Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal
A természeti környezet és elemei A környezet alatt értjük a környezetei elemeket,
azok rendszereit, folyamatait, szerkezetét. Környezeti elemnek minősül a föld, a levegő a víz (fizikai elemek), az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. A természeti környezetet fizikai elemek és az élővilág alkotják. Természeti környezet az emberi munka színtere is, a termelési eszközök előállításának forrásául is szolgál.
A természeti környezet használata A természeti környezet a környezeti elemek
használata révén biztosítja a társadalom számára az energiahordozókat, a különböző késztermékek előállításához szükséges nyersanyagokat, ásványkincseket, élelmiszereket, illetve az élethez szükséges egyéb javakat.
A földrajzi környezet Kozmikus térség (kozmoszszféra) Geoszféra – Levegőburok (atmoszféra) – Vízburok (hidroszféra) – Kőzetburok (litoszféra) – Talajburok (pedoszféra)
A természetföldrajzi környezeten az ásvány kincsek, éghajlat, talaj, flóra és fauna egymásra ható összességét értjük • a földterület egy meghatározott részén, • saját belső fejlődésének és • az ember által való átalakításának adott stádiumában.
Gazdasági erőforrások Társadalmi erőforrások Természeti erőforrások
Különféle megközelítések Természeti erőforrások:
A természet olyan, emberi beavatkozás nélkül keletkezett adományainak tekinthetők, amelyeket a gazdasági vállalkozások az output-jószágok előállítása során hasznosítanak Forrás: http://www.moktav.hu/book/tan017/p002.html
Természeti erőforrások: adott időpontban, ill. időszakban
meghatározott közösség rendelkezésére álló azon erőforrások, amelyeket v. teljesen függetlenek az emberi akaratlagos tevékenységtől … Forrás: Környezet és természetvédelmi Lexikon; Akadémiai kiadó
Természeti erőforrások: az ember életviteléhez és termelő
tevékenységéhez szükséges élő és élettelen anyagok.
Forrás: Környezetvédelem, környezetgazdálkodás, környezettudomány kislexikon és szótár; Elpídia kiadó
Természeti erőforrásokon azokat a természeti adottságokat értjük amelyeket az ember a termelés adott fejlettségi szintjén szükségleteinek kielégítésére hasznosít.
Némileg más megközelítés (BOKARTISZ)
A természet nem forrás, hanem társ… Amit így is lehet mondani:
A természet nem természeti erőforrás, inkább természeti tőke, de sokkal inkább egy élő rendszer, amelynek mi is részesei vagyunk.
A természeti adottságok (napsugárzás, éghajlat, domborzat, ásványkincsek stb.) teremtik meg magának az emberi tevékenységnek a lehetőségét. De hogy végül is mit tekintünk erőforrásnak azt nem a természet, hanem az ember dönti el.
A természeti erőforrások közé a természeti elemeknek az a köre tartozik, amelyek egyrészt felhasználható az energiatermelésen, az élelmezési cikkek termelésében ipari nyersanyagként, másrészt a nem termelési szférában (üdülés) hasznosulnak.
E közelítésből is kiderül, hogy az erőforrásnak két alapvető kritériuma van: egyrészt a kitermeléshez, elhasználáshoz szükséges ismeret technológia másrészt az irántuk megnyilvánuló kereslet.
A természeti erőforrások csoportosítása MTA Természeti Erőforrások Koordinációs Irodája szerint: Az első csoportba a földkéreg ásványi nyersanyagelőfordulásai, azaz az energia hordozók, ipari és építőipari nyersanyagok, a felszíni és mélységi vizek sorolandók, amelyek megújítása belátható időtávon belül nem lehetséges. A második csoportba a földfelszín természetes erőforrásai, a mező- és erdőgazdasági termőhelyek tartoznak, amelyek megújulnak, illetve megújíthatók. A harmadik csoportot a légkör természeti erőforrásai levegő, napsugárzás - alkotják.
A természeti erőforrások csoportosítása A természeti erőforrások kialakulásának idő intervallumát figyelembe véve: nem megújuló, kimeríthető megújuló, folyamatosan megújítható A csoportosítás az erőforrások keletkezési körfolyamatának hossza és felhasználásuknak viszonya alapján történik. Tulajdonképpen minden erőforrás megújuló, csak nagyon különböző idő- és téreloszlásban és mennyiségben. Az emberiség számára a társadalmi időhorizont adja az osztályozás alapját.
A földrajzi elterjedtség szempontja szerint ubiquitások: bárhol megtalálható erőforrások (pl. a
levegő nitrogénje, víz) gyakran előforduló erőforrások: a Föld számos térségében különböző mennyiségben és minőségben előfordulnak (pl. építőkövek, szénhidrogének, kőszénfajták, vasérc – ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi helyen az adott készlet gazdaságosan kitermelhető és hasznosítható.) ritkán előforduló erőforrások: amelyek geológiai készletei csak kevés helyen ismertek. Ilyenek a nemes és ritkafémek (ón, molibdén, kobalt, wolfram) vagy akár az azbeszt. egyetlen helyen található erőforrások: pl. kriolit, amely az alumíniumkohászathoz nélkülözhetetlen, csak Grönlandon fordul elő.
Az erőforrások csoportosítása Nem megújuló
Megújuló
Felhasználva elfogyasztott
Elméletileg újrahasznosítható
Kritikus zónában
nem kritikus zónában
szén, kőolaj, földgáz, hasadó anyagok
elemi ásványok, visszanyerhető ércek
növényzet, erdő, állatállomány, talaj, halállomány, víztartalék
napenergia, föld belső melege, levegő, szél, víz, hullámzás, árapály
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS PROBLÉMÁI Természeti erőforrások allokációja (hatékony elosztás) Fenntartható méret meghatározása Erőforrások disztribúciója (igazságos elosztás)
A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások optimális használata
A nem megújuló természeti erőforrások optimális használata szén, az olaj vagy az érckészletek most célszerűbb felhasználni őket
vagy inkább célszerű tartalékolni a jövőre. érdemes-e, és ha igen milyen ütemben a kimerülő
természeti erőforrások gazdasági hasznosítása. korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre; nem újratermelhetőek.
nem megújuló természeti erőforrás egysége
kitermelésének és felhasználásának van egy "lehetőség" költsége (opportunity cost), ami azzal az értékkel egyenlő, amit egy jövőbeni felhasználás esetén kaphatnánk, ha nem most, hanem csak később használnánk fel.
felhasználási ütemének meghatározásakor ezt a
"lehetőség" költséget is figyelembe kell vennünk, árnak nemcsak a kitermelés határköltségeit kell fedezni, hanem a "lehetőség költséget" hatékonysági kritérium :ár= a termelés határköltségével helyett, a kimerülő természeti erőforrás esetén a hatékonysági kritérium úgy módosul, hogy ár =a termelés határköltsége+ lehetőség költség.
Kimerülő erőforrások használata ár
Iparági megközelítés
A Lehetőség költség
Határköltség
B Kereslet
Y** Y* Társadalmi optimum Piaci optimum
mennyiség
igénybevétele akkor lehet optimális, ha
jelenlegi kitermelése kisebb, mintha újratermelhető volna
A kimerülő erőforrások optimális használata (Gray-modell) Egyéni vállalkozói megközelítés
Ár, hktg.
MC P
P - MC
Y* P-MC = bérleti díj, royalti, határprofit HEFOP 3.3.1.
Y**
mennyiség
(P1 - MC) = (P0 - MC) * (1+r)
amiből az ár a következő időszakra: P1 = MC + (P0 - MC) * (1+r) vagy általánosan a t-edik időszakra:
Pt = MC + (P0 - MC) * (1+r)t
Lehetőség költség
20 18
10%
16 14 12
10 8 6
5%
4
2 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
év
Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk
Megújuló erőforrások Képes magát önerőből megújítani Ember által megújítható: napenergiával Ésszerű felhasználás esetén a megújuló
természeti erőforrások újratermelődnek Fenntartható használat: olyan ütemben szabad felhasználni a megújuló természeti erőforrásokat, amilyen ütemben azok újratermelődnek
Megújuló erőforrások jellemzői A megújuló és a kimerülő erőforrások közé
igen nehéz éles határvonalat húzni Míg a kimeríthető erőforrások kimerülésének lelassításában az utóbbi évtizedekben komoly eredményeket értünk el, sajátos módon az egyébként megújuló erőforrások megújuló képessége fenyegetett.
Környezet eltartóképessége: az adott
erőforrásnak mekkora az adott területen az adott körülmények között még fenntartható maximális mennyisége, ezt tartósan túllépni nem lehet Nettó növekedési ráta: az állomány szaporodási és halálozási vagy kitermelési rátája közötti különbség
Nettó növekedés: nagyságát alapesetben a
nettó növekedési ráta, az állomány nagysága, és az eltartó képesség határozza meg
Megújuló erőforrás használata
2,5
növekmény
2 1,5
1 0,5 0
0
1
2
3
4
5
Halpopuláció
6
7
8
9
10
11
12
A biológiai növekedési törvény a növekedés az erőforrás készlet
függvénye a mennyiségi növekedés függ: – az erőforrás induló méretétől (egyedszám) – a környezet eltartó képességétől
a biológiailag optimális készletnél a
növekmény maximális
fenntartható egyedszám alatt a túlhalászás
a halak kipusztulásával fenyeget, addig a halpopuláció túlnépesedése csak a tó halhozamának az éves növekményét csökkenti, de a halak kipusztulásától nem kell tartanunk. Fontos: erőforrásféleség védelme, megőrzése.
Vajon a maximális fenntartható hozam azonos-e az erőforrás használatából származó nettó hasznok maximalizálásával? Nem!
Egyszerűsítő feltételek az elemzéshez: a halak ára állandó és nem függ az eladott
mennyiségtől a halászati nap egységének határköltsége állandó az egy napon kifogott halak mennyisége arányos a halpopuláció méretével lehalászott mennyiség = fenntartható hozam
Fenntartható haszon maximuma
2,50 2,00 1,50 hozam 1,00
kts haszon
0,50 0,00
0 -0,50
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
tógazdaságnak van tulajdonosa, ő nyilván
abban lesz érdekelt, hogy a lehalászás csak a fenntartható mértékben következzen be, ha azonban a tó köztulajdonban van, akkor előfordulhat, hogy bekövetkezik a túlhalászat, hiszen az egyéni termelőt semmi sem ösztönzi mértékletességre
A kihasználás korlátai Egyéni tulajdon: fenntarthatóság Közös tulajdon: kereslet-kinálat
Probléma mentes használat A fenntartható használat egyedszáma
A hal ára
S
Pe
D
0
Qe
Q*
A halak mennyisége egy időtartam alatt
Túlhasználat A hal ára
A fenntartható használat egyedszáma
S
K
P*
J
Pe
D 0
Q*
Qe
A halak mennyisége egy időtartam alatt
Amennyiben a keresleti és kínálati viszonyok az
egyensúlyi mennyiséget a fenntartható használat által biztosított maximális hozamnál kisebb mennyiségnél jelölik ki, a köztulajdonban lévő tó halállománya megmenekül szükség van a korlátozó védelemre, hiszen az egyéni termelőt, a halászt, aki a piacnak csak apró töredékét ellenőrzi, nem érdekli a halállomány jövőbeni csökkenése
A haszon maximalizálása I. Ár
MC* MC
E Megőrzési ár
Pe P0 0
F Q*
Qe
A. Egyéni haltermelő
A hal mennyisége
A haszon maximalizálása II. Ár
MC* MC
J Pe Megőrzési ár K 0
Q B A halak piaca
A hal mennyisége
Megőrzési ár (j-k) függ Banki kamatláb, Az erőforrás várható áralakulása, A betakarítási költségek várható alakulása, a tó halállományának relatív egyedszáma
Közjavak • Feloszthatatlanok- fogyasztásuk nem rivalizáló és fogyasztásukból senkit se lehet kizárni.
Javak Fogyasztó
kizárható
Jószág
Nem kizárható
felosztható
Tiszta Vegyes magánjavak javak
Nem osztható fel
Vegyes javak
Tiszta közjavak Államilag biztosított magánjavak
Potyautas magatartás • A szolgáltatás hasznából mindenki részesül, ezért senki sem járul hozzá önkéntesen a költségekhez.
A közjavak tragédiája A Közlegelők tragédiája: A piacgazdaságok a hatékonysági kritériumot általában a tulajdon cseréje által képesek teljesíteni. Ehhez azonban hatékony tulajdonosi szerkezet kell. A közjavak esetében a tulajdon tisztázatlan! G. Hardin és Hankiss nyomán a probléma a következő.
A közlegelő tragédiája Garett Hardin – Hankiss Elemér A tehenek száma
Egy tehén súlya
Kéttehenese k teheneinek súlya
Többlet haszon
Az összes veszteség
A tehenek összsúlya
10
1000
-
-
10000
0
11
900
1800
800
9900
100
12
800
1600
600
9600
400
13
700
1400
400
9100
900
14
600
1200
200
8400
1600
15
500
1000
0
7500
2500
16
400
800
-200
6400
3600
17
300
600
-400
5100
4900
18
200
400
-600
3600
6400
19
100
200
-800
1900
8100
20
0
0
-1000
0
10000
Garrett Hardin: A közlegelő problémája Közjavak ingyenesek – nincs
haszonáldozat, nincs a közjavakkal való takarékossági kényszer. A gazdasági szereplők a saját haszon maximalizálásával a haszon lehetőségét ássák alá.
Megállapítások Ha mindenki betartja az együttélés szabályait,
akkor a legnagyobb a közösség együttes jövedelme. Minél többen megszegik ezeket, annál kisebb a közösség együttes jövedelme. Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a dezertálók jövedelme is. Ha egyszer megindul a dezertálások sora, akkor az nem áll meg.
Nem kitermelhető (in situ) természeti javak
Nem kitermelhető természeti javak természeti táj nyújtotta szépség élvezete „in situ” vagy helyben való erőforrásoknak
nevezni különösen fontos a turizmussal vagy általában a rekreációval foglalkozók számára, ezek a gazdasági ágak nagyrészt az erőforrásnak ezt az oldalát hasznosítják, a hiedelmektől eltérően ezek a gazdasági ágak is képesek saját működési közegüket irreverzibilisen károsítani.
Jellemzőik Közvetlenül nem hasznosul a gazdaságban Idegenforgalom hasznosítja Helyben „fogyasztható” Az ár tendenciájában nő
Az egyéni döntéshozatal csapdája A közjavak Egyén
Tönkremennek (-1)
Megőrződnek (+1)
Hozzájárul (-1)
-2
0
Nem tesz semmit (0)
-1
+1
Biodiverzitás egy személy fogyasztása nem befolyásolja a
többiek fogyasztását, hozzáférését az adott jószághoz van két fogyasztónk, mennyit hajlandóak fizetni a biodiverzitás fenntartásáért
A diverzitásra fordított költség ($/egység)
Fenntartható-e kizárólag üzleti alapon a biodiverzitás?
Piaci kereslet
MC (határköltség)
Pa Pb
Db qb
qa Q
Da A diverzitás mennyisége (egységek)
A NEM MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOK ELLÁTOTTSÁGA
A növekvő világnépesség az erőforrások korlátozott volta miatt nem eltartható. A jövő?
Bizonytalanságok a jelenleg ismert ásványkészletek a jövőben éppen
úgy, mint a múltban új felfedezésekkel bővülhetnek, amelyek mértékét nem ismerjük, nem ismerjük az új bányászati technológiák hatását, amelyek befolyásolni fogják a jövő bányászatát, annak kitermelési költségeit, végül a felhasználásban az egyes nyersanyagok, a technológiák, az árarányok változása miatt helyettesíthetik egymást, amit szintén nehéz előrelátni.
Az olajkitermelés a maximum elérése után csökkenni kezd A világ húsz legnagyobb olajmezőjét 1917 és 1979 között fedezték fel. 1981 óta az olajkitermelés egyre nagyobb mértékben meghaladta az új olaj-
kitermelőhelyek felfedezését. A könnyen kitermelhető olajkészletek legnagyobb része már elfogyott.
Ha megkezdődik az olajkitermelés csökkenése, az országok versengésbe kezdenek a csökkenő készletekért. Ha az olajár növekszik és a kínálat csökken, sokkal nehezebbé válik az energia-intenzív mezőgazdasági termelés növelése.
Photo Credit: iStockPhoto / Brasil2
JELENLEGI FORRÁSAINK: kőolaj, földgáz, szén, urán. Mennyi jut az embereknek a Földön ezekből a forrásokból? 2006
Létszám (millió)
Létszám arány (%)
Az egész Földön
6 500
100
USA, Ny-EU, Japán, Dél-Kelet Ázsia, Ausztrália, Kanada, Arab olajtermelők
900
Kelet-EU, Oroszország, Közép-ázsiai FAK, Irán
Energia arány (%)
Egy főre (GJ/fő/ év)
Egy főre (MJ/ fő/nap)
420 000
100
65
177
14
160 000
38
178
487
400
6
45 000
11
113
308
Kína, India, Afrika, D-Am., Közép-Am., Arab országok, (lakosságuk 20 %-a)
1 100
17
85 000
20
77
212
Kína, India, Afrika, D-Am., Közép-Am., Arab országok, (lakosságuk 25 %-a)
1 300
20
70 000
17
54
148
Kína, India, Afrika, D-Am., Közép-Am., Arab országok, (lakosságuk 55 %-a)
2 800
43
60 000
14
21
59
10
0,14
1200
0,3
120
330
Magyarország Természeti erőforrások
Évente (PJ/év)
Megújuló(?), új szerep(?) 2007.11.29
65
Az USA Bányászati Hivatalának blokkdiagramja felderített Igazolt Felmért
G a z d a s á g t a l a n
Jelzett
Hipotetikus (Ismert körzetekben)
Spekulatív (ismeretlen körzetekben)
KÉSZLET (műre való vagyon)
Paramarginális
Földtani vagyon
Szubmarginális
← Ismeretességi fok növekedése
Növekvő mértékű műrevalóság →
Gazdaságos
Következtetett
reménybeli
Erőforráskészletek a teljes erőforrásbázis, a biztos készletek (műrevaló vagyon), tartalékvagyon, Egyéb felderített vagyon,
a reménybeli vagyon
A rendelkezésre álló készletek Az erőforrásbázis kiszámítása nem tüzelőanyag jellegű ásványoknál úgy határozható meg, hogy egy tonnányi földben található elemi mennyiségeket a földkéreg teljes tömegével, illetve annak 1 km mélységéig terjedő mennyiségével megszorozzuk.
A teljes erőforrásbázis TE = e x F e: egy tonnányi földben található
mennyiség grammban kifejezve F: a földkéreg teljes tömege (a földkéreg 1 km mélyégig terjedő mennyisége).
Várható élettartam Ásvány
Bázis(t)
2%
5%
10%
Tény%
Bauxit
2,0x1018 166x109
1107
468
247
6,9
Nikkel
2,1x1012
3,2x106
559
246
133
4,7
Réz
1,5x1015 216x106
772
332
177
3,4
Ólom
290x1012
83x106
724
313
167
2,1
Vas
1,4x1018
2,6x109
898
383
203
5,2
Cink
2,2x1015 398x109
1551
486
256
3,1
0%
A műrevaló vagyon a kitermelhető vagyonnak az a gazdasági
paraméterekkel meghatározott része, melynek kibányászása gazdaságos (műrevalósági mutató 1-nél nagyobb) a műrevalósági mutató: az ásványi nyersanyag minőségétől függő világpiaci átlagár és bányászati költség alapján képzett komplex gazdasági mutatószám {w/k};
Műrevaló vagyon tényezői keresleti szint: – jövedelemszint, – gazdaságpolitika, – fogyasztói ízlés;
kitermelési és feldolgozási költségek: – a lelőhely természeti-geológiai adottságai, • • • • • • •
– – – –
a telepek minősége, vastagsága, dőlése, vetődése, a kísérő kőzetek keménysége; gázossága, vízbefolyása,
a földhasználat, adó és a kockázati elemek; az erőforrástermékek ára
a helyettesítő termékek kínálata és ára.
A készletet befolyásoló tényezők 1.
Világpiaci ár nő nő a készlet Pl. USA rézkészlete: 50 cent/font 80 Mt érc 75 cent/font 118 Mt érc
2.
Kitermelési költségek csökkenése Pl. kőolajkút kiépítése, nagyobb arányú felhozatal kén bányászat: hagyományos módon vagy forró gőzzel
A műrevaló ásványvagyon az ár függvényében műrevaló vagyon (a)
a=b ón
vas
réz
bauxit
100 1969 = 100
150
200 reálár (b)
A készletet befolyásoló tényezők 3. Feldolgozási technológiák fejlődése Lasky-szabály: a minőségi követelmény (érc fémtartalma) lineáris csökkenése mértani készletnövekedést eredményez Pl. flotációs dúsítás 1900 ~6 % Cu-tartalmú érc Ma ~0,5 %-os is elég
4. Jogi szabályozás
Az Egyesült Államokban bányászott rézérc minőségromlása
Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
Tartalék vagyon azon vagyonrész, amelynek gazdasági
mutatói közel állnak a műrevalóság határához, és így feldolgozási vagy bányászati technológia valamint gazdasági tényezők kedvező változásával műrevalóvá válhat, ezért ez is államilag védett (a műrevalósági mutató 0,8-1,0 között van)
Reménybeli vagyon A reménybeli készletek földtani
meggondolások alapján becsült nagyságrendek, amelyet az elmúlt időszakok feltárásai az egységnyi fúrásra jutó feltárás arány alapján extrapolálnak.
Kőolaj lelőhelyek
A statikus ellátottsági mutató azon évek száma, amíg az adott erőforrás ki
nem merül statikus ellátottsági mutató = jelenlegi készlet/ jelenlegi fogyasztás
A világ kőolajfogyasztása
Million Barrels
1950-2004, millió hordó/nap (1 t =7,3 hordó) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1950 Source: BP
1960
1970
1980
1990
2000
2010 81
Kína évek elején Ma: a világ második legnagyobb importőre Kína kőolajexportőr volt a 90-es
7 6 Million Barrels/Day
Millió hordó /nap
fogyasztás
5
Consumption
4
termelés
3 Production
2 1 0 1970
1980
1990
2000 82
Source: DOE
A fosszilis energia – 70 évre? Készletek (mrd t)
2003
term (mó t)
2001
2002
2003
Kína
2,5
Brazília
68
77
79
India
0,7
Kanada
109
120
127
Irán
12,3
Kína
165
169
169
Irak
15,2
Irán
183
167
190
Kuvait
13,3
Irak
128
105
68
Mexikó
1,8
Kuvait
102
92
110
Oroszország
8,2
Mexikó
167
169
179
Szaúd-Arábia
36,0
Nigéria
100
89
107
Egy.Arab Emir.
13,0
Norvégia
163
158
154
USA
3,8
Oroszország
348
380
421
Venezuela
11,2
Szaúd-Arábia
434
417
475
Egyéb országok
24,7
Egyesült Kir.
109
108
99
USA
289
286
286
Venezuela
160
159
150
Egyéb országok
942
945
982
Világ összesen
3467
3441
83 3596
Világ összesen
142,7
Termelők Egyesült Arab Kuvait Emirátusok 6% 6%
Venezuela 6%
Nigéria 6%
Irán 7%
Norvégia 8% Oroszország 17%
Mexikó 5% Algéria 4% Irak 4%
Líbia 3%
Kazahsztán 3%
Katar 3%
Szaúd-Arábia 22%
Kőolaj kitermelés Napi mennyiség, millió hordó 14
Volt Szovjetunió
Million Barrels
12 10 8
USA
6 4
Szaúd Arábia
2 0 1950 Source: BP
1960
1970
1980
1990
2000
2010 85
A Föld energiafogyasztásának megoszlása 2000-ben
Oroszország 7% Egyéb 37%
Kína 9%
Japán 6% EU 16%
USA 25%
ábra: Az eredeti kőolajvagyon nagysága és (sötéttel) az eddig kitermelt mennyiség, milliárd hordó
Az áraktól nem várhatjuk, hogy időben megfelelő jelzést fognak adni a készletek fogyásáról. Emelkedésüket akadályozza, hogy a készletek tulajdonosai — akár államról, akár cégről van szó — minél hamarabb szeretnének bevételt látni, ezért sok kőolajat termelnek ki, ami viszont alacsonyan tartja az árat. Továbbá a termelők korántsem lehetnek biztosak abban, hogy mikor következik be áremelkedés. Az ellátás biztonságának garantálása érdekében a geopolitika is jelentős hatást gyakorol az olaj árára.
A világ olajkészletei Év 1947 1950 1955 1960 1965 1971 1972 1980 1990
Készletek (millió tonna) 9478 11810 25969 40788 47687 85442 91376 92000 -
Készlet években (készlet/kitermelés) 22 22 33 37 30 34 35 30 40
Fosszilis energiahordozók eloszlása
Hogy állunk TÉRBEN a fosszilis forrásokkal
Természeti erőforrások
Megújuló(?), új szerep(?) 2007.11.29
91
A Keleti Félteke Fő Olaj Útvonalai
Hagyományos Útvonalak Új Útvonalak
Wüstenhagen, UNISG
www.uni-corvinus.hu/gkar
93
Winje, 2003 Wüstenhagen, UNISG
www.uni-corvinus.hu/gkar
94
A világ földgázkészlete 3
Év
Készlet (Tm )
1982 1987 1997
82,5 107,0 147,0
Készlet években (készlet/fogyasztás) 45 60 68
A Keleti Félteke Fő Gáz Útvonalai
Hagyományos Útvonalak Új Útvonalak
A földgázkészletek megoszlása és (sötéttel) a már kitermelt hányad, ezer milliárd köbláb
A világ földgázkészletei kimerülésének néhány lehetséges módja
Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A szén megoszlása a világon (2006)
USA
Oroszorsz ág
Kína
India
Ausztráli a
DélAfrika
Más országok
30%
17%
13%
10%
9%
5%
19%
Nyolc fém ismert készletének várható élettartama
Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A természeti környezet szerepe a társadalom fejlődésében
A természeti erőforrások bősége befolyásolja a munka termelékenységét, a termelés térbeli rendjének kialakulását, a régión és országokon belüli
munkamegosztást Meghatározza az élet és munkafeltételeket. Végső soron a gazdasági növekedés fontos motorja lehet.
A természeti környezet szerepe A különböző gazdasági ágak, ágazatok esetében eltérő
módon hat a javak termelésének költségére A legjobban a kitermelő iparágakban és a mezőgazdaságban érzékelhető az összefüggés. A gazdasági szakosodás irányainak kialakulásában és fejlődési ütemében is egyértelműen észrevehető a természeti adottságok szerepe. A természeti környezet táji- zonális adottságainak különbsége a munkafeltételekre és a napi életritmus kialakulására is erősen hat.
A természeti erőforrások változó szerepe A gazdasági fejlődés kezdeti szakaszán a
természeti erőforrások az emberiség létfeltételeit meghatározóan befolyásolták. A klasszikus kapitalizmus kezdeti szakaszán, amikor a gazdasági növekedést befolyásoló társadalmi erőforrások szűken álltak rendelkezésre, a növekedést a természeti erőforrások mennyisége és minősége határozta meg (gyarmatosítás). Ahogy növekszik a tőke szerves összetétele, úgy csökken az ásványi nyersanyag költségének a természeti adottságoktól való függősége.
Földrajzi determinizmus I. HIPPOKRATÉSZ (i. e. 4. sz.) – meleg éghajlati viszonyok között az emberek nem elég energikusak és életképesek, nem tudják elviselni a munka és erőfeszítések okozta feszültségeket MONTESQUIEU – minden nép erkölcsét, állami berendezkedését, kormányformáját, törvényeinek jellegét az éghajlat, a talaj, valamint annak a területnek a kiterjedése határozza meg, amelyen él
Földrajzi determinizmus II. SMITH – különbözeti járadék
D. RICARDO – a komparatív költségek elve Náci ideológia – természetes határok, élettér
Földrajzi nihilizmus A XIX. Században megjelenik a „csökkenő
természethatás törvénye” a társadalom változása és fejlődése. hasonlíthatatlanul gyorsabban megy végbe, mint a földrajzi környezet változása Davidov-terv
II. világháború utáni magyar gazdaságpolitika a szén- és a vastermelésnek voluntarista
tervelőirányzatai, a szubtrópusi növények (gyapot, citrusfélék stb.) a hazai éghajlati adottságokat figyelmen kívül hagyó köztermelésbe vétele
A II. világháború utáni fejlődés jellemzői Volt szoc. Országok az erőforrásokat figyelmen
kívül hagyó iparfejlesztés. Fejlődők saját természeti erőforrások feldolgozása. A fejlett tőkés országok nyersanyag és fűtőanyag importtól való függése a felhasználás ésszerűsítése ellenére növekedett. A kőolajválság nem hozta meg a természeti erőforrások felértékelődését.
A természeti erőforrások megítélése Logikus feltételezés: a nyersanyagtermelő országok helyzete előnyös, mivel az olcsó nyersanyag versenyképessé teszi a készáru termelést, az exportot és javítja a fizetési mérleget, és más országoktól való függés is kisebb Valóság: a nyersanyagtermelés és export gazdaságtalan, nagy eszközlekötéssel jár, a kereslet változásai a termelést érzékenyen érinthetik, akárcsak az ingadozó árak
A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK SZEREPE A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSBEN A természeti erőforrásokban fennálló gazdagság,
vagy szegénység nincs egyenes arányban az egyes országok ipari-gazdasági fejlettségének fokával, mint amennyire az a világgazdaság egészére jellemző. Ez annak következménye, hogy a természeti erőforrásokban való gazdagság csak egy lehetősége, egy tényezője a gazdasági növekedésnek.
Összegzés a természeti erőforrások mára elvesztették
azt a dinamizáló szerepüket, amelyet akárcsak egy félévszázada is betöltöttek. A mezőgazdaság és a bányászat jövedelemtermelő képessége korábban még biztosította a gazdaság növekedését, mára azonban dinamika-hordozó szerepet egyedül nem tudnak betölteni.
Az erőforrások szűkössége
Az erőforrások szűkössége az emberiség alapproblémájává vált: a népesség igen gyors ütemű növekedése, a technika fejlődésének következtében jelentősen megnőtt a természeti erőforrások igénybevétele.
Malthus (1798) Korlátozott erőforrásokat és a népesség
exponenciális növekedését feltételezve szerinte elkerülhetetlen az egy főre eső termék csökkenése mindaddig, amíg az éhezés és a betegségek vissza nem állítják az egyensúlyt az erőforrások és a népesség száma között.
Engels (1838) Ha a népesség száma exponenciálisan nő,
akkor ugyanúgy nő az élelmiszert termelő munkaerő mennyisége is.
Ráfordítás egységre eső kibocsátás
Csökkenő hozadék görbék
Növekvő kibocsátás / fő
Munkaráfordítás
Peak oil theory Az 1980-as évektől kezdve mind több
kutató foglalkozott a készletek kimerülésének gondolatával, ezt nevezik olajcsúcs-elméletnek (peak oil theory). A dolog lényege a következő:
Peak oil theory A Földön a lélekszám növekszik, és legalább ezért
növekedni kell az energiatermelésnek is. Egyébként már azi is igaz, hogy egy ember is többet fogyaszt, mint korábban, így állandó népesség mellett is egyre több erőforrást használnánk. Ezek a folyamatok hatványozódó (exponenciális) erőforrás-felhasználást eredményeznek, ám a készletek véglegesek. Ezért szükségképpen elérünk egy csúcsot, amin túl az olajkitermelés a véges készletek miatt már nem növelhető. Ez az olajcsúcs.
Peak oil theory
Az olajcsúcs jelentősége az egy főre jutó erőforrás-
termelésben mutatkozik meg.
Következmények Az ősmaradványi erőforrások adják a villamos
áramtermelés döntő részét. Ezen erőforrások kiesése fokozatos áramkorlátozást, illetve teljes kimaradást okozhat. Áram nélkül a mai társadalom nem képes fennmaradni, a városi életforma megoldhatatlan nehézségekbe ütközik. Olaj hiányában a műanyaggyártás megszűnik. Nem lehet műtrágyákat és vegyszereket előállítani.
Szénből ugyan még elég sok van, tetőzése, ha
kiváltja az olajat és a földgázt, 2040-re várható, de használata gyorsítja a világméretű éghajlatváltozást, másrészt szállítása nehézkes, és számtalan területen nem versenyezhet az olajjal, vagy földgázzal, ilyen például a közlekedés.
Ellátottság - eltartóképesség Meddig? Mennyit?
Bizonytalanságok a készletekkel kapcsolatban A réz példája A technológiai fejlődés és az Abszolút készletek
A Föld eltartóképessége számításának nehézségei nem tudjuk, hogy a jövő generációk milyen
nyersanyagokat fognak használni és, hogy milyen fejlődési útra lépnek pl. a harmadik világ országai
Az erőforrások ellátottsága Két álláspont alakult ki, a pesszimista prognózisok az erőforrások kimerülésének belátható jövőben történő bekövetkezését jelzik, míg az optimista becslések a piaci rendszer és a technikai fejlődés fokozott szerepét és a szűkösség problémájának megoldását vetítik előre.
Optimista felfogás Ha vannak elegen akik az adott cél
érdekében gondolkodnak, akkor megoldják a problémát (Julian Simon). A mai generációk lehet, hogy kevesebb természeti erőforrást hagynak a következő generációkra, de ezáltal azok egy magasabb színvonalú technológiát és nagyobb tőkét kapnak (Stiglitz).
A termodinamika I. törvénye az un. megmaradási törvény amely szerint a termelésnek két hatása van: energiát és anyagot igényel a környezettől és növeli a környezet hulladék asszimiláló kapacitásának terhelését. Ebből következik, hogy a reciklálás csak enyhíti, de nem oldja meg sem a nyersanyagok, sem a hulladékok okozta környezetszennyezésnek a problémáját.
A termodinamika II. törvénye az energia áramlásának a törvénye az úgynevezett entrópia törvény Az entrópia az energia minőségét (felhasználható e vagy sem) méri. Az entrópia a hasznosságnak a negatív mértéke. A környezet degradálását az entrópia növekedésével jellemezhetjük .
A környezeti javak és a termelési lehetőségek határa Környezeti javak Termelési lehetőségek görbéje
Forrás: Barry C. Field, 1997, 29. o.
Anyagi javak
A függvény értékét befolyásoló tényezők Környezetszennyezés Természetrombolás Megújuló képesség csökkenés
Kulcskérdés az eltartóképesség és a gazdaság viszonya Donella Meadows modelljei foglalják össze
Terjedelem
Optimista modell Eltartó képesség
+ Földterület
termőképessége + A Föld szennyezésasszimiláló kapacitása - Ózonlyuk - Globális felmelegedés
Gazdaság
idő
Terjedelem
Szigmoid modell Bizonyos fejlettségi szint felett
Eltartó képesség
a népesség száma, A fajlagos anyag és
energiafelhasználás
Gazdaság
csökken idő
Terjedelem
Öngyógyuló modell A tenger halállománya
Eltartó képesség
A folyót érő
olajszennyezés
Gazdaság
idő
Terjedelem
Katasztrófa modell Sivatagosodás a túlzott
legeltetés miatt. Csernobil Állat és növényfajok kipusztulása
Eltartó képesség
Gazdaság
idő
Lehetséges jövő (Prof. Em. Dr. Vermes László) 3.3.1 Bukás (a rosszabbik helyzet)
- A világgazdasági rendszer mindenképpen igyekszik fenntartani arculatát Az USA erőforrásainak nagy részét a tartós háborúskodás felemészti - Az iszlám és a nyugati életfelfogás közötti szakadék mélyül, a súrlódások és összecsapások egyre hevesebbek A szélsőséges iszlám erők bizonytalanná teszik a fejlett világ olajellátását - A globalizáció (egyetemesítés) káros mellékhatásai felerősödnek, ugrásszerűen nő a nemzetközi bűnözés, ami az államéletbe is beépül A felélt jövő
137
(2) - A fogyasztói társadalom ragaszkodik lényegéhez, a
folytonos gazdasági növekedéshez még erőszakosabb reklámok az emberek egyre hajszoltabbak és reményvesztettek lesznek A globalizáció révén azonossá gyúrt emberek társadalma (falanszter!) nagy veszélyek hordozója nem lesz kiszámítható, különösen a válsághelyzetekre adott válaszaiban - Tekintet nélkül a válság fenyegetéseire folytatódik az energiakészletek kiaknázása ugrásszerű áremelkedés, miközben a pazarló rendszer fennmarad tovább pusztul a természetes környezet mélyül a szegények és gazdagok közötti ellentét bevándorlások a gazdag országokba népvándorlás a természeti csapások miatt A felélt jövő
138
(3) - A szegény és nagy népsűrűségű országokban az erőforrás hiány miatt csökken az élelmiszertermelés éhínség általánossá válik összetűzések, háborúk törnek ki - A környezetromlás újabb és pusztítóbb betegségekhez vezet az emberi immunrendszer romlása nem képes kivédeni a változásokat, az újabb járványokat az egészségügyi szervezet nem képes kezelni - A kaotikus folyamatok egymást erősítő hatása általánossá válik szétesik a pénzügyi és gazdasági rendszer a világrend összeroppan a globalizált tömegek nem képesek alkalmazkodni a társadalom megbénul, a hatalmi maffia kiszolgáltatottja lesz megpróbál mégis bűnbakot keresni és vezetői ellen fordul (különösen az ún. fejlett országokban) A felélt jövő
139
3.3.2 Megállunk a lejtőn (a sikeres forgatókönyv) –
esélye 10-15 % - A vezető (fejlett) országokban az emberek felismerik a veszélyt takarékoskodni kezdenek gondolnak a távolabbi jövőre is tudatosabban vásárolnak, csak a legszükségesebbeket átalakul az ipar és a fogyasztási cikkek gyártása - A hadiipar és a fegyverkereskedelem veszít súlyából (?) - Elterjednek a szélerőművek és a napelemek (kollektorok) - Kialakulnak az ún. többfeladatos termelési rendszerek kevesebb központi energiaigénnyel enyhébb válság - Az emberi fehérjeszükségletet elsősorban növényi fehérjékkel fedezik A felélt jövő
140
(2) - A felesleges „cuccok” ára a magas olajárak miatt nagyon megnő eltűnnek a piacról - A tudatos vásárlások elterjedésével visszaszorulnak az erőszakos reklámok eltűnik az ebből élő kereskedelmi média megszűnik a „tájékoztatási szemét” termelése - Az emberek a tartalmasabb élet felé fordulnak jobban egymásra hangolódnak oldottabbakká válnak a bolygó népessége egy adott szinten állandósul - Megállítják az erdőterületek csökkenését, újabb erdőtelepítések lesznek nem csökken tovább a fajok száma mérséklődik az éghajlatváltozás okozta csapások ereje A felélt jövő
141
(3) - A 20. szd-ban felhalmozott mérgek ártalmatlanításával a a természet szennyezettsége csökken javul az emberiség egészségi állapota az egészségügy fő feladata az egészség megőrzése és a megelőzés lesz - Az egyetemesítés (globalizáció) vívmányaiból a világra kiterjedő informatikai rendszer marad meg szellemi megújulást tesz lehetővé az igazi személyiséggé válást segíti a társadalom valóban tudásalapúvá válik 100-200 éven belül az emberiség életrendje valóban fenntartható pályára állítható
A felélt jövő
142
3.3.3 Még ez is álomnak tűnik (a közepesen sikeres
változat) – esélye 30-40 %
Jellemzői: - tudásközpontok meghatározó szerepe - többségében vidéken élő lakosság - gőzvontatású vonatközlekedés, repülők nélkül - korlátozott áramhasználat (még vidéken is) - szélkerekek, biomasszás erőművek, napkollektorok és napelemek a helyi energiatermelésben - az éjszakai árammal előállított hidrogént csak a buszok és az alapvető feladatokat ellátó gépkocsik használják - korlátozott számítógép- és telefon hálózat
A felélt jövő
143
[2] - tömegközlekedés általánossá válása
- bioüzemanyaggal önmagát ellátó mezőgazdaság - szervezett – és csak a legfontosabbakra kiterjedő –
közellátás - csökkenő károsanyag kibocsátás - ésszerű munkavégzés a lélekölő (és fölösleges) munka helyett - az erőszakos reklámozás és „népbutítás” megszűnése a médiában
A felélt jövő
144
Mi vár ránk, ha ez így megy tovább? Meszlényi Attila és Dr. Vida Gábor professzor szerint is… … a biztos pusztulás, de nem az élővilág fog kipusztulni a Földön,
hanem csak az ember. Az 50 éve tartó trendet egyelőre semmi sem változtatja meg… Mit lehet tenni? – A fogyasztásunkat kellene minden szinten nagyon erősen korlátozni, pl. - null (vagy közel null) energiás házakban lakni, - maximálisan igénybe venni a megújuló energiákat, - az autózást törölni vagy minimalizálni, - a luxus fogyasztást törölni, - a szemét „termelést” minimalizálni, - csak a legszükségesebbeket vásárolni, akár van pénzem, akár nincs.
A felélt jövő
145
Az erőforrások ellátottsága Két álláspont alakult ki, a pesszimista prognózisok az erőforrások kimerülésének belátható jövőben történő bekövetkezését jelzik, míg az optimista becslések a piaci rendszer és a technikai fejlődés fokozott szerepét és a szűkösség problémájának megoldását vetítik előre.
Pesszimista prognózisok A statikus élettartam index alapján készült
modellek pesszimisták. E modellek az erőforrások nélkülözhetetlenségének gondolatán alapulnak. a feltárt tartalékokba nem invesztáltak tőkéket, másrészt nem következik be jelentős technikai, gazdasági változás
Optimista becslések A napból nyerhető teljes energia-mennyiség 10
milliószor nagyobb energia elhasználást tenné lehetővé, mint a jelenlegi. A Föld intenzíven megművelt (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös) területét (1,4 md ha) minden nehézség nélkül - a legfejlettebb technikai eszközök általánossá válásával – mintegy háromszorosára (3,6 md ha-ra) lehetne növelni.
A MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELL Normál világmodell (1970-es tendenciák folytatódnak) Az ipari termelés és az élelmiszertermelés 2010-ig nő, utána gyors hanyatlás
2. Korlátozott gazdasági növekedés szabályozott születésszám, új energiaforrások, korlátlan nyersanyagforrások: 2050 után lesz csak hanyatlás, és rohamosan növekvő környezetszennyezés
3. Stabilizált világmodell azonnal megállítható népességnövekedés, 1990-től megáll az ipari termelés fokozása, megáll a környezetszennyezés:
2100-ig egyensúlyi állapot
Leontief modell (1973) 15 nagy térség 45 szektor A gazdasági fejlődés a XXI. Sz. folyamán
fokozatosan leáll. Minden fizikailag determinisztikus modell figyelmen kívül hagyja az erőforrások társadalom általi meghatározottságát.
Lehetőségek a katasztrófák elkerülésére Újabb erőforrások, elemek, ásványi anyagok
felfedezésére, termelésbe vonására. A kitermelés korlátozása egy takarékosabb felhasználás és az újrafelhasználás bővülése révén. Az egyes erőforrások (energiaforrások) helyettesíthetők vagy részben pótolhatók a megújuló erőforrások potenciáljának kiaknázása által.
Optimista felfogás Az optimista előrejelzések feltételezik, hogy a piaci rendszer automatikusan biztosítja a kimerülési probléma megoldását. Azt, hogy a természeti erőforrások szerepe fokozatosan csökken , az alábbi okok indokolják:
– –
a primer termékek feldolgozása nőtt, kiegyenlítődött az ember a, a technika és a természeti erőforrások szerepe a gazdaság fejlődésében,
Optimista felfogás a közlekedés fejlődése , a világkereskedelem fejlettebb formájának kialakulása következtében nő a tőke szerves összetétele és csökken a nyersanyag lelőhelytől való függése, az erőforráshiány ösztönzi a technikai fejlesztést.
Optimista felfogás 1. Szűkösség 2. Áremelkedés 1. Csökken a kereslet 2. Nagyobb költségű készletek kiaknázása 3. Újabb készletek utáni kutatás 3. Helyettesítő termékek 4. Innováció
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (I.) 1.
Műszaki fejlődés 18. sz. 18, 19. sz. 54, 20. sz. 80 elem használata
2. Helyettesítés ásványi nyersanyag iránti kereslet = származékos kereslet Kábel: réz, üvegszál; természetes gumi, műgumi; fém, társított műanyag
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (II.) 3. 4.
Külkereskedelem Újrahasznosítás Ólom: 1920: 8 %, 1976: 42 %, 2000: 50% (arany, alumínium, acél - 33%) Réz: 1980: 20%, 2000: 13% Fontos: a primer nyersanyag ára, egyéb intézkedések
5.
Fajlagos igénycsökkenés
Éves termelés, készlet/termelés arány és az erőforrások várható életideje 1970 termelés (per év)
1970 k/t (évek)
2000 termelés (per év)
2000 k/t (évek)
Várható életidő (évek)
Kőolaj
17 millió hordó
32
28 milliárd hordó
37
50-80
Földgáz
38 billió köbláb
39
58 billió köbláb
65
160-310
Kőszén
2,2 milliárd tonna
2300
5 milliárd tonna
217
nagyon nagy
Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A világ olajkészletei Készletek (milliárd tonna)
Készlet években (készlet/kitermelés)
100 80 60 40 20 0 1947
1950
1955
1960
1965
1971
1972
1980
1990
Forgatókönyvek a globális kőolaj-kitermelésre
Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A növekedés fenntartásához szükséges földgázlelőhelyek felfedezése 2000 előtt termelt
20002025 2050-2075
2025-2050
Ennyi földgázmezőt kell felfedezni és kitermelni 2075-2100 között, ha a világ gázfogyasztása továbbra is a jelenlegi évi 2,8 százalékkal növekszik.
Az USA acélfogyasztása A GDP egységére jutó acélfogy. Kg/1000 $ 1920
1985
1920
1985
Egy főre jutó acélfogy. (Kg/fő/év)
A mozdonyok súlyának és vonóerejének hányadosa 1000
Önsúly/vonóerő (kg/LE)
Villany-
Gőzmozdonyok
mozdonyok
100
10 1800
1900
2000
Az emberiség időt kap a világ geológiailag jól megkutatott része a fejlett
országokra korlátozódik, a föld nagyobbik részének, a fejlődő országoknak ásványállaga alig ismert; nincs messze a tengerek és óceánok nyersanyagforrásainak széles körű felkutatása és kitermelése; a világ szénhidrogén vagyona több évtizedre, szénvagyona évszázadokra elegendő. Az uránércben lévő energiának pedig jelenleg csak a töredékét hasznosítjuk; a napenergia elméletileg a világ energia szükségletének többszörösét képes fedezni; a művelésbe vont területek kiterjesztésének határa a termőföldek hozamának a növelése még messze van a lehetséges maximumtól.
ERŐFORRÁSOK SZŰKÖSSÉGÉT ENYHÍTŐ TÉNYEZŐK Technológiai újítások, amelyek csökkentik az erőforrás-igényt
Új erőforráskészletek feltárását lehetővé tevő technológiák fejlesztése
Erőforrás-kinyerés hatékonyságának növelése Erőforrások helyettesítését elősegítő technológiák fejlesztése
Helyettesítés elősegítése a fogyasztásban (papíralapú ügyintézés helyett elektronikus) Szállítás és kereskedelem fejlesztése (távolabbi erőforráskészletek feldolgozóhelyre szállítása) Hulladékok, maradványok újrahasznosítása vagy visszaforgatása (reuse, recycling)
A SZŰKÖSSÉG-CSÖKKENTÉS NEHÉZSÉGEI A technológiai fejlesztés növeli a hatékonyabb felhasználást, de: Lehet hogy több szennyezőanyag keletkezik Új erőforrás-igényt támaszthat Fogyasztást növelheti A fejlesztés határai is végesek
Erőforrások helyettesítésekor vagy kinyerésénél az erőforrások egymással való összefüggése nem kellően ismert
Új erőforrások felhasználása irreverzibilis változásokat okozhat A természeti erőforrások mesterséges eszközökkel való helyettesítése sem lehet tökéletes, mert ezeknek az elkészítéséhez is szükséges természeti erőforrás Természeti erőforrásoknak életfenntartó funkciói is vannak Éghajlat szabályozás
Vízháztartás szabályozás Biológiai, genetikai erőforrások megőrzése
Biológiai egyensúly és körforgások fenntartása
Világgazdasági tendenciák és a természeti erőforrások felhasználásában
Jellemzők Jellemző az erőforrások fogyasztásának
termelésének és tartalékainak egyenlőtlen földrajzi eloszlása. a gazdasági fejlődés szempontjából az erőforrások változatossága a döntő, nem pedig egyetlen ásványi kincsben való gazdagság
Területi változások a nyersanyagtermelésben A világgazdaság nyersanyagellátásában
növekszik a fejlődő országok szerepe. 60-as évek közepétől törekszenek a nyersanyagkészletekkel rendelkező fejlődő országok erőforrásaik hatékonyabb felhasználására, értékesítésére.
Ásványtermelő országok részesedése a termelésből (2001)
Ásvány Bauxit
Ország
Ausztrália Guinea Brazília Vasérc Kína Brazília Ausztrália Ólom Ausztrália Kína USA Szilícium Kína Oroszország Norvégia
Részesedés a világ össztermeléséből (%) 39 11 10 22 20 16 24 19 14 29 14 11
Ásvány
Ország
Platina Dél-Afrika csoport Oroszország USA Ón Kína Indonézia Peru Higany Spanyolország Kirgiz Közt. Algéria Réz Chile USA Indonézia
Részesedés a világ össztermeléséből (%) 53 35 5 39 21 16 36 18 16 35 10 8
Afrika részesedése a világ termeléséből arany
50%, kobalt 50%, króm 40%, urán 40%, mangán 25% foszfát 22%, réz 15%
A primer szektor visszaszorulása a világ bányászati termelése az ipari
termelésnek mintegy 10%-át teszi ki. a primer szektor (bányászat, mezőgazdaság) évi átlagban 2,5%-os bővülést a feldolgozó ipar termelésének évi 5%-os bővülése kísérte.
Erőforrások – termékek árarányai A cserearányok hosszú időn keresztül (1876-
1929) stabilak voltak. A második világháborút követően a primer termékek javára változtak, a 60-as évtizedben újra az ipari cikkek kerültek előtérbe. Az 1973-74. évi és az 1979-80. évi kőolájárrobbanások csak a kőolaj és az ipari termékek közötti cserearányromlással jártak, de nem a természeti erőforrások általános felértékelődésével mint ahogy azt sokan gondolták.
A kőolaj és a búza árviszonya Év
1973 1974 1980 1985 1986
Az OPEC olajára $/t 19,9 82,9 225,7 197,6 100,9
1t olaj hány kg búza 145,8 465,5 1340,9 1555,5 796,2
A világ legjelentősebb bányászati országai a Szovjetunió 25% az USA 22% nagyarányú és sokoldalú termelést folytató országok : Kanada és a
Dél-afrikai Köztársaság. Ázsiában Kína nemcsak mennyiségével, hanem bányászatának sokoldalúságával is kitűnik. Jelentős még Ausztrália (bauxit, uránérc, vasérc, nikkelérc, ólomérc) és Zaire (rézérc, kobalt érc, gyémánt) bányászata az olajtermelő országok: Szaud-Arábia, Kuvait, Irak, Líbia, Irán, Nigéria, Indonézia, Norvégia, Nagy-Britannia és Hollandia Peru, Bolívia, Chile (réz, vasérc, ón stb.). Brazília Dél-Amerika legsokrétűbb bányászati országa
Egyenlőtlenségek Fejlett országok ásványvagyon 40%,
felhasználás 71%, Deficit – Japán 90% – Nyugat-Európa 75% – USA 10%
A feldolgozóipari termelés szerkezeti arányváltozásai (%) Ágazat/Ország 1899
1937
1980
Élelmiszeripar USA OECD-átlag Japán
24 27 36
15 15 15
10 10 9
Kohászat USA OECD-átlag Japán
9 7 4
9 11 8
4 7 7
Textilipar USA OECD-átlag Japán
20 23 32
12 13 23
3 4 5
Vegyipar USA OECD-átlag Japán
5 5 11
10 12 20
14 15 15
A kőolajárrobbanás hatása a termelők csökkentették ipari termékeik addigi
áron való kínálatát a piacon, A keresleti piacon a felhasználók az olcsóbb helyettesíthető termékekhez folyamodtak: a szén, az atomenergia versenyképessége fokozódott. A második reakció, a takarékossági intézkedések nyomán a kőolajfelhasználás érdemi visszaszorítása,
a kőolajfelhasználás érdemi visszaszorítása eszközei gazdaság növekedési ütemének csökkentése, a kőolajtermékekre kivetett adók, a belföldi árak növelése, a szűkösségtől, a magas áraktól és az állami kedvezményekkel ösztönzött innováció a
A GDP energiaigényességének alakulása 1970 és 1984 között Ország
%
Belgium Franciaország Japán Nagy-Britannia NSZK Olaszország USA
66 75 68 83 85 93 71
Olajárrábbanás a KGST-ben A kínálat, illetve kereslet bővítése, Belföldi energiahordozók fokozott kiaknázása. Nagyobb részt vállaltak Szovjetunió
nyersanyagkitermelési beruházásaiban. Bukaresti árelv A gazdasági növekedés korábbi ütemének fenntartása, a keresletkorlátozás, a megfelelő árpolitika hiánya inkább növelte az energia- és nyersanyagfelhasználás abszolút és fajlagos mértékét. 79 után növekedési ütem visszafogása, a fogyasztást korlátozó áremelések
Fejlődő országok Olajimportőrök – Saját erőforrások fokozottabb felhasználása
Olajexportőrök – Petrolkémiai kiépítése – Pazarló fejlesztések
Környezetgazdaságtan A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE
A természeti erőforrások sajátosságaiból adódó közös vonások Eltérő természeti adottságokkal,
gazdaságossággal rendelkeznek. Korlátozottan állnak rendelkezésre A természeti erőforrások korlátozottságából fakad, hogy azok értékét még tartósan igénybevett legkedvezőtlenebb szükségletkielégítő forrás költsége határozza meg
Járadék I. Minden olyan természeti erőforrás, amely a
legkedvezőtlenebb, marginálisnál jobb ráfordítással hasznosítható, különbözeti járadékot biztosít (I. sz. járadék). Ennek forrása csak a természeti adottságok különbségeire vezethető vissza, ezért ez a különbözeti járadék természeti járadéknak minősül. A világpiaci ár összetevőjeként megjelenő járadék a világpiacon nagy exportőrként, illetve importőrként megjelenő nemzetgazdaságok jellemző kitermelési feltételeihez igazodik.
Járadék II. Azonos minőségi és minden egyéb
jellemzőben megegyező két erőforrás használata esetében is képződhet járadék, amelynek forrása munka termelékenységének különbségéből ered. Nagysága a műszaki fejlesztés, gépesítés, pótlólagos beruházások színvonalától a fajlagos ráfordítás nagyságától függ.
Nem megújuló erőforrások gazdasági értékelése Ebben az esetben is a legkedvezőtlenebb
szükségletkielégítő forrás (marginális bánya) a meghatározó, amely még művelésbe vonható.
Nem megújuló erőforrások gazdasági értékelése A marginális bányák esetében normatív nyereségre még számot tarthat a tulajdonos. Amennyiben a természeti adottságok ennél kedvezőbbek, bányajáradék keletkezik. Ennek nagysága függ (KULCSÁR, V., 1992): a bányakincs nagyságrendjétől, a geológiai viszonyoktól ( ezek kedvező alakulása esetén kisebb a fajlagos kutatási és feltárási költség), a kitermelés gépesíthetőségétől, a biztonsági és környezetvédelmi költségek alakulásától, a telepek minőségétől (az ércek fémtartalmától) az energiahordozók fűtőértékétől.
Nem megújuló erőforrások gazdasági értékelése A vagyon naturális mennyiségének (Q) és egységnyi értékére eső reálköltség (W) és költséghatár (k) különbségének szorzataként számítható:
E
Q (k W )
Megújuló erőforrások gazdasági értékelése
Víz A vízi erőműnél a járadék abból származik, hogy a
vízi energia termelése a többi energiahordozóhoz képest olcsóbb, vagy rövidebb idő alatt térül meg, vagy nagyobb járadékot biztosít. Ha vizet ipari, mezőgazdasági célokra termelik ki, a víznyerést szolgáló beruházások megtérülését és a normatív hasznot meghaladó árbevételi rész a vízjáradék.
Légköri erőforrások A mezőgazdasági termelésre ezen erőforrások közvetlenül hatnak, annak szerkezetét, hozamait erősen befolyásolják. Amennyiben hasznosításuk érdekében tőkeráfordításokat szükséges eszközölni, értékelésük a határköltségek feletti természeti járadék segítségével közelíthető meg. Számos esetben azonban hatásuk olyan sokrétű, hogy a értékkapcsolatok feltárása nagy nehézségekbe ütközik.
Termőföld A termőföld hasznosítása növénytermesztéssel a
földjáradék képződésének az alapja. A földjáradékot alapvetően a termőhely természeti adottságai határozzák meg, de függ a megfelelő termesztett növényfajtáktól, illetve a termesztés technológia műszaki színvonalától is. Általában egy adott terület hasznosítása több különböző növényi kultúra termesztésén keresztül valósul meg, így a járadék kombinált járadékként értelmezhető.
Termőföld A termőhely termőképességét talajjavítással, műtrágyázással fokozhatjuk, ami a talaj- és az éghajlati adottságok függvényében differenciált hatékonyságnövekedést okozhat. Ezt a II. számú különbözeti járadékként értelmezhetjük, amelyet a pótlólagos tőkebefektetések tettek lehetővé.
Termőföld A növénytermelésben képződő jövedelemre nagy befolyással bír a szállítási távolság, a piachoz való közelség. A gazdaság térbeli differenciáltsága a helyzeti járadék keletkezésének az alapja, hiszen ugyanolyan termőképességű talajok azonos növényfajok, megegyező technikai színvonalú termelése esetén is különböző jövedelmezőséget eredményeznek.
Termőföld Gazdasági értékelési módszerek: – a termelési tényezők parciális hozadéka, – a helyettesítési módszer, – a hozadéki elvű értékelés.
A termelési tényezők parciális hozadéka egységes rendszerbe kívánja
összekapcsolni az ökológiai és ökonómiai tényezők hatását. Vizsgálja, hogy a termelési tényezők: a föld, az élőmunka és az állóeszközök, a szállítási távolság hogyan alakítják a növénytermesztés hozadékát.
A helyettesítési elven alapuló földértékelés a feltételezi, hogy a művelésből kivont
föld termelése pótolható a megmaradt termőterületeken pótlólagos tőkebefektetéssel. A többletbefektetés tőkésített értékét egyenlőnek tételezi fel a termelésből kivont föld árával.
A hozadéki elvű földértékelés a földnek mint termelési tényezőnek a tiszta hozadékából indul ki.
A föld értékét befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak: a földek fekvése (útviszonyok, az ebből adódó relatív szállítási költség-megtakarítás, a táblák kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette való megközelíthetősége; az eszközellátottság színvonala, a munkaerő sűrűsége; a melioráció foka az alaptermelékenységet tartósan befolyásoló beavatkozások;
A föld értékét befolyásoló tényezők felvevő piac (a fogyasztói központhoz,
vagy feldolgozó-ipari objektumtól való távolság, az annak vérkeringésébe való bekapcsolódás lehetősége, minősége); tranzit-határállomás (a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás potenciálisan nagyobb lehetősége); víznyerési lehetőség;
A föld értékét befolyásoló tényezők a monopol termőtájakon kialakult
termelési hagyomány (a generációkon keresztül halmozódó termelési tapasztalatok, illetve a komplex tájjellegi hatások.
Köszönöm a figyelmet!
