Gödöllő, 2012. február 10.
Az előadás vázlata I. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és a Kiotói Jegyzőkönyv (KP) - A UNFCCC-ben folyó klímavédelmi munka, különös tekintettel a jogi kérdésekre - Az Európai Unió munkája az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ülésszakain
II. Klímavédelem az Európai Unióban III. A UNFCCC és az EU magyarországi alkalmazása
klímavédelmi intézkedéseinek
Kezdetek Honnan indult? - 1988. United Nations Environment Program (UNEP) + World Meteorological
Organization (WMO) International Panel on Climate Change (IPCC) - Az IPCC jelentése nagy szerepet játszott abban, hogy a klímavédelem kérdése egyre nagyobb hangsúlyt kapjon.
Ennek eredménye: - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) elfogadása Rio de -
Janeiroban Titkárság: Bonn Legtöbb információ itt: www.unfccc.int ENSZ klímaügyért felelős főtitkárhelyettese: Christiana Figueres 195 ország ratifikálta az egyezményt(„Részes Felek”)
Balra fent: Christiana Figueres és Ban Ki-moon Jobbra lent: Hotel Maritim, Bonn
Évről évre… 1997, COP 3: A Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyvének elfogadása 2001, COP 7: Marrakesh Accords=Marrakeshi Határozatok (a Kiotói
Jegyzőkönyv végrehajtásának egyes szabályai) 2005, A Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése; AWG-KP megalakítása 2007, COP 13: Bali Action Plan (BAP), AWG-LCA megalakítása 2009, COP 15: Copenhagen Accord: Koppenhága sikertelenségének oka: 2012. január 31-én lejár a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszaka. Ahhoz, hogy az elvileg 2013. január 1-jén kezdődő második kötelezettségvállalási időszak ratifikálására nagy eséllyel sor kerülhessen, 2009-ben dönteni kellett volna a második kötelezettségvállalási időszakról – ez máig sem történt meg. 2010, COP 16: Cancún Agreement: biztató remények a jogilag kötelező erejű megállapodásra + Zöld Klímaalap elfogadása 2011, COP17: Durban: ígéret a későbbi döntésre egy új jegyzőkönyv, egyéb
jogi eszköz vagy jogi erővel bíró megállapodás előkészítése („agreed outcome with legal force”) hatályba lépés legkésőbb 2020-ban
A keretegyezmény célja A klímaváltozás káros hatásainak elkerülése érdekében cél az, hogy a
Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius foknál nagyobb mértékben ne emelkedjen. Ennek eléréséhez arra van szükség, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re 50% -kal csökkenjen (az 1990-es értékkel összehasonlítva.) Mindezzel az EU 2011 októberi tanácsi határozata összhangban van. A cél elérése érdekében a Részes Felek: 1. Gyűjtik az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos információkat, és azokat egymással megosztják 2. Nemzeti stratégiákat állítanak fel az klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében 3. Anyagi és technológiai támogatást biztosítanak a fejlődő országoknak
A keretegyezmény mellékletei A melléklet másodlagosnak tűnhet, de talán az egyik legfontosabb kérdés! Itt szerepel ugyanis a fejlett és fejlődő országok megkülönböztetése ki csökkent - ki fizet?! Annex I: üvegházhatású gáz-kibocsátásukat 1990-es szintre kell csökkenteniük: Ausztrália, Ausztria, Fehéroroszország, Belgium, Bulgária, Csehország, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Lettország, Lichtenstein, Litvánia, Luxemburg, Monaco, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Orosz Föderáció, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Ukrajna, Egyesült Királyság, USA, Európai Közösség Annex II: különleges kötelezettségük van arra vonatkozóan, hogy anyagi és technológiai támogatást nyújtsanak a fejlődő országoknak: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Kanada, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Luxemburg, Hollandia, ÚjZéland, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, USA, Európai Közösség Nem Annex I: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedonia, Szerbia + Kína, Brazília, India, Dél-Afrika….
Kiotói Jegyzőkönyv célja és mellékletei A Keretegyezmény rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hozzá jegyzőkönyveket
lehet fűzni. A Kiotói Jegyzőkönyv elősegíti a keretegyezmény céljának elérését, az üvegházhatású gázok csökkentését. A Jegyzőkönyv „A Mellékletében” szereplő üvegházhatású gázok: szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, fluorozott-szénhidrogének, perfluorkarbonok és a kén-hexafluorid. Ózon NEM! A Kiotói Jegyzőkönyv alapján a fejlett, valamint az átmeneti gazdaságú országok azt vállalták, hogy a 2008-2012-ig terjedő kötelezettségvállalási időszakban átlagosan legalább 5,2 %-kal csökkentik kibocsátásukat. Bázisévként a fejlett országok számára az 1990-es évet jelölték meg, míg az átmenti gazdaságú országok egy korábbi évet választhattak. Magyarország esetében a bázisév 1985-87. Átmeneti gazdaságú országok státusza csillaggal jelölve szerepel a „B Mellékletben” – jellemzően a volt szocialista országokról van szó. A „B Melléklet” tartalmazza a fejlett országok kibocsátás-csökkentési vállalásait. Az Európai Unió tagállamai 1990-hez képest együttesen 8%-os csökkentést vállaltak. Az Európai Uniós tagországok EU „buborékot” formáltak, közösen teljesítik vállalásaikat. kötelezettségeiket közösen kívánták végrehajtani, ezért létrehozták az EU kibocsátási egység kereskedelmi rendszerét (EU ETS).
Rugalmassági mechanizmusok a Kiotói Jegyzőkönyvben I. A vállalások elérésének megkönnyítése érdekében a Kiotói Jegyzőkönyv rugalmassági
mechanizmusokat vezet be: együttes végrehajtás - „joint implementation” (JI) : fejlett országok más fejlett államokban megvalósuló kibocsátás-csökkentési beruházásokat hajtanak végre és az elért ÜHG kibocsátás-csökkentéstnek megfelelő egységeket, ERU-kat (emission reduction unit) megkapja a beruházó. Az így szerzett egységeket később az adott ország beszámíthatja vagy kereskedhet vele. Másképp: egy cég másik országban beruház egy olyan projektbe, melynek eredményeként kibocsátás- csökkentés jön létre – ennek a csökkentésnek egy részét a cég „haza viheti” és otthon ennyivel többet bocsáthat ki. Fontos feltétel, hogy a beruházás csak a kibocsátás csökkentés miatt legyen kifizetődő – „busines as usual” projektek nem kaphatnak elismert kibocsátás-csökkentést. tiszta fejlesztési mechanizmus- „clean development mechanism” (CDM): a JI-tól abban különbözik, hogy ebben az esetben egy kiotói vállalást nem teljesítő, fejlődő országban történik a beruházás. A fejlődő országban elért kibocsátás-csökkentésnek megfelelő mértékű egységeket, CER-eket (certified emission reduction) kap a beruházó fél.
Rugalmassági mechanizmusok a Kiotói Jegyzőkönyvben II. nemzetközi kibocsátás kereskedelem- „ international emission trade” (IET) által
az Annex I-es államok a kijelölt kibocsátási mennyiségük (AAU)(assigned amount unit) egy részével kereskedhetnek. A kereskedés létrejöhet kibocsátás-csökkentési vállalással rendelkező országok között, amelyek ratifikálták a Kiotói Jegyzőkönyvet. A cég, amely kevesebbet bocsát ki, mint amennyi engedélye van, a felesleget eladhatja, míg olyan cégek, melyeknek a kibocsátása több mint az engedélye, engedélyeket kell vennie másoktól. Mindezek
mellett ún. „nyelők” használata is engedélyezett, melyek ÜHGcsökkentésüket nem egy régebbi értékhez mérten érik el, hanem erdészeti, földhasználati beruházásokkal valósíthatnak meg (LULUCF: Land-Use, Land-Use Change and Forestry) ÜHG „elnyelést”. A nyelők az elnyelt ÜHG mennyiségnek megfelelő ún. RMU (Removal Unit) hoznak létre. A Részes Felek maximum az évi kibocsátásaiknak megfelelő 1%-os mértékben használhatnak fel Nyelőket, ill. RMU-kat a kötelezettségük teljesítésére és csak az első kereskedési időszakban (2008-2012).
Marrakeshi Határozatok (Marrakesh Accords) A Marrakeshi Határozatokat a COP 7 fogadta el, pontosítva
pontosítják a rugalmassági mechanizmusok szabályait, feltételrendszerét. A rugalmassági mechanizmusokban való részvétel feltétele: 1. a Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálása 2. a kibocsátható mennyiség AAU-kban való meghatározása 3. ÜHG-kibocsátásokat és nyelők általi eltávolításukat becslő nemzeti rendszer felállatása 4. nemzeti regiszter felállítása 5. évente ÜHG-kibocsátási leltár benyújtása
Hogyan tárgyalunk? I. Tárgyalási ágak:
- Conference of the Parties (COP): UNFCCC - Conference of the Parties (CMP): Kiotói Jegyzőkönyv - Subsidiary Body for Implementation (SBI) - Subsidiary Body for Scientific and Technological Advice (SBSTA) - Ad Hoc Working Group on Long Term Cooperative Action (AWG-CA) - Ad Hoc Working Group on the Kyoto Protocol (AWG-KP) - Ad Hoc Working Group on the Durban Platform for Enhanced Action
Hogyan tárgyalunk? II. COP/CMP minden év november végén-december elején 2 hét + döntés
alapján köztes ülésszakok Nyitó plenárisok minden tárgyalási ágon: agenda elfogadása, nyitó hozzászólások Később AWG tárgyalási ágak és SB-k ülései egyes napirendi pontonként „Contact groups”: szövegezés (text, draft text, honnan jön?, hová megy? Koppenhága sikertelenségének egyik oka) „Informal groups”: zártkörű egyeztetések innen vissza AWG-re Záró plenárisok, döntések elfogadása Főtárgyalók Civilek, megfigyelők nem minden ülésre vannak beengedve Civil negyed, sátrak, tüntetések
Érdekcsoportok • • • •
• •
The Alliance of Small Island States: AOSIS – kis szigetországok szövetsége Európai Unió BASIC – Dél-Afrika, Kína, Brazília, India Umbrella Group: olyan fejlett országok, amelyek nem EU tagok, szabadon lehet hozzájuk csatlakozni, általában ők alkotják: Ausztrália, Kanada, Norvégia, Új-Zéland, Japán, Orosz Föderáció, USA, Environmental Integrity Group: Dél-Korea, Mexikó, Svájc G77 & China, ezen belül: - Group of Latin America and the Caribbean - Latin-Amerika és a Karib-térség - Least Developed Countries – legkevésbé fejlett országok - Alliance of Small Island States AOSIS – kis szigetországok szövetsége - African Group – Arfikai Csoport
Miről tárgyalunk?
Legégetőbb kérdések A Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszaka 2012. december 31-én lejár.
Merre tovább? Egyik lehetőség a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának aláírása. De így csak a fejlett, Annex B („B Melléklet”országok) tennének vállalásokat. Azonban eltelt 20 év, és többek között Dél-Koreát már nehéz fejlődőnek tekinteni. A keretegyezmény osztályozási rendszerének felülvizsgálata várat magára, a várható tiltakozás miatt nincs rá esély. Ezért egyértelmű, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakát csak a jelenlegi fejlett országok, és azoknak is csak egy része írná alá: a világ üvegházhatású gáz-kibocsátásának mindössze kb. 16 %-a!!! Mi lehet a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának alternatívája? Egy új, jogilag kötelező erejű, minden nagy kibocsátóra kiterjedő megállapodás. Durban mandátumot adott ennek tárgyalására (Ad Hoc Working Group on the Durban Platform for Enhanced Action.) - a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakáról, valamint az új megállapodásról szóló tárgyalások egymással párhuzamosan zajlanak. A mitigáció kérdése, a kibocsátás-csökkentés szintje. Adaptáció. Finanszírozás!
És sok más téma… AWG -LCA Közös vízió: érint valamennyi érzékeny pontot, így a kibocsátás-csökkentési célok összesített mértékét és időbeli horizontját, valamint a finanszírozás egyes kérdéseit is. A fejlődő országok a történelmi felelősségre hivatkoznak, a fejlettek inkább a hosszú távú globális célt szeretnék szerepeltetni a szövegben. „Közös, de megkülönböztetett felelősség" elve (common but differentiated responsibility, CBDR) mindig hivatkozási alap a tárgyalások során. Monitoring, jelentéstétel és ellenőrzés: nem pusztán fejletteknek, fejlődőknek is! Szektor-specifikus tevékenységek: mezőgazdasági kibocsátások, nemzetközi hajózás és légiközlekedés kibocsátásai Technológia-transzfer: fejlett országok támogassák a környezetbarát technológiák fejlesztését és elterjesztését a fejlődő és legkevésbé fejlett országokban A klímaváltozás hatásaira adott válaszok gazdasági és társadalmi következményei (response measures) Stb. AWG-KP Lesz AAU-többlet 2012. december 31. után? Mechnizmusok Földhasználat és földhasználat-változás (LULUCF) Stb.
Jogi ügyek I. Mindent
„behálózunk”, azaz felmerülnek jogi kérdések technológia-transzfer, finanszírozás (pl. új Zöld Klímaalap felállítása), mechanizmusok, stb. terén. A klasszikusan jogi ügyek az alábbiak: A klímavédelmi rezsim jogi formája 1. Jogi tárgyalás AWG-LCA alatt: új, mindenki nagyobb kibocsátót magában foglaló, jogilag kötelező erejű megállapodás 2. Jogi tárgyalás AWG-KP alatt: a Kiotói Jegyzőkönyv eseteleges második kötelezettségvállalási időszakának jogi kérdései GAP (a két kötelezettség-vállalási időszak közötti űr) esetén van megoldási lehetőség? Felmerülő javaslatok: - nemzetközi szerződés ideiglenes alkalmazása: az EU tagállamok egy részében ugyanannyi időt vesz igénybe ennek elfogadása, mint maga a második kötelezettségvállalási időszak ratifikálása - az első kötelezettségvállalási időszak meghosszabbítása 3. Durban Platform csak az új megállapodással fog foglalkozni
Jogi ügyek II. COP/CMP döntések kötelező ereje: a keretegyezmény, illetve a Kiotói
Jegyzőkönyv legfőbb szervei (COP/CMP) által hozott döntések elvileg kötelező erejűek, hiszen a Részes Felek elfogadták őket. Azonban kényes kérdésekben felmerül, hogy a COP/CMP döntések nélkülözik a kötelező erőt, hiszen nem lettek ratifikálva. politikai akarat kérdése a betartásuk. EIT’s (econimies in transition) = átmeneti gazdaságú országok: AWGLCA alatt (összefügg az egész keretegyezmény osztályozási rendszerével) és AWG-KP alatt (maradjon-e a megkülönböztetés a Kiotói Jegyzőkönyvben?) tárgyalják a témát. Kazahsztán: a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszaka alatt akartak ahhoz csatlakozni, ezzel azonban hatást gyakoroltak volna az AAU-k mennyiségére is. (EU-kazah bilaterális az uniós jogi szakértői csoporttal)
Jogi ügyek III. Török kérdés: 2001-ben csatlakoztak a fejlett országok körébe (saját
maguk kérték felvételüket) – most azonban látják, hogy sok, náluk fejletlenebb ország sem csatlakozik a fejlettek táborába, ezért a törökök sem akarnak vállalást tenni. Intézkedések a nemzetközi tárgyalásokon: civilek részvételének erősítéséről is folynak egyeztetések. Civil nyomás annak érdekében, hogy minél több ülésen vehessenek részt. A tiszta fejlesztési mechanizmus végrehajtásáért felelős szerv (CDM Executive Board) döntései ellen való fellebbezési eljárás kidolgozása A keretegyezmény tisztségviselőinek mentelmi joga: szövegező tárgyalások folytatódnak 2012 júniusában, Bonnban. Eljárási kérdések megválaszolása is a jogászok feladata: pl. nem vehető napirendre olyan beadvány tárgyalása, amelyet a COP-ot megelőző 6 hónappal korábban nem küldtek meg a keretegyezmény Titkárságára.
Eközben az EU… A soros elnökség reggelre elkészíti az eldöntendő kérdésekről szóló
dokumentumokat. Reggel hazai koordináció, majd EU-koordináció (ezzel párhuzamosan általában a többi érdekcsoport is koordinál.) Délelőtt 10-től este 6-ig ENSZ-es ülések folynak ezernyi szálon. Főtárgyalók képviselik az EU álláspontját a szakértők körében. Este 6-tól az EU szakértői csoportjai (Expert Groups) találkoznak a következő témákban: jogi ügyek, mechanizmusok, finanszírozás, technológia, adaptáció, tudományos háttér, … Soros elnökség feladata: 1. közös EU-álláspont kialakítása 2. kommentek kezelése 3. dokumentumok elkészítése 4. EU-logisztika 5. Stb.
Képek, sztorik
Fossile of the day – EU és a Finnországban élő francia ösztöndíjas Claudia (Venezuela) & Japán Tuvalu és az időeltolódás Jeff, az amerikai jogi főtárgyaló tud magyarul Kis csoport vonulása – Bangkok agenda fight Ülések megszakítása: az EU/G77/… koordinál Mama halála után 1 perces csend – „mindenki” ismer „mindenkit” Meditáló szoba Kínai hadihajók Cancún Messe – NGO-k elkülönítve Netterem és magyar srác a Friends of the Earth-től Mélygarázs és több millió forintos belga sátor CCTV, „time to be announced” a legtöbb „Party” egy idő után nem fogékony a tüntetésekre Hívják Putyint Fülesekre szinte mindig szükség van Bonn: magyar elnökségi iroda a német minisztériumban Durban utolsó utáni napja: átfoglalt repjegyek
Az Európai Unió klímavédelmi céljai Az Európai Unió célja, hogy a világ vezető klímabarát csoportosulásává váljon. - Ennek
elérése érdekében 2008 decemberében az EU elfogadta a klíma-és energiacsomagot. Alapelvek: 20-20-20, azaz 2020-ra
1. az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 %-kal való csökkentése az 1990-es szinthez képest 2. az energiafogyasztás 20%-ának megújuló energiából való fedezése 3. az energia-hatékonyság növelése: energia-felhasználás 20 %-kal történő csökkentése 2050-re a kibocsátások legalább 50 %-os csökkentésére van szükség az 1990-es szinthez képest. Kapcsolódási pontok a keretegyezménnyel:
1. az EU saját belső szabályait a 2 Celsius fokos globális célt szem előtt tartva állapítja meg 2. kvóták
30%? 1.
Az IPCC ajánlása szerint 2020-ig 25-40 % kibocsátáscsökkentés szükséges fejlett országok esetében. A klímaés energiacsomagban 20 %-ot vállalt az EU, fenntartva a 30 %-ra való fellépés esélyét abban az esetben, ha minden Részes Fél ehhez hasonló mértékű vállalást tesz.
2.
A gazdasági válság hatására 20 % elérése egyszerű, és a 30 %-ra való fellépés is olcsóbbá vált.
3.
EU-n belüli döntés még nem született a tárgyban.
Klíma-és energiacsomag CÉLOK: A klíma- és energiacsomag nagy jelentőségű mind a környezetvédelm, mind a gazdasági fejlődés szempontjából. A csomag segítségével az EU egy erőteljes, dinamikus gazdaságfejlesztési stratégiát kíván felépíteni. Arra számít, hogy összehangolt programokkal néhány éven belül vezető szerepet tud játszani az energiahatékony berendezések és technológiák gyártásában, továbbá az ilyen jellegű szolgáltatások nyújtásában. Ezzel a stratégiával fellendíthető a K+F tevékenység, a gazdasági növekedés gyorsulhat, bővülhet a foglalkoztatás, különösen a jól képzett szakemberek számára. Csökkenő kibocsátás jobb technológiák iránti igény K+F gazdasági fellendülés TARTALOM: Az emisszió-kereskedelmi rendszert (ETS) szabályozó irányelv módosítása A tagállamok közötti erőfeszítések megosztása az ETS-en kívül eső szektorokban A megújuló energiaforrások elterjedésének előmozdítása A szén-dioxid megkötése és geológiai tárolása (CCS) A személyautók CO2-kibocsátásának csökkentése VÉGREHAJTÁS: Tagállami jogalkotás Éghajlatváltozási Komitológiai Bizottság (Climate Change Committee, CCC): rendeletek, útmutatók megírása, jogalkotást és végrehajtást segítő fórumok szervezése
Erőfeszítés-megosztási határozat és CCS Erőfeszítés-megosztási határozat:
- olyan szektorokat érint, amelyek nem szerepelnek az ETS-ben: közlekedés, háztartások, mezőgazdaság - ezekben a szektorokban 2020-ban kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége nem haladhatja meg 10%-nál magasabb mértékben az ugyanezen ágazatokban 2005-ben kibocsátott összes mennyiség szintjét - lehetőség lesz a kereskedésre A szén-dioxid megkötése és geológiai tárolása (CCS)
- szén-dioxidnak a földfelszín alatti geológiai formációkba történő besajtolása és tárolása, ellenőrzése, a szén-dioxid csővezetéken történő szállítása - fontos a környezetvédelmi hatóság bevonása az engedélyezési eljárásba - Magyarország még nem ültette át az irányelvet
Emisszió-kereskedelmi rendszer (EU ETS) I.
2005 elején indult el a világ első vállalati szintű rendszere, amelyben üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó kvóták kerülnek megállapításra. Az EU ETS a Kiotói Jegyzőkönyv rugalmassági mechanizmusaira építkezik: együttes végrehajtás - „joint implementation” (JI) tiszta fejlesztési mechanizmus- „clean development mechanism” (CDM) nemzetközi kibocsátás kereskedelem- „ international emission trade” (IET) Alapelvek: - Korlátozáson és kereskedelmen alapuló rendszer - A megadott ágazatok létesítményeinek kötelező a részvétel (áram- és hőfejlesztő ipar, nagy energiaigényű ipari ágazatok, pl. tüzelőberendezések, kőolajfinomítók, vas-és acélüzemek, cement-, üveg-, tégla-, kerámia-, papírgyárak.) Az EU ETS-ben a szén-dioxid kvótáknak ára van, így ösztönözhető a fejlett technológiák alkalmazása minél kevesebb a létesítmény kibocsátása, annál költséghatékonyabb a működése. Ezáltal az üzleti életnek is foglalkoznia kell a klímaváltozás hatásainak minél kreatívabb kezelésével. ETS kiterjedése: - 11 ezer nagy energiafelhasználású létesítmény kibocsátása (Magyarországon 240) - 2012-től az európai repterekre érkező és onnan induló légi járatok kibocsátása (tiltakozik: USA, Kína, India, stb.)
Emisszió-kereskedelmi rendszer (EU ETS) II.
Az EU ETS a már elmondottak által tiszta technológiák meghonosítását ösztönzi a fejlődő országokban is. A rendszerben ugyanis lehetőség van arra, hogy az uniós létesítmények saját kibocsátásaik egy részét kiváltsák CDM és JI projektekből származó egységekkel. Az ERU-k és a CER-ek is elszámolhatóak az ETS-ben, ezáltal összekötve a Kiotói Jegyzőkönyv által megalkotott rendszert az unióssal. Az EU ETS magját a „kvóta”, azaz a kibocsátási egység alkotja. A tagállamoknak nemzeti kiosztási tervükben nyilvánosságra kellett hozniuk az egyes létesítményeknek adott kibocsátási egységek számát. Mivel ez a mennyiség minden létesítmény számára korlátozott, létrejön az a hiány, amely a kereskedelmet ösztönzi. Amelyik létesítmény többet bocsát ki, mint amennyi kibocsátási egységet kapott, két út közül választhat: 1. kibocsátási egységeket vásárol 2. technológia-fejlesztést hajt végre Az ETS-ben részt vevő létesítményeket további kötelezettségek terhelik: kibocsátásaikat nyomon kell, hogy kövessék és kibocsátásaikról hitelesített jelentéseket kell készíteniük. A hitelesített jelentés alapján történik a „visszaadás”, az elszámolás: annyi kibocsátási egységet kell az államnak az adott kereskedési év végén visszaadni, amennyi a tényleges kibocsátás volt. „A nyomon követés, a jelentés és annak hitelesítése nélkül széthullana a rendszer. „(Artur RungeMetzger, Európai Bizottság)
Egyes kvótafajták 6 fajta egység létezik jelenleg (AAU, ERU, CER, RMU, EUA, AEUA.) AAU és RMU egységekkel államok vagy felhatalmazottjaik kereskedhetnek, a többivel magánszemélyek is. AAU: a Kiotói Jegyzőkönyvben az állam által tett vállalásnak megfelelő kibocsátható mennyiségi egység, mely az állami számlán van nyilvántartva a nemzeti jegyzékben. Az AAU ún. „kiinduló egység”, ebből állítják ki az EUA-kat, vagy vonnak le a kiállítandó ERU-knak megfelelő AAU-mennyiséget. Kérdés, hogy a Kiotóti Jegyzőkönyv esetleges második kötelezettségvállalási időszaka esetén átvihető lesz-e az új időszakba. ERU: JI projekt eredményeképpen létrejövő egység, mely elszámolható az EU ETS-en belül is. CER: a CDM eredményeképpen létrejövő egység, mely elszámolható az EU ETS rendszerben. Ebben az esetben a beruházásra fejlődő országban kerül sor. RMU: a nyelők által létrejött kibocsátás-csökkentés alapján létrejött egység. Csak a Kiotói Jegyzőkönyv vonatkozik rá, az EU ETS nem. Semmiképpen nem vihető tovább 2012. december 31. után. EUA: az európai kibocsátási kereskedelem egysége, a nemzeti kiosztási lista alapján van meghatározva. Az EU-n belül szabadon lehet vele kereskedni magánszemélyeknek is. AAU-ból képzik. AEUA: légiközlekedési kibocsátási egység, a légijármű üzemben tartó által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog VER és egyéb egységek: nem hivatalos egységek, a Kiotói Jegyzőkönyv által alkotott rendszerben, ill. az EU ETS-ben sem használhatóak fel.
A kibocsátások nyomon követése, jelentése és ellenőrzése A létesítményeknek az illetékes hatóságtól engedélyt kell
kérniük kibocsátásokra, nyomon kell követniük azokat, majd minden naptári evet követően jelenteniük kell az EU ETS körébe tartozó üvegházhatású gázok hozzájuk kapcsolódó kibocsátásait. A jelentést külön jogszabály szerint hitelesítők hitelesítik. Minden naptári évet követően a létesítményeknek vissza kell adniuk a kibocsátásuknak megfelelő kibocsátási egységet. Ezek az egységek törlésre kerülnek annak érdekében, hogy ne lehessen őket újra felhasználni.
Változások 2013. január 1-jétől Az EU ETS 3. kereskedési időszaka 8 évig, 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig fog tartani. A hosszabb időszak előreláthatólag
hozzájárul majd a rendszer kiszámíthatóságának növeléséhez, a hosszú távú beruházások ösztönzéséhez. Az EU ETS hatáskörébe tartoznak majd (a légiközlekedés 2012-es bevonása mellett), további ipari ágazatok és olyan létesítmények, amelyek a CO2 szállításával és geológiai tarolásával foglalkoznak. Összehangolt szabályok a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére, hitelesítésére vonatkozóan. (Akkreditálás!) 2013-tól az árverésre bocsátás lesz a kibocsátási egységek kiosztásának alapvető elve a tagállami kiosztás helyett. Ez várhatóan ösztönzi az újabb technológiákba történő beruházásokat.
Magyar klímavédelmi jogalkotás 1.
A jogalkotás folyamata általában Az ún. közigazgatási egyeztetés nyilvános! Az elektronikusan elérhető jogszabályokat véleményezni lehet. 2. A magyar klímavédelmi jogszabályok az ENSZ, illetve az Európai Unió szabályrendszerét ültetik át a magyar jogrendszerbe. 3. Állami szervek: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség; Országos Meteorológiai Szolgálat
Áttekintés I. 1995.
évi LXXXII. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről 2007. évi IV. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről 2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 1/2009. (II. 10.) KvVM rendelet a Magyar Köztársaság területén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében megvalósuló együttes végrehajtás hitelesítőire vonatkozó szakmai és személyi követelményekről, valamint a hitelesítés szabályairól
Áttekintés II. 2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek
kereskedelméről 347/2006. (XII.23.) Korm.rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 18/2011. (II. 28.) Korm. rendelet a légiközlekedési tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásáról 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelet a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól 96/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól
Áttekintés III. 345/2009.
(XII. 30.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos adatszolgáltatásról 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről 8/2011. (III. 17.) NFM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységről 32/2005 KvVM rendelet (XII. 27) az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási díjairól 38/2006 (VIII. 22.) KvVM-PM együttes rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól
Klímatörvény? Nem EU-s kötelezettség, hanem magyar kútfőből származna. A magyar Országgyűlés 2009. június 24. napján elfogadta a 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatot az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. Az OGY határozat alapján az éghajlatvédelmi kerettörvény tervezetét 2010. február 28. napjáig kell benyújtani az Országgyűlés elé. A magyar klímatörvényt napjainkig még nem fogadta el az Országgyűlés.
2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről I. A törvény hatálya (1. §) A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával összefüggő tevékenységeket végző természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (3. §) Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el. Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát az annak elfogadását követő két év elteltével, azt követően öt évente felülvizsgálja.
2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről II. A Nemzeti Éghajlatváltozási Program (3. §) A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtására, a nemzetközi kötelezettségvállalásokra és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás igényeire tekintettel a kibocsátások csökkentésére, illetve korlátozására tett kötelezettségek meghatározása és teljesítése, tényleges és várható eredményeinek ellenőrzése érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Program) fogad el. Az Éghajlatváltozási Programot két éves időszakokra kell meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és előírásokat. A Kormány az Országgyűlés előtt évente beszámol a Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartása, adatszolgáltatás (4. §) A környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésben az energiapolitikáért felelős miniszterrel, valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként Nemzeti Kibocsátási Leltárt készít. A szükséges adatokkal rendelkező állami szervek kötelesek az adatszolgáltatásra. Az állami meteorológiai szolgálat külön jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezheti azt, aki ezen kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget.
2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről III. Nemzeti forgalmi jegyzék (5. §) A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása közhiteles és nyilvános nemzeti forgalmi jegyzékben történik. A jegyzékkezelő az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kiotói egységeket a nemzeti forgalmi jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A kibocsátási jogosultságok feletti vagyonkezelői jogot az energiapolitikáért felelős miniszter gyakorolja. A nemzeti forgalmi jegyzékben számlával rendelkezők külön jogszabályban meghatározott számlavezetési díjat kötelesek fizetni. Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos adatok nyilvánossága (6. §) Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával kapcsolatos adatok, így különösen az Éghajlatváltozási Stratégiára, az Éghajlatváltozási Programra, a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokra vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek. Nemzeti jelentéstétel (7. §) Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával, és egyéb éghajlatváltozással kapcsolatos jelentéstételt a miniszter teljesíti a 280/2004/EK határozat rendelkezéseinek, illetve a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.
2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről IV. A kiotói egységek létrejötte és megszűnése (8. §) A Jegyzőkönyv alapján keletkező kiotói egységek a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó, külön jogszabály szerint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogok. A kiotói egység a nemzeti forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, illetve a jegyzékből való törléssel szűnik meg. A kiotói egységek vagyonkezelője gondoskodik az adott kötelezettségvállalási időszak végén a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről. A kiotói egység csak az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően szerezhető meg, illetve ruházható át. A kibocsátási jogosultságokkal való gazdálkodás (9. §) A kincstári vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok értékesítési eljárása során az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. Törvény, az Üht., valamint e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A kibocsátási jogosultságok feletti vagyonkezelői jogot a miniszter gyakorolja. A vagyonkezelői jogot a miniszter az általa kijelölt központi költségvetési szerv útján is gyakorolhatja. A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről a nemzeti forgalmi jegyzékben való bejegyzésüket követő 21 napon belül a miniszter tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet. A kibocsátható mennyiség egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről, illetve törléséről a miniszter évente tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.
2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről V. Részvétel nemzetközi rugalmassági mechanizmusokban (11. §) Magyarország területén megvalósítandó együttes végrehajtásban jogi személyek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt. Magyarország területén a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően megvalósított együttes végrehajtás teljesítése után a miniszter kibocsátás-csökkentési egységeket állapít meg és ad át az együttes végrehajtásban résztvevő befektető országnak, illetve a befektető ország meghatalmazásával rendelkező szervezetnek. Az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát és a projekt megvalósításáról és működtetéséről készített éves jelentést a kibocsátáscsökkentési tevékenység végrehajtója a Kormány rendeletében meghatározott módon, együttes végrehajtás hitelesítővel hitelesítteti.
323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól Részletes rendelkezések a következőket illetően: nemzeti forgalmi jegyzék; számlavezetési díj; kiotói egységek vagyonkezelése; együttes végrehajtás projektek és tiszta fejlesztési mechanizmus projektek megvalósításának eljárási szabályai Zöld Beruházási Rendszer A kiotói egységek értékesítéséből származó, pénzügyileg teljesített ellenérték terhére Zöld Beruházási Rendszert működtet az energiapolitikáért felelős miniszter, amely keretében pályázatok útján támogatás nyújtható a az alábbi célokra. a) épületenergiahatékonyság növelése, b) megújuló energia felhasználásának növelése, c) távfűtő rendszerek hatékonyságának növelése, d) alacsony energiafelhasználású épületek építésének elősegítése, e) világítási és közvilágítási rendszerek energiahatékonyságot növelő modernizációja, f) nyelők létesítésének elősegítése, g) a közlekedési szektorban megvalósuló kibocsátás-csökkentés, h) környezetbarát minősítéssel rendelkező háztartási gépekre, valamint elektronikai eszközökre való csere támogatása, amennyiben az költséghatékony módon igazolható kibocsátás csökkentést eredményez hosszú távra, illetve i) egyéb kibocsátás-csökkentési feladatok megvalósítása.
zbr.kormany.hu pályázatok
A Zöld Beruházási Rendszerről részletesebben I. Eddigi pályázati lehetőségek: Klímabarát Otthon Panel Alprogram Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram Energiatakarékos Háztartási Gépcsere Alprogram Energiatakarékos Izzócsere Alprogram Mi Otthonunk Felújítási és Új Otthon Építési Alprogram Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram
A Zöld Beruházási Rendszerről részletesebben II. A ZBR-ről támogatás a) vissza nem térítendő támogatás, ezen belül támogatás, kamattámogatás, b) visszatérítendő támogatás, c) egyéb kifizetés formájában nyújtható. A pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, tartalommal, formában és nyomtatványon a miniszter által kijelölt döntés-előkészítő szervhez kell benyújtani. A benyújtott pályázatokról a miniszter írásban dönt. A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés várható és vállalt mértékét, valamint annak igazolási módját. A Zöld Beruházási Rendszer keretében nyújtott támogatások ellenőrzésének célja a) a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának elősegítése, b) a Zöld Beruházási Rendszer működési problémáinak feltárása és a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések megtétele, c) a támogatott beruházás végrehajtása során létrejött kibocsátás-csökkentés ellenőrzése a pályázati feltételekben meghatározott módon.
2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről I. A törvény célja, hogy az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében, valamint más, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekben való részvétel feltételeinek megteremtésével Magyarország csökkentse az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatát. A kibocsátások nyomon követése, jelentése és a jelentések hitelesítése (5. §) A légijármű üzemben tartó az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti, valamint az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz kibocsátását köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni. Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles hitelesített jelentés szerinti tárgyévi kibocsátási mennyiséget rögzíteni a nemzeti forgalmi jegyzékben. A kibocsátási jelentést az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó a Kormány rendeletében meghatározott módon, egyéni hitelesítővel vagy hitelesítő szervezettel hitelesítteti.
2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről II. A kibocsátási egységek kiosztása (8. §), Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztása a légijármű üzemben tartóknak (10/A. §) A légijármű üzemben tartó minden egyes kereskedési időszakra a miniszternél kérelmezheti térítésmentesen kiosztható légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását. A kérelmeket a miniszter a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti kereskedési időszakra vonatkozóan 2011. június 30-ig, majd azt követően a kérelemmel érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően legalább 18 hónappal megküldi a Bizottságnak. Az adminisztrációért felelős tagállam a Bizottság határozata alapján, annak elfogadását követő 3 hónapon belül határozattal közzéteszi a kérelmet benyújtó minden egyes légijármű üzemben tartó részére az adott időszakra kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek teljes számát, és az egyes üzemben tartók számára az egyes évekre kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek számát. A környezetvédelmi hatóság a tárgyév február 28-áig gondoskodik a légiközlekedési kibocsátási egységeknek a légijármű üzemben tartó számláján való jóváírásáról. Számlanyitás 2012. január 30-tól lehetséges.
2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről III. Az ÜHG-egységek visszaadása (11. §) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet vagy légiközlekedési kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a Magyar Állam részére. Az ÜHG-egységek átruházása (12. §) Az ÜHG-egységek az EGT-megállapodásban részes államok, az ott lakóhellyel rendelkező bármely természetes személy, székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére szabadon átruházhatók. Új belépők (3. § g pont) új belépő: azon üzemeltető, amely a Nemzeti Kiosztási Tervnek az Európai Bizottság részére jóváhagyás céljából történt benyújtását követően kapott kibocsátási engedélyt, vagy a létesítmény jellegének, működésének megváltozása, továbbá - a Nemzeti Kiosztási Tervben megállapított mértékű - bővítése következében kapott új kibocsátási engedélyt A Nemzeti Kiosztási Terv szerint az új belépő tartalékból kibocsátási egységekre jogosult üzemeltetők a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó eseményt követő december 31-ig kérhetik a minisztertől. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő.
2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről IV. Felügyeleti díj (19. §) Az üzemeltető a kibocsátási engedély jogerőre emelkedésétől, a légijármű üzemben tartó pedig a légiközlekedési kibocsátási egységeknek a számláján történő jóváírása napjától éves felügyeleti díjat köteles fizetni a tárgyévet követő év február 28-ig. A környezetvédelmi hatóság a felügyeleti díjat az ÜHG-egységek kereskedelmi rendszerének működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja. A felügyeleti díjat megállapító végrehajtási rendelet: 38/2006 (VIII. 22.) KvVM-PM együttes rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól
213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól I. A kibocsátási engedély (1. §) Üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által kiadott kibocsátási engedély alapján végezhető. „ekhe-engedélyhez fűződő viszony: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. A kibocsátási engedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit a rendelet 2. melléklete állapítja meg. A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító engedélyben foglaltakra tekintettel kiadja, ha megállapítja, hogy az üzemeltető képes az üvegházhatású gázok kibocsátásait nyomon követni és arról jelentést tenni. A kibocsátások nyomon követése, jelentéstétel (2. §) Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gázkibocsátását nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő március 31-ig külön jogszabály szerint hitelesített jelentést tenni. A környezetvédelmi hatóság jogosult - az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan, az engedélyben és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges további rendszeres, illetve eseti információkat kérni.
213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól II. A kibocsátási egység jóváírása és törlése (9. §) A jegyzékkezelő a kibocsátási egységek esedékes éves mennyiségét minden év február 28-ig írja jóvá az üzemeltető számláján. A jegyzékkezelő törli a kibocsátási egységet: a) a kibocsátási egység jogosultjának a jegyzék kezelőjéhez eljuttatott nyilatkozata alapján bármikor; b) a visszaadást követően az adott év június 30-án; c) a kereskedési időszak végét követő év május 1-jén, ha a kibocsátási egység még nem került törlésre az a) vagy b) pont szerint. Vis maior-kiosztás (10. §) Vis maior-kiosztás vonatkozásában elháríthatatlan külső oknak minősül különösen létesítmény kibocsátásának növekedését közvetlenül eredményező, olyan előre nem látható esemény vagy akadály – így természeti katasztrófa, rongálás, fegyveres cselekmény -, melynek kiküszöbölése az üzemeltetőtől fokozott gondosság mellett sem várható el. Vis maior-kiosztásra irányuló kérelmet az üzemeltető az elháríthatatlan külső ok felmerülését követő év január 15-ig nyújthat be a környezetvédelmi hatósághoz. A kérelemben meg kell jelölni, hogy az elháríthatatlan külső ok milyen mértékű többletkibocsátást eredményezett. A környezetvédelmi hatóság a kérelmet haladéktalanul továbbítja a miniszterhez, ő pedig a Bizottsághoz. A Bizottság jóváhagyását követően a miniszter határozatot hoz a kibocsátható mennyiségről, és a jóváírás érdekében értesíti a jegyzékkezelőt.
213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól III. Jogkövetkezmények (19. §) üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység folytatása kibocsátási engedély nélkül: kibocsátási engedély iránti kérelem beadásáig terjedő időszakra napi húszezertől százezer forintig terjedő bírság az üzemeltető az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem megfelelően végzi: ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság az üzemeltető jelentési kötelezettségének nem tesz eleget: ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság amennyiben a környezetvédelmi hatóság a hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt kötelezi a kibocsátási egységmennyiség visszaadására bezárás bejelentésének elmulasztása esetén a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt - e kötelezettsége teljesítéséig - napi húszezertől százezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget: a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszegű egyszeri bírság
213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól IV. Közös teljesítés (12. §) Azonos tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkező létesítmények üzemeltetői írásban megállapodhatnak, hogy a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségüket az első, illetve a második kereskedési időszak alatt az általuk kiválasztott teljesítési megbízott útján teljesítik (közös teljesítés). Harmadik kereskedési időszakban már nem! Számlavezetési díj (16. §) A kibocsátási egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért a rendelet 7. mellékletében meghatározott számlavezetési kell fizetni.
További jogszabályok I. 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről A) 8. § (1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként a) a minisztert, b) az OKTVF-et, c) a felügyelőséget, d) az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ) ….. jelöli ki. B) 9. § (3) bekezdés: Az OKTVF jár el az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvényben foglalt környezetvédelmi hatóságként, ideértve a légijármű-üzemeltető által benyújtott figyelemmel kísérési terv jóváhagyását.
C) A Kormány az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az OKTVF-et jelöli ki.
További jogszabályok II. 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelet a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól 96/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről A KIOSZTÁS SZABÁLYAI VÁLTOZNI FOGNAK 2013. JANUÁR 1-jétől! 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól - az ÜHG-egységek állami vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről a forgalmi jegyzékbe történő bejegyzést követő 15 napon belül az energiapolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (MNV Zrt.) - az MNV Zrt. a tájékoztatástól számított 15 napon belül a miniszterrel mint vagyonkezelővel az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló törvény szerinti vagyonkezelési szerződést köt 345/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos adatszolgáltatásról - A Nemzeti Kibocsátási Leltárt és a kapcsolódó leltárjelentést az energiapolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával a z OMSZ nyújtja be minden év április 15. napjáig a Keretegyezmény Titkárságának
Díjak 1. Igazgatási szolgáltatási díj 32/2005 KvVM rendelet (XII. 27) az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási díjairól az üvegházhatású gázkibocsátások engedélyezési eljárásáért 2. Felügyeleti díj 38/2006 (VIII. 22.) KvVM-PM együttes rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól a rendszer működtetéséért 3. Számlavezetési díj 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól kibocsátási egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért
Hitelesítés I. Jogszabályok: 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről 8/2011. (III. 17.) NFM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységről 1/2009. (II. 10.) KvVM rendelet a Magyar Köztársaság területén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében megvalósuló együttes végrehajtás hitelesítőire vonatkozó szakmai és személyi követelményekről, valamint a hitelesítés szabályairól 1. Az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát és a projekt megvalósításáról és működtetéséről készített éves jelentést a kibocsátáscsökkentési tevékenység végrehajtója együttes végrehajtás hitelesítővel hitelesítteti. Együttes végrehajtás hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szervezet, akkreditált független hitelesítő vagy más EGT-államban feljogosított hitelesítő vehető igénybe.
Hitelesítés II. 2. Az üvegházhatású gázok kibocsátásáról készült kibocsátási jelentés és tonnakilométer jelentés hitelesítése, melynek keretében a hitelesítő, illetve a hitelesítő szakértő mérlegeli a tárgyévben végzett nyomon követési tevékenységet, megvizsgálja a nyomon követési rendszert, a jelentett adatok és a kibocsátásra vonatkozó információk megbízhatóságát, hitelességét, pontosságát, a nyomon követési rendszer műszaki továbbfejlesztésének lehetőségeit, valamint elkészíti a hitelesítői jelentést. Hitelesítőként igénybe vehető: egyéni hitelesítő és hitelesítő szervezet, továbbá az európai közösségi hitelesítő. A hitelesítőkre vonatkozó szakmai feltételek a rendeletek mellékleteiben találhatóak.
Változások 2013. január 1-jétől 1. Erőfeszítés-megosztási határozat rendelkezései megjelennek a magyar jogrendszerben 2. A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelv (CCS) várható átültetése 3. Az ENSZ-es rendszerben még nem dőlt el, hogy 2012. december 31. után átvihető-e az AAU-többlet az új kötelezettségvállalási időszakba 4. ETS: - 4.1. új kereskedési időszak megkezdődik - 4.2. Új szabályok a kiosztást illetően: A miniszter a tervezetet megküldi a Bizottságnak, majd a Bizottság jóváhagyását követően határozatban közzéteszi azt. Február 28-ig történik meg a harmadik kereskedési időszak minden egyes évében a kibocsátási egységek jóváírása az üzemeltető számláján. 4.3. Várhatóan harmonizált szabályok a nyomon követés, hitelesítés terén komitológia
