GYAKORLATOS SZÍNÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. május 17.

Gyakorlatos színész ismeretek

középszint Javítási-értékelési útmutató 1713

GYAKORLATOS SZÍNÉSZ ISMERETEK

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Gyakorlatos színész ismeretek — középszint

Javítási-értékelési útmutató

Útmutató a vizsgázók teljesítményének az értékeléséhez    

 





A válaszokra csak a javítási-értékelési útmutatóban megadott pontszámok, illetve részpontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás található. A hiányzó válasz minden esetben 0 pont. Az értékelő tanár a dolgozatban jelölje és pontozza a nevek és a szakkifejezések helyesírási hibáit, 5 vagy annál több hiba esetén 1 pont kerüljön levonásra a két feladatsor összesített pontszámából. A pontlevonást a feladatsor hátlapján „Az írásbeli vizsgarész pontszáma:” sorban érvényesítse. Amennyiben a vizsgázó a feladatban előírtnál több választ ír, akkor az első (megadott számú) megoldást kell figyelembe venni. Az I. számú feladatsor esetén, a javító tanár az útmutatóval lényegében egyező tartalmú választ értékelheti pontokkal. A javítási-értékelési útmutatótól eltérő megfogalmazású, tartalmában helyes válasz is elfogadható, pontozható. A II. számú feladatsor esetén, a meghatározott értékelő szempontok alapján, a tartalom arányában, a pontszám bontható. A javítási-értékelési útmutató tartalmi elemeitől eltérő, valamennyi helytálló válasz elfogadható, pontozható (helytálló tartalmi elemenként 1 pont adható)! Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. A pontszámok összeszámlálását követően, a teljes feladatsor végén, egész pontszámra történő, felfelé kerekítés szükséges.

1713 írásbeli vizsga

2 / 12

2017. május 17.



EGYSZERŰ RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1.

Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez Fejtse ki röviden az alábbi fogalmakat! Fogalmanként, két helytálló állítás estén 1 pont, összesen 5 pont adható.

Proszkénion

Kocsiszínpad

      

Ekhós szekér

  

Dobozszínpad

   

Szcenika

2.



Az ókori görög színházépület része. Az orkhesztra és a szkéné között helyezkedik el. A színészek tartózkodási helye volt. A középkori liturgikus színjáték színpadformája. A nézők egy nyilvános közterületen tartózkodtak, a kocsikon beállított jelenetek követték egymást. Angolul pageant. Fél henger alakú bőr vagy vászonernyővel (ekhó, szekérernyő) fedett kocsi. A vándorszínészet korszakában a színészek utazására, a poggyász (színházi könyvtár, díszletek, jelmezek stb.) szállítására szolgált. A vándorszínészet jelképévé vált közlekedési eszköz. A XVI. században kialakult, a XIX. században széles körben elterjedt színpadforma. Német elnevezése után „kukucskáló színpad"-nak is nevezzük. Felépítése egy olyan dobozhoz hasonló, melynek egyik falán átlesve a nézők szinte meglesik a színészek játékát. A görög szkéné (sátor) szóból származik. Mai értelemben a színjáték terének kialakítása, technikai berendezése, a színpadi látvány művészete. A színház szcenikusa felelős a színpadkép különböző elemeinek működéséért, feladatköre összekapcsolódik a díszlettervezőével, a látványtervezőével.

Jelentős alkotók életművének jellemzése Válassza ki a felsorolt lehetséges válaszelemek közül azokat, amelyek a megjelölt szerzők egy-egy művére vonatkoznak! Soronként egy-egy választ írjon! Vegye figyelembe, hogy nem mindegyik válaszelem rendelhető a megjelölt szerzők mellé! Szempontonként 0,5 pont adható, amennyiben helytálló tartalmi elem szerepel. Szerzőnként 2 pont, a feladatra összesen 6 pont adható. a) Katona József Jelentős drámai mű Keletkezés időpontja Téma

Bánk bán 1815/1819 a haza és a becsület

Dramaturgiai két fő szálon futó konfliktus jellegzetesség


3 / 12

2017. május 17.



b) Henrik Ibsen Jelentős drámai mű Keletkezés időpontja Téma

Babaház (Nóra) 1879 a házasság világszemléleti alapú válsága

Dramaturgiai analitikus dráma, a konfliktust okozó esemény múltban zajlott le jellegzetesség c) Eugène Ionesco Jelentős drámai mű Keletkezés időpontja Téma

A kopasz énekesnő 1949 a kispolgári lét abszurditása

Dramaturgiai nyelvkönyvek példamondatain alapuló álpárbeszédek jellegzetesség 3.

Művek és szereplők felismerése, egymás mellé rendelése Jellemezze röviden az alábbi alakok szerepét, jelezze az érintett darab címét, szerzőjét, műfaját! Válaszelemenként 0,5-0,5 pont, szereplőnként 2 pont, a feladatra összesen 6 pont adható. a) Liliom A mű címe: Liliom A mű szerzője: Molnár Ferenc A dráma műfaja: színmű (vagy „külvárosi legenda”) A szereplő jellemzése: Pl.: A boldog békeidők ligeti hintáslegénye sajátos viszonyban áll a világgal. A külvárosi fiú szinte a művész allegorikus alakjaként éli mindennapi életét: csalogatja a hintára a bámészkodókat, teszi a szépet a cselédlányoknak. Minden hirtelensége és vagánysága ellenére tiszta szívű ember, nem megvásárolható. Drámai vétsége halálához vezet. b) Versinyin A mű címe: Három nővér A mű szerzője: A. P. Csehov A dráma műfaja: színmű A szereplő jellemzése: Pl.: A csehovi világ boldogtalanságra ítélt orosz értelmiségi figurája. Az ütege mozgásának kiszolgáltatott talajtalan katonatiszt rossz házasságából menekülve egy másik álmodozónál, Másánál keresi az átmeneti boldogság lehetőségét. A társalgásba a folyamatos panaszkodás mellett behozza a már csak emlékekben élő múlt eseményeit és helyszínét, Moszkvát…


4 / 12

2017. május 17.



c) Estragon A mű címe: Godot-ra várva A mű szerzője: S. Beckett A dráma műfaja: abszurd dráma (vagy „színmű”) A szereplő jellemzése: Pl.: Az országút mentén várakozó csavargó, a nagyüzemben végzett emberirtás kora utáni antihős, aki hétköznapi dialógusok közepette eszmét cserél társával a létezés abszurditásáról, Godot-hoz (Istenhez?) való viszonyukról, a várakozás céljáról. A várakozásról, mely minden indulásra kész elhatározás után is csak a vegetatív szinten élő ember mozdulatlanságával végződhet 4.

Színháztörténeti korok, drámai művek, alkotók összekapcsolása A táblázat kiegészítésével kapcsolja össze az alább felsorolt drámai műveket keletkezési idejükkel és a képviselt stílusirányzattal, drámatípussal! Helyes válaszsoronként 1 pont, összesen 5 pont adható.

5.

Dráma

Keletkezés

Stílusirányzat, drámatípus

Oidipusz király

i.e. 426

klasszikus sorstragédia

Hamlet, dán királyfi

1599/1601

reneszánsz tragédia

A mizantróp

1666

klasszicista vígjáték

Csíksomlyói passió(k)

1721-1784

liturgikus dráma

Bánk bán

1815/1819

romantikus tragédia

Műalkotás szövegelemek felismerése, meghatározása, jellemzése Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! A feladatra összesen 4 pont adható a)

Mely színpadi műből származik az idézet, ki a szerzője, mikor és hol keletkezett? A teljes válaszsorra 1 pont adható. Az idézett mű címe

Szerző

A keletkezés ideje (évtizede)

Tóték

Örkény István

1967 /hatvanas évek


5 / 12

2017. május 17.



b) Jellemezze röviden a mű dramaturgiai szerkezetét, annak jelentős színpadi vagy filmes feldolgozásait! Válaszsoronként 1 pont, összesen 2 pont adható Dramaturgiai szerkezet

Pl.: Az európai abszurd dráma hagyományain haladva Örkény megteremti a magyar abszurdot: az egyperces novellák színpadi szöveggé fűzésével szerkesztett groteszk, epikus játékot. Drámáiban a tragédia komédiába torkollik, groteszk ábrázolásmódjában egyszerre vannak jelen a torz és a fenséges vonások. Örkény párhuzamos szerkesztésmódot alkalmaz, a cselekmény két szálon fut egymás mellett, a mátrai kis falu eseményeit a frontról érkező levelek, dokumentumok ellenpontozzák. Filmes vagy Pl.: A Fábri Zoltán rendezte Isten hozta, őrnagy úr! című színpadi filmfeldolgozás (1969) megsokszorozta a könyvkiadás, illetve a feldolgozás hazai (ősbemutató: Thália Színház, 1967, rendezte: Kazimir Károly) (keletkezés, és a több tucatnyi külföldi színpadi bemutató hatását. A film rendező) szereplői (Őrnagy: Latinovits Zoltán, Tót: Sinkovits Imre, Tótné: Fónay Márta, Ágika: Venczel Vera) a korabeli színésztársadalom kiemelkedő egyéniségei. c)

Írja le ismereteit a darab keletkezésével, ősbemutatójával kapcsolatban! Legalább két értékelhető elemet tartalmazó helytálló válasz esetén 1 pont adható. Örkény István Tóték című műve eredetileg filmforgatókönyvnek készült „Pókék, majd Csend legyen!” címmel.. ám a filmgyár visszautasította. Ekkor Örkény megírta kisregény formában, ez a Kortárs 1966. augusztusi számában jelent meg. Kazimir Károly kérte fel az írót, hogy írjon színdarabot a kisregényből. Ő rendezte a darab ősbemutatóját a Thália Színházban 1967. február 24-én. Nyomtatásban a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 1967-ben. Az őrnagyot Somogyvári Rudolf és Latinovits Zoltán, Tótot Nagy Attila, Tótnét Dajka Margit, Ágikát Hacser Józsa alakította. A közönség és a kritika egyaránt kedvelte, a bemutató után hamarosan (1969) film is készült belőle. Színházi bemutatóinak se szeri se száma, százas nagyságrendű a hazai és a külföldi premierek száma is.

6.

Színháztörténeti események közötti sorrendiség Állítsa kronológiai sorrendbe az alább felsorolt színházi alkotókat a Nemzeti Színházhoz kapcsolódó tevékenységük időszakai szerint! Kezdje a felsorolást a színházhoz legkorábban kötődő alkotóval! Helyes sorrend esetén 2 pont adható. 1. Bajza József 2. Hevesi Sándor 3. Schwajda György 4. Vidnyánszky Attila


6 / 12

2017. május 17.


7.


Szakirodalmi szövegelem narrációja Jellemezze az alábbi szövegrészlet értelmezése alapján röviden a színészi alakítás lényegét! Határozza meg a szerző tevékenységét az egyetemes színházművészetben! Az idézett szöveg értelmezésének legalább három tartalmi elemére 1 pont, az alkotó tevékenységének két helyes tartalmi elemére 1 pont, összesen 2 pont adható. Pl.: A Sztanyiszlavszkij által bevezetett értelmező próbákon fel kellett tenni a „Mi lenne, ha valóságos cselekvés lenne?” kérdését. A korban újításnak számító hosszú próbafolyamat alatt a rendező vezetésével – az ún. cselekvő elemzés eszközével – a színészek tisztázták a drámai fikció szereplőinek motivációját és viszonyrendszerét. Az előadáson ezt a fantázia által teremtett világot realitásként mutatták be, amelyben a színész „nyilvános egyedüllétében” tárulkozik fel az elsötétített nézőtéren ülők előtt. Sztanyiszlavszkij az 1910-es évek során alakította ki „pszichotechnikáját”, amelyben a színész lélektani felkészülését, és illúziót keltő átélését állította a kifejezés középpontjába. Módszerét a következő két évtizedben tökéletesítette, vendégjátékok, előadások során terjesztette, publikációiban összegezte. Utóbbiak a harmincas években, angol nyelven láttak először napvilágot. Legismertebb munkái: A színész munkája, Életem a művészetben. Hatása az egyetemes színházművészet meghatározó, őt követve vagy megtagadva fogalmazta meg szinte minden jeles színházi gondolkodó az elméletét.

A feladatban idézett mű forrása: Sztanyiszlavszkij: A színész és a rendező művészetéről. In: A színház ma. Szerk.:Lengyel György, Gondolat Kiadó, Budapest, 1970., 96. oldal, fordította: Benedek Ariadne 8.

Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése a dramaturgia területén Az alábbi részlet alapján határozza meg a mű szerzőjét és címét, valamint a jelenet szerepét a mű dramaturgiai szerkezetében! Helytálló válaszonként 1-1 pont, összesen 4 pont adható. a) Szerző és mű: William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi (Shakespeare: Hamlet is elfogadható) A szövegrészlet dramaturgiai szerepe: Pl.: Hamlet már az első felvonásban megtudja az Atyja szellemétől, hogy ki gyilkolta meg a királyt. A harmadik felvonásban az udvarba érkező színtársulat kapóra jön neki, hogy úgymond „kiugrassa a nyulat a bokorból”. A megrendelt jelenettel Hamlet csapdát állít, szeretné leleplezni Claudiust. A színielőadás egyszerre szolgálhatja a cselekmény kibontakoztatását és egy kissé késleltetését is. Színház a színházban, b) Szerző és mű: Samuel Beckett: Godot-ra várva A szövegrészlet dramaturgiai szerepe: Pl.: A két hiányos mondat és azt követő ellentmondó tartalmú szerzői utasítás a lezárhatatlan lezárása. Abban a világban, ahol a létezés is megkérdőjeleződik, abban a drámában, amelyben nincs jelentősége a „hol és mikor?” kérdésének, amelyben az „itt és most” akármikor-t és akárhol-t jelent, nincs értelme a cselekvésnek, nincs célja a mozdulatnak. Beckett Godot-ra váró véglényei a felvonások végén, tehát kétszer jutnak el eddig a pontig, kétszer, vagyis akárhányszor: a várakozás maga az élet, a létezés abszurd módja.


7 / 12

2017. május 17.



SZÖVEGES (KIFEJTENDŐ) FELADATOK I/1. Tanult ismeretei és fantáziája segítségével – mintegy kanavászként – fogalmazzon meg egy ismert vagy Ön által létrehozott legalább kétszereplős commedia dell’ arte jelenetet az alábbi szempontok alapján:  cselekményvázlat, a cselekmény helyszíne;  vígjátéki alaphelyzet, humorforrás;  szereplők (tipi fissi) és kapcsolatrendszerük, konfliktusuk, illetve jelmezük, kellékeik és a jelenetben használt színészi eszközeik. Cselekményvázlat: 3 pont; vígjátéki alaphelyzet, humorforrás: 3 pont; a szereplők megnevezése és kidolgozása: 6 pont; összesen 12 pont adható. Pl.: Cselekményvázlat, a cselekmény helyszíne: Három kéjsóvár férfi el akar csábítani egy fiatal lányt, de túljárnak az eszükön. A lány nappali szalonjában fogadják a hívatlan vendégeket, akiket a szobalány segítségével egymás ellen játszanak ki, hol az egyiket, hol a másikat bújtatva az ágy alá, a szekrénybe és így tovább… Vígjátéki alaphelyzet, humorforrás: Az alapszituációból következő helyzetkomikum a hívatlanul érkező vendégek átveréséből, nevetségessé tevő bújtatásából fakad. A három csábító jellemvonásainak eltúlzott felmutatása adja a jellemkomikum alapját: az öregúr a fiatal lány örökségére vágyik, a piperkőc katona régi hódításairól fecseg, a felszínes tudású ügyvéd a házasság szentségéről papol, szerelemről egy szó sem eshet… Szereplők (tipi fissi) és kapcsolatrendszerük, konfliktusuk, illetve jelmezük, kellékeik és a jelenetben használt színészi eszközeik: Pantalone, a gazdag öreg kereskedő (totyogó öregúr, hosszú kopott nadrágban) Capitano, a nőcsábász szájhős katona (spanyol egyenruhában, erősen illatosítva) Dottore, a sarlatán ügyvéd (talárban, széles mozdulatokkal, fennhordott orral) Pedrolinó, a mindig álmodozó szerelmes (alvajáróként, verseket mormolva) Izabella, a hűséges fiatal lány (csinos, de furfangban a szobalányára szorul) Colombina, a cserfes és agyafúrt szobalány (egyszerű öltözetben, olykor az úrnője kellékeivel bohóckodva, illetve a férfiakat utánozva) I/2. Mutassa be, az angol reneszánsz színházi élet sajátosságait! Válaszában térjen ki a színházépület részeire, illetve a színházépület sajátosságaiból következő dramaturgiai következményekre is! A színház működésének kifejtése: 4 pont; a színházépület részei: 4 pont; a dramaturgiai jellemzők kifejtése: 4 pont.) Pl.: Az Erzsébet-kori angol reneszánsz színházban a korabeli társadalom különböző rétegei élvezték az előkelő urak által támogatott színtársulatok színpadi művészetét. Az előadás alatt zászló lengett az épületen, a játék kezdetét fanfárok jelezték. A tragédiát a komédiától a színpadi szőnyeg színe is elkülönítette. Az előadásban színésznők nem szerepelhettek, Júliát pl. egy mutálás előtti fiatal férfiszínész alakította. A legjobb társulatok, illetve szerzők olykor főúri rendezvényeken és a királynő előtt, az udvarban is felléptek. A darabokat évente csak néhányszor játszottak, szinte folyamatosan kellett előteremteni az új bemutatóhoz szükséges drámai anyagot. Ebből adódóan, sok darab korábban játszott drámák ötletein alapult.


8 / 12

2017. május 17.



A színház felülről nyitott („fából készült O”) volt, körben több szinten páholyok helyezkedtek el, de a kevésbé tehetős nézők a földszinten állva is nézhették az előadást, a bennfentesek pedig akár a színpad szélére is felülhettek. A színpad megőrizte a középkori liturgikus színjáték hármas tagoltságát. A nézőtérre benyúló színpadrészt köténynek, az alatta elhelyezkedő területet pokolnak, a felette lévő részt mennynek hívták. A kötény belső határán függő „carpet” lehetőséget adott a tér vízszintes tagolására, illetve pl. Polonius elbújására. A páholysor színpad feletti része akár erkélyként is szolgálhatott Júlia számára. de itt helyezkedtek el – szükség estén - a zenészek is.. A szereplők az Erzsébet-kor jellegzetes ruháit viselték, a jelmezszerűségre csak a nemek, vagy a társadalmi helyzet megkülönböztetése utalt. Díszletek sem voltak, a helyszín illúziójának megteremtésére költői képekben gazdag, drámai nyelvet használtak (szódíszlet). A színészi munkát legfeljebb néhány karakteres díszletelem (pl. trón vagy ravatal), illetve kellék (pl. tőr vagy vért tartalmazó hólyag) segítette. Az épület felépítéséből (előfüggöny nincs) és a dramaturgiából következően a halottakat el kellett tüntetni (süllyesztő), vagy a dráma szövegében megírt módon ki kellett vinni a színpadról. A fentiek mellett - a kor színházi szokásaiból valamint az épület szerkezetéből is következő jellemző dramaturgiai vonások:  a „filmszerű” jelenettechnika;  szimultán jelenetek;  a szünet nélküli játék;  a társadalom széles rétegének bemutatása és megszólítása;  az élőbeszédhez közelítő, mégis költői képekben gazdag nyelvezet;  a verses (drámai jambus, blank verse) és a prózai forma vegyes alkalmazása;  díszlet híján, az instrukciók megjelenítése a szereplők szövegeiben;  több szerep, mint színész: összevonható szerepek;  az Arisztotelésznek tulajdonított „hármas egység” elvének elvetése stb. I/3. Tegyük fel, hogy élete egy szakaszában Önre bízzák egy színház vezetését… A színészek és rendezők már együtt vannak, de hiányos a csapat…. Első feladataként hat különböző színházi szakmára kell munkatársat találnia. Fogalmazza meg az álláshirdetéseket, mely tartalmazza a színházi szakma megnevezését és a lelendő kollégák feladatait! A megnevezett és legalább három tartalmi jellemzővel bemutatott szakmánként – apróhirdetésenként – 2 pont, a feladatra összesen 12 pont adható. Pl.:  Hibátlanul olvasó, jó beszédkészségű, több tónusban, érthető, hangos és halk kommunikációra egyaránt képes, blattolni tudó súgó jelentkezését várjuk.  A drámairodalomban jártas, jól író és kommunikáló, kiadványszerkesztéshez értő irodalmi munkatársat keresünk. Dramaturg-diploma előny!  Precíz, sokoldalú figyelemre képes, IT-kompetenciákkal rendelkező, az előadás menetét kézben tartani tudó ügyelőt keresünk.  A rendezői gondolat mentén kreatívan együttműködő díszlettervezőt keresünk a múltban és a jelenben egyaránt játszódó előadásaink terének megtervezésére. Előny a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervezői szakán szerzett diploma!  Első táncszínházi bemutatónk ruháinak és térbeli élményének megteremtéséhez a textiltervezésben is jártas, diplomás jelmeztervezőt keresünk.  Zenés bemutatónkhoz, a kórus és a szólisták felkészítésére keresünk a zenés színházban nagy gyakorlattal rendelkező, zongorán játszó hangképző tanárt, korrepetitort.


9 / 12

2017. május 17.



II/1. Az érettségi vizsgára a bizottság elnöke vidékről érkezik Budapestre, és a két vizsganap közötti estén szeretne színházba menni... Ajánljon neki színházat és előadást, keltse fel a figyelmét a produkció iránt, indokolja meg, miért ezt ajánlja, miért érdekes a műhely, miért értékes a produkció! Mutassa be a színpadra állított drámát és szerzőjét, illetve az előadás alkotóit is! (Ajánlatában szerepelhet bármelyik magyar település színházának előadása.) Az ajánlott színház bemutatása: 6 pont; a választott előadás elemzése: 6 pont; a színpadra állított dráma elemzése: 6 pont; az alkotók bemutatása: 6 pont. Elvárt a színházi szakszókincs használata. Pl.: Az Örkény Színházat ajánlom. Egykor a Madách Színház stúdiószínháza volt, de már jó ideje önálló repertoárral és társulattal működő művészszínház. A társulat vezetője Mácsai Pál színművész-rendező. Darabválasztása rendkívül igényes, klasszikusok mai értelmezései és a kortárs modern dráma egyaránt megtalálható a színház kínálatában. Viszonylag kis színpadon kisszámú néző előtt nem lehet hazudni! A színészek játékmodora nélkülöz minden hamis pátoszt. A színház rendezői között megtaláljuk a legjobb magyar színházi gondolkodókat, mint pl. Ascher Tamást, vagy a fiatalabb rendezőgeneráció izgalmasan gondolkodó tagjait, mint pl. Bagossy Lászlót. A társulat ikonikus művészei Pogány Judit és Gálffi László, kiemelkedő színészegyéniségei: Für Anikó, Bíró Kriszta, Kerekes Éva, Hámori Gabriella, Tenki Réka, Csuja Imre, Polgár Csaba. Ma este megy a színház egyik legizgalmasabb előadása, Molière Tartuffe-je. Az előadás különleges vállalása, hogy a klasszikus szöveget „itt és most” értelmezi. Molière szövegét Parti Nagy Lajos átirata teszi érvényessé korunkra is. A szereplők egy mai család tagjai, akik egy mai nappaliban, mai ruhákban játszanak, és mai útkereséseik során tévednek be egy szélhámos csapdájába. Nem szeretném az előadás minden színpadi megoldását elmesélni, de felhívom a figyelmét a befejezésre, a Tartuffe-világnál is rosszabb „megoldás”-ra, amikor a családon segíteni kívánók lepik el az életüket... Az előadás rendezője: Bagossy László, aki Parti Nagy Lajos kortárs szövegével helyezi át korunkba a Napkirály-korabeli történetet. A mai hangulatot Bagossy Levente minimálba álmodott díszletei teremtik meg. A címszerepet a Krétakör-ös múlttal rendelkező Nagy Zsolt alakítja. Játékában nincs semmi erőlködés, teljes természetességgel állítja fel a hit és kommunikáció csapdáit, amelybe gyanútlanul sétál be korunk antihőse, a nem teljesen ártatlan Orgon. (A szintén nagy színházi múlttal – Kaposvár – rendelkező Znamenák István.) Elmirát, ezt a – jó és rossz értelemben egyaránt – minden porcikájában mai nőt azonban nem lehet olyan könnyen átverni, mint a férjét. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen frissen végzett fiatal színésznő, Pálya Pompónia igazi élettapasztalattal rendelkező komoly színészi játékkal leplezi le csábítóját. A körülöttük létező fiatalok is pályakezdő művészek (Kókai Tünde, Dóra Béla, Patkós Márton, Máthé Zsolt, Jéger Zsombor), a rendező osztályában tanulták a szakmát.


10 / 12

2017. május 17.



II/2. Egy könyvkiadó munkatársaként azt a feladatot kapja, hogy a II. világháború végétől napjainkig tartó korszak magyar drámájának külföldi népszerűsítésére szerkesszen egy drámakötetet… Melyik hat szerzőt és művet javasolná a kötetbe? Az ajánlottak közül emeljen ki egyet, s mutassa be röviden! Indokolja választását, fogalmazza meg, miért jelentős a magyar drámairodalomban a mű, illetve a szerző! Ismertesse röviden a dráma cselekményét, mutassa be a szereplőket, és a szerzőről is fogalmazza meg a legfontosabb tudnivalókat! Térjen ki arra is, hogyan fogadták a mű színházi bemutatóját! A „szerkesztés”: 6 pont; a szerző bemutatása: 6 pont; a drámaajánló: 6 pont; a színházi bemutató leírása: 6 pont., a feladatra összesen 24 pont adható Pl.: 1. Örkény István: Tóték 2. Szakonyi Károly: Adáshiba 3. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja 4. Spiró György: Csirkefej 5. Egressy Zoltán: Portugál 6. Székely Csaba: Bányavidék (drámatrilógia: Bányavirág, Bányavakság, Bányavíz) Az ötvenes éveibe lépő író, költő, műfordító Budapesten érettségizett, ezt követően az ELTE magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1998-ban a Portugál bemutatójával indult meg drámaírói sikerszériája. A darabot majd húsz színház mutatta be a premier óta. A bemutató után filmváltozat is készült belőle, a Katona produkciója pedig DVD-n is megtekinthető. A szerző számos darabja került színpadra Európa-szerte. Eddigi színházi bemutatóinak száma 100 fölött van (pl.: Reviczky; Portugál; Sóska, sültkrumpli; Kék, kék, kék; Három koporsó; Vesztett éden; 4 × 100; Baleset; Június; Angyalkövet; Nyár utca, nem megy tovább; 9700; Az Isten lába; Idősutazás; Szimpla szerda, Édes életek). Témáit a rendszerváltás utáni kortárs magyar társadalom jelenségeiből és az ellentmondásokkal teli jelenkor esetlen szereplőinek életmozzanataiból meríti. Legismertebb drámája egy vidéki falu kocsmájában játszódik, ahol a tématár kifogyhatatlan egy drámaíró számára. A Portugál az abszurd és a groteszk irodalmi előzményeiből táplálkozva egyszerre mutatja fel a jót és a rosszat, az emberi vágyakat és az álmok beteljesülését gátló gyarlóságot. Kíméletlen, szinte naturalisztikus realizmussal mutatja be a kortárs magyar társadalom vegetáló antihőseit. Mindez parodisztikus elemekkel, humorral, iróniával jelenik a drámában. Tragikomikus „hősei” igazi véglények, a kihívásokra fel nem készült, végleg leszakadó szerencsétlen páriák, akik azonban tudatában vannak annak, hogy ez így nem jó. „Tükör – sztereotípia-kristályból. Minden ismerős benne; a világvégi falu, a kocsma, a kocsma látogatói, a folyton-folyvást használt vaskos kötőszavak… A szerelem utáni vágy, érintésének könnyed lenyomata, amely talán megmenthetné ezt a menthetetlen világot, és a mégsem. A vágyott világ, és a céllövölde papírvirágai. És persze a közeg, ami „lehúz, altat, befed”. Reménytelenség. Ismerős nyomorúságunk.” (olvassbele.com) „Egy tér (falu: Irgács), melyben látszólag megtörténnek a dolgok jelentős amplitúdó nélkül. A hétfő hétfő, a nyár nyár, a kocsma – kocsma, s ez így lesz akkor is, ha elmúlik az élet, tehát a hétfő története hétfői, a nyár csúcspontja a céllövölde, szabadsága a strand, a kocsma, a sör, a foci, az ismétlődő dialógok szegényes változatai... stb.” (katonajozsefszinhaz.hu) A Portugál ősbemutatója a Katona József Színházban volt, sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy lassan két évtizede szerepel a színház repertoárján. Az előadást Lukáts Andor rendezte, igazi színész-centrikus rendezői felfogásban. A díszlet (Ágh Márton) és a jelmez (Salamon Eszter) realista igénnyel adja vissza a világvégi falu maradi/haladó dizájnját. Az előadás legfeledhetetlenebb pillanatait az indulás óta társulati tag Szirtes Ági alkoholista Asszonya adja, 1713 írásbeli vizsga

11 / 12

2017. május 17.



aki a szintén feledhetetlen otthonkájában egészen szerethetővé képes tenni az „elesett” figurát. Bece (Keresztes Tamás) és Masni (Pelsőczy Réka) egymásra találási kísérlete természetesen hamvába holt ötlet marad, mint ahogy Csipesz (Bán János) és a Kocsmáros (Csuja Imre) is csak vegetál tovább az idők végezetéig…

II/3. Ismertesse a középkori keresztény liturgikus színjáték kialakulásának menetét, társadalmi-ideológiai hátterét, műfajait, illetve a korabeli színpadformákat! Válaszában mutassa be egy szabadon választott liturgikus dráma cselekményét, műfaji-dramaturgiai jellegzetességeit, illetve az előadás jellemzőit! Színháztörténeti tájékozottság: 8 pont; a társadalmi-ideológiai háttér bemutatása: 2 pont; a négy műfaj megnevezése és bemutatása 8 pont; a választott dráma és előadás elemzése 6 pont; a feladatra összesen 24 pont adható. Pl.: Az ókori Egyiptomban Ozirisz kultikus drámáját adták elő a templomi szertartás részeként, Siva isten templomi táncai és a szecsuáni hadistentáncok Indiában és Kínában eredményezték a színház létrejöttét. Az ókori Hellászban pedig a Dionüszosz istent dicsőítő kecskeénekekből alakul ki a mai értelemben vett dráma és színház. Ugyanezt az utat járja be a keresztény Európa a középkorban. A középkori feudális Európa a kereszténység világa, így szinte magától adódik, hogy a keresztény gondolkodásból, a templomi szertartásból jön létre a liturgikus színjáték. „Quem queritis…?” „Kit kerestek a sírban? A megfeszített Jézust.” A latin nyelven folyó nagyheti szentmise érthetőbbé, átélhetőbbé tételére eleinte – a 9. századtól - kispapok játszották el Máté evangéliumának erősen párbeszédes részeit, versenyt futva vitték a három Máriának az örömhírt. Az első színházi eszköz a fehér gyolcsba tekert kereszt volt, amely Krisztus testét jelképezte. Az „illusztráció” egyre gazdagodott, egyre inkább profanizálódott (elvilágiasodott), így az egyház áthelyezte a templom előtti térre az előadásokat, illetve új időpontot is kaptak a frissen létrehozott Úr napja ünnepén (14. sz.). A liturgikus színjáték fénykorában olykor több napos előadások is bemutatásra kerültek, a céhek versengtek a különböző jelenetek színpadra állításáért. Az előadások különböző színpadi térben kerültek színre. A középkori keresztény liturgikus játékok tipikus játéktere a szimultán színpad, amely több kis színpadból (a kecskebak lábakon álló kis házikóktól a díszesebb kivitelezésű építményekig) állt. Ránk maradt középkori „rendezőpéldány”-ból tudjuk, hogy a nézők vándoroltak a jelenetek sorrendjében a mennyországtól a földi helyszíneken keresztül a kénköves pokolig a kis színpadok előtt. A kontinens nyugati felén elterjedt szimultán színpaddal szemben az angliai kocsiszínpad a jeleneteket vitte a nézők helyébe. Egy-egy kocsin egy-egy jelenetet adtak elő, aztán továbbgurultak a következő helyszínre, ahol a nézők már várták a folytatást. Ismert forma volt még az un. körszínpad is. Az évszázados fejlődés eredményeként kialakultak a liturgikus játékok műfajai. A Jézus szenvedéstörténetét feldolgozó játékok a passiók (pl. Csíksomlyói passió). A misztériumjáték más bibliai történeteket állít színpadra (pl.: Játék a tékozló fiúról). A mirákulumjáték a szentek életét és csodatételeit mutatta be (pl.: Teofil csodája). A moralitásjáték (erkölcsjáték) egyértelmű tanító-nevelő célzattal elvont fogalmakat, allegorikus alakokat állított színpadra a nézők hitének elmélyítése érdekében (pl.: Akárki). A mai napig rendszeresen állítják színpadra az ismeretlen szerzőtől származó moralitást, az Akárki-t. A főszereplő Akárki, a gyarló ember – miután elküldi érte a Halált az Úr – kétségbe esetten keresi fel élete fontos szereplőit (Barátság, Komaság, Testvér, Vagyon, Jótett, Tudás, Gyónás, Szépség, Erő, Józanság, Öt érzék), hogy elkísérjék a végső elszámolásra. Sorra kapja az elutasítást mindentől/mindenkitől, ami/aki múlandó, csak a Gyónás után felerősödő Jótett kíséri el őt a síron túlra. Az Akárki című moralitás egyfajta korai keretes dráma, a játék elején a Hírvivő által mintegy prológusként bejelentett Úr Isten és a Halál indítja Akárkit útjára, végül a játék végén a Tudás által felvezetett Angyal és a Bölcs foglalja össze a tanulságokat.


12 / 12

2017. május 17.

GYAKORLATOS SZÍNÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents