2014.12.11.
Az új Ptk. szabályozási rendszere • Kódex jellegű szabályozás (családjog, társasági jog, szövetkezeti jog beolvad, de pl. a munkajog nem (2012. évi I. tv.)!) „E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.” [Ptk. 1:1. §]
Gazdasági vonatkozású újdonságok a Polgári Törvénykönyvben
• Könyvekbe rendezett szabálytömeg: 1. Bevezető rendelkezések
Dr. Nagy Krisztina
2. Az ember mint jogalany 3. A jogi személy 4. Családjog
személyi viszonyok
5. Dologi jog 6. Kötelmi jog 7. Öröklés
vagyoni viszonyok
8. Záró rendelkezések • Többrétegű normarendszer
Budapest, 2014. december 2.
• Áttérés az új Ptk. előírásaira: a hatályba lépést követő első létesítő okirat módosításkor, de legkésőbb: Kkt., Bt.: 2015. március 15. Kft., Rt.: 2016. március 15.
Személyiségi jogok
Az új Ptk. szabályozási módszertana
„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.” [2:42. §]
• A kötelmi jogban továbbra is érvényesül a szerződéses szabadság elve. „A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.” [Ptk. 6:1.§ (3)]
Forrás: az emberi méltósághoz való jog – alkotmányos alapjog Nevesített személyiségi jogok: A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen az élet, a testi épség és az egészség megsértése; a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; a személy hátrányos megkülönböztetése; a becsület és a jóhírnév megsértése; a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; a névviseléshez való jog megsértése; a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése; kegyeleti jogmegsértése; az üzleti titokhoz való jog, know-how (védett ismeret) megsértése – a jogi személyt is megilleti!
• A jogi személy könyvben is diszpozitivitás a főszabály [Ptk. 3:4. §]
A tagok/alapítók a jogi személy létrehozásáról a létesítő okiratban szabadon rendelkezhetnek, egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
Nem térhetnek el azonban az új Ptk-ban foglaltaktól, ha az eltérést az új Ptk. tiltja; vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
2
Formakényszer érvényesül (bt, kkt, kft, rt), de a szervezeti és működési szabályok tekintetében nagyobb a felek szerződéses szabadsága. 3
Új jogintézmény: SÉRELEM DÍJ a nem vagyoni károk megtérítését szolgálja [Ptk. 2:52. §]. Alkalmazásához „a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges”. Mértéke: a bíróság az eset körülményeit mérlegelve állapítja meg: különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel, egy összegben.
4
2014.12.11.
A jogi jogi személy gazdasági társaságok felelősségi rendszere
Az új Ptk. szakít a korábbi egységes kártérítési rendszerrel Szerződésszegéssel okozott kár A felek között már létező szerződés, a felek köre behatárolt Károkozó magatartás: a szerződésszegés „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” [6:142. §] Kimentési ok: szigorú együttes feltételek • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, • a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Cél: a kockázatok felek közötti helyes elosztása Kártérítés mértéke: az előrelátható károkra korlátozódik
Főszabály szerint a társaság tartozásaiért elsődlegesen maga a társaság felel: A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. [3:2. § (1) ]
Szerződésen kívül okozott kár Abszolút szerkezetű jogviszony, a károkozás teremt kapcsolatot a károkozó és a károsult között Károkozó magatartás: általános tilalom megszegése: „A törvény tiltja a jogellenes károkozást.” „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” [6:519. §] Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt • a károsult beleegyezésével okozta; • a jogtalan támadás vagy arra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, és az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; • szükséghelyzetben okozta, azzal arányban; vagy • jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. [6:518-520. §] Kimentési ok: felróhatóság hiánya (úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható)
Az alábbi esetekben mégis felel a tag: • Kkt tagok, Bt. Beltag(ok) korlátlanul, egyetemlegesen felelnek a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért. • Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. [3:2. § (2) ] • Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. [3:9. § (2)] A vezető tisztségviselő: • A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban (Ptk.) vagy munkaviszonyban (Mt.) láthatja el. • A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja. [3:21. § (2); 3:112. § (2)] • A vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket is köteles
Kártérítés mértéke: főszabály a teljes kártérítés
figyelembe venni, ellenkező esetben felelősségre vonható. [3:118. §]
6
5
A vezetők kártérítési felelőssége A Ptk. szabályai szerint < Az Mt. szabályai szerint A vezető tisztségviselő fogalmat használja: Ha a vezető munkaviszony keretében látja el feladatait, és az A jogi személy irányításával kapcsolatos – nem a Mt. vezető állású munkavállalónak minősíti. tagok/alapítók hatáskörébe utalt – döntések Az Mt. alapján vezető állású munkavállaló a munkáltató meghozatalára jogosult egy vagy több személy, avagy a vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – vezető tisztségviselőkből álló testület. részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más [Ptk. 3:21. §; 3:112. § + a társaságok speciális szabályai] munkavállaló Kkt: a tagok közül kijelölt/választott egy/több ügyvezető látja el, nem tag jelölése semmis; kijelölés/választás A munkaszerződés rendelkezése alapján vezető: a hiányában valamennyi tag ügyvezető. munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések Bt.: Kkt. szabályai alkalmazandóak azzal, hogy a kültag alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy Kft.: egy v. több ügyvezető látja el, nem kötelező a tagok fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére közül választani. eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét. [ Mt. Nyrt.: legalább 3 tagú igazgatóság / monista rendszerben 208.§] legalább 5 tagú igazgatótanács Zrt.: legalább 3 tagú igazgatóság / testület helyett A vezető állású munkavállaló az Mt. alapján mindig teljes vezérigazgató is elláthatja az ügyvezetést. kárért felel, Ptk. szerződés szegéssel okozott károkra irányadó Ha a vezető tisztségviselő megbízási jogviszony szabályai szerint. keretében látja el feladatait, a Ptk. szabályai szerint felel.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó kártérítési szabályok
1/3.
A belső viszonyokban, a társaság felé való felelősség: A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. [3:24. §] Harmadik személynek okozott kár esetén: Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. A szerződésen kívül okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok szerint. [6:541. §] A társaság megszűnése esetén: • A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése után a társaság vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt - a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül - a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti. [3:117. § (3)] • Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. [3:118. §] 7
8
2014.12.11.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó kártérítési szabályok
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó kártérítési szabályok
2/3. 2/3.
A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség (kontraktuális felelősség) 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja: a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 6:143. § [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályok
3/3 3/3.
A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség (deliktuális felelősség) 6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
1:4. § (1) [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 6:521. § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.
A károkozó bizonyít
A károsult bizonyít
9
A károkozó bizonyít
A károsult bizonyít
6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni: a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni előnyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. A kártérítés mértékét csökkenti: • A káron szerzés tilalma: a károsult károkozásból származó vagyoni előnyével [6:522. § (3)] • Különös méltánylást érdemlő körülmények esetén bíróság a kártérítés mértékét csökkentheti [6:522. § (4)] • A károsulti közrehatás: kármegelőzés, kárelhárítás és kárenyhítés felróható elmulasztása. [6:525. §]
10
A felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó felelősségi szabályok
3/3 3/3.
A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban 3 tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. Az FB tagok a társasággal megbízási jogviszonyban állhatnak, kivéve munkavállalói képviselők.
A vezető tisztségviselő mentesítése a társasággal szembeni felelőssége alól Felmentvény [3:117. §]
A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. [3:28. § ]
Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.
Ügydöntő felügyelőbizottság [Ptk. 3:123. §]
Ha a vezető tisztségviselői jogviszony két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között megszűnik, a vezető tisztségviselő kérheti, hogy a legfőbb szerv következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról.
•
Ha a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja, a felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek megtéríteni.
•
Ha a létesítő okirat az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához köti, és a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint.
11
•
12
2014.12.11.
Az állandó könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok
1/2.
Az állandó könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok
2/2 2/2.
Jogosítványai, felelőssége:
Ld. jogi személy általános rész [Ptk. 3:38. § ], valamint gazdasági társaságok közös szabályai:[Ptk. 3:129-131. §]
Feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.
• Feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.
Ha a könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni legfőbb szerv (tagok, alapítói jogkör gyakorló) döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.
• A legfőbb szerv által választott, a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. • Nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után 3 évig. Nem nyújthat a társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.
+Az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.
A megbízási szerződést - a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a kijelölést vagy választást követő 90 napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a legfőbb szerv köteles új könyvvizsgálót választani.
+Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.
Határozott időre: min. a megválasztásától a következő beszámolót elfogadó taggyűlésig, max. 5 évre, de újraválasztható. 13
A társasági vagyon védelme
14
Tag részére teljesített kifizetés feltételei
[Kft. Ptk. 3:184-187. §; Rt. Ptk. 3:261-263. §)
Kiindulópont: Gt. általános szabályok [Ptk. 3:88. §]
Forrás: A saját tőkéjéből a tárgyévi adózott eredmény, valamint a szabad eredménytartalék
A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.
Nem kerülhet sor kifizetésre, illetve a már megtörtént kifizetést vissza kell fizetni: • ha a társaság saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság jegyzett tőkéjét, • ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. (Rt. esetében könyvvizsgáló kirendelése kérhető a kifizetések szabályszerűségének kivizsgálására.)
A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.
Osztalék: Forrás: A társaság felosztható és a legfőbb szerv által felosztani rendelt eredménye Jogosult: döntés időpontjában a tagjegyzékben/részvénykönyvben szereplő tag, teljesített vagyoni hozzájárulása arányában
Az osztalékfizetés felfüggesztése [Ptk. 3:162. §] Ha a társasági szerződés alapján a tagok vagyoni hozzájárulásukat a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig nem teljesítik (max. 1 év haladék adható), a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
15
Osztalékelőleg: Döntéshozó: legfőbb szerv (IG javasol, FB jóváhagy), illetve Rt. esetén az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság Feltételei: két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a jegyzett tőke összege alá. Ha az éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tag a társaság felhívására kötelesek visszafizetni.
16
2014.12.11.
A gazdasági társaságok átalakulása
A jogutódlással történő megszűnés fajtái Átalakulás
Gt. társasági forma váltás, egyesülés, szétválás
Egyesülés
Ptk. társasági forma váltás
Összeolvadás +
Több rétegű szabályozás: A jogi személy általános rész [Ptk. 3:39. § - 3:47.§] A gazdasági társaságok közös szabályai [Ptk. 3:133. § - 3:136. §] A részvénytársaságra vonatkozó speciális szabályok [Ptk. 3:318. § - 3:321. §] Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. tv. (kógens?) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény – a beszámolási kötelezettségek: a gt-ok átalakulása [Sztv. 136-141. § ] Átalakulás szabályai egyesülés szétválás
Beolvadás
=
+
(formaváltás is lehetséges)
=
(befogadó) (beolvadó)
Szétválás Kiválás
Különválás (kiv.: nyrt.)
+
Gazdasági társág formaváltása: Ptk. szerint átalakulhat más gazdasági társasági formán túl szövetkezetté, ill. egyesüléssé is.
Beolvadásos különválás
Kizárt az átalakulás: • A tagok vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették • A társasággal szemben végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás van folyamatban • A társasággal szemben büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, ill. büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll
új!
+
+ Beolvadásos kiválás +
Átalakulás: 18
17
A jogutódlási eljárás rövid áttekintése
Faktoring
1/2.
Joggyakorlat (a korábbi Ptk. nem nevesíti, atipikus szerződés)
Kezdeményezi: ügyvezetés átalakulási terv, vagyonmérleg, vagyonleltár, létesítő okirat módosítás, egyesülési/szétválási szerz.) a vagyonmérleget/vagyonleltárt „külön” könyvvizsgálóval (+ FB-vel, ha van) ellenőriztetni kell.
Adós
lejárt követelés (alapjogviszony)
Harmadik személy (kötelezett)
Dönt: a legfőbb szerv legalább ¾-es szavazattöbbséggel (előkészületről majd az átalakulásról – akár egy ülésen is) értékesíti a követelést
behajtja
A Cégközlöny egymást követő 2 számában a döntést közzé kell tenni. Megváló tagok: aki a jogutód társaságnak nem kíván tagja lenni, erről írásban nyilatkoznia szükséges, tagsági jogviszonya az átalakulás/státuszváltás napjával szűnik meg, és a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint kell elszámolni velük (60 nap). (Az átalakulási/státuszváltási terv közlését követő 30 napon belül, de legkésőbb a „végszavazás” megkezdése előtt.) Hitelezői biztosíték kérhető, ha a követelés a közzétételt megelőzően keletkezett és az átalakulás/státuszváltás a követelés kielégítését veszélyezteti: a döntéskor a jogelődnek a saját tőke ½-nél magasabb összegű a köztartozása, és halasztást, fizetési könnyítést nem kapott; a döntéskor a hitelező egyébként nem rendelkezik az átalakuláshoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal; a társaság átalakulás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel indokolt a biztosítékadás. A kérelemről a társaság a határidő lejártát követő 8 napon belül dönt, elutasítást követő 8 napon belül bírói jogorvoslat kérhető, a bíróság 30 napon belül határoz – a biztosíték nem teljesítése bejegyzési akadály. Bejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleg készítendő (eltérés: + jegyzettőkén felüli vagyon, - tőkepótlás)
19
Követeléskezelő cég (faktor) Az új Ptk. szerint a faktoring a kölcsönszerződés egyik altípusa, így annak finanszírozási jellegét hangsúlyozza.
Adós
még nem esedékes követelés (alapjogviszony)
értékesíti a követelést
Harmadik személy (kötelezett) a faktor részére teljesít
ha a 3. személy esedékességkor nem teljesít, a faktort visszakereseti jog illeti meg az adóssal szemben, a faktor tehát (főszabályként) behajtási tevékenységet nem végez
Követeléskezelő cég (faktor) 20
2014.12.11.
Faktoring [6:405 - 408. §]
2/2 2/2.
Pénzügyi lízingszerződés
[Ptk. 409 – 415. §]
1/2.
Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles.
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint
A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésen alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
• ha a használat időtartama ennél rövidebb, a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
• a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve
A lízingbevevő jogai: birtokátruházástól használja a lízingtárgyat, szedi hasznait, viseli terheit, költségeit és a kárveszélyt A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha a lízingbevevő jogosult a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni.
A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a teljesítését.
Nyilvántartásba-vételi kötelezettség: a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét Ingatlan - az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg ill. a birtokátruházásig
Az adós köteles a faktortól kapott összeget+kamatot visszafizetni, a faktor a követelést visszaengedményezni az adósra. Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést.
Ingó dolog vagy jog - a megfelelő lajstromba ill. a hitelbiztosítéki nyilvántartásba
A szerződésre egyebekben a kölcsön szabályait kell megfelelően alkalmazni. 21
Pénzügyi lízingszerződés
[Ptk. 409 – 415. §]
Nyilvántartásba vétel hiányában a lízingbevevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személy • átruházással megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát, illetve a jogot; és • a lízingbevevő megszerzi a lízingbevevő által az ingó dolgon, illetve a jogon javára alapított zálogjogot
Bizalmi vagyonkezelés
2/2 2/2.
Szavatossági jogok érvényesítése megoszlik a lízingbeadó és a lízingbevevő között: A lízingbeadó terheli: jogszavatosság: szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a lízingtárgyon olyan joga, amely a lízingbevevőt a használatban korlátozza vagy a lízingtárgy használatát megakadályozza. kellékszavatosság a lízingtárgy hibája miatt csak akkor terheli, ha közreműködött a lízingtárgy kiválasztásában, vagy szavatossági jogairól a lízingbevevő hozzájárulása nélkül lemondott. A kellékszavatosság kötelezettjével szemben: • a kijavításra és a kicserélésre irányuló igényt a lízingbevevő a lízingbeadó képviselőjeként köteles érvényesíteni; • az árleszállításra és az elállásra vonatkozó igényt a lízingbeadó köteles érvényesíteni. A lízingbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbevevő a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; vagyoni helyzetének romlása, ill. fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű/szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot; szavatossági jogainak érvényesítésére irányuló kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget; az őt terhelő lízingdíj, költség/teher megfizetését elmulasztotta, és a lízingbeadó megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett. 23
[Ptk. 310 – 330. § ]
22
1/3.
Hárompólusú jogviszony: a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A szerződést írásba kell foglalni, de közokiratba foglalt visszavonhatatlan egyoldalú nyilatkozattal is alapítható. Kedvezményezett: • A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet/kedvezményezettek körét (név, feltételek, utalás) • Feljogosíthatja a vagyonkezelőt a kedvezményezett személyének kijelölésére, részesedésének meghatározására • A vagyonkezelő is lehet kedvezményezett, kizárólagos kedvezményezetté nevezése azonban semmis • A vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon részben vagy egészben rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre száll. Vagyonkezelő: • 1 vagy több természetes illetve jogi személy, • Üzletszerű folytatása hatósági engedély köteles (2014. évi XV. tv.), főtevékenysége a bizalmi vagyon kezelés • A vagyonrendelő és a vagyonkezelő ugyanaz a személy is lehet (közokiratba foglalás szükséges) • Díjazásra tarthat igényt Vagyonrendelő • Utasítási joga nincs, a vagyonkezelés korlátja: a kedvezményezett érdekeinek elsődlegessége • Tájékozódhat, ellenőrzési joga van • A jogviszony fokozott bizalmi jellege okán bármikor visszahívhatja a vagyonkezelőt, de köteles másikat jelölni (halála után a bíróság jelölhet másik vagyonkezelőt, ha a korábban kijelölt vagyonkezelő szerződést szeg.)
24
2014.12.11.
Bizalmi vagyonkezelés
[Ptk. 310 – 330. § ]
2/3.
Bizalmi vagyonkezelés
A szerződés központi eleme a vagyonrendelés: Pontosan meg kell jelölni a vagyonkezelésbe kerülő dolgokat, jogokat, követeléseket. A kezelésbe adott vagyon a vagyonkezelő tulajdonába megy át: birtokolja/ használja, hasznosítja/ rendelkezhet vele A vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól el kell különíteni, külön nyilvántartani (vélelem). A kezelt vagyon részét képezik a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, továbbá mindezek hasznai, akkor is, ha nem szerepelnek a nyilvántartásban. A kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának. A kedvezményezett hitelezői sem tarthatnak igényt a kezelt vagyonra, csak a kedvezményezett részére való kiadás után.
Köszönöm a figyelmet!
3/3 3/3.
Elszámolási kötelezettség a bizalmi vagyonkezelés megszűnésekor esetén a vagyonkezelőt elszámolási és tájékoztatási kötelezettség terheli. a vagyonkezelő az elszámolásig köteles megtenni a bizalmi vagyonkezelés tartalma szerint szükséges intézkedéseket. a kezelt vagyont a vagyonrendelő által kijelölt új vagyonkezelőnek, ilyen hiányában a vagyonrendelőnek köteles kiadni, kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségek a kezelt vagyon részeként háramlanak tovább.
Ha a vagyonkezelő jogosulatlanul ruház át harmadik személyre a kezelt vagyonhoz tartozó vagyontárgyat, a vagyonrendelő és a kedvezményezett jogosult azt visszakövetelni, ha a harmadik személy nem volt jóhiszemű vagy nem visszterhesen szerzett. A vagyonkezelő felelőssége A vagyonkezelő kötelezettségeinek megszegéséért a szerződésszegésért való kártérítési felelősség szabályai szerint felel. A vagyonkezelő a kezelt vagyonnal felel a vállalt kötelezettségek teljesítéséért. A vagyonkezelő saját vagyonával korlátlanul felel a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, ha azok a kezelt vagyonból nem elégíthetők ki, és a másik fél nem tudta és nem is kellett hogy tudja, hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein.
[Ptk. 310 – 330. § ]
A bizalmi vagyonkezelés megszűnése • a kezelt vagyon elfogy; • a vagyonkezelő a vagyonkezelést felmondja, a felmondást követő 3hónap elteltével; • a vagyonnak 3 hónapot meghaladóan nincs vagyonkezelője, a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában; • a vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, az ő halálának időpontjában • 50 év elteltével a határozatlan időtartamra vagy az 50 évnél hosszabb határozott időtartamra szóló is.
Egyebekben a bizalmi vagyonkezelésre a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
25
26
