KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
GAZDASÁGI KILÁTÁSOK A KÁRPÁT MEDENCÉBEN 2015 TAVASZ
BUDAPEST, 2015. MÁJUS 28.
Az előadás témái: • a magyar költségvetési politika prioritásainak változásai 2010-től • a gazdaság és a költségvetés várható, ma belátható pozíciói • az államadósság pályája • a fejlődés azonosságai és különbségei, a kkv szektor szerepe a növekedésben, konjunktúra kilátások • A fejlődés hajtóerői • összefoglaló gondolatok 2
Februárban fordulat következett be: magasabb GDP-növekedést várnak az elemzők az eurózónára és benne Németországra is, mint az előző hónapokban GDP-növekedési várakozások 2015-re az egymást követő hónapokban (%)
Forrás: Consensus Economics
Magyar GDP-növekedés Európa élmezőnyében Szélesebb bázisú növekedés; fogyasztás és export a bővülés motorja ■ A GDP a 2014-es 3.6%-os növekedés után az I. negyedévben is 3.4%-kal bővült ■ Az – egyszeri – beruházások mellett a fogyasztás bővülése is visszatért (javuló munkaerőpiac, reálbér-emelkedés, alacsony kamatkörnyezet) ■ Vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb EURO segíti az ipari megrendeléseket így az exportot ■ Az állam jelentős szereplő marad: korábbi beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlások (pl. energia szektor és bankok) ■ Alacsony inflációs környezet további kamatcsökkentést és tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé ■ 2.8%-os növekedés idén a régiós átlag körül, de messze EU-átlag felett
A GDP növekedés szerkezete
Magyar GDP növekedés vs. Periféria-és Visegrádi országok % 3,6 3,2 Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Beruházások Készletváltozás Nettó export
2,5 1,9
2,4 1,8 1,6
2 1,6 1,2
1,0
3,4 2,8 2,55 1,7
1,2
0,9
0,4 -0,1 -1 -1,6 -1,7
2010 2011 Magyarország
-0,9 -1,2
2012 2013 2014 2015 ClubMed Visegrádi országok
Forrás: MNB, KSH, UniCredit Research/Patai Megjegyzés: ClubMed országok: Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország. Visegrádi országok: Csehország, Lengyelország, Szlovákia
A tavalyi jó teljesítményt követően idén vegyes a kép: a közép-kelet-európai országok felében várhatóan erősödik, a másik felében lassul a GDP-növekedés 5,0
GDP-növekedés (%) Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték:
2,5%, több elemző azonban ennél jobb, 3 %-os eredményre számít.
---- Csehország
4,0
3,5
3,1 2,4
3,0 2,0
2,0 1,0 0,8 0,0
Lengyelország
? 2, 3
2,8 Magyarország 2,52,5 2,4 Szlovákia 1,7 Románia 1,1 0,2
Szlovénia Eurózóna
-0,7
-1,0
Horvátország
Bizakodás van Szlovénia javuló teljesítményében, míg Csehország esetében ellenkező a várakozás.
-2,0 -3,0 96-10 átlag
2011
2012
Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, országadatok
2013
2014
2015
A Kormány és a piaci előrejelzők is a hazai növekedés lassulásával számolnak a múlt évi kiemelkedő teljesítmény után, kérdés a mérték és a hosszú távú fenntarthatóság. A folyamatok lehetőséget kínálnak további szerkezeti reformokra, s ez közvetve növekedési hajtóerő lehet GDP-növekedés, Focus Economics felmérés (%)
A várható magyar növekedés!
2,5–3.0 3.5
Korábban a környezettől elmaradó magyar növekedést valószínűsítettek. Az utóbbi hetekben jobbak a várakozások: leszakadás helyett felzárkózás!
Forrás: Focus Economics, Költségvetési Tanács Titkársága, üzleti elemzők
6
EU-források adják a növekedés egyik motorját Az EU strukturális és kohéziós forrásainak elosztása
Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015
A Magyarországnak jutó EU források átlaga (millió Euró)
8
A jelen beruházásai a jövő fejlődésének hajtóerői Örvendetes, hogy a beruházási ráta az elmúlt negyedévekben emelkedett, bár ebben szerepet játszott az állami beruházási aktivitás Beruházási ráta (%)
Forrás: Eurostat, KT Titkárság
•
Az elmúlt 2 évben emelkedett a beruházási ráta, ahogy az uniós pénzek felhasználásának üteme gyorsult
•
A hazai beruházási ráta mára megközelítette a régiós országok átlagát
•
Az állóeszközök amortizációját ma már bőven fedezi a beruházás
A fogyasztás bővülése a fejlődés további hajtóereje A fogyasztás dinamikája a 2 – 3 % közötti szinten stabilizálódhat Fogyasztás növekedése (év/év, %)
Forrás: Focus Economics, KT Titkárság
10
Az infláció továbbra is alacsony marad a közép-kelet-európai országokban, elsősorban az olajár csökkenése miatt Infláció (%)
6 5
Lengyelország
4 Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 1,8%
3
Magyarország Szlovákia Románia
2
Szlovénia Horvátország
1 0 2011
2012
2013
2014
2015
Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, Magyarországra a legfrissebb várakozást szerepeltetjük
A költségvetési hiány – Horvátországot kivéve – várhatóan minden közép-kelet-európai országban a 3%-os plafonérték alatt marad Költségvetési hiány (a GDP %-ában)
14,6 8 7 6
5,6
5,5
5 4,4
4 2,9
3
3,4 2,6 2,1
2 96-10 átlag
2011
2012
Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés
2013
2014
2,9 2,8 2,8 2,4 2,6 2015
Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Eurózóna Horvátország
Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték 2,4%
A költségvetési hiány alakulása az elmúlt 20 évben A hiány megugrása a választási években a válságot követően már nem jellemző 6 4,3
4 ESA1995
2
ESA2010 (2014 szeptember 1-től)
-2,4
2015FC*
-4,2
-2,4
2014
-8,2
-8,4
2013
-9,0
-8
-6,5
-2,6
-3,7 -4,7
-4,6
-5,2
-5,6
-7,3 -8,0
-9,2
-6,2
-6,4
-2,5
2012
-7,2
-6
-2,4
-7,8
-5,2
-6,5
-4,7
-5,5
-4,1
-5,5
-4
-4,1
-3,1
-3,4 3,4
-2,9
-2
-3,9 3,9
-1,8
0
-9,0
-10
-9,5
Forrás: KSH, NGM/Patai 2015
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
-12
13
Az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya – Magyarországot kivéve – várhatóan minden közép-kelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben Államadósság (a GDP %-ában)
100 90 80 70
94,7
95,0
82,2 81,7 76,9
84,9 82,9 76,4 Eurózóna
60
54,1
50
49,1
40
39,4
54,9 50,2 40,4
30
Horvátország Szlovénia Magyarország* Szlovákia Lengyelország Románia
20 96-10 átlag
2011
2012
2013
2014
2015
* A 2015. évi költségvetési törvény szerint – stabilitási törvény alapján változatlan árfolyamon számítva – az államadósság aránya Magyarországon 2014-ről 2015-re 76,3%-ról 75,4%-ra csökken. Várhatóan teljesülnek az alkotmányos előírások. Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, Nemzetgazdasági Minisztérium
14
A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján I. (%-ban) 2015 Megnevezés Kormány
Századvég
GKI
MTA KRTK KTI
A' Üzleti szereplő
B' Üzleti szereplő
OECD
EC
1. GDP növekedése
3,1
3,1
2,5
2,7
3,0
3,5
2,1
2,4
2. Háztartások fogyasztása
2,9
3,5
2,5
3,0
3,5
3,7
2,0
2,8
3. Közösségi fogyasztás
1,5
-0,3
0,5
0,5
1,7
1,0
4. Bruttó állóeszközfelhalmozás
5,8
5,5
0,0
3,5
1,0
3,5
5. Beruházási ráta
21,5
22,0
20,9
20,8
21,1
6. Fogyasztói árindex (éves átlag)
0,0
0,3
0,0
0,1
0,1
7. Államháztartás hiánya (ESA95)
-2,4
-2,4
-2,2
-2,6
-2,3
0,0 3,0
3,1
-0,1
2,0
0,8
-2,4
-2,6
-2,7
Forrás: 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete, GKI/Századvég kutatások a KT számára, üzleti becslés, OECD Economic Outlook 2014 November
A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján II. (%-ban) 2016 Megnevezés Kormány
Századvég
GKI
MTA KRTK KTI
A' Üzleti szereplő
B' Üzleti szereplő
OECD
EC
1. GDP növekedése
2,5
2,4
2,0
2,2
1,9
2,3
1,7
1,9
2. Háztartások fogyasztása
3,6
2,7
1,5
2,5
2,2
2,5
1,5
2,2
3. Közösségi fogyasztás
-3,0
-0,6
0,0
0,5
0,0
0,2
2,5
-0,2
4. Bruttó állóeszközfelhalmozás
-0,9
-3,2
-5,0
0,5
-4,4
0,0
2,3
-1,0
5. Beruházási ráta
20,6
21,0
19,6
19,7
20,5
6. Fogyasztói árindex (éves átlag)
1,6
2,6
2,0
1,6
2,8
2,5
3,0
2,8
7. Államháztartás hiánya (ESA95)
-2,0
-1,9
-2,2
-2,3
-2,0
-2,0
-2,5
-2,5
Forrás: 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete, GKI/Századvég kutatások a KT számára, üzleti becslés, OECD Economic Outlook 2014 November
Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (%-ban) tény 2010
2011
költségvetés 2012
2013
2014
2015
2016
Általános közösségi szolgáltatások
9,8
13,9
9,6
11,6
10,6
11,9
12,5
Védelem
1,8
1,7
1,7
1,7
1,6
1,3
1,6
Rendvédelem és közbiztonság
3,7
3,7
3,9
3,7
3,5
3,6
4,2
11,6
10,8
10,3
10,2
10,0
10,0
10,1
9,1
8,8
8,6
8,6
8,1
8,5
8,6
34,6
32,3
33,9
31,9
33,2
31,2
31,6
Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások
3,3
2,9
3,2
3,0
3,2
2,9
2,7
Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások
2,9
2,8
2,8
2,8
3,3
3,5
3,7
Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás
2,2
1,5
1,7
2,1
2,4
2,7
1,7
Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások
5,8
5,9
6,0
7,3
7,9
7,8
7,3
Környezetvédelem
1,5
1,6
2,0
2,3
1,8
2,0
1,5
Államadósság-kezelés
8,5
7,7
8,7
8,6
8,0
7,1
6,8
Egyéb funkciók összesen
5,2
6,5
7,6
6,2
6,5
7,5
7,7
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Oktatási tevékenységek és szolgáltatások Egészségügy Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások
Összesen
Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés
17
Forrás: ÁKK
18
2015. máj. 02.
2015. márc. 02.
2015. jan. 02.
2014. nov. 02.
2014. szept. 02.
2014. júl. 02.
2014. máj. 02.
15 év
2014. márc. 02.
2014. jan. 02.
2013. nov. 02.
2013. szept. 02.
10 év
2013. júl. 02.
2013. máj. 02.
10,00
2013. márc. 02.
12,00
2013. jan. 02.
2012. nov. 02.
5 év
2012. szept. 02.
2012. júl. 02.
2012. máj. 02.
2012. márc. 02.
3 év
2012. jan. 02.
2011. nov. 02.
2011. szept. 02.
2011. júl. 02.
2011. máj. 02.
2011. márc. 02.
2011. jan. 02.
2010. nov. 02.
2010. szept. 02.
2010. júl. 02.
2010. máj. 02.
2010. márc. 02.
2010. jan. 02.
2009. nov. 02.
2009. szept. 02.
2009. júl. 02.
2009. máj. 02.
2009. márc. 02.
2009. jan. 02.
2008. nov. 02.
2008. szept. 02.
2008. júl. 02.
2008. máj. 02.
2008. márc. 02.
2008. jan. 02.
A költségvetés olcsóbb finanszírozása a gazdaság és a társadalom számára forrásokat szabadít fel, növekedési tényező Állampapír hozamok
18,00
16,00
MNB alapkamat
14,00
A költségvetés olcsóbb finanszírozása
8,00
6,00
4,00
2,00
0,00
A jobb nemzetközi megítélés a növekedés egyik feltétele A strukturális tényezők mellett ország-specifikus események és a gazdaságpolitika is befolyásolja az egyes országok relatív megítélését A CEE térség átlagos CDS-felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont)
Forrás: Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják
19
A versenyképesség és különösen a regionális versenyképesség erősítése fejlődési hajtóerő Egy főre eső GDP (euró) a közép-kelet-európai országokban GDP (millió euró) a közép-kelet-európai országokban 450 000,0 400 000,0 350 000,0 300 000,0 250 000,0 200 000,0 150 000,0 100 000,0 50 000,0 0,0
2013
Csehorsz Horvátor Magyaro Lengyelo Románia ág szág rszág rszág
2014
2015
20 000,0 18 000,0 16 000,0 14 000,0 12 000,0 10 000,0 8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0
Szlovénia
Szlovákia
Szlovéni Szlovákia a
2013 14 956,5
10 220,6
10 146,2
10 275,8
7 206,9
17 555,7
13 601,1
2014 15 300,5
10 169,5
10 481,0
10 615,0
7 423,1
18 012,1
13 927,5
2015 15 683,0
10 189,8
10 732,6
10 954,6
7 623,5
18 336,3
14 275,7
2013 157 284
43 561,
100 536
395 962
144 282
36 144,
73 593,
2014 160 902
43 343,
103 854
409 029
148 610
37 083,
75 359,
2015 164 924
43 430,
106 346
422 118
152 623
37 751,
77 243,
Egy f őre eső GDP (euró) vásárlóerőparitáson a közép-kelet-európai országokban 35 000
2013
2014
2015
Európa országainak rangsora vásárlóerő tekintetében, 2014 450,0 400,0
30 000
350,0
25 000
300,0
20 000
250,0
15 000
200,0
10 000
150,0
5 000
100,0
0
Csehorsz Horvátors Magyaror Lengyelor Románia ág zág szág szág
Csehorszá Horvátors Magyaror Lengyelor g zág szág szág
50,0 Románia
Szlovénia
Szlovákia
2013
27 347
20 222
23 236
22 273
17 440
28 512
26 616
2014
28 446
20 392
24 336
22 429
19 397
29 359
27 665
2015
29 659
20 873
25 406
25 703
20 356
30 266
28 888
2013
2014
2015
Forrás: Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság
0,0
Európa 100%
2 0
Magyarország megyéiben az egy főre jutó vásárlóerő, 2014 EU 100 %-hoz képest
Forrás:GfK
Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság
Közép-Kelet-Európa országai és az egyes régiói gazdaságának elmaradottsága szembetűnő. Az EU 28 átlagát csak a fővárosok, vagy (ahol a főváros is benne van) a központi régiók mutatói haladják meg. GDP/fő (vásárlóerő paritás, 2011, PPS, EU28=100) megnevezés
2011
EU28
100,0
Ausztria
127,7
Szlovákia
72,7
Románia
51,2
Horvátország
n.a.
Szlovénia
82,7
Magyarország
65,4
Csehország
83,1
Lengyelország
63,8
Szerbia
36,5
Az Eurostat újabb felmérést készített, amelyben összehasonlította az EU-s régiók egy főre jutó GDP-jét, összehasonlítva a 2013-as átlaggal. Ennek alapján a 20 legszegényebb régióinak listájába négy magyar is bekerült. Az észak-magyarországi térség a 8. legszegényebb lett, itt az uniós GDP-átlag 40 százaléka jut egy főre. A sorban Észak-Alföld a 11., Dél-Dunántúl és Dél-Alföld pedig megosztva a 12. Forrás: EUROSTAT
22
Magasabb gazdasági fejlettséggel nem feltétlenül jár együtt alacsony munkanélküliség. (Pl. Szlovákia régióinak GDP/fő adatai kedvezőbbek, mint Magyarország, vagy Románia régióié, mégis nálunk, de még inkább Romániában jóval alacsonyabb a munkanélküliség.) Munkanélküliségi ráta az aktív lakosság %-ában (2013) megnevezés
EU28 Ausztria
2013
10,8 4,9
Szlovákia
14,2
Románia
7,1
Horvátország
17,3
Szlovénia
10,1
Magyarország
10,2
Csehország
7,0
Lengyelország
10,3
Szerbia
17,6
Ma 8% alatt van Forrás: EUROSTAT
23
Foglalkoztatási ráta a 20-64 év közötti népesség %-ában (2013) A negatív rekord Észak-Magyarország régiójáé. Hasonló helyzetben csak két régió, Románia délkeleti régiója és Székelyföld van. megnevezés
2013
EU2020 cél
EU27
68,4
75,0
Ausztria
75,5
77,0
Szlovákia
65,0
72,0
Románia
63,9
70,0
Horvátország
57,2
N/A
Szlovénia
67,2
75,0
Magyarország
63,2
75,0
Csehország
72,5
75,0
Lengyelország
64,9
71,0
Szerbia
N/A
N/A
Forrás: EUROSTAT
Kutatás-fejlesztésben Magyarország régióiban is van tennivaló, de nála is erőteljesebb felzárkózási szükségesség látszik Románia, Szlovákia, Horvátország és Lengyelország régióinál.
Kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GPD%-ában (2011) megnevezés
2011
EU2020 cél
EU28
1,97
3,0
Ausztria
2,68
3,8
Szlovákia
0,67
1,0
Románia
0,49
2,0
Horvátország
0,75
N/A
Szlovénia
2,43
3,0
Magyarország
1,20
1,8
Csehország
1,56
N/A
Lengyelország
0,75
1,7
Szerbia
N/A
N/A
Forrás: EUROSTAT
A hitelezés megindulása hajtóerő lehet Vállalati hitelpiac: az NHP megállította a negatív trendet, de gyenge a piaci alapú hitelezés ■ 2008 óta a vállalati hitelek negyede „eltűnt”, ezt törte meg az NHP ■ A refinanszírozott hitelek mellett (Exim, NHP) azonban csak lassan növekszik a piaci alapú hitelezés ■ Javuló gazdasági kilátásokkal és új EU-s forrásokkal a hitelezés élénkülhet, de elmarad a válság előtti szintektől ■ Finomhangolt NHP 2015 végéig a rendszerben marad (?) ■ A bankok mérlegének kitisztítása (MNB „Rossz bank”) segítheti a hitelezési képességet Vállalati és KKV hitelek éves változása 24
%
%
Támogatott hitelek és az NHP összesített állománya 24
20
20
16
16
12
12
8
8
4
4
0
0
-4
-4
-8
-8 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Vállalatiloans hitelek Corporate total összesen
Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015
2014
SMEhitelek loans KKV 26
A banki tevékenység változása a válság után Értékpapír befektetések térnyerése a hitelezés hiányában 12 havi tranzakciók a bankok mérlegében 3,5
1 000 mrd Ft, év/év
2,5
Állampapírok MNB kötvény / betét Vállalati hitelezés
1,5
Lakossági hitelezés
0,5 -0,5 -1,5 -2,5
Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015
27
Vállalati hitelpiac Forrásbevonás elsősorban devizában (külföldről), alacsonyabb kamat mellett Mrd Ft 25 000
Intercompany loans Anyavállalati finanszírozás Direct lending from abroad Külföldi hitelfelvétel 20 000
FX from domestic banks Deviza hitel hazai bankoktól HUF from domestic banks Forint hitel hazai bankoktól 15 000
10 000
5 000
0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Forrás: MNB
28
A kkv-k teljesítményének növekedése, versenyképesebbé válása a növekedés egyik lehetséges motorja KKV-k számának alakulása 2011-2014 között havi bontásban 390 000
A kkv-k részesedése a GDP-ben 75,00%
385 000 70,00%
380 000 375 000
65,00% 370 000 365 000
60,00%
360 000 355 000
55,00%
350 000 50,00%
345 000 J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N
2010
2011
2012
2013
2014
2015
KKV-k foglalkoztatási arány 2011.
Forrás: KSH
2012.
2013.
2014.
KKV-k részesedése a hozzáadott értékben 29
Pesszimista hangulat érvényesült a 2012 év elején. Prófécia volt, hogy a bizalomhiány miatt a reálgazdasági eredmények mellett is, nemcsak „újratermelődik” az adósság, hanem aránya is gyorsan növekszik, mert az alkalmazkodás elmarad: folyamatos a csődveszély, a stabilitás-hiány. 2015 tény: lassú Trendforduló következett be, de 2015-ben sem lehet hátradőlni! javulás, piactartás miatt a bank-szektorban jelentős tőkebevonás, a hitelezést állami eszközök segítik
2015 tény: jelentősen csökkenő finanszírozási költség
Forrás: Simor András 2012 január, illetve 2015 saját szerkesztés
2015 tény: gyengülő, de stabil árfolyam
2012 várakozás: az adósság/adósságarány tovább emelkedik
2015 tény: jelentősen javuló kilátások 2015:nominálisan még növekszik, 30 de aránya csökken
Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. A növekedési képesség erősítése A beruházási ráta emelése, a hitelezési aktivitás javítása, a KKVszektor vállalkozó-képességének fejlesztése.
A gazdaságfejlesztésre fordított források 2500 -ról 3000 Mrd-ra emelése
A K+F tevékenység további erősítése. A GDP fenntartható növekedése További befektetés a humán tőkébe, képzettebb munkaerő-kínálat biztosítása. A versenyképesség javítása az üzleti bizalom további erősítésével, a szabályozás kiszámíthatóságának növelésével Forrás: KT Titkárság
Felszabaduló forrás a gazdaságfejlesztésre
Fenntartható GDParányos államadósságcsökkentés
Stabil, forrásaiban javuló költségvetés
