Gócpont Afrika szarván

Gócpont Afrika szarván

NKE Biztonság- és védelempolitika MSC Válságövezetek biztonságföldrajza házidolgozat Rémai Dániel (BG65AI) 2013. december 8.


Rémai Dániel (BG65AI)

Tartalom I. A téma indoklás ...................................................................................................................... 4 I.1. A téma pontos megjelölése .............................................................................................. 4 I.2. Személyes indokok ........................................................................................................... 4 I.3. Szakmai indokok .............................................................................................................. 5 II. Szudán és Dél-Szudán geopolitikai bemutatása .................................................................... 6 II.1. Földrajzi elhelyezkedés ................................................................................................... 6 II.2. Általános jellemzők és adottságok .................................................................................. 7 II.2.1. Szudán .......................................................................................................................... 7 II.2.1.1. Domborzat ......................................................................................................... 7 II.2.1.2. Éghajlat .............................................................................................................. 7 II.2.1.3. Népesség ............................................................................................................ 7 II.2.1.4. Közigazgatás és hivatalos nyelv ........................................................................ 8 II.2.1.5. Infrastruktúra ..................................................................................................... 8 II.2.1.6. Környezeti kihívások ......................................................................................... 9 II.2.1.7. Haderő ............................................................................................................... 9 II.2.2. Dél-Szudán ................................................................................................................... 9 II.2.2.1. Domborzat ......................................................................................................... 9 II.2.2.2. Éghajlat .............................................................................................................. 9 II.2.2.3. Népesség .......................................................................................................... 10 II.2.2.4. Közigazgatás és hivatalos nyelv ...................................................................... 10 II.2.2.5. Infrastruktúra ................................................................................................... 11 II.2.2.6. Környezeti kihívások ....................................................................................... 11 II.2.2.7. Haderő ............................................................................................................. 11 II.3. Etnikai és vallási jellemzők .......................................................................................... 11 II.4. Gazdasági jellemzők ..................................................................................................... 13 III. Szudán történelme .............................................................................................................. 15

2



IV. A konfliktusok mögötti indikátorok................................................................................... 17 V. A két országrész különválása .............................................................................................. 18 V.1. Az olajháború................................................................................................................ 18 V.2. Várható tendenciák ....................................................................................................... 19 VI. Szudán nemzetközi kapcsolatai ......................................................................................... 20 VI.1. Szudán nemzetközi kapcsolatai 1956-2011 ................................................................ 20 VI.2. Szudán nemzetközi kapcsolatai 2011- ........................................................................ 21 VI.3. Dél-Szudán nemzetközi kapcsolatai 2011- ................................................................. 21 VII. Konklúzió és értékelés ...................................................................................................... 22 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 24 Internetes hivatkozások jegyzéke ............................................................................................. 25 Ábrák jegyzéke ......................................................................................................................... 26

3



"when bad men combine, the good must associate; else they will fall, one by one, an unpitied sacrifice in a contemptible struggle."12 Edmund Burke

I. A téma indoklás I.1. A téma pontos megjelölése Szudán a modern kori emberiség mostohagyermeke. Napjaikban szinte mindenki tudja, hogy létezik, de egyben ezt a tényt mindenki szeretné elfelejteni. A teljesség igénye nélkül: etnikai és vallási villongások, népirtás, éhínség, gazdasági kizsákmányolás, diktatúra, polgárháború és még hosszas sorolhatnánk a címkéket, amelyekkel Afrika harmadik legnagyobb államának múltját jellemezni lehet. 2011.évi januári népszavazás eredménye,3 amely által külön vált Szudán és a Dél-szudáni Köztársaság is csak a terminológiában hozott változást: polgárháború helyett államok közötti háború fogalmát alkalmazhatjuk majd a jövőben. Dolgozatomban három kérdésre próbálok meg választ adni: 1. Milyen szerepe van Szudán és a Dél-szudáni Köztársaság geopolitikai jellemzőinek az egyes konfliktusokra 19564 és 20115 között? 2. Hol helyezkednek el a vizsgált országok a nemzetközi viszonyrendszerben? 3. Milyen eredménnyel járt a két ország hivatalos szétválása?

I.2. Személyes indokok 2007 júniusában a HVG folyóirat Négymillió ember veszélyben6 című cikkében röviden beszámolt dárfúri helyzetről. A dárfúri összecsapások áldozatainak megdöbbentő számait tényszerűen közlő, nem túl részletes cikk felkeltette a kíváncsiságomat. Mi és miért is történik pontosan Afrika szarván? Negyed órával később már internetes böngészőlapok tömegei ontották felém az információt a szemben álló felekről, a 1

Edmund Burke: Thoughts on the Cause of the Present Discontents (1770) Véleményem szerint Burke idézete a gonosz és a jó párharcáról jól jellemzi a modern Szudán helyzetét. Ha a „gonosz” fogalma alatt nem személyeket, hanem azon indikátorokat értjük, amelyek együttállása elvezetett a közel hatvan éve húzódó konfliktushoz, a „jó” fogalma alatt pedig a nemzetközi közösség és közvélemény beavatkozási hajlandóságát értjük, akkor az idézet tökéletesen érzékelteti a modern Szudán minden problémáját. 3 Dél-Szudán lakosai 2011. január 9 és 15. között szavaztak az északi kormánytól való elszakadás kérdésében. A lakosság 99,57 százaléka támogatta az elszakadást. A választási eredmény fényében 2011. július 9-n Dél-Szudán különvált Szudántól. Link: http://www.bbc.co.uk/news/world-africa-12317927 Mentés időpontja: 2013.11.10. 4 Szudáni Köztársaság kikiáltása - 1956. január 1. 5 A Dél-szudáni Köztársaság kikiáltása – 2011. július 9. – Ezt megelőzően 2005-ben a dél-szudáni régió autonómiát kapott. 6 Négymillió ember veszélyben: összeomolhat a segélyezés Szudánban Link: http://hvg.hu/gocpontok.szudan/20070612_szudan_segitseg Mentés időpontja: 2007.07.15. 2

4



veszteségekről, a helyzet nemzetközi megítéléséről. Szakértők, katonák, humanitárius szervezetek, ellenséges és baráti államok hivatalos közleményei sorakoztak előttem. Pár óra után nagyjából így tudtam összefoglalni a helyzetet: egy olajban gazdag afrikai országban a kormányerők gyilkolják a lakosság egyes csoportjait. Afrika, mondhatnánk erre: az önálló afrikai államok történetének elmúlt hatvan-száz éve során biztosan találunk olyan periódust, amikor a leírt jelenség része volt a mindennapoknak. Mégsem tudtam egyértelműen megválaszolni azt a kérdést, hogy miért? Foglalkozni kezdtem a témával és közel egy évvel később sikerült néhány dimenzióját felvázolnom a válaszoknak. A válaszok egy konferencia előadásban öltöttek formát, amelyet egy rövid összefoglaló cikk követett a konferencia szaklapjában.7 Aztán évekig csak a nemzetközi hírportálok Szudán címkéi között lapozgatva szemléltem az eseményeket. Egészen 2012 decemberéig, amikor PARS PRO TOTO – Észak-Szudán és Dél-Szudán8 címmel a Konfliktuselméletek című kurzusra elkészült beadandó dolgozatomban a szudáni konfliktus hátterében álló indikátorok feltárására vállalkoztam. Úgy tűnik, hogy néhány évente elő-elő veszem Szudánt és igyekszem megválaszolni magamnak azt a kérdést, amelyet lassan hat éve tettem fel először: Miért?

I.3. Szakmai indokok Első témával foglalkozó írásomban a szudáni eseményeket történelmi kontextusból vizsgáltam. Második alkalommal a konfliktus mögött álló indikátorok feltárásával próbálkoztam. E dolgozatomban az a célom, hogy biztonságföldrajzi nézőpontból ismertessem a régió problémáit. Valamint, hogy megvizsgáljam a két Szudán helyzetének és egymáshoz való viszonyának alakulását az ország szétválása után. Emellett részletesen fogom vizsgálni a két állam helyzetét a nemzetközi rendszerben. A 2011. július 9-e előtt is egy többszörösen fragmentált országról beszélhetünk, hiszen míg az északi-déli konfliktus vertikálisan, addig a dárfúri konfliktus horizontális szabdalta szét az országot. Az északi vezetés több évtizede tartó reálpolitikája pedig a régió többi tagja és a világpolitika vezető országai szemében is devalválta Szudán megítélését.

7

Rémai Dániel: Szudán és a világ - Adsumus VI. - Tanulmányok a VIII. Eötvös Konferencia előadásaiból; Budapest; 2008. Link: http://remaidani.hu/Honlap/Szudan1_rd.pdf 8 Rémai Dániel: PARS PRO TOTO – Észak-Szudán és Dél-Szudán – Beadandó dolgozat – NKE Biztonság- és védelempolitika MsC – Konfliktuselméletek kurzus – 2012. december Link: http://remaidani.hu/Honlap/Szudan2_rd.pdf 5



Bízom benne, hogy e nézőpontok beemelése által a három írás koherens egészként képes lesz átfogó képet nyújtani Afrika egyik legnehezebben megérthető és eközben talán a legsúlyosabb gondokkal küzdő országáról, országairól.

II. Szudán és Dél-Szudán geopolitikai bemutatása9 Nehéz kettéválasztani Szudánt és Dél-Szudánt a következő fejezet egyes témakörei kapcsán, hiszen egy egységes konglomerátumként léteztek 2011-ig, így számos kapcsolódási pont merül fel. Ennek ellenére igyekszem mindenhol külön vizsgálni a két államot, ezzel is próbálva érzékeltetni a konfliktusforrásokat.

II.1. Földrajzi elhelyezkedés Az Afrika észak-keleti részén elhelyezkedő államegyüttes a kontinens harmadik legnagyobb állama volt 2011-ig. A mai Szudánt Északról Egyiptom, észak-keletről a Vöröstenger, Keletről Eritrea és Etiópia határolja.

Délen Dél-Szudánnal és a Dél-Afrikai

Köztársasággal határos, míg nyugaton Csáddal és Líbiával. Az ország területe 1 860 484 km². Határszakaszának hossza 6751 km.10 853 km hosszan a Vörös-tenger határolja. Az ország fővárosa Khartum.

ábra11

1. 9

Az adatok forrásai: CIA World Factbook Link: https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/geos/su.html és https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/od.html Mentés időpontja: 2013.11.22 10 Határhosszok: Közép-afrikai Köztársaság 175 km, Csád 1360 km, Egyiptom 1275 km, Eritrea 605 km, Etiópia 769 km, Líbia 383 km, Dél-Szudán 2184 km 11 Szudán és Dél-Szudán térképe Link: http://southsudaninfo.net/2011/01/maps-help-understand-regionaldifferences-during-sudan-referendum/ Mentés időpontja: 2013.08.11. 6



Dél-Szudán északon korábbi államával Észak-Szudánnal, míg keleten Etiópiával határos. Délen Kenya, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határolja.12 Az ország területe 644 329 km². Határszakaszának hossza 5413 km.13 Tengerpartja nincs. Fővárosa Juba.

II.2. Általános jellemzők és adottságok II.2.1. Szudán II.2.1.1. Domborzat Az ország domborzatát alapvetően a sivatag és lapos jellegtelen síkságok határozzák meg. Ebből emelkednek ki a jelentősebb hegységek: az északnyugati Uveinat-hegység, a középső régióban található Nubah-hegység és a dárfúri magas fennsíktól nyugatra található Marra hegység. Legjelentősebb folyói a Nílus és az Atraba. Az északi részeken terül el a Nílus folyamát övező síkság. Legmagasabb pontja a Jabal Marrah (3071 m). II.2.1.2. Éghajlat Az ország területi kiterjedése okán az éghajlat régiónként eltérő: az északi sivatagi száraz területek mellett a déli területeken – Khartumtól délre - trópusi jellegű éghajlattal találkozhatunk. Az éves csapadékmennyiség dél felé haladva fokozatosan nő (150 mm -> 1000 mm). Az esős évszak általában 2-3 hónapig tart. A széljárás egész évben északkeleti. Khartumban a éves középhőmérséklet 27 °C. II.2.1.3. Népesség14 Az ország becsült népessége cirka 34 millió fő volt 2012-ben. Ezzel a számmal a világ 36. legnépesebb országaként tartjuk nyilván. A népsűrűség 16,4 fő/km2. A főváros népessége körülbelül öt millió fő. Szudánból kb. 2,4 millió ember menekült el az elmúlt években, jelentős részük a dárfúri régióból. Az országban 112 283 eritreai és 32220 csádi menekült él.

12

Ezen államok szerepe a dolgozat VI. fejezetében kiemelten fontossá válik, mivel 1956 és 2011 között az akkori Szudán számos alkalommal került katonai viszályba vagy szövetséges helyzetbe velük. 13 Határhosszok: Közép-Afrikai Köztársaság 989 km, Kongói Demokratikus Köztársaság 639 km, Etiópia 934 km, Kenya 232 km, Szudán 2184 km, Uganda 435 km 14 A népességi adatokra vonatkozó megállapítások forrásai a Data World Bank táblázatai Link: http://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.LE00.IN?order=wbapi_data_value_2011+wbapi_data_value+wbapi _data_value-last&sort=asc Mentés időpontja: 2013.11.12. 7



A populációs növekedési ráta 1,83 százalék. A korfa egy kiegyensúlyozott társadalom képét mutatja és afrikai viszonylatban magas az átlagos várható élettartam, 62 év. Azonban nagyon magas csecsemőhalandóság: 67,1 százalék. II.2.1.4. Közigazgatás és hivatalos nyelv Az országot az Omar al Bashir vezette NCP irányítja 1989 óta. A jogi rendszer az iszlám vallási törvénykezés és az angol szokásjog keveréke. Az ország hivatalos nyelve az arab. Általános választójog van érvényben 17 éves kortól. Az ország hivatalos pénzneme a szudáni font. Az országot 17 közigazgatási régióra osztják. A 2000-es évek közepén a nemzetközi nyomás hatására Bashir lemondott a hadsereg vezetői posztjáról és új alkotmány kidolgozásába kezdett, amelyet 2005-ben fogadtak el. Ez lehetővé tette a többpárti választásokat. A választásokat 2010-ben Bashir nyerte a szavazatok 68 százalékával.15

ábra16

2.

II.2.1.5. Infrastruktúra Az országban 74 repülőtér található, de ebből mindössze 18 burkolt kifutópályájú. 156 km gázvezeték, 4070 km olajvezeték és 1613 km finomított olajvezeték fut az országban. A

15

Részletesebben kifejtésre kerül a III. fejezetben. Szudán közigazgatási térképe – Link: http://www.un.org/Depts/Cartographic/map/profile/sudan.pdf Mentés időpontja: 2013.11.22. 16

8



vasúthálózat 5978 km hosszúságú, 11 900 km autóút van kiépítve és 4068 km viziút áll rendelkezésre. Az ország teljes lakosságának mindössze 15 százaléka rendelkezik internet eléréssel. A kormányzat mind helyi rádió, mind a helyi TV adásokat cenzúrázza. A mobilhálózat a régiós szabványok szerint jól kiépítettnek számít. 2012-ben 27 millió mobil előfizető volt az országban. II.2.1.6. Környezeti kihívások Az ország számos környezeti kihívással néz szembe, amelyek közül a legfontosabbak: a biodiverzitás kérdése, az elsivatagosodás, a szennyező anyagok környezetbe juttatása és az AIDS/HIV.17 II.2.1.7. Haderő A szudáni fegyveres erők három haderőnemmel rendelkezik és 2011 óta a hadsereg alá tartozik az ún. Popular Defense Force, amely a nyugati értelemben vett katasztrófavédelem megfelelője. A 18 és 33 év közötti férfiak és nők körében egy-két éves kötelező katonai szolgálatot ír elő a törvény. A 2012-ben a GDP 4,2 százalékát fordította az ország a hadseregre, ezzel 24. volt a világ országainak haderő-fejlesztési adatait gyűjtő listáján. Összesen körülbelül 20 millió mozgósítható személy él az országban. Évente körülbelül egymillió főt soroznak be.

II.2.2. Dél-Szudán II.2.2.1. Domborzat Az ország alapvetően a trópusi éghajlati övben fekszik, így domborzatát az esőerdők, mocsarak, füves puszták határozzák meg. Legjelentősebb folyói a Nílus - melynek partján a főváros is fekszik -, illetve a Bahr el Ghazal és a Sobat. A Nílus középső szakasza az ország középső területén kifejezetten elmocsarasodott területet képez. A kb. 30 000 km2 mocsaras területet Szuddnak nevezik. Legmagasabb pontja a Kinyeti (3187 m). II.2.2.2. Éghajlat Az éghajlat trópusi. Magas a páratartalom és az éves csapadékmennyiség (1000-2000 mm). A széljárás egész évben északkeleti. Jubaban az éves középhőmérséklet 28 °C.

17

Az ország a 23. a világ országainak listáján az AIDS okozta halálozások számának tekintetében. 9



II.2.2.3. Népesség18 Az ország becsült népessége 11 millió fő volt 2013-ban, amellyel a világ 77. legnépesebb országa. A népsűrűség 13,3 fő/km2. A főváros népessége körülbelül egymillió fő. Dél-Szudánból kb. 243 000 ember menekült el az elmúlt években, jelentős részük Abye-i régióból a folyamatos összecsapások miatt, míg egy kisebb rész az árvizek miatt hagyta el Dél-Szudánt. Az országban 204 890 szudáni, 13 803 kongói és 5 890 etiópiai menekült él. A populációs növekedési ráta 4,23 százalék. Egy fejlődő, magas születési számmal rendelkező társadalom képét mutatja az ország, de az átlagos várható élettartam itt alacsonyabb mindössze 54 év. II.2.2.4. Közigazgatás és hivatalos nyelv

3.

ábra19

A Dél-szudáni Köztársaság államformája szerint többpártrendszerű köztársaság. A dél-szudáni kormány elnöke Salva Kiir Mayardit. A 2010. áprilisi szudáni választásokon a déli szavazók 93%-a választotta elnökké, de a nemzetközi megfigyelők számos jogsértést állapítottak meg. 18

A népességi adatokra vonatkozó megállapítások forrásai a Data World Bank táblázatai Link: http://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.LE00.IN?order=wbapi_data_value_2011+wbapi_data_value+wbapi _data_value-last&sort=asc Mentés időpontja: 2013.11.12. 19 Dél- Szudán közigazgatási térképe – Link: http://www.un.org/Depts/Cartographic/map/profile/southsudan.pdf Mentés időpontja: 2013.11.22. 10



Az országban az angol szokásjogra épülő jogrendszer kiépítése van folyamatban, de gyakoriak a törzsi igazságtételek is. Alkotmánya a 2005 decemberében, az autonómmá váláskor elfogadott alaptörvényre épül. Az ország hivatalos pénzneme a dél-szudáni font. Hivatalos nyelve az angol, de számos helyen az arabot is használják (pl.: Juba régió). Mindemellett nagyon sokan beszélik a törzsi nyelveket, különösen a dinka, a nuer, a bari és a zande nyelvjárást. A közigazgatás tíz régióra osztja az országot. II.2.2.5. Infrastruktúra Az országban 85 repülőtér található, de ebből mindössze 3 burkolt kifutópályájú. A vasúthálózat 236 km hosszúságú, míg 7 000 km autóút van kiépítve és 1720 km viziút, amely néhány helyen a mocsarak miatt nehezen hajózható.20 Az internet-penetráció mértéke nagyon alacsony. A kormányzat mind a helyi közszolgálati rádió, mind a helyi TV adásokat cenzúrázza, de néhány nem ellenőrzött piaci rádióállomás is üzemel az országban. A mobilhálózat a régiós szabványok szerint jól kiépítettnek számít. 2012-ben kétmillió mobil előfizető volt az országban. II.2.2.6. Környezeti kihívások Az ország számos környezeti kihívással néz szembe, amelyek közül a legfontosabbak: gazdasági-környezeti egyensúly stabilizálása, gyermekkatonák helyzete és az AIDS/HIV21. II.2.2.7. Haderő Hivatalos haderő a korábbi déli gerillaszervezet utódja a Sudan People's Liberation Army (SPLA). Az önkéntes jelentkezés életkori minimuma 18 év. Napjainkban a haderő létszáma 210 000 fő. 2012 májusa óta a Dél-szudáni kormány az ENSZ-el kötött megállapodás keretében próbálja csökkenteni a gyermekkatonák számát. Ebben nehézséget jelent, hogy számos gerillacsoport, amelyek az autonómiáért küzdöttek bár az SPLA egyenruháját viselek, de nem tagozódtak be a hadsereg struktúrájába.

II.3. Etnikai és vallási jellemzők A két ország etnikai és vallási összetételét külön fejezetben taglalom, azok komplex összetétele okán. 20 21

Az olajvezetékek hosszáról nem találtam pontos adatot. A felnőtt lakosság 3,9 százaléka HIV fertőzött. 11



Szudánban számos vallásban keverednek az egyes alapvallások elemei. Számos törzsi vallás emelte be kánonjába a keresztény vagy az iszlám vallás alapelemeit és fordítva is találhatunk példákat. Sokkal súlyosabb problémát jelent, hogy a vallási és kulturális eltérések jól elkülöníthető törésvonalak mentén bontakoznak ki. Az északi, korábban Egyiptom által felügyelt területeken jelentős a muszlim vallásúak aránya, míg délen a keresztény és animista közösségek vannak többségben.22

4. ábra23

22

Glickman, Harvey 2000.: Islamism in Sudan’s civil war; Orbis 267-281.p., USA Szudán vallási térképe – Link: http://southsudaninfo.net/2011/01/maps-help-understand-regional-differencesduring-sudan-referendum/ Mentés időpontja: 2012.10.10. 23

12



Hasonlóan komplex képet láthatunk, ha a nyelvi és etnikai összetétel térképét (4. és 5. ábra) vizsgáljuk. Etnikai szempontból nagyon megosztott, törzsekre tagolt területet láthatunk mind délen, mind északon. Míg nyelvi szinten az északi régió, az arab nyelvhasználattal jóval egységesebb, mint a dél-szudáni területek. Ez a nyelvi megosztottság potenciális problémaként merül fel az új állam létrehozásakor is.

5. ábra24

6. ábra25

II.4. Gazdasági jellemzők Az alábbi idézet a 2011. július 9-e előtti állapotokra vonatkozik: „Szudán gazdasága a mutatott adatok alapján rohamosan fejlődik, lemaradása azonban igen jelentős nemcsak az ipari világ, de még sok afrikai államhoz képest is. A kormányzat hangzatos gazdaságpolitikai célokkal és lépsekkel kívánja a külföldi beruházók és szakemberek számára vonzóbbá tenni az országot, a belső konfliktusok, társadalmi feszültségek következtében mindez azonban csak mérsékelt sikerrel jár. A befektetők többsége az olaj- és gáztartalékok kiaknázása végett érkezik Szudánba. Tevékenységük általános infrastrukturális és külkereskedelmi fejlesztéssel jár, az állambevételek további sorsát azonban komolyan fenyegeti az elhatalmasodó korrupció. A dárfúri tömeggyilkosságok 24

Szudán nyelvi térképe – Link: http://southsudaninfo.net/2011/01/maps-help-understand-regional-differencesduring-sudan-referendum/ Mentés időpontja: 2013.11.10. 25 Szudán etnikai térképe – Link: http://southsudaninfo.net/2011/01/maps-help-understand-regional-differencesduring-sudan-referendum/ Mentés időpontja: 2013.11.10. 13



nyomán százezrek menekültek a szomszédos országokba, az általuk hátrahagyott tulajdonok és földek újraosztásánál az arab fegyvereseket, valamint az olaj után kutató cégeket részesítik előnyben. Hatalmas területi egyenlőtlenségek jellemzik Szudánt, míg a keleti és a főváros környéki területek fejlődőképesek, addig délnyugaton az éhhalál, a különböző járványok és a fertőzött vizek szedik áldozataikat. A kormányzat erőszakos arabosítása országszerte atrocitásokhoz, tömeges ki- és áttelepítésekhez, társadalmi feszültségekhez vezet. Az arab fegyveres csoportok szántszándékkal gyújtják fel a fekete afrikaiak földjeit és pusztítják el a számukra egyetlen megélhetést biztosító termést.”26 Szudánban 86,67 milliárd dollár volt 2012-ben az össz GDP és 2242 dollár az egy főre eső GDP. Mindeközben az olajban gazdag Dél-Szudánban 2012-ben 10,62 milliárd dollár volt az össz GDP és 1006 dollár az egy főre eső GDP összege. Szudánban az ország területének hét százalékát hasznosítják termőföldként és az összes terület további 24 százalékát legelőként. Jelentős beruházásokat végeznek a termőterületek öntözhetővé tétele érdekében, de így is csak a termőföldek 15 százalékát képesek öntözni. Az ország mezőgazdaságának az állattartás a húzóágazata. Feldolgozóipara fejletlen, főként mezőgazdasági termékeit dolgozza fel. Főleg gépeket, textilipari termékeket és közlekedési eszközöket importál. A legjelentősebb exportpartnerei Kína (64,13%), Japán (13,8%) és Szaúd-Arábia (3,7%). Az exportot szinte teljes egészében a kőolaj- és az aranykivitel teszi ki. A munkanélküliségi ráta 20 százalék. A lakosság 80 százaléka a mezőgazdasági szektorban, hét százaléka az iparban, míg 13 százaléka a szolgáltatóiparban dolgozik. A lakosság 46,5 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Ásványkincsekben Szudán nem túl gazdag, főleg arany és cink bányákat találhatunk a területén. Dél-Szudánban a lakosság 50,6 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt 2009-ben. Az állam bevételének 98 százaléka a kőolajexportból származik. Dél-Szudán termeli ki a korábbi napi Szudán által kitermelt mennyiség háromnegyedét. A kitermelt kőolajat a közös felügyeletű vezetéken szállítják Port Sudan kikötőjébe a Vörös-tengerhez.27 Dél-Szudán nagy mennyiségben vásárol gyógyszert, textilt és gépeket Szudántól. Hasonlóan Szudánhoz a dél-szudáni területek is szegények ásványkincsekben.

Az éves

infláció eléri a 79 százalékot. 2005 óta a déli területek jelentős kölcsönöket vettek fel az Egyesült Királyságtól, az Egyesült Államoktól, Norvégiától és Hollandiától.

26

Afrika tanulmányok – Szudán – Link: http://www.afrikatanulmanyok.hu/htmls/szudan.html - Mentés időpontja: 2012.11.05. 27 A kőolajexport bevétel megosztásával kapcsolatos vitákkal a IV. és az V. fejezetben foglalkozom részletesen. 14



III. Szudán történelme Afrika történelmét az európai gyarmatosítás expanziójáig a törzsi berendezkedésből származó együttélési formák és az ezekkel járó alacsony intenzitású konfliktusok határozták meg. „Évszázadok teltek el, mire Afrika, mint kontinens ismert lett Európa számára."28 Az európai gyarmatosítás teljesen új társadalmi, gazdasági és államrendet hozott a fekete kontinens lakói számára. A gyarmatosítás negatív következményeit számos afrikai ország a mai napig nem volt képes áthidalni. Az I. világháború végével megindult az afrikai gyarmatbirodalmak széthullása. J. D. Fage részletesen ír Afrika története – A visszaszerzett függetlenség29 című fejezetében az afrikai gyarmatbirodalmak felbomlásáról és az új afrikai államok megszületéséről. A lassú dekolonizációs folyamat a II. világháború után az amerikai világpolitikai szemlélet megerősödésével kapott nagyobb erőre. Szemben az európai gyarmattartó felfogással az amerikai civilizáció nem értett egyet az első világ ilyen jellegű hatalomgyakorolásával a fejlődő világokban. Ennek eredményeként nem támogatták a brit, francia és belga gyarmati törekvéseket, amelyek középtávon az afrikai országok függetlenedéséhez vezettek. Szudán,

mint

államalakulat

korábban

nem

létezett.

„Egyiptom

1820-ban

gyarmatosította a mai Észak-Szudán területeit, majd a XIX. század végére a britek a mai délszudáni területeket. Az egyiptomiak és a britek eltérő közigazgatási berendezkedésének és a lakossághoz való hozzáállásának tudható be a két területen kialakult politikai kultúra jelentős eltérése. Míg északon sokkal szabadabban, nyíltabban folyhatott a politikai élet, pártok alakítása, addig délen a britek maguk próbálták meg kinevelni a későbbi vezetőréteget, elnyomva a szabad kezdeményezéseket. A britek kinevelési folyamata csak a két világháború között kezdődött a Brit Nemzetközösség létrehozáskor és abban a néhány évben is csak kismértékű eredményei voltak. Így az idő rövidsége és az intenzitás hiánya miatt az 1956-os függetlenné válás után jelentős volt a politikai kultúra különbsége Szudán északi és déli területei között.”30 A II. fejezet adatai és térképei valamint a történelmi kontextus alapján egyértelműen kirajzolódnak az északi és a déli területek közötti különbségek. Az északi befolyástól való félelem vezetett az első szudáni polgárháborúhoz, amely 1955-től kezdődően tizenhét éven

28

Benkes Mihály: Helyzetkép Fekete-Afrikáról, - Politikai afrikanisztikai tanulmányok, Budapest, 2006 J.D. Fage – William Tordoff: Afrika története – Osiris Kiadó, Budapest, 2004 – 391-418. page 30 Rémai Dániel: Szudán és a világ - Adsumus VI. - Tanulmányok a VIII. Eötvös Konferencia előadásaiból; Budapest; 2008. 29

15



keresztül tartott.31 A második polgárháború 1983-ban robbant ki vallási és közigazgatási okok miatt.32 Az 1989-ben Omar al Bashir33 került hatalomra, aki diktatórikus intézkedéseivel magához ragadta a hatalmat. Bashir John Garang tábornokot bízta meg 1990-ben a déli terülteken erősödő autonómia törekvések leverésével, de Garang a felkelők oldalára állt és megalapította 1991-ben a SPLA-t (Sudan People’s Libertation Army), amely vallási autonómiát követelt a déli területek számára. A két fél 1998 júniusában fegyverszünetet kötött. Bashir csapatait meggyengítette a polgárháború, de rögtön szembe kellett nézniük a dárfúri konfliktussal.34 „2004. július 5-én aláírtak egy szerződést, amelyben megállapodtak a jóléti hatalommegosztásról, a kényes területek (Nuba-hegyvidék, Abyei, Kék-Nílus vidéke) feletti hatalomgyakorlásról. A 2005. január 9-én Naivashaban (Kenya) aláírt békeszerződés az alábbi kérdésekkel foglalkozott: •

rendelkezett a 2011-es népszavazásról, amely a déli területek autonómiájáról szólna.

•

az olajból származó nyereség elosztásáról,

•

alelnöki pozíciót jutattak az SPLM-nek,

•

a Nuba-hegyvidéken, Abyeiben és a Kék-Nílus vidékén három éves ciklusokra bontotta az északiak és a déliek hatalomgyakorlását.

Az északi vezetés megalkotta az ország új alkotmányát, amely 2005. július 5-án lépett életbe. A déli tartományoknak külön alkotmányuk van 2005 decembere óta.”35

31

Az egységes hadsereg déli tisztjeinek lázadásával kezdődő konfliktus során a renegát tisztek által alapított Anya-Nya gerillamozgalom tizenhét éven keresztül küzdött a déli területek autonómiájáért. A háborút az 1972. március 3-án megkötött Addisz-Abeba-i egyezmény zárta le. A béke széleskörű autonómiát biztosított a déli területeknek és egyenlő részesedést a segélyekből és a kőolajexportból származó bevételből. Azonban az északi vezetés nem tartotta be a béke feltételeit, a déli területek továbbra is hátrányos helyzetű megkülönböztetést szenvedtek el. 32 Egyrészről az északi vezetés be akarta vezetni a saríát a déli, alapvetően keresztény lakosságú területeken. Mindeközben Nimeri elnök föderatív alapokra helyezve átszervezte a kormányzati struktúrát, ezzel véget vetve a déli területek autonómiájának. 33 Omar al Bashir 25 éve gyakorolja a hatalmat Szudánban. Módszerei diktatórikusak. A dárfúri események okán 2008 júliusában az ICC népirtással-, emberiség elleni és háborús bűnökkel vádolta meg. Nemzetközi nyomásra 2008-tól próbálta konszolidálni az ország közigazgatási helyzetét. 2010-ben lemondott a fegyveres erők vezetői posztjáról és húsz év után először többpárti választásokat írt ki, amelyeken (2010. április) a választók 68 százalékának támogatása mellett elnökké választották. A voksolás érvényességét a nemzetközi megfigyelők vitatták. Link: http://www.britannica.com/EBchecked/topic/54890/Omar-Hassan-Ahmad-al-Bashir Mentés időpontja: 2013. 11.18. 34 Szudán nyugati és Csád keleti részén hivatalosan 2003 óta tartó etnikai konfliktus a nem arab földműves lakosok és a Száhel-övezet elsivatagosodása miatt egyre inkább erre a területre benyomuló arab nomád pásztorok között, amelyben a khartumi vezetés a nomád arab csoportokat támogatja. 35 Rémai Dániel: PARS PRO TOTO – Észak-Szudán és Dél-Szudán – Beadandó dolgozat – NKE Biztonság- és védelempolitika MsC – Konfliktuselméletek kurzus – 2012. december. – 10.o. 16



A békeszerződés megkötésével a konfliktusok nem szűntek meg, de 2005 és 2011 között nem került sor hivatalosan polgárháborús állapot beálltára a két országrész között. Ez alapvetően négy tényezőre vezethető vissza: -

a dárfúri konfliktus eszkalálódása és az ebből kialakuló konfliktusok36 lekötötték a kormányerőket,

-

a dárfúri helyzet rendezésére az ENSZ 2007/1769-es határozata alapján megalakult az UNAMID37 misszió, amely komoly nemzetközi jelenlétet prezentált a térségben,

-

a dél-szudáni területeken is fokozottá vált az ENSZ munkatársak jelenléte,

-

Bashir a nemzetközi figyelem középpontjába került a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa okán,

-

a nemzetközileg egyre inkább elszigetelődő khartumi vezetés érdeke volt, hogy a déli területeken lévő olajmezők kitermelése zavartalan legyen, ezzel csökkentve az északi vezetésre nehezedő nemzetközi gazdasági nyomásgyakorlás hatását.

A nemzetközi megállapodás értelmében a dél-szudáni terület lakosai 2011. január 9 és 15. között szavaztak az északi kormánytól való elszakadás kérdésében.

IV. A konfliktusok mögötti indikátorok Szudán 1956 utáni történelmét az északi és a déli országrész folyamatosan fennálló konfliktusa jellemezte. Ennek a konfliktusnak számos indikátora volt, amelyek eltérő súllyal estek latba az egyes időszakokban. Pars pro toto – Észak-szudán és Dél-szudán című dolgozatomban részletesen elemeztem ezen indikátorok jellemzőit és hátterét, így most csak felsorolásszerűen hivatkoznék rájuk:38 -

vallási ellentétek,

-

eltérő politikai kultúra,

-

eltérő oktatási színvonal a gyarmati időktől kezdődően,

-

eltérő társadalomszerkezet,

-

eltérő gazdasági adottságok,

-

etnikai különbségek,

36

Csád és Szudán között 2005. december 23-án háború tört ki, mert a khartumi vezetés által támogatott janjaweed miliciák csádi területekre is betörtek. A konfliktust 2007. május 3-án fegyverszüneti egyezmény zárta le. 37 African Union–United Nations Mission in Darfur – UNAMID Link: http://www.un.org/en/peacekeeping/missions/unamid/ Mentés időpontja: 2013.10.12. 38 Rémai Dániel: PARS PRO TOTO – Észak-Szudán és Dél-Szudán – Beadandó dolgozat – NKE Biztonság- és védelempolitika MsC – Konfliktuselméletek kurzus – 2012. december, 5-8.o 17


-


környezetvédelmi kihívások (elsivatagosodás39, árvízek40).

A felsorolt indikátorok együttállása eredményezi a két Szudán történelmét végigkísérő konfliktusokat és nehézségeket. Dolgozatom következő fejezetében azt fogom vizsgálni, hogy a két országrész különválása milyen mértékben jelentett megoldást a felsorolt ütközési pontokra.

V. A két országrész különválása A dél-szudáni terület lakosai 2011. január 9 és 15. között szavaztak az északi kormánytól való elszakadás kérdéséről. A lakosság 99,57 százaléka támogatta az elszakadást. A választási eredmény fényében 2011. július 9-én Dél-Szudán különvált Szudántól, mint új állam, a Dél-Szudáni Köztársaság.

V.1. Az olajháború Az észak- és dél-szudáni területek közötti több mint fél évszázados konfliktusoknak számtalan okát fel tudjuk sorolni a IV. fejezetben leírtak alapján. Azonban az összes konfliktusban volt egy tényező, amely megegyezett: ez az olajexportból származó részesedés.

7. ábra41

39

Az ENSZ 1973-as jegyzéke az elsivatagosodásról - Desertification Monitoring: Is the Desert Encroaching – Link: http://www.ciesin.org/docs/002-178/002-178.html Mentés időpontja: 2012.11.05. 40 Kiemelt árvizek: 2007, 2012,2013 – Link: http://floodlist.com/africa/sudan-august-2013 Mentés időpontja: 2013.12.01. 41 Szudán olajlelőhelyek térképe – Link: http://southsudaninfo.net/2011/01/maps-help-understand-regionaldifferences-during-sudan-referendum/ Mentés időpontja: 2013.11.10. 18



Az fenti térképen jól kirajzolódik, hogy a két ország határán, de főleg a déli területeken terülnek el az olajmezők, amelyek a legfőbb bevételi forrást jelentik. 2005-ig a khartumi vezetés nem egyenlő arányban osztotta meg a bevételt a déli területekkel, így számos alkalommal a déli autonóm törekvések hátterében az egyenlő mértékű részesedés kérdése állt. Nemzetközi egyezmények alapján a két ország egyenlő arányban részesedik az kőolajexportból származó bevételből. Azonban a khartumi vezetés a korábbi gyakorlatnak megfelelően 2012 után is számos alkalommal felrúgta ezt a megegyezést, aminek hatására Dél-Szudán felfüggesztette az olajfolyósítást. Ezzel súlyos anyagi károkat okozott mindkét országnak. Dél-Szudán egyetlen lehetséges olajexportálási útvonala Szudánon keresztül vezet a vörös-tengeri Port Sudan kikötőjén át. A határ menti olajmezők és olajfinomító övezetek korábban rendszeres platformjai voltak az északi és déli erők összecsapásainak, így a konfliktusok által okozott károk szinte azonnali visszacsatolásként megjelentek a gazdasági mutatókban. Napjainkban a fegyveres konfliktusokat felváltották a politikai-diplomáciai csatározások, amelyek hasonlóan negatívan befolyásolják mindkét ország amúgy sem fényes gazdasági mutatóit.

V.2. Várható tendenciák Az olajkitermelés, mint egyetlen potenciális gazdasági fenntartó szektor mindkét állam számára kiemelten fontos. Az elmúlt két év alapján minden dél-szudáni törekvés ellenére az látszik, hogy Salva Kiir Mayarditnak nem sikerül teljes biztonsággal stabilizálnia a délszudáni területeken hatalmát. Ez hosszú távon a renegát politikai ellenfelek megerősödéséhez és belső konfliktusokhoz vezethet. Omar al Bashir a nemzetközi nyomásnak engedve számos engedményt tett az elmúlt tíz évben. Belátta, hogy nem tudja fennhatósága alatt tartani a déli területeket, de az elszakadás ellenére még mindig nagyobb mértékben fog részesedni az olajexport bevételekből mint a folyamatos konfliktusok idején. Ennek érdekében számos gesztust tett a Dél-Szudáni Köztársaság irányába.42 Bashir hosszabb távú elképzelései között egy konföderációs együttműködés terve látszik kibontakozni.43

42

Pl.: 2011-ben kilátásba helyezte az északi és déli kettős állampolgárságot, bár ezt később visszavonta. 2011-ben Dél-Szudáni Köztársaság függetlenségének kikiáltásakor mondott beszédében vázolta fel Bashir egy Európai Unióhoz hasonló együttműködés jövőbeni tervét. 43

19



Nem várt autonóm törekvések indultak meg a régióban. A dél-szudáni példa hatására komoly elszakadási törekvések indultak meg dárfúrban és az abyei régióban44 is. Ezek komoly fenyegetést jelenthetnek a jövőben Bashir konföderációs elképzeléseire és hatalma megtartására nézve.

VI. Szudán nemzetközi kapcsolatai VI.1. Szudán nemzetközi kapcsolatai 1956-2011 Szudán mint minden gyarmati utódállam kapcsolatot tartott fenn a korábbi gyarmattartóival. Hasonlóan Afrika más államaihoz Szudán is igyekezett kihasználni a két világrend szembenállását. Az 1980-as évek elejétől az energiaéhség hatására szinte minden jelentősebb világpolitikai hatalom érdekeltségre tett szert Szudánban.45 „Bashir hatalomra kerülése óta a reálpolitika módszerével próbálja fenntartani hatalmát. Reálpolitikusként minden lehetséges elvet félretéve, kizárólag a szudáni nemzeti érdekeket szem előtt tartva, ügyesen taktikázva a lehető legoptimálisabb előnyöket tapossa ki a nemzetközi politikai színpadon. Ezt példázza, hogy Szíriának vegyifegyver-kísérleteket engedélyez vagy az ugandai lázadókat katonákkal támogatja.”46 Bashir számos alkalommal konfrontálódott a közel külfölddel, a világ vezető hatalmaival és a nemzetközi szervezetekkel. Reálpolitikusként szinte minden alkalommal sikerült elkerülnie, hogy a nemzetközi blokádok hatalma elvesztéséhez vezessenek. Az

1990-es

évek

elején

Bashir

számos

nyugatellenes,

iszlám

kötődésű

terroristacsoportnak biztosított menedéket.47 Az USA 1998-ban Ash-Shifában lebombázott egy gyárat, amelyről azt gondolta, hogy az észak-szudáni kormányerők fegyvergyártásra használják, szemben a hivatalos állásponttal, amely szerint a gyár gyógyszerek előállítása szolgált. Ezt követően az Egyesült Államok a Szudánnal szomszédos államokat embargóra szólította fel, amelynek gazdasági hatásaitól Bashir bukását várták. A 2000-es amerikai elnökválasztási kampány egyik kiemelt témája Szudán kérdése volt. Bashirt azonban „megmentette” a WTC elleni támadás.

44

Egy 10 546 km2 nagyságú 2004 óta (Abyei Protocol) különleges közigazgatású terület a két Szudán között. 45 Szudánban vannak a briteknek, az amerikaiaknak, a kínaiaknak, a franciáknak, az oroszoknak, az Arab Liga országainak és Teheránnak is. 46 Rémai Dániel: Szudán és a világ - Adsumus VI. - Tanulmányok a VIII. Eötvös Konferencia előadásaiból; Budapest; 2008. 7.o. 47 Pl.: Oszama Bin Laden 1991 és 1996 között Szudánban élt. 20



Mindeközben Kínával kifejezetten jó viszonyt ápolt az északi rezsim. A Szudánban naponta kitermelt 510 ezer hordó kőolaj négyötödét Kínába exportálták 2008-ban. Kína számos beruházást hajtott végre főleg Khartumban48 és az olajfinomítók környékén. Mindeközben Oroszország is tartott fenn kapcsolatot Bashir rendszerével: kisebb volumenű fegyvereladásokat eszközöltek. Szudánnal amerikai nyomásra összes szomszédja megszakította a gazdasági és diplomáciai kapcsolatot a 2000-es évek elején. Bashir a reálpolitika eszközét alkalmazva kihasználta a szomszédos országok egymással szembeni konfliktusait és így próbált meg kitörni a blokádból, sikerrel.49 Bashir számos keveredett konfliktusba az Afrikai Unió és az ENSZ képviselőivel is.50 Többször nyilatkozott úgy, hogy a nyugat erőszakos gyarmatosítást akar végezni Szudánban az olajkészletek megszerzése érdekében és ebben a nemzetközi szervezeteknek az a szerepe, hogy „kikövezzék a keresztes erők útját”. A konszolidáció jegyében, 2005 után ezeknek a nézeteltéréseknek is igyekezett elejét venni az északi diktátor.

VI.2. Szudán nemzetközi kapcsolatai 2011Omar al Bashir engedményeinek és a konszolidációnak alapvetően meg lett az eredménye. Az észak-szudáni területek elleni embargót feloldották és a Colin Powell51 által megfogalmazott fenyegetésnek sincs már nyoma az Egyesült Államok külpolitikai tervei között. A nemzetközi elfogatóparancs és a dárfúri konfliktus borzalmai ellenére Omar al Bashir 2013-ra ismét megtűrt, ha nem is kedvelt tagja lett a világ vezetőinek. Emellett Dél-Szudán függetlenné válása után csökkent az északi területeken a konfliktusok intenzitása és száma, így egyre inkább potenciális befektetési lehetőségként tekintenek Szudánra mind Európából, de legfőképpen Kínából.

VI.3. Dél-Szudán nemzetközi kapcsolatai 2011Omar al Bashir politikai tevékenysége komoly ellenérzéseket váltott ki a nyugati civilizációban. Ennek hatására mind az ENSZ, mind a humanitárius szervezetek, mind a világ vezetői hatalmai megpróbálták felkarolni a dél-szudáni ügyet. A nemzetközi közösség igyekezett elkerülni, hogy komolyabb fegyveres intervenciót kelljen végrehajtania a 48

Az ENSZ megfigyelők beszámolói szerint a khartumi elnöki palotát 2005-ben kínai építőipari munkások építették. 49 Pl.: Etiópia-Eritreai háborúja 50 2006 októberében kiutasították Szudánból Jan Pronk ENSZ küldöttet, „pszichológiai árulással”vádjával 51 Colin Powell amerikai külügyminiszter egy nyilatkozatában utalt rá, hogy a terrorizmus ellene háború következő állomása nagy valószínűséggel Szudán lehet. 21



térségben, de minden segítséget megpróbált megadni Dél-Szudánnak. Ennek egyik legfőbb formája az autonóm területeknek folyósított segély volt.52 Már a függetlenség kikiáltása előtt több ország jelezte, hogy konzulátust kíván nyitni Jubában. Az egyik ilyen Szudán maga volt. Az Egyesült Államok, Izrael, Norvégia és Egyiptom mellett Kína is komolyan képviseltetni kívánja magát az új országban. Az ország 2011. július 14-től az ENSZ 193. tagja lett. Dél-Szudán 2011. július 28-n csatlakozott az Afrikai Unióhoz.

VII. Konklúzió és értékelés Dolgozatomban igyekeztem ismertetni Szudán és Dél-Szudán történetét és a két ország között fennálló konfliktust. Célom volt, hogy részletesebben bemutassam az indikátorokat, amelyek a két ország több mint ötven éves szembenállásának kulcsai. Mindemellett a biztonságföldrajzi ismertetők során célom volt, hogy mindkét országról ugyanazokat az adatokat mutassam be, ezzel is lehetővé téve az összehasonlítást. A bemutatott adatok alapján jól kirajzolódik, hogy mindkét ország elmaradott technikailag, a társadalom tagjai szegénységben és politikai elnyomás alatt élnek. Szudán és Dél-Szudán számára az egyetlen lehetséges kitörési lehetőség véleményem szerint a közös határ mentén található olajmezők közös kiaknázása. Az elmúlt ötven év konfliktusai bebizonyították, hogy egyik félnek sincs meg a megfelelő katonai ereje a másik totális megtöréséhez és ezáltal saját szándékai érvényesítéséhez. A konfliktus fenntartása mindkét ország számára káros következményekkel jár, fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi helyzeteket indukál. A nemzetközi közösség és a nemzetközi szervezetek szerepvállalásának kulcsa a térségben az intervenciós erők nélküli rendezés. Azonban ennek korábbi eredményei erősen megkérdőjelezhetőek. A térség jövőjét egyértelműen a világra napjainkban jellemző energiaéhség határozza meg. Omar al Bashir korábbi cselekedetei ellenére azért válhatott ismét elfogadott figurájává a nemzetközi politikának, mert az általa vezetett országon keresztül lehet csak értékesíteni a déli olajat. Ha a térképre nézünk, akkor látjuk, hogy Afrika délre eső felén keresztül még kilátástalanabb elvezetni a dél-szudáni olajmezőkön kinyert olajat. Dél-Szudán támogatói csak addig lesznek lelkesek, míg az olaj a határon belül van. Bashir pozíciója a vezetékek elhelyezkedése miatt mindenképpen erős marad, mert biztosítja a kőolajexportot. Vele szemben Dél-Szudán a gazdag olajtartalékai és támogatói népes tábora 52

Dél-Szudán legfőbb segélyezői: USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Hollandia 22



ellenére nem tudott profitálni a 2011-es elszakadásból. Az ország lakossága vallásilag és etnikailag túlságosan széttagolt ahhoz, hogy nyugati értelemben működő állammá váljon. Történelme során először kellene egységes államként fellépnie az agresszorokkal szemben, ami garantálná valószínűleg mindkét állam fejlődését. A világban számos hasonló konfliktus zajlik ma is e minta alapján: jó geológiai adottságok párosulnak gyenge és inkompetens államvezetéssel, a világ vezető nagyhatalmainak gazdasági érdekei azonban nem engedik, hogy a frissen megalakult állam társadalmi, politikai, gazdasági fejlődése a maga útját járja. Dél-Szudán kivívta az ötven éve vágyott függetlenséget, de az elmúlt két év tapasztalatai alapján nem sikerült élnie ezzel. A kérdés: vajon sikerül-e fenntartani két működő és együttműködő államot Afrika szarván vagy rövidtávon ismét káoszba fullad a régió?

23



Felhasznált irodalom Benkes Mihály: Helyzetkép Fekete-Afrikáról, - Politikai afrikanisztikai tanulmányok, Budapest, 2006 Cockett, Richard: Sudan: Darfur and the Failure of an African State, Yale Univeristy Press, 2010 Edmund Burke: Thoughts on the Cause of the Present Discontents (1770) Fage, J.D. – William Tordoff: Afrika története – Osiris Kiadó, Budapest, 2004 – 391-418. page Glickman, Harvey 2000.: Islamism in Sudan’s civil war; Orbis 267-281.p., USA Natsios, Andrew S.: Sudan, South Sudan, and Darfur: What Everyone Needs to Know, Oxford University Press, 2012. Rémai Dániel: Szudán és a világ - Adsumus VI. - Tanulmányok a VIII. Eötvös Konferencia előadásaiból; Budapest; 2008

24



Internetes hivatkozások jegyzéke African

Union–United

Nations

Mission

in

Darfur

–

UNAMID

-

http://www.un.org/en/peacekeeping/missions/unamid/ Afrika tanulmányok – Szudán – http://www.afrikatanulmanyok.hu/htmls/szudan.html Az ENSZ 1973-as jegyzéke az elsivatagosodásról - Desertification Monitoring: Is the Desert Encroaching –http://www.ciesin.org/docs/002-178/002-178.html . CIA World Factbook – Szudán – https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/geos/su.html CIA World Factbook – Dél-Szudán – https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/geos/od.html Data World Bank – népesedési adatok http://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.LE00.IN?order=wbapi_data_value_2011+wbapi _data_value+wbapi_data_value-last&sort=asc Geography About - http://geography.about.com/library/cia/blcsudan.htm History of Conflict - http://www.enoughproject.org/conflicts/sudans/history-of-the-conflict Kiemelt árvizek: 2007, 2012,2013 – http://floodlist.com/africa/sudan-august-2013 Négymillió

ember

veszélyben:

összeomolhat

a

segélyezés

Szudánban

-

http://hvg.hu/gocpontok.szudan/20070612_szudan_segitseg Omar al Bashir élete - http://www.britannica.com/EBchecked/topic/54890/Omar-HassanAhmad-al-Bashir Rémai Dániel: PARS PRO TOTO – Észak-Szudán és Dél-Szudán – Beadandó dolgozat – NKE Biztonság- és védelempolitika MsC – Konfliktuselméletek kurzus – 2012. december Link: http://remaidani.hu/Honlap/Szudan2_rd.pdf Rémai Dániel: Szudán és a világ - Adsumus VI. - Tanulmányok a VIII. Eötvös Konferencia előadásaiból; Budapest; 2008. Link: http://remaidani.hu/Honlap/Szudan1_rd.pdf World Atlas - http://www.worldatlas.com/webimage/countrys/africa/sd.htm

25



Ábrák jegyzéke 1. ábra - Szudán és Dél-Szudán térképe Link: http://southsudaninfo.net/2011/01/mapshelp-understand-regional-differences-during-sudan-referendum/ - 6. oldal 2. ábra - Szudán közigazgatási térképe – Link: http://www.un.org/Depts/Cartographic/map/profile/sudan.pdf/ - 8. oldal 3. ábra - Dél- Szudán közigazgatási térképe – Link: http://www.un.org/Depts/Cartographic/map/profile/southsudan.pdf/ - 10. oldal 4. ábra - Szudán vallási térképe – Link: http://southsudaninfo.net/2011/01/maps-helpunderstand-regional-differences-during-sudan-referendum/ - 12. oldal 5. ábra - Szudán nyelvi térképe – Link: http://southsudaninfo.net/2011/01/maps-helpunderstand-regional-differences-during-sudan-referendum/ - 13. oldal 6. ábra - Szudán etnikai térképe – Link: http://southsudaninfo.net/2011/01/maps-helpunderstand-regional-differences-during-sudan-referendum/ - 13. oldal 7. ábra - Szudán olajlelőhelyek térképe – Link: http://southsudaninfo.net/2011/01/mapshelp-understand-regional-differences-during-sudan-referendum/ - 18. oldal

26

Gócpont Afrika szarván

Recommend Documents