Galsai Dániel Szerelmem Albert Györgyi

Galsai Dániel │ Szerelmem Albert Györgyi

Albert tordelt.indd 1

2008.11.07. 12:27:40

Köszönetnyilvánítás Köszönet és hála Wilpert Imrének, aki két nappal Györgyi halála előtt összehozta a kiadó vezetőjét és jelen könyv szerzőjét. Már akkor tárgyalásokat kezdtek egy Albert Györgyiről szóló kötet megjelentetéséről – természetesen egészen más hangulatú, stílusú, műfajú könyvre gondolva, de lám a sors közbeszólt… A kiadó


2008.11.07. 12:27:40

Galsai Dániel

Szerelmem Albert Györgyi


2008.11.07. 12:27:40

A könyv megjelenését támogatták Blikk Darshan Étterem Udvarház

© Galsai Dániel Szerkesztette: Dalia László

A kötetben közreadott képek a Blikk archívumából származnak Borítófotó: Szécsi István

Minden jog fenntartva. A kiadó engedélye nélkül tilos a könyv bármilyen módon történő másolása, terjesztése, beleértve a fénymásolást és az elektronikus adathordozó eszközöket is. ISBN 978 963 9919 01 3 Felelős kiadó: a kft. ügyvezetője Kiadja: a DUNA International Kft. 1106 Budapest, Keresztúri út 8/A Telefon: 264 4555, fax: 264 4551 E-mail: [email protected] Kiadóvezető: Baráz Miklós Borítóterv: Baráz Klára Műszaki vezető: Marton Éva Képfeldolgozás: Nagy Péter A kiadást gondozta: Oláhné Nagy Erzsébet és Sipos Attila Nyomdai előkészítés: Somfai Henrik

Készült a szekszárdi SÉD Nyomda Kft.-ben Felelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető


2008.11.07. 12:27:40

Felirat

egy gyu ˝ru ˝ belso ˝ oldalára

Nem kell, hogy Te tudd, nem kell, hogy Maga értse. Ez a gyűrű kocka… A szerelem négyszögesítése. Ha Te mégis tudod, ha Maga mégis érti. Üres-fehér most a párnánk. A lepedőn fekete macska ül, és csak nézi-nézi-nézi… Ajánlás: A Te a lány, a Maga az igazi nő. Kiürült a szótár. Vagy Te és vagyok Én, végleg elkopott az Ő.


2008.11.07. 12:27:40


2008.11.07. 12:27:40

Két vers

Ez egy látszólag mellékes fejezet, sokan tán nem is értik miképpen kerül ebbe a Györgyiről szóló könyvbe. Én mégis lényegesnek találom, mert a két vers nagyon sokat elmond kapcsolatunk lényegéről. Sőt, abban is hiszek, hogy túl azon, hogy emberileg és érzelmileg hitelesítheti mindazt, amit az egyéb fejezetekben megfogalmaztam, rávilágíthat arra is némileg, miképpen élt és miképpen félt két ember 2008 Magyarországában. Nem vagyok költő. Sohasem voltam az és nem is leszek. Atyám mellett bőséges tapasztalatom volt abban, hogy milyen iszonyatos erőfeszítésekkel, életet és egészséget föláldozva alkottak emberek fogyaszthatatlan műveket. Az elmúlt két évtizedben meglehetősen sok műfajban próbáltam ki magam, verset talán, ha tízet írtam. Terveim között további efféle próbálkozás nem szerepel. De ezt a két verset vállalom. Egyrészt, mert úgy érzem, megütik azt a mércét, másrészt némileg keretbe foglalják Györgyivel közös életünket, és valahol a lelkem mélyén abban reménykedem, hogy bizonyos érző lelkű emberek számára többről mesélnek, mint a most gombamód szaporodó, harsogó nyilatkozatok, könnyes emlékezések, az éji homályból feltűnt „igaz barátok” nyilatkozatai. Egyébiránt mindkettő eredetijének pontos helyét pontosan ismerem. Györgyi filofaxában van (ha még ott van), oda tette el a szemem láttára. Ha valaki most ezt megkérdőjelezi, ám tegye, ha erre gúnyosan legyint, ám legyintsen. Ez már terhelje az ő lelkiismeretét. Magyarázkodni nem fogok, ugyanis nincs miért. Maradjunk annyiban, hogy imádott (és Györgyi által is imádott) kicsi fiam, Marcell lelki üdvére esküszöm, ezek a 7


2008.11.07. 12:27:40


versek akkor születtek, amikor, akkor kerültek Györgyi birtokába, amikor, és a történet folytatása és következményei is tökéletesen igazak és hitelesek. Az első vers 2008 májusában született. Györgyikével akkoriban már jó két hónapja éltünk együtt. Már túlestünk azon az aktuson, amikor – egészen más okból, máskor – zokogott előttem. Mindig hozzátette: „Dani, büszke lehetsz rá, én gondosan ügyeltem arra, hogy pasik előtt sohase sírjak. Rajtad kívül két férfivel kapcsolatban történt ilyen eset.” Május volt, hogy ismét giccses legyek, szerelmünk tavasza. De már erősen láthatóak voltak az intő jelek, már érkeztek a cinikus visszajelzések, gyenge tehetséggel próbáltuk védeni a hátulról jövő tőrdöféseket. És persze közben éltük a magunk életét, ami szintén nem volt könnyű ügy, hisz végtére is egy ember életében a saját véleményének védelme, átértelmezése és feldolgozása sem egyszerű mutatvány. Hát még, ha más emberek más véleményei is napról napra befolyásolják a képet, ha a döntések nem kettő, hanem kétszázkettő ember között születnek meg. És Györgyi, mint ez ebben az emlékezésben oly sokszor elhangzik majd, beteg volt. Lelkileg labilis. Az első vers május végi keltezésű. Viták és egy szokásos félnapos szavatosságú szakítás terméke. Györgyi átvette és zokogott. Íme:

8


2008.11.07. 12:27:40

Búcsú együtt

Mottó: „Hétért magamat kérdem, adsz-e hatot? Játsszunk. Azé az érdem, aki játszhatott.” (J.A.-tól A.Gy.-nek)

Gy! Lehet, hogy elromlott a játék? Hatot adnál, de nem kell az ajándék. Persze ez sem igaz. A bölcsnek szánt mondatok cserben hagytak árván, hullanak szakadatlan, mint bolondos szerelmesek kezéből a homokszemek, a tengerparton, a lángoló Mallorcán. Nem értjük egymást? Nem. Értjük egymást. Mert nem érdekel már senki. Se Orbán, se Demszky, hogy ki a bölcs és ki a balga, kinek lő gólt az Isten, az isteni Drogba. Csak az a ritka ködös mosoly az arcodon, mely feltámad és azonmód meghal, mint a hajnali szél a Balatonon. Mi egymásnak játszottunk: Lássa a másik… Már minden pózunk elmosódott, a most tavaszi áradásig. 9


2008.11.07. 12:27:40


S tán Te is egy igaz maradtál és azt mondod az alkonyati csendben halk emlékemnek: Te Arattál…

A második vers, ha nevezhetem így, születése és átadásának körülményei még különösebbek. Ezt az írásművet ugyanis Györgyi halála előtt huszonkét órával adtam át neki egy kedvenc éttermünkben, a Poco Locóban, ami egyébiránt néhány hete lett „kedvenc”. Ez volt az az este, amelyről az egyik bájos magazin oly szépen megemlékezett. Az már csak a torta habja (vigyázzunk nem a Hal a tortán), hogy mint a szívből jövő emlékezésből kiderült, még szenilis is vagyok, hiszen elfelejtettem, hogy azon az estén Györgyi a gyűrűt nem vette át. Hát nem felejtettem el. Jelentem tisztelettel, kedves barátaim és kollégáim, Györgyi a gyűrűt valóban nem vette át. Ám azért az eset körülményeit mégis elmesélném. Sebaj, legfeljebb a kávéházi asztalnál majd legyintetek egy jó nagyot, és azt mondjátok: „Ez csak dumál, hogy tudja bebizonyítani!” A Poco Locóban az az este az utolsó, a találkozás nagyjából hattól nyolcig tartott. Amikor Györgyi megérkezett, pezsgőt rendeltem, az egyik kedvencét, Hungaria Extra Dry-t. Mosolygott, de ezúttal nem gúnyosan, inkább kedvesen. „Na, szépen nézünk ki, rosét akartam inni, és kóser pálinkát. Úgy látszik, már néha azt sem dönthetem el, mit ihatok.” Természetesen mondtam neki, hogy ez csak egy pohár pezsgő, a későbbiekben aztán lesz, ami lesz. Hivatalosan ezen a napon azért találkoztunk, hogy én visszaadjam egy gyönyörű gyolcs ingét, amit nagyon gyakran hordtam és ő is visszaadjon nekem egy inget, a sajátomat, ami viszont nekem volt meglehetősen fontos. Meg is történt a csere, én kivettem a táskámból a szatyrot, benne az élére vasalt inggel. Györgyi bele-

10


2008.11.07. 12:27:40

Galsai Dániel Szerelmem Albert Györgyi

Recommend Documents