Gönc Város Településfejlesztési Koncepciója

„Észak-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Gönc Város Településfejlesztési Koncepciója

ITS 2014 Konzorcium:

1

Külzetlap

BELÜGYMINISZTÉRIUM

Gönc Város Településfejlesztési Koncepciója

2015. év

Készítették az „ITS 2014 Konzorcium” tagjai:

ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

Berki Judit ügyvezető

Végh József ügyvezető

Virágh Péter ügyvezető

2

Aláírólap Régiós koordinátor:

Dr. habil. Mező Ferenc Megyei koordinátor:

Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070

Felelős tervező:

Kiszelovics Ildikó okl. településmérnök TT 16-0238

Településtervező:

Kiszelovics Ildikó okl. településmérnök TT 16-0238

Energiaközmű szakági tervező:

Fekete Ferenc villamosmérnök, vezető tervező TE 04-0239 - Településtervezési energia-közmű szakértő

Verba József üzemmérnök TE 15-0289 Településtervezési energia-közmű szakértő TH 15-0289 Településtervezési hírközlési szakértő

Közlekedésági szakági tervező:

Dr. Vincze János okl. építőmérnök Tkö 05-0506 Településtervezési közlekedési szakértő

Közlekedésági szakági tervező munkatárs: ifj. Major Ferenc okl. építőmérnök, útépítő szakmérnök KÉ-K 15-0229- Közúti építmények tervező

3

Viziközmű szakági tervező:

Korcsmáros Rudolf okl. építőmérnök VZ-TEL 15-0748- Települési víziközmű tervező TV 15-0748- Településtervezési vízközmű szakértő

Major Zoltán okl. építőmérnök VZ-TEL 15-0567- Települési víziközmű tervező TV 15-0567- Településtervezési vízközmű szakértő

Környezetvédelmi szakági tervező:

Szalai Sándor környezetmérnök SZKV-1.2. 15/0640 Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.4. 15/0640 Zaj- és rezgésvédelem szakértő

Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező:

Soltész Jánosné okl. kertészmérnök, vezető tervező TK-05-0114

Régészeti szakértő:

Dr. Bálint Marianna régészeti szakértő

Műemléki szakértő:

Szilágyi- Fekete Anikó műemléki szakértő

Társadalompolitikai szakértő:

Gurály Edina társadalompolitikai szakértő

Gazdasági Szakértő:

Leiter Xavéria gazdasági szakértő

Anti-szegregációs szakértő:

Észik Édua anti-szegregációs szakértő

4

Közreműködők:

Sivák János

Nagymáté László

Gönc Város polgármestere

Gönc Város alpolgármestere

Barna József települési koordinátor

5

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ................................................................................................................................... 7 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ............................................................................................. 23 1. JÖVŐKÉP ................................................................................................................................ 24 1.1. Gönc társadalmi jövőképe ......................................................................................................... 24 1.2. Gönc gazdasági jövőképe........................................................................................................... 25 1.3. Gönc táji, természeti, épített környezetének, környezetvédelmének és szolgáltatásainak jövőképe ........................................................................................................................................... 26 1.4. Gönc város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan ............................................................ 27 1.5. A településfejlesztési elvek rögzítése ........................................................................................ 28 2. CÉLOK BEMUTATÁSA .............................................................................................................. 29 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása ................................................. 29 2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása ...................................... 32 2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata ............... 47 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre ............................................... 50 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ ..................................................... 52 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása ............................................................................................... 52 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra .......................................................................................................................................................... 55 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére ............................................................................. 58 4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE ..................................................... 59

6

BEVEZETÉS A kormány a 314/2012 (XI.8.) Kormányrendeletben határozott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. Gönc Város Önkormányzatának Képviselő-testülete döntött a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálatának szükségességéről. Az új Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése tárgyában az ITS 2014 Konzorciummal került megkötésre a megbízási szerződés. A dokumentumok megalkotása előtt készült el a „Megalapozó vizsgálat” című tanulmány, amely közös háttere a Településfejlesztési koncepciónak és az Integrált Településfejlesztési Stratégiának is. A megalapozó vizsgálat alapján került feldolgozásra az országos, megyei, járási és települési szintű anyagok, sokrétű szakági vizsgálatok mentén készült el a helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés a társadalom, humán infrastruktúra, a gazdaság, az önkormányzati gazdálkodás, a településüzemeltetés, a tájés környezetvédelem, a zöldfelületi rendszer, az épített környezet, a közmű és a közlekedési infrastruktúra és az értékvédelem szakterületeken. A Településfejlesztési Koncepció tervezete a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján készült. Jelen dokumentumban összehasonlításra kerül a korábbi koncepció főbb elemei, utalva az akkori és a jelen időszakra egyaránt jellemző folyamatokra, illetve az azóta megváltozott, vagy fejlődési tendenciákra. A helyzetértékelésben összefoglaljuk a helyzetfeltárás és a helyzetelemzés következtetéseit, benne a problémákat és az értékeket, a településfejlesztést befolyásoló külső és belső tényezőket, mindezt SWOTanalízisben összegezzük. Ezt követően Gönc Város Településfejlesztési Koncepciója a vonatkozó előírásoknak megfelelően három fő fejezetre tagolódik: - meghatározza a város gazdasági, társadalmi, táji, természeti, épített környezetére, térségi szerepére vonatkozó jövőképet (Gönc jövőképe), - megfogalmazza a jövőkép eléréséhez szükséges átfogó és részcélokat (a koncepció célrendszere), valamint - összefoglalja a további tervezési feladatok kiinduló adatait (további tervezés kiinduló adatai). A koncepció összhangban van az Európa 2020 európai növekedési stratégiával, az Európai Unió 2014 – 2020ra meghatározott tematikus célkitűzéseivel, a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval, a Magyar Növekedési Tervvel és a Borsod-Abaúj Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciójával.

7

Hatályos Településfejlesztési Koncepció Göncnek az 1/2002 (01.21.) KT. határozata alapján elfogadott településfejlesztési koncepciója hosszú távra határozta meg a város főbb fejlesztési irányait. A koncepció megállapításai szerint a település fejlődését meghatározó tényezők alakulása hasonló, mint az ország nagy részében. A népesség száma folyamatosan csökkent az 1990-es évekig, majd stagnált; a cigány kisebbséghez tartozók száma növekedett; valamint fiatal korstruktúrával volt jellemezhető a település. Gönc 2001. őszén kapta vissza városi rangját, amely nagy lehetőséget és kihívást is jelentett egyben a településnek. A 2001-es koncepció vizsgálati része szerint a település erősen kitett a külső hatásoknak. Gönc szubkontinentális terület. Északi fele agyagbemosódásos barna erdőtalajú, eróziós völgyekkel tagolt dombsági hegylábfelszín, melynek hasznosításában az erdőgazdasági jelleg dominál. Déli része barna és csernozjom barna erdőtalajú, mérsékelten tagolt, részben vulkáni kőzetű hegységelőtéri dombság, melynek hasznosításában már a mezőgazdasági jelleg a túlnyomó, ahol megjelenik a szőlőtermesztés is. Ezekből kiindulva a település megfelelő ellátás kiépítésével kiváló üdülővidék lehetne. Távol esik a fővárostól és nagy ipari centrumoktól, részben ennek köszönheti turisztikai feltáratlanságát. A Zempléni Tájvédelmi Körzet része, ezért a kiváló táji adottságainak köszönhetően összességében jó gazdaságföldrajzi pozícióban van. Ennek ellenére a koncepció megállapítja, hogy a legkiemelkedőbb veszélyeztető tényezők közé tartozik az intenzív erdőgazdálkodás, a turizmus, a bányászat, a kaszálók és a legelők művelésének felhagyása, a hegyi rétek beerdősítése, az üdülőterületek növekedése és az Aranyosivölgybe tervezett víztározó építése. A város és környékének természeti erőforrásai jelentősek, különösen az élővilág, a biodiverzitás tekinthető kiemelkedő értéknek. A város gyenge pontjai közé tartozik többek között, hogy etnikai problémák tárhatóak fel. A nevelő otthon átalakul, a gyermekek lakásotthonokba kerülnek, ezáltal az intézményi funkció is gyengül. Kevés a céljellegű turizmus, főként átmenő forgalom jellemző. A település zárt közössége, csak nagyon nehezen tudja befogadni a betelepülőket, idegeneket. A műemlékek és az építészeti értékek rendben tartása problémát okoz. A település külterületén a védett területek és az intenzív gyümölcstermesztés tájhasználati konfliktust jelent. A főközlekedési útvonalakkal csak közvetett a kapcsolat, a vasúti közlekedés a háttérbe szorult. Fokozatosan romlik a közbiztonság. A fejlődés lehetséges irányaira vonatkozóan két alternatívát jelölt meg a koncepció: 1. alternatíva: Gönc a fenntartható fejlődési pályát választja. a város megújítást saját értékeinek megőrzésére alapozza. Az önbecsülés által a falusi értékrend szerint él. Tovább erősíti a város saját autonómiáját. A helyi lakosság életszínvonala jelentősen javul. 2. alternatíva: A település elveszíti sajátos arculatát. Sorra elbontják a lakóházakat. Teljesen átalakul a városkép és leromlik. A település függősége erősödik, mert nem tudja saját alapellátási intézményeit kellő színvonalra emelni. A turizmus nem fejlődik. A hatályos fejlesztési koncepció megjelölte a fenntartható településfejlesztés alapelveit, amelyek a következők voltak: 1. A logisztikus megközelítés elve (globális szemlélet, helyi cselekvés) 2. Integrációs elv (térségi együttműködés) 3. A tartamosság elve 8

4. A megelőzés és elővigyázatosság elve 5. Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve 6. A helyi erőforrások hasznosításának elve (külső természeti erőforrások minimalizálása) 7. A környezet adekvát hasznosításának elve, a külső energiabevitel csökkentése 8. A sokféleség megőrzése 9. A nem anyagi érték haszon elve 10. A természeti erőforrások és megőrzésének egyidejűségi elve 11. Az eltartóképesség szerinti használat elve 12. A körfolyamatokban történő összekapcsoltság elve 13. A szubszidiaritás elve, a döntések szintjeinek helyes meghatározása 14. A koegzisztencia elve „élni és élni hagyni”. A jövőképben Gönc saját arculatának kialakítására került a hangsúly. Alapvető célként a településen élők életminőségének javítása került megfogalmazásra. A város jövőképét az alábbiak szerint határozza meg: - „Gönc megőrzi saját arculatát. Műemléki és népi építészeti, valamint egyházi épületeit ápolja.” - „Saját falusi értékeit megbecsüli. Egyéni arculatát megteremti és vonzóvá válik a turizmus számára.” - „A város kulturális turizmus számára vonzóvá válik. Komplex turisztikai termékkínálatra építkezve a Zemplén és a Hernád menti településekkel integrálódva harmonikusan fejlődik.” A koncepció három irányvonalat határozott meg a város fejlődése tekintetében: - Városfelújítási program: Lényege a vidéki, főként a falvas térségek új funkciójában keresendő. Olyan cél kitűzése, amely „eladja” Göncöt. Települési imázs kialakítása a helyi attrakciókra és vonzerőkre építve. - Ipari zóna, vagy ipari park program: Az ipari park program magában hordozza a komplex szolgáltatás fogalmát. Az ipar, szolgáltatás sajátos integrációja a tercier és a quaterner szektor komplex fejlesztését jelenti. - A turizmus húzó ágazattá történő fejlesztése: A térségi kínálat fontos állomásai lehetnek a Hernád parttól egészen Szerencsig a környező kis települések értékei, amelyek egy kistérségi kerékpár túra útvonalon, esetleg európai kulturális utak szervezésével bemutathatók. A fenti irányelvek részben teljesültek. A jövő fejlesztési irányainak meghatározása tekintetében a korábbi településfejlesztési koncepcióban meghatározott irányvonalak fenntartása a továbbiakban is indokolt, azonban egyrészt aktuális tartalommal szükséges megtölteni őket, másrészt hangsúlyok változtatására van szükség, figyelembe véve a lakossági igényeket, és a következő tervezési időszak település-, és területfejlesztési, valamint gazdaságfejlesztési prioritásait. A 2001. évben elfogadott településfejlesztési koncepció elkészítése óta eltelt több mint egy évtized tapasztalatai alapján Gönc jövőbeli fejlesztésének elvei között a helyi értékeket szükséges megragadni az alábbiak alapján: - a táji-, természeti és épített környezeti adottságok hatékonyabb kiaknázása, - közösségi központú településfejlesztés, - mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati gazdasági ágazatok előtérbe helyezése, kiaknázása - a helyi lakosság és vállalkozások tudásának, munkavégző képességének kiaknázása, - mindezt a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével. 9

Helyzetértékelés Társadalom Gönc lakónépessége csökkenő tendenciát mutat, valamint erodáló térségnek tekinthető. Az iskolázottság tekintetében a lakónépességben a legnagyobb arányt a legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek képviselik. Az alacsony és 8 általános iskolai végzettség nélküliek számára biztosítani kell a tanulási lehetőséget, a szakmához jutást a munkaerőpiacra való integrálásuk érdekében. Képzési-foglalkoztatási, úgynevezett tranzitfoglalkoztatási programokat szükséges indítani a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci reintegrációja érdekében. A Gönci Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, valamint a helyi képző (állami és piaci) intézmények összefogásával szükséges kialakítani a szakképzési kínálatot az eredményes munkavállalás biztosítására. A városban nagy problémát jelentenek a gyermeknevelési-, életvezetési hiányosságok, rossz szokások, korai gyermekvállalás, amelynek következménye a korai iskola elhagyás is. Gönc kistérségi központja a járóbeteg szakellátásnak, az intézmény korszerű épületben és a térségi igényekhez igazított kapacitással működik. 2014. februárjától a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház működteti, 2014. május 1-től az intézmény a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház Gönci Telephelye néven folytatja tevékenységét. A Sziget Gondozóház egészségügyi szakellátást biztosít az életminőség javítása érdekében. Foglalkoztatási rehabilitációt (megváltozott munkaképességűek részére)-, nappali ellátást (pszichiátriai és szenvedélybetegek részére) biztosít. Az Idősek Klubja szakosított ellátási intézmény volt, amely a 2002. január 1-én a volt diákotthon épületébe történő költözést követően megszűnt. A gyermekjóléti feladatokat és a házi szociális gondozást az Abaúj-Hegyközi Kistérségi Alapszolgáltatási Körzet keretén belül látja el a település, a kistérségi társulás fenntartásában. A szervezet székhelye Göncön található. Ezen a területen nagy segítséget nyújt a Baptista Szeretet Szolgálat is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ Gönci Gyermekotthona 44 férőhelyet biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára és utógondozói ellátást nyújt a fiatal felnőttek számára. A gyermekotthon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működik. A tervek alapján a gyermekeknek a közeljövőben 5 új lakás épül, amely biztosítja a további elhelyezésüket. A szociális ellátás területén indokolt a pályaelhagyás megelőzése érdekében a jelentős szakemberállomány folyamatos fejlesztése, képzése ez elkövetkező években. További szükséglet az intézmények energiahatékonyságot célzó infrastrukturális fejlesztése, néhol állagmegóvása, akadálymentesítése. Göncön jelenleg nem üzemel bölcsőde. A Gönci Barackvirág Napköziotthonos Óvoda 1890-től működik, fenntartója Gönc Város Önkormányzata. A 2013-ban korszerűsített épületben 90 férőhelyet tud biztosítani a város a gyermekeknek két és fél éves kortól. Az intézményben négy csoport működik. Indokolttá válhat a jelenlegi korszerűsített óvoda bölcsődével történő bővítése. A Gönci járás 32 települése közül 7 település adott át általános iskolát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, valamennyit fenntartásba és működtetésbe is. Közéjük tartozik a gönci Károlyi Gáspár Általános Iskola is. Az oktatási intézményben nagy problémát okoz, hogy habár az épület felújításra került, a helyiek ennek ellenére sok esetben előnyben részesítik a szomszédos Göncruszka intézményét. A viszonylag alacsonyabb kihasználtságú általános iskola fenntartási problémáinak elkerülése érdekében az intézmény profilváltását érdemes megvalósítani, vagy új szakok, szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások beindításával, vagy például szakközépiskolai (pl. 10

mezőgazdasági) oktatás integrálásával. A Károlyi Gáspár Általános Iskolában az oktatási kínálat bővítésével, azaz szakközépiskolai osztályok létrehozásával elérhető a tanulók helyben történő iskoláztatása, ezáltal az intézmény magasabb arányú kihasználtságának biztosítása is. A gönci iskoláskorú gyermekek és szüleik számára vonzóvá kell tenni a helyi oktatási intézményrendszert, annak érdekében, hogy helyben tanuljanak a diákok, ugyanis a más településeken tanuló gyermekek attitűdjei megváltoznak a lakóhelyével kapcsolatosan. Nem alakul ki a kötődésük Gönchöz, kevésbé érzik magukat gönci polgároknak, és nagy valószínűséggel, ha az általános iskolát más településen végezik, középiskolába is máshol fognak járni. A hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának elkerülése érdekében alternatív szabadidős és legfőképp oktatási-szociális, szabadidős programokat szükséges kidolgozni, megvalósítani. Nemcsak a lemorzsolódás mérséklése érdekében szükséges ezeknek a programoknak az indítása, hanem a tanulók helyben tartása miatt is. A település kultúrháza (Művelődési ház) állapota leromlott, teljes egészében felújításra szorul. Az épületen belül van kialakítva egy felújított klub helység. Hiányosak a települési közparkok, nincs játszótér, valamint hiányzik Göncön a kulturális szabadtéri rendezvények helyszínéül szolgáló szabadtéri színpad, fogadóhelyiségekkel, mosdóval. A településen a lakatlan, elhanyagolt állapotú ingatlanok állagmegóvása, a huszita pincék beszakadásveszélye problémát okoz. A település épített értéke a pálos kolostor, melynek megközelítése nehézkes, a romok növényzettől történő megtisztítása is problémát okoz. A város egykori strandja bezárásra került, felújítása és újbóli üzemeltetése szükséges. A belterületen épült meg az új szennyvíztisztító telep, amely mellett a régi, használaton kívüli szennyvíztelep rekultivációja nem történt meg. A település versenytársnak tekinti Abaújszántót, mivel Tokaji történelmi borvidék, amely Göncre turisztikai szempontból negatív hatással van. A gönci barackpálinka gazdasági és turisztikai szempontból nagy kitörési lehetőség lett volna, azonban Boldogkőváralja levédette a nevet és kiépítette köré az infrastruktúrát is.

Gazdaság A településen nem kell nagyléptékű, alulhasznosított ipari területek rekultivációját, környezeti ártalmatlanítását megoldani és nincsenek szennyező nagy iparvállalatok. A kedvező adottságok mellett azonban vannak komoly gyengeségek is, amelyekre a fejlesztés során tekintettel kell lenni: ez pedig a helyi gazdaság alapvető gyengesége, korlátozott növekedési kapacitása. Jellemzően mikrovállalkozások találhatóak a településen. Bár a város kedvező adottságokkal bír a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat terén, mégis az ágazat feltűnő gyengeségét kell megállapítani. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok elvándorlásával kevés a jól képzett szakember, ezért nem várható magasabb hozzáadott értéket termelő vállalkozás az ipari területeken, amely következtében alacsony iparűzési adó bevétellel számolhat Gönc. A gazdaság fejletlenségéből adódó forráshiány miatt a település nem képes erőteljes gazdaságfejlesztési, városmarketing tevékenységet folytatni, így csupán korlátozottan képes proaktív fejlesztési tevékenységre. A gazdaságfejlesztés erősségeinek kiaknázása új lehetőségeket teremt Gönc városa számára, a település elhelyezkedése alapján vonzó telephely lehet a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén működő vállalkozások számára. Gönc városában a kedvező adottságok (gyümölcstermesztés) ellenére is fejletlen a

11

turizmus, e téren az önkormányzat is komoly fejlesztési szerepet tölthet be célzott városmarketing tevékenységével, kiemelve a település turisztikai vonzerejét, adottságait.

Táji- és természeti adottságok, természetvédelem A település közigazgatási területéből a legnagyobb részarányt a szántóföldek képeznek, amelyeken zömmel ipari növénytermesztés folyik, olajtök ültetvények jellemzőek, valamint a Hernád völgyében repcetáblák és gabonafélék is megtalálhatók. A gyümölcsösök nagyságrendje is említésre méltó, itt terem a település híres tájfajtája a kajszi, a gönci pálinka alapanyaga, mely nemzeti értékeink egyike. A település egyedi tájértékei közül leggyakoribbak az út menti szobrok, kőkeresztek, de több egyedi tájértéket képviselő lakóház, szobor, kápolna is előfordul a területen. Gönc térségében kiemelkedő tájérték a Pálos kolostorrom és az Amádé vár. Gönc közigazgatási területe jellegzetesen három térszínt érint: - a Hernád-völgyét, - a Mező-dűlőt, - valamint már itt kezdődnek a Zempléni előhegyek. A Hernád völgy vízbő területnek számít, míg a Ny-i elhelyezkedésű lejtőkön inkább szárazulatok a jellemzőek. Javasolt víztározók megépítése a völgyekről és a Zempléni előhegyekről lezúduló vízének hasznosítása céljából. A település K-része valamelyest már érintett a Kassa – Miskolc közötti közlekedési folyosóval, míg a várostól K-re eső területek a Zempléni Tájvédelmi Körzet részeként már egy csendesebb zóna húzódik, gazdag élőhelyekkel. A két zóna között található a várostest. Gönc városban a zöldfelületek aránya megfelelő, azonban városi közpark szinte nincs a településen. Ilyen célokra a szabadtéri színpad környezetét, illetve a Gönc-patak menti ligetes zöldsávot használják a lakosok. A korlátozott használatú zöldfelületek között említésre méltó a Városi Uszoda parkja. A legnagyobb problémát a fák elöregedése jelenti, szükség lenne a növények rekonstrukciójának elvégzése. Figyelmet kell szentelni az őshonos fafajok és génbank szempontjából is értékes őshonos gyümölcsfák fenntartására, elterjesztésére.

Városrendezés Gönc 2013-ban jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiával rendelkezik, amelyben megjelennek az Abaúj - Hegyköz kistérség foglalkoztatási stratégiájában meghatározott elemzések, célok és prioritások. A város Településszerkezeti terve a 114/2004 (VIII.30.) Képviselő - testületi határozattal került jóváhagyásra, a Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási terve a 8/2004 (VIII.30.) számú Önkormányzati Rendelettel került jóváhagyásra, amelyet a 7/2008 (XI.12.) számú Önkormányzati Rendelet módosított. Az OFTK a különleges táji értékekkel rendelkező kultúrtájak között nevesíti Tokaj - Hegyalját, ahol a megőrzés és hasznosítás összhangjának megvalósítása érdekében területileg specifikált, integrált beavatkozásokra van szükség.

12

A város hosszú távú jövőképe, célja a településen élők életminőségének javítása alapfeladatként, azaz a megélhetési viszonyok, települési szolgáltatások, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek és minden olyan tényező javítása, mely kedvezően befolyásolja a lakosság komfortérzetét. A fejlesztés alapcélja, hogy a településen élők életkörülményei tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztés belső erőforrásai hosszútávon fenntarthatók legyenek, és a társadalmi esélyegyenlőség mindenki számára biztosítva legyen. A fejlesztési irányok meghatározásánál elsősorban a kistérség belső erőforrásaira kell támaszkodni. Gönc város hosszú távú stratégiája saját arculatának megőrzése, műemléki, népi építészeti, valamint egyházi épületeinek értékőrző fenntartása és bemutatása. A település egyéni arculatát megteremtve vonzóvá válik az idegenforgalom számára, komplex turisztikai termékkínálatra építve a Zemplén és a Hernád menti településekkel integrálódva harmonikusan fejlődik.

Közlekedés

A település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik, a Gönci járás székhelye, Miskolctól 65 kilométerre, északkeletre található. A történelem során kedvező pozícióban fekvő település volt, mivel itt haladt el a Mező- dűlő fontos kereskedelmi útvonala, mely Kassán át Lengyelországba vezetett. Jelenleg hátrányos helyzetben van, mivel a forgalmas közlekedési folyosókkal nincs közvetlen kapcsolata. A térség, ezáltal Gönc jövőjét is nagyban befolyásolja az ez év végéig megvalósuló, M 30-as gyorsforgalmi autóút, illetve autópálya fejlesztési program, mely a Miskolc-Tornyosnémeti tengely fejlesztésével vélhetően az ország vérkeringésébe jobban bekapcsolja a mikrotérséget. A lakóutak rendezettek, a közutak hossza összesen több mint 21 km. Általános probléma a felszíni vízelvezetés megoldatlansága, a legalább 12 m szélességű közökben elhelyezhetők a közművek. A tömegközlekedés a VOLÁN autóbuszjárataival biztosított, mely időközönként igen zsúfolt. A járatok sűrítése szükséges. A megállók leálló öblei és a fedett várakozó meghatározó mikroarchitectúrák esztétikus, környezetbeillő építmények megépítése szükségeltetik. A vasúti közlekedés a 98-as számú Szerencs- Hidasnémeti mellékszárny vonalon keresztül biztosított. A csekély forgalom miatt a vonal leginkább a kiránduló turizmus számára hasznosítható. A gyalogos közlekedés céljára a közlekedési utaknál javasolt járdahálózat vehető igénybe, illetve vegyes forgalmú útként használhatók a keskeny, szabálytalan közök. A városközpontban gyalogos dísztér alakítható ki a középületekre szerveződő terek felhasználásával. A városban összefüggő kerékpárút-hálózat nem épült, ezért a kerékpár forgalom jelenleg a közút és utcahálózaton belül bonyolódik. Javasolt útpálya szélesítéssel kerékpárút kialakítása.

Közművek és elektronikus hírközlés A középfeszültségű szabad vezetékek és földkábelek az ÉMÁSZ Nyrt. elosztóhálózatának részei, ezek oldják meg közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását és közvilágítását. 13

A villamos hálózatok főleg vasbeton és faoszlopon lévő légvezetékekkel vannak kialakítva, melyek átépítése folyamatos légkábelre, illetve földkábelre. A meglévő TR állomások kisebb fejlesztéseket elviselnek, nagyobb igények kielégítésére újabb TR állomást kell telepíteni. A tervezett fejlesztések során gondolni kell a megújuló energiaforrásokra is, elsősorban napenergiára. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. A felújításra váró önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos, javasolt azok lecserélése energiatakarékos izzóval ellátott elektronikus előtétű egyedi kompenzálású lámpatestekre, ezen felül az elektromos hálózat felújítása is ajánlott. Különös figyelmet kell fordítani a különböző intézmények térvilágításának gazdaságos működésére, tehát javasolt ezek alkonykapcsolóval történő működtetése kézi lekapcsolásra való lehetőséggel, ezen kívül szem előtt kell tartani az esetleges fényszennyezés elkerülését. Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. A településen jól kiépített légkábeles és földkábeles telefonhálózat van, melyet a Magyar Telekom Nyrt. folyamatosan bővít, korszerűsít, folyamatosan történik a kábeles hálózatra történő átállás.

Környezetvédelem Gönc térségében megtalálható a kitűnő szőlőművelésre alkalmas vulkanikus andezites talaj a közeli Dobogóhegyen, illetve az Őr-hegyen miocén korból származó dacit. Nagyobb csapadékok miatt az erózióveszély a Mező-dűlőn jelentkezik, amely ellen védőgyeppel és fásítással védekeznek. A város a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján érzékeny vízminőség védelmi területen lévő települések közzé tartozik, valamint 43/2007. (VI.1.) FVM. rendelet értelmében nitrát-érzékenynek mondható. Ivóvíz minőségi problémaként jelentkezik a felszín alatti vizekben előforduló As, NH4, Fe, Mn koncentráció. A jelzett probléma megoldása az országos ivóvízminőség-javító program keretében történik. A város közigazgatási területén két vízfolyás is található, ez a Gönci patak és a Blehi patak. A jelenlegi környezetvédelmi előírások mellett a talaj és a vízszennyezés valószínűsége jelentősen csökkent, de havária bekövetkezésével mindig számolni kell. A település közigazgatási határain belül nem zajlik ipari tevékenység. Elsőrendű feladat a lakóterület kiszolgálását biztosító földutak aszfaltburkolatának kiépítése a porterhelés csökkentése érdekében. Szorgalmazni kell a településen gázfűtéses módra való átállást a téli füst szennyezés elmaradása miatt. Tovább kell növelni a település zöldfelületét. A település zaj és rezgés terhelése alapján kedvező helyzetben van, tranzit út illetve gyorsforgalmi út nem található a településen. A település elfogadott hulladékgazdálkodási tervvel nem rendelkezik. A hulladékkezelési közszolgáltatást a Zempléni Z.H.K. Nonprofit Kft. látja el. A KEOP-1.1.1/2F/09-11 kódszámú pályázat keretében a szelektív kukák kiosztása történik meg, amely megvalósítása 2015. májusában kezdődik. A városban 2 db szelektív hulladékgyűjtő sziget működik. A település viszonylag jól kiépített és jól működő kommunális, műszaki infrastruktúrával rendelkezik, azonban a lakosság komfort érzetének, életminőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés és a 14

környezetvédelmi célok elérése érdekében van még javítani és korszerűsíteni való a kommunális infrastruktúra rendszerein. Többek között teljes körűvé kell tenni a csapadékcsatornázottságot, a szennyvízcsatornahálózatra történő rákötés arányát növelni szükséges, meg kell valósítani a település egészében a szelektív hulladékgyűjtést és környezetbarát hulladékgazdálkodást, meglévő szilárd útburkolatok minőségét javítani szükséges. A környezetvédelem keretében a településen megvalósítandó legfontosabb cél, hogy az épített és természetes elemek közötti összhangot megteremtsék.

SWOT-analízis A megalapozó vizsgálatok alapján elkészült a település erősségeire, gyengeségeire, lehetőségeire és veszélyekre vonatkozó SWOT-analízis. Ezen rész összegző előkészítése a koncepció kialakításához vezető útnak. A következő lépés a fejlesztési fő irányok meghatározása volt, amelyek előzetes önkormányzati és lakossági véleményeztetése után került sor, a koncepció kidolgozásához.

15

Társadalom Erősségek érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya kedvező, növekvő egyetemi, főiskolai és egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, a humán közszolgáltatások egy részének kistérségi központja (egészségügy ellátás), emeltszintű kistérségi járóbeteg szakellátás, házi szociális gondozás területén szoros együttműködés, biztosított az átmeneti és tartós nevelésben részesülő gyermekek ellátása, korszerű óvoda biztosítja a kiskorúk fejlődését, korszerű sportlétesítmény (Uszoda), színvonalas kulturális programok, aktív média-szolgáltatás.

Lehetőségek járási központok szerepének erősítése, szakmához jutás biztosítása, képzési foglalkoztatási programok erősítése, korszerű egészségügyi szakellátás leghatékonyabb kihasználása, gyermekotthon elhelyezés fejlesztése, jelenlegi korszerű oktatási intézmény bővítése, hatékonyabb ellátási, képzési rendszerek kialakítása,

Gyengeségek erodáló település, munkahelyteremtés hiánya, magas munkanélküliségi ráta, tartós munkanélküliek aránya magas, magas a 8. általános iskolai végzettségűek aránya és csökkenő érettségi végzettséggel rendelkezők aránya, elavult infrastruktúrájú humán közintézmények, a bölcsődei ellátás nem biztosított az általános iskolás korú gyermekek egy része más településre jár iskolába, hátrányos helyzetű gyermekek a köznevelési intézményekben, hiányzó ellátási formák a szociális ellátás területén, szegregálódó területek alakultak ki, leromlott állapotú művelődési központ, rendezett közparkok és korszerű játszóterek hiánya, a közintézmények és közterületek akadálymentesítése nem megoldott, a közösség formáló programok közül a szabadidős sportprogram száma alacsony.

Veszélyek kedvezőtlen demográfiai folyamatok elindulása (elvándorlás, születésszám csökkenése), közszolgáltatások finanszírozásának kedvezőtlen változása, ezáltal intézmény-fenntartási nehézségek, gyakran változó törvényi szabályozás a szociális ellátásban, elhanyagolt állapotú ingatlanok állagmegóvása problémát okoz, huszita pincék beszakadás veszélye. 16

településhez való kötődés erősítése, szabadidős programok erősítése, kapcsolatépítés, önszerveződés, identitástudat erősítése, turisztikai lehetőségek kihasználtsága.

Gazdaság

Erősségek a településre nem jellemző a környezetszennyező iparágak jelenléte, nincsenek felhagyott, szennyezett talajú iparterületek, kedvező mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati adottságok, burgonya, mint helyi márkatermék jelenléte, település híres tájfajtája a kajszi, mely nemzeti értékeink egyike,

Lehetőségek gazdaságfejlesztési, tevékenység erősítése

Gyengeségek mikrovállalkozások túlsúlya jellemző, nagyvállalati kör hiánya, a minőségi ipari–kereskedelmi ingatlanok kínálata szerény, külföldi tőke hiánya, helyi vállalkozások jellemzően alacsony tőkével, csekély létszámmal működnek, fejlődési potenciáljuk csekély, a kereslet ingadozásai rendkívül súlyosan érintik őket, az önkormányzat gazdaságfejlesztésre fordítható eszközei és erőforrásai korlátozottak, helyi vállalkozások korlátozott innovativitása, kevés K+F tevékenység. Veszélyek

városmarketing

a település vonzó telephely lehet a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati területen működő vállalkozások számára kedvező növénytermesztési kihasználása

adottságok

feldolgozóipar létesítése kultúrnövényekre (burgonya)

a

együttműködési készség hiányában nem sikerül kellően előkészített fejlesztési területeket kialakítani, ami gátját jelenti az új gazdasági fejlesztések indításának, a helyben lévő munkahelyek száma stagnál, vagy akár csökkenhet is, ha a befektetőkért vívott versenyben Gönc alul marad a piacon már jelen lévő ipari –kereskedelmi parkokkal szemben.

helyi

turizmus jelenleg kifejezetten fejletlen, de vannak fejleszthető turisztikai vonzerők városmarketing eszközeivel a település újrapozícionálható tudásintenzív

és

kreatív

iparágak 17

megerősödése kiváló szántóterületek hasznosítása

megfelelő

gönci pálinka készítése

Táji- és természeti adottságok, természetvédelem, zöldfelületi rendszer

Erősségek Zempléni Tájvédelmi Körzet Hernád-völgye, Mező-dűlő természetközeli zöldfelületek, a szántó területeken ipari növénytermesztés, település híres tájfajtája a kajszi, a gönci pálinka alapanyaga, mely nemzeti értékeink egyike, értékes vizes élőhelyek, egyedi tájértékek a térségben (szobrok, kőkeresztek...stb.), emblematikus díszfák (hársfák), növénykultúra, mint helyi márkatermék (burgonya) jelenléte.

Lehetőségek kedvező táji feltételek, jelentős értéket képviselő természeti értékek jelenléte (Hernád-völgye, Mező-dűlő, Zempléni előhegyek), zöldfelületek komplex fejlesztése (víztározók megépítése a völgyekről lezúduló vízének hasznosítása céljából), patakok mentén pufferszerepet betöltő zöldfelületek, rekreációs területek kialakítása, védett természeti területek idegenforgalmi célú fejlesztése a természetvédelmi szempontok betartása mellett, helyi jelentőségű védett területek arányának

Gyengeségek városi szintű közpark hiánya, lakóterületi szintű közparkok hiánya, zöldfelületeket összekötő elemek, fasorok hiánya, fák elöregedése és őshonos fák hiánya, összefüggő zöldfelületi rendszer hiánya, lakóterületi szintű zöldterületek kialakításához csekély a be nem épített terület, Hernád-völgy állapota, kezelési terv hiánya, továbbá „idegenforgalmi alulhasznosítottsága”, kertes mezőgazdasági területek és a védett természeti területekkel szembeni elvárások ütközése, Gönci-patak eliszaposodása. Veszélyek Országos, helyi és Zempléni Tájvédelmi Körzet védelem alatt álló természeti értékek pusztulása, a nem megfelelő természetvédelmi kezelés hiányában, városi terjeszkedés, újabb beépítésre szánt területek kijelölésének kedvezőtlen ökológiai-, tájképi hatása, az ipari növények termesztése a biodiverzitást csökkenti, a víztározók építése természetvédelmi érdekeinek hátránya.

18

növelése, kiváló szántóterületek agroökopotenciáljuknak megfelelő hasznosítása, minőségi gönci gyümölcstermesztés fejlesztése (gönci kajszi), önkormányzati tulajdonú területeken zöldterületek, játszókertek kialakítása, új városi szintű közparkok kialakítása.

Városrendezés

Erősségek táji, természeti környezet adottságai, helyben lakók szakértelme, település saját arculattal való rendelkezése.

Lehetőségek város saját arculatának megőrzése, kisvárosias lakóterületek kialakítása, együttműködés Zemplén és Hernád menti településekkel, új idegenforgalmi, turisztikai létesítmények létrehozása a város történelmével kapcsolatosan, strandfürdő fejlesztése, turisztikai vonzerejének növelése, közterületek város saját arculatával való fejlesztése, régi szennyvíztelep rekultivációja.

Gyengeségek romló állapotú, pálos kolostorrom, lakatlan elhanyagolt állapotú ingatlanok, melynek állagmegóvása problémát okoz, feltáratlan huszita pincék, strand bezárását követően folyamatos állagromlás, közösségi terek hiánya, infrastrukturális hiányosságok, urbánus élet sportolási és kulturális lehetőségeinek kis száma. Veszélyek a város alvóvárosi létből nem tud kitörni, gazdasági fejlesztési terület Natura 2000 terület, a huszita pincék környékén földmozgás következtében beszakadások, süllyedések fordulhatnak elő.

19

Közlekedés Erősségek a közúti-vasúti hálózat – az országos főhálózat tekintetében – megfelelő hálózati ellátottságú, a lakóutak rendezettek, tömegközlekedés biztosított.

Lehetőségek Gönc mikrorégió központ, vonzása a Meződűlő, a Zemplén apró falvaira és a Hernádvölgy több településére is kiterjed, az M30-as gyorsforgalmi autóút, illetve autópálya fejlesztési program vélhetően jobban az ország vérkeringésébe kapcsolja a mikro térséget, a gyorsforgalmi utakra később rászerveződhetnek az alsóbb rendű utak is, ezáltal forgalmat gerjeszthet a településnek, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet az EUforrások bevonásával együttesen lehetőséget jelent a logisztikai szerepkör mennyiségi és minőségi erősítésére, autóbusz viszonylatok átszervezése, az ingázás minőségi feltételeinek megteremtése, nagyságának csökkentése, a mikrorégió a kerékpáros és a bor turizmus számára fogadóképessé tehető, a városközpontban gyalogos dísztér alakítható ki, a vasútforgalom leginkább a kiránduló turizmus számára hasznosítható.

Gyengeségek az úthálózat minősége folyamatosan romlik, Gönc belső úthálózata mind mennyiségi, mind minőségi szinten hiányos, felszíni vízelvezetés megoldatlansága, az autóbuszjáratok időközönként zsúfoltak, nincs összefüggő kerékpáros infrastruktúra hálózat, nincsenek kerékpártárolók a vasút- és buszállomásokon, csekély a vasúti forgalom. Veszélyek az utak szabályozási szélessége nem mindenhol teszi lehetővé önálló kerékpár sáv kialakítását, forgalmas közlekedési folyosókkal nincs közvetlen kapcsolata.

20

Közművek és elektronikus hírközlés

Erősségek már kiépített közműhálózati rendszereinek rendelkezésre állása, közmű gerinchálózatokban és a bázisoknál rendelkezésre álló kapacitás, illetve kapacitás bővítési lehetőség, légkábeles és földkábeles telefonhálózat jól kiépített, új szennyvízhálózat került kiépítésre.

Lehetőségek időszerűvé váló rekonstrukció során a vízhálózat minőségi és mennyiségi javítása, világítótestek korszerűsítése (energiatakarékos izzóval való ellátása), közművek felszín feletti-felszín alatti racionálisabb elrendezésével, igényesebb területgazdálkodással mikrokörnyezeti állapot javítás érhető el (növény-fa telepítés,) csapadékvíz elvezető hálózati rendszer fejlesztése, hegyvidékről lefolyó vizek hasznosítása (gönci patak közelében víztározó építés), épületek termikus energiaellátás fenntarthatóságának javítása, hőszigeteléssel, tudatformálással, illetve megújuló energiahordozó alkalmazási lehetőségének igénybevételével.

Gyengeségek világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos, nincs minden ingatlan ellátva ivóvíz hálózattal, csapadékvíz visszatartó záportározók hiányoznak, a vizek élővízbe vezetése előtt nincsenek hordalékfogók, település arculatát, biztonságát befolyásoló közvilágítás mennyiségi és minőségi hiányosságai. Veszélyek szél erőművek telepítése energiatermelés céljából nem gazdaságos fényszennyezés elkerülése.

21

Környezetvédelem

Erősségek nincs jelentős környezetszennyező ipari-, üzemi létesítmény, a település területén üzemi zajforrással nem kell számolni, 2 db szelektív hulladékgyűjtő sziget működik, a településen működő vállalkozások üzemeléséből nem keletkezik veszélyes hulladék.

Lehetőségek csatorna-hálózat teljes körű kiépítése, kerékpárutak fejlesztése, megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hasznosítása, gázfűtéses módra való átállás, földutak pormentesítése, aszfaltburkolat kiépítése, megőrízni és növelni a település zöldfelületét, ivóvízminőség-javító programban való részvétel, légkábel hálózat egy részének térszín alatti kialakítása, a település egészében a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása.

Gyengeségek a település elfogadott hulladékgazdálkodási tervvel nem rendelkezik, elektromos légkábelek, telefonkábelek megjelenése, téli időszakban füstszennyezés, csapadékvíz-elvezetés nem megoldott, közcsatornába való bekötések alacsony aránya, illegális hulladéklerakások száma jelentős, minőségi ivóvíz probléma, a vízsebességek nem elég változatosak, nincsenek megfelelő váltakozó sebességű terek (Gönci-patak alsó, Szerencs-patak alsó). Veszélyek közlekedésből adódó környezetszennyezés növekedése, turista szezonban megnő az átmenő forgalom, talajszennyezés növekedése, talajok fizikaiés kémiai romlása, felszíni- felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségének növekedése, a lakosság gazdasági helyzetéből fakadóan a hagyományos fűtési módok újbóli elterjedése a gázfűtéssel szemben, az elektromos légkábelek az átvonuló madarak veszélyeztetettségét jelentik.

22

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

23

1. JÖVŐKÉP Gönc Város Településfejlesztési koncepciója hosszú távra, 2030-ig szóló időszakra határozza meg a társadalmi, a gazdasági, a táji-természeti, az épített környezetre vonatkozó és környezetvédelmi jövőképét, valamint a település szerepét, elhelyezkedését a hazai városhálózatban. A jövőkép meghatározása mellett rögzítésre kerülnek a településfejlesztési elvek is. A jövőkép meghatározásakor elsődleges szempont volt a helyi lakosok, vállalkozók, civil szervezetek által képviselt érdekek szem előtt tartása. A jövőkép értelmezése mellett rögzítésre kerülnek a településfejlesztési elvek is. A település jövőképének meghatározásához a statisztikai adatok, önkormányzati és szakhatósági információk mellett, a helyzetfeltárás, az önkormányzat által kitöltött kérdőív, illetve workshop alkalmával megfogalmazott vélemények is támaszt nyújtottak. Ezek alapján került megfogalmazásra: „Gönc - az élhetőbb város” jövőkép határozza meg a település jövőben betöltendő pozícióját.

Gönc – az élhetőbb város Hosszú távú cél a településen élők életminőségének javítása, azaz a megélhetési viszonyok, a települési szolgáltatások, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek és minden olyan tényező javítása, amely kedvezően befolyásolja a lakosság komfortérzetét. Gönc élhető és vonzó település kíván lenni.

A koncepció Gönc jövőjét a fejlődés, a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség, valamint a partnerség és az együttműködés alapelvei mentén vázolja fel. Ezt tükrözi a város 2030-ra vonatkozó gazdasági, társadalmi, táji és természeti, épített környezetére és környezetvédelmére, továbbá térségi szerepére vonatkozó jövőképe. Gönc jövőképe a város társadalmi, gazdasági és földrajzi adottságaira, lehetőségeire, valamint erőforrásaira alapoz, vonzó és megvalósítható állapotot tükröz.

1.1. Gönc társadalmi jövőképe A város 2030-ra olyan település kíván lenni, ahol a lakosok szeretnek élni, büszkék hovatartozásukra, demográfiai növekedés mutatható ki.

24

Gönc társadalmi jellemzői 2030-ban: -

-

Gönc lakónépessége, lakosságvonzó képessége nő; az országos átlagnál magasabb a születéskor várható élettartam és pozitív a város vándorlási egyenlege, fejlődő térség lesz. A város népességmegtartó és lakosságvonzó ereje növekszik, a folyamatosan javuló humáninfrastruktúrának köszönhetően. A lakosság életminősége is javul az oktatás, egészségügy, szociális biztonság folyamatos fejlődés által. A munkanélküliek száma csökken, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya növekszik. A város a gönci lakosok kulturális, közösségi és közművelődési igényeit kielégítő infrastruktúrával rendelkezik és olyan minőségi kulturális szolgáltatásokat nyújt, melyek a járás lakosainak elvárásaihoz is igazodnak. A település befogadja a településre települő szakembereket, akik új területeken kívánnak munkahelyeket teremteni és megélhetési lehetőséget biztosítanak a helyieknek. A város támogatásokkal biztosítja a fiatalok jövőjét annak érdekében, hogy lakónépessége fiatalodjon. Gönc szegregátumai és szegregációval veszélyeztetett területei megszűnnek. A település számos kulturális-, turisztikai attrakciót kínáló város. Gönc lakossága büszke hovatartozására, ismeri és megbecsüli múltját és a város kulturális örökségét.

1.2. Gönc gazdasági jövőképe Gönc 2030-ra olyan település kíván lenni, amely vonzó a kis- és középvállalkozások számára is. A természeti adottságokra alapozva kiépült infrastruktúra lehetővé teszi a gazdasági fejlődést, a versenyképesség növekedését. Gönc gazdasági jellemzői 2030-ban: -

-

A mikrovállalkozások megerősödnek, szerepük bővül, mellettük megjelennek a kis- és középvállalkozások, amelyek erős, stabil, jó tőkeellátottságú kis- és középvállalkozásokat jelentenek, hálózati és klaszter kapcsolataik stabilak. Az itt letelepült vállalkozások folyamatos fejlődését és versenyképességének növekedését biztosítja a város, kiemelten kezeli a helyi gazdaság sokoldalúbbá válását. Gönc elősegíti a szolgáltatások bővülését, az innovatív, K+F és kreatív szektorban tevékenykedő vállalkozások betelepülését, A település segíti a helyi fiatalok vállalkozóvá válását. A helyi zöldgazdaság bővül, energiahatékonysági beruházások valósulnak meg, a helyi erőforrások szélesebb körű felhasználása tapasztalható. A kedvező növénytermesztési adottságokat (barack, burgonya) kihasználva megjelenik a feldolgozóipar, kiépül az infrastruktúra. Segíti a családi és ökológiai gazdálkodást végzők tevékenységét, ösztönzi megalapításukat. A Göncön elérhető képzések összhangban vannak a helyi gazdaság igényeivel, képzett munkavállalói komoly vonzerőt jelentenek a befektetői döntésekben. Erős partnerségi kapcsolatokkal rendelkezik. 25

-

Színvonalas turisztikai szolgáltatásokat biztosít a városba érkezők számára, kiemelten kezeli az idegenforgalmi és ökoturisztikai potenciál minél magasabb fokú kihasználását, az ebben rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázását.

1.3. Gönc táji, természeti, épített környezetének, környezetvédelmének és szolgáltatásainak jövőképe Gönc 2030-ra olyan település kíván lenni, amely megőrzi saját arculatát, műemléki, népi építészeti, valamint egyházi épületeit ápolja. Saját kisvárosi értékeit megbecsüli, vonzó település lesz a turisták számára. A kerékpáros, lovas turizmus megteremtésén túl a kulturális turizmus számára is kedvelt célponttá válik a kiépült infrastruktúra és kulturális rendezvényei által. Gönc táji, természeti, épített környezetének, környezetvédelmének és szolgáltatásainak jellemzői 2030ban: -

-

-

-

-

-

-

A település lakosai számára minőségi, családbarát, nyugodt és „zöld” lakókörnyezetet nyújt, színvonalas közterületekkel, közparkokkal és játszóterekkel rendelkezik, melyek helyet adnak a közösségi életnek, biztosítva a megfelelő minőségi kikapcsolódást. A zöldfelületi fejlesztések eredményeként a lakóterületek korábban elhanyagolt területei élhetőbbé, esztétikusabbá és emberközpontúbbá válnak. Növekszik a zöldfelületeket összekötő fasorok mennyisége, kiemelt figyelemmel az őshonos fafajokra, az elöregedett fák eltűnnek a városból. A korszerű, versenyképes ipar vonzásához a beruházók igényének megfelelően olyan területeket szükséges biztosítani, amelyek a rendezési tervben ipari területként szerepelnek. A gazdaságfejlesztésre alkalmas terület biztosításánál a természetvédelmi, vízgazdálkodási-vízvédelmi előírásokat figyelembe kell venni. Védi a jó minőségű termőföldeket, megteremtve a racionális természetkímélő földhasználatot, ösztönzi a jó termőhelyi adottságokkal rendelkező földek tulajdonosait a növénytermesztési lehetőségek megragadására. Kiemelt figyelmet fordít a környezetminőséget meghatározó természeti adottságokra, a kiváló szántóterületeket agroökopotenciájuknak megfelelően hasznosítja, a Hernád-völgye és Mező-dűlő állapota rendezett. Az országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek és értékek, tájkép, földtani, tájesztétikai értékek megőrzése jellemző. A természetvédelmi szempontok betartása mellett aktív városmarketing politikát folytat, a közterületeket a város saját arculatával fejleszti, új idegenforgalmi, turisztikai létesítményeket alakít ki. Fenntartja a hagyományos tájhasználati formákat, a kiemelkedően értékes természeti környezetet megőrzi az utókor számára. Gönc épített környezete közművesített, rendezett, környezetbarát, a rekultiválásra váró építmények megszűntek. 26

-

Szem előtt tartja a kulturális örökségvédelmet, az értékek magas szintű fenntartására és a még nem ismert tárgyi és szellemi értékek feltárására, összegyűjtésére. A természeti adottságaira támaszkodva a megújuló energiahordozókat részesíti előnyben a fejlesztések kapcsán. A közszolgáltatások Gönc és a környező települések számára is elérhetőek, biztonságosak, magas színvonalúak és fenntarthatók. Mennyiségi és minőségi külső és belső úthálózattal rendelkezik, mely lehetővé teszi a városrészek közötti és a települések közötti átjárhatóságot. Az M30-as gyorsforgalmi úthoz való csatlakozásra rászerveződő alsóbb rendű utak forgalmat gerjesztenek a településnek, ezáltal a turisztikai forgalma is fellendül. A kerékpáros hálózat és a hozzátartozó infrastruktúra kiépítettsége hozzájárul a lakosság biztonságos közlekedési elvárásnak teljesítéséhez. A tömegközlekedési eszközök igénybe vétele elérhetőbb.

1.4. Gönc város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan Gönc 2030-ra olyan település kíván lenni, amely komplex turisztikai termékkínálatra építkezve a Zemplén és a Hernád menti településekkel integrálódva harmonikusan fejlődik. Gönc térségi szerepére vonatkozó jellemzői 2030-ban: -

-

-

A város szoros partnerséget épít a helyi civil és gazdasági élet szereplőivel, különösen Gönc jövőjét, versenyképességét, lehetőségeit érintő kérdésekben. A település mikrorégió központ, amelynek vonzása a Mező-dűlő, a Zemplén apró falvaira és a Hernád-völgy több településére is kiterjed, együttműködik a szomszédos településekkel, térségi szereplőkkel. A környező települések számára mikrotérségi központként alternatív és fenntartható lehetőségeket kínál a város adottságaira alapozva. Az önkormányzat ösztönözni kívánja a helyi munkavállalást, növelni kívánja a helyben rendelkezésre álló munkahelykínálatot, vállalkozások indításának támogatásával, szolgáltatások bővítésével, amely serkenti a munkavállalást. A település aktívan formálja a Göncről alkotott külső képet, kialakítja a helyi márkatermékek piacát. Közigazgatási, államigazgatási szempontból is kistérségi központ a szolgáltatások megfelelő szintű biztosításával (Kormányablak átadása 2015. év végén).

27

1.5. A településfejlesztési elvek rögzítése -

Gönc és közvetlen környezetének szakmai- és civil szervezeteinek, vállalkozásainak széleskörű együttműködése, és a fejlesztési elképzelések kapcsán kialakított konszenzusa. Belső egyetértés a fejlesztési irányokban.

-

A település épített és természeti környezeti adottságaira alapozott fejlesztés és rendezés, a helyi érdekű gazdaságfejlesztési stratégia kialakítása és megvalósítása a helyi adottságokra, értékekre és lehetőségekre építve a gazdaság helyi szereplőivel együttműködve.

-

Fenntartható, energiahatékonyságot eredményező fejlesztések, megújuló energiaforrások arányának növelése, energiahatékonyság javítása

-

Foglalkoztatáshoz való hozzájárulás elősegítése a jelenlegi foglalkoztatási szint megtartása, illetve bővítése, gazdaságfejlesztést ösztönző kedvezmények nyújtása.

-

Népességmegtartó képesség fejlesztése, színvonalas lakókörnyezet kialakítása, gondozott közterek, parkok fejlesztése, kialakítása, az aktív közösségi élet, a szabadidő hasznos eltöltését (művelődést, sportolást, szórakozást) szolgáló létesítmények, a mai kor igényeinek megfelelő színvonalú kialakítása, fejlesztése. A lakóigények minél magasabb szintű kielégítéséhez változatos lakásstruktúra kialakítása szükséges új lakások építésével, felújításával.

-

Befogadás – társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség megteremtése

-

Közlekedés- és kerékpáros-barát városfejlesztés, önkormányzati utak fejlesztése, kerékpárutak kialakítása kül- és belterületen.

28

2. CÉLOK BEMUTATÁSA Gönc Város Településfejlesztési Koncepciója 3 átfogó és 9 specifikus célt határoz meg. A specifikus célok az átfogó célok elérését és megvalósulását segítik.

2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása ÁTFOGÓ CÉLOK A koncepcióalkotás során 3 átfogó cél került meghatározásra: 1. Versenyképes gazdasági élet megteremtése 2. Értékteremtő településfejlesztés 3. Társadalmi megújulás

SPECIFIKUS CÉLOK

Az átfogó célok megvalósulását, a város fejlesztését és fejlődését az alábbi specifikus célok és részcélok teljesítésével kívánjuk elérni.

1. Versenyképes gazdasági élet megteremtése

1.1. A helyi gazdaság erősítése, a mikrovállalatok és KKV-k versenyképességének javítása 1.2. Képzett munkaerő erősítése, képzési foglalkoztatási programok biztosítása 1.3. Mikrotérségi szerepkör erősítése 1.4. Idegenforgalmi és rekreációs célú fejlesztések megvalósításának ösztönzése

2. Értékteremtő településfejlesztés

2.1. Települési épített és természeti értékek fejlesztése 2.2. Közlekedésfejlesztés 2.3. Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés erősítése a város területén, energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közmű és környezetvédelmi fejlesztések

29

3. Társadalmi megújulás

3.1. Humán intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése 3.2. Életminőség fejlesztése, identitástudat erősítését célzó fejlesztések

RÉSZCÉLOK

1. Versenyképes gazdasági élet megteremtése 1.1. A helyi gazdaság erősítése, a mikrovállalatok és KKV-k versenyképességének javítása 1.1.1. Kedvező növénytermesztési adottságok kihasználása 1.1.2. K+F tevékenység és az innováció erősítése, szerepének növelése a vállalkozások életében 1.1.3. Új befektetők letelepedésének elősegítése, befektetést ösztönző programok kidolgozása 1.1.4. Vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése és erős partnerség kialakítása a helyi érdekképviseleti szervezetekkel 1.1.5. Ipari park létrehozása 1.2. Képzett munkaerő erősítése, képzési foglalkoztatási programok biztosítása 1.2.1. Szakmához jutás biztosítása, foglalkoztatói programok indítása 1.2.2. Településhez való kötődés erősítése 1.2.3. A képzési programok oktatás megvalósításának intézményi kialakítása 1.3. Mikrotérségi szerepkör erősítése 1.3.1. Gönc város és vonzáskörzetéhez tartozó települések közötti közlekedési és gazdasági kapcsolatok erősítése 1.3.2. A kulturális és közművelődési szolgáltatások korszerűsítése és fejlesztése 1.3.3. Települési arculat kialakítása és aktív városmarketing politika erősítése 1.4. Idegenforgalmi és rekreációs célú fejlesztések megvalósításának ösztönzése 1.4.1. A városi turisztikai lehetőségeinek fejlesztése, szabadidős programok erősítése 1.4.2. A város turisztikai vonzerejének növelése, új turisztikai létesítmények létrehozása város történelmével kapcsolatban 1.4.3. Termálvízkincs hasznosítása

30

2. Értékteremtő településfejlesztés 2.1. Települési épített és természeti értékek védelme, fejlesztése 2.1.1. Kisvárosias lakóterületek kialakítása a város saját arculatának megőrzésével 2.1.2. Közterületek város saját arculatával való fejlesztése 2.1.3. Jelentős értéket képviselő természeti értékek védelme és a kiváló adottságú mezőgazdasági területek védelme és hasznosításának ösztönzése 2.1.4. Zöldfelületek komplex fejlesztése 2.2. Közlekedésfejlesztés 2.2.1. Gönc mikrorégió központ vonzásának erősítése, fejlesztése 2.2.2. A város belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése 2.2.3. Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése és az egyes tömegközlekedési módok közötti szervezett kapcsolatok kialakítása 2.2.4. A mikrorégió kerékpáros és gyalogos közlekedés minőségi infrastrukturális feltételeinek megteremtése 2.3. Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés erősítése a város területén, energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közmű és környezetvédelmi fejlesztések 2.3.1. Vízgazdálkodás javítása 2.3.2. Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése 2.3.3. Közművek felszín feletti és felszín alatti elrendezése mikrokörnyezeti állapot javítása érdekében 2.3.4. A fenntartható fejlődést és a környezeti állapot javítását szolgáló fejlesztések

3. Társadalmi megújulás 3.1. Humán intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése 3.1.1. Gyermekotthon elhelyezés fejlesztése 3.1.2. Intézmények fejlesztése, továbbfejlesztése 3.2. Életminőség fejlesztése, identitástudat erősítését célzó fejlesztések 3.2.1. Szegregációval veszélyeztetett területek felszámolása, szociális célú rehabilitációja 3.2.2. Prevenció és egészségmegőrzés ösztönzése, szabadidős programok erősítése 3.2.3. Rekreációs és sportfejlesztések 3.2.4. Hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci integrációját elősegítő programok megvalósítása

31

Gönc Város prioritásként kezeli az alábbi célkitűzések megvalósítását: 1.1.1.Kedvező növénytermesztési adottságok kihasználása 1.3.1. Gönc város és vonzáskörzetéhez tartozó települések közötti közlekedési és gazdasági kapcsolatok erősítése 1.3.2. A kulturális és közművelődési szolgáltatások korszerűsítése és fejlesztése 1.4.2. A város turisztikai vonzerejének növelése, új turisztikai létesítmények létrehozása a város történelmével kapcsolatban 2.1.1. Kisvárosias lakóterületek kialakítása a város saját arculatának megőrzésével 2.1.3. Jelentős értéket képviselő természeti értékek védelme és a kiváló adottságú mezőgazdasági területek védelme és hasznosításának ösztönzése 2.2.1. Gönc mikrorégió központ vonzásának erősítése, fejlesztése 2.3.1. Vízgazdálkodás javítása 3.1.2.Intézmények megteremtése

fejlesztése,

továbbfejlesztése

és

felnőttoktatás

feltételeinek

3.2.2. Prevenció és egészségmegőrzés ösztönzése, szabadidős programok erősítése A prioritásként kezelendő célkitűzések meghatározására elsősorban az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések önrész biztosításának érdekében került sor. A projektek kidolgozása során alapos pénzügyi tervezés indokolt, hiszen számos fejlesztési elképzelés fogalmazódott meg a megalapozó vizsgálat eredményeként.

2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása 1. VERSENYKÉPES GAZDASÁGI ÉLET MEGTEREMTÉSE A területfejlesztés nem valósítható meg gazdaság és vállalkozásfejlesztés nélkül, hiszen a gazdasági élet szereplői által előállított termékekből és szolgáltatásokból származó bruttó hozzáadott érték nagysága meghatározza a fejlesztések megvalósításainak feltételeit, hatást gyakorol a helyi foglalkoztatásra, lehetővé teszi új munkahelyek létrehozását, valamint a meglévők fenntartását és befolyásolja az adóbevételek keletkezése révén az önkormányzati feladatok elvégzését. Gönc Városának szüksége van tudatosan felépített gazdaságfejlesztési politika alkalmazására ahhoz, hogy a versenyképes és gazdasági potenciálját tekintve vonzó településsé tudjon válni. A tervezett fejlesztések és programok megvalósításával a város fő célja, hogy versenyképes munkahelyeket teremtsen, a jelen lévő képzett munkaerő számára helyben kínáljon munkát, versenyképes vállalkozásoknak tudjon ideális helyszínt biztosítani, s így versenyképes település lehessen.

32

1.1 A helyi gazdaság erősítése, a mikrovállalatok és KKV-k versenyképességének javítása 1.1.1. Kedvező növénytermesztési adottságok kihasználása Szükségesség, indoklás: Gönc és térsége számára kardinális feladat a helyi kkv-k helyzetbe hozása, a helyi gazdaság fejlesztése. A kkvk szerepe a város és térsége életében gazdasági szempontból meghatározó. Gönc településére jelenleg a mikrovállalkozások túlsúlya jellemző. A gazdaság fejlődésének mozgatórugója, hogy ezekből a vállalkozásokból stabil, tőkeerős kis- és középvállalkozói réteg alakuljon ki. Ehhez szükség van a vállalkozói környezet fejlesztésére. A vállalkozások indításához és működéséhez szükséges fejlett infrastrukturális háttér megteremtése és fejlesztése nélkülözhetetlen. Kiemelt feladat: -

kedvező növénytermesztési adottságok kihasználása feldolgozóipar létesítése a helyi kultúrnövényekre (burgonya) kiváló szántóterületek megfelelő hasznosítása

1.1.2. K+F tevékenység és az innováció erősítése, szerepének növelése a vállalkozások életében Szükségesség, indoklás: Gönc területén tevékenykedő vállalkozásokra jellemző, hogy korlátozott az innovativitásuk és limitált a K+F tevékenységük. A vállalatok versenyképességének erősítése szempontjából kiemelten fontos az innovatív vállalkozások termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztésének támogatása, a piacra lépés elősegítése. Kitörési pontot jelent az mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a logisztika, ipari, IKT és innovatív technológiákat alkalmazó vállalati beruházások megvalósítása. Szükséges támogatni a vállalkozásokat K+F+I tevékenységük fejlesztésében, szükség van a számukra kedvező környezet megteremtésére. A vállalkozások fejlődésének elősegítése érdekében az intézményi együttműködéseket erősíteni kell, meg kell teremteni az innovációs tanácsadás intézményi kereteit, biztosítani kell a megfelelő képzettségű szakemberek igénybevételének lehetőségét. Kiemelt feladat: -

A település vonzó telephely lehet a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati területen működő vállalkozások számára

-

Kutatási tevékenységek végzésére alkalmas helyszínek kijelölése és biztosítása Menedzselés, tanácsadás nyújtása, konferenciák szervezése, pályázatok megvalósításának ösztönzése Kutatással, fejlesztéssel foglalkozó szervezetek és a vállalkozások közötti együttműködések erősítése

-

33

1.1.3. Új befektetők letelepedésének elősegítése, befektetést ösztönző programok kidolgozása

Szükségesség, indoklás: A város gazdasági növekedésének egyik alappillére, hogy új befektetők számára is vonzóvá váljon a település és jelenjenek meg újak a piacon. Ehhez szükséges a megfelelő háttér infrastruktúra megteremtése: magas szintű, a vállalkozások gördülékeny működését segítő minőségi szolgáltatások nyújtása, befektetést ösztönző programok kidolgozása. Göncnek, hogy versenyben tudjon maradni, illetve a környező településekkel szemben jobb gazdasági mutatókat tudjon produkálni vonzó ipari-kereskedelmi ingatlankínálatot kell kialakítania. Gönc önkormányzatának célja, hogy a településen megvalósítandó beruházásokat ösztönözze. A helyi gazdaság fejlesztése önkormányzati feladat és érdek egyaránt, a helyi adóbevételek növekedésével a munkahelyek megteremtése mellett a közszolgáltatások finanszírozhatósága is jelentős mértékben javulhat. Kiemelt feladat: -

Gönc mikrorégió központ vonzóvá tétele

1.1.4. Vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése és erős partnerség kialakítása a helyi érdekképviseleti szervezetekkel Szükségesség, indoklás: A vállalkozások üzleti tevékenységének fellendüléséhez elengedhetetlen a minőségi partneri kapcsolatok megléte. Problémaként jelentkezik, hogy a vállalkozások nem ismerik egymás tevékenységét, így nem tudják beszerzési kapcsolataikat racionalizálni és helyben kielégíteni. A vállalkozói együttműködések keretében támogatni szükséges beszállítói hálózatok, érdekképviseleti szervezetek, köztestületek, civil szervezetek és a vállalkozások közötti együttműködések kialakulását és továbbfejlesztését. Az együttműködésekben résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak, amelyek segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, valamint hozzájárul fejlődésük dinamizálásához. Az együttműködések területén nemcsak a helyi, hanem a határon átnyúló kapcsolat kialakítására is törekedni kell. Kiemelt feladat: Együttműködés Zemplén és Hernád menti településekkel Kapcsolatépítés, önszerveződés, identitástudat erősítése Testvérvárosi kapcsolatok erősítése gazdasági együttműködések kidolgozása révén

34

1.1.5. Ipari park kialakítása Göncön Szükségesség, indoklás: A város vezetésének a célja, hogy elősegítse a működő tőke beáramlását, növelje a gazdasági szereplők tevékenységeiből származó hozzáadott értéket ipari parkok létrehozásán keresztül. A helyi vállalkozások, továbbá Gönc gazdasági körforgásába bekapcsolódni vágyó vállalkozások részére telephely biztosítása az elsődleges feladat. A fejlesztés a területek megközelíthetőségére, az infrastruktúrával való ellátásának biztosítására, emelt szintű vállalkozásfejlesztési és információs technológiai szolgáltatások nyújtására helyezi a hangsúlyt. Az ipari park területén a gazdaságszervezéshez szükséges szolgáltatások biztosításával biztosítottá válik a város gazdasági potenciáljának kihasználása és gazdasági szerepének erősítése. Kiemelt feladatok: Ipari park létrehozása 1.2. Képzett munkaerő erősítése, képzési foglalkoztatási programok biztosítása 1.2.1. Szakmához jutás biztosítása, foglalkoztatói programok indítása

Szükségesség, indoklás: 2011-ben Gönc városában a regisztrált munkanélküliek száma 420 fő volt, az ezt követő két évben folyamatosan csökkent. 2013-ban a regisztrált munkanélküliek száma 138 fő-re csökkent. A munkanélküliek aránya Göncön a vizsgált időszakban (2001, 2011) lényegesen meghaladja az országos, megyei és a járás átlagát is. Az alacsony és 8 általános iskolai végzettség nélküliek számára biztosítani kell a tanulási lehetőséget, a szakmához jutást a munkaerőpiacra való integrálásuk érdekében. A civil szervezetek és szociális intézmények összefogásával képzési-foglalkoztatási, programokat szükséges indítani a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci reintegrációja érdekében. A Gönci Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, valamint a helyi képző (állami és piaci) intézmények összefogásával szükséges kialakítani a szakképzési kínálatot az eredményes munkavállalás biztosítására. Kiemelt feladatok: - Munkahelyteremtő programok kidolgozása - Hatékonyabb ellátási, képzési rendszerek kialakítása 1.2.2. Településhez való kötődés erősítése Szükségesség, indoklás: A Károlyi Gáspár Általános Iskolában az oktatási kínálat bővítésével, azaz szakközépiskolai osztályok létrehozásával elérhető a tanulók helyben történő iskoláztatása, ezáltal az intézmény magasabb arányú kihasználtságának biztosítása is. A gönci iskoláskorú gyermekek és szüleik számára vonzóvá kell tenni a helyi oktatási intézményrendszert, annak érdekében, hogy helyben tanuljanak a diákok, ugyanis a más településeken tanuló gyermekek attitűdjei megváltoznak a lakóhelyével kapcsolatosan. Nem alakul ki a 35

kötődésük Gönchöz, kevésbé érzik magukat gönci polgároknak, és nagy valószínűséggel, ha az általános iskolát más településen végezik, középiskolába is máshol fognak járni.

Kiemelt feladatok: - Foglalkoztatási programok erősítése

1.2.3. A képzési programok oktatás megvalósításának intézményi kialakítása Szükségesség, indoklás: Az oktatás intézményrendszerének tartalmi megújítása is szükségessé váltik. Fontos az általános iskolák infrastruktúrájának fejlesztése, oktatási kínálatának bővítése. Elengedhetetlen a tanulók helyben tartása érdekében és az iskolából való lemorzsolódás mérséklésére. Fontos a munkaerőpiaci igényekhez illeszkedő képzési kínálat létrehozása. Az oktatási színvonal emeléséhez, valamint az oktatási intézményi rendszer kínálatának bővítése és a tanulók helyben tartása érdekében oktatást végző intézmények létrehozása, középiskolai szintű agrárszakképzés beindítása, a képzés infrastrukturális és szakmai feltételeinek megteremtése is szükséges. Kiemelt feladatok: -

Jelenlegi korszerű oktatási intézmény bővítése: Károlyi Gáspár Általános Iskola

-

Új oktatási központ létrehozása 1.3. Mikrotérségi szerepkör erősítése

1.3.1. Gönc város és vonzáskörzetéhez tartozó települések közötti közlekedési és gazdasági kapcsolatok erősítése Szükségesség, indoklás: Gönc város a történelem során kedvező pozícióban fekvő település volt, mivel itt haladt keresztül a Mező dűlő kereskedelmi útvonala, mely Kassán át Lengyelországba vezetett. A trianoni szerződés után Kassa várossal a közvetlen kapcsolata megszűnt és közlekedés-földrajzi értelemben hátrányos helyzetbe került, mivel a forgalmas közlekedési utakkal nincs közvetlen kapcsolata. Szerencs várossal a 3713-as számú úton, Mádon keresztül van összeköttetés. Ugyanezen útvonal a Hernád völgye felé haladva Gesztelynél köt ki a 37-es számú másodrendű főközlekedési útra. A járási székhely, illetve mikrotérségi kapcsolati szerep tényleges betöltéséhez alapvetően szükséges egyfelől a meglévő közúthálózati elemek minőségjavítása, másfelől új közúti kapcsolatok létesítése.

Kiemelt feladat: 36

-

A város vonzáskörzetének településeivel összekapcsolódó közúthálózat minőségjavításának ösztönzése, a települések közötti hálózati kapcsolatok erősítése új összeköttetések létrehozásával

-

A város és vonzáskörzetének települései között a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, esetenként önálló kerékpárút építése A vonzáskörzetet érintő autóbusz közlekedés racionalizálása, - építve a célzott átszálló kapcsolati minőségjavításra, illetve a vasúti eljutási idők lényeges javulására

-

1.3.2. A kulturális és közművelődési szolgáltatások korszerűsítése és fejlesztése Szükségesség, indoklás: Hiányzik Göncön a kulturális szabadtéri rendezvények helyszínéül szolgáló közösségi tér, szabadtéri színpad, fogadóhelyiségekkel, mosdóval. A kiegyenlített területi ellátás hiányzik a város központjában. Nem került korszerűsítésre a kulturális intézmény, a Városi Könyvtár ad otthont a város meghatározó kulturális, művészeti eseményeinek, kiállításoknak, szakköröknek. Kiemelten fontos, hogy Gönc városa szem előtt tartsa a helyi igényeket, növelve ezzel a város vonzerejét, ismertségét és turisztikai szerepét is. Kiemelt feladat: -

Kulturális intézmény felújítása Kulturális, közművelődési programkínálat bővítése Szabadtéri rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszín kialakítása

1.3.3. Települési arculat kialakítása és aktív városmarketing politika erősítése Szükségesség, indoklás: Gönc városa jelenleg nem rendelkezik marketing szempontból jól átgondolt, meghatározott települési arculattal, nem folytat tudatos marketing politikát. Ahhoz, hogy a jövőben tervezett fejlesztéseit és ennek köszönhető gazdasági fejlődését be tudja mutatni és a várost vonzóvá tudja tenni gazdasági befektetések szempontjából, valamint idegenforgalmi szempontból is, aktív városmarketing politikát kell folytatnia, jól kidolgozott projektcsomagokat kell összeállítania. Marketing eszközökkel a települést újra lehet pozícionálni és az erős adottságok kiaknázását Gönc városának ilyen módon is el kell érnie. Kiemelt feladat: -

Városmarketing politika és települési arculat kialakítása Városmarketing eszközök létrehozása

37

1.4. Idegenforgalmi és rekreációs célú fejlesztések megvalósításának ösztönzése 1.4.1. A városi turisztikai lehetőségeinek fejlesztése, szabadidős programok erősítése Szükségesség, indoklás: A város turisztikai vonzerejét kihasználni csak abban az esetben tudja, ha rendelkezik a hozzá szükséges kiszolgáló infrastruktúrával. Versenyképességének növeléséhez alapfeltétel, hogy turisztikai kínálatát és infrastruktúráját egyaránt fejlessze a város. A város célja, hogy a településre érkező vendégeket hosszabb itt tartózkodásra „késztesse”. Azonban az gönci szálláshelyek nem tudják kielégíteni ezt a keresletet. A cél a kedvező adottságok kihasználása, a turisztikai ágazat jövedelemtermelő képességének javítása Kiemelt feladat: -

A működő kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása (Diákotthon Turistaszálló) Szálláshelyek bővítése Új, minőségi szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek létesítése a vonzerők közelében

1.4.2. A város turisztikai vonzerejének növelése, új turisztikai létesítmények létrehozása város történelmével kapcsolatban Szükségesség, indoklás: A város idegenforgalmi fejlesztése gazdasági versenyképességi szempontból a növekedés és fejlődés egyik fontos eszköze. Hozzájárul a lakosság életminőségének javulásához, az egyén és a közösség jólétéhez, a foglalkoztatás bővítéséhez. Gönc kedvező táji adottságokkal bír, azonban ezek kihasználatlanok, melynek elsődleges oka a hiányos turisztikai infrastruktúra, illetve a városmarketing tevékenység hiánya. A várost vonzóvá kell tenni az idegenforgalom számára. A turisztikai vonzerők (Amádé vár, Huszita ház, Károlyi Gáspár Múzeum, Pálos Kolostor, Pálffy-kastély) hasznosítása a helyi vállalkozásokat is további beruházásokra ösztönzi, gazdaságélénkítő hatása nem hagyható figyelmen kívül. Gönc turisztikai fejlesztési irányai: kerékpáros turizmus és a helyi sajátos növénykultúrára épülő turizmus. Kiemelt feladat: -

Kerékpáros turizmust kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése

-

Új idegenforgalmi, turisztikai létesítmények létrehozása a város történelmével kapcsolatosan

-

Védett természeti területek idegenforgalmi célú fejlesztése

-

Pálinkás Gönci Gasztrofesztiválhoz kapcsolódó infrastruktúra és helyi turisztikai vonzerő fejlesztése

-

Turisztikai információs központ létrehozása 38

-

Pincesor felújítása

1.4.3. Termálvízkincs hasznosítása Szükségesség, indoklás: A város lakatlan, elhanyagolt állapotú ingatlanjainak állagmegóvása problémát okoz, valamint a településkép szempontjából is kedvezőtlen. A város egykori strandja bezárásra került, melynek állaga folyamatosan romlik, felújítása és újbóli üzemeltetése szükséges. Kiemelt feladatok: -

2.

Strandfürdő fejlesztése, turisztikai vonzerejének növelése

ÉRTÉKTEREMTŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

2.1.

Települési épített és természeti értékek védelme, fejlesztése

2.1.1. Kisvárosias lakóterületek kialakítása a város saját arculatának megőrzésével Szükségesség, indoklás: A központi városrész a település nagy részét magában foglalja a történelmi városmagon kívül. A Gönci pataktól délre leterülő lakóterületeket és településközpont vegyes, valamint különleges területeket és a történelmi résztől északra lévő lakó és településközpont vegyes területeket is magában foglalja. A hatályos településrendezési terv alapján a település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területe jellemzően a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. A beépítésre szánt területek Göncön a falusias lakóterület, a kisvárosias lakóterület (településközpont vegyes területen belül), a kertvárosias lakóterület, a településközpont vegyes terület (kisvárosi karakterrel), a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, az ipari gazdasági terület, különleges terület és üdülő terület. Kiemelt feladatok: -

kisvárosias lakóterület kialakítása

2.1.2. Közterületek város saját arculatával való fejlesztése Szükségesség, indoklás: A településüzemeltetési feladatok ellátására külön önkormányzati szerv nem működik. A közfeladatokat a települési önkormányzat és az egyházak látják el, emellett külső szolgáltatók bevonásával biztosítja a város. 39

Összesen 13,3 ha gondozatlan közterület található a településen, valamint 2 ha közút melletti sáv a település bevezető szakaszán. Valódi városi közpark nincs a városban. Ilyen célokra, valamint a rendezvények és fesztiválok lebonyolítására a szabadtéri színpad környezetét használja a helyi lakosság. Pihenőpark funkciója van még a Gönc-patak menti ligetes zöldsávnak. A közterületek fenntartását, karbantartását a települési önkormányzat végzi. Kiemelt feladatok: -

közterületek fejlesztése

-

közparkok kialakítása

2.1.3. Jelentős értéket képviselő természeti értékek védelme és a kiváló adottságú mezőgazdasági területek védelme és hasznosításának ösztönzése Szükségesség, indoklás: Gönc közigazgatási területén belül tájvédelmi, természetvédelmi és ökológiai szempontból is jelentős értéket képviselő területek találhatóak. Fontos, hogy ezeken a területeken a védettséggel összeegyeztethető területhasználat folyjon, továbbá a területekben rejlő értékeket, illetve lehetőségeket, elsősorban idegenforgalmi fejlesztésekkel a város közvetítse mind lakói, mind látogatói számára. A fejlesztésekre kijelölt területeken a célok megvalósítása csak a területekre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések és a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet. Kiemelten kezelendő területek: Zempléni előhegyek, Hernád-völgye, Mező-dűlő Természeti adottságainál fogva a domboldalak, termékeny talajaik révén alkalmasak a gyümölcs és szőlőtermelésre. A mezőgazdasági területekben rejlő agropotenciál kihasználása nemcsak a helyi gazdaság fellendülését hozná magával, hanem hosszú távon a város kereskedelmi kapcsolatait bővítené és a kiváló minőségű mezőgazdasági termékek révén a város hírnevét öregbítené. Kiemelt feladatok: -

helyi jelentőségű védett területek arányának növelése kiváló szántóterületek agroökopotenciáljuknak megfelelő hasznosítása minőségi gönci gyümölcstermesztés fejlesztése

2.1.4. Zöldfelületek komplex fejlesztése Szükségesség, indoklás: A városban rendkívül alacsony a közcélú zöldfelületek aránya, zöldfelületeket összekötő fasorok alig találhatók. A fasorok fontos elemei egy város zöldfelületi rendszerének, a fasorok kapcsolják össze a zöldfelület egyes elemeit összefüggő rendszerré. A környezetminőség javítása érdekében szükséges növelni a zöldfelületeket, összefüggő fasorokat kell telepíteni, meg kell valósítani az összefüggő zöldhálózat mennyiségi növelését. A levegő minőségének 40

javítása érdekében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a biodiverzitás erősítésére, a faji sokszínűség fenntartására. A városnak továbbá fel kell készülnie a várható felmelegedés hatásainak kezelésére, alkalmazkodni kell a klímaváltozás következményeihez. Ennek érdekében is preferálja a város vezetése a növénytelepítést, nem csak esztétikai, de a meleg elleni passzív védelem, árnyékolás céljából is. A virágzó kertvárosi pozíció betöltése nem valósítható meg zöldfelületi fejlesztések végrehajtása nélkül. Kiemelt feladatok: -

Zöldfelületek komplex fejlesztése (víztározók megépítése a völgyekről lezúduló vízének hasznosítása céljából)

-

Patakok mentén pufferszerepet betöltő zöldfelületek, rekreációs területek kialakítása

-

Zöldfelületi összekötő elemek telepítése a városközpontban 2.2. Közlekedésfejlesztés

2.2.1. Gönc mikrorégió központ vonzásának erősítése, fejlesztése Szükségesség, indoklás: Gönc egyébként mikrorégió központ is egyben, vonzása a Mező –dűlő, a Zemplén apró falvaira és a Hernád völgy több településére is kiterjed. A gyorsforgalmi utakra később rászerveződhetnek az alsóbb rendű utak is. A Telkibányán keresztül a Hegy-közbe vezető 3708-as számú út törzshálózati jelentőségű. Forgalmat gerjeszthet a tervezett autópálya, mely kihatással lehet a ráhordó utakra is. Kiemelt feladatok: - Gönc mikrorégió turisztikai vonzerejének növelése 2.2.2. A város belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése Szükségesség, indoklás: A város úthálózata mind mennyiségi, mind minőségi szinten hiányos. Gönc központját érintő közúti és vasúti forgalom jelentős része a központ közlekedési pályáin csupán áthaladó, inkább terhet, mint hasznot jelentő tranzit forgalom, amely vagy a más városrészek felé irányul vagy a teljes város szempontjából idegen átmenő forgalom. Kiemelt feladatok: -

Az M30-as gyorsforgalmi autóút és, illetve az autópálya fejlesztési programmal bekapcsolni az ország vérkeringésébe a mikro térséget Meglévő utak aszfaltozása, teljes keresztmetszetű közterület rendezése, a gyalogosközlekedés, gyalogjárdák minőségjavításával, zöldterületek rendezésével Az utak felszíni vízelvezetésének megoldása 41

2.2.3. Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése és az egyes tömegközlekedési módok közötti szervezett kapcsolatok kialakítása Szükségesség, indoklás: A közösségi közlekedésben a helyi közlekedés autóbusszal történik, a vasútforgalom leginkább a kiránduló turizmus számára hasznosítható. A Göncöt körülvevő települések kapcsolatát a buszhálózat biztosítja. A megállóhelyeknek nincs vagy nagyon rossz állapotú a burkolata. A megállóhelyek nincsenek akadálymentesítve. A hálózat a helyközi-ingázó forgalmat tekinti prioritásnak. Ez a helyi forgalomban sok helyen alacsony kihasználtságú járatokat eredményez, míg a vonalak más szakasza időközönként túlzsúfolt. Kiemelt feladatok: -

autóbuszmegállók felújítása, színvonalának javítása, utas tájékoztatási rendszer megteremtése menetrendek felülvizsgálata, összehangolása adott esetben a turisztikai szezonnak megfelelő módosítása

2.2.4. A mikrorégió kerékpáros és gyalogos közlekedés minőségi infrastrukturális feltételeinek megteremtése Szükségesség, indoklás: A kerékpáros közlekedést Göncön belül hasonló hátrányok sújtják, mint az autósokat: a kiépített úthálózat hiánya és a földrajzi adottságok következtében a városon belül lévő szintkülönbségek megnehezítik a kerékpáros közlekedést. Nincsenek kerékpártárolók a vasút- és buszállomásokon, csak lokálisan támogatott a kerékpározás, mivel az utak szabályozási szélessége nem mindenhol teszi lehetővé önálló kerékpár sáv kialakítását. Cél, hogy a kerékpárosok számára megfelelő infrastruktúra kiépítése megvalósuljon. A fejlesztések ösztönözni fogják a lakosság más csoportjait is az aktív kerékpárhasználatra, mely hozzájárul a szén-dioxid mentes gazdaság megvalósításához is. A gyalogosok számára is meg kell teremteni a biztonságos közlekedés feltételeit, azáltal hogy a hiányosságok megszüntetésre kerülnek. Kiemelt feladatok: -

kisvárosias közterület kialakítása

-

kerékpártárolók kialakítása a vasút- és buszállomásokon

-

összefüggő kerékpáros és gyalogos infrastruktúra kialakítása

2.3. Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés erősítése a város energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közmű és környezetvédelmi fejlesztések

területén, 42

2.3.1. Vízgazdálkodás javítása Szükségesség, indoklás: A vízellátás hálózatának kiépítettsége 100 %, a bekötött lakások aránya 87,2%. A vízellátás biztonságát 2 db 75 m3-es tároló biztosítja. A település vízellátását Borsodvíz Közmüzemű Szolgáltató Zrt. üzemelteti. A jelenleg érvényes 380/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint Gönc vize nem ivóvíz-minőségű, arzén tartalma megengedett határérték feletti, ezért emberi fogyasztásra nem alkalmas. Hetente kétszer lajtos kocsikkal hordják az ivóvizet a településre. A település külterületén kutatóforrások alapján megállapítható, hogy a felszín alatt egészséges ivóvíz található. A felszín alatt elhelyezkedő vízbázis védelme érdekében a külterületen talajvíz figyelő kút működik. Kiemelt feladatok: -

vízhálózat minőségi és mennyiségi javítása

2.3.2. Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése

Szükségesség, indoklás: A településen élők életkörülményeit, a település környezeti állapotát alapvetően befolyásolja a felszíni vízelvezetés rendszerében előforduló hiányosságok. A városban települési szinten megoldatlan a csapadékvíz elvezetése. A jelentkező szélsőségesebb időjárás következtében lehulló csapadékmennyiség zavarmentes elvezetésére a rendelkezésre álló vízelvezető rendszer nem alkalmas.

Kiemelt feladatok: -

csatorna hálózat teljes körű kiépítése

2.3.3. Közművek felszín feletti és felszín alatti elrendezése mikrokörnyezeti állapot javítása érdekében Szükségesség, indoklás: A településen élők életkörülményeit, a település környezeti állapotát a közmű-infrastruktúra kiépítettsége alapvetően befolyásolja. A komfortos életvitel feltétele a kedvező közmű-ellátottság, a vezetékes közüzemű közművek rendelkezésre állása. Általános probléma a felszíni vízelvezetés megoldatlansága. Valamennyi útkeresztmetszetben, a legalább 12 m szélességű közökben elhelyezhetők a közművek. Kiemelt feladatok: -

közművek felszín feletti és felszín alatti racionálisabb elrendezésével igényesebb területgazdálkodás

2.3.4. A fenntartható fejlődést és a környezeti állapot javítását szolgáló fejlesztések

43

Szükségesség, indoklás: A fenntartható fejlődést és a környezeti állapot javítását szolgálná ha a környezetbarát, megújuló energiahordozók alkalmazásának aránya növekedne. Cél a hagyományos energiahordozók használatának csökkentése, mely a lakosság körében elsősorban szemléletformálással érhető el. Ösztönözni szükséges az új építésű épületeknél az energiatudatos beruházások megvalósítását, a meglévő épületek energetikai besorolásának javítását hőszigetelés, nyílászáró csere megvalósításával.

Kiemelt feladatok: -

megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hasznosítása

-

megőrizni és növelni a település zöldfelületét

-

a település egészében a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása

-

gázfűtéses módra való átállás

3. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS 3.1. Humán intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése 3.1.1. Gyermekotthon elhelyezés fejlesztése Szükségesség, indoklás: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ Gönci Gyermekotthona 44 férőhelyet biztosít az arra rászorulóknak. Az intézmény otthont nyújtó, különleges, speciális ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett a gyermekek számára és utógondozói ellátást nyújt a fiatal felnőttek számára. Biztosítja a gyermekek gyámi feladatainak ellátását, gyermekvédelmi szakszolgáltatást végez. A gyermekotthon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működik. A tervek alapján a gyermekeknek a közeljövőben 5 új lakás épül, amely biztosítja a további elhelyezésüket. Göncön jelenleg nem üzemel bölcsőde. A 2013. évi adatok alapján a Gönci járásban 12 férőhely volt biztosított a gyermekek számára, ezt Tállya biztosította, amely 2014. október 12-től a Szerencsi járáshoz tartozik. A helyben történő bölcsődei ellátás biztosítása indokolt. Kiemelt feladatok: -

új gyermekotthonok építése

-

bölcsődei ellátás biztosítása

44

3.1.2. Intézmények fejlesztése, továbbfejlesztése Szükségesség, indoklás: A település központjában találhatók helyi és térségi feladatokat ellátó intézmények. Itt található a város közigazgatási központja, továbbá a legfontosabb közművelődési intézmények (művelődési ház, könyvtár). A területen több műemlék és helyi védelem alatt álló épület található, melyek felújítása indokolt. Az önkormányzati intézmények épületei közül a következőknek különösen nagy az energiavesztesége, ezért mindenképpen indokolt lenne külső felújításuk: Diákotthon, Polgármesteri Hivatal épülete, Művelődési ház épülete. Az oktatási színvonal emeléséhez, valamint az oktatási intézményi rendszer kínálatának bővítése és a tanulók helyben tartása érdekében oktatást végző intézmények létrehozása, középiskolai szintű képzés beindítása, a képzés infrastrukturális és szakmai feltételeinek megteremtése is szükséges. Kiemelt feladatok: -

Intézmények korszerűsítése Jelenlegi korszerű oktatási intézmény bővítése 3.2. Életminőség fejlesztése, identitástudat erősítését célzó fejlesztések

3.2.1. Szegregációval veszélyeztetett területek felszámolása, szociális célú rehabilitációja

Szükségesség, indoklás: Szegregációval veszélyeztetett terület kettő található a városban. Cél, hogy ezeknek a területeknek az elszigetelődését megállítsa a város. Szociális rehabilitációval összekapcsolt komplex programok kidolgozása szükséges, melyek infrastrukturális felzárkóztatáson és a lakókörnyezet, épületállomány megújításán túl kezelik a meglévő társadalmi problémákat (alacsony végzettségűek és jövedelműek magas aránya, kedvezőtlen egészségügyi helyzet), szociális biztonságot teremtenek és javítják az életminőséget.

Kiemelt feladatok: - Szakmához jutás biztosítása, képzési foglalkoztatási programok erősítése - Kapcsolatépítés, önszerveződés, identitástudat erősítése

3.2.2. Prevenció és egészségmegőrzés ösztönzése, szabadidős programok erősítése Szükségesség, indoklás: Gönc város vezetése elkötelezett abban, hogy a városi lakosság egészségi állapotának javítása érdekébe megfelelő programok kidolgozását valósítsa meg. Az egészséges életmód „köztudatba” építése, elterjesztése és a hozzátartozó programok megvalósítása szükségszerű.

45

Cél, hogy minél több kiegyensúlyozott, a stressz helyzeteket megfelelően kezelni tudó polgár legyen a városban. Kiemelt feladatok: - Szabadidős programok erősítése - Prevenciós és egészségmegőrző programok kidolgozása és megvalósítása - Sportprogramok rendezése - Lakossági szűrővizsgálatok lebonyolítása 3.2.3. Rekreációs és sportfejlesztések Szükségesség, indoklás: Az egészséges életmód alapvető eleme a rendszeres testmozgás, ezért az aktív élethez szükséges feltételrendszer megteremtése, a tömegsport intézményi és infrastrukturális hátterének kialakítása szükségszerű. Cél a szabadidő hasznos eltöltésének ösztönzése, rekreációs és sporttevékenységének megvalósításának elősegítése, korspecifikus programok kialakítása. Kiemelt feladatok: -

sport és rendezvénycsarnok kiépítése (Uszoda)

-

sportrendezvények, versenyek rendszeres megrendezése

-

közösségformáló szabadtéri programok szervezése

3.2.4. Hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci integrációját elősegítő programok megvalósítása Szükségesség, indoklás: A közép - és alapfokú végzettséggel rendelkezők, illetve az iskolázatlanok, valamint a 31-40 éves és 50-60 éves korosztályúak, s legfőképpen a női lakosok számára okozza a legnagyobb problémát a munkába állás. Az alacsony és 8 általános iskolai végzettség nélküliek számára biztosítani kell a tanulási lehetőséget, a szakmához jutást a munkaerőpiacra való integrálásuk érdekében. A Gönci Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának szükséges kialakítani szakképzési kínálatot az eredményes munkavállalás biztosítására. Kiemelt feladatok: -

Munkahelyteremtő program kidolgozása Szakmához jutás biztosítása, képzési, foglalkoztatási programok erősítése

46

2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata

A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok egymásból építkezve és egymásra épülve kerültek meghatározásra. A célkitűzések szinergikus hatását az alábbi táblázat mutatja be.

Átfogó cél/Részcél 1.1. A helyi gazdaság erősítése, a mikrovállalatok és KKV-k versenyképességének javítása 1.2. Képzett munkaerő erősítése, képzési foglalkoztatási programok biztosítása 1.3. Mikrotérségi szerepkör erősítése 1.4. Idegenforgalmi és rekreációs célú fejlesztések megvalósításának ösztönzése 2.1. Települési épített és természeti értékek fejlesztése 2.2. Közlekedésfejlesztés 2.3. Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés erősítése a város területén, energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közmű és környezetvédelmi fejlesztések 3.1. Humán intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése 3.2. Életminőség fejlesztése, identitástudat erősítését célzó fejlesztések  Erős kapcsolat

1. Versenyképes gazdasági élet megteremtése

2. Értékteremtő településfejlesztés

3. Társadalmi megújulás























































 Közepes kapcsolat  Gyenge kapcsolat

47

Gönc városának átfogó céljainak illeszkedése a Magyar Növekedési Terv és a 2014-2020 Kohéziós Politika céljaihoz Magyar Növekedési Terv célrendszere

Gönc átfogó céljai

2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései 1. Kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése

2. Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fejlesztés

Hozzáadott érték növekedés 1. Versenyképes gazdasági élet megteremtése

3. Kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, vízkultúrák támogatása

4. Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatba

Foglakoztatás bővítés

2. Értékteremtő településfejlesztés

5. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése és kockázatmegelőzés és - kezelés

6. Környezetvédelem és erőforrás hatékonyság ösztönzése

Import kiváltás

7. A fenntartható közlekedés terjesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása

Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kiépítése

3. Társadalmi megújulás

8. A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása

9. A társadalmi befogadás segítése és a szegénység elleni harc

Fenntarthatóság

10. Befektetés az oktatásba, készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba

11. Intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás

48

Gönc városának átfogó céljainak illeszkedése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Koncepció céljaihoz Gönc átfogó céljai

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepció célkitűzései 1. A magasan képzett munkaerő térségben történő foglalkoztatásának növése

1. Versenyképes gazdasági élet megteremtése

2. A foglalkoztatás növelése, a meglévő KKV-k megerősítésével új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése 3. A megyei vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések 4. A megújuló energiaforrások hasznosítása a mikro-térségi decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával 5. A hulladék-hőenergia hasznosítására és hatékony vízgazdálkodási rendszerekre építő integrált zöldség- és gyümölcstermesztési, valamint ehhez kapcsolódóan raktározási, értékesítési és feldolgozási rendszerek kialakítása

2. Értékteremtő településfejlesztés

6. A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi felzárkóztatásának és társadalmi mobilitásának elősegítése

csoportok

7. A szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innováció keletkezését és terjedését segítő kapcsolatokra 8. A megyében keletkezett, elsősorban ipari hulladék újrahasznosítási arányának növelése érdekében az érintett szereplők együttműködésével a hulladék-hasznosítási rendszerek fejlesztése

9. Az energiafogyasztás csökkentésének az ösztönzése a lakosság, az intézmények és a vállalkozások körében

3. Társadalmi megújulás

10. A települési környezeti állapot javítása érdekében a rossz minőségű mellékutak korszerűsítése a megyén belüli elérhetőség javítása érdekében

11. A fejlesztések során törekedni kell a biológiai sokféleség védelmére, a természeti területek és erőforrások megőrzésére

49

2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre

A célrendszer kialakításakor olyan hiányosságok megszüntetésére helyezte a város a hangsúlyt, melyek a település mindenegyes városrészének a fejlődését biztosítják. A kapcsolódási pontokat az alábbi táblázat szemlélteti.

Részcél/Településrészek

1.1. A helyi gazdaság erősítése, a mikrovállalatok és KKV-k versenyképességének javítása 1.2. Képzett munkaerő erősítése, képzési foglalkoztatási programok biztosítása 1.3. Mikrotérségi szerepkör erősítése 1.4. Idegenforgalmi és rekreációs célú fejlesztések megvalósításának ösztönzése 2.1. Települési épített és természeti értékek fejlesztése 2.2. Közlekedésfejlesztés 2.3. Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés erősítése a

Történelmi városközpont

Lakóövezeti városrész

Ipari városrész

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

50

város területén, energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közmű és környezetvédelmi fejlesztések 3.1. Humán intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése 3.2. Életminőség fejlesztése, identitástudat erősítését célzó fejlesztések

X

X

X

X

51

3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása

Társadalmi adatok Az ország egészére jellemző népességcsökkenés Göncnél is nyomon követhető. A város állandó népessége 2000-ben 2.262 fő, 2013-ban 2.123 fő volt, ami 6,15 %-os csökkenést mutat. A Borsod-Abaúj – Zemplén megye népességszám alakulása Gönc város népességszámához hasonlóan csökkent az elmúlt 10 év során. 2013-ra a 2000-es adatokhoz viszonyítva 78.498 fővel csökkent a megye állandó népessége. Ez a csökkenés azonban nem egyértelműen a természetes fogyás adatainak köszönhető, hanem az elvándorlási folyamatoknak is. 2000-2013 között 10% különbség figyelhető meg az odavándorlás és az elvándorlás között. Az élve születések számának alakulása Gönc esetében folyamatosan csökkenő tendenciát mutat 2013-ig. Az elöregedés jellemzi Gönc lakónépességét, mely általánosan jellemzi az ország társadalmát. A nemzetiségi közösségek létszáma összességében Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a hazai kisebbségek közül a cigány kisebbség száma a legmagasabb, amely megyei viszonylatban is az egyik legmagasabb. Hasonlóképpen alakult Gönc város esetében is a nemzetiségiek aránya. A cigány nemzetiségűek aránya 6,1% a hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya ( romák nélkül) 0,02 % a 2011-es népszámlálási statisztikai adatok szerint. Az Borsod-Abaúj- Zemplén megyében képest Göncön alacsony a cigány lakosság aránya. A képzettségi adatokat megfigyelve megállapítható, hogy Göncön a népesség iskolázottsága magasabb, mint az járási átlag. Az érettségizettek és a diplomások száma folyamatos növekedést mutat. Azonban az általános iskolai osztályt sem végzettek aránya magasnak mondható, a legfrissebb adatok (2011) szerint 33,3 %. A 2001-ben végzett felmérésekhez viszonyítva is látszódik a folyamatos növekedés. 2001-ben az alapfokú iskolázottsággal sem rendelkezők aránya 30,6 % volt. 2011-ben Gönc városában a regisztrált munkanélküliek száma 420 fő volt, az ezt követő két évben folyamatosan csökkent. 2013-ban a regisztrált munkanélküliek száma 138 fő-re csökkent. A munkanélküliek aránya Göncön a vizsgált időszakban (2001, 2011) lényegesen meghaladja az országos, megyei és a járás átlagát is. A tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya a 2009-2013 közötti időszakban meghaladja az országos, megyei járásközpontok, és a járás átlagát is. A legkimagaslóbb érték a 2010. évben mutatható, ki, amely 15,7% volt. Ez az érték 2013-ra 4,5%-ra csökkent. A gönciek jövedelmi helyzete az országos átlagától jelentősen elmarad. Amíg a városi tendenciát tekintjük, abszolút emelkedés regisztrálható, hiszen 2000 és 2012 közötti időszakban háromszorosára emelkedett az 52

egy főre jutó nettó belföldi jövedelem, azonban az országos átlag növekedését nem követi azonos ütemben Gönc értékeinek változása. Az életminőséget meghatározó lakásállományi statisztikai adat 2011-ben a következő képet mutatja: a lakásállomány 902 db, 2013. évben nem épültek lakások. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) Göncön 2001-ben 41,4% volt. Ez az arány lényegesen magasabb, mint az országos (20,1%) és a megyei járásközpontok átlaga (13,6%). Azonban a gönci járás aránya még a település átlagát is meghaladta 1,4%-kal. Gazdasági adatok Az gönci székhelyű vállalkozások alapvetően kisméretűek és a hazai piacra orientálódnak. Göncön nem létesült semmiféle gyár, gazdasági bázisát változatlanul a mezőgazdaság jelenti. A mezőgazdaságnak tehát, főként a kertészeti kultúrák fejlesztésének a jövőben is vannak perspektívái, kiváltképpen a gönci tájfajta megőrzése, a telepítések és a hozzá kapcsolódó feldolgozói ipar lehetőségei vehetők számításba. A helyi iparűzési adó bevételeit megvizsgálva az látható, hogy a város 2014-ig növekvő tendenciát mutat. A település helyi iparűzési adó bevétele 2005-höz képest kb. négyszeresére nőtt. Göncön nincs egyetlen kiemelkedő ágazat vagy óriásvállalat. Ha mégis meg kell jelölni egy-két meghatározó ágazatot, a Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának 2013-as adatai segítséget nyújtanak, így a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási és a halászati ágazatot lehet megemlíteni. A Megalapozó Tanulmány jelentősnek mondja még az szolgáltatásban végzők számát. A helyi iparűzési adót fizetők alapján a legjelentősebb gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, élelmiszer jellegű bolti kereskedelem. A mikro és kisvállalati szféra a meghatározó, míg a közép és nagyvállalati szféra rendkívül fejletlen. A versenyképességet jelentős mértékben meghatározza a lakosság képzettség szerinti megoszlása. Az adatok alapján megállapítható, hogy 2001 és 2011 éveket vizsgálva Gönc esetében minden mutató értékében pozitív változás következett be. Kiemelendő, hogy jelentősen nőtt az érettségizettek aránya, 2001ben még mindössze 14,3%, 2011-ben már 19,3%-ra nőtt az arányuk, 5%-os növekedést ért el a település 10 év alatt. Ez a tendencia segíti a települést abban a törekvésében, hogy minél több külföldi befektetőt vonzzon a városba és képzett munkaerőt tudjon biztosítani számukra, különösen a magas szakképzettséget és tudást igénylő ágazatokban tevékenykedő cégeket, akik számára a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma mérvadó lehet. Az egyetemi, főiskolai és egyéb oklevéllel rendelkezők arányának változásában szintén pozitív tendencia figyelhető meg a mutató értékét tekintve. Környezeti adatok Gönc közigazgatási területe jellegzetesen három térszínt érint. A Hernád-völgye, a Mező-dűlő, valamint már itt kezdődnek a Zempléni előhegyek. A Hernád völgy vízbő területnek számít, míg a Ny-i kitettségű lejtőkön inkább szárazulatok a jellemzőek, tehát itt inkább vízhiányos területek találhatók. A vizek visszatartására kisebb tározókat terveztek ezek megvalósítása azonban természetvédelmi érdekeket sért. Göncön a Hernád völgyéhez kapcsolódnak a gyepek, rétek, míg a Meződűlőn a sziklásterületek is találhatók. Göncön 53

ásványvizes forrásokat tartanak nyilván. A kistáj alapvetően vízszegény, sokat segíthetne a gönci-patakon tározók megépítése, melyek a mögöttes hegyvidék lefolyó vizét hasznosíthatnák. A település K-része valamelyest már érintett a Kassa – Miskolc közötti közlekedési folyosóval, míg a várostól K-re eső területek a Zempléni Tájvédelmi Körzet részeként már egy csendesebb zóna húzódik, gazdag élőhelyekkel. A két zóna között található a várostest, mintegy kiegyensúlyozva a kétféle adottságot. Nagyságrendjét tekintve élhető a település. A tájhasználatban a legnagyobb konfliktust a szántóföldi művelés alatt álló területek jelentik, mivel az ipari növények termesztése a biodiverzitást csökkenti. A várostól É-ra kisebb felhagyott kőbányák találtatók, ezek rekultiválását a természet végezte el, napjainkig élőhellyé váltak, így idővel a tájsebek is eltűnnek. Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlatú a kistáj. A napfénytartam évi összege 1850 óra körüli; nyáron több mint 700 órán át, télen 170-180 órát süt a Nap. A csapadék évi összege a D-i részen 600 mm alatt van, az országhatárig 650 mm-ig nő. A település mellett halad el az ún. kassai szélcsatorna, melyre alapozni lehetne a megújuló energiákat. Kedvező az éghajlat a szántóföldi kultúrák, a délies lejtőkön a gyümölcstermesztés számára. A település közigazgatási területéből a legnagyobb részarányt a szántóföldek képeznek, melyek nagysága 1697,8764 ha. A szántó területeken zömmel ipari növénytermesztés folyik, olajtök ültetvények jellemzőek, valamint a Hernád völgyében repcetáblák is találhatók. A gabonafélék is megtalálhatók. A repcetáblák nagy sárga foltjai tenyészidőszakban színesítik a tájat, de a biodiverzitás szempontjából kedvezőtlen ez a fajta monokultúra. A település K-i részén lévő erdők nagy része a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik. A gyümölcsösök nagyságrendje is említésre méltó. Itt terem a település híres tájfajtája a kajszi, a gönci pálinka alapanyaga, mely nemzeti értékeink egyike. A földhivatali terület-kimutatás alapján megállapítható, hogy Gönc közigazgatási területének jelentős területe mezőgazdasági szántó terület, mely jellemzően a külterület nyugati területrészén található. Az erdőterület a keleti Őrhegy, Dobogó és Bozsó hegy területén található. Jelentős a gyümölcsös területek nagysága, mely összességében nagyobb, mint a kivett terület. A településsel kapcsolatos egyedi tájérték közül leggyakoribbak az út menti szobrok, kőkeresztek, de több egyedi tájértéket képviselő lakóház, szobor, kápolna is előfordul a területen. Gönc térségében kiemelkedő tájérték a Pálos kolostor rom és az Amádé vár. A korlátozott használatú zöldfelületek között említésre méltó a Városi Uszoda parkja. Gönc városban a zöldfelületek aránya megfelelő, de vannak még teendők. A zöldfelületek néhány helyen jelentősebb kertépítészeti értéket képviselnek. Vannak emblematikussá vált díszfák, pl. a kultikus jellegű hársfák, melyek a környező táj elemei között is megtalálhatók pl. a hárs-kőris sziklaerdőkben.

54

3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra

Az ország egyik legészakibb városi rangú települése Gönc. A kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik, a Gönci járás székhelye, és Miskolctól 65 kilométerre, északkeletre található. Gönc a történelem során kedvező pozícióban fekvő település volt, mivel itt haladt el a Mező-dűlő fontos kereskedelmi útvonala, mely Kassán át Lengyelországba vezetett. A trianoni szerződés után a Kassa várossal szerves kapcsolata megszűnt és közlekedés-földrajzi tekintetben árnyékolt zónába került, jelenleg hátrányos helyzetű, mivel a forgalmas közlekedési folyosókkal nincs közvetlen kapcsolata. A 3-as főútra a 3708-as úton keresztül van kapcsolat, s ez az útvonal vezet a Hegyköz irányába. A település, illetve a térség jövőjét nagyban befolyásolja az ez év végéig megvalósuló, M 30-as gyorsforgalmi autóút, illetve autópálya fejlesztési program, mely a Miskolc-Tornyosnémeti tengely fejlesztésével vélhetően az ország vérkeringésébe jobban bekapcsolja a mikro térséget. Gönc egyébként mikrorégió központ is egyben, vonzása a Mező –dűlő, a Zemplén apró falvaira és a Hernád völgy több településére is kiterjed. A gyorsforgalmi utakra később rászerveződhetnek az alsóbb rendű utak is. A Telkibányán keresztül a Hegy-közbe vezető 3708-as számú út törzshálózati jelentőségű. Forgalmat gerjeszthet a tervezett autópálya, mely kihatással lehet a ráhordó utakra is. A lakóutak rendezettek, szabályozási szélességük változó 12- 16 m. A kiépített helyi közutak hossza összesen bel- és külterületen 24 km. Általános probléma a felszíni vízelvezetés megoldatlansága. Valamennyi útkeresztmetszetben, a legalább 12 m szélességű közökben elhelyezhetők a közművek. A közművezetékek általában kemény műanyag csövekből készülnek, s ezek védőtávolsága jóval kisebb, mint a beton és szilikát termékeké. A kiépített helyi gyalogutak és járdák hossza összesen mintegy 12 km, a gyalogos közlekedés céljára a közlekedési utaknál javasolt járdahálózat vehető igénybe, illetve vegyes forgalmú útként használhatók a keskeny, szabálytalan közök. A járdák javasolt szélessége 1,50 m. A városközpontban gyalogos dísztér alakítható ki a középületekre szerveződő terek felhasználásával. A városban összefüggő kerékpárút-hálózat nem épült, ezért a kerékpár forgalom jelenleg a közút és utcahálózaton belül bonyolódik. Az utak szabályozási szélessége nem mindenütt teszi lehetővé önálló kerékpár sáv kialakítását. Útpálya szélesítéssel kerékpárút kialakítása javasolt. A vízellátás hálózatának kiépítettsége 100 %, a bekötött lakások aránya 87,2%. A vízmű helyi vízbázisra települt, melynek kapacitása 1440 m3. A vízellátás biztonságát 2 db 75 m3-es tároló biztosítja. A település vízellátását Borsodvíz Közmüzemű Szolgáltató Zrt. üzemelteti.

55

A jelenleg érvényes 380/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint Gönc vize nem ivóvíz-minőségű, arzén tartalma megengedett határérték feletti, ezért emberi fogyasztásra nem alkalmas. Hetente kétszer lajtos kocsikkal hordják az ivóvizet a településre. A település külterületén kutatóforrások alapján megállapítható, hogy a felszín alatt egészséges ivóvíz található. A felszín alatt elhelyezkedő vízbázis védelme érdekében a külterületen talajvíz figyelő kút működik. Az ivóvíz minőségjavító projekt jelenleg is folyamatban van. Ennek keretében a meglévő kútra egy megfelelő vízminőséget produkáló vízmű fejlesztése van tervezve. Továbbá a kritikus műszaki állapotú, illetve környezetvédelmi szempontból elavult anyagú vezeték szakaszokon hálózatrekonstrukciót terveznek. A projekt elősegíti, hogy a gönci ivóvízkészlet mikrobiológiai és kémiai határértékeknek egyaránt megfeleljenek és tartósak maradjanak. A vízkészlet állagmegóvásával pedig hosszabb távon kiváló minőségű víz válik elérhetővé a gönci lakosság számára. Engedélyes terveket 2013 júniusában Plantor Mérnöki és Szolgáltató Kft. készítette el. Gönc Város Önkormányzata Európai Uniós forrásból megvalósította a „Gönc Város szennyvízelvezetése és tisztítása” című, KEOP-1.2.0/2F/09-2009-0026 azonosító számú projektjét. Az új beruházással megépült 13 093 fm gravitációs csatorna, 4 673 fm bekötő vezeték 689 db bekötéssel és a szennyvíztisztító telep. A meglévő elavult szennyvíztisztító telepet lebontották. Az új szennyvíztisztító telep helye a település lakott területétől D-re fekvő Gönc 484 hrsz-ú ingatlanán található. Az alkalmazott tisztítási technológia teljes oxidációs eleven iszapos biológiai tisztítás nitrifikációval és szimultán denitrifikációval. A foszfor vegyszeres szimultán kicsapatásával és az iszap aerob stabilizációjával. A telep kapacitása: 150 m3/d. (1125 LEÉ.). A tisztított szennyvíz befogadója a Gönci patak. A víztelenített iszap elhelyezése a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központban történik. Gönc város teljes belterületén a lakott ingatlanok a bekötési lehetőséget megkapták. A beruházás próbaüzeme 2014. szeptember 1-jével sikeresen lezárult. Ennek következtében a település közel 100%-a hálózatra került. A város belterületére hulló, és a belterületre befolyó csapadékvizek befogadója a városon keresztülfolyó Gönci patak. A befogadó jelentősebb lefolyástalan terület képződése nélkül vízteleníti a belterületet. A keletkezés helye és a patak között korábban épült vízelvezető nyílt árkok rendeltetése a csapadék elvezetése. A vízelvezető árkok jelentős része azonban már beomlott, a burkolt árkok falazatán facsemeték nőttek át, ott sűrű bozótot képeztek. Úgy tapasztalható, hogy a város üzemeltetése során cca. egy évtizede és évtizedes hosszúságú időben a csapadékelvezetés fontos feladata nem kapott kellő figyelmet, és anyagi ráfordítást. Ezért a csapadékelvezetés helyzetét át kell tekinteni a közeljövőben, és a rendezési terv szerinti feladatbővülésnek is megfelelően felmérési és létesítési vízjogi engedélyes tervet kell készíttetni a csapadékvíz elvezetéshez.

56

Javasolt a Rákóczi utca központi szakaszán fedett csapadékcsatornával pótolni a nyílt árkokat. A város sajátos helyzetben, néhol meredek domboldalak tövében fekszik. Így jelentős a külterületről a város felé érkező, felszínen befolyó vizek mennyisége. E vizek sok helyen mezőgazdaságilag művelt, növényzettel nem állandóan benőtt területről érkeznek, így az általuk szállított hordalékmennyisége is jelentős. Ezért a meredek oldala alatt fekvő területek, közterületek módszeres védelmére övárkok építése szükséges, kellő térfogatú hordalékfogó medencékkel. Az övárkokban összegyűlő vizeket is a város csapadékhálózaton át kell a Gönci patakba vezetni. Egy konkrét tóépítési lehetőség Gönc térségének vonzerejét növelni képes. A vízfolyások bizonyos jellemzői (vízhozam, mederesés, vízminőség stb.) számos hasznosítási lehetőséget kínálnak. Megfelelő adottságok mellett a mederből közvetlen vízkivétel is megvalósítható, aminek biztonsága illetve a kivehető víz mennyisége tározással növelhető. A víz ezután a minőségétől és a helyi igényektől függően több célra is felhasználható. A tározó megépítése előtt részletes geológiai feltárás szükséges. A 24 km2 kiterjedésű vízgyűjtő terület a Zempléni hegység belső, legmagasabb részeire is kiterjed. A vízgyűjtő területet legnagyobb részt erdő borítja. Tekintettel a meredek lejtőoldalakra, a gyors összegyülekezés és heves vízjárás jellemzi a patakot. Jelentős hozammal rendelkező forrás a vízgyűjtő területen nem található, a patakot a felszínen közvetlenül lefolyó csapadékvizek és szivárgó lejtőtörmelék-források táplálják. A városban a Tigáz Zrt.,(Miskolc, Széchenyi István u. 56.) által üzemelő vezetékes földgázellátás van. A hálózat a még ellátatlan területrészekre kiterjedően bővíthető, a szükséges 10 éves távlatú városi lakó, ipari és üdülőterületi bővítések ellátására is alkalmas. A megújuló energiaforrás alkalmazásával kapcsolatban elsősorban napenergiára kell gondolni, hisz a város fekvését és egyéb adottságait is figyelembe véve, szél erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos. A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos. Ezért javasolt azok lecserélése energiatakarékos izzóval ellátott elektronikus előtétű egyedi kompenzálású lámpatestekre. Ezen kívül javasolt az elektromos hálózat felújítása is. Különös figyelmet kell fordítani a különböző intézmények térvilágításának gazdaságos működésére, tehát javasoljuk ezek alkonykapcsolóval történő működtetését, de kézi lekapcsolásra való lehetőséggel.

57

3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére Gönc közigazgatási határában miniszteri rendelettel védetté nyilvánított régészeti lelőhely nem található. Jellegzetes, örökségvédelmi szempontból értékesnek tekinthető településképet elsősorban a római katolikus templom környezetében találhatunk, valamint a Kossuth Lajos és Rákóczi utcákban. Az országos műemléki védelem alatt álló épületek jelentős részét is itt találjuk. A XX. század jellemző lakásépítési korszakai alapvetően érintetlenül hagyták a történelmi városmagot, a településszerkezet érintetlen, csak egy-egy épület bontja meg a csaknem teljes egységet. A városmag értékét jellemzi a műemléki és az érvényes rendezési terv által védelemre javasolt és helyi védelem alá helyezett épületek sora. A meglévő országosan védett érték mellett jobban kellene tudatosítani a város arculata szempontjából fontos, a környezet minőségére kisugárzó hatással bíró építészeti értékeket. A település 226-4/1988. (VIII. 23.) számú rendelete 47 épületet helyezett helyi védelem alá. Göncön a Kossuth utca 85. szám alatt álló Huszita ház 1978-tól tájházként működik. Az épület, mint a magyarországi tájházhálózat része világörökségi várományos építménynek minősül. A műemléki védelem alatt álló ingatlanok Göncön a következők: Törzsszám 1060 1060 1061 1062 1064 1065 1067 8646 9400 10216

Cím Dobogó-hegy Dobogó-hegy Kossuth u. 71. Kossuth Lajos u. 83 . Kossuth Lajos u. 102. Kossuth u. 116 . Szt. István tér Kossuth Lajos utca 85. Kossuth Lajos u. 82. Szent István tér 1.

Név Rom, Pálos templom Rom, Pálos kolostor Községi tanácsház v. Pálffy kastély Huszita ház Huszita ház R. k. templom Lakóház Lakóház R. k. plébániaház

Helyrajzi szám 065/5 065/5 1106/1 1124 1155 1171 228 1126/1 1119 229

Gönc épített környezetének problémái közé sorolhatjuk a lakatlan, elhanyagolt állapotú ingatlanokat, melyek állagmegóvása problémát okoz és a településkép szempontjából is. Problémát okoznak a huszita pincék, melyek a házaktól a hosszú telekterületen keresztül haladnak. A pincék nagy része feltáratlan és a földmozgás következtében beszakadások, süllyedések előfordulnak. A környezetet negatívan befolyásolja a településen lévő közpark és szabadtéri színpad területe, melynek teljes rekonstrukciója és rendezése szükséges.

58

A település épített értéke a pálos kolostor, melynek romjai a külterületen találhatók. A megközelítése nehézkes és a kolostor növényzettől történő megtisztítása is problémát okoz. A város egykori strandja bezárásra került, melynek állaga folyamatosan romlik, felújítása üzemeltetése szükséges.

és

újbóli

A belterületen épült meg az új szennyvíztisztító telep, amely mellett a régi, használaton kívüli szennyvíztelep rekultivációja nem történt meg. Gönc városépítészeti örökségének legnagyobb helyi értéke a kertvárosias településszerkezet, amelynek kialakítása településtörténeti és kulturális szempontból is fontos feladat. Az élhető települési környezet, a hagyományos kertvárosias térszerkezet, a turisztikai potenciál erősítése, a sport és rekreáció, a zöldebb belváros eléréséhez és az intézményhálózat fejlesztéséhez kapcsolódóan egyaránt megjelenik részcélként az értékfejlesztés és az értékvédelem.

4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS) is készít, így a megvalósítás eszközei és azok nyomon követésére vonatkozó részek leírása jelen dokumentum részét nem képezi.

59