Gombák a Székelyföldről

EME Természettudományi Szakosztály Közleményei. Szerkeszti: Dr. Balogh Ernő.

Gombák a Székelyföldről. (Második közlemény ) A Székely Nemzeti M ú z e u m jubileumi Emlékkönyvében megírtam mindazt ( E l s ő k ö z l e m é n y ) , a m i t a S z é k e l y f ö l d g o m b á i r ó l 1929-ig. m e g t u d n o m sikerült. M e g e m l é k e z t e m a z o k r ó l , akik M Á T Y U S IsTVÁNtól ( 1 7 8 7 ) k e z d j e az Emlékkönyv megjelenéséig a Székelyföld gombáinak ismeretéhez adatokkal j á r u l t a k h o z z á . M i n d ö s s z e 161 g o m b a f a j t t u d t a m felsorolni. M o s t is csak azt í r h a t o m , a m i t 1929-ben í r t a m : „A S z é k e l y f ö l d h a t a l m a s e r d ő s é g e i , c s o d á s l á p j a i , d ú s k a s z á l ó i és m e g m ű v e l t területei m é g t ö m é r d e k g o m b a f a j t rejthetnek m a g u k b a n , k ö z t ü k kétségkívül teljesen i s m e r e t l e n e k e t i s . " É p p e n ezért r e n d k í v ü l h á l á s feladat volna a S z é k e l y f ö l d g o m b á i n a k a l a p o s f e l k u t a t á s a A megfigyeléseket ki kellene terjeszteni a g a z d a s á g i n ö v é n y e k n e k g o m b a okozta betegségeire is. A g o m b á k o t t [ h a s z n á l a t o s n e v e i n e k p o n t o s f e l j e g y z é s e is é r d e m e s feladat volna. B Á N Y A I J Á N O S t a n á r v á l l a l k o z o t t arra, hogy, a m e n n y i r e e g y é b elfoglaltsága m e g e n g e d i , a g o m b á k a t is g y ű j t e n i f. gja. E z e k s o r á b a n t ö b b é r d e k e s faj is t a l á l h a t ó D e a l e g k ö z ö n s é g e s e b b fajok is értékesek, m e r t a h h o z a k e v é s h e z , a m i t a S z é k e l y f ö l d g o m b á i r ó l t u d u n k , ezek is fontos a d a t o k a t n y ú j t a n a k . A z a l á b b i f e l s o r o l á s b a n 5 2 o l y a n g o m b a van, a m e l y e t ú j a d a t k é n t csat o l h a t u n k az e d d i g i s m e r t 161 f a j h o z . E z z e l a S z é k e l y f ö l d r ő l e d d i g i s m e r t g o m b á k s z á m a 213-ra e m e l k e d e t t . A felsorolásban mindazokat a gombákat, amelyek mellett a gyűjtő neve n e m szerepel, B A N Y A I J Á N O S gyűjtötte. Mivel a n a g y o b b t e r m e t ű g o m b á k , m i n t pl. a k a l a p o s g o m b á k , g o n d o s m e g ő r z é s e " n a g y o n k ö r ü l m é n y e s , azért m e g k e l l e l é g e d n ü n k a z o k k a l a g o m b á k kal is, a m e l y e k n e k gyűjtése és eltevése n e h é z s é g g e l n e m jár. Ilyen g o m b á k azok, a m e l y e k a n ö v é n y e k b e n é l ő s k ö d n e k , vagy m á r e l h a l t n ö v é n y i r é s z b e n , pl. e l s z á r a d t levélen vagy s z á r o n t a l á l h a t ó k . E z e k a g o m b á k r e n d s z e r i n t igen kicsinyek, a l e g t ö b b s z ö r csak m i k r o s z k ó p p a l v i z s g á l h a t ó k , m é g i s k ö n n y e n vehetők észre, m e r t a n ö v é n y e n f e l t ű n ő e l v á l t o z á s o k a t i d é z n e k elő. A levélen vagy s z á r o n t ö b b n y i r e színes, vagv fehér, e l s z á r a d ó és gyakran k i l y u k a s o d ó foltok j e l z i k a g o m b a jelenlétét. O l y k o r fehér, lisztes b e v o n a t ( l i s z t h a r m a t ) , vagy fekete k o r m o s lepel ( k o r o m p e n é s z ) , vagy sárga, b a r n a , fekete p o r o s pörsenések á r u l j á k el a g o m b á t . V a n n a k g o m b á k , a m e l y e k f ö l t ű n ő daganatokat idéznek elő a m e g t á m a d o t t n ö v é n y e n . E z e r f é l e p a r á n y i g o m b a van, a m e l y e k , s z a b a d s z e m m e l n é z v e , b i z o n y n e m sok g y ö n y ö r ű s é g e t s z e r e z n e k a n é z ő n e k , sőt i n k á b b vesződséget és b o s s z ú s á g o t , ha kárt o k o z n a k , m i n t pl. a rozsdag o m b á k , az ü s z ö g f é l é k , a l i s z t h a r m a t , a p e r o n o s z p ó r a , a m o n i l i a , a varasbetegség, a burgonyavész, a levélfoltosság és sok m á s n ö v é n y i betegség o k o z ó i . T ö b b százszoros nagyítással ezek a „csúc y a " g o m b á k a t e r m é s z e t l e g s z e b b a l k o t á s a i k é n t t ű n n e k föl. N e m v á l l a l k o z o m arra, h o g y s z é p s é g ü k r ő l , vagy á l t a l á b a n testük c s o d á l a t o s s z e r k e z e t é r ő l és é l e t m ó d j u k érdekes v o l t á r ó l

EME 372

leírást adjak. M i n d e z t látni k e l l ! É n csak azt k í v á n o m , hogy a Székelyföldön a k a d j a n a k olyanok is, akik a m a i nehéz világban ö r ö m e t és gyönyörűséget leljenek a g o m b á k v i l á g á b a n !

Moszatszerü gombák (Phycomycetes). Albugo candida (PERS). O . KUNTZE. — A pásztortáska (Capsella bursa pastoris) é l ő levelén és szárán fehér, z o m á n c s z e r ű pörsenéseket idéz elő. A S z é k e l y f ö l d ö n és E r d é l y m á s részében is nagyon elterjedt.

Tömlős gombák (Ascomycetes). Aticfria glomerulosa ( A C H . ) FLOT. — A jegenyefenyő élő ágán és levelén, fekete k o r o m h o z h a s o n l ó foltokat okoz. V u l k á n szikla. Daldinia concentrica ( B O L T . ) C É S . et D E N O T . — Bükkfa ( F a g u s ) törzsén, a csíkszentkirályi L u c s t ó mejjéke - S á n c r a i u közelében. Erysipfre communis ( W A L L R . ) L I N K . — A sóvirág (Statice G m e l i n i ) levelén lisztharmatos bevonatot alkot. Székelyudvarhely-Odorheiu. Mamiarria fimbriata ( P E R S . ) C É S . et D E N O T . — A gyertyánfa ( C a r p i n u s ) é l ő levelén. Előpatak-Válcea. Polystigma rubrum ( P E R S . ) D C . — A szilvafa ( P r u n u s domestica) élő levelén a „piros levélfoltosság" néven jól ismert gyakori betegség okozója. E r d é l y b e n erősen elterjedt. Pyrenopfyora diantlji ( D E NOTH.) BERL. — A D i a n t h u s ,spiculifolius elhalt levelén és szárán. Székelykő, Torockó mellett. D E G E N Á R P Á D gyűjtése. Quaternaria quaternala ( P E H S . ) S C I I R O E T E H . — A bükkfa törzsének kérgén. Zetelaka-Zetea mellett (Udvarhely megye). Rfrytisma acerinum ( P E R S . ) FRIES. A jávorfa élő és elhalt levelén felt ű n ő fekete foltokat okoz. Gyakori g o m b a . Acer pseudoplatanus l e v e l é n : Verespatakon-Ro^ia M o n t a n a ; Acer campestrisen : Előpatak-Válcele. Rfaytisma andromedae ( P E K S . ) F R I E S . — A tőzegrozmaring ( A n d r o m e d a polifolia) élő levelén fekete foltokat okoz. M o h o s tó ( K o k o j s z á s ) Csík m. és Korond-Corund datkai falurészben lévő lápon (Udvarhely m . ) . Rfrytisma salicinum (PERS.) F R I E S . — Fűzek levelén fekete foltokat idéz elő. Salix purpurea l e v e l é n : Székelykeresztur-I. G. D u c a (Udvarhely m ) , a Salix cinerea levelén : Előpatak-Válcele. Sclerotinia

sclerotiorum

(LIB.) SACC. et TROTT. — A g y a l o g p a s z u l y s z á r á t

és termését t á m a d j a meg. A levelek elhervadnak és elnyálkásodnak, a hüvelyek pedig m ú m i a s z e r ű e n elszáradnak. Székelyudvarhely-Odorheiu és Sepsiszentgyörgy-Sf. G h e o r g h e . 1934-ben jelent meg.

líaziűiumos gombák (Basidiomycetes). Kozsdagombák (Ureűinales). Calyptospora Goeppertiana J . KUEHN. — A vörös áfonya ( V a c c i n i u m vitis i d a e a ) s z á r á b a n , a M o h o s t ó b a n (Csík m . ) . Cohosporium campanulae (PERS.) LÉV. — A kereklevelű harangvirág ( C a m p a n u l a rotundifolia) levelében, a Vulkán szikláin, 1260 m m a g a s s á g b a n ;

EM373E t o v á b b á a C a m p a n u l a r a p u n c u l o i d e s levelén. É l ő p a t a k - V á l c e l e . A kereklevelű harangvirág ( C a m p a n u l a r o t u n d i f o l i a ) levelén. N a g y S á n d o r tető. 1936. VII. 23. Coleosporium eupt/rasiae (SCHUM.) WINT. — A z O d o n t i t e s r u b r a levelén, F ü l e m e l l e t t a H a r g i t á b a n - Filia ( U d v a r h e l y m . ) , a G y e r t y á n o s t e t ő n . Coleosporium tussilaginis (PKRS.) LÉV. — A martilapu ( T u s s i l a g o farf a r a ) levelén. A b r u d b á n y a - A b r u d . Gymnosporangium juniperi L I N K . — A b e r k e n y e ( S o r b u s a u c u p a r i a var. I a n u g i n o s a ) levelén a e c i d i u m o s a l a k b a n . B u c s u m - B u c i u m ( F e j é r m . ) A Székelyf ö l d ö n n a g y o n elterjedt. Gymnosporangium mali - tremelloides KLEB. — A z a l m a f a levelén aecid i u m a l a k j á b a n . V u l k á n szikláin. Melampsora eupt>orbiae ( S C H U B . ) C A S T . — A kutyatej ( E u p h o r b i a cyparissias) levelében és s z á r á b a n . A b r u d b á n y a - A b r u d . Melampsora frypericorum ( D C ) WINTER. — A foltos o r b á n c f ű ( H y p e r i c u m m a c u l a t u m ) l e v e l é b e n . A b r u d b á n y a - A b r u d m e l l e t t a C o r n e c mészszikláján. Melampsora lini ( E I I R B Q , ) L É V . — A z a p r ó len ( L i n u m c a t h a r t i c u m ) levelében és s z á r á b a n . A b r u d b á n y a - A b r u d . Melampsora salicina LÉV. — A kecskefűz ( S a l i x c a p r e a ) l e v e l é b e n . A torjai b ü d ö s b a r l a n g - T o r i a m e l l e t t . Melampsoridium betulinum (TUL.) KLEB. — A nyírfa ( B e t u l a p e n d u l a ) levelében. A torjai b ü d ö s b a r l a n g - T o r j a m e l l e t t . Pbragmidium disciflorum ( T O D E . ) J A M E S . — A parlagi rózsa ( R o s a gall i c a ) levelén nyári és téli s p ó r á k . A b r u d b á n y a - A b r u d . Pbragmidium fragariastri ( D C ) SCIIROET. — A f e h é r p i m p ó ( P o t e n t i l l a a l b a ) levelében. A b r u d b á n y a - A b r u d m e l l e t t a C o r n e c m é s z k ő s z i k l á j á n Puccinia arenariae ( S C H U M . ) W I N T E R . — A h á r o m e r ű csitri ( M o e h r i n g i a trinervia) levelén a torjai b ü d ö s b a r l a n g m e l l e t t . Puccinia aristolocbiae ( D C ) WINTER. — A h a l v á n y f a r k a s a l m a (Aristolochia p a l i i d a ) levelén a e c i d i u m . A b r u d b á n y a - A b r u d m e l l e t t a C o r n e c s z i k l á i n . Puccinia asarina KZE. — A k a p o t n y a k ( A s a r u m e u r o p a e u m ) levelén. A b r u d b á n y a - A b r u d ; Élőpatak-Válcele és S z é k e l y u d v a r h e l y - O d o r h e i u . Puccinia caulincola SCIINEID. — A T h y m u s c o m o s u s k a k u k f ű levelén. V u l k á n szikláin. Puccinia coronifera KLSB. — A varjútövis lenge levelén a e c i d i u m alakjában ( R h a m n u s cathartica). Székelyudvarhely O d o r h e i u . Puccinia geníianae ( S T R . ) LINK. — A S z e n t L á s z l ó tárnics (Gentiana c r u c i a t a ) levelén. Élőpatak-Válcele. Puccinia lampsanae (Scnur/rz.) FUCK. — A kutyasaláta ( L a p s a n a , vagy L a m p s a n a c o m m u n i s ) levelén. A b r u d b á n y a - A b r u d . Puccinia malvacearum MONT. — A p a p s a j t m á l y v a ( M a l v a n e g l e c t a ) levelén. Kézdivásárhely-Tg.-Sacuesc. Puccinia petroselini ( D C ) LINER. — A m é r g e s á d á z ( A e t h u s a c y n a p i u m ) levelén. A b r u d b á n y a - A b r u d . Puccinia suaveolens (PERS.) ROSTR. — A z aszat ( C i r s i u m aivense) levelén A növényt teljesen el szokta lepni. Kézdivásárhely-Tg.-bácuesc. Puccinia soedanellae ( D C ) FUCK. — S o e d a n e l l a m o n t a n a levelén. A Hargita két helyéről vált ismeretessé ; a zetelaki-Zetea h a t á r b ó l ( U d v a r h e l y m . )

EME

374

és G y e r g y ó ú j f a l u m e l l ő l ( C s í k m . ) . A zetelaki h a t á r b ó l 960 m m a g a s s á g b ó l s z á r m a z ó S o e d a n e l l á t B á n y a i J á n o s S z é k e l y k e r e s z t u r o n cserépben nevelte t o v á b b s a z o n f e j l ő d ö t t ki nyár f o l y a m á n a g o m b a a p r ó pörsenések alakjáb a n . E g o m b a m á s o d i k l a k ó h e l y e a C s u d á l ó k ő G y e r g y ó ú j f a l u mellett 1200 m magasságban. Uromyces appendiculatus ( P E R S . ) L I N K . — A paszuly levelén. Székelyudvarhely-Odorheiu. Uromyces astragali ( O P I Z . ) S A C C . — A l ó b o r s ó (Astragalus cicer) level é n . A torjai büdösb.-rlang - Toria m e l l e t t . Uromyces pisi ( P E R S . ) W I N T E R . — A kutyatej ( E u p h o r b i a cyparissias) levelén a e c i d i u m . Lehet esetleg m á s U r o m y c e s is. A z o n o s az Aecidium eup\)orb\ae Gmel.-veI E r d é l y b e n á l t a l á n o s a n elterjedt. Uromyces scutellatus ( S C H R A N K . ) L É V . — A kutyatej ( E u p h o r b i a cyparissias) levelén téli spórák. A b r u d b á n y a - A b r u d . Uromyces erytfyronn ( D C ) PASS. — S z é k e l y u d v a r h e l y , B u d v á r . Erythron i u m denis carnis levelén a e c i d i u m és teleuto. 1938. m á j u s 12.

Himeniumos gombák (Hymenomycetineae) Clavaria ligula SCHAEFF. — A c s í k s o m l y ó i - S u m l e u V á r h e g y fenyői alatt. Coniopfrora cerebella ( P E R S . ) D U B Y . — Zalatna-Zlatna mellett a Botesb á n y a egy elhagyott ő r s z o b á j á b a n , a p a d l ó n 5 0 — 7 0 c m á t m é r ő j ű , lepénya l a k ú t e r m ő t e s t e k e t fejlesztett ki. F a r o n t ó g o m b a . F e l t ű n ő a t e r m ő test nagy terjedelme. Exobasidium vaccini ( F D C K . ) W O R . — A vörös áfonya ( V a c c i n i u m vitis i d a e a ) levelét fehér lepellel szokta b e v o n n i . A levél f e l h ó l y a g o s o d i k . Mohostó ( C s í k m . ) . Lenzites betulina ( L . ) FRIES. — K a j s z i n b a r a c k ( P r u n u s a r m e n i a c a ) vast a g a b b ágain. S z é k e l y u d v a r h e l y - O d o r h e i . 1937. VIII. 20. Stereum £>irsutum ( W I L L D . ) F R I E S . — Kerítés tölgyfa o s z l o p á n . Székelyu d varhely-Odorhei. 1937. X . 2.

Pöffeteggombák (Gasteromycetes) Crucibulum vulgare TUL. — K o r h a d ó fürészporral b e h i n t e t t udvar talaján. Székelyudvarhely-Odorhei. Nyárády Gyula határozása. Cyat\)us Leseurii TUL. — Vargyas-Várghis ( U d v a r h e l y M . ) h a t á r á b a n a n e m régen felfedezett S ú g ó b a r l a n g f a l á n , a b e j á r a t t ó l 50 m t á v o l s á g b a n

Konidiumos gombák (Fungi imperfecti). Ascocbyta pbiladelpby SACC. et SPEG. — A j e z s á m e n (Philadelphus c o r o n a r i u s ) é l ő levelén f l t o k a t i d é z elő. A b r u d b á n y a - A b r u d . Ascocbyta rubi SACC. — Az erdei szeder ( R u b u s c a e s i u s ) levelét foltossá teszi. E r d ő s z e n t g y ö r g y - S á n g e o r g i u de P á d u r e ( U d v a r h e l y m . ) . Gyűjtötte H ö h r H . Asteromella cynancbicola PET. — A m é r e g ö l ő fű ( C y n a n c h u m vincet o x i c u m ) levelén. S z é k e l y u d v a r h e l y - O d o r h e i B u d v á r e r d e j é b e n .

EM875E Cercospora cerasella SACC. — A m e g g y f a ( P r u n u s c e r a s u s ) levelén piros foltokat o k o z . S z é k e l y u d v a r h e l y - O d o r h e i . Diacborella onobrycbis ( D C ) v. H Ő H N E L . — A m o g y o r ó s l e d n e k (Lathyrus t u b e r o s u s levelén. Előpatak-Válcele. Oidium quercinum v. T H U E M . — A k o c s á n y o s tölgy ( Q u e r c u s r o b u r ) levelén l i s z t h a r m a t o s b e v o n á s t o k o z . Előpatak-Válcele. Ramularia geranii ( W E S T . ) F U C K . — A m e z e i golyaorr ( G e r á n i u m prat e n s e ) levelén. Előpatak-Válcele. Ramularia lactea ( D E S M . ) S A C C . — A z i b o l y a ( V i o l a s p e c . ) levelén. Előpatak-Válcele. Ramularia rubicunda BRES. — A kétlevelű á r n y é k v i r á g ( M a j a n t h e m u m b i f o l i u m ) levelén. Előpatak-Válcele. Septoria cornicola DESM. — A vörösgyűrű som ( C o r n u s sanguinea) levelén. S z é k e l y u d v a r h e l y - O d o r h e i . Septoria ficariae DESM. — Az a r a n y o s b o g l á r k a ( R a n u n c u l u s a u r i c o m u s ) levelén. Nagyapold-Apold (Szeben m . ) . Septoria polygonicola (LASCH) SACC. — A vízi keserűfű (Polygonum h y d r o p i p e r ) levelén. A b r u d b á n y a - A b r u d .

Nyálkagombák (Myxomicetes). Lycogala

epidendrum

( L ) FR. —

R e d v e s fán. H o s s z ú f a l u .

1936. X .

1.

Pilze aus dem Szeklerlande. Im Jubiláumsdenkbuche des Szekler Nationalmuseums habe ich alles zusammengefasst, was n r r über die Pilze des Szeklerlandes bis 1929 bekannt geworden ist.

Ich

íührte

alle

Autoren

auf,

die

seit

STEFAN

MÁTYUS ( 1 7 8 7 ) b i s z u m

Erschei-

nen dieses Denkbuches zur Kenntnis der Pilzflora des Szeklerlandes Daten geliefert habén. Ich konnte insgesammt 161 Pilze anführen Die nachfolgende Aufzahlung enthalt weitere 52 Pilze, und somit erhöht sich die Zahl der aus dem Szeklerlande bisher bekannt gewordenen Pilze auf 213 N u m m e r n . In der Aufzahlung sind alle jene Pilze, bei denen kein S a m m l e r ist, von J. BÁNYAI gesammelt worden.

angegeben

D r . Moesz Gusztáv.