Az intézmény neve:
Telephely:
Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat
5932 Gádoros, Fő utca 30.
Idősek Otthona Szakmai Programja Az Idősek Otthona – a személyes gondoskodás t nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5/A. (1) bekezdése alapján – a következők szerint határozza meg a szakmai programját. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat Gádoros Nagyközségben bejelentett lakóhelyen rendelkező személyek vehetik igénybe – kivéve – a bentlakásos ellátást nyújtó Idősek otthona esetében Magyarország területe. 1. rész A szolgáltatás célja, feladata 1. A szolgáltatás célja A szolgáltatás célja, hogy az intézmény a szociális törvény alapján az Időskorúak Otthona ellátására jogosult személyeknek ellátást biztosítson, az ellátás során tiszteletben tartsa az ellátottak alkotmányos jogait, különösen az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi és lelki egészséghez való jogot.
2. A szolgáltatás feladata A szolgáltatás feladata, hogy az intézmény alapdokumentumában (alapító okiratában) meghatározott Idősek otthona ellátást biztosítsa az ellátottak részére. Az intézmény feladata, hogy a szolgáltatást úgy nyújtsa az ellátottak részére, hogy az megfeleljen: - Az intézményi működést szakmailag is érintő szabályozásoknak, így: a jelen szakmai programnak, az alapító okiratnak , a Szervezeti és Működési Szabályzatnak, valamint a házirendnek;
- a jogszabályokban meghatározott szakmai szempontoknak és az ott meghatározott feladatellátási követelményeknek. Az intézmény az ellátási területén: Ellátja az 1993. évi III. törvény 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező , de rendszeres fekvő-gyógyító kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket, valamint − gondozza azokat a 18. életévüket betöltött személyeket, akik betegségük vagy fogyatékosságuk miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni, az 1993. évi III. törvény 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkeznek, azonban ellátásuk más típusú , ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az Idősek Otthonának feladata: − − − − − − − − −
a lakhatásról való gondoskodás 24 órás felügyelet mellett, az ápolási, gondozási feladatok ellátása, a napi háromszori étkezés biztosítása, a ruházattal és textíliával való ellátás , a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátás biztosítása, a mentálhigiénés ellátás biztosítása, megszervezni az ellátottak intézményen belüli foglalkoztatását, hivatalos ügyekben való segítségnyújtás, a lakók ruházatának, textíliájának mosása, vasalása, javítása.
3. A megvalósítandó program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott elemek, tevékenységek leírása 3.1. A megvalósítandó program konkrét bemutatása A megvalósítandó program illeszkedik a szolgáltatástervezési koncepcióba, az ott kitűzött célok megvalósítását szolgálja. Gádoros lakosságszáma, illetve annak korösszetétele, valamint a szociálisan rászoruló betegek és megromlott egészségi állapotú időskorúak száma indokolja az idősek otthonának létrehozását és működtetését. A lakosság körében igény van az ápolást, gondozást nyújtó szakosított intézményként működő idősek otthonára, mivel jelentős a száma azoknak az időseknek , akik számára életkoruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt már nem elegendőek az alapszolgáltatás keretében biztosítható ellátások. A szolgáltatás beindításával a keletkezett férőhelyek révén a célcsoport ellátása jelentősen növekszik
3.2. A létrejövő kapacitások. Az intézmény a program megvalósulásával összesen
32 fő időskorút tud folyamatosan ellátni.
3.3. A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása A nyújtott szolgáltatáselemek és tevékenységek részletes bemutatását lásd a III. részben. 4. A más intézményekkel történő együttműködés módja 4.1. Az együttműködéssel érintett szervek Az intézmény a hatékony működés érdekében együttműködik különösen: − a megyei módszertani intézménnyel, − az intézmény fenntartójával, − más hasonló intézménnyel, szociális bentlakásos intézményekkel, − a háziorvosi , a szakorvosi ellátással. 4.2. Az együttműködés módjai Együttműködés az intézményfenntartójával Az intézmény fenntartóval való együttműködés többoldalú. Kiterjed: − a költségvetési, így a pénzügyi- és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére, − a szakmai feladatellátás nyomon követésére, ellenőrzésére, − a szakmai program szerinti működésre stb. Együttműködés a megyei módszertani intézménnyel: Az együttműködés során az intézmény : bevezetésében,
szakmai ellenőrzésekben.
− segítséget kap az ellátás megszervezésében, új módszerek − információt szolgáltat a tevékenységéről, − szakmai tanácsot kérhet, − közreműködik a módszertani intézmény által folytatott
Együttműködés más hasonló intézménnyel, szociális bentlakásos intézményekkel. Más hasonló intézménnyel való együttműködés során az intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szerzett tapasztalatokról , az alkalmazott új módszerekről , eredményeikről. Cél: a szociális ellátórendszerrel való rugalmas együttműködés, amely a kölcsönös párbeszédben, szakmai ismeretátadásban valósul meg. Az intézmények kapcsolatot tartanak a férőhely-kihasználtságuk optimalizálása érdekében is. Együttműködés a háziorvosi,- szakorvosi ellátással.
A háziorvosi, szakorvosi ellátással való együttműködés folyamatos, az időskorúak minél célzottabb, személyre szabottabb ellátása érdekében fenntartott kapcsolat. II. rész Az ellátandó célcsoport jellemzői Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei Az intézmény ellátottjai a szociális törvényben meghatározottak szerint: − azok a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, akiknek egészségi állapota rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és akik rendelkeznek a szociális törvényben előírt gondozási szükségletet igazoló véleménnyel, − azok a 18. életévüket betöltött személyek, akik betegségük vagy fogyatékosságuk miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni, és akik rendelkeznek a szociális törvényben előírt gondozási szükségletet igazoló szakvéleménnyel,
Az intézmény ellátottjainak tervezett demográfiai jellemzői a következők:
Életkor:
Fő:
50-60 év
1 fő
60-70 év
5 fő
15,6
70-80 év
13 fő
40,6
80-90 év
11 fő
34,4
90év felett
2 fő
6,3
Összesen:
32 fő
Férfi: 10 fő 31.3%
% 3,1
100
Nő: 22 fő 68,70%
Az intézmény ellátottjainak ellátási szükségletei: − − − − − − − − − −
Lakhatás 24 órás felügyelet mellett Ápolás, gondozás Étkeztetés Ruházattal való ellátás, Textíliával való ellátás, Egészségügyi ellátás, Mentálhigiénés ellátás, Hivatalos ügyekben való segítségnyújtás, Ruházat és textília tisztítás, Szocioterápiás foglalkozás
Az intézmény ellátottjainak várható szociális jellemzői: -
- Nyugdíjkorhatárt betöltött személyek , akik ápolásra, gondozásra szorulnak. − 18. életévüket betöltött személyek , akik betegségük miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni. − Az idős emberek nehezen változtatnak lakóhelyet, ezért nagyon fontos , hogy amikor intézeti ellátásra szorulnak lehetőleg a saját településén legyen erre lehetőség. − Az idősek otthonába bekerültek 99%-a egyedül él, házastársát már elveszítette. − Átlagos jövedelemmel rendelkezők, nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, − Sok idősnek a gyermeke vidéken él, a szüleik ápolását, gondozását nem tudják vállalni. III. rész A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 1. Lakhatás 24 órás felügyelet mellett
A feladatellátás tartalma A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 67.§ (1) bekezdésében meghatározott intézményi elhelyezés, amely az intézményben életvitelszerű tartózkodást biztosít, folyamatos felügyelet mellett. A feladatellátás formái A feladatellátás formái az alábbiak lehetnek: − egy ágyas elhelyezés, − két ágyas elhelyezés, − több ágyas elhelyezés. A feladatellátás módja
A folyamatos felügyeletet a nővérek és az orvosok biztosítják. 2. Az ápolási, gondozási feladatok A feladatellátás tartalma, formái A feladatellátás keretében biztosítani kell az ellátott szükségleteihez, állapotához igazodó ápolási, gondozási feladatok, tevékenységek ellátását. A gondozási tevékenység alatt az intézményi szolgáltatást igénybe vevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell érteni, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglévő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására és szinten tartására kerül sor. Az ápolási , gondozási feladatok között el kell látni a következő tevékenységeket: − gyógyszer átadás , beadás, − sebellátás, felfekvések kezelése, − fürdetés, mosdatás, − tisztába tevés, ágytálazás, − ágyazás, öltöztetés, − az ellátottak mozgatása, emelése, − az ellátottak tornáztatása, különösen a fekvő betegeknél, − kéz,- lábápolás, − a szennyes ruha és ágynemű gyűjtése, tiszta kiadása. A feladat átvállalás módja A feladatellátás az ápolók munkaköri leírása, a vezetők utasítása, valamint az ellátottak igénye szerint történik. A feladatokat azok jellegének megfelelően naponta többször, naponta illetve több naponta kell ellátni az igény, illetve az ápoló megítélése szerint, az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett. A feladat ellátás jellege Ápolási tevékenység az Idősek Otthonában biztosított gondozási feladatok . Bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan gondozási tervet kell készíteni. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet, annak módosítását az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése. A gondozási terv kidolgozását munkacsoport végzi, amelyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember, valamint az intézményvezető által kijelölt szakemberek vesznek részt. Az egyéni gondozási terv tartalmazza. − az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, − az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeni ütemezését, − az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel
kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport évente - jelentős állapotváltozás esetén, annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembe vételével módosítja az egyéni gondozási tervet. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv az ápolási feladatok dokumentációja, amely az ápolásra szoruló személy állapotának javítására vonatkozó feladatok, illetve az alkalmazható technikákat tartalmazza. Az ápolási terv tartalmazza:
− az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának leírását, − az ápolási tevékenység részletes tartalmát, − az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, − az ápolás várható időtartamát, − szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését.
Az ápolási feladatok szakszerű ellátását az intézmény orvosa folyamatosan figyelemmel kíséri. Az egyes egészségügyi, ápolási tevékenység ellátásához szükséges belső eljárások, protokollok belső szabályzatban un. „ Ápolási protokollok” vannak rögzítve. A gondozott állapotának változását sorszámozott eseménynaplóban (átadó füzet) műszakonként dokumentálni kell az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 51§ (2) bekezdése szerint. 3. Étkeztetés A feladatellátás tartalma, rendszeressége Az intézmény az étkeztetést a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítja a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével. Az ellátottak étkeztetése keretében legalább napi háromszori étkezést – ebből legalább egy alkalommal meleg ételt – kell biztosítani. Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, részére – orvosi javaslatra – az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőséget kell biztosítani (pl.: diéta, gyakoribb étkezés) Az intézményben a fekvőbetegek ellátása során gondoskodni kell a rendszeres folyadékbevitelről. A feladatellátás formái A feladatellátás az alábbi étkezési formák nyújtásával történik: − normál étrend, − speciális étrend: − pépes étrend − − − szénhidrátszegény A feladat ellátás módja
A feladatellátás :
− az intézmény étkezőjében való felszolgálással, illetve − szükség esetén az ellátott szobájába szállítással történik
Az étkezések időpontja: − reggeli: 8 órakor − ebéd: 12 órakor − vacsora: 17 órakor Az ellátottak köre: - az intézményben ellátottakat. 4. Ruházattal és textíliával való ellátás A feladatellátás tartalmazza: Az intézményi ellátottnak megfelelő minőségű, az évszakhoz, az időjáráshoz igazodó, ápolt, tiszta öltözettel kell rendelkezniük. Ha az ellátott nem rendelkezik elegendő, illetve megfelelő ruházattal, akkor az intézmény ja számára a következő ruházatot: − legalább három váltás fehérnemű és hálóruha, − az évszaknak megfelelő, legalább két váltás felsőruházat és utcai cipő, szükség szerint más lábbeli. Az intézményi ellátottnak megfelelő minőségű és mennyiségű textíliával kell rendelkezniük. Az intézményben közvetlenül az ellátottakkal foglalkozó személyek kötelesek közreműködniük. Az intézményben közvetlenül az ellátottakkal foglalkozó személyek kötelesek közreműködni a textíliával kapcsolatos ellátási feladatok végrehajtásában, a megfelelően tiszta, kulturált, higiénikus környezet megtartásában. Ha a gondozott nem rendelkezik elegendő, illetve, megfelelő saját textíliával, akkor az intézmény biztosítja számára a következő textíliákat: − legalább 3 váltás ágynemű, − a tisztálkodást segítő három váltás textília, valamint − a tisztálkodáshoz szükséges anyagok, eszközöket. 5. Egészségügyi ellátás A feladatellátás tartalmazza: Az intézmény biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását. Az egészségügyi ellátás keretében az intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő: − egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról, − rendszeres orvosi felügyeletről, − szükség szerinti alapápolásáról, ennek körében különösen. - a személyi higiéné biztosításáról, - a gyógyszerezésről, - az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról, − szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásról,
− gyógyszerellátásáról, − gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. Az intézmény orvosa biztosítja: − az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, − az orvosi tanácsadást, − az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszerrendelést, valamint − szükségesetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást. A gyógyszerellátás érdekében az intézmény megfelelő gyógyszerkészlettel rendelkezik az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 51.§ alapján. Az intézmény biztosítja a gyógyászati segédeszközöket ( a testtávoli eszközöket az intézmény költségén). A feladatellátás formái: A feladatellátás formái a következők: − folyamatos ellenőrzés, szűrés, 6. Mentálhigiénés ellátás 1. A feladatellátás tartalma, rendszeressége: Az intézmény feladatkörében gondoskodik az ellátást igénybe vevő mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja: − a személyre szabott bánásmódot, − a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélését, − a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, − a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást, − a hitélet gyakorlásának feltételeit, és − segíti, támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését, − az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, − a gondozási, illetve rehabilitációs tervek megvalósítását. A feladat ellátás formái: Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szükséges szervezni − az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (pl.:séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna, stb.) − a szellemi és szórakoztató tevékenységeket ( pl.: előadások, olvasás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás, stb.) − a kulturális tevékenységeket (pl.: rendezvények, ünnepségek, névnapok, kirándulások,
kiállítások,stb.) A személyzet részéről figyelem, őszinte személyes odafordulás szükséges. Az idősek körében sajátosan gyakori a visszahúzódó magatartás, ennek kulturális hagyományokban gyökerező előzményei vannak. Az idősödő ember felhagy korábbi szokásaival, kapcsolataival, esetleg elveszíti házastársát, ismerőseit, - a veszteség az idő múlásával egyre nehezebben lesz ellensúlyozható. Az intézményi lét a kiszolgáltatottság érzését tovább növeli, izolálódás veszélyét megsokszorozza. Meg kell nyerni az idős ember bizalmát, érdeklődését folyamatosan különböző programokkal újra kell éleszteni. Az aktív gondozottak részére megfelelő mozgásteret kell biztosítani. Erősíteni kell a családfához tartozásélményét, ha nincs élő hozzátartozó, akkor a múltat , a régi szép emlékeket lehet feleleveníteni vagy a fájókat feldolgozni. .Káros a fizikai igénytelenség, a tisztálkodás elhanyagolása, az öreges öltözködés... Az egyik alapvető társas - lélektani folyamat annak észlelése, hogyan hatunk a többi emberre, és a törekvés, hogy ez a hatás minél előnyösebb legyen. Az idős ember könnyen felhagy e folyamat fenntartásával, melynek következtében a pszichológiai leépülés meggyorsul. Az intézményben együtt élnek tevékeny emberek és lelki vagy testi szempontból nyomorúságosan élő , leépülő, korán elbutult vagy magatehetetlen, ápolásra szoruló idősek, betegek. A megfelelő egyéni bánásmód és segítségnyújtás feltétele a gondozottak élettörténetének, körülményeinek mind a teljesebb megismerése, a fizikai és szomatikus állapotuk változásának megfigyelése. 7. Az intézményen belüli foglalkoztatás megszervezése Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő – felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítható. Amennyiben az intézményben szervezett foglalkoztatás folyik, a foglalkoztatás részletes szakmai előírását mellékletként csatolni kell a szakmai programhoz. IV. rész Az ellátás igénybevételének módja Az intézményben nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvésképtelen , a kérelmet, indítványt a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. Az idős otthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.
Az intézményvezető a döntéséről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja , az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: − az ellátás kezdetének időpontját, − az intézményi ellátás időtartamát ( a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), − az igénybe vevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, − a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár, − az egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, − továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, − az ellátás megszüntetésének módjait. Az intézmény vezető az ellátásra vonatkozó igények alapján, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá – több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén - az igények teljesítésének sorrendjéről. Soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az ellátást kérő: − önmaga ellátására nem képes, és nincs olyan hozzátartozója , aki ellátásáról gondoskodna, továbbá ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg. − soron kívüli elhelyezése a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint indokolt, − szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé, − kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés, testi épségét veszélyezteti. − A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. Soron kívüli elhelyezést az intézményben rendelkezésre álló férőhelyeken felül is lehet biztosítani, figyelemmel az Szt. 92/K. (5) bekezdésében megállapított korlátra.
Tájékoztatás az intézménybe való felvételkor: − az ellátás tartalmáról és feltételeiről, - a vezetett nyilvántartásokról, - a kapcsolattartás, látogatás, távozás rendjéről, panaszjog gyakorlásának módjáról, − a jogviszony megszűnésének eseteiről, − a házirendről, annak átadásával − a térítési díjról, teljesítéséről, mulasztásról − a jogokat és érdekeket képviselő társadalmi szervezetekről Jogosult és hozzátartozója kötelezettségeinek ismerete: − nyilatkozni kell a tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról. − Kötelességük adatokat szolgáltatni a törvényben előírtak alapján vezetett nyilvántartásokhoz. − Nyilatkozni a változások közléséről. Az ellátást igénybe vevő panasszal fordulhat az intézményvezetőhöz vagy az érdek-képviseleti fórumhoz, ha az intézmény a „ megállapodás”-ban vállalt kötelezettségeket nem teljesíti. Amennyiben az ellátást igénybe vevő személy az intézményvezető intézkedését vitatja, a fenntartóhoz fordulhat.
V. rész A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A szolgáltatás közzétételének alkalmazható helyi módjai: − az önkormányzat honlapja − személyes kapcsolat − önkormányzati fórumok és − egyéb a település lakosságát érintő fórumok, − helyi lap
1. rész Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok
Az ellátottak jogai Az intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az ellátottnak a szociális szolgáltatások biztosítása során joga van az egyenlő bánásmódhoz. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez, melyet az intézmény gazdálkodásáról szóló tájékoztatóban találhat meg, illetve szóban kaphat felvilágosítást. Az ellátást igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatásokban figyelemmel kell lenni az alkotmányos jogok ( különösen az élethez, emberi méltósághoz, testi épségéhez, testi-lelki egészséghez) maradéktalan és teljes körű biztosítására. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott tárgyak körét. Az erre vonatkozó korlátok helyhiány miatt kerültek beiktatásra és ezzel kapcsolatban a felvételi beszélgetés során kell tájékoztatást adni. Az intézményvezetőnek gondoskodni kell az ellátást igénybevevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és szükség esetén biztonságos elhelyezéséről. Ha az ellátott vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés során speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak eléréséhez. Az ellátottnak joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézményen kívüli és belüli mozgások szabályozása a házirendben leírt módon történik. Az intézményen belüli és kivüli mozgások rendjét a házirend tartalmazza, illetve ezekről a felvételi elbeszélgetés során kell tájékoztatást adni. Az ellátást igénybevevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartásához, rokonok, látogatók fogadásához. A látogatások részletes rendjét a házirend tartalmazza. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott jogi képviselőt. Panasz esetén az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Az ellátó köteles biztosítani , hogy az ellátott egészségi állapotával , személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő , valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő
szociális rászorultságának tényére. A szolgáltatást végzők esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munka körülményeket biztosítson számukra. Az intézmény rendelkezik -a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében – az ellátást igénybevevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással.
VII. rész A szakmai programhoz csatolandó mellékletek 1.számú melléklet Az intézményvezető az ellátást igénylővel kötendő megállapodás tervezete 2. számú melléklet A házirend 3. számú melléklet A Szervezeti és Működési Szabályzat
