Gépjárművek üzeme II. Veszélyes áru közúti szállítása tantárgy ismeretanyaga Az ADR alapokmánya 1957.szeptember 30-án született, de csak 1968 januárjában lépett hatályba. Magyarország 1979. július 19-én csatlakozott az ADR egyezményhez. Az ADR mozaik szó, az alábbi szavak rövidítése: Accord Européen Relatif au Transport International Des Marchandises Dangereuses Par Route. Magyarul azt jelenti: Európai megállapodás veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról. Az első veszélyes áru szállításához kapcsolódó szabályozás 1888. évben íródott Németországban, amelynek értelmében a Rajna folyón közlekedő hajókon, amelyek valamilyen veszélyesnek minősített szállítmányt szállítottak kötelező volt kiírni az árura a „Méreg”feliratot. Az első nemzetközi szabályozás 1890-ben keletkezett, amely létrejött Németország és Svájc között és a vasúton végrehajtott veszélyes áru szállítására vonatkozott. Az első veszélyességi „bárcák” megszületése 1928. esztendőre datálható. A vegyipar a világ legdinamikusabban fejlődő iparág, ideértve a kőolaj és egyéb bányászati tevékenységet is, hihetetlen mennyiségű anyagot állít elő, termel ki, amelyeknek egy nem jelentéktelen része mérgező, maró, tűzveszélyes, robbanásveszélyes, környezetszennyező, magzatkárosító, rákkeltő hatású. Az előállított vegyipari termékeket el kellett juttatni a feldolgozókhoz, felhasználókhoz, először vízi úton, később vasúton, majd az univerzális (háztól-házig) közúton, valamint a levegőben. Úgy tűnik a közúti szállítás az a szállítási mód, amely képes arra, hogy a végfelhasználó kapujáig jutassa el a termékeket, árukat. Az ADR szabályrendszer folyamatos változásban van, a gyorsan változó, fejlődő iparhoz, az új termékekhez igazodnia kell. RID A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat, amelyet a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függeléke ír elő. Az ADR-rel összehangolt szövegének hatályos változatát a RID 2011-et a 2011. évi LXXX. törvény[4] hirdette ki.
ADN A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló Európai megállapodás 1941-ben jött létre és nemzetközi jogforrásként alkalmazzák(The European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Inland Waterways) Az Európai államok a belvízi hajózásánál ezt tekintik irányadónak. A Dunán történő veszélyes áru szállítás tekintetében az ADN-D, A Rajna esetében ADN-R tartalmazza, a rájuk vonatkozó többletszabályokat. Az ADN-t a következő a országok alkalmazzák: Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Bulgária, Horvátország, Csehország, Hollandia, Szlovákia, Oroszország. IMDG Az IMDG Kódex, vagyis a Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe (angolul: International Dangerous Goods Code, röviden: IMDG Code) az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény (röviden: SOLAS 1974/1978) „Veszélyes áruk szállítása” című VII. fejezete. ICAO TI / IATA DGR Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát szolgáló Műszaki Utasítások (International Civil Aviation Organization Technical Instructions for the Safe Transport of Dangerous Goods by Air; röviden: ICAO TI) Nemzetközi Légi Fuvarozási Egyesület Veszélyes Áru Szabályzata (International Air Transport Association Dangerous Goods Regulations; röviden: IATA DGR) Az ICAO TI az ú.n. Chicagói Egyezmény 18. Annexe, amelyet az 1971. évi 25. tvr. és a 20/1997.(X.21.) KPM rendelet tett közzé. Bár az ICAO TI az elsődleges jogforrás, s ebből készül az IATA DGR is, mégis a légitársaságok az üzleti szabályzataik alapján a IATA DGR betartása a fontos. A következőkben csak az ADR előírásai alapján történő közúti veszélyes anyagszállításra vonatkozó szabályokat vázoljuk fel a teljesség igénye nélkül. A folyamatos változást nem csak az ipar fejődése motiválja, hanem a bekövetkezett különböző mértékű károkat létrehozó rendkívüli helyzetek, balesetek is. Egy biztos, a veszélyes áruszállítást kizárólag olyan vállalkozás végezheti, amelynél felkészült, kiképzett emberek dolgoznak, valamint olyan szállítóeszköz áll rendelkezésre, amelyek műszaki közlekedésbiztonsági állapota a vonatkozó jogszabályoknak megfelelnek. A veszélyes árut szállító jármű és annak vezetője magas kockázatú tevékenységet végez, tehát fontos a folyamatos kontrol jelenléte mind a szállítást végző vállalkozás, mind a terméket, árut gyártó vállalkozás és a berakodást és a teherrögzítést végző vállalkozás részéről. Az előzőeken túlmenően fontos az ellenőrzés egy olyan független szervezet részéről is, amely üzleti érdek nélkül végez ellenőrzéseket, kizárólag az előírások, jogszabályok teljesülésére koncentrálva, büntetés kiszabására való felhatalmazással. A Nemzeti Közlekedési Hatóság és a megyei kormányhivatalok műszaki engedélyezési és fogyasztóvédelmi főosztályai, a rendőrség, a Nemzeti Adó és Vámhivatal, a
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és megyei felhatalmazással az ellenőrzésre és a szankcionálásra.
szervei
rendelkeznek
törvényi
A veszélyes anyagok szállításával foglalkozó vállalkozásoknak foglalkoztatniuk kell egy ADR szaktanácsadót, aki a teljes szállítási folyamatot szakmailag irányítja és felügyeli. A szállítást végző gépkocsivezetőnek és a járműben helyet foglaló árukísérőnek ADR oktatáson kell részt vennie meghatározott időközönként, erről vizsgán számot kell adnia és bizonyítványt kap. ADR-es gépkocsin utast szállítani tilos, az érvényes bizonyítvánnyal rendelkező árukísérőn kívül más személy nem tartózkodhat. A veszélyes árut szállító járművet, normál esetben nagy távolságból fel tudjuk ismerni, a járműre rögzített, ragasztott jelölésekből, mint például a veszélyt jelző tábla (narancssárga), veszélyességi bárca. Veszélyes árut az alábbi módokon lehet feladni szállításra: a) Ömlesztve • járműben • konténerben b) Küldeménydarabként • járműben • konténerben c) Tartányban • rögzített tartányban, • leszerelhető tartányban • tankkonténerben • battériás járműben • MEG konténerben • mobil tartányban A szállítás módja határozza meg a szállítás során betartandó előírásokat. Ömlesztett szállítás: Csomagolás nélküli tárgyak, vagy szilárd anyagok szállítása járművön, illetve konténerben. Küldeménydarabos szállítás: A csomagolási művelet végtermékeinek (feladásra kész csomagolóeszközöknek - pl. kannák, kartondobozok, hordók, IBC-k, nagycsomagolások, palackok, palackkötegek) továbbítása járműben, vagy konténerben. Tartányos szállítás: Folyadékok, gázok és szilárd (szemcsés, porszerű) anyagok szállítása jóváhagyási igazolással ellátott tartánnyal vagy tartányos járművel. Tankkonténeres szállítás: A veszélyes anyagot a feladó beletölti egy konténerbe, a konténert rakják át a különböző szállító járművekre és címzett bontja csak ki a küldeményt a telephelyén.
Az ADR követelményeit kielégítő közúti szállító járműveket az alábbi minta szerinti jóváhagyási igazolással látják el a műszaki vizsga alkalmával. A jóváhagyási igazolás egy A4 méretű kétoldalas nyomtatott lap, mintája itt tekinthető meg, a piros átlós csík nem érvénytelen okmányt jelent, ennek ez az előírt formátuma: 1. oldal:
2. oldal:
A gépkocsik többsége jelenleg még folyékony üzemanyagot visz magával a tartályában. A benzin és a gázolaj tűzveszélyes anyag. Az ADR a jármű meghajtására illetve rendeltetésszerű működéséhez szükséges az üzemanyag tartályban szállított üzemanyagot nem tekinti veszélyes anyagszállításnak. A járműre szerelt berendezés működéséhez (daru, hűtő, áramfejlesztő) szükséges üzemanyag tartályban szállított üzemanyag és a rakományként szállított jármű (üzemképtelen jármű, csónak, hajó, munkagép) tartályában elhelyezett hajtóanyag nem minősül az ADR szerinti veszélyes áruszállításnak. A mindennapi életben legtöbbször üzemanyag szállító tartálykocsikkal és gázpalackokat szállító tehergépkocsikkal találkozhatunk a közúti forgalomban. A szállítást végző szakemberek tisztában vannak a veszélyekkel és a betartandó rendszabályokkal, de a közlekedésben más járművek is részt vesznek. Fontos!! Ha ADR-es jármű is érintett a közúti balesetben a balesetet bejelentő személynek a telefonban a diszpécsernek be kell mondani a narancssárga táblán olvasható számokat is. A mentők és a tűzoltók ügyeletén a hatályos ADR rendelkezésre áll és a közölt számok alapján be tudják azonosítani a szállított anyagot és lehetséges veszélyeket.
Összeállította: Drobni Gábor Nemzeti Közlekedési Hatóság
