NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
DR. SANDRA SÁNDOR
GERINCBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A TESTNEVELÉSBEN „Abban a személyben, aki segítségért fordul valamilyen egészségügyi szakemberhez, nagyon őszinte és mélységes vágy él, hogy megszabaduljon panaszaitól… nincs semmi olyan, amelyet az emberek ne tennének meg, vagy nem tettek meg, hogy visszanyerjék egészségüket…” (Oliver Wendell Holmes bostoni orvos)
A reuma görög–latin eredetű orvosi kifejezés, amely a kötőszövet elfajulásával járó rendszerint gyulladásos izületi vagy izombetegségek összefoglaló neve. A mozgásszervi betegségek jelentősége társadalmi, gazdasági szempontból rendkívül nagy. A magyar és nemzetközi statisztika szerint a betegség gyakorisága miatt — a munkából való kiesés okaként — a harmadik helyen áll e betegségcsoport. Különböző nyaki és derékfájdalmak miatt sok napot töltünk otthon. A munkaképességen túl befolyásolja az egyén életminőségét, társadalmi, szociális helyzetét. Még mai is sokan kezelik a reumatológiát a civilizáció egyik legújabb szakterületének, míg az ide tartozó betegségeket a civilizáció számlájára írják. Alapvetően helyes ez az elgondolás, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a mozgásszervi betegségek a legősibb betegségek közé tartoznak. Az emlősöknél, amikor a csontvázaikat vizsgálták, találtak mozgásszervi betegségekre jellemző pathológiai elváltozásokat. Történeti tény az, hogy a dinoszauruszok csontvázain is észleltek mozgásszervi betegségekre jellemző elváltozásokat. Közismert az is, hogy egyes kutyák (pl. a tacskó), gyakran szenvednek gerincproblémákkal a lépcsőn való közlekedés miatt. Már a történelem előtti embernél is jelentkezett az atrhrosis okozta ízületi fájdalom. Erről tanúskodnak a fosszilis leletek. A megélhetésért való küzdelem során keletkezett sérülések gyakran okozták a mozgásszerveiknek működésbeli zavarát, beszűkülését, ami jelentősen megváltoztatta életmódjukat is. A reumatológia szinte egyidős a földi élettel, mintha szándékosan magunkhoz akarnánk vonzani ezt az ártalmas kíséretet, vagy kísértetet? Vizsgáljuk meg, hogyan tehetünk szert nemkívánatos kíséretünkre. 88
HADTUDOMÁNY
A különböző táplálkozási rendellenességek befolyással vannak a mozgásszervi elváltozásokra. Világjelenség a túltápláltság (elhízás), amely negatív hatást fejt ki. Gyakran maradandó mozgásbeszűkülést okozhatnak. Az időváltozás — különösen a hideghatások — jelentős szerepet játszanak a mozgásrendszeri betegségekben. A társadalom egyénre szabott tehertétele maga után vonta az életmód megváltozását is. A csaknem egész napos számítógép-rabság után önként vonulunk a televízió kalodájába, a tömegközlekedés, vagy az autó használat pedig „segít” csökkenteni azt az időt, amit végre testmozgással tölthetnék. A gerinc degenerativ betegségei a civilizált társadalmunkban egyre nagyobb gazdasági és társadalmi terhet jelentenek [1, 2]. A discopathia kialakulásának kedvez a mozgásszegény, ülő életmód, mely ma már a gyermekekre is jellemző: a számítógép, videó korában a mai gyermek számára az ülés lett a szórakozás. Ma bármely korosztályban a gyermekek 60-80%-ában nincs rendben a gerinc: többségük tartáshibás, melyből később discopathia lesz [3, 4, 5], és az elmúlt 20 évben a fiatalok gerincbetegségei megötszöröződtek [6]. A mozgásszervek természetes, rendszeres eleme, a mozgás híján jelentősen gyöngül a fittségi érzet. Ez a fajta életmód zsugorítja izmainkat, felborítja az izomegyensúlyt és a biomechanikai egyensúlyt, minek következtében a csontvázrendszer túlterhelődik. Olyan terhelési sorozatnak van kitéve, amelyhez nem tud alkalmazkodni. Az ilyen élet stílus tehát rendkívül károsan hat az egész szervezetre, a hát meggörbül, a mellkas lelapul, beesik, a vállak lesüllyednek. A megváltozott testtartás befolyásolja a gerinc statikai helyzetét is, melynek leglényegesebb következménye az ágyéki hajlat teljes eltűnése, és így az ágyéki porckorong fokozott terhelése. Ráadásul az ülő életmód elhízást is okoz. De a túlzásba vitt testmozgás, a kondicionáló sport is mikrosérülésekhez vezethet. A gerinc már meglévő disztorziói mellett a nem szokványos megerőltetés mikrotraumákhoz, bevérzéshez, kisízületi túlterheléshez vezet. A betegségek megoszlása az életkorokban változó. Egyes betegség 20 év alatt ritkábban fordul elő, majd e korosztály felett gyakrabban jelentkeznek. Vannak jellegzetes mozgásszervi betegségek, amelyek előfordulása a fiataloknál a második évtizedben jelenik meg (SPA. Rheumatoid arthritis). A termálvizek igen pozitív hatást fejtenek ki nemcsak a mozgásszervi betegek rehabilitációjában, hanem különböző betegségek gyógyításában. Erre hazánkban számtalan lehetőség kínálkozik, hiszen Magyarország termálvizekben nagyon gazdag. Nagy kár, hogy az emberek jelentős része nem használja ki a természetben rejlő lehetőségeket. A reumatológia gyakorlatilag átfogja a mozgásszervi betegségeket, de foglalkozik az izomzat okozta elváltozásokkal, különböző gyulladásos reumatológiai körképekkel is, melyek immunológiai eltérésekkel is járnak. E szakterület 89
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
igen széles betegségcsoportokat ölel fel. Különböző orvosi iskolák a betegségeket más és más csoportokba, illetve osztályokba sorolják. Gyakorlatilag mindegyik felosztást el lehet fogadni, hiszen azok különböző irányelvek alapján valósulnak meg. Csontvázrendszerünknek jelentős szerepe van szervezetünk működőképességében. A különböző szervrendszereknek szolgál védőberendezésként, de ugyanakkor az izomzat tapadása is itt történik, valamint meghatározza az emberi test formáját. A gerincoszlop egyszerre idegközpont és teherviselő szerv, amely emellett a fej és a felső végtagok mozgását is végzi. A reumatológiai jellemzők alapján beszélhetünk: ♦ gyulladásos reumás megbetegedésekről; ♦ krónikus degeneratív ízületi elváltozásokról; ♦ lágyrész-reumatizmusról, és ♦ a csontok, ízületek anyagcsere betegségeiről. Statisztikai adatokból látható, hogy 1945 után az ifjúság magassága nőtt, ugyanakkor az izomköpeny, amely a csontvázrendszer egyik fontos támasza, sok esetben nem elég fejlett. A fiatalok többsége hanyag testtartású. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ágyak, amelyekben pihenünk, relaxálódunk, nem felelnek meg csontjaink igényeinek. A székek és íróasztalok sem látják el azt az alapvető funkciót, amelyet szolgálniuk kellene. Az iskolában a testnevelési órák valójában nem alkalmazkodnak a fiziológiai, ortopédiai, reumatológia elvárásokhoz. Már óvodás korban el kell kezdeni a helyes testkultúrára nevelni a fiatalokat. Ha egészséges csontozatot és jól fejlett izomzatot hozunk létre, a felnőtt lakosok tűrő- és alkalmazkodási képessége is jelentősen nőni fog a betegségek elkerülésének tekintetében. A médiában gyakran hangoztatják a gyógytorna jelentőségét. Sajnos a lakosság nagy része mindezek ellenére nem értékeli megfelelően ennek fontosságát. Az óvodákban, iskolákban (még az egyetemeken is!) az odajáró tanulók-hallgatók, valamint a munkahelyeken az ottani munkavállalók életmódját, a munkahelyi ártalmakat feltérképezve szükséges bevezetni a testreszabott mozgásterápiát. Célszerű lenne olyan fittségi klubokat létrehozni, ahol szakorvosok és gyógytornászok bevonásával megtanítanák a betegeket (és a nem betegeket is!) a helyes mozgásra. Ezek azok a fő tényezők, amelyeken feltétlenül változtatni kellene, mégpedig nekünk magunknak, hogy részben a példa, részben a nevelés nyomán a következő generációk egészségének állapota a mainál jobb lehessen. A gerincbetegségek megelőzése csapatmunka, hiszen orvos, gyógytornász, pszichológus, szociális munkás, sport tiszt, ápolást végző szakdolgozók együttes 90
HADTUDOMÁNY
munkáját jelenti. A legfontosabb a gyógytorna és a mozgásterápia, hiszen ennek hiányában a mozgásfunkciókat megtartani és visszanyerni, az izmokat erősíteni nem tudjuk. A betegség elleni küzdelem során minden eszközt együttesen kell alkalmazni. A kezelés és rehabilitáció például nagyon fontos, de munkahelyi veszélyforrások megszüntetését sem szabad elhanyagolni. A mozgásszervi megbetegedések kezelésének alapvető célkitűzése a meglévő fájdalom, funkciózavar megszüntetése, illetve csökkentése, a deformitás kialakulásának megakadályozása, és így az egészséges állapot helyreállítása. Gyakran a fenti elváltozások esetében a konzervatív kezelés már nem, vagy kis százalékban segíthet, ilyen esetekben műtéti beavatkozásra van szükség. A mozgásszegény, ülő életmód miatt a testtartásért felelős izmok zsugorodnak és gyengülnek, s ez által felborul az az izomegyensúly, mely a gerincet a gravitációval szemben a biomechanikai szempontból ideális módon tartja. Ennek következtében helytelenül terhelődik, a terhelés olyan anatómiai képletekre kerül, melyek nem erre vannak méretezve, ezáltal túlterhelődnek. A két szomszédos csigolya alkotta mozgásszegmentum az intervertebralis discusok túlterhelése és degeneratioja során instabillá válik. A discopathia megindult folyamatát meg nem történté tenni nem tudjuk, azonban a folyamat kialakulása megelőzhető. Ezért a szakirodalom is a megelőzés szerepét hangsúlyozza. A másodlagos megelőzés közismert módja a gerinciskolák működése a betegek számára. Ezek akkor hatékonyak, ha kellően hosszú ideig tart az ismétlési időszak, és ha megfelelő mozgásanyagot alkalmaznak. A szakirodalom szerint is fontos azonban, hogy az elsődleges megelőzés minél korábban, már iskolás korban megkezdődjék [7, 8, 9]. Ezért kezdtünk hozzá a Magyar Gerincgyógyászati társaság prevenciós programjában ahhoz, hogy az iskolai testnevelésben meghonosítsunk egy olyan mozgásanyagot, melynek rendszeres, éveken át történő végzése a gyermekekben automatizálja és fenntartja a gerinc biomechanikailag helyes használatát [10]. A prevenciós programban az egészségügyi kormányzat támogatása alapján 3 tanévben jártuk az országot és megismertettük a testnevelőket a szükséges gerinctornával. Ezután akkreditált pedagógus-továbbképző program keretében a testnevelő pedagógusokat képző testnevelési tanszékek nyertek jogot a további oktatásra. Az Oktatási Minisztérium szerepelteti a mozgásanyagot a testnevelés kerettantervében, minden iskolás korosztály számára. Így várható, hogy a gerinctorna végzése néhány év alatt elterjed. A prevenciós program célja, hogy minden iskolás gyermek részesüljön a gerinctornában. Ezzel lehet a gyermekek gerincállapotának riasztó romlását megállítani. Annak érdekében, hogy a honvédség felhasználhassa a fiatal férfiak számára kínálkozó utolsó lehetőséget arra, hogy gerincállapotukon javíthasson, megkerestük a Magyar Honvédség illetékeseit. Ennek eredményeképpen Táncos 91
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
1. sz. ábra. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság tartásjavító tornájának 12 alapgyakorlata (tesztgyakorlatok) 92
HADTUDOMÁNY
Attila alezredes meghívott bennünket, hogy a honvédség testnevelői részére tartsunk képzést a gerincvédelemről és a végezendő mozgásanyagról. Dr. Szenkovits Adeoát, a Magyar Honvédség Egészség Védelmi Intézet Fizikai Alkalmasság Vizsgáló Osztályának vezető főorvosa pedig kikérte a Magyar Gerincgyógyászati Társaság szakmai véleményét a fizikai állapotot felmérő mozgásanyaggal kapcsolatban, abból a célból, hogy e felmérések végzésekor is figyelembe vehessék a gerincvédelem szabályait. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Consensus document. The Bone and Joint Decade 2000–2010 for Prevention and treatment of Musculo-Skeletal Disorders. Acta Ortoph Scand (Suppl 281) 1998, 69. o., 67–86. o. [2] BÁLINT G: A Csont és Izület Évtizede: 2000–2010. Orv. Hetil. 2000, 141 (14), 707–708. o. [3] PELLET S: A kisgyermek- és serdülőkori gerincbetegségek megelőzése és kezelése. Konferencia, Gödöllő, 1997. február 8. [4] KRUNITY X.: Magyar Reumatológusok Egyesületének 1994. évi Vándorgyűlése. Győr, 1994. [5] FEJÉRDY G: A gerinc világnapja, a „Csont és izület évtized” konferenciája. Budapest, 2000. október 13. [6] Népjóléti Statisztikai Évkönyv 1995. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1997, 105. o. [7] CZOBLE, AB: Primary prevention of back pain: back scool in scool. Abstract book os European Spine Society 4th Annual Meeting, Bochum, 1993, 86. o. [8] DOMJÁN L. és mtsai: Serdülők testtartásának javítása a hátizomzat erősítésével. Gyermekgyógyászat, 1990, 41: 221–226. o. [9] FLEISS, O. et al: Grazer Back-scool for children. Absract book os European Spine Society 4th Annual Meeting, Bochum, 1993, 88. o. [10] SOMHEGYI A.–VARGA PÉTER P.: Primer prevenciós országos program óvodás és iskolás gyermekek számára. Beszámoló a prevenciós program indulásáról. Clin Neurosci/Ideggy. Szle. 1998, 51 (9–10): 293–303. o. [11] SOMHEGYI A.–GARDI ZS.–FESZTHAMMER A.-NÉ–DARABOSNÉ TIM I.–TÓTHNÉ STEINHAUSZ V.: Tartáskorrekció. A biomechanikailag helyes testtartás kialakításához szükséges izomerő és izomnyújthatóság ellenőrzését és fejlesztését elősegítő gyakorlatok. Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest, 1996.
93
