GÜL BABA TÜRBE ÉS KÖRNYEZETÉNEK REKONSTRUKCIÓJA THE TOMB OF GÜL BABA AND SURROUNDINGS COMPLEX RECONSTRUCTION AND UTILIZATION PROPOSAL CONCEPT PLAN
1
TARTALOMJEGYZÉK
1.ELŐZMÉNYEK 1.1. Történeti ismertetés a Tudományos Dokumentáció alapján. Történeti térképek és ábrázolások 1.2. Építéstörténeti összefoglalás 2. ÁLLAPOTLEÍRÁS 2.1. 2.2. 2.3.
A türbe építészeti leírása A türbe közvetlen környezetének leírása A türbe tágabb környezetének leírása
3. FELADAT MEGHATÁROZÁS 4. ÉPÍTÉSZETI MŰLEÍRÁS 4.1. 4.2. 4.3.
A tervezést megalapozó, előkészítő munkarészek A tervezésben közreműködő szakágak előzetes bemutatása A funkcionális tartalom leírása
5. AZ ÉPÍTÉSI HELYSZÍNT JELLEMZŐ ADATOK 6. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZET FONTOSABB KÖVETELMÉNYEI 7. A TERVEZETT MEGOLDÁSOK JELLEMZŐI 7.1. 7.2. 7.3.
Alépítményi munkák A Wagner-villa maradványainak, téglaszerkezetének hasznosítása Alkalmazott anyagok és szerkezetek
8. RESTAURÁLÁSI FOLYAMATOK 9. RÉGÉSZETI FELADATOK
2
3
1.ELŐZMÉNYEK 1.1 TÖRTÉNETI ISMERTETÉS A TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ ALAPJÁN A meghódított Budán 1541. szeptember 21-én tartott első török hálaadó istentiszteleten meghalt Gül Baba, a harcos bektási (törvénnyel élő) rend nagy tisztelettel övezett dervise. A Rózsadombon (török néven Michnet depesi) eltemetett szerzetes sírja fölé Budát 1543-1548 között kormányzó Mahomet pasa emeltette a ma is meglévő türbét. A sírbolt mellé derviskolostor (tekke) is épült, a sír fenntartása a dervisekre tartozott. A jellegzetes formájú, jó tájékozódási pontot jelentő, szabadon álló türbét a Budát és környékét ábrázoló térképek és metszetek rendre megörökítették. Buda visszavíváskor az építmény csak kisebb sérüléseket szenvedhetett. Falai és boltozata bizonyára nagyjából sértetlen maradhatott, a tető későbbi, magasított formája a korábbi pusztulásával magyarázható, de talán a török jellegtől való különbözés is szerepet játszhatott elkészítésében. Buda visszafoglalása után 1686-ban az egész Rózsadombot a jezsuiták budai székháza kapta ajándékba I. Lipót császártól. A türbe nagyobb terület részeként 1830-ban Thoma János budai polgár tulajdona lett, majd több tulajdonosváltást követően az ingatlan részeket 1857-ben Wagner János építész és felesége Redlich Klára vette meg. 1893-ban Wagner építési engedélyt kért két különálló villa építésére, melyet oszlopos folyosóval szándékozott összekötni. Ez az építkezés elhúzódott, még 1901-ben is tudunk módosítási kérelemről. A türbét 1941-ben műemlékké nyilvánították, majd Möller István építész tervei szerint felújították. Az eredeti járószintre visszaállított, új padlóval, fakoporsóval ellátott, betörés ellen ablakrácsokkal felszerelt, külsőleg és belsőleg restaurált türbét 1918. július 28-án hivatalosan újból átadták vallási rendeltetésének. A később egyre rosszabb állapotú Wagner-villát a hozzá tartozó telkekkel együtt 1941-ben közgyűlési határozat alapján megvette a főváros. A II. világháborúban a türbe megsérült. A Fővárosi Műemléki Felügyelőség 1960-1962-ben újra helyreállította Pfannl Egon tervei szerint. Lebontották a kupola magasított tetőszerkezetét a lanternával együtt, helyette vörösréz fedésű, kecsesen ívelt, laposabb készült. Az ovális ablakokat sora elfalazták. Az egyetlen megmaradó ablakot és ajtót kovácsoltvas rácsokkal látták el. A belső padozatot piszkei lapokkal burkolták, és ismételten elkészítették Gül Baba üres koporsóját. 1970-ben lebontották a Wagner-villát, a türbét már csak az egykori körítő épület legalsó, a domboldalt teraszosító, tetején egyszerű pálcaráccsal ellátott támfal szakasza övezte. 1996-ban, hosszas előkészítés után K. Pintér Tamás és munkatársai tervezésében újrarendezték a türbe közvetlen környezetét. Az egykori villa udvarának megmaradt falait terepszintig visszabontották, ezzel a türbének tágabb környezete került a sírépítmény járószintjére, véglegesen megszüntetve annak beszorítottságát. Az épület három oldalát befogó 16. századi török fejezetekkel díszes oszlopcsarnokot építettek. A lejtő felőli támfal megtartásával előállt tér központi szervező ereje a türbe. Két kút és kertészeti gondoskodás tette teljessé a hatást.
4
1.2. ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS 1543-1548. 1686 után
A türbe építése Szent József kápolnává alakítás. Új fazsindelye, lanternás tetőzet, ovális ablakok kialakítása. 1773. A kápolna profanizáltatott. 1885. Felújítás, Grill Lajos. Palafedésű tetőzet, új ajtók és ablakok, valamint kőlépcső. 1885. A Wagner-villa építése, Wagner János. 1893-1901. A villa továbbépítései 1915-1916. Felújítás, Möller István. Új tetőszék, fazsindely-fedéssel, padló, új vakolat, a belső párkány elbontása, díszítő festés, új koporsó 1942-1943. A türbe kiszabadítása a villából, Lux Géza. 1944-1945. Háborús sérülés. Ideiglenes kijavítás. 1960-1962. Helyreállítás, Pfannl Egon. Vörösrézfedésű laposabb, ívelt kupola, barokk ablakok befalazása, nyílások kovácsoltvas rácsa, piszkei padozat, új koporsó. Terepszint rendezése. 1969. A Wagner-villa elbontása 1996. Felújítás, K.Pintér Tamás. Terepszint rendezése, pergolák, kutak, teljes külső-belső restaurálás.
2. ÁLLAPOTELÍRÁS 2.1. A TÜRBE ÉPÍTÉSZETI LEÍRÁSA Szabadon álló, nyolcszögű alaprajzon emelkedő, kőalapzatra kváderkő-falazattal épített, csegelyes kupolával fedett török sírkápolna a 16. század közepéről. Külső Az építmény a padlószint magasságát is jelző, körül futó kőzsámolyon áll. Öt méter magas falait nyolc sor hasáb alakú faragott zsámbéki mészkő alkotja. Külseje egyszerű: a kis kiülésű lábazat felett minden oldalát faltükör díszíti, fent lábazattal egy síkba kiugró, kisebb lemezből, homorlatból és egy szélesebb lemeztagozatból álló párkány zárja le. Bejárata a déli oldalon van, a keleti falszakaszon egy ablak nyílik, a többi oldal nyílás nélküli. A bejárat szegmensíves záródású, felette szamáríves felülvilágító látható. Az ajtóhoz két lépcsőfok vezet, felette még egy, lebegő fellépőt ültettek a küszöb alá. Az ajtó lapos, tagolatlan kőkeretelése követi a nyílásformát – azaz felül szegmensíves -, ám a szegmensíves szemöldök felett elhelyezkedő vízszintes gerenda és a köztes ívháromszögek egy szintben maradnak, így az ajtó keretelése tulajdonképpen egy kiülésű téglalap alakú mezőt alkot. Efölött a szamárhátíves felülvilágító szalagkerete kissé visszalép, és a kőkeretet egy vájat kontúrozza. A nyílások előtt kovácsoltvas rács látható. Az előtti nyitható sűrűbb négyzetrácsos, a négyzet keresztmetszetű tagok, a vízszintes és függőleges elemek találkozásánál korongra helyezett kúp díszítménnyel, a keretnél szegecseléssel. A felülvilágító előtt a vasrács téglalap osztású, a vízszintes és függőleges elemek metszéspontjában egyszerű téglalap alakú ornamenssel.
5
Téglányi alakú ablak és szélesebb, szamárhátíves felülvilágító nyitja meg a keleti homlokzatot. Az ablak egyszerű, kő szalagkerete a homlokzat síkjában marad, a felülvilágító kerete viszont itt is a fal síkjától kissé visszahúzva jelenik meg, de a déli nyílás keretelését kísérő vájatolás nélkül. A nyílások előtt itt is a négyzetes keresztmetszetű tagokból álló rács van: az ablak előtt négyzethálót alkotnak, a függőleges és a vízszintes tagok metszeténél kocka díszítménnyel, a felülvilágító előtt fekvő téglalapokból formálódó rácsot képeznek, a függőleges és vízszintes elemek találkozásánál X motívummal. A félgömbkupolát bádogozás fedi, amely a kupola vonalát követve enyhe ívvel fordul az oldalfalak tetejére. A kupola tetején félholddal koronázott réz tetődísz látható. Belső A nyolcszögletű térre csegelyes félgömbkupola borul, a kváderfalazat vakolt, fehérre festett, a padlót piszkei vörösmészkő lapok borítják, alacsony lábazattal. A keménymészkő padló közepén, keletnyugati irányban áll Gül Baba fából készített jelképes koporsója, szandukája. Az egyrétegű, fakeretes nyílászárók a fal vastagságából adódó mély fülkében helyezkednek el. Az ablak és a felülvilágítók egyaránt bukó szerkezetűek. A falakat lépcsőzettel kiugratással kialakított szamárhátívsor díszíti: falanként egy-egy motívummal. A türbe az 1996-97 évi helyreállításának köszönhetően jó állapotban van. A belsőben végzendő feladatokat az építési engedély fázisban készülő restaurálási szakvéleményben kell meghatározni. A türbe előlépcsői fagykárt szenvedtek, ezért azokat cserélni kell 2.2. A TÜRBE KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉNEK LEÍRÁSA A helyszínen az 1996-97. évben tervezett, hiányosan megépített szerkezetek és építmények azonosíthatóak, erősen leromlott állapotban. A kőszerkezetek és burkolatok felfagytak, a támfalakon a vízelvezetés hiánya miatti elmozdulások, törések látszanak. A támfalak vakolata átázott, részlegesen lehullott. A csobogó és díszkút elfagyott, egyes oszlopok tönkrementek. A jelenlegi viszonyok már a látogathatóságat korlátozzák.
2.3. A TÜRBE TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK LEÍRÁSA A tervek alapján vízelvezetés itt sem készült el a korábbi felújítás során, ezért az időjárásnak kitett szerkezetek jelentős károkat szenvedtek. A kő és téglaanyagú térburkolatok felfagytak, elhasználódtak, a tömbkőlépcsők szétcsúsztak, a támfalak elmozdultak, utólagos megtámasztásokkal csak a teljes tönkremenetelt lehetett megakadályozni. A zöldterület elhanyagolt, a járófelület és a tereplépcsők balesetveszélyesek. A korábbi felújítások során Törökországból szállított kőanyagok a honi klimatikus viszonyoknak, követelményeknek nem feleltek meg. A műszaki átadás hiányában minőségi bizonylatok nem lelhetők fel. A területen egy befejezetlen építkezés minden jele megmutatkozik. Mindezekért műszaki ellenőrzés hiánya és a pénzügyi források elapadása okolható, főképpen pedig az, hogy a kivitelezés török-magyar feladatmegosztásban történt, a jogi és felelősségi határok pontos meghatározása nélkül. A teljes környezet minden részletre kiterjedő, alapos megújítására kerül sor.
6
Az építmények állapotáról szerkezetvizsgálati szakvélemény készült, mely a kiviteli tervdokumentáció része.
3. FELADATMEGHATÁROZÁS 2015. februárjában a török és a magyar kormány miniszterelnök-helyettesei egy Memorandumot írtak alá a Gül Baba türbe közvetlen és tágabb környezetének és építményeinek komplex rekonstrukciójára. A memorandum értelmében elkészült a koncepció, engedélyezési, és kiviteli terv, valamint a helyszínen megtörténtek az előzetes régészeti feltárások, és a türbe belsejében a restaurátori kutatások. A tudományos dokumentáció megállapításai, és javaslatai beépítésre kerültek a tervekbe. A rekonstrukció az alábbi főbb munkarészekből és mennyiségekből áll: -
bontási munkák,
-
műemléki kivitelezés,
-
régészeti feltárásnak megfelelő kivitelezés,
-
belsőépítészeti munkák,
-
épületgépészeti, erős-és gyengeáramú kivitelezési munkák,
-
akadálymentesítési munkák,
-
kert-és környezetrendezési munkák,
-
külső közművekkel kapcsolatos kivitelezési munkák,
-
restaurátori munkák.
-
alépítményi munkák: 403,11 m2
-
épületbővítés bruttó szintterülete: 587,7 m2
-
Wagner-villa megsérült, rekonstruálandó épületrészei: 454,6 m2
-
Wagner-villa meglevő, felújítandó épületrészei:179,6 m2
-
türbe építmény rekonstrukciója, restaurálási feladatokkal: 48,6 m2
-
kert- és környezetépítés szerkezetépítési munkákkal együtt, régészeti felügyelettel: 4352,5 m2
-
meglevő utak felújítása és nyomvonalkorrekciója, parkolóbővítés, közművekkel:1850,5 m2
-
teraszok:322,2 m2
7
A Kormány 2/2015. (I. 22.) rendelete értelmében a Gül baba türbe és környezete komplex rekonstrukciójához kapcsolódó beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősül. 4.ÉPÍTÉSZETI MŰLEÍRÁS 4.1. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK FELSOROLÁSA Geodéziai felmérés Épületfelmérés – állapotrögzítés Talajmechanikai szakvélemény Szerkezetvizsgálati szakvélemény Szigetelési szakvélemény Műemléki Tudományos Dokumentáció és Értékleltár Régészeti hatástanulmány Közmű vizsgálat
4.2. A TERVEZÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐ TERVEZÉSI SZAKÁGAK RÖVID LEÍRÁSA Építészet – belsőépítészet – restaurálás Szerkezettervezés Közműtervezés Épületgépészet (víz, csatorna, hűtés-fűtés) Épületvillamosság – erősáram (világítás, erőátvitel, fűtés) Épületvillamosság – gyengeáram (szabályozás, vagyonvédelem, informatika) Akadálymentesítés Környezettervezés Költségkalkuláció
biztonságtechnika,
4.3. A FUNKCIONÁLIS TARTALOM LEÍRÁSA Egyértelműen megállapítható, hogy az 1995. évi, a magyar és török részről együttműködésben, és egyetértésben kialakított funkcionális tartalom időtállónak bizonyult. - A türbe környezetének megtisztítása a nem alkalmazkodó épületmaradványoktól - A türbe rekonstrukciója és restaurálása - A türbe körüli kerengő és belső kert kialakítása - A kerti szerszámkamra építése - A korabeli Wagner-villa pinceszinti maradványainak hasznosítása - A türbe tágabb környezetének, a lakóövezeti közparknak a kialakítása. Napjaink feladata ennek a programnak megvalósítása magas színvonalú műszaki, esztétikai, a türbe történeti-kulturális vallási jelentőségéhez igazodó minőségi eszközökkel.
8
Ez a korábbi felújításokhoz képest, értéknövelő tartalommal a használat az akadálymentesítés és fenntarthatóság többletkövetelményeivel egészült ki. -
építmény-kiegészítések történeti kiállítás kávézó és kert mosdó-csoportok részére biztonsági berendezések és hálózatok informatikai szolgáltatások részére.
A megújítás minden mozzanatát együttműködően és egymásra hatóan vezérli -
a történelmi megbékélés példája a türbe történelmi, vallási és kultúratörténeti jelentősége és minősége, turisztikai attraktivitása, valamint a lakókörnyezet részére létesített közpark, melynek centrumában a kultikus türbe áll. Ez a közpark minden látogatója számára nyitott, és minden látogatójának címzett üzenete a befogadás és tolerancia. A genius loci üzenete a békesség tisztelete.
5. AZ ÉPTÉSI HELYSZÍNT JELLEMZŐ ADATOK - a telek helyrajzi száma:
13431
Közkertek Z-KK jelű övezetek Gül Baba türbe és a Wagner-villa által körbezárt terület: -
Övezeti besorolása:
Z-KK-II-01
-
A beépítés jellege:
-
Telek legnagyobb területe
10.000 m2
-
A legnagyobb beépítés mértéke:
2%
-
Szintterületi mutató határértéke:
0,03 m2/ m2
-
Zöldfelület legkisebb mértéke:
50 %
-
Építménymagasság legnagyobb mértéke:
-
A telek beépítettsége nem növelhető
szabadon álló
4,5 m
Wagner-villán kívül eső terület: -
Övezeti besorolása:
Z-KK-II-03
-
Zöldfelület legkisebb mértéke:
-
a közkert területén csak a pihenést szolgáló (pl. padok) ill. a kertészeti kialakítás által igényelt (pl. pergola, díszkút, szobor) építmények létesíthetők, épület nem helyezhető el; a parkot kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.
-
a meglevő teraszos kialakítást és lépcsősort a kiviteli tervek alapján rekonstruáljuk,
-
egységes kertészeti tervek alapján, intenzív kialakítású közkertként kell a területet felújítani, stílusa: arab kert, kerti építmények: lugas, csobogó, kút, medence, utcabútorok a
70 %
9
kertészeti tervnek megfelelően elhelyezhetők, az utcabútorokat és kertberendezési tárgyakat csak egységes stílusú termékcsalád alkalmazásával a kertépítészeti tervben előírtaknak megfelelően lehet kiválasztani, -
a gyalogutak, teraszok egyéb burkolt felületek aránya nem haladhatja meg a közkert területének 30%-át.
Tervezett beépítés mutatószámai tervezett állapot
követelmények
4.776 m2 (100,0%) >
10.000 m2
meglévő
465,97 m2 (9,75%) >
95,52 m2 (2,00%)
tervezett
570,04 m2 (11,93%)> 95,52 m2 (2,00%)
-
Telek alapterülete
-
Bruttó beépített terület
-
Bruttó szintterület sűrűsége
-
meglévő
461,02 m2/4776 m2 = 0,09 m2/ m2 >
-
tervezett
955,73 m+135 2 /4776 m2 = 0,2 m2/ m2 >0,03 m2/ m2
-
Wagner-villán belüli zöldfelület területe Z-KK-II-01
-
meglévő: Wagner villa területe 1.191,75m2 337,46 m2 (28,31%)< 595,87m2 (50%)
-
tervezett: Wagner villa területe 1.268,98m2 337,60 m2 (26,60%)< 634,49m2 (50%) Környező
0,03 m2/ m2
park zöldfelületének területe Z-KK-II-03 -
meglévő: területe 3584,25 m2
2306,89 m2 (64,36%)
< 2508,97m2 (70%)
-
tervezett: területe 3507,02 m2
1950,38 m2 (55,61%)
< 2454,91m2
-
Építménymagassága
-
meglévő
4,24 m < 4,50 m
-
tervezett
4,55 m < 4,50 m
(70%)
6. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZET FONTOSABB JELLEMZŐI A Gül Baba türbe a Z-KK-II-01 illetve Z-KK-II-03 besorolású lakóövezetben áll. A műemlékileg védett területen és a közpark területén új rendeltetésű építmény nem létesül, a térszín feletti beépítés új rendeltetéssel nem növekszik. A türbe közvetlen környezetének (türbe, kerengő-belső udvar, Wagnervilla maradványai) és tágabb környezetének (lakóövezeti közpark) megújításra elkészült kiviteli tervek, teljes mértékben betartják azokat a tervezői alapelveket, melyek alapján a két rendeltetés teljes harmóniában ötvöződik. Az egymás mellé rendeltség követelményei szerint kell megfelelni a beépítés és műemlékvédelem, a gépkocsi közlekedés és parkolás, a gyalogos közlekedés és zöldfelületrendezés hármas követelményrendszerének, mint: - a Gül Baba türbe kultikus emlékhely jellege - a lakóövezeti közpark rendeltetése - a turisztikai követelmények.
10
7. A TERVEZETT MEGOLDÁSOK JELLEMZŐI 7.1. ALÉPÍTMÉNYI MUNKÁK -
takart szerkezetek feltárása támfalak rekonstrukciója hátfalszivárgók építése vízelvezetéssel, közművesítéssel tereplépcsők alapozása, alépítményi szivárgók létesítése térszín alatti bővítmények víztelenítése, szerkezetépítése, szigetelése
7.2. A WAGNER-VILLA MARADVÁNYAINAK, TÉGLASZERKEZETÉNEK HASZNOSÍTÁSA (kávézó, kert, kiállítás) - Az építési támfalak, tereplépcsők törmelékkel feltöltött terek hasznosítása történeti kiállítás céljára - A téglaboltozatos pinceszint hasznosítása kávézó és „múzeumi” bolt rendeltetéssel. - Térszín alatti bővítmény, felvonó, lépcső, akadálymentesített mosdók, épületgépészeti és biztonsági funkciókkal. - A dél-keleti bástya kiegészítése, a homlokzati téglafalak szőnyegminta díszítésének helyreállítása. - Támfalak, lépcsők, teraszok rekonstrukciója. - Szögvas anyagú teraszkorlátok cseréje rácsszerűen áttört téglamellvédekkel, kő könyöklőkkel 7.3. ALKALMAZOTT ANYAGOK ÉS SZERKEZETEK - alépítményi szerkezetek vasbeton alkalmazásával, a szerkezetépítési tervek alapján. - tégla-támfalak vasbeton hátfal-erősítéssel, szivárgóval, vízelvezetéssel - az oszlopcsarnok újjáépítése vasbeton födém alépítménnyel, fagyálló kő szerkezettel, fagyálló kő szerkezettel, fa ácsrendszerrel, ólomszínű fémlemezfedéssel - tereplépcsők, térburkolatok fagyálló mészkő anyaghasználattal - szigetelések korszerű, minősített megoldásokkal a szigetelési szakvélemény és a kiviteli tervekben meghatározott megoldásokkal. - téglaszerkezetek, mellvédek, burkolatok fagyálló nagyméretű téglából, a téglaanyagú mintázat megújításával - a belső téri téglafelületek vakolatnélküli kialakítással - épületgépészet korszerű anyagokkal, hálózatokkal és berendezésekkel, belső terű helyiségek gépi szellőztetésével, padlófűtés megújuló energiával (léghőszivattyú) - elektromos hálózatok korszerű anyagokkal, berendezésekkel (világítás, biztonsági világítás, biztonságtechnika, hangosítás, infrastruktúra, audio guide) - akadálymentesítés, gk. parkoló, felvonó, lépcsők, lejtők, Braille feliratozás, burkolatok vezetősávokkal, világítás, kontrasztképzés, stb… - történeti ismertető – feliratok három nyelven a Gül Baba szobor kőburkolatú posztamens hátfalán és a belső kertben - korlátok, áttört mintázatú fagyálló téglaszerkezetek, kő könyöklőkkel
11
- kapuzatok, rácsok és a kútház iparművész tüzikovács szerkezetek./Seregi György kovács iparművész munkái/ Valamennyi beépített anyag, szerkezet és berendezés meg kell feleljen az EU-COD, EU-NORM követelményeknek. 8. RESTAURÁLÁSI FELADATOK A restaurálási feladatokat részletesen meghatározó restaurátori szakvélemények az építési engedélyezési tervfázisban elkészültek, melyek a tervdokumentáció részeként szerepelnek.. A restaurálási tervek névre szóló engedélyezéssel a kivitelezési fázis részei, külön engedélyezéssel. Restaurálási terv kell készüljön anyagfajtánként, művészeti területenként, mint: - Kőszerkezetek (a türbe kőszerkezetei) - Téglaszerkezetek (a Wagner villa maradványai és kiegészítései) - Műkőszerkezetek (a kerengő oszlopai és fejezetei, mellvédjei) - Kerámia szerkezetek (a kerengő oszlopainak kerámia fejezetei) - Vasszerkezetek (a türbe kovácsoltvas rácsszerkezetei) - Díszítőfestékek (a türbe falkutatási eredménye alapján) A restaurálási munkálatokat részletesen a restaurátori előzetes kutatások tartalmazzák. A Vállalkozó feladata lesz a további szükséges kutatások, restaurátori tervek, és engedélyek beszerzése, valamint ezek alapján a munkálatok elvégzése.
9. RÉGÉSZETI FELADATOK A régészeti előzetes helyszíni feltárások a BTM által megtörténtek. A tudományos dokumentáció alapján a további szükséges régészeti előírásokat ezen dokumentáció tartalmazza. Az alépítményi munkálatoknál régészeti szakfelügyeletet kötelező alkalmazni.
12
