GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola 2011. június

5. hét Az anyagi kultúra rendszere és a tulajdonviszonyok Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola

Az áruk társas élete •

Appadurai (1986)

•

A tárgyak jelentése: amit az emberek tulajdonítanak neki

•

„Módszertani árufetisizmus”: –

•

„áruéletút”: kövessük a tárgyakat, és így vizsgáljuk a társadalmi viszonyokat

≈ áruláncok elemzése –

földrajz, közgazdaságtan

–

hozzáadott érték
„értékrezsimek” közötti áramlás

•

Barter
áru; áru
ajándék eltúlozva

•

A csere a kulcs: áruk körforgásának alapja

2

Áruk körforgásban •

•

Áru
áruhelyzet –

nem a tárgy sajátossága, az a társadalmi közeg, amelybe kerül

–

áruhelyzet: társadalmilag lényeges jellemzője az elcserélhetősége

–

dinamikus: a tárgyak ki-be kerülnek az áruhelyzetből

Árufázis –

a tárgy életének az az időszaka, amikor áru (pl. jegygyűrű a boltban árufázisban, átadás után kikerül belőle)

•

Árujelöltség –

•

szimbolikus osztályozó szabályok, amelyek értékkel látják el (l. Sahlins)

Áruösszefüggés –

társadalmi helyszínek, amelyek segítik az áruvá válást (pl. bazár, hagyaték)

Értékrezsimek •

•

Az áru mozgása különböző kulturális kontextusok között –

eltérő kultúrák

–

eltérő társadalmi csoportok

A csere résztvevői nem azonosan értékelik a tárgyakat –

•

értékegyezés ritka kivétel: feszültség

Értékrezsimek –

értékekről és a kicserélhetőségről alkotott elképzelések egybeesése

–

csere: különböző értékrezsimhez tartozó felek

–

a csere különböző szabályozottsági fokával kompatibilis 3

Keleti szőnyegek •

Spooner (1986)

•

19. sz. óta töretlen igény Nyugaton a keleti szőnyegek iránt

•

Luxus  tömegtermék: –

•

exkluzivitás  eredetiség

Mitől eredeti: –

objektív tényezők nem magyarázzák

–

szubjektív értékelés: minél távolabbi, annál jobb

–

távolság: információhiány  közvetítők szerepe

Tévedésből érték •

Esperanza (2008)

•

Etnikai művészeti alkotások piaca

•

Érték – tudás: közvetítők szerepe meghatározó

•

Amerikai kereskedők által tervezett karácsonyi dísz kiadva bali fafaragóknak

•

Többszáz példány: mind festékfoltos –

•

tervrajzhiba: azt hitték a terv része

Óriási siker a fogyasztónál:

4

–

amerikai kiskereskedő története: a foltok szimbolikus üzenetek (Ram, Visnu, Síva isteneket ábrázolják), hindu-keresztény párbeszéd jegyében

Értékek politikája •

Érték: nemcsak jelentés, csoportok közötti hatalmi viszonyok

•

Társadalmilag szabályozott utak:

•

–

ki, mivel kereskedhet, mit cserélhet?

–

„áruenklávé”: pl. királyi monopólium


versengés által motivált innovatív kerülőutak –

áruk mobilitása (értékrezsimek közti áramlás) társadalmi mobilitás

•

Értékversenyek: –

•

hatalmon lévők közötti státuszharc (pl. kula, tőzsde)

Áruk és tudás: –

hatalom az árura vonatkozó tudás korlátozása révén

–

termelésre vonatkozó tudás

–

helyes fogyasztásra vonatkozó tudás

Kommodifikáció •

Mennyire jellemző egy társadalomra, hogy: –

a tárgyak árufázisban vannak

–

kielégítik az árujelöltség feltételeit

–

áruösszefüggésbe kerülnek

5

•

A kapitalizmus valóban kommodifikáltabb, de minden társadalom a kommodifikáció valamilyen fokán áll

•

Árulétből való kivonás (dekommodifikáció): társadalmi presztízs fenntartása (l. szabályozott utak)

•

Koptyoff (1986): –

gazdaság: kommodifikáció
kultúra: dekommodifikáció

Tulajdon •

A dolgok feletti rendelkezést irányító társadalmi viszonyok rendszere (Hoebel 1966)

•

Társadalmi, kulturális sokszínűség: –

kizárólagos magántulajdon csak egy típusa, a tulajdont nem lehet ezzel azonosítani

–

magántulajdon

valamilyen

formája

legtöbb

társadalomban

(még

a

legegalitáriánusabban is – Woodburn 1982) •

Több szinten: –

mikroszint: identitás felépítése tárgyak birtoklásán keresztül

–

makroszint: javak elosztása feletti kontroll

A tulajdon összetettsége •

Jogosultságok kötege (Maine 1861): –

•

használat, bérbeadás, eladás stb. joga

Igazgatott birtokok (estates of administration) (Gluckman 1965): –

különböző jogosultságok átengedésének rendszere egy adott politikai 6

hierarchiában – •

dinamikus szemlélet

Rétegek (F & B Benda-Beckmann 1999): –

kulturális-ideológiai

–

jogi-intézményes

–

társadalmi viszonyok

–

gyakorlat

Tulajdon a szocializmus alatt •

Kulturális-ideológiai –

a magántulajdon marxi kritikája: állami tulajdon elsőbbsége (aztán közös tulajdon, majd magántulajdon)

•

Jogi-intézményes –

•

Társadalmi viszonyok –

•

vidéki nők pozíciója (iparosodott mezőgazdaság)

Gyakorlat –

•

Ptk.: társadalmi, magán-, személyes tulajdon

második gazdaság, háztáji gazdaság, vállalati gazdasági munkaközösségek

Igazgatott birtokok (estates of administration): –

téeszesítés: elidegeníthetetlen, de részjegy – osztalék

–

kapcsolati hálók fontossága

7

Tulajdon a posztszocializmusban •

Átmenet: állami tulajdon  magántulajdonon alapuló gazdaság

•

„Zavaros tulajdon” (Verdery 1999) –

a privatizáció nem egyirányú folyamat

–

egymást átfedő jogosultságok, kötelezettségek, követelések

–

kikristályosodott szabályok, gyakorlatok hiánya

–

román falu 1990-es évek közepe •

téeszek átalakítása „egyesületekké”

•

kárpótlás: földművelést folytatni nem tudó/akaró tulajdonosok

•

bérművelésbe adás: egyesületnek adja, díjat fizet; jogilag övé, nem rendelkezhet felette; megadhatja, hogy mit termelnek; mennyiség felett nincs kontrollja

–

gazdasági bizonytalanság: kötelezettségek és jogosultsági igények

Magán- és köztulajdon •

A magántulajdon minden körülmények között való hatékonyságának kritikája

•

Közlegelők tragédiája: –

egyénileg megéri „túlhasználni” a közös tulajdont, közösségi szinten rosszabbul jár mindenki (játékelmélet: fogolydilemma)

– •

megoldás: magántulajdon

Léteznek hosszú távon fenntartható, hatékony közösségi tulajdonok: –

közösségi tulajdon ≠ nyílt hozzáférés

–

helyi közösségi kontroll, szelektív információátadás

8

Felhasznált irodalom Appadurai, Arjan (2008[1986]) „Az áruk és az érték politikája” In Replika 63. szám. 61–105. von Benda-Beckmann, F. és K. von Benda-Beckmann (1999) „A functional analysis of property rights, with special reference to Indonesia.” In T. van Meijl és F. von Benda-Beckmann (szerk.) Property rights and economic development: land and natural resources in southeast Asia and Oceania. London: Kegan Paul International. 15–56. Esperanza, Jennifer S. (2008). „Outsourcing otherness: Crafting and marketing culture in the global handicrafts market.” In Donald Wood (szerk.) Hidden Hands in the Market: Ethnographies of Fair Trade, Ethical Consumption, and Corporate Social Responsibility (Research in Economic Anthropology 28). 71–95. Gluckman, Max (1965) The ideas in Barotse jurisprudence. New Haven, Conn.: Yale University Press. Hoebel, E Adamson (1966) Anthropology: the study of man. New York, McGrawHill. Kopytoff, Igor (1986) „The Cultural Biography of Things: commoditization as process.” In Arjun Appadurai (szerk.) The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective. Cambridge: Cambridge University Press. 64–94. Maine, Henry J. S. (1861) Ancient law. London: John Murray. Spooner, B. (1986) „Weavers and Dealers: The Authenticity of an Oriental Carpet.” In Arjun Appadurai (szerk.) The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective. Cambridge: Cambridge University Press. 195–235. Verdery, Katherine (1999) „Fuzzy Property: Rights, Power, and Identity in Transylvania’s Decollectivization.” In Michael Burawoy és Katherine Verdery (szerk.) Uncertain Transition. Boulder: Rowman and Littlefield. 53–81. Woodburn, J. (1982) „Egalitarian societies.” In Man Új folyam, 17. évfolyam, 3. szám. 431–51.

9