Gazdasági körülmények, életmód, szokások 40% Genetikai adottságok 30% Környezeti tényezık Munkakörnyezeti ártalmak 20% Lakókörnyezeti ártalmak

1. Az egészség fogalom, és annak WHO- definíciója, a népegészségügyi jellemzık

legfontosabb

foglalkozási

ártalom,

munkaegészségügy

befolyásoló fokozott

és

a

tényezıi,

expozíció,

munkahigiénés

foglalkozási

foglalkozási prevenció

expozíció,

mérgezés,

a

meghatározói,

egymással való kapcsolat rendszere

Az egészség fogalmát tudományosan nem lehet definiálni, annak szubjektív volta miatt. Csak betegség, sérülés esetén lehet a hiányát érezni. WHO szerint: Az egészség a testi, szellemi/lelki, szociális jólét állapota, és nem a betegség hiánya! A népesség egészségi állapotának alakulásában nem az egészségügyi ellátás játszik fıszerepet. Nagy tömegek egészségügyi állapotának befolyásolásába a legdöntıbbek:




Gazdasági körülmények, életmód, szokások




Genetikai adottságok




Környezeti tényezık

40% 30%

♦ Munkakörnyezeti ártalmak 20% ♦ Lakókörnyezeti ártalmak




Egészségügyi ellátás

10%

A foglalkozási expozíció: A munkavállaló egészét (testét, lelkét, pszichéjét) a munkavégzéssel kapcsolatban a munkakörnyezetbıl érı fizikai, kémiai, mentális jellegő, közömbös, különleges, vagy nem különleges egészségkárosító ágensek, noxák, hatások együttese. Fokozott expozíció: A munkavállaló olyan jellegő és mértékő, a munkavégzéssel összefüggésben jelentkezı szervezeti állapot változást kiváltó hatás, amely valamilyen mérhetı mőködésbeli paraméterre vonatkozó, munkakörnyezeti egészségi kritériumot meghalad. Egy olyan hatás melynek még betegségre

1

jellemzı tünetei nincsenek, általában jelentıs panaszt nem okoz. Jelentısége, felhívja a figyelmet a munkahelyi ártalom tényére.

Foglalkozási ártalom: A munkafolyamatok és munkakörülmények olyan tartós behatás során jelentkezı következménye, amely a munkavállaló munkavégzı képessége, a saját, vagy a környezetében élık, utódaik egészségére múlékony, vagy vissza nem fordítható módon káros hatással van.

Foglalkozási mérgezés: olyan akut (rövid idejő), illetve krónikus kémiai eredető egészség károsodás, amely a munkavégzés során, vagy a munkahelyen tartózkodás során következik be.

A munkaegészségügy elsısorban a munkakörnyezeti károsító hatások, az egészségi állapotra kiemelten nagy kockázatot jelentı expozíciók kiiktatásával járulhat hozzá a távlati népegészségügyi mutatók javításához. Megelızés: Primer prevenció: A betegség elıfordulásának kizárását célozza meg. A megvalósítás módja:
A munkahelyi egészség károsító expozíciók kivédése, mérséklése
Megfelelı munkakörnyezet kialakítása
A fertızı források izolálása
A környezetszennyezés megakadályozása, csökkentése
A betegségekkel szembeni ellenálló képesség fokozása Secunder prevenció:
Fokozott

expozíciók

keresésére,

diagnosztizálására

törekszik

szőrıvizsgálatok segítségével.

Tercier prevenció:
A munkavégzı képesség viszonylagos helyreállítására, az egészségi állapot további romlásának megakadályozására törekszik.

2

2. A hazai népegészségügyi mutatók legfontosabb jellemzıi, mortalitási adataink az európai, világátlaghoz való viszonyulása, A legfontosabb megbetegedési és halálozási okok a munkaegészségügyi prevenció hatékonyság növelésének,

a

munka higiénés európai harmonizáció

megvalósításának várható eredménye.

A hazai népegészségügyi mutatók katasztrofálisak. Nem csak az európai, a világ átlag, hanem korábbi önmagunkhoz viszonyítva is. A várható élettartam európában és a világon mind a nık, mind a férfiak esetében folyamatosan növekszik. A magyar nık tekintetében visszafogottabb az emelkedés, a férfak körében pedig csökkenı tendencia valósul meg.

A legfontosabb megbetegedési, halálozási okok:
Szív és érrendszeri megbetegedések
Daganatos megbetegedések
Baleset, öngyilkosság, erıszakos események (a balesetek munkabiztonsági szakember hatókörébe tartozik)
Gyomor és bélrendszeri megbetegedések
Egyéb betegségek
Léguti megbetegedések A hazai halálozásnak nem az arányai, hanem a korspecifikus mortalitási mutatói az elszomorítóak, ezen kéne változtatni. Higiénie

Népegészségtan

Közegészségtan

Népegészségügy

Társadalom egészségtan Közegészségügy Társadalom eü.

- járványtan

- járványügy

- munkaegészségtan

- munkaegészségügy

- élelmezés, táplálkozás egészségtan

- élelmezés táplálkozás ügy

- környezet egészségtan

- környezet egészség ügy

3

Prevenció:
Primer: a betegségek, balesetek elıfordulásának kizárását célozza meg
Secunder: feladata a fokozott expozíciók keresése, diagnosztizálás szőrıvizsgálatok elvégzése, elemzése
Tercier

:

a

feladata

a

munkavégzı

képesség

viszonylagos

helyreállítása. Az európai harmonizáció várható következményei : A fentiekbıl következik: bla-bla

3. A munkakörnyezeti noxák (az egészségkárosító hatások együttese) népegészségügyi kihatásai, a munka higiénés strukturális lehetıségei, a munkáltató

és

a

munkavállaló

legfontosabb

kötelezettségei,

a

munkaegészségügyi biológiai monitorozás jelentısége.

A munkaegészségügy mindenek elıtt a munkakörnyezet károsító ágensek (hatások) kiküszöbölésével, mérséklésével, az egészségi állapotra kiemelten nagy kockázatot jelentı expozíciók kiiktatásával járulhat hozzá a népegészségügyi mutatók javításához. Természetesen ez csak hosszabb távon valósulhat meg elsısorban a primer prevenció alkalmazásával. A munkaegészségügy a munka higiéne gyakorlati megvalósulása. Ellenırzés, kikényszerítés eszközeivel. A munka higiénés prevenció strukturális lehetıségei: a munka higiéne gyakorlati megvalósulása során a foglalkozási ártalmak általános megelızési lehetıségei leg markánsabban a munkahely létesítése, átalakítása során történhet meg.
A létesítmény tervezésekor a szükséges odavonatkozó szabályzók betartása megtörténik –e.
Az

elkészülés

során

rendszeres

karbantartással

kell

a

megfelelı

tulajdonságokat fenn tartani.
Az elsısegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása minden esetben szükséges
A munkavállalók orvosi vizsgálatainak rendszeres elvégzésének biztosítása, foglalkozás egészségügyi orvos alkalmazása az elıírások szerint.

4

A munkáltatók munka higiénés kötelezettségei:


a munkahelyek megfelelı kialakítása,
a munkahelyi veszélyforrások jellegének, mértékének meghatározása,
havária terv kidolgozása,
mőszaki,

egészségvédelmi

berendezések

létesítése,

mőködésének

biztosítása,
szükséges kollektív védıeszközök használatának biztosítása,
szükséges egyéni védıeszközök használatának biztosítása, karbantartása, tisztántartása, rendeltetésszerő használatának oktatása, gyakoroltatása,
foglalkozási egészségügyi ellátás biztosítása,
szociális, higiénés létesítmények megfelelı állapotú biztosítása,
munkavédelmi, elsısegély nyújtási –képzés biztosítása,
munkaegészségügyi szabályok betartása, betartatása. A munkavállaló munka higiénés kötelezettségei:


a biztonságos munkavégzésre alkalmas egészségi állapotban való munkára jelentkezés, és munkavégzés,
a technológiai elıírások, fegyelem betartása,
a mőszaki egészségvédelmi berendezések mőködtetése,
a kollektív és egyéni védıfelszerelések elıírás szerinti használata,
a foglalkozás egészségügyi vizsgálatokon való részvétel, és a szükséges „minták” szolgáltatása,
az egészségügyi állapot változások jelzése az orvos felé,
munkavédelmi, elsısegély nyújtási képzésen való részvétel, gyakorlás, a megszerzett tudás alkalmazása.

A biológiai monitorozás jelentısége abban áll, hogy a betegség kialakulása elıtt, kezdetén a szervezetet ért különbözı hatásokra a szervezet biológiailag válaszol, ezek a válaszok mennyiségileg és minıségileg is jellemezhetık. Az értékelés következtében a betegség kialakulása elıtt, kezdetén nyílik mód a beavatkozásra.

5

4. A foglalkozás egészségügyi szolgálat a munkavállalókkal és a munka környezettel összefüggı tevékenysége, az ÁNTSZ –el való kapcsolata a munkahelyi rehabilitáció és egészség promóció lehetıségei

A foglalkozás egészség ügy a munkakörnyezet – munkavállaló kapcsolatát az emberi szervezet oldaláról közelíti meg. A munkavállalón, mint személyen keletkezett hatások vizsgálatára rendelkezett be, javasolhat, tanácsolhat. A munkavállalók 5060%-át éri el. A

munka

egészségügy

a

munkakörnyezet

specifikumai

felöl,

vizsgálja

a

munkavállaló és a munkakörnyezet kapcsolatát. A munkaegészségügyi kontrol kiterjed valamennyi munkahelyre. A foglalkozás egészségügyi szolgálat az elmúlt idıszakban jelentıs változáson ment keresztül. Az OMMF hatókörébe került. Mivel az ÁNTSZ csak státus helyeket adott át, így szakember hiány keletkezett. Ami a feladatok megoldására negatív hatással van. ÁNTSZ:
Fodor József országos közegészségügyi központ (OKK) -

Országos Munka higiénés és Foglalkozás egészségügyi Intézet (OMFI)

-

Országos Kémiai Biztonsági Intézet


Johan Béla Országos Epidemológiai (járványos betegség) központ (OEK)
Stb. -

Környezet, katasztrófa, sugár –védelem

A foglalkozás egészségügyi feladatkör preventív jellegő ellátás feladatai:
A munkavégzés egészségkárosító hatásainak veszélyforrásainak feltárása, a munkakörnyezet folyamatos ellenırzése,
a munkakörnyezeti megterhelés kiküszöbölésére való javaslattétel,
a munkavégzés sajátosságainak a munkavállalók képességeihez való alkalmassá tétele, a testi, szellemi, lelki egészségi jellemzıinek megfelelıen,
a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatos egészségi állapotváltozásainak ellenırzése, kivizsgálása, gondozása, rehabilitációja,
a munkavállalók elızetes idıszakos, esetenkénti, soron kívüli záró orvosi vizsgálatainak elvégzése, a szükséges szakmai vizsgálatok kezdeményezése
a védıfelszerelések kiválasztására irányuló szaktanácsadás

6


a

munkáltató

katasztrófa,

megelızı,

elhárító,

felszámoló

tervének

kidolgozásában való tevékeny részvétel,
az

egészség

promóció

megvalósítása

a

munkáltató,

munkavállalók

felvilágosítása, oktatása, tájékoztatása révén.

5. Az általános, és specifikus munka higiénés prevenció tételes lehetıségei az ÁNTSZ

munkaegészségügyi

feladatköre,

hatósági

eszköztára

a

munkaegészségügyi normatívák humán centrikus értékelése.

Az általános munkaegészségügyi megelızés lehetıségei:
A munkahely létesítése, átalakítása során,
a tervezés a jogszabályok betartásával történı ellenırzése,
rendszeres karbantartás, ellenırzése, megkövetelése,
az elsısegély nyújtás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése,
az orvosi vizsgálatok megszervezése, végrehajtása (elızetes idıszakos, esetenkénti, soron kívüli, záró).

Különösen hangsúlyos megelızı gondoskodást igényelnek mindazon munkahelyek amelyeknél a foglalkoztatottak egészségét a munkakörnyezeti tényezık, valamilyen egyedi módon veszélyeztetik. Ezen munkahelyeken kiemelt fontosságú valamennyi munkaegészségügyi - jogszabály, - szabvány, - szakhatósági elıírás, - szakmai elv érvényesítése. A sajátos munkaegészségügyi megelızés lehetıségei:
Helykijelölés: -

geológiai, hidrogeológiai, mikro meteorológiai szempontok

-

környezet szennyezési hatás, potenciális veszélyeztetés

-

lakókörnyezethez való viszony

-

energia, közüzemi ellátottság

-

közlekedés, szállítás kapcsolattartási lehetıségek

-

egészségügyi ellátás lehetıségei


Általános tervezés:
Speciális tervezés
Technológiai tervezés 7


Munkaegészségügyi szakhatósági konzultáció, engedélyezési eljárás
Kivitelezés
Munkahely mőködtetése
Munkavállalói attitőd helyes kialakítása
Munkaegészségügyi hatósági tevékenység -

Helykijelölés, szakkonzultáció, tervbírálat

-

vegyi anyagok minısítése

-

adminisztratív

teendık:

ellenırzés,

informálás,

meggyızés,

jegyzıkönyvezés, nyilvántartás -

mőszeres környezeti, expozíciós, szőrı és járványtani vizsgálatok

-

személyi expozíciós és biológiai vizsgálatok

-

fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés kivizsgálása

-

végrehajtást kikényszerítı eszközök 

pénzbírság



szabálysértési eljárás

A munkaegészségügyi normatívák humán centrikus értékelése: A munkahelyi egészségkárosító ágensek azonos idıpontban, az ugyanott munkát végzık szervezetére lényegileg azonos mértékben hatnak,de a különbözı munkavállalói szervezetekben nem váltanak ki azonos reakciót, sıt ugyanazon dolgozó szervezetére is lehet különbözı hatása más idıpontban ért ugyanolyan mértékő hatásnak. Az, hogy az ember milyen lelki, fiziológiai, immunológiai helyzetben van az adott pillanatban erısen befolyásolja a szervezet reakcióját. Az ember csak teljes egészében, a környezetével, való kapcsolatával egyetemében vizsgálható. (életmód, étkezési szokások, lakó körülmények, stb.)

8

6. A prevenciós intézkedések hatékony megvalósításának szempontjai, a munkakörnyezeti kóroki tényezık szervezettel kapcsolatba kerülésének lehetıségei, a xenobiotikumok fiziológiai jelentısége, a foglalkozási ártalmak kialakulásának folyamata.

Prevenció:
Primer: a betegségek, balesetek elıfordulásának kizárását célozza meg
Secunder: feladata a fokozott expozíciók keresése, diagnosztizálás szőrıvizsgálatok elvégzése, elemzése
Tercier

:

a

feladata

a

munkavégzı

képesség

viszonylagos

helyreállítása. A primer prevenció megvalósítása a munkahelyi egészségkárosító hatások, expozíciók kivédése, mőszaki szervezeti intézkedésekkel. Ezek hatékonysága függ a védelem minıségétıl, a munkavállalók attitődjétıl, magatartásától. Azok a munkakörnyezeti tényezıknek lehet valamilyen hatása az emberi szervezetre, amelyek kapcsolatba kerülnek vele, bejutnak oda, és ott változást képesek elıidézni. A

munkakörnyezeti

expozíciós

tényezık

szervezettel

kapcsolatba

kerülési

lehetıségei:
Szem: -

Szellemi, pszichés gravitációs elektrosztatikus hatás

-

Elektromágneses sugárzás az infravöröstıl az ultra ibolyáig

-

vegyi, biológiai, por, stb.


Fül: -

Szellemi, pszichés hatás (a zaj teljes sprektumában)

-

bárikus, vegyi, biológiai hatás


Egész test: -

Gravitációs, bárikus, klimatikus hatás elektromágneses, mikrohullámú, ionizáló sugárzás,

-

Fizikai munka, vibráció, infra, ultra hang,

-

Stb.

A munkakörnyezeti expozíciós ágensek szervezetbe jutásának megakadályozása
A károsító ágensek jelenlétének megszüntetésével 9


Technológiai tervezés, mőszaki egészségvédelem
Védıruházat, védıeszköz, személyi védıfelszerelés segítségével történhet. A xenobiotikumok (a szervezet számára idegen anyagok) szőkebb értelemben gáz, gız, aeroszol, por, halmazállapotú anyagok. Bejutás a szervezetbe: - belégzés, - bır felszín, - nyálkahártyán, keresztül, lenyelés útján. Távozás: vizelet, kilégezett levegı, széklet, izzadság, útján. A különbözı helyeken felszívódott anyagok a vérpályába jutnak, majd a vérbıl egyéb szövetekbe szervekbe kerülnek.(deszorbció) 31.ábra 58.oldal. A szervezet egészségét jellemzı dinamikus egyensúly fenntartása bonyolult egymással összefüggı folyamatok eredménye. A betegség – egészség közötti viadal eldöntése nem csak a munkavégzéssel kapcsolatos. A foglalkozási ártalmak kialakulásának folyamata: A foglalkozási ártalom a munkafolyamatok és körülmények olyan tartós behatása során jelentkezı következménye, amely a munkavállaló munkavégzı képességére, teljesítıképességére, a saját, vagy környezetében élık, utódaik egészségére múlékony, vagy vissza nem fordítható hatással van. Magába foglalja a foglalkozási betegség, foglalkozással összefüggı betegség és a foglalkozási mérgezés lehetıségeit. A foglalkozási ártalom kialakulása során kiemelt jelentıséggel bír a kóroki tényezı iránti szervezeti fogékonyság, hiszen ennek hiányában nem fejlıdhet ki a kóros elváltozás. A foglalkozási ártalom lehet: - a munkavállaló számára észrevétlenül meghúzódó, csak célzott szakvizsgálattal kimutatható elváltozás, - a munkavállaló által észlelhetı sajátos, vagy általános symtoma (tünet), vagy syndroma (tünetcsoport), illetve betegség. A kialakulás folyamata: A kóroki tényezık különbözı módokon a szervezetbe jutnak, ott kapcsolatba kerülnek a szervezettel, és ott fogékony szervezet esetén kifejtik hatásukat. Tünet, tünetcsoport, betegség kialakulása. Kezelés teljes gyógyulás, részleges gyógyulás, kóros állapot rehabilitáció. Az elemzések, és következtetések tanulságok levonása után prevenciós intézkedések.

10

7. A munkahigiénés prevenció komplexitására tekintettel vázolja az expozíciós hatások legalapvetıbb élettani következményeinek jellegét. A fiziológiai folyamatok expozíció mértékére kifejtett hatását, a biológiai, perszonális dózis jelentıségét a fiziológiai interakciós kapcsolatok lényegét.

A munkahelyi kóroki tényezık szervezetbe jutása, az ott kifejtett hatása, csak didaktikailag különíthetı el. A következmények helytıl, idıtıl, személytıl, állapottól függıen változhatnak. Ugyanazon személyre ható ugyan olyan mennyiségő és minıségő szervezetbe jutott xenobiotikum más idıben, más lelki, fizikai állapotban különbözı képen hathat. Az emberi szervezet mőködése alapvetıen sejtközi és sejten belüli folyamatokra vezethetı vissza. A szervezet energia igényének fedezete is anyagcsere folyamatok összessége. Ezen anyagcsere folyamatok, túlzó egyszerősítése: a szervezetbe a tápcsatornán keresztül bejutott anyagok elégetése. Ehhez szükséges: - a tápanyagfelvétel épsége, - a vérkeringés (mint szállító pálya) mőködése, - az oxigén leadás, felvétel megfelelı volta. Ebbıl következik, hogy bármely külsı hatás amely akár a - légutak szabad átjárhatóságát, - a légzı izmok, szív izom mőködését, - akár a vörösvértestek képzıdését, oxigén felvételét, leadását, - akár az intermedier anyagcsere reakcióit akadályozzák, blokkolják perceken belül súlyos egészségkárosodást, vagy halált okozhatnak. Az oxigén felvételt a munkakörnyezet, asfixiás (fulladást okozó, az oxigén légtérbıl való kiszorítása lévén), vagy toxikus (mérgezést okozó) módon akadályozhatja, vagy gátolhatja. A mérgezés a szervezetet különbözı úton terhelheti. Fulladást okoz az oxigén szállítás gátlása (szénmonoxid), vagy sejt oxigén anyagcsere folyamatának gátlása (hidrogén cianid sejt fulladás) szervezetbe kerülése is. Méreg anyag juthat a szervezetbe a belégzésen kívül is, a bırön, a nyálkahártyán, és a tápcsatornán keresztül is. A szervezet molekuláris egészsége megırzése nem csak a sejt építı köveinek (oxigén, víz, tápanyag ellátás) folyamatos megújítása, megırzése, hanem a dinamikus egyensúly fenntartása, a regulációs (szabályozó) folyamatok sértetlensége is.

11

Ilyenek:
A szénhidrogén anyagcsere, a vércukorszint állandóságának fenntartása,
zsírsav, és fehérje anyagcsere,
az ionháztartás szabályozásának megfelelısége,
a vérnyomás megfelelı szinten tartása A szervezetet érheti még:
a hormonális szabályozás károsodása,
idegrendszeri reguláció károsodása. Nem elég elégszer hangsúlyozni, hogy ugyan azon expozíciónak kitett munkavállalók között eltérı hatások alakulhatnak ki. Az eltérés perszonális (személyes) jellegő, illetve az egyén fizikai terhelésébıl következıen más-más lehet. A munkakörnyezet mindig többféle jelleggel egyidejőleg, és / vagy közel egyidejőleg, számos expozíciós ágenssel hat a munkatevékenységet végzıkre. Az interakciós hatások alatt az egyidejőleg, vagy közel egyidejőleg a szervezetet érı expozíciós tényezık , hatásainak az együttes expozíciós kombinációk általi módosulását, egymás hatásainak befolyásolását értjük. Ezek:
Ha az expozíciók nem hatnak egymásra akkor nincs interaktív hatás. Ekkor additív (összegzı) hatásról beszélünk.
Interaktív szinergizmus: a külön-külön bekerülı xenobiotikumok hatása együttesen nagyobb mérvő,
antagonista interakció: az egyik ágens a másik hatását csökkenti,
potencírozó szinergista interakció: az egyik xenobiotikum a másik hatását sokszorosra növeli,
generatív interakció: az egyik tényezı hatását a másik új tulajdonságokkal ruházza föl. A gyakorlatban a fentiek követhetetlen szövıdményei is elıfordulhatnak. Ezt erısíti, vagy gyengíti még az egyéni életvitel (táplálkozás, élvezeti szerek, az otthoni környezeti hatások, esetleg gyógyszerszedés) összessége. Az interakciók típusai: - kémiai – kémiai, fizikai – kémiai, fizikai – biológiai, biológiai – kémiai és ezek pszichés változatai.

12

8. A munkakörnyezeti egészséget károsító munkakörnyezeti kóroki tényezık megismerésének szubjektív, objektív lehetıségei, a munkaegészségügyi kockázatkezelés jelentısége, a perszonális rizikó sajátosságai, a technikai fejlıdés, modernizálódás munka higiénés követelményei.

A munka higiénés kockázat, és biztonság vizsgálat legfontosabb célkitőzése, olyan ismeretek megszerzése amelyekkel élve lehetségessé válik a munkakörnyezeti expozíciós hatások egészségkárosító sajátosságainak mérséklı, javító, kiküszöbölı intézkedések kimunkálása. I.

Az egészség kockázat elemzés folyamata: 1) Konkretizálás az elemzés célja, mit?, hol?, hogyan? keresünk. • mi a cél? - általános tájékozódás - részletes felmérés - biztonság növelése - stb • az elemzés tárgya: - teljes állomány - nem - munkaképesség - stb. • tartalom • térbeliség • idıbeliség • terjedelem 2) Információ győjtés az I. pontban foglaltakra irányuló munka higiénés információkra.

3) A kóroki tényezık feltárása. Célja az I. pontban foglaltakkal kapcsolatos valamennyi veszély, veszélyeztetés, veszélyes esemény felmérése. • Módszerei:

13

- a kórfolyamat kialakulása szerint: - közvetlen, - közvetett - az idıbeliség szerint: - elızetes, - utólagos - az események száma szerint – kauzisztikus (egyedi) – statisztikus (tömeges) - a megvalósítás szerint: - algoritmusos (megrendezett) – heurisztikus (találgatásos) • Eszközei: - Szubjektív: ♦ Dokumentumok,

szakirodalom,

szabványok,

jogszabályok ♦ információszerzés interjú, kérdıív ♦ a munkakörnyezet érzékszervi vizsgálata - Objektív: ♦ a munkakörnyezet mőszeres vizsgálata ♦ a munkakörnyezet numerikus elemzése ♦ a munkavállaló vizsgálata ♦ a munkakörnyezet, és a munkavégzı kapcsolat rendszerének vizsgálata ♦ logikai, statisztikai módszerek 4) Becslés II.

Értékelés

III.

Kezelés

IV.

Stratégia

Ugyan azon expozíciónak kitett munkavállalók között eltérı hatások alakulhatnak ki. Az eltérés perszonális (személyes) jellegő, illetve az egyén fizikai terhelésébıl következıen más-más lehet. Sıt ugyanazon személy ugyanazon mértékő, és minıségő expozícióra más idıpontban másképp reagálhat.

A modernizálódás munka higiénés követelményei: Nyilvánvaló,

hogy

minden

embert

érintı

természetes,

és

mesterséges

munkakörnyezeti expozíciós hatás nem esik át alapos hosszantartó kivizsgáláson,

14

így a hatása sem ismerhetı. Az, hogy a kemizáció, elektronikus szmog, az ionizáló sugárterhelés, a megnövekedett UV-terhelés, a biológiai kórokozók variabilitása, a környezeti allergének, a pszichoszomatikus környezet, amelyek sosem függetlenül hatnak az egyénre, és a populációra. Hanem egyidejőleg (szimultán), vagy egymást követıen (succedán), és ismeretlen interakcióban (kölcsönhatásban) egyenkénti sokszínőségben valósul meg hatásuk. A sok ismeretlen kimenetelő noxa között, logikailag is benne van az ártalom lehetısége. Ebbıl következik: ami ellen tudunk, védekezzünk elv! Tehát a munka higiénés orientáltságú hozzáállás szükséges. Nem a minden újtól való rettegés, hanem az indokolatlan mérvő, mérető, és jellegő expozíciós ágensek lehetıség szerinti elkerülése a primer prevenció eszközeivel.

9. A munkahelyek, munkakörnyezet általános, és speciális kialakítottságának követelményei, minimális kockázattal való mőködtetésének lehetıségei, az egészségkárosodás, és / vagy egészségkockázat kizárását, mérséklését eredményezı foglalkoztatási sajátosságok, a megfelelı munkavállalói magatartás

A munkahely jellege mesterséges, vagy természetes környezet, és melyik a domináns A foglalkozási ártalmak általános megelızési lehetıségei:
A munkahely létesítése, átalakítása alkalmával a tervezés és a megvalósítás során
A kedvezıen kialakított munkahely rendszeres karbantartása
Munkaegészségügyi ellenırzés, a feltárt hiányosságok kiküszöbölése
Az elsısegély nyújtás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése
Az elızetes, idıszakos, esetenkénti, soron kívüli, záró orvosi vizsgálatok megtartása, az orvos által javasolt intézkedések végrehajtása

Specifikus munkakörnyezet kialakítása:
0 típusú prevenció:

15

♦ helykijelölés: geológiai, hidrogeológiai, mikrobiológiai, megközelíthetıségi szempontok, ♦ védıtávolság tervezése, és betartása zaj, por, bőz, havária, stb ♦ lakókörnyezethez való viszony ♦ egészségügyi szakellátás idı, térbeli elérése
Tervezés: ♦ Talajszinthez képest való elhelyezés, ♦ Speciális épületszerkezeti anyagok alkalmazása ♦ Szükséges alapterület, belmagasság figyelembevétele ♦ Energia ellátás, főtés, klímatizálás, ♦ Víz ellátás, elvezetés ♦ Hulladék anyagkezelés ♦ Ergonómiai szempontok ♦ Légtechnikai rendszer ♦ Stb.
Speciális berendezések, anyagok
kollektív, egyéni védıfelszerelések
orvosi vizsgálatok megszervezése, végrehajtása, eredményeinek figyelembe vétele
foglalkoztatás korlátozása idıben, állapotban nık, terhesek, fiatalkorúak, stb. A megfelelı munkavállalói attitőd, magatartás:


A munkavégzésre alkalmas egészségi állapot fenntartása,
a technológiai, utasítások, fegyelem betartása,
a munkabiztonsági, munkaegészségügyi elıírások követése,
az egészségügyi vizsgálatokon való részvétel,
az egészségváltozás jelentése a foglalkozás egészségügyi orvosnak,
a munkavédelmi, elsısegélynyújtói továbbképzéseken való részvétel, az ott tanultak gyakorlati megvalósítása,
a kollektív, és egyéni védıeszközök használata,
egészséges életvitel folytatása
az egészségre káros szokások kerülése

16


stb. Egy

mondattal,

a

munkahigiénés

és

munkabiztonsági

tudatos

magatartás

elsajátítása, megvalósítása.

10. Az egyéni védıeszközök fıbb jellemzıi, minısítésükkel, elrendelésükkel, alkalmazhatóságukkal, ellenırzésükkel, kapcsolatos követelmények, az igénybevétel korlátai Vannak olyan munkakörnyezeti sajátosságok, amelyek veszélyei, ártalmai, kollektív

védelemmel

(mőszaki

megoldásokkal,

munkaszervezési

intézkedésekkel) nem, vagy aránytalan ráfordítással oldhatók meg. Illetve a kollektív védelem elemei nem nyújtanak megfelelı mértéket. Ilyenkor szükséges személyi védıeszközökrıl gondoskodni.

Az egyéni védıeszköznek nem elég

rendelkezésre állni, hanem gondoskodni kell azok szakszerő használatának oktatásáról, a használat begyakorlásáról. Az egyéni védıeszközök nem az elvárható mőszaki megoldások helyett, hanem azok egyidejő mőködése mellett, a védelmi

szükségesség

kiterjesztése,

az

esetleges

üzemzavarok

során

kialakulható rendkívüli körülményekre felkészülvén alkalmazhatóak. Az egyéni védıeszköz mőködése:
A veszély, egészségártalom elfogadható mértékőre való csökkentése, a veszélytartalom teljes mérvő megelızése révén. A védıruházat, és egyéni védıeszköz tervezésének, konstrukciójának meg kell felelni a vonatkozó:
Egészségvédelmi, és biztonsági követelményeknek, úgy kell alkalmasnak lenniük a tervezett kockázat kivédésére, hogy annak mértékét ne növeljék.
Meg kell felelni a munkahelyi munkavégzési körülményeknek.
a viselı személy alkati tulajdonságainak,
az egészségügyi és ergonómiai követelményeknek.
Az

egyidejőleg

többféle

kockázattal

szemben

alkalmazandó

védıeszközöknek egymással harmonizálniuk kell.
Szakszerő használati idı meghatározással kell rendelkezniük.
Kellı számú tartaléknak rendelkezésre kell állnia.
Munkáltatói kötelezettség: ♦ Az

egyéni

védıeszközök

rendelkezésre

bocsátása,

cseréje,

karbantartása, használati ismertetés, begyakoroltatás, oktatás. 17


Munkavállalói kötelezettség: ♦ Folyamatos szakszerő viselés, tisztántartás, meghibásodás jelzése. Az egyéni védıeszközök minısítését a Munkavédelmi Törvény, valamint 2/1995 MüM. rendelet írja elı. Csak az használható, amin a meghatározott jelzések szerepelnek. (53. Ábra) Eu jelek, Mo. jelzés: felsı téglalap a védıeszköz minısítıjének neve, alatta téglalap a védıeszköz típus száma, alatta félkör OMMF azonosító jele. A jel méretei is adottak ezt arányosan lehet transzformálni. A fentieken kívül fontos jogszabályok: 65/1999 EüM rendelet, 89/656 EU irányelv harmonizálása. Egyéni védıeszközök juttatásának belsı rendje MvT. 56§ Az egyéni védıeszközök használat minimális biztonsági és egészségvédelmi követelménye 65/1995 EüM rendelet.

Az egyéni védıeszközök használatának megállapítása:
Kockázat jellegének, mértékének meghatározása
Védıeszköz kiválasztása Egyéni védıeszközöket kell biztosítani a szervezett munkavégzésben résztvevıkön kívül:
A szervezett társadalmi munkát végzıknek (?)
A szervezett szakmai továbbképzésen lévıknek
A szervezett szaktanfolyamon résztvevıknek
A kisegítı alkalmi munkát végzıknek
Az ellenırzést végzıknek, a szervezett látogatóknak Az egyéni védıeszköz használatának munkáltatói ellenırzése:
A munkavállaló alkalmas e a védıeszköz használatára
Az egyéni védıeszköz alkalmas e a használatra ♦ Azonosítható - e ♦ A védelmi szint megfelelı – e ♦ Az idıszakos vizsgálat lezajlott – e ♦ A tisztítás gyakorisága szakszerősége ♦ Bánásmód tárolás karbantartás javítás megfelelı - e

18

11. A megterhelés, és igénybevétel munkafiziológiai jelentısége, a fiatalkorúak a nık, a terhes nık az idıskorúak, a korlátozott munkavégzı képességőek foglalkoztathatósági sajátossága.

Megterhelés alatt a munkakörnyezet különbözı, jól definiálható, mérhetı, a munkavállaló szervezetével kapcsolatba kerülı expozíciós hatásainak összességét értjük. A megterhelés jellege: - pszichés, - információ hiány, többlet, - mozgásszervi, klimatikus, - vegyi, - biológiai, - stb. Igénybevétel: a megterhelések következtében az érintett egyén szervezetében kialakult változások összességét értjük. Ugyanazon megterhelés minden munkavállalóban más – más mértékő, jellegő igénybevételt generál. Sıt ugyanazon személyt más idıpontban ugyan azon minıségő és mennyiségő megterhelés ér, más lehet az okozott igénybevétel. A megterhelés jellege, az emberrel kapcsolatba kerülı környezet hat a munkavállaló szervezetére ez különbözı igénybevételt eredményez. Az optimális terhelés, a túlterhelés, és az alulterhelés is az egészség potenciális károsodásához vezethet. Az igénybevétel komplexitásához tartozik a munkakörnyezeten kívüli megterhelések skálája is. Az igénybevétel fiziológiai paraméterei egyéni sajátosságokat mutatnak, ha nem extrém jellegőek, hosszabb távon krónikus elváltozásokat, megbetegedéseket okozhatnak. A kevésbé terhelhetı személyek, akik koruk, nemük, egészségi állapotuk, stb. miatt kisebb, idınként meghatározott fokú megterhelésnek lehet csak kitenni. Így az igénybevételük nem éri el a károsodás mértékét.

19

12. A szellemi, a könnyő, a közepesen nehéz munkavégzés higiénés, munkafiziológiai sajátosságai, a személyes expozíció mértékét befolyásoló jellemzıi,

a

munkahelyi

klimatikus

terhelések,

ártalmak

és

azok

prevenciójának lehetıségei.

A 11-es tételt fogalmak miatt el lehet mondani. A túlnyomóan szellemi igénybevétellel együtt járó munkavégzés is megfelelı munkakörnyezetet igényel, az eredményes munkavégzés érdekében. Vagyis megfelelı ergonómiai, klimatikus, megvilágítási paraméterek szükségesek. A szellemi megterhelés, önmagában is különbözı intenzitású, de együtt járhat egyéb expozíciós ágenssel. Számos szellemi munka nagyfokú koncentrációt, és egyidejőleg figyelem megosztást igényel. A szellemi tevékenység is biokémiai energiát igényel. Az egészséges táplálék komponens arány betartása fontos. Az agyszövet fogyasztja az egész test oxigén szükségletének 20%-át. Percenként 20 nál kevesebb elemi logikai döntés => monotónia 20-40 optimális, 60 fölött túlterhelést eredményez. A szellemi túlterhelés 3 percen belül a teljesítmény zuhanásszerő csökkenéséhez vezet. Majd csak több órát követıen stabilizálódik. A szellemi tevékenység munka higiénés vonzatú megterhelései:
Monoton testhelyzetek,
mozgás szegénység. Ezek a megterhelések nem csak mozgásszervi elváltozásokat okozhatnak, hanem zsigeri, és egyéb vegetatív funkciók zavarát válthatják ki. A szellemi tevékenység primer prevenciói:
kedvezıen kialakított, karbantartott munkakörnyezet,
egyénre szabott optimális megterhelés,
a

mozgás

szegénység,

monotonitást

oldó

munkaszervezési

intézkedések
kompenzációs fizikai mozgással töltött rekreáció. A jelentıs fizikai erıkifejtéssel járó munkák arány a technikai fejlıdéssel csökken. Mégis vannak olyan munkafolyamatok, ahol nem küszöbölhetı ki. A fizikai munkavégzés mögött izommunka húzódik. A biológiai energia forrása a tápanyag komponensekbıl, az intermedier sejt anyagcsere folyamatokban képzıdı ATP, CrP. 20

Az izommunka döntıen oxidatív anyagcsere úton fedezhetı. Az oxigénadóság regenerálódási

ideje

meghaladja

a

munkaidı

hosszát.

Az

izommunka

természetszerő velejárója a szervezet fokozott oxigén igénye, ami pulzusszám , légzés funkció, ventillációnövekedéssel jár. Ezért kiemelten fontos a munkakörnyezet gáz, gız, por, stb. szervezetbe kerülése elleni védelem, a levegı oxigén arányának fenntartása. A fizikai munkavégzés primer prevenciója:
A nehéz munka gépesítése,
szakaszos megterhelés,
az intenzív munkavégzı periódus után 150% pihenı idı beiktatása,
a nehézségi fokozathoz illeszthetı oxigén ellátás biztosítása,
a monoton megterhelés kiküszöbölése, oldása,
az orvosi alkalmassági vizsgálatok megállapításainak tiszteletben tartása,
könnyen emészthetı kalória dús táplálkozás,
a munkavégzéshez szükséges kondíció fenntartása Ugyanazon megterhelés minden munkavállalóban más – más mértékő, jellegő igénybevételt generál. Sıt ugyanazon személyt más idıpontban ugyan azon minıségő, mennyiségő megterhelés ér, más lehet az okozott igénybevétel. Az ember szervezete struktúrájában a különbözı állapotjelzık periodikusan változnak. Ezen változások fizikai és szellemi képességeik elérését is maga után vonják. Az érzelmi változások is befolyásolják a teljesítıképességet. Ennek az úgy nevezett biológiai ritmicitásnak szerepe van a foglalkozási ártalmak kifejlıdésében is. Ez a biológiai ritmus emberenként rendkívül különbözıséget mutat. A szellemi, fizikai munkatevékenységre ható tényezık:
biológiai ritmicitás, szezonális ritmicitás (tavasz, nyár, stb.),
egészségi állapot,
kondicionáltság, edzettség,
emocionális , érzelmi állapot,
motiváció,
meteorológia,
társadalmi, politikai, szociális, stb. tényezık. A munkahelyi klimatikus terhelések: A munkahelyi klimatikus expozíciós hatások befolyásolják a szervezet fizikai és pszichikai teljesítı képességét, extrém esetben akár az életet is veszélyeztetik. A 21

szervezet hı megosztásának fenntartásában a hımérsékleti egyensúly kiemelkedı jelentıségő. Optimális esetben a biokémiai és hıtermelés egyensúlyba van a belsı és külsı energiafogyasztással és a hı forgalommal, miközben a testhımérséklet a megfelelı marad. Alapanyagcsere szinten a szervezet energia fogyasztásának 97% a hıtermelésre fordítódik. A szervezetet a hıegyensúly felbomlása két irányból fenyegeti, lehőlés, túlmelegedés. A szervezet védekezése a hideghatással szemben: Akaratlan izommozgás => didergés, a bır alatti izmok reflexes összehúzódása => libabır, védekezik. A test 35-34 Celsius fok hımérsékletig az izomremegés fokozódik, 31 Celsius fok elérésekor eszméletvesztés, 30 Celsius foknál narkotikus bódulat 28-25 Celsius halál. A hideg hatás következményei a fent említetten kívül:
súlyos vérkeringési zavarok,
súlyos allergiás reakció,
viszketı bırkiütés,
gége ödéma. A szervezet védekezése a meleghatással szemben:
hı mennyiségleadás ♦ hıvezetéssel, kondukció, ♦ hı áramlással, konvekció, ♦ hısugárzással radiáció ♦ víz párologtatás, (izzadás), evaporáció
43 Celsius testhımérséklet esetén a perifériás vérkeringés összeomlik => hı ájulás => hı guta. A munkakörnyezeti klimatikus körülmények: Száraz léghımérséklet, nedves léghımérséklet, => effektív léghımérséklet, glóbusz léghımérséklet, légsebesség. A hideg és meleg klíma okozta ártalmakat, elkülöníthetjük a rövid és hosszabb, expanziós idı akut és krónikus jellegő tüneteire. Az alokális (helyi), szisztémás (egész testre ható) expozíció elleni prevenciós lehetıségek:
megfelelı védı ruházat,
egyéni védıeszközök

22


speciális munka eszközök , manipulátorok alkalmazása (nem kell a térbe tartózkodni)
főtés, klímatechnika, huzat mentes szellızés
védı ital, munkaszervezési intézkedések, tevékenységi szünet, hideghez való edzés A lokális meleg ellen:
technológia módosítással,
„fekete meleg” tárgyak, anyagok elhatárolásával, feliratozásával,
egyéni védıeszközökkel A szisztémás meleg ellen:
a technológia lehetséges megváltoztatásával,
mőszaki intézkedésekkel, ♦ hıszigetelés, izolálás, sugárzásárnyékolás, stb.,
munkaszervezéssel, o pihenıidık beiktatása normál helyiségben, nehéz fizikai munka kiváltásával,
általános helyi szellızéssel, klímatizálással,
kollektív védıeszközök alkalmazásával (lánc függöny, víz függöny)
lokális hőtés, egyéni védıfelszerelés,
folyadék, só veszteség pótlása,
akklimatizálódás,
elızetes orvosi vizsgálat figyelembevétele 13. Az egyoldalú megterhelés az alul és túl terhelés foglalkozási ártalmai és azok prevenciós lehetıségei, az ergonómia munka higiénés szerepköre, a pszichoszociális kóroki tényezık jelentısége.

Megterhelés alatt a munkakörnyezet különbözı, jól definiálható, mérhetı, a munkavállaló szervezetével kapcsolatba kerülı expozíciós hatásainak összességét értjük. A megterhelés jellege: - pszichés, - információ hiány, többlet, - mozgásszervi, klimatikus, - vegyi, - biológiai, - stb. Igénybevétel: a megterhelések következtében az érintett egyén szervezetében kialakult változások összességét értjük. 23

Ugyanazon megterhelés minden munkavállalóban más – más mértékő, jellegő igénybevételt generál. Sıt ugyanazon személyt más idıpontban ugyan azon minıségő és mennyiségő megterhelés ér, más lehet az okozott igénybevétel. A megterhelés jellege, az emberrel kapcsolatba kerülı környezet hat a munkavállaló szervezetére ez különbözı igénybevételt eredményez. Az optimális terhelés, a túlterhelés, és az alulterhelés is az egészség potenciális károsodásához vezethet. Az igénybevétel komplexitásához tartozik a munkakörnyezeten kívüli megterhelések skálája is. Az igénybevétel fiziológiai paraméterei egyéni sajátosságokat mutatnak, ha nem extrém jellegőek, hosszabb távon krónikus elváltozásokat, megbetegedéseket okozhatnak. Nincs olyan tevékenység, amely a mozgásszervek valamelyik részét ne venné igénybe, akár alulterhelés (inaktivitás), akár túlterhelés (intenzív megerıltetés), valamint nem természetes tartásban történı igénybevétel (kényszertartás), akár monoton egyoldalú igénybevétel révén. A mozgásszervek a csontrendszer és a hozzájuk tartozó izomzat. A rájuk ható ártalmak, ha dinamikusan lépnek fel, akut ártalmakat okoznak (csonttörés, rándulás, stb.). Ha rendszeresen monoton terheltek, akkor szubakut, illetve krónikus elváltozásokat generálnak (izom, ízületi fájdalom, ízületi, ínhüvely gyulladás, gerincferdülés, stb.). A mozgásszervi megterhelések szinergista (egymás hatását fokozó) kapcsolatba vannak a munkakörnyezet bizonyos (hideg, párás nedves, huzat, vibráció) klimatikus és egyéb expozíciós ágensekkel. A mozgásszervi foglalkozási ártalmak megelızése: Primer prevenció:
A nehéz fizikai munka, gépesítéssel való kiváltása, mérséklése
A kényszertartás, monotónia ergonómiai könnyítése
Munkaszervezési intézkedések: pihenı idı, torna
A dinamikus fizikális terhelések megelızése
Célszerő megvilágítás, megfelelı lábbeli
Egyéni védıeszközök
Helyes munkavégzési módszerek
Kiegészítı rekreációs lehetıség
Az orvosi vizsgálatok érvényesítése, helyes táplálkozás 24

Az ergonómiai szempontok, nem a totális tehermentesítést, hanem az optimális fiziológiai megterhelést elérését célozzák.

Secunder prevenció:
Kontrolált gyógytorna,
Akut és krónikus sérülések ellátása Tercier prevenció:
Rehabilitáció
Új munkakör A pszichoszociális hatások egyrészt a munkakörnyezet fizikai, kémiai, biológiai ágensei melyek a szemen, fülön, légutakon (bőz) keresztül, hatnak az emberre. A munkakörnyezet veszélyessége, a munkavégzés ideje (folyamatos mőszak, éjjeles munkavégzés). A munkavégzés során jelentkezı pszichés alul, vagy túlterhelés, a munkahelyi légkör. Másrészt a munkavállaló magán életbeli életvitele, a munkaidın kívül ért hatások, egészségügyi állapot, stb. összességének komplex hatása. Mindez szinergista kapcsolatban van a tétel elején tárgyalt megterhelésekkel. Primer prevenció:
Kedvezıen kialakított munkakörnyezet,
egyénre szabott optimális megterhelés,
munkaszervezési intézkedések,
tervezett rekreáció 14. A változó nyomású körülmények közötti munkavégzés veszélyei a keszonártalom prevenciójának sajátosságai

Megterhelés alatt a munkakörnyezet különbözı, jól definiálható, mérhetı, a munkavállaló szervezetével kapcsolatba kerülı expozíciós hatásainak összességét értjük. A megterhelés jellege: - pszichés, - információ hiány, többlet, - mozgásszervi, klimatikus, - vegyi, - biológiai, - stb. Igénybevétel: a megterhelések következtében az érintett egyén szervezetében kialakult változások összességét értjük. Ugyanazon megterhelés minden munkavállalóban más – más mértékő, jellegő igénybevételt generál. Sıt ugyanazon személyt más idıpontban ugyan azon minıségő és mennyiségő megterhelés ér, más lehet az okozott igénybevétel. 25

A megterhelés jellege, az emberrel kapcsolatba kerülı környezet hat a munkavállaló szervezetére ez különbözı igénybevételt eredményez. Az optimális terhelés, a túlterhelés, és az alulterhelés is az egészség potenciális károsodásához vezethet. Az igénybevétel komplexitásához tartozik a munkakörnyezeten kívüli megterhelések skálája is. Az igénybevétel fiziológiai paraméterei egyéni sajátosságokat mutatnak, ha nem extrém jellegőek, hosszabb távon krónikus elváltozásokat, megbetegedéseket okozhatnak. Az emberi szervezetre nehezedı magas légköri nyomás un. Keszon betegséget okoz. Az elváltozások a munkahely elhagyásakor alakulhatnak ki. Akkor, ha a kizsilipelés (a magas nyomás hirtelen megszüntetése) túl gyorsan történik. A nitrogén gáz oldódása a vérben, szövetekben, zsírokban,(idegrendszer, csontvelı), kizsilipelésnél felszabadul, az elszállítás lassabb, mint a felszabadulás ennek következtében buborékok alakulnak ki a vérben, ami akadályozza a véráramlást, vénás hajszálerek, elzáródását okozhatja. Betegségei:
Barotrauma dobhártya beszakadás,
heveny keszonbetegség, 1-2 óra, 1-2 nap múlva jelentkezik, az érelzáródás helye szerinti tünetekkel,
idült keszonbetegség: a) idegrendszeri, zavarok, b) csontszerkezeti elváltozás Primer prevenció:
Mőszaki technológiai feltételek következetes megvalósítása, betartása,
Rendkívül szigorú elızetes, idıszakos orvosi alkalmassági vizsgálat Nem dolgozhatnak: •

Szív,

érrendszeri,

idegrendszeri

megbetegedésben szenvedık, •

közép, belsı fülgyulladásban szenvedık,

•

fül mőtéten átesettek,

•

cukorbetegek, vérzékenyek,

•

heveny betegségben szenvedık


Oktatás, felvilágosítás

26

görcsökkel

járó

15. A

nem

ionizáló

kapcsolatos

sugárzások

foglalkozási

munka ártalmak

higiénés

jelentısége,

prevenciója,

a

a

velük

monitoros

munkakörnyezet egészség védelmi specifikációi.

Megterhelés alatt a munkakörnyezet különbözı, jól definiálható, mérhetı, a munkavállaló szervezetével kapcsolatba kerülı expozíciós hatásainak összességét értjük. A megterhelés jellege: - pszichés, - információ hiány, többlet, - mozgásszervi, klimatikus, - vegyi, - biológiai, - stb. Igénybevétel: a megterhelések következtében az érintett egyén szervezetében kialakult változások összességét értjük. Ugyanazon megterhelés minden munkavállalóban más – más mértékő, jellegő igénybevételt generál. Sıt ugyanazon személyt más idıpontban ugyan azon minıségő és mennyiségő megterhelés ér, más lehet az okozott igénybevétel. A megterhelés jellege, az emberrel kapcsolatba kerülı környezet hat a munkavállaló szervezetére ez különbözı igénybevételt eredményez. Az optimális terhelés, a túlterhelés, és az alulterhelés is az egészség potenciális károsodásához vezethet. Az igénybevétel komplexitásához tartozik a munkakörnyezeten kívüli megterhelések skálája is. Az igénybevétel fiziológiai paraméterei egyéni sajátosságokat mutatnak, ha nem extrém jellegőek, hosszabb távon krónikus elváltozásokat, megbetegedéseket okozhatnak. A sugárbiológia a sugárzásokat ionizáló és nem ionizáló sugárzásokra osztja. Nem ionizáló sugárzás: rádió, mikrohullámú, infravörös, látható fény, ultraibolya, sugárzás. Az anyagon áthaladva, elnyelıdve azt nem bontja ionokra. A nem ionizáló sugárzások nagy hullámhosszúságú kevés energia tartalmú sugárzások. A nem ionizáló sugárzás okozta megbetegedések számos formájával találkozunk
Ultraibolya

sugárzás

=>

baktériumok

elpusztítására,

fluoreszencia

elıállítására használják. Megtalálható minden olyan munkahelyen, ahol 2000 Celsius fok fölötti, hımérséklető anyag van jelen. 

Biológiai hatása: nem hatol át a bırön, annak a felszínén barnulást, pírt, égést okoz. Szembe vakságot okozó szürke hályog keletkezhet.

27



Hosszú távú hatása: a bır elöregedése, esetleg daganatos megbetegedése, a szembe vakságot okozó szürke hályog keletkezhet.

Megelızés: 

A sugárforrás és a dolgozó közötti távolság növelése,



a bır eltakarása,



UV szőrös szemüveg


Infravörös sugárzás => magas hımérséklető anyagok bocsájtják ki, megtalálható minden olyan munkahelyen, ahol 500 Celsius fölötti anyag van jelen. Az infravörös sugarak a bırben, a szemben elnyelıdnek, miközben helyi felmelegedést okoznak. Intenzív expozíció esetén égés (megfızıdés) is bekövetkezhet. A szemben ez a típusú sugárzás is szürke hályogot okozhat, hosszú idejő expozíció esetén.

Megelızés: 

hatásos árnyékolás,



megfelelı védıszemüveg


Látható fény: A látószervre való hatása a megvilágítás jellemzıitıl, a fényerısségtıl,

a

kontrasztosságtól,

a

káprázástól,

a

térbeli

egyenletességtıl függ. A fentiektıl függıen a szem kifáradása következhet be. Amely égı érzés, könnyezés, szédülés, fejfájás tünetekkel jár. Ami a koncentráló képesség, és a munkateljesítmény csökkenéséhez vezet.

Megelızés: A munka jellegének, fajtájának megfelelı fajtájú és erısségő

fényforrás

kiválasztása,

szakszerő

elhelyezése,

és

folyamatos karbantartása. Szabadban végzett munkánál napfény (UV) védı szemüveg.


Lézersugárzás:

=>

jól

irányítható,

kisterületre

koncentrálható

monokromatikus (egyszínő), koherens (összefüggı), fénynyaláb, ami igen magas

energiatartalmú

lehet.

Az

ipari

mikro

technológiákban,

mikroelektronikában, és az orvosi gyakorlatban használják. 28

a



Biológiai hatása függ a hullámhossztól, a sugár intenzitásától, valamint az állandóság  pulzálás lététıl. Legnagyobb veszély a szem ideghártyájának sérülése, a látás elvesztése.

Megelızés: •

megfelelı mőszaki védelem,

•

a munkabiztonsági elıírások betartása.


Az elektromágneses hullámok, rádió, és mikrohullámok: Radarok, adótornyok, mikrohullámú berendezések bocsájtják ki. 

Biológiai

hatás

nagy

elektromágneses

térerısség

hatására

idegrendszeri, keringési zavarok léphetnek fel.

Megelızés: •

Mőszaki védelem, a sugárforrás és / vagy a munkahely árnyékolása,

•

Egyéni védelem, elektromos szigeteléső ruha és szemüveg,

•

Az expozícióban eltöltött munka idejét szabvány korlátozza.

16. Az ionizáló sugárzások munka higiénés jelentısége és a velük kapcsolatos foglalkozási ártalmak prevenciója. Megterhelés alatt a munkakörnyezet különbözı, jól definiálható, mérhetı, a munkavállaló szervezetével kapcsolatba kerülı expozíciós hatásainak összességét értjük. A megterhelés jellege: - pszichés, - információ hiány, többlet, - mozgásszervi, klimatikus, - vegyi, - biológiai, - stb. Igénybevétel: a megterhelések következtében az érintett egyén szervezetében kialakult változások összességét értjük. Ugyanazon megterhelés minden munkavállalóban más – más mértékő, jellegő igénybevételt generál. Sıt ugyanazon személyt más idıpontban ugyan azon minıségő és mennyiségő megterhelés ér, más lehet az okozott igénybevétel. A megterhelés jellege, az emberrel kapcsolatba kerülı környezet hat a munkavállaló szervezetére ez különbözı igénybevételt eredményez. Az optimális terhelés, a

29

túlterhelés, és az alulterhelés is az egészség potenciális károsodásához vezethet. Az igénybevétel komplexitásához tartozik a munkakörnyezeten kívüli megterhelések skálája is. Az igénybevétel fiziológiai paraméterei egyéni sajátosságokat mutatnak, ha nem extrém jellegőek, hosszabb távon krónikus elváltozásokat, megbetegedéseket okozhatnak. A sugárbiológia a sugárzásokat ionizáló és nem ionizáló sugárzásokra osztja.
Ionizáló sugárzás: röntgen, alfa, béta, gamma, neutron, sugárzás lényege, hogy az anyagon áthaladva a semleges atomokat ionokra bontja. Az élı szervezetben az ionizáló sugárzásnak, csak az a hányada fejt ki biológiai hatást, amely elnyelıdik. A hatás mértékét a sugártípus ionizációs képessége, és az érintett szövet sugárérzékenysége befolyásolja. A szövetek

érzékenysége

a

szövetalkotó

sejtek

újra

képzıdésének

gyorsaságától függ. Ezért igen érzékenyek: az ivarmirigyek, az emlı, a csontvelı, a pajzsmirigy, stb. Biológiai hatás => a dózis alapján: •

Determinisztikushatás a küszöb dózis alatt nincs, felette a dózis nagyságával

arányosan

nı

az

elváltozás

kialakulásának

gyorsasága, és rosszabbodik a kimenetele. Akut sugár ártalmak. •

Sztochasztikus hatás statisztikus valószínőség szerinti elıfordulás. Nincs küszöb dózis, az erısség nem befolyásolja a hatás kialakulásának gyorsaságát, és súlyosságát. Vagy létre jön az elváltozás, (daganatok képzıdése) vagy nem.

Akut sugárártalmak: a sugárbetegség lefolyásának szakaszai •

Kezdeti állapot => néhány óra, 1-2 nap

•

Lappangási állapot 1-3 hétig tünetmentes idıszak

•

Maga a betegség. A betegségre jellemzı tünetek az elsısorban érintett szervek csontvelı, idegrendszer, vékonybélben jelentkeznek. o Csontvelı:

károsodása

károsodásához

vezet.

a A

vérben

vérsejtek

keringı funkciójának

vértestek kiesése

következtében fertızések, vérzések, vérszegénység léphet fel. A vérsejtek hiánya halálhoz vezethet.

30

o Vékonybélrendszer károsodása a nyálkahártya sejtjeinek a pusztulásához

vezet.

Fekélyek

képzıdését

okozhatja.

A

hámhiányon keresztül baktériumok, endotoxinok szívódhatnak fel, ennek és a folyadékvesztésnek a hatása sokkos állapothoz, halálhoz vezethet. o A központi idegrendszer károsodása esetén a halál beáll Késıi sugárártalmak: hónapok, évek múlva alakulhatnak, alakulnak ki. o A bır sugár égése, vagy hosszú idın keresztüli küszöb dózis alatti terhelés esetén a bır száraz, szırtelen, elvékonyodik, kifekélyesedik, értágulatok keletkeznek, festék pigmentáció, hámsejt daganatok alakulhatnak ki. o Szemlencse hályog kialakulása o Magzatot érı sugárzás => fejlıdési rendellenesség o Ivarmirigyeket

érı

sugárzás

=> menstruáció

elmaradása,

sterilitás o Rosszindulatú daganatok a sugárfertızés után 5-20 évvel o Genetikai

örökletes

ártalmak,

kromoszóma

mutációk

rendellenességek, anyagcsere betegségek, csak becsülni lehet. •

Lábadozás. A teljes gyógyulás lehetısége az elszenvedett sugár károsodás mértékétıl függ.

Megelızés: o A munkaidı korlátozása (dózis korlát) o Mőszaki védelem => a létesítmények megfelelı kialakítása o Árnyékolás, az elıforduló sugárzásnak megfelelı annyaggal o Biztonsági jelzı berendezések telepítése o Munkabiztonsági elıírások szigorú betartása o A radioaktív hulladék elıírás szerinti kezelése o Szervezési intézkedések => az expozícióban eltöltött idı és az érintett test felület a lehetı legkisebb legyen, o Szigorú eljárási rend megkövetelése o Egyéni védelem, dozimetriai ellenırzés o Orvosi vizsgálatok következetes, szigorú betartása

31

17. A lokális és egésztestre ható vibrációs ártalmak jellege, prognózisa, a kerülendı foglalkozási interakciók típusai, az ilyen jellegő foglalkozási megbetegedések megelızése. A gépek mőködésük közben mechanikus rezgést, vibrációt váltanak ki. Ezek jellemzıi: a frekvencia, az amplitúdó, a szöggyorsulás, szabályos, vagy szabálytalan jelleg, a rezgés iránya, energiája. A rezgések az egész testre, vagy kézi szerszámok esetén a kézre terjednek ki. A vibráció hatása függ:
A rezgés frekvenciájától,
a szöggyorsulástól,
egyéni érzékenységtıl,
a munkakörnyezet hımérsékletétıl (a hideg interakciót vált ki)
az expozíciós idıtıl. A helyileg ható vibráció mozgásszervi, és idegrendszeri elváltozásokat okoz. A kézre ható rezgés célterületei: a felsı végtagok erei, idegei, csontjai, ízületei.
Az ezekre ható hatás az újj artériák görcsét válthatja ki. => kézzsibbadás, fájdalom, gyengeség érzet, hideggel együtt elfehéredés, kékülés.
Csontok ízületek elváltozása => leggyakoribb a kéztı csont elhalás (nekrózis)
Idegrendszeri elváltozás => az alkar idegeinek elhalása. Fokozottan veszélyeztetettek nem alkalmazhatók helyileg ható vibrációt okozó expozícióban. Munkaköri alkalmassági vizsgálatok, elsısorban a vázrendszer állapot vizsgálata.
Elızetes vizsgálat => célszerő szakorvosi vizsgálatot kérni.
Idıszakos vizsgálat => elıírás szerint
Záró vizsgálat => minden esetben kötelezı a maradandó elváltozások lehetısége miatt. Megelızés:
Expozíciós idı csökkentése munkaszervezéssel,
A rezgések csökkentése mőszaki intézkedésekkel,
Egyéni védıeszköz (?) Az egész testre ható rezgés szervezetre gyakorolt hatásai bizonytalanok, gerincpanaszokat, alhasi szervek elváltozását okozhatja megelızés elızıek szerint. 32

18. A zaj okozta foglalkozási ártalmak jellege, következményei és azok megelızésének komplexitása.

A zaj az emberben kellemetlen érzést vált ki, ami zavaró hatású lehet. A szervezetben különbözı változásokat okoz, amelyek lehetnek átmenetiek, vagy visszafordíthatatlanok. Ezek a tünet együttesek a zajártalom jelei. A hallószerv károsodásán kívül a szervezet egészét érintı tünetek is fellépnek. Ezek: alvászavar, magatartás zavar, figyelem, koncentráció csökkenés, stressz, egyensúly zavar. Munkaegészségügyi szempontból legfontosabb a hallószerv maradandó károsodása. A zaj fizikai jellemzıi:
A zaj erıssége => hangnyomás => Pa (pascal)
A zaj magassága => frekvencia => Hz (hertz)
Hangnyomás szint => viszonyított szám Db (decibel) A, B, C
Hangosságszint => phonskála => phonvonal => szubjektív Az ipari zajok fizikai jellemzıi
Hangnyomás szint
Frekvencia szint,
Idıbeli lefolyás •

Állandó zaj => a zaj ingadozása az 5 Db-t nem haladhatja meg

•

Változó zaj => a zaj ingadozása 5-10 Db

•

Fluktuáló zaj => a hangerısség szabályos idıközönként változik

•

Internáló zaj => a zaj alapzaj szintjéig csökken, majd emelkedik

•

Impulzív zaj => amikor a zaj hirtelen rövid hatásai között az eltelt idı 1 mp – nél rövidebb

•

Impakt zaj amikor a zaj hatások közötti idı 25 mikro secundum.

A hallószerv károsodását leginkább az impulzív, és az impakt zajok okozzák. A fül részei:
Külsı fül => fülkagyló, külsı hallójárat
Középfül => dobhártya, dobüreg, fülkürt, halló csontok
Belsı fül => csiga, halló érzékszerv (Corti féle szerv), halló ideg dúca, és végelágazásai.

33

A zaj hatására létrejövı változások: a) Hallás adaptáció => tartós azonos szintő inger hatására => csökken a hallószervben kiváltott inger, a hallásküszöb átmenetileg megemelkedik, az inger megszőnése után az eredeti állapot néhány másodperc után visszaáll. Ez a jelenség fiziológiás (élettani) nem kóros folyamat. b) Hallásfáradás, feléledési idı => hosszantartó nagy intenzitású hangterhelés A belsı fülérzı idegsejtjei átmenetileg károsodnak, a hallás küszöb emelkedik => hallásfáradás. A terhelés nagyságával, és idejével egyenes arányban áll az eredeti hallásküszöb visszatérése => feléledési idı. Kóros folyamatnak tekinthetı, a halláskárosodást, ilyen múló, átmeneti szakaszok elızik meg. c) Hangtrauma => a feléledési idı alatt újabb hangbehatás, az érzı sejtek nem tudnak

regenerálódni

maradandóan

károsodnak

=>

végleges

halláskárosodás. d) Akut, heveny akusztikus trauma => egyszeri nagyintenzitású (125Db feletti) hang hatására a belsı fül, érzı sejtjei, esetleg az egész halló érzékszerv károsodik.

Elsısorban

a

magas

hangokra

korlátozódó

egyoldali

hangérzékelés kiesésébıl eredı hallás csökkenés következik be. e) Dörej ártalom a hallószervet egyetlen extrém nagyságú gyors lefolyású inger éri. Jellemzı a nyomó, majd szívó hatás is van, ez által okoz károsodást a középfülben, a hangvezetıkben, a belsı fülben a hangérzékelı rendszerben. A dobhártya beszakad, a csontocskák sérülhetnek, sérülhet az egyensúlyért felelıs szerv is. Egyoldali, mindig szakorvosi vizsgálatot igényel. A dörejártalom baleset! f) Krónikus akusztikus trauma: Tartós, ismételt nagy erejő zaj hatására alakul ki. Maradandó belsı fül eredető halláskárosodást okoz. Magas hangoknál alakul ki, majd ráterjed a beszéd frekvenciájára is. A hallás csökkenés kétoldali szimmetrikus (10 Db nél nagyobb eltérés nincs a két fül hallás csökkenése között). Foglalkozási eredető nagyothallás és süketség szakaszai:
Kezdetben zaj hatására jelentkezı vegetatív elváltozások fülzúgás, füldugulás érzet, fejfájás, szédülés, fáradékonyság, alvászavar, stb.
Hozzászokás

szakasza

=>

hallásküszöb

emelkedés

visszafordíthatatlan hallás csökkenés a magasabb frekvenciákon jelentkezik, a beszéd frekvencián nem, ezért panaszt nem okoz! (csak 34

mőszeres

méréssel

mérhetı,

idıszakos

orvosi

szakvizsgálat

jelentısége!!!)
Kialakul a maradandó halláskárosodás => a halláskárosodás ráterjed a beszéd frekvenciára, és a 30 Db-t meghaladja. Amennyiben a foglalkozással össze függ foglalkozás eredető halláskárosodás.

A zaj okozta halláskárosodás megelızése.
A munkakörnyezeti zaj szintek szabvány szerinti betartása
Mőszaki intézkedések, a tervezésnél, kivitelezésnél => zajcsökkentı akusztikai megoldások
Kockázatbecslés elvégzése => szükséges intézkedések végrehajtása
Szervezési intézkedések => zajos környezetben csak indokolt esetben legyen munkavégzés, a napi expozíciós idı korlátozása, ha egyéni védıeszközzel sem sikerül 80 Db alá csökkenteni.
Nık,

fiatalkorúak

nem

foglalkoztathatók

határérték

feletti

zaj

expozícióban
Egyéni védıeszközök használatának elrendelése
A munkaadó köteles elızetes, idıszakos és záró orvosi vizsgálat lefolytatására. 19. A munkahelyi porártalmak kóroki tényezıi, a szervetlen, és szerves porok, faporok, mesterséges ásványi rostok expozíciós jelentısége, és egészség kockázatának prevenciós mérséklése.

A porok a kémiai kóroki tényezık csoportjába tartoznak és aeroszol (levegı + szilárdanyag) formájában jutnak az emberi szervezetbe. A porexpozíció kockázata a szervezetbe jutott por mennyiségétıl, az expozíciós idıtıl, a porszemcsék fizikaikémiai tulajdonságaitól, és a porszemcsék méretétıl függ. A szervezet aktuális állapota, reakció készsége, genetikai adottságai alapján vannak kevésbé, és jobban érzékeny egyedek, a különbözı hatásokra. Általános törvényszerőség nem ismert. A kockázat nagyságátbefolyásoló tényezık:
Szemcse, rost méret a tüdıbe lejutó porhányadot határozza meg => respirábilis por.
A por fizikai, kémiai, és ásványtani tulajdonságai
Az egyén szervezetének aktuális állapota és érzékenysége. 35

Porfajták felosztása: Összetételük alapján: szerves, szervetlen (ásványi {kristályos, amorf}, nem ásványi). Származásuk alapján: természetes, mesterséges. Alakjuk szerint: szemcsés, rostos. Hossz szélesség arány alapján: szemcsés< 3: 1> rostos. A porok egészségkárosító hatása: Gyakorlatilag nem mérgezı kémiai anyagok csoportjába tartoznak, de természetesen van köztük toxikus, irritáló allergiát kiváltó, rákkeltı hatású a port képzı alapanyag minısége szerint. A legnagyobb mennyiségben a légutakon keresztül jutnak a szervezetbe, és károsító hatásukat ott fejtik ki, de hathatnak bırrel, nyálkahártyával való helyi érintkezés alapján is. Mérgezı hatásuk az oldékonyságuk függvénye, szisztémás mérgezést váltanak ki, valamelyik célszervet károsítják. A nem oldódó porok hosszú expozíciós idı után a légutak, tüdı megbetegedését daganatot okozhatnak. A szervetlen porok hatására kialakult tüdı elváltozások:
A természetes szervetlen porok a légutakban akut és krónikus gyulladást okozhatnak. A tüdıben visszafordíthatatlan rostos elfajulást úgy nevezett fibrózist, porbelégzéses betegséget úgy nevezett portüdıt,

kóros

kötıszövet

gyarapodást

pneumoconiosisokat

okozhatnak. o Idegen test jellegő portüdı => azok a porok idézik elı, amelyek nem mérgezıek. Az expozíció megszőnése után a por a tüdıbıl kiürül, a folyamat visszafejlıdik. o Elırehaladó portüdı => olyan megbetegedések, amelyek az expozíció

megszőnése

(progreidálnak),

után

maradandó

is

tovább

károsodást

súlyosbodnak

okoznak.

Ilyenek:

szilícium dioxid, azbeszt, talkum (Mg2SiO4), keményfém porok.


Szilikózis: (kvarc, kvarc tartalmú porok) Lassan több évvel az expozíció után alakul ki. Megállíthatatlan folyamat. A betegséget tüdı tágulat, és keringési elégedetlenség kíséri. A gyakran fellépı szövıdményei: hörghurut, tuberkulózis tovább súlyosbítják.
Azbesztózis: Az azbeszt szálak beépülnek a tüdı legkisebb részeinek a felületébe, majd kötıszövet körbenövi, ez a szaporulat elfoglalja a

36

tüdıszövet helyét. Légzési, keringési elégtelenség lép fel, késıbb daganat.
Talkózis: => Magnézium szilikát okozza, a szilikózishoz hasonló
Keményfém porok: (vídia, kobalt, titán, stb.) hatására létrejövı tüdı elváltozások.
Mesterséges ásványi rostok (salak, kızet, üveg, - szálak) okozta légzıszervi elváltozások. Orr, torok, nyálkahártya, bır területeken okoznak izgalmakat, kellemetlen tüneteket. Az eddigi tapasztalatok szerint nem váltanak ki tüdı fibrózist. Szerves porok hatása az emberi szervezetre: A szerves porok, növényi, állati, vagy szintetikus porok, illetve azok keverékei, amelyek rendszerint baktériumokkal, gombákkal szennyezettek. A természetes eredető szerves porok összetételében, fehérjék, ezek bomlástermékei dominálnak. A szintetikus porok izocianátokat, esetleg antibiotikumokat tartalmazhatnak. A szerves porok elsısorban a szervezet túlérzékenyséfét válthatják ki (szénanátha, asztma, orrnyálkahártya, kötıhártya gyulladása), de lehet toxikus, irritatív hatásuk is. A tüdı elváltozásokat elsısorban az allergizáló tulajdonságokkal bíró fehérje molekulák, vagy a szennyezı baktériumok, gombák endotoxinjai (a belılük felszabaduló mérgek) okozzák. A faporok hatása az emberi szervezetre: Minden olyan mővelet, amely során fapor kerül a levegıbe, az expozíciót jelent. A fapor foglalkozással összefüggı károsító kockázatát a fapor tulajdonságain kívül a munkavállaló egyéni adottságai, a munkakörnyezet, és a higiénés feltételek is befolyásolják. A fa alkotóelemei a szénhidrogének határozzák meg a biológiai tulajdonságukat, és ez által az egyénre gyakorolt hatásukat. A fa fajtájából adódó biológiai hatások következtében fellépı ártalmak csoportosítása:


Toxikus, illetve allergiát okozó hatásúak,
Biológiailag aktív,
Biológiailag inaktív. Általános tünetek: orrvérzés, étvágytalanság, fejfájás, gyengeségérzés. Ingerlı hatások: (élı fa) bır tünetek, gyulladások, kötıhártya ingerlés, légutak nyálkahártyájának irritációja. Allergiát kiváltó hatások: orr, felsı légutak gyulladása, asztma, csalánkiütés, ekzéma. 37

Rákkeltı hatások. Egyes keményfa porok az orr üreg nyálkahártya daganatáért felelısek. Munkahelyi porártalmak megelızése:
Mőszaki védelem •

A

képzıdı

por

mennyiségének

csökkentése,

zárt

technológia,

nedvesítés •

A porképzı folyamatok elszigetelése.

•

Mesterséges helyi elszívás.

•

Egyéni légzés védelem


Szervezeti intézkedések •

A

veszélyes

anyagok

cseréje

kevésbé

veszélyessel,

vagy

veszélytelennel. •

Kockázat

elemzés

=>

védıeszköz

használatának

feltételeinek

meghatározása
Orvosi vizsgálatok elvégzése, az utasítások figyelembevétele, betartása. 20. A foglalkozási toxikológiai ártalmak általános jellemzıi, az egyidejő expozíciók

interaktív

hatásai,

a

veszélyes

anyagok

használatának

munkahigiénés követelményei, a foglalkozási mérgezések megelızésének lehetıségei, a toxikológiai tájékoztatás jelentısége.

A foglalkozás toxikológiai alapfogalmai: Méreg az az anyag amely aránylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva a szervezet életfolyamatait, dinamikus egyensúlyát megzavarják. Xenobiotikumok: a szervezet mőködéséhez nem szükséges idegen anyagok. Hatásuk a szervezetre: •

Oldható anyagok (zsírokban, vízben, szövetnedvekben) az oldódás helyén, illetve a belsı keringési rendszerbe jutva az érzékeny helyeken fejtik ki káros, esetenként toxikus hatásukat.

•

Nem oldható anyagok változatlan formába kiürülnek a szervezetbıl, vagy helyi károsító hatást váltanak ki.

Toxicitás: a vegyi anyag károsító hatását, veszélyességét jellemzi. Mérıszámai LD50 = közepes halálos dózis, LC50 közepes halálos koncentráció.

38

Expozíció: a munkatérben lévı vegyi anyagok koncentrációjának, és annak az idınek a szorzata ameddig a munkavállaló a veszélyes anyag hatásának ki van téve. Vagyis az ártalom minıségi hatásának az ideje. Behatolási kapu: légutak, szem kötıhártyája, bır, emésztırendszer. Foglalkozási expozíció esetén, az emésztırendszeren keresztül, csak súlyos munkabiztonsági mulasztás esetén juthat a szervezetbe az idegen anyag. A szem kötıhártyáján keresztül baleset következtében kerülhet idegen anyag a szervezetbe, de az itt való behatolás általános mérgezési tüneteket nem okoz. A tüdın keresztüli felszívódás gyors, korlátozás nélküli. Az emésztırendszeren keresztüli idegen anyag bejutása a szervezetbe a májon keresztül lassulhat, a keringési rendszerbe való bejutó idegen anyag mennyisége csökkenhet. A bırön keresztül elsısorban a zsírban oldódó xenobiotikumok jutnak a szervezetbe, hám hiány esetén a folyamat felgyorsul. Jelentıs lehet, a helyi károsító hatás maró anyagok esetében. A vér, és nyirokpályára kerülı anyagok egyes szervekben felszaporodhatnak. A lebontást a máj végzi. Az eltávolodás a vese segítségével a vizelettel, az epén keresztül a széklettel történik. Ezen kívül, a kilégzett levegıvel a tüdın keresztül, izzadsággal a bırön keresztül történhet. Tehát a behatolási kapuk visszafelé is mőködnek. Az idegen anyagok hatásának mértékét befolyásoló tényezık:
Behatolási kapu (pl: tüdı gyorsan a véráramba9
A toxikus anyag koncentrációjától, dózisától •

Dózishatás determinisztikus akkor, ha a küszöb dózis felett arányosan nı a hatás.

•

Sztochasztikus, statisztikai a hatás, akkor, ha nincs hatástalan dózis, vagy hat, vagy nem.


Az expozíciót elszenvedı egyén neme, életkora, aktuális egészségi állapota, egyéni érzékenysége, életmódja, stb. Két vagy több xenobiotikum a szervezetben egymás mérgezı hatását:
Gyengítheti =>

antagonisztikus hatás


Összegzıdhet =>

additív hatás


Egymást erısítheti => szinergikus hatás
És egymástól függetlenül is hathat.

39

A mérgezés lefolyása: Idıbeli kifejlıdés: •

Heveny: rövid idı alatt jut a szervezetbe, és vált ki káros hatást. Általában baleset.

•

Fél heveny: elhúzódó ismétlıdı kisebb méreganyagok hatása, több nap, néhány hét.

•

Idült mérgezés: az elsı tünetek a folyamatos méregfelvétel után hetek, hónapok múlva jelentkeznek, kicsi, önmagában nem mérgezı adagok halmozódnak fel a szervezetben, amelynek együttes hatására hosszabb idı alatt fejlıdnek ki a mérgezés tünetei. A foglalkozási mérgezések ebbe a kategóriába tartoznak.

A mérgezés eredete: szándékos, véletlen, foglalkozási eredető. A veszélyes anyagok veszélyesség szerinti besorolása: A kémiai biztonsági törvény értelmében veszélyesnek minısül az az anyag amely a minısítés során az alábbi veszélyességi csoport valamelyikébe besorolható, fizikai, fizikai – kémiai, és kémiai tulajdonságai alapján:
Tőz és robbanás veszélyesség alapján: •

Robbanó anyagok, és készítmények,

•

oxidáló anyagok és készítmények,

•

fokozottan tőzveszélyes anyagok

•

tőzveszélyes anyagok,

•

kevésbé tőzveszélyes anyagok


Toxikológiai tulajdonságai alapján: •

Nagyon mérgezıek

•

mérgezıek

•

ártalmasak

•

maró anyagok

•

irritáló anyagok

•

túlérzékenységet okozók

•

karcinogén anyagok

•

mutagén anyagok

•

utódok fejlıdését károsító anyagok


Környezetre veszélyes anyagok

40

A foglalkozási mérgezések megelızése:
Hatályos jogszabályok betartása, kockázatbecslés, kezelési intézkedések
Mőszaki intézkedések: •

Veszélyes

anyagok

cseréje

kevésbé

veszélyesre,

vagy

veszélytelenre. •

A felhasznált veszélyes anyagok mennyiségi csökkentése.

•

Zárt technológiák, a munkafolyamatok automatizálása.

•

A felhasználási utasítások betartása, betartatása.

•

Szellızés megvalósítása, helyi, általános elszívás.

•

A veszélyes munkafolyamat elkülönítése.

•

Helyes raktározás, szállítás.


Egyéni védıeszköz ellátás, használat elıírás szerinti alkalmazása, ennek megkövetelése, ellenırzése.
Megfelelı higiéne megteremtése (munkahelyi étkezés, tisztálkodás, dohányzás) az ehhez szükséges ismeretek átadása, oktatás, ellenırzés.
Orvosi vizsgálatok elıírás szerinti betartása, az orvos véleményének figyelembe vétele.
Toxikológiai tájékoztatás a méreganyag tulajdonságairól, az ellene való védekezésrıl, az esetleges mérgezés tüneteirıl, az ismeretek alkalmazása a gyakorlatban, ellenırzés.
Szervezési intézkedések: •

A napi munkaidın belül rövidebb expozíciós idı biztosítása

•

Túlérzékenység, esetleges elıforduló nagyobb expozíció esetén más munkakör, munkahely.

21. Világítsa meg a karcinogén hatású munka környezeti expozíciós ágensek jelentıségét, a primer prevenciós specifikációit, a kémiai biztonság munkáltatói, munkavállalói feladatait.

Az embert a környezetében számos olyan hatás éri, amely daganatos elváltozást válthatnak ki, azáltal, hogy módosítják az adott sejt DNS szerkezetét. Ez a mutagén hatás. A tumorok külsı tényezı hatására jönnek létre. Amelyek lehetnek: fizikai eredető (sugárzások), kémiai eredető (amit a rákkeltı hatású kémiai anyagok

41

indítanak el), és biológiai eredető rákkeltı hatások. A megváltozott DNS szerkezető sejtbıl vagy lesz burjánzás, vagy nem. Bizonyos tényezık lassíthatják, vagy gyorsíthatják a folyamatot. Az egyén immunállapota mint minden esetben döntıen befolyásolja a folyamatot. A mutagén környezeti ártalmak közül legfontosabbak a kémiai karcinogének. A rosszindulatú daganat kialakulása hosszú folyamat eredménye (5-25 év). Pl: az azbeszt által keletkezett rosszindulatú daganat létrejötte 30-50 évre tehetı. A daganatot okozó hatások lehetnek:
Determinisztikusak => a behetásra jelentkezı szervezeti válaszreakció dózisfüggı. Ilyenek pl: ionizáló sugárzások.
Sztohasztikus => statisztikai valószínőségen alapuló, vagyis nincs küszöb dózis, hatástalan expozíciós szint, vagy kialakul az elváltozás, vagy nem. Akár egyetlen molekula is elindíthatja a folyamatot. A rákos betegségek foglalkozási eredetét megállapítani, csak speciális esetekben, jellemzı daganatok esetén lehet. Pl: azbeszt => savós nyálkahártya tumorok. Más esetben marad a statisztikai valószínőség, és a tapasztalati út. PL: benzol, etilénoxid => leukémiát, a króm, nikkel => tüdı, a vinilklorid, ásványolaj => a máj daganatos megbetegedését okozzák. Megelızés:
A primer prevenció specifikációi: •

26/2000

EüM

rendelet

=>

szabályozza

a

rákkeltı

anyagok

felhasználását, => felsorolja a rákkeltı anyagokat, és azon ipari eljárásokat, amelyek daganatos elváltozásokat okozó kockázatokat hordoznak. •

25/ 2000 EüMSzCSM rendelet az elızıeket bıvíti.

A munkaadó elıírt kötelezettségei:
ismernie kell az általa használt, gyártott, vagy felszabaduló rákkeltı anyagokat, illetve hatásokat.
A

munkahelyi

expozíció

kockázatbecslést

végezni.

mértékének Ehhez

megismerésére

szükséges

köteles

munkakörnyezeti

monitorozás, biológiai monitorozás is. A kockázatbecslést dokumentálni, és két évente ismételni kell.
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a munkavállalók egészség károsodásának kockázatát minimálisra csökkentse. 42

Ennek a módjai: •

Rákkeltı technológiai anyagot nem rákkeltıre, vagy kevésbé veszélyesre cserélni.

•

Zárt technológiát, automatizálást bevezetni

•

Biztonságos munkakörnyezet megteremtése kollektív védıeszközök révén.

•

Megfelelı higiénés munkakörnyezet biztosítása.

•

Egyéni védıeszköz ellátás, oktatás, begyakoroltatás, ellenırzés.

•

Szervezési

intézkedések,

a

jogszabályban

elıírt

expozíció

biztosítása •

Orvosi vizsgálatok betartása, az orvos javaslatainak szigorú betartása. Idıszakos vizsgálat évente, soron kívüli rendkívüli eseménynél, és ha az orvos egészségkárosodást állapít meg. Biológiai

monitorozás,

citogenetikai

vizsgálat,

tumor

marker

meghatározás •

A

munkaadó

kockázatokról,

köteles valamint

a

munkavállalókat

oktatásba

részesíteni

tájékoztatni, a

a

szükséges

munkabiztonsági és munkaegészségügyi ismeretek elsajátítására. A nem

várt

események

során

bekövetkezhetı

veszélyek

megismerésére, és az ilyenkor elıírt teendıkre. •

Az egészségügyi dokumentációt 40 évig ırizni.

A munkavállalónak be kell tartani az elıírásokat. Az egyéni életvitelét a munkakörnyezeti noxák kivédésének elısegítése érdekében kell alakítania.

22. Ismertesse a lúg és sav – mérgezések , fémek, az asfixiás gázok, a toxikus és ingerlı gázok, használatának munkahigiénés követelményeit, a velük kapcsolatos foglalkozási ártalmak megelızésének lehetıségeit.

A lúgok erısségüktıl függıen a bırön, szemen, és a tápcsatornába felmaródást, gyulladást, szövet elhalást okozhatnak. A felmaródások torzító heggel gyógyulnak.

A savak roncsolják a szöveteket a bırön pörkképzıdéssel járó elhalást okoznak. Az elváltozás súlyossága a savak koncentrációjától függ. A tápcsatornába kerülve a

43

nyálkahártyák (száj, nyelıcsı, gyomor) felmaródnak, kilyukadhatnak. => fájdalom, sokkos hatás. Túlélés eseté a szervezet savháztartásának felborulása okoz további vegzákat. A savgızök ezen kívül gége görcsöt, tüdıvizenyıt, tüdıgyulladást is okozhatnak. Tulajdonságaiktól függıen általános mérgezési tüneteket is kiválthatnak. Megelızés: Itt is meg kell jegyezni, hogy a tápcsatornába kerülés csak súlyos munkabiztonsági vétség esetén kerülhet sor.
Szállítás, és tárolás során ütést örés elleni védelem. Savak hígítása: VÍZHEZ A SAVAT!!!
Egyéni

védıeszközök

elıírás

szerinti

használatának

betartása,

betartatása, ellenırzése.
Általános higiénés szabályok betartása. A fémek : általában por, füst, gız alakjában jutnak a szervezetbe, a légutakon, nyálkahártyán keresztül. A különbözı fémek más – más hatással, felszívódási, elsıbbségi úttal rendelkeznek. Gondolni kell a bırön keresztüli felszívódásra vegyületeik esetében. Tulajdonságaik alapján mérgeznek, távoznak a szervezetbıl. Elsısorban a felszívódás, raktározás helyét, valamint a májat és a vesét károsítják. Idült, és heveny mérgezéseket, allergiát, valamint rákot okozhatnak. Megelızés:
Általános munkaegészségügyi szabályok betartása
Az expozíció bekövetkeztének felismerése
Az elıírt szennyezettségi érték figyelése, határérték betartása
Biológiai monitorozás, az ebbıl adódó feladatok betartása
Megfelelı, elıírt egyéni védıeszközök használata
Tájékoztatás, oktatás
Orvosi vizsgálatok, utasítások betartása Gázok: belégzés, a légutakon keresztül jut a szervezetbe.
Egyszerő fojtó gázok. Asfixiát okozhatnak azok a gázok, amelyek mérgezı hatással nem rendelkeznek, de az oxigén munkatérbıl való kiszorítása miatt idézhetnek elı fulladást. Az oxigén munkalégtérbe 14-12% ra csökken légzési zavarok lépnek fel, további csökkenés esetén 8-6% súlyos oxigénhiány lép fel ennek következménye halálos hipoxia. Egyéni védıeszközként szőrıbetétes légzésvédı 17-16% oxigén szint alatt nem alkalmazható.

44


Kémiai hatású fojtó gázok: A szervezeten belül gátolják az oxigén felhasználást (szállítás, leadás, felvétel). Sejtkárosodáshoz, fulladáshoz vezet. Ilyen gázok: hidrogén cianid, kénhidrogén, szénmonoxid.


Ingerlı gázok: nyálkahártya izgalmat, szövetelhalást, légutak károsodását, tüdıvizenyıt okozhatnak, a gázok toxikus tulajdonságainak megfelelıen. Ilyenek: ammónia, fluor, hidrigénfluorid, kéndioxid, klór, foszgén, nitrózus gázok, ózon, etilénoxid.

Megelızés az eddig ismertetettek szerint.

23. Vázolja a szerves komponenső vegyi expozíciós ártalmakat a mőanyagok, herbicidek, az inszekticidek, a raticidek, egészségkárosodástól mentes, minimális

kockázatú

elıállításának,

használatának,

munka

higiéné

sajátosságait, a vonatkozó megelızési módozatokat.

A szerves komponenső vegyi expozíciós ártalmak elsısorban az oldószerek (nyílt és győrős láncú szénhidrogének, és azok halogénezett változatai) okozta mérgezések. A szervezetbe elsısorban a légutakon keresztül, de jó zsíroldó képességük miatt a a bırön át is bekerülnek. A vér és nyirok áram útján az egész testben szétterülnek. Nagyobb koncentrációt a májban, a központi idegrendszerben, és a csontvelıben érnek el. Általános hatásuk az alkohol fogyasztás tüneteivel megegyezı (eufória, depresszió, stb.) Izgatják a bırt és a nyálkahártyát => eszméletvesztés, => légzés bénulás. Tulajdonságaik, minıségük alapján az idegeket, májat, csontvelıt károsítják. Vannak rákkeltık, magzat, és utódkárosítók. Fıbb ilyen szerek: Alkohol, benzin, benzol és származékai, (toluol, xilol), szén tetera klorid, triklóretilén, perklóretilén. Mőanyagok: természetes, vagy mesterséges óriásmolekulájú anyagokból elıállított szerves vegyületek, amelyek nem toxikusak, de az elıállításuk során jelentıskémiai expozíciónak vannak kitéve az elıállításban résztvevık. a) A természetes alapú mőanyagokat cellulózból, fehérjékbıl nyerik. b) A mesterséges mőanyagot elsısorban kıolajból, földgázból állítják elı.

45

A gyártás során használt vegyi anyagok toxicitásával kell számolni. Ilyenek lehetnek: a) esetben szénkéneg, kéndioxid, klór, formaldehid, benzol, nitrózus gázok, stb. b) esetben fenol, krezol, acetaldehid, hexametilén, akrilamid, sztirol, vinilklorid, stb. A mőanyagok gyártása során kombinált expozícióval kell számolni. Növényvédı szerek nagyon mérgezıek, mérgezıek, és ártalmas anyagok. Jogszabályok

szigorúan

szabályozzák,

engedélyhez

kötik

a

velük

végzett

tevékenységet. A bırön át és belélegezve jutnak a szervezetbe. Elfogadhatalanul sok a mérgezés a tápcsatornán keresztül, a gondatlan kezelés következtében. A munkavédelmi elıírások betartása esetén akut mérgezés nem fordulhat elı. Gombaölı szerek szerves, és szervetlen vegyületek. Gyenge mérgek, irritációt okozhatnak, alkohol fogyasztás, más kémiai expozíció esetén, interaktív hatások léphetnek fel. Herbicidek = mezıgazdasági gyomirtó szerek kevésbé mérgezıek, ártalmasak, nagyon mérgezıek a hatóanyaguk tulajdonságai alapján. Inszekticidek = rovarölı szerek az emberi szervezetre is mérgezı hatásúak, a legtöbb foglalkozási balesetet okozzák. A bırön, a légutakon, a szájon át a szervezetbe kerülhetnek. Klórozott szénhidrogének, piretroidok, szerves foszforsav észterek, karbamátok. Tulajdonságaik alapján akut, és krónikus toxikus hatásuk lehet. Más expozíciókkal interaktív hatások léphetnek fel. Megelızés:
A hatályos jogszabályok betartása, betartatása
Mőszaki intézkedések kollektív védelem megvalósítása: •

Veszélyes anyagok cseréje veszélytelenebbre, ártalmatlanra,

•

zárt automatizált technológia kialakítása.


A felhasználási és kezelési utasítások szigorú betartása, betartatása
A veszélyes munkafolyamatok elkülönítése
Az elıírt szállítás és raktározás megszervezése
Egyéni védıeszközök rendeltetés szerinti használata
Megfelelı munka, személyi higiénés körülmények biztosítása
Az orvosi vizsgálatok szigorú, következetes betartása, az orvosi utasítások figyelembevétele, alkalmazása
Toxikológiai tájékoztatás: oktatás, felvilágosítás, gyakorlat, meggyızıdés a megszerzett ismeretekrıl.
Szervezési intézkedések 46

24. A gyakoribb mikrobiológiai jellegő foglalkozási ártalmak kóroki tényezıi, a fertızı betegségek járványtani alapjai, a vírusok, baktériumok, gombák, a fontosabb munkahigiénés vonzatú biológiai kóroki tényezık (egysejtőek, parazit5ák, férgek, stb.) foglalkozás egészségügyi jelentısége, az ilyen eredető ártalmak, a foglalkozási bırbetegségek megelızésének spektruma.

A munkahelyi kóroki tényezık között külön csoportot képeznek azok, amelyek fertızı betegséget okoznak. Ezek lehetnek baktériumok, vírusok, gombák, paraziták. Az általuk kiváltott ártalom lehet: fertızés, allergia, mérgezés. A 61/1999 (XII.1.) EüM rendelet a biológiai tényezık hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérıl. A biológiai ágensek csoportosítása a következı elvek szerint történik:
Okoznak-e emberi megbetegedést,
mekkora a valószínősége a kórokozók emberi közösségébe való terjedésének,
az általuk okozott megbetegedés gyógyítható –e Ezek alapján létrejövı 4 csoport: 1. Emberi megbetegedést nem okozó mikroorganizmusok (élelmiszeripari gombák) 2. Emberi megbetegedést okoznak, de terjedésük nem valószínő, a betegség gyógykezelhetı 3. Súlyos emberi képesek elıidézni, széleskörő terjedésük veszélye fenn áll. Az általuk okozott betegség eredményesen gyógyítható. 4. A kórokozó súlyos megbetegedést okozhat, széleskörően elterjedhet, általában

nem

elızhetı

meg,

és

nem

kezelhetı

hatásosan.

Magyarországon nem számolunk ilyennel, de elı fordulhat.

A fertızı betegségek járványtani alapjai, kialakulásának tényezıi:

1. Fertızızı forrás => ahonnan a kórokozó a környezetbe juthat. Lehet ember, állat. 2. A fertızés terjedésének útja, körülményei biztosítottak: •

Légutak => cseppfertızés, por

•

Szájon át => étel, ivóvíz, fürdıvíz, szennyezet kéz, közvetlen érintés 47

•

Csípés,

marás

által

=>

vérrel,

szövetekkel,

váladékkal,

a

tápcsatorna kikerülésével.

3. Van fogékony szervezet.

Ha a fertızés létrejött a fertızı kórokozóra jellemzı:
A betegség kialakulásának ideje,
lappangási idı,
a betegség lefolyása,
specifikus tünetek,
a fertızı képesség tartalma. A

pontos

diagnózis

kialakításához

mindig

laboratóriumi

vizsgálatok

szükségesek. A fertızı betegségek terjedését járványügyi intézkedésekkel meg kell akadályozni:
A fertızı forrás izolálása => elkülönítés, beteg állatok leölése.
A kórokozók terjedésének megakadályozása => fertıtlenítés, rovar, rágcsáló irtás.
A személyi higiéne, a munkavédelmi, és állategészségügyi elıírások szigorú betartása, betartatása. Vírusok

által

fertızések,

okozott

megbetegedések:

cseppfertızéssel

terjedı

vírusos

vírusos

májgyulladások,

betegségek:

kanyaró,

HIV/AIDS mumsz,

rózsahimlı, stb. Baktériumok okozta megbetegedések: tüdı tuberkulózis, legionella, tetanusz, has tífusz, stb. Gombák okozta megbetegedések: a bır és a köröm megbetegedését okozzák. Elısegíti a nedves meleg környezet, a gumicsizma, gumikesztyő használat. A fertızések eredete bárhonnan származhat. A megelızés nagyon nehéz a kórokozók elterjedtsége, a betegség hosszadalmas kezelése, és az újrafertızés veszélye miatt. Állatról emberre terjedı foglalkozási megbetegedések: szalmonellózis, antrax, brucellózis, agyvelı gyulladás, Lyme kór, leptospirosis, stb. Megelızés: általános megelızések, és az adott kórokozóra speciális megelızési módok.

48


Az állategészségügyi, és munkavédelmi elıírások szigorú betartása, betartatása. Van olyan ártalom, amivel szembe, csak ez az egyetlen védekezés!
A személyes, és munkakörnyezeti higiénés rendszabályok betartásának megkövetelése.
A beteg, gyanús állatok elkülönítése
Egyéni védıfelszerelések szakszerő használata
Aktív és passzív védıoltások
Megfelelı védı öltözet viselése (p.: kullancs elleni zárt ruha)
Technológiai módosítások, pl.: levegıelszívás a kórokozók egyedszáma csökken a légtérben.
A légtechnikai berendezések rendszeres karbantartása, fertıtlenítése, pl.: legionella.
Személyes

felelısség

legyöngült

immunrendszerrel,

betegen

nem

dolgozni. Foglalkozási bırbetegségek => akkor, ha egyértelmően bizonyított, hogy a megbetegedés a munkakörülményekkel, az ott felhasznált anyagokkal, egyéni védıfelszereléssel függ össze. Ennek bizonyítása körülményes. A bırbetegséget kiváltó kóroki tényezık is fizikai, kémiai, biológiai ártalmak. Megelızés:
Az irritáló anyagokat lehetıség szerint ki kell váltani.
Minısített

a

munkavégzésnek

megfelelı

egyéni

védı

eszköz

használata.
A munka, és személyes higiénés szabályok betartása
Orvosi vizsgálatok végrehajtása, az orvosi utasítások figyelembevétele. Az egyéni érzékenység kiszőrése.
A bizonyított megbetegedés esetén intézkedni kell az egészségügyi védelem kijavítása érdekében. A foglalkozási bırelváltozások bejelentendı megbetegedések.

49

25.

A

munkahelyi

érintettjeivel

elsısegélynyújtás

kapcsolatos

teendık,

alapjai,

az

a

sérültek,

újraélesztés

mérgezések

lehetıségei,

laikus

megvalósíthatósága, a szakellátás igénybevételével kapcsolatos teendık, ez irányú munkáltatói, munkavállalói kötelezettségek. A munkavégzés, a mindennapi élet során, adódhat jellegében elıre sejthetı, illetve teljesen váratlan akut egészségkárosodás. Ennek a károsodásnak a minél kevesebb következménnyel

járó

levezetéséhez

szükséges

megfelelı

személyi,

tárgyi

felkészülés, és begyakorlottság. A munkahelyen ezért van szükség képzett elsısegély

nyújtókra.

Az

elsısegélynyújtás

gyakorlatilag

sürgıs

terápiás

beavatkozás betanított laikus által a szakszerő személyzet megérkezéséig. Sokszor ez menti, mentheti meg a sérült életét. A sürgıs terápiás beavatkozás számára elengedhetetlen, a megfelelı helyiségek, eszközök rendelkezésre állása. Amit már a létesítmény tervezésekor biztosítani kell. A mőködés során folyamatosan szükséges ezen eszközök pótlása, megfelelı mőszaki állapotának megtartása, az eszközök hozzáférhetısége. Az elsısegélynyújtás személyi feltételeinél az alapfokú elsısegély nyújtási ismereteknek ki kell terjednie:
Az életjelenségek megállapítására alkalmas módszerekre
A laikus újraélesztés (reanimáció) eljárás technikájára
A különbözı vérzések, sérülések, égések felismerésére, és ellátására
A rosszullétek, ájulás esetén szükséges teendıkre
Az adott körülmények között lehetséges mérgezések során tanúsítandó teendıkre
A további egészségkárosító tényezık haladéktalan alkalmas helyi sajátosságokra.
Az elsısegélynyújtást végzık védelmének helyi sajátosságaira
Az állapot súlyosbodásának megelızésére alkalmas beavatkozásokra
A súlyosabb üzemi veszélyhelyzetek elhárításának megakadályozása belsı,

külsı

szakembergárda

értesítési,

a

szükséges

helyet

megközelíteni képes metodikára. Az elsısegélynyújtás megelızı szerepe:
Elsısorban

tercier

prevencióként

megakadályozásaként értelmezhetı 50

az

egészségromlás

további


Egy – egy konkrét esemény okainak feltárása, elemzése, a továbbiak elkerülésére

tett

intézkedések

jelentik

a

primer

prevenció

megvalósulását. Valamint az elsısegélynyújtásra való felkészülés során elkészített kockázat elemzésekbıl adódó feladat megoldások tekinthetık ennek. A munkavállalói, munkáltatói kötelezettségek a fentiek megvalósításából adódnak blablabla.

51