Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság – együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19.
Bihall Tamás MKIK alelnök
Életszínvonal, életminőség • Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság és a magyar társadalom versenyképessége határozza meg • Mindkettő alapja a népesség szerkezete, a képzett, kulturált „minőségi” csoport aránya
A magyar gazdaság hatékonysága jelentősen elmarad az EU átlagtól Megnevezés
mikro
Átlagos méret, fő
kis
közepes
KKV ∑
nagy
összes
EU-19
3
19
98
5
1 052
7
Mo.
2
20
97
4
878
5
Egy vállalkozásra jutó árbevétel, E €/vállalkozás
EU-19
440
3610
25680
890
319020
1550
Mo.
68
1558
7 513
186
84 261
306
Egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték, E €/vállalk
EU-19
120
1180
8 860
280
126 030
540
Mo.
8
191
1 257
25
16 929
49
Export aránya árbevételben
EU-19
9
13
17
12
23
17
Mo.
9
15
16
13
35
22
Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték, E €/fő
EU-19
40
60
90
55
120
75
Mo.
4
10
13
7
19
10
Munkaerőköltség hozzáadott érték
EU-19
57
57
55
56
47
52
Mo.
63
67
73
68
59
64
az
/
Forrás: GKM; SMEs in Europe 2003; Observatory of European SMEs 2003; No. 7. APEH adatai alapján
A versenyképesség legfontosabb feltételei • Korszerű technológiák • Felkészült, megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkező munkaerő: szakmunkás, technikus, mérnök, közgazdász • Piaci lehetőségek • Rugalmas alkalmazkodás a változó körülményekhez
Vállalati elvárások a diplomásokkal szemben • Korszerű, rendszerezett elméleti és gyakorlati ismeretek • Problémamegoldó képesség • Kreativitás • Csoport-munkára alkalmasság • Kommunikációs képesség magyar és idegen nyelven (angol, német) • Korszerű menedzsment-ismeretek • Stressz-tűrő képesség
A felsőoktatási intézmények és a vállalati szféra kapcsolatának jellemzői • Eseti, időnként nagyon hatékony együtt-működés (egy nagyvállalatra épülő oktatás) • A kkv-szektorral való együttműködés alacsony szintje • Gyakorlati oktatás nem elégséges aránya • Gyakorlati oktatók befogadásának gátjai (akkreditációs rendszer) • Vállalati problémamegoldások, szabadalmak terén az érdekeltség hiánya (kizárólag „akadémikus” minősítési rendszer) • Alacsony egyetemi szerepvállalás a vállalati igényekre épülő (fizetős) szakmai továbbképzésekben
A hatékonyabb vállalati részvétel gátjai • A pénzügyi részvétel szűkülő lehetőségei (innovációs járulék felhasználhatósága, vállalati adományok – anyag, eszköz – adókötelezettsége) • A gyakorlati képzőhelyek létesítésének és működtetésének anyagi terheit csak az erős nagyvállalatok tudják megteremteni • Az átjárhatóság hiánya (egyetem – vállalat)
Vállalati kezdeményezések a problémák megoldására Közös kezdeményezések: • Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség Egyedi példák, jó gyakorlatok: • Egy vállalat- egy felsőoktatási intézmény (AUDI Győr, MERCEDES-Kecskemét, MOL-Pannon Egyetem Kőolajfeldolgozási és Petrolkémiai Tsz.) • Kihelyezett tanszékek (Miskolc: Bosch, Wanhua, MOL, FUX, Rexroth; BME-Direct Line) • Nyitott laboratóriumok (National Instruments)
Fordulat a felsőoktatás megújításában: Felsőoktatási Kerekasztal Közös érdekek megjelenése: Kormányzat: fenntartható, minőségi felsőoktatás Gazdaság: a versenyképességet biztosító felkészült diplomás munkaerő Egyetemek: kiszámíthatóság, tervezhetőség, sikeres oktatás és kutatás Hallgatók: értékes, munkahelyet és jó jövedelmet biztosító diploma
A gazdasági szféra felajánlásai, részvétele az MKIK koordinációjában 1. • Tapasztalatok átadása a szakmastruktúra tisztításhoz • Javaslatok a finanszírozási modell kialakításához, a vállalatok anyagi hozzájárulását segítő pénzügyi megoldásokhoz (Vállalati ösztöndíjak, adományok adómentesége, kontrollált „innovációs járulék”) • MKIK által delegált vállalati szakemberek intézményes részvétele felsőoktatási intézmények felügyelő testületében, a Nemzeti Akkreditációs Bizottságban
A gazdasági szféra felajánlásai, részvétele az MKIK koordinációjában 2. • Részvétel a diplomás pályakövető rendszer kialakításában (teljes körű) • Makro-szintű munkaerő-piaci tervező rendszer kialakítása • Gyakorlati képzőhelyek szervezése, felügyelete, • Vállalati vélemények visszacsatolása
Vállalati segítség a gyakorlati képzéshez • Duális képzés bevezetése, ahol lehetséges • Vállalati tananyagok és oktatók biztosítása (idegen nyelven is) • TDK, diplomaterv, Phd témák • Gyakornoki programok • Közös K+F tevékenység hallgatók bevonásával • Nyitott laboratóriumok, kihelyezett tanszékek
A megújult felsőoktatás eredménye a gazdaságban • Magasabb hozzáadott érték, növekvő fajlagos teljesítmények • Megerősödő kkv-k, kiszélesedő beszállítói körök • Befektetői érdeklődés növekedése, fejlesztések, új értékes munkahelyek • Innovációs tevékenység erősödése • Nemzetközi szinten is versenyképes vállalatok • Új piaci pozíciók
A megújult felsőoktatás eredménye az egyetemeken, főiskolákon • A minőségi oktatás alapfeltételeinek megteremtése a bemenet javítása révén • Vállalati finanszírozási eszközök • Vállalati közreműködés a gyakorlati képzésben, a hallgatók motiválásában • Kiszámítható, tervezhető munka, sikerélmény az oktatásban és a kutatásban
A gazdaság és felsőoktatás együttműködésének eredménye a két szektorban • Hazai és nemzetközi vállalati fejlesztések megismerése (nem publikált eredmények), naprakész szakmai ismeretek személyes kapcsolatok az oktatók számára • Korszerű ismeretek átadása a hallgatóknak – jól felkészült diplomás munkaerő a vállalatok számára • Korszerű eszközök használatának megosztása • Közös K+F tevékenység EU források támogatásával
Társadalmi hozadék (nemzetközi kutatási eredmények alapján) • Növekvő GDP – növekvő életszínvonal • Magasabb lakossági jövedelmek, erősödő fizetőképes kereslet a szolgáltatások, kultúra, sport, szabadidő iránt – további új munkahelyek • Csökkenő korrupció • Növekvő innovációs képesség • Magasabb a születéskor várható élettartam • Nagyobb a társadalmi problémák iránti elkötelezettség • Vidéken nagyobb a társadalmi mobilitás, az értelmiség hányada
A MRK és az MKIK első megbeszélésének megállapítása
Sokkal több az ami összeköt, mint ami elválaszt
Köszönöm a figyelmet!
