Gyakornoki szabályzat

SZIGETVÁRI ZRÍNYI MIKLÓS GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Gyakornoki szabályzat

2013.

Készítette: Somogyiné Keszthelyi Judit mb. intézményvezető

Tartalomjegyzék Jogszabályi háttér ..........................................................................................................3 A szabályzat területi, személyi hatálya ...........................................................................3 A szabályzat időbeli hatálya .......................................................................................... 4 A szabályzat módosítása ................................................................................................ 4 A szabályzat célja ..........................................................................................................4 Általános elvárások a gyakornokkal szemben ................................................................ 4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális elvárások ............................................... 6 A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai ............................................................. 7 A gyakornoki tevékenységről történő tapasztalatszerzés, értékelés módszerei ................ 8 A szakmai segítő ( mentor) kijelölése, feladata .............................................................. 9 A gyakornok értékelése ............................................................................................... 11 Minősítő vizsga szabályai ............................................................................................ 12 Záró rendelkezések ...................................................................................................... 15 1. számú melléklet: Értékelő lap .................................................................................. 17 A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai .................................................................. 18 A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei .............................................. 20 A gyakornoki programban szereplők feladatai ............................................................. 44 Szempontok a mentor/ mentorok kiválasztásához ........................................................ 46 Értékelési területek a mentor számára…………………………………………………..47 A gyakornoki program részei és éves terve………………………….………………….48

2

Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény 2. 6. 7. 8. 10. 11. 12. 13. 36. §, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az 2011. évi CXC törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az említett rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, című 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

1. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola mint székhely és tagintézményeiben az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a két évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető illetve a tagintézmény-vezetők által mentori feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira.

Intézmény neve: Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola

Intézmény székhelye: 7900 Szigetvár, Rákóczi. u. 18. Tagintézményei: Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája 3

Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája

2. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat 2013. ……….-től visszavonásig hatályos.

3. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri.

4. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást.

5. Általános elvárások a gyakornokkal szemben A gyakornok ismerje meg: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, annak módosításaival együtt különösen a következő témaköröket: a) A törvény célja és alapelvei b) A pedagógiai munka szakaszai c) Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai, d) A köznevelési intézmény működésének rendje, e) A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások, f) A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok, g) A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség, h) Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. i) A tanulók közösségei, a diákönkormányzat j) A tanuló kötelességének teljesítése,

4

k) A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége, l) A pedagógus kötelességei és jogai, m) A Nemzeti Pedagógus Kar, n) A pedagógusok előmeneteli rendszere, o) A nevelőtestület p) A szakmai munkaközösség q) A szülő kötelességei és jogai r) 6. számú melléklet. Az intézmény pedagógiai programját, ezen belül különösen:  Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai  A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok  Közösségfejlesztéssel,

az

iskola

szereplőinek

együttműködésével

kapcsolatos

feladatok  A pedagógusok helyi intézményi feladatai,  A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje  A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetén a szóbeli felvételi vizsga követelményei  A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív fejlesztő formái, a magatartás és szorgalom minősítés elvei  Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek  Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések  Tanuló jutalmazásával összefüggő a magatartásának, szorgalmának értékelési elvei  Emelt szintű érettségire történő felkészítéshez fejlesztési feladatok és követelmények ( csak a középiskola esetében)  Az adott intézmény függelékét, oktatott tantárgyainak helyi tanterveit Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen:  A közös igazgatású köznevelési intézmény szakmai irányítási struktúrája  A Zrínyi Miklós Középiskola döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai 5

 A Zrínyi Miklós Középiskola egyéb közösségei

 Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje  A pedagógiai belső ellenőrzés rendje  Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk  A létesítmények és helyiségek használati rendje  A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja, rendje, szervezeti formái  Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény házirendjét, különösen  Tanulói kötelességek és jogok  A tanulók közösségei  Az iskola működési rendje  A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének formái, elvei  Elektronikus naplóhoz való hozzáférés módja

( csak középiskola)

 Tanulmányok alatti vizsgák helyi rendje  Az intézményi védő, óvó előírások A székhely illetve a tag-intézmény éves munkatervét Jelen gyakornoki szabályzatot

6. A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális elvárások A gyakornok ismerje meg:  a helyi oktatásszervezés gyakorlati feladatait, 

az intézménybe járó tanulók sajátos felkészítésének problémáit,



a tehetséggondozás módszereit, formáit



az iskola hagyományrendszerét



ismerje és alkalmazza a korszerű pedagógiai módszereket. (kooperativitás, egyéni differenciálás. stb, ......)



a tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazását

Amennyiben az intézményben nemzetiségi oktatás is folyik: 

az adott nemzetiség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagát,

6



a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

Amennyiben az intézményben folyik integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés ( IPR): 

a helyi IPR rendszerét

A gyakornok mélyítse el ismereteit:  A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén 

Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés)



A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés)



Tehetséggondozás területén



Hátránykompenzálás területén



Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában



Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén

A gyakornok fejlessze képességeit:  Szociális tanulás 

Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás)



Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal



Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése



Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság

7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, azaz 20 óra, a 2011. évi CXC törvény 62. § (11) bekezdése alapján. A gyakornok a kötött munkaidő teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötött munkaidő túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. A tanítással le nem kötött munkaidejében a gyakornok órát látogat, konzultál a mentorral, szükség

szerint

az

intézményvezetővel,

illetve

munkatársakkal.

7

a

tagintézmény-vezetővel,

egyéb

Óralátogatás: legalább heti egy óra az első hat hónapban, majd szükség szerint. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, bármilyen tanórán, a mentor óráján, tanórán kívüli foglakozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti egy óra: a mentorral , egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel illetve a tagintézmény-vezetővel, a mentorral, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a mentor órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. (ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra)

8. A gyakornoki tevékenységről történő tapasztalatszerzés, értékelés módszerei Tapasztalatszerzés módszere: 

Óralátogatás



Óramegbeszélés



Konzultáció a mentorral



Konzultáció egyéb pedagógussal



Konzultáció az intézményvezetővel / tagintézmény-vezetővel



Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel



Team munkában való részvétel



Esetmegbeszélő csoport munkájában való részvétel



Részvétel konfliktuskezelésnél



Részvétel iskolai rendezvényen



Szülői értekezlet, fogadónap látogatása



Családlátogatás az osztályfőnökkel



Munka és egyéb nevelőtestületi értekezletek látogatása

Értékelés módszere: 

Tanmenet elkészítése



Óravázlat készítése

8



Szülői panaszra megoldási terv, intézkedési terv készítése (a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)



Egy iskolai program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny)



Egyéni fejlesztési terv készítése ( SNI vagy HHHs tanuló részére1)



Tanulók, osztályok között kialakult – külső beavatkozást igénylő – konfliktus megoldásának a tervezése, intézkedési terv készítése



Bemutató óra tartása



Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában)



Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint



A gyakornok portfóliójának összeállítása

9. A mentor kijelölése, feladata 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. § alapján (1) Az intézményvezető, tagintézmény-vezető kijelöli a mentort, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. Szükség esetén két mentor is kijelölhető. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezető illetve tagintézmény-vezetőnek és a gyakornoknak. (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz

alkalmazott

segédleteknek,

tankönyveknek,

taneszközöknek

(foglalkozási

eszközöknek) a célszerű megválasztásában, c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint d) a portfóliójának elkészítésében és a minősítő vizsgára való felkészülésében.

1

Ez csak azokra az iskolákra vonatkozik, ahol integráltan oktatnak SNI tanulókat illetve, ahol folyik az IPR program.

9

(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. Mentor az intézményben legalább három éve alkalmazott, legalább hat éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai lehet. A döntés előtt az intézmény illetve tagintézmény-vezető beszerzi az iskolavezetőség véleményét. A mentor számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében a gyakornok szakmai segítése céljából feladat rendelhető el. Kötött munkaidején túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a mentor számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A mentor munkaköri leírásában jelölni kell a két évre szóló mentori feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) A mentor tevékenységének dokumentálása: a) az óralátogatást a mentor a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, b) az óralátogatás és a konzultáció a havi munkaidő nyilvántartási táblázatba kerül dokumentálásra A mentor feladata különösen: 

A gyakornokkal egyeztetve elkészíti a gyakornoki programot.



Az intézmény illetve tagintézmény-vezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot.



Figyelemmel kíséri a gyakornoki programban rögzített

tevékenységek

megvalósítását. 

Felkészíti, segíti a gyakornokot a minősítő vizsgára való felkészülésben, a portfóliójának összeállításában.



Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához.



Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatosan ellenőrzi a teljesítését.



Félévente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, a pedagógus kompetenciaterületekkel összefüggésben, ezzel megalapozza az új pedagógus szakmai fejlődését.



Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében.

10



Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézmény illetve tagintézmény-vezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat.

10. A gyakornok értékelése A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított hozzáállás. A gyakornok értékelésének kiemelt szempontjai  a tudás használata, 

széleskörű pedagógiai tartalmi tudás,



probléma megoldási stratégiák,



a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, improvizációs készség,



döntéshozatal,



célok meghatározása,



tantermi hangulat,



a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére



a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak,



tisztelet és empátia a tanulók iránt,



tanulókkal való kapcsolat kialakítása,



a tanítás iránti elkötelezettség,



együttműködés a nevelőtestülettel, szakmai kapcsolat kialakítása.



A pedagógus kompetenciák fejlettsége

A gyakornok értékelésének eljárásrendje: A gyakornoki idő két évében2 fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás. A gyakornok fejlesztő értékelését félévente a mentor készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései: 2

Nkt. 7. melléklet

11



A gyakornok önértékelése



A mentor értékelése



Az eltérő vélemények megbeszélése



A problémák feltárása, megbeszélése



A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása



A résztvevők feladatainak meghatározása



Az értékelő lap kitöltése, aláírása

Az értékelő megbeszélésen a mentor és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a mentor és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a mentor őrzi a gyakornoki idő leteltéig.

11. Minősítő vizsga szabályai3 Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok „nem felelt meg” minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés adható.

3

326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelet alapján

12

Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a 2011. évi CXC törvény 64 § (8) bekezdése alapján megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg. A minősítő vizsga részei: 4 a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatása és elemzése, valamint b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés). A minősítő vizsga értékelésének részei: a) portfólióvédés, b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, valamint d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése. A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság) a) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit. b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A

portfólió

egy

olyan

dokumentumgyűjtemény,

amely

alapján

végigkísérhető

a

pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján. A portfólió tartalmazza: a) a szakmai önéletrajzot,

4

326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelet alapján

13

b) a nevelő-oktató munka dokumentumait, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét, c) a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, d) önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, e) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint f) a szakmai életút értékelését. A minősítési eljárás során a pedagógus értékelésének elemei, az értékelés szempontjai a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódnak, indikátorok meghatározásával. (Lásd: Értékelési területek a mentor számára segédanyagot.) A

köznevelési

intézményben

alkalmazott

pedagógus

értékelésének

elemei,

a

pedagóguskompetenciák, ezek az alábbiak: 1. szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás, 2. pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, 3. a tanulás támogatása, 4. a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez,

oktatásához szükséges megfelelő módszertani

felkészültség, 5. a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, 6. pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, 7. kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint 8. elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie. A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát követő év első napjával kerül sor. A minősítő vizsga, minősítő bizottság előtt folyik. A minősítő bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői 14

névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt. A minősítő bizottság tagjai: a) a pedagógusképző felsőoktatási intézmény Tanárképzési Központjának javaslatára az intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt, b) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott. A gyakornokot a két éves gyakornoki idő letelte előtt egy hónappal az intézményvezető, tagintézmény-vezető regisztrálja a gyakornoki minősítővizsgára az Oktatási Hivatal honlapján.

12. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Hatályba lépésének napja a szabályzat intézményvezetői jóváhagyásának a napja. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

A szabályzat mellékletét képezi 1. számú melléklet: Értékelő lap

A Gyakornoki szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen Gyakornoki szabályzatot a székhely / tagintézmények vezetőinek előterjesztése után a nevelőtestületi értekezletek elfogadták, melyet legitimációs záradék formájában rögzítettek. Székhely intézmény Szigetvár Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Határozatszám: II-168/2013. elfogadás: 2013. 11.04. Tagintézmények Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola Határozatszám: 5-23/2013. elfogadás: 2013. 11.04. Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája Határozatszám: II/94/2013.

15

elfogadás: 2013. 11.06. Zrínyi Miklós Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola Határozatszám: ZMK Kétújfalu 278/2013. elfogadás: 2013. 11.06. Zrínyi Miklós Középiskola Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskola Határozatszám: 113/2013. elfogadás : 2013. 11.06. Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskola Határozatszám: 9/2013 elfogadás: 2013. 11.04. Zrínyi Miklós Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskola határozatszám: I.21-2/2013. elfogadás: 2013. 11.06. Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskola Határozatszám: 25/2013. elfogadás: 2013. 11.06. Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskola Határozatszáma: 5-8/1/2013. elfogadás: 2013. 11.05. Az elfogadást a nevelőtestületi értekezletek jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsították. A szakmai munkaközösségek jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakat írásban véleményezték, elfogadásra javasolták, melyet legitimációs záradék formájában rögzítettek A Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Gyakornoki szabályzatát az intézmény vezetője jóváhagyta. Határozatszáma: II-168/2013. jóváhagyás: 2013. 11.11. Kelt: Szigetvár, 2013. 11.11.

………………………………… Somogyiné Keszthelyi Judit mb. intézményvezető

A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei A gyakornoki programban szereplők feladatai Szempontok a mentor/ mentorok kiválasztásához Értékelési területek a mentor számára A gyakornoki program részei és éves terve

16

1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe

Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai:

Fejlesztendő területek:

Javasolt célok, feladatok:

Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:

Az értékelt észrevételei:

értékelést végző mentor

értékelt gyakornok

17

Segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre

 Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek?  Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést?  Milyen eredményeket ért el?  Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania?  Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során?  Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni?  Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei?  Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni?  Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani?  Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről?  Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a mentor részéről?  Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről?

A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segítheti az alábbi önismereti kérdőív is  Hányszor végzett pontatlan munkát?  Hányszor késett határidővel?  Milyen típusú feladatokkal voltak problémái?  Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat?  Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben?  Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását?  A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? 18

 Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit?  Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát?  Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat?  Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat?  Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját?  Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen?  Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, mentorában, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben?  Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása?  Döntéseiben elfogulatlan tud lenni?  Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget?  Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához?

19

A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei (a mentor számára) 

Szervezeti kultúra megismerése a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése d) Az intézmény írott és íratlan szabályai e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai



A szervezet megismertetése a) A közoktatási rendszer felépítése b) Szervezeti struktúra c) Kinevezés d) Munkakör e) A szolgálati út

(a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) 

Pedagóguskompetenciák kialakítása, fejlesztése, felkészítés a minősítő vizsgára

Javaslat a gyakornok munkájának, tevékenységének értékeléséhez a 8 pedagóguskompetencia területre vonatkozóan5 1. Elvárások, amelyeket a kétéves gyakornoki szakasz végére teljesítenie kell a pedagógusnak A véglegesített pedagógus szintje (Az életpályamodell Pedagógus 1. kategóriája) A pedagógiai kompetenciák fejlettségi szintje általában: A tanári képességek, a tudás és az attitűdök koherenciája ezen a szinten várható el. Rendelkezik minden pedagógusi kompetenciával a feladatai ellátásához szükséges szinten. Képes önállóan dolgozni, és önállóan reflektálni munkájára, levonni a megfelelő tanulságokat. 5

Kotschy Beáta szerk.: A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában (2011.) illetve Kotschy Beáta (szerk.) 2011. A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. Módszertani kiadványok. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. alapján

20

Felismeri a pedagógiai folyamat széles körű pszichológiai, szociológiai és kulturális meghatározottságát, képes ezeket az összefüggéseket feltárni, és saját pedagógiai munkájában felhasználni. Képes munkája tágabb intézményi, társadalmi kontextusával foglalkozni. Együttműködik kollégáival az iskola munkájának fejlesztése érdekében, s integrálódik szakmai közösségekbe is (pl. szakmai munkaközösségben tag, szakmai rendezvényeken, továbbképzéseken vesz részt). A kompetenciák indikátorai és az információ forrásai 1. kompetencia: A szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Képes az elméleti és a tapasztalati tudásának önálló, integrált alkalmazására. Törekszik a tanulók egyéni fejlődésének elősegítésére, a szaktárgyi oktatás és a pedagógiai célok összekapcsolására a tanulók személyiségfejlődésében. Ismeretekkel és tapasztalatokkal bír az egyes tananyagrészekhez szükséges előzetes tudásról. Képes a tanulók előzetes tudására építeni, az esetleges megértési nehézségeket leküzdeni. Oktatási gyakorlatába beépíti a különböző tanulásszervezési módokat, módszereket, tanulási stratégiákat. Képes továbbá a szaktárgy, a tanulási helyzet, illetve az adott tanulói csoportoknak, a tanulók egyéni képességeinek megfelelő módon alakítani ezeket, de alkalmazásukban még esetenként segítségre szorul. Átlátja a speciális szakmai kompetenciák fejlesztési lehetőségeit, ill. ismeretekkel rendelkezik a tantárgyakon átívelő fejlesztési lehetőségekről. A véglegesített tanárt önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában. Indikátorok A gyakornok munkájában a szaktárgyhoz kapcsolható elméleti ismeretei és gyakorlati tudása egyensúlyban vannak. A gyakornok munkáját a szaktárgyi ismeretek várható tanítási helyzetnek megfelelő pontos tervezése és az adott tanórai feltételekhez alkalmazkodó, rugalmas megvalósítása jellemzik. A gyakornok képes a tanórai anyag strukturált, jól követhető, érthető elrendezésére, bemutatására, és elhelyezésére a tantárgy, illetve más tantárgyak kapcsolódó ismeretrendszerében. A gyakornok munkáját jó kifejezőkészség, pontos és következetes fogalomhasználat, élvezetes előadásmód jellemzi. A gyakornok munkáját a szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszerek, taneszközök, tanítási stratégiák alkalmazása jellemzi. A gyakornok tervezésében és a választott módszerekben egyaránt épít a tanulók iskolán kívüli, előzetes tudására. A gyakornok tanórai munkáját a differenciálás, a tanulók egyéni szükségleteinek, jellemzőinek figyelembevétele jellemzi.

A tananyagot a gyakornok sokoldalúan, gyakorlati szempontokra is kitérően, motiváló erejűen mutatja be.

21

Az információ forrásai Óratervek, óramegfigyelés Óratervek, óramegfigyelés Óratervek, óramegfigyelés Óramegfigyelés, tanulói visszajelzés Óratervek, óramegfigyelés, tanulói visszajelzés Óratervek, óramegfigyelés Óratervek, differenciált munkát biztosító eszközök, óramegfigyelés, tanulói vélemények Óratervek, óramegfigyelés, tanulói

gyakornok képes az órán felmerülő probléma-helyzetek szakmai és pedagógiai szempontból megfelelő megoldására. A gyakornok munkájában törekszik az elméleti, tárgyi ismeretek és ezek gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek érzékeltetésére. A tanári értékelés reális fejlesztési célú és változatos eszközökre épül. A gyakornokot a szaktárgyi (szakmai, módszertani) fejlődés iránti igény, aktivitás, együttműködési készség jellemzi.

visszajelzések Óramegfigyelés Óratervek, óramegfigyelés Óramegfigyelés, tanulói vissza-jelzés Megfigyelés, szakmai beszélgetések

2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók A gyakornok a pedagógiai folyamat tervezésekor tudatosan felhasználja az egyes tanulókkal kapcsolatos információkat, felhasználja az előzetesen elért eredményeket, és azokra épít. Több irányban keresi a megoldás lehetőségeit. Tervezésében komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai helyzet minden lényeges elemét, képes egyéni fejlesztési tervek kidolgozására. Képes önállóan reflektálni (tervező) munkájára, s annak intézményi, társadalmi kontextusára. Indikátorok A tanár tervei (óratervek, tematikus tervek, iskolán kívüli foglalkozások tervei stb.), felkészülése bizonyítják, hogy komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét (célok, tartalom, a tanulók előzetes tudása, motiváltsága, az oktatási környezet lehetőségei, korlátai stb.)

Terveiben s azok megvalósításában rugalmasan alkalmazkodik a nem tervezett szituációkhoz, nyitott a tanulók ötleteire, kezdeményezéseire.

Tervezetei és azok megvalósítása megalapozzák a motiválás, az aktivizálás, a differenciálás alapelveinek tudatos alkalmazását.

22

Az információ forrásai Óratervek, tematikus tervek, tervezési tevékenység megfigyelése a hangos gondolkodás módszerével, a mentortanár véleménye, önértékelő lap Óratervek, tematikus tervek, tervezési tevékenység megfigyelése a hangos gondolkodás módszerével, óramegfigyelés jegyzőkönyvei, tanulói visszajelzések, a mentortanár véleménye, önértékelő lap Óratervek, tematikus tervek, az óramegfigyelés jegyzőkönyvei, a mentortanár véleménye,

A fejlesztő, attitűdformáló célok hangsúlyosak a tervezetekben, kompetencia alapú fejlesztésre való törekvés jellemzi.

Kiemelten figyel az egyéni tanulói sajátosságokra, a személyre szabott fejlesztés szempontjaira.

Képes önállóan reflektálni tervezési munkájára, fontosnak tartja a tervek utólagos felülvizsgálását, elemzését. A hatékony tervezés érdekében folyamatosan együttműködik a mentortanárral, tanár kollégákkal és a tanulókkal.

Tervezőmunkáját tágabb, intézményi, társadalmi kontextusban is képes értelmezni, nyitott a tanulói, szülői, társadalmi igényeket megfogalmazó fenntartói elvárások figyelembevételére is.

önértékelő lap Óratervek, tematikus tervek, a tervezési tevékenység megfigyelése a hangos gondolkodás módszerével, a mentortanár véleménye, önértékelő lap Óratervek, tematikus tervek, a tervezési tevékenység megfigyelése a hangos gondolkodás módszerével, a mentortanár véleménye, önértékelő lap Tervek elemzése, a mentortanár véleménye, önreflexió A mentortanár véleménye, a tanár kollégák véleménye, mások óráinak megfigyelése, tanulói visszajelzések Önreflexió/önértékelő lap, a mentortanár, a szülők, az iskolavezetés véleménye

3. kompetencia: A tanulás támogatása A gyakornok képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában. Képes a különböző nevelési, tanulási nehézségek felismerésére, s ez alapján a kollégákkal és más szakemberekkel való együttműködésre, közös fejlesztésre. A tanulók aktuális állapotának, motivációjának, előzetes tudásának, a tanulói énkép sajátosságainak figyelembevételével meg tudja teremteni a hatékony tanuláshoz szükséges támogató hagyományos és e-tanulási környezet változatos feltételeit. Fontosnak tartja a formális, nem formális és informális tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását, épít ezekre. Ösztönzi a magasabb szintű gondolkodási folyamatokat. Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, az IKT új pedagógiai alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.

23

Indikátorok Tanítja a különböző tanulási és problémamegoldó stratégiákat, és segíti a tanulókat abban, hogy saját hatékony tanulási stratégiáikat, módszereiket megtalálják, kialakítsák.

A tanulókat bevonja a tanulási folyamatuk tervezésébe, irányításába, értékelésébe.

Rendszeresen ad személyre szabott feladatokat is a tanórákon.

Felismeri a tanulók tanulási problémáit a tanórákon, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget talál.

A hagyományos és e-tanulási környezetek összekapcsolásával meg tudja teremteni a hatékony, motiváló tanulási feltételeket.

A tanulókat rendszeresen bevonja a tanulás és együttműködés szabályainak, a tanulási környezet egyértelmű kereteinek a kialakításába.

Lehetőség szerint a tanulást életszerű helyzetekben, a diákok

24

Az információ forrásai Óratervek, tematikus tervek, óramegfigyelések, óraelemzések, tanulói produktumok, önértékelő lap Óratervek, tematikus tervek, óramegfigyelés, tanulói produktumok, video-felvétel támogatott felidézéssel, a mentortanár véleménye, óraelemzések, önértékelő lap Óratervek, tematikus tervek, óramegfigyelések, óraelemzések, önértékelő lap Tanár kollégákkal, szakemberekkel való együttműködés, konzultáció dokumentumai, tanulói visszajelzések, önértékelő lap Óratervek, tematikus tervek, óramegfigyelés, óraelemzés, a kollégák véleménye, tanulói visszajelzések, önértékelő lap Óramegfigyelés, óraelemzés, a kollégák véleménye, tanulói visszajelzések, önértékelő lap Órai és tanórán túli

hétköznapi tapasztalataira építve szervezi meg, s nyitott a tanulók, szülők iskolán kívüli tanulási világára.

A tanulásszervezés során épít a tanulók előzetes tudására, tapasztalataira, motivációjára, a tanulói énkép sajátosságaira, aktuális állapotára.

Tudatosan és differenciáltan alkalmazza az együttműködő tanulás, az önálló tapasztalatszerzés, a gondolkodást, problémamegoldást fejlesztő tevékenységek különböző formáit.

Törekszik minden tanuló számára az eredményes tanulási folyamat biztosítására.

tervek, óramegfigyelések, iskolán kívüli tevékenység megfigyelése, a kollégák véleménye, a tanulók megismerésének dokumentumai, tanulói visszajelzések, szülői visszajelzések, önértékelő lap Óramegfigyelések, óra- és tematikus tervek, tanulói visszajelzések, tanulói produktumok, reflektív tanulási napló, önértékelő lap, a kollégák visszajelzései Óramegfigyelések, óra- és tematikus tervek, tanulói visszajelzések, tanulói produktumok, önértékelő lap, a kollégák visszajelzései Óramegfigyelések, órán kívüli tevékenység megfigyelése, önértékelő lap, a kollégák véleménye, tanulók, szülők visszajelzései

4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

25

Felismerve a nevelési folyamat széles körű pszichológiai, szociológiai, kulturális meghatározottságát, képes feltárni a köztük levő összefüggéseket, és saját pedagógiai tevékenységében felhasználni őket. A nevelésről alkotott nézetei koherens rendszert alkotnak. Nyitott a pedagógiai valóság sokszínűségének be-fogadására és a rugalmas alkalmazkodásra. Indikátorok A gyakornok koherens, elméletileg megalapozott pedagógiai nézetrendszert alakított ki, amely gyakorlatát orientálja.

A gyakornok képes a tanulók fejlődését befolyásoló tényezők hatásának felismerése és felhasználására pedagógiai munkájában

A gyakornok törekszik a differenciált oktatás és a nevelés megvalósítására tanulók szociokulturális hátterének figyelembevételével, képes az általános pedagógiai célrendszer és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célok összefüggésben látására.

A gyakornok képes a nevelés és az oktatás egységének biztosítására az oktatási folyamatban.

Az információ forrásai Pedagógiai „hitvallás” (esszé); tanórai és tanórán kívüli tevékenységek elemzése Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek tervei, megvalósítása és értékelése, reflektálása; egy tanuló egyéni szükségleteire épülő fejlesztési terv készítése Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek tervei, megvalósítása és értékelése, reflektálása; Egy tanuló egyéni szükségleteire épülő fejlesztési terv készítése Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek tervei, megvalósítása és értékelése: önértékelés és mentori értékelés

5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

26

Csoportfejlesztés és közösségi értékek: Ismeri az együttműködést előmozdító módszereket. Elkötelezetté válik a szélesebb társadalmi közösség építésében, és közvetíti a tevékeny állampolgári, közösségi, környezettudatos magatartásmód értékeit a tanulóknak is. Képes a tanulói közösségeket tudatosan szervezni, és a konfliktusok építő megoldását segíteni. Képes a működő iskolai demokráciát előmozdítani és a demokratikus értékeket közvetíteni. Esélyteremtés a pedagógiai gyakorlatban: képes kritikusan szemlélni a társadalmi folyamatokat. A tanulók családját partnernek tekinti a nevelésben. Elkötelezett esélyteremtő, inkluzív és adaptív nevelői-oktató tevékenységet folytat. Képes a tanulókat segíteni a társadalmi kontextus problémáiból fakadó nehézségeikben. Interkulturális kompetenciák és nyitottság a társadalmi-kulturális sokféleségre: megfelelő ismeretekkel rendelkezik a társadalmi-kulturális sokféleségre vonatkozóan, nyitott a tanulók különféle kulturális és társadalmi csoportjaira. Előmozdítva a sokféleség iskolai megjelenését, képes fejleszteni a tanulók nyitottságát, az előítéletek és a kirekesztés elleni hozzáállását és az interkulturális kompetenciáit. Indikátorok Nevelő-oktató munkája során figyelembe veszi a tanulók sajátosságait, speciális szükségleteit, és mindenki számára biztonságos, elfogadó környezetet teremt.

Tudatos értékközvetítő tevékenysége: különösen a közösségi értékekre vonatkozóan (együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása stb.).

A konfliktusokat hatékonyan kezeli. Ismeri a tanulók családi, hátterét, együttműködik szüleikkel.

Segíti a tanulókat, hogy leépítsék az előítéleteket, és tegyenek a kirekesztés ellen.

Ismeri a tanulók kulturális világát, és felhasználja azt pedagógiai

27

Az információ forrásai Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tervei, külső értékelő megfigyelései, tanulói visszajelzések Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tervei, külső értékelő megfigyelései, tanulói visszajelzések Önreflexiók, esetleírások, esetelemzések Önreflexiók, esetleírások, esetelemzések, családlátogatási jegyzőkönyvek Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tervei, reflexiók, tanulói visszajelzések Tanórai és tanórán

munkája során. Olyan környezetet teremt, amelyben a tanulók megosztják egymással saját kultúráik, szubkultúráik jellegzetességeit.

Példát mutat a társadalmi elkötelezettség tekintetében.

Bevonja a tanulókat az iskolai folyamatokba – életkoruknak és a lehetőségeknek megfelelően.

kívüli foglalkozások tervei, reflexiók Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tervei, reflexiók, tanulói vélemények, külső érté-kelő (óra) megfigyelési jegyzőkönyvei Önreflexiók, külső megfigyelői és tanulói visszajelzések Esetleírások, önreflexió, tanulói visszajelzések

6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A gyakornok képes önállóan alakítani értékelő tevékenységét, a kapott adatok fényében önállóan reflektálni munkájára, levonni a megfelelő tanulságokat. Ugyanakkor képes segítséget kérni, elfogadni és adni, tehát aktívan és kooperatívan együttműködik kollégáival saját, kollégái és az iskola munkájának javítása érdekében. Értékelési gyakorlatára a komplexitás jellemző: a tanulók teljesítményét több munkájuk alapján, átfogóan, többféle eszköz segítségével értékeli. Képes a tanítás – és ezen belül az értékelés – tágabb, intézményi, társadalmi kontextusával is érdemben foglalkozni. Indikátorok A gyakornok jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek fényében és a tanítási kontextus ismeretében pontosan körülhatárolni.

A gyakornok megfelelően, változatosan, nagy biztonsággal választja meg és használja az értékelési eljárások különböző formáit.

28

Az információ forrásai Tématervek, óratervek céljainak és a tantervi céloknak az elemzése, összevetése, a diákok igényeinek felmérése, diagnózis a szükségleteikről Óratervek, tématerv, az értékelési eszközök használatának

A gyakornok szükség esetén megalkotja a céljainak legmegfelelőbb értékelési eszközöket; ezek és az általa használt más értékelési eszközök érvényességét és megbízhatóságát meg tudja ítélni. Értékelési gyakorlatában nyitott az új, alternatív eszközök kipróbálására, az eredmények kritikus elemzésére.

A gyakornok az értékelési folyamatból származó információkat munkájában az egyéni, csoportos fejlesztés alapjául használja.

A gyakornok arra törekszik, hogy értékelésével a diákok személyiségfejlődését is támogassa, ne pusztán tantárgyi előrehaladásukat. A tanulási eredményeket differenciáltan képes elemezni és értékelni az érintett tanulókkal. Lehetőséget biztosít a diákoknak az önértékelésre.

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és mód-szerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, a saját munkájára ezek fényében reflektálni, gyakorlatát módosítani.

indoklása Értékelési eszközök és elemzésük Új eszköz vagy eljárás leírása, kipróbálásának leírása, az eredmények kritikus elemzése Értékelési adatok elemzése, reflexiók, egyéni és csoportos fejlesztési tervek Tanulói egyéni értékelési lapok, megbeszélések jegyzőkönyvei Egyéni értékelések, feljegyzések megbeszélésekről, a tanulók önértékelése Óratervek, reflexiók Tanulói visszajelzések, óratervek, tématervek, reflexiók

7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Az együttműködés kompetenciái – az iskolai élet különböző szereplőivel folytatott kooperáció. Tevékenysége során tudatosan épít a szervezeten belüli és kívüli kapcsolatokra, együttműködési lehetőségekre. Aktívan közreműködik a pedagógiai és a szervezeti tevékenységekben, bekapcsolódik a helyi innovációkba. A hatékony osztálytermi kommunikáció Hatékonyan működik közre mások kommunikációjának fejlesztésében, bekapcsolódik szakmai diskurzusokba. Képes osztálytermi és iskolai környezetben a konfliktusok kezelésre. Szakmai kommunikáció Szakmai kérdésekben tájékozottság és önálló, tudományos adatokon és tapasztalatai elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi Indikátorok

Az információ forrásai 29

Tudatosan alakított, szakmailag átgondolt, partneri kapcsolatot folytat a diákok szüleivel.

A diákok fejlődése érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

Iskolai tevékenységei során felmerülő feladatait, problémáit önállóan, a szervezet, működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Rendszeresen bekapcsolódik az iskolai munkához, az osztálytermi tevékenységhez kötődő szakmai megbeszélésekbe, vitákba.

Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.

Órai munkájának és kommunikációjának tudatos tervezésével támogatja a diákok szóbeli és írásbeli kommunikációjának fejlődését és az egymás közti kommunikációját.

30

A szülőkkel való kapcsolattartás saját gyakorlatának kialakításáról szóló elképzelések írásos dokumentumai; jegyzőkönyvek, tervek szülői értekezletről, fogadóórákról (jegyzőkönyv + elemzés); szülői visszajelzések; a mentor és a kollégák véleménye Jegyzőkönyvek esetmegbeszélésekről; esetleírások; reflektív összefoglalók értekezletekről, megbeszélésekről; önértékelő lap; a mentor, a kollégák és más szakmai partnerek véleménye Feladatvégzésről készült jegyzőkönyvek, értékelések; a mentor, az igazgató és a kollégák véleménye; önértékelő lap Jegyzőkönyvek esetmegbeszélésekről; esetleírások; reflektív összefoglalók értekezletekről, megbeszélésekről; önértékelő lap; a mentor, a kollégák és más szakmai partnerek véleménye Óra megfigyelési jegyzőkönyvek, a jelölt tevékenységeit mutató eseménynaptár, rendezvényeken készült képek és reflexiók, tanulói interjúk, szóbeli/írásbeli kifejtés a témában adekvát szakmai tervekről; a kollégák, a vezetés, a mentor véleménye Óra megfigyelési jegyzőkönyvek, óratervek és elemzésük, reflektív

megbeszélések, videofelvételek és elemzésük; 8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Konstruktív partner az iskola, mint szakmai szervezet életében, képes mások és a saját szakmai szerepértelmezését, valamint megvalósítását értelmezni, kommunikálni, változtatni, értékelni, az iskolai szervezet érdekében egyeztetni. Indikátorok Ismeri és elfogadja az iskolában, mint szakmai szervezetben rá váró feladatokat, azokat vállalja, konstruktívan, együttműködően megoldja A diákok fejlődése érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik kollégákkal, szakmai partnerekkel, szervezetekkel, a szülőkkel.

Iskolai tevékenységei során felmerülő feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

Rendszeresen bekapcsolódik az iskolai munkához, az osztálytermi tevékenységhez kötődő szakmai megbeszélésekbe, vitákba, azokon szakmai és pedagógiai tudása birtokában aktívan, kezdeményezően, konstruktívan vesz részt.

Saját valamint kollégáinak tevékenységét a szerepelvárások, szakmai kritériumok alapján kritikusan és támogatóan értékeli, véleményét meggyőzően kommunikálja

A szakmai visszajelzéseket örömmel fogadja, azok és saját

31

Az információ forrásai Iskolavezetés, kollégák véleménye; értékelési portfólió, iskolai dokumentáció Jegyzőkönyvek esetmegbeszélésekről; esetleírások; reflektív összefoglalók értekezletekről, megbeszélésekről; önértékelő lap; mentor, kollégák és más szakmai partnerek véleménye Feladatvégzésről készültjegyző-könyvek, értékelések; mentor, igazgató és kollégák véleménye; önérté-kelő lap Jegyzőkönyvek esetmegbeszélésekről; esetleírások; reflektív összefoglalók értekezletekről, megbeszélésekről; önértékelő lap; mentor, kollégák és más szakmai partnerek véleménye Óra megfigyelési jegyzőkönyvek, a jelölt tevékenységeit mutató eseménynaptár, rendezvényeken készült képek és reflexiók, szóbeli/írásbeli kifejtés a témában adekvát szakmai tervekről; kollégák, vezetés mentor véleménye Óra megfigyelési

tapasztalatszerzése alapján képes gyakorlatát változtatni, szakmailag fejlődni, lelki egészségét, pedagógiai optimizmusát megőrizni.

jegyzőkönyvek, óratervek és elemzésük, reflektív megbeszélések, videofelvételek és elemzésük; Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára, pedagógiai munkájára Óráiról készült mentori, vonatkozó fejlesztési eredményekről, pályázati lehetőségekről, iskolavezetői vélemények, azokat igyekszik alkalmazni munkájában Felismeri saját munkájában a kutatást, fejlesztést igénylő Óravázlatokhoz fűzött problémákat, azokat megfogalmazza és keresi megoldásuk reflexiók, szakmai útjait. megbeszélések jegyzőkönyvei, mentor, kollégák véleménye Kisebb kutatást, innovációt megvalósít saját tevékenységi A jelzett kutatások területen, és közreműködik iskolai vagy iskolán kívüli dokumentációja, illetve a innovációban, kutatásban, fejlesztésben, kísérleti kipróbálásban. az iskolai fejlesztések, innovációk dokumentációja

2. Értékelő lapok az indikátorok alapján kompetenciánként melyek információt nyújtanak a gyakornok felkészültségének és gyakorlati munkájának erősségeire, de hiányosságaira is. Diagnosztizáló funkciójuk alapján kijelölhetik a szükséges önképzés, továbbképzés irányait is, s végül ismételt alkalmazásuk lehetővé teszi a fejlődés/fejlesztés eredményességének igazolását. A mentor értékelőlapjának értékelési skálája Az adott terület…/Az adott tevékenység 1 2 3 4

Nem jellemző Esetleges, általában nem jellemző Többnyire jellemző Jellemző, tudatosan átgondolt

Értékelőlap a mentor számára

Az értékelés szempontjai

Értékelés a négyes skálán

1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi tudása és pedagógiai tartalmi tudása (a tárgy tanítási szempontú ismerete) egyaránt alapos. A téma-és óratervekben kitűzött célok reálisak, megfelelő kihívást jelentenek a tanulók számára. Az óratervek hatékonyan szolgálják a kitűzött célok elérését. Az óra lépései logikusan követik egymást, a tanulók számára az átkötések világosak.

32

Az órai munka során megvilágítja az anyag tantárgyközi kapcsolódásait is. Az órai munkában tudatosan törekszik a kulcskompetenciák fejlesztésére. Órai munkájában megvilágítja az adott tananyag gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit is. Órai munkájában törekszik a tanulók differenciált fejlesztésére. A tantárgy tanítására széleskörű módszertani kultúrával rendelkezik - beleértve az IKT-eszközöket is. A tárgy tanítására rendelkezésre álló módszereket és eszközöket változatosan, a kitűzött céloknak megfelelően és hatékonyan (nem öncélúan) alkalmazza. Órai kommunikációját a pontos, következetes fogalomhasználat jellemzi. Magyarázatai szabatosak és jól követhetőek. A tárgy fő fogalmait és kapcsolódási pontjaikat megfelelően és sokoldalúan ismerteti. Kérdései világosak és lényegre törőek, segítik a tanulók előrehaladását. A gyakornok órai munkáját a tanulók motiválására és nevelésére fordítja, személyiségformálására adódó pedagógiai lehetőségeket. Az órai munka során állandó a visszacsatolás, szükség esetén a korrekció. Az órai munka során megbeszélik, értékelik a tanulók munkáját, ezzel is megszilárdítva a tárgy kialakuló fogalomkészletét és elősegítve a tanulói készségek megfelelő fejlődését. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, Terveiben megvalósul a NAT, az iskola pedagógiai programja (helyi tanterve), a gyakornok tanmenetei, tematikus tervei és óratervei/vázlatai között a szerves egymásra épülés. Tervezése során komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét (célok, tartalom, tanulók életkora előzetes tudása, motiváltsága, oktatási környezet lehetőségei, korlátai stb.). Lehetőség szerint a tanulást életszerű helyzetekben, a diákok hétköznapi tapasztalataira építve szervezi meg, s nyitott a tanulók, szülők iskolán kívüli tanulási világára. Terveiben tudatosan alkalmazza a motiválás, aktivizálás, differenciálás alapelveit. A fejlesztő, attitűdformáló célok hangsúlyosak a tervezeteiben, kompetenciaalapú fejlesztésre való törekvés jellemzi. A tervezésben a tanulás és a megfelelő tanulási környezet biztosítása áll a középpontban. Terveiben kiemelt figyelmet biztosít az egyéni tanulói sajátosságoknak, a személyre szabott fejlesztés szempontjainak. Tervezési tevékenységének minősége, tudatossága kellő feltételt biztosít az eredményes pedagógiai munkához. A tervek rugalmasságot mutatnak: tartalmazzák az előre látható nehézségeket, és a megoldásukra kidolgozott lehetséges válaszokat,

33

illetve az esetleges tanulói kezdeményezésekre is adnak teret és időt. A hatékony tervezés érdekében folyamatosan együttműködik a mentortanárral, tanárkollégákkal és a tanulókkal. Tervezőmunkája során nyitott a tanulói, szülői, s lehetőség szerint a társadalmi igényeket is megfogalmazó fenntartói elvárások figyelembevételére. 3. kompetencia: A tanulás támogatása Megbeszéli, tudatosítja a tanulókban a tanulással kapcsolatos nézeteiket; fejleszti tanulási stratégiáikat, módszereiket. Tudatosítja a tanulókban a használt tanulási stratégiákat, a tanulás lépéseit, különösen az együttműködő tanulás, az önálló tapasztalatszerzés, a gondolkodás és a problémamegoldás sajátosságait, lépéseit. Munkájában épít az egyes tanulók tanulási stílusára, szokásaira, módszereire. A diákokat bevonja a tanulási folyamat irányításába, tervezésébe, értékelésébe; a tanulás céljának, tartalmának kialakításába; a témák, feladatok megválasztásába; az értékelés kritériumainak kidolgozásba, és magába az értékekésbe. Támogatja a tanulókat az önálló tanulásban, önfejlődésben: segít egyéni tanulási célokat kitűzni, a tanulás folyamatát megtervezni; egyéni feladatokat ad az órán és az órán kívül is; a tanulók aktív, interaktív tanulására lehetőséget adó IKT-eszközöket is alkalmazza. A tanulásszervezés során épít a tanulók előzetes tudására, tapasztalataira, motivációjára, a tanulói énkép sajátosságaira, aktuális állapotára. A tanulók ismeretére építve differenciál aszerint, hogy mennyi önállóságot kapnak a diákok a feladatok, tevékenységek végzése során. Az órai munka szervezése során tudatosan, differenciáltan és változatosan alkalmazza a különböző munkaszervezési és tevékenységi formákat. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség A nevelés-oktatás szempontjai egyaránt érvényesülnek pedagógiai munkájában. A tanulók fejleszthetőségébe vetett bizalom és elkötelezettség jellemzi. Feltárja az egyes tanulók tanulási nehézségei mögött meghúzódó okokat, és ezeket figyelembe véve igyekszik a fejlesztésüket biztosítani. Az egyéni körülmények megismerésével és figyelembevételével oldja meg a nevelési problémákat, konfliktusokat. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a 34

különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, Az órák során a tanár figyelembe veszi a tanulók különbözőségeit, hátterét, kulturális és társadalmi sajátosságait. Demokratikus és biztonságos légkört teremt minden tanuló számára. Segíti a tanulókat, hogy fejlődjenek a közösségi értékekben, az egymás iránti tiszteletben és egymás értékeink megosztásában, valamint a különböző kultúrák értékeinek tiszteletében. Képes hatékonyan cselekedni a kirekesztés és a társak zaklatása, egymással szemben megnyilvánuló agressziója ellen. Lehetőségeihez képest segít a tanulók iskolai és iskolán kívüli problémáinak megoldásában. Különös figyelmet fordít a hátrányban lévő, kevesebb eséllyel rendelkező és leszakadó, illetve kisebbségi tanulókra. 6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, Követelményei figyelembe veszik a tantervi követelményeket. Követelményei az adott csoportban reálisak. A gyakornok által alkalmazott értékelési módszerek és eljárások érvényes és megbízható értékelést tesznek lehetővé. Értékelési rendszere a tanulók fejlődését támogató, változatos mérési-értékelési kultúrát tükröz. A gyakornok által használt értékelési rendszer átlátható, a kiválasztott eszközök, alkalmazási eljárások és kritériumok világosak, egyértelműek. Az értékelési rendszer lehetőséget ad a tanulói teljesítmények differenciált értékelésére. Arra törekszik, hogy a tanulói teljesítményértékelést a tanuló személyiségfejlődésének támogatására használja. Lehetőséget ad arra is, hogy a tanulók saját, illetve társaik munkáját értékeljék, és így segíti reális önértékelésük kialakulását. Képes arra, hogy az értékelés adatait a tanulók egyéni és csoportos fejlődésének támogatására használja. Képes arra, hogy az értékelési adatok fényében saját munkájára önállóan, érdemben reflektáljon, és a megfelelő következtetéseket levonja. 7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, A gyakornok kölcsönösségen alapuló viszonyt épít ki a szülőkkel. A gyakornok folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel. A gyakornok több fórumon is lehetőséget nyújt a szülők számára a kapcsolatfelvételre, ha szükséges, alternatív módot is felkínál nekik. A szülőket differenciáltan kezeli és szempontjaik megértésére törekszik. A szülőkkel folytatott kommunikációban az iskolát és annak közösen vállalt értékeit képviseli. A gyakornok a nevelőtestületi értekezleteken aktív, a szakmai vitákban konstruktívan vesz részt; szakmai kérdéseit, véleményét,

35

esetleges egyet nem értését megfelelő fórumokon közvetíti. A nevelőtestületben önállóan vagy csoportmunkában feladatot, szerepet vállal. A gyakornok aktív szerepet és felelősséget vállal munkaközössége munkájában. A tanárok és nem tanárok (más szakemberek, az iskola személyzete stb.) közötti információcsere hatékony módszereit alkalmazza. Az iskola közösségében érdeklődést mutat az egyéni, illetve a közösségi sikerek és kudarcok iránt. Ismeri az iskola alapdokumentumait (pl: a pedagógiai programot, a házirendet, a minőségellenőrzési rendszert), és azokkal összhangban cselekszik. Képes a munkája során felmerülő feladatokat önállóan elvégezni, probléma felmerülése esetén szakmai segítséget kérni és elfogadni. Tudatosan törekszik az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. Az órai munka során képes bizalmi légkört teremteni, a kölcsönös tisztelet és elfogadás hangnemét biztosítani. A konfliktusok kezelésénél az érintetteket bevonó, több alternatívát kínáló megoldás jellemzi. Órai munkájának és kommunikációjának tudatos tervezésével támogatja a diákok szóbeli és írásbeli kommunikációjának fejlődését és egymás közti kommunikációját. 8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Meglátja saját és mások, az iskola munkájában változtatásra szoruló elemeket. Tanári tevékenységét folyamatosan felülvizsgálja, önállóan elemzi, értékeli. Nyitott a visszajelzésekre, és képes azokat felhasználni fejlődése érdekében. Képes kutatási /fejlesztési feladatként megfogalmazni a felmerülő problémákat, és megalkotni megoldásukra a megfelelő tervet. Lépést tart a szakma fejlődésével, felkutatja a fejlesztési eredményeket, részt vesz szakmai konferenciákon, továbbképzéseken. A szakmai újításokat alkalmazza tanári gyakorlatában. Egyéni vagy csoportos, iskolai pályázatokon részt vesz, maga is kezdeményez pályázaton való részvételt. Az iskolán belül és kívül is rendelkezik működő szakmai kapcsolatokkal; maga is kezdeményezi szakmai kapcsolatok kialakítását mind egyéni, mind munkaközösségi szinten. Lelki egészségét, pedagógiai optimizmusát megőrzi.

Önértékelő lap a gyakornok számára a kompetenciaterületekkel összefüggésben

36

Az önértékelés szempontjai

Értékelés a négyes skálán

1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Törekszem szaktárgyi tudásom karbantartására, állandó fejlesztésére. Téma- és óraterveim egymásra épülnek, és összhangban vannak a tantervekkel (NAT, helyi tanterv). Óraterveimben az óra egyes lépései logikusan egymásra épülnek. Gondoskodtam a megfelelő átkötésekről. Óráim céljai reálisak, a tanulók számára megfelelő kihívást biztosítanak. Az óratervek hatékonyan szolgálják a kitűzött célok elérését. Óraterveimben megfelelő hangsúlyt kap az anyag más tárgyakhoz való kapcsolódási pontjainak megjelenítése. Óraterveimben megfelelő hangsúlyt kap a kulcskompetenciák fejlesztése. Órai munkám során törekszem a tanulók differenciált fejlesztésére. Órai munkámban megvilágítom az adott tananyag gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Óráimon használom a tárgy tanítására rendelkezésre álló módszerek és eszközök széles skáláját, beleértve az IKT-eszközöket is. A tárgy tanításához rendelkezésre álló módszereket és eszközöket a kitűzött célok megvalósítására és hatékonyan (nem öncélúan) használom. Óráimon a szaktárgy tanítása során képes vagyok a pontos, következetes fogalomhasználatra. Magyarázataim szabatosak és jól követhetők. A tárgy fő fogalmait és kapcsolódási pontjaikat megfelelően és sokoldalúan ismertetem. Kérdéseim világosak és lényegre törőek, segítik a tanulók előrehaladását. Az órai munka során gondoskodom a megfelelő visszacsatolásról, szükség esetén a korrekcióról. A tárgy tanítása során kihasználom a tanulók motiválására és nevelésére kínálkozó alkalmakat. Az órai munka során megbeszéljük, értékeljük a tanulók munkáját, ezzel is megszilárdítva a tárgy kialakuló fogalomkészletét és elősegítve a tanulói készségek megfelelő fejlődését.

2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, A tervezés során figyelembe veszem a tanulókra vonatkozó ismereteimet. Felkészülésem kiindulópontja a konkrét célok tudatosítása. A fejlesztő, attitűdformáló célok megfelelő hangsúlyt kapnak a tervezés folyamán. Végiggondolom a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét, és azok egymásra hatását. Figyelembe veszem a reális feltételeket, körülményeket. Figyelembe veszem a motiválás, aktivizálás, differenciálás hármas követelményét. Kellő hangsúllyal tervezem meg a tanulás/a tanulói munka folyamatait. Kiemelten figyelek az egyéni tanulói sajátosságokra, a személyre szabott fejlesztés szempontjaira. Terveimet rendszeresen felülvizsgálom, elemzem, értékelem. A hatékony tervezés érdekében együttműködöm a mentortanárral, tanárkollégákkal és a tanulókkal.

3. kompetencia: A tanulás támogatása Törekszem a tanulók tanulási stílusainak, szokásainak, módszereinek megismerésére.

37

Felhasználom a tanulók tanulásáról szerzett tudásomat az órai munka szervezésében. Tudatosítom a tanulókban a tanulók tanulással kapcsolatos nézeteit. Az egyes tanulók tanulási módjára visszajelzést adok; személyre szóló tanácsokat, tanulásuk fejlesztésére vonatkozó ötleteket kapnak tőlem. Feltárom a tanulással kapcsolatos problémákat a tanórán, és segítem megoldásukat. Megbeszéljük, értékeljük közösen az osztályban, hogy ki, hogyan dolgozott, hogyan oldotta meg a feladatokat. Támogatom a tanórákon a tanulói önértékelés kialakulását. Tudatosítom az órán használt tanulási stratégiákat, a tanulás lépéseit a diákokban; különösen az együttműködő tanulás, az önálló tapasztalatszerzés, a gondolkodás, problémamegoldás sajátosságait, lépéseit. A diákok beleszólhatnak a tanulás céljának, tartalmának kialakításába, és lehetőséget kapnak a témák, feladatok megválasztására. Segítem tanulóimat egyéni tanulási céljaik kitűzésében. Támogatom a diákokat a céljaik eléréséhez vezető út megtervezésében. Segítem őket a tanulás eredményességének értékelésében. Személyre szóló tanórai és tanórán kívüli feladatokat kapnak. Differenciálok aszerint, hogy milyen önállóságot kapnak a diákok a feladatok, tevékenységek elvégzése során. Alkalmazok a diákok aktív, interaktív tanulására lehetőséget adó IKTeszközöket.

4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Egységes folyamatként értelmezem a nevelést és az oktatást. Tudatosan felhasználom az oktatás nevelő hatását. Törekszem tanulóim minél alaposabb megismerésére. Empatikus vagyok tanítványaimmal. Tudatosan gazdagítom és fejlesztem az egyéni fejlesztésre, egyéni bánásmód megvalósítására irányuló ismereteimet, képességeimet.

5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, Igyekszem minden tanuló sajátosságait (családi, kulturális, társadalmi, esetleg kisebbségi hátterét) figyelembe venni nevelő-oktató munkám során. Együttműködöm a tanulók szüleivel. Ismerem a tanulók szubkultúráit, és igyekszem olyan légkört teremteni, amelyben megoszthatják egymással saját értékeiket, kialakíthatják saját identitásukat. Észreveszem a különféle iskolai konfliktusokat, és igyekszem hatékonyan megoldani azokat. Különös figyelmet fordítok a kirekesztett, leszakadó, hátrányos helyzetű tanulókra. Mindenki számára biztonságos környezetet igyekszem teremteni, megteszek mindent az agresszió és kirekesztés ellen.

38

Képes vagyok a tanulók közösségének építésére, fejlesztésére órai és tanórán kívüli módszerekkel. Tudatosan beépítem nevelési-oktatási gyakorlatomba az értékközvetítést. Igyekszem példát mutatni a tásadalmi elkötelezettség és környezettudatosság terén. Különös figyelmet fordítok a sztereotípiák és előítéletek leépítésére, ebben segítem tanulóimat hatékony módszerekkel. Igyekszem demokratikus légkört teremteni, a tanulókat – a lehetőségeknek és életkoruknak megfelelően - bevonni az iskolai folyamatokba - így közvetítve a demokratikus értékeket.

6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, Követelményeim figyelembe veszik a tantervi követelményeket. Követelményeim reálisak az adott csoportban. Az alkalmazott értékelési módszerek és eljárások érvényes és megbízható értékelést tesznek lehetővé. Értékelési rendszerem lehetővé teszi a tanulók előmenetelének többforrású vizsgálatát. Kész vagyok új típusú, alternatív értékelési módszerek kipróbálására. Értékelési rendszerem átlátható, a kiválasztott eszközök, alkalmazási eljárások és kritériumok világosak, egyértelműek. Értékelési rendszerem lehetőséget ad a tanulói teljesítmények differenciált értékelésére. Törekszem arra, hogy a tanulói teljesítményértékelés a tanuló személyiségfejlődését is elősegítse. Lehetőséget biztosítok arra is, hogy a tanulók saját, illetve társaik munkáját értékeljék, így elősegítem reális önértékelésük kialakulását. Képes vagyok arra, hogy az értékelés adatait a tanulók egyéni és csoportos fejlődésének támogatására használjam. Képes vagyok arra, hogy az értékelési adatok fényében saját munkámra önállóan, érdemben reflektáljak, és a megfelelő következtetéseket levonjam.

7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, Aktívan és önállóan használom az intézményi fórumokat, átlátom a szervezet működését. Szerepet vállalok az iskola különböző szakmai csoportjainak munkájában. Minden szakmai együttműködésre nyitott vagyok, kerestem az együttműködés lehetőségeit iskolán belül és kívül is. A szülőkkel való kapcsolattartás differenciált és minden szereplő számára elfogadható formáit alakítottam ki. Képes vagyok a szülőkkel folytatott kommunikációban az iskolát és annak közösen vállalt értékeit képviselni. A szaktárgyam adta lehetőségeket kihasználva, tudatosan és előre megtervezetten támogatom a diákok kommunikációjának fejlődését. Tudatosan, tervezetten törekszem az iskolai és az osztálytermi konfliktusok megelőzésére megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. Konfliktushelyzetek megoldása során arra törekszem, hogy minden érintett felet bevonva találjak kielégítő megoldást. Képes vagyok problémák felmerülése esetén megfelelő szakmai segítséget kérni és elfogadni. Az órai munka során képes vagyok bizalmi légkört teremteni, a kölcsönös

39

tisztelet és elfogadás hangnemét biztosítani. Órai munkám és kommunikációm megtervezésével támogatom a diákok szóbeli és írásbeli kommunikációjának és egymás közti kommunikációjának fejlődését.

8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Képes vagyok a magam, mások és az iskola munkájában egyaránt észrevenni a javításra szoruló elemeket. Szakmai fórumokon világosan kifejtettem szakmai álláspontomat. Részt vettem iskolai innovációban fejlesztésben, pályázatban. Törekszem az állandó szakmai fejlődésre. Lépést tartok a szakma fejlődésével, felkutatom a fejlesztési eredményeket, részt veszek szakmai konferenciákon, továbbképzéseken. Munkámban alkalmazom a megismert új módszereket, pedagógiai innovációkat. Kritikusan elemzem a munkámat, és kitűzök ki új és új szakmai fejlődési célokat. Nyitott vagyok a visszajelzésekre, és felhasználom azokat fejlődésem érdekében. Rendelkezem élő szakmai kapcsolatrendszerrel iskolán belül és kívül. Tudatosan törekszem lelki egészségem és pedagógiai optimizmusom megőrzésére.



A portfólióban a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása,

dokumentumai6 Lehetséges dokumentumok, amelyek segítik az egyes pedagóguskompetenciák fejlettségének értékelését. A kompetencia bizonyítására alkalmazható dokumentumtípusok

Kompetencia

1.

6

szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,

A tanár által készített tanmenetek. Óratervek, óravázlatok, amelyek tartalmazzák a tanórán felhasznált segédanyagokat (PowerPointbemutatók, feladatlapok, gyakorlatok leírásai, egyéni fejlesztési terv, haladási napló, esetleges filmrészlet stb.). Videofelvételek (amennyiben lehetőség kínálkozik megfelelő minőségű felvétel készítésére). A pedagógus által használt, készített mérőeszközök és az ezekhez kapcsolódó javítási-értékelési leírás. A szakmai fejlődést alátámasztó

Kotschy Beáta szerk.: A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában (2011.) alapján

40

2.

pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

3.

a tanulás támogatása,

4.

a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,

dokumentumok pl. az önképzés módja, a továbbképzés elvégzésének igazolása, feldolgozott anyagokról jegyzetek. Óra megfigyelési jegyzőkönyvek. Különböző tervtípusok, óratervek, tematikus tervek, tanórán kívüli foglalkozások tervezeteinek elemzése, értékelése. Pedagógiai munka megfigyelése és értékelése a felkészülés, tervezés szempontjából. Meglátogatott tanórák és foglalkozások tapasztalatai, ezekre való reflektálás. Tematikus tervek, óratervek és a tanórán, iskolán kívüli tervek elemzése, értékelése. A tanulással, tanítással kapcsolatos reflexiók a portfólió dokumentumaihoz (pl.: óratervek, tematikus tervek, tanulói produktumok, tanórák, videofelvételek elemzése kapcsán). Saját módszergyűjtemény és a módszerek értelmezése, használatuk indoklása, elemzése. Saját fejlesztésű IKT eszközök: a taneszközök bemutatása, több szempontú elemzése. Tanórákról készült videofelvételek elemzése. Esetelemzés a tanulás, tanulástámogatás témakörében. A tanulástámogatás kapcsán megvalósuló együttműködések dokumentumai. A kollégák, mentor, diákok, szülők visszajelzéseinek elemzése. A pedagógus hivatásáról vallott nézeteinek, szakmai fejlődésének bemutatása rövid esszé formájában. Egy-egy tanuló megismerésének, fejlesztésének, eredményeinek dokumentumai. Fejlesztési terv egyéni bánásmódot igénylő tanuló számára

5.

a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,

Iskolán kívüli programokról videofelvételek, s ezek reflektív elemzése a közösségiség, együttműködés, tolerancia szempontjából.

41

6.

pedagógiai folyamatok személyiségfejlődésének értékelése, elemzése,

és

Beszámoló önkéntes közösségi tevékenységről (tanulókkal vagy nélkülük végzett tevékenység is lehet). A tanulók egymás iránti elfogadásának, közösségi magatartásának mérése (kérdőív, megfigyelés, szociometria, interjúk stb. segítségével), és a kapcsolódó reflexió. A közösségfejlesztéshez kapcsolódó hosszú távú terv, és ennek megvalósításáról beszámoló. Átélt konfliktusok esetelemzése. A tanulók reflexiói a közösségi tevékenységekről, az osztályközösségről. Közösségi dokumentumok: pl. osztályszabályzat (születésének bemutatása), kirándulásterv, közösségi program terve, közösségi programról (fényképes, filmes) beszámoló, a tanterem berendezéséről fényképek (hogyan készült: a közösségi folyamat bemutatása). Közösségfejlesztő szabadidős terv. Osztályfőnöki tematikus terv. Óratervekben az együttműködés szempontja: reflektív beszámoló több óraterv összehasonlításával, melyek különböző időszakban készültek. A szülőkkel, családdal való együttműködés tervezése, megvalósításáról reflexió. Egyéni nevelési terve. Az emberi jogi neveléshez kapcsolódó programtervek, tanulói produktumok: projektek, fogalmazások, reflexiók stb. a tanulók Egy tanulócsoportban használt folyamatos értékelési rendszer leírása megfelelő indoklásokkal és reflexiókkal. Tanulói munkák (pl. egy témazáró vagy egy projektmunka vagy egy esszé eredményeinek elemzése, reflexiók, visszacsatolás a tanításra). Tanulói önértékelések. Az értékelés eredményeire épülő csoportos és egyéni fejlesztési tervek. Tanulói egyéni értékelési lapok, egyéni értékelési megbeszélésekről feljegyzések. Óratervek, tématervek, amelyek a

42

7.

8.

tanulók ön- és társértékelésének tervezését bizonyítják. Új, alternatív értékelési eszköz kipróbálása, elemzése, alkalmazásnak eredményei, reflexiók. A pedagógus által alkotott értékelési eszközök és elemzésük, kipróbálásuk eredményei és elemzésük. kommunikáció és szakmai együttműködés, Óralátogatási jegyzőkönyvek, óratervek problémamegoldás, valamint és elemzésük. A szülőkkel való kapcsolattartás saját gyakorlatának kialakításáról szóló elképzelések írásos dokumentumai elemzéssel. Saját gyakorlathoz kötött esetelemzések, konfliktuselemzések. Diákvisszajelzések. A pedagógus diákokhoz kötődő tevékenységeit mutató eseménynaptár; diákrendezvényeken készült képek és reflexiók; tanulói interjúk; szóbeli/írásbeli kifejtés a témában adekvát szakmai tervekről. elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás Óralátogatási jegyzőkönyvek, óratervek a szakmai fejlődésért és elemzésük. Jegyzőkönyvek szakmai megbeszélésekről, esetelemzésekről és elemzés saját szakmai álláspontjáról s annak képviseletéről, és/vagy vállalt szakmai feladatvégzésről készültjegyzőkönyvek és elemzés. Videofelvétel támogatott felidézéssel és elemzés. Továbbképzéseken való részvétel igazolása, a tanultak felhasználásáról készített beszámoló. Az önképzés eredményeinek bemutatása. Szakmai fejlesztő tevékenység dokumentumai (programfejlesztés, taneszközök készítése stb.). Szakmai publikációk, előadások anyagai. Kutatási beszámolók (disszertáció).

43

A gyakornoki programban szereplők feladatai Az intézmény/ tagintézmény vezetőjének feladatai 1. A megismerendő jogszabályok, dokumentumok előkészítése, rendelkezésre bocsátása 2. Mentor (ok) kijelölése 3. Munkatársak tájékoztatása 4. Gyakornok bemutatása 5. Munkahely kijelölése, felszerelése 6. A gyakornok tájékoztatása a munkafeladatairól, a munkaköri követelményekről,a munkarendről, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, 7. A mentor (ok) által elkészített beilleszkedési

A mentor (ok) feladatai 1. Önfejlesztés a mentori szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Óralátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 9. Beszámolás az intézmény illetve tagintézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. A gyakornok felkészítése a minősítő vizsgára. 12. Segítségnyújtás a portfóliójának elkészítéséhez.

A többi munkatárs feladata

A gyakornok feladatai

1. Együttműködés a mentorral a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről 5. „Jó gyakorlat” megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A mentor kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés)

1. A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése a mentorral, 2. a szervezet működési rendjének megismerése, 3. szolgálati út megismerése, 4. elvárások megismerése, 5. viselkedési szabályok megismerése, betartása, 6. óralátogatások ütemezése, (havi ütemterv) 7. a gyakornoki program feladatainak végrehajtása, 8. a program által meghatározott adminisztráció vezetése, 9. önértékelés, 10. saját fejlődési területek meghatározása, 11. problémák jelzése, kérdések feltevése.

44

program jóváhagyása 8. Rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához 9. A gyakornoki program nyomon követése (a mentor (ok) beszámoltatása) 10. Gondoskodás a gyakornok, minősítő vizsgára jelentkezéséről.

45

Szempontok a mentor(ok) kiválasztásához  a kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni,  szükség esetén két mentor pedagógus is kijelölhető, akik munkamegosztásban végzik feladataikat  a jó mentor elfogadja a kezdő tanárt,  fontos, hogy legyen képes jó kapcsolatot kialakítani vele, igyekezzen megismerni,  a mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni,  a kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra, és a törődő útmutatásra,

46

Értékelési területek a mentor számára Értékelési terület

Megfelelt

Nem felelt meg

Szakmai ismeretek alkalmazása

Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak

Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait

Módszertani tudás

Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre

Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni

Empátia

Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére

Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására

Kommunikáció

Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel

Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében

Felelősségtudat

Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit

Nem vállalja cselekedetei, döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit

Problémamegoldás

Képes felismerni és megoldani A problémákat nem ismeri fel, a munkaköréhez kapcsolódó, hárít, gyakran jelentkező problémákat

Kreativitás, innováció

Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a

47

A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre

tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi Együttműködés

Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában

Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé helyezi

A gyakornoki program részei és éves terve A szakmai követelmények teljesítésének biztosítására a mentor (ok) gyakornoki programot készít. A gyakornoki program tartalmazza: 

a szakmai követelmények teljesítését elősegítő, a gyakornok által elvégzendő feladatokat és tevékenységeket, azok teljesítésének időtartamát, határidejét,



a szakmai követelmények teljesítését elősegítő, mentor (ok) által elvégzendő feladatokat és tevékenységeket, különösen az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervező munkára való felkészítés módszereit, időtartamát, határidejét,



a teljesítés ellenőrzésének, értékelésének időpontját, módszereit és felelősét, az értékeléssel kapcsolatos feladatokat.

A mentor (ok) a gyakornoki program alapján a gyakornok bevonásával éves tervet készít, amely tartalmazza: 

az adott időszakban a felkészítés és felkészülés feladatait, azok teljesítésének időtartamát és határidejét,



a felkészítés módszereit,



a rendszeres konzultációk időpontját, tárgyát,



a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráinak látogatási tervét,



a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény értékelésével összefüggő eljárási rendben meghatározott feladatokat, tevékenységeket és azok megvalósításának időpontját.

48