Gazsó Ferenc: Nemzedéki orientációk instabil társadalmi környezetben

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért Összefoglaló tanulmány a projektben alkalmazott módszerekről

Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata

„Az államszocializmusból az ismeretlenbe haladó magyar társadalom fiatal nemzedékének ez idáig nem adatott meg a rendszerváltáshoz fűződő reményeinek beteljesedése…A fiatal nemzedék óriási többségét a vesztesek oldalára sodorták az elmúlt évek eseményei.” Gazsó Ferenc: Nemzedéki orientációk instabil társadalmi környezetben

2



Bevezetés A vidéki életminőség és életmód meghatározó nemzetformáló, hagyományőrző és társadalmi jövőképet befolyásoló tényező. A szinte városonként, falvanként eltérő identitástudat, a térségenként eltérő néprajzi, kulturális és etnikai kultúra hatalmas értéket, összetartó erőt, kohéziót jelent a magyarság számára. A mai helyzetben új és növekvő szerepkörre tesz szert a falu és a vidék lakossága. Aktivizálásuk, megszólításuk, kormányzati támogatásuk a fejlesztés elengedhetetlen feltétele. A falusi életkörülmények javítása azonban kifejezetten gazdasági kérdés: a vidéki életmód és életminőség ugyanis csak egyfajta jólét és tartós létbiztonság esetén lehet vonzó, elfogadható és felvállalható az ott élő és felnövekvő népesség számára. A fenntartható tájhasználat következménye, hogy esztétikus élményt nyújt. A városi ember, a rohanó mindennapokból valódi pihenési lehetőséget talál vidéken. Ez a turizmus fejlődését vonja maga után. Az itt termelt élelmiszerek egészségesek, és jó beltartalmi értékkel rendelkeznek. Ez gazdasági értékkel bír. Ezek együtt munkahelyet teremtenek. A vidéki életforma új értelmet kaphat, ami nem csak a tömeges munkanélküliségről szól, hanem egyfajta életformáról.

3



1. Általános és konkrét célok bemutatása 1.1. Általános célok A „Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért” projektünk célja a Püspökladányban élő, 18-24 éves, jövedelmi szegénységgel és más hátrányokkal küzdő, nem tanuló, alacsony vagy elavult iskolai végzettséggel rendelkező nem dolgozó 100 fiatal komplex felzárkóztatása, társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának - innovatív foglalkoztatási projekt megvalósításával - történő elősegítése volt. Célul tűztük ki a társadalmi kohézió erősítését a településen, valamint a helyi szakemberek szakmai fejlesztését annak érdekében, hogy a helyi közösségben végzett munkájuk hatékonyabbá váljon. A szakemberek számára nyújtott pozitív megerősítés és a szolgáltatások átgondolása, illetve Püspökladány erőforrásainak optimalizálása révén a közösség számára új szolgáltatások jönnek létre és a hozzáférés esélye is javul. További cél volt, hogy a Püspökladányban kipróbált komplex foglalkoztatási modell más településen is adaptálhatóvá váljon, ezzel bővüljön a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők számára kifejlesztett munkaerő-piaci elhelyezkedést elősegítő programok szakmai eszköztára. A projekt megvalósítása hozzájárult ahhoz, hogy azok az álláskeresők, akik szakképzettség és munkatapasztalat hiányában vagy elavult nem piacképes szakma birtokában külső segítség nélkül nem tudnak elhelyezkedni, komplex segítséget kapjanak a munkaerőpiacra való beilleszkedéshez. Eredményként tüntethetjük fel, hogy a célcsoportba tartozó egyének problémái a projekt megvalósítása révén nem intézményenként, szétdarabolva kerültek kezelésre, hanem komplexen, egy képzési – foglalkoztatási – pszicho-szociális elemeket tartalmazó projekten belül, illetve a Tanácsadó Iroda által nyújtott szolgáltatások igénybevételén keresztül találhatták meg a szakemberek és a célcsoport tagjai közösen a megoldást problémáikra. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és a Kistérségi Egyesület a Kulturált Szabadidő Eltöltéséért konzorciumában Püspökladányban megvalósult TÁMOP 5.5.2 projektben létrejött Önkéntes Pont feladatait kiegészítve, a projekt keretei között Tanácsadó Iroda került kialakításra, ahol a célcsoport tagjai - így a képzési-foglalkoztatási projektbe be nem kerülő fiatalok is – komplex, személyre szabott szolgáltatásokban részesülhettek, annak érdekében, hogy elhelyezkedjenek, illetve iskolarendszerű vagy felnőttképzésbe kerüljenek.

4



A projektbe bevont fiatalok mindannyian egyénre szabott szolgáltatásokban részesültek, közülük 30 fő szakképzésben és kulcsképességeik fejlesztésében is részt vett, a 30 főből 15 fő támogatott foglalkoztatásba és továbbfoglalkoztatásba került, 15 helyi munkáltató pedig érzékenyítő képzésben vett részt. A projekt már a tervezéskor tartalmazta egy multimédiás tananyag kidolgozását és kipróbálását speciálisan a célcsoport számára, amely könnyebben befogadhatóvá teszi számukra az elsajátítandó ismereteket. A projekt elemei rögzítésre kerülnek részben írásban, részben film formájában, így azok elterjeszthetővé válnak más szervezetek körében is. A nagy munkanélküliség, mint társadalmi és nemzetgazdasági probléma jelentkezik. A munkanélküliség, mint folyamat vagy jelenség nem bízható a piacgazdasági folyamatokra, azt kezelni kell, tehát szükséges az állami és közösségi szerepvállalás. A cél a stabil foglalkoztatás elérése, bár ez önmagában még nem elegendő a minőségi élethez, a kistérségben élők számára a belső összetartozás, identitástudat erősítése céljából nagyon lényeges a meglévő kulturális és térségi hagyományok ápolása, kiterjesztése, és a ritka környezetei értékek megbecsülése. Összehangolt és aktív cselekvésekre van szükség, ha ugyanis ez nem következik be, a kistérség állapota fokozatosan tovább romlik, elmaradottsága növekszik, és a jelenleg adott lehetőségek nagy része elszalasztott lehetőséggé válik. A globalizáció okozta nehézségekből való kilábalás a komplex vidékfejlesztéstől, tehát a fenntarthatóságtól, az alternatív erőforrások kihasználásától és a társadalom szemléletváltásától, illetve összefogásától remélhető. Az ilyen irányú fejlesztés egy esély arra, hogy a kistérség szintjén is egyensúlyt teremtsen a környezet, a természeti erőforrások és a társadalmi, gazdasági dimenziók, valamint a tudás, a kultúra és az intézményrendszerek között. A lakosság megfelelő képzése segít a szemléletváltásban. A munkahely és a megélhetés alapvető feltétele a megfelelő képzettség, amely csak akkor érhető el, ha a munkanélkülieket egyáltalán rá tudjuk venni arra, hogy kimozduljanak a zárt világukból. El akarjuk érni, hogy újra a társadalom részének érezzék magukat, ne pedig kitaszítottaknak. Ezt jelenti a foglalkoztathatósági oktatás. Tehát, a sorozatos kudarcok után egyáltalán el merjenek menni egy képzésre, ezután pedig merjenek állást keresni, merjenek aktív álláskeresőkké válni. A gazdasági fejlődés és az intenzív technológiák jelentette anyagi többlet ellentétben áll a társadalom és természet érdekeivel. A napi profit mögött talajpusztulás, munkanélküliség, klímaváltozás, elszegényedés stb. halmozódik. Mivel az eddigi próbálkozások globális szinten mozogtak, szinte semmilyen eredményt nem értek el. Ezért szükséges helyi szinten

5



(kistérségi, települési) próbálkozni, hiszen a végrehajtás (képzés, előállítás, vidéki élet) egyébként is itt zajlik. A vidékfejlesztés valójában innovációként értelmezhető. A fenntartható fejlődés elvét követve a Sárréti Kistérségben a cél a térség jólétének fokozása vagy megőrzése, hogy javuljon a vidéki és városi térségek között a közkiadások, az infrastrukturális beruházások, az oktatási, egészségügyi és hírközlési szolgáltatások egyensúlya, hogy a foglalkoztatás serkentése révén növekedjen a falvakban élők esélyegyenlősége, hogy ezzel csökkenjen, sőt megforduljon az elvándorlás. A vidék- és területfejlesztés eszméje komplex és organikus megközelítésen alapul, mely átfogja a szóban forgó térségek társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységének egészét, így a természeti erőforrásokkal való gazdálkodástól és ezzel összefüggésben a táji adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdaság fejlesztésétől, a gazdaság diverzifikációján keresztül a természet és a helyi kultúra értékeinek megőrzéséig és a turizmus fejlődésének elősegítéséig. Ezért programunk egyik célja a vidéki élethez történő visszatalálás. A fiatalság motiválása a helyi értékek felkarolására, az elvándorlásuk gátlására. A természet, társadalom és gazdaság szoros összefüggésben vannak egymással, és változásaik közvetlenül érintik a lakosságot. Akár a munkanélküliség, akár a foglalkoztatottság irányából vizsgáljuk ezeket a tényezőket, mind kihatnak egymásra, illetve a lakosság életére, életminőségére. Ha a társadalom egy része mindennapi megélhetési gondokkal küzd, akkor nyilván háttérbe szorul például a környezetvédelem, megindul az élettér és az életfeltételek leromlása. Ez negatívan hat a gondolkodásra, az érzelmekre, megjelenik a bűnözés és a prostitúció, valamint nőnek az ellenük való küzdelem költségei. Egyenes következménye a lakosság árérzékenysége és a helytelen táplálkozás, illetve ennek negatív következményei. A gazdaságot tovább gyengítik - az adókiesésen túl, a megnövekedett szociális kiadások. Ellenben ha kiutat találunk ezekre a problémákra, akkor ezek a folyamatok megfordulnak. Tehát mindkét irányban halmozottan hatnak.

1.2.Specifikus célok Foglalkoztathatósági oktatás Olyan programot kívántunk megvalósítani, mely a helyi igényekhez igazodó, a térségben élő hátrányos helyzetű embereket segíti visszavezetni a társadalomba, ezáltal teljesebb életet biztosítani a számukra, valamint a könnyebb munkavállalást elősegíteni. Nemzetközi és hazai felmérések eredményei azt mutatják, hogy a hazai képzési teljesítmény több vizsgált területen is a nemzetközi átlag alatt van.

6



Sajnos leginkább a tanulási folyamatot megkönnyítő készségekben mutatkoznak lemaradások: az alapvető (írás, olvasás, számolás), a szociális, az idegen nyelvi, a kulturális, kommunikációs és informatikai készségekben. A humán erőforrás bázis megerősítéséhez eltérő feltételek szolgálnak a kistérségben. Programunkban a térség munkáltatói által a munkáltatói fórumokon, szakember találkozókon jelzett problémák alapján, a helyi igényekhez igazodóan képeztük a térségben élő hátrányos helyzetű lakosságot. Annak érdekében, hogy a keresletet a kínálathoz tudjuk igazítani, a munkaadói igényekkel párhuzamosan azt is vizsgáltuk, hogy a potenciális célcsoportunk részéről milyen képzésekre és szolgáltatásokra mutatkozik szükséglet az elsődleges munkaerőpiacra való visszailleszkedésük elősegítése érdekében. A gazdasági-társadalmi fejlődés motorja a szakképzett humánerőforrás. Feladatként jelentkezik tehát a vállalkozások és a képzési rendszer együttműködésének erősítése. Az elhelyezkedési lehetőségek biztosítása érdekében szükséges a helyi vállalkozóknak a program céljaival és a tervezett képzéssel történő megismertetése. A képzés jellegéből adódóan számolunk a bevont személyek érzékenységével, sérült lelki állapotával, ezért a foglakozásokon kizárólag a pozitív visszacsatolás a megengedett. A csapatépítés fontos része a foglakozásoknak, a beépített beszélgetések során mindenkit meghallgatunk, és arra buzdítunk, hogy ossza meg a problémáit, mert csak így tudjuk azt feloldani. Ezáltal érjük el azt, hogy a bevont személyek maradjanak, sőt szívesen járjanak a foglalkozásokra. A képzés további előnye, hogy a résztvevők idegen személyekből csoporttá formálódnak. Sok esetről tudunk, hogy a csoporttagok a kapcsolatokat továbbra is fenntartják, illetve többen visszatérnek és olyan konkrét probléma megoldásához kérnek segítséget (például önéletrajzírás, motivációs levél), amiről korábban azt sem tudták, hogy létezik. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kompetenciaképzés és a szakképzés azt a célt szolgálja, hogy a képzésben résztvevők kizökkenjenek a letargikus állapotukból, és egyáltalán hajlandóságot mutassanak a munkavállalásra. Fel akartuk számolni a „szegény embernek a gondolata is szegény” effektust, illetve azt a beidegződést, hogy „minek menjek állásinterjúra, úgysem sikerül”. Több esetben kaptunk olyan választ a képzés végén, hogy „nincs olyan munkahely, ahova nem merek bekopogtatni”.

7



2. A probléma meghatározása és bemutatása, amelyre a projekt megoldást kívánt nyújtani 2.1. A projekt indokoltsága A térségben igen magas a munkanélküliség. Az utóbbi évtizedekben a foglalkoztatás drasztikus csökkenésével a lakosság életkörülményei jelentős mértékben megromlottak. A kis falvak szociális helyzetét az egyre nagyobb számban betelepülő cigány lakosság is rontja. A nagy munkanélküliség, mint társadalmi és nemzetgazdasági probléma jelentkezik. A munkanélküliség, mint folyamat vagy jelenség nem bízható a piacgazdasági folyamatokra, azt kezelni kell, tehát szükséges az állami és közösségi szerepvállalás. A fiatalok Budapesten akarnak boldogulni! Hazánkban jellemző, hogy a fiatalok tanulmányaik befejezése után Budapestre költöznek, a jobb életkörülmények és a nagyvárosi életforma miatt. Értjük ez alatt a számtalan szórakozási, kikapcsolódási, vásárlási, sportolási és egyéb lehetőségeket, amiket egy vidéki községben lehetetlen elérni. Gondolok itt a munkalehetőségekre is. Püspökladányban és vonzáskörzetében alig van munkalehetőség. Az aktív korúak döntő többsége a környező településekre, nem ritkán több 10 kilométerre jár el dolgozni. Ezen kívánunk változtatni. A fiatalok nem akarnak fizikai munkát vállalni! Sokszor halljuk, hogy túl sok a diplomás, és nincsenek jó szakmunkások. A fiatalok nem akarnak fizikai munkát végezni, csak szellemi munkát szeretnének, vagy azt sem. 2.2. A Sárréti kistérség természetföldrajzi adottsága, leírása A kistérség Magyarország keleti felén, az Alföld Tiszántúli területén, annak földrajzi közepén helyezkedik el. A terület közigazgatásilag Hajdú-Bihar megyéhez tartozik, annak DNy-i részét foglalja el. Regionális szempontból, azaz a NUTS II-t tekintve a Sárréti Kistérség az Észak-alföldi régió része. Kedvező a kistérség közlekedés-földrajzi helyzete, a régió középső területén, a Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony országos térszerkezeti tengely mellett fekszik. Az országos térszerkezeti tengelyből Püspökladánynál ágazik el Magyarországot Közép-Erdéllyel (Nagyváraddal, Kolozsvárral, a Székelyfölddel) összekötő regionális térszerkezeti vonal.

8



A kistérség gazdasági, társadalmi helyzetfeltáró bemutatása A 3 várost és 10 községet felölelő kistérség 48 764 (2012. év) fős lakónépességének harmada Püspökladányban lakik. A három városban él a lakosság 42%-a, tehát a kistérség lakosságának nagyobbik fele falusi lakos. A lakosság száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A települések közel felét a gyors elöregedés veszélye fenyegeti, és súlyosbítja a helyzetet a fiatalok nagyarányú elvándorlása is. A kistérségben egyedül Püspökladány, Nádudvar és Kaba népessége tekinthető kedvező korösszetételűnek. A kistérség átlagos népsűrűsége 55 fő/km2, alig fele Magyarország átlagos 109 fő/km2-es népsűrűségének. A kistérség az Alföldön és a megyében is a ritkábban benépesült területek közé tartozik. Csak a nagyobb népességszámú településeken találunk magasabb népsűrűséget (Püspökladány 87,7, Kaba 68,7, földes 68,4 fő/km2). A települések többségében a népsűrűség értéke jóval elmarad az 50 fő/km2-től. A kistérség északi része tipikus alföldi településhálózati jellegzetességet mutat, itt nagy népességszámú és nagy területű települések találhatók. A sárréti falvakban közepes településsűrűség és alacsony népsűrűség a jellemző. A térségben igen magas a munkanélküliség, különösen súlyos a helyzet a leghátrányosabb helyzetű Belső-Sárréti falvakban. Az utóbbi évtizedekben a foglalkoztatás drasztikus csökkenésével a lakosság életkörülményei jelentős mértékben megromlottak. A kis falvak szociális helyzetét az egyre nagyobb számban betelepülő cigány lakosság is rontja. A szegénység s a rossz jövedelmi viszonyok miatt igen magas a kistérségben a jövedelempótló támogatásban részesülők aránya.

Demográfiai jellemzők A kistérség évtizedek óta népességvesztő terület. Az egyes településeken a népességszám-maximumukat már több évtizeddel korában mérték. Bihartordán 1900-ban, Bárándon és Bihardancsházán 1920-ban, Nádudvaron és a települések nagy részén 1949-ben, csak Szerepen és Püspökladányban volt a népességszám-maximum 1960-ban. Az évtizedek óta tartó népességszám csökkenés azt eredményezte, hogy ma csaknem feleannyian élnek a kistérségben, mint ötven évvel ezelőtt. A 60 év felettiek aránya több településen meghaladja a 20%-ot, ugyanakkor pedig Bihartordán 24%, Bárándon 22%, Bihardancsházán 34% fölött van az öregkorúak aránya. (Ez azt jelenti, hogy Bihardancsházán minden harmadik ember 60 évnél idősebb.) A fiatalosabb korstruktúrájú településeken (Püspökladány, Sáp, Szerep, Nádudvar és Kaba) éppen csak meghaladja a 17%-ot a 60 év felettiek aránya. Legkevesebb időskorú él Püspökladányban és Sápon, ahol arányuk mindössze 17% körüli.

9



Az alapvető demográfiai mutatószámok eredményeként az öregedési index egy elöregedett korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. Egyegész fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Bárándon, Bihartordán, Földesen, Nagyrábén, Tetétlenen és Bihardancsházán. A többi településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Sáp (0,70), Szerep (0,82) és Biharnagybajom (0,87) öregedési indexe.* A kistérségben az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is meghaladja a 60%-ot, ami azt mutatja, hogy a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottevő helyi humán erőforrást jelent a jövőbeli gazdasági felemelkedés számára. *Forrás: Sárréti Kistérségi Iroda adatai

Képzettség – képzés A demográfiai feltételeket és igényeket figyelembe véve az általános iskolai oktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei adottak. Több településen 10 éven belül épültek új iskolák (Szerep, Biharnagybajom, Sáp, Tetétlen), vagy bővítették a régi iskolaépületeket (Sárrétudvari, Nádudvar, Báránd, Püspökladány). A munkahelyek megszűnésével egyre több óvodás korú gyermek marad otthon. Az önkormányzatoknak komoly gondot jelent az, hogy az állami költségvetésből az óvodák üzemeltetéséhez biztosított normatíva csak a költségek töredékét fedezi. A kis létszámú iskolák (és ilyen a térségben igen sok van) a normatív finanszírozásból szintén nem tudnak kijönni. Az utóbbi néhány évben az óvodás és kisiskolás korú gyerekek száma nőtt Báránd, Sáp, Szerep és Biharnagybajom településeken. Ezeken a településeken várhatóan az óvodák és az iskolák bővítésre szorulnak. Középfokú tanintézetek működnek - gimnázium és ruhaipari szakközépiskola, szakmunkásképző és mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola - Püspökladányban, és kézműves szakiskola várja a tanulókat Nádudvaron. Előbbi kollégiumi ellátást is tud biztosítani. Földesen, Sárrétudvariban és Kabán esti tagozatos gimnázium működik. Püspökladányban a Nyíregyházi Főiskola helyezett ki felsőfokú képzést. Püspökladányban hosszú idő óta működik szakmunkásképző, ahol 10-15 szakmában képeznek szakembereket. Az itt képzett pályakezdő szakemberek a helyi gazdálkodó egységekben nem tudnak elhelyezkedni, jelentős részük munkanélküli. A szakmunkásképzés - a gyakorlati oktatást biztosító vállalatok megszűnése miatt - igen sok nehézséggel küzd Püspökladányban.

10



Az önkormányzat saját tanműhelye teremti meg a térség jövőbeni szakemberei képzéséhez szükséges feltételeket. Nádudvaron – az ÁMK keretében - 1992-ben indult be a népi kismesterségek, szolgáltató mesterségek szakiskolája. Az érdeklődés az ország határain túlra is kiterjed. A kollégiumi ellátás megteremtése (100 férőhely) szükségszerű igény. A képzettségi színvonalat a települések esetében az elvégzett évfolyamok számával, megszerzett érettségi bizonyítvánnyal és egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel lehet meghatározni. Az általános iskola kötelezővé tétele után is igen magas a kistérség egyes településein – Sáp, Szerep, Biharnagybajom, Bihartorda – az iskolába nem járó, illetve az első évfolyamot sem elvégző emberek száma. Szerepen – 12% - országos szinten is kimagasló arányt találunk. Ők természetesen analfabétának tekinthetők, de az analfabéták számát jóval meghaladja a funkcionálisan analfabéták száma –1-2 osztályt elvégzők -, így e számok ijesztően hatnak. A felnőtt lakosság 75%-a elvégezte az általános iskolát. Legmagasabb az arányuk Püspökladányban, Nádudvaron és Kabán, míg legalacsonyabb Szerepen és Bihardancsházán. A 18 évesnél idősebb korosztály esetében alacsony a kistérségben a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Arányuk csak Püspökladányban és Kabán haladja meg a 20%-ot, míg 15% alatti az arányuk Tetétlenen, Sápon és Bihartordán, 10%-ot nem éri el Bihardancsházán és Szerepen. A diplomával rendelkezők kétharmada a három városban él. Bihardancsháza 180 fős lakossága között például a 2001-es népszámláláskor nem élt diplomás. A diplomások aránya Püspökladányban és Kabán a legmagasabb, míg Szerepen és Sápon ez az arány a 2%-ot sem éri el. A humán erőforrás alapvető szerepet játszik a kistérség fejlesztésében, a művelt-képzett ember a legfontosabb tőkevonzó tényező. Ebben a tekintetben a Sárréti kistérség nagyon rossz helyzetben van. A középiskolát végzettek és diplomások aránya alacsony. A három városban arányuk a vidéki Magyarország kisvárosaihoz viszonyítva jó. A sárréti falvak elmaradása tekintélyes.

Képzési stratégia Nemzetközi és hazai felmérések eredményei azt mutatják, hogy a magyar tanulók teljesítménye több vizsgált területen is a nemzetközi átlag alatt van. Sajnos leginkább a tanulási folyamatot megkönnyítő készségekben mutatkoznak lemaradások: az alapvető (írás, olvasás, számlás), a szociális, az idegen nyelvi, a kommunikációs és informatikai készségekben. A humán erőforrás bázis megerősítéséhez eltérő feltételek szolgálnak a kistérségben. Az alapfokú oktatási intézmények között mind a mennyiségi mutatókban (tantermek száma, osztálylétszám, pedagógus-diák arány), mind a minőségi tényezők szempontjából (pl. nyelvtanulási lehetőség, számítástechnikai ellátottság) jelentős különbségek húzódnak, különösen a kis lélekszámú településeken kedvezőtlenek a feltételek, bár az intézményfenntartó társulások némileg orvosolják e problémát.

11



A kistérségben fokozatosan növekszik a hátrányos helyzetű csoportok aránya, ennek következtében a hátrányos helyzetű szociális, családi háttérrel rendelkező tanulók száma is. Az általánosnak mondható alacsony iskolai végzettség egyik meghatározója ezen tanulók korai lemorzsolódása, az általános iskolai tanulmányok félbehagyása a 8. osztály elvégzése előtt. Ennek megelőzése mindenképpen szükséges. A tartósan munkanélküliek nagy részét az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a szakmunkások teszik ki. A kistérséget, mint befektetési célpontot mérlegelő vállalkozások gyakran azért nem telepszenek meg, mert nem megfelelő számukra a rendelkezésre álló munkaerő szakképesítése. A munkanélküli rétegeknek a munkaerőpiacra való visszajuttatása leginkább azzal segíthető elő, ha át- és továbbképzések keretében piacképes végzettséget szereznek. A már munkanélkülivé vált munkaerő iskolarendszeren kívüli át- és továbbképzése mellett külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a jelenleg tanulmányaikat folytató fiatalok ne váljanak pályakezdő munkanélkülivé. Ennek érdekében az iskolarendszerű képzés struktúráját a lehető legközelebb kell hozni a térségben működő vállalkozások igényeihez. A hatékony szerkezetátalakítás érdekében mindenképpen be kell vonni a vállalkozásokat is, folyamatosan felmérve az aktuális elvárásokat. Magyarország Európai uniós tagságával az egyes országok által támasztott átmeneti korlátozások után pedig még inkább – a magyar munkaerő számára is megnyílik az Unió munkaerőpiaca. Azonban ott csak versenyképes szakmai tudással lehet ténylegesen kihasználni a kínálkozó előnyöket. A piaci igényekhez illeszkedve szükséges tehát az iskolarendszerben történő és az iskolarendszeren kívüli a szakképzési programok fejlesztése, a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése. Feladat a vállalkozások és a szakképzési rendszer együttműködésének erősítése, az elhelyezkedési lehetőségek biztosítása érdekében szükséges a helyi vállalkozók szakképzésbe történő bevonása. Fontos az oktatási intézmények, tanműhelyek technikai felszerelésének fejlesztése, korszerű gépek, taneszközök beszerzésével megtörténhet az oktatás gyakorlati oldalának minőségi fejlesztése. Továbbá, a szakiskolákból kikerülő fiatalok munkaerőpiacon való boldogulásának is feltétele, hogy legalább alapszinten rendelkezzenek informatikai ismeretekkel és egy idegen nyelv alapfokú ismeretével. Az informatikai, valamint az idegen nyelvi képzés erősítése, annak tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése tehát a szakképzés során sem elhanyagolandó.

12



Munkaerő-piaci helyzet Hajdú-Bihar megyének a munkanélküliségre vonatkozó adatai a munkanélküliség megjelenése óta mindig is jóval magasabbak voltak az országos átlagnál. A munkanélküliség gazdasági szempontból komoly hatékonyságveszteséget okoz, társadalmi szempontból pedig súlyos következményeket von maga után. Éppen ezért örök központi kérdés a munkanélküliség alakulása, hiszen gazdasági növekedés sem mehet végbe megfelelő képzettségű és számú munkaerő nélkül. Az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő kistelepülések újabb problémával találták magukat szemben, ez pedig a tömeges munkanélküliség. Csak az utóbbi gazdasági válság következményeképpen százezrek kerültek az utcára országosan. Az alacsony gazdasági aktivitás és az általános szegénység miatt igen alacsony az adóbevallók aránya és az átlagosan bevallott adóköteles jövedelem. A kistérség központjában - a legjobb anyagi helyzetben lévő településen - az adóbevallók az aktív korú népességnek mindössze 20%-át jelentették. A térség településein gondozónők alkalmazásával próbálnak segíteni a rászorulókon. Napirendre került - akár körzetesítve - az öregek napközis rendszerű ellátása. A kistérség településein nem könnyebb a fiatalok élete sem. A pályakezdők elhelyezkedési, egzisztenciális gondokkal küszködnek. A fiatal, kisgyermekes családok egy főre eső jövedelme alacsony, s így nincs elegendő pénzük az önálló életvitel, az önálló családi gazdaság megteremtéséhez, így a szülőknél, nagyszülőknél élnek. A nagy hagyományú kulturális és közösségi örökség mai vetülete a rendkívül gazdag és tartalmas civil közösségi élet, az egyesületek és szakkörök, egyáltalán a non-profit tevékenységi körök virágzása, melyeket a működő művelődési házak fognak össze. A Püspökladányi kistérség gazdaságilag aktív korú (18-59 éves) népessége - az elöregedési tendenciát követve - folyamatosan csökken. A kb. 30 000 fő körülire tehető aktív korú népesség a lakónépesség kb. 60%-át jelenti, tehát a gyermekkorúak és a nyugdíjasok arányához képest arányuk lényegében még kedvező. A 90-es években a falvakba történő visszatelepüléssel megállt az aktív korúak számának és arányának 1960 óta tartó csökkenése. Az más kérdés, hogy a szülőföldjükre visszakényszerültek többsége itt sem talált megfelelő munkahelyet; munkanélküli maradt, vagy kényszervállalkozó lett. A hazatelepültek és a helyi termelőszövetkezetek megszűnésével utcára került emberek döntő többsége a lakóhelyén próbál megélni. Ezt bizonyítja a lakóhelyén foglalkoztatottak nagy száma, illetve magas, 87%-os aránya.

13



A kistérségben kb. 13 ezer fő foglalkoztatott dolgozik lakóhelyén, legmagasabb az arányuk a viszonylag jó gazdasági helyzetben lévő településeken: Kaba, Püspökladány, Nádudvar. A sárréti településeken a 60%-os átlag a jellemző. Folyamatosan nőtt a regisztrált munkanélküliek aránya a két nagyobb városban is, bár az arányuk 10% körüli maradt.

3. A célcsoport bemutatása Elsődleges (közvetlen) célcsoport: A projekt célcsoportját a Püspökladányban élő, 18-24 éves, jövedelmi szegénységgel és más hátrányokkal küzdő nem tanuló, nem dolgozó 100 fiatal alkotja. A fiatalok 8 általános végzettséggel és maximum nem érettségivel záruló szakképzésben szerzett elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkeznek. A szakképzettséggel rendelkező fiatalokra is jellemző, hogy a munkavállaláshoz nélkülözhetetlen kulcsképességekkel és az elhelyezkedéshez szükséges álláskeresési ismeretekkel sem rendelkeznek. Továbbá mivel közülük sokan többgenerációs munkanélküliséggel sújtott, rossz szociokulturális körülmények között élő családokból származnak, gyakori a lemorzsolódás mind a képzésekből, mind a foglalkoztatásból. Mivel a fiatalok többsége pályakezdő munkanélküli, jellemzően semmilyen ellátással nem rendelkeznek, illetve néhányan szereztek jogosultságot valamilyen foglalkoztatást helyettesítő támogatásra. A célcsoport körülhatárolását a konzorciumi partner, Püspökladány Város Önkormányzata végezte, mivel ő rendelkezik a legtöbb információval az említett célcsoportról. A célcsoport számának meghatározásához a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Püspökladányi kirendeltsége szolgáltatott adatot. A célcsoport szükségleteire reagálva került be a projektbe szakképzés, a kulcsképességek fejlesztése, pszicho-szociális támogatás a lemorzsolódás megelőzésére, mentorálás a célok egyéni meghatározásához, tanácsadás, amely mind munkaerő-piaci ismereteket, mind szociális jellegű információkat közvetít. A célcsoport oly módon került bevonásra a projekt tervezésébe, hogy jelen projekt megtervezését megelőzte egy TÁMOP-5.5.2-es, önkéntesség elterjesztésére irányuló projekt megírása Püspökladányban, ahol a célcsoportot szintén jelentős részben a hátrányos helyzetű fiatalok alkotják, és a partnerszervezet felmérte igényeiket a munkaerő-piaci tapasztalatszerzést illetően.

14



Alacsony iskolai végzettségűek és a roma kisebbséghez tartozók: A Sárréti Kistérségben magas az alacsony iskolai végzettségűek száma, akik az iskolarendszerű oktatásból lemorzsolódtak. Sokuknak még a 8 osztálya sincs meg. A projektben dolgozó szakemberek – oktatók, trénerek – korábban is dolgoztak általános kompetenciafejlesztő, felzárkóztató képzésekben. A rendszerváltás óta folyamatosan mélyül a szakadék a cigányság és a többségi társadalom között, és a romák között is egyre nagyobbak az anyagi különbségek - állapítja meg egy szociológiai kutatás. Az eredmények azt mutatják, hogy az alacsony iskolai végzettség konzerválja a cigányság hátrányos helyzetét. A felmérés adatai szerint csupán nyolc általános, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett a válaszadók majdcsak háromnegyede, és a negyedüknek sem sikerült szakiskolai vagy szakmunkás-bizonyítványt szereznie. A hátrányos helyzet szinte öröklődik ezekben a családokban – állapítja meg a felmérés. Eszerint a válaszadók több mint háromnegyedének nyolc általánost vagy annál kevesebbet végzett az édesapja, az édesanyáknál a nyolcvan százalékot is meghaladja ez a szám. A válaszadóknak több mint a harmada nyilatkozott arról a felmérésben, hogy a rossz anyagi körülményeik miatt nem tanulhatott tovább a megfelelő szakirányban. Kevés romának van állandó munkahelye, amely az alacsony iskolázottság egyik következménye. Az adatok szerint a válaszadók alig valamivel több, mint tizede dolgozik alkalmazottként, és a két százalékot sem éri el a vállalkozók aránya. A megkérdezett romák több mint hatvan százaléka rokkantnyugdíjas vagy munkanélküli volt. A társadalmi integrációt és a munkaerő-piaci integrációt nem lehet egymástól elválasztani, a munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem az elismerés, a megbecsülés, a társadalom életében való részvétel egyik fontos eleme is. Ugyanakkor tartósan munkaképes, „versenyképes” állapotban csak az önálló életvitelre képes, személyiségében kiegyensúlyozott, ismeretek és készségek terén megfelelően felkészült, támogató családi és társadalmi környezetben élő, és a munkaerejét regenerálni tudó ember lesz. Ezért kell szem előtt tartanunk a romák integrációját, segítséget kell nyújtanunk abban, hogy befejezzék az általános iskola 8 osztályát, hogy képesek legyenek piacképes szakma megszerzésére és el tudjanak helyezkedni a munka világában. . Cél az értelmes munka megteremtése, a munkaerőpiac hozzáférhetővé tétele az alacsony képzettségűek és hátrányos helyzetű csoportok számára is. A nagy létszámú csoportok integrálása ma kulcsfontosságú az előrelépéshez, a felnőttképzési piac hozzáférhetővé tétele döntő kérdéssé válik. Az élethosszig tartó tanulás értelme, hogy egybeépül a gondolkodásban és szokásokban a tanulás, képzés és munka kapcsolata. Ez az elvárható társadalmi haszon.

15



Gyesről, gyedről visszatérők Nemzetközi összehasonlításban Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek a kisgyermekek otthoni gondozását ösztönzik. Ebbe az irányba hat egyrészt a gyermekgondozási szabadságok és juttatások (gyes, gyed) rendszere, amely egy gyermekkel jelenleg összesen három év otthonmaradást tesz lehetővé, másrészt a bölcsődei férőhelyek alacsony száma. Bár a szabályozások megengedik, mégis nagyon kevés anya vállal munkát gyermeke hároméves kora előtt. Bár a különféle gyermektámogatások jó részére az apa is jogosult, a gyakorlatban ezt a lehetőséget kevesen veszik igénybe, így a gyermekek ellátása túlnyomórészt az anyák feladata. Sajnos, a gazdasági-társadalmi változások következtében az egykeresős családok helyzete egyre nehezebb, s ez további szociális problémákat szül. A munkanélküliség visszavezethető e célcsoport tagjait tekintve arra a problémára is, hogy az aktív munkavállaló korban lévő emberek nem tudják gyermekük felügyeletét, illetve egyéb háztartási kötelezettségüket úgy megoldani, hogy az időben ne ütközzön az általánosan alkalmazott munkaidővel. Ezen munkavállalást gátló és nehezítő tényezők miatt az érintett munkavállaló kénytelen a munkából távol maradni. A gyesről, gyedről a munka világába visszatérni szándékozó szülőket a gyermekneveléssel járó feladataik miatt kevésbé megbízható munkaerőnek tartják, így eleve hátrányosabb helyzetből indulnak újra a munkaerő-piacon. A nők munkába állási szándéka az eltartott gyermekek számának növekedésével arányosan csökken. Úgy érzik, elegendő munka nehezedik rájuk otthon, a gyermekekkel, vagy elég támogatást kapnak a gyermekek után, esetleg annyi idő telt már el a munkaerőpiac elhagyása óta, hogy nem tudnak, vagy nem akarnak visszamenni. Ugyanakkor az elmúlt években emelkedett azon kisgyermekesek száma, akik a gyermekgondozási idő lejárta után (és közben is), újból munkába kívánnak állni, hiszen a mai gazdasági helyzet nem engedi meg, hogy egy családban csak az egyik szülő vállaljon munkát.

16



Elavult szakképesítéssel rendelkezők Elavult szakmának minősül az a szakképesítés, amit a felnőtt legalább 15 éve szerzett és legalább 5 éve nem dolgozik az adott munkakörben, esetleg egészségkárosodás miatt nem tud gyakorolni, illetve a szakma még rész-szakképesítésként sem található meg az új OKJ-ben. A hagyományos szakképzettségekben való gondolkodás túl merev és statikus a mai világban, sokkal inkább konvertibilis készségekre van szükség, amik eladhatók, átválthatók más készségekre. A munkaerőpiac keresleti oldalának értelmezésében paradigmát kell váltani, egy statikus szemléletmód helyett rugalmasabb, nyitottabb gondolkodásra van szükség mind az oktatás, mind a munkaerőpiac oldaláról. Rövidtávon is problémát jelent, hogy a gazdaság munkaerőigénye nem azonos a cégek egyedi igényeinek összegével. A kereslet meghatározásánál nem csak a betöltetlen álláshelyeket, hanem a nyugdíjba vonulók és a pályaelhagyók számát is figyelembe kell venni. A hiányszakmák, hiány-szakképesítések meghatározása helyett a kívánatos kompetenciák előrejelzése a jövő útja. Az adott szakképesítéssel rendelkező álláskeresők/foglalkoztatottak nagy része nem tekinthető kínálatnak az adott szakmában. A pályaelhagyás a szakképzettek körében 50% körüli, egyes képzési területeken ennél is nagyobb. Igen nagy az iskola után azonnal pályát váltók aránya. Illetve azok száma is magas, akik kikerülve egy képzésből nem tudnak elhelyezkedni és újabb képzésbe kezdenek. Az elmúlt két évtized gazdasági és társadalmi változásai a világban és Magyarországon alapjaiban fogalmazták újra az oktatási rendszer és a munkaerőpiac viszonyát. A régi típusú tervezői gondolkodás ellehetetlenülése, a rendkívül gyors változás, innovatív gondolatok és működési zavarok jellemzik a helyzetet. A globalizálódó világ új típusú munkaerő igényeit kielégítő képzéshez senkinek sincs a kezében az átfogó megoldás kulcsa, s a helyzetet bonyolítják a gazdaság működési zavarai és a társadalmi egyenlőtlenségek.

17



Az 50 év felettiek Az álláskeresők huszonegy százaléka betöltötte az ötvenedik életévét. Ez a tény összefügghet azzal is, hogy esetleg elavult szakmával rendelkeznek, vagy nem rendelkeznek semmilyen szakmával. Az 50 éven felüliek ugyanakkor veszélyeztetett korcsoportba tartoznak a foglalkoztatás szempontjából. A kognitív képességek mély és átfogó változásokon mennek át az életkorral, ezek a változások az agy természetes érési folyamataival, és nem hanyatlásával függenek össze. A felnőtt személyek, ha a fiatalabbaknál kevésbé hatékonyan is, de képesek új ismereteket elsajátítani. Ez összefüggésben van a társadalmi hatásokkal, elvárásokkal, melyek a tanulás iránti motiváció alapjául szolgálnak. A 40–50 év közötti felnőttek élethosszig tartó tanulására vonatkozó vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy ebben a korosztályban jól körülhatárolható az a törekvő, közepes vagy jó munkaerő-piaci pozícióban lévő réteg, mely felismerte, hogy egyéni karrierterveinek megvalósításában a legmegfelelőbb eszköz az élethosszig tartó tanulás. Ennek érdekében anyagi áldozatot hoznak, vállalják a szabadidőhiány okozta családi nehézségeket, a baráti kapcsolatok és a szabadidős tevékenységek csökkenését. A választott képzések döntő mértékben az iskolarendszeren kívüli képzési területhez kapcsolódnak. Az élethosszig tartó tanulás iránt leginkább nyitott, a munkaerő-piaci stabilitását éppen a tanulási tevékenység eredményeképpen megőrző réteg nem kap a tanulásához megfelelő állami vagy munkahelyi támogatást.

Pályakezdők és tartósan munkanélküliek A kistérségre és az országos helyzetre egyaránt jellemző, hogy sokkal nagyobb mértékben sújtja a vidéki területeket a munkanélküliség problémája, mint a városi területeket. A vidéki területeken átlagosan tovább tart a munkanélküli állapot, vagyis nehezebben találnak munkát az emberek, mint a nem vidéki térségekben. A Sárréti kistérség, mint negatív góc jelenik meg a foglalkoztatásban. A térségben a munkanélküliség átlagos időtartama hosszabb, alacsonyabb az iskolázottsági szint. Sem a pályakezdőknek, sem a tartósan munkanélkülieknek nem könnyű a helyzete az elhelyezkedést illetően, hiszen a pályakezdőt integrálni kell a munka világába, míg a tartósan munkanélkülit reintegrálni. A pályakezdő még nem rendelkezett munkahellyel, nem ismeri az elvárásokat, a kötöttségeket és kötelezettségeket. Kevés munkaadó foglalkoztat pályakezdőt a munkatapasztalat hiánya miatt. Viszont a foglalkoztatás hiánya miatt a fiatal nem is fog munkatapasztalattal rendelkezni. A tartósan munkanélküliek azok a személyek, akik rég kiléptek a munka világából, belesüllyedtek a mindennapok monotonitásába, nem tudnak piacképesek maradni, nem tudják, hogyan kell jelentkezni egy álláshirdetésre, hogyan kell viselkedniük egy állásinterjún, hogyan kell önéletrajzot vagy motivációs levelet írni. A munkaerőpiacra való

18



való visszatérésük érdekében tréningekkel szükséges őket segíteni ezen tudás megszerzésében, így elősegíthető a munkaerőpiacra való mielőbbi visszatérésük.

Megváltozott munkaképességűek Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, aki veleszületett, balesetből vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában. A legtöbb társadalomban mind a mai napig negatívan tekintenek a fizikai és mentális másságra, és e felfogás eredményeként sokszor korlátozzák vagy kirekesztik a fogyatékos személyeket az élet bizonyos területeiről, például hogy éljenek az oktatási, képzési és foglalkoztatási lehetőségekkel, illetve részt vegyenek ilyenekben. Ez a szemlélet nem megengedhető egy olyan társadalomban, amelynek célja, hogy mindenki érvényesülésre juthasson, illetve emberhez méltó életet élhessen. A kistérségben kevesen foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket, így az önbecsülésük is csökken. Nem érzik, hogy hasznos tagjai lennének a társadalomnak és a családjukat sem tudják támogatni anyagilag. Célunk, hogy ezen a helyzeten is változtassunk. Növeljük önbecsülésüket, felkészítsük őket munkavállalásra.

Civil szervezetek A civil szervezetek szerepe a jövőben még inkább meg fog erősödni, mert egyre inkább fontossá válik, hogy az emberek aktív és felelős állampolgárként bekapcsolódjanak saját sorsuk és a közösség sorsának irányításába, jobbá tételébe. A hátrányos helyzetű térségeknek, így a Sárréti Kistérségnek is gyenge a civil társadalma. Munkájuk támogatása szükséges feladat.

Szociális, oktatási és foglalkoztatási közszolgáltatás szakemberei A humánerőforrás-gazdálkodás fontos szerepet játszik abban, hogy felkészítse a munkavállalókat az új kihívásokkal való szembenézésre, hiszen az ő kreativitásuk a munkahely sikerének kulcsa. A munka gyorsan változó világában a munkavállalóknak hatékonyan kell teljesíteniük, megfelelő alkalmazkodó képességgel kell rendelkezniük. Napjainkban a munkahelyi egészségfejlesztés egyre fontosabb teret nyer.

19



A munkavégzés is hatékonyabb, ha megvan a foglalkoztatottak testi- lelki egyensúlya. Fel kell hívni a figyelmet a munkahelyi egészségfejlesztés fontosságára. A szakemberek a monoton, fáradtságos munkától elveszíthetik munkakedvüket, könnyen kiéghetnek. A kiégés, (angolul: burnout) egy tünetegyüttes, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai, érzelmi, mentális kimerülés. Kezelésére legalkalmasabb módszerek a mozgósítás, szakmai képzések, csapatépítő tréningek, a munkatársakkal való kapcsolat erősítése, ezek fordíthatják vissza a folyamatot. A leginkább érintett foglalkozások: szociális szakemberek, pedagógusok, ápolók. Főként olyan szakemberek, akik „emberekkel foglalkoznak.” Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, mely vonatkozik az anyagi jellegű juttatásokra, az alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi elismerés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaidő, az extra igénybevétel mellett a nagy felelősség is kockázati tényező. Veszélyeztetettebbek az egyedül dolgozók, akiknek nincs lehetőségük szakmai tapasztalatcserére, és nem kapnak visszajelzést tevékenységükről.

4. Fejlesztési lehetőségek, kitörési pontok A fejlesztési lehetőségek egy olyan kistérséget tárnak elénk, amelyben a fenntartható módon fejlődő, versenyképes, kiemelten az élelmiszer- és könnyűipar, a határmenti kapcsolatok és a turizmusra építő gazdaság stabil foglalkoztatást, megfelelő jövedelmet és ezen keresztül megélhetést biztosít a térségben élőknek. A gazdasági-társadalmi fejlődés motorja a szakképzett humánerőforrás. A stabil foglalkoztatás önmagában nem elegendő a minőségi élethez: a kistérségben élők számára a belső összetartozás, identitástudat erősítése céljából nagyon lényeges a meglévő kulturális, térségi hagyományok ápolása, kiterjesztése, és a ritka környezetei értékek megbecsülése. Összehangolt és aktív cselekvésre van szükség; ha ugyanis ez nem következik be, a kistérség állapota fokozatosan tovább romlik, elmaradottsága növekszik, és a jelenleg adott lehetőségek nagy része elszalasztott lehetőséggé válik.

Fenntartható gazdaság A globalizáció okozta nehézségekből való kilábalás a fenntarthatóságtól, az alternatív erőforrások kihasználásától és a társadalom szemléletváltásától, illetve összefogásától remélhető. A fenntarthatóság egy esély arra, hogy a kistérség szintjén is egyensúly teremtődjön a környezet, a természeti erőforrások és a társadalmi, gazdasági dimenziók, valamint a tudás, a kultúra és az intézményrendszerek között. A fenntarthatóság a termelésből és a vállalkozásból, a vidékből és a településből tevődik össze.

20



A fenntarthatósággal elérhető a természeti erőforrások minőségének hosszú távú megmaradása, a fokozódó minőségi igények kielégítése, a versenyképesség javulása és a gazdálkodók, vidékiek életnívójának növelése, ami egyúttal hozzájárulás a társadalmi felemelkedéshez is. A fenntarthatóság eszközrendszere: jó beltartalmi értékkel rendelkező, jó minőségű élelmiszertermelés, az ökológiai egyensúlyt és biodiverzitást megtartó tevékenységek, a vidéki életminőség felemelése kulturális értékek (épített és eszmei) megőrzése, gyarapítása.

Innováció, ipari parkok Az elmaradott, magas munkanélküliséggel küzdő települések helyi terület- és gazdaságfejlesztési szakembereiben megfogalmazódik a változás igénye, melyből egyik lehetséges terület az ipari parkok gazdaságfejlesztő szerepe, a vállalkozási övezetek által lehatárolt területek fejlesztésének fontossága. A gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése a vállalkozásbarát környezet kialakítása, a vállalkozások ösztönzése. Működéséhez szükség van magas színvonalú infrastruktúrára, a befektetőknek nyújtott adókedvezményekre, a kedvezmények hosszú távú garantálására. A vállalkozási övezetek megfelelő mozgásteret biztosíthatnak a határon átnyúló közös programok megvalósításának. Szintén a fenntarthatóság mellett szól a következő problémák előtérbe kerülése: a vidék elnéptelenedése, a mezőgazdaság problémái, versenyképesség, munkanélküliség. A fenntartható mezőgazdaság, vidék és település szervesebb egységbe kovácsolását segíti a hagyományos tevékenységi kör bővítése, újszerű tevékenységek, szolgáltatások, háziipari és más hagyományok felkarolása. Művelési ágak arányainak megváltoztatása. A szántó hasznosításának módosítása. A szántóföldi fatermelés felkarolása. A fásítás lehetőségei (ligetesítés, fasorok közötti termelés stb.). Energiaerdők létesítése, energiatermelés. Energiafű termelés. Biomassza hasznosítási programok. Megújuló energia előállítási tevékenység. A gyepesítés és az erre alapozott állattartás. A termelői szolgáltatások fejlesztése.

21



Hungarikumok, a tájtermelés felkarolása. Hagyományok és a tájképi értékek felélesztése, ápolása. Nem élelmiszer célú termelés. Környezetfenntartó tevékenység (parlagfű irtás). Zöldfelületek létesítése, ápolása, gondozása. Helyi élelmiszer-feldolgozás és vendéglátás. Természetvédelmi tevékenység. Biodiverzitás fenntartása. Tájképi értékek, hagyományok őrzése, kultúra ápolása. Falusi szegények, munkanélküliek, nyugdíjasok, sokgyerekesek életnívójának emelése. Vidékfejlesztési feladatok ellátása. Rekreáció, üdülés, pihenés környezete. Túrázás, kirándulás, táborozás. Falusi turizmus. Állatvédelem, állati jólét. A fenntartható vidék és település megvalósítása a megvalósítás szövevényéből csupán néhány, többnyire elhanyagolt témakört érintünk. Mindenekelőtt néhány alap „hiány” veri béklyóba a vidék és településfejlesztés fenntarthatósági kritériumainak a megvalósítását. A hazai vidékfejlesztésben azzal is célszerű számot vetni, hogy a társadalom reális történelmi helyzet megítélésre, biztonságra és világosan, közérthetően megfogalmazott jövőképre vágyik. A fenntartható vidék és településfejlesztés bonyolult kérdése a vidékiek műveltségbeli, tudásbeli lemaradása; pedig ahhoz, hogy Magyarország ne Kelet nyugati kapuja legyen, hanem Nyugat keleti kapuja, ezen gyökeresen szükséges változtatni. A vidék csak a tudás útján terelhető tartósan, folyamatosan fejlődő pályára. Ebben nagy szerepet játszik a falu iránt elkötelezett alkotó értelmiség. A falusi település ugyan a jelenben él, de a bölcs tekintélyekkel, a nyertes típusú vállalkozó emberekkel szebb jövő formálható.

Képzési stratégia Nemzetközi és hazai felmérések eredményei azt mutatják, hogy a magyar tanulók teljesítménye több vizsgált területen is a nemzetközi átlag alatt van. Sajnos leginkább a tanulási folyamatot megkönnyítő készségekben mutatkoznak lemaradások: az alapvető (írás, olvasás, számlás), a szociális, az idegen nyelvi, a kommunikációs és informatikai készségekben. A humán erőforrás bázis megerősítéséhez eltérő feltételek szolgálnak a kistérségben. Az alapfokú oktatási intézmények között mind a mennyiségi mutatókban (tantermek száma, osztálylétszám, pedagógus-diák arány), mind a minőségi tényezők szempontjából (pl. nyelvtanulási lehetőség, számítástechnikai ellátottság) jelentős különbségek húzódnak, különösen a kis lélekszámú településeken kedvezőtlenek a feltételek, bár az intézményfenntartó társulások némileg orvosolják e problémát. A kistérségben fokozatosan növekszik a hátrányos helyzetű csoportok aránya, ennek következtében a hátrányos helyzetű szociális, családi háttérrel rendelkező tanulók száma is.

22



Az általánosnak mondható alacsony iskolai végzettség egyik meghatározója ezen tanulók korai lemorzsolódása, az általános iskolai tanulmányok félbehagyása a 8. osztály elvégzése előtt. Ennek megelőzése mindenképpen szükséges. A tartósan munkanélküliek nagy részét az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a szakmunkások teszik ki. A kistérséget, mint befektetési célpontot mérlegelő vállalkozások gyakran azért nem telepszenek meg, mert nem megfelelő számukra a rendelkezésre álló munkaerő szakképesítése. A munkanélküli rétegeknek a munkaerőpiacra való visszajuttatása leginkább azzal segíthető elő, ha át- és továbbképzések keretében piacképes végzettséget szereznek. A már munkanélkülivé vált munkaerő iskolarendszeren kívüli át- és továbbképzése mellett külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a jelenleg tanulmányaikat folytató fiatalok ne váljanak pályakezdő munkanélkülivé. Ennek érdekében az iskolarendszerű képzés struktúráját a lehető legközelebb kell hozni a térségben működő vállalkozások igényeihez. A hatékony szerkezetátalakítás érdekében mindenképpen be kell vonni a vállalkozásokat is, folyamatosan felmérve az aktuális elvárásokat. Magyarország Európai uniós tagságával az egyes országok által támasztott átmeneti korlátozások után pedig még inkább – a magyar munkaerő számára is megnyílt az Unió munkaerőpiaca. Azonban ott csak versenyképes szakmai tudással lehet ténylegesen kihasználni a kínálkozó előnyöket. A piaci igényekhez illeszkedve szükséges tehát az iskolarendszerben történő és az iskolarendszeren kívüli szakképzési programok fejlesztése, a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése. Feladat a vállalkozások és a szakképzési rendszer együttműködésének erősítése, az elhelyezkedési lehetőségek biztosítása érdekében szükséges a helyi vállalkozók szakképzésbe történő bevonása. Fontos az oktatási intézmények, tanműhelyek technikai felszerelésének fejlesztése, korszerű gépek, taneszközök beszerzésével megtörténhet az oktatás gyakorlati oldalának minőségi fejlesztése. Továbbá, a szakiskolákból kikerülő fiatalok munkaerőpiacon való boldogulásának feltétele, hogy legalább alapszinten rendelkezzenek informatikai ismeretekkel, és egy idegen nyelv alapfokú ismeretével. Az informatikai, valamint az idegen nyelvi képzés erősítése, annak tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése tehát a szakképzés során sem elhanyagolandó.

23



Turizmus, gyógyvíz A kistérség turizmusfejlesztésének legnagyobb jelentőségű programja a hévízkészletek hasznosítása lehetne, ami kiemelkedő hatású a gazdaság fejlődésére. A falusi turizmus fejlesztésének a társadalomra van kiemelkedő hatása, fontos szerepe lehet a munkahelyteremtésben, a település fejlesztésében, az életszínvonal emelésében. A megyében jellemző 3 idegenforgalmi centrum: Debrecen, Hajdúszoboszló és Hortobágy. E három településen bonyolódik a megyei turizmus döntő többsége, pedig a sajátos táj, a nem szennyezett környezet, a helyi hagyományok és vendégszeretet jelentős turisztikai potenciált jelent Biharban. Az infrastrukturális és szakmai háttér megteremtésével ezek a területek is sikerrel kapcsolhatók az ország turisztikai vérkeringésébe. Az idegenforgalom - mint új megélhetési forrás - fejlesztése is megköveteli az infrastruktúra általános fejlesztését, a távolsági és helyi közlekedési lehetőségek fejlesztését. A térség idegenforgalmi vonzerejét a jövőben alapvetően meghatározhatja egyik legfontosabb helyi természeti erőforrása, a 44-66 °C-os nátrium-kloridos termálvíz, amely a tájegység több településén is megtalálható. Kiépített fürdő azonban jelenleg csak Püspökladány, Nádudvar, Kaba és Földes területén van. Támogatásra, forrásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezeknek a fürdőknek a szezonjellege megszűnjön és a gyógyturizmus a térség alapvető idegenforgalmi vonzó tényezőjévé váljon. A falusi turizmus egyik itteni vonzereje lehetne az egész évben folyamatosan működő községi gyógyfürdők sora. A Hortobágyi Nemzeti Park körzethez tartozó területeinek természeti értékei, a farkasszigeti arborétum, illetve a nádudvari és a sárréti népművészeti hagyományőrző tevékenységek szintén potenciális idegenforgalmi adottságai a térségnek, tehát nagyobb idegenforgalmi propagandát is megérdemelne ez a táj. A Hortobágyi Nemzeti Park püspökladányi és nádudvari területei, a népművészek, a biharnagybajomi Szűcs Sándor emlékház és kovácsmúzeum, a földesi szabadidő központ, a Nagyrábé-füstpusztai vadászház, a bihari településeken fellelhető túzokállomány látványosságot és szórakozási lehetőséget jelenthetne az idelátogatóknak. A Bihari Sík Tájvédelmi Körzet érinti a térség több települését. A Püspökladányi kistérség mind a 13 települése rendelkezik olyan adottságokkal, lehetőségekkel, idegenforgalmi elképzelésekkel, amelyek támogatásra érettek, pl. a kultúr-, a lovas-, a falusi-, a termál-, a kerékpáros és vadászturizmus terén. A kereskedelmi szálláshelyek száma azonban ma még az idegenforgalom csekély szerepéről árulkodik. A falusi vendéglátás a kistérségben nagyon kezdetleges állapotban van, fizetővendéglátás is mindössze Püspökladányban, Bárándon, Nádudvaron, Földesen található. Az első két településen működő szobakiadók főleg a 42-es főút átmenő nemzetközi forgalmát igyekeznek hasznosítani.

24



Az UNESCO döntése értelmében a Hortobágyi Nemzeti Park a világörökség része lett. A kistérség szakembereinek törekedni kell arra, hogy tudatosuljon: a kistérség a Hortobágy egyik kapuja. Ismerjék meg több oldalról a külföldi turisztikai cégek azt, hogy a terület része a Hortobágyi Nemzeti Parknak, a kistérség területén kiemelkedő turisztikai értékek találhatók.

Közlekedés Mint bármely más térség, a Sárréti kistérség sem tud létezni a megfelelő közlekedési infrastruktúra nélkül. Napjainkban egyre jobban kiéleződik a két fő közlekedési ág, a vasút és a közút között a verseny a piac megszerzésére. A közúti lobbi következményeként a vasút fokozatosan teret veszít, a közúti teljesítmények viszont növekednek. Ennek azonnal jelentkeztek a káros hatásai, ami a környezetszennyezésben, a balesetek számának növekedésében, illetve az úthálózat állagának romlásában mutatkozik meg, jelentősen növelve a fenntartási költségeket. A vasút sajátossága, hogy magasak az állandó költségek, emiatt érzékeny a kapacitás kihasználtságára. A gazdasági, termelési szervezetek kapcsolatai áruáramlást alakítanak ki. A közlekedés terméke a szállítási teljesítmény. Az áruáramlat társadalmi egyensúlyt hozhat létre, mivel a vállalkozások hasznossága elméletileg nő. A gazdasági fejlődés során a nyersanyagokat úgy alakítják át, hogy a társadalom szükségleteit ki tudja elégíteni, ami által növekszik a használati érték. Mivel a termelés eddig (a világválságig) folyamatosan nőtt, a közlekedési, szállítási szükségletek is nőttek. Ez nem kimondottan mennyiségi növekedést jelent, bár a mezőgazdasági és ipari tömegáruk még mindig dominálnak, figyelembe kell venni az információs társadalom igényeit, amely a szállítással kapcsolatban minőségi növekedést követel meg, hiszen a magas színvonalú technikai termékek mögött kevés anyagfelhasználás áll. Ugyanakkor nő az általuk képviselt szellemi és anyagi érték. Mindenképpen törekedni kell arra, hogy az áruáramlatok levezetése olcsón, nagy teljesítménnyel, rugalmasan és környezetkímélő módon történjen. Erre megfelelő lehetőséget kínál a kombinált közlekedési rendszerek alkalmazása. A kombinált forgalom egyre nagyobb jelentőségű lesz, amely a vasúti-közúti, illetve a vízi-közúti fuvarozás előnyeit egyesíti. Ezek elterjedése a kormányzat tudatos közlekedési, gazdasági és politikai szabályozásával lehetséges. Viszont amíg a politika érdekelt bármelyik közlekedési formában, addig sajnos nem áll helyre az egyensúly. A kombinált fuvarozásban jól alkalmazható pl. az un. Just in Time (éppen időben) logisztikai elv.

25



A közlekedés alapvető funkciói

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS

ÉLETMINŐSÉG, KÖRNYEZETVÉDELEM

TERÜLETI FEJLŐDÉS

Erősség: (belső és pozitív adottságok és körülmények)

Gyengeség: (belső és negatív adottságok és körülmények) - Elavult technika: a gazdálkodás nem versenyképes, háttérbe szorul a környezetvédelem, és az erkölcs, rossz minőségű termékek előállítása, forgalmazása.

- Jó környezeti állapot: a jó minőségű termékek előállításának, valamint a lakosság életminőségének kedvező feltétel. - A vidék röghöz kötöttsége: lehetővé teszi a természet közeli gazdálkodást, ez kedvez a fenntartható gazdálkodás kialakításához.

- Tőkehiány. - Globalizált társadalom: az egyén erősödése a társadalom ellen, árérzékeny lakosság, elidegenülés a hagyományoktól és a közösségtől. A természetvédelem háttérbe szorul.

- Jó idegenforgalmi adottságok a termál-, a vadász-, és a kultúr turizmus számára: Jövedelem forrás a lakosság részére, az elzárkózás megszüntetése, az idelátogatók természet szeretete kialakul, közérzetük javul. Sport-életminőség javulása.

- Negatív vásárlási szokások: árérzékeny lakosság, a minőségi termékek háttérbe szorulása. Életminőség romlása.

- A kistérség közúton és vasúton jól megközelíthető: a kényelmes utazás jó élményekkel biztat azon kívül, biztonságos.

- Kevesen használják a minőségügy adta lehetőségeket: piaci megfelelés, költségoptimalizálás, a termelés ésszerűsítése, jó minőségű termékek jó áron.

26



- Jó környezeti állapot: a jó minőségű termékek előállításának, valamint a lakosság életminőségének kedvező feltétel.

- Elavult technika: a gazdálkodás nem versenyképes, háttérbe szorul a környezetvédelem, és az erkölcs, rossz minőségű termékek előállítása, forgalmazása.

- A vidék röghöz kötöttsége: lehetővé teszi a természet közeli gazdálkodást, ez kedvez a fenntartható gazdálkodás kialakításához.

- Tőkehiány. - Globalizált társadalom: az egyén erősödése a társadalom ellen, árérzékeny lakosság, elidegenülés a hagyományoktól és a közösségtől. A természetvédelem háttérbe szorul.

- Jó idegenforgalmi adottságok a termál-, a vadász-, és a kultúr turizmus számára: Jövedelem forrás a lakosság részére, az elzárkózás megszüntetése, az idelátogatók természet szeretete kialakul, közérzetük javul. Sport-életminőség javulása.

- Negatív vásárlási szokások: árérzékeny lakosság, a minőségi termékek háttérbe szorulása. Életminőség romlása.

- A kistérség közúton és vasúton jól megközelíthető: a kényelmes utazás jó élményekkel biztat azon kívül, biztonságos.

- Kevesen használják a minőségügy adta lehetőségeket: piaci megfelelés, költségoptimalizálás, a termelés ésszerűsítése, jó minőségű termékek jó áron.

- Megtartásra érdemes hagyományok, rendezvények, műemlékek és egyedi tájértékek találhatók: vonzerő a turizmus számára, ezáltal bevételi forrás.

- Kevés az idegen nyelveket beszélők száma: turizmus gyengülése, lehetőségek kihagyása.

- A települések környezeti állapota jó, nem szennyezett: élhető környezet, egészséges gondolkodás és test.

- A településeken a zöldfelületek, közparkok, játszóterek leromlott állapotban vannak: a lakóterület állapota tükrözi és befolyásolja a gondolkodást, az érzelmeket, lelkiállapotot, az életminőséget.

- A közösségi élet fejlett, hagyományos programok, események rendszeresen megrendezésre kerülnek: turizmus fejlődése, a közösség összetartása.

- Az életszínvonal egyre romlik, nagy a munkanélküliség.

Lehetőség: (külső és pozitív adottságok és körülmények)

- Öregedő a népesség, és a fiatalok gyakran elköltöznek.

- Az agrár-környezetvédelmi intézkedések bevezetésével környezetkímélő módszerek terjednek: a munkahelyteremtés lehetősége, javul a környezet állapota, ezáltal az életminőség.

Veszély: (külső és negatív adottságok és körülmények) - A tőkehiány megakadályozza a versenyképesség fejlődését.

- Gyógyfürdők építése, a hévízkészlet kihasználása: turizmus, egészség megőrzés, munkahelyteremtés és bevétel növekedés.

- Az elszegényedett vidéki térség nem vonzó idegenforgalmi szempontból.

- Lovas és vadászturizmus lehetőségeinek megteremtése: bevétel növekedés.

- Folytatódik az elöregedés és az elszegényedés, nem lesz vonzóbb a vidéki élet.

- Szolgáltatások fejlesztése: befektetők keresése, munkahelyteremtés.

- Fokozódik a kistérség leszakadása az ország más térségeitől.

- Az elérhetőség javítása, a közút és a vasút fejlesztése: az elérhetőség könnyítése vonzóbbá teszi a környéket a befektetők és az idelátogatók számára.

- A nagy-sárréti falvak fejlődésbeli lemaradása folytatódik.

- Vonzóvá válhat a vidéki élet: hagyományok, közösség, természet közeli életvitel.

27



5. A munkáltatókkal folytatott szakmai program megvalósítása, és eredményei A projekt során havonta munkáltatói fórumokat tartottunk, melynek célja a munkáltatók projektünkről történő tájékoztatása volt. A munkáltatói fórumok célja volt a település munkaadóinak munkaerővel kapcsolatos elvárásainak megismerése és a folyamatos konzultáció biztosítása arról, hogy hogyan tudják alkalmazni a projektből kikerült munkavállalókat. Fontosnak tartottuk ezen alkalmak során a munkáltatókat a vállalkozásaik működését segítő, számukra fontos információkkal ellátni. Előadást hallhattak több alkalommal az Új Széchenyi Tervben lévő pályázati lehetőségekről, valamint a LEADER programról és az abban rejlő lehetőségekről. Tájékoztatást tartott a NAV Észak-alföldi Regionális Igazgatósága az adózás rendjéről és az adózás változásról. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ a vállalkozások működését szabályzó, és segítő információkat osztottak meg. Szintén külön alkalommal foglalkoztunk a rehabilitált munkavállalók alkalmazásának lehetőségeivel, feltételeivel.

Tanácsadó Iroda Személyesen, valamint elektronikusan feltehető kérdések megválaszolásával segítjük a családokat. Városunkban kevés olyan szintér található, ahol a megélhetéssel, kedvezményekkel, családtámogatási kedvezményekkel, ellátásokkal, pszichológiai gondokkal, tanulási nehézségekkel kapcsolatos kérdésekre kielégítő választ kaphatnának a családok. Az igényfelmérés eredménye egyértelművé tette, hogy szükséges egy ilyen szolgálat létrehozása, annál is inkább, mert itt lehetőség van arra is, hogy akár névtelenül kérdezhessenek. Kényes, személyes kérdések megválaszolására is mód nyílik. Négy fő témakört jelöltünk ki, melyek a következők: - jogi, foglalkoztatási, foglalkoztathatósági tanácsadás - munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadás - pszichológiai, életvezetési tanácsadás - továbbtanulási, pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás. A Tanácsadó Irodában folyamatosan biztosítunk egy szakembert, aki megfelelő empátiával, hozzáértéssel segíti a hozzá fordulókat.

28



A térségi munkaerő szükséglet jellemzői A megjelent foglalkoztatók jelentősebb hányada, mintegy 70 % esetében a gazdasági válság okozta kilátástalan jövőkép határozta meg az álláspontjukat. A cégek többsége a már meglévő dolgozói létszámot is csak nehezen tudja megtartani, sokak esetében elbocsátásokra, létszám leépítésekre került sor, így nem tudtak biztos adatokkal szolgálni a létszámbővítési igényeket illetően. A kilátástalanságot meghatározó tény az is, hogy azok a cégek, akik a közeljövőben vélhetően mernek bővítésben gondolkodni, maximálisan szintén csak néhány (1-2) fővel kalkulálnak. A munkáltatók többségénél, az újonnan felvenni kívánt munkavállalókkal szemben többségében nincs életkor tekintetében megnyilvánuló elvárás, ugyanakkor többen alkalmaznának szívesen pályakezdőt, gyesről, gyedről visszatérő nőt, tartósan munkanélkülit, vagy akár 55 év feletti személyt is, melynek hátterében a fent említett célcsoport után igénybe vehető járulék kedvezmények lehetőségei állnak. A munkáltatók nem mutatnak előítéletességre utaló jeleket, hiszen a cigány származás a munkaadók többségénél nem kizáró ok, a válaszadók több mint fele alkalmazna magát cigány kisebbséghez tartozónak valló személyt, amennyiben a jelentkező megfelelő szakképzettséggel rendelkezne. A visszajelzések egyértelműen igazolták a kistérség elmaradottságáról való elgondolásainkat, ugyanakkor látható, hogy a legtöbb vállalkozás gondolkodik a megújuló energiaforrások alkalmazásában, újszerű technológiák bevezetésében, ugyanis a térségben ettől várnak kitörési potenciált. A fórumokon kiderült, hogy még a nagy foglalkoztató cégeknél is gondot okoz a létszámbővítés, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudják finanszírozni a nem helyi lakosok utazását, valamint nem tudnak megfelelő bért fizetni a munkavállalóknak, csak ha bértámogatással lépnek be az állományukba. A munkáltatók nagy többsége szerint a térségben nem található elegendő számban megfelelő végzettségű álláskereső, inkább azok a személyek vannak többségben, akik alacsony iskolai végzettséggel vagy elavult szakképzettséggel rendelkeznek. A negatív, kedvezőtlen tényezők sajnos egymást erősítik. Mivel a foglalkoztatók nem tudják bővíteni, fejleszteni vállalkozásaikat, a megfelelő végzettségű álláskeresők elvándorolnak ebből a térségből. Ez egyrészt azért következik be, mert a továbbtanulás és munkába állás lehetőségei más térségekben jobbak, másrészt a kistérségben kevés olyan munkaadót találni, aki jó feltételek mellett tud munkát biztosítani számukra, így aztán a foglalkoztatók sem tudnak hatékonyabbá válni.

29



A kistérségben élő munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek nehézségét jellemzi az a helyzetkép, miszerint a megkérdezett munkáltatók közül a legtöbben az adott vállalkozás székhelye szerinti lakost szeretnének foglalkoztatni a jövőben, mivel a vállalkozás székhelyétől távolabb lakó személyek számára a munkáltatók egyáltalán nem tudják megoldani az útiköltség térítést. Abból adódóan, hogy a munkáltatók jelentős hányada nem tud fejlesztésben, humánerőforrás bővítésben gondolkodni, önmagában még nem lehet megalapozott megállapítást tenni az oktatandó potenciális hiányszakmákra. Ebben a kérdésben a térség demográfiai korösszetételét is figyelembe kell venni, valamint a kistérség településszerkezetét is. Az elöregedő korstruktúrájú falvakban a lakosság nagy része már túl van a produktív életszakaszán, jellemző tendencia, hogy a fiatal munkaképes korú népesség elvándorol, az idős, ápolásra-gondozásra szoruló korosztályt hátrahagyva az elértéktelenedett ingatlanokban. Ez az állapot (aktív népesség alacsony aránya, értelmiség elvándorlása) nehezíti a fejlesztés és a növekedés lehetőségeinek megteremtését, továbbá növeli az eltartott rétegek magas arányából fakadó szociális terheket. Az idősebb generáción kívül a kisgyermekes családokat is rendkívül sajátos helyzet jellemzi a berettyóújfalui kistérségben. Mivel bölcsőde nagyon kevés településen található, így a gyesről visszatérő nőknek különösen nagy problémát okoz a munkába állás. A fiatal anyukák egyrészt nem tudnak a gyermeküknek megfelelő felügyeletet biztosítani, ugyanakkor, ha el is tudnának helyezkedni, nem biztos, hogy lakóhelyükkel megegyező településen lenne erre mód, s a közlekedési nehézségek, távolságok miatt, mindenképp szükséges lenne a gyermekek napközbeni felügyeletére. A vállalkozások körében feltérképezésre került, hogy részt vennének-e munkahelyi esélyegyenlőségi képzésben, illetve munkahelyeket támogató szolgáltatásokban. A megkérdezettek 75%-a érdeklődött ilyen témájú képzések iránt, melyet leginkább több vállalkozás egyidejű bevonásával, klub formában tudnának elképzelni. A munkáltatókkal való egyeztetetés után alapvetően két stratégiai cél került megfogalmazásra: A gazdasági versenyképesség erősítése. Az életminőség javítása.

30



Területi felzárkózás és életminőség A jövőkép a tudásalapú fejlődésre és a térségi adottságokra épülő versenyképes gazdaságot, mint a lakosság magas életminőségének alapját határozza meg. A megfelelő életminőség feltételei sokrétűek, de az egyik legfontosabb tényező, hogy a gazdaság megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet biztosítson a térség lakosságának. A magas szintű életminőséghez szükséges tényezők közé tartoznak még a magas színvonalú lakossági szolgáltatások, az oktatási háttér, szociális és egészségügyi szolgáltatások, kulturális, szórakozási és közlekedési lehetőségek is. A fejlett, versenyképes gazdaság képes javítani az életminőséget, azonban e mellett számos más tényező is befolyásolja a lakosság életszínvonalát. A prioritás célja a lakóhelyi kötődés erősítése az életszínvonal emelkedésének elősegítésével. Ennek kiemelt elemei a települések komplex – infrastrukturális, szolgáltatási, közösség funkciókat érintő– fejlesztése, a szociális ellátás fejlesztése, a szociális mezőgazdaság célirányos alkalmazása, valamint több települést is érintő infrastruktúra és közösségi szolgáltatások fejlesztései. A környezet- és egészségiparhoz kapcsolódóan preferált fejlesztési terület a környezetvédelmi infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztése, illetve a megújuló és zöld energiák hasznosítása a települések közintézményeiben, valamint a lakosság körében. Tudásbázis fejlesztése A téma a gazdasági-társadalmi fejlődés mozgatórugóját jelentő tudásbázis erősítését célozza. A prioritás keretében preferált szerepet játszik az érintett vállalkozások együttműködésének ösztönzése, annak érdekében, hogy az innovatív, újszerű megoldások gazdasági hasznosításából származó versenyelőny a térségben realizálódjon. Az oktatási és kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése és piaci igényeknek megfelelő végzettséggel és képzettséggel rendelkező munkaerő kínálat – mint a tudásvezérelt fejlődés megalapozásának pillérei - megteremtése szintén a kiemelt fejlesztési területek közé tartoznak. Idegenforgalmi versenyképesség növelése Az idegenforgalom hagyományosan kiemelkedő szerepet tölt be a kistérség gazdaságában. A prioritás magában foglalja a vonzerők és a turisztikai infrastruktúra fejlesztését, valamint az érintettek együttműködésén alapuló komplex turisztikai programcsomagok kialakítását, a marketing tevékenység ösztönzését. Mindezek kiemelten szükségesek ahhoz, hogy kihasználásra kerüljenek a prioritás kapcsán preferált – az egészségipar részét képező – gyógy- és egészségturizmusban, valamint a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokban rejlő lehetőségek.

31



A gyógy- és egészségturizmus terén a rehabilitációs és prevenciós tevékenységek ösztönzése, fejlesztése a legjelentősebb feladat. A prioritás a környezetiparhoz kapcsolódóan kiemelten kezeli a természeti értékek turisztikai hasznosításnak környezettudatos megvalósítását is. - Vállalkozási környezet fejlesztése A fejlett vállalkozási környezet a versenyképes gazdaság megteremtésének egyik alapvető tényezője. A prioritás célja az, hogy fejlődjön az üzleti infrastruktúrák szolgáltatásának minősége, új üzleti infrastruktúrák kerüljenek kialakításra, valamint a vállalkozási környezet egyéb – a megye által befolyásolható tényezői – fejlesztése révén Hajdú-Bihar megye vonzó működési feltételeket teremtsen mind a nagyberuházók, mind a kis- és középvállalkozások számra. A vállalkozási környezet fejlesztésén belül kiemelt preferált fejlesztés a hozzáadott érték növelésének ösztönzése, amely főként a környezet- és egészségiparban érdekelt vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységekbe való bekapcsolódásának, célzott együttműködésének elősegítését jelenti. - Agro-business ágazat erősítése A prioritás célja a szociális jellegű mezőgazdaság és a piaci alapon működő agrárvállalkozások megkülönböztetése, ez utóbbiak koncentrált fejlesztése. A prioritás kiemelten kezeli a környezet- és egészségiparhoz kapcsolódó termelés ösztönzését, a termékek hozzáadott értékének növelését. Mindez magában foglalja a hagyományos élelmiszertermelésről a funkcionális alapanyag termelésre való átállás ösztönzését éppúgy, mint az egészséges táplálkozáshoz szükséges – valamint az idegenforgalomban is vonzerőt jelentő– bio élelmiszerek előállítását és az alternatív energiatermelést. A kiválasztott célcsoport munkaerő-piaci helyzetének jellemzői, valamint a programba való bekapcsolódásuk igénye Célcsoportunkat a kistérség munkaerő-piaci helyzetképének figyelembevételével határoztuk meg. Programunk résztvevőiként a kistérségben élő fiatalok, aktív korú, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező vagy elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező, valamint hátrányos helyzetű személyekre számítottunk, akik a program kezdetekor a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskeresők. A kiválasztásnál igyekeztünk figyelni a nemi megoszlásra is. Ugyanígy próbáltunk korosztály szerint is eljárni. A nyilvántartott álláskeresők egy része nem kap ellátást, támogatást, így nem is csodálkozhatunk azon, hogy az emberek életszínvonala igen alacsony.

32



Ennek oka, hogy a jogosultságot nem tudja megszerezni a pályakezdő mivolta miatt. Tehát mint pályakezdőt nem alkalmazzák, emiatt nincs nyilvántartott munkahelye. Így nem jogosult segélyre. A megkérdezések során világossá vált, hogy a munkanélküli személyek kis része rendelkezik START, START plusz vagy START extra kártyával. Azt tapasztaltuk, hogy az álláskeresők nagy része nem jól informált, lehet, hogy igényelhetne ilyen fajta támogatást, de nem teszi, egyrészt mert nem tud róla, másrészt pedig, mert nem látják ennek a fajta segítségnek a jelentőségét. A kistérségünkben a kisebb települések infrastruktúrája kevésbé fejlett és kevesebb munkahelyet tudnak teremteni. A települések lakosainak a nagy része a városokban próbál munkát találni, de megnehezíti az álláskeresést a távolság, az utazás és az ehhez kapcsolódó költségek. Az álláskeresők nagy része nem rendelkezik olyan szakmai végzettséggel, amivel el tudna helyezkedni, vagy egyáltalán nem rendelkezik semmilyen végzettséggel, vagy végzettsége elavult. Az utóbbi főként az 50 éven felüliekre, illetve a gyesről, gyedről visszatérőkre jellemző. Ami leginkább motiválja az álláskeresőket a képzéseken való részvételre, az utazással töltött idő, illetve, hogy fizetik-e az utazási költségeket. Fontos motiváló tényező a képzési támogatás is, valamilyen természetbeni vagy anyagi hozzájárulás. A képzést illetően fontos számukra az is, hogy befejezzék tanulmányaikat, magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, vagy valamilyen piacképes szakmával ismerkedjenek meg, szerezzék meg a szakmai tudást. De szívesen részt vennének kulcskompetencia képzésen is, amikor az Európai Unió által meghatározott kulcskompetencia- területeken fejlődhetnek. Szívesebben vennének részt nonformális képzésben, mint iskolarendszerű oktatásban. Legalábbis úgy gondolják, ennek meg kell előznie a formális képzést. A kulcskompetencia képzés egyfajta ráhangolódó időszak lenne a szakmai képzésre.

33



Többen jelezték, hogy szükségük lenne számítógépes ismeretek elsajátítására, ismereteik felfrissítésére. Sokaknak egyáltalán nincsenek ilyesfajta kompetenciáik. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a képzések során az oktató személye fontosabbnak bizonyult, mint szakmai tudása. Jobban szeretnek olyan trénernél, tanárnál tanulni, akit már ismernek. Szakma esetén egyértelműen az a fontos, hogy el tudjanak vele helyezkedni, piacképes legyen. Inkább olyat tanulnának, ami nem annyira érdekli őket, de biztos állást szerezhetnek vele. A munkavállalói igényeknél az tapasztalható, hogy a munkavállalók kb. 80%-a részt venne egy olyan munkaerő-piaci programban, amelyben szakmát szerezhetne, és ezáltal nagyobb esélye lenne az elhelyezkedésre. Az életszínvonal alacsony voltára utal, hogy a képzést és az utazást a válaszadók nem tudnák önerőből finanszírozni, csak akkor tudnák vállalni a szakképesítés megszerzésével járó kötelezettségeket, ha nem önköltségen kellene rendezniük, és ha az utazás tömegközlekedéssel megoldható, illetve ha helyben van a képzés, ez nyilván nem merülne fel, mint probléma. A munkakeresők szinte egésze - több mint 97% - elhelyezkedne a képzés által megszerzett szakmában, és nagy százalékuk szívesen részt venne különböző fejlesztő foglalkozásokon, tréningeken is. A mentális támogatás, munkaerő-piaci szolgáltatások és a csoportos szabadidős és kulturális programokon való részvétel esetében már vegyesebb a kép. A térség munkanélküliségi mutatója a magyarázat arra, hogy az álláskeresők többsége nem gondolkozik önálló megoldásokon, hanem másoktól várják a megoldást helyzetükre. Beleszoktak abba, hogy a lehetőségek variációit készen kapják, melyekből már csak választaniuk kell. Ez rendkívül jól mutatja, hogy a munkanélküli személyek, főleg a tartós álláskeresők, belesüppednek a tehetetlenségbe, és bizonyos idő eltelte után nem tudnak önállóan tervezni, lehetőségeket, megoldásokat felkutatni a sok átélt kudarc miatt. Általában az a jellemző, hogy jelentős hányaduk, körülbelül 50 %-uk az idősgondozásra, gyermekgondozásra, és álláskeresésre irányuló képzéseken venne részt legszívesebben. Ezek a válaszok pontosan igazodnak a térségi demográfiai helyzethez is, azaz, hogy a fiatalok elvándorolnak a térségből, az idősek egyedül maradnak segítség nélkül. A kistérség lakosai elsősorban a fiatalok, értelmiségiek kiáramlásának megállításában látják a kiutat ebből a „patt helyzetből”. Ha megfelelő gyermekfelügyelet működne (a bölcsőde korlátozott befogadóképességű, de a város kormányzati elképzelésekkel összhangban tesz ilyen irányú lépéseket) a településeken, a fiatalok tudnának a térségben munkát vállalni, ezáltal megszűnne, vagy legalább csökkenne az elvándorlások száma.

34



Ez a helyzet nemcsak a munkavállalóknak kedvezne, hanem a cégeknek, vállalkozásoknak is, mivel ha több aktív korú lakos él a térségben, akkor növekednek az igények bizonyos szolgáltatásokra, árucikkekre, s ez által a foglalkoztatók is fejlődhetnek, bővülhetnek, hatékonyabbá válhatnak. Ugyanígy az időskorúak gondozásánál is fel lehet rajzolni ezt a párhuzamot, mivel, ha megfelelő ellátást tudnának biztosítani az inaktív lakosok részére, akkor azon hozzátartozók előtt, akik addig semmilyen mértékű mobilitással nem rendelkeztek, lehetőségek tárháza nyílna meg. Ezen túlmenően az elöregedő társadalom problémakörében megoldást jelenthetne az időskorú, ápolásra, gondozásra szoruló személyek ellátása. Akár az is elképzelhető, hogy hosszú távon ez a népességszám növekedését is elősegíthetné, mivel ha az aktív házaspárok ezen szolgáltatás által egy jelentős tehertől szabadulnának meg - akár anyagi, akár fizikai, akár lelki értelemben vesszük is -, akkor bátrabban vállalnának gyermeket is. Az eredmények azt mutatják, hogy a potenciális munkavállalók jelentős része, körülbelül egynegyede a kereskedő, szakács, cukrász stb. szakmákat is szívesen kitanulná. A fennálló gazdasági helyzet okán viszont nehéz pontosan meghatározni azt, hogy ezeknek a szakmáknak mekkora létjogosultsága van a kistérségben, ezért egy képzési blokkot később kívánunk konkrétan meghatározni.

6. A projekt szakmai tartalmát segítő egyéb szolgáltatások A Sárréti kistérségben élő hátrányos helyzetűek komplex felzárkóztatására, társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának segítésére pályázatunkban komplex képzési, közösségépítő tevékenységeket dolgoztunk ki. Az elmúlt évek felnőttképzési tapasztalataiból merítve szükség van kulcskompetenciák fejlesztésére, a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére és az állam által elismert szakképesítés megszerzésére. Az európai gyakorlatnak megfelelően a szakmai képzések megkezdését meg kell, hogy előzze valamilyen kompetenciafejlesztő foglalkozás, mert a résztvevők nagy része évek óta nem tanult, hiányoznak a képzések sikeres elvégzéséhez szükséges kulcskompetenciáik. Minden képzésünket kompetenciafejlesztéssel indítottuk, ami egyben a csoportok közösségépítését is segíti. A szakmai ismereteken túl szükség van a kompetenciák fejlesztésére, mert az álláskeresők nincsenek tisztában a munkaerőpiac jellemzőivel. A projekt megvalósítási helyszínén Püspökladányban a megvalósítás teljes időtartamában Tanácsadó Irodát működtetünk, amelyek szolgáltatásait ingyenesen veheti igénybe a projekt közvetlen célcsoportja.

35



A szakember a következő területeken tud segítséget nyújtani: - jogi, foglalkoztatási, foglalkoztathatósági tanácsadás - munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadás - pszichológiai, életvezetési tanácsadás - továbbtanulási, pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás. Az ifjúsággal közvetlenül foglalkozó helyi szakemberek találkozóival segítettük, hogy az intézmények és szervezetek munkatársai minél több információval rendelkezzenek a településen dolgozó többi szakember munkájáról, és közösen összehangoltan gondolkodjanak további lehetséges ellátások, szolgáltatások bevezetéséről.

A gazdasági, társadalmi változások minőségi dimenziói A minőség, a minőségügy és a minőségbiztosítás napjaink állandó témája, noha nem új keletű dolog. Már a történelem kezdetéig visszanyúlik néhány szabvány, előírás kapcsán (pl. a Holtak könyve az ókori Egyiptomban, az építőanyagok mérete). Megfigyelhető volt a manufaktúrákban, ahol mindenki ugyanazt a munkát végezte, a hadseregekben stb. Csak éppen másképpen nevezték. A jó minőség egyfajta magasabb értéket képviselt, más értékrendet tükrözött. Tartós, erős, szép, erkölcsös dolgok álltak mögötte. Ha valamit így fejeztek ki, annak a tartalma értékkel volt megtöltve. A konkrét minőségbiztosítás és ellenőrzés a termelésben mutatkozott először. Kialakult az úgynevezett MEO, ahol ellenőrzési részlegek alakultak ki, különválva a termeléstől. Megindul a szabványoknak való megfelelés. A minőségbiztosítás rendszere először a termelő szférában terjedt el, ma már azonban a szolgáltatások területét is teljesen áthatja, ezzel közvetlenül behatolva az életterünkbe. A fejlett országok tapasztalataira építve megállapítható, hogy a minőség szabályozása a vezetés és a menedzsment feladata, de egy vállalkozás minőségcéljait minden dolgozónak szem előtt kell tartania. Hazánkban állami stratégiát kell képviselnie a minőségnek, hiszen az EU-hoz való csatlakozás miatt a vállalkozásaink csak így lehetnek versenyképesek. Hazánkban a minőségi munkán általában az eredményes, a hatékony, a jó színvonalú munkavégzést, a versenyképességet, a kedves, udvarias, gyors kiszolgálást, az esztétikus csomagolást értjük. A minőség ennél azért többet jelent, ezt bizonyítja az is, hogy a szabványokban használt definíciók is tágabb fogalmat adnak. Az ISO 9000 szabványban így fogalmaznak: „a minőség valamely termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amely alkalmassá teszi kifejezett vagy látens igények kielégítésére.” Ez magában foglalja a szolgáltatás környezetét, a szolgáltatást nyújtók magatartását, felkészültségét. A korszerű minőségügy minőségfogalma a termelésben és a fogyasztásban érdekeltek,

36



továbbá a társadalom értékítélete arra, hogy a termelési-fogyasztási folyamat mennyire elégíti ki az igényeket. Ebből következően a minőség érték. Még pontosabban: az átadott érték. A tényleges igénybevétele által válik értékké. Tehát emberi fogalom, amely az érdekeltek értékrendjét tükrözi. Sajnos sokan keverik a haszon fogalmával, bár tény, hogy a jó minőség hasznot hoz. Minőség az, ha nem a termék, hanem a vevő jön vissza. Továbbá mindenkiben tudatosulnia kell, hogy erkölcs nélkül nincs minőség.

A minőségügy társadalmi és gazdasági hatásai Minőségorientált fejlődés nélkül Magyarország nem tud megfelelően integrálódni az EU-ba, nem tud bekapcsolódni a nemzetközi áramlatokba, így nem tud megvalósulni az export orientáció. Ha csak a végtermékek minősége kerül előtérbe, az kiszorítja a hazai termelőket a piacról, mivel a feldolgozóiparunk gyakorlatilag eltűnt, és megfelelő támogatások nélkül a termelők csak alapanyagokat állítanak elő. Alapvető, hogy a minőségi fejlődést meghatározó dimenziókban összehangoltság szükséges. A fogyasztóhoz vezető út a társadalmi viszonyokon, szokásokon, a gazdasági nívón, technológiai fejlődésen, környezetvédelmen és biztonságon keresztül vezet. A minőségfejlesztés társadalmi vonatkozásaiban a következőket kell figyelembe venni: a társadalmi rétegződés ténye, a nyugdíjasok, a szegények és sokgyermekesek minőségi igényeinek kielégítése, a fogyasztói igények változásai, környezettudatosság, egészség, megfelelő beltartalmú élelmiszerek iránti igény, fogyasztóvédelem, állami szabályozás. A minőség gazdasági dimenziójában a gazdasági fejlettség, az életnívó, illetve a fogyasztói igények kielégítése kerül előtérbe. A vállalkozások részére a minőség a versenyképességet jelenti, tehát a megfelelő innovációt. A társadalmi és a gazdasági dimenziókat összeköti a minőség környezeti dimenziója. A fenntarthatóság előtérbe helyezésével a vállalkozások további támogatáshoz jutnak, a jobb minőségű termékeik magasabb áron lesznek értékesíthetőek, csökken a környezeti terhelés, mely az élhetőbb környezet kialakítását teszi lehetővé, illetve a társadalom jobb minőségű termékekhez, élelmiszerekhez jut. Egészségesebb és komfortosabb élet biztosítható a lakosság számára. Továbbá ezt a célt szolgálja a már kiépített HACCP rendszer, amely a termékek termelőtől a vevőig történő eljutásának biztonságát szavatolja.

37



Az élelmiszeriparban a termékbiztonság az elsődleges követelmény, ennek maximalizálására dolgozták ki a HACCP (Hazard Analysis Control Point, magyarul Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pont) módszert. E módszer hét alapelvre épül, hogy egy szisztematikus vezetési módszert adjon annak érdekében, hogy az élelmiszerek és/vagy az előállítási technológia biztonságát folyamatosan és megelőző jelleggel biztosítani lehessen. A HACCP strukturált megelőző rendszer a termékbiztonság érdekében a veszélyek azonosítására, értékelésére és kezelésére. Az ökológiai minőség gazdasági értéke az egyik legbonyolultabb és legvitatottabb kérdés. Mennyit ér a tiszta levegő? Attól függ, kinek és mikor. Illetve felmerül az a kérdés is, hogy mennyit ér a szennyezett levegő? A környezeti értékbecslő módszerek általában fordított logikával működnek, és azt a kérdést teszik fel, hogy kinek mit ér meg egy-egy természeti elem minőségi javulása vagy romlása.

A minőségügy mechanizmusai és az életminőség Mivel a minőségügy eredetileg a szabadpiac mechanizmusaira épült, ezért itt természetes, hogy a szabadpiaci minőségügy esetében a minőség, mint érték elsősorban pénzben kifejezhető nyereség, ezért a csereérték is pénzben kifejezhető. A közpiaci minőségügy szerint közpiacon a minőség nem pénzben kifejezett nyereség, hanem társadalmi érték. A piaci minőségügy általánosítása a közösségi minőségügy, amelyben a minőség a közösségi értékrend alapján értelmezett közösségi érték. A csereérték ez esetben az adott közösség értékrendjétől, kultúrájától függ. Ügyelni kell tehát arra, hogy a térségben a vállalkozó ne kényszerüljön nyereségmaximálásra. A környezet minősége (az állatok jóléte, az esztétikus táj, a veszélytelen élelmiszer stb.) jelentsen számára értéket. A nyereségnek ugyanis nem célnak, csupán eszköznek kell lennie, mert a cél az életminőség fokozása. A Sárréti kistérség, mivel alapvetően mezőgazdasági jellegű, gazdasági sikerekkel, a természetvédelemmel, környezettudatossággal érheti el ezeket. A környezet károsítása általában a mezőgazdaságban a termőföld és az állatok túlzottan intenzív kihasználásának következményei. A fenntartható gazdálkodásra való áttérés megoldást jelenthet a környezeti károk csökkentésére, de egyben a mezőgazdasággal foglalkozni kívánók megélhetésére is, az ökológiai előnyökhöz így szociális előnyök is járulnak. A fenntartható gazdálkodás például magasabb emberi munkaráfordítást igényel, és újra szerves egységgé kovácsolja a növénytermesztést és az állattenyésztést. Terjesztése csökkenthetné a gyors struktúraváltozás, modernizálás és az egyre intenzívebbé váló gazdálkodás által keltett, a térségre jellemző magas mezőgazdasági munkanélküliséget.

38



Persze a fenntartható gazdálkodást is szabályozni kell, mert egyrészt csak annyi biotermékre van szükség, amennyit felvesz a piac, másrészt nem lenne előnyös, ha a hagyomá nyos mezőgazdaság kerülne kiszolgáltatott helyzetbe. Az életminőség (Quality for life) pontos meghatározása nehéz, inkább érezni lehet, mit is jelent. Minden igényünkre kiterjedő, az életünkre vonatkozó értékelés. Tehát az életminőség az érzetünk és értékrendünk következménye. (Hogyan tudunk örülni, hogy fogadjuk el a rosszat, képesek vagyunk-e a megfelelő döntésre stb.) A minőség szociális követelménnyé vált. Életminőség, az ember életét, közérzetét befolyásoló tényezők összességének színvonala, mely az életszínvonalon kívül magában foglalja az életünket, közérzetünket jelentősen befolyásoló tényezőket, így egyebek között az egészségügyi helyzetet és a környezet állapotát. Az életminőség meghatározásakor nem hagyható figyelmenkívül az adott terület kultúrája, a regionális szintű kulturális örökség. Ennek értelmezése nem egyszerű, mert tartalmazza az anyagi és történelmi örökséget, tehát az épített örökséget, a társadalmi örökséget, tehát a szellemi és kulturális örökséget, valamint a természeti örökséget. Ezek külön külön is, de általában együtt hatnak a régió fejlődésére, így az itt élő társadalom (mint humán erőforrás) minőségére. A modern társadalmakban a helyi közösségek szerepe egyre erősödik az életminőség alakulásában. Az életminőség egyik megnyilvánulási formája az egyén adott térséghez való kötődése, tehát az identitás. Identitáson az érzelmi és kulturális megnyilvánulásokat értjük, melyek az adott téséghez kötődnek.

Az életminőség és az életterünk összefüggései Az életminőség a munkahelyen sok összetevőből áll: a saját kultúrám és a vállalati kultúra viszonya, a munkahelyi besorolás következménye, megbecsülés stb. Az otthoni életminőséget befolyásoló tényezők a családi légkör, lelki állapot, anyagi lehetőségek, a lakókörnyezet milyensége. Ezeket mennyire tudom, illetve akarom befolyásolni. A környezet életminősége az épített környezet (utak állapota, közvilágítás), közlekedési eszközök és közlekedési kultúra, környezetvédelem, és ezek mennyire elégítik ki az igényeimet.

39



Az életminőség gazdasági tényezői Az olyan indikátorok vizsgálata, mint az egy főre jutó bruttó belföldi termék (GDP), a háztartási fogyasztás, a jövedelemkülönbségek és az úgynevezett Human Development Indicator lehetővé teszi, hogy átfogó képet alkossunk a gazdasági környezetről, amely biztosítja a szükséges erőforrások egy részét, melyekkel az egyének, a családok és a vállalatok javítják a munkájuk és életük minőségét.

A szolgáltatások értelmezése és minőségének biztosítása A technika fejlődésével és a globalizáció térhódításával a szolgáltató ágazat szerepe egyre jelentősebb. Életünk minden perce szolgáltatásokkal függ össze. Társadalmi, gazdasági és jogi rendszerünket, továbbá biztonságunkat az államigazgatási és a közigazgatási szolgáltatások határozzák meg, de szinte állandó függőségben vagyunk a közegészségüggyel, a közüzemi szolgáltatásokkal, a közlekedéssel, a hírközléssel/távközléssel, és meghatározó szerepe van a közoktatásnak és a felsőoktatásnak. A szolgáltatások minősége azért rendkívül jelentős, mert az egyének életminőségét és a társadalmi minőséget a szolgáltatások színvonala alapvetően befolyásolja.

A szolgáltatások főbb típusai A szolgáltatások fajtája, típusa rendkívül sokféle, a szolgáltatásokat rendkívül sokféle szempontból lehet csoportosítani. A szolgáltatás tárgya, azaz a szolgáltatást igénybevevő szerint a szolgáltatások két fő csoportját különböztethetjük meg: • személy, szervezet, vagy közösség/társadalom • a szolgáltatást igénybevevő objektuma, például fogyasztási cikk, rendszer, műtárgy stb. állapotának megváltoztatása.

40



A szolgáltatások csoportosíthatók aszerint is, hogy ki a szolgáltatást igénybevevő, vagy kié az objektum. A szolgáltatást igénybevevő szerint megkülönböztethetjük az alábbiakat: • személy (pl. oktatás, gyógyítás, fodrászat, vásárlás, javítás, …) • szervezet (pl. tanácsadás, karbantartás, takarítás, …) • társadalom (pl. rendvédelem, közművelés, államigazgatás, közigazgatás, tömegközlekedés, …) A szolgáltatások csoportosíthatók aszerint is, hogy mennyi benne az „emberi” összetevő. E tekintetben a kapcsolat lehet: • tisztán ember-ember (oktatás, gyógyítás, …) • emberek közötti áru (kereskedés) • emberek közötti „ügyirat” • emberek közötti objektum (javítás, takarítás, …) • szervezet-ember közötti áru (közüzemi szolgáltatások) A szolgáltatási folyamatok csoportosíthatók olyan szempontból is, hogy a szolgáltatást igénybevevő vagy objektuma állapotváltoztatása • létrehozás (kutatás/fejlesztés, építés, …) • (állag)megőrzés (vagyonvédelem, tárolás, …) • javítás (javítószolgálat, gyógyítás, …) • fejlesztés (szervezetfejlesztés, termékfejlesztés, képzés, …) • megváltoztatás (szervezet átalakítás, kereskedés, szállítás, …) • megszüntetés (felszámolás, bontás, …)

A szolgáltatások minősége Például a képzési folyamat minősége egyrészt az oktató, másrészt a hallgató, továbbá a hallgató munkavállalásában érdekelt munkaadó és a társadalom igényeinek a kielégítése által átadott érték.

A szolgálgatás minősége, mint értékváltozás A szolgáltatás és a szolgáltatás minőségnek fenti értelmezése alapján a szolgáltatást, mint értékközvetítést értelmezhetjük, a szolgáltatási folyamat minőségét, mint értékváltozást. A szolgáltatási folyamat bemenetét jelentő szolgáltatást igénybevevő vagy annak tulajdona, mint értékhordozó, adott minőségképességgel rendelkezik. A szolgáltatást adó rendszer szintén, mint értékhordozó, valamilyen minőségképességgel rendelkezik. A szolgáltatást adó a szolgáltatási folyamat során valamilyen értéket ad át, így remélhető, hogy a szolgáltatást igénybevevő (vagy objektuma), mint értékhordozó, minőségképessége a folyamat végén, a megváltoztatott állapotában nagyobb lesz.

41



A szolgáltatások minőségszabályozásának célja A szolgáltatási folyamat kiinduló állapota a szolgáltatást igénybevevő vagy annak tulajdonát képező objektum kiinduló állapota. A szolgáltatási folyamat szabályozásának a célja az, hogy a szolgáltatást adó a szolgáltatást igénybevevő vagy annak tulajdonát képező objektumot az adott kiinduló állapotból a szolgáltatást adó folyamat során a szolgáltatmány által a szabályozás célját jelentő végállapotba vigye. A kiinduló állapotból tehát úgy kell a szolgáltatást igénybevevő vagy annak tulajdonát képező objektum állapotát a szolgáltatást adó folyamat során a szolgáltatmánnyal befolyásolni, hogy az állapotváltoztatással az igénybevevő vagy objektumának állapota a szolgáltatási folyamat végére a kívánt megváltoztatott végállapotba kerüljön. A szolgáltatások minőségének szabályozása Hasonlóan a gyártáshoz, a szolgáltatási folyamatok minőségét is három szinten: a folyamatszabályozás, a megfelelőségszabályozás és a minőségszabályozás szintjén kell szabályozni. A minőség szabályozása a gyártás esetén sem valósítható meg csak a folyamatok szabályozásával. A gyártásnál a minőség biztosítása érdekében bevezetjük elsősorban a termékek, esetleg a rendszerek, személyek megfelelőség szabályozását (korábbi elnevezéssel a „MEO”-t). A gyártási folyamat során bizonyos pontokban ellenőrizzük a megfelelőséget, és a gyártási folyamatot csak a megfelelőség teljesítése esetén folytatjuk. A megfelelőség szabályozás tehát a termelési folyamatban a minőség biztosítása érdekében szűrőként szerepel. A szolgáltatási folyamat során a szolgáltatmánynak általában nem értelmezhető a megfelelősége, helyette elsősorban a szolgáltatást adó személy/szervezet és esetleg a szolgáltatást igénybevevő személy/szervezet megfelelőségét szabályozhatjuk. A szolgáltatási folyamat minőségének szabályozása a gyártási folyamathoz hasonlóan az érdekeltek elégedettségének a közvetlen vagy közvetett becslésén alapszik, és a meg nem felelőségek okának a megszüntetésével (csökkentésével), illetve folytonos tökéletesítéssel valósítható meg.

A szolgáltatások minőségének biztosítása Mind a szolgáltatást adó folyamat, mind a szolgáltatást igénybevevő folyamat általában bonyolult, emberektől függő, és ráadásul egymással kölcsönhatásban lévő, ezért egyértelmű szabályozásuk általában nem valósítható meg. A szolgáltatási folyamatok minősége ezért alapvetően a szolgáltatást adó és a szolgáltatást igénybevevő személyek, szervezetek, sőt a társadalom minőségképességétől függ.

42



A szolgáltatást adó és a szolgáltatást igénybevevő személy/szervezet, rendszer minőségképessége azonban nem értelmezhető egyértelműen, ezért helyette ezek megfelelőségét kell értelmezni. A szolgáltatási folyamatok minőségét ezért csak úgy biztosíthatjuk, ha minél pontosabban megadjuk a szolgáltatást adó és a szolgáltatást igénybevevő személy/szervezet/rendszer megfelelőség-követelményrendszerét, és biztosítjuk azok megfelelőségét. A fentiek mellett alapvető felelőssége van a szolgáltatást adó szervezet vezetésének: biztosítja-e a szolgáltatást adó megfelelő állapotát és a szolgáltatási rendszer megfelelő állapotát.

A minőség a képzésben Az ember közösségi lény. Az emberi együttműködés során pedig két alapvető tevékenység alakult ki: A termékeket, javakat előállító termelés, és az azokat felhasználó fogyasztás. A termelés gyűjtőfogalom, amely két nagy csoportra bontható: a gyártásra és a szolgáltatásra. A gyártás kézzelfogható árucikkeket (gyártmány) állít elő, ahol a felhasználó és a termelő folyamat térben és időben elkülönül, közöttük nincs szoros kapcsolat. Ezzel ellentétben a szolgáltatásnál a termék (szolgáltatmány) előállítása és a felhasználása egy időben történik, a két folyamat nem választható el. A szolgáltatmány nehezen értelmezhető, nem kézzelfogható. Ezért a szolgáltatás minősége nehezen határozható meg. Tulajdonképpen amennyi plusz tartalommal töltik meg, azáltal lesz értékesebb. Vajon kell-e mosolyognia egy pincérnek, mialatt kiviszi a rendelt italt? A tanárnak kell-e az új módszerek alkalmazásával javítani az ismeretátadás folyamatát? Hogyan tudja a tanulót érdekelté tenni az iránt, hogy érdeklődve hallgassa az előadását, mert így valószínűleg meg is tanulja. A „szolgáltatás” ez esetben maga az oktatás folyamata (ismeretátadás folyamata), a „szolgáltatmány” tehát maga a termék nem pénz, hanem az átadott ismeret, illetve kulturális anyag, tudás. Az előállító, tehát a szolgáltatást nyújtó nyilván a pedagógus. A fogyasztó vagy felhasználó meghatározásánál a hallgatótól tovább kell menni, mert meg kell határozni a végfogyasztót is, ami ez esetben egyértelműen a társadalom. Ugyanis a folyamat nem fejeződik be az ismeret felhasználójánál. A tudás a megszerzése után tovább hasznosul. Ezért nem mindegy, kiket engedünk ki az életbe, milyen gondolkodással, tudással, vágyakkal felvértezve. Minősége, mint már említettem, csak az előállításnak és a felhasználásnak van, tehát hogyan nevelünk, tanítunk, és az hogyan hasznosul. Magának a terméknek nincs, csak minőség képessége. Ami itt azt jelenti, hogy képes-e arra, hogy az elvárt igényt kielégítse, az egyén megfelel-e a társadalom elvárásainak, illetve az intézmény tud-e a lakossági elvárásoknak megfelelően működni.

43



Vagyis a társadalomnak van-e szüksége a kultúrára, pontosabban az azt hasznosítani tudó, a saját életébe beépíteni akaró egyénekre? Átgondolva a kistérségből kikerült értelmiségiek listáját, azt hiszem igen. A termékelőállítás, az oktatás jó minősége pedig alapvetően egy jó pedagóguson múlik, aki megfelelő szaktudással rendelkezik, és természetesen maga is tudás és kultúra pártoló. (Azáltal, hogy a pedagógusok munkájukat egy meghatározott rendszerben, vagy az alapján végzik, emelkedik annak értéke, így a társadalmi megítélése is.) Az előállítás folyamatát ellenőrzik, megfigyelik, mert néha be kell avatkozni, tehát szabályozni kell a folyamatot. A minőségügyben a szabályozási folyamat gyártás esetén csak az előállításnál közvetlen, a továbbiakban elég egy használati útmutató (pl.: egy TV esetében) a felhasználás szabályozásához. Szolgáltatásnál, mivel a folyamatok összefüggőek, ezért a szolgáltatást adónak (pedagógus) az egész folyamatot (előállítás és felhasználás) kell szabályoznia. Itt nem elég a termékismertető, hiszen a diák nem indítható útjára annyival, hogy vigyázzon magára. Ez a következőképpen írható le: a tanár által szabályozandó szolgáltatási, oktatási folyamat bemenete a szolgáltatást igénybevevő diák kiinduló (még „tudatlan”) állapota. Tehát ez képzésnél a felvett „képzendő” hallgató, gyógyításnál a felvett „gyógyítandó” beteg, autó javítás esetén a rossz „javítandó” autó stb. Az átadott szolgáltatmány ezt az állapotot változtatja meg. Az átadott ismeret által a diák tudása gyarapodik, (a beteg a kezelés által gyógyul, az autó majd gurul stb.). Tulajdonképpen a folyamat kimenete, a megváltozott állapot szerint a sikeresen végzett tanuló. Mivel a folyamat kettős, nem elég a megfelelő ismeretanyag, a megfelelő módon történő átadás esetén sem, ha a szolgáltatás igénybevétele nem megfelelő. Mit takar ez? Tehát a tanuló, ha nem akar tanulni, mit lehet tenni, kár minden erőfeszítés? Sajnos sok esetben igen. A technika, a média nyomásával szemben a tanár tehetetlen, sőt a szülők is ezt támogatják. Azonban ha a folyamatot szabályozni akarjuk, be kell avatkozni. Tehát a tanulót érdekelté kell tenni az iránt, hogy szívesen tanuljon. Ez minden érintett fél érdekét szolgálja, mert a tanárnak sikerélménye lesz és örömmel végzi a munkáját, miáltal az nyilván eredményesebb lesz (ez nyilván pozitívan befolyásolja a személyes karrier utat), a tanuló sikeresen végez, sőt a megszerzett tudás a társadalom (a végfelhasználó) hasznos tagjává teszi (munkahelyi sikerek, kutatás, stb.), tehát a társadalmi megítélés mind az oktatás, mind az egyén felé pozitív lesz. Sajnos, amiről a minőségügyben keveset beszélnek, az az, hogy a képző állapota is megváltozik. Ez a változás nagyban befolyásolhatja az oktatás minőségét. A képző az óra végére elfárad, vagy általában belefásul a nem megbecsült munka monotonságába vagy a negatív társadalmi megítélésbe. A monotonitás veszélye, hogy nem veszi észre a társadalmi igények változását. Az oktatás minőségét jelentősen befolyásolja a pedagógus személyisége, hogy milyen kompetenciákkal rendelkezik, végez-e önképzést, milyen módszertant választ, érdekli-e a saját munkája, az intézmény vezetése mennyire támogatja a módszer-

44



-tant választ, érdekli-e a saját munkája, az intézmény vezetése mennyire támogatja a módszertani szabadságot? A módszerek megfelelő választásához és változtatásához természetesen ismerni kell azokat. A megfelelő önképzés fejleszt, segít a diák-tanár kapcsolat optimálissá tételéhez. Ennek folyamataként a képző felismeri, ha egyéni képzési technikákra van szükség.

Összegzés A Sárréti kistérségben az alábbi problémákkal kell szembenézni. Fenyegető szociális problémák: Egyre komolyabb szociális problémákkal kell szembenéznie a kistérségnek, ami abból fakad, hogy egyre kevesebb aktív népesség tart el egyre több inaktív lakosságot, nagyon magas a szociálisan eltartottak, a hátrányos helyzetű rétegek aránya. Autópálya elhaladására való felkészülés: Az autópálya önmagában legfeljebb a kistérség elérhetőségén tud javítani, gazdasági fejlődés csak abban az esetben társul hozzá, ha a térség felkészülten várja az ennek következtében várhatóan megélénkülő befektetői érdeklődést, és azt versenyképes kínálatokkal tudja kiszolgálni. Gyenge vállalkozói szféra: A kistérséget törékeny gazdasági szerkezet jellemzi, és szinte valamennyi gazdasági ágban – kiemelten a mezőgazdaságban – közös probléma a hozzáadott érték alacsony szintje. Ezt tovább súlyosbítja az alacsony vállalkozássűrűség, és a vállalkozások többségének korlátozott versenyképessége. Mezőgazdasági stratégiaváltás: A kistérségben nagy hagyománya van a mezőgazdálkodásnak, a lakosság nagy részének, főleg a kisebb településeken, szinte ez jelenti az egyetlen megélhetési módot. Ugyanakkor az agráriumban jelenleg folyik egyfajta intézményi, jogszabályi, finanszírozási átalakulás, amely összetettségéből adódóan komoly kihívásokat, és persze esélyeket is jelent a gazdálkodóknak. Kommunális infrastruktúra hiánya: A kistérség számos településen még mindig nem megfelelően kiépült, hiányos a kommunális infrastruktúra. Jellemzően nyitott a közműolló, azaz nagyon alacsony a szennyvízbekötések aránya. Munkanélküliség: Kevés a kistérségben a munkahely, magas a munkanélküliség, és a munkanélküliek között is magas a tartósan munkanélküliek aránya, melyek többnyire alacsony képzettséggel rendelkeznek. A magasabban képzett munkaerő elvándorol a kistérségből. A nagy munkahelyteremtéssel járó befektetések elkerülik, a korábbi nagy foglalkoztató cégek pedig fokozatosan elhagyják a térséget.

45



Emberi erőforrás fejlesztés: A munkaerőpiacon strukturális munkanélküliség problémája áll fenn, a munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat nincs összhangban egymással. Oktatási intézmények fejlesztése: Több településen nem megfelelő az oktatási intézmények alapfelszereltsége, továbbá a korszerű oktatás feltételek - informatikai, digitális taneszközök - hiánya jellemzi az általános iskolákat. Forrásszerzés: Alapvetően jellemzi a kistérséget a belső források hiánya, ami gátat szab a kistérség által indukált fejlesztéseknek. A lista jól mutatja, hogy a kistérségnek számos kihívással kell szembenéznie, és olyan stratégiát kell megfogalmaznia, amely képes komplex, összehangolt választ adni ezekre a kihívásokra. Amennyiben nem történik kistérségi szinten összehangolt beavatkozás, a kistérség nem reagál aktívan a kihívásokra, további leszakadás, a feszültségek és problémák további éleződése valószínűsíthető. Cél, hogy a Sárréti kistérség gazdasága önfenntartó módon működjön, miközben a kistérség kulturális hagyományainak és természeti értékeinek megőrzése kiemelt figyelemben részesüljön. A kistérség fejlődésének meghatározó elemei az élénk határmenti kapcsolatok, a piacképes ismeretekkel rendelkező munkaerő, valamint a kulturális és történelmi turizmus. A fenntartható tájhasználat következménye, hogy esztétikus élményt nyújt. A városi ember, a rohanó mindennapokból valódi pihenési lehetőséget talál vidéken. Ez a turizmus fejlődését vonja maga után. Az itt termelt élelmiszerek egészségesek, és jó beltartalmi értékkel rendelkeznek. Ez gazdasági értékkel bír. Ezek együtt munkahelyet teremtenek. A vidéki életforma új értelmet kaphat, ami nem csak a tömeges munkanélküliségről szól, hanem egyfajta életformáról, amilyenről a népi költők is álmodtak. (Csete-Láng, 2005.)

46



FELHASZNÁLT IRODALOM 1. A Hajdú-Bihar megye Sárréti Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja átdolgozott operatív program, Sárréti Településfejlesztési és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Püspökladány, 2003. 2. A Hajdú-Bihar Megye Sárréti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja helyzetfeltárás és stratégia program felülvizsgálat, Sárréti Településfejlesztési és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Püspökladány, 2004. 3. Balcsók István: Vállalkozási övezetek, ipari parkok, In: Észak-Alföld, A Kárpát-medence régiói sorozat, MTA RKK Dialóg Campus Kiadó Pécs- Budapest, 2008. 4. Baranyi Béla szerk: Észak-Alföld, A Kárpát-medence régiói sorozat, MTA RKK Dialóg Campus Kiadó Pécs- Budapest, 2008. 5. Baranyi Béla: Gondolatok a perifériaképződés történeti előzményeiről és következményeiről. In: Tér és Társadalom. 2004. 6. Enyedi György szerk. Magyarország település környezete, Magyarország az ezredfordulón sorozat, MTA, Budapest, 2000. 7. Hajdú-Bihar megye Településfejlesztési koncepciója MTA Regionális Kutatások Központja - Hajdu-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács, Debrecen, 1998. 8. Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Programja. DHV Magyarország, 1999. 9. Hajdú-Bihar megye Vidékfejlesztési Stratégiai Terve. 1999. 10. Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 11. Rechnitzer János – Lados Mihály: A területi sratégiáktól a monitoringig Dialóg Campus Kiadó Pécs- Budapest, 2004. 12. Süli-Zakar István: A Püspökladányi (Sárréti) Kistérség leírása a vidékfejlesztés szempontjából. Püspökladány, 1999.

47


Tóth Ibolya - Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület

Tanácsadó Iroda a TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért projektben Jó gyakorlat

48



A Tanácsadó Iroda Püspökladányban

létrejöttének

előzményei

-

Önkéntes

Pont

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és a Kistérségi Egyesület a Kulturált Szabadidő Eltöltéséért a TÁMOP-5.5.2-11/2-2012-0009 jelű pályázat keretében Önkéntes Pontot hozott létre 2012 novemberétől Püspökladányban, a helyi Ifjúsági Házban. A projekt célja a Püspökladányi Kistérség felnőtt lakossága önkéntességre való hajlandóságának növelése volt, az önkéntesen végzett tevékenység társadalmi ismertségének, elismertségének emelése, az önkéntesek számának növelése. Továbbá cél volt a térségben élő hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci (re)integrációjának és a hátrányos helyzetű rétegek szociális ellátórendszerhez való hozzáférésének elősegítése. A célok elérése érdekében a kistérség egyes önkormányzatai, a munkaügyi ellátó szervezet, a szociális, oktatási, egészségügyi, civil és állami intézmények összefogásával olyan hálózat jött létre és működött a projekt ideje alatt, mely a püspökladányi önkéntes ponton keresztül lehetőséget biztosított a térség lakosságának önkéntes programokba való bekapcsolódásra, kiemelten az aktív korúak foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának megszerzése céljából. A projekt 2013. augusztus 31-én zárult. A projekt keretében eredetileg 120 fő bevonását tervezték a partnerek, annak érdekében, hogy a projektbe bevontak az együttműködő szervezeteknél önkéntes munkát vállaljanak. A projekt végére ezt a számot túlteljesítették a megvalósítók, mivel összesen mintegy 160 fő került bevonásra. Az együttműködő szervezetek Püspökladányban és a környező kisebb településeken (Sárrétudvariban és Bárándon) szociális, oktatási, illetve egészségügyi feladatokat ellátó szervezetek, intézmények voltak. Az önkéntes munkát végezni szándékozók, valamint az önkénteseket fogadni kívánó szervezetek számára jött létre a Püspökladányi Ifjúsági Házban egy iroda, ahol a koordinátor napi nyolc órában várta az érdeklődőket és szervezte számukra az önkéntes tevékenységet. Az önkéntes munka iránt érdeklődőknek elmondta az önkéntes munka végzésének feltételeit, szabályait, az önkéntességre irányuló fontosabb jogi és egyéb szabályokat, továbbá bemutatta azokat a fogadó szervezeteket, akik az önkéntes környezetében várták az érdeklődők jelentkezését. A szervezetek számára pedig segítséget nyújtott a közérdekű önkéntes tevékenységet folytató szervezetek közé történő regisztráció intézésében, valamint közvetítette hozzájuk az adatbázisában szereplő önkénteseket.

49



Mindez egyfajta jó gyakorlatként a TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027-es projektben létrehozott Tanácsadó Iroda előzményének tekinthető. Egyértelmű volt ugyanis az önkéntes pont működése idején, hogy nagy szükség van a településen egy olyan irodára, illetve egy olyan személyre, akihez az álláskeresők fordulhatnak, elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszerzésének ügyében, mivel a jogszabály lehetőséget biztosít a jogosultság megszerzésére önkéntes munka végzésével is. Emellett azonban számos más, az álláskereséssel és szociális ellátásokhoz való hozzájutással kapcsolatos problémával fordult a helyi lakosság az önkéntes pontban dolgozó koordinátorhoz.

50



TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 fejlődéséért

Képzett

fiatalok

Püspökladány

város

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület Püspökladány Város Önkormányzatával és a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft.-vel konzorciumban innovatív, kísérleti foglalkoztatási projekt megvalósítását kezdte el 2013. április 1-én. A projekt célja, hogy Püspökladány városban 18 és 24 év közötti, nem tanuló és nem dolgozó, alacsony iskolai végzettségű fiatalok számára új, innovatív, komplex munkaerő-piaci szolgáltatáscsomagot dolgozzon ki, amely személyre szabott, komplexitása révén tényleges segítséget nyújt, továbbá módszertani elemeinek kipróbálását és leírását követően átadhatóvá válik hasonló célcsoporttal dolgozó szervezetek számára. A konzorciumi partnerek a pályázat megírásakor azt vállalták, hogy a projektbe bevonásra kerül 100 fiatal, akik valamennyien egyénre szabott szolgáltatásokban részesülnek. Közülük 30 fiatal vehet részt a projekt azon szakaszában, amelynek során szakképzésben és kulcsképességei fejlesztésében is részesül. A projekt tartalmazza egy multimédiás tananyag kidolgozását és kipróbálását speciálisan a célcsoport számára, amely könnyebben befogadhatóvá teszi számukra az elsajátítandó ismereteket. Az alábbi képzésekben vehettek részt a fiatalok: - Kulcskompetenciák fejlesztése, ismeretmegújító képzés - OKJ-s Parkgondozó képzés - Kerti munkás betanító képzés - Ingatlanfenntartó karbantartó betanító képzés - Térburkoló betanító képzés - Kisgépkezelő betanító képzés A 30 főből 15 fő támogatott foglalkoztatásban és továbbfoglalkoztatásban vesz részt. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projekt konzorciumi partnere a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. a 15 legjobban teljesítő fiatal számára a cégben munkalehetőséget biztosított, ahol a hat hónapig tartó, a projekt költségvetéséből biztosított támogatott foglalkoztatás idején túl további hat hónapig tartó továbbfoglalkoztatásban részesülnek, majd a munkáltató aktuális piaci helyzetének és a fiatalok motivációjának összeegyeztetésével alakul a további foglalkoztatásuk lehetősége. A projekt keretében 15 helyi munkáltató vett részt érzékenyítő képzésben, amelynek az volt a célja, hogy megismerjék a pályakezdő fiatalok helyzetét, problémáit, a fiatalokban rejlő értékeket és lehetőségeket egyaránt, majd mindezek tükrében döntsenek arról, hogy saját vállalkozásukban tudnak, illetve akarnak-e fiatal álláskeresőket alkalmazni a jövőben. A projekt elemei rögzítésre kerülnek részben írásban, részben film formájában, így azok elterjeszthetővé válnak más szervezetek körében is.

51



Tanácsadó Iroda A projekt keretei között, az Önkéntes Pont feladatait kiegészítve jött létre Püspökladányban a Tanácsadó Iroda, a Püspökladányi Ifjúsági Házban, ahol a célcsoport tagjai - így a képzési-foglalkoztatási projektbe be nem került fiatalok is – komplex, személyre szabott szolgáltatásokban részesülhetnek, annak érdekében, hogy minél előbb elhelyezkedjenek, illetve iskolarendszerű vagy felnőttképzésbe kerüljenek, egyéni helyzetüknek és igényeiknek megfelelően. Mindez a gyakorlati megvalósítást tekintve azt jelenti, hogy az Ifjúsági Házban a 18-24 éves fiatalok rendelkezésére áll egy iroda, ahol egy felkészült, munkaerő-piaci ismeretekkel és a helyi ellátórendszer, valamint a szociális ellátások rendszerének ismeretével rendelkező tanácsadó fogadja őket. A tanácsadó meghallgatja a fiatalok tanulással illetve munkavállalással kapcsolatos problémáit, igényeit, elképzeléseit, majd javaslatokat tesz a további lépések megtételére, azaz nem a fiatal helyett oldja meg annak problémáját, csak segítséget nyújt neki abban, hogy hová forduljon, milyen lépéseket tegyen a megoldás érdekében. Szükség esetén a pályaorientációban is segítségére van a fiataloknak, beszélgetéssel, tesztek kitöltésével és értékelésével, munkahelyi látogatások megszervezésével támogatja a fiatalokat a számukra megfelelő szakmacsoport vagy konkrét szakma kiválasztásában.

A tanácsadó iroda szolgáltatásai A Tanácsadó Iroda munkanapokon 9-17 óra között nyújtotta szolgáltatásait, egy fő tanácsadó iroda vezetővel, a projekt 20 hónapos megvalósítási idején. A Tanácsadó Iroda által az egyéni szükségletekre épülő, a résztvevők számára nyújtott szolgáltatások, tanácsadások a következők voltak: 1. Képzési tanácsadás A képzési tanácsadás során a tanácsadó feladata, hogy feltárja az ügyfelek érdeklődési irányait és pályaismeretük minőségét, amelyre a pálya-, képzés-, munkaválasztásban építhetnek. Mivel fiatalokról beszélünk, gyakori, hogy a fiatalok nemcsak a saját képességeikkel nincsenek tisztában, hanem pályaismeretük is igencsak hiányos és felületes, így a képzési tanácsadás során a pályaorientációra is hangsúlyt kell fektetnie a tanácsadónak.

52



A tanácsadó szakember támogatja a hozzá forduló fiatalt a foglalkozást elősegítő képzésben való részvételében, a sikeres munkavállalás érdekében, illetve segít bekapcsolódni a képzési folyamatba. Segítséget nyújt a felnőttképzési programok megválasztásához, a döntés megalapozásához a támogatási, finanszírozási, továbblépési lehetőségek ismertetésével. Itt elsősorban arra kell gondolnunk, hogy információt nyújt a támogatott képzési lehetőségekről és az azokra való jelentkezés praktikus lépéseiről az érdeklődőknek. 2. Szociális tanácsadás A szociális tanácsadás célja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő fiatalnak az elhelyezkedését nehezítő, gátló vagy megakadályozó szociális problémák elhárításához a tanácsadó információt, segítséget nyújtson. Cél, hogy a tanácsadást kérő fiatal először is azonosítsa be a problémát és annak esetleges okait, majd pedig tudja azonosítani azokat a segítő szervezeteket, intézményeket, akik szociális problémáinak megoldásához segítséget nyújthatnak. Vegye igénybe ezeknek a segítségét, keresse fel azokat a segítő szervezeteket, szociális szolgáltatásokat, amelyek a szociális problémák rendezésében segítségére lehetnek, legyen fogadókész azoknak a segítési formáknak és szervezeteknek a megismerésében, amelyek a szociális akadályok elhárításában segíthetnek, és működjön együtt velük. Ez a szolgáltatás jellemzően egyéni formában valósul meg, mivel a fiatalok még a hasonló problémával küzdő kortársaik előtt sem szívesen beszélnek a gondjaikról. Gyakorisága függ a szociális, életvezetési problémák jellegétől, és az érintett fiatal személyes igényeitől. Előfordulhat, hogy a szociális információnyújtás csupán egyetlen alkalomra korlátozódik, de a probléma jellegétől és mértékétől, illetve a megoldási módoktól függően lehet két, vagy szükség esetén (akár visszatérően) több alkalom is, ha a szociális problémák nem egyszerre kerülnek felszínre, vagy időközben más jellegű szociális problémák jelentkeznek. A szociális információnyújtás az egyén élethelyzetéhez igényelt/felajánlott segítségnyújtás, amely • a szociális problémák megfogalmazására, • a szociális ellátások és szolgáltatások igénybevételi feltételeinek a megismertetésére, • a szociális ellátások, szolgáltatások közvetlen elérhetőségére vonatkozó információadásra irányul.

53



A szociális információnyújtás minden esetben egyéni, közvetlenül az egyén (vagy környezete) szociális problémájának megismerésére épül, az adott élethelyzet megoldásához ad segítséget, annak érdekében, hogy elháruljanak azok az akadályok, amelyek az álláskeresést egyéni, családi, vagy életviteli problémák miatt nehezítik. A szociális információ nyújtásánál alapelv, hogy a tanácsadást igénylőt a saját környezetében lévő problémáival együttesen tekintik segítségnyújtásra szorulónak, különösen akkor, ha az álláskeresés és elhelyezkedés az egyén számára akadályozott a környezetében lévő élethelyzetek miatt (pl. közlekedésében akadályozott, vagy családtagjai gondozásra szorulnak).

Tevékenységek: Információnyújtás a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, az igénybevétel és a hozzájutási feltételek ismertetése. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások és természetben nyújtott szociális ellátások megismertetése, célzottan azon szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeiről szóló tájékoztatás. Információnyújtás a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokról, szolgáltatásokról, a szolgáltatások tartalma, elérhetősége, a hozzájutás feltételei. A szociális szolgáltatások a személyes gondoskodáson keresztül nyújtanak segítséget az egyénnek, vagy családjának, környezetének. Így a munkát keresők elhelyezkedése szempontjából különösen fontos azok elérhetősége, szolgáltatások köre, tartalma: családsegítő szolgálatok, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatások, a közösségi ellátások, az átmeneti, tartós elhelyezést nyújtó intézmények megismertetése, gyermekek napközbeni ellátását segítő szolgáltatások, a házi segítségnyújtás. Információnyújtás az életviteli problémák kezeléséhez A hátrányos helyzet enyhítésére vonatkozó ismeretek nyújtása, más ellátáshoz való hozzájutás segítése, ha az életviteli problémák:

54



• megélhetési nehézségből adódnak: az állandó lakóhely/tartózkodási hely szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalának felkeresése ajánlott (jegyző, szociális iroda, szociális ügyintéző stb.), • szociális hátrányokból adódnak: elsődlegesen a családsegítő szolgálatok elérhetőségét szükséges megadni, • betegségből adódnak: a házi orvos beutalása mellett a különböző szakrendelői szolgáltatások igénybe vétele, vagy a megváltozott munkaképességet vizsgáló Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal területi kirendeltségének megkeresése ajánlott, • otthontalanságból, hajléktalanságból adódnak: a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer és a családsegítő szolgálat igénybevétele ajánlott, • a megváltozott munkaképességre vezethetők vissza: a rehabilitációs járadék, vagy szociális járadék igénybevétele, nyugdíjfolyósító felkeresése ajánlott, • ha fogyatékosságból adódik: a fogyatékos személyeket megillető szociális ellátások és támogatások igénybevétele javasolható. • Megváltozott munkaképességűek, fogyatékos személyek esetén rendkívül fontos tájékoztatást adni a védett foglalkoztatás feltételeiről, az akkreditált, rehabilitációs és védett foglalkoztatók elérhetőségéről, érdekvédelmi és szociális célú civil szervezetek elérhetőségéről, rehabilitációs információs centrumokról. A szolgáltatás formája A szociális információnyújtást végzőnek tudatosítania kell ügyfelében, hogy szociális helyzete rendezéséhez vannak lehetőségei és azok igénybevétele fontos lehet a munkavállalás érdekében is. Az információt nyújtónak támogatnia kell az ügyfél munkaerő-piaci belépését illetve beilleszkedését akadályozó szociális problémák elhárítását. Fel kell tárnia ezeket és adekvát szociális szolgáltatást vagy ellátást kell javasolnia a kezelésükhöz. A szociális információt nyújtó személy a legfrissebb jogszabályi, szabályozási, elérhetőségi adatokkal kell, hogy rendelkezzen. Ennek alapvető módszere a webes alkalmazás, az internetes helyek elérése, a gyors és célzott keresés, és az ott megjelent információk adaptálása az egyéni élethelyzetekre, a személyre szóló segítség érdekében.

55



Fontos módszerbeli kérdés az információnyújtás érthető, az egyén képességeihez igazodó jellege, a közérthetőség, illetve a szabályok értelmezése. Mivel a szociális problémákkal küzdők jelentős része nehezen tájékozódik a “hivatalos” ügyek között, nem mindig érti a szabályokat, vagy azokat saját élethelyzetére nem tudja értelmezni, alkalmazni, ezért is fontos a megértés visszaigazolása, az információkról történő visszakérdezés, a papírra rögzített szabályok, címek, elérhetőségek közvetlen átadása, vagy az azonnali telefonos ügyintézés, a szociális segítőkkel való közvetlen kapcsolatfelvétel az ügyfél helyett illetve érdekében. Az információnyújtás módszereiben a következők alkalmazása szükséges: • a szociális akadályozó tényezők feltárása; • a szociális ellátásokról bővebb tájékoztatók és letölthető dokumentumok; • a szociális szolgáltatásokról országos, megyei és helyi címek és elérhetőségek; • az egészségügyi alapellátás és szakellátás intézményrendszerére vonatkozó információk; • a megváltozott munkaképességűek ellátására vonatkozó információk és dokumentációk; • a fogyatékos személyek ellátási formái; • az emberi és állampolgári jogok ismerete, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményeiről megfelelő információk; • szociális célú civil szervezetek, érdekvédelmi szervezetek megismertetése.

3. Munkaerő-piaci tanácsadás A munkaerő-piaci tanácsadás célja az elhelyezkedést akadályozó körülmények feltárása, valamint azok megszüntetése, az elhelyezkedésre irányuló terv kidolgozása. Cél, hogy a tanácsadási folyamat befejeztével a munkát kereső képes legyen reális célállás megfogalmazására. A tanácsadó segítségével képes legyen meghatározni a munkaerőpiacon elérendő céljait, a célhoz vezető út állomásait, tevékenységeit, a szükséges és hozzáférhető eszközöket. Tisztán lássa és számba vegye az akadályozó tényezőket, amelyek elhelyezkedésének útjában állnak, képes legyen minden erőfeszítést megtenni azon akadályozó tényezők elhárítása érdekében, amelyekre hatással van/befolyással bír, képes legyen önállóan munkalehetőségek feltárására, tudatosan használja erőforrásait a munkakeresés érdekében, legyen együttműködő további szolgáltatások igénybevételében, ha a befolyásán kívül álló akadályozó tényezők elhárítása érdekében erre van szükség, képes legyen képzésbe, szakképzésbe bekapcsolódni.

56



A szolgáltatás tartalma: Személyes konzultáció, amelynek során az ügyfél a tanácsadó segítségével, közösen határozza meg a munkaerőpiacon elérendő célokat, a célhoz vezető út állomásait, tevékenységeit, a szükséges és hozzáférhető eszközöket, tárja fel az akadályozó tényezőket. A szolgáltatás eredményeként a tanácskérő saját tervet készít az álláskeresését, elhelyezkedését szolgáló lépésekre. Tevékenységek a.) Helyzetfeltárás Célja az adatok, korábbi tapasztalatok, erősségek, gyengeségek megfogalmazása. Az állást kereső körülményei, helyzetének megismerése. Az egyéni munkatanácsadás ismeretátadó, illetve az álláskeresés gyakorlatát formáló szakaszához a kiindulópont megtalálása. A személyes körülmények, családi helyzet feltárása (létbiztonság, az álláskeresést konkrétan akadályozó tényezők, mobilitás), az álláskereséssel kapcsolatos ismeretek szintje, gyakorlat és tapasztalatok az álláskeresésben, együttműködési készség. A tanácsadónak a helyzetfeltárás vagy interjú alapján kell megterveznie a beszélgetési témákat. Emellett figyelembe kell venni, hogy a tanácskérő milyen újabb témákat és élményeket hoz. Mindezek ismeretében eldöntendő, hogy a hozott témák alapján érdemes-e újradefiniálni a problémát. Az együttesen elkészített elemzés során az eddigi életútból, a reális adatokból következő eredmények, pozitívumok, erősségek, sikerek és az akadályozó tényezők, hátrányosságok, hiányok számbavételére kerül sor. Az elemzés során egyúttal megtörténik a személyes jellemzők és a realitásból nyert adatok összekapcsolása. Célja megoldások keresése, megoldásmódok értékelése. Az ügyfél az elemzés során már eljutott arra a szintre, hogy a tanácsadó segítségével hipotéziseket (megoldási irányokat, kimeneti utakat) állítson fel, majd mindegyik megoldási módot részletesen elemezze (a lehetséges előnyöket és hátrányokat is mérlegelve). Fő elemek: pályaelképzelés formálása, a korlátozott lehetőségek kezelése, érdeklődés, preferenciák, motivációs bázis, értéktudat.

57



Ezt követően az ügyfél a tanácsadóval közösen kiválasztja a számára optimális probléma-megoldási módot, melynek megvalósítására egyéni tervet készít. Amennyiben olyan típusú intervencióra is szükség van, amely a tanácsadó és a szolgáltatást nyújtó szervezet kompetenciáján kívül esik, a tanácsadó erre javaslatot tesz.

4. Pályaorientációs tanácsadás A fiatalok segítséget kapnak a pályaválasztási döntésük meghozatalában, a céljaik megvalósítása érdekében a további lépéseik megtervezésében. Megismerik képességeiket, fejlesztendő területeiket, ezáltal fejlődik az önismeretük. A megfelelő pályaválasztáshoz szükséges a munkaerőpiac valamint az egyén adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, erőforrásainak, korlátainak ismerete. Mivel a Tanácsadó Iroda szolgáltatásait 18-24 év közötti fiatalok veszik igénybe, különösen nagy szerepet kap a pályaorientáció, hiszen gyakori, hogy a fiatalok az első szakmája nem a képességeiknek és érdeklődésüknek, illetve a helyi munkaerőpiac igényeinek leginkább megfelelő képzettség, azonban a továbblépéshez információkra, önismeretük támogatására van szükség.

5. Állásinformáció Célja, hogy a fiatalok megismerjék az állásinformációs forrásokat, munkaerő-piaci ismereteik bővüljenek, valamint reális elképzelésük legyen a képzettségükkel és képességükkel betölthető munkakörökről, bérekről. A szolgáltatás igénybevételének eredményeként a tanácsadást igénybe vevők a megismert módszerek felhasználásával olyan egyéni tervet készítenek, amelyet önálló álláskeresésük során alkalmazhatnak. Az állásinformációs tanácsadás inkább az aktuális munkaerő-piaci helyzetre koncentrál, kevésbé a fiatalok egyéni helyzetére. Azok a fiatalok vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, akik kellő önismerettel és reális pályaképpel rendelkeznek, érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelő pályát választottak, csak az elhelyezkedésben, illetve az állásinformációk megtalálásában kérik a tanácsadó segítségét.

6. Képzési információk Iskolarendszerű képzés: iskolarendszerű képzésről akkor beszélünk, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Jellemzően ilyen a felsőoktatásról szóló törvény alapján a felsőoktatási intézményekben zajló alap- és mesterképzés, a doktori képzés, a közoktatásról szóló törvény alapján folyó középfokú képzés, valamint a szakképzésről szóló törvény alapján folyó iskolai szakképzés.

58



Iskolai rendszerű szakképzésnek a közoktatás keretében – a közoktatási és a szakképzési törvény alapján – szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási intézményben folyó középvagy felsőfokú szakképzés minősül. Ilyen lehet például valamely OKJ-s szakképesítés megszerzése is, ha azt közoktatási vagy felsőoktatási intézmény szervezi, és a részvétel tanulói vagy hallgatói jogviszonyt eredményez. Ha azonban a képzés tanfolyami keretek között valósul meg, amely nem eredményez tanulói vagy hallgatói jogviszonyt, nem lehet szó iskolarendszerű képzésről. Iskolarendszeren kívüli képzés, felnőttképzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott - tanulói vagy hallgatói jogviszonyban; Hiányszakmák, trendek: Mivel a szakmák keresettsége dinamikusan változik, fontos, hogy az álláskeresők, és főként az újabb szakmát választók tisztában legyenek az aktuális trendekkel. A helyi munkaerőpiac előrejelzése alapján érdemes olyan szakmában gondolkodni, amely várhatóan a keresettek között lesz a következő években. Ezek megtalálásában nagy segítséget nyújthat a tanácsadó a fiatalok számára.

7. Pályakorrekciós tanácsadás A pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadások célja, hogy az ügyfelek megszerezzék a szükséges tájékozottságot ahhoz, hogy a pályájukra vonatkozó aktuális lépéseket tervezni tudják. A foglalkozás végére a résztvevők egyéni tervet készítenek, mely a további lépéseket tünteti fel, a munkaerőpiacra lépés érdekében. A pályaorientáció célja a lehető legszélesebb körű információnyújtás, mely a pályák szempontjából fontos saját egyéni jellemzőket, valamint a foglalkozások/pályák és a munkaerőpiac ismeretét foglalja magába. •

•

A tanácsadási folyamat elején a tanácsadó és a tanácskérő meghatározza azokat a kereteket, amelyeken belül a tanácsadási folyamat működni fog. Ez egy olyan vállalás, amit mindkét fél köteles tartani. A pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás egy célorientált, problémamegoldó tevékenység, amely az ügyfél és a tanácsadó közötti személyes kontaktuson keresztül valósul meg.

59



Célja: az eredeti szakmájukat, pályájukat különféle okok miatt nem folytatható személyek segítése az érdeklődésüknek, képességeiknek, adottságaiknak, iskolai végzettségüknek (vagy a képzési lehetőségeknek) megfelelő új pálya kiválasztásában, figyelembe véve az elhelyezkedési lehetőségeket is. Pályakorrekciós vizsgálatra szakmával már rendelkező személyek belépése indokolt. A tanácsadás során munkapszichológiai módszerekkel vizsgálni kell elsősorban az érdeklődés és motiváció, a képességek és készségek, valamint az eddig megszerzett képesítések körét. A jelentkezőt egyénileg, vagy kiscsoportos foglakozás formájában végigkíséri a tanácsadó a szükséges tesztek-feladatok sorozatán, majd személyes megbeszélés folyamán értékelik a vizsgálati eredményeket. A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat eredménye is döntően befolyásolhatja a javasolt képzési irányokat. A végső döntést a jelentkezőnek kell meghoznia, a tanácsadó az eredmények ismertetése során, direkt módon nem befolyásolhatja őt. Az eredmény általában egy konkrét szakma, vagy szakmacsoport, foglakozási irány.

8. Álláskeresési technikák Az álláskeresési technikák egy csoportos tanácsadási forma, igen jól működik 10-15 fős csoportlétszám esetében. A csoport összetétele iskolai végzettségét tekintve lehet homogén vagy akár heterogén is. A résztvevők megismerhetik az álláskeresés folyamatát, valamint az álláskeresésben eredményesen hasznosítható legfontosabb álláskeresési technikákat (telefonálás munkaadónak, ismerősnek, a kopogtató telefon technikája, szakmai önéletrajzírás, kísérőlevél, felkészülés a személyes találkozókra, a meg nem hirdetett állások feltárása stb.). A foglalkozás résztvevői a csoporttagok tapasztalatait is felhasználva, a csoportvezető irányításával és segítségével sajátíthatják el a korszerű állásfeltárás ismereteit, melyet a csoportban védett környezetben gyakorolhatnak, majd az álláskeresésük során önállóan alkalmazhatnak. A tréning célja, hogy a résztvevők felkészüljenek az elsődleges munkaerőpiacon történő álláskeresésre, valamint a felnőttképzési programokba való bekapcsolódásra. Fontosnak tartjuk, hogy a résztvevők megismerjék az állásinformációs forrásokat, munkaerő-piaci ismereteik bővüljenek, valamint reális elképzelésük legyen a képzettségükkel és képességükkel betölthető munkakörökről, bérekről. A foglalkozás eredményeként a résztvevők a megismert módszerek felhasználásával olyan egyéni tervet készítenek, amelyet önálló álláskeresésük során alkalmazhatnak.

60



Tartalma: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Bemutatkozás Miért vagyunk itt? - amit a tréningről tudni kell A csoportszabályok megalkotása A csoporttagok bemutatkozása- párinterjú Elvárások és félelmek a munkavállalással kapcsolatban A munkaerőpiac jellemzői Problémáim a munkanélküliséggel kapcsolatban Stratégiaépítés- az álláskeresés 4 dimenziója Foglalkozási érdeklődés kérdőív Munka, család, szabadidő Munkaerő-piaci piramis – nyílt és rejtett munkaerőpiac Kapcsolati háló /barát, rokon, ismerős/ Munkaerő-közvetítő cégek, munkaerő közvetítés Személyes tulajdonságaim, erősségeim összefoglalása A célok egyéni megfogalmazása, célállás meghatározása Önéletrajz – az önéletrajz tartalma, formája, önéletrajzírás A kísérőlevél – a kísérőlevél tartalma formája, kísérőlevél írás A motivációs levél – tartalma, formája, motivációs levélírás Az önéletrajz munkaadóhoz való eljuttatásának módjai Bemutatkozó mondat megfogalmazása Álláskeresés telefonon – ismerős, hirdetés, kopogtató telefon Internetes álláskereső oldalak, állásinformációk az interneten Felnőttképzésről szóló információk Az első benyomás jelentősége - a jó benyomáskeltés eszközei Az interjú típusai A munkaadótól várható kérdések A munkavállaló kérdései a munkaadóhoz Munkáltatói elvárások Munkajogi ismeretek, állásmegtartás Zárás: tréning értékelése, mit viszek magammal a tréningről?

61



A tematikában javasolt feladatok sorrendje az aktuális szükségletekhez igazodva felcserélődhet. Egyes témák a helyzethez alkalmazkodva a tervezettnél előbb kerülhetnek megbeszélésre. A tréninget egy tréner vezeti, feladata a témára orientált beszélgetés vezetése, koordinálása. A csoportfoglalkozások során alkalmazni kívánt módszerek: előadás, az ehhez kapcsolódó vita, tapasztalatcsere, gyakorlatorientált készségfejlesztés, ismeretszerzés - építve a résztvevők meglévő tapasztalataira, tudására, aktív részvételére. Fontos, hogy a résztvevők alapvető ismereteket sajátítsanak el az internet felhasználhatóságáról az álláskeresésben, és képessé váljanak arra, hogy ezt a tudást később alkalmazzák is önállóan az állások felkutatásában és megpályázásában. Munkahelymegtartás A munkahely megtartására irányuló tanácsadás pályakezdő fiatalok esetében különösen indokolt, hiszen jellemzően vagy egyáltalán nem, vagy csak igen rövid ideig rendelkeznek munkatapasztalattal és a munkahelyen való megfelelő viselkedésre irányuló tapasztalatokkal. A munkahelyi beilleszkedés és az elfogadott munkahelyi magatartás mellett fontos azt is megtanulniuk, hogy saját érdekeiket hogyan juttathatják érvényre a munkahelyükön. Tehát mind a jogaikat, mind a kötelezettségeiket, mind pedig az általánosan elfogadott magatartási normákat számba veszi a tanácsadó a fiatalokkal. Munkahelyi érdekérvényesítés Célja: a résztvevők megismerjék a szerződéses munkaviszony létesítéséhez szükséges információkat, a munkaviszonyhoz kötődő kötelességeket és jogokat, az érdekérvényesítés lehetséges formáit.

62



Tartalma: • • • • • • • • • •

a munkaszerződés elemei, a munkavégzés szabályai, munkavállalói jogok, kötelezettségek, próbaidő, munkaviszony megszűnése, megszüntetésének módjai, pihenőidő, szabadság, munkabér, minimálbér, juttatások, foglakoztatási kedvezmények, tanulmányi szerződés, munkaügyi vita

Munkahelyi beilleszkedés Célja: a résztvevők elsajátítsák az együttműködő kapcsolat, valamint a kellemes munkahelyi légkör megteremtésének elemeit, feltételeit az új munkatársakkal. Tartalma: • Időkeretek pontos betartása • Személyes kapcsolatok rendszere • Feladatok, munkakörök pontos ismerete • Munkahelyi értékek, kultúra • Új munkamegosztás a családban, időtervezés Konfliktuskezelés Célja: a munkahelyeken előforduló konfliktusok megoldásának segítése. A konfliktus általában negatív hatásait érezteti, hátráltathatja a közös munkát. A konfliktus rontja a hatékonyságot, a munkahelyi légkört. Növeli a stresszt az emberekben. Ezen megállapítás alapján a célkitűzésünk az lehetne, hogy megszüntessük a konfliktusokat, de a konfliktus pozitív hatású is lehet. Tartalma: • • • •

Konfliktusok típusai Konfliktusok felmérése, kezelése Konfliktuskezelő stratégiák A nehéz kommunikációs helyzetek hatékony kezelése

63



Kommunikáció Célja: a résztvevők fejlesztése elsősorban a kommunikáció minőségére, a problémamegoldás folyamatára, a kooperáció képességére irányul. Tartalma: • • • • • • • • • •

Egy- és kétirányú kommunikáció A verbális és nonverbális kommunikáció A kommunikációs üzenet Az információ torzulás és következményei Szóbeli üzentek és rejtett tartalmak Az aktív (meg)hallgatás Asszertív kommunikáció Munkahelyi és magánéleti kommunikáció - hasonlóságok, különbségek Szakmai szerepek - eszköztár Kommunikációs nehézségek - kiscsoportos gyűjtés

9. Job Shadowing, munkahelyi látogatások szervezése A Job Shadowing módszer alkalmazása lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők valós munkakörnyezetben szerezhessenek benyomásokat egy-egy pályaterületről, foglalkozásról úgy, hogy az adott szakembert „árnyékként követve” megismerik a legfontosabb tevékenységeket, eszközöket, munkamódokat, munkakörnyezetet, a munkavégzéshez kapcsolódó alapvető szabályokat és további jellemzőket. A munkahelyi megfigyelés során a résztvevők nem kapcsolódnak be a munkavégzésbe, előre megbeszélt, felosztott megfigyelési szempontok alapján „elemzik a munkakört”. A foglalkozás során a résztvevők olyan munkahelyeket keresnek fel, ahol több munkakör is megfigyelhető egyszerre. A résztvevők megtapasztalják, milyen munkakörülmények jellemzőek a nagyvállalatnál, kis és középvállalatoknál. Sok munkáltató előítéletes a gyakornokokkal, pályakezdőkkel szemben, illetve a munkáltatók többsége nem érdekelt tanulók fogadásában. Azonban a megfelelő személy (vezető) megkeresése, a célzott, pontos információk és az előzetes felkészítés megalapozhatja a Job Shadowing tevékenység sikerét. Valós, piaci munkáltatók nélkül ez a tevékenység nem valósítható meg, és előre látható, hogy a legnagyobb erőfeszítéseket a munkahelyek felkutatása és megnyerése jelenti.

64



A Tanácsadó Iroda módszertana leírásának célja A pályázat megírásakor a cél az volt, hogy a Tanácsadó Iroda szolgáltatásinak igénybevétele segítségével a projekt megvalósításának ideje alatt, minimum 30 fiatal helyezkedjen el vagy kerüljön képzésbe. A Tanácsadó Iroda által nyújtott szolgáltatásokat minden Püspökladányban és a környező településeken élő 18-24 éves fiatal igénybe veheti, ezáltal a fiatal korosztálynak komplex szolgáltatásokat nyújt. Mind a Tanácsadó Iroda, mind az annak előzményeként tekinthető Önkéntes Pont új, innovatív szolgáltatásként jelenik meg az Ifjúsági Házban, ahol a célcsoport számára eddig csak szabadidős programok kerültek megszervezésre. A projekt megvalósítóinak szándéka, hogy a Tanácsadó Irodát, mint innovatív szolgáltatási formát, más szervezetek is alternatívának tekintsék a fiatalok munkanélküliségének kezelésében. Ennek érdekében kerül leírásra jelen tanulmányban minden olyan feltétel, módszer, tapasztalat, amely megkönnyíti a szolgáltatás elindítását mások számára is. Így a projektben a munkaerő-piaci integrációt segítő, kidolgozott módszer teljes egészében rendelkezésre fog állni írásos formában. Reményeink szerint a tanácsadást végző szakemberrel készült interjú, amely a Tanácsadó Irodában végzett munka tapasztalatait összegzi, szintén az adaptáció folyamatát segíti majd elő. Természetesen az itt leírtakat minden szervezet, intézmény, önkormányzat a saját célcsoportjának szükségleteihez és igényeihez igazíthatja, így elképzelhető, hogy a nyitva tartás ideje lerövidül, vagy éppen meghosszabbodik, illetve a Tanácsadó Iroda által nyújtott szolgáltatások közül csak a helyi körülményekhez illesztett releváns tanácsadási formák kerülnek bevezetésre, az itt leírtak csak segítséget kívánnak nyújtani a szolgáltatás elindításában. Optimális esetben a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása beépül a szolgáltatást nyújtó szervezet mindennapi működésébe, így nem függ egy-egy projekt költségvetésétől vagy fizikai megvalósítási idejétől.

65



A Tanácsadó Iroda működésének tárgyi feltételei A Tanácsadó Iroda kialakításához szükséges legfontosabb fizikai feltétel egy olyan – kb. 20-25 nm-es – terem rendelkezésre állása, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsadást nyújtó szakember akár egyénekkel, akár kisebb, 8-10 fős csoportokkal foglalkozzon. Olyan helyre van szükség, ahol a tanácsadót és a tanácsadást igénybevevőt nem zavarja mások jelenléte, mivel a munkavállalással kapcsolatos kérdések mellett gyakran felszínre kerülnek olyan problémák is, amelyeket a tanácsadásban részesülő nem szívesen mond el mások előtt. Ugyanakkor, ha több tanácsot kérő is ugyanazzal a problémával érkezik az irodába, érdemes megfontolni a csoportos tanácsadás vagy tréning lehetőségét, amennyiben a tanácsot kérők nyitottak erre. Ezért szükséges egy nagyobb helyiség, de természetesen az is elképzelhető megoldási forma, hogy a tanácsadó iroda egy kisebb helyiségben kapjon helyet, és amennyiben csoportos tanácsadásra kerül sor, a tanácsadó keres egy ehhez megfelelő helyiséget, székekkel, asztalokkal berendezve. A Tanácsadó Irodában szükséges egy íróasztal székkel a tanácsadó számára, valamint legalább egy szék a szolgáltatást igénybe vevő számára. Amennyiben van rá lehetőség, érdemes kialakítani a tanácsadó munkaasztalától távolabb egy olyan „sarkot”, ahol bizalmas beszélgetésre kerülhet sor a tanácsadó és az igénybevevő között. Szükséges egy számítógépes munkaállomás, Internet eléréssel, nyomtatóval és szkennerrel felszerelve. Ideális esetben további két-három külön munkaállomás áll rendelkezésre az ügyfelek számára is, így önállóan kereshetnek állásinformációkat az Interneten vagy írhatják meg önéletrajzukat, motivációs leveleiket. Emellett még szükség van egy zárható szekrényre is, amelyben az ügyfelekkel kapcsolatban keletkezett dokumentáció biztonságosan, az adatvédelem szabályainak betartásával tárolható. Ezeken kívül a tanácsadónak rendelkeznie kell telefonnal, lehetőség szerint mobiltelefonnal, amelyen elérheti az ügyfeleit szükség esetén, és amelyen ő is elérhető a Tanácsadó Iroda nyitvatartási ideje alatt ügyfelei számára.

66



A Tanácsadó Iroda működésének személyi feltételei A tárgyi feltételeknél is fontosabb a megfelelő tanácsadó alkalmazása a Tanácsadó Irodában. Erre a legalkalmasabb személy az, aki humán, lehetőség szerint szociális felsőfokú végzettséggel (szociális munkás, szociálpedagógus, szociálpolitikus) rendelkezik, és vannak ismeretei a foglalkoztatáspolitika, illetve a munkaerőpiac területén. Fontos, hogy a tanácsadó rendelkezzen tanácsadási, mentorálási, coaching, esetleg egyéni esetkezelési tapasztalatokkal, és előny, ha van csoportvezetői gyakorlata. A tanácsadónak ismernie kell az országos és a helyi munkaerőpiac, valamint az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzési rendszer aktuális jellemzőit, hiszen a hozzá forduló fiatalok számára akkor tud egyénre szabott tanácsot adni, ha tudja, hogy milyen piacon mozoghatnak. Fontos, hogy képes legyen felmérni a hozzá fordulók legfontosabb egyéni jellemzőit, az iskolai végzettségükön túl a készségeiket, képességeiket is fel tudja térképezni vázlatosan, hogy a megfelelő helyre irányíthassa őket. A tanácsadónak tudnia kell alkalmazni és a tanácsot kérők számára átadni az álláskeresés technikáit, hogy az irányok meghatározását követően az eszközökben is segítséget tudjon nyújtani számukra. Fontos, hogy a tanácsadó ismerje a pénzbeli és természetbeni ellátási formákat, valamint a helyi ellátórendszer szereplőit, velük igyekezzen jó kapcsolatot kialakítani. Az ellátórendszerrel való együttműködéssel nemcsak az ügyfelei helyzetét segítheti, de saját munkáját is megkönnyítheti, mind az ügyfelek toborzása, mind azok továbbirányítása területén. A szakmai képzettség és a szakmai tapasztalatok mellett van még egy igen fontos összetevője a tanácsadói munkának, ez pedig a tanácsadó személyisége. A hozzá segítségért fordulókat empátiával fogadó, segítőkész tanácsadó tudja igazán jól végezni ezt a munkát, akinek emellett jó kapcsolatteremtő készségére is szüksége van a mindennapokban.

67



A Tanácsadó Iroda működésének tapasztalatai A Püspökladányban, a TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027-es projekt keretében létrehozott Tanácsadó Iroda vezetője a munkáját az iroda másfél éves működését követően összegezte. Az alábbiakban olvashatók azok a tapasztalatai, amelyek hasonló szolgáltatást tervezők számára is hasznosak lehetnek. Kik voltak a Tanácsadó Iroda ügyfelei az elmúlt másfél évben? Milyen megoszlást mutatnak a Tanácsadó Irodához forduló fiatalok életkorukat, egyéb jellemzőiket tekintve? „A Tanácsadó Irodába jelenleg 113 fiatal jár be, ők 18 és 24 év közötti fiatalok. Különböző problémákkal fordulnak hozzánk. Legtöbb esetben ők – álláskereső fiatalokról beszélünk, megoszlik az arány, fele-fele fiú, lány.” Mik voltak a legjellemzőbb problémák, igények a Tanácsadó Irodához fordulók körében? „A legtöbb esetben önéletrajz írásával kapcsolatban, állásinterjúkon való megjelenéssel és viselkedéssel kapcsolatban keresnem meg engem, de más egyéb szociális problémával is fordulnak hozzám.A legtöbb esetben saját jogon családi pótlék igénylésről, alkalomadtán pedig Gyes igénylésről is van szó, hiszen ezek a fiatalok már benne vannak a korban. Három esetben fordult elő, hogy kismama is volt az illető, és nyilván az ellátások igénylésében segítettem nekik.” Milyen sikerei voltak a tanácsadói tevékenységnek a segítséget kérők körében? „Mondhatnám, hogy arányában tekintve úgy egynegyedének sikerült elhelyezkednie. Ők Kőbányán, illetve itt, Püspökladányban kaptak munkát. Kőbányán kb. három hónappal ezelőtt sikerült nekik egy hónapra, illetve két hónapra való munkát biztosítani, föl kellett, hogy utazzanak, és ott napi 12 órában dolgoztak. Éltek a lehetőséggel, és ígéretet kaptak rá, hogy bármikor – így, hogy a cég meg volt velük elégedve, így bármikor visszahívhatja őket dolgozni. Tudomásom szerint két ember már azóta is felköltözött Pestre és ott is dolgozik. Ők – úgy néz ki, hogy tartósan el tudtak helyezkedni. A többiek pedig itt Püspökladányban kaptak lehetőséget: a közmunka programba kerültek bele, és kulturális közfoglalkoztatásba. Ők három, illetve hat hónapos szerződéssel rendelkeznek, és ahogy forognak körbe, tehát ugye, ez általában hat hónap után nem lesz meghosszabbítva, hanem van egy pihenő időszak, és azt követően ismét ki lesznek közvetítve, kulturális közfoglalkoztatásban viszont akár 11 hónapot is tudnak dolgozni. De ez a ritkább eset, általában három és hat hónapos időtartamra kapnak szerződést. Azt tudni kell, hogy itt ezek közül a fiatalok közül van olyan, akinek idő közben 11 hónapos munka adódott, így ő egy hónapos kényszerpihenőre kell, hogy kerüljön.

68



Ezt követően előfordul majd az is – amennyiben indul a program, hogy tanfolyamon fognak részt venni, ez körülbelül tavaszig tart, addig pedig 49 000 Ft havi jövedelemmel fognak rendelkezni. Tehát nem a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapják. De ennek a feltétele az, hogy hétfőtől péntekig képzésben kell megjelenniük, reggel nyolctól délután kettőig. Ez egy felzárkóztató képzés, tavaly is volt, és idén újra fog indulni, november elejétől vagy november közepétől. Úgy tudom, hogy nyert a pályázat, és akkor őket így újra el tudják helyezni a város különböző pontjain, ugyanúgy az ifjúsági házban, tehát ahol nagyobb termekkel rendelkeznek, ott tudják őket oktatni.” Milyen földrajzi távolságból vették igénybe a fiatalok ezt a szolgáltatást? „A tanácsadó irodába érkezők között vannak püspökladányiak és más településekről érkezők is, kevesebb számban, de előfordul sárrétudvariból és Bárándról is, illetve volt karcagi ügyfél is, ő már ideiglenesen Püspökladányban lakik, tehát az állandó lakcíme Karcag, de már ide költözött. De volt ügyfél Szerepről is. Elenyésző számban vannak más településekről, tehát zömmel püspökladányi lakos.” Milyen a kapcsolata a Tanácsadó Irodának a helyi szociális és munkaügyi, illetve egyéb humán szolgáltató intézményekkel? „A helyi intézmény- és ellátórendszerrel való kapcsolatról az mondható el, hogy most már egyre ismertebb a tanácsadó iroda. Mindenki tud róla, általában az iskolákkal és a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, illetve a Segítő Kezekkel van a legjobb viszony, de vannak kisebb civil szervezetek, pl. a KEKSZ Egyesület, akikkel nagyon jó a viszonyunk. Gyakorlatilag rendezvényeken szoktunk leggyakrabban találkozni, vagy a negyedévente a TÁMOP-1.4.3-as projektben megrendezésre kerülő szakemberek találkozóján. Vagy pedig ők is meghívást kapnak a munkáltatói érzékenyítésre irányuló fórumra, ahol szintén szép számban szoktak ők is részt venni. Jó a kapcsolatunk, a kezdeti időszakban segítették is a munkámat, azzal, hogy ők is ajánlottak olyan fiatalokat, akik a célcsoportba tartoznak és jelenleg munkanélküliek. Legtöbb esetben ezek a fiatalok hátrányos helyzetűek, közülük is legalább egynegyede roma fiatal. A Munkaügyi kirendeltséggel már nem volt annyira zökkenőmentes a viszony, de azért hellyel-közzel ők is megpróbálták segíteni a munkámat.” A Tanácsadó Iroda működése során inkább egyéni vagy inkább csoportos tanácsadási forma volt a jellemző? „A kezdeti időszakban volt csoportos tanácsadás, de mivel az igények inkább az egyéni tanácsadásra korlátozódtak, ezért inkább ezt tartottam szem előtt. Tehát inkább egyénileg jönnek. A csoportban nem tudnak úgy megnyílni, nem is szeretnek úgy megnyílni, azt vettem észre, hogy sokkal gyakrabban eljönnek így, hogy egyénileg van tájékoztatás.

69



Nem szeretnek a többiek előtt arról beszélni, hogy milyen jellegű problémájuk van, még ha az azonos is a másikéval esetleg vagy hasonló hozzá. Inkább akkor is egyénileg jönnek. Tehát azért java részük segítő beszélgetést is igényel. Legtöbb esetben a szülőkkel élnek még együtt ezek a fiatalok, tehát önálló életet még nem tudtak kezdeni, ez ugye az állás hiánya miatt adódik így.” Mennyi ideig marad egy-egy fiatal a Tanácsadó Iroda látószögében? „Van olyan fiatal, aki folyamatosan a rendszerben van, a kezdeti időktől. Van, aki már nyilván nem, mert elkerült, tehát valamit dolgozik, ő már nincs benne a rendszerben, de alkalom adtán még mindig értekezünk. Tanácsot kérnek telefonon keresztül is. Általában havi forgásban vannak, és délutáni időpontokra tendálódik, amikor megkeresnek engem. Változó az intenzitás, van olyan, aki kéthetente is jön, van, aki csak havonta egyszer. De mindenki többször visszajön, olyan eset még nem is volt, hogy csak egyetlenegy alkalommal jött volna valaki.” Van-e említhető pozitív kimenetelű eset a Tanácsadó Iroda működésében, amikor a segítséget kérőnek tartósan sikerült rendeznie a helyzetét? „Van egy fiatalember, ő most 19 éves lesz. Szüleivel élt, volt egy kialakult párkapcsolata, azonban ahogy elvégezte az iskolát, nem kapott sehol állást, tehát először egy évig együttműködött a munkaügyi kirendeltséggel, ezt követően pedig megkeresett engem. Aztán megigényelte az FHT ellátást, mivel jogosult lett rá egy évet követően, és úgy alakult a családi élete, hogy a párja kismama lett. Mivel gyermekvállalásról van szó, ő is mindenképpen szorgalmazta azt, hogy állást keressen. Ez nem jött össze, viszont egy másik programba sikerült bekerülnie, ahol festő szakmát tanul, és jövőre végez. Hétfőtől péntekig képzésben van, ez azt jelenti, hogy elméletet és gyakorlatot is tanulnak egyaránt, és Püspökladány város intézményeit újítják fel a gyakorlati idő alatt, és így jövedelemben is részesül, hiszen havonta bruttó 101 500 Ft-ot kap. Ő élt ezzel a lehetőséggel és nagyon örül neki. Idő közben már megszületett a gyermek is, úgyhogy az ő esete véleményem szerint egy követendő példa, és mindenképpen a tanfolyam elvégzését követően is szeretne dolgozni, tehát mivel apa lett, nagyon benne van a szándék. Azt lehet mondani, hogy ő törekszik arra, hogy később is dolgozzon.”

70



Az "Építünk rád Püspökladány" projekt közvetlen célja, hogy 20 fő álláskereső kőműves-hidegburkoló, illetve szobafestő szakképesítést szerezzen foglalkoztatással egybekötött képzés keretében, pszicho-szociális szolgáltatásokkal támogassa a résztvevőket a szakképesítés megszerzésében és foglalkoztatásban, a kulcskompetenciáik növelésében és az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. Hosszú távú cél, hogy hozzájáruljon a résztvevők társadalmi integrációjához, a foglalkoztatottság növeléséhez. A projektet az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület konzorciumban valósítja meg, partnerei Püspökladány Város Önkormányzata és a Püspökladányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A pályázati konstrukció általános célja a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének elősegítése tranzitfoglalkoztatási programok segítségével, a munkanélküliség állapotából a tartós foglalkoztatás állapotába juttassa a szakképzetlen, illetve elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező hátrányos helyzetű munkanélkülieket a foglalkoztatással összekapcsolt szakképzés révén. A tranzitfoglalkoztatás lényege a foglalkoztatással szerves egységben megvalósított (munkaviszonyon alapuló) iskolarendszeren kívüli, a kulcsképességek fejlesztésével összekapcsolt, OKJ-s szakképesítést nyújtó, vagy munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére irányuló képzés, amelyet alaposan előkészített kiválasztás után pályaorientáció, felzárkóztatás vagy ismeret-felújítás, motiválás előz meg, és kísér, a foglalkoztatottak egyéni pszichoszociális problémáinak megoldását segítő folyamatos szolgáltatás(ok) egészít(enek) ki, a projektből kilépők elhelyez(ked)ése követ, végül nyomon követésük, utógondozásuk zár le. Az "Építünk rád Püspökladány" projektben jelenleg két szakmában - kőműves, hidegburkoló és festő - OKJ képzések zajlanak, ezzel párhuzamosan kerül sor a foglalkoztatásra, amelynek során felújításra kerül két önkormányzati ingatlan, egy iskola és egy óvoda. A festő csoportban tanuló-dolgozó 10 fő vizsgájára 2014. szeptember 16-17-én kerül sor, ekkor gyakorlati és szóbeli vizsga keretében adnak majd számot az elsajátított tudásukról. A szintén 10 fős kőműves csoport vizsgája 2015 januárjában várható. A résztvevők a projekt keretében tanulmányi kiránduláson is részt vehettek, Pilisvörösváron a Saint- Gobain Weber Terranova Építőanyagipari Kft-nél.

71



A képzés és foglalkoztatás mellett a résztvevők különböző közösségi programokon vettek részt a nyár folyamán, amelyeket a Püspökladányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezett. „20 embernek volt lehetősége arra, hogy ebben a programban részt vegyen. Itt nem csak 18 és 24 év közötti fiatalokról beszélünk, hanem itt az idősebb korosztály is helyet kapott. Tehát 45 év felettiekről is beszélünk. De a résztvevő 20 emberből 15-18 a tanácsadó irodából került ki. Ők mindannyian férfiak. Az idősebb korosztályokból is megkerestek engem a tanácsadó irodákban, de mivel ők nem tartoznak a tanácsadó iroda célcsoportjába, nem tartjuk őket úgy nyilván, mint a fiatalokat. Viszont ők is a tanácsadó irodán keresztül kerültek be a tranzitfoglalkoztatási programba.” Hogyan alakul a Tanácsadó Iroda működése a projekt befejezését követően? „Az ügyfelek fel lettek világosítva arról, hogy 2014. november 30-án véget ér a projekt, és némelyikük kétségbe is van esve, hogy akkor mi lesz, hová fordulhatnak. Mert ugyan a helyi családsegítő szolgálat nyújt ilyen jellegű segítséget, de nem tud olyan kellő figyelmet fordítani egy-egy személyre, mint ahogy ide bejöttek, és csak velük foglalkoztam. Tehát ott inkább családokkal foglalkoznak, bár egyéni tanácsadás is van. Tehát az igény az megvan a tanácsadó iroda tevékenységének folytatására, de nem tudom, hogy ez a továbbiakban mennyire valósulhat meg, esetleg valamilyen formában tanácsadó iroda formájában. De egyelőre erről még nincs szó. Úgy néz ki, hogy november 30-án a tanácsadó iroda megszűnik. A családsegítő szolgálaton kívül más hasonló ellátás nincs a városban, mert a helyi önkormányzatnál az ellátás igénylésében nyújtanak segítséget, de adatlap kitöltésben már nem, tehát ők egyénileg nem tudnak foglalkozni az emberekkel. A munkaügyi kirendeltségen szintén nem, ők nem tudnak az emberek lelkével is foglalkozni, tehát magát az ellátási részt el tudják intézni, de más szociális segítséget már nem tudnak nyújtani.”

72


Dr. Kovács András- Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület

A TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért projektben létrehozott Tanácsadó Iroda által használt dokumentáció

73



sorszám:

Munkaerő-piaci tanácsadási lap

A tanácsadáson megjelent neve: Születési ideje: Értesítési címe: Telefonszáma: Tájékoztatás témája: Egyéni képzési tanácsadás Egyéni szociális tanácsadás Egyéni munkaerő-piaci tanácsadás Csoportos pályaorientációs tanácsadás Egyéni állásinformációs tanácsadás Egyéni pályakorrekciós tanácsadás Egyéni álláskeresési tanácsadás Egyéni munkahelymegtartás Csoportos job shadowing, munkahelyi látogatások szervezése Vállalkozási ismeretek Állapotleírás: A szolgáltatás tartalma/megállapodások: Kelt: Püspökladány, 201…év …………………..hó ……nap.

_____________________________

___________________________________

a szolgáltatást igénybevevő aláírása

a Tanácsadó Iroda munkatársának aláírása

74



Vállalkozási ismeretek képzés tananyag átadásának tapasztalatai TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027

75



„Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Püspökladány Város Önkormányzata és a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft által megvalósított projekt

76



Bevezetés A TÁMOP-1.4.3-12/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása. Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért projektjének célja, hogy Püspökladány városban 18 és 24 év közötti, nem tanuló és nem dolgozó, alacsony iskolai végzettségű fiatalok számára új, innovatív, komplex munkaerő-piaci szolgáltatáscsomagot dolgozzon ki, amely személyre szabott, komplexitása révén tényleges segítséget nyújt és módszertani elemeinek kipróbálását és leírását követően átadhatóvá válik hasonló célcsoporttal dolgozó szervezetek számára. A projekt keretein belül valósult meg a Vállalkozási ismeretek képzés. Az OTE által korábban megvalósított TÁMOP 5.3.1 projektjében kidolgozásra került a vállalkozási ismeretek tananyag, a gyakorlati kipróbálás során azonban bebizonyosodott, hogy a célcsoportnak sokkal részletesebb tananyagra és további speciális információkra van szükségre. A képzésben résztvevők visszajelzése alapján nagyobb hangsúlyt kellett fektetni a gyakorlati ismeretek szerzésére, így az új képzésben az óraszám 48 óráról 60 órára emelkedett.

77



A megvalósítás helyszínének munkaerő-piaci helyzete Püspökladány Hajdú-Bihar megye nyugati határán fekvő alföldi város. Lakosainak száma mindegy 15.296 fő, a lakások száma megközelítőleg 6000, népsűrűsége 85,79 fő/km2, ezzel a megye közepes népsűrűségű városai közé tartozik. Püspökladány a megye hatodik legnagyobb népességű települése. A település igazgatási rangja: város. Püspökladány kistérségi központ is egyben, jelentős mértékben lát el közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési, közoktatási, egészségügyi és gazdasági központi feladatokat. Alapvetően rurális jellegű tér kiemelkedő kisvárosi központja, mely fő közlekedési tengelyek mentén helyezkedik el, jelentős népességet tömörít, gazdasági súlya tekintélyes, fejlett intézményrendszerrel rendelkezik, és hosszabb ideje minősül jogilag is városnak. Gazdaság A gazdasági szerkezet tekintetében leginkább jellemző a szolgáltatási szektor túlsúlya. A megszűnt mezőgazdasági szövetkezetek, feldolgozóipari egységek helyett egy-két nagyüzem tevékenykedik itt, és a mezőgazdasági szektor fokozatosan koncentrálódik. Legnagyobb számban az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások vállalkozásai, valamint a kereskedelmi vállalkozások vannak jelen a gazdasági életben. E vállalkozások mellett a feldolgozóipari és az építőipari vállalkozások súlya is jelentős. A vállalkozási kedv fokozatosan csökkent a városban az utóbbi években, hasonlóan az országban megfigyelhető tendenciákhoz. Alapvetően erősek a kereskedelmi funkciók a városban. A városban a legjellemzőbb vállalkozási forma az egyéni vállalkozás. 548 egyéni vállalkozó dolgozik, jelentős részük a mezőgazdaságban. A Kft-k (113), Bt-k (172) kisebbik része foglalkozik élelmiszergazdasággal, míg a 12 szövetkezetből többnek a profilját jelenti az élelmiszergazdaság. Mezőgazdasággal és élelmiszeriparral a városban mintegy 250 vállalkozás foglalkozik. A termőterület döntő részét, mintegy 11 600 ha-t a szántó foglal el. Ezen kívül található erdő (730 ha), legelő (400 ha), rét (700 ha) és gyümölcsös (100 ha). A szántóterület nagy részén búzát, kukoricát, tavaszi árpát, napraforgót és cukorrépát termesztenek a Kft-k, a mezőgazdasági szövetkezet és az egyéni vállalkozók. Jelentős a kisegítő gazdaságok és a részmunkaidős gazdaságok száma is. Az egyéni vállalkozások adják az összes vállalkozás több mint 65 %-át a városban. A betéti társaságok adják az összes vállalkozás több mint 11 %-át. A korlátolt felelősségű társaságok adják az összes vállalkozás több mint 19 %-át. A részvénytársaságok adják az összes vállalkozás több mint 2 %-át a városban.

78



A Püspökladányban regisztrált vállalkozások közül (2009) a mezőgazdasági-erdőgazdálkodási vállalkozások száma a legnagyobb: 401, ami 43, 44 % és jelentősen meghaladja a regionálisan mért 7,35 %-os átlagot. Az ipari jellegű vállalkozások aránya 23,9%, míg a vendéglátási és kereskedelmi vállalkozások megközelítőleg ugyanekkora részt képviselnek 22,9 %-kal, mely jelentősen magasabb az országos (17,9 %) és a regionális (21,7 %) átlagnál is. A biztosítási és pénzügyi szektor a városban fejlettnek mondható, azonban a vállalkozások arányában még az 1 %-ot sem haladja meg számuk. A nyilvántartott álláskeresők közül 964 fő több mint egy éve keres munkát, ez jelentősen rontja az elhelyezkedési esélyeiket, hiszen azok, akik egy évnél tovább távol vannak a munkaerőpiactól, nemcsak a motivációjukat veszítik el, hanem önértékelésük is negatív irányban változik, a munkavállaláshoz szükséges kulcsképességeik megkopnak, és innen gyakran már csak összetett segítségnyújtás révén képesek visszakerülni a munkaerőpiacra. Azaz nem elég csak a képzettségüknek vagy a tapasztalataiknak megfelelő munkahelyet biztosítani számukra, a kulcskompetenciák fejlesztésére, az újbóli munkaszocializációra és jelentős pszicho-szociális támogatásra is szükségük van. Pályakezdő fiatalok esetében még nagyobb jelentősége van annak, hogy beazonosítsák és megerősítsék azokat a kulcsképességeiket, amelyekkel sikeresen helyezkedhetnek el és maradhatnak bent a munkaerőpiacon. „A megyében a pályakezdők létszáma az előző hónaphoz képest növekedett, míg az előző év azonos időszakához képest csökkent. A növekedés mértéke 2014. év február hónaphoz képest 3,6%, míg 2013. év márciushoz képest a csökkenés mértéke 22,4%, így jelenleg 2014. év március hónapban 5535 fő pályakezdő álláskereső volt a megyében. A pályakezdők közül 398 főnek volt felsőfokú végzettsége 2014. év március hónapban. A fenti adatok ugyan számszerűen Hajdú-Bihar megyére vonatkoznak, a tendenciák azonban jól megfigyelhetők belőle, amely Püspökladány városban is ugyanígy érvényesek. Az álláskeresők közötti 100 fő feletti csökkenés a Püspökladány területén volt tapasztalható, ahol a 3,8%-os csökkenés következtében 2014. év március havában 3234 fő szerepelt az álláskeresők között. A megyében a pályakezdők létszáma az 2014 február havihoz képest növekedett, míg az előző év azonos időszakához képest csökkent. A növekedés mértéke 2014. év február hónaphoz képest 3,6%, míg 2013. év márciushoz képest a csökkenés mértéke 22,4%, így jelenleg 2014. év március hónapban 5535 fő pályakezdő álláskereső volt a megyében. A pályakezdők közül 398 főnek volt felsőfokú végzettsége 2014. év március hónapban, így az arányuk a két vizsgált időszakhoz képest változóan alakult. A pályakezdők aránya az összes álláskereső között 14,8. A pályakezdők közel harmadát 32,4%-át a Debrecenben-

79



ben tartották nyilván, számuk 2014. március hónapban 179 fő volt. A fenti adatokból és a korábban bemutatott gazdasági helyzetelemzésből kitűnik, hogy Püspökladányban jelenleg csökken a vállalkozói kedv és a foglalkoztatási hajlandóság. A város üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok ellátására azonban nem áll rendelkezésre elegendő számú képzett munkaerő, akik rendelkeznek az elvégzendő feladatokhoz szükséges szakképzettséggel és kulcsképességekkel. A vállalkozási hajlandóság Magyarországon általában is hasonló képet mutat. A fiatalok 92%-a a jelenlegi gazdasági-társadalmi környezetben úgy gondolja: a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság soha nem látott méreteket ölt a munka világában. „a Kutatólabor által reprezentatív mintán készült kutatás eredményeiből kitűnik: a 20-35 éves magyar fiatalok igen zavarosan és bizonytalannak látják a jövőjüket. Többségük szeretne itthon karriert és önállóságot, de a környezetet és a lehetőségeiket igen negatívan ítélik meg, jobb lehetőségért nagy részük akár végleg is külföldre költözne. A kutatásból az látszik: a fiatalok szeretnék megvalósítani az álmaikat, de azt nem látják, itthon hogyan tehetnék ezt meg. Nem mernek kockáztatni. Minden második kétli, hogy karrierje lesz Magyarországon. A fiatalokat vonzza a szabadság, így az önállóság is, ám annak ellenére, hogy 5-ből 3-an az önállóságot választanák az alkalmazotti léttel szemben, a nagytöbbségük (68%) mégis arra számít, hogy még 10 múlva is alkalmazottként fog dolgozni. Ezzel összecseng, hogy mindössze alig több mint egynegyedük tervez saját vállalkozást indítani. A fiatalok közel fele (45%) végleg elköltözne Magyarországról, ha lehetősége adódna. Ebben kimagaslóan a legfontosabb ösztönző a pénz, de például a más társadalom és más kultúra is megjelent fontos szempontként. Ám 60%-uk azért, ha lehet, Magyarországon szeretne hosszú távú karriert építeni. Saját helyzetüket ennél pozitívabban ítélik meg: a fiatalok fele számít karrierre a saját szakmájában a következő 10-15 évben Magyarországon. Ehhez elsősorban kapcsolatokra van szükségük, 10-ből 9 fiatal véleménye szerint ugyanis minden a kapcsolatokon múlik és szintén ennyien gondolják, hogy mindenki maga felelős a saját boldogulásáért.

80



A képzés A toborzásban részt vevő Tanácsadó Iroda ügyfelei részére 60 órában Vállalkozási ismeretek képzés került meghirdetésre, a vállalkozási kompetencia fejlesztése, valamint az önfoglalkoztatásra való felkészítés érdekében. Olyan ügyfelek számára ajánlottuk, akik valamilyen vállalkozási ötlettel rendelkeznek, de az alapításához, működtetéséhez nem rendelkeztek kellő információkkal. Célunk az volt, hogy a képzésben résztvevők megismerhessék azokat az intézményeket, melyek segítséget tudnak nyújtani a vállalkozások indítása, működtetése, esetleges megszüntetése esetén felmerülő problémákban. Terv szerint a vállalkozás indításához szükséges információk átadása után a résztvevők gyakorlatban is kipróbálták a vállalkozás indításának menetét. A képzés elvégzése lehetővé teszi, hogy egyéni vállalkozóként vagy társadalmi vállalkozáson (szociális szövetkezet) keresztül kapcsolódjanak be a munkaerőpiacra. A képzés tartalmi moduljai: Gazdasági ismeretek modul Gazdaság működése, vállalkozások világa Pénzügyek, hitelezés Vállalkozási ismeretek modul: Vállalkozások fajtái Az üzleti terv és részei A vállalkozások pénzügyei Gyakorlati feladatok

81



A képzés első felét képező gazdasági ismeretanyag elsajátítása megfelelő háttérként szolgál a ma Magyarországon vállalkozni szándékozók gazdasági döntéshozatalához. A foglalkozások mindegyikének elején, egy a napi politikai, gazdasági hírről szóló beszélgetést kezdtünk. A beszélgetés témájául célszerű kiválasztani egy aktuális, a csoport minden tagját egyformán érintő témát. Például a napi hírek közül válasszunk ki olyanokat, mely aktualitásukkal alapot adnak egy közös beszélgetés kialakításához, s egyben az óra témáját is elővezetik. Ez lehet a jogi vagy gazdasági ismeretek estén egy bűneset, vagy egy áremelkedésről szóló rövidebb hír is. A beszélgetésnek kettős célja van, egyrészt az ismeretek bővítése, másrészt annak bemutatása, hogy a mindennapi életben érezhető hatása van tőlünk térben távol történt eseményeknek is. A Gazdasági ismeretek modul tartalma: A gazdaság alapfogalmainak tisztázása, pl.: fogalmak A Nemzetközi Valutaalap (angolul International Monetary Fund, IMF) egy nemzetközi pénzügyi szervezet. Székhelye Washington. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez. A 2008–2009-es gazdasági világválság hatásainak enyhítésére a magyar kormány 20 milliárd eurós kölcsönt kapott, aminek a nagy részét az IMF adta. A Költségvetési Tanács Magyarországon az állami költségvetés készítésének folyamatát felügyelő független testület. A Tanácsnak nincs vétójoga költségvetési kérdésekben, de saját számításokat végez, javaslatokat tesz és feladata, hogy tekintélye súlyával őrködjön az állami költségvetések magalapozottsága és átláthatósága felett. A GDP (gross domestic product, bruttó hazai termék) egy bizonyos terület (rendszerint egy ország) gazdaságának adott idő alatt (általában egy év alatt) mért teljesítménye. Az egy főre vetített GDP-t az ország életszínvonalának elemzésekor használják. Gazdaság működése, vállalkozások világa: A vállalatok (és a gazdaság egyéb szereplőinek) gazdasági tevékenységének tervezése, a költségvetés fogalmának és összetételének vizsgálata tartozik ide. A költségvetés egy adott gazdálkodó egység tervezett bevételeit és kiadásait egy bizonyos időszakra feltüntető kimutatás. Készíthetnek vállalatok, cégek is költségvetést, amit vállalati költségvetésnek nevezünk. A háztartások, családok családi költségvetést készítenek, de még egyének is készíthetnek költségvetést. A családi költségvetés számba veszi egy adott időszakban a család lehetséges bevételeit és kiadásait. Segítséget nyújt abban, hogy a tervezési időszakban – ez általában egy naptári év- reális terveket fogalmazzanak meg.

82



Pénzügyek, hitelezés: A bankok működésének bemutatása mellett a hitelezés folyamatainak megismerése volt a modulrész fő mondanivalója. A téma feldolgozásakor tudatosítottuk a hitel fogalmát, kitértünk arra, hogy az államok is gyakran vesznek fel hiteleket, hogy kiadásaikat finanszírozzák. Fontos volt annak tudatosítása, hogy a hitelfelvétel minden esetben azt jelenti, hogy jövőbeni pénz kerül elköltésre függetlenül attól, hogy ezt mint magánember esetleg cég vagy éppen mint állam teszi. Hasonlóan ehhez kiemeltük, hogy az állam hitelfelvétele közvetetten ugyan de az állampolgárokat, éppen a jövő nemzedékét érinti, mivel ezeket a tartozásokat őnekik kell majd (adó formájában) visszafizetni. A különböző hitelek nyújtása a betétgyűjtés mellett a kereskedelmi bankok legjellemzőbb tevékenysége. Amikor a bank hitelt nyújt, lényegében pénzt ad az ügyfélnek későbbi visszafizetésre, kamat fejében. A hitelek kamata általában magasabb, mint a betétek kamata, a különbség fedezi a bank költségeit és képezi a nyereségét (marge). A hiteleket vagy lejáratkor egy összegben vagy törlesztőrészletekben kell visszafizetni. A törlesztőrészletek a lakossági hiteleknél az esedékes kamat és más felszámított díj, kezelési költség összegét is magukban foglalhatják. A hitel visszafizetésének biztosítékaként rendszerint valamilyen biztosítékot szoktak kérni a hitelfelvevőtől. Nemfizetés esetén a bank ebből elégíti ki az ügyféllel szembeni követelését. A lakossági hitelek lehetnek személyi hitelek és áruvásárláshoz, illetve szolgáltatások vásárlásához kötődő hitelek.

Vállalkozási ismeretek modul: Vállalkozások fajtái: A vállalkozási ismeretek megalapozása az alapfogalmak a jogi környezet megismerésével párhuzamosan folyt a saját vállalkozás kereteinek személyre szabott kialakítása. Itt elsődleges a vállalkozási ötlet megtalálása volt. A fő üzenet a vállalkozás lehetőségeinek bemutatása, érzékeltetése. A jó vállalkozás alapját egy jó ötlet, és az azt jól felépítő üzleti terv képezi, ezek megalkotása, egy vállalkozás elindítása nem felétlenül függ vagyoni vagy társadalmi helyzettől. Egy vállalkozásban a legvonzóbb –és a legvisszariasztóbb is egybenaz önállóság és szabad döntéshozatal. A vállalkozó saját maga viseli döntésének közvetlen és közvetett következményeit és érzi anyagi vonzatait. Nem mindenki alkalmas arra, hogy vállalkozzon, az államigazgatásban való elhelyezkedés biztonsága sokak számára vonzó lehet, de a magunk sorsán való gyors változtatás lehetősége elsősorban a saját vállalkozás megvalósításában, üzleti sikerében rejlik.

83



A vállalkozások pénzügyei: A vállalkozás sikerét jelentősen befolyásolja, hogy birtokában van-e a vállalkozó azoknak a képességeknek és tulajdonságoknak, amelyek az eredményesség feltételei. Ennek személyreszabott feltérképezésében nyújtott nagy segítséget a SWOT mátrix felvétele. A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze: • Strengths - erősségek • Weaknesses - gyengeségek • Opportunities - lehetőségek • Threats - veszélyek A SWOT elemzés magyar megfelelője a GYELV elemzés. • Gyengeségek: belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyás, hogy jobb legyen. • Erősségek: belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá befolyás, hogy még jobban működjenek. • Lehetőségek: külső tényezők: olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket. • Veszélyek: külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek. Amikor SWOT elemzést végzünk a stratégia kiértékelése céljából, akkor a hangsúlynak nem azon kell lennie, hogy mindenféle erősséget, gyengeséget, lehetőséget és veszélyt felsoroljunk, hanem inkább azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban állnak a stratégiával. Ez még mindig nem elég, mert néhány erősség vagy gyengeség fontosabb lehet a stratégia építésénél vagy a piaci helyzet szempontjából, mint a többi, és ugyanez vonatkozik a lehetőségekre és veszélyekre is. Fontos tehát, hogy a SWOT-listát kiértékeljük abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára nézve, és a stratégia alkotásánál milyen területeket kell még feltárni. Az elemzést elvégezhetjük nem csak saját vállalkozásunk, hanem saját vagy más személyiségének elemzéséhez, feltérképezéséhez. • Erősségek: Milyen jó személyes tulajdonságai vannak? Mit csinál jobban, mint bárki más? Milyen egyedülálló, vagy olcsóbb forrásai vannak? Mit tartanak az emberek a piacon jó tulajdonságoknak? Milyen faktorok jelentik azt, hogy „neked sikerült az élet”? A többi ember úgy gondolja, hogy Ön innovatív?

84



• Gyengeségek: Mit tudna javítani? Mit érdemes elkerülni? Megosztotta-e valaha is ötleteit másokkal, hogy visszajelzést kapjon? Mit valószínűsítenek a piacon gyengeségéként az emberek? Hogyan jellemezné magát: mint aki mások stratégiáját veszi át, vagy inkább egy innovatív és vezető? Most újból gondolja át a belső tényezőket: Gondolja, hogy vannak olyan gyengeségei, amit csak mások láthatnak? • Lehetőségek: Milyen jó lehetőségekkel néz szembe? Milyen érdekes trendek érdeklik? A hasznos lehetőségek olyan tényezőkből adódhatnak, mint: Széles vagy szűk skálájú technológiai és piaci változások, Kormányzati politikák változása, szociális, életviteli, adózási szokások megváltozása, stb. Helyi események. Hasznos megközelítés lehet a lehetőségek feltérképezésére, hogy megvizsgálja a belső piaci tényezőket, hogy milyen lehetőségei vannak. Ne feledje, hogy a lehetőségek és a veszélyek belső tényezők. A lehetőségek a jövőbeni erősségek! Mit tartanak az emberek a piacon jó tulajdonságoknak? Milyen faktorok jelentik azt, hogy „neked sikerült az élet”? A többi ember úgy gondolja, hogy Ön innovatív? • Gyengeségek: Mit tudna javítani? Mit érdemes elkerülni? Megosztotta-e valaha is ötleteit másokkal, hogy visszajelzést kapjon? Mit valószínűsítenek a piacon gyengeségéként az emberek? Hogyan jellemezné magát: mint aki mások stratégiáját veszi át, vagy inkább egy innovatív és vezető? Most újból gondolja át a belső tényezőket: Gondolja, hogy vannak olyan gyengeségei, amit csak mások láthatnak?

85



• Lehetőségek: Milyen jó lehetőségekkel néz szembe? Milyen érdekes trendek érdeklik? A hasznos lehetőségek olyan tényezőkből adódhatnak, mint: Széles vagy szűk skálájú technológiai és piaci változások, Kormányzati politikák változása, szociális, életviteli, adózási szokások megváltozása, stb. Helyi események. Hasznos megközelítés lehet a lehetőségek feltérképezésére, hogy megvizsgálja a belső piaci tényezőket, hogy milyen lehetőségei vannak. Ne feledje, hogy a lehetőségek és a veszélyek belső tényezők. A lehetőségek a jövőbeni erősségek! • Veszélyek: Milyen akadályokba ütközik? Erőforrásai közül (emberi, pénzügyi vagy más) mely akadályozza a kreatív és innovatív környezet kialakítását? A technológiai változások fenyegetőek piaci pozíciójára nézve? Vannak pénzügyi problémái? A SWOT mátrix felvétele egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú vállalkozásokat, üzleti terveket érdemes végiggondolni, felvázolni a résztvevőkkel. A személyiségjegyek, hobbik, kompetenciák egyedisége adja meg a vállalkozási ötletek és azok megvalósítási lehetőségeinek egyedi arcát. Ugyanakkor elmondható, hogy a személyes megkérdezés alapján a képzés kezdetekor senki nem akart vállalkozást indítani, valamennyien képzésben, vagy pedig alkalmazottként látták jövőjüket. Ennek elsődleges oka az, hogy nincsenek tisztában egy vállalkozás nyújtotta lehetőségekkel, ugyanakkor érzik az ahhoz kötődő nehézségeket. Ezek: bonyolult, vagy számukra annak tűnő adminisztráció, adóterhek, forráshiány. Mindezek a valóban is létező nehézségek okozzák azt, hogy a vállalkozási motiváció teljesen hiányzott belőlük, mint ahogy ez jellemző általában a korcsoportra. (Lásd kutatási eredmények.)

86



A vállalkozási motiváció Ebben a csoportban az elsődleges célkitűzés mellé a vállalkozási motiváció felkeltése is célként jelentkezett. Mivel a forráshiány az elsődleges válasz a miért nem vállalkozunk kérdésre, olyan példákat kerestünk, melyek egy jó ötleten alapulnak. " A Facebook amerikai alapítású ismeretségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte meg működését. Eredetileg Thefacebook-nak hívták. Az egyik legnagyobb ismeretségi hálózat a világon, amely 2011 februárjára már több mint 637 millió regisztrált felhasználót számlált.[3] A Facebook a világ leggyakrabban használt szociális hálózatává vált a 2009. januári Compete.com rangsorolása alapján, az aktív havi felhasználók száma szerint, megelőzve a My Space nevű közösségi oldalt.[4] 2009. november 25-én Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Skype és a Twitter mintájára[5] tőzsdére viszi a Facebookot. 2011 tavaszán a tőzsdei be -vezetést még mindig korainak találták, és az időpontját 2012-re tették, közben azonban a Facebook értékét folyamatosan számítgatták és felbecsülték.[6] A tőzsdei bevezetésre végül 2012. május 18-án délután 17 órakor került sor.[7] A következő mérföldkő 2012. október 4. – ezen a napon a Facebook elérte az 1 milliárd regisztrált felhasználót.[8] Felhasználóinak száma 1,23 milliárd, a teljes internetpopuláció 38%-a.[2] Több mint egymilliárd felhasználó használja mobiljáról a Facebook-ot.[9]" "Mark Zuckerberg alapította a Facebookot iskolatársaival; Dustin Moskovitz, Eduardo Saverin és Chris Hughes voltak a társai a program elkészítésében. Zuckerberg a Facebook 24%-os résztulajdonosa, milliárdos. Az amerikai Forbes 400-as listáján 2011-ben a 9. volt.[1][2] 2014 márciusában ugyancsak a Forbes felmérése szerint a világ 21. leggazdagabb embere.[3] 2012. október 4-én a közösségi oldal bevezetése után 8 évvel, a Facebook elérte az 1 milliárd regisztrált felhasználót.[4]" Természetesen nem mindenkiből lehet Mark Zuckerberg, de milyen motivációi lehetnek egy sikeres vállalkozónak? a. Egyéni, belső motivációk Pénzügyi függetlenség, jólét, sok pénz szerzésének lehetősége, önmegvalósítás, egyéni képességek kipróbálása, alkotni akarás, függetlenség, a munkahelyi (esetünkben családi) kötöttségektől való szabadulás vágya, hatalomvágy, amely szorosan kapcsolódik a sok pénz szerzésének lehetőségéhez.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook.2014.07.16. http://hu.wikipedia.org/wiki/Mark_Zuckerberg

87



b. Környezetből adódó motivációk Anyagi vagy képességbeli elismerés hiánya a munkahelyen (családban, kortárs csoportban), perspektívátlanság, nincs remény a szakmai, vagy anyagi előrelépésre, külső kényszer, elsősorban munkanélkülivé válás, korábbi szintű megélhetési színvonal biztosítása; elsősorban kis keresetű értelmiségieknél, nyugdíjasoknál lehet ez egy vállalkozás alapításának motivációja. Ezután kerül sor a személyes tulajdonságok és a kompetenciák alapján a vállalkozási ötletek kidolgozására.

A vállalkozási ötlet A helyzetértékelés során felvetett kérdésekre a jelölteknek saját tapasztalataik, érzéseik és benyomásaik alapján, őszintén kell válaszolni, mert a vállalkozói folyamat további elemeinek megvalósítása során így számíthat sikerre. A potenciális vállalkozónak két realitással kell számolnia: a, Új üzleti vállalkozás beindításához jó ötletre van szükség. b, A jó ötlet önmagában még nem elegendő a sikerhez; annak kivitelezhetőnek és eladhatónak kell lennie. Vizsgáljuk meg, hogyan születhetnek jó vállalkozási ötletek: A tapasztalatok szerint a legjobb ötletet legtöbbször a fogyasztó szolgáltatja, illetve az a piac megfigyeléséből, az ott tapasztalható hiányosságokból, kielégítetlen szükségletekből származik. Más vállalkozások megfigyeléséből, amelyeknek hasonló a profilja, szintén nyerhető ötlet. Mit tudnának tőlük jobban, máshogy csinálni. Jó ötlet származhat a vállalkozó szellemi tőkéjéből. Társadalmi problémák megoldására is nagyszerű vállalkozást lehet építeni (pl. ellátatlan idősek problémái). Külföldi utazás alkalmával ellesett, itthon még megvalósítatlan ötlet. Saját, különleges adottságok kihasználása (jó rajzkészség stb.). Melyek azok a tulajdonságok, amelyek megléte szükséges egy vállalkozás indításához? Szakmai készségek: minden szakmának megvannak azok az ismeretanyagai, amelyek tanulás útján megszerezhetők, illetve a gyakorlat során fokozhatók.

88



Vezetési készségek: ezek is többé-kevésbé elsajátíthatók, fejleszthetők. Ilyenek: Vállalat irányításának képessége, marketing-, piaci ismeretek, pénzügyi ismeretek, tervezési- és szervezőképesség, kommunikációs képesség; előny, ha idegen nyelvű is van, Vállalkozói belső jellemvonások: öröklött többnyire genetikai tulajdonságok, nehezen alakíthatók. Ilyenek: - önállóság, - jó áttekintő, lényeglátó képesség, - jó megfigyelőképesség, - kockázatvállalási készség és döntéshozó képesség, - konfliktuskezelő képesség, - nyitottság, rugalmasság, - kezdeményező készség, kreativitás, - terhelhetőség, stressztűrő képesség, - önbizalom, optimizmus stb. Fontos utalni rá, hogy célszerű olyan vállalkozás indításában gondolkodni, ami a jövőbeli kihívásokra is választ tud adni. Érdemes emellett egy kicsit jósnak is lennünk, hiszen, ha hosszú távon tervezünk, akkor a termékünket nemcsak ma vagy holnap, hanem akár öt év múlva is el kell tudnunk adni.

89



De mi lehet üzlet öt év múlva? • "Egészség és bio. Megállapították, hogy bár a civilizációban az életünk sokkal kényelmesebb, mégis egyre több betegségtől szenved a fejlett országokban élő lakosság. A vegyszermentes élelmiszer lassan kincs lesz, a fogyasztók pedig egyre tudatosabban fogják kerülni a guargumival sűrített színes joghurtot vagy az alaphelyzetben is aflatoxinnal szennyezett feldolgozott zöldségeket. • Internet. A világháló egyrészt reklámeszköz, másrészt média. A web 2.0 - vagyis a blogok, interaktív netes közösségek, iwiw-jellegű oldalak jelensége - már a spájzban van. A híroldalakat nem újságírók fogják szerkeszteni, és a rosszul viselkedő multinacionális márkákról bárki beírhatja a véleményét a blogjára. • Szexualitás és vonzerő. Nem, itt most nem a legősibb mesterségről beszélünk, hanem egyszerűen arról, hogy az emberi ösztönök továbbra is működnek. A férfiak és a nők továbbra is tetszeni akarnak egymásnak. Végletes esetben ehhez akár kés alá is fekszenek. Visszafogott formában ez kimerül a legdivatosabb színű rúzs megvásárlásában, de a motiváció ugyanaz. • Presztizsjavak. A fogyasztók egy része számára a fogyasztás (vásárlás) célja, hogy mások becsüljék őket. Mit gondol, miért nőtt hazánkban a városi terepjárók értékesítése, miközben a közép és alsó kategóriás autókból 2007-ben kevesebbet adtak el? Minél többen látják, annál jobb. • Olyan szolgáltatás, amely területi monopóliumra tör és/vagy a fogyasztók nem hasonlítják össze az árakat. Az ilyen szolgáltatásnak a tipikus példája a temetkezési szolgáltatás. Hiszen abban a helyzetben, amikor egy ilyenre szükség lesz, ki kezd el árajánlatokat bekérni?

http://www.sikermarketing.hu/milyen_vallalkozast_milyen_uzletet_inditsak2014.07.16.

90



A vállalkozási ötletek a képzés során az alábbiak voltak: gyros sütő, steak house, kisbaba masszázs, állatsimogató, számítógép alkatrész kereskedő, menyasszonyi ruha kölcsönző, könyvelő, edzőterem üzemeltető, szociális ügyintéző, táncstúdió, mentortanár. A vállalkozási ötlet mellé kiválasztásra kerül az ötlethez leginkább illő vállalkozási forma, majd ennek részeként megkezdtük az üzleti terv kidolgozását. Gyakorlati feladatként mindenkinek ki kellett választania a vállalkozás működésének helyét, és összegezni az ehhez kötődő költségeket. A forrásigény már jelezte a résztvevők számára, hogy mennyire tekinthető sikeresnek, megvalósíthatónak a vállalkozási ötletük.

Az üzleti terv Az üzleti terv és részei: Az üzleti terv részei: 1.) Vezetői összefoglaló, a vállalkozási környezet bemutatása, 2.) A vállalkozás általános bemutatása, 3.) Marketing terv, 4.) Működési terv, 5.) Vezetőség és szervezeti felépítés, a vállalkozás összetétele, 6.) Pénzügyi terv. A résztvevők a fenti szempontok alapján dolgozták ki az üzleti tervük vázlatát. A vállalkozás pénzügyi tervének kidolgozásakor még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy néhány ötlet nem megvalósítható a fiatalok számára. Ilyen volt pl. a steak house és a menyasszonyiruha kölcsönző, ahol 20-30 millió forintos forrásigény jelentkezett. Ugyanakkor a táncstúdió vállalkozási ötlete olyannyira megvalósíthatónak tűnt, hogy a résztvevő elhatározta későbbi megvalósítását.

91



Összegzés A megvalósított képzés időtartama elegendő volt arra, hogy a vállalkozás indításához szükséges alapvető információk átadásra kerüljenek. Az általános gazdasági ismeretek, a vállalkozás jogi háttere, valamint az üzleti terv kidolgozásához szükséges ismeretek jól kiegészültek azokkal a gyakorlati feladatokkal, melyek megmutatták egy vállalkozás indításához kötődő problémákat is. A vállalkozási ötlet megvalósíthatóságának legbiztosabb mutatója a részletes költségterv kidolgozása. Ez a képzés során csoportos feladatmegoldás keretein belül zajlott le, mikor a résztvevők saját észrevételeikkel, javaslataikkal egészíthették ki egymás vállalkozási ötletét, és egyben meg is tapasztalhatták a gondos tervezés szükségességét. A vállalkozási motiváció felkeltésének legjobb módjának a sikeres vállalkozási ötlet megvalósíthatóságának igazolása, a kockázatok minimális volta bizonyult. Természetesen ez nem minden vállalkozási ötletre volt igaz, sőt az esetek többségében a nagy forrásigény igazolta a kezdeti félelmeket. Összességében a képzés sikeresnek bizonyult az ismeretek átadásában, a vállalkozási ötlet kidolgozásában, ugyanakkor ahhoz, hogy valódi vállalkozások megindítását eredményezze, szükséges lenne további pályázati források bevonására és egy inkubációs továbbképzési/gyakorlati rész kidolgozására, mely az induló vállalkozásokat segítené.

92



Vállalkozási ismeretek tananyag TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 „Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért”

93



Bevezetés "Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kirívóan kevesen, mindössze a fiatalok 3,7 százaléka kezd saját vállalkozásba, miközben 5-6 éven belül a vállalkozói szektorban generációváltásra lesz szükség. A fiatalok szeretnének vállalkozni, de borúlátóak és inkább a biztosra mennek, pedig az álomvállalkozás megvalósításához kockáztatni kell. Bizonytalanság, alacsony kockázatvállalási hajlandóság, zavaros és ellentmondásos jövőkép, kishitűség. Miközben jelenleg csak a fiatalok 3,7 százaléka vállalkozik, 28 százalékuk szeretne saját vállalkozásba fogni – derül ki a Bridge Budapest egy tavalyi kutatásából. A kutatás szerint a magyar fiatalok 92 százaléka úgy gondolja, hogy a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság soha nem látott méreteket ölt a munka világában, és minden a kapcsolatokon múlik. A fiataloknak több mint a fele hiányolja a vállalkozói tudást és képzést, és több mint háromnegyedük nem rendelkezik elegendő tőkével vállalkozásuk elindításához." Az alábbi, vállalkozási ismeretek modul nem alkalmas arra, hogy előképzettség nélküli, minimális tárgyi tudással rendelkezők számára kellő részletességgel ismertesse bármely magyarországi vállalkozástípussal kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket. A modul célja, hogy a résztvevő képes legyen képességeihez és lehetőségeihez mérhető vállalkozás beindítására és működtetésére. A modul kiegészül alapvető pénzügyi ismeretekkel, melyek a vállalkozás indításához szükséges forrásokhoz, hitelekhez való jutás módszereiben nyújtanak eligazodási lehetőséget.

http://hvg.hu/kkv/20140405_alkalmazottak_leszunk_pedig_cegvezetok_is.2014.07.17.

94



Vállalkozás Miért érdemes, vagy kell vállalkozni? Melyek egy önálló vállalkozás előnyei és hátrányai? A vállalkozás a gazdaság mikroegysége, amely anyagi javakat állít elő. A vállalkozó önállóan dönt, piacra termel és viseli a piaci szereplés és a gazdasági működés kockázatait. Alapvető cél a profit elérése, vagyis, hogy pénzt keressünk. Melyek egy vállalkozás általános jellemzői? - önállóan termel, vagy szolgáltat termelőeszközeivel, - saját maga dönti el, hogy milyen terméket állít elő a munkamegosztás során, - viseli a döntései kockázatát; - a nyereség maximalizálása a célja; - a piacon a versenytársakkal együtt működve tevékenykedik. A nagy kérdés: hogyan lehetek sikeres vállalkozó? Mit csináljak? Milyen vállalkozást indítsak? "A Facebook amerikai alapítású ismeretségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte meg működését. Eredetileg Thefacebook-nak hívták. Az egyik legnagyobb ismeretségi hálózat a világon, amely 2011 februárjára már több mint 637 millió regisztrált felhasználót számlált.[3] A Facebook a világ leggyakrabban használt szociális hálózatává vált a 2009. januári Compete.com rangsorolása alapján, az aktív havi felhasználók száma szerint, megelőzve a My Space nevű közösségi oldalt.[4] 2009. november 25-én Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Skype és a Twitter mintájára[5] tőzsdére viszi a Facebookot. 2011 tavaszán a tőzsdei bevezetést még mindig korainak találták, és az időpontját 2012-re tették, közben azonban a Facebook értékét folyamatosan számítgatták és felbecsülték.[6] A tőzsdei bevezetésre végül 2012. május 18-án délután 17 órakor került sor.[7] A következő mérföldkő 2012. október 4. – ezen a napon a Facebook elérte az 1 milliárd regisztrált felhasználót.[8] Felhasználóinak száma 1,23 milliárd, a teljes internetpopuláció 38%-a.[2] Több mint egymilliárd felhasználó használja mobiljáról a Facebook-ot.[9]" " Mark Zuckerberg alapította a Facebookot iskolatársaival; Dustin Moskovitz, Eduardo Saverin és Chris Hughes voltak a társai a program elkészítésében. Zuckerberg a Facebook 24%-os résztulajdonosa, milliárdos. Az amerikai Forbes 400-as listáján 2011-ben a 9. volt.[1][2] 2014 márciusában ugyancsak a Forbes felmérése szerint a világ 21. leggazdagabb embere.[3] 2012. október 4-én a közösségi oldal bevezetése után 8 évvel, a Facebook elérte az 1 milliárd regisztrált felhasználót.[4]"

http://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook.2014.07.16. http://hu.wikipedia.org/wiki/Mark_Zuckerberg

95



Természetesen nem mindenkiből lehet Mark Zuckerberg, de mit csináljak én, ha sikeres vállalkozó akarok lenni? Nincs általános recept, hiszen akkor mindenkiből sikeres vállalkozó lehetne, és nem hallanánk csődről és bukásokról. A legfontosabb annak tisztázása, hogy mihez értünk, akár tanulmányaink, akár hobbink, örökölt képességünk is alapját képezheti egy sikeres vállalkozásnak. Lehet úgy vállalkozást indítani, hogy nem értünk hozzá? Természetesen lehet, de a csőd elkerülése érdekében fontos, hogy olyan szakembereket vonjunk be a vállalkozásba, akik értenek a választott tevékenységhez. Fontos, hogy a tevékenységünkre legyen kereslet, mert hiába tudunk például remekül hóembert építeni, elég csekély a valószínűség, hogy sokan lennének ezért hajlandók fizetni is. Érdemes emellett egy kicsit jósnak is lennünk, hiszen, ha hosszú távon tervezünk, akkor a termékünket nemcsak ma vagy holnap, hanem akár öt év múlva is el kell tudnunk adni.

96



De mi lehet üzlet öt év múlva? • "Egészség és bio. Megállapították, hogy bár a civilizációban az életünk sokkal kényelmesebb, mégis egyre több betegségtől szenved a fejlett országokban élő lakosság. A vegyszermentes élelmiszer lassan kincs lesz, a fogyasztók pedig egyre tudatosabban fogják kerülni a guargumival sűrített színes joghurtot vagy az alaphelyzetben is aflatoxinnal szennyezett feldolgozott zöldségeket. • Internet. A világháló egyrészt reklámeszköz, másrészt média. A web 2.0 - vagyis a blogok, interaktív netes közösségek, iwiw-jellegű oldalak jelensége - már a spájzban van. A híroldalakat nem újságírók fogják szerkeszteni, és a rosszul viselkedő multinacionális márkákról bárki beírhatja a véleményét a blogjára. • Szexualitás és vonzerő. Nem, itt most nem a legősibb mesterségről beszélünk, hanem egyszerűen arról, hogy az emberi ösztönök továbbra is működnek. A férfiak és a nők továbbra is tetszeni akarnak egymásnak. Végletes esetben ehhez akár kés alá is fekszenek. Visszafogott formában ez kimerül a legdivatosabb színű rúzs megvásárlásában, de a motiváció ugyanaz. • Presztízsjavak. A fogyasztók egy része számára a fogyasztás (vásárlás) célja, hogy mások becsüljék őket. Mit gondol, miért nőtt hazánkban a városi terepjárók értékesítése, miközben a közép és alsó kategóriás autókból 2007-ben kevesebbet adtak el? Minél többen látják, annál jobb. • Olyan szolgáltatás, amely területi monopóliumra tör és/vagy a fogyasztók nem hasonlítják össze az árakat. Az ilyen szolgáltatásnak a tipikus példája a temetkezési szolgáltatás. Hiszen abban a helyzetben, amikor egy ilyenre szükség lesz, ki kezd el árajánlatokat bekérni? Amitől óvakodni érdemes - szerintünk: • Az olyan üzlet, amelyet igehirdetői úgy ajánlanak: "az elején dolgoznod kell, utána pedig csak a bankszámlakivonatodat kell nézegetned". Rengeteg ember beugrott így egy-egy MLM-be, avagy hálózati ügynökösködésbe. Külön tanulmányt érdemelne ezen hálózatok stratégiája, egyet azonban nagyjából sejthetünk: a forgalom 80 százalékát a forgalmazók 20 százaléka hozza össze. Vagyis 10 emberből 8 csak ímmel-ámmal fog dolgozni, akármilyen szinten is van. A javadalmazás, a hirdetések, a termékválaszték és az árazási stratégia nem a vállalkozó kezében van, mozgástere és kiszolgáltatottsága rendkívül nagy, amelyet sokáig nem is ismer fel, hiszen a "mi egy nagy család vagyunk, közös célért küzdünk" kijelentések lelkesítőleg hatnak.

97



• Olyan termék vagy szolgáltatás, amely a potenciális fogyasztó viselkedésétől távol áll, annyira, hogy úgynevezett attitűdváltozásra lenne szükség ahhoz, hogy a terméket/szolgáltatást igénybe vegye. Például 18 éves lányok számára a biztonság még nem azt jelenti, mint egy 35 éves nő számára, viselkedésük pedig csak az idővel fog változni, nem egy reklám miatt, így a biztonsági motivációra építő termékek/szolgáltatások nem érnek célt náluk." A vállalkozónak meg kell találni üzleti lehetőségeit, értékelni és fejleszteni kell azokat, hogy legyőzze az útjába kerülő akadályokat. A vállalkozási folyamat az alábbi, jól elkülönülő szakaszokra osztható, bár ezek közül az időrendi sorrend gyakran nem egyértelmű, az egyes szakaszok ugyanis egymással párhuzamosan is zajlanak.

98



A vállalkozási folyamat szakaszai: 1. Helyzetértékelés: • önértékelés, SWOT • ötlet, • információgyűjtés, • tőke megszerezhetősége, stb. 2. A lehetőség felismerése és értékelése: • ötletértékelés, • kockázat ↔ haszon összefüggései, • versenytársak helyzetelemzés, • személyes célok, képességek. 3. Vállalkozási forma fontossága: • kockázatvállalás mértékének meghatározása, • rendelkezésre álló tőke nagysága, • a vállalkozástól elvárt előnyök. 4. Üzleti terv kidolgozása: 5.A szükséges források meghatározása és előteremtése: • meglévő források, • megszerezhető források, pályázati lehetőségek. 6.A vállalkozás létrehozása, alapítása • jogi teendők, • fizikai teendők. 7.A vállalkozás működtetése és irányítása • tervezés, • szervezés, • irányítás, • ellenőrzés, • ösztönzés.

99



A vállalkozói ötlet Egy vállalkozás indításakor nagyon alapos és körültekintő előkészítő munkára van szükség. Először meg vizsgálni, hogy van-e használható ötlet, mely a vállalkozás alapját képezheti. Információkat kell gyűjteni a környezetről, hol remélhet támogatást, kikhez fordulhat problémáival. A helyzetértékelés során felvetett kérdésekre a jelölteknek saját tapasztalataik, érzéseik és benyomásaik alapján, őszintén kell válaszolni, mert a vállalkozói folyamat további elemeinek megvalósítása során így számíthat sikerre. A potenciális vállalkozónak két realitással kell számolnia: a) Új üzleti vállalkozás beindításához jó ötletre van szükség. b) A jó ötlet önmagában még nem elegendő a sikerhez; annak kivitelezhetőnek és eladhatónak kell lennie. Vizsgáljuk meg, hogyan születhetnek jó vállalkozási ötletek: A tapasztalatok szerint a legjobb ötletet legtöbbször a fogyasztó szolgáltatja, illetve az a piac megfigyeléséből, az ott tapasztalható hiányosságokból, kielégítetlen szükségletekből származik. Más vállalkozások megfigyeléséből, amelyeknek hasonló a profilja, szintén nyerhető ötlet. Mit tudnának tőlük jobban, máshogy csinálni. Jó ötlet származhat a vállalkozás kutató-fejlesztő részlegéből, illetve a vállalkozó szellemi tőkéjéből. Társadalmi problémák megoldására is nagyszerű vállalkozást lehet építeni (pl. ellátatlan idősek problémái). Külföldi utazás alkalmával ellesett, itthon még megvalósítatlan ötlet. Saját, különleges adottságok kihasználása (jó rajzkészség stb.).

100



A vállalkozóvá válás motivációi: a. Egyéni, belső motivációk • Pénzügyi függetlenség, jólét, sok pénz szerzésének lehetősége, • önmegvalósítás, egyéni képességek kipróbálása, alkotni akarás, • függetlenség, a munkahelyi kötöttségektől való szabadulás vágya, • hatalomvágy, amely szorosan kapcsolódik a sok pénz szerzésének lehetőségéhez. b. Környezetből adódó motivációk • Anyagi vagy képességbeli elismerés hiánya a munkahelyen, • perspektívátlanság, nincs remény a szakmai, vagy anyagi előrelépésre, • külső kényszer, elsősorban munkanélkülivé válás, • korábbi szintű megélhetési színvonal biztosítása; elsősorban kis keresetű értelmiségieknél, nyugdíjasoknál lehet ez egy vállalkozás alapításának motivációja.

101



Vállalkozói készségek és képességek A vállalkozás sikerét jelentősen befolyásolja, hogy birtokában van-e a vállalkozó azoknak a képességeknek és tulajdonságoknak, amelyek az eredményesség feltételei. Vállalkozói készségek rendszerezése: Szakmai készségek: minden szakmának megvannak azok az ismeretanyagai, amelyek tanulás útján megszerezhetők, illetve a gyakorlat során fokozhatók. Vezetési készségek: ezek is többé-kevésbé elsajátíthatók, fejleszthetők. Ilyenek: • Vállalat irányításának képessége, • marketing-, piacismeretek, • pénzügyi ismeretek, • tervezési- és szervezőképesség, • kommunikációs képesség; előny, ha idegen nyelvű is van, Vállalkozói belső jellemvonások: öröklött többnyire genetikai tulajdonságok, nehezen alakíthatók. Ilyenek: • Önállóság, • jó áttekintő, lényeglátó képesség, • jó megfigyelőképesség, • kockázatvállalási készség és döntéshozó képesség, • konfliktuskezelő képesség, • nyitottság, rugalmasság, • kezdeményező készség, kreativitás, • terhelhetőség, stressztűrő képesség, • önbizalom, optimizmus stb.

102



A vállalkozások életciklusa a vállalkozás megalakulásától megszűnéséig tartó időszak és annak vannak elkülönülő szakaszai. Ennek során fellendülések és visszaesések követik egymást. A vállalkozás alapításához egy jó ötletre, kedvező vállalkozói tulajdonságokra és képességekre, valamint egy olyan motivációra van szükség, amely a vállalkozót sikerre elhivatottá teszi. A fő üzenet a vállalkozás lehetőségeinek bemutatása, érzékeltetése. A jó vállalkozás alapját egy jó ötlet, és az azt jól felépítő üzleti terv képezi, ezek megalkotása, egy vállalkozás elindítása nem függ vagyoni vagy társadalmi helyzettől. Egy vállalkozásban a legvonzóbb – és a legvisszariasztóbb is egyben – az önállóság és szabad döntéshozatal. A vállalkozó saját maga viseli döntésének közvetlen és közvetett következményeit és érzi anyagi vonzatait. Nem mindenki alkalmas arra, hogy vállalkozzon, az államigazgatásban való elhelyezkedés biztonsága sokak számára vonzó lehet, de a magunk sorsán való gyors változtatás lehetősége elsősorban a saját vállalkozás megvalósításában, üzleti sikerében rejlik.

103



Vállalkozások fajtái Nem ment a szekér a kicsiknek MTI. 2010. december 28, kedd 07:27 2010 nagyon nehéz éve volt a magyar mikro-, családi és kisvállalkozásoknak. Az iparosok egyre kevesebb kedvvel fogadták a szakmunkástanulókat, magas volt a bürokrácia és kedvezőtlen az adórendszer. 2010-ben a gazdasági folyamatok három jelentős területen okoztak hátrányt a kisvállalkozásoknak: a főfoglalkozású egyéni vállalkozók és a betéti társaságok beltagjai adózás szempontjából kedvezőtlenebbül jártak, mint a többi társas vállalkozás, a belső fogyasztás visszaesése miatt csökkent a piaci kereslet, a lakásépítések elmaradása következtében az építőipar mélyrepülése folytatódott - mondta Szűcs György. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint az iparosok egyre kevesebb kedvvel fogadták a szakmunkástanulókat is. Esetükben is igaz, hogy hatalmas volt a bürokrácia, amely akkora kötelezettséget rótt a működő cégekre, hogy nagy erőforrásokat kötöttek le. Mindezeket a negatívumokat a családi tartalékok alig tudták kiegyenlíteni. Jobb lesz jövőre Az IPOSZ elnöke jövő évre azt várja, hogy befogadja javaslatait a kormány, és a családi, mikro- és kisvállalkozásokat kellő súllyal kezelik a gazdaságban. Vagyis érzékelhetően csökken a bürokrácia, az ellenőrző szervek preventív szemléletet alkalmaznak, a jogalkotók pedig az üzemméretet is figyelembe veszik a szabályozásnál, hogy az üzletre lehessen koncentrálni. Kiutat jelenthet a 2011. januártól kezdődő szabályozás, mivel az eddig megkülönböztetett főállású egyéni vállalkozókra, bt-beltagokra a vállalkozói nyereség után ugyanannyi - 10 százalékos - adó vonatkozik, mint a gazdasági társaságokra. A versenyhátrány kiegyenlítődése megkezdődött azzal, hogy az alkalmazotti 16 százalékos személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozókra is vonatkozik - vélekedett az IPOSZ elnöke.

104



Reménykednek a kicsik Kedvezőnek értékelte az érdekképviselet elnöke, hogy a Széchenyi-terv céljai között szerepel a foglalkoztathatóság növelése, kisvállalkozásoknak szóló technológiai fejlesztés, a hitel- és garancialehetőségek bővülése, a lakásépítés növelése, és fejlesztendő terület lesz az egészség- és gyógyturizmus, a szállítmányozás. Azt remélik, hogy a nehéz helyzetben lévő kisvállalkozások egyenlő eséllyel indulnak a pályázatoknál. Szerintük a szakmunkás- és felnőttképzés révén 20 ezer új munkahelyet lehetne teremteni azzal, hogy a felszabadult szakmunkásoknak további egy évre gyakornoki időt biztosítanának, és a foglalkoztató vállalkozás járulékkedvezményt kapna. További munkahelyeket jelentene, ha az önkormányzatok a helyi vállalkozásokat foglalkoztatnák beruházásaiknál."

105



Vállalkozások fajtái: Méret szerint: kisvállalkozások (50 fő alatt); közép (200-250); nagy (250 fő felett). Elvégzett tevékenység jellege szerint: termelő tevékenységet végző; szolgáltató. A termelő vállalkozások termékek előállításával foglalkoznak. Ezek elsősorban az ipar, mezőgazdaság vagy építőipar területén tevékenykednek. A szolgáltatást végzők közvetlenül elégítenek ki tevékenységükkel szükségleteket. Sokrétű tevékenységet végeznek. Tulajdonforma szerint: magántulajdonban lévő; állami tulajdon; vegyes vállalkozás. Napjainkban, magántulajdonban van a vállalkozások több mint 90%-a. Ilyen tulajdonban vannak az egyéni vállalkozások, de a gazdasági társaságok jelentős része is. Állami tulajdonban lévő vállalkozások száma a privatizációval lényegesen csökkent, de bizonyos területeken, ahol a magántőke nem szívesen vállalkozik az alacsony profitkilátások miatt, hosszú távon is létjogosultak. A vegyes tulajdonban lévő vállalkozások ötvözik a különböző tulajdonformákat. Részben állami, részben magántulajdonban vannak, másrészt magyar és külföldi befektetők vegyes tulajdonát képezik, illetve a Magyarországon teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokat is ide sorolhatjuk. Jogi megkülönböztetés szerint: jogi személyiséggel rendelkező társas vállalkozás; jogi személyiséggel nem rendelkező. A jogi személy egy jogi szakkifejezés. A személyek egyik fajtája az ember (a jogi nyelvben: természetes személy) mellett. Olyan társadalmi szervezetet jelent, amely jogképes, azaz a saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jogi_szem%C3%A9ly. 2014.07.16.

106



Társult személyek szerint: egyéni; társas. "Az egyéni vállalkozó fogalma országonként eltérhet. A magánszemélyek a saját nevük alatt négyféle formában végezhetnek gazdasági tevékenységet: • • • •

adószám nélküli magánszemélyként (pl. gyerekfelügyelő, takarítónő stb.); adószámos magánszemélyként (munkaviszonyon kívüli önálló tevékenység); szellemi szabadfoglalkozásúként;[1] egyéni vállalkozóként.

Az egyéni vállalkozó fogalmát 2013. június 30-ig az „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” határozza meg. Eszerint: „Egyéni vállalkozó: a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében”. A törvény egyben meghatározza azokat a magánszemélyeket, akiket kizár az egyéni vállalkozók köréből. Tehát, egyéni vállalkozó lehet a magánszemély, aki belföldön üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. A „2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről” tovább pontosít: egyéni vállalkozó az a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy külföldinek minősülő külföldi állampolgár, aki gazdasági tevékenységet folytat. Nem vállalkozhat olyan személy, akire vonatkoznak a tételesen felsorolt kizáró okok." Létrehozásának feltételei: • jogi: cselekvőképesség; 18. életévét betöltött személy, büntetlen előéletű; állandó lakhely. • gazdasági: rendelkezzen vállalkozói igazolvánnyal, melynek kiadási feltételei szakképzettség, erkölcsi bizonyítvány, hatósági engedélyek, adószám, bankszámlaszám, társadalombiztosítás. Egyéni vállalkozás indítása elektronikus úton történhet jelenleg, "amihez szükséges egy ügyfélkapu, anélkül nem lehet. Ügyfélkapu létesítése bármelyik okmányirodában lehetséges és ingyen van. Az ügyfélkapu amúgy is egy hasznos dolog, elküldhető a saját szja bevallásunk, látjuk az aktuális adófolyószámlánkat, értesítést kapunk, ha lejár az útlevelünk, kérhetünk erkölcsi bizonyítványt és még sok-sok dologra jó.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Egy%C3%A9ni_v%C3%A1llalkoz%C3%B3.2014.07.17.

107



Ha megvan az ügyfélkapu, indíthatjuk az egyéni vállalkozást. Először is el kell dönteni, hogy milyen tevékenységi körökben szeretnék működni. Vannak olyan tevékenységi körök, amelyek végzéséhez engedély szükséges, ezekről mindig tájékozódjunk időben, mert az engedély nélkül nem kezdhető meg bizonyos vállalkozási tevékenység (pl. könyvelő, villanyszerelő). Ha nekünk nincs ilyen engedélyünk, de lesz ilyen alkalmazottunk, az is megfelelő. A továbbiakban el kell dönteni, hogy áfa körben szeretnénk tevékenykedni vagy sem. Ez már nem olyan egyszerű feladat, ehhez javasoljuk mindenféleképpen szakértő (könyvelő) bevonását. Ha várhatóan nem fogjuk elérni éves szinten a 6 millió Ft-os árbevételt, akkor választhatjuk az alanyi áfa mentességet. Ez azt jelenti, hogy a számláinkat áfa felszámítása nélkül kell kiállítani, így áfát sem kell fizetni, viszont a beszerzéseink után sem vonhatjuk le az áfát. Ha kevés költségünk van, akkor valószínűleg nem érdemes ezzel foglalkozni, bonyolítja az adminisztrációt. Ha viszont az év során elérjük a 6 millió Ft-os árbevételt, az sem okoz problémát, csak attól a pillanattól kezdve, már abban a számlában is, amivel elérjük a határt, fel kell számítani az áfát, a beszerzéseink áfa tartalmát levonhatjuk, és innentől áfa bevallás készítésére leszünk kötelezettek. Ha úgy döntünk, hogy belépünk az új adó, a Kata alá, akkor már csak azt kell eldönteni, hogy főállású katások vagy mellékállású katások legyünk. Alapeset: ha valakinek nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, az csakis főállású katás lehet. Ezt jelölni kell a kitöltendő nyomtatványon. A nyomtatvány fajtája függ a székhely földrajzi helyétől, azaz onnan kell letölteni, ahol a székhely be lesz jegyezve. A nyomtatvány kitöltéséhez általános nyomtatványkitöltő is szükséges, mint bármilyen bevalláshoz. Aki egyszer már használta, az tudja, hogy nem olyan nehéz dolog, de van aki, nem szeret ezzel "kínlódni".

108



Tételezzük fel, hogy van ügyfélkapu és a nyomtatványkitöltő telepítve van a gépünkön, letöltöttük a székhely szerinti nyomtatványt, kitöltöttük az azonosító adatainkkal és eldöntöttük, hogy alanyi áfa mentes katások leszünk. A hibátlanul kitöltött nyomtatványt el kell küldeni ügyfélkapun keresztül elektronikusan a hatóság részére. A hatóság bizonyos idő után értesíteni fog minket, hogy elfogadták-e egyéni vállalkozásunk létrehozását, továbbá hogy beléphetünk-e a kata alá. Hogy ez mennyi idő, ezt még nem tudjuk, de remélhetőleg 1-2 héten belül azért fogunk rá választ kapni. Egyéni vállalkozás indítása díjmentes. Ha szeretnénk vállalkozói igazolványt kiváltani, az 10.000 ft-ba kerül, de ez nem kötelező. Ha elfogadták, akkor lehet elkezdeni a tevékenységet. Ha áfa körbe léptünk, akkor kötelező a bankszámla nyitása, egyéb esetben elfogadható a privát bankszámla használata is, de ha túl sok a privát tétel, akkor azért szerencsésebb a külön vállalkozói bankszámla. Ma már nagyon kedvező kisvállalkozói banki csomagok érhetőek el, nézzünk körül. Szükségünk lesz egy számlatömbre és egy bélyegzőre is. Ha csak készpénzes értékesítésünk lesz, akkor elegendő a készpénzes számlatömb, de azért jó, ha van olyan is, ami az átutalásos fizetésre is alkalmas. Ha katások leszünk, akkor a számlára feltétlenül rá kell írni, hogy KISADÓZÓ, különben mulasztási bírságra számíthatunk. Talán a legjobb lenne rögtön a bélyegzőre is ráíratni. Ha magánszemély részére is értékesítünk, akkor nem árt, ha van nyugtatömbünk is. Külön törvény szabályozza, hogy kinek kell kötelezően pénztárgépet használni, erre figyeljünk. Ha katás adózók vagyunk, bevételi nyilvántartás vezetésére vagyunk kötelezettek, ami azt jelenti, hogy a kiállított számláinkat meg kell őrizni, és erről kell egy nyilvántartást vezetni. Erre alkalmas egy pénztárkönyv is, nyomtatványboltban lehet kapni. Ebben látszik, hogy ha elrontunk valamit, és ott van mellette a javítás is. Ha nem érjük el az évi 6 millió Ft-os árbevételt, akkor más dolgunk nincs is, mint a bevételeinkről évente egyszer elküldeni egy bevallást, szintén ügyfélkapun keresztül. Na és persze a havi katát befizetni. Na jó, még be kell jelentkezni az iparűzési adó alá, erről év végén bevallást kell készíteni, és még a kötelező kamarai regisztrációt is meg kell tenni.

109



Ha valakinek negyedév végén a tartozása meghaladja a 100 ezer Ft-ot, akkor az adóhatóság törli a katások rendszeréből. Ha valakinek nem megy az üzlet, és azt a havi 50 ezer ft katát sem tudja fizetni, akkor lehetősége van az egyéni vállalkozását szüneteltetni vagy megszüntetni. Erre érdemes figyelni, mert ha halmozódik az adótartozás, az egyéni vállalkozó a felhalmozott tartozásáért a saját vagyonával felel, úgyhogy vagy szüneteltetni kell vagy megszüntetni, semmi szükség halmozni a tartozást, mert nagy baj lehet belőle. Kata alatt havonta 500 ezer Ft árbevételnél 50 ezer Ft adót kell fizetni, a többi 450 ezer Ft tisztán, adózottan a mienk. Nincs osztalékadó, nincs eho, szja stb. "A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell sorszámot, a bizonylat számát, a bevétel összegét, és a bevétel megszerzésének időpontját. A bevételi nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen."

http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2012/12/27/egyeni_vallalkozas_inditasa_kata_ala_bejelentkezes.2014.07.16.

110



Az egyéni vállalkozás működésének jellemzői A vállalkozói igazolvány kézhezvételekor kezdhető meg a vállalkozói tevékenység. Az egyéni vállalkozásban kötelező a személyes közreműködés, amely nem jelenti, hogy a vállalkozónak egyedüliként kell gyakorolnia tevékenységét. Foglalkoztathat alkalmazottat, bedolgozót, középfokú intézmény tanulóját, továbbá segítő családtagot, aki a vállalkozó közeli hozzátartozója. A vállalkozó kötelezettségeiért, tartozásaiért korlátlanul, saját személyes vagyonával is felel. Ezért nem lehet egy időben gazdasági társaságnak is korlátlan felelősséggel bíró tagja. Az egyéni vállalkozó a nyílt árusítású üzletét, termelő- vagy szolgáltatóegységét köteles cégtáblával feltüntetni. Ennek tartalmaznia kell a vállalkozás nevét (magyar nyelvű legyen), tevékenységi körét, a vállalkozó nevét és az üzlettől eltérő székelyét. Az egyéni vállalkozás – a vállalkozó kérelmére – a cégbíróságon egyéni cégként is bejegyezhető. Az egyéni cég sem önálló jogi személyiségű. A bejegyzésnek elsősorban ismeretséget növelő hatása van, hiszen így a cégjegyzékben is szerepel, illetve a későbbi gazdasági társasággá alapítást könnyíti meg. "Egyéni vállalkozást akkor érdemes csinálni, ha egyelőre inkább csak munka mellett, másodállásban vállalkozunk, és kezdetben nem számítunk túl nagy bevételre. Az egyéni vállalkozás nagy előnye, hogy ebben a formában tevékenységünk szüneteltethető, ha bármilyen céget alapítunk, erre nincs lehetőségünk. Egyéni vállalkozás indítása esetén meg kell határoznunk azt, hogy milyen tevékenységeket kívánunk végezni. Ezeket az ún. önálló vállalkozási tevékenységek jegyzéke (ÖVTJ) tartalmazza."

http://www.vallalkozas-okosan.hu/vallalkozas_inditasa_uzleti_tervezes.2014.07.17.

111



Az egyéni vállalkozás alapításának előnyei, hátrányai: ELŐNYÖK • Szervezet egyszerűsége, • alacsony alapítási költség (kb. 10-20 000 Ft), • nincs kötött tőkeigény, • a vállalkozó egymaga tartja kézben az egész vállalkozást, • változatos foglalkoztatási lehetőség, • a könyvelést nem kell felülvizsgáltatni, • könnyen megszüntethető, • az özvegy vagy örökös által folytatható, • egyszerű adózási eljárást (EVA, átalányadózás) is vállalhat, • egyéni céggé is alakulhat. HÁTRÁNYOK • nehézségek a tőke növelésére, • a vállalkozás eladása és így a tőke mobilizálása nem lehetséges, • a vállalkozó teljes és korlátlan felelőssége, • egyedüli döntéshozatal.

112



Társas vállalkozások Gazdasági társaság: két vagy több tulajdonos által alapított üzleti vállalkozás, amelyben a tulajdonosok megosztják egymás között a vállalkozás eredményét és a vezetés felelősségét is. Közös jellemzői: • • •

• • • • •

üzletszerű gazdasági tevékenység végzése, vagyoni hozzájárulás kötelező a működéshez (kivétel az egyesülés, ennél nem kötelező), vagyoni hozzájárulás lehet: - pénzbeli vagy apport Apport: minden forgalomképes vagyontárgy (eszköz, szellemi tudás, vezetői tapasz talat). alapítója bárki lehet; természetes személy (magyar, külföldi, kiskorú), önálló jogi személy, tagok közös kockázatvállalása, saját cégnév alatti jogalanyiság (magának a cégnek lehetnek a tulajdonosoktól független jogai és kötelezettségei, a gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, a gazdasági társaságra vonatkozó tények és adatok nyilvánosak.

A gazdasági társaságok szervezete: •

Legfőbb szerve: az alapító tagok tulajdonosi szervezete (taggyűlés, közgyűlés, igazgatótanács, stb.) • Elsősorban stratégiai kérdésekben dönt, minden alapító tag jogosult a döntésekben részt venni. • Vezető tisztségviselők: elsősorban napi operatív kérdésekben döntenek; a legfőbb szerv döntéseinek végrehajtása a feladata. Ügyvezetőnek, igazgatónak vagy igazgatóságnak nevezik, ők képviselik a társaságot, harmadik személlyel illetve hatóságokkal szemben. Jogkörükre a legfőbb szerv ruházza fel.

113



• Felügyelőbizottság: a társaság jogszerű működésének felügyeletét látja el, ellenőrzi a legfőbb szerv részére az ügyvezetők tevékenységét. Létrehozása az alábbi esetekben kötelező: részvénytársaság esetén, korlátolt felelősségű társaság esetén, ha a társaság törzstőkéje nagyobb, mint 100 millió Ft, és az alapító tagok száma több, mint 35 fő, bármelyik gazdasági társaság esetén, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma átlagban a 200 főt meghaladja. A gazdaság törvényes működésének feltétele, hogy könyvvizsgáló ellenőrzi a beszámoló és üzleti jelentés valódiságát, és jogszabályszerűségét. Akkor kötelező könyvvizsgálót alkalmazni, ha a Kft. törzstőkéje meghaladja az 50 millió Ft-ot, illetve egyszemélyes Kft-nél és Rt-nél minden esetben. "A leggyakoribb cégformák a betéti társaság (Bt), a korlátolt felelősségű társaság (Kft) és a részvénytársaság. Induló kisvállalkozások általában Bt, vagy Kft formájában alakulnak. Cégalapításhoz ügyvéd által készített alapító okirat, vagy társasági szerződés és aláírásminta (aláírási címpéldány) kell. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a cégünk által végezni kívánt tevékenységek listáját. A társasági szerződést a cégbíróságnál kell benyújtani, itt is be kell jelentkeznünk az adóhatóságnál, kamarai regisztrációs kötelezettségünk van, és jelentkeznünk kell a területileg illetékes önkormányzatnál is. Bármelyik cégforma esetén kell egy vezető tisztségviselő (ügyvezető), aki jogviszonyát többféle módon láthatja el. Valamennyi cégforma esetén igazolni kell a székhely használatának jogosságát. Cégalapítás esetén az alapító okiratban, vagy a társasági szerződésben fel kell tüntetni az induló vállalkozás főtevékenységét, és további tevékenységeit. Ezek a tevékenységek egységes ágazati osztályba sorolásában találhatóak (TEÁOR). Betéti társaság: • Bt esetén minimum két tag kell, egy beltag és egy kültag. A beltag a társaság működéséért teljes vagyonával, korlátlanul felelős. Ez azt jelenti, ha a vállalkozás tartozást halmoz fel, a beltagnak adott esetben a magánvagyonával kell a tartozás miatt helytállni. Bt alapítása esetén az illeték 25.000 forint, plusz az ügyvédi munkadíj, ami kb. 20.000 forinttól indul. Betéti társaságot minimális, tagonként 1000 forintos törzsbetéttel lehet alapítani.

114



Korlátolt felelősségű társaság: • Kft alapítható egy, vagy több taggal. 2014 március 15.-én életbe lépő új törvényi szabályozás Kft esetén újra 3.000.000 Ft alaptőkét vár el. A Kft nagy előnye a betéti társasággal szemben, hogy a vállalkozás tulajdonosainak anyagi felelőssége csak a cégben lévő tulajdonrészük erejéig terjed, azaz nem teljes körű. Kft alapítás esetén az illeték 50.000 forint és az ügyvédi munkadíj." Részvénytársaság: előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. Az Rt. kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. Az Rt. minimális alaptőkéje: 5 millió Ft. Ez a kibocsátott részvények névértékéből jön össze. A részvények névértéke jogszabály által nincs előírva (a magyar gyakorlatban 100-20000 Ft között mozog általában). Az alaptőke pénzből és apportból állhat, de ezek arányát a jogszabály előírja. Az alaptőke 30%-ának, de legalább 1 millió Ft-nak pénznek kell lennie, a többi lehet csak apport. A cégbírósági bejegyzésig a pénzbetét 30%-át, az apportot teljes egészében kell rendelkezésre bocsátani. A maradék 70%-ot a cégbírósági bejegyzést követő 1 éven belül. Az rt. is lehet egyszemélyes, amikor a részvények egésze egyetlen tulajdonos birtokában van. Az új, gazdasági társaságokról szóló törvény szerint, alapítható zártkörű részvénytársaság is (zrt.). Ebben az esetben a részvények nyilvánosan, tőzsdén keresztül nem forgalmazhatóak. A gazdasági társaságok előnyei az egyéni vállalkozásokhoz képest: Több személy könnyebben teremti elő a szükséges tőkét, így fejlettebb, drágább, eszközökkel rendelkező, nagyobb beruházásokra alkalmas céget lehet alapítani, megoszlik a kockázat több személy között. Hátrányai: A tulajdonostársak nem körültekintő kiválasztása esetén konfliktus keletkezhet a működés során, ami akár csődeljárás, illetve felszámolás előzménye is lehet. Általában bonyolultabb könyvvezetést, adminisztrációt igényel.

http://www.vallalkozas-okosan.hu/vallalkozas_inditasa_uzleti_tervezes.2014.07.17.

115



Közkereseti társaság: A személyes közreműködési kötelezettség miatt, munkanélkülivé vált családoknak, barátoknak, jó ismerősöknek, csak olyan közeli kapcsolatban lévő személyeknek, akik maximálisan megbíznak egymásban → az egyetemleges és korlátlan felelősség miatt, olyanoknak, akik szeretnének ügyvezető igazgatók lenni, hiszen az bármelyik alapító tag lehet, előnye, hogy adózhat, bizonyos feltételek esetén az egyszerűsített vállalkozási adó szabályai szerint. Betéti társaság: Ha olyan személyek találkoznak, akik közül vannak olyanok, akik ötletekkel, kreativitással, vezetőkészséggel rendelkeznek, ők lesznek a beltagok, és van olyan, aki tőkével rendelkezik, és ezt akarja befektetni, de nem akar a tevékenységben részt venni (kültag), egyszerűsített vállalkozási adózási módot választhat. Korlátolt felelősségű társaság: Olyan személyeknek, akik egy nagyobb, tőkeerős vállalkozást szeretnének alapítani, nem kötelező a személyes közreműködés, korlátozott a felelősségvállalás. Hátránya: nehézkes az üzletrészek értékesítése, a többi alapító tagnak elővásárlási joga van, de az újabb alapító tag kiválasztásába is beleszólhatnak. Részvénytársaság: Előnye: A kis megtakarítások is bevonhatók, könnyen emelhető a tőke újabb részvények kibocsátásával. A tulajdonosi jog könnyen átruházható a részvények értékesítésével.

116



A vállalkozás jogi formájának kiválasztásában számos szempont szerepet játszik. A résztvevők számára talán a legfontosabb: az alapítás és egyéb adminisztráció költségvonzata, emellett a folytatni kívánt tevékenység, ami maga után vonja annak eldöntését, hogy egyéni, illetve társas vállalkozást válasszunk-e. Fontos annak tudatosítása, hogy felelősséget kell vállalni a vállalkozás gazdálkodásáért /egyes vállalkozások esetén ez a felelősség KORLÁTLAN! Az elsődleges cél –a már tanultak alapján- a vállalkozás határainak megrajzolása, kinek, mit, mennyiért fogok tudni termelni, szolgáltatni, mennyi tőkére van szükségem az induláshoz. Reálisan fel kell mérni a lehetőségeinket, ezek után lehet hozzákezdeni egy üzleti terv felvázolásához.

117



Az üzleti terv és részei Az üzleti terv részei: 1.) Vezetői összefoglaló 2.) A vállalkozás általános bemutatása 3.) Marketing Terv 4.) Működési terv 5.) Vezetőség és szervezeti felépítés 6.) Pénzügyi terv 7.) Mellékletek Az üzleti terv bizonyos részeit más érintettük a korábbi modulok feldolgozásakor. A vállalkozás, illetve a szervezeti felépítés bemutatásakor a vállalkozás szervezeti felépítését, alapadatait, történetét kell kifejtenünk. Fontosabb ennél a marketing, működési-szolgáltatási vagy éppen a pénzügyi terv bemutatása

118



Marketing terv 1.) Ágazati áttekintés - természetesen a vállalkozás profiljának megfelelően. A gazdasági élet melyik területén helyezhetjük el vállalkozásunkat? - az iparágat érintő társadalmi változások - az iparágban tapasztalható trendek, azok hatása a vállalkozás tevékenységére, eredményességére - új vállalkozás esetén mennyire nehéz belépni a piacra, - a már jelenlévő szereplők mennyire akadályozhatják a belépésünket, milyen magas költségekkel járhat ez. 2.) Termékek, szolgáltatások – Mit állítunk elő? - a vállalkozás által kínált termékek és szolgáltatások fő jellemzői - milyen értéktöbblettel bír a termék / szolgáltatás a vásárló számára - hová vannak a termékek / szolgáltatások pozícionálva a versenytársakéhoz képest, - miben különböznek a saját termékek / szolgáltatások a már piacon lévő hasonló termékektől / szolgáltatásoktól. 3.) Piaci szegmentáció - Kinek állítjuk elő, kik lesznek vevőink? a) a célcsoport demográfiai jellemzői: - életkor - anyagi helyzet / jövedelem - nem - családi állapot - eltartottak száma - foglalkozás - lakóhely - átlagosan milyen értékben vásárol (Ft) - vásárlások gyakorisága

119



b) a célcsoport pszichológiai jellemzői: - a célcsoport által követett életmód rövid leírása - milyen életmódbeli igényeket elégítenek ki a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások - mik a célcsoport vásárlási döntéseit legjobban befolyásoló tényezők - a piacon növekedés, csökkenés vagy stagnálás tapasztalható-e - mekkora a célpiac mérete 4.) Versenytársak vizsgálata: kikkel kell versenyeznünk a vásárlóinkért? A legnagyobb versenytársak elemzése a következő szempontok szerint: - a versenytárs által kínált termékek / szolgáltatások leírása - a versenytárs célcsoportjának körülírása, jellemzése - a versenytárs célcsoportjának vásárlási szokásai - a versenytárs árpolitikája, milyen árakkal dolgozik - a versenytárs marketing, reklámtevékenysége - a versenytárs erős és gyenge pontjai: miben jobbak ők és miben rosszabbak - mik azok a tényezők, amikkel át lehetne csábítani a versenytárs vásárlóit - mióta van a versenytárs a piacon, milyen a renoméja - kik a versenytárs beszállítói - milyen értékesítési csatornákat használ a versenytárs. 5.) Marketing Mix- Hogyan tudjuk elérni potenciális vevőinket? a) Promóció: - online hirdetési módok - szórólapok

120



- a vállalkozás által kiírt pályázatok, versenyek (PR) - DM levél - hirdetés a nyomtatott sajtóban - rádióban - televízióban - személyes eladás - szponzoráció - merchandising - eladásösztönző akciók (ingyen termékminta, "egyet fizet, kettőt kap" stb). b) Disztribúció: Pontosan hogyan is adok el? - a vállalkozás területi elhelyezkedés - marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín - disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín - milyen költségvonzatai vannak a jelenlegi értékesítési módnak - a vállalkozás telephelyén kívül milyen módokon történik még az értékesítés - online - kereskedelmi hálózatokban - disztribútorokon keresztül - közvetítőkön keresztül - személyes eladással - egyéb c) Ár: - a vállalkozás által használt árképzési elve

121



- költségelvű árképzés - kereslettől függő árképzés - versenytársakhoz igazodó árképzés - árdifferenciálás (felárak, árengedmények) - mekkora a célcsoport árérzékenysége (alacsony, közepes, magas) - a kínált termékeknél / szolgáltatásoknál milyen az ár-minőség viszonylat d) Termékek / szolgáltatások: - a kínált termékek / szolgáltatások típusa (bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás) - milyen termékfejlesztések folynak a vállalkozásnál - a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások egymáshoz való viszonya

122



Az üzleti terv részei: A működési és a pénzügyi terv

I. MŰKÖDÉSI TERV 1.) Fejlesztési elemzés- Hogyan fejlesztem tovább szolgáltatásomat? - a termékek / szolgáltatások fejlesztése milyen stádiumban van - mikorra várható a fejlesztés befejezése - a befejezésig milyen akadályokat kell leküzdenie a vállalkozásnak - milyen feladatok várnak még elvégzésre - kik vesznek részt a vállalkozáson kívül a fejlesztésben (alvállalkozó, partnercég) - a szabadalmaztatás megoldása, a szabadalmi jogok levédése 2.) Gyártási terv: Hogyan állítom elő termékemet? - a vállalkozás fő beszállítói - a beszállítók osztályozása (ár, szállítási feltételek, megbízhatóság) - milyen gyártási eljárásokat alkalmaz a vállalkozás - a gyártási / előállítási folyamat rövid bemutatása - a gyártási folyamathoz kapcsolódó költségek felsorolása - milyen eszközigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása - milyen helyigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása (raktár, gyárüzem) - alvállalkozók részt vesznek-e a gyártási folyamatban - jár-e terméktámogatás a termékekhez / szolgáltatásokhoz

123



II. PÉNZÜGYI TERV A pénzügyi tervben az alábbi kimutatásokat szokás szerepeltetni: - költségvetési terv (korábbi éveknél tervezett és tény adatok összehasonlítása) - cash-flow kimutatás - eredménykimutatás - mérleg - induló költségek felsorolása - működési költségek felsorolása - grafikon készítése a fedezeti pontról, megtérülési pontról - pénzügyi mutatók szerepeltetése Vállalkozásonként eltérő lehet a működési terv szerkezete és elenyésző részük rendelkezik cash-flow kimutatással, egy induló vállalkozástól sem várhatjuk ezt el. Ami itt fontos, az a költségvetésnél már tanult bevétel-kiadás egyenlet szem előtt tartása, törekedjünk mindig pozitív mérlegre, és csökkentsük kiadásainkat! NE kezeljük vállalkozásunk pénztárát a saját pénztárcánkként!

124



SWOT A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze: • Strengths - erősségek • Weaknesses - gyengeségek • Opportunities - lehetőségek • Threats - veszélyek A SWOT elemzés magyar megfelelője a GYELV elemzés. • Gyengeségek: belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyás, hogy jobb legyen. • Erősségek: belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá befolyás, hogy még jobban működjenek. • Lehetőségek: külső tényezők: olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket. • Veszélyek: külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek. Amikor SWOT elemzést végzünk a stratégia kiértékelése céljából, akkor a hangsúlynak nem azon kell lennie, hogy mindenféle erősséget, gyengeséget, lehetőséget és veszélyt felsoroljunk, hanem inkább azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban állnak a stratégiával. Ez még mindig nem elég, mert néhány erősség vagy gyengeség fontosabb lehet a stratégia építésénél vagy a piaci helyzet szempontjából, mint a többi, és ugyanez vonatkozik a lehetőségekre és veszélyekre is. Fontos tehát, hogy a SWOT-listát kiértékeljük abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára nézve, és a stratégia alkotásánál milyen területeket kell még feltárni. Az elemzést elvégezhetjük nem csak saját vállalkozásunk, hanem saját vagy más személyiségének elemzéséhez, feltérképezéséhez.

125



Őstermelő Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is. a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett. b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza • a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait; • az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni. c) Vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető. Családi gazdaság a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.

126



Családi gazdálkodó a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a családi gazdaság központja szerinti illetékes területi szervénél nyilvántartásba bejegyzett azon személy, aki 1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, 2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, 3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, 4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van. A gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg, mezőgazdasági kistermelőnek minősül. Adózása A mezőgazdasági őstermelő jövedelmét az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározására vonatkozó szabályok alapján állapítja meg. Költségei elszámolására tételes elszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazását választhatja. A mezőgazdasági kistermelő átalányadózást választhat. Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, bevétele adómentesnek minősül. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő (őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg a 7 millió forintot) igazolt költségein felül bevételének 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül elszámolhatja.

127



Az őstermelésből származó jövedelem az összevont adóalap részét képezi, az adó mértéke az adótábla szerinti mérték. Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő e tevékenységből származó bevételének 15 százaléka minősül adóalapnak, ha a bevétel állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, az adóalap a bevétel 6 százaléka. Az adó mértéke megegyezik az adótábla szerinti mértékekkel (18, illetve 36 százalék). A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - 600 ezer forintot meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén -, ha az adóévben nem volt más olyan jövedelme, amelyet be kellene vallani, adóbevallás benyújtása helyett, egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával, az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett nyilatkozhat arról, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme. A nyilatkozattétel feltétele az, hogy az őstermelő rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt nyilatkozatában is megerősíti. Járulékfizetése A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (röviden: Tbj.) 2007. január 1-jétől hatályos szabályai szerint a mezőgazdasági őstermelő is biztosított. Társadalombiztosítási szempontból az a személy minősül mezőgazdasági őstermelőnek: • aki nem egyéni vállalkozó és a 16. életévét betöltötte, és a saját gazdaságában mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, melynek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, • akit az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vettek (regisztrált mezőgazdasági termelő), • aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül és a családi gazdálkodónak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységük tekintetében.

128



Az új szabályok azonban nem minden mezőgazdasági őstermelőkre vonatkoznak, a törvény kivételeket állapít meg. Így nem biztosított: • az a kiskorú, aki közös őstermelői igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet, és a gazdálkodó család kiskorú tagja, • aki nem főállású őstermelő, vagyis más keresőtevékenysége (pl. munkaviszonya, egyéni vállalkozása) alapján már biztosított; az az őstermelő azonban, aki munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll (pl. bedolgozó, megbízási szerződéssel foglalkoztatják, segítő családtag vagy választott tisztségviselő), biztosított lesz őstermelői tevékenysége alapján is, • aki saját jogú nyugdíjas, és az olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Nem válik biztosítottá továbbá az a személy sem, akinél a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen kevesebb, mint 20 év (tehát nincs lehetősége arra, hogy az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges 20 év szolgálati időt megszerezze). Így például nem lesz biztosított az 55 éves őstermelő, aki csak 10 év szolgálati idővel rendelkezik. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének kezdő időpontja: • az őstermelői igazolványban feltüntetett időpont, • gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vételének napja, • regisztrált mezőgazdasági termelő esetében a nyilvántartásba vétel napja, illetőleg • az őstermelői biztosítást kizáró körülmény (pl. munkaviszony) megszűnését követő nap.

129



ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Ki jogosult rá? Azok a 16. életévüket betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságukban a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytatnak (növénytermesztéssel, állattartással, valamint erdei melléktermékek gyűjtésével foglalkoznak). Egyéb tudnivalók: Új őstermelői igazolvány kiállításáért fizetendő díj mértéke 1.000 forint, a hozzá tartozó értékesítési betétlap kiadása szintén 1.000 Ft. Minden további betétlap kiadása 1.000 Ft. Az évenkénti megújítási díja 1.000 Ft. Az összeg befizetésére a falugazdásznál van lehetőség. Magánszemélyeknek az őstermelői igazolvány kiváltásához nyilatkozattételi kötelezettségük van, elsősorban is a termelés feltételeinek meglétéről. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját és bérelt) földterületek helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét, az állattartásra alkalmas épületek adatait. Amennyiben az őstermelő erdei melléktermékek gyűjtését is végezni kívánja, arról is nyilatkoznia kell, hogy van az erdőterület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó hozzájárulása; Az őstermelő a vele közös háztartásban élő családtagjával együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy tevékenységüket közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánja folytatni. Ebben az esetben minden egyes családtagnak ugyanazon adózási módot kell választania az őstermelői jövedelmére, továbbá a közös őstermelői tevékenység idejében egymással munkaviszonyban nem állhatnak. A közös őstermelői igazolványt annak a nevére kell kiváltani, akit együttesen megneveztek, de a családtagok adatai is felkerülnek a nyilatkozatra; Az őstermelői igazolvány részét képezi a bevételek nyilvántartására szolgáló, évente a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve által hitelesítve kiadott értékesítési betétlap. A bevételeket a betétlapra a kifizető, felvásárló vagy maga az őstermelő jegyezheti fel. A mezőgazdasági őstermelő az értékesítési betétlapot az adóév végét követően az értékesítések összegzésével, az üresen maradt sorok áthúzásával lezárja. Az értékesítési betétlapot az értékesítést igazoló bizonylatokkal, tételes költségelszámolás esetén a kiadásokat igazoló számlákkal együtt az őstermelő 5 évig köteles megőrizni; Vissza kell adni az igazolványt, ha a tevékenység megszűnik, vagy azt nem mezőgazdasági őstermelőként kívánja folytatni.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91gazdas%C3%A1gi_%C5%91stermel%C5%91.2014.07.17.

130



Mit kell csatolni a nyomtatványhoz illetve mit kell bemutatni az ügyfélszolgálaton? • Nyomtatvány: Az őstermelői igazolvány kiállítása iránti kérelem, adatnyilvántartó és változásbejelentő lap; • A kérelmező személyes adatai (lakcím, illetve levelezési cím, születési hely, idő, anyja neve); • Nyilatkozat a kérelmező saját tulajdonában, illetve használatában levő mezőgazdasági földterületről művelési áganként, vetésszerkezetről, állattartásra alkalmas épületekről, erdőterületről; • Adóazonosító jel, • Mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti regisztrációs szám, amennyiben az ügyfél ezzel rendelkezik; • Az ügyfél családi gazdálkodóként való nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma, amennyiben az ügyfél családi gazdálkodó; • Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén a családtagok azonosító adatai; • Igénylő társadalombiztosítási jogviszonyáról szóló nyilatkozata. Hol igényelhető? • Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága • Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalok falugazdász irodái

131



Gazdasági és pénzügyi ismeretek Költségvetés "A kormány által tervezett 3,8 százalékos hiánycél csak papíron jöhet ki, úgy, hogy az állami vállalatoknál, a Magyar Nemzeti Banknál, illetve számos más területen felhalmozódó és csak később jelentkező hiányadatokat elhallgatják" - fogalmazott hétfőn Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki szerint reálisan 7,5 százalékos hiánnyal kell számolni a 2010-es költségvetésben. Hasonló kritikát fogalmazott meg a Fidesz alelnöke, Varga Mihály egykori pénzügyminiszter is, ami arra utal, hogy a választási győzelemre esélyes párt már elkezdte felkészíteni a lakosságot és a piacokat a deficit várható megugrására. A parlament előtt fekvő költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre a büdzsé 12 662 milliárd forintos bevétel és 13 533 milliárd forintos kiadás mellett, 870 milliárd forint hiánnyal fog zárni. Az államháztartás egészére 1060 milliárd forintos, 4 százalékos pénzforgalmi hiánnyal kalkulál a kormányzat, az uniós módszertannak megfelelő eredményszemléletű deficit pedig ennél 0,2 százalékponttal kisebb, – így adódik a hiányt nagy részben finanszírozó Nemzetközi Valutaalap (IMF) által is elfogadott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél. h t t p : / / w w w. o r i g o . h u / g a z d a s a g / h i r e k / 2 0 0 9 111 0 - 2 0 1 0 e s - k o l t s e g v e tes-ha-tiszta-lappal-kezd-a-fidesz-elszall-a.html

Fogalmak IMF: A Nemzetközi Valutaalap (angolul International Monetary Fund, IMF) egy nemzetközi pénzügyi szervezet. Székhelye Washington. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez. A 2008–2009-es gazdasági világválság hatásainak enyhítésére a magyar kormány 20 milliárd eurós kölcsönt kapott, aminek a nagy részét az IMF adta. A Költségvetési Tanács Magyarországon az állami költségvetés készítésének folyamatát felügyelő független testület. A Tanácsnak nincs vétójoga költségvetési kérdésekben, de saját számításokat végez, javaslatokat tesz és feladata, hogy tekintélye súlyával őrködjön az állami költségvetések magalapozottsága és átláthatósága felett. A költségvetés egy adott gazdálkodó egység tervezett bevételeit és kiadásait egy bizonyos időszakra feltüntető kimutatás.

132



Kinek/Minek lehet költségvetése? Kormánynak (az állami költségvetés, amiről a szövegben is szó van). Készíthetnek vállalatok, cégek is költségvetést, amit vállalati költségvetésnek nevezünk. A háztartások, családok családi költségvetést készítenek, de még egyének is készíthetnek költségvetést. A családi költségvetés számba veszi egy adott időszakban a család lehetséges bevételeit és kiadásait. Segítséget nyújt abban, hogy a tervezési időszakban –ez általában egy naptári év – reális terveket fogalmazzanak meg. Játék: Amennyiben a költségvetés fogalmával, a bevétel-kiadás (hiány) fogalmával tisztában vannak a résztvevők, csinálják meg a magyar állam képzeletbeli költségvetését. Itt segédanyagként érdemes a fontosabb sarokszámokat meghatározni.

133



Mire mennyit költ jövőre az állam?* 2009 (milliárd forint)

2010 (milliárd forint)

Változás (%)

2145,4

2082,9

-3

Védelem

240,8

224,5

-7

Rendvédelem és közbiztonság

484,2

493,9

+2

Általános közösségi szolgáltatások

1420,3

1364,4

-4

10 855,3

10 689,5

-2

Oktatás

1994,6

1865,5

-7

Egészségügy

2087,8

2344,7

+11

Társadalombizt. és szociális támogatások

5834,0

5678,2

-3

Lakásügyek

524,6

443,5

-18

Szórakoztatás, kultúra, vallás

414,2

357,6

-16

2392,3

2050,7

-17

Tüzelő- és üzemanyag, energiaellátás

11,6

8,5

-36

Bányászat és ipar

45,7

36,0

-27

Mező- erdő- hal- és vadgazdálkodás

360,6

281,4

-28

Közlekedés és távközlés

977,2

854,4

-14

Egyéb gazdasági tevékenység

617,3

565,4

-9

Környezetvédelem

389,9

305,3

-28

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉS

1208,8

1215,8

+1

FUNKCIÓBA NEM SOROLHATÓ TÉTELEK

697,7

715,3

+2

Összes kiadás

17 299,6

16 754,3

-3

Összes bevétel

16 514,9

15 693,9

-5

Egyenleg

-784,7

-1060,3

+26

ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK

JÓLÉTI FUNKCIÓK

GAZDASÁGI FUNKCIÓK

*Az államháztartás funkcionális mérlege (pénzforgalmi szemléletben) Forrás: PM Reflektálás: Fontos, hogy a költségvetés kérdése kapcsán kitérjünk az előre tervezés fontosságára és a megtakarítás fontosságára. Külön kitérhetünk, amennyiben van rá igény, a hitel-hiány fogalmának kibontására is.

134



Családi költségvetés Ötletek pénzügyei kézbentartására • Készítsen listát a következő pár hónapban várható bevételeiről. • Írjon listát valamennyi közeljövőben várható kiadásáról, így könnyen átláthatja, hogy mennyit költ egy hónap alatt. • Összegezze tartozását a havi kiadásaival együtt, illetve tartsa számon minden egyes törlesztő részlet esedékességét. • Vegye előre azokat a kiadásait, amelyek kifizetése nélkülözhetetlen (lakbér, élelem, stb.), esedékességük időpontjának sorrendjében. • Készítsen listát nem rendszeres kiadásairól (tételek, amelyeket évente csak egyszer fizet, pl. kötelező gépjármű-biztosítás). Minden hónapban tegyen félre egy kisebb összeget, hogy fedezni tudja ezeket a kiadásokat. • Takarékoskodjon a kiadásokkal (pl. étterem), keressen olyan helyeket, ahol olcsóbban tud vásárolni (diszkont, stb.) A megtakarításokat tegye félre. • Amennyiben vannak olyan tárgyak a tulajdonában, amelyeket amúgy sem használ, fontolja meg ezek eladását, különösen, ha fenntartásuk pénzbe kerül. • Miután mindent kifizetett, a megmaradt pénzösszeget tegye félre, akármilyen kis összegről is van szó. • Győződjön meg róla, hogy megkapja azokat a juttatásokat, amelyekre jogosult. • Kerülje a késedelmes törlesztést, hogy elkerülje a késedelmi díjakat! http://www.provident.hu/pages/Mindennapi_penzugyeink A szöveg a Provident pénzügyi szolgáltatásokkal (gyorskölcsön stb.) foglalkozó szervezet lakosság számára készült tájékoztatója. A szöveg megállapításai egy, a középosztályhoz tartózó személy vélt/valós hitelfelvétellel kapcsolatos javaslatait ismerteti. A megállapítások között található olyan, amelyik a mindennapi megélhetési problémákkal küzdők számára „humorosnak” tűnhet. Ilyen például az étterembe járás költségeinek csökkentése, vagy éppen az autó, mint költséges vagyontárgy eladásának felvetése. Természetesen fontos az olcsó, diszkont áruházakban való vásárlásra való figyelemfelhívás, de számos ismerettel már maguk a résztvevők is rendelkeznek. Célszerű a csoport rendelkezésére álló ismereteinek egymással való megosztása egy irányított beszélgetés során

135



1. Lakni kell. Ide tartoznak a lakás vagy ház fenntartásának és a rezsi költségei: villany, gáz, esetleg külön fűtés, vízszámla, lakásbiztosítás, társas házban lakóknak közös költség, családi házban szemétszállítás, víz- és csatornadíj, telefon, kábeltelevízió, internet, kisebb javítások. A közüzemi számláknál figyeljünk arra, hogy a szolgáltatók többsége nem olvassa le havonta a fogyasztásmérőket. Így minden hónapban azonos összegű, úgynevezett részszámlát küldenek, az előző évi átlagos fogyasztás alapján. Évente egyszer érkezik az elszámoló számla. Ekkor kell kifizetnünk a különbséget, ha havonta kevesebbet fizettünk a tényleges fogyasztásunknál. Életmódunk, szokásaink változása esetén – de például a fűtésszámla egy keményebb tél után – akár tetemes összeg is lehet (ha túlfizetésben vagyunk, akkor később lefogyaszthatjuk). 2. Élelmiszer-kiadások. A tartós élelmiszerek vásárlását is meg lehet előre tervezni, néhány hónap alatt kiderül, miből mennyire van szükség.(Diszkont áruházakban, nagy tételek megvétele, akciós ajánlatok figyelemmel kísérése.) 3. Ruházkodás. Nem mindegyik család költ minden hónapban ruházkodásra, de az erre elkülönített pénzt félre lehet tenni egy-egy nagyobb kiadásra. Például az iskolakezdés jobban megterheli a költségvetést. 4. Közlekedés. Ha van, az autó költségei (benzin, biztosítás, javítás), a család tömegközlekedéssel járó tagjainak bérlet.

136



5. Szórakozás, kultúra. A család életvitele határozza meg például, hogy a könyvek, újságok, esetleg valamilyen hobbinak a költségei az állandó vagy az eseti kiadások közé kerülnek-e. 6. Gyógyszer. A folyamatosan gyógyszert szedőknek az állandó kiadások közé kell sorolniuk ezeket a költségeket. 7. Szülők (vagy gyerekek) támogatása, egyéb hasonló kötelezettségek. (Csak zárójelben jegyezzük meg, de fontos: a gyerekek saját bevételeiket – zsebpénzt, ösztöndíj, diákhitel – is összevethetik kiadásaikkal – szórakozás, vásárlás, nyelvtanulás, albérlet stb. –, hogy ha még nem is igazán „élesben”, de megtanulják pénzügyeik kezelését.) Természetesen előfordulnak úgynevezett eseti kiadások is. Ezek olyan változó összegű költségeket jelentenek, amelyek az életvitel szempontjából nem feltétlenül szükségesek, de előreláthatóak, tehát betervezhetőek a kiadások közé. A nyaralás, az esetleges javítások, a családi ünnepek kiadásait is figyelembe kell venni a költségvetés tervezésénél. A kiadási oldal mellett természetesen a bevételi oldal összegzése is fontos a pontos pénzügyi tervezéshez. Ne feledjük azonban, hogy az emberek nem szívesen beszélnek a rendelkezésre álló anyagi forrásaikról. Ezért célszerű a bevételek összegzését házi feladatként kiadni.

137



Hitel "Betelefonáltunk hárommilliárdot az államnak. A hó elején közölt előzetes adatnak megfelelően 13,7 milliárd forintos többlettel zárt szeptemberben a magyar államháztartás – közölte szerdán a nemzetgazdasági tárca. Tavaly szeptemberben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 26 milliárd forint volt. A központi költségvetés 19,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 12,6 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 18,6 milliárd forintos deficittel zártak. Az államháztartás központi alrendszerének első kilenc havi hiánya 545,8 milliárd forintra teljesült, ez az éves tervnek nagyjából 95 százaléka. A korábbi évekhez képest kiemelkedően jó szeptemberi egyenleghez elsősorban a bevételek emelkedésére volt szükség. Ezt lényegében az NGM jelentése is elismeri, mint írják, a szeptemberi bevételek a tavalyit 31 milliárd forinttal haladták meg. Nőtt az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból és az illetékbevételekből beérkező összeg, de a költségvetési szervek bevételei, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és a kamatbevételek is nagyobb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ugyanakkor a 31 milliárdos pluszbevétellel 30 milliárd forinttal megnőtt kiadások állnak szemben a központi költségvetésben. A részletes adatok szerint szeptemberben beérkezett az első telefonadó-befizetés; a júliustól élő új adónem 3,1 milliárd forintot hozott a költségvetésnek. Játékadóból 3,8 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 400 millió forinttal (9,4 százalékkal) alacsonyabb a tavaly szeptemberinél.” Index.hu 2012. október 24. A téma feldolgozásakor tudatosítsuk a hitel fogalmát, térjünk ki arra, hogy az államok is gyakran vesznek fel hiteleket, hogy kiadásaikat finanszírozzák. Fontos annak tudatosítása, hogy a hitelfelvétel minden esetben azt jelenti, hogy jövőbeni pénz kerül elköltésre függetlenül attól, hogy ezt, mint magánember, esetleg cég vagy éppen, mint állam teszi. Hasonlóan megvilágítandó, hogy az állam hitelfelvétele közvetetten ugyan, de az állampolgárokat, éppen a jövő nemzedékét érinti, mivel ezeket a tartozásokat őnekik kell majd (adó formájában) visszafizetni.

138



Hitel: A különböző hitelek nyújtása a betétgyűjtés mellett a kereskedelmi bankok legjellemzőbb tevékenysége. Amikor a bank hitelt nyújt, lényegében pénzt ad az ügyfélnek későbbi visszafizetésre, kamat fejében. A hitelek kamata általában magasabb, mint a betétek kamata, a különbség fedezi a bank költségeit és képezi a nyereségét (marge). A hiteleket vagy lejáratkor egy összegben vagy törlesztő részletekben kell visszafizetni. A törlesztő részletek a lakossági hiteleknél az esedékes kamat és más felszámított díj, kezelési költség összegét is magukban foglalhatják. A hitel visszafizetésének biztosítékaként rendszerint valamilyen biztosítékot szoktak kérni a hitelfelvevőtől. Nemfizetés esetén a bank ebből elégíti ki az ügyféllel szembeni követelését. A lakossági hitelek lehetnek személyi hitelek és áruvásárláshoz, illetve szolgáltatások vásárlásához kötődő hitelek. Hitelek futamideje „A megfelelő hitelkonstrukció kiválasztásakor érdemes a törlesztő részletet több futamidőre is kiszámolni, hiszen a hitelösszegtől függően néha nincs jelentős különbség két különböző futamidőre számolt törlesztő részlet között. Ilyen esetben mindig a rövidebb futamidőt érdemes választani, hiszen az alatt kevesebbet kell visszafizetnünk összességében. Jelzálog alapú hitelek esetén az ügyfelek általában 15-20 évre adósodnak el, de nem ritka az sem, hogy valaki 25-30 évre kéri kölcsönét. Az Ön számára ideális futamidő megválasztása több tényezőtől is függ. Ingatlanfedezet bevonása nélküli hitelek jellemzően kisebb összegű hitelek felvételét szolgálják, s ennek megfelelően rövidebb futamidővel kell számolni, mint jelzálog alapú kölcsönök esetén. A pénzügyi partnereink által nyújtott személyi kölcsönök maximális futamideje általában 7-8 év lehet. A hiteligénylésnek ugyanakkor van felső életkorhatára is, ami azt jelenti, hogy a személyi kölcsön igénylője a bankok hitelezési gyakorlata szerint a kölcsön lejáratakor nem lehet idősebb 70 évnél.

139



Bármilyen típusú hitelről is legyen szó, mindig olyan hosszú futamidőt kell választani, amely mellett a problémamentes hiteltörlesztés nem jelent gondot. 6 vagy 7, esetleg 8 évre felvehető személyi hitelek havi törlesztő részlete között nincsen jelentős különbség, főként, ha néhány százezer forint felvételéről van szó. Párszáz forintos eltérés miatt nem érdemes a hosszabb futamidőt választani, mert ez alatt az idő alatt több kamat terheli a kölcsönt. Jelzálog alapú kölcsönök esetén ennél lényegesen hosszabb futamidő is választható. A szabad felhasználásra vagy adósságrendezésre igényelt jelzáloghitelek maximális futamideje általában 20-30 év közötti, lakáscélú hiteligény esetén akár 35 éves futamidőre is felvehető a kölcsön. Az ideális futamidő szempontjából itt is meghatározó a felvenni kívánt hitel összege, hiszen 1 vagy 2 millió forintot nem érdemes 15-20 éves futamidőre igényelni. Amennyiben magasabb kölcsönösszegről van szó – a biztonságosan vállalható törlesztés érdekében – érdemes a hosszabb futamidők valamelyikét választani. Még abban az esetben is érdemes hosszabb futamidőt választani, ha Ön nem szeretné sokáig fizetni a kölcsöntörlesztést, hiszen előtörlesztés bármikor lehetséges. Állami kamattámogatású lakáshitelek esetén lényeges, hogy Ön akár 35 éves futamidőre is igényelheti a kölcsönt, de tudni kell, hogy az állami kamattámogatás a futamidő első 20 évében jár, azt követen az aktuális piaci kamatozásnak megfelelően folytatódik a hiteltörlesztés. A futamidő témájával kapcsolatban meg kell említeni a türelmi idő fogalmát is. Ez az időszak a futamidő elején vehető igénybe, amikor csak kamat és kezelési költség törlesztése történik, s nincsen tőketörlesztés. Türelmi idő igénylésére szinte az összes pénzintézet biztosít lehetőséget, melyet akkor érdemes igénybe venni, ha az Ön anyagi helyzete úgy kívánja. A türelmi idő hossza – pénzintézettől, hiteltípustól, s a kölcsön futamidejétől függően – általában 3-5 év lehet. Fontos tudni, hogy a pénzintézetek meghatározzák a hiteligénylőre vonatkozó minimális és maximális életkorhatárokat, így elsődleges szempontként arra kell figyelni, hogy a futamidő meghatározásakor az adott életkorhatárokon belül maradjunk. Továbbá számot kell vetni a havi rendszeres bevételeinket és kiadásainkat illetően, s meghatározni azt a törlesztő részletet, melyet biztonsággal tudunk vállalni minden hónapban. Arra is gondolni kell, hogy előre nem várt kiadások is jelentkezhetnek, s a havi törlesztés befizetése ekkor se okozzon problémát.

140



Nyilvánvaló, hogy minél hosszabb futamidőre kérjük kölcsönünket, annál alacsonyabb a havi törlesztés összege, de azt is tudni kell, hogy 20 év feletti futamidő esetén már nincsen jelentős különbség az egyes futamidőkre számolt havi törlesztő részletek között. A hitelek futamidejével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy maximális futamidőt úgy választhatunk, hogy életkorunk ne haladja meg a hitel lejáratakor – pénzintézettől függően – a 70-75. életévet. A jelzáloghitelek kategóriáján belül lakáshitel maximum 35 évre, szabad felhasználású kölcsön és adósságrendező hitel pedig maximum 20-30 évre igényelhető. A fedezet nélküli személyi hitelek futamidejét tekintve maximum 8 év a jellemző.” A gépjármű- és a lakáshitelnél a visszafizetés biztosítéka a bank számára a gépjármű vagy a lakás, ezért a pénzt nem is költhetjük másra, mint ami a szerződésben fel van tüntetve. Lakás-, gépjármű- vagy áruhitelek esetében legtöbbször nem is mi kapjuk a pénzt, hanem közvetlenül az eladó. Lakáshitelnél jelzálogot is bejegyeznek, tehát a tulajdoni lapra rákerül a bank joga, és csak korlátozottan rendelkezhetünk az ingatlannal, nem adhatjuk el a hitel visszafizetése előtt vagy a bank jóváhagyása nélkül. A gépjárműhiteleknél is beírják a forgalmi engedélybe az értékesítési korlátozást. Áruhitelnél általában nincs korlátozás – de ha elakadunk a törlesztések fizetésével, a bank lefoglalja a vásárolt tárgyat, vagy ha azt nem tudja, vagy nem fedezi a hitelt, akár mást is. A szabad felhasználású hitelt arra költjük, amire akarjuk. Hitelnyújtás előtt általában két dolgot vizsgál a bank: a jövedelmet, és hogy milyen fedezetet tudunk a hitel mögé állítani.

http://hitelnet.hu/lakashitel/hitelek-futamideje/2014.10.06.

141



Lakáshitelnél a fedezet maga az ingatlan, de a jövedelemre is kíváncsiak. Szabad felhasználású hitelt is kaphatunk, ha jelzálogfedezetként ingatlant ajánlunk fel. Ha magas és stabil a jövedelmünk, olyan hitelfajták is vannak – többnyire áruvásárlási, és szabad felhasználású személyi –, amelyek felvételekor nem kérnek fedezetet: elég a jövedelemigazolás. Devizahitelek Igen elterjedtek a devizaalapú hitelek, amit a bank forintban folyósít, de mögöttük deviza (jellemzően euró vagy svájci frank) áll, így a törlesztő részletek mértékét is befolyásolja a forinthoz képest bekövetkező árfolyamváltozások hatása. A hitel az alacsonyabb devizakamatok miatt korábban előnyös volt, a nemzetközi pénzügyi válság következményeként azonban a forint árfolyama gyengült az euróhoz, svájci frankhoz képest, aminek következtében a részletek növekedtek, és sokakat fenyeget a veszély, hogy nem képesek törleszteni. Fontos azt tudatosítani, hogy a hitel felvétele hosszú távú elkötelezettséget jelent, üzleti alapon, szigorú feltételek betartásával juthat pénzhez az igénylő, ezért alaposan mérlegelni kell a hitelfelvétel szükségességét. A THM a kölcsönnel kapcsolatban fizetendő költségeket veszi figyelembe (kamatot, egyszeri és folyamatos díjakat, költségeket). Jelzáloghiteleknél a THM tartalmazza – a fentieken túl – a fedezetül szolgáló ingatlan értékbecslésének díját, valamint az ingatlan felülvizsgálatok díját, amennyiben az Ügyféllel kötött szerződés vagy jogszabály az ingatlan helyszíni ellenőrzését előírja. Gyorskölcsön: Alapvetően kétféle gyorskölcsönt kell megkülönböztetni, az egyik, melyhez nem kell semminek sem fedezetül szolgálnia, a másik pedig melyre értelemszerűen kell fedezet, mégpedig autó, mivel ha lakásról lenne szó, akkor azt már jelzáloghitelnek hívnák. Gyorskölcsönkor általában a minimális összeg meghatározása függ a maximális összegtől. Emellett pedig még az is szerepet játszik, hogy fedezet nélküli, vagy fedezetre bevonás kerül a hitelfelvételekor. A kisebb volumenű gyorshiteleknél még a harmincezer forint is elő szokott fordulni, de általában az ötven-, illetve a hetvenötezer forint szokott lenni a minimálishatár, a maximális összeg pedig félmillió forintban merül ki.

142



Ilyenkor az összeg akár egy nap alatt is a számlánkra érkezik, és az alapfeltételek is könnyen kielégíthetőek. Szükséges a nagykorúság betöltése, mely nem meglepő, és előfordulhat, hogy magasabb határt is megjelölnek, például huszonkét éves kor, emellett pedig fontos a magyar állampolgárság. Legalább hat hónapos, folyamatos munkaviszony egy állandó helyen, és a minimális jövedelem meghatározása hatvanezer forint nettó jövedelem körül szokott alakulni. A szövegben nem fordul elő, de bevezetendő fogalom a BAR-lista. (Központi Hitelinformációs Rendszer - KHR). BAR lista: A Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt. által üzemeltetett banki adósnyilvántartó rendszer. A társaságot 13 hitelintézet hozta létre. Adatállományát 130 intézmény (főleg bankok, takarékszövetkezetek) által nyújtott információkkal tölti fel. A feketelistára (nem fizető adósok) azok a magánszemélyek kerülnek fel, akiknek a tartozása meghaladja a 90 napot és a mindenkori minimálbér havi összegét. A kiegyenlítetlen tartozást örökre, az időközben kifizetettet 5 évig tartják nyilván. Segédanyagok (hitel promóciós ajánlatok) segítségével vizsgáljuk meg, hogy milyen feltételekkel lehet a különféle hitelekhez hozzájutni, milyen kikötéseket állapítanak meg a bankok. A legfontosabb tudatosítani, hogy mindig tájékozódni kell a hitelfelvétel körülményeiről, a hitel feltételeiről, és arról, hogy a törlesztés összhangban van-e az anyagi lehetőségekkel. Fontos kitérni az uzsorakölcsön fogalmára, veszélyére is. Az uzsorakölcsön felvételét a legjobb elkerülni. A kölcsön kamatai a legtöbb esetben meghaladják azt a mértéket, melyet hosszú, vagy akár rövid távon törleszteni lehet, ezért újabb és újabb kölcsön felvételére kényszerül az adós. Ekkor már nincs lehetőség kezelni a helyzetet, és ez akár veszélyes helyzeteket is teremthet. Az uzsorakölcsön soha nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és a pénzügyi megoldás helyett csak újabb és újabb problémás helyzeteket teremt. Semmilyen helyzetben nem javasolt felvenni uzsorakölcsönt. A banki konstrukciók megfelelő alternatívát kínálhatnak. Többféle hitel felvétele is lehetséges, akár szabad felhasználású hitel, személyi kölcsön, vagy jelzálog alapú hitel.

143



Mindenképpen érdemesebb ezekben gondolkozni. Az uzsorakölcsön esetében sokkal nagyobb a kockázat, mint az esetleges előny, melyet nyújthat. Bármennyire szükségünk van a pénzre, és bármilyen nagy bajban vagyunk, kerüljük el azokat a társaságokat, magánszemélyeket, akik nagyon magas kamatra, nagyon rövid futamidőre kínálnak kölcsönt. Nem lehet számszerűen meghatározni, mi számít uzsorakölcsönnek, hiszen az elfogadható kamat – vagy ami fontosabb, a THM – függ az inflációtól és a piaci kamatszinttől. Ne elégedjünk meg azzal, ha valaki csak annyit mond, hogy ekkora összegért ennyi idő alatt ennyit meg ennyit kell visszafizetnünk. A feltételek nehéz pontjai a hitelszerződések apró betűs részében rejlenek. Ne szégyelljünk tanácsot kérni ismerőstől, baráttól vagy szakértőtől, aki járatos pénzügyekben. Hasonlítsuk össze az ilyen ajánlatokat a bankokéval, és fontoljuk meg, hogyan fizetjük vissza a kölcsönt. Jegyezzük meg: puszta szívjóságból senkitől sem számíthatunk pénzre. Életveszélyes csapda, ha a már egyszer felvett kölcsönt újabb és újabb, többnyire egyre magasabb kamatú kölcsönből tudjuk visszafizetni. Gyorsan kiszolgáltatottá válhatunk. Ilyen helyzetre a mindennapi létünk feltételeit biztosító dolgok, egy élet alatt felhalmozott javaink is rámehetnek. Kritikus helyzetben se engedjünk az illegálisan nyújtott uzsorakölcsön gyors és papírozás nélküli megoldásának, mert az irreálisan magas uzsorakamatokkal terhelt kölcsön felvételével súlyos, akár élethosszig tartó, sőt a gyermekeinket is sújtó adósságcsapdába kerülhetünk. A kormány lépéseket tett az uzsorakölcsön megszüntetésére: ismét bevezették az uzsora-bűncselekmény fogalmát. A törvény így kimondja, hogy aki a sértett helyzetét kihasználva üzletszerűen, olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben követik el.

http://hitel-kolcson-info.hu/az-uzsorakolcson-veszelyes-es-kockazatos/.2014.10.06.

144



Bár elképzelhető, hogy a résztvevők nem fognak találkozni a devizahitelekkel, de kerülhetnek olyan élethelyzetbe, ahol szükségük lehet az erről szóló információkra. • A devizahitel olyan hitel, amelynek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg: a magyarországi gyakorlat szerint jellemzően svájci frankban vagy euróban, de van devizahitel USA-dollárban is. • A hitelfelvevő hiteltartozása és a törlesztő részletek tehát devizában vannak nyilvántartva, így ő devizában tartozik. A devizahitelek kamata alacsonyabb a forinthitelekénél, mivel az említett devizák irányadó kamatszintje (az adott ország nemzeti bankjának alapkamata) alacsonyabb a forint irányadó kamatánál (a Magyar Nemzeti Bank alapkamata). • Mivel a hitelre általában forintban van szükség, a hitelfelvevő a banktól (vagy más pénzintézettől) devizahitel esetén is forintban kapja a hitelösszeget, melyet forintban is kell majd törlesztenie. Természetesen vannak olyan devizahitelek is, ahol a folyósítás és a törlesztés is devizában történik. • Mivel tehát a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a devizaösszeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor a hitelfelvevő a törlesztő részletet fizeti forintban, a bank azt devizaeladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna a hitelfelvevőnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget. Van bank, amelyik ezért az átváltásért külön díjat is felszámol (átváltási vagy konverziós díj). • A vételi és eladási árfolyam különbözik, a vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál. A különbség mértéke változó, de a hitelfelvevő számára mindenképpen költséget jelent. •Devizahitelt kínáltak ingatlanfedezettel lakáscélra és szabad felhasználásra, továbbá személyi kölcsönként. Ingatlanlízinget és gépjárműhitelt is lehetett devizában igénybe venni. Az államilag támogatott lakáshitelekről és a lakás-takarékpénztári kölcsönökről fontos tudni, hogy azokat devizahitelként nem folyósítják.

145



A devizahitel kockázatai 1. A forinthiteleknél már megszokhattuk, hogy változik a hitelek törlesztő részlete, ha nő a kamat vagy a kezelési költség. A devizahitelek törlesztő részlete azonban más okból is nőhet: ha a devizahitelt forintban törlesztjük, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal. A törlesztő részlet ugyanis devizában van meghatározva és azt számolják át forintra. Ezért, ha változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztő részlet is. PÉLDA: Egy 5 millió forintos, tízéves futamidejű hitel havi törlesztő részlete 369 svájci frank. Ugyanez forintban különböző árfolyamok mellett: Svájci frank árfolyama / Törlesztő részlet 165 Ft / 60 885 Ft 175 Ft / 64 575 Ft 185 Ft / 68 265 Ft A devizahitelek népszerűségének oka az, hogy kamatuk alacsonyabb a forinthitelek kamatánál, hiszen így alacsonyabb a törlesztő részlet is. A forint jelentős árfolyamgyengülésének kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a devizahitel törlesztő részlete elérje az ugyanolyan összegű forinthitel törlesztő részletét. Reflektálás: Fontos azt tudatosítani, hogy a hitel felvétele hosszú távú elkötelezettséget jelent, üzleti alapon, szigorú feltételek betartásával juthat pénzhez az igénylő, ezért alaposan mérlegelni kell a hitelfelvétel szükségességét.

146



Gyakorlati feladatok A gyakorlati feladatok elvégzésével a résztvevők elméleti ismereteiket kamatoztathatják, s ami a fontosabb, azt az utat járják végig, amit egy vállalkozást indító magánszemélynek kell megtennie ma Magyarországon. Fontos, hogy a résztvevő az adminisztrációs nehézségek leküzdéséhez segítséget kapjon, hogy ne riadjon vissza saját vállalkozásának megindításától a nehéznek tűnő ügyintézési folyamat láttán. A gyakorlatok során fontos, hogy a résztvevők igény szerint mentori segítséget kapjanak, de önállóan végezzék a rájuk háruló feladatokat. 1. Feladat Bankszámla nyitás Feladatleírás: A résztvevőket létszámuktól függően párokba osztva elküldjük őket különböző bankfiókokba, ahol a vállalkozói számlanyitás feltételeiről kell érdeklődniük. Miután visszatérnek, össze kell tudni hasonlítaniuk a különféle feltételeket, aszerint, hogy melyik a kedvezőbb számukra. Elvárt eredmény: Felelős döntéshozatal fejlődése, pénzügyi döntés(hozatal) fejlődése, kommunikáció gyakorlása. 2. Feladat Tervezett vállalkozás bemutatása Feladatleírás:

147



Az irányított beszélgetés során a résztvevőknek be kell mutatniuk tervezett vállalkozásukat, a vállalkozás nevét, tevékenységét, helyszínét, stb. A beszélgetés során észrevételeket tehetnek egymás elképzeléseivel kapcsolatban. Ezt követően egyfajta önellenőrzésképpen mindenki saját maga értékeli az ötletet egy SWOT analízis keretein belül. Elvárt eredmény: Vállalkozói kompetencia fejlődése, a vállalkozói ötlet realitásainak értékelése 3. Feladat Helyszínbejárás, igényfelmérés Feladatleírás: A gyakorlat során a résztvevők feladata, hogy megfelelő helyszín keressenek vállalkozásuknak. Érdeklődniük kell a várható költségekről, és ennek alapján egy előzetes költségtervet kell készíteniük. Ezt követően (vagy ha a kiválasztott vállalkozási forma nem helyhez kötött) egy, az alapítandó vállalkozáshoz hasonló profilú, de működő vállalkozást kell meglátogatniuk, és felmérniük a lehetőségekhez képest. Elvárt eredmény: Vállalkozói kompetencia erősödése, kommunikációs készség fejlődése 4. Szövegértési, alkotási gyakorlat

148



Feladatleírás: Az irányított beszélgetés során a résztvevőknek be kell mutatniuk tervezett vállalkozásukat, a vállalkozás nevét, tevékenységét, helyszínét, stb. A beszélgetés során észrevételeket tehetnek egymás elképzeléseivel kapcsolatban. Ezt követően egyfajta önellenőrzésképpen mindenki saját maga értékeli az ötletet egy SWOT analízis keretein belül. Elvárt eredmény: Vállalkozói kompetencia fejlődése, a vállalkozói ötlet realitásainak értékelése 3. Feladat Helyszínbejárás, igényfelmérés Feladatleírás: A gyakorlat során a résztvevők feladata, hogy megfelelő helyszín keressenek vállalkozásuknak. Érdeklődniük kell a várható költségekről, és ennek alapján egy előzetes költségtervet kell készíteniük. Ezt követően (vagy ha a kiválasztott vállalkozási forma nem helyhez kötött) egy, az alapítandó vállalkozáshoz hasonló profilú, de működő vállalkozást kell meglátogatniuk, és felmérniük a lehetőségekhez képest. Elvárt eredmény: Vállalkozói kompetencia erősödése, kommunikációs készség fejlődése 4. Szövegértési, alkotási gyakorlat

149



Feladatleírás: A résztvevőknek azokat a szövegeket kell olvasniuk és értelmezniük, melyek szorosan kötődnek egy vállalkozás életéhez. A társasági szerződés, valamint különféle vállalkozói szerződések értelmezése után a helyes számlakiállítás módját, és az esetleges hibákat kell megismerniük. Elvárt eredmény: Vállalkozói kompetencia erősödése, szövegértési kompetencia fejlődése 5. SWOT mátrix felvételezése

Feladatleírás: Személyre szabottan előzetes szempontokat megadva összegyűjtjük azokat készségeket, képességeket, melyek a résztvevőben a legerősebbek, leggyengébbek.

a

Ezek után közös beszélgetés során közelítjük meg azt a vállalkozási ötletet, mely hozzá a legközelebb áll, a legszemélyreszabottabb. Elvárt eredmény: Vállalkozói kompetencia erősödése

150


Tartalomjegyzék

Bevezetés Általános és konkrét célok bemutatása A probléma meghatározása és bemutatása, amelyre a projekt megoldást kívánt nyújtani Célcsoport bemutatása Turizmus, gyógyvíz A munkáltatókkal folytatott szakmai program megvalósítása, és eredményei Területi felzárkózás és életminőség A gazdasági, társadalmi változások minőségi dimenziói A minőségügy mechanizmusai és az életminőség A szolgáltatások minőségszabályozásának célja Összegzés

A Tanácsadó Iroda létrejöttének előzményei - Önkéntes Pont Püspökladányban TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért Tevékenységek Munkaerő-piaci tanácsadás Álláskeresési technikák Job Shadowing, munkahelyi látogatások szervezése A Tanácsadó Iroda módszertana leírásának célja

Tanácsadó Iroda által használt dokumentáció Munkaerő-piaci tanácsadási lap Vállalkozási ismeretek képzés tananyag átadásának tapasztalatai Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Püspökladány Város Önkormányzata és a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft által megvalósított projekt A megvalósítás helyszínének munkaerő-piaci helyzete A képzés A vállalkozási motiváció Az üzleti terv Összegzés Vállalkozási ismeretek tananyag Gyakorlati feladatok

151 1

3 4 8 14 24 28 31 36 38 42 45

49 51 54 56 60 64 65

73 74 75

76 78 81 87 91 92 93 147

Gazsó Ferenc: Nemzedéki orientációk instabil társadalmi környezetben

Recommend Documents