindig celszerd egybekapcsolni kern jai, mechanikai es biolOgiai talajjavilassal.
3.2.2. KOLI5NB45215 TALAJOK JAVITASA Kaleinbaza talajnemeken a korillmenyeket figyelembev4ve, mas es mas talajjavitasi eljarast alkalmazunk (6. tablazat). 6. toblizat Kulonbozo talajnemek talajjavito eljarasai Savanyo
Szikes
Homoktalaj
Lapos
fvleddeihanyo
v izenyds terCiletek meszezes
meszezes
vizrendezes
a lta lajterfte s
lapfaides javitas
gipszezes
reteges homok
felszinrenclezes
javitas lignitpor boritas
zoldtragyazas
kombinalt eljaras
Bar a B. tablazatban a vizrendezes csak a Woos, vizenyeis terCileteknel kerffit feltOntetesre, meg kell jegyezni, hogy a rentlezett vizallapot megteremtese nemcsak e teruleteken elengedhetetlen, hanem minden talajjavitasi eljarasalkalmazasanak eldfeltetele.
3.2.2.1. SAVANYO TALAJOK JAVITASA Hazank mezdgazdasagilag hasznositott terilletenek csaknem negyed' reszen savanyil talajokat talalunk. E talajok nagyobb resze az erddtalajok feitipusaba s kisebb resziik pedig a savanyil reti es ontes -talajok kaze tartozik. E talajokon a kil4ozast eldsegitd csapadekviszonyok kozdtt a feltalaj fokozatosan meszben elszegenyill. A talaj kolloidjain a bazisok jelentds mennyiseget H +-ionok helyettesitik. A pH-ertek alacsony lesz, tehat 7-nel kisebb erteket mutat. A talaj elsavanyodik. A talaj tulzott savanyLisaga karosan hat a gyepnoveny termesztesre. A nesvenyek genetikai sajatsagaikterl ftiggeien elterden reagalnak a talaj kemhatasara. Altalaban a semleges, gyengen savanyu vagy lagos keizeg biztosit szamukra kedvezd karalmanyeket. A gyepnervenyeink a gyengen savanyil talajokon fejlodnek jobban, azonban 5 pH artek alatt fejladesiik lelassu I es megakad. A talaj savanyOsaga kazvetve is karos hatasu% Az azotobacter es a gyakergum6 bakteriumok, amelyek a legkor nitrogenjevel gazdagitjak a talajt, nem tudnak kifejladni. A gyep pillangds virago novenyeinek gurnabakteriumai 4,1-4,B pH mellett elpusztulnak. A nitrifikald bakteriumok fejladese is 5 pH alatt 17
ienyegeben megszCinik. Tehat a savanyusag nagymertekben csakkenti a talajok biologiai aktivitasat, Mindezen kdros hatasok megszi.intetese erdekeben e talajok javitasraszorulnak. A javitas celja savanyils.1guk megszantetese. Javitasuk legaltaldnosabb mOdja a meszezes. Ez az eljdras mintegy 200 eves. Hazankban eloszor Szabo Jefizsef 1861-ben tett java5latot meszkavel valo talajjavitasta, kes6bb Treitz Peter a szazadfordulOn volt szeiszOOja. Azonban csak az 1920-as evek ratan terjedt el a gyakorlatban. Meszezes kdvetkezteben a CaCO 3 hatasara az adszorbealt1-1 +-ionok Ca++ -ionokkal cserelodnek
■■■1■1■0
Ca (HCO 3 ) 2 H+
<
-
)
Ca++
2H CO 3 2
A savanyCi talajok javitasahoz szukseges meszezlianyag mennyiseget taiajvizsgdlatok iitjan kell meghatarozni. A hazai gyakortatban a talaj hidrolitos acklitasat (y 1 ertek) es kertOttseget (K A ) veszik ataput a 'iav(taamag, men tvi genek. mes,11,tapStiatzHlidrolitos aciditasnak (y 1 ) azt a savany6sagot nevezziA, amelyet hicirolitosan bomlO sOk oldatai a kolioidok feluleten lev6 protonok oldatba vitelevel hoznak 'eve. AranY.-fe/e katOttsegi szern (KA) a talaj egyik fizikai jellernzoje, mely adott konzisztenciaallapot elereseig fetvett viz mennyiseget jeloli. Messzel ellatottnak azokat a talajokat tekintjuk, amelyek hidrolitos savanyusaga 4-nel kisebb. Ezeket szukseges meszezni. Messze; feltetelesen ellatort, inetve a meszezes hatdidra feltetelesen favuli6 talajok hidrolitos aciditesa 4 es 8 kOze esik. A 8-nal nagyobb hidrolitos aciditasii talajokat mindenkeppen meszezni kell. A katottebb talajokon tObb meszre van szakseg. Ezert, ha a talaj kOtattsege 30, akkor az y 1 -erteket kett6vel ha 30-40, akkor az yierteket harommal ha 40-50, akkor az yverteket neggyel akkor az y ferteket Ottet
ha 50,
kell szorozni. Tehat a szukseges meszezoanyag mennyisege a kovetkez6 keplettel szamIthato ki:
V1
K
A
' 1 , 74 toiha
Q= 100 ahol Q
A
a javitashoz szukseges CaCO 3 mennyisege toiha-ban. Egetett meszk600r (Ca0) gagii oltatt s'okst
(Ca(011-1)2) eseteben tovebbi etszamitesra van szOkseg. Az e/so" esetben 0,56, a masodik esetben 0,74 a szorzOfaktor. Kiserietek szerint a szamitott meszadag felevel is kedvez6 hats erhet6 el. A meszezes hosszabb id5re szOIO talajjOvitas. A telepitett gyep elettartatmevai egyezo (8-10 ev). Azonban nero dliando hatisCt, mart a rnesz kannyen lemosodfk az alsObb retegekbe. Ezert a meszezest, amikor szLikseges meg kell ismetelni. Meszezesre hasznalt anyagok kOzCil a meszkopor 90-95%, a oukorgyari mesziszap 50-60%, a lapi mesz 50% CaCO3-at tartalmaz. A meszezes vegrehajtdsa nagy szdilitOozkaz es vonOerOkapacitast 'Ono!. A meszez6 anyagot a tablan egyenletesen elszOrjuk. KiszOras uteri
a meszet lehetasegeinknek megfelek5en tdrosAval, vagy fogassal a
talOoz ticAgozzuk. A savany6 talajok javitasdhoz hektdronkent Atlagosan 10-20 tonna CrCO3 szukseges. A javitoanyag mennyiseget CaCO 3-tartairna a rapjan szkrittjuk ki. 18
A meszezes hatekonysagat a mesz egyenletes elosztasa es a talajba keverese biztositja. A mesz a talajban a szen,dioxicl hatasara lassan old6dik, es a talaj kolloidjait kalciummal teliti. Igy csOkken a talaj kot6ttsege, javul vizgazdalkodasa, kedvezobbe valik a kernhatasa es biologiai tevekenysege. A mesz&zes uteri 20-30%-os termastObblettel szamolhatunk. A raforditas 1-2 av alatt megter0I. Szabs5 Janos kiserleteinek eredmenyeit a 7. tablazat ismerteti. 7. tablizat Meszerizi6 klserletek erecimenyei ternteszetes gyepeken
Zold termes (Oa) Kg hateganyagiha
teijes
tobb let
N:0
Ca : 0
95
N : 68
Ca : 0
163
68
N:0
C,a : 1275
109
14
N : 68
Ca : 1275
197
102
N : 102
Ca : 0
190
95
N:0
Ca : 1700
109
14
N : 102
Ca : 1700
224
129
A 7. tablazatbOl kitunik, hogy a mesz nemcsak a talaj javitasava I segiti a nagyobb termest, hanem arra a gyep novenyallomanyanak is szilksege van. A kalcium fokozza a nitrogenfeivetelt es igy kapcsotatban van a feherjeszintezissel is. A savanyil talajok javitasa altalajteritessel is tortenhet. llyen esetben a meszet tartalmazO taiajkepz6 kOzetet — iosz vagy marga — kibanyasszak es a javitandO teruleten egyenletesen — 5-8 cm-es retegben — elteritik, majd szantassal a fels(5 talaketegbe keverik. Erre a javitasi eljardsra uj gyeptelepites talajelOkeszitesekor kerulhet esetleg sor.
3.2.2.2. SZ I KES TALAJOK JAVITASA A szikes talajok 55 tipus6ba azok a talajok tartoznak, amelyeknek keletkezeseben es tulajdonsagaiben a vizben oldhat6 sok, els6sorban a natriumsOk &into szerepet jatszanak. A szikes talajokban a kolloidok feiCileten Nationok t(ilzott mertekben kOtodnek meg. Ez pedig szerkezetnelk9live, kedvez6tIen viz-, leveg6es tapialoanyag•gazdalkodastiva teszi a talajt. Nemcsak a talajelet hianya, hanem a Os talajoldat is gatolja a nOvenyek viz es taplalOanyag-fehvetelet. Exert a szikes talaj kicserelheto Nationjait kell Cetionokra kicserelni. Azonban az erelimenyes javrtas elofeltetele, hogy a szikeseciest kivalt6 tenyezaket — mint amilyen a felszinkozeli szikes-sOs talajviz, szikes ontazo es csurgalekvizet megszOntessiik. Ezert a szikesek javitasanak els6 feltetele a , vizrendezes, amit Ligy kell eivegezni, hogy a javitott talajrateg ne erintkezhessen a szikesedest el6idez6 sOs talajvizzel, mert az megemelkedve elszikesitheti a talajt. A szikes talajok javitasanak gyakorlati keresztOlvitele azok tipusa szerint elter6. A szikestalajok kernhatasa az aikalmazando favitoanyagok mega lasztasat is meghatarozza. Javitasi szempontbol a szikes talajoknak 3 tipusat kulonbOztethetjak meg: — mesztelen savanyei es semleges koriili szikesek (szoIonyec), — me sztelen, gyengOnIO'gos {atmeneti) szikesek (szoloncsak-szolonyec), — Iugos, illetve meszes-sz&las szikesek (szoloncsak). 19
A szolonyec talajok csak keves kalciumot tartalmaznak, kernhatasuk savanyci vagy ktizambOs. Javitasuk egyik mOdja a meszezes. A !ilea a kavetkez6 egyenlet szerint oldodik: CaCO3 + CO2 + H2 O
Ca(HCO3 ) 2
A Ca++-ion a tov6bbiakban kicsereli a kolloidok felilleten megkOtatt Nationokat: r-•■•••••1.
Na+ Na+
Na+ + Ca(HCO3)2
Na+
=
Na+
+ 2 NaHCO 3
Ca44
Na+
A bazisosere kovetkezteben keletkez5 Na-vegybletek a csapadekviz hatdsara kimosed nak a talajbol. A meszezes akkor alkaimazhato, ha a talaj felso szintjeiben vizben oldhato natriumsok, vagy szensavas mesz nem taidlhat6k es a talajviz megemeikedesevel oda nem is kerulhetnek. Meszezessel nemcsak a telitetlenseg megszuntetese, hanem a kolloidok feiiileten adszorbedlt Na +-ionok Ca++-ionokra vale+ kicserelese is cal. Hatasara a talaj fizikai tulajdonsagai is megjavuinak. Javrtdanyagkent a savany6 talajok javirtf5anyagai hasznalhatek, csak joval nagyobb mennyisegben. A javitoanyag mennyiseget az 0Iepitesi eljarassal dliaortjuk meg. E calbol a javitando talaj ismert mennyisegehez ndvelcvd mennyisega oldhato meszsokat adunk. A meszsdk hatasdra a szikes talaj kolloid eloszldsban level reszecskei kicsapodnak es leulepednek, ehhez meg a pH-erteket is megfigyeljiik es eszerint allapitjuk meg a javitoanyag mennyiseget. A gyakarlatban altaldban 15-25 tofha CaCO 3-nak megf&elo javitoanyagot hasznalnak a talaj szikessege szerint. Prettenhoffer Imre kiserleteiben a tiszanthli mesztelen szikes gyepek feltoresnelkuli javita'sa meszezessel ertekes eredmenyekre vezetett. A gyep ritka allornanya bestIrOsOdatt es a korabbiakhoz kepest nagyobb termest hozott. Megfigyelhet5 volt az is, hogy a mesztelen szikes gyepeket Cijragyepesites celjabol talajjavitas nelkul feltarni nem szabad, ugyanakkor a talajjavitassa I egybekapcsolt filvesheres telepites igen eredmenyesnek bizonyult. (5nteizessel egybekapcsolva az eredmenyek meg nagyobbak voltak. A javitas nelkuli 3-5 tofha termessel szemben meszezessel 7-8 tofha szenaertek volt elerheta. Ertekes megfigyeles az is, hogy mig a javaatlanul a nitrogen Enatragydzasnak, Ontozes ellenere sem volt nagyobb martekben hatasa, adidig a javitott szikes gyepen a nagyadag0 nitrogen tragyazds nagymertekben nOvelte a termest. A mesztelen szikes talajok javitasanak masik mOdja a meszes aitalajterites, vagy masneven a digdzas. Hazankban Tessedik Samuel alkalmazta elOszOr. Lenyege, hogy a szensavas meszet es gipszet tartalmazei a Italajt (losz) kitermeles utan a javftasra keri.W6 terCi/eten egyenletesen — 5-8 cm-es retegben elteritjak es bemu nicalju k. Ezzel az eljargssal a kilOgozott talaj szerkezetet legjobban
6s leggazdasagasabban tudjuk javitani. A
javitast a ME M—NAK talajvizsgaiatokra alapulo szakvelemenyezese el6zi meg, amely meghatarozza a javitoanyag mennyiseget es kijelbli a kitermeiesre legalkalmasabb ladnyahelyet. A javitasra haszna It meszes a Italajt digeifaldnek nevezzak. A ji5digerfald nem tul kotott, hanem morzsalekos, bi5ven tartalmaz szensavas meszet, ugyanakkor vizben oldhato keros mennyisega so es szcSda nines benne. Eldnyos, ha gipszet tartalmaz. A gipszes digerfoldnek igen JO javite hatdsa van. Hektaronkent 7-8 cm-es Iaza reteghez tabbnyire 500 m 3 digeofold elegendo. A cligeifold szensavas mesztartalma szen-d lox id hatasara oldodik es a talaj adszorpcieis komplexusaban a karos Na *-ionok hasznos Ca4+-ionokra csereloclnek ki. Igy a szikes talaj kazel hasonlO ertekii Iesz a mezosegi talajokhoz. Altalaiterites esetaben Cij gyep telepitese szukseges. A szoloncsak-szolonyec talajok atmenetet kepeznek. Gyakran a szikes talajokon foltok alakjaban talalhatok. Feltalajuk logos, mesz csak kis mennyisegben taialhato. Megjavilasukra Iegalkalmasabb a messzel es gipsszeI %Jewett kombinált eljaras. A gipsz fiziologiailag savany6 anyag, csokkenti a talajoidat kemhatasat, ezaltal megteremti a mesz oldadasd20
nak lehetdseget. A2 oldott szensavas mesz es gipsz Ca ++-ionjait kicsere Ilk a talaj Nationjait es hatasara a talaj terrnekenysege m egjavu I. A szoloncsak talajok felszini retegOkben is erdsen lugosak. Nagyobb mennyisegili vizben oldhatO sot, ezek '
NaCO3
CaCO 3 + Na 2 SO 4
A kerniai reakci6 saran semleges kemhatasii, Ozben j61 oldod6 ritriurnszulfet keletkezik. Tapasztalat szerint e talajokon 1,4 to/ha gipsz az atlagos javit6anyag mennyisege. Meszes-szacias szikes gyepek a Duna-Tisza kOzan talalhatok. Herke Sandor es Harmati istvan ezek javitask tanulmanyozva az OntOzesen es taplalOanyag-ellatason k#vOl kiserietebe beiktatta gipszezes vizsgalatat is, reszben termeszetes, reszben ennek feltOrese uten gipszezett talajba telepitett mesterseges gyepen. Legjobb ereclmenyeket a telepitett gyepek hortak. Ennek azonban egyik alapfeltetele az, hogy a talaj felsd 20 cm-es reteget meg kell javitani, azaz a szikesseget es sertartaimat minimal is mertekre ken osOkkenteni. Lignitporral tortend javites eseten ugyanCigy jarunk el, mint a gipszezes saran, azonban haromszor, annyi lignitpor szijkseges, mint gipsz. A lignitpor 2-3%-nyi kent tartalmaz, elsosorban pint(FeS 2 ) formajaban. A tafajban a pirit oxidalodik es a kepzddd kensav a kalciumvegyOletekkel gipszet a lkotva fejti ki jav Ito hatesat. Mind a gipszet, mind a iignitport a meszhez hasonlOan dolgozzuk a talajba. A szikes talajok javitasat ce)szerd forditasnelkuli melymuvelessel, a ItaiajlazitAssal is egybekotni. A szikes talajCi gyepek talajanak javitasa utan keclvezdbbe valik annak kernhatesa, kicserelhet6 kationosszetetele, a vizgazdalkodasa, es a tapanyagszolgeltat6 kepessege. A kerniai szikjavrtas tartamhatasa es gazdasegossega maradand6 eredmeny(.1. Hangsulyozni kell azonban, hogy minden melioreciOs beavatkozas elOtt nelkOlazhetetlen a reszletes, konkret gazdasagossagi szamitas sz uksegessege.
12.2.3. HOMOKTALAJOK ES FoL DES KOPA ROK JAVITASA A veztatajok fd tipusaba tartozo futohomok es gyengen humuszos homoktalajok Iegnagyobb kiterjedesben a Duna-Tisza !cozen es a Nyirseg deli reszen fordulnak elo, de kisebb foltokban a homokon kialakult eratalajok koze ekelodve a somogyi homokhaton as a Nyirseg eszaki reszen is megtalalhat6k. Homoktalajaink rossz tulajdonsega, hogy nagyon keves bennOk a leiszapolhat6 akotoresz, az agyag es a humusz. E kolloid tulajdonsagu reszek hianya, valamint a nem megfeleI6 viz-, levego- es taplalOanyaggazda lkodes miatt novenytermesztesi ertekuk kicsi. A javitas celja a kedvezdtlen tulajdonsagok csOkkentese, a ta'plalaanyag-gazdalkodas javitasa. E javitasi celok megvalosithatasa erdekeben, mindenekeldtt el kell vegezni a tereprendezest, a homok rOnazest. A tatajegyenetlensegek elronazasa utan szerves es szervetlen esvanyi anyagokkal vegezzilk a homok javitaset. Gyakrabban felhasznelt javitoanyag a lapfold, tozeg, ritkabban a lignitpor, a bentonit-tdzeg (a bentonit a tozegnek legfeljebb 30%-a), marga vagy masanyagtartalmu es megfeleld kerniai Osszetatela talaj, vagy kOzetrnaladek, Oleclek. Amennyiben a homokjavitasra kijelOit terulet talaja savanyi.1 kemhatesti, a savanyu talajjavitest is celszerii egyidejaieg eivegezni. A talajjavitas technolOgiajat, a kiviteiezes me:diet a ME M—NAK talaljavitasi szakvelemenye irja eld. A melioracio saran a tereprendezett, meliorA It homokterMeteken a talaj eredeti szelvenye megvaltozik. A szelvany szintjei egyrnassal keverednek, legtobbszor azonban az als6bb szintek kerelnek a felszinre. Az igy melioralt, tereprendezett teriileteken mindig uj gyep telepitese sztikseges. Az ilyen korQlmenyek kozott Cijonnan telepitett gyeptd1 tObbek kOzOtt elvarjuk azt is, hogy a ki lanbOzd taiajszinteken (talajfoltokon) termese kazel azonos Iegyen, a felszinre kerult talajretegben pedig a termdtalaj kepzeideset segitse el& 21
Pazsitfuvek azonban elterden tails a mostoha koralmenyeket. Kiserletunkben a kiilanfele pazsitfavek fold alatti es Mid feletti reszeit osszehasonlitva legjobbnak a %fords csenkeszt (Festuca rubra) talaltuk. A mostoha koriiimenyek kozott, homokon valamennyi pazsitfdhOz viszonyftva a Iegnagyobb termest produkalta, nagy volt a fold alatti reszenek tomege is, ugyanakkor valamennyi talajszinten kozel azonos fejlddest mutatott. Fejlett gyekerzetevel sok szerves anyaggal gazdagitotta a talajt, s ezzel annak kedvezObb tulajdonsagainak kialakulasat is eldsegitette. Tekintettel arra, hogy a tereprendezett, melioralt homoktaiajok kimondottan szaraz Okoldgiai adottsagtiak, gyepesitesiikre javasolt gyepkeverekek fajai koze mindig celszerd az aljfiivek '<Eaul a voros csenkeszt, szalfuvek 0701 pedig a magyar rozsnokot felvenni. Ezek a pazsitfilvek szarazsagtardek, s jOt tarackosodva a homoktalajt megkotik es igy vedenek a defflacidval szemben is, ugyannakkor fejlett gyOkerzettlikkel nagymertekben hozzajarulnak a hornoktalaj szervesanyaganak gyarapitasahoz. Sze Isaseges mozgo homokon, ahol a gyepvetes magrol eredmenytelen marad, elaterbe keri.ilhet a vegetativ Citon yak) telepftes. E celra rendelkezesunkre allnak olyan magyar rozsnok valtozatok, amelyek nem csak nagy takarmanytOmeget adnak, 161 birjak a szarazsegot, nagy gyokartomeget fejlesztenek, hanem rendkival j61 tarackosodnak es tarackjuk a homok terillet behalozasahoz eleg gyorsan es hossztira fejloclik. Az egy hektarra szilksages palantakat nehany negyzetmeter terijlet palanta termese biztositja, es palantazo gappel nagyazemi mOdon a telepftes elvegezhetd. A fellepd gyomok ellen vegyszeres gyomirtassal vedekezni lehet. Ha figyelembe vessak a magveteses tijgyeptelepites koltsegeit, semmivel sem dragabb a vegetativ uton tOrtend telepites kecskemati biomelioracids mddszere. A kifejlodd gyepellomany mar egy av alatt zart es sard lesz es nem csak takarmanyt biztosit, hanem a talaj megszeliditest, a homoktalaj humuszos term& retegenek kialakftasat, kedvezd fizikai es kerniai tulajdonsagainak megvalasulasat is elosegiti. A lapfoldes talajjavitas soran lapfa Id et, istallOtragyaf es vegyes mCitragyat juttatunk 35-45 cm melyen a tatajba. Egerszegi Sandor altal kidotgozott reteges homokjavitaskor pedig a szerves anyagot ket-harorn retegben szOnyegszerCien helyezzOk az altalajba. Zoldtragyazaskor meg zold ellepotban levd novenyeket a talaj szerves es taplaloanyag-tartalmenak novelese erdekeben a laszantu nk. killtonfele pazsitfiivek fold alatti es fold feletti reszeinek alaku lase Duna-Tisza kozi meszes homoktalajon (Petranyi Istvan vizsgalatai szerint) Fbld feletti resz 500
1. Francia perje 2, Reti kornocsin 3. 0 fasz perje 4. neti perje 5. Angol perje 6. Nadas csenkesz 7. Mid pantlikaf U 8. Reti csenkesz 9. Tarackos tippan 10, esornas ebfr 11. Magyar rozsnok 12. VOras csenkesz
400 300 200 100
100 200 300 400
3
5 6
500 600 Fold alatti resz
22
4
Mind a lapfaldes, mind a reteges homokjavitas, mind pedig a zoldtragyazes eseteben ejgyeptelepitesre van szEikseg.
3.22.4. LAPOS, V IZENYI5S T ERijLETEK JANKTASA Lapps, vizenyas terOletek javitesat a talaj leveg6tlensege, vizzel vale telitettsege nehezfti. Javitsuk ennek megfelefaen vizrendezessel, vagyis a viz elvezetesevel, illetve a vizszint szabdlyozasaval mehet vegbe. A vizrendezett laptaiajok javitasanak ismert media, amikor a sok szerves anyagot tartalmazd fels6 talajreteget az alatta lava homokos vagy iszapos reteggel melyforgatassal asszekeverjuk. Ezzel kedvezabbe velik a talaj viz•, levega- es taplaleanyag-gazdalkodasa. Savanyi.1 laptalajokon igen fontos a meszezes is. Kedvezd hatesi:, a vizrendezett laptereileteken a gyepvalte gazdalkodas. A herefuves szakasz annyira javltja a talaj kulturailapotet, hogy utena szernos mgs noveny sikerrel termesztheta.
3.2.2.5. TERM t KETLENNE VALT TEROLETEK JAVITASA A banyaszat, vagy mas karCilmeny miatt termeketlenne %felt teriiletek javitasa ket lepcsaben tartenhet. Elsa tevekenyseg a felszinrendezes, majd a rekuitivecie (Cijrahasznositas) kovetkezik. A felszfnrendezes magaban fogialja a termatalaj teritest, — vizbefogadek szabaiyozaset, — rersak es rersGrendszerek biztonsagarel vale gondoskodSst. A rekultivacio soran igyek.sztink a legmegfele (alb taplateanyagot es vtzeltatast biztosCtan I, E r re ad le hetoseget — a nagyadagu tragyazassal egybekatett mely talajmaveles, — szerves anyag gyors navekedesevel Oro tragyazasi es miivelesi medszerek alkalmazasa, — a kedvez6 talajnedvesseg megarzese. A felszinre teritett term6reteg fizikai es kemiai tulajdonsagetel fuggaen lehetave varlik a rekultivalt terblet gyepesitese, es a gyepnavenyek melioralo tulajdonsaganak kihesznalasava I a terrnatalai kialakftesa.
3.2.2.6. BIOMELIORACIo Szabo JArios kutatesi eredmenyei szerint a feltetlen gyepterilletek gyorsitott feljavitasa meliorAle mawlessel erhet6 el. A mefioralo ma -vales a gyepek gazdelkodasha vetelenek egyik kuitivaeicis medszere. Segitsogevel a gyepgazdelkodes es a gabonatermesztes agazattarsitasa is bevezethet6. A kultivacio mefioreciera es meliorele mCivelesre alapozott biomeliorkies termelesi rendszer, amely lehetave teszi a gyeonoveny allornanyanak iranyitott szukcessziejet es a gyepgazdalkodes intenzitasi foldnak emeleset energia es kaltsegtakarekosan. A menorah:1 mOveles komplex hatasa a talajba es talajferszinre adagolt mCitragyan, mesztragyan, a gyep taialanak szellaztetesen keresztill ervenyesCii. Az igy kezelt gyepeken a gabona 3 gyepet termaev utan 2 evig termesztheta.
23
3.2.3. VIZEROZIO ELLEN! MaSZAKI TALAJVEDELEM A talajvedelem a talajok ousztulasanak megelazesere, elharitasara, a talajt pusztitO karok csbkkentesere tOrekvai sokirany6 tervszera emberi beavatkozasok Eisszessage. A talajpusztulas, vagy talajerOzio a talajfelszin valamilyen kuls6 era hatasara tartena megbontesa es a talaj szemcseinek elhordasa. A talajerOziOs kar rnegnyilvanul a talajtulajdonsagok romlasaban, illetve az elmozdulo talaj lerakodasi helyenek rongal6desaban. A talajeroziot a szel fizikai mozgasa (cleflaci6) mellett elsOsorban a viz okozza. A kutatasok eredmanyei szerint a Lan gyepnaveny allomany a lejtaral elfoly6 viz mennyiseget es a talajlehordast lenyegesen csOkkenti. Az alland6 gyeppel boritott teriileteken a talaiveda hatas jól ervenyeO. A gyepnOvenyek sok esetben nemcsak csokkentik, de meg is akadalyozzak az erOziOs karokat. A surd gyep 5 mm asaoadekmennyiseg visszatartasara is kepes, A gyepek talajvada hatasa a gyephasznositas mOdjat61 is fugg. Az erlizios veszely elkeriilese celjabol a 17%-nal meredekebb lejtokam nem tanacsos legeltetni. Sara, jol bean gyep eseteben 17-25% kOzatti lejtok is legeltethetak a nyar elejeig, a sarji:rt azonban mar kaszalni kell. A 25%-nai meredekebb lejtak legelteteset nnelldzni kell, mart az allatok taposasukkal megsertik a gyepszi5nyeget es igy utat nyitnak az ero'ziOnak. A kuldnleges talajvecielmi celb61 fenntartott gyepek, mint amilyenek a gyepes vizvezet6k, reszak, magasabb tarlOt hagyva csak kaszalassal hasznosithatOk. Zart gyebnovenyallomany eseteben a talajvedelem a left6s terGleteken a szukseges termesztestechnikai es legelte tesi eljarasok betartesaval megoldott. Miiszaki eljarasok kozal csak a korabbi helytelen hasznositas soran kialakult vizmosasok megkotesere, azok nagysagat61 f iiggaen razse, illetve betongatak es a vizek gyulekezesi vonalaban a viz esesenek csokkentesere surrantok es hasonlo maszaki letesitrnenyek epitesere lenet szikseg. V(zmosas Glatt a foldnek a viz altaf tartena kimosasat — vizmosas megkotese alatt pedig ennek a karos folyamatnak megakadalyozasara szolgal6 muszaki vagy egyeb (fasitas) beavatkozast ertunk, Vizmosas fakent akkor keletkezik ha a terulet talaja kopar. Gyeptakar6 eseten a vizmosaskepzaides valOszlnatienebb. Gyepnaivenyzet alatt a viz talajelhordo munkaja lassabban ervenyes0I es gyakran onmaga61 is megszCinik. A vizmosas gyors kifejl6clesere k0lOnosen a homok, homokos lOszos-agyag, es margas talajok hajlamosak. Keletkezeset a lejt6kOn lefut6 csapaciekviz inditja meg. Rombolti munkaja saran eiaszar erecskek, barazdak keletkeznek, amelyek ailancloan tovabb bavillnek. A feladat az, hogy a talajnak viz altal tartena tovabbi eisodrasat meg kell akadalyozni, a vizmosesokat meg kell kotni. A Vizrnos,askotes mavera gatak, a surrantok es kuldinbOza burkolatok. Foldgatak epitese enyhe lejtes eseten a nem mely vizmosasokban mar celszera es eredmenyes. Tartossegat navelnetjuk, ha gyepteglaval burkoljuk. A rozsegatak ugyancsak eredrnenyesen alkaimazhat6k. LegegyszerObb es legeiterjedtebb az egyszer0 es a kettas 0,5-1 m magas covek-r6zsegat, ahol egy vagy ket sor caveket razsevesszr5vel fonnak at. A kettas fonott rOzsegat kaizet kavel es fOiddel taltja ki. Kfigatak epitese indokolt olyan videkeken, ahol nagy rnennyisega k6 all rendelkezesre. A szabalytalanul asszerakott kOvek a levonulo viz erejet megtairik es igy a szallitott talaj ieulepszik. A betongat ellenallObb es tartOsabb. Altalaban 1-2 in gatmagassagig hasznalatosak, ennei magasabbak mar horcialekfog6 gatak. A surranto nagyesesa, rovid, burkolt csatornaszakasz, mely a csatorna fenekesesenek csOkkentesere szolgal, F6 reszei a valyu es a vizcsendesito parna.
Burkolatokkal akadalyozhatjuk meg a vizmosasfenek, a vizrnosas oldalak, a rersilk talajlemos6dasat. A burkolatok kulOnbOzO' anyagokb6I keszalhetnek. A gyepburkolatok elanye a holt burkolo anyagokkal szemben a kisebb berunazasi kOltseg, a termeszetes kornyezetbe valo beilleszkedes, a kedveza esztetikai hatas es a felhasznalhato rnegtermelt fitomassza. A gyepesites a medren kiviili rersak burkolasara gyepes vizlevezetak es surrantak vardelmere hasznalatos. -
LejtOs terilleten sokszor indokolt Open az erazio csOkkentese erdekeben a fakadavizes foltokral sziv6
(alag) csavekkel tartena vizelvezetes es a befogadoba juttatas rendszerenek kialakitasa. 24
Az en5zia, elleni vedekezesben nagy szerep %far a jovOben egyes manyagokra, szivarg6 lemezekre, rersilvedo" halcSkra is.
4. A MELIORACIO KOMPLEX JELLEGE Eredmeny csak Ligy erhet6 el a melioraciOval, ha a tervezett hasznositasnak megfeield termahelyi felteteleket egyidejOleg teremtjOk meg, az elvegzett munkaval, hatekonysaga kulonben csakken. A melioracios munkakat racionalis sorrendben, a helyi addttsagoknak megfelelden kell elvegezni.
A
kilanbOz6 edit:A letesitmenyek es melioracias beavatkozasok szorosan asszefuggti egyseget alkotnak es kedvezd kolcsonhat asbarl vannak egymassal.
25
5. IRODALOM Barcsak Z. - Baskay Toth B. - Prieger K.: Gyeptermesztes es hasznosites. Mg. Kiado Bp. 1978. 339 p. Barcsak Z. - Kertesz L: Az eszaki•hegyvideki osgyepek rekultivki6ja. TAURINA-Hirad6 1982/1. p. 23. Denes L.: A oteves ter meliorecti6s program itidara try os teljesitese es a fejlesztes tovabbi teladataL „Tessedik Samuel" TiszantOri Mezdgazdasagi Tudornanyos Nap eldadesai. Szarvas 1984. p. 1-5. Duck T.: Alapvetd talajvadelem a mezogazdasagi ilzemekben. Mg. Kiada Bp. 1969. p. 191. Geozy K.: Bevezetd. ❑ rszagos MelioraciOs Tanacskozas es Bemutat6. 1975. p. 1-10. Geczy K.: Az OntOzes es a melioraci6 hatAsa az Dzemek gazdalkodesara. Tudornany es Mezdgazdasig 1977. 15. evf. 1. sz, p. 65-68. Harmati I. - Szeker T.: Szoloncsak,szoloncsak•szolonyec talajok javitesa es hasznosftesa Ontlizessel kapcsolatban a Duna-Tisza Wizen. IdOszer0 Ontazesi Kutatasok. 1965. 1, sz. Herke S.: A Duna-Tisza kozatti meszes-sz6dastalaju gyepek fa (szena) termesenek novelese feltares Kiserletagyi KOzIemenyek. Bp. 1960. 53 kiit. 3. sz. p. 51-86. Jaranyi Gy.: A drenezes szerepe az Cizemi vizrendezesben. Magyar Mezdgazdas4 1980. 35. evf. 50. sz. p. 8. Jere' nyi Gy.: A drenezes tapasztalatal. Magyar Mezdgazdasag 1982. 37. alit 43. sz. melleklete p. 3-5. Ldrincz J.: FOldmavelestan. Mg. Kiad6 Bp. 1978. p. 330. Magyar G.: A nOvenytermelesi rendszerek es a vizgazdalkodas kapcsolata. Hidrologiai Kazlony. Bp. 1976. 56. evf. 4. sz. p. 178-181. Nagy Z.: Llj gyepek telepitese lerornlott gyepek feliilvetessel torteni5 feltljitesa. Bp. 1976. p. 23. Petrasov its I. - Balogh J.: Novenyterrnesztes es vizgazdalkod6s. Mg. Kiad6 Bp. p. 316. Petranyi I.: Homoki legeldk javitasanak lehetdsegei a Duna-Tisza kOzen, Kecskemet. 1964. p. 203. Petranyi I,: Homoki legeldk javitisanak eredmenyel a Duna-Tisza kozen. Kecskemet. 1965. p. 48. Petranyi I.: Homoki legeldk javitasa ujgyeptelepitessel. MTA IV. Osztaly Kozlemenyei Bp. 1966. p. 45-64. A Duna-Tisza kOzi homokhat homoki legeldinek javitesa ujgyeptelepttessel. Petranyi Takarmanybezis 1966. 1-2. sz. p. 92-102. Petranyi I.: A gyeptalajok melloraciOja. AgrcOnform kiadvanya. Bp. 1977. p. 13-21. Petranyi I.: A gyep melioraci6ja es melioralt hatasarok vizsgalata. Kutatasi ZerOjelentes. Kecskemet, 1980. p. 75. Petranyi I.: A melioralt homoktalajok gyepesItesenek lehetdsegei. Intenziv gyepgazdalkodas Allattartes. Debrecen. 1983. p. 39. Petranyi
Gazdasagos
A melioralt homoktalajok hasznositasa. Magyar Mezdgazdasag Bp. 1983. XI. 16. XXXV III. evf. 46. sz. p. 8.
Petranyi 1.: Melioracio - biomelioraciO a gyepgazdalkodasban. A gyepgazdalkodas fejleszte.gnek f5bb kerdesei Bp. 1984.-p. 17-21. Prettenhoffer I.: Hazai szikesek javitasa es hasznositasa. (Tiszanttili szikesek) Akadernial Kiad6. Bp. 1969. Sipos
Lejtas gyeptertiletek hozamnOvelesenek midszerei. Kompolt-Szarvas 1972.
Stefanovits P.: Ta lajvedelem, karnyezetvedelem. Mg. KiadO Bp. 1977. p. 244. Szab6 J.: A melioraci6 kez ik6nyve. Mg. Kiad6 Bp. 1977. p. 394. Szabo J.: A terrneszetes gyepek kultivacioja melioral6 muvelessel. Intenziv gyepgazdalkodas - Gazdasagos Allattartas. Debrecen. 1983. p. 40. Vinczeffy I.: - Nagy G.: Kotatt talajO gyepek vizgazdalkodasanak javitasa. Kutatasi Eredmenyek. 1978. 148. sz. p. 1-2. MEM Informacias Kozpont Kiadvanya. Bp. 1978.
26
