Istv án ró l, R isk ó Ig n ácró l és M o ln ár Jó zsefrő l. D ió szeg i tiszteletes ú r n ag y m ű v eltség ű tu d ó s p ap v o lt. A R ák ó czi-szab ad ság h arc u tán ő ren o v áltatta a h íres csen g eri refo rm átu s tem p lo m o t. R isk ó Ig n ác n ev e b izo n y ára ism erő seb b en csen g . Itt szü letett C sen g erb en , k ö ltő , P ető fi b arátja és a tró n fo sztó o rszág g y ű lés jeg y ző je v o lt. M o ln ár Jó zsef szin tén itt látta m eg a n ap v ilág o t. E g ész életéb en , tu d o m án y o s és k ö zéleti p ály áján ak m in d en szak aszáb an szo ro san k ö tő d ö tt e tájh o z, az itt élő n ép h ez. E g y 1 9 7 5 . n o v em b er 2 -án k elt m ag án lev éln ek tan ú ság a szerin t n ag y fig y elem m el k ísérte az ak k o rtájt elk ezd ett h ely n év g y ű jtő m u n k át is. A lev élb en m eg fo g alm azo tt lírai v allo m ást id ézn ém : "S o k k al tarto zu n k an n ak a fö ld n ek , am ely szü lt és n ev elt b en n ü n k et, és azo k n ak az em b erek n ek , ak ik tő l szárm azu n k ." M ag am csak azt k ív án h ato m a jelen lev ő fiatalo k n ak (és ajelen n em lev ő k n ek is), h o g y szám u k ra is tartalo m m al telítő d jen ek M o ln ár Jó zsef tan ár ú r szép szav ai.
Gugyori és Kutyakaparó II. * (Egy a lfö ld i c sá rd a n é v típ u sró l) Ill. A p u tricsárd ák n ev ein ek h arm ad ik típ u sát azo k a n ev ek k ép v iselik , am ely ek a csárd a v en d ég ein ek v alam ely szo k áso s v iselk ed ésére u taln ak . M iv el ezek a fö ld b e v ájt italm érő h ely ek alacso n y ak és talajszin tn él alacso n y ab b an lév ő k , id e csak leh ajo lv a, "leb ú jv a" leh etett b eju tn i. E b b ő l a m o tív u m b ó l k eletk eztek az itt felso ro lan d ó n ev ek . Buki [S zeg ed ] 1 8 3 9 : Buki (IN C Z E F l, M ak ó 1 5 5 ); 1 8 7 7 : Buki csárda (T ö m ö rk én y tő l id ézi P É T E R L .: N y r. 8 9 : 9 9 ); "V o lt Buki m eg U S b u k i" (T ö m ö rk én y tő l id ézi B Á L IN f, A szö g ed i n em zet 1 0 1 ). IN C Z E F I M aro sIeléh ez tarto zó k én t em líti a csárd át, d e felteh ető en u g y an arra az o b jek tu m ra v o n atk o zik az ő u talása is. A Buki eg y arán t szárm azh at a Bebuki és a Lebuki (ld . aláb b ) csárd an év b ő l. Lebuj 1 . [A b o n y ] 1 8 3 0 : Lebuj (S C H R A M : N y r. 9 1 : 4 8 7 ). A z A b o n y h o z 1761: tarto zó P alád icsi p u sztán v o lt. M ásik n ev e: Putri. 2 . [H ajd ú b ö szö rm én y ] "ö szv e találk o ztak ( ... ) a Lebujnáf'; 1 7 7 3 : ,.Lebuj; v ag y S z. G y ö rg y i ( ... ) 1 7 8 5 : ,.Lebujj n ev ezetü C sap szék "; 1 7 8 6 : "Ján o si Ján o s Lebuj; C sap lár"; C sap lár"; 1 7 9 4 : Lebuj (H . F E K E T E : M N y T K . 1 0 2 . sz. 8 1 ; u g y an ezek az ad ato k n ém i eltéréssel m eg találh ató k L É v A I-n ál is: Jó zsa tö rtén ete a fö ld rajzi n ev ek
tükrében. D ebrecen, 1981. 30); L e b u j (Révai-Lex. X , 278-9 közötti térképen); c s . { á r d a } (ZO LTA l: D ebrSzle. 8: 277); , , L e b ú j ( . . . ) nevű c s á r d á l é ' (uo. 278; Lebuj csá rda (H . FEK ETE i. m .; LÉV A I, i. m . 18, 30). D ebrecen és H ajdúböszörm ény között feleútban állt, Józsától északra. Böszörm ény város tulajdona volt. vö. L e b u j i c s á r d a . 3. [Jánoshida] L e b u j , 1864: L e b u j (Szolnok m . 1. 15/264). Régen kocsm a volt, m a m ajor. 4. [M agyarkéc] L e b u j (TIM Á R: M N y. 46: 183). 5. [Tarnalelesz] L e b ú j - k o c s m a (H eves m . 1. 35/39). 6. [V ereb] , . L e b u j (nevű vendégfogadó V ereb teriiletén)" (TörtH nt. Fejér m . Bp., 1987. 60). 7. [Zalavár] 1832: L e b u j . "Egyes kortsm a" Zala m egyében, a nagyvázsony-nagykanizsai úton (SCH RA M : N yI. 91: 488). Föltehetőleg a zalavári L e b u j - r ó l van szó; vö. L e b u j : puszta Zalaváron (Zala m . II. 29/25); ld. m ég L e b u j i c s á r d a alatt is. A CzF. a köznép adta csárdanevek között sorolja fel a L e b ú j - t (1: 907). 1. [H ajdúböszörm ény] 1828: L e b u j i c s á r d a (H . FEK ETE: i. h.). L e b u ji 2. [Zalavár] L e b u j i c s á r d a (Zala m . II. 29/29). A L e b u j i c s á r d a valószínűleg képzéses kiegészüléssei keletkezett; kevéssé valószínű, hogy az - i a G u g y o r i nál bem utatott csárdanévképző lenne. L e b u jo s i [Tiszaszőlős] 1864: l e b u j o s i k o r c s m a (PESTY... K ülső-Szolnok 135). N yilvánvalóan a L e b u j - j a l összefüggő csárdanévről van szó, bár alakulása nem világos. V agy a L e b u j kapott képzéses kiegészüléssei egy - ó s i toldalékot, vagy a l e b ú j ó igenév vette fel a - s i képzőt és vált ilyen alakban tulajdonnévvé. L e b u jt [Lovasberény] 1864: L e b ú j t (PESTY FRIG Y ES helységnévtára Fejér i m egye: Fejér m egye Történeti Évkönyve ll. Székesfehérvár, 1977.236). A - t m orfém a eredete m eglehetős en bizonytalan. Elképzelhető, hogy m ás csárdanevekhez hasonlóan a L e b u j t is igei alakulat (vö. A l i g á l l , A l i g c s e p e g , Lebuj
A lig vá r ,
B á r n e vo ln a ,
B e te lá n c s ,
E b g o n d o lta ,
E b ké r d i,
Ir ig yli,
N e ke r e sd ,
bár az is lehet, hogy névszói eredetű, s a L e b u j név tárgyragos alakja rögzült a névben. L e b u ki 1. [A postag] 1830: L e b u l á k o r t s m a (SCH RA M : N yr. 91: 487. 2. [Bajsa] L e b u l á csá rda (PEN A V IN -M A rtJEV ICs-M lRN ICS, Bácstopolya és 64). 3. környéke földrajzi neveinek adattára. Ú jvidék, 1975. [H ódm ezővásárhely-Szentetornya] 1789: L e b u l á c s á r d a (H m vLev. Rvi A 3. 16.b.); 1853: L e b u l á (SZA Bó: Ethn. 85: 336); L e b u l á - c s á r d a , 1864: , , L e b u l á , egy hasonló nevű C s á r d á r ó f' ; 1900: L e b u l á c s á r d a (H A m ú M IH Á LY , A vásárhelyi puszta helynevei 86); 1864: "Csárdák ( ... ) L e b u l á c s á r d a a Szentesi útba" (Békés m egye PESTY FRIG Y ES helynévgyűjtésében. 102); L e b u l á c s á r d a (BO D N Á R BÉLA : Tan.-ok Csong. m . tört.-éből V 2. 120; lN cZEFI, M akó 156). Békés és Csongrád várm egye határán, O rosházától nem m essze a régi Ú jvárosi pusztán állt öt út találkozásánál, a szentes-orosházi út m entén. A z 1784-ben készült első katonai felvétel m ár feltünteti. A m últ század 90-es éveiben villám csapott bele és "m eggyulladt a L e b u lá -c s á r d a " , ahogy a népdal m ondja
N yu g s zo m ),
(SZABÓ, A dél-alföldi betyárvilág 150). A tulajdonos baljós jelnek vette, s nem merte újra felépíteni (uo.). 4. [Nagyfény] L e b u ki-c s á r d a (PENAVINMATIJEVICS,Szabadka és környéke földrajzi neveinek adattára. Újvidék, 1976. 169). 5. [Szeged] L e b u k i - c s á r d a : a mai Sándorfalva északkeleti részén álló uradalmi csárda a múlt század derekán (SzegSz. 1: 230, 2: 21); L e b u k i (Tömörkénytől idézi BÁLINT: A szögedi nemzet 101); L e b u k i (ANTALFFY,i. m. 214). JÓKAI MÓR a csárdák romlásáról írva említ egy L e b u k i c s á r d á - t (Vasárnapi Ujság 5: 518), de helyét nem közli. Semmi közelebbit nem tudunk az Életképek bemutatta csárdáról sem: 1846: "sem a ,Békást', sem a ,Betekints'-et olly aljas-, olly undoritónak nem találtam, mint a L e b u k i t " (1: 75). vö. még L e b u k i c s á o r d á (SzlavSz. 1: 116). IV. Az ebben a pontban bemutatandó nevek tipológiailag a Gugyori-féle nevekkel mutatnak rokonságot, ugyanis mindkét esetben fontos szerepe van a névadásban az épület külsejéből, kinézetéből eredő metaforikus képzettársítás oknak. Ennek ellenére célszerúbbnek látszik külön tárgyalni őket. Aszócikkeket, eltérően az eddigi bemutatástói, nem nevekre, hanem csárdákra rendezve adom közre, ugyanis így jobban látható a tárgyalt nevek időbeli és területi eloszlása, ami némi adalék lehet névfejtésben, különösen az "eredetibb" változat megtalálásában. 1. [Cegléd] II. kat. felm.: K u t y a k - K a p a r a s (!), 1847-50: K a p a r á s i k o c s m a (HIDVÉGILAJOS: Pusztabokrok. Cegléd, 1984. 105; K a p a r ó (BALLAGI: Nyr. 1: 3 8 6 ); K u tya ka p a r á s i csá r da (uo.; vö. Szűcs, Pusztai szabadok 140); K u tya ka p a r ó (BALLAGI: uo.). Később inkább K e c s k é s c s á r d a néven említették. 2. [Debrecen] K a p a r ó c s á r d a (KovÁcs GERGELYNÉ,Debrecen (Panoráma). Bp., 1981. 174). KovÁcsNÉ szerint útkaparóházból alakították át. Amennyiben ez a magyarázat helyes, a debreceni csárdanév nem ebbe a típusba tartozik. 3. [Demecser] 1828: K u t y a k a p a r á s i c s á r d a (KIss LAJOS, Régi Rétköz. Bp., 1961. 53). 4. [Döge] 1948: K a p a r ó k o c s m a (uo. 91). 5. [Ecser] ,,Az első katonai felvétel XV. 21. szelvényén szerepel » K u t y a K a p a r a s « felirat" (TörtHnt. Pest1 7 9 6 -9 9 : Pilis-Solt ... 151). vö. még: [Ecser] 1780-81: K e n d e r - K a p a r á s ; K ender es; K ender K a pa r á s (uo. 54). A közzétevők szerint a K e n d e r e s és a K u tya ka p a r á s egymáshoz közeli, de különböző kocsmák voltak. Eszerint a Kutyakaparás-nak volt K a p a r á s névváltozata is (?). 6. [Kistelek] 1788: "Pest felé egy órányi járásra vagyon Kistelektől az a' hires csárda, melyre a' K u tya ka p a r á s n a k neve száradott" (DUGONITS, Etelka. 1-2. Pozsony és Pest, 18053. 1: 239); K u t y a k a p a r á s i - c s á r d a (SzegSz. 1: 230); K u t y a k a p a r á s (uo. 859). BÁLINT Szegeden említi, valószínűleg azonos akistelekivel. ANTALFFY ezt mondja róla: "a K u t y a k a p a r ó ( . . . ) a pusztaszeri határban található, távol minden főbb közlekedési úttól. (...) inkább csak a pusztai népet szolgálja, meg a csongrád-kistelki útra vetődő vándort" (A honi utazás históriája 214). 7. [Kocsér] A Nagykőrös és a Kecskemét helymegjelöléssel közölt neveket is ide soroltam, feltehetően azok is a leghíresebb, Petőfi által is megénekelt, a
nagykőrös-tetétleni úton, hat út kereszteződésében álló K u t y a k a p a r ó csárdára (vö. Petőfi Sz. 2: 311) vonatkoznak.! 1847: "Kivül-belül szomoru csárda ez lA K u tya ka p a r ó , I éhen szomjan szokott itt maradni I A jámbor útazó" (Petőfi Sándor, Kutyakaparó: Petőfi Sándor összes költeményei. Bp., 1972. 573). [Kocsér] 1. kat. felm.: K u t y a K a p a r a s C s a r d a ; mai térképeken: K a p a r á s i CS., K u tya ka p a r ó c s á r d a (HIDVÉGI, i. m. 116); 1864: K a p a r á s c s á r d a (PESTY... Jászkunság 60; PESTY... Pest-Pilis-Solt 515). Talán erre vonatkozik ANrALFFY adata is: "Kecskemétről Szolnokra haladtában is talál négy csárdát az utazó: ( ...) a K a p a r á s t . . . " (A honi utazás históriája 214). Egy 18-19. századi csárdákat bemutató térkép is jelez Kocsértól Szolnok felé egy K a p a r á s i c s á r d á - t (SzoIMúzÉvk. 1973: 180). [Kecskemét] K u t y a k a p a r ó c s á r d a (Szűcs, Pusztai szabadok 139-140; NéprLex. 1: 467); K u t y a k a p a r ó c s á r d a , kültefÜleti településrész (Mo. fóldr.név-tára 2. Pest m. Bp., 1979); [Nagykőrös] 1803: K u tya ka p a r o s i (SCHRAM: Nyr. 91: 486). A Jókai Mórnál olvasható K u tya ka p a r ó i (Vasárnapi Ujság 5: 513) is a kocséri csárdával azonos. 8. [Köncsög puszta, Helvécia] 1822: K a p a r ó s i c s á r d a (SCHRAM: Nyr. 91: azonos név. 9. [Makó] 1802: 486). Esetleg íráshiba, és a K a p a r á s i - v a l C s a r d á é r t" ; 1804: ,,K a p a r á s i csá r dá ba "; 1812: ,,K a p a r á s i ,,K a p a r á s iC s a r d a tú l" (INCZEFl, Makó 182-3); 1853: K a p a r á s i (Ethn. 85: 334). Makótói északkeletre volt. TÁBORI GYÖRGY (Körös Népe 2: 76) és SZABÓ FERENC (i. h.) Tótkomlós mellett említenek egy K a p a r á s i c s á r d á - t , ez bizonyára azonos az INCZEFI által Makónál idézettel. A Hármas halmon állott, az 1900-as évek táján bontották le. 10. [Ordasháza] 1795: K u t y a - K a p a r a s (TörtHnt. Pest-Pilis-Solt... 96). 11. [Örkény] "a pest-kecskemét-szegedi országúton Ócsa és Örkény között feleúton a K a p a r á s " (ANrALFFY, i. m. 213). 12. [Tiszafüred] K a p a r ó c s á r d a (kültefÜleti településrész) (Mo. fóldr.név-tára 2. Szolnok m. Bp., 1980). 13. [Szelőce] K a p a r á s i k o r c s m a (Hnt. 1893: 240). Egy K a p a r á s - t helyének közlése nélkül idéz NAGY CZIROK LÁSZLÓ: 1808: ,,A k a p a r á s i kocsmárostói" (Betyárélet a Kiskunságon. Bp., 1965. ll). Valamelyik K a p a r á s i c s á r d á - r ó l nóta is szól: "Betértem a k a p a r á s i c s á r d á b a " (BENKÓCZY:Nyr. 35: 238). ANTALFFY pontosabb helymegjelölés nélkül a Balaton mellett említ egy K a p a r ó -t (A honi utllZás története 215), BENKÓCZY pedig az Alfóldről egy lokalizálatlan K u t y a k a p a r ó - r a hoz adatot (Nyr. 35: 283). Volt még egy K u tya ka p a r ó valahoÍ Veszprém megyében is (A Gyöngyösi csárda. Szerk. ZÁKONYIFERENC. 1958 10 .3).2 1
2
ERŐS ZOLTÁN,M agyar irodalmi helynevek A-tóI Z-ig (Bp., 1985) Nagykőrös alatt említve (!) tévescn Kiskőrös és Kocsér határvonalára helyezi (101). Vö. még Kaparás: 1. A l s ó - K a p a r á s [Nyitra m.] (Hnt. 1882: 7); 2. F e l s ő - K a p a r á s [Nyitra m.] (Hnt. 1882: 89); 3. [Nagykopáncs, Csanád vm.] K a p a r á s d ü l ő (Hnt. 1944: 298; 1956: 315); 4. [Nagysurány] K a p a r á s (Hnt. 1892: 1221; 1907: 461), K a p a r á s p u s z t a (Hnt. 1944: 298); 5. [Sári] "A Váci pp 1813. évi schcrnatizmusa szerint Sári filiái voltak még: ( ...) K a p a r á s 7 rk és 1 ref, ev lakossal, 1/4 óra távolságra" (TörtHnt. Pest-Pilis-Solt ... 157), K a p a r á s (Hnt. 1907: 4 6 1 ), K a p a r á s p u s zta (Hnt. 1926: 149; 1933: 284); 6. [Sárkány, Esztergom m.] K a p a r á s m a j o r
A K u t y a k o p a r ó Petőfi versének köszönhetően - bár ezt sem elterjedtsége, sem pedig valamilyen hozzáfűződő nevezetesebb esemény nem indokolja - a legismertebb csárdanévünk, amit a jellegzetes, tréfás csárdanevek között rendre 2 felsorolnak (CZF. 1: 907; GYÖRFFY, i. m.; BÁRCZI, Szók. 148; LAcZKó-nál a K u tya ka p a r á s i szerepel ajátszi szóképzés egyik eseteként: NyF. 49. sz. 28). A K u t y a k a p a r ó - fé l e nevek eredete mindmáig ismeretlen. Az eddig előforduló magyarázatok nem igazán meggyőzőek, sokkal inkább a névhez kapcsolódó anekdoták ezek, mint sem valódi motívumok, tulajdonképpen a név és denotátuma közötti utólagos kapcsolatteremtésről beszélhetünk esetükben (vö. a B á n o m - m a l : SZABÓ DÉNES: NytudÉrt. 70. sz. 111-6 és a M o r g ó - v a l : KIs TAM Ás: Nyr. 115: 263-7). Az egyik feltevés szerint azért hívják K u t y a k a p a r ó - n a k , mert a régi nagy lakomák emlékét őrző maradékot kapargatták ki itt a kutyák (Szűcs, Pusztai szabadok 139-50; Szűcs egy másik könyvéből ezt idézi CSEFKÓ is: M Ny. 46: 168-9). Eszerint egy virágzó csárda emlékét őrzi a név. M ások szerint éppen ellenkezőleg: itt még a kutya se talált ennivalót, annyit ér az egész csárda, mint az, amit a szükségét elvégzett kutya bekapar, némi enyhítéssei egy kutyakaparást. Ezért is hívják más néven K u t y a k a p a r á s i c s á r d á - n a k (CSEFKÓ: uo.). (Ez utóbbi feltevés szépséghibái között megemlítendő az a tény, hogy a kutya nem szokta elkapami üriilékét, legfeljebb a megmaradt ételt ássa el.) HIDVÉGI LAJOS egyik adatközlője újabb magyarázattai szolgál: ,,A népek azt beszélik, hogy egy juhász kutyája aranyat kapart ki, egyet bevitt a gazdájához, abból építette a csárdát, a K u t y a k a p a r ó t " (i. m.). Hasonló történetre DUGONITSnál is van utalás az Etelkában: "Csak egy puska lövésnyire vagyon azon Csárdához, amint Pusztaszer felé mennek, ama homok-domb mellynek 3 közepéből kivonatott ama rézládika", amit ti. egy kutya kapart ki (Etelka 1: 239). Említést érdemel, bár az általam ismert adatok nem támasztják alá, PÉTER LÁSZLÓ feltevése is. A k u r t a k o c s m a kapcsán ezt írja: "Nincs kizárva azonban az sem, hogy a k u r t a a. m. k u t y a jelentésváltozáson keresztül (vö. HASAN EREN: M Ny. XLII, 56) valamilyen kapcsolatban lehet ez az elnevezés a (... ) ( ...), és a népdalainkból ismert K u t y a k a p a r á s i K u tya ka p a r ó ( . . . ) csárdával
(Hnt. 1882: 143), K a p a r á s (Hnt. 1892: 1221), K a p a r á s p u s z t a (Hnt. 1907: 461): 7. [Szelőce, Nyitra vm .] K a p a r á s p . (Hnt. 1907: 461). K aparó: 1. [Balm azújváros] K a p a r ó z u g (Hnt. 1956: 315); 2. [Bükkaranyos] K a p a r ó v ö l g y (Hnt. 1944: 298); 3. [Farm os] K a p a r ó t a n y a (Hnt. 1956: 315), K a p a r ó , terület (M o. fóldr.név-tára 2. Pest m .); 4. [Guszona, Göm ör és Kis-Hont vm .] K a p a r ó (Hnt. 1882: 143, 1893: 240); 5. [Kisterenye, Nógrád és Hont vm .] K a p a r ó p u s z t a (Hnt. 1926: 149); 6. [Napkor] K a p a r ó t a n y a (Hnt. 1907: 461): 7. [Várgede, Göm ör és Kis(Hnt. 1907: 461, 1944: 298); 8. [Vizslás, Nógrád vm .] K a p a r ó (Hnt. Hont vm .] K a p a r ó p u s z t a 1882: 143, 1893: 240), K a p a r ó t e l e p (Hnt. 1892: 1221), K a p a r ó p u s z t a (Hnt. 1907: 461, 1926: 149, 1933: 284, 1956: 315). K aparós!: [AIsózsolca] K a p a r ó s i t a n y a (Hnt. 1907: 461, 1926: 149, 1933: 284, 1944: 298, 1956: 315, 1967: 109). K utyakaparó: puszta Borsod m egyében (CzF. m, 1221). - Feltűnő, hogy a puszták és a csárdák területileg m ennyire elkülönülnek.
E z a z ö s s z e f iig g é s
c s á r d á v a l.
A n é v f e jté s e r e d e té n e k
e lő tte m
kurta
( H A s A N E R E N s z e r in t a
a
e m a g y a r á z a to k
k é rd é sé b e n
Kutyakaparási,
a n é v re n d sz e r,
a névadási
" é r te lm e s íté s "
e g y ik
s z e m p o n tjá b ó l
m e g lé tü k e t
o lv a s a ti
egyéni
ta lá lm á n y a
v ita th a ta tla n u l
s z in té n
(Kutya)kaparás a d a to lt
h e ly e n
csak
van
m u ta tn a k
p é ld a ) ,
a la p já n
ta lá n
Kaparás-ban v a g y k o c sé ri Kaparás-ra
e r e d e té t a A
" n e v e z te tik
onnan,
( P E S T Y ...
te ts z e tő s
60;
a f ö ld b e
vagy
m o z z a n a tá t, is le n n e
m o tív u m ,
h is z
a
o ly a n
-ás, -és
képzővel
E lő f o r d u lh a t
ezzel
tu la jd o n k é p p e n m ódnak is ( v ö . 1
a I I .) p o n tb a n
v is z o n t
e lő f o r d u ló
és a
-
A m e g s z ü le tő
( H e ls in k i,
h o g y a z e ln e v e z é s i
u g y a n o ly a n m e r te té s é b e n
tá r g y a lt
m ódon M.
a la k u l,
R A IN Io :
p e d ig
K ocsér hogy
E nnek
a n é v c s a lá d m a g y a r á z a t:
az
v a ló s z ín ű ,
a
(a z
n e m je lle m z ő e k a m e ly e k
én
c sá rd a
véve
je le n té s b e li
négyezer
s z ó a lk o tá s s a l,
a f e n te b b
is lá ttu k . E n n e k a
in k á b b
m e g f e le l
kutyakaparás
a
EERO
K rv IN IE M I
n e m is ö n k é n y e s e n je lö lik
N é p r N y tu d .
2 2 -2 3 :
2 5 9 -6 0 ).
nevében"
g y a k ra n
tr é f á s h a n g u la to t
a la p o t n e m is v á la s z tjá k ,
h e ly e k
a z I. (é s
a z a la k u lá s
c sá rd a n e v e k b e n m e g le v ő
k a p c s o la tá r ó lllja
ily e n f a jta
a az
v a la m ily e n
m in te g y
a re n d sz e rh e z
m ás
a v a ló d i
m e g m a g y a rá z n i
1 9 7 7 ) : " A n é v k e le tk e z é s m in t
e g y ik
r á p é ld á t) .
n e v e in k n é l
n é v re n d sz e r
lá tá s r a
Kaparás
m e g . B á r m ily e n
h o g y e z v o ln a
n e v e t, m in t p é ld á u l
sokkal
a
é p íté s é n e k
le h e tn e
m eg
e ls ő
hogy
ö r ö k íte tté k
v ita th a ta tla n u l -
m in d ig
é s O rd a sh á z a
o lv a s h a tó
c sá rd a n e v e k ,
f ig y e le m b e
168)
m in d
( s ő t a le g tö b b
fo rrá so k
p u tr ic s á r d á k
n e m ta lá lta m hogy
ú j n e v e k é s a f u n k c io n á ló
vedet c. könyvében a z t je le n ti,
46:
v á jt
" k a p a r á s á t"
k a p jo n
k ü lö n ö s e n
a la k o k
k e ll k e r e s n ü n k .
k ö r ü lm é n y e s e n
Kutyakaparó-féléknél
C SEFK Ó : M N y.
e lő tti
K is te le k ,
neveznének
szem ben,
v a g y m e to n ím iá v a l
képzős
5 1 5 ).
m égsem
le g a lá b b is
lá ts z a n a k
a z o tt le v ő d o m b a á s a to tt p in c z e "
lé tr e jö tt
c s e le k v é s t
a d a to s g y ű jte m é n y e m b e n
k ö z ü l a z e lő b b ie k
is s z ó lv a , h o g y e g y á lta lá n
a rró l n e m
k a p c s o la to s
m e ta f o r á v a l
d o m b o ld a lb a
e lé g
egyébként
a la k o k .
a z a la p já n ú g y v é lh e tn é n k ,
e z a m a g y a r á z a t,
v iz s g á la tu n k
bár
Kaparási
P E S T Y- n é l
P e s t- P ilis - S o lt
Kaparás-ból
a la k o t,
ig é b ő l
egy
a f ö ld k iá s á s á t,
Kutyakaparás c sá rd á v a l
is
je le n
a z a f e lte v é s ,
é p ité s e k o r
tű n ő m a g y a r á z a tn a k
c sá rd a n e v e k je lle g z e te s
1800 E c se r,
a ha
Kaparósi e s e té b e n Kutyakaparói J Ó K A I
lé tr e jö tt,
és
-ás
az
e lf o g a d h a tó
van
a lk o to tta k a t
a h o l a n é v a le g e lte r je d te b b ,
Kutyakaparás-ban
a
m e rt a c sá rd a
Jászkunság
m e g f e le lő n e k
az
( ld . C e g lé d ,
e g y sz e r-
te k in th e tjü k ,
m á s o d la g o s a k
Kutyakaparási (Kutya)kaparó n e v e k
Az
és a
m íg a
k ie g é s z ü lé s s e i
m e g ta lá lh a tó k
1
k ie g é s z ü lé s s e i
Kutyakaparósi
(A
h o g y a K is k u n s á g o n ,
e z e k re
E nnek
C sá rd a n e v ü n k
tá m o g a tá s t
m á s o d la g o s n a k
H a s o n ló k é p p e n
te le p ü lé s e n
Kutyakaparás-t
4 5 : 3 2 8 ).
n e v e k e t m in t a z u tó la g o s
is f e lté te le z h e tü n k ,
képzéses
és a
F e ltű n ő ,
a n y o lc
a d a ta in á l) .
képzésés
f e lte h e tő le g
ír á s h ib á t
ném i
é lő n é v k é n t lé te z e tt
e r e d e tib b n e k .
(M N y .
is e lő f o r d u l.)
le h e ts é g e s .
Kutyakaparói
m ó d já v a l,
is le h e t.)
a
n e m ig e n
a d h a tn a k és
e lf o g a d ju k .
vagy
s z e m p o n tjá b ó l A
tip ik u s
e g y á lta lá n
u g y a n is
v ilá g o s "
(Kaparás, Kaparási, Kaparó, Kaparósi, Kutyakaparó, Kutyakaparói, Kutyakaparósi) é s
szokások
név
e r e d e te
s e g íts é g é v e l
(Kutya)kaparósi
e lő f o r d u ló
nem
s z ó s z in o n ím á ja k é n t
a n é v v á lto z a to k
Kutyakaparás, egyszer
azonban
kutya
ta r to z ó
típ u s o k
(m a g y a ru l
V a a ra t a la p já n
k i, h a n e m id é z i
is -
'd o m b o c s k a ,
a m it
té v e d e k ta lá n , n e v e z e tt,
(~
a m ily e t)
fö ld d e l
n á lu k n á l jó v a l
k u ty á k
le ta k a rt
s z o k ta k
dom bok
'o l y a n
k in é z e tű
c sá rd a ,
A je le n té s b e li
e ln e v e z té k
őket
n é v a lk o tá s s a l
ta g ja is k ö n n y e n
a
m in t
a
Kutyakaparás-nak. Kutyakaparás-ból
(ld . a m e llé k e lt
á b rá n )
N em
á lta lá b a n
á llta k l , k ü ls e jü k
k u ty a k a p a rá s '
A z e llip s z is s e l
szó.
Gugyori-nak
K is k u n s á g b a n
k ö z e lé b e n
lé tre jö tt
m e g m a g y a rá z h a tó .
m e lle tt
ö s s z e k a p a rn i'
" g u g g o ló " -n a k ,
m e ly e k
buckák,
n e v e k e t k a p ta k , v a g y is
nevek
p u tric s á rd á k ,
nagyobb
k é p z e ttá rs ítá s s a l
a la k u lt
a
h a ú g y v é le m , h o g y e z e k a m á s h o l
k e lte tte
k o n n o tá c ió jú
a n é v c s a lá d
tö b b i
é s a k é p z é s e s k ie g é s z ü lé s s e I
egyedül
Kutyakaparó
a
ig é n y e l
b ő v e b b m a g y a rá z a to t. I c é p z . I c ie g .
Kaparás --.
Kaparási csárda Kaparói
I c é p z . I c ie g .
Kaparó~
m e ta fo ra
kutyakaparás
---.
Icép~Kaparósi
Kutyakaparás
utyakaparósi (A z á b rá b a n
v á z o lt
fe jlő d é s i
v e k n e k a n é v re n d sz e rb e éppenséggel
a z itt b e m u ta to tt
É rd e k e s lé tre jö tte .
és A
a la p já n ( 2 ) '] ,
,,É s a m ily e n
N em n y e lv
v o ln a
hanem
m aga
ta lá n
'k u n y h ó ,
h a n g a la k ja ,
u tá n
h e ly e z té k
fo rm á ja
-
-ás
á 1 l6
m ár
m ás
és
I O ly a n
a v id é k e ,
az
név a
e re d e ti
névadó
a n a ló g iá s
h a tá s a i
fu n k c io n á lis -s z e m a n tik a i
e l a n e v e t a re n d sz e rb e n
le x ik á lis -m o rfo ló g ia i
Kutyakaparó Kutyakaparás
irá n y ú
nem
ne-
i s l e j á t s z 6 d h a t o t t .) Z a
végű
tű n t,
a n é v re n d sz e r
-
b á r e c ik k
p u tri' je le n té s ű ha
m u ta tja
k ia la k u lt
is e lk é p z e lh e tő k ,
[ 'o l y a n
c s á rd a (1 ), m in t
(-ás k é p z ő r e
s a já to s s á g a in a k
I K ö rü lö tte
a hom okbuckáknak
I Se'
i. h . 5 7 5 ).
fö lö s le g e s
v is k ó ,
a z e lle n k e z ő je
s z o k a tla n n a k
E z u tá n
e z a c sá rd a ,
h o s s z a , s e ' v é g e " (p e tő fi: 1
egyedül
s z e rk e z e té b e n .
a k u ty a k a p a rá s
a m á s o d la g o s a n
u tá n m á s irá n y o k
m ú 1 c ö d é s é t jó l
b iz o n y á ra
e lh o m á ly o s u lá s a
v o n a tk o z á s a i
m e lle tt
fo ly a m a to k n a k
n é v re n d sz e r
sz á m á ra
é rv é n y e s ü lte k
I vö.
a
c sá rd a n e v e k b e n
n é v h a s z n á ló k m o tív u m
ú tv o n a la k
v a ló b e ille s z k e d é s e
m ásként
k e re te it
s z a v a it,
nem ,
s z é tfe s z íte n é
s z ó c s a 1 á d ja it
e g y fa jta
-
n y e lv já rá s a in k
is v iz s g á la tn a k
a s s z o c iá c ió s
h á tté rk é n t
é s a ré g i
a lá v e tn i.
E zek
m in d e n k é p p e n
-
gonyhó, gugyee, gugyesz, gugyész, gu/yhó, gunyesz, gunyhó, gunyics, gunyó, gunnyó, gurgyaJ, gurgye/esz, gurgyee, gurgyesz, gurjesz, gurgyi, gurgying, kodie, kotée, kótee, kotyee, kotyesz, kotyhee, kottyesz, kunhó, kunyhó, kunyó, kunnyó, kutee, kutyee, kutyée ( Ú M I s z . ) , gugyo/ó, gurgyó ( C z F . ) , gugyulIó ( M I s z . ) ; gurda, gurdon,gugyolIó (HERMAN Orró, A m a g y a r k ö z re já ts z h a to tt
p á s z to ro k 83~,
a je 1 e n d o lg o z a tb a n
n y e 1 v k in c s e .
TIMÁR:
tá rg y a lt
B p ., 1 9 1 4 . 1 8 9 - 9 0 ) ;
M N y . 4 6 : 1 8 3 ~ ).
c sá rd a n e v e k
kusom yó
a la k u lá s á b a n .
L d . p é ld á u !:
(u o . 1 9 6 ); v ö . m é g
C S E F lC Ó :
M N y. 45:
v ég ző d ő ö sszetett fő n év ) m eg v álto ztatásáv al, ú n . in d u k ció s n év ad ássae eg y m ásik h aso n ló lex ik ális-m o rfo ló g iai típ u sh o z ren d elték : a szo k atlan szó v ég i m o rfém át eg y a csárd an ev ek b en g y ak o ri to ld alék , a fo ly am ato s m ellék n év ig en év k ép ző je v álto tta fel. A z -ó, -ő k ép ző szárn o s csárd a- és k o csm an év b en m eg találh ató ( B ú s i n t ó , C s e p e g t e t ő , D ü b ö r g ő , D ü h ö n g ő , H u g g y a n t ó , J a j g a t ó , K o p la ló ,
K o s la tó ,
K ö p kö d ő ,
Kucorgó,
Kúdorgó,
M orgó,
R a g yo g ó ,
U gró,
és jelleg zetesn ek tek in th ető az ö sszetett szó b ó l k eletk ezett csárd an ev ek b en is ( B i c s k a d o b á l ó , B ú s z e r z ő , C s e n d ő r a k a s z t ó , C s i l l a g v i z s g á l ó , Villo g ó )
F a l k a fo g y a s z t ó ,
H á m s zá r ító ,
K u tya s zo r ító ,
L ib a d ö g lő ,
M is e m u la s ztó ,
A felso ro lt n ev ek an aló g iás h atása alap ján érth ető , h o g y a K u t y a k a p a r á s alak ja m iért ig azo d o tt eh h ez a fo rm áh o z. A p u tricsárd ák n ev ei csárd an ev ein k n ek eg y ik ig en érd ek es és szín es fajtáját alk o tják . Ism ertség ü k re v ag y talán in k áb b "tip ik u sság u k ra" jellem ző , h o g y tö b b k ö zü lü k k ö zszó v á is lett. L eg ism erteb b , k ö zn y elv i szó v á v ált csárd an ev ü n k a l e b u j , am i m a ro sszalló árn y alattal 'k iseb b , eld u g o tt, ro sszh írű k o csm á' -t jelen t (É rtS z. 4 : 6 1 7 ). A T E S z. 1 8 1 0 k ö rü lrő l k ö zli elő szö r k ö zn év i jelen tésb en : "M eg -száltam a G u g y o r i - L e - b ú j k o tsm áro sn ál" (2 : 7 3 6 ). E lein te k ö zszó i jelen tése is ő rizte a p u tricsárd ák ra v aló v o n atk o zást, és első so rb an a fö ld alatti k o csm ák at h ív ták íg y : 1 8 3 8 : , . L e b u j : . . . E in e u n terird isch e K n eip e" [= fö ld alatti k o csm a] (T E S z. u o .); , . L E B Ú J . . . a tö b b i h ázak h o z k ép est m ély en fek szik . K ü lö n ö sen fö ld alatti tan y a, m ely b en szeszes italo k at áru ln ak , s g y an ú s n ő szem ély ek tartó zk o d n ak " (C Z F . 3 : 1 3 3 ; v ö . m ég B A L L . 2 : 1 6 3 ; B A L A S S A2 : 9 ). A L e b u j m ellett a G u g y o r i és a L e b u k i ( B u k i ) n év is m eg in d u lt a k ö zszó v á v álás ú tján , d e a k ö zn y elv ig m ár n em ju to ttak el. A g u g y o r i és a l e b u k i k ö zü l a g u g yo r i az elterjed teb b . S zárm azására u taló jelen tésén tú l ('ro ssz k o csm a, leb u j': Ú M T sz. 2 : 7 0 0 ; v ö . "áld o m ásra m en tek , eg y ro ssz g u g y o r i b a " : A ran y Ján o s: i. h .) i.sm eretes 'ro zzan t, alacso n y ép ü let' és 'n ád k erítés, tető n élk ü li árn y ék szék ; p ity ere' jelen tése is (u o .). E zen ú jab b értelem éb en is rég ó ta h aszn álják : 1 8 0 1 1 1 8 9 8 : "V isg áld m eg [a p arasztn ak ] a ro zsát g u g y o r i h ázáb an " (B essen y eitő l id ézi a N S z.). A l e b u k i csak 'ro ssz h írű k isk o csm a' jelen tésb en fo rd u l elő (Ú M T sz. 3 : 7 5 7 ). A z Ú M T sz. által m eg ad o tt 'eld u g o tt, félreeső (h ely )' jelen tés, m in t a szó tár ad atai is m u tatják , csak a c s á r d a szó v al eg y ü tt találh ató m eg . A b u k i esetéb en m ég a m ellék n év i jelleg sem b izo n y íth ató eg y értelm ű en , szerin tem az Ú M T sz. id ézte n ép d alb an is csak tu lajd o n n év k én t áll: "K ö zep ib e ety n ag y b u k i csárd a" (1 : 6 2 8 ).
N ya kvá g ó ,
1
P apramorgó,
P e n d e lyh a jtó ,
P ip a g yú jtó ,
S ze m s zú r ó ).
A z in d u k c ió s v a g y re n d sz e ra ssz o c iá c ió s n é v a d á sk o r "e g y a d o tt h e ly n é v re n d sz e r e tim o ló g ia ila g á tlá tsz ó , m o tiv á lt, a n y e lv é rz é k sz á m á ra le író je lle g ű n e k fe lfo g o tt n e v e i á lta l k iv á lto tt a ssz o c iá c ió k ré n e k n y e lv i
je le n tik a n é v a d á s a la p já t" (H O F F M A N N IS T V Á N , A m a g y a r h e ly n e v e k e le m z é se . K é z ira t. D e b re c e n , 1 9 9 2 .2 0 8 ).
re n d sz e -
