Gyakorló ápoló képzés

Gyakorló ápoló képzés

2012.03.26.

Pszichológia II.

Miskolczi Mária 2012. 03. 22.

Az érzelmek (emóciók)

www.lemtrener.hu

1


2012.03.26.

Átszövik, színezik észleléseinket. hatással lehetnek: 1.figyelmi teljesítményünkre, 2.gondolatainkra, 3.viszonyulásainkra, 4.kapcsolatainkra.

Az érzelmek osztályozása Polaritás szerint megkülönböztetünk: 1.Kellemes vagy pozitív érzések 2.Kellemetlen vagy negatív érzések

www.lemtrener.hu

2


2012.03.26.

Az érzelmek osztályozása Megkülönböztetünk egyetemes vagy alapérzelmeket. Ezek minden kultúrában megtalálhatók és felismerhetők.

Harag

www.lemtrener.hu

3


2012.03.26.

Félelem

www.lemtrener.hu

4


2012.03.26.

Undor

Meglepődés

www.lemtrener.hu

5


2012.03.26.

Szomorúság

www.lemtrener.hu

6


2012.03.26.

Öröm

www.lemtrener.hu

7


2012.03.26.

Az érzelmek osztályozása Tárgyuk szerint (az alapján, hogy mire irányul az érzelem): Intellektuális érzelmek Erkölcsi vagy morális érzelmek Esztétikai érzelmek: pl. a harmónia, romantika érzése

Az érzelmek osztályozása Az érzelmi állapot jellege szerint: Hangulat: kevésbé intenzív, de tartós érzelmi állapot. Indulat: nagyon intenzív rövid ideig fennálló érzelmi állapot. Szenvedély: nagyon intenzív és tartós, akár életünk végéig fennálló érzelmi állapot. Vannak összetett érzelmek is, például a bűntudat.

www.lemtrener.hu

8


2012.03.26.

Az érzelem kognitív összetevője Azt a helyzetet, amely érzelmeket hív elő gyakran értelmezzük, értékeljük és alakítunk ki róla véleményt. Az érzelmi élmény intenzitását az is meghatározza, hogy mit gondolok, hogyan értékelem a szituációt, amelyben az érzelem keletkezett. A kognitív kiértékelés segíti az érzelmek elkülönítését. Kognitív kiértékelés nem játszik szerepet félelmeinknél, mivel ezek a gyerekkorban alakultak ki.

Az érzelem kifejezése Érzelmeink kifejezése összetett folyamat, testünk számtalan megnyilvánulása részt vesz benne. Az érzelmeinket legszembetűnőbben arckifejezésünk tükrözi. Az arckifejezésünk mellett azonban érzelmeinkről árulkodik testtartásunk és gesztusaink is. A hanglejtés, a beszédtempó és a hangszín szintén sok információt nyújthat érzelmeinkről a kommunikáció folyamatában. Például a hangmagasság hirtelen emelkedése félelmet jelez, vagy a felgyorsult beszédtempó szorongásra utalhat.

www.lemtrener.hu

9


2012.03.26.

Az érzelem kifejezése Az érzelemkifejezés Darwin szerint öröklött tényezők által meghatározott, azaz velünk született. Az öröklött tényezők szerepét mutatja, hogy egyes érzelmek az újszülötteknél, sőt vakon született csecsemőknél is megjelennek még mielőtt, tanulás történhetett volna. Az alap vagy egyetemes érzelmek kifejezése is hasonló a világ szinte minden népénél,

Az érzelem kifejezése Az érzelemkifejezést az öröklött tényezők mellett kulturális és egyéni tényezők is befolyásolják. A kultúra, amelyben élünk tehát megszabja, hogy milyen helyzetekben milyen érzelmeket mutathatunk ki. Vannak olyan érzelemkifejezések is, amelyeket csak az azonos kultúrákhoz tartozók ismernek fel.

www.lemtrener.hu

10


2012.03.26.

Az érzelmi reakciók Az érzelmi reakciók lehetnek általánosak és specifikusak. Például a düh gyakran vált ki agressziót, mint érzelmi reakciót, míg a félelem menekülést, az öröm pedig nevetést.

A gondolkodás

www.lemtrener.hu

11


2012.03.26.

A gondolkodás fogalma A gondolkodás a megismerőtevékenység legmagasabb foka. Gondolkodásunk segítségével vagyunk képesek a problémák megoldásához vezető út megtalálására, szabályok megfogalmazására, alkalmazására, következtetések levonására és véleményünk megindokolására.

A következtetés A deduktív következtetés során az általános tételből következtetünk az egyedire. A szillogizmus a klasszikus arisztotelészi logika alapformája, amely két olyan állítást (premisszát, előzményt) tartalmaz, amelyekből egyértelmű következtetést (konklúziót) lehet levonni, tehát a megoldása deduktív következtetésen alapszik.

www.lemtrener.hu

12


2012.03.26.

A következtetés Pl: Minden veréb tollas→ tollas→ Minden tollas állat madár → Tehát: minden veréb állat A következtetések azonban a premisszákban gyakran csak formailag helyesek, tartalmilag viszont nem mindig helytállóak. Pl: Minden madár repül →Minden denevér repül →Tehát: minden denevér madár

A következtetés Induktív következtetés esetén az egyes eredményekből, adatokból következtetünk az általános törvényszerűségekre. Például a fogalomalkotás is az induktív következtetés példája. A matematikai feladatok megoldásánál is gyakran alkalmazzuk a logikai következtetésnek ezt a formáját. Például amikor számsorozatoknál ki kell következtetni azt az általános szabályt amely szerint az felépül.

www.lemtrener.hu

13


2012.03.26.

Például:Fibonacci számok 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8,13, 21…..?

A probléma megoldó gondolkodás

A probléma: probléma: a célhoz vezető ismeretlen út. A problémamegoldás: problémamegoldás: az út megtalálása.

www.lemtrener.hu

14


2012.03.26.

A problémamegoldó gondolkodási folyamata 1. A feladat megértése: Ez gyakran a probléma újrafogalmazását jelenti. 2. Tervkészítés: Ebben a szakaszban a megoldási lehetőségek szűkítése, azok alkalmasságának mérlegelése, a lépések sorrendjének kidolgozása zajlik. 3. Kivitelezés: tulajdonképpeni megoldás. 4. Az eredmény felül vizsgálása, ellenőrzése: Sikertelen próbálkozás esetén a személy újrakezdi a problémamegoldást az első szakasztól.

A problémamegoldó gondolkodást befolyásoló tényezők Megoldási sémák: sémák: segíthetik, gyorsabban eljuthatunk a megoldáshoz, de ugyanakkor gátolhatják, és merevvé tehetik gondolkodást. Beállítódás:: magába foglal egy rutinszerű Beállítódás cselekvést, amely gátolhatja gondolkodásunkat. Funkcionális rögződés: rögződés: akadályozza a tárgyak szokásos felhasználási lehetőségétől való eltérő új felhasználási lehetőség észrevevését, ami adott esetben a problémamegoldásához vezetne.

www.lemtrener.hu

15


2012.03.26.

A gondolkodás műveletei Analízis: elemzés, részekre bontás. Szintézis: a részek egységes egésszé történő összefoglalása. Absztrakció: elvonatkoztatás. Generalizáció: általánosítás. Konkretizálás: kézzelfoghatóvá tétel. Analógia: a hasonlóságok kiemelése, megállapítása.

A tanulás

www.lemtrener.hu

16


2012.03.26.

A tanulásról általában A környezetünkhöz való rugalmas alkalmazkodás feltétele a tanulás. A tanulás során sajátítjuk el azokat az ismereteket és teszünk szert olyan tapasztalatokra, melyek viselkedésünkben viszonylag állandó változást idéz elő.

A tanulási folyamatok fajtái Annak alapján, hogy a tanulás milyen viselkedésben eredményez változást, megkülönböztetünk: Mozgástanulást: mozgássorok, cselekvések elsajátítására épül. Perceptuális (észlelési) tanulás: gyakorlás révén az észlelésben bekövetkező minőségi változás. (pl. egypetéjű ikrek megkülönböztetése) Verbális tanulás: tanulás: csak az emberre jellemző tanulási forma, mely az emberi nyelv segítségével megy végbe (pl. egy mondóka megtanulása stb.)

www.lemtrener.hu

17


2012.03.26.

A tanulást végző egyén szándékát tekintve megkülönböztetünk szándékos és nem szándékos tanulást. A szándékos tanulás akarati erőfeszítést igényel, valamint a tanulás tudatos irányítását feltételezi. A nem szándékos, spontán tanulás nem igényel különösebb akarati erőfeszítést és többnyire önkéntelenül megy végbe.

A tanulás elemi formái Az imprinting (korai bevésődés) olyan öröklött magatartási forma, amely leginkább a szárnyasoknál figyelhető meg. Lényege, hogy a tojásból kikelő szárnyasok (pl. kislibák), az először megpillantott mozgó tárgyat vagy személyt fogják követni, vele fognak nagyon erős, egész életre szóló kötődést kialakítani. Az imprinting csak egy meghatározott ideig váltható ki.

www.lemtrener.hu

18


2012.03.26.

Konrad Lorenz etológus

A tanulás elemi formái Habituáció: ha egy élőlényt egy új vagy szokatlan inger ér, akkor az élőlény az inger irányába fordul (orientációs, „mi az” reflex). Egy bizonyos idő elteltével azonban az inger ismerőssé válik. Az ismételt ingerekhez (melyeknek nincs komolyabb következménye) való hozzászokás következtében csökken az élőlény válaszkészsége az adott ingerre, majd figyelmen kívül hagyja azokat.

www.lemtrener.hu

19


2012.03.26.

A tanulás elemi formái Szenzitizáció: az élőlény egy olyan gyenge ingerre adott válaszát erősíti fel, amelyet egy fenyegető vagy egy fájdalmas inger követ. Például megtanuljuk, hogy hevesebben reagáljunk egy készülék által adott zajra, ha azt gyakran annak elromlása követi.”

A Klasszikus kondicionálás Pavlov kísérlet

www.lemtrener.hu

20


2012.03.26.

A klasszikus kondicionálás fő jelenségei Generalizáció (általánosítás): a kondicionálás során egy adott ingerre kiépült feltételes válasz, más az adott ingerhez hasonló ingerekre is megjelenik. Diszkrimináció: a generalizációval ellentétes folyamat. Kioltás: ha a feltételes reflex megjelenését ismételten nem követi a feltétlen inger, akkor feltételes válasz kioltódik. A kioltás során nem szűnik meg teljesen a tanult válasz, csak gátlás alá kerül.

Operáns kondicionálás skinneri kísérlet:

www.lemtrener.hu

21


2012.03.26.

A látens tanulás a tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása, hanem az csak a későbbiek során jelenik meg.

Látens tanulástanulás- Kísérlet Tolman A patkányokat útvesztőbe, labirintusba helyezte, ahol hagyta őket szabadon kószálni. Később azonban észrevette, hogy ezek a patkányok sokkal rövidebb idő alatt megtanulták az útvesztőből kivezető utat, melynek végén táplálék várta őket, mint azok a patkányok, akik nem kószálhattak szabadon a kísérlet megkezdése előtt az útvesztőben.

www.lemtrener.hu

22


2012.03.26.

Látens tanulástanulás- Kísérlet Összegezve tehát a kószálgató patkányok látens tanulás révén belső kognitív térképet készítettek a labirintusról, erről azonban csak később adtak bizonyosságot, mikor időre kellett eljutniuk a kivezető út végén lévő táplálékhoz.

Perceptuális tanulás Azt a tanulási folyamatot nevezzük perceptuális, észlelési tanulásnak, amely során az ismételt észlelés következtében az észlelésben változás következik be.

www.lemtrener.hu

23


2012.03.26.

Perceptuális tanulástanulás- Példa Például kezdetben, amikor találkozunk egy egypetéjű ikerpárral nehezen tudjuk megkülönböztetni őket egymástól. Többszöri találkozás után azonban ez már könnyebb lesz, hiszen megtanuljuk az aprónak tűnő különbségeket is észlelni.

Perceptuális tanulástanulás- Példa A magzatról készült ultrahangfelvétel kezdetben csak sötét és világos foltokat jelent számunkra, a felvétel ismételt megtekintése során azonban egyre kivehetőbbé válnak az apró végtagocskák a koponya és más testrészei a magzatnak.

www.lemtrener.hu

24


2012.03.26.

A komplex tanulás A belátásos tanulás:

Kísérlet Köhler csimpánzokkal végzett klasszikus kísérletében, a ketrecen kívül helyezett el egy banánt, amit a majom csak saját végtagjait használva nem érhetett el. Ugyanakkor a ketrecben elhelyezett egy botot is.

www.lemtrener.hu

25


2012.03.26.

Kezdetben a csimpánz kezével próbálta a banánt megkaparintani, ez azonban nem sikerült. Majd a botra pillantva először a banánra pillantott, majd ismét a botra nézett és ezután a bot segítségével magához húzta a banánt.

A tanulás hirtelen belátáson alapulva, a cél és az eszköz összekapcsolásával jött létre. A belátásos tanulást az „aha”„aha”-élmény kíséri.

www.lemtrener.hu

26


2012.03.26.

A szociális tanulás Minden olyan tanulást, amely révén bekövetkező viselkedésváltozás társas kölcsönhatások, szociális interakciók következtében alakul ki szociális tanulásnak nevezünk.

A szociális tanulás formái

I.

Utánzás: Megkülönböztetünk szándékos és önkéntelen utánzást, valamint késleltetett utánzást. Az utánzásban nagyon fontos szerepet játszik a jutalom és a büntetés.

www.lemtrener.hu

27


2012.03.26.

A szociális tanulás formái II. Modellkövetés: az utánzásnál magasabb szintű tanulási folyamat, itt már az utánzott cselekvés mellett az is fontossá válik ki az akit utánzunk.

A szociális tanulás formái III. Azonosulás (identifikáció): a pszichoanalízis egyik központi fogalma, Freud nevéhez kötődik. Az azonosulás során a szándékosan vagy spontán választott modelltől átvett viselkedési minták a személyiségbe beépülve annak részévé válnak.

www.lemtrener.hu

28


2012.03.26.

A szociális tanulás formái IV. Belsővé tétel (interiorizáció): a szociális tanulás legmagasabb szintje. A viselkedésformák vagy értékek átvétele, azért történik, mert az egybevág az egyén saját értékrendszerével és így annak átvétele magában is jutalomértékű.

A személyiség

www.lemtrener.hu

29


2012.03.26.

A személyiség fogalma A személyiség olyan tényezők, különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, meghatározza a viselkedését és gondolkodását.

A személyiség jellemzői 1.A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye. Sokszor fellendül a vita, hogy az állatoknak vanvan-e személyisége. Elképzelhető, - és ezzel a legtöbb „gazdi” nyilván egyetért – hogy a magasabb rendű állatoknak is van valamiféle személyisége, mégis az emberhez hasonló bonyolultságú személyiség kialakulásához a társadalom serkentő hatása szükséges.

www.lemtrener.hu

30


2012.03.26.

2.Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében, cselekvő részese annak.

3.A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi berendezkedése.

www.lemtrener.hu

31


2012.03.26.

4.A személyiséget jellemzi az éntudat, aminek segítségével meg tudja magát különböztetni környezetétől, a másik embertől. 5. A személyiséget jellemzi az aktivitás.

6.A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer. Önszabályozó, mert képes önmagát irányítani, és nyílt, mert egyszerre képes a külső hatásokra reagálni, és belső indíttatású cselekedeteket elindítani, végrehajtani

www.lemtrener.hu

32


2012.03.26.

A személyiség mindig a társadalmi fejlődés eredménye, az adott kor filozófiája, történelmi, társadalmi berendezkedése határozza meg kialakulását, a vele született tényezők talaján. A személyiség mindig aktív, önszabályozó, nyílt rendszer, aki az éntudat révén különbözteti meg önmagát másoktól.

www.lemtrener.hu

33

Gyakorló ápoló képzés

Recommend Documents