GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Gazdasági informatikus hallgatók részére
GTGKG112BGI Gazdaságelméleti Intézet, 2014.
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása 1. Magyarország 2008. évi teljesítményéről az alábbi adatok ismertek (minden érték milliárd forintban értendő): a fogyasztás értéke 15.000, a kormányzati vásárlások 5.600, a beruházások 7.000. A vállalatok által fizetett adó 4.800, a háztartásoké 4.000. A vállalatoknak juttatott transzferek értéke 400, a háztartásoké 5.000. A háztartásoknak kifizetett munkabér értéke 17.000 egység. Határozzuk meg az összjövedelmet, az egy főre jutó jövedelmet, a vállalati szektor megtakarítását, a háztartások megtakarítások és az állam megtakarítását, ha azt feltételezzük, hogy Magyarország egy zárt gazdaság! 2. Egy ország költségvetési deficitje 60 egység, a vállalatok összbevételük 10%-át fordítják megtakarításra. A végső kibocsátás értéke 750. Transzfer nincs, a magánszektor összmegtakarítása 150 egység. A háztartások munkabérbevétele 600 egységnyi, az általuk fizetett adó 100. Határozza meg a beruházások, a háztartások megtakarítása és az állami vásárlások értékét! 3. Írja fel egy négyszereplős gazdaság egyenleteit, amennyiben ismertek a következő összefüggések: a költségvetés egyenlege 100 egység hiányt mutat; az állam bevétele 900; a magánszféra támogatást nem kap az államtól; a háztartások fele annyi adót fizetnek, mint a vállalatok; az import az export fele; a külföld megtakarítása -250; a GDP nyolcada az amortizáció, ami 300; a pótló beruházás pont fele a bruttó beruházásnak; a munkabérek 20%-kal meghaladják a fogyasztást. 4. Egy makrogazdaságról a következő adatokat ismerjük: A fogyasztás 2100$, a bruttó beruházás 600$, a beruházások 10%-a a pótlás. Az állami vásárlások értéke azonos a nettó beruházás összegével. A külkereskedelem 55$ deficitet mutat. A hazai vállalkozók és munkavállalók 120$ jövedelmet utalnak haza, míg a külföldiek 85$-t vittek ki az országból. Határozza mag a bruttó nemzeti termék és a nettó nemzeti jövedelem értékét! 5. Az alábbi, billió forintban megadott adatok ismertek egy gazdaságról: Összes kibocsátás 1000; termelő fogyasztás 400; amortizáció 80; hazai gazdasági alanyok külföldi munka- és tőkejövedelme 90; külföldi gazdasági alanyok hazai munka- és tőkejövedelme 110; jövedelemtranszfer az országba külföldről 40; jövedelemtranszfer az országból külföldre 70. Számítsa ki a GDP, NDP, GNI, NNI, GNDI és NNDI értékét! 6. Egy zárt gazdaság alábbi, millió dollárban megadott adatai ismertek: GNI 80; NNI 68; a hazai gazdálkodók külföldön 6 tőkejövedelmet és 4 munkajövedelmet szereztek; a külföldi gazdálkodók belföldön 5 tőkejövedelmet és 3 munkajövedelmet szereztek; az országba külföldről 7 transzfer érkezett, és 9 transzfer távozott. Mennyi a GDP, az NNDI és az amortizáció. 7. Egy adott országban a nominális GDP 2009-ben 1000 millió, 2010-ben 1149,5 millió, 2011-ben 1285,515 millió $ volt. A GDP-deflátort meghatározó árindex növekedése 2010-ben 10%, 2011-ben 6%os volt (az előző évhez képest). Mekkora volt a reál GDP növekedése 2010-ben, 2011-ben és a két évben átlagosan? 8. Adja meg, hogy hogyan változik a GDP az alábbi gazdasági események hatására! a) Valaki használt autót vásárol a szomszédjától 1,3 millió forint értékben, kereskedő közvetítése nélkül. Az új autó értéke eredetileg 3 millió forint volt. b) Valaki használt autót vásárol egy autókereskedőtől 1,3 millió forintért; az autókereskedő jutaléka 50 ezer forint, így az autó eladója csak 1,25 millió forintot kap. c) Egy könyvkiadó 10.000 példány új könyvet nyomtat ki és a könyveket raktárra veszi. A könyv nyilvántartási ára 2.000 forint. d) A könyveket a fogyasztók megvásárolják. Hogyan változik a GDP fogyasztási és beruházási komponense?
2
3
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
e) A könyveket nem a háztartások, hanem a könyvesboltok veszik meg a kiadótól, majd darabját 2.500 forintért értékesítik. Hogyan változik a GDP a c) ponthoz képest? f) Egy családi ház világítására 80, egy kisüzemére pedig 300 ezer forint értékű áramot használnak fel. g) A nemzeti légitársaság 80 milliárd forint értékben vásárol repülőgépet külföldről. h) 50 db MOL részvényt vásárolunk, 24.000 forintos árfolyamon. i) A Suzuki új szerelőüzemet épít, 3,5 milliárd forint értékben. j) A Pick Zrt. 20 millió forint elköltésével új ízű szalámit fejleszt. k) A kormányzat 60 ezer forint nyugdíjat utal ki az egyik nagyszülőnek. l) A Szülőföld Alap 11,5 milliárd forinttal támogatja a határon túli magyarokat. m) A miniszterelnök előadást tart a Harvardon 1 millió dollárért. o) A szülők munkahelyén lefénymásoljuk a Makroökonómia jegyzetet, amiért a fénymásolónál 590 forintot kellett volna fizetnünk. 9. Egy képzeletbeli zárt gazdaságban összesen 5 terméket gyártanak, melyek adatai az alábbi táblázatban találhatók. Határozza meg a reál GDP, a nominális GDP és az árváltozás ütemét!
A B C D E
2007. termelés 25 50 40 30 60
ár 1,5 7,5 6,0 5,0 2,0
árösszeg
2008. termelés 30 60 50 35 70
árösszeg 2008. év árain
Ár 1,6 8,0 7,0 5,5 2,5
árösszeg 2007. év árain
10. Hogyan módosul a fenti feladat, amennyiben az A és E termékekről azt tudjuk, hogy nem végtermékek, hanem teljes egészében felhasználják azokat a másik három termék előállításához? 11. Egy gazdaság nominális és változatlan áras GDP adatait, továbbá a GDP-deflátor (előző évhez viszonyított) értékeit mutatja különböző években az alábbi táblázat. Év
Nominális GDP
GDP-deflátor
1. 2. 3. 4.
1160
0,8 1
1782,5 2221,8
1,38
Töltse ki a táblázat üresen hagyott rovatait!
GDP az előző év árain 1500 1550
GDP az 1.év árain
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
2. gyakorlat – Gazdasági növekedés, árupiac 1. Egy technikai haladás nélküli Solow-modellben a termelési függvény y=3√k, a fogyasztási függvény C=0.8Y, az amortizációs ráta 0,1, a népesség növekedési üteme pedig 2%-os. Mekkora ebben a modellben az egy főre eső reálkibocsátás stacionárius egyensúlyi értéke? Számolja ki az aranyszabály szerinti egy főre eső reálkibocsátás stacionárius egyensúlyi értékét! 2. Az egy főre jutó kibocsátási függvény egyenlete: y=k0,4, a fogyasztási ráta 80%, a tőkeeszközöket átlagosan 25 évig használják, a népesség növekedési üteme 1,5%, a technikai haladás 2,5%-os. Adja meg a stacionárius állapothoz tartozó egy főre eső kibocsátási, fogyasztási és beruházási értéket! 3. Egy gazdaságról ismert, hogy a kibocsátási függvény Y=K1/2*L1/2, az amortizáció éves mértéke 5%. Töltse ki az alábbi táblázat hiányzó oszlopait, és határozza meg az aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás értékét! k 4 16 64 100 144
y
i
c
megtakarítási ráta
4. Egy gazdaságban a tőkeállomány és a kibocsátás aránya 2. Az amortizációs ráta értéke 8%, a megtakarítási ráta 30-os, a népesség növekedési üteme 2%. Ismert továbbá, hogy a kibocsátási függvény Cobb-Douglas típusú és a tőketulajdonosok jövedelemként az output 35%-át kapják. Kiindulási feltételünk az, hogy az ország gazdasága stacionárius állapotban van. a) Határozza meg a technológiai fejlődés ütemét! b) Mekkora a tőke határterméke? c) Megfelel-e ez a stacionárius állapot az aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás feltételének? Ha nem, hogyan kell megváltoztatni a megtakarítási rátát, hogy az aranyszabály szerinti növekedési pályára lépjenek? d) Hogyan változik a tőke határterméke, ill. a tőkeállomány-kibocsátási arány, ha elérik az aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás állapotát? 5. Egy kétszereplős modell fogyasztási függvénye lineáris. Ismert továbbá, hogy amennyiben a jövedelem 1000 egység, a fogyasztási kereslet 950. Ha a jövedelem megduplázódik, a megtakarítás értéke 450 egység. Határozza meg a fogyasztási határhajlandóság és az autonóm fogyasztás értékét, majd írja fel a megtakarítási és fogyasztási függvény egyenletét! Mekkora jövedelem mellett nincs megtakarítás? 6. Egy gazdaságban a fogyasztási függvény C(Y)=0,8Y+400 egyenletű. A beruházás értéke 500. Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet, a megtakarítási függvényt, és annak értékét az egyensúlyi jövedelem mellett! 7. Legyen I(i) beruházási függvény lineáris, és I(i=16)=116, I(i=12)=192. a) Mekkora az autonóm beruházás (l0)? b.) Írja fel a beruházási függvény egyenletét! c.) Mekkora a megtakarítás, ha az egyensúlyi kamatláb 10%? 8. Az alábbi táblázat egy zárt gazdaság jövedelmi és tervezett kiadásai adatait tartalmazza. Tudjuk, hogy a fogyasztási függvény lineáris.
4
5
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
Y 2800 2900 3000 3100 3200
C 1880
I 400
G
600
YD
Túlkereslet
3060
Töltse ki a táblázat hiányzó adatait! Mekkora az egyensúlyi jövedelem? Mekkora a fogyasztási határhajlandóság?
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
3. gyakorlat – Pénzpiac, IS-LM rendszer 1. Összesen hány forintnyi hitelpénzt teremthet az a kereskedelmi bank, amelyik 80 milliárd forintnyi jegybankpénzzel rendelkezik, és a kötelező jegybanki tartalékráta értéke 10%? 2. Egy zárt gazdaságban a háztartások 890, a vállalatok pedig 310 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkeznek. A pénzkeresleti függvény MD=1000+2Y-50i egyenletű. Mekkora egyensúlyi kamatláb alakul ki a pénzpiacon, ha tudjuk, hogy a jövedelem 8000 milliárd forint, a kötelező tartalékráta 10%, az árszínvonal egységnyi és a kereskedelmi bankok minden pénzteremtési lehetőségüket kihasználják? 3. Egy gazdaságban a kereskedelmi bankok jegybankpénz-állománya 10.000 egységnyi, a kötelező tartalékráta 20%, a pénzkeresleti függvény MD=Y/2-100i, P=1. Feltételezve, hogy a kereskedelmi bankok maximálisan kihasználják pénzteremtési lehetőségeiket, milyen jövedelem-kamatláb kombinációk mellett lesz egyensúlyban a pénzpiac? 4. Egy gazdaságról tudjuk a következőket:a reál pénzkeresleti függvény: MD=0,4Y+500-30i, a jegybank a nominális pénzmennyiség szabályozásával a reáljövedelem ás az árszínvonal változásaitól függetlenül az egyensúlyi kamatlábat mindig i=5 szinten tartja. Az alábbi táblázat 2. és 3. oszlopa az egyes években tapasztalt reáljövedelmi és árszínvonal adatokat tartalmazza. A 4. és 5. oszlopba i=5 kamatszint tartásához szükséges reál ás nominál pénzmennyiség kerül. Töltse ki a táblázat üres rovatait! Évek
Y
P
M/P (i=5)
1. 2. 3. 4.
2000
2 2,2
1190
2150
2,5
M (i=5)
2904 3125
5. Egy kétszereplős gazdaság adottságai a következők: C=100+0,75Y, I=800-20i, MS=1100, MD=100+0,5Y-40i. Határozza meg az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyának értékeit, ha az árszínvonal egységnyi! Milyen helyzet alakul ki az áru- és pénzpiacon, ha az aktuális kamatláb 12, a reáljövedelem pedig 2640 (P=1)? Milyen folyamatok kezdődnek ennek hatására? 6. Tekintsünk egy nemzetgazdaságot, amelynek ismert adatai a következők: S(Y)=0,3Y-100; I=425-45i; MD=5Y-800i; MS=1000; Kötelező tartalékráta 25%; P=1 és rögzített A nemzetgazdaságban kiindulási helyzetben i=3%, Y=1000, amely mellett nagyfokú a kényszerü munkanélküliség és igen jelentősek kapacitástartalékok. A nemzetgazdaság kiinduló helyzetéből egyensúlyba kerül. A feladatban ez két eltérő alternatívában következik be. Az első változatban az árués pénzpiac együttes egyensúlya Y és i nagyságának piaci automatizmusok által meghatározott megfelelő módosulásával jón létre. A második változatban a központi bank a kibocsátott jegybankpénz változtatásával úgy módosítja a pénzkínálatot, hogy változatlan kamatláb mellett alakuljon ki az árués pénzpiac együttes egyensúlya. a) Írja fel az áru-- és pénzpiaci egyensúlyt reprezentáló egyenleteket! b) Határozza meg, hogy kiindulási helyzetben túlkereslet, vagy túlkínálat van-e a piacokon! c) Az első változat szerint határozza meg az egyensúlyi jövedelmet és kamatlábat! d) A második változat szerint mekkora lesz az egyensúlyi jövedelem és a pénzkínálat? e) Mekkora pótlólagos jegybankpénzt kell a központi banknak kiáramoltatni az egyensúly érdekében? f) Hasonlítsa össze a két változatot a munkanélküliség szempontjából! 7. Egy nemzetgazdaság rövidtávú jellemzői a következők: a megtakarítási függvény lineáris, 100 egységnyi jövedelemnövekedés 20 egységgel növeli a megtakarítást; a beruházás I=600-5i; a
6
7
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
pénzkínálat 10.000 egység, P=4, a pénzkeresleti függvény MD=0,6Y-5i. Mekkora az autonóm megtakarítás áru- és pénzpiaci egyensúly esetén, ha az egyensúlyi kamatláb 10%? A fogyasztói bizalom változása miatt a megtakarítási határhajlandóság negyedével csökken. Mekkora lesz az egyensúlyi kamatláb és jövedelem? 8. Egy gazdaságban Y=5000 és i=12 mellett a pénz- és árupiacon is egyensúly van. Ha i=20, akkor a pénzpiaci egyensúlyt biztosító jövedelem 1000-el több, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelem. Az IS és LM görbék meredeksége abszolút értékben megegyezik. Az IS és LM görbe lineáris. Határozza meg az IS és LM görbe egyenletét! A monetáris politika hatására az LM görbe 20 egységgel felfelé tolódik. Hogyan alakul ekkor az egyensúlyi jövedelem és kamatláb? 9. Egy gazdaságban, ha Y=100 és i=5, akkor a pénzpiacon egyensúly van, de az árupiacon nincs. Ha Y=100 és i=20, akkor pedig az árupiac van egyensúlyban, és a pénzpiac nincs. Az együttes egyensúly az Y=200 és i=10 értékek mellett áll fenn. Határozza meg az IS és az LM függvény egyenletét! A gazdasági növekedés miatt az IS egyenes 30 egységgel jobbra tolódik. Hogyan alakul ekkor az egyensúlyi jövedelem és a kamatláb? Hogyan kell alakítani a monetáris politikát ahhoz, hogy az új jövedelemszint és a korábbi kamatláb mellett alakuljon ki az együttes egyensúly? 10. Egy zárt gazdaságról tudjuk az alábbiakat: fogyasztási határhajlandóság 0,75; autonóm fogyasztás 500; beruházási függvény I=3000-100i; adófüggvény T=300+0,2Y (transzfer nincs), a kormányzati vásárlások 4000, pénzkeresleti függvény MD =0,2Y-200i; nominális pénzmennyiség MS=3000, az árszínvonal 2. Adja meg az egyensúlyi jövedelem és a kamatláb értékét, valamint a költségvetés egyenlegét! A kormányzat tiszta fiskális politikával kívánja a jövedelmet növelni. Ezért megnöveli a kormányzati vásárlást 500 egységgel. Mekkora a jövedelem és a kamatláb új értéke? Mennyi magánberuházást szorít ki az állami kereslet emelkedése? Mekkora az autonóm kiadások változása és a jövedelem-multiplikátor értéke? 11. Ennek a feladatnak az adatai megegyeznek az előzőével. Ezúttal azonban vegyes fiskális és monetáris politikával kívánják fellendíteni a gazdaságot. A kormányzati vásárlások 500 egységnyi bővülésével egyidejűleg a jegybank pontosan annyival kívánja növelni a nominális pénzkínálatot, hogy a kamatláb ne változzék és így a beruházások se változzanak. Mekkora lesz a jövedelem emelkedése ebben az esetben és mennyivel kell növelni a nominális pénzkínálatot, hogy a, kamatláb ne változzék? (Az árszínvonal állandó marad.)
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
4. gyakorlat - Munkanélküliség 1. Magyarországon a munkaképes korú lakosság (15-64 év közöttiek) létszáma 6,8 millió volt 2008 elején. Ebből inaktív 2,65 millió fő. A foglalkoztatottak száma 3,8 millió fő. Számítsa ki a munkanélküliség rátáját! 2. Egy országban azok száma, akik kerestek és találtak is munkát 450 efő. Az aktív népesség 3/4-a foglalkoztatott. A nem munkaképes korúak száma az aktív népesség 8/5-e. Az országban a munkaképes és nem munkaképes korúak száma 2400 efő. Mekkora a munkanélküliek száma és munkanélküliségi ráta? Számolja ki az aktív, a munkaképes és nem munkaképes lakosság számát! 3. Egy gazdaságban az aktivitási ráta 50%-os, a foglalkoztatási arány pedig 45%. Összesen 200.000 munkanélküli van, ismert továbbá, hogy ugyanannyi foglalkoztatott van, mint nem munkaképes korú. Számolja ki a lakossági struktúra hiányzó elemeit! Hogyan változik a munkanélküliségi ráta, ha 100.000 új munkavállaló lép be a munkaerőpiacra, akiknek csak fele talál magának állást, és közben 50.000 ember kilép a munkapiacról (közülük 80% volt a munkanélküli)? D 4. Egy gazdaságban a munkakeresleti függvény: N = 1000 − 3(W P ), a munkakínálati függvény:
N S = 500 + 2(W P ) . Az aktív népesség 760 efő. (N egy egysége: efő-t jelent!).
Mekkora a foglalkoztatottak száma, ha az aktuális reálbér az egyensúlyi reálbér 110%-a? Mekkora a kényszerű munkanélküliek száma? Mekkora az önkéntes munkanélküliek száma? 5. Egy gazdaságban 2005. jan. 1.-én az aktív népesség 4 millió fő. A foglalkoztatottak létszáma 3,6 millió fő. Az üres álláshelyek száma 250 000. Mekkora a munkanélküliségi ráta? Mekkora a súrlódásos és szerkezeti okoknak betudható munkanélküliség? Mekkora a kereslethiányos munkanélküliség? 6. Egy gazdaságról ismerjük a következőket (N egy egysége efő-t jelent!): NS=4(W/P), ha (W / P) ≤ 7,5 , és NS=30, ha (W / P) > 7,5 , ND=30-(W/P). Mekkora a foglalkoztatottak, a kényszerű és az önkéntes munkanélküliek száma, ha a lefelé rugalmatlan pénzbér nagysága W=13 és az árszínvonal P=2? Fejtse ki, és ábrázolja milyen helyzet alakul ki, ha a reálbér nagysága 7,5 egységre módosul? 7. Egy gazdaságban 25-ös és 150-es reálbérszintek mellett is 6050 lenne a foglalkoztatottak száma. Az egyensúlyi foglakoztatás 6200, az egyensúlyi reáljövedelem 100. Határozza meg a munkakínálati és munkakeresleti függvényeket! Mekkora a kényszerű és az önkéntes munkanélküliek száma, ha az aktuális reálbér 75 és a munkaerő-állomány nagysága az egyensúlyi foglalkoztatás 103%-a? 8. A munkapiacot az N D =
40.000 W munkakeresleti és az N S = 20 munkakínálati függvény jellemzi. P W /P
Az aktuális reálbérszint mellett, ami magasabb az egyensúlyinál, az aktív lakosság 70%-a foglalkoztatott, 10%-a önkéntes munkanélküli. Mekkora az aktuális reálbér? Mekkora a munkanélküliségi ráta, ha nincs frikciós munkanélküliség? Adjon meg egy reálbérszintet, amely mellett a kényszerű és önkéntes munkanélküliek száma megegyezik egymással! 9. Egy ország lakosságának összetételére a következők jellemzők: nem munkaképes a lakosság 30%-a, inaktív a munkaképesek 40%-a, a foglalkoztatottak száma 420 egységes reálbérszint esetén az aktív 80%-a. A munkakeresleti függvény: N D = 5500 − 10
W W , a munkakínálati pedig N S = −500 + 5 . P P
Határozza meg az ország lakosságának, az önkéntes és a kényszerű munkanélkülieknek a számát, és
8
9
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
határozza meg a munkanélküliségi rátát! Mekkora reálbér mellett nem lenne egyetlen önkéntes munkanélküli sem, és mekkora a tényleges foglalkoztatás ekkor? Mekkora a minimálbér nagysága, és hány üres munkahely lenne ekkora bér mellett? 10. Egy gazdaságban a munkaerő kínálat egyenlő a munkaerő-állománnyal, melynek nagysága 100 egység. A rendelkezésre álló tőkeállomány K=144, a rövid távú termelési függvény: Y=2(K*L)0,5 Ismert, hogy a gazdaságot profitmaximalizáló vállalatok alkotják. Mekkora lesz a foglalkoztatás, a reálbér és a kibocsátás, ha a bérek rugalmasan alkalmazkodnak a munkapiaci kereslethez és kínálathoz? Az aktuális reálbér az egyensúlyi 1,25-szörösére emelkedik. Mekkora lesz így a foglalkoztatás, a munkanélküliségi ráta és a kibocsátás?
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
5. gyakorlat – Infláció 1. Tegyük fel, hogy egy gazdaságban csak x és y terméket termelnek és fogyasztanak. Az egyes termékek áráról és a termelt mennyiségekről az alábbi adatok ismertek: Év 2004 2005
Px 42
Py 50
Qx 110
Qy 200
nGDP
rGDP
Gdp-dfl
CPI
2005-ben a termelés összvolumene 5%-al nőtt, x termék termelése 10%-al. Az infláció x terméket 10%ban, y terméket 8%-ban érintette. Az adatok alapján töltse ki a táblázat üres rovatait! 2. Tegyük fel, hogy egy országban csak tejet és kenyeret fogyasztanak! A bázisévben, 2007-ben egy reprezentatív fogyasztó 22 kg kenyeret és 130 liter tejet fogyasztott. A kenyér ára 100 Ft/kg, míg a tej ára 150Ft/liter. 2008-ban kenyérből 3 kg-al többet fogyasztott, de az összkiadása 2007-es árakon mérve nem változott 2008-ban. Ebben az évben a tej ára 170Ft/liter volt, a kenyér árának emelkedése pedig 2%-al haladta meg a tej áremelkedését. Mekkora volt a nominális és reál GDP a két évben? Mekkora volt a fogyasztói árindex, valamint a GDP-deflátor 2008-ban? 3. Az ország teljesítményének alakulásáról az alábbi adatok ismertek: Mutató GDP nominál GDP reál Infláció
1989 100% 100% ---
1990 -3.5% -22%
1991 -11.95% -17.5%
1992 -3% -10%
1993 -1% -9.5%
1994 +2% -8%
Határozza meg az árak emelkedésének ütemét az egyes években, az előző évhez viszonyítva! Számítsa ki az átlagos és a teljes infláció mértékét 1989-1994 között! 4. Egy országban A, B, C és D termékek forgalma valósul meg. Ezek közül A és B hazai termelésű és kizárólag otthon fogyasztják, C külföldről származó fogyasztási termék, D pedig olyan exporttermék, amit kizárólag külföldön értékesítenek. Termékek A B C D
2004 Mennyiség (db) 340 420 120 210
Ár (Ft) 50 15 80 55
2005 Mennyiség (db) 330 480 150 215
Ár (Ft) 55 14 90 60
Határozza meg a 2005-ös CPI (fogyasztói árindex) és a GDP-deflátor értékét! 5. Egy országban a 2005. évre várt, előre jelzett inflációs ráta 15%-os Ezzel számolnak a költségvetés kialakításakor. Az állam a közalkalmazottak nominális bérét a 2005. évben 15%-kal emeli. a) Ha 2005-ben a tényleges inflációs ráta nem a várakozásoknak megfelelően alakul, hanem váratlanul 20%-os lesz, akkor hogyan alakul a közalkalmazottak reálbére? Ki a nyertese és ki a vesztese ebben az esetben az infláció váratlanul magas szintjének? b) Ha 2005-ben a tényleges inflációs ráta váratlanul csak 12%-os lesz, akkor hogyan alakul a közalkalmazottak reálbére? Ki a nyertese és ki a vesztese ebben az esetben az infláció váratlanul alacsony szintjének?
10
11
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
c) Ha a várható és tényleges 15%-os infláció ellenére az állam a közalkalmazottak nominálbérét csak 11%-kal emeli, akkor mondhatjuk-e, hogy a közalkalmazottak reálbére az infláció miatt csökken? Valójában miért csökken a reálbér? 6. A reálkamatláb, a nominális kamatláb és az inflációs ráta közötti ismert összefüggés alapján töltse ki a táblázat hiányzó részeit! Reálkamatláb (%)
4 -2 3 -2
Nominális kamatláb (%)
Inflációs ráta (%)
10 10 10 7 12
4 8 12
5 9
7. Egy gazdaságról tudjuk, hogy a teljes foglalkoztatás állapotában van, és ezért a növekedési ütem megegyezik a technikai haladás ütemével, ami állandó nagyságú. Töltse ki az alábbi táblázatot az ismert összefüggések felhasználásával (feltételezve, hogy a pénz forgási sebessége állandó)! ΔP%
ΔM%
Inflációs ráta
Reálkamatláb
0
3 4 5 2 8
0
3 3 3 3 3
Nominális kamatláb 3
8. Tegyük fel, hogy 1998 nyarán egy MOL részvényt vásároltunk, 5.500 forintos árfolyamon. Részvényünket 10 évvel később, 2008 nyarán eladjuk, 18.000 forintos árfolyamon. Mekkora volt a nominális és a reál tőkejövedelmünk, ha az adott időszakban az áremelkedés üteme az alábbiak szerint alakult: 1998: 114,3; 1999: 110,0; 2000: 109,8; 2001: 109,2; 2002: 105,3; 2003: 104,7; 2004: 106,8; 2005: 103,6; 2006: 103,9; 2007: 108,0? Hogyan változnak az iménti értékek, ha az állam 20%-os adót vet ki a tőkejövedelmekre? 9. Tegyük fel, hogy 2008 elején 1.090.000 forintnyi összeg gyűl össze a számlánkon a 2007 elején elhelyezett egymillió forintos megtakarításunk után. Mekkora volt a nominális kamatláb? Mekkora volt a tényleges jövedelemnövekmény, ha tudjuk, hogy 2007-ben 8%-os volt az infláció? Hogyan módosítja a jövedelmi helyzetünket, ha a kormány 20%-os kamatadót vet ki bankban elhelyezett megtakarításokra?
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
6. gyakorlat – Nyitott gazdaság összefüggései 1. Egy országban ismerjük a következő adatokat és összefüggéseket: fogyasztás C=100+0,8Y; beruházás I=150; kormányzati kiadás G=200; export EX=400; import IM=50+0,2Y. Mekkora jövedelem biztosítja ebben az országban az árupiaci egyensúlyt? Mekkora a külkereskedelmi mérleg egyenlege az egyensúlyi jövedelem mellett? 2. Egy gazdaságban az export és a beruházás autonóm tényezők, együttes nagyságuk EX+I=400, autonóm fogyasztás C0=100, az autonóm import IM0=50, a megtakarítási határhajlandóság: s=0,2, az import határhajlandóság m=0,3.Számítsa ki az egyensúlyi jövedelmet! Hogyan módosítja az egyensúlyi jövedelmet és a külkereskedelmi mérleget az alábbi változások? ΔEX=50
ΔY ΔTB
ΔI=50
ΔIM0=20
ΔC0=-40
3. Töltse ki az alábbi táblázatot! Határozza meg az importfüggvényt és a fogyasztási egyenes egyenletét, ha a beruházások és állami vásárlás együttes értéke 400. Tervezett jövedelem (Y) 2000 2300 2600
Belső kereslet (C+I+G) 2110 2190 2590
Export (EX)
Import (IM)
500 506 512
Makrokereslet (YD)
Külkereskedelmi mérleg egyenlege (TB)
-10
4. Egy gazdaságban a fogyasztási függvény C=100+0,8Y, az egyösszegű adó értéke 50, a beruházások nagysága 600, a kormányzati vásárlások értéke 400, az export 200, az importfüggvény: IM=50+0,15 Y a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem értéke? b) A beruházások 50 egységnyi növekedése mekkora jövedelemváltozást okoz? 5. Egy kis országban ismerjük a következő adatokat, illetve összefüggéseket: C=100+0,8Y; I=500, G=1000, EX=800, IM=200+0,2Y, a teljes foglalkoztatást biztosító jövedelem nagysága Y*=6000. a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem és a nettó export egyenlege? b) A kormány expanzív fiskális politikával kívánja elérni a teljes foglalkoztatást. Mennyivel kell változtatni a kormányzati vásárlások nagyságát? Mekkora lesz ekkor a nettó export egyenlege? c) Ha a kormány az export ösztönzésével kívánja elérni a teljes foglalkoztatást, akkor mennyivel kell növelni az export nagyságát? 6. A valutapiacon a dollár keresleti és kínálati függvénye: D$=5200-20E, S$=20E-4800. Mekkora az egyensúlyi árfolyam? Mekkora változást okoz az egyensúlyi árfolyamban, ha a központi bank tartalékaiból piacra dob 100$-t, illetve felvásárol 100$-t? 7. Legyen S$=2E – 10 a pénzpiaci valutakínálati függvény, D$= 190 – 3E a valutakeresleti függvény. A hivatalos jegybanki árfolyam legyen e=50 Ft/$, az árfolyamingadozások megengedett sávja ±10%. a) Mit kell tennie a hazai központi banknak ebben a helyzetben? b) Mekkora a külkereskedelmi mérleg dollárban és forintban mért egyenlege (nettó export)?
12
13
Gyakorló feladatok Makroökonómiából
8. Tegyük fel, hogy egy országban a valutakeresleti függvény D$=450-5/4E, a valutakínálati függvény pedig S$=470-5/3E. A rögzített hivatalos árfolyam E=60Ft/$. a) Hogyan alakul a fizetési mérleg egyenlege az adott árfolyam mellett? b) Hogyan lehet elérni a külső egyensúlyt ebben a helyzetben? 9. Egy ország valutapiacán a D$=120-0,8E valutakeresleti függvény érvényesül. Az ország E=40Ft/$-os hivatalos árfolyam mellett korlátlan mennyiségben hajlandó az exportterméket 10$-os áron értékesíteni. Az exporttermék iránti keresletet a D=26-2P$ egyenes írja le. a) Milyen a külkereskedelmi mérleg egyenlege hivatalos árfolyam mellett? b) Mi történik akkor, ha a forintot 50Ft/$-ra értékelik le? 10. Egy kiigazítóan rögzített árfolyamrendszerben működő országról tudjuk: EX=500R; IM=400R+0,1Y; ŝ=0,15, P=1250 Ft, PK=20$, E=50Ft/$; Y=4000. a) Mekkora a reálárfolyam, az export, az autonóm import és a nettó export értéke? b) A jegybank a hivatalos árfolyam értékét 60-ra változtatja. Mekkora most a reálárfolyam? Mekkora export, autonóm import, jövedelem nettó export változást eredményez a hazai valuta leértékelése? 11. Az Uniós árszínvonalat reprezentáló fogyasztói kosár értéke P€=500€, a magyaré pedig PFt=62.500 Ft. A valutapiacon az S€=100E-15.000 valutakínálati és D€=85.000-300E valutakeresleti függvény érvényesül. a) Mekkora a reálárfolyam? b) Mekkora lesz a reálárfolyam egy év múlva, ha az adott évben a magyar infláció 5%, az Uniós 2% volt, a nominális árfolyam viszont nem változott? c) Milyen devizapiaci beavatkozásra van szükség, ha a központi bank célja az eredeti reálárfolyam megőrzése? 12. Egy országban ismertek a következő adatok: a termékexport értéke 170, a termékimport értéke 240, a külföldre utazó turisták kiadásai 50, a beérkezőké 90, az ország által igénybevett nem idegenforgalmi szolgáltatások értéke 40, a nyújtott egyéb szolgáltatások értéke 60, a külföldi kormányok 50 segélyt nyújtanak az országnak, az ország 80 kamatot fizet külföldi adósságai után. Az ország a külföldi árvízkárosultak javára 30 segélyt utalt át. A hazai szereplők termelési tényezőik alapján 100 egység jövedelemhez jutottak. Az ország tőkeexportja 240, tőkeimportja pedig 180 értékű. Egyéb, a folyó fizetési mérleget érintő tranzakció nem történik. a) Állítsa össze az ország folyó fizetési mérlegét és állapítsa meg a folyó fizetési mérleg egyenlegét! b) Hogyan alakul a tőkemérleg és a teljes fizetési mérleg egyenlege? c) Hogyan változnak a jegybank valutatartalékai? 13. Ismert, hogy a forintbetétek éves kamata 8%, az euróbetéteké pedig 3%. Jelenleg 250 forintot kell fizetni egy euróért, és az árfolyam várhatóan 275 Ft/€-ra módosul egy év múlva. a) Melyik valutában érdemes tartani a megtakarításainkat? b) Hogyan módosul a döntésünk, ha a befektetők árfolyamvárakozása 260 Ft/€-ra változik? c) Hogyan döntenénk, ha a forint kamata 20%-ra emelkedik (275 Ft/€)?