GMO-val kísérletezne hazánk Mintát kért az amerikaiaktól washingtoni tárgyalásán Fazekas Sándor miniszter

12. évf. - 2016/5-6. május-június

Magyar Nemzet 2016. június 17. http://mno.hu/gazdasag/gmo-val-kiserletezne-hazank-1347601

GMO-val kísérletezne hazánk Mintát kért az amerikaiaktól washingtoni tárgyalásán Fazekas Sándor miniszter Tóth László Levente

Felengedik a GMO-sorompót? Ez az a hazugság, amivel a magyar miniszter tárgyalópartnerét is kínos helyzetbe hozta. A találkozóról készített, lapunk birtokába került emlékeztetőből ugyanis ennek éppen az ellenkezője derül ki. Konkrétan az, hogy az amerikaiak – egyáltalán nem váratlanul – továbbra is ütik a vasat a GMO kapcsán, mostanában éppen a fent emített szabad kereskedelmi megállapodásra, a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségre (TTIP) hivatkozva. A magyar miniszter pedig lazán belement az „alkuba”, már ami a TTIP sikerének egyik zálogaként az EU és így Magyarország GMO-sorompója felengedésének esetleges lehetőséget illeti. Volt persze Fazekas Sándornak ehhez egy segítője is: az a Szemerkényi Réka, aki Orbán Viktor állítólagos bizalmasa, nem mellesleg éppen Magyarország washingtoni nagykövete. Félretájékoztatott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a génmódosított szervezetek (GMO) kapcsán az Egyesült Államokban tett látogatásáról adott nyilatkozatában. Erről a látogatásáról készült, lapunk birtokába került jelentés tanúskodik. A miniszter Magyarország alaptörvénybe is foglalt GMO-mentessége ellenére efféle vetőmagokat kért tanulmányozás céljából.

Mindenesetre különös, hogy Fazekas kifelé nyitott a kormány által idehaza amerikai szemétnek „beállított” GMO-ra, miközben Lázár János a tegnapi kormányinfón arról beszélt, hogy a multinacionális nagyvállalatok egy részének ideje volna elhagyni az országot ahelyett, hogy „Magyarországra zúdítja Európa élelmiszer-ipari szemetét”. (A miniszter szerint a magyarországi agrártermelés akkor tudna boldogulni, ha a feldolgozóipar magyar kézben lenne, és a magyar feldolgozók szempontjai érvényesülnének a kiskereskedelemben.) Ezek után joggal merül fel a kérdés: szemét és szemét közt is van különbség, vagy csak a pénz számít?

A tejpiaci válságról, az európai-amerikai szabad kereskedelmi tárgyalásokról és a GMO-mentesség fenntartásának ügyéről tárgyalt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter amerikai programjának első napján Washingtonban” a Magyar Távirati Iroda (MTI) 2016. április 12-én kiadott, washingtoni keltezésű híre szerint. A hírügynökség beszámol róla, hogy a magyar tárcavezető az amerikai agrártárca miniszterhelyettesével, Michael T. Scuse-zal folytatott megbeszéléseket. – Magyarország elkötelezetten GMO-mentes – szögezte le Fazekas Sándor az MTI-nek adott nyilatkozatában. Hozzátette: az amerikai miniszterhelyettes nyitott volt a magyar álláspontot illetően.

A magas szintű magyar-amerikai megbeszélés jelentése szerint a miniszter 2016. április 11-én folytatott hivatalos megbeszélést Michael T. Scuse szövetségi miniszterhelyettessel. Amerikai részről jelen voltak még: Bob Spitzer, a külföldi egyezmények és tudományos ügyek főtanácsosa a Külföldi Mezőgazdasági Szolgálattól (FAS), Phil Karsting hivatali munkatárs és Shannon Skorski asszisztens, szintén a FAS-tól. Magyar részről Fazekas Sándoron és Péter István mezőgazdasági attasén kívül

Borító fotó: Stuart McCall/Getty http://www.nature.com/polopoly_fs/1.19754!/menu/main/topColumns/topLeftColumn/pdf/nature.2016.19754.pdf

1


jelen volt még: a már szintén említett Szemerkényi Réka és Belánszky-Demkó Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatok főosztályának vezetője.

fogyasztókat pedig tanítani a „tudatos élelmiszer-fogyasztásra”. Mindezek alapját a tudományos eredmények kell hogy képezzék – mondta. „Scuse úr… őszintén kifejezte, hogy a GMO-témában meg kell egyezni…” Erre Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete a következőt jegyezte meg: „A GMO-val kapcsolatban kutatásokra van szükség, ehhez idő kell, de ez mind politikai, mind üzleti szempontból jelentős lehetőség…”

Az amerikaiak mindent bevetnek Fazekas Sándor arról is beszélt, hogy Magyarország GMO-mentes, és ez az alaptörvényben is le van fektetve, így a lehetőségeket a GMO-termesztésen kívül látjuk. Scuse azzal érvelt, hogy több európai tanulmány szerint is ártalmatlan a GMO, a Magyarországra kerülő szója 90 százaléka is GMO, és ezt etetjük a haszonállatokkal. A magyar miniszter erre azt mondta: a magyar termelők és fogyasztók tartózkodók a GM-növényekkel és élelmiszerekkel szemben, ez Európára is jellemző. Magyarországra évente mintegy 700 ezer tonna importszója érkezik, ezt valóban feletetjük az állatokkal, de a GMnövények termesztése tilos. Az amerikai miniszterhelyettes erre tudományos érvek megfontolását vetette fel, hiszen 2050-re a világ lakossága 9,7 milliárd fő lesz, az édesvízkészletek fogyóban, kevesebb a megművelhető terület, tehát szükség van stressztűrő növényekre, és a növényvédő szerek felhasználását csökkenteni kell – a

Michael T. Scuse kifejtette: az Egyesült Államok fontosnak tartja a GMO-termesztést, és szeretné megkötni a (TTIP) megállapodást. „Egyetértettem, ezt mi is szeretnénk, ezért kértem amerikai GMOvetőmagmintákat tanulmányozás céljából…jeleztem, hogy kutatóink be fogják adni igényeiket, később jelezzük, hogy mire van szükségünk” – mondta Fazekas Sándor a jelentés szerint, melynek tartalma és az idézett, MTInek adott miniszteri nyilatkozat elég messze van egymástól.

***

Nature Biotechnology 34, 31–36 (2016) doi:10.1038/nbt.3449 http://www.nature.com/nbt/journal/v34/n1/full/nbt.3449.html

A világon 2020-ig várhatóan megjelenő GM haszonnövények (Részletek a cikkből) Claudia Parisi, Pascal Tillie és Emilio Rondríguez-Cerezo Bár a belátható jövőben valószínűleg csak néhány szántóföldi növény és mezőgazdasági tulajdonság fogja uralni a kereskedelmi forgalomban lévő GM fajták választékát, és ezek között is sok lesz a többszörösen módosított GM növény, további minőségi tulajdonságok és speciális növények vannak előkészületben.

maz génsebészeti módszereket, hogy új növényfajtákat nemesítsen – nem csak élelmiszerként és takarmányként való felhasználásra, hanem ipari célra is. A 1. táblázatban az előkészületben lévő GM növények választékának alakulását vizsgáljuk: összehasonlítjuk 2008-ban készült elemzésünket a 2014. évi adatokkal. A 2008-ban kereskedelmi célú termesztésben lévő GM fajták többsége (90,9%) 2014-ben is ebben a kategóriában szerepelt, 9,1%-uk pedig eltűnt a piacról. Ez három GM fajtát jelent, melyek a következők: egy, az Egyesült Államokban kifejlesztett vírusrezisztens tök,

A genetikailag módosított (GM) növényeket termesztő országok száma 2014-ben emelkedett, a GM növények vetésterülete pedig elérte a 181,5 millió hektárt (1). Világszerte egyre több vállalat és kutatóintézet alkal-

2


1. táblázat. Az előkészületben lévő GM növények választékának alakulása 2008

Stádium Kereskedelmi célú termesztés Keresk. célú termesztést megelőző stádium

Szabályozási stádium

Előrehaladott K+F stádium

a

2014 2008. évi termékek státusa Termékek száma 33

9

23

65

Stádium

Szám

Százalék

Keresk. célú term.

30

90.9

Piacról kivezetve

3

9.1

Keresk. célú term. Keresk.term.megelőző stádium Előkészületből visszavonva Keresk. célú term. Keresk. term. megelőző stádium Szabályozási stádium Előkészületből visszavonva Nincs információ Keresk. célú term. Keresk.term.megelőző stádium Szabályozási stádium Előrehaladott K+F st. Előkészületből visszavonva Nincs információ

4

44.4

3

33.3

2

22.2

7

30.4

5

21.7

0

0.0

2

8.7

9 1

39.1 1.5

7

10.8

5 13

7.7 20.0

3

4.6

36

55.4

2014 új növények 7

2014 összesen 49

2020 előrej. összesen 96

38

53

123

38

43

Min. 52

64

77

Min. 89

a

A választék bemutatása 2008 és 2014 között; az adatokból következő előrejelzés 2020-ra. Az előrejelzés készítésénél úgy tekintettük, hogy a „Nincs információ” azt jelenti: az adott növények már nem szerepelnek az előkészületben lévő csoportban, vagy pedig, eltérő tulajdonságokkal, új növénynek számítanak. stádiumban (33,3%), vagy eltűntek az előkészületben lévő GM fajták közül (22,2%). A 2008-ban a szabályozási stádiumban lévő fajták 30,4%-a 2014-ben kereskedelmi célú termesztésbe került, 21,7%-uk pedig elérte a kereskedelmi termesztést megelőző stádiumot.

egy Kínában kifejlesztett, tartósan tárolható GM paradicsom, és egy herbicidtoleráns olajrepce – mindhárom valószínűleg a kedvezőtlen piaci körülményeknek esett áldozatul. 2008 és 2014 között a kereskedelmi célú termesztést megelőző stádiumban lévő GM fajták egy része kereskedelmi célú termesztésbe került (44,4%), mások megmaradtak a kereskedelmi célú termesztést megelőző

A 2014. évi adatok analízise nagyszámú olyan fajtát azonosított, amelyek a 2008. évi vizsgálatban nem volt megtalálható az előkészületben lévő fajták egyik

3


rosan kereskedelmi forgalmazásba kerülnek, illetve elérik az azt közvetlenül megelőző stádiumot. Kereskedelmi forgalomban van már egy herbicidtoleráns lucerna, egy rovarrezisztens (Bt) padlizsán és egy kínai fejlesztésű, rovarrezisztens nyárfa. A kereskedelmi forgalomba kerülést megelőző stádiumban van egy brazil fejlesztésű, vírusrezisztens bab, egy indonéz szárazságtűrő cukornád és egy kanadai herbicidtoleráns len.

kategóriájában sem. Egyesek a kereskedelmi célú termesztés kategóriájában bukkantak fel, többek között öt kukorica-, szója- és gyapotfajta, amelyeket az öt legnagyobb GM magánvállalat vitt piacra, valamint két Kínában kifejlesztett GM növény, egy gyapot- és egy nyárfafajta. Számos, a 2008. évi vizsgálatban nem szereplő esemény (38) tűnt fel 2014-ben az előkészületben lévő, a kereskedelmi célú termesztést megelőző stádiumban lévő növények között – ezek többsége jól ismert multinacionális vállalatok által kifejlesztett, közönséges szántóföldi növény volt. A 2008 és 2014 között kereskedelmi célú termesztést megelőző stádiumban feltűnt, további új GM növényeket közintézmények és kis- és középvállalkozások (különösen egyesült államokbeli és indiai székhelyű KKV-k) fejlesztették ki, és ezek uralják a szabályozási stádiumban lévő kategóriát (38-ból 30).

A kereskedelmi céllal termesztett GM növények között továbbra is a feljavított mezőgazdasági tulajdonságok dominálnak (1. ábra). A leggyakoribb bevitt tulajdonságok a herbicidtolerancia és a rovarrezisztencia, de egyre gyakoribbak az egyéb mezőgazdasági tulajdonságok is, például a vírusrezisztencia, az abiotikus stressz (pl. a szárazság) iránti tolerancia és a nagyobb hozam. 2014-ben az első szárazságtűrő fajták közül a kukorica már kereskedelmi forgalomban volt, a cukornád pedig az azt megelőző stádiumban.

Feltételezve, hogy a 2008 és 2014 közötti időszakban megfigyelt dinamizmus 2014 és 2020 között is fennmarad, becslést készítettünk a 2020-ra a piacon és az egyéb fejlődési stádiumokban várható GM fajták számáról (1. táblázat). Előrejelzésünk szerint 2020-ra összesen 219 GM növény engedélyezése várható (amelyek közül 96 esemény kereskedelmi célú termesztésben lesz, a többi pedig az azt megelőző stádiumban).

Módosított termékminőség

Betegségrezisztencia

Egyéb mezőgazdasági tulajdonságok

Rovarrezisztencia

Nagyobb hozam

Herbicidtolerancia

Abiotikus stressz iránti tolerancia

1 2 5

Az összes %-ában

Végül a 2008-ban előrehaladott K+F stádiumba sorolt GM fajták 20%-a 2014-re kereskedelmi célú termesztésbe, az azt megelőző stádiumba vagy pedig szabályozási stádiumba jutott. A 2008-ban előrehaladott K+F stádiumba sorolt GM növények több mint felének jelenlegi státusát nem voltunk képesek megállapítani. Feltételezzük, hogy számos K+F projektet megszüntettek, ami gyakran előfordul, és az ezekben szereplő növények ezért nem jutottak el a folyamat későbbi stádiumaiba. Növények és tulajdonságok

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

21

2 2 1 4

3 4 1 1 9

25

21

15 1 3 5 1

16 2 8 9 13

14

13

31 11

20 7

20

t 8 4 14 14 és 01 00 zt 4 20 20 s2 s2 es 201 m m té té u u m z i i z r d d es es te dium tá stá rm rm is élú tá te te ás +F i c ző s z ú ú l l K o m é é tt el lő ály ic ic do ed ge ab elm elm sk me ala Sz re ed ed eh e r k k s s K ő re re El Ke Ke

A kereskedelmi forgalomban vagy a szabályozási eljárás azt megelőző stádiumában lévő GM növények választékát továbbra is négy szántóföldi növény, a kukorica, a gyapot, a szója és az olajrepce túlsúlya jellemzi, éppúgy, mint a 2008-ban előkészületben lévő növények csoportjában. Gyorsan feljövőben van a GM rizs és burgonya, amelyek hamarosan piacra kerülnek, és dinamikus, új változatokkal képviseltetik magukat az előkészületben lévő növényfajták között. Az „egyéb növények” csoportja jelentősen bővült, és az új fajok fajtái hama-

1. ábra Tulajdonságok megoszlása a 2008-ban és 2014ben kereskedelmi célú termesztésben lévő, és 2014-ben a kereskedelmi termesztést megelőző stádiumban, valamint a szabályozási stádiumban lévő GM növények transzformációs eseményei között.

4


ricafajtát, amely bioetanol-termelésre alkalmas. Egyes szója- és olajrepcefajták olajának összetételét genetikai módosítással illesztették a biodízel, vagy más, növényi olajokból származó vegyi anyagok ipari termelésének igényeihez (5). Az irodalomban további projektek kialakulása is nyomon követhető, bár ezek még előzetes stádiumban vannak. Az előkészületben lévő, többszörösen módosított GM fajták A fent tárgyalt, előkészületben lévő GM növényfajták mind egyedi, azonosított, katalogizált és ellenőrzött transzformációs eseményeket hordoznak. Azonban erős kereskedelmi érdek fűződik a GM technológiával létrehozott tulajdonságok kombinálásához. A különböző tulajdonságok kombinálása olyan növények termesztését teszi lehetővé, amelyek komplex mezőgazdasági körülményekhez képesek alkalmazkodni. Emellett ugyanazon az anyagcsereúton belül több gén módosításának a képessége megnyitja a metabolic engineering, az „anyagcsere-mérnökség” lehetőségét (6).

Az előkészületben lévő herbicidtoleráns események között a glifozáton és a glufozináton kívül egyéb, új herbicidek iránti tolerancia is megjelent: legalább egy országban előkészületben vannak szulfonilurea, 2,4-D (2,4-diklórfenoxi-ecetsav), dicamba (3,6-diklór-2-metoxi-benzoesav) (2), izoxaflutol és oxinil kezeléssel szemben toleráns növényfajták. Az előkészületben lévő, rovarrezisztenciát nyújtó GM események továbbra is a lepkék (Lepidoptera) és a fedelesszárnyúak (Coleoptera) ellen irányulnak, de alternatív megközelítések fejlesztése is folyamatban van új Bacillus thuringiensis gének felhasználásával.

Transzgének egy növényen belüli kombinálása hagyományos nemesítéssel, de molekuláris módszerekkel is elvégezhető. Néhány példa az utóbbira, kereskedelmi forgalomban lévő növények közül: egy módosított zsírsav-összetételű, glifozátrezisztens GM szójafajta, amely egy különféle transzgéneket hordozó konstrukcióval kapott, egyetlen transzformációs esemény eredménye; egy glufozináttal szemben toleráns és a lepkefélékkel szemben ellenálló GM kukoricafajta, amelyet különálló, egymástól független transzgénekkel végzett egyetlen transzformációs eseménnyel hoztak létre; és egy, a lepkefélékkel szemben többszörösen ellenállóvá tett gyapotfajta, amelyet egy már ellenállóvá transzformált gyapotnövény újbóli transzformációjával nyertek (6, 7). Ezek is szerepelnek az előkészületben lévő GM növények fenti elemzésében, mivel egyedi és jól azonosítható transzformációs eseményeket képviselnek.

A minőségi tulajdonságok javítása általában a haszonnövény összetételének módosítását jelenti; ide tartoznak a megnövelt tápanyagtartalmú, biotechnológiai úton feljavított („biofortifikált”) élelmiszer- és takarmánynövények, valamint a feljavított ipari tulajdonságokkal rendelkező haszonnövények (3). Ezek piaci jelenléte még igen csekély, de egyre több ilyen GM növény van előkészületben (1. ábra), és ez a csoport különösen nagy arányban van jelen a kutatási fázisban lévő termékek között (az ábra ezeket nem mutatja). Az előkészületben lévő GM növények között a tápérték növelését célzó tulajdonságok növekvő arányát nem csak a módszertani haladás magyarázza, hanem a piaci lehetőségek és a kedvezőbb fogyasztói vélemények (4) is. Ilyen tulajdonságok többek között a módosított olajösszetétel (az omega-3 zsírsavak arányának növelése), valamint az alapvető mikrotápanyagok, pl. vitaminok és aminosavak megnövelt mennyisége.

Következtetések A kereskedelmi célú termelésben, az azt megelőző stádiumban és a szabályozási stádiumban lévő GM események száma 2008 és 2014 között több mint kétszeresére nőtt. Bár a jelenleg piacon lévő és a 2020-ra előrejelzett GM fajták választékát még mindig bizonyos mezőgazdasági tulajdonságok és mindössze néhány szántóföldi növény uralja (melyek általában takarmányként vagy ipari alapanyagként hasznosulnak), már megjelennek és sokasodnak a mi-

Az ipari fontosságú minőségi tulajdonságok genetikai módosítással való bevitelét a folyékony üzemanyagok és más ipari termékek gyártásához felhasználható jobb biomassza iránti kereslet sürgeti. Számos országban dobnak piacra például olyan GM kuko-

5


Ráadásul a közeljövőben fejlesztendő GM növények számát befolyásolni fogja a széles körben termesztett és exportált GM növényeket védő szabadalmak lejárata is: ezek közül elsőnek a MON810 kukoricáé járt le (2014 novemberében), utána pedig a 403-2 szójáé (2015 márciusában) (8). Bár ez elvileg megkönnyíthetné a KKV-k és a közintézmények számára a GM növények fejlesztését, a gyakorlatban a szabályozási követelmények valószínűleg korlátozni fogják ezt a lehetőséget. Valójában, amint valamely GM növény szabadalma lejár, a szabadalom tulajdonosa számára valószínűleg megszűnik az anyagi ösztönzés arra, hogy az adott növény engedélyezett státusát fenntartsa azokban az országokban, ahol megkövetelik az engedély megújítását (8, 9).

nőségi tulajdonságok is, amelyek között a hangsúly a biotechnológiai úton feljavított élelmiszereken és az ipari alkalmazásokon van. Egyre több különleges növényfaj GM változata is megjelenik az előkészületben lévők között, és lehet, hogy 2020-ra már GM bab, rizs, burgonya és cukornád is termeszthető lesz. Ahogy 2008ban is megfigyelhető volt, a GM növények fejlesztői és nemesítői továbbra is szívesen kombinálnak több új tulajdonságot: az ismert, kereskedelmi forgalomban lévő, többszörösen módosított GM fajták száma ma már majdnem eléri a GM események számát.

Végül az új növényfajták szabályozásáról folyó vitában új tényezők is szerephez jutnak, például a technológiai haladás. A transzgenezis határain belül is folyik még valamelyes módszertani fejlődés; példa erre az RNSinterferencia alkalmazása stabil géncsendesítő hatás elérésére, amelyet ma már kereskedelmi forgalomban lévő tulajdonságokra, például kártevők és betegségek elleni rezisztencia (10, 11) és a növények összetétele (pl. antiallergén hatások esetében is alkalmaznak.

A már jól ismert biotechnológiai vállalatok mellett új fejlesztők is feltűnnek, különösen a fejlődő országokban, például Indiában, Kínában és Brazíliában, és az afrikai fejlesztők is hajlandóságot mutatnak termékeik kereskedelmi forgalmazására. A fejlődő országok nagy hangsúlyt helyeznek a GM növényfajok választékának szélesítésére, így a globálisan előkészületben lévő növények közé is több különleges növényfaj juthat be. Mostanáig azonban e fajok többségét hazai felhasználásra fejlesztették (különösen Kínában és Indiában).

A kutatók a növénytranszformációt meghaladó, alternatív módszereket is bevetnek új növényfajták létrehozására (12). Ezek az új növénynemesítési módszerek a következők: (1) célzott mutagenezis oligonukleotidok vagy helyspecifikus nukleázok [pl. cinkujj-endonukleázok, CRISPR-Cas9, vagy transzkripciós aktivátorszerű effektor nukleázok (TALEN-ek)] alkalmazásával; (a) a transzgenezist csupán köztes lépésként használva, idegen génektől mentes végtermék készítése; (b) csak egymással keresztezhető növényekből származó DNS-szekvenciák bevitele. Az új növénynemesítési módszerekkel létrehozott termékek próbára teszik a különféle országok szabályozó rendszereit, mivel a biotechnológiai alapú eljárás használata ellenére a végtermékben nincs jelen idegen DNS. A szabályozás számára további kihívást jelent az a körülmény, hogy a rendelkezésre álló módszerekkel ezeket a termékeket lehetetlen megkülönböztetni hagyományos megfelelőiktől (13).

Egyrészt a GM fajták számának növekedése következtében, másrészt amiatt, hogy ezek engedélyezése a különböző országokban egyre eltérőbben alakul, a kereskedelmi szállítmányokban világszerte egyre erősödik a GM növények alacsony szintű jelenléte. Míg néhány évvel ezelőtt ezt a témakört a fejlett gazdaságok közötti kereskedelmi problémaként könyvelték el (különösen Észak- és Dél-Amerikának az EU-val vagy Japánnal kötött üzleteire kell itt gondolni), mára egyre nyilvánvalóbb, hogy nemzetközi ügyről van szó, amely a FAO figyelmét is felkeltette. Égető szükség lenne a nemzetközi párbeszédre erről a témáról, és további kutatásokat kell végezni annak tisztázására, milyen hatással van ez a problémakör a globális agrárkereskedelemre.

6


Felhasznált irodalom (részlet)

TRAceability. Deliverable D6.4. http://bch.cbd.int/database/attachment/?id=10373 (EC, Sixth Framework Programme, 2008). 8. Grushkin, D. Threat to global GM soybean access as patent nears expiry. Nat. Biotechnol. 31, 10–11 (2013). 9. Conko, G. Is There a Future for generic Biotech Crops? Regulatory Reform is Needed for a Viable Post-Patent Industry. Issue Analysis 2012 No. 7. (Competitive Enterprise Institute, 2012). 10. Koch, A. et al. Host-induced gene silencing of cytochrome P450 lanosterol C14a-demethylase-encoding genes confers strong resistance to Fusarium species. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 110, 19324–19329 (2013). 11. Mao, Y.-B., Tao, X.-Y., Xue, X.-Y., Wang, L.-J. & Chen, X.-Y. Cotton plants expressing CYP6AE14 doublestranded RNA show enhanced resistance to bollworms. Transgenic Res.20, 665–673 (2011). 12. Lusser, M., Parisi, C., Plan, D. & Rodríguez-Cerezo, E. Deployment of new biotechnologies in plant breeding. Nat. Biotechnol. 30, 231–239 (2012). 13. Lusser, M., Parisi, C., Plan, D. & Rodríguez-Cerezo, E. New Plant Breeding Techniques. State-of-the-Art and Prospects for Commercial Development. JRC Technical Report EUR 24760 EN. (European Commission. Joint Research Centre, 2011).

1. James, C. Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops: 2014. ISAAA Brief 49. http://www.isaaa.org/resources/publications/briefs/49/ default.asp (International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications, Ithaca, NY, 2014). 2. Waltz, E. Monsanto adds dicamba to its cache to counter weed threat. Nat. Biotechnol. 33,328 (2015). 3. Cockburn, A. Commercial plant breeding: What is in the biotech pipeline? J. Commer. Biotechnol. 10, 209–223 (2004). 4. De Steur, H. et al. Status and market potential of transgenic biofortified crops. Nat. Biotechnol. 33, 25–29 (2015). 5. Harwood, J.L. et al. Regulation and enhancement of lipid accumulation in oil crops: The use of metabolic control analysis for informed genetic manipulation. Eur. J. Lipid Sci. Technol.115, 1239–1246 (2013). 6. ISAAA. Pocket K No. 42: Stacked Traits in Biotech Crops. http://isaaa.org/resources/publications/pocketk/42/def ault.asp (International Service for the Acquisition of AgriBiotech Applications, Ithaca, NY, 2013). 7. European Commission. CO-EXTRA: GM and NonGM Supply Chains: Their CO-EXistence and

*** Nature/News (2016) 532: 293. 2016. április 14. http://www.nature.com/news/gene-edited-crispr-mushroom-escapes-us-regulation-1.19754

A „génszerkesztett” CRISPR gomba elkerüli az egyesült államokbeli szabályozást Emily Waltz A CRISPR-Cas9 módszer alkalmazásával genetikailag módosított gomba ellenőrzés nélkül termeszthető és árusítható

Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) megerősítette, hogy nem vonja szabályozás alá azt a gombát, amelynek genetikai módosítása a CRISPR-Cas9 génsebészeti módszerrel történt. A régóta várt döntés azt jelenti, hogy a gomba termeszt-

hető és árusítható anélkül, hogy alávetették volna az USDA szabályozási folyamatának. Ez az első, CRISPR eljárással génmódosított élő szervezet, amely szabad jelzést kapott az Egyesült Államok kormányától.

Szerkesztői információ: A CRISPR módszer leírása a Zöld Biotechnológia Hírlevél 2014/7-8. számában megtalálható.

7


Yang 2015 októberében, egy APHIS-hivatalnok bíztatására mutatta be először a gombát egy USDAfelügyelőkből álló kis csoportnak. „Nagyon izgatottak voltak” – meséli Yang –, „az biztos, hogy érdeklődés és pozitív érzés” kísérte a találkozókat. Yang még ugyanabban a hónapban levélben érdeklődött a hatóságnál. Az USDA válasza ezen a héten érkezett meg. „A 2015. október 30-i levelében leírt, CRISPR-Cas9 módszerrel módosított csiperkegombát az APHIS nem tartja szabályozás alá tartozónak” – írta a hatóság április 13-i keltezésű levelében Yangnak.

A közönséges kétspórás csiperke (Agaricus bisporus), melyet barnulás ellenállóvá módosítottak

Az USDA azért nem rendelte el a Yang által kifejlesztett gomba ellenőrzését, mert az nem tartalmaz növényi kártevőkből, például vírusokból vagy baktériumokból származó, idegen DNS-t. Az ezerkilencszáznyolcvanas és -kilencvenes években, amikor az Egyesült Államok kormánya a GMO-k szabályozásának kereteit kidolgozta, a növények és gombák genetikai módosításához ilyen szervezetekből származó DNS felhasználására is szükség volt. Mára azonban a régi génmódosító módszereket újabbak váltják fel, amelyek nem alkalmaznak növényi kártevőkből származó anyagokat.

„A tudományos közösséget nagyon örülni fog ennek a hírnek” – mondta Caixia Gao növénybiológus, a Kínai Tudományos Akadémia pekingi Genetikai és Fejlődésbiológiai Intézetének munkatársa, aki nem vett részt a gomba kifejlesztésében. „Bízom abban, hogy lesz még több olyan génmódosított növény is, amely nem esik hatósági szabályozás alá.” Yinong Yang, a Pennsylvaniai Állami Egyetem (Penn State) növénypatológusa volt az, aki a közönséges csiperkegombát (Agaricus bisporus) úgy módosította, hogy az ellenálljon a barnulásnak. Ehhez azt a géncsaládot vette célba, amely a polifenol-oxidázt (PPO), a barnulást okozó enzimet kódolja. Yang csupán néhány bázispárt távolított el a gomba genomjából, ám ezzel működésképtelenné tette a hat PPO gén egyikét, az enzimaktivitás pedig 30%-kal csökkent.

Az Egyesült Államokban folyamatban van a GMO-k szabályozásának, azaz a „biotechnológiai szabályozás összehangolt kerete” (Coordinated Framework for Regulation of Biotechnology) átfogó elnevezésű rendszernek a korszerűsítése. E célból az Egyesült Államok Nemzeti Akadémiája (National Academy of Sciences, NAS) bizottságot hozott létre, amelynek feladata annak előrejelzése, hogy milyen haladás várható a biotechnológiai termékek területén a következő öt-tíz évben. A bizottság április 18án tartja első ülését.

A hatóság döntése

A gomba egyike annak a harminc genetikailag módosított szervezetnek (GMO), amelyek az elmúlt öt év során kikerülték az USDA szabályozó rendszerét. Az USDA Állat- és Növényegészségügyi felügyelete (APHIS) mindegyik esetben úgy nyilatkozott, hogy ezek a szervezetek (többségükben növények) nem minősülnek a hivatal által szabályozandónak. (Miután valamely növény átjutott az USDA felülvizsgálatán, még mindig benyújtható önkéntes felülvizsgálatra az USA Élelmiszer- és Gyógyszerhatóságához, FDA.)

Eközben Yang azon töpreng, hogy alapítson-e vállalatot módosított gombájának forgalmazására. A barnulásnak ellenálló gyümölcsök és zöldségfélék értékesnek számítanak, mert felszeletelve hosszabb ideig megtartják a színüket, így hosszabb ideig eltarthatók. Az elmúlt 18 hónap folyamán biotechnológiai vállalatok nem barnuló almát és burgonyát hoztak forgalomba.

Az USDA-t kikerülő növények közül többet génszerkesztő módszerekkel, például cinkujj-nukleáz (ZFN) és transzkripciós aktivátor-szerű effektor nukleáz (TALEN) felhasználásával fejlesztettek ki. Mostanáig azonban nem volt világos, hogy az USDA ugyanígy átengedi-e azokat a szervezeteket is, amelyek előállítása a legeslegújabb tudományos módszer, a CRISPR-Cas9 alkalmazásával történt.

„Meg kell ezt beszélnem a dékánnal. Tudnunk kell, hogy milyen lépést tervez az egyetem” – mondja Yang annak kilátásairól, hogy piacra vinné a módosított gombát. De hozzáteszi: 2015 szeptemberében a Penn State ideiglenes szabadalmi bejelentést nyújtott be a módszerre vonatkozóan.

8

12. évf. - 2016/5-6. május-június 2016. április 18. https://www.pioneer.com/home/site/about/news-media/news-releases

A DUPONT PIONEER BEJELENTI, HOGY KERESKEDELMI FORGALOMBA KÍVÁNJA HOZNI ELSŐ CRISPR-CAS TERMÉKÉT A Pioneer globális szinten az első a viaszos kukoricahibridek termelői között. Az Egyesült Államokban minden évben kb. 200 000 hektáron termesztenek viaszos kukoricát, azonban ezek a fajták kevesebbet teremnek, mint a nem viaszos hibridek. A viaszos kukorica magas amilopektin-tartalmú keményítőt tartalmaz, amely sokoldalúan felhasználható különféle célokra, többek között feldolgozott élelmiszerek, ragasztók és fényes papír gyártására. A viaszos kukoricát tipikusan az azonosság-megőrző („identity-preserved”) néven ismert zártláncú termelési rendszerben termesztik. „A viaszos hibridek CRISPR-Cas módszer segítségével kifejlesztett, következő nemzedéke nagy előrelépést jelent abban, mennyire hatékonyan tudjuk elit, magas hozamú viaszos kukoricafajtákkal ellátni vásárlóinkat” – mondta Gutterson.

Neal Gutterson

A fejlett növénynemesítési technológia a mezőgazdaság fejlődését segítő, fontos újítás

Elit viaszos kukoricahibridek lehetnek az első ilyen mezőgazdasági termékek a piacon

Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) a közelmúltban hozta nyilvánosságra válaszát:

A DuPont Pioneer együttműködéseket keres a további tudományos haladás és a szélesebb körű termesztés előmozdítására

(http://www.pioneer.com/CMRoot/Pioneer/About_ Global/Non_Searchable/15-352-01_air_response_ signed.pdf)

2016. április 18., JOHNSTON, Iowa – A DuPont Pioneer ma bejelentette: viaszos kukoricahibridek lesznek az első olyan, piacra szánt mezőgazdasági termékei, amelyeket a CRISPR-Cas, egy modern nemesítési módszer segítségével fejlesztettek ki. Az elit viaszos kukoricahibrideknek ez a következő generációja várhatóan öt éven belül piacra kerül az Egyesült Államokban, a szabadföldi kísérletek és a szabályozási eljárások menetétől függően. „Kilencven év alatt felhalmozott kukoricabiológiai tudásunkra támaszkodva fejlesztjük a kiváló minőségű viaszos kukoricahibridek következő generációját, az élelmiszerellátási lánc valamennyi résztvevőjének hasznára, a termesztőktől kezdve a feldolgozókon át a végfelhasználókig” – jelentette ki Neal Gutterson, a DuPont Pioneer kutatás-fejlesztésért felelős elnökhelyettese. – „Azzal, hogy egy ilyen, az azonosság megőrzése követelményének jól megfelelő termékkel indítjuk a CRISPRCas módszerrel fejlesztett termékek sorát, szilárdan megalapozzuk az innovatív nemesítő módszerrel előállítandó, nagyobb volumenű termékeink jövőbeli sikerét.”

a Pioneer érdeklődésére, amelyben a viaszos kukoricahibrid szabályozására vonatkozóan kért információt: (http://www.pioneer.com/CMRoot/Pioneer/About_ Global/Non_Searchable/news_media/15-352-01_air _inquiry_cbidel.pdf).

9


A Pioneer korábban bejelentette, hogy straté-giai egyezményt kötött kutatási együttműködésre és szellemitulajdon-jogi engedélyekre vonatkozóan a Vilniusi Egyetemmel és a Caribou Biosciences céggel. Ezeket a DuPont saját szellemitulajdon-jogi és technológiai képességeivel, infrastruktúrájával és tudományos szakértelmével kombinálva alkalmazzák a CRISPR-Cas fejlesztésére. A DuPont Pioneer a modern növény-genetika fejlesztésében és alkalmazásában világelső, több mint kilencven országban látja el a gazdálkodókat kiváló minőségű vetőmaggal. A Pioneer agronómiai támogatást és szolgáltatást nyújt a gazdálkodóknak a termelékenység és a nyereségesség növelésére, és mindenütt segíti a fenntartható mezőgazdasági rendszerek fejlesztését. Jelszava: Tudomány + szolgáltatás = siker®.

Válaszában az USDA kijelenti, hogy a CRISPR-Cas módszert alkalmazó, modern nemesítési technológia segítségével kifejlesztett, következő generációs viaszos kukoricát nem tekinti az USDA Biotechnológiai Szabályozási Szolgálat ellenőrzése alá tartozónak. „A DuPont Pioneer úgy véli, hogy a CRISPR-Cas, ez a fejlett növénynemesítő módszer nagyban hozzájárulhat a világ bőséges és egészséges élelmiszerekkel való ellátása fenntartásához. Az USDA megerősítő válasza fontos kezdeti lépés az egyesült államokbeli szabályozás álláspontjának tisztázásához, és vetőmagtermékeknek a CRISPR-Cas módszerrel való kifejlesztéséhez” – nyilatkozta Gutterson. – „Továbbra is konzultálunk a globális szabályozó hatóságokkal és kormányhivatalokkal, hogy megérthessük a lehetséges szabályozásokat az egész világon.”

A DuPont (NYSE: DD) 1802 óta hozza a világpiacra a világszínvonalú tudomány és technika eredményeit innovatív termékek, anyagok és szolgáltatások formájában. A vállalat hisz abban, hogy az ügyfelekkel, a kormányokkal, a civil szervezetekkel és a szellemi vezetőkkel együttműködve meg lehet találni a megoldást az olyan globális problémákra, mint az emberek elegendő és egészséges élelmiszerrel való ellátása mindenütt, az ásványi tüzelőanyagoktól való függés csökkentése, és az élet és a környezet védelme. További információért a DuPont vállalatról és annak az innováció iránti elkötelezettségéről keresse fel a www.dupont.com weboldalt.

A Pioneer a CRISPR-Cas módszert alkalmazó, fejlett nemesítési platformot hoz létre a környezeti hatásoknak jobban ellenálló, például betegségekkel szemben rezisztens, vagy szárazságtűrő vetőmagtermékek kifejlesztésére, továbbá feljavított hibridrendszerek fejlesztésének elősegítésére. A módszer a Pioneer érdeklődésére számot tartó minden haszonnövény esetében alkalmazható.

Kapcsolat: Kerrey Kerr-Enskat +1-515-423-8251 [email protected]

„Ez csak a kezdet: úgy gondoljuk, hogy ennek a fontos újításnak a valódi értéke csak az ügyfelekkel, az egyetemekkel, a kormányokkal, a civil szervezetekkel és az állami kutatóintézetekkel való aktív együttműködésen keresztül valósulhat meg, annak érdekében, hogy új megoldásokat találjunk a legnehezebb mezőgazdasági kihívásokra” – tette hozzá Gutterson. – „A Pioneer régóta részt vesz együttműködésekben és a tudomány előrevitelében, és nyitott további, a CRISPR-Cas módszer továbbfejlesztésére szolgáló kollaborációkban való részvételre is, hogy ez a technológia minden növényre és földrajzi körülményre alkalmazható legyen a nagyobb jó érdekében.”

10


http://www.nature.com/news/policy-reboot-the-debate-on-genetic-engineering-1.19506

Indítsuk újra a génsebészettel kapcsolatos vitát! Jennifer Kuzma szerint akadályozzák a haladást a viták arról, hogy a szabályozásnak az eljárásra vagy a termékre kell-e összpontosítania

létrehozták vagy pedig magára a GM termékre (a módosított, élő szervezetre vagy az abból készült termékre). 1999 és 2000 között az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának egy vizsgálatát irányítottam (lásd: go.nature.com/lhyten), amely a kártevőkkel szemben ellenálló GM növényekkel és azok szabályozásával foglalkozott. Miközben ezen a projekten dolgoztam – és az azóta eltelt években is – úgy találtam, hogy a termékalapú szabályozás híveinek többsége úgy gondolja: a GM organizmusokkal nem kell másképpen bánni, mint a hagyományos módszerekkel nemesített organizmusokkal. Sőt mi több, ezek az emberek gyakran azt állítják, hogy azok, akik szerint a szabályozásnak a génsebészet folyamatára kell koncentrálnia – és akik ezért a legtöbb vagy minden GM organizmust ellenőrzésnek akarnak alávetni piacra kerülés előtt – értékek és érzelmek, nem pedig tudományos bizonyítékok alapján érvelnek nézeteik alátámasztására.

Jennifer Kuzma a társadalomtudományok professzora és a „Génsebészet és Társadalom” Központ társigazgatója az Észak-Karolinai Állami Egyetemen (USA). E-mail címe: [email protected]

Az utóbbi években a génsebészet egyre vitatottabbá vált. Az Egyesült Államokban több ezer állampolgár és érdekelt azon igyekszik, hogy törvény szülessen az élelmiszerek kötelező címkézéséről, egyes géntechnológiával létrehozott termékek legyenek betiltva, és géntechnológiamentes övezetek legyenek elkülönítve az élelmiszernövények termesztéséhez.

A vita központi kérdésévé tenni a „termék vagy eljárás” kérdését azonban sem nem logikus, sem nem tudományos. Ez csak akadályozza az értelmes párbeszédet a megfelelő ellenőrzés kialakításáról, amelyet pedig a géntechnológia gyors fejlődése egyre inkább sürget.

A génsebészet valamely élő szervezet genomjában végett manipuláció biotechnológiai vagy modern molekuláris biológiai módszerekkel. Genetikai módosításnak is nevezik, bár a tudósok régebbi eljárásokat, például a hibridizációt is ebbe a kategóriába sorolják. Manapság, amikor az újonnan kifejlesztett génszerkesztő módszerek – különösen a CRISPR-Cas9 – bőségesen kínálják az új lehetőségeket, újra fellángoltak a viták a génsebészet biztonságos és megfelelő alkalmazásáról. Az az igazság, hogy az elmúlt húsz év során, amióta ezekben a vitákban részt veszek, a génsebészet ellenőrzése még sohasem hasonlított ennyire egy felrobbanni készülő puskaporos hordóhoz.

KÉNYSZERPÁLYÁN Az Egyesült Államokban az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepe óta működik a GM termékeket ellenőrző rendszer, a „Biotechnológiai szabályozás összehangolt kerete” (Coordinated Framework for Regulation of Biotechnology, CFRB). E szabályozási keret létrehozói (közöttük a Tudomány- és Technológiapolitikai Hivatal - Office of Science and Technology Policy, OSTP - és különféle szövetségi hivatalok képviselői) úgy döntöttek, hogy az emberi egészségre és a környezetre nézve a végső GM termék jelent lehetséges kockázatot, nem pedig a termék létrehozására alkalmazott eljárás (1).

A viták legfontosabb kérdése mindig is az volt, hogy a szabályozásnak arra az eljárásra kell-e összpontosítania, amelynek segítségével a GM organizmust

11


A termékalapú szabályozást tudományosan megalapozott megközelítésnek tartották, amely eleve kizárná új biotechnológiai törvények megalkotásának szükségességét. Ez azt jelentette, hogy a GM organizmusok azoknak a létező törvényeknek a hatálya alá tartoznának, amelyek a növényvédő szerként, növényi kártevőként,* mérgező anyagként stb. használatos termékeket szabályozzák; a genetikailag módosított (GM) szervezetek szabályozását pedig az egyes hatóságok (Környezetvédelmi Hatóság (EPA), Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) és az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA)) végeznék, attól függően, hogy azok milyen kategóriába tartoznak. Azaz a termék rendeltetése határozza meg, hogy a CFRB keretében melyik hatóság jogosult a szabályozására. A gyakorlatban mégis a géntechnológiai eljárás volt az, ami a szabályozás igényét „kiváltotta”, és ami miatt a terméket piacra kerülés előtt ellenőriztetni kellett.

növényekből készült élelmiszerről értesítették (lásd: go.nature.com/z78s1e). Az EPA, az USDA és az FDA számára ismét a géntechnológiával fejlesztett termék válik a vizsgálat tárgyává akkor, amikor ezek a hatóságok konkrét kockázatbecslést végeznek. Tudományos szempontból azonban a termék tulajdonságai, akár ártalmasak ezek, akár nem, részben az előállítására használt eljárástól függenek. (Ez különösen nyilvánvaló az emberi génterápiás kísérleteknél, ahol az új génbeviteli módszerek feleslegessé tették a lehetségesen ártalmas vírusvektorok alkalmazását.) A felsorolt hatóságok ellenőrzési eljárásaikban elismerik, hogy fontos a géntechnológiai folyamat. Az USDA például megköveteli „a szabályozott árucikk előállításához felhasznált … rendszer részletes molekuláris biológiai leírását”. Így tehát a termékkel és az eljárással kapcsolatos kérdések a szabályozásban nem különülnek el. Valójában tudományos szempontból nincs is értelme az egyik megközelítést jobbnak tartani a másiknál.

Miután a CFRB-t 1986-ban nyilvánosságra hozták, mindegyik hatóság dokumentumokat tett közzé a hatáskörébe tartozó GM termékkategóriákra vonatkozó konkrét protokoll részleteiről. Az EPA például leírta, milyen lépéseket kell a fejlesztőknek teljesíteni, ha olyan GM növényeket kívánnak piacra vinni, amelyeket biotechnológiai eljárással rovarölő hatású anyagok termelésének képességével ruháztak fel. Az USDA pedig leírta, hogyan kell az olyan GM növényekkel eljárni, amelyek „növényi kártevőknek” tekinthetők**. Ezek az EPA- és USDA-kiadványok előírták, hogy a rekombináns DNStechnológiával vagy génsebészeti módszerekkel kifejlesztett organizmusoknak hatósági ellenőrzésen kell átmenniük, mielőtt a piacra kerülnének (de ezen organizmusok hagyományos módszerekkel nemesített megfelelőire vonatkozóan nem volt és nincs ilyen követelmény). ………………………… *, **Fordító megjegyzése: A korai időkben az USDA azokat a GM növényeket, amelyek növényi kártevőkből (Agrobacterium, karfiolmozaik-vírus) származó DNSszekvenciákat tartalmaztak, magukat is növényi kártevőnek nyilvánította (a szerző közlése alapján). ………………………… Az FDA más megközelítést alkalmazott. Irányelvet alkotott (nem előírást), amelyben azt javasolta, hogy az „új növényfajtákból” származó élelmiszerek gyártói önkéntes konzultációs eljáráson vegyenek részt a hatóságnál. Ez az irányelv nem zárta ki a nem GM növényfajtákat. A gyakorlatban azonban a hagyományos módszerekkel nemesített növényekből készült élelmiszerek gyártóinak láthatóan nem kell ilyen konzultáción részt venniük, miközben az FDA-t több mint száz, GM

Az Egyesült Államokon kívül a szabályozó hatóságok és fejlesztők körében népszerű az az elgondolás, hogy a termékalapú szabályozás az egyetlen „tudományosan megalapozott” módszer. Ingo Potrykus növénytudós, aki Zürichben, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézetben a géntechnológiával magas A-vitamintartalmúvá tett „aranyrizs” fejlesztését vezette, 2010-ben úgy nyilatkozott, hogy „az emberiség elleni bűn” lenne, ha „a technológia ideológiai alapon történő szabályozása” helyett nem vezetnék be „a tudományosan megalapozott szabályozást, amelynek döntéseit az új tulajdonság kockázatainak és hasznának mérlegelése irányítja”(2). Sok országban az Egyesült Államokon is túltesznek az eljárásalapú szabályozás szükségessége kritériumainak meghatározásában, nemzeti törvényeik alapján. Brazíliában egy nemzeti biobiztonsági törvény biztonsági standardokat és ellenőrzési mechanizmusokat ad meg a GM organizmusokra vonatkozólag; Ausztráliában a Géntechnológiai Törvény egy szabályozási keretre bízza a GM organizmusok kockázatfelmérését és kezelését.

12


Ironikus módon ugyanazok a nemesítők, akik korábban azt állították, hogy a genetikai módosításra használt eljárás szabályozási szempontból nem számít, most amellett érvelnek, hogy a géntechnológiai eljárás változásai lazább ellenőrzést indokolnak (4). Szerintük a génszerkesztés a módszer pontossága és a gyakran alkalmazott pontmutációk kis mérete miatt biztonságosabb eljárás, mint az első generációs géntechnológiai módszerek (5).

LAZÁBB VIZSGÁLAT A génsebészeti eljárások változásainak következtében az utóbbi években több olyan GM növény került piacra az Egyesült Államokban, amely nem ment át az USA mezőgazdasági minisztériumának (USDA) ellenőrzésén.

Az USA egyes szabályozó hatóságai hallgatnak ezekre a felhívásokra. A génbevitel és a génszerkesztés új módszereinek köszönhetően a génsebészeknek már nem kell növényi kártevőkből származó DNS-szekvenciákat használniuk ahhoz, hogy módosított géneket vigyenek be a növényekbe. Részben a GM organizmusok létrehozása módszereinek ez a változása késztette az USDA-t arra, hogy körülbelül öt évvel ezelőtt úgy döntsön: nagyjából húsz genetikailag módosított növényt nem von szabályozás alá (lásd „Lazább vizsgálat” alatt). Ezek közül jónéhány már piacra is került, anélkül, hogy akár az USDA, akár más hatóság bármilyen formális vizsgálatnak vetette volna alá.

Az USA piacára USDA-ellenőrzés nélkül bekerült növények becsült száma

12 10 8 6 4

Európában a növénynemesítők aggódva várják, hogy az Európai Bizottság eldöntse, hogyan befolyásolják a genetikai módosítási eljárás változásai a szabályozási politikát. Konkrét ítéletet várnak a bizottságtól arra vonatkozóan, hogy a GM organizmusok definíciója magában foglalja-e azokat a gén-szerkesztett növényeket, amelyekből a módosítási eljárás folyamán alkalmazott minden idegen eredetű DNS-t szelekciós nemesítés útján eltávolítottak, és amelyeket lehetetlen megkülönböztetni azoktól a vad típusú növényektől, amelyekben ugyanaz a mutáció természetes úton alakult ki (lásd: Nature 528, 319-320, 2015).

2 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: USDA

SZÜLETŐBEN LÉVŐ MÓDSZEREK A közelmúlt vitáiban ismét felütötte fejét a termék /eljárás megfogalmazás. A génszerkesztés DNSszekvenciák megváltoztatását jelenti a genom célbavett helyein, általában helyspecifikus nukleázok segítségével (ezek olyan fehérjék, amelyeknek természetes funkciója a DNS vágása) – ilyenek például a CRISPR-Cas9, a TALENS és a cinkujjnukleázok. Ilyen eszközök segítségével a „génmérnökök” egy vagy néhány nukleotidra kiterjedő változtatásokat tudnak végrehajtani egy-egy génben, be tudnak toldani vagy ki tudnak iktatni rövid szekvenciákat, vagy egy teljesen más gént tudnak beilleszteni, akár egy másik fajból. A nemzetközi viták arra összpontosulnak, hogy milyen típusú génszerkesztési manipulációk tartoznak a GM organizmus szabályozási célú definíciója alá a különféle ellenőrzési rendszerekben (3).

A GM növényeket fejlesztő nemesítőknek és egyes szabályozó hatóságoknak jó okuk van arra, hogy következetlenül nyilatkozzanak a termék/eljárás kérdésben. A kettéválasztás nem működik sem elméletben, sem gyakorlatban. Valójában a termékalapú megoldás melletti érvek a következő két konklúzió egyikéhez vezetnek: ha minden terméket (akár GM, akár nem) egyformán kell kezelni, akkor vagy minden terméket szabályozni kell, akár GM, akár nem, vagy egyiket sem kell szabályozni. Az első megoldás megvalósíthatatlan, a második pedig nem tanácsos, tekintve, hogy egyes termékek ártalmasak lehetnek.

13


ÚJRAKEZDÉS

elért haladás és a szabályozókhoz benyújtott GM organizmusok nagyobb változatossága miatt az OSTP 2015 júliusában eljárást indított annak tisztázására, hogy a CFRB-n belül melyik szabályozó hatóság miért felelős (7). Az elmúlt hónapban pedig az USDA négy lehetséges forgatókönyvet ismertetett a GM növények ellenőrzésére javasolt új keretszabályozásra (8).

Ideje újraindítani a vitát. A termék/eljárás vita érvei a GM organizmusok szabályozásának kívánt szintjére vonatkozó nézeteket tükrözik. Ezeket a mögöttes nézeteket fel kell fedni, és azt az elképzelést, hogy csak a termékalapú szabályozás tekinthető tudományosan megalapozottnak, el kell vetni.

Ezekkel és más erőfeszítésekkel az érdekeltek elvethetnék azokat a sablonokat, amelyek szembeállítják a terméket az eljárással, a tudományt pedig az értékekkel, és segíteni tudnának egy olyan irányítási rendszer kiépítésében, amely ismeri a tudományos információkat, de ugyanakkor a polgárok értékei és az őket érdeklő kérdések, problémák irányítják a tevékenységét.

A valóságban lehetetlen teljes tudományos megalapozottsággal eljárni egy szabályozási rendszerben. Minden kockázatbecslésnek és biztonságossági felmérésnek szerves részét képezik az értékítéletek is. Például egy bizonyos élelmiszer-adaléknak ismert lehet a dózis-hatás görbéje, de ez önmagában nem tájékoztatja a szabályozást végzőket arról, hogy hol szabják meg az elfogadható biztonsági határértéket. Gyakoribb eset, hogy a dózis-hatásgörbe nincs pontosan meghatározva vagy egyáltalán nem ismert. Ez a bizonytalanság az adatok különféle értelmezéseihez vezet.

Felhasznált irodalom: 1. OSTP. Fed. Reg. 51, 23302 (1986). 2. Potrykus, I. N. Biotechnol. 27, 466–472 (2010). 3. Wolt, J. D., Wang, K. & Yang, B. Plant Biotechnol. J. 14, 510–518 (2015). 4. Huang, S., Weigel, D., Beachy, R. N. & Li, J. Nature Genet. 48, 109–111 (2016). 5. Kokotovich, A. & Kuzma, J. Bull. Sci. Technol. Soc. 34, 108–120 (2014). 6. Ramachandran, G. et al. J. Nanopart. Res. 13, 1345–1371 (2011). 7. Waltz, E. Nature Biotechnol. 33, 1221–1222 (2015). 8. USDA. Fed. Reg. 81, 6225–6229 (2016).

Az empirikus bizonyítékok számítanak, de ezeknek a bizonyítékoknak az emberi értelmezés ad jelentést, és a több oldalról való vizsgálat képes elmélyíteni a megértést. Az ellenőrzési rendszernek tehát arra kell összpontosítania, hogy a sok különféle érdekeltet és polgárt mi érdekli, milyen aggodalmak foglalkoztatják, milyen bizonyítékokkal vagy kockázatcsökkentő stratégiákkal kezelhetők ezek a kérdések és aggodalmak, és a GM termékek vagy eljárások mely csoportjait kell szigorúbban megvizsgálni. A gyakorlatban a várhatóan aggályosabb termékcsoportok kiszűréséhez a szabályozóknak és más érdekelteknek vegyesen kell mérlegelniük a termékekre és az eljárásokra vonatkozó kérdéseket. A társadalomtudományi irodalom számos modellje leírja, hogyan valósítható meg az ilyen demokratikus mérlegelés (6). Norvégia géntechnológiai törvénye pedig jól szemlélteti, hogy a gyakorlatban hogyan építhetők be a „tudományosan megalapozott” egészségügyi vagy környezeti károkon kívül eső tényezők a formális szabályozási eljárásokba. 2005 óta a norvég szabályozók, ha egy GM organizmus környezetbe való kibocsátásáról kell dönteniük, mérlegelik a biztonsági vizsgálatok eredményét, és azt, hogy a konzultációs folyamatban részt vevők úgy gondolják-e, hogy az adott GM növény jobb választás a többi lehetőségnél és hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági gyakorlathoz (lásd: go.nature.com/5nxzcn). Van esély az újraindításra, mind az Egyesült Államokban, mind másutt. Részben a génszerkesztésben

14

GMO-val kísérletezne hazánk Mintát kért az amerikaiaktól washingtoni tárgyalásán Fazekas Sándor miniszter

Recommend Documents