GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL

DR. MIHÁLYI PETRA



GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EURÓPAI UNIÓBAN Bevezető gondolatok A jövedéki adó az adójog egyik részterülete, egy különleges darabja, melyet már évtizedek óta alakítanak közösségi és tagállami szabályok. A közösségi előírásokra azért volt szükség, hogy minden tagállam pontosan ugyanazokra a termékekre alkalmazza a kialakított közös szabályokat. Ezeket irányelvek formájában bocsátották ki. A tagállamoknak a jogharmonizáció szellemében a jogszabályaik kialakításakor ezeket az előírásokat figyelembe kellett venniük. Ez a harmonizációs folyamat összefügg az európai integráció alakulásával, hiszen a vámhatárok lebontásával tudták kialakítani a közös jövedéki elveket. A jövedéki adózás fontosságát az adja, hogy valamely termékeket különös védelem alá helyezve emeli ki a többi közül. E termékek közé tartozik a bor is. Azért választottam témámul a jövedéki adóra vonatkozó közösségi együttműködést, mert talán nem tartozik a legszélesebb körben ismert adótípusok közé, jelentősége azonban vitathatatlan tekintve, hogy hazánk államháztartási bevételeinek jelentős részét képezi (kb. 10 %-át). A közösségi szabályozás pedig lényegében alapját képezi a tagállamok szabályozásának. A termékek közül pedig azért a borra esett a választásom, mert Magyarország a borainak köszönhetően világszerte elismert lett, és mivel én magam is fogyasztója vagyok, érdekelt, hogy mégis milyen előírások vonatkoznak ezen termékre. Publikációmban főként az Európai Uniós szabályozásról írok, de összevetem a magyar szabályokkal, hiszen Magyarország is az Európai Unió tagja, és példaként szolgál arra, hogy a közösség által kialakított elvek hogyan érvényesülnek egy tagállam jogszabályaiban. Rávilágítok, hogy melyek azok a területek, ahol a tagállam önálló szabályozási hatáskörrel rendelkezik. Témámat jogesetekkel színesítem, melyek gyakorlati szempontból közelítenek az egyes problémás területekhez.



I. évf. nappali tagozatos doktorandusz, ME ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék, Témavezető: Dr. Nagy Zoltán PhD egyetemi docens

292

MIHÁLYI PETRA

Két fejezetben tárgyalom a témát. Az első fejezetben magáról a közösségi szabályozásról írok, részletezem az alapelvek előírásait és a magyar jövedéki szabályokat bevezetően általános szabályokkal, majd a borra vonatkozó konkrét szabályokkal. A második fejezetben a tagállamok közötti kereskedelmet elősegítő jogintézményeket mutatok be, ezen belül az adóraktári-rendszert és a termékkísérő okmányokat, továbbá a jövedéki ellenőrzés témakörét érintem, amely lényegében megteremtette a tagállamok közötti szorosabb együttműködést. I. A jövedéki adó közösségi szintű szabályozása Történetileg a jövedéki adók az adóztatás egyik legkorábban jelentkező formáját képviselik, melynek oka részben a viszonylag egyszerű adómegállapítási és adóbeszedési módban kereshető. Számos országban szorosan összefüggtek a vámokkal, hiszen egyes fontos jövedéki adókat elsősorban az importtermékekre vetettek ki. A közelmúlt jellemző tendenciája azonban az alkalmazott jövedéki adók csökkenése, ami elsősorban a forgalmi adók széles körű elterjedésének köszönhető. A jövedéki adóztatás jelentősége így csökkent, bár ez az adónem továbbra is az államháztartás költségvetésének egyik jelentős bevételi forrása maradt. Az Európai Közösségben a magas jövedéki adómérték az adott termék értékesítési lehetőségeit, így importját is korlátozta. Az egymással helyettesíthető termékek adóztatásában megnyilvánuló különbségek (például adómérték, adómegállapítási mód) a termékek közötti verseny feltételeinek torzulásához vezetett. A közös, később belső piacon a termékek széles körére alkalmazott jövedéki adó akadályozta a piac megfelelő működését.1 1. A közösségi jövedéki adóharmonizáció megvalósításának folyamata Az Európai Unióban a fő cél egy egységes (belső) piac létrehozása, mely egy olyan belső határok nélküli térséget jelent, melyen belül megvalósul mind a négy alapszabadság, vagyis a személyek, a szolgáltatások, a tőke, az áruk szabad mozgása. Vannak azonban olyan területek, melyek akadályozhatják az alapszabadságok érvényesülését, így például az adójogi szabályok sokrétűsége, melyek egymáshoz történő közelítése politikailag és gazdaságilag is igen érzékeny terület, hiszen az adóztatási fenségjogot egyetlen állam sem szívesen engedi ki a kezéből. Ezen 1

ŐRY Tamás (szerk.), Az Európai Unió adójoga, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 251.

GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EU-BAN

293

joggyakorlási igény különösképpen tetten érhető a jövedéki adónál, hiszen ez azon bevételek közé tartozik, amely megmarad a tagállamok kezében. Éppen ennek köszönhetően a mai napig vannak eltérések az egyes nemzeti adójogszabályok (forgalmi, jövedéki adók vannak a legnagyobb korlátozó hatással az áru, a szolgáltatás mozgására) és az egyes nemzeti adójogi szabályozási rendszerek között. A fent említett akadályok pedig hátráltathatják, akadályozhatják a közös piac hatékony működését. Ennek érdekében kiemelt feladat volt a Közösségen belüli adóharmonizáció vagy legalábbis a tagállamok adószabályainak koordinációja.2 Már az Európai Unió alapszerződései (mint az Unió egységes jogforrásai) rögzítették a közösségi adóharmonizáció főbb elemeit: a hátrányos adóügyi megkülönböztetés tilalmát, valamint a közös piac zavartalan működése érdekében a közvetett adók (forgalmi adók, jövedéki adók) közösségi szintű harmonizációjának kötelezettségét és a jogközelítés megvalósítását segítő tanácsi, valamint bizottsági felhatalmazást.3 A Római Szerződések (továbbiakban: RSZ) 93. (99.) Cikke szolgál a forgalmi adók, a jövedéki adók és a közvetett adók egyéb típusainak harmonizálására, illetőleg a 94. (100.) Cikk felhatalmazza a Tanácsot, hogy irányelveket bocsásson ki az adózással kapcsolatos jogszabályok közelítésére. A harmonizáció lehetőségén túlmenően, a közvetett adózás tekintetében a nemzeti adópolitikáknak két szigorú feltételnek kell megfelelniük. Mindenekelőtt, bármely nemzeti adónak összhangban kell lennie a közösségi jogszabályokkal, pontosabban a RSZ 90. (95.) és 91. (96.) Cikkeiben lefektetett elvekkel. Másodsorban pedig, a tagállamok nem vezethetnek be más, az áfától eltérő jellegű forgalmi adót, kivéve a szerencsejátékokra, biztosítási szerződésekre vonatkozó adókat, továbbá olyan jövedéki és más adókat, illetékeket, amelyeket nem lehet forgalmi adóként jellemezni.4 Az adóharmonizáció lehetséges taralmának és irányának meghatározása céljából a Bizottság 1960-ban három munkacsoportot állított fel, amelyek a tagállamok adórendszereinek átalakítása http://vam.gov.hu/displayDoc.do?elementId=1079, (Letöltve: 2011. 09. 26.) Dr. HERICH György, Nemzetközi adózás – Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, 387. 4 dr. BÁLDY Péter (szerk.), Az Európai Közösség adójoga, KJK.KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001, 123. 2 3

294

MIHÁLYI PETRA

szükségességét állapították meg az egységes belő piac megvalósítása érdekében. A jövedéki adóval kapcsolatban az adószerkezet és az adómértékek harmonizálásának elkerülhetetlenségére hívták fel a figyelmet. A közösségi adóharmonizációs célkitűzések megvalósítását három szakaszban tervezték ütemezni. Első lépésként a forgalmi adók rendszerének közelítése volt a cél, ezen belül a jövedéki adók szerkezetének harmonizációja. Az adóharmonizációs folyamat azonban érdemben csak 1985-ben kiadott Fehér Könyvben rögzített célok alapján gyorsult fel, amely többek között vázolta a belső piac megvalósításának pénzügyi-adóügyi akadályait, ezek megszüntetésének alapelveit és a megvalósítás 1992. végi konkrét határidejét.5 Az európai adóharmonizáció tehát csak elég későn, 1992-ben nyert jogi formát a jövedéki adót illetően. Az ESZAK Főhatósága által megbízott Tinbergen-bizottság már vizsgált a jövedéki adók rendszerét, majd a Bizottság által felkért Neumark-bizottság jelentésében az adótényállást és különösen az adómértéket illetően a harmonizáció szükségességére mutatott rá. Az ún. Werner-jelentés 1972-1975 közötti időszakra irányozta elő a jövedéki adók közelítését, a harmonizációs folyamat azonban megtorpant, és csak a nyolcvanas évek második felétől folytatódott a jövedéki adómértékek rugalmas közelítésével, és igazi lendületet csak az 1992-es irányelvek elfogadásával vett.6 2. A közösségi szintű jövedéki szabályozás létrejötte és hatása a magyar szabályozásra A közösségi szintű jövedéki adó szabályozás 1993 januárjában lépett hatályba. Az adózás szabályozásának kialakítása terén a tagállamok tulajdonképpen szabad kezet kaptak. Azonban a közösség által meghatározott négy alapszabadságnak érvényesülnie kell a jövedéki szabályok meghatározásakor. Erre mutat rá a Bíróság a Bizottság kontra Svédország ügyben, amelyben a hazai termék védelme érdekében kivetetett alacsonyabb jövedéki adó kérdésében döntött. Svédországban az alkoholtartalmú italokat terhelő adót a térfogatszázalékban mért tényleges alkoholtartalom alapján határozzák meg. Az ügy irataiból kiderül, hogy 1995-ben, amikor Svédország csatlakozott az Európai Unióhoz, a 3,5 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú söröket lényegében a megközelítőleg 11 térfogatszázalék

Dr. HERICH György: Nemzetközi adózás – Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, 387. 6 SIMON István (szerk.), Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 263. 5


295

alkoholtartalmú borok adójával egyenértékű adó terhelte. 1997. január 1jén a svéd parlament úgy határozott, hogy csökkenti a sör jövedéki adóját. A svéd kormány ellenkérelmében szereplő állítások szerint ezt a döntést az indokolta, hogy a Svéd Királyságnak az Unióhoz való csatlakozását követően szembe kellett szállnia a Dániával folytatott határ menti sörkereskedelem megnövekedésével, amelyet a két ország adómértéke közötti különbség okozott. A Bizottság több alkalommal kétségét fejezte ki a sörre és a borra vonatkozó, az 1997. évi módosításból következő adórendszernek az EK 90. cikk második bekezdésével való összeegyeztethetőségét illetően, és nyomást fejtett ki a svéd kormányra, amely ennek következtében 2001. december 1-jei hatállyal csökkentette a bor jövedéki adóját. A Bizottság rámutatott, hogy egy átlagos alkoholtartalmú bor alkoholtartalma után kivetett jövedéki adó 20%-kal magasabb a sör jövedéki adójához képest. A Bíróság ítélete szerint az olyan nemzeti adórendszer, amely az alapvetően más tagországokból importált bort magasabb jövedéki adókkal sújtja, mint az alapvetően nemzeti terméknek számító sört, és amely a bor és a sör térfogatszázalék szerinti alkoholtartalmának adóztatásán alapul, nem eredményezi a nemzeti sör közvetett védelmét. Ez alapján nem összeegyeztethetetlen a Szerződés 95. cikkének második bekezdésével (jelenleg, módosítást követően, az EK 90. cikk második bekezdése), mivel egyfelől az ászoksör, valamint a vele versenyben álló középkategóriás bor eladási ára közötti különbség olyan mértékű, hogy e két termék adóztatása közötti eltérés nem alkalmas arra, hogy befolyásolja a fogyasztó magatartását a vizsgált ágazatban. Másfelől pedig az érintett termékek eladásaival kapcsolatosan bemutatott statisztikai adatokból sem következik, hogy valóban védőhatás áll fenn. 7 A közösség 1993. január 1-jével egységes belső piacot alakított ki, így a versenysemlegesség biztosítása érdekében szükség volt a közös adózási alapelvek rögzítésére is. Ilyen módon például a jövedéki adóra vonatkozóan több irányelv is született. Ezek meghatározták azokat a kereteket, amelyeket minden tagállamnak be kell tartania. A jövedéki adó értékének közösségi szintű egységesítésére irányuló törekvések eddig csak részben jártak sikerrel. Sommázva a főbb álláspontokat, arra a következtetésre juthatunk, hogy az északi tagállamok alapvetően a jövedéki adó kivetése mellett, a déliek viszont ellene tették le voksukat. 8 7 8

http://curia.europa.eu/: C-167/05, (Letöltve: 2011. 09. 22.) HARCZ Zoltán: Jövedéki adó az EU-ban, Bor és Piac, 2005/3., 38-39.

296

MIHÁLYI PETRA

Magyarországon a második világháború előtti fogyasztási adórendszer 1945 után megszűnt, hiszen a második világháborút követően kialakult a tervutasításos rendszerben a gazdasági élet kizárólagos szereplői az állami vállalatok, szövetkezetek voltak, melyeket az állam megbízható adófizetőnek tekintett. A rendszerváltást követően a lazább ellenőrzés és szabályozás lehetőséget adott a visszaélésekre, melyek száma 1989 után nagymértékben nőtt. 1993. július 1-jén lépett hatályba a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adóbevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét szabályozó új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény. Ennek célja az volt, hogy az állami bevételek biztosítása mellett egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a piaci szereplők között. A jövedéki termékekkel kapcsolatos adóztatási feladatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, míg a forgalmazásukkal összefüggő engedélyezési, ellenőrzési teendőket a Vám- és Pénzügyőrség látta el. Az 1997. november 4-én elfogadott jövedéki adó törvény már az összes funkció ellátását a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalta.9 Ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal. E törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény . A nagy adótartalmú, jövedéki termékek után nem fogyasztási adót, hanem jövedéki adót kell fizetni, amelynek érvényesülési köre az „abc” (alkohol, benzin, cigaretta) termékekre terjed ki. Azóta is minden évben jelentősen változtak a részletszabályok. Fogyasztási adót az adóköteles termékek belföldi értékesítése, illetve importálása esetén kell fizetni. 2000. augusztus 1-jétől került ki a fogyasztási adó hatálya alól és átkerült a jövedéki törvény hatálya alá a szőlőbor10.11 SZABÓ Zsolt (szerk.), Jövedéki alapok I. – Adópolitika és az anyagi jogi szabályozás, Lónyay Menyhért szakkönyvtár, VIVA Média Holding, Budapest, 2006, 19-20. 10 http://jovedekiado.hu/subpages/view/bor, (Letöltve: 2011. 09. 12.) Szőlőbor: Készítési eljárás szerint a szőlőborok között megkülönböztethetünk aszúbort, amely részben aszú szőlőből készült bor; barrique bort, amely kiégetett tölgyfahordóban érlelt bor; cuvéet, amely többfajta szőlőből készült bor; egyszerű fajbort, amely egyfajta szőlőből, hagyományos eljárással készült bor; és jégbort, amely fagyott szőlőből készült bor. Szín szerint megkülönböztetünk fehér, vörösbort és rosé szőlőbort. A fehérbor fehér szőlőből készül, a halványtól a sűrűnek tetsző aranyló-méz árnyalatig. Minőségi fehérborok például a tokaji aszú vagy a rajnai. A vörösbort a vöröstől a mélybordóig terjedő árnyalatok jellemzik. Kékszőlőből készül, a must sokáig a ledarált, kipréselt szőlőszemeken marad. Minőségi vörösborok az Egri bikavér és az Ó burgundi. A rosé bort pedig a rózsaszín különböző árnyalatai jellemzik, vörös szőlőből készül úgy, hogy a mustot nem hagyják olyan sokáig állni, a ledarált szőlőn, mint a vörösbor esetében. Minőségi rosé a madeira rosé és a Dúzsi rosé. 9


297

Persze az Európai Unió egyes tagállamaiban másféle szabályozás is lehetséges. Romániában az uniós előírásokkal teljes mértékben harmonizált jövedéki adónak számít a sör, a bor és az elektromos energia.12 Görögországban a boradó jogi forrása az egységes alkoholfogyasztási adó. Legfeljebb 12 fok alkoholtartalmú borok adómentesek. 13 Nagy-Britanniában alkoholtartalom szerint sorolják be a borok adójának mértékét.14 Tehát Magyarországon már 1998. január 1-je óta létezik jövedéki törvény, mely azonban még nem vonatkozott a borra. Értelemszerűen amint a bor is a törvény hatálya alá tartozott, a rá jellemző sajátosságok figyelembe vételével ki kellett alakítani azt az önálló fejezetet is, amely a borra vonatkozik. Ehhez azonban a törvény módosítására volt szükség.15 A módosítás hatására 2000. augusztus 1-jétől jövedéki termékké minősítették a bort. A bor jövedéki adóztatása országosan felháborodást váltott ki a legkülönfélébb foglalkozásúak körében, hiszen az ország majdnem minden lakosa valamilyen formában kapcsolatban van a szőlészettel, borászattal.16 2004. május 1-jén hatályba lépett az új jövedéki adótörvény, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.). A korábbi szabályozást úgy fejlesztette tovább, hogy külön fejezetbe

Cukortartalom szerint száraz, félszáraz, félédes és édes borokat különböztethetünk meg. Akkor száraz a bor, ha a cukortartalma kevesebb mint 4 g/l vagy legfeljebb 2 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de legfeljebb 9 g/l lehet. Félszáraz, ha a bor cukortartalma 4-12 g/l között van vagy legfeljebb 4 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalom kétszeresét, de legfeljebb 18 g/l. Félédes, az a bor, melyben a maradék cukortartalom 12,1 és 45 gramm/liter között van. Édes pedig az a bor, amelynek literenkénti cukortartalma magasabb, mint 45 gramm, ez az érték a félédesnél 18 és 45 gramm közé esik; míg félszáraz bornál 4 és 18 gramm az érték, egy liter száraz borban pedig 4 grammnál kevesebb a cukor. 11 ILONKA Mária, Az adózás története az őskortól napjainkig, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2004, 138. 12 Dr. HERICH György (szerk.), Adózás Európában – Kelet- Közép Európa, Penta Unió, Pécs, 2007, 120. 13 Dr. HERICH György, Franciaország, Görögország, Portugália adórendszere, Penta Unió, Pécs, 2004, Görögország fejezet 37. 14 Dr. HERICH György, Ausztria, USA, Nagy-Britannia adórendszere, Penta Unió, Pécs, 2003, Nagy-Britannia fejezet 44. 15 MIKULÁS Ildikó, A bor és a jövedéki adó esete, Borászati Füzetek, 1999/2. szám, 31. 16 SZILÁGYI Zsolt, Vélemény a bor jövedéki adózásáról, Borászati Füzetek, 2001/6., 27.

298

MIHÁLYI PETRA

foglalta az Unión belüli jövedéki termékforgalom szabályait. 17 A jövedéki adó is a termékek forgalmához kötődő közteher, ezért az áruk szabad áramlásának elősegítése érdekében fontos szerepet kapott az uniós adóharmonizációban. A tagállamok saját jogszabállyal rendelkeznek, de közösségi szinten egységesítették a jövedéki termékek pontos körét, az adók minimálisan alkalmazandó mértékét, a lehetséges mentességek 18 eseteit, a közösségi kereskedés intézményeit. A magyar jövedéki adó törvényben foglalt célja, hogy a központi költségvetés bevételeit biztosítsa magas adótartalmú termékek szabályozásával, a versenysemlegesség érvényesítése és az adóelkerülési lehetőségek visszaszorítása, továbbá az Európai Unióval szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségeit érvényesítse. A törvény általános és különös részre bontható. Az általános rész minden jövedéki termékre egységesen érvényes szabályokat fogja össze. A különös rész pedig az egyes jövedéki ágak specialitásaival foglalkozik.19 Fő szabályként a belső piacon a jövedéki adóköteles terméket abban a tagországban adóztatják, ahol felhasználják. Tehát célország (rendeltetési ország) elve érvényesül, a jövedéki adóban ez a végleges szabály. Kivételt képez ez alól a magánszemélyek utasforgalma, ekkor ugyanis az adót a beszerzés helye szerint kell megfizetni (származási ország elve). Az általános forgalmi adóhoz képest a jövedéki adók körében a harmonizáltság szintje alacsonyabb, az adómértékben nagy a szórás, nehézkes az egységesítés.20 A jelenlegi európai jövedéki szabályozás legfontosabb elemei a következők: az általános szabályokat az ún. horizontális jövedéki irányelv

Dr. HERICH György, Nemzetközi adózás – Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, 409. 18 92/12/EGK: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1992:076:0001:008:HU:HTML (Letöltve: 2011. 09. 16. Jövedéki adómentesség: A jövedéki termékek mentesülnek a jövedéki adó megfizetése alól, amennyiben diplomáciai vagy konzuli viszonylatban szállítják; a fogadó állam közhatóságai által ilyenként elismert nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai számára; valamint a NATO és fegyveres erői részéről történő felhasználás esetén; valamint a nem tagállamokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás alapján, feltéve, hogy az ilyen megállapodás a hozzáadottérték-adó alóli mentesség szempontjából lehetséges vagy megengedett. A Tanács a Bizottság javaslatára hozott egyhangú döntésével feljogosíthat bármely tagállamot, hogy jövedéki adó alóli mentességet tartalmazó megállapodást kössön egy harmadik országgal vagy egy nemzetközi szervezettel. 19 GALÁNTAINÉ MÁTÉ Zsuzsanna, Adó(rendszer)tan – EU-konform magyar adók, AULA Kiadó, Budapest, 2006, 271-272. 20 GALÁNTAINÉ MÁTÉ Zsuzsanna, Adó(rendszer)tan – EU-konform magyar adók, AULA Kiadó, Budapest, 2006, 64. 17


299

(92/12/EGK) tartalmazza, míg az adótényállásokat és ezen belül az adómértékeket termékkörönként az ún. vertikális irányelvek foglalják magukba. (ásványolajok: a 92/81/EGK és 92/82/EGK, alkoholtermékek: a 92/83/EGK és 92/84/EGK, dohánytermékek: a 92/78/EGK és 92/80/EGK, valamint a 92/79/EGK irányelv). Az eljárási szabályokat a 2719/92/EGK, a 3649/92/EGK, a 3199/93/EGK, a 2559/98/EK, a 31/96/EK bizottsági rendelet, illetve a 95/60/EK irányelv foglalja össze. 21 Témám szempontjából a horizontális irányelvet (alapirányelv) és a borokra vonatkozó vertikális szabályokat helyezem előtérbe, mert az alapirányelv főként az adókivetés szabályait tartalmazza, a vertikális irányelvek pedig meghatározzák, hogy milyen jövedéki termékkört kell bornak tekinteni, illetve milyen adókulcsokat kell figyelembe venni a tagállamoknak a jövedéki adó kivetésekor. 2. 1. A horizontális irányelv Az irányelv 3. cikk (1) bekezdése határozza meg az adóztatandó termékkört (ásványolajok, alkohol és alkoholtartalmú italok és dohánytermékek). A 3. cikk (2) bekezdése alapján a tagállamok ezekre a termékekre különleges célú közvetett adókat is kivethetnek, amennyiben azon adók megfelelnek a jövedéki adók és a hozzáadottérték-adó esetében alkalmazandó, az adóalap meghatározására, az adó kiszámítására, az adó felszámíthatóságára és ellenőrzésére vonatkozó adószabályoknak. 22 Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb Bírósági döntés született. E cikkre hivatkozott többek között Franciaország is a Bizottság kontra Franciaország-ügyben. A Bizottság azzal vádolta Franciaországot, hogy önhatalmúlag fenntartja a 25%-ot meghaladó alkoholtartalmú italokra kivetett adót, amit az 1983. január 19-ei 83-25-ös számú törvény 26. cikke vezetett be. Ennek a bevételeit eredetileg társadalombiztosítási célokra akarták fordítani, de ezzel nem sikerült eleget tenni az 92/12/EGK irányelv és a 92/83/EGK irányelv által megszabott kötelezettségeknek. A francia állam szerint a 3. cikk (2) bekezdésében megjelölt kivétel miatt hatályos a társadalombiztosítási járulék, mivel ez a lakosság egészségét védelmezi. Ennek elérésére a legalkalmasabb a nemzeti 21 22

SIMON István (szerk.), Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 263. 92/12/EGK: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1992:076:0001:008:HU:HTML (Letöltve: 2011. 09. 16.)

300

MIHÁLYI PETRA

adókiszámítási mód, mivel ezt az adót az ital mennyiségére vetik ki, ahelyett, hogy az egységre jutó alkoholmennyiséget vennék figyelembe. Ez a 25% és 50% közötti alkoholtartalmú italok fogyasztását egyformán befolyásolja, mivel ezek a leggyakrabban eladott termékek. Ennek az adókivetési módnak a hatékonyságát a lakosság egészségére nézve bizonyítja, hogy 1980 és 1994 között az ilyen alkoholos italok fogyasztása csak 14%-kal nőtt Franciaországban, míg az azt megelőző évtizedben ez 31% volt. Az irányelv szóhasználatát és feladatait is másképpen értelmezték, fordították. A bíróság ítélete szerint a 3. cikk (2) bekezdést azért hozták, hogy a tagállamoknak a közösségi szabályozásban rögzített általános elveknek feleljenek meg. A meghatározott minimális közvetett adókon kívül más, konkrét célú közvetett adókat is kivethessenek. Ezek a célok nem lehetnek pénzügyiek. A bíróság olyan esetekben, ahol egy közösségi jogi rendelkezést többféle módon is lehet értelmezni, mindig előnyben részesíti azt az értelmezést, ami biztosítja a rendelkezés hatékonyságát. Tehát ebben az esetben a lakosság egészségének védelmét előnyben részesítette a Bíróság, mivel ez nem pénzügyi célt szolgál. A bíróság elutasította a bizottság keresetét, és utasította a Bizottságot a perköltségek viselésére.23 A (3) bekezdés értelmében a tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy adókat vezessenek be, vagy tartsanak fenn a fenti termékeken kívül más termékekre is, amennyiben ezen adók nem eredményeznek határátlépési formaságokat a tagállamok közötti kereskedelmében. Az 5. cikk (1) bekezdése szerint a fent felsorolt termékek jövedéki adókötelesek a Közösség területén történt előállításukkor vagy az e területre történt importálásukkor. A 6. cikk vázolja, hogy jövedéki adó megfizetésének kötelezettsége a szabadforgalomba bocsátáskor keletkezik, továbbá, hogy mit is jelent a jövedéki termékek szabadforgalomba bocsátása. Jelenti például az adófelfüggesztési eljárásból24 való kilépést, ideértve a szabálytalan kilépést is; a termékek adófelfüggesztési eljáráson kívül történő előállítását, ideértve a szabálytalan előállítást is; és azon termékek bármilyen importálása, ideértve a szabálytalan importálást is, amelyek

23 24

http://curia.europa.eu/: C-434/97 (saját fordítás), (Letöltve: 2011. 09. 05.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=gazdasag&id=66, (Letöltve: 2011. 09. 16.) Adófelfüggesztési eljárás: Egy termék fogyasztásra bocsátása - amelyhez az adófizetési kötelezettség keletkezése kapcsolódik - akkor következik be, amikor a termék (szabályos vagy szabálytalan módon) kikerül az adófelfüggesztési eljárás alól, vagy az adókötelezettség keletkezését (előállítás, importálás) követően nem kerül adófelfüggesztési eljárás alá. Az adót ott kell meg fizetni, ahol a fogyasztásra bocsátás történt.


301

nem kerültek adófelfüggesztés25 alá. A 7. cikk (1) bekezdése alapján egy tagállam már a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék esetén, amelyet egy másik tagállamban kereskedelmi célból tartanak, a jövedéki adót azon tagállamban vetik ki, amelyikben ezt a terméket tartják. 26 2. 2. A borra vonatkozó vertikális irányelvek Az alkoholtermékekről a 92/83/EGK, illetve a 92/84/EGK irányelv rendelkezik. Az előbbi harmonizációs szabályokat ír le a borral kapcsolatban. Először is rögzíti, hogy a tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki a borra. Az irányelv 9. cikke értelmében a tagállamok a borra kivetett jövedéki adót a késztermék egy hektoliterére számítva határozzák meg. Az irányelv megkülönbözteti a csendes bor27 és a habzóbor28 fogalmát. A tagállamok a csendes bor adójának hatálya alá tartozó Adófelfüggesztés: 92/12/EGK: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1992:076:0001:008:HU:HTML (Letöltve: 2011. 09. 16.): Olyan adózási rendszer, amelynek keretében a termékek előállítása, feldolgozása, birtokban tartása, átvétele vagy szállítása a jövedéki adó felfüggesztése mellett történik. http://www.euvonal.hu/index.php?op=gazdasag&id=66, (Letöltve: 2011. 09. 16.): Ez alapján az adófelfüggesztés a terméknek adóraktárban történő előállítása, feldolgozása, tárolása alatt érvényesülhet, továbbá az adó felfüggesztés mellett végezhető szállítások esetében. Ez utóbbi az adóraktárak közötti, valamint az adóraktárból a bejegyzett vagy nem bejegyzett kereskedő részére történő szállítást jelenti. Az adófelfüggesztéssel esik továbbá egy tekintet alá a jövedéki termék közösségi vámeljárás alá helyezése, illetve vámeljárás alatt tartása az importálást (az EU területére történt belépést) követően, illetve az exportra (harmadik országba) történő kiszállításkor. Az előbbi esetek képezik az irányelv szerinti adó-felfüggesztési eljárást. 26 92/12/EGK: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1992:076:0001:008:HU:HTML (Letöltve: 2011. 09. 16.) 27 92/83/EGK: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1992:316:0021:028:HU:HTML (Letöltve: 2011. 09. 16.) Csendes bor: minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó termék, amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1, 2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik. Továbbá, amely tényleges alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 18 térfogatszázalékot, feltéve, hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik. 25

302

MIHÁLYI PETRA

minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Hasonlóképpen a habzóbor adójának hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. A csendes borokra és a habzóborokra azonos jövedéki adó mértéket is alkalmazhatnak a tagállamok. 29 A 92/84/EGK irányelv, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adó mértékének közelítéséről, a minimumkulcsokat határozza meg. A bor esetében ez 1993. január 1-jétől a csendes borra 0 ECU, a habzóborra szintén 0 ECU a termék egy hektoliterére számítva a minimum jövedéki adó mértéke.30 Ezzel sikerült ugyan egységesíteni a jövedéki adó minimális értékét, de a tagállamok dönthetnek úgy, hogy kivetik a jövedéki adót, amelynek értéke a borra legalább 0 euró/hektoliter. Vagyis az egyes országok saját maguk döntik el, hogy kivetik-e a jövedéki adót. A közösségi minimum felett (0 euró/hl) a tagállamok szabadon dönthetnek annak mértékéről, ezért igen szélsőségeses ingadoznak az unión belül a valós értékek. Az eltérések pedig nehezítik a kereskedelmet. A szőlőtermelő tagállamok folyamatosan követelik, hogy az adó minimális értéke közösségi szinten maradjon nulla. Eközben a bort nem termelő országok folyamatosan követelik a közösségi szinten történő pozitív adómérték megállapítását a borokra is. A termelő tagállamokban magasabb jövedéki adó bevezetése kihatással lenne a fogyasztásra és a közös borpiaci szabályozás elemeire is. A jövedéki adó további emelése a fogyasztás csökkenéséhez vezethetne, így további borfeleslegek keletkeznének. A lepárlások költségét ugyanakkor a közösség fizetné. A szőlőtermelő tagállamok szerint elfogadhatatlan a bor további adóztatása. A bor része ezen országok kultúrájának, és nehéz lenne elfogadni gazdasági vagy politikai okokból bevezetett további adónövekedést. 31 Magyarországon az adó 28

92/83/EGK: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1992:316:0021:028:HU:HTML (Letöltve: 2011. 09. 16.) Habzóbor: minden, a 220410, 22042110, 22042910 és a 2205 KN-kód alá tartozó termék, amely drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri vagy meghaladja a 3 bart. Továbbá, amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1, 2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik. 29 92/83/EGK: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1992:316:0021:028:HU:HTML (Letöltve: 2011. 09. 16.) 30 92/84/EGK: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1992:316:0029:029:HU:HTML (Letöltve: 2011. 09. 16.) 31 HARCZ Zoltán: Jövedéki adó az EU-ban, Bor és Piac, 2005/3. sz., 39.


303

alapja a bor mennyisége, hektoliterben mérve. 2010. január 1-jétől változott a borok jövedéki adójának mértéke, mely szerint egyéb borok esetében az 1 literre vetülő adó 85,50 forintról 94,00 forintra emelkedett. A szőlőbor adója azonban továbbra is 0 forint literenként.32 Ez 2006. január 1-jétől van így, ugyanis az akkori literenkénti 8 forintos jövedéki adót lecsökkentették 0 forintra.33 II. A bor, mint jövedéki termék közösségen belüli szabad kereskedelmét elősegítő intézmények Az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelem során igény volt arra, hogy a jövedéki termékek ellenőrzött keretek között kerüljenek egyik országból a másikba. Ezen igény kielégítése céljából adóraktári-rendszert hoztak létre, az áru útjának végigkísérésére szolgáló kísérő okmányokat állítottak ki, továbbá létrehozták a Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszert (EMCS). 1. Az adóraktári-rendszer A közösségi jövedéki szabályokban - mind az adózási konstrukció, mind a jövedéki termékek tagállamok közötti mozgására, nyomon követésére kialakított rendelkezések szempontjából - kulcsfontossággal bírnak az adóraktárak34. Az alapirányelv előírja, hogy a jövedéki termékek HVG Adókülönszám, Jövedéki adó, 2009/5. szám, 59. ttp://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1464&articleID=8013&ctag=articlelist&iid=1, (Letöltve: 2011. 09. 11.) 34 Adóraktár: http://www.euvonal.hu/index.php?op=gazdasag&id=66, (Letöltve: 2011. 09. 18.): Az adóraktár az a hely, ahol az illetékes nemzeti hatóságok által kiadott külön engedély birtokában jövedékiadó-köteles termékek előállítása, adózatlan tárolása, átvétele, kiadása végezhető. SIMON István (szerk.): Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 270. Egy fizikailag elkülönített, külön helyrajzi számmal beazonosított terület. Ez lehet például raktár, a jövedéki termék előállítására alkalmas üzem, adott esetlen egy üzlethelyiség a hozzá tartozó raktárral. Az adóraktárra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, céljuk az adóraktárak zárt, biztonságos rendszerének kialakítása az adózatlan termékek tárolásával kapcsolatos adókockázat minimalizálása érdekében. Az adóraktár működéséhez adóraktári engedély szükséges, amit a vámhatóság ad meg. Az adóraktár-engedélyes adóalanyisága és felelőssége mellett az adóraktárba más személy terméke is betárolható, továbbá már személy is előállíthat az adóraktárban jövedéki terméket és az adóraktár32 33

304

MIHÁLYI PETRA

előállítása, feldolgozása, tárolása az adó megfizetéséig csak adóraktárban történhet. Az adóraktárban a jövedéki adó felfüggesztés alatt áll. Létesíthetők olyan adóraktárak is, amelyek csak a jövedéki termékek adózatlan tárolására szolgálnak. Ezek gyakorlatilag az úgynevezett kereskedelmi adóraktárak, ahol a késztermékeket adózatlanul kereskedelmi forgalmazás céljából tartják. Az egyes tagállamok által engedélyezett (jóváhagyott) adóraktárak nemcsak nemzeti szinten, de a közösségen belül is jogosultak a jövedéki termékek szállítására és fogadására adófelfüggesztés mellett. Az adóraktárak létesítése, működése feltételekhez kötött. Ezek között vannak olyanok, amelyeket kötelező érvénnyel az alapirányelv határoz meg, s vannak a Bizottság ajánlásában szereplő, kötelező erővel nem bíró előírások. Ezenfelül az egyes tagállamok további feltételeket is szabhatnak, de azokat csak a saját adóraktáraikra érvényesíthetik, a másik tagállamban engedélyezett adóraktárt el kell fogadniuk. Az alapirányelv előírja, hogy az adóraktár engedélyes35 köteles nyilvántartást36 vezetni az árukészletéről, valamint a termékmozgásról, a ki- és betárolásról. Általános követelmény, hogy az engedélyes járuljon hozzá a hatóság ellenőrzéséhez. Ebben tehát nem akadályozhatja az ellenőrző szervet, továbbá, ha a hatóság kéri, köteles a terméket bemutatni. Végül általános érvényű előírás az is, hogy az adóraktárengedélyesnek garanciát kell adnia arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztett adó megfizetésre kerül. A tagállamok közötti, adófelfüggesztéssel végzett szállítások esetében a biztosítéknyújtás

engedélyes is végezhet más személy részére termék előállítást. A vámraktárban és vámszabad területen létesített adóraktárban a jövedéki termékek csak harmadik országba történő kiléptetés céljából tárolhatók, adóraktári engedély csak ilyen célra adható. 35 92/12/EGK: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1992:076:0001:008:HU:HTML (Letöltve: 2011. 09. 16.) Adóraktár engedélyes: azon természetes vagy jogi személy, akit illetve amelyet a tagállam illetékes hatósága feljogosított a jövedéki adónak az adóraktározási rendelkezések keretében való felfüggesztése mellett a jövedéki termékek üzleti tevékenység során történő előállítására, feldolgozására, birtokban tartására, átvételére és átadására. 36 SIMON István (szerk.), Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 270-271. Adóraktári nyilvántartási rendszer: az adóraktárak pontos, részletes nyilvántartásokat, termékmérlegeket vezetnek az előállított, a tárolt jövedéki termékekről, azok készletváltozásairól, továbbá vevőnyilvántartást is kell vezetniük ahhoz, hogy a forgalmazás fázisaiban is biztosított legyen a jövedéki termék útját az egyes fázisokban végigkövető ellenőrzés lehetősége. A jövedéki termék adóraktárból csak az ún. termékkísérő okmánnyal vagy az ún. egyszerűsített kísérő okmánnyal szállítható ki.


305

(jövedéki biztosíték37) kötelező. Ez alól a tagállami szabályozások sem adhatnak felmentést. A tagállamok – közösségi előírások figyelembevételével kialakított – gyakorlata szerint az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás során alapos vizsgálatnak veti alá a kérelmet benyújtó cég eddigi működését és a tervezett jövedéki tevékenységét, mindezek körülményeit.38 Magyarországon adóraktári engedély az egyéb bor előállítását végző üzemre; az egyéb bor önálló palackozását végző üzemre; egyéb borászati üzem engedélyesének a gyártóüzeme területén és azon kívül található, egyéb bor tárolására alkalmas, saját tulajdonú vagy bérelt, illetve egyéb használati jogon működtetett raktárára és a kiszerelt egyéb bor önálló tárolását, raktározását végző raktárra adható.39 A bor előállításához egyszerűsített adóraktári vagy boradóraktári engedély szükséges, kivéve ha az adómentességi kategóriába tartozó és az ott meghatározott mennyiségű bor előállításáról van szó. Egyszerűsített adóraktári engedélyre az a személy jogosult, aki szőlőbort állít elő, palackoz, tárol, raktároz. Az ilyen adóraktárban kizárólag szőlőbort lehet előállítani, palackozni, raktározni. A készlet és a készletváltozásokat pincekönyvben kell kimutatni, illetve a kitárolás csak borkísérő okmánnyal lehetséges. Boradóraktári engedély az egyéb borral kapcsolatos előállítási, palackozási, tárolási tevékenységre adható ki. 40 Dr. HERICH György, Nemzetközi adózás – Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, 409. Jövedéki biztosíték: az adófelfüggesztésből eredő kockázat kivédésére szolgáló jogintézmény. A biztosítéknyújtási kötelezettséget az alapirányelv rögzíti, de a konkrét feltételek meghatározása tagállami feladat. Az irányelv szerint az adóraktári tevékenység kockázatára is előírhat a tagállam biztosítéknyújtási kötelezettséget. Ezzel szemben a tagállamok közötti adófelfüggesztéses szállítás esetére az irányelv azt is szabályozza, hogy kinek kell a biztosítékot nyújtani. A szállítási biztosítéknak az egész Közösségen belül érvényesnek kell lennie. A biztosítéknyújtásra főkötelezett személy elsődlegesen a feladó adóraktár engedélyes, de előírható egyetemes garancianyújtási kötelezettség is a feladó, a szállító, vagy az áru tulajdonosa, illetve címzettje részére. A biztosítékok mértéke a teljes adóteherrel egyenlő a szállítási biztosíték esetén, és 1 hónapra eső jövedéki adóteher a tevékenységi garanciánál. A szállítási biztosíték meghatározásánál a feladó tagállam adómértéke az irányadó. A biztosítékok formáit a tagállamok határozzák meg. Ennek mértéke a termelői adóraktárra meghatározott legmagasabb minimumhoz igazodik: alkoholnál, sörnél 40 millió forint, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék esetén 1 millió forint. 38 http://www.euvonal.hu/index.php?op=gazdasag&id=66, (Letöltve: 2011. 09. 16.) 39 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.), 84. § (1) bekezdés 40 Dr. CSÁK Csilla (szerk.), Agrárjog – A magyar agrárjog fejlődése az EU keretei között, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2010, 334. 37

306

MIHÁLYI PETRA

Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a természetes személynek, aki saját szőlőjéből vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből állít elő szőlőbort 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőborig, illetve annak a szőlőterülettel nem rendelkezőnek, aki legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből állít elő szőlőbort. Nem kell engedély továbbá a bor palackozását mobil palackozóval egyszerűsített adóraktárban vagy boradóraktárban, illetve a szőlőtermelő adómentes szőlőborának palackozását az adómentes szőlőbor tárolásának helyén végző személynek, amennyiben a vámhatóságnak ezt bejelenti és vezeti a nyilvántartást, illetve rendelkezik a hatósági engedélyekkel.41 Amennyiben adóraktári engedély nélkül állítanak elő jövedéki terméket, és a vámhatósági ellenőrzés folytán ez kiderül, akkor szankciókat alkalmazhat a hatóság, mint ahogy a következő esetben történt. A felperes 2004. október 14-én bejelentést tett a Veszprémi Fővámhivatalnál, hogy telephelyén a Traubisoda üdítőital anyagaként tárolt nagy mennyiségű szőlőből nyert must erjedésnek indult. A járőr mintát vett és a 4. számú tartályon ólomzárat helyezett fel. A mintát az első fokú hatóság megküldte a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (ma Nemzeti Adó- és Vámhivatal) Vegyvizsgáló Intézetének bevizsgálásra. A szakvélemény szerint az alkoholos folyadék a 2204. vámtarifaszám alá tartozik, tehát jövedéki terméknek minősülő ipari bor. A felperes nem kívánta megsemmisíteni, hanem vámhatósági állásfoglalást kért, hogy milyen felhasználási lehetőségei vannak. Jövedéki termék előállítása csak meghatározott engedély birtokában végezhető, ilyen terméket értékesíteni, birtokolni tilos ennek hiányában. A felperest az első fokú hatóság 12.400.000 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte az adóraktári engedély nélkül történő jövedéki termék előállítása miatt. Az a tény, hogy a felperes az adóraktári engedély megszerzésére indítványt tett, nem menti fel a jövedéki törvénysértés alól, ugyanis a gazdálkodóknak az előállítást megelőzően kell rendelkezniük az adóraktári engedéllyel. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperesnek nem volt engedélye a jövedéki termék birtoklására. 42 2. Termékkísérő okmányok (TKO) A Közösségen belül alkalmazandó egységes szabályok meghatározása és az üzleti vállalkozásokra, valamint magánszemélyekre vonatkozó 41 42

Jöt. 81. § (2)-(3) bekezdés Veszprém Megyei Bíróság, 6.K.20.136/2006/32.


307

adminisztratív követelmények leegyszerűsítése érdekében a borászati termékek fuvarozásakor az adózási rendelkezések alkalmazásához szükséges kísérőokmányokat hivatalosan elismert kísérőokmánynak kell tekinteni. A szállítókra vonatkozó adminisztratív követelmények szükségtelen bonyolításának elkerülése érdekében helyénvaló előírni, hogy egyes borászati termékek korlátozott távolságon belül történő szállítása vagy korlátozott mennyiségben és kis méretű tárolóedénybe töltve történő szállítása esetén nincs szükség kísérőokmányra. A piaci szereplők adminisztratív tevékenységeik elvégzése során a papíralapú dokumentumokról fokozatosan áttérnek a számítógépes eljárások alkalmazására. Kívánatos tehát, hogy a kísérőokmányok és nyilvántartások elkészítésekor és használatakor számítógépes eljárásokat is lehessen alkalmazni.43 A 2008/118/EK irányelv értelmében 2011. január 1-jétől kötelező a jövedéki termékek mozgásának ellenőrzésére szolgáló számítógépes rendszer, ezzel együtt elektronikus termékkísérő okmányok (eTKO) használata a jövedéki adó felfüggesztésével szállított jövedéki termékek esetében. A 92/12/EGK irányelv lehetőséget adott a tagállamok számára az eTKO alkalmazásának fokozatos bevezetésére. Az említett irányelvnek megfelelően a Közösség vámterületén kívüli rendeltetési helyre szánt, jövedéki adó felfüggesztés alatt álló közösségi árukat a számítógépes rendszer alkalmazásán alapuló kiviteli eljárás keretében kell szállítani. 44 A borászati termékek kivitele esetében a kísérőokmányok mellett további dokumentumok, például a kiviteli nyilatkozat megléte is kötelező. A nem palackozott borászati termékek szállítása különösen gondos felügyeletet igényel, mivel e termékek fokozottabban ki vannak téve a hamisítás veszélyének, mint az egyszer használatos záró eszközzel ellátott, címkézett, palackozott termékek. Ilyen esetekben célszerű megkövetelni további információk szolgáltatását és a kísérőokmány előzetes hitelesítését. Az adminisztratív kísérőokmányok és az egyszerűsített kísérőokmányok elkészítésével kapcsolatos rendelkezések az egyes borkategóriákra45 vonatkozó oltalom alatt álló eredet

http://eur-lex.europa.eu: 436/2009/EK rendelet, (Letöltve: 2011. 09. 12.) http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32010R0430:HU:HTML, (Letöltve: 2011. 09. 23. 45 ifj. ZILAI János, A borverseny, mint a bor igazságának felderítése, Borászati Füzetek, 1999/2., 6. 43 44

308

MIHÁLYI PETRA

megjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek a tanúsítására vonatkozó szabályokra utalnak. 46 A jövedékiadó-köteles termékek adófelfüggesztéses eljárás mellett történő szállításához szükséges adminisztratív kísérőokmányról szóló, 1992. szeptember 11-i 2719/92/EGK bizottsági rendeletben az adminisztratív kísérőokmány használatára vonatkozóan előírt egyedi szabályokat 2011. január 1-jei hatállyal el kell hagyni az eTKO bevezetése miatt. 47 Az adózott jövedéki termékek más tagállamba kereskedelmi céllal történő szállítása esetén az egyszerűsített kísérő okmány adatait is elektronikusan kell megküldeni a vámhatóságnak. Az egyszerűsített kísérő okmányokkal végzett és nem eTKO-val végzett adófelfüggesztéses kitárolásokból kiállított egyéb okmányok adataira vonatkozó adatszolgáltatást, az okmányok kiállításával egyidejűleg elektronikusan kell megküldeni a vámhatóságnak.48 A borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányokra, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartásra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2001. április 24-i 884/2001/EK bizottsági rendelet 18. cikkének (1) bekezdése lehetővé tette a tagállamok számára, hogy további vagy egyedi rendelkezéseket határozzanak meg a területükön szállított termékekre vonatkozóan. Kívánatos, hogy a tagállamok közöljék a Bizottsággal a kísérőokmányokra és a nyilvántartásokra vonatkozó címben szereplő Borkategóriák: A borokat tulajdonságuk alapján be lehet sorolni, majd ezeket sajátságaik alapján osztályokba rendezni. A VinAgora Nemzetközi Borverseny kategória besorolásai a következők voltak: A. „STRICTO SENSU” (szigorú értelemben vett) BOROK: 1. kategória: fehér, csendes borok 2. kategória: rozé, csendes borok 3. kategória: vörös, csendes borok 4. kategória: habzóborok 5. kategória: pezsgők B. KÜLÖNLEGES BOROK: 6. kategória: természetes csemege borok 7. kategória: erősített borok 8. kategória: fűszerezett borok, vermutok A borral kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy nem lehet természettudományos módszerekkel megismerni. A bor egy vegyülethalmaz, melyet meghatározott kémiai és mikrobiológiai folyamatok alakítanak. 46 http://eur-lex.europa.eu: 436/2009/EK rendelet, (Letöltve: 2011. 09. 12.) 47 http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32010R0430:HU:HTML, (Letöltve: 2011. 09. 23.) 48 SZTANÓ Imréné, Adóváltozások, 2011. Kiegészítő az Adózás című könyv 2010. évi kiadásához, SALDO Zrt., Budapest, 2011, 16.


309

rendelkezések végrehajtásáért felelős hatóságok nevét és címét, hogy a Bizottság továbbítani tudja ezeket az információkat a többi tagállamnak. A számítógépes eljárások lehetséges használata ellenére minden természetes vagy jogi személy, illetve ezek csoportja – ideértve az olyan, készleteket nem tartó kereskedőket, akiknek állandó lakhelyük vagy bejegyzett székhelyük a Közösség vámterületén van, és akik borászati terméket szállítanak vagy szállíttatnak – saját felelősségére állítja ki az adott szállítmányt kísérő okmányt. Kísérőokmányként a következők ismerhetők el: a) azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre a 92/12/EGK irányelvben megállapított, árumozgásra vonatkozó rendelkezések vonatkoznak. 1. A jövedéki adó felfüggesztésével történő forgalomba bocsátás esetén a 2719/92/EGK rendeletnek megfelelően kiállított adminisztratív kísérőokmány vagy kereskedelmi okmány; 2. A Közösségen belüli mozgás és a kiindulási hely szerinti tagállamban fogyasztásra bocsátás esetén a 3649/92/EGK rendeletnek megfelelően kitöltött, egyszerűsített kísérőokmány vagy kereskedelmi okmány; b) azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre a 92/12/EGK irányelvben megállapított, árumozgásra vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak. A kísérőokmány csak egy szállításhoz használható fel. Az elektronikus kísérőokmányok tartalmának meg kell egyeznie a papíralapú okmányok tartalmával. A Közösség vámterületén kívül letelepedett címzett esetében a szállítmányt kísérő okmány eredeti példányát és egy másolatát vagy, adott esetben, annak az 1-es és 2-es számú másolatát a kiviteli nyilatkozat alátámasztására az exportáló tagállam illetékes vámhivatalának be kell mutatni. A vámhivatal meggyőződik arról, hogy feltüntették-e egyrészről a kiviteli nyilatkozaton a bemutatott okmány típusát, dátumát és számát, másrészről a kísérőokmány eredeti példányán és másolatán vagy adott esetben a kísérőokmány két másolatán a kiviteli nyilatkozat típusát, dátumát és számát. A Közösség vámterületéről történő kilépés helye szerinti vámhivatal a kísérőokmány két másolatán feltünteti a IX. mellékletben szereplő megfelelő szöveget, amelyet pecsétjével is hitelesít. A kísérőokmány lepecsételt és a megfelelő szöveget tartalmazó másolatait azután átadja az exportőrnek vagy képviselőjének. Az exportőr vagy képviselője gondoskodik arról, hogy a kivitt terméket kísérje az okmány egy példánya.49 49

http://eur-lex.europa.eu: 436/2009/EK rendelet, (Letöltve: 2011. 09. 12.

310

MIHÁLYI PETRA

Amennyiben valaki nem rendelkezik termékkísérő okmánnyal és olyan tevékenységet folytat, amelyhez erre szükség van, a vámhatóság hátrányos jogkövetkezményeket alkalmaz a mulasztóval szemben. Ilyen eset volt, mikor a vámhivatal 2004. január 16-án ellenőrzést tartott a felperessel együtt több gazdálkodó szervezet által üzemeltetett boradó raktárban. A gazdálkodók készletében többletet, míg a felperesében hiányt fedezett fel, a gazdálkodók azt állították, hogy a náluk lévő bor a felperesé. Ezért jelentős összegű jövedéki adót, adóbírságot és mulasztási bírságot követeltek a felperestől, ugyanis termékkísérő okmány nélkül tárolta át és így beállt az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség. A felperes azzal védekezett, hogy az ellenőrzésig a terméken semmilyen műveletet nem végzett, fizikailag nem mozgatta és így nem áll fenn termékkísérő okmány kiállítási kötelezettsége. A termék egyébként mustból természetes erjedés folytán keletkező bor. Az elsőfokú bíróság elmarasztalta a felperest. A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ám azt nem találta a Legfelsőbb Bíróság alaposnak jogszabály hivatkozásának hiánya miatt, így a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.50 3. A Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszer (EMCS) Az EMCS (Excise Movement and Control System) az EU Bizottsága és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett uniós számítógépes rendszer, amely a jövedéki termékek adófelfüggesztés keretében történő szállítását, szállításának felügyeletét, ellenőrzését teszi lehetővé belföldi és közösségi viszonylatban is. A rendszer kialakításának eredete több mint 10 évre nyúlik vissza. A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12/EGK irányelv alkalmazása során, 1997 márciusában az Európai Bizottság akkori Vám és Indirekt Adózás Igazgatósága által létrehozott – egy, az alkohol és dohány szektorban megfigyelhető csalások problémáját vizsgáló – munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a megfigyelhető jogsértésekkel való küzdelem érdekében szükséges megváltoztatni, javítani az eljárásokat és módszereket. A munkacsoport kulcsfontosságú ajánlása szerint a jövedéki szállításokat felügyelő, nyomon követő, teljesen számítógépesített ellenőrző rendszer bevezetése szükséges. Továbbá követelmény a rendszerrel kapcsolatban, hogy a feladó és a címzett azonosítására, illetve a szállítmányok feladására, 50

Legfelsőbb Bíróság elvi határozata: L. B. Kfv. I. 35. 274/2008, K 2004/2009


311

fogadására vonatkozó valamennyi információt kezelni tudja, és ezáltal valós időben szerezhessenek információt a szállítmány státuszáról az érintett hatóságok és gazdálkodók.51 Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2010. április 1-jétől léptette hatályba a rendszert. A szállítás lebonyolítása ezen rendszer segítségével történik. Bizonyos esetekben továbbra is megmarad a papír alapú adminisztratív kísérőokmány, az Európai Uniós behozatal és kivitel esetében bizonyos tagországok kivételével (pl.: Görögország, Lengyelország) az elektronikus kísérőokmányt kell alkalmazni, amely az EMCS rendszer működésének alapja. Ennek keretében alakították ki a fentebb említett eTKO-t. A rendszerben indított valamennyi szállítmány elektronikus okmány segítségével történik, melynek állapotát végigkísérik a szállítmány feladójától egészen a címzetthez jutásáig, a feladóhoz történő visszajutásig. Annak érdekében, hogy a rendszer hatékonyan működjön, a rendszerhez minden adófelfüggesztésben részt vevő gazdálkodónak csatlakoznia kell. A rendszer célja, hogy elősegítse a belső piac működését azáltal, hogy: - Egyszerűsíti a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítását úgy, hogy a papír alapú dokumentum helyett bevezeti a kísérőokmány elektronikus küldését; - Biztosítja az árumozgást, mert még az áru feladása előtt ellenőrzi a kereskedő adatait, és egy gyorsabb, biztonságosabb visszaigazolást biztosít arra vonatkozóan, hogy a termékek megérkeztek a rendeltetési helyükre; - A szállítás ideje alatt naprakész információkat tartalmaz, mely lehetővé teszi azok azonnali ellenőrzését.52 Magyarországon jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése a vámhatóság jogkörébe tartozik elsődlegesen, de a kereskedők esetében az állami adóhatóság is jogosult ilyen ellenőrzéseket végezni. A kereskedelemben végzett jövedéki ellenőrzés során a vámhatóság szakértői vizsgálat céljára mintát vehet a kereskedő készletéből. 53 A kereskedő üzlethelyiségének, a kereskedelmi raktárának, a kiskereskedelmi tároló telepnek az árukészletét ellenőrizheti, külön vezetett nyilvántartásokat, könyveket vizsgálhat. Az illetékes vámhatóság http://www.vam.hu : Jövedéki Hírlevél 2/2010., (Letöltve: 2011. 09. 18.) MÉSZÁROS Róbert: A Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszer (EMCS – Excise Movement and Control System), Borászati Füzetek, 2010/3. szám, 16. oldal 53 SIMON István (szerk.), Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 278. 51 52

312

MIHÁLYI PETRA

vezetőjének végzése alapján beléphet és ellenőrzést folytathatnak. Vizsgálhatja a gyártási, feldolgozási műveletekről vezetett nyilvántartásokat.54 A valamennyi tagállamban egyformán bevezetendő EMCS rendszer miatt az eTKO-val feladott szállítmányok esetében valamennyi magyarországi címzettnek képesnek kell lennie az okmány elektronikus visszaigazolására. Emiatt azon gazdálkodók, akik 2010. év során papíralapú okmánnyal fogadták a szállítmányokat más tagállamból 2011.tõl erre nem lesz lehetőségük – ezért szoftveresen a KKK2, illetve ÁNYK űrlapok alkalmazásával – csatlakozniuk kell az EMCS rendszerhez a visszaigazolások teljesítése érdekében.55 Záró gondolatok Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor egy új jogi és gazdasági környezetbe kerültünk. Hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak jogi harmonizációra volt szükség jövedéki területen is. A jövedéki termékekre kivetett jövedéki adó különbségei és változásai könnyen a verseny torzulásához vezethetnek. Ezért vonatkoznak ezekre az adókra is a közösség által kialakított szabályok. Azonban ezeknek a közös szabályoknak figyelemmel kell lenniük az országok kulturális és gazdasági különbségeire, sajátosságaira. Ezért csak kereteket határoz meg, a tagállam pedig a hazai körülményekhez igazítja a szabályokat. A fejlődés szempontjából mindenképpen meghatározó volt az adóraktárirendszer és a jövedéki ellenőrzési rendszerek bevezetése, hiszen ezzel lényegében megteremtették a tagállamok közötti magasabb fokú együttműködést jövedéki szinten. Ahhoz, hogy a többi tagállamhoz képest versenyhelyzetünk ne romoljon a borágazatban, a csatlakozásunk után felmerült az az igény, hogy csökkenteni kell a szőlőbor jövedéki adóját, amelyet figyelemmel az irányelvek rendelkezéseire a minimum érték lett. Ezzel a lépéssel viszont a Vám- és Pénzügyőrség ellenőrző tevékenysége a borokkal kapcsolatban visszaszorult. A szőlőborra nézve az adó beszedése már nem lehetséges, ezért erre vonatkozóan a különböző nyilvántartási hibák és hiányok, a termékkísérő okmányok és adóraktárak maradtak az ellenőrzés középpontjában. A vámhatóság ezen területeken tud szabálytalanságok esetén szankcionálni. Az ellenőrzés hatékonysága akkor működik a 54 55

SIMON István (szerk.), Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 279. http://www.mator.hu/emcs_2011.htm, (Letöltve: 2011. 09. 23.


313

legjobban, ha az egyes hatóságok összedolgoznak és tájékoztatják egymást. Ennek bemutatására néhány jogeset is szolgál. Mindent egybevetve a borok jövedéki adójáról lehetne bővebben is szólni, de ahhoz, hogy minden részletszabályt megismerjünk, és igazán körbejárjuk ezt a kérdést nem elég egy dolgozat. Célom az volt, hogy valamennyire körvonalazzak egy még fejlődő szabályozást. A fogalmak meghatározásával próbáltam érthetővé tenni az egyes területeket, a más tagállamok gyakorlata pedig jó példa arra, hogy az Európai Unió valóban csak keretszabályokat alkot. Kétségtelen, hogy ez a terület sok embert érint, például a borászokat, hatóságokat, fogyasztókat. Éppen ezért hiába nem ez az adófajta adja hazánk legnagyobb államháztartási bevételét és sokan nem ezzel az ágazattal foglalkoznak, mégis nagy figyelmet kell szentelni neki, mivel országunk bortermelése világszínvonalú. Irodalomjegyzék Dr. BÁLDY Péter (szerk.), Az Európai Közösség KJK.KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001.

adójoga,

Dr. CSÁK Csilla (szerk.), Agrárjog – A magyar agrárjog fejlődése az EU keretei között, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2010. GALÁNTAINÉ MÁTÉ Zsuzsanna, Adó(rendszer)tan – EU-konform magyar adók, AULA Kiadó, Budapest, 2006. Harcz Zoltán: Jövedéki adó az EU-ban, Bor és Piac, 2005/3. Dr. HERICH György (szerk.), Adózás Európában – Kelet-Közép Európa, Penta Unió, Pécs, 2007. Dr. HERICH György, Ausztria, USA, Nagy-Britannia adórendszere, Penta Unió, Pécs, 2003. Dr. HERICH György, Franciaország, adórendszere, Penta Unió, Pécs, 2004.

Görögország,

Portugália

Dr. HERICH György, Nemzetközi adózás – Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004.

314

MIHÁLYI PETRA

ILONKA Mária, Az adózás története az őskortól napjainkig, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2004. MÉSZÁROS Róbert, A Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszer, (EMCS - Excise Movement and Control System), Borászati Füzetek, 2010/3. MIKULÁS Ildikó, A bor és a jövedéki adó esete, Borászati Füzetek, 1999/2. szám ŐRY Tamás (szerk.), Az Európai Unió adójoga, Osiris Kiadó, Budapest, 2003. SIMON István (szerk.), Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007. SZABÓ Zsolt (szerk.), Jövedéki alapok I. – Adópolitika és az anyagi jogi szabályozás, Lónyay Menyhért szakkönyvtár, VIVA Média Holding, Budapest, 2006. SZILÁGYI Zsolt, Vélemény a bor jövedéki adózásáról, Borászati Füzetek, 2001/6. SZTANÓ Imréné, Adóváltozások 2011. – Kiegészítő az Adózás című könyv 2010. évi kiadásához, SALDO Zrt., Budapest, 2011. ifj. ZILAI János, A borverseny, mint a bor igazságának felderítése, Borászati Füzetek, 1999/2. HVG Adókülönszám, Jövedéki adó, 2009/5. szám


315

Jogszabályjegyzék Az Európai Közösségek Tanácsának 92/12/EGK irányelve Az Európai Közösségek Tanácsának 92/83/EGK irányelve Az Európai Közösségek Tanácsának 92/84/EGK irányelve 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól Legfelsőbb Bíróság elvi határozata: L. B. Kfv. I. 35. 274/2008 436/2009/EK Bizottsági rendelet Internetes források http://curia.europa.eu/ http://jovedekiado.hu/ http://eur-lex.europa.eu/ http://www.euvonal.hu/ http://www.vm.gov.hu/ http://www.vam.hu/ http://vam.gov.hu/ http://www.mator.hu/

316

MIHÁLYI PETRA

SUMMARY Thoughts about the regulation of excise tax of wine in the European Union Historically the excise taxes were the earliest taxation forms to appear, in many countries the excise taxes had a close relation to customs. Because of the different historical development the differences in excise regulation were significant. Although the creators of the Treaty of Rome have recognized that the harmonization of the excise taxes are required, the first steps of harmonization from the Commission only happened in 1972. The establishment of Single Market aided the harmonization of excise taxes on the community level, as a result of this, the Member-States must adjust to the directives described by the European Union. Two groups of community legislation relevant to excise taxes, represent the base of the harmonization process of excise taxes. These are the horizontally and vertically created directives. The horizontal principle contains general provisions while the vertical directive orders the harmonization of the structure of excise taxes concerning products under general convention. In the EU the determination of tax policy is mostly under the authority of the Member-States, for example the regulation of the measure of taxes. The EU only takes advantage of the harmonization when some issues can’t be solved locally (Member-State level). The primary purpose this is to prevent endangering the goals set in the Treaties of the EU while creating the tax-policy of Member-States. Because of my theme, my main focus was on the rules concerning wine. The tax warehouse system, accompanying documents and excise control have very important role and share a close connection. The base directive (92/12/EC) describes that the production, procession, storage of excise products can only happen in a tax warehouse until the payment of the tax. In the tax warehouse the excise taxes are suspended. A certain type of tax warehouse can be established which only serves as storage for pre-tax excise products. These are the so called commercial tax warehouse where the finished products are stored pre-tax with the intention of commercial distribution. The establishment and operation of tax warehouses are conditioned. Among these are conditions which are obligatory and determined by the basic directive and those which are in the proposition of the Commission, and bear on obligation.


317

Furthermore certain Member-States can make other conditions but they will only be valid on their own tax warehouses. The Member-States must accept the tax warehouses permissioned by other Member-States. If they produce excise products without tax warehouse permission and the customs check reveals it, sanctions will be applied (e.g.: seizure). The purpose of accompanying documents are to follow the product’s movement. The operators are gradually switching over from paper-based documents to the usage electronic methods in administrative activities. By the directive 2008/119/EC, since the 1st of January 2011 a computer system for the control of the movement of excise products is obligatory, and the usage of electronic accompanying documents in the case of excise products transported with suspension of excise tax is compulsory too. Principle 92/12/EEC makes it possible for Member-States to gradually introduce the usage of electronic accompanying document (eAD). According to the principles mentioned above the communal products destined outside the customs area of the Community must be transported within the scope of export procedure based on the use of computer systems. From the excise control systems I highlighted the Excise Movement and Control System (EMCS). The EMCS is a computer system of the Union operated by the European Commission and by the competent authorities of the Member-States, which enables the transport of excise products within tax suspension, supervision and control of transport in inland and communal relation. In Hungary the National Tax and Customs Office made this system come into force in the 1 st of April 2010. The transportation is settled with the aid of this system. In some cases paperbased Administrative Accompanying Document (AAD) is still used, in the case of import and export in the EU the eAD must be used, which is the base of the operation of the EMCS. The system’s goals are to help the operation of Single Market by simplifying the transportation of excise products with tax suspension by introducing the sending of AD electronically instead of paper documents; to secure the movement of products, because it checks the data on the trader before sending the product and it enables a quicker and more secure acknowledgement on the arrival to the destination; during transportation it contains up to date information which can be checked instantly. My intention was to demonstrate the regulation of excise taxes of wine by the EU, reveal the relevant obligations of tax harmonization of Member-States, moreover to outline a regulation that is still in

318

MIHÁLYI PETRA

development. I made my publication more colorful with legal cases, which are pointing as practical examples on certain questions and their solutions.

A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Recommend Documents