Ára: 100 Ft Elõfizetés 1 évre: 1000 Ft
GALGA
9. szám 2005. SZEPTEMBER
HÉVÍZ
Havonta megjelenô olvasnivaló
Vége van a nyárnak, hûvös szelek járnak… Ilyen formában nem teljesen igaz a címbéli idézet, szerencsére a hûvös szelek még váratnak magukra, de a tanév, az bizony visszavonhatatlanul elkezdõdött. Új év, új osztály, talán új fogadkozások is. Reméljük, hogy mindenki, tanár, diák egyaránt kipihente magát és így nem is veszik annyira zokon, hogy ilyen gyorsan elmúlt a nyár. Vannak persze olyanok is, akik nemhogy nem vették zokon, hanem alig várták az elsõ becsengetést. Nem nehéz kitalálni, hogy a kis elsõsökrõl van szó. Táskájukat már régen megvásárolták anyával, azóta minden nap nézegetik, próbálgatják és mindenkinek büszkén mutogatják. Elõször belekerült a tolltartó, a füzetek, s mindenféle izgalmas eszköz, végül pedig a könyvek. Mennyi érdekes, felfedezésre váró dolog lapult már a táskájukban! Az elsõ csöngetés életre kelti e tárgyakat, s a kicsi diákok elindulnak egy új úton, ami most még, mint minden ismeretlen, félelmetesnek tûnik egy kissé. Ez az út azonban a lehetõségek útja is, és sok-sok érdekességet ígér!
Minden szeptemberben az elsõ osztályosok az iskola ünnepeltjei, õk állnak a figyelem középpontjában. Megszeppenve néznek körül, hiszen mindenki nagyobb náluk, és persze most még olyan jók… Nem kiabálnak, nem feleselnek, szót fogadnak a tanító néninek és a tanító bácsinak. Annyi mindent fognak tanulni ezután az iskola szép új padjai között! Ez egy új világ, új élet kezdõdik most a számukra. Ezután már komoly feladatokat kapnak, melyeket meg kell oldani és nem is akárhogyan. Nem mindegy, hogy jó vagy rossz tanuló az ember gyereke... Meg kell tanulni felelõsséggel viseltetni a dolgok iránt. Tudniuk kell, hogy felelõsséggel tartoznak a családjuknak, a tanítónak és nem utolsó sorban saját maguknak. Mindezzel talán nehezebb megbirkózni, mint a betûvetés és a számolás tudományával. No azért talán mégsem olyan vészes a helyzet, hiszen szeretettel, kedvességgel és példamutatással sokat segíthetünk a kis elsõsöknek. Nemcsak az elsõsöknek, de minden tanárnak és diáknak jó munkát, jókedvû tanítást és tanulást kívánunk egész évre, az utolsó csengetésig! M. Zs.
Tisztelt Galgahévíziek!
T A R T A L O M B Ó L :
Önök elõtt is ismert az a szörnyû árvíz tragédia, ami testvérvárosunkban, Székelyudvarhelyen nemrégiben történt. Nem nézhetjük tétlenül az ottani helyzetet! Segítsünk rajtuk nagy bajukban, örüljünk, hogy megtehetjük! Ne felejtsük, hogy mi is kerülhetünk bármikor ilyen helyzetbe! Pénzadományaikat szívesen fogadjuk az alábbi gyûjtõhelyeken szeptember 17-én déli 12 óráig. Gyûjtõhelyek: Mûvelõdési ház, Polgármesteri hivatal, Óvoda, Iskola A szervezõk nevében:
Dr. Bolbás Mihály Mészáros Zsuzsa
• Egyeztetés a nehézgépjármû forgalom ügyében • Bayer Zsolt: Egy kosár alma • Vége van a nyárnak, hûvös szelek járnak... • Becsöngettek... • Képes riport a búzalepény készítésérõl • Findhorni levelek 1.
§
ÖNKORMÁNYZATI KALEIDOSZKÓP
EGYEZTETÉS A NEHÉZGÉPJÁRMÛ FORGALOM ÜGYÉBEN 2005. augusztus 31-én 10 órára Dr. Basa Antal polgármester úr egyeztetést hívott össze a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termébe a Galga mentén gondot okozó nehézgépjármû forgalom növekedése miatt. A megbeszélésen részt vettek a PEMÁK KHT. képviselõi, a rendõrség képviselõje, az érintett polgármesterek, valamint a 12 civil szervezet képviselõje. Dr. Basa Antal polgármester úr köszöntõjét, ill. probléma ismertetését követõen – miszerint településünkön is átmenõ 3105-ös út forgalmát növelte azon intézkedés, hogy az Aszód városon átmenõ 30as útról az M3-as autópálya felé lettek terelve a nehézgépjármûvek. – A tárgyalás az alábbiak szerint alakult: Duma Viktor úr a PEMÁK KHT. mûszaki igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Fõvárosban és Pest megyében él az ország összes lakosságának 1/3-a. Növekszik és koncentrálódik az ipar, a közlekedés is. Az autópálya díjasításával is számolniuk kellett. A rendelkezésére álló adatok szerint nem terelõdött ide oly mértékû forgalom a 2004. márciusi változás óta, amit a lakosságnak éreznie lehet és kell. Thomka Péter úr a PEMÁK KHT. osztályvezetõ fõmérnöke elmondta, hogy háromszor volt forgalomszámlálás az elmúlt idõszakban, és készült egy 8 órás videofelvétel is. A mérési eredmények szerint a forgalom 4500 jármû/nap, vagyis nincs jelentõs növekedés. Felmerült a 40 km/órás sebességkorlátozás is. Tóth Tibor úr Hévízgyörk polgármestere: elmondta, hogy náluk probléma az úton lévõ kettõs kanyar is, ahol az útpadka is leszakadt. Tóth István úr Tura Város Polgármestere: nehezményezte, hogy az átterelés elõtt nem tájékoztatták az érintett önkormányzatokat. A forgalmat nem felénk, hanem az M3-as autópályára kellett volna terelni, akár annak Aszód és Hatvan közötti szakaszán történõ díjmentesítés mellett is. Thomka Péter Úr a fentiekre reagálva elmondta, hogy a díjjal kapcsolatosan nincs hatáskörük. Bagyin József úr Aszód Város polgármestere: az ingyen autópálya szakaszt jó gondolatnak tartja. Véleménye szerint a 70-80 km/órás sebesség a fõ gond.
2
§
Gódor Ferenc õrnagy Aszód Rendõrõrs parancsnoka szerint a 20 tonnás híd létét jelzõ táblát, ami Turán van, már Bagnál jelezni kellene. Szólt a jövõbeni ellenõrzésekrõl is. Kálna Tibor a civil szervezetek képviselõjeként megköszönte Dr. Basa Antal úrnak, az Önkormányzatoknak, és a PEMÁK KHT. képviselõinek az együttmûködési szándékot. Mérföldkõként értékelte a konszenzus keresést. A tárgyalás konklúziójaként valamennyi érintett település Képviselõ-testülete tárgyalni fog az egész településre kiterjedõ 40 km/órás sebességkorlátozásról, és azt külön-külön kezdeményezik a PEMÁK KHT. felé. Ezzel szeretnénk elérni azt, hogy egyrészt a közlekedés biztonságosabb lesz, nem száguldoznak a gépjármûvek, másrészt a lassabb haladás miatt nem éri meg erre jönni, és így rákényszerülnek arra, hogy a nehézgépjármûvek az M3-as autópályán közlekedjenek. Tisztelettel : Dr. Král László h. jegyzõ
SPORTHÍREK 1) 2005. szeptember 9-én, pénteken, 15,00 órakor a galgahévízi focipályán a Magyar Papi Válogatott Galgahévíz csapatával játszik hírverõ mérkõzést 2) Szeptemberi foci eredmények: Galgahévíz – Vácszentlászló, 7:0 felkészülési mérkõzés Góllövõk: Vaigel G. (2) Gódor G. (2) Mészáros Máté Tóth A. Dlubala Róbert atya (11-esbõl) Galgahévíz – Galgamácsa, 2:4 bajnoki forduló Góllövõk: Maka L., Mészáros Cs. (11-esbõl) Sikeres felkészülés után, gyengécske elõadás… Mészáros Csaba edzõ SZEPTEMBER
TALLÓZÓ
TALLÓZÓ
EGY CSEPP EMBERSÉG Fél hét után három perccel a Kossuth Rádióban
Palánkai Tibor közgazdász
„Nincs veszve bármi sors alatt ki el nem csüggedett” Vörösmarty Mihály: Keserû pohár Bordal a Czilley és Hunyadiak címû szomorújátékából Barátaim és ismerõseim szerint lágy egyéniség vagyok, kompromisszumra hajlamos. Kompromisszumképes. De azt jól tudom, hogy a sorssal Bayer Zsolt
TALLÓZÓ
nem szabad mindig kiegyezni. Életünkben a sikerek és a kudarcok váltogatják egymást. Sikereinkkel nincsen baj, kudarcainkat viszont nem szeretjük. Pedig szükség van rájuk. Talán mondhatom úgy, hogy eddig kudarcaimból mindig jóval többet profitáltam, mint a sikereimbõl. A kudarcok visszajelzések, amelyek figyelmeztetnek minket: a hibáinkra és az elbizakodottságunkra. Késõbbi sikereinket gyakran ezek alapozzák meg. Néha súlyos csapások érnek bennünket, ilyenkor fel kell állni a padlóról. Soha nem szabad feladni, az utolsó pillanatunkig mindig van remény. Tudni kell, hogy meddig lehet a lágyságban elmenni, mikor van szükség az erõre és a szívósságra. Akkor mozgósítani kell minden tartalékunkat.
Egy kosár alma
Malomfalvát is elvitte a víz. Nem a víz vitte el – a Nyikó vitte el, a szelíd, kedves, lapuleveleket simogató, árnyas partú, gyermekkrajcáros, kicsike Nyikó. Utoljára talán a Séd vize lett ilyen haragos, mikor a sédi molnár fejszét emelt a parti fûzekre, és a Séd tündére szörnyû haragra gerjedt emiatt. De az egy mese, a messzi Dunántúlról, valahonnét Veszprém alól.
SZEPTEMBER
TALLÓZÓ
Ez pedig itt az élet, Hunniából, Székelyföldrõl. Elvitte a Nyikó Malomfalvát. Malomfalvát is. És odalett még Siménfalva, Bikafalva, Farkaslaka. Is. Oda Székelyudvarhely, a legmagyarabb város. Odalettek a házak, porták, a mély csöndû, lószagú istállók, a majorságok; oda lett a takarmány, oda a tisztaszoba; elugráltak a kutakból a békák, megzavarosodott a víz; eltûnt a szakállszárító a kapu mellõl, ahol elüldögélt mindig a vasárnap délután, és halkan, dörmögve beszélgetett jó komájával, a csönddel; a fecskék is elmentek idõ elõtt, mert a tátogó fiókák is odalettek. Elvitte a víz magával az akarást, a hitet… Három férfi lép be a kapun Malomfalva egyik portáján. Egyik volt portáján. A házból nem maradt semmi. Csak a sár terül szét, kajánul, gonoszul. Öregember ül a sárban. Néz maga elé. – Adjon Isten… Nincs felelet. A három férfi kezdi összerakni a segélycsomagot. Már majdnem kész, mikor az öreg megszólal mégis. – Hagyják el…Nem akarok én már élni… És most erre nincsen felelet. Mert nem a mondat jelentése a legiszonyúbb. Hanem a hangsúly. Az érzelem nélküli, szikár, száraz tényszerûség. A segélycsomag azért ott marad. A sárban. Mintha fejfa lenne… A szomszéd porta szintúgy nincsen. A kapuban fi-
3
atal ember áll. Úgy éppen, mintha ott állna még a ház is mögötte, úgy áll éppen, mint tegnap, mikor még volt élet az életen.* - Adjon Isten… - Isten hozta! A fiatal székely kezében kosár, a kosárban alma. Az apró, jó ízû alma. - Maradt almám… Fogyasszanak. Büszkén mondja. Kihívón. Szemébe nevetve a gyalázatos sorsnak. Négyen rágják az almát. Valami beszélgetés-féle indul. Tegnapról, tegnapelõttrõl, máról. A fiatal székely mond valamit – nevetnek. A csomag is elkészül. A fiatal székely nagy zavar-
ban van, mikor megkapja. Mert egy szöget sem kapott ingyen még, eddigi életében. Téblábol kicsit, kínál még apró almát, aztán véget vet a beszédnek: - Még egy zsák kukoricám is maradt. A szomszédnak meg egy tyúkja. Ha már nincsen rám szükség, átmegyek a komához. Meg kell etetni a tyúkot… Elvitt a víz mindent. Csak az akarást meg a hitet nem. Azt mégsem… *Életnek nevezi a székely ember a telket, amelyen a háza áll. (A cikk és a fotó a Magyar Nemzet Képeslap 2005. szeptember 4-i számában jelent meg)
HELYREIGAZÍTÁS Néhány sajnálatos elírás történt a múlt havi számunkban, amelyet ezúton szeretnénk korrigálni 1) Csörgi Katalin, Galgahévíz, Fõ út 260. alatti lakos, a Galgahévízi Nõi Kórus tagja kimaradt a szállásadók listájából. A hiányosságot ezúton pótoljuk! 2) A szabadtéri szentmisén: a szentbeszédet Csiba Tibor modta, a misét Jerzy Urbanik atya celebrálta. 3) Az OTP Középmagyarországi Régió is szponzorálta 17. Faluünnepünket.
SZÜRETI HÍVOGATÓ Közhírré tétetik, hogy hagyományainkhoz híven, szeptember utolsó vasárnapján, vagyis
2005. szeptember 25-é én ismét megrendezzük a galgahévízi szüreti felvonulást és bált. Minden falunkbélit, de a környékbelieket is szeretettel várjuk, hogy vegyenek részt mulatságunkban akár táncosként, akár nézõként. Jelentkezni lehet kedd esténként 18,30 órakor a próbákon Balla Zoltánnál (mûvház). Gyülekezõ 11 órakor a mûvelõdési házban, indulás pontban déli 12 órakor! a szervezõk 4
SZEPTEMBER
A mûvelõdési ház híreibõl Harmadik éve, hogy a mûvelõdési ház keretein belül szünidei tábort szerveztünk elsõsorban iskolás gyerekek számára. Legfõbb célunk e kissé rendhagyó táborral az, hogy az éppen, vagy egyáltalán nem nyaraló gyerekek számára programot kínáljunk.
... és sokat beszélgettünk is... Sajnos a gyerekeknek igen nagy része nem találja fel magát, s a semmittevéstõl, az unatkozástól szenved otthon. Sokan a legegyszerûbb megoldást választják, vagyis naphosszat a TV-t bámulják. Ez a nemzedék, sõt a szüleik is már a képernyõ elõtt nevelkedett, s ahogy telik - múlik az idõ egyre többen válnak TV-függõvé. Ennek az életmódnak rengeteg hátránya és veszélye van, de az okok részleteiben most inkább nem mélyedek el. Az viszont kézenfekvõ számomra, hogy egy mûvelõdési háznak szerepe lehet, sõt kell is, hogy legyen abban, hogy minél több gyereket felállítson a képernyõ elõl, s valami kreatívabb foglalkozást kínáljon számukra.
Ezért indítottuk el 2003 nyarán a mese és játszótábort. Két héten keresztül délelõtt a kicsikkel népmeséket dolgoztunk fel, a nagyobbakkal délután mindenféle jópofa játékot játszottunk. Segítségünkre volt ebben a népfõiskola révén Gombosné Ibolya valamint Ruffné Basa Rózsa, akit rátermettsége és drámapedagógiai végzettsége okán hívtunk meg. A kezdet bíztató volt és tanulságos. A mese-délelõttöket nemcsak a gyerekek, de mi felnõttek is nagyon élveztük. Persze némi hasznunkat is vették: az összes nemszeretem szerepet (pl. boszi) mi kaptuk. Egy mese – egy hét. Elõször kiválasztottuk, olvasgattuk a mesét, majd kiosztottuk a szerepeket. Volt persze tülekedés a királylány és a királyfi szerepekért, de aztán csak sikerült meggyõzni a gyerekeket, hogy a többi szerep is jó. (A következõ évben már „sok királylányos” meséket kerestünk, de, hogy ne legyen annyira egyszerû az élet, akkor az összes kislány legkisebb királykisasszony akart lenni! No de ezen is túltettük magunkat és inkább utóbb, mint elõbb, de sikerült a szereposztás.) Amikor már egy kis segítséggel jól ment a szerep, akkor egy-két napig jelmezeket és díszleteket gyártottunk. Ebben a szülõk is segítségünkre voltak, helyes kis ruhákat, palástokat stb. kreáltak régi kacatokból.
Ez itt a Tower Bridge!
Izgalmas mérkõzés
SZEPTEMBER
A tábor végén búcsúelõadást tartottunk. Erre már a szülõk is kíváncsiak voltak, és csak úgy, spontán módon összesereglettek. Nagy örömmel fogadtuk õket, s az elõadás igen jól sikerült. Persze csak úgy lazán, nem görcsösen, hiszen ez csak egy jó játék volt. Az idén úgy alakult, hogy kevesebb meséhez, de több játékhoz volt a gyerekeknek kedve. A várépítõ verseny öt héten keresztül folyt. Szebbnél szebb, rendkívül ötletes megoldások születtek. Nem gyõz-
5
tem álmélkodni, hogy mennyire ügyesek a gyerekek. A népfõiskola „kapla” építõkockáiból gyönyörû várakat, hidakat, tornyokat, utakat stb. alkottak. Öt héten keresztül, amíg a tábor tartott, egy állandóan megújuló várkiállításunk volt az emeleti termünkben. Aztán amikor már nagyon szépek voltak a várak, akkor fényképeztünk. Minden gyerek készíthetett egy-két fényképet valamelyik várról. A várépítés mellett mindenféle társasjátékot is játszottunk, amit ugyancsak élveztek a gyerekek. Volt ott Activity, Barkochba, Mesterségem címere, „Gyilkosos” játék, Király-bíró és még rengeteg. Egy-egy délelõtt vagy délután nagyon gyorsan elszaladt. Arra azért mindig volt idõnk, hogy „macikávézzunk” egyet. Iszogatás közben persze jókat beszélgettünk, mindenfélérõl, ami a gyerekeket érdekelte. Rózsa és Ibolya nénit szerencsére az idén sem nélkülöztük, egy-egy héten keresztül õk foglalkoztak a gyerekekkel, remek programokat találtak ki. Meghívtuk táborunkba Novák Istvánnét, Marika nénit, (a nõi kórus vezetõjét) egy kis „zenei kedvcsinálóra”, hiszen a zene megszépíti életünket. Jó, ha minél elõbb tudatosul ez a gyerekekben szép élményeken keresztül. Marika néni gondoskodott az élményrõl, hiszen remek pedagógus lévén, igen kellemes zenés, játékos ismeretterjesztõ délutánt tartott. Végül, bevallom töredelmesen, hogy a tábor öt hete során megnéztünk néhány rajzfilmet is videón. Úgy vélem, hogy ennyi belefér. Ettõl talán nem lesz semmi bajunk, fõleg, ha vidám társaságban, jó kis közösségben nézzük azt a fránya tévét. Jövõre, a faluünnep után ott folytatjuk, ahol idén augusztusban abbahagytuk! Mészáros Zsuzsa
Folytatódik a Péntek Klub! Péntekenként tanítás (és ebéd) után szeretettel várjuk a mûvelõdési ház emeleti termében a gyerekeket egy kis lazító programra 13,30-tól 17,00 óráig M.Zs. Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége az alábbi levelet juttatta el Dr. Basa Antal polgármester részére, amelyet ezúton közzé teszünk Tisztelt Polgármester Úr! A Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Egri Templomának nevében ezúton szeretném újra köszönetemet kifejezni azért a segítségért, amellyel a „Lépni kell!” elnevezésû akciónkat segítette. Ez a hetedik alkalom, amikor hosszabb-rövidebb „zarándokutat” teszünk az ország különbözõ tájain. Mi, Krisna-hívõk elköteleztük magunkat a tiszta, erkölcsös életvitel mellett, és hiszünk abban, hogy ezt érdemes propagálni a társadalomban. Természetesen a figyelemfelkeltés nem minden. Mindenkinek a saját életében is meg kell tenni a megfelelõ lépéseket, hogy békés, boldog emberként élhessen (Ezt szimbolizálja a „Lépni kell!” elnevezés). Azzal, hogy segítette akciónkat, Ön is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon figyelmet kapjon az erkölcsi-lelki tisztaság, hogy „Alkohol nélkül, drogok nélkül, erõszak nélkül” élhessünk. Köszönjük szépen! Ivánszki Árpád
Nagy munkában vannak az építõmesterek
6
SZEPTEMBER
SULI-HÍREK
Becsöngettek…
Elkezdõdött a 2005/2006-os tanév. Az évnyitóra augusztus 31-én került sor, ahol minden diák megjelent. 27 új elsõ osztályos tanuló tágra nyílt szemekkel figyelte a felsõbb évfolyamosokat. Ünnepélyes keretek között a nyolcadikos diákok feltûzték az iskola jelvényét a legkisebbeknek, mely jelképezi, hogy a galgahévízi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulói. Köszöntésképpen a volt óvodások kis mûsorral kedveskedtek. Az iskolások közül Páldi Richárd 4. osztályos és Pásztor Szabina 8. osztályos tanulók köszöntötték az elsõsöket és az iskolaévet. Igazgatónõnk, Vandornyikné Sára Ilona értékelte a nyári munkákat, örömmel jelentette be, hogy két tanterem bútorzatát tudtuk kicserélni. Valamint felhívta a figyelmet a hiányzásokra. Kéri a szülõket, hogy ne tartsák gyermeküket indokolatlanul otthon, és idõben indítsák el õket, hogy a 7.50-es becsengetésre ideérjenek. Felhívta a figyelmet a tanulószoba jelentõsségére, hiszen így elkerülhetõk az év végi bukások. Képzett nevelõk segítik a gyerekeket a felkészülésben. A napközi és a tanulószoba ingyenes, tehát akinek szüksége van rá, vegye igénybe bátran. Köszöntötte iskolánk új pedagógusait: Balla Tímea Gyes-rõl tért vissza, aki a technika, rajz, testnevelés, néptánc órákat fogja tartani; Tóthné Basa Tünde pedig a 2. és 4. évfolyam napközis nevelõje lesz. Iskolánkban továbbra is mûködik a Kókai Zeneiskola Kihelyezett Tagozata. Folyamatosan lehet jelentkezni az elõképzõre, furulya, dob oktatásra. A zenei órák hétfõn, szerdán és pénteken lesznek. Pászti Péter tanár úr is folytatja a zenei oktatást, harmonika, furulya, xilofon, zongora hangszerekkel. Szeptember 12-én 17.00 órakor szülõi értekezletet tart a tanár úr, ahol a gyerekek órarendjét megbeszélik. Az oktatások kedden és csütörtökön lesznek.
SZEPTEMBER
Az elsõ szülõi értekezlet 2005. szeptember 12-én 18.00 órakor lesz minden évfolyam számára. Logopédiai szûrést tartott iskolánkban Dr. Deák Józsefné, Gyöngyi néni, aki 19 tanuló fejlesztését kezdi el. A foglalkozások délutánonként lesznek, a költségeket az iskola fedezi. A szülõknek csak az 1 db könyvet és füzetet kell beszerezniük, valamint az otthoni gyakorlásban kell segíteniük, hogy az oktatás eredményes legyen. Kérjük a Kedves Szülõket, hogy gyermekeik tanulmányi fejlõdését kísérjék figyelemmel, s probléma esetén vegyék fel a kapcsolatot a nevelõkkel, hogy idõben orvosolni tudjuk a hiányosságokat. Mindenkinek kellemes, eredményekben gazdag tanévet kívánunk! G.Cs.I.
ANIMÁCIÓSFILM-R RAJZOLÓ TANFOLYAM Animációsfilm-rajzoló OKJ-s tanfolyamot indít a Pannónia Filmstúdió õsszel. Várják a mûfaj iránt érdeklõdõket, akik a rajzfilmes szakmát szeretnék megtanulni (államilag elismert bizonyítvány). Megszerzett tudásukat nemcsak rajzfilmkészítésnél, hanem számítógépes munkáknál (játékok, web-site szerkesztés, grafikai tervezés) hasznosíthatják. A jelentkezõ választhat, hogy a nyolc hónapos tanfolyam délelõtti vagy délutáni csoportjában tanulja-e a szakmát, heti két alkalommal. Jelentkezés: 06/1 250 1355, v. 06/1 250 0432 Cím: 1300 Budapest, pf.:132. villámposta:
[email protected] Bleier Edit mûvészeti vezetõ
7
Az óvodában történtek Óvodától búcsúzunk, iskolába indulunk “Emlékszel mennyit beszéltünk már errõl a napról, sétálva a sokablakos épület elõtt. Hamarosan ez a kedves épület “bezárja” kapuit elõtted.” – mondtam a fiamnak. S ma elérkezett ez a nap, az óvodai évzáró ünnepség napja, amikor elbúcsúztak a nagycsoportosok az óvodától, az óvó néniktõl és az óvoda valamennyi dolgozójától. Búcsút vettek a játékoktól, melyek oly kedvesek voltak számukra, s a kisebb pajtásaiktól, hiszen szeptembereben várja õket az iskola padja.
Az óvodai évzáró ünnepségre a szülõk is eljöttek, hisz õk is búcsút vettek attól a helytõl, ahová naponta elkísérték, és gyermekükért jöttek oly sok éven át. A mûvelõdési házban szép verseket, énekeket hallottak a szülõk, a nagyszülõk, amelyeket évközben tanultak gyermekeink. Szinte nem maradt olyan szempár, amibe ne csalt volna könnyet gyermekeink versei, énekei, s az óvó nénik odaadó munkájának gyümölcse, hogy gyermekeinket felkészítették erre a szép mûsorra. Megköszönjük a középsõ csoportos szülõknek a szép tarisznyákat, a szép díszítést, hogy ezzel is ünnepélyesebbé tették ezt a napot. Végül köszönjük az óvó nénik és az óvoda összes dolgozójának négy éves fáradozását, s odaadó munkáját!
Táncoljunk, vígadjunk, rajta, föl a dalra, Ma vagyon, ma vagyon a vígasság napja! Kedves meghívásnak tett eleget a galgahévízi óvoda nevelõtestülete és a nagycsoportos gyerekek szüleikkel együtt, az augusztus 13-i zsámboki lecsófesztivál keretein belül megrendezett, óvodai néptánctalálkozón. Gyermekeink és a közeli falvak óvodásai (Tura, Zsámbok, Isaszeg, Iklad), a faluk népviseletében hagyományõrzõ gyermekjátékokat és énekeket adtak elõ. A tikkasztó nyári melegben jól esett a hûsítõ limonádé, a finom pogácsa és a szendvics, amivel a zsámboki óvodában vendégül láttak bennünket. A mûsor után még nem indultunk hazafelé, mert rengeteg érdekes játékot próbáltak ki gyermekeink, volt ott ugráló vár, mászófal, szalmalabirintus, pónifogat és aki a falut is be akarta járni, az felülhetett a nosztalgia kisvonatra. Élményteli, szép délutánt töltöttünk el, s reméljük, jövõre a mi falunkban is ilyen jól érzik majd magukat az ide látogató óvodás csoportok, hiszen 2006-ban Galgahévíz óvodája rendezi meg a hagyományõrzõ néptánc találkozót. Ezekkel a szép élményekkel búcsúzunk gyerekek és szüleik, a Csemetekert óvodától, és nevelõitõl, s kíváncsian várjuk, mit hoz szeptembertõl az iskola, ahová oly sok dalt, verset viszünk az elsõ osztályba. “Mennyi, mennyi érdekesség, mennyi mennyi izgalom! A tanító bácsi belép, fel kell állni? Nem tudom.” Gregus Viktorné nagycsoportos szülõ
“Eljött immár ez a nap is, búcsúzásunk napja. Kicsit félve, de kíváncsian indulunk az útra. Köszönjük a sok jót, szépet, mit tõletek kaptunk, Ne haragudjatok ránk, ha néha rosszalkodtunk! Szeptembertõl vár minket az iskola padja, De itt marad veletek szívünk egy darabja. Néha azért benézünk majd kedves óvodánkba, Tündi, Erzsi, Panni néni a viszontlátásra!”
8
SZEPTEMBER
Kedves levelet kaptunk a múlt héten olthévízi barátainktól, olvassák el Önök is! Íme:
FELHÍVÁS! Kérem a szûrõvizsgálat céljából elvitt széklettartá-
Tisztelt Polgármester Úr, Kedves Galgahévíziek! Örömmel vettük tudomásul, hogy távollétünkben is gondolnak ránk. Ezt bizonyítja az, hogy elküldték nekünk a Galgahévíz újságot, újra felelevenedtek az ott töltött kellemes napok, kedves együttlétek. Ezzel a rövidke levéllel köszönetünket fejezzük ki úgy a polgármester úrnak, mint a galgahévízieknek. Áldást, békességet kívánunk mindannyiuknak, az Olthévízi Vegyesdalárda tagjai: Olthévíz, 2005. aug. 28.
lyokat egy héten belül a Dobó u. 24. sz. alatti orvosi rendelõbe leadni! Köszönettel: Dr. Jancsy György családorvos
ÉRTESÍTÕ TÜDÕSZÛRÉSRE Pest megyében a tüdõszûrést a megyei ÁNTSZ vezetõje minden 30. életévüket betöltöttek részére kötelezõen elrendelte. A vizsgálat alkalmas a tüdõbetegségek idõbeni felismerésére. Panasz nélkül is lehet beteg! A vizsgálat helye: Polgármesteri Hivatal, Galgahévíz ideje: 2005. szeptember 29. – október 5. délelõtt: kedd, csütörtök, péntek, 8-14 óra délután: hétfõ, szerda, 12-14 óra FONTOS TUDNIVALÓK: 1. Kérjük, hogy a vizsgálaton lehetõleg munkaidõn kívül jelenjen meg! 2. Fekvõbeteg, vagy járóképtelen a körzeti orvossal távolmaradását igazoltassa! 3. Aki 1 éven belül volt tüdõszûrésen (pl. más helyen) kérjük, hogy annak igazolását (személyesen vagy családtagjai által) szíveskedjék bemutatni! 4. Személyi igazolványt, TB kártyát, valamint az elõzõ évben kapott tüdõszûrõ igazolást hozza magával!
SZEPTEMBER
9
NÉPFÕISKOLAI HÍRADÓ Képes riport a búzalepény (pászka) készítésérõl 2005. július 9-én, szombaton, a Hagyomány Vásár keretében sok gyermek, de felnõtt is szívesen kipróbálta, hogyan készíthet búzalepényt!
A búzakalász cséplése és a pelyva kifúvása.
A búzaszemek kõvel töretése.
A búzatörek õrlése kõmalomban.
Lepénytészta összeállítása a teljes kiõrlésû lisztbõl, pici víz és étolaj valamint köménymag és fokhagyma hozzáadásával.
10
SZEPTEMBER
Faszén fûti a gránitlapot, amelyen sül a pászka.
Kész a lepény, hamm Te is egyél!
Fotók: S. Nagy Andrea
ÕSZI PROGRAMJAINK (tervezett) Szeptember 9-11.
Tréning (születésterápia)
Szeptember 16. péntek 12 óra
Kuratóriumi ülés
Szeptember 27. kedd 14 óra
Tapasztalatcsere óvodapedagógusokkal a Komposztbuli és Föld napja programokról
Október 12. szerda 17-20 óra
Utótalálkozó (születésterápia)
Október 26. szerda 18 óra
Évnyitó – Tóth Gábor: Táplálkozás és a rákbetegség (táplálkozási szokások, élelmiszerfajták hatásai, allergének, élelmiszeradalékok)
November 2. szerda 17.30 óra
AT tréning kezdõ indul, (tervezett, 10 fõ minimum)
November 5. szombat
Spielhózni (tervezett, 10 fõ minimum)
November 10. csütörtök
VIII. Regionális Komposztbuli (tervezett idõpont) Téma: növényevõ állatok és a komposzt Házigazda: Tura I. Óvoda S. Nagy Andrea
SZEPTEMBER
11
FINDHORNI LEVELEK 1. Azt már jól tudjuk, hogy sokat kell életmódunkon változtatni ahhoz, hogy az általunk okozott környezeti károkat visszafordítsuk, ha még lehet. Rengeteget kell még ezért dolgoznunk, és tanulnunk e témában. Úgy gondolom, hogy fontos körülnézni a világban, megtapasztalni, hogy hol tartanak mások, mit kutattak, mit valósítottak meg és milyen tapasztalataik vannak e témában. Orosz Katalin, pszichológus, a Galgamenti Népfõiskola egyik alapítója, nemrégiben a skóciai, ökofalujáról nevezetes Findhornban, járt egy izgalmas, sajátos tanulmányúton. Élményeirõl érdekfeszítõ elõadás és beszélgetés keretében számolt be nemrégiben hallgatóinak a népfõiskola keretein belül. Az érdeklõdés igen nagy volt, megtelt az emeleti elõadó termünk, sajnos azonban nem mindenki tudott részt venni ezen az elõadáson, aki szeretett volna. Ezért lapunk mostani és a következõ számaiban, Orosz Katalin kedves, személyes hangú leveleit közöljük, összesen hatot, amelyet Skóciából küldött számunkra. M.Zs.
Levél 2005. február 18. Azon melegében, ahogy megérkeztem, leírom elsõ benyomásaimat. Ma délben érkeztem Findhornba, és nagyon természetesen és egyszerûen jól érzem magam. Mintha mindig ilyen helyen laktam volna. Most érzem csak, mennyire elemi szükségletem a közösség. A repülõn kicsit félelmetes volt, a tenger fölé repültünk Inverness elõtt, hogy le tudjon szállni. Gyönyörû, szeles, napos idõ volt. A skót hegyek errefelé még teljesen havasak, kicsit kietlen, alig láttam erdõt. Vajon ez ilyen csupasz, és miért? Már látom, hogy egy kicsit bele fogok merülni az angol-skót történelembe. Körülsétáltam, próbáltam tájékozódni, hol is vagyok. Nagy ez a hely, amit falunak fogok hívni, az a Findhorn Alapítvány The Park nevû része, õk Campusnak mondják. Ez volt a legelsõ hely, ahol minden kezdõdött. Van több része is az egésznek, különbözõ mértékben szoros a kapcsolat és más a státuszuk is. Ezeket még egyáltalán nem értem. Elmentem a Fõ Szentélybe, hosszabban meditálni, együtt vacsoráztam a helybeliekkel, és még egy táncos esten is voltam. Az angol most egyre jobban megy, az elsõ findhorni azt mondta, milyen kitûnõen beszélek, de aztán, ezt megcáfolva, a dicséret többi részét már nem értettem. Kisétáltam a tengerpartra, ami rögtön itt van, de azért ez nem igazi tenger, csak egy öböl. Tulajdonképpen az öblöt és a folyócskát hívták eredetileg Findhorn-nak. A házak ezen az oldalon kicsik, minden tenyérnyi. Ma egy Findhorn falusi vendéglátónál béreltem szobát. Mint a New Age központok, ismerõs minden. Potom 20 font, reggelivel. A falu másik része nem éppen gyönyörû. Szép sorban lebetonozott lakókocsi félék
12
vannak az út mentén. Viszont sokat lehet tanulni a saját kis ökofalunk berendezéséhez. Mi kell, mi mûködik, és hogyan. Felderítettem a boltot, hihetetlen árubõség, a kézzel sütött chips-tõl kezdve minden organikus. Rengeteg mütyür a világ minden tájáról. Itt tényleg minden van, ami egy faluban kell: ennivaló, illatszer, gyertya. Jó részük helyi termék. Sok cd, képek, helyi kerámia és könyv, amiket meg is fogok venni, nagyon érdekel a hely története. Hogy jutottak el Caddy-ék a válásig, meg hogy mertek belevágni. És most hogy mûködik. Az étteremben, ahol a helyiek általában étkeznek, (nekem a vacsora 5 font volt, ami nagyon kevés) evés elõtt mindenki kézenfogva körben állt, mind a 150 ember, és elmondták, hogy mi lesz a vacsora. Hangos lelkesedés fogadta a bejelentéseket, sok humorral, és áldást is mondtak, kifejezetten keresztyén hangulatút. A gyerekek nagyon elevenek itt is, mint mindenütt, sokkal szabadabban hagyják õket mozogni, rohangászni. Jó volt látni, milyen sok gyerek van. A leginkább a Zegg nevû közösségre hasonlít, ahol egy hetet voltunk. Mivel Findhorn volt elõbb, biztos õk is ezen nõttek fel. Építészetileg mi azért nagyon mások leszünk. Londonban egy elég egyszerû szállodában laktam, az egyetlen elõnye az volt, hogy gyalog meg lehetett közelíteni az állomást. 10 perc séta, de ennyi csomaggal kicsit megroggyantam. Szerencsére azért eljutottam a vonatig, meg még a repülõig is. Viszont miután elvesztettem rögtön az elsõ napon a jegyzetfüzetemet, amiben minden technika le volt írva, kénytelen voltam komoly erõfeszítéseket tenni, hogy a 110 fotómat megõrizzem az örökkévalóságnak. Késõbb kipuhatolom, hogyan tudok párat elküldeni belõle. (folytatjuk) Orosz Katalin
Kiadja a Galgahévízi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Dr. Basa Antal polgármester Felelõs szerkesztõ: Mészáros Zsuzsa Nyomdai elõkészítés: Gradus Stúdió, Aszód (20-949-1152) Készült az ArtWind-Nyomda Kft. nyomdájában
SZEPTEMBER
