>> ISBN 961-7241-70-1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeinek jelene és jövője az ezredfordulón
Dr. Kocziszky György:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági helyzetéről az ezredfordulón Reményeink szerint az Észak-magyarországi régió történetében a XXI. század elején új fejezet kezdődik, amelyben egyre nagyobb szerepet kap a gazdaság teljesítőképessége és hatékonysága, a tőke koncentráció, az új innovatív tudásközpontú ágazatok megjelenése. Az Észak-magyarországi régió társadalmi-gazdasági viszonyait a XX. század során legalább három lényeges történelmi hatás formálta, amelynek következményei, bár eltérő mértékben, de ma is érezhetőek. Nem lényegtelen tehát ezek számbavétele. Az első alapvető gazdaság és társadalomformáló változásokat az I. világháború utáni országhatár módosulás idézte elő a térségben. A trianoni szerződés a régióban az öt (Nógrád, Gömör és Kishont, Abaúj-Torma, Borsod és Zemplén) vármegye területét érintette. Ennek következtében az ipar kapacitásának közel 70 %át, térségi felvevő piacainak közel 60 %-át veszítette el (1. ábra). A geopolitikai változásoknak számos, a gazdaság térszerkezetét drasztikusan befolyásoló hatása volt. Ennek következményeként például a borsodi kohászat elszakadt legfontosabb vasérc-, mészkő- és bányafa forrásaitól. A Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű Rt. (RIMA) ózdi és borsodnádasdi telepe, valamint az Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) diósgyőri gyára az ország nyersvas és acélszükségletét biztosítani tudta ugyan, azonban a nyersanyag-ellátáshoz szükséges vasércbányák részben Csehszlovákiához, részben Romániához kerültek. Így Magyarországnak egyetlen számottevő vasércbányája maradt, Rudabánya, amely azonban a békekötés előtti vasércvagyonnak csak 14 %-át tette ki.
1. 1. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2000-ben
5
<<
>> Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának második lényeges korszaka a „szocialista iparosodás”, a „Sajómenti Ruhr-vidék” mítoszának időszaka volt. A híres, hírhedt ötvenes években az ipar fejlesztésében a megye országos prioritást kapott (1. táblázat). 1. táblázat: A beruházások alakulása 1950-1953 között (millió Ft, ill. %)
Év
Magyarország
1950 1951 1952 1953
B-A-Z. megye
9.664,5 13.126,5 15.953,0 16.848,2
715,2 1.430,8 2.105,8 2.412,0
B-A-Z.m. részaránya 7,4 10,9 13,2 14,3
Forrás: KSH adatok alapján Az ország összes bányászati beruházásaiból 1953-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe került mintegy 25 %-a. (Az arány fokozatosan csökkent, 1957-ben ez már csak 17,3 % volt.) A kohászat összes beruházásaiból 20-29 % jutott a megyének, a villamosenergiaipari beruházásokból pedig még ennél is nagyobb volt a megye részesedése (32-42 %) 1950 és 1957 között. Az ország vegyipari beruházásaiból 18-35 % jutott a területnek és csak 1957-ben csökkent jelentősen részesedése. A nehézipari koncentráció megváltoztatta a megye településszerkezetét, társadalmi összetételét. A megye lakossága 1949-56 között 10,9 %-kal nőtt, ezen belül Miskolc lakossága 35,7 %-kal gyarapodott. Ezzel szemben az ipari munkások átlagos állományi létszáma a vonatkozó időszakban a megyében 65,9 %-os, Miskolcon pedig 62,9 %-kal nőtt. 2. táblázat: Az aktív keresők megoszlása népgazdasági ágak szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Ipar Építőipar Mezőgazdaság kereskedelem Közlekedés Egyéb Összesen: Forrás: KSH adatok alapján
1949 24,3 % 1,5 % 51,9 % 2,8 % 3,7 % % 15,8 % 100,0 %
1958 29,9 % 2,6 % 44,3 % 4,2 % 5,8 % 13,2 % 100,0 %
>> Borsod-Abaúj-Zemplén megye A megye mezőgazdasága az iparosítás korszakában rohamosan veszített súlyából. Az ágazatból való elvándorlásnak végső lökést adott a mezőgazdaság „szocialista” átszervezése, (a mezőgazdasági népesség 1960-63 között 42.000 fővel csökkent !). A 80-as évek közepétől, de különösen a 90-es évtized első éveiben drámai mértékű és hatású változások következtek be a megye gazdaságában és foglalkoztatási helyzetében. Ezekben az években megindult (korábban meghatározó jelentőségű) a kohászat, bányászat és gépipar visszafejlődése. Erőteljesen visszaesett az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés volumene és értéke; a nagyvállalati struktúra felbomlását, a privatizáció előrehaladását, a felszámolási és csődeljárások sokaságát a munkahelyek tízezreinek megszüntetése és a tömeges méreteket öltő munkanélküliség kísérte. Romlott a térség országos megítélése, a helyiés az országos sajtó híradásaiban elsősorban a kohászat magánosítása körüli kudarcok, a privatizációt követő kényszerű reprivatizációról szóló beszámolók kerültek előtérbe. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gazdasági átalakulás tehát az országosnál több vonatkozásban nehezebb feltételek mellett indult meg. Jól tükrözik ezt az 1990-1995 közötti megyei statisztikák. A kilencvenes évek elején az ipari termelés az országosnál nagyobb mértékben esett vissza, (az 1992. évi termelés összehasonlító áron nem érte el az 1989. évi felét, míg országosan kétharmadára csökkent). A XX. század utolsó évtizedének első felében a megyében eszközölt beruházások visszafogottabbá váltak, a külföldi befektetők mérsékelt érdeklődést mutattak a térség iránt. A megye részesedése a gazdasági szervezetek országos beruházási teljesítményértékéből az 1990. évi 6,3 %-ról öt év alatt 5,2 %-ra mérséklődött. Az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték 1990-ben 86 %-át tette ki az országosnak, 1995-ig ez az arány 70 %-ra mérséklődött, mind az öt évben alatta maradt a megyék átlagának. Az 1995. évi adatok szerint a külföldi érdekeltségű vállalkozásoknak mindössze másfél százalékát jegyezték Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. (A külföldi befektetések összege 36 milliárd Ft-ot tett ki, nem érte el az országban beáramlott működő tőke 3 %-át.) Az évtized második felében a megye gazdaságában pozitív jellegű változások indultak meg. Nőtt a megye ipari termelése, változatlan belföldi értékesítési arányok mellett emelkedett a megyei illetőségű ipari vállalkozások exportja, az évezred végére csökkentek valamelyest a foglalkoztatási gondok. Miközben felismerhetők a javulás jelei, a megye gazdasági térszerkezetében markáns különbségek körvonalazódnak (2. ábra). A megye kistérségeinek többsége támogatásra kijelölt terület, ezen belül az edelényi, encsi, ózdi, sárospataki, sátoraljaújhelyi, szerencsi, szikszói társadalmi- gazdasági szempontból elmaradott, súlyos munkanélküliséggel küzdő, és mezőgazdasági vidékfejlesztésre/ipari szerkezetátalakításra egyaránt javasolt körzet. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlődését a XXI. század első évtizedében vizsgálataink szerint legalább hat tényező befolyásolja, amelyeket a területfejlesztés egyetlen szintjén ma sem lehet figyelmen kívül hagyni.
>> Borsod-Abaúj-Zemplén megye
V á lla lk o z á s 80 70 60
Az Észak-magyarországi régió átlaga
50 40 30 20
Sz iks z ói
Enc s i
Edelény i
Óz di
Sátoraljaújhely i
Sz erenc s i
Kaz inc barc ikai
Sáros pataki
Tis z aújv áros i
Mez őköv es di
0
Mis kolc i
10
2. ábra: A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma B-A-Z-megye kistérségeiben (1998) Forrás: KSH B-A-Z. Megyei Igazgatósága, 2000.
(a) A múlt negatív örökségének felszámolása, a gazdaság revitalizációjának folyamata időigényes. A megye gazdasági problémái nem a piacgazdasági átmenettel kezdődtek, a ’90 évek elején megindult társadalmi-gazdaságiváltozások következtében „csak” leomlottak azok a „paravánok”, amelyek a virtuális teljesítmények és eredmények fenntartása érdekében a valós helyzetet hivatottak voltak leplezni. A technikai és technológiai rés növekedése a hetvenes évek közepétől felgyorsult, amit a politika-vezérelt esetleges és parciális beavatkozások érdemben nem tudtak megakadályozni. A revitalizáció tőkeigényes, s mint az európai országok hasonló gyakorlata is igazolja (pl.: Ruhr-vidék) időigényes. (b) A tercier szektor teljesítménye, megújuló és innovatív képessége az elkövetkező években is meghatározza a térség gazdasági-társadalmi pozícióit. Bár Borsod-Abaúj-zemplén megye ipari teljesítménye az elmúlt évtizedben lényesen kisebb súlyt képvisel mint egy évtizeddel korábban, de ma is meghatározó a gazdasági növekedés szempontjából. A megyei statisztikai adatok egyértelműen azt igazolják, hogy az ipari jellegű kistérségek jövedelemtermelő képessége messze meghaladja az ipar-hiányos térségekét. Elemzéseinkből az derül ki, hogy az ipari jellegű kistérségek eltartó képessége magasabb, az ott élők jövedelmi viszonyai kedvezőbbek. (A megye 11 statisztikai kistérsége közül három tekinthető ipari jellegűnek; lásd: 3. ábrát).
>> Borsod-Abaúj-Zemplén megye
400000
Ft
350000
Megyei átlag
300000 250000 200000 150000 100000 50000 Encs i
Edelényi
Sziks zói
Szerencs i
Ózdi
Sátoraljaújhelyi
Sáros pataki
M ezőköves di
Kazincbarcikai
M is kolci
Tis zaújváros
0
3. ábra: Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap kistérségenként, 1999. Forrás. KSH. B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága, 2000.
Az ipar a XXI. század elején Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (az általánosan tapasztalható tercializálódás mellett is) változatlanul releváns tényező marad. (c) A leköszönt évszázad utolsó évtizedének végére befejeződött a megyében a tulajdonviszonyok átrendeződése. A megye kiemelt vállalatainak életében meghatározó lett a külföldi tőke szerepe, a kis- és középvállalatok többsége hazai tulajdonban maradt. A megye kistérségeinek tőkebevonzó képességében jelentős különbségek vannak, vélhetően ezek az eltérések az elkövetkező években meg is maradnak. Ugyanakkor az elkövetkező években felértékelődik a hazai, méginkább a helyi tőke szerepe. A helyi gazdaságpolitikának a korábbiaknál jobban meg kell ezért becsülnie a helyi vállalkozókat. (d) Az elmúlt években számos, az esetek többségében sikertelen kísérlet volt a roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációjára. A XXI. század első évtizedének egyik legfontosabb feladata az érdemi integráció, ennek hiányában különösen a kistérségek esetében eliminálódnak a gazdasági eredmények. (e) A XXI. század első évtizedében tovább erősödik a megye fizikális infrastrukturális potenciálja. A kiépítettebb infrastuktúra javíthatja a megye imagét, tőkevonzó képességét, az itt élők közérzetét, de ez a kapcsolat is sztochasztikus jellegű. A hatás erősségét a kistérségek innovatív és megújuló képessége határozza meg. (f) A megye kistérségeinek jövőjét az elkövetkező években alapvetően befolyásolja a foglalkoztatás helyzete. Erősödni látszik annak veszélye, hogy a foglalkoztatás hiánya a fogyasztást csökkenti, ami távol fogja tartani a tercier szektort, mely végső soron tovább rontja a foglalkoztatási mutatókat, csökkenti a helyi önkormányzatok teherviselő képességét, szegénységet generál.
>> Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési terv végrehajtásával, de ezek „alig élték túl” elkészültüket). A tovább Encs – Abaújszántó - Mád: a 3. sz. főút és a 37-es sz. közlekedési út közötti kapcsolat megvalósítása főútvonal jelleggel. • Az idegenforgalom kiépítése érdekében szállodai hálózat fejlesztése. • Az egészségügyi szakrendelési hálózat további bővítése, hogy ne kelljen a betegeknek Szikszóra, Miskolcra utazniuk. • Gyümölcsfeldolgozó üzem létesítése, a termelői háttér adott. • A közeli Szlovákia kínálja a kishatármenti gazdasági és kereskedelmi forgalom kiépítését. • Indokolt az Ipari Park cím 2000. évi elnyerése után az Ipari Park működtetése Encsen, mint térségi központban. • Az 1999-2000-ben helyi, környékbeli és szlovák vállalkozók és vállalkozások részvételével megrendezett Abaúj Expo szélesítésére és megújítására van szükség. • A vadászat és a vadásztatás is – mint szolgáltatás – elősegítette a térség fejlesztését a külföldi vadászok fogadása révén. Sok vadász egyben tőkés befektető is hazájában, és ide is tőkét hozhat. • Encsen és térségében fontosabb a mezőgazdaság túlsúlyának mérséklődése, az ipar és a turizmus arányának növekedése. További feladat a térség imázsának javítása, a „sötét és szegény Abaúj” helyett a „Magyarország változatos és zöld térsége” irányába való eltolódás, pozitív imázs kialakítása.
>> Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Felhasznált irodalom (-): Abaúj közelről. Abaúj Térségi Gazdasági- és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. AGVA, 1997. (-): Abaúji fejlesztési programok egységes szerkezete. Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség.ATÖSZ, 2000. (-): Abaúji kistérség iparfejlesztési stratégiája. ATÖSZ, 1998. (-): A falusi turizmus lehetőségének komplex megvalósításának és a programszervezés lehetőségeinek meghatározása Abaúj tájegységre vonatkozóan. ATÖSZ; 1999. (-): A Forrói hűtőház, valamint a gyümölcsfeldolgozó üzemek koordinálási lehetőségei. ATÖSZ; 1999. Beke Gusztáv: Encs története. Polgármesteri Hivatal. Encs, 2000. (-): Belső-Cserehát fejlesztési stratégiája. ATÖSZ, 2000. (-): Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve (1968; 1978; 1981 1985 1986; 1994; 1995; 1996; 1667; 1998; 1999.) KSH. B-A-Z Megyei Igazgatósága. Bokor Sándor: Encs és térségének befektetési erőforrás térképe. B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ, 2001. (-): Encs város adattára 1985. Encs Városi Tanács, Encs. (-): Gönc és térsége mikrotérségi fejlesztési stratégia. Gyümölcs feldolgozás és gyümölcs-forgalmazás lehetőségei: Gönc és körzete. ATÖSZ, 1999.
