BAGLYASKŐ IDŐSEK OTTHONA

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Nógrád Megyei Kirendeltsége Igazgatója 47-4/2014. ikt. számú rendelkezésének 1. számú Melléklete

„BAGLYASKŐ”

IDŐSEK OTTHONA

IDŐSEK OTTHONA SZAKMAI PROGRAMJA

2014

1

Szervezeti filozófiánk: Az Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szóló 67. § bekezdésében megfogalmazott feladatok biztosítása, azon túlmenően olyan szeretetteljes, gondoskodó, biztonságot nyújtó légkör kialakítása, mely valóban családpótló szerepet tölt be az intézmény ellátottai számára. Célunk, hogy az igénybe vevők részére olyan testi-lelki szükséglet kielégítést tudjunk biztosítani, amellyel hozzájárulunk időskoruk szebbé, tartalmasabbá tételéhez. Intézményünk alkalmazottai azt a szemléletet követik, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek, azok az intézményen belül érvényesüljenek, és olyan humanizált környezetben élhessenek, mely az egyén autonómiáját elfogadja és integrációját minden eszközzel segíti. Intézményi filozófiánk alappillére az értékteremtés, a felhalmozódó tudás, tapasztalat és értékek közvetítése. Küldetésünk középpontjában az ember szeretete, tisztelete, segítése, megbecsülése áll! Az elnevezésben szerepel az „otthon „szó. Ez nem csak a lét és anyagi biztonságot, valamint ellátást jelent, hanem az idősek szeretetteljes légkörben találnak otthonra. Szeretném, ha otthonunkban az idősek derűsek, megelégedettek lennének, éreznék a segítő gondoskodást. Mert bárhogy is, bármilyen erőfeszítéseket teszünk is minden élet véges. Lakóinkat a sírig kell kísérni, ám egyáltalán nem mindegy, hogy milyen út vezet odáig. A jól működő otthon képes szépet és jót, biztonságot, megnyugvást, szeretetet, kellemes öregkort és védett aggkort nyújtani. „Az öregség ne az élet vége, hanem koronája legyen.” (Dr. Hárdi István) Obecsei István „SZERESSÉTEK AZ ÖREGEKET! Nagyon szépen kérlek titeket, szeressétek, az öregeket, A reszkető kezű ősz apákat, a hajlott hátú jó anyákat, A ráncos, eres kezeket, az elszürkült sápadt szemeket, Én nagyon kérlek titeket, szeressétek az öregeket! Simogassátok meg a deres fejeket, Csókoljátok meg a ráncos kezeket, Öleljétek meg az öregeket, adjatok nekik szeretetet, Szenvedtek ők már eleget, vigasztalóik ti legyetek! Ne tegyétek őket szűk odúkba, ne rakjátok őket otthonokba, Hallgassátok meg panaszukat, enyhítsétek meg bánatukat, Legyen hozzájuk szép szavatok, legyen számukra mosolyotok, Én nagyon kérlek benneteket, szeressétek az öregeket!

1

Ha majd az örök szeretet elhívja őket közületek, Ti foglaljátok el a helyüket, mert ti lesztek majd az öregek! S mindazt, mit nekik tettetek, azt adják nektek a gyerekek! Azért előre intelek titeket, szeressétek az öregeket!”

Tartalomjegyzék I.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK.............................................................................................................5

1. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJÁT, FELADATÁT:................................................................................................5 1.1. A MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROGRAM KONKRÉT BEMUTATÁSA, LÉTREJÖVŐ KAPACITÁSOK, NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSELEMEK, TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSÁT,...........................................................................................5 1.2. MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJÁT...................................................................5 2. AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI..............................................................................................5 3. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMÁT, MÓDJÁT, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁIT, KÖRÉT, RENDSZERESSÉGÉT, GONDOZÁSI, REHABILITÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK JELLEGÉT, TARTALMÁT........................5 4. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJÁT............................................................................................5 5. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJÁT.....................................................................5 6. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOKAT.....................................................................................................................................5 I. A. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MEGNEVEZÉSE:..........................................................................................5 I. B. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV SZÉKHELYE:...............................................................................................5 I. C. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV TELEPHELYE:..............................................................................................5 I. D. ALAPÍTÓ ÉS IRÁNYÍTÓ SZERV NEVE, SZÉKHELYE:.................................................................................5 I. E. KÖZÉPIRÁNYÍTÓ SZERV NEVE, SZÉKHELYE:.........................................................................................5 I. F. FENNTARTÓ SZERV NEVE, SZÉKHELYE:..............................................................................................5 I. G. AZ INTÉZMÉNY FORMÁJA ÉS TÍPUSA:..............................................................................................6 I. H. ELLÁTÁSI TERÜLETE:....................................................................................................................6 II.

A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA...........................................................................................6

1. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA.....................................................................................................................6 1.1. ALAPELVEK.........................................................................................................................................7 2. A SZOLGÁLTATÁS FELADATA................................................................................................................7 3. A MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROGRAM KONKRÉT BEMUTATÁSA, A LÉTREJÖVŐ KAPACITÁSOK, A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSELEMEK, TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA.........................................................................................8 3. 1. ELLÁTÁSI, SZOLGÁLTATÁSI KAPACITÁSOK.................................................................................................8 3. 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATÁT MEGHALADÓ SZOLGÁLTATÁSOK:................................................................9 3.3. A BEKÖLTÖZÉS KÖVETKEZMÉNYKÉNT VÁLTOZÁS TAPASZTALHATÓ A KÖVETKEZŐ TERÜLETEKEN:........................10 4. MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA.....................................................................10 4.1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJAI:.............................................................................................................11 III.

AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI.................................................................................12

IV. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁJA, KÖRE, RENDSZERESSÉGE, GONDOZÁSI, REHABILITÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK JELLEGE, TARTALMA........................................................................................................................14

1

1. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA..............................................................................................14 2. DEMENS BETEGEK ELLÁTÁSA.............................................................................................................17 3. AZ INTÉZMÉNY DEMENS FÉRŐHELYEINEK MEGOSZLÁSA............................................................................17 4. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI MÓDJA..................................................................................................18 5. FIZIKAI ELLÁTÁS.............................................................................................................................18 6. A FELADATELLÁTÁS TARTALMA, FORMÁI..............................................................................................18 7. A FELADATELLÁTÁS MÓDJA...............................................................................................................19 8. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS...................................................................................................................20 8.1. HIGIÉNÉS TEVÉKENYSÉG......................................................................................................................21 8.2. SZAKORVOSI ELLÁTÁS.........................................................................................................................21 8.3. ÁPOLÁS...........................................................................................................................................21 8.4. KÓRHÁZI ELLÁTÁS..............................................................................................................................23 8.5. GYÓGYSZER ÉS GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ ELLÁTÁS................................................................................23 8.6. A DEMENS BETEGEK ÁPOLÁSÁNAK FŐBB TERÜLETEI..................................................................................24 9. MENTÁLHIGIÉNÉS ELLÁTÁS...............................................................................................................25 9.1. ÚJ LAKÓ FOGADÁSÁNAK ELŐKÉSZÜLETI MUNKÁLATAI...............................................................................25 10. A MENTÁLHIGIÉNÉS ELLÁTÁS KERETÉBEN VÉGZETT FELADATAINK..............................................................27 10.1 TÁRSAS KAPCSOLATOK KIÉPÍTÉSE.........................................................................................................27 10.2. KAPCSOLAT A CSALÁDDAL.................................................................................................................28 10.3. KAPCSOLAT A TÁRSADALOMMAL........................................................................................................28 10.4. MENTÁLIS GONDOZÁS......................................................................................................................28 10.5. VESZTESÉGÉLMÉNY FELDOLGOZÁSA.....................................................................................................29 10.6. A KÖRNYEZET ÁRTALMAINAK MEGELŐZÉSE...........................................................................................29 10.7.FOGLALKOZTATÁS.............................................................................................................................30 10.8. DEMENS BETEGEK MENTÁLHIGIÉNÉS ELLÁTÁSA......................................................................................31 10.9. HITÉLET GYAKORLÁSA.......................................................................................................................32 10.10. REHABILITÁCIÓ - EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS...............................................................................................33 V.

AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA.................................................................................34

VI. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK..............................................................................................................35 1. AZ ELLÁTOTTAK JOGAI:....................................................................................................................35 1.1. A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG............................................................................................................35 1.2. A KAPCSOLATTARTÁSHOZ VALÓ JOG......................................................................................................35 1.3.AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSHOZ VALÓ JOG...............................................................................................36 1.4.AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÖNRENDELKEZÉSI JOG.................................................................................................36 1.5.A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELMÉHEZ FŰZŐDŐ JOG....................................................................................36 2. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAI.........................................................................................37 VII.

A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA..................................................37

VIII.

ZÁRÓ- ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK....................................................................37

1

I.

Általános szabályok

A „Baglyaskő” Idősek Otthona,– A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (továbbiakban: Szakmai rendelet) 5/A. § (1) bekezdése alapján – a következők szerint határozza meg a szakmai programját. A szakmai program célja, hogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok, az egyedi sajátosságok alapján az Intézmény szakmai tevékenységét, ennek érdekében megállapítsa: 1. A szolgáltatás célját, feladatát: 1.1.

A

megvalósítani

kívánt

program

konkrét

bemutatása,

létrejövő

kapacitások, nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, 1.2.

Más intézményekkel történő együttműködés módját.

2. Az ellátandó célcsoport jellemzői. 3. A feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit,

körét, rendszerességét, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát. 4. Az ellátás igénybevételének módját. 5. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját. 6. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével

kapcsolatos szabályokat. a. a. A költségvetési szerv megnevezése: „Baglyaskő” Idősek Otthona I.

b.

A költségvetési szerv székhelye: 3102 Salgótarján, Petőfi út 92-94.

I.

c.

A költségvetési szerv telephelye: 3100 Salgótarján Füleki út 52.

I.

d. Alapító és irányító szerv neve, székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia út 3.

I.

e. Középirányító szerv neve, székhelye: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest,Visegrádi utca 49.

I.

f. Fenntartó szerv neve, székhelye: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest,Visegrádi utca 49.

1

I.

g. Az intézmény formája és típusa:

Formája: Székhelyen: ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás Telephelyen: ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás Típusa:  idősek otthona  időskorúak gondozóháza

I.

h. Ellátási területe:

Idősek Otthona tekintetében Nógrád Megye Időskorúak gondozóháza tekintetében: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatával aláírt szolgáltatási szerződés szerint elsősorban Salgótarján Város, szabad kapacitás esetén: Nógrád megye. A szakmai program hatálya - Időbeli hatály: A szakmai program a fenntartói jóváhagyása napján lép hatályba. A szakmai programot a szakmai program egyes elemeinek megváltozása, módosulása esetén szintén módosítani kell. - A szakmai program személyi hatálya kiterjed az ellátottakra, valamint az Intézmény szakmai működtetésében, szolgáltatásai nyújtásában közreműködő személyekre. - A szakmai program területi hatálya az Intézményre terjed ki. A szakmai program nyilvánossága A szakmai programot nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal a következőképpen történik: - kifüggesztésre kerül az Intézmény hirdetőtábláján, - Az Idősek Otthona internetes weboldalán. - A szakmai program módosításakor a nyilvánosságra hozatalról ismételten gondoskodni kell

II. A szolgáltatás célja, feladata 1. A szolgáltatás célja Idősek Otthona: Az alapító szándéka szerint, a jogszabályokban, az Alapító Okiratban meghatározott feladatok ellátása. Az ellátást igénylők részére az önellátó képességük szintjének megtartására és fejlesztésére irányuló szakellátás biztosítása. Az ellátás biztosításánál érvényesüljenek a szakmai és jogszabályi irányelvek, összhangban és előtérbe helyezve az ellátást igénylő ápolási-gondozási szükségletével. Az Idősek átmeneti ellátás célja, hogy az ellátást igénylő, védett biztonságos és szeretetteljes környezetben, a lehetőségekhez képest önálló és tartalmas életet éljen. Szolgáltatásaink pedig a hiányzó vagy csak korlátozottan meglévő testi- lelki funkciók helyreállítását, képességének javítását szolgálja annak érdekében, hogy képesek legyenek önmaguk ellátására, és visszakerülhessenek otthonukba.

1

1.1. Alapelvek 

Az intézményben élők, otthonuknak érezzek az intézményt, maximálisan biztosított legyen a komfortérzet és a zavartalan együttélés.  Fontos alapelv, hogy minden ellátottat egyenlőnek kell tekinteni a gondoskodás során.  Az ellátást igénybevevők emberi méltóságának biztosítása, a személyes szabadságának megőrzése.  Az esélyek egyenlőségének biztosítása azoknak az ellátottaknak, akiknek ezen alapelv érvényesítése nélkül hátrányaik súlyosan növekednének (demenciában szenvedők, fogyatékkal elő, illetve gondnokolt személyek) A ingatlanon belüli az ellátások szintjei, típusai egymásra épülve biztosítják a nappali, átmeneti és a tartós bentlakást nyújtó intézményi szolgáltatásokat. 2. A szolgáltatás feladata Az intézmény feladata hogy a szolgáltatást úgy nyújtsa az ellátottak részére, hogy az megfeleljen az intézményi működését szakmailag megalapozó dokumentumoknak, így:  a jelen szakmai programnak  az alapító okiratnak  a szervezeti és működési szabályzatnak  házirendnek  a jogszabályokban meghatározott szakmai szempontoknak, és a feladat ellátási követelményeknek. Az intézmény gondozási részlegeiben elhelyezettek teljes körű ellátásra jogosultak, amely a szakmai rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően – a lakhatási feltételek biztosítását, az ellátottak legalább háromszori étkeztetését, szükség szerinti ruházattal, textíliával való ellátásukat, a mentális gondozást, az egészségügyi ellátást, orvosi, szakorvosi, kórházi, a külön jogszabályban meghatározottak szerint gyógyszer és gyógyászati segédeszköz biztosítását, valamint az ápolást, gondozást. Az idősek ápoló-gondozó részlegében elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt – indokolt esetben 18. életévét – betöltött személyeknek az ápolását-gondozását végezzük, akik egészségi állapotuk miatt rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, és az alapellátás keretében ellátásuk nem biztosítható. Itt kapnak helyet az ágyhoz kötött teljes körű ápolásra, gondozásra szoruló, sok esetben mozgássérült lakók Az időskori demenciában szenvedők ellátását a székhelyen és telephelyen a többi ellátottól elkülönített gondozási részleg működtetésével biztosítjuk. Felügyeletüket, gondozásukat megfelelő felkészültségű ápoló-gondozó személyzettel látjuk el. A demens ellátottak számára kiszámítható, biztonságos környezetet, speciális szakápolást, mentálhigiénés ellátást, biztosítunk. Idősek átmeneti ellátása: Az idős emberek egy része nem képes különböző okok miatt naponta bejárni az idősek klubjába, de gondozásuk, felügyeletük saját lakásukon nem megoldott. Egészségi állapotuk miatt kórházi ápolásra még/már nem szorulnak, tartós otthoni elhelyezést nem igényelnek, vagy ilyen férőhelyre várakoznak, esetleg az otthoni ápolást végző családtag átmenetileg akadályoztatva van a feladat ellátásában, és ez indokolja az átmeneti intézményi elhelyezést. Ez az ellátási forma átmeneti megoldást jelenthet a házisegítségnyújtás, az idősek tartós bentlakásos ellátása, vagy a kórház között. Az átmeneti elhelyezést nyújtó formák közül itt a viszonylagos önellátási képességgel bírók láthatók el. Az intézmény működésének lényege, hogy az igénybevevő nem szakad el teljesen otthonától, lakását, ingatlanát és annak berendezéseit a „biztos otthont” megtartja, módja és lehetősége

1

van a családi- baráti kapcsolatok fenntartására, azok ápolására. Az intézmény a benntartózkodás ideje alatt teljes körű ellátást biztosít 10 fő részére. Az intézményben lakó idős személyek számára a személyes szükségletek kielégítése érdekében szakszerűségen alapuló, hatékony, szeretetteljes és emberközpontú ápolást, gondozást biztosítunk. A rehabilitációs szemléletű megközelítés növeli a lakók életminőségét azáltal, hogy a különböző személyes igények kielégítése az egyéni szükségleteknek megfelelően, komplex módon történik. A korszerű fizikai, egészségügyi és pszichés ellátás, a hospice szemlélet, az új munkamódszerek a minőségi ellátás megvalósulását jelentik. 3. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása A Szakmai program illeszkedik Salgótarján Megyei Jogú Város szolgáltatástervezési koncepciójához, igazodik a szükségletekhez és megfelelő minőséggel szolgálja a kitűzött célok megvalósítását. A lakosság körében igény van az ápolást, gondozást nyújtó szakosított intézményekre, az idősek otthonára és a bentlakást is biztosító ellátásokra, mivel jelentős azoknak az időseknek, a száma, akik számára életkoruk, egészségi állapotuk miatt mar nem elegendőek az alapszolgáltatás keretében biztosítható ellátások (az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás, falugondnoki szolgáltatás). A programban foglalt gyakorlati ápolás-gondozás elsődleges feladat a szükségletek körében, az ellátottak fizikai igényének kielégítése, ezeket a biztonsági igények, szeretet, bizalom, az önbecsülés és az önmegvalósítás iránti szükségletek követik. A feladatellátás 24 órás, folyamatos szolgálattal, szolgáltatással valósul meg. Az intézményben folyó gondozási tevékenység alatt a szolgáltatást igénybe vevő személy részére olyan fizikai, mentális életvezetési segítség nyújtása történik, amely során az ellátott szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban részesül. Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy az ellátottak emberi és állampolgári jogai érvényesüljenek. Az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő humanizált környezet biztosítja. 3. 1. Ellátási, szolgáltatási kapacitások Az idősek otthont nyújtó ellátását és a gondozóházi szolgáltatás a Petőfi úti székhelyen 2-4 ágyas szobákban, a Füleki úti telephelyen 2-3 ágyas szobákban, együttesen három gondozási részlegben összesen 224 (székhely: 140 - idősek otthoni ellátása, 10 – időskorúak gondozóháza, telephely: 74) férőhelyen biztosított. Ezen belül, a Petőfi úti székhelyen valamint a Füleki úti telephelyen a fokozott ápolási igényű, demens ellátottak számára elkülönítetten (számukra biztonságos módon) biztosított az ápolás-gondozás, összesen 104 férőhelyen. Az általános és a hospice ellátást igénylők részére 110, az átmeneti ellátást igénybevevők részére 10 férőhely áll rendelkezésre. A Petőfi úti székhelyen a szobákban elhelyezésre kerültek speciális magasságú emelhető fejvéggel, vízhatlan matraccal és ágyneműtartóval kialakított ágyak. A Füleki úti telephelyen hagyományos betegágyak állnak rendelkezésre. A lakószobákban személyenként éjjeliszekrények, beépített szekrények, fali polcok, lámpák kerültek elhelyezésre. A Petőfi úti székhelyen a földszinti szobákhoz terasz, az emeleti szobákhoz erkély tartozik. Minden szobában van nővérhívó, telefon, kábel TV és internet hálózat. A lakószobákhoz a mozgáskorlátozottak által is használható akadálymentes fürdőszoba biztosítja a kényelmet.

1

Az akadálymentes közlekedés az intézmény egészében megoldott. Az intézmény Petőfi úti székhelyén a belső udvarokban lehetőség nyílik a mozgáskorlátozott és a demens ellátottak levegőztetésére, szabadtéri programok szervezésére. Belső udvar

3. 2. Az intézmény alapfeladatát meghaladó szolgáltatások: -

Fodrászszolgáltatás működik Petőfi úti székhelyen és a Füleki úti telephelyen, a borotválás díjmentes, a fodrász szolgáltatásért térítést kell fizetni, melynek összege a lakót terheli. Pedikűrös és gyógymasszőr igénybevételére lehetőség van a lakók igényéhez igazodóan a Petőfi úti székhelyen és a Füleki úti telephelyen. A szolgáltatásért járó kedvezményes díjat a szolgáltatást igénybevevő, illetve a hozzátartozó fizeti meg. Az intézmény Petőfi úti székhelyén hétfőtől szombatig büfé működik, amely a helyben történő vásárlást teszi lehetővé. Az intézményben nyilvános telefonkészülékek állnak rendelkezésre az ellátottak részére. Baglyaskő Galéria működik a Petőfi úti székhelyen, mely festő-és foto kiállításoknak ad helyet. Nyitvatartási ideje a Házirendben szabályozott. internet igény szerint

1

Az Idősek Otthonában nyújtott szolgáltatásokat és tevékenységeket az (továbbiakban: Szt.) 67. §. (1) bekezdése szabályozza. Ennek keretében intézményünk a következő szolgáltatásokat biztosítja az ellátottak számára:  fizikai ellátás terén kiemelt figyelmet fordítunk a környezet, ruházat tisztántartására, valamint az élelmezés megszervezésére és lebonyolítására.  az egészségügyi gondozás során rendszeres orvosi felügyelet biztosítja az ellátottak egészségügyi állapotának folyamatos ellenőrzését, szükség esetén a szakorvosi, kórházi ápolás megszervezését.  a pszichés gondozás során valamennyi dolgozó törekszik az egyéni bánásmód megvalósítására, és nagy hangsúlyt fektetünk a mentális irányítás pozitívumaira.  a foglalkoztatás keretében fizikai, szellemi, kulturális és szórakoztató tevékenységek szolgálják az ellátottakat.  az érdekvédelem során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az ellátott a teljes körű ellátáshoz és az egyéni szükségleteihez, speciális helyzete vagy állapota alapján jusson hozzá. 3.3. A beköltözés következményként változás tapasztalható a következő területeken:  szolgáltatások elérhetőbbé válnak az élet minden területén,  kortárscsoportba kerülve megszűnik az izoláció,  felszínre kerülnek, és amennyiben lehetséges, megoldódnak a látens egészségügyi problémák,  javul az életminőség, megnövekednek az életesélyek,  az ellátott érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válik és kialakul a biztonságérzés,  baráti, családi kapcsolatok ápolása rendszeressé válik,  javul az ellátott közérzete, azáltal, hogy nem kell elszakadnia az eredeti lakóhelyüktől. 4. Más intézményekkel történő együttműködés módja Az intézmény a hatékony működés érdekében együttműködik különösen:  Az intézmény fenntartójával,  Az országban illetve a határokon kívüli szociális bentlakásos intézményekkel,  Nógrád Megyei Kormányhivatal Szociális Gyámhivatalával,  Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével,  Egyházakkal,  Nógrád Megye településeinek önkormányzataival  Civil szervezetekkel,  Megyei és városi bírósággal,  Ellátott jogi képviselővel,  NRSZH,  Rendőrséggel,  A megyében működő alapszolgáltatást nyújtó intézményeivel

1

   

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatával Közoktatási intézményekkel (iskolák, óvodák) Egészségügyi Intézményekkel (Kórházzal, házi orvosokkal) Közművelődési intézményekkel

4.1. Az együttműködés módjai: Együttműködés az intézmény fenntartójával Az intézményfenntartóval való együttműködés többoldalú. Kiterjed a:  költségvetési, így pénzügyi és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére,  szakmai feladatellátás nyomon követésére, ellenőrzésére,  a szakmai program szerint működésre.  Az élelmezést érintően külön megállapodás szabályozza az együttműködést. Együttműködés más szociális alapszolgáltatásokkal és bentlakásos intézményekkel Az együttműködés célja a szociális ellátórendszer rugalmas együttműködése, mely megvalósul a kölcsönös párbeszédben, szakmai ismeretátadásban, az ellátottaknak legjobban megfelelő szociális intézményi elhelyezés megkeresésében. Az intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szerzett tapasztalatokról, és az alkalmazott új módszerekről, eredményekről. Nógrád Megyei Kormányhivatal Szociális Gyámhivatalával  gondnokság alá helyezés,  környezettanulmány elkészítése,  gondnokolt ügyében való közreműködés.  működési engedélyek engedélyezés, felügyeleti ellenőrzés Egyházzal való együttműködés  adományok szervezése és célzott szétosztása,  hitélet gyakorlása feltételeinek megteremtése,  kórházban ápolt ellátottak számára lelki vigasz nyújtása.  programok közös szervezése, lebonyolítása, Civil szervezetekkel Célja az idősek otthonában élők életminőségének javítása.  programok közös szervezése, lebonyolítása,  adományok gyűjtése és fogadása. Megyei és Városi Bírósággal: az ellátott érdekeinek ügyében való közreműködés. Rendőrséggel: Felvilágosító előadások tartása, filmvetítés a bűnmegelőzéssel kapcsolatosan Az együttműködés módja - telefon, e-mail, - személyes találkozók, - szakmai konferenciák, - tapasztalat és cserelátogatások, - közös kulturális rendezvények szervezése

1

III.

Az ellátandó célcsoport jellemzői

A társadalmi öregedés jelensége európai és hazai szinten is jól dokumentált jelenség. Magyarországon 1990-ben a 65 éves és idősebb népesség aránya 13,2 százalékot tett ki, és ez 2009-re 16, 4 százalékra növekedett. A népesség előre számítások szerint 2050-re 29,4 százalék, 2060-ra 31,9 százalék lesz az idősebb korosztályok aránya. A demográfiai öregedés, az alacsony termékenység, és a várható élettartam növekedésének következménye. A magyar férfiak, és nők, születéskor várható élettartama elmarad az európai átlagtól. Különösen a férfiak kilátásai rosszak, hiszen a születéskor várható élettartam az ő esetükben 69, 8 év. A nők mutatója lényegesen kedvezőbb, 77, 8 év. A várható élettartam nem csupán a nemek szerint, hanem társadalmi rétegenként is erősen differenciált. Az iskolai végzettség illetve a végzett munka jellege erősen meghatározza az életkilátásokat. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, vagy a szellemi munkát végzők, lényegesen hosszabb életre számíthatnak, mint az alacsonyabb végzettségűek, vagy fizikai munkát végzők. Napjainkban nem jellemző, hogy több generáció együtt él, ha mégis, akkor az, sokkal inkább kényszer, mint szabad választás eredménye. A generációk közötti kapcsolatok lazulása abban is megnyilvánul, hogy egyre kevesebben vannak azok, akik pénzben, vagy természetben támogatják szüleiket. A társadalom idősekről alkotott képe ellentmondásos. Bizonyos vonatkozásokban azt lehet mondani, hogy a fiatalabb generációk toleránsabbak az idősebbekkel, mint a korábbi években, míg más tekintetben csökkent az idősebbek társadalmi elismertsége. A fiatalabb generációk ma kevésbé érzik azt, hogy az idősebbek be akarnak avatkozni az életükbe, ugyanakkor például az idősek munkatapasztalata a korábbi évekhez képest leértékelődött. A magyar népesség egészségi állapota közismerten rossz. Ez az idősebb korosztályokra különösen jellemző, 2012-ben a 65 évnél idősebb korosztály 55 százaléka számolt be arról, hogy a mindennapi tevékenységét akadályozó egészségi problémája van. Az országon belül különösen, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Nógrád, Komárom – Esztergom, Heves és Jász- Nagykun- Szolnok megyékben a halandóság szintje magasabb az országos átlagnál. A területi differenciák mögött a halandóság társadalmi különbségei állnak, tehát a regionális különbségek az egyes megyék népességének összetételében, a lokális munkalehetőségekben, az életszínvonalban, az infrastrukturális és egészségügyi intézményi ellátottságban fennálló különbségeket, illetve az ezekhez társuló halandósági különbségeket tükrözik. A háztartások összetételének és a családok struktúrájának változásai ellenére a háztartások és a családok segítő kapcsolatok vizsgálata pozitív mérleget mutat, vagyis működnek a családon belüli segítő kapcsolatok. Ám ezt folyamatosan veszélyezteti a „szendvicsgeneráció” (vagyis a középső generáció) nehéz helyzete, akiknek a gyerekeikkel szembeni kötelezettsége mellett az idős szülők segítése is fontos, miközben félnek a munkanélkülivé válástól. A kapcsolat fenntartását illetve betegség esetén az ápolást-gondozást megnehezíti az a tény, hogy egyre kevesebben élnek az idős szülők közelében. A családi kapcsolatok fenntartásának és működőképességének igen fontos szerepe van a mentális állapot javításában, mivel a családon belüli segítség elérhetősége növeli a biztonságérzetet. A családnak különleges szerepe van a társadalmi viszonyok újratermelésében, hiszen generációkon keresztül örökíti át értékeit, normáit, viselkedési szabályait. A hagyományos modell szerint a család, a legkisebb társadalmi egység anyából, apából és legalább egy gyermekből áll. A családi célokat tekintve a reproduktív, a szexuális, a gazdasági és az oktatási cél valamikor mindegyikre jellemző volt. Ez ugyan napjainkra változott, de – különösen a gyermek fejlődése érdekében - továbbra is fontos a család által nyújtott pszichológiai támasz. A hagyományos családmodell átalakulóban van. Rohamosan csökken a házasságban élők és a családban vállalt gyerekek száma. A lakosság jelentős része elszegényedett, aminek a

1

munkanélküliség növekedése az egyik alapvető oka. Sok családban hamarosan a harmadik generáció nő fel munka nélkül. A nógrádi térség legjellemzőbb demográfiai trendje a megye lakosságának tartós és folyamatos csökkenése. A népességszám-csökkenés egyik oka a természetes népmozgalmi folyamatok kedvezőtlen alakulása, emellett a migrációs adatok is tartósan negatív egyenleget mutatnak. Valószínűleg a helyi képzettebb, iskolázottabb lakosságnak a rendszerváltás után is nagyobb esélye és több lehetősége volt az elköltözésre a kedvezőbb adottságú régiókba, míg a kistelepülések, zömmel szegényebb, képzetlenebb tömegeinek nem volt lehetősége elköltözni a gazdaságilag jobb mutatókkal rendelkező régiókba. Nógrád megye lakónépessége a KSH adatai szerint 2012-ben 199 ezer fő volt, mely mintegy kétezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbi létszámnál. Megnevezés Népesség száma,(ezer fő) Eltartottsági ráta, (%) Öregedési index, (%) Ezer lakosra jutó élve születések aránya Ezer lakosra jutó Halálozások aránya természetes szaporodás, fogyás -

2010

2011

2012

9 986 45,6% 114,7% 9,0

9 932 45,7% 116,4% 8,8

9 906 46,2% 119,0% 9,1

13,0

12,9

13,1

-4,0

-4,1

-4,0

KSH 2012) December 31.

A népesség fogyásával párhuzamosan folytatódott a lakosság elöregedése. A tartósan reprodukciós szint alatti termékenységből és a várható élettartam emelkedéséből adódóan a gyermekkorú és a fiatal népesség folyamatosan csökken, és az idősek száma növekszik. A jelenlegi korstruktúra és a folytatódó öregedés miatt a további népességcsökkenés elkerülhetetlen, a termékenység és a halandóság javulása esetén azonban lassulhat. Intézményünkben ellátást igénybevevők szociális jellemzői (2013. 12. 31-én):

1

Az új ellátottak esetében rendkívül megromlott egészséget és mentális állapotot regisztráltunk a bekerüléskor. Zömében fekvőbetegek, rendkívül csekély, vagy teljesen hiányzik az önellátó képesség legkisebb mértéke is. Számában megemelkedett a beköltözők között a szellemileg leépültek száma. Teljes ellátást igénylők a lakók 70%-a, részben önellátó a lakók 30% a.

IV.

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formája, köre, rendszeressége, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma

1. A feladatellátás szakmai tartalma Az intézmény székhelyén és egy telephelyén látja el szakmai feladatait. Területi elhelyezkedése kedvező, a főúthoz közel, gépkocsival és tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthető. Az épületek környezete parkosított, örökzöld cserjék, virágos kertek, sziklakert teszi a környéket hangulatossá. A parkban pihenőpadok vannak, a járdák mellett kapaszkodók könnyítik meg a közlekedést. Ellátottaink részére a székhelyen és a telephelyen biztosított az akadálymentes közlekedés feltétele.

1

Az intézmény gondozási részlegei Intézményünkben az ápoló-gondozó és demens részlegekben 214 ellátottról gondoskodunk. -

Férőhelyek megoszlása az intézmény idősek ápoló-gondozó részlegeiben Intézményi egységek Salgótarján Petőfi út Salgótarján Füleki út Összesen:

-

Ápoló-gondozó férőhelyek 60 50 110

Férőhelyek megoszlása az intézmény demens részlegeiben Intézményi egységek Salgótarján Petőfi út Salgótarján Füleki út Összesen:

Demens férőhelyek 80 24 104

Átmeneti ellátás ápoló-gondozó feladatai 10 férőhelyen biztosítottak. Az intézmény ápoló-gondozó részlegei Salgótarján Petőfi úti székhelyen egy gondozási részlegben 60 férőhelyen, Salgótarján Füleki úti telephelyen egy gondozási részlegben 50 férőhelyen, biztosított az általános ápológondozó tevékenység. Az intézmény egészében rendelkezésre állnak a közösségi együttlétekre, foglalkoztatásra és étkezésre szolgáló helyiségek.

Az intézményi ápoló-gondozó férőhelyek megoszlása lakószobák és ágyszám szerint Salgótarján Petőfi út székhely A lakószobák ágyszám szerinti megoszlása gondozási részlegenként Gondozási részleg I. épület földszint általános és átmeneti férőhely I. épület emelet hospice II. átmeneti ellátás.

2 ágyas szoba 13

4 ágyas szoba 1

Összes szobák száma 14

12

4

16

1

Összesen:

25

5

30

Lakóink rendelkezésére álló vizesblokkok tágasak, csúszásmentes padlóburkolóval borítottak és higiénikusan tisztíthatók. Mozgáskorlátozott ellátottaink részére speciálisan kialakított tolókocsival jól megközelíthető kapaszkodóval és nővérhívóval ellátott helyiségek állnak rendelkezésre. Az ellátottak rendelkezésére álló tisztálkodási lehetőségek (fürdőkád, zuhanyzó) gondozási részlegenként Gondozási részleg Fürdőkádak száma Zuhanyzók száma (db) (db) I. épület földszint 1 8 általános és átmeneti férőhely I. épület emelet hospice 1 10 Összesen: 2 18 Az ellátottak rendelkezésére álló WC-k megoszlása gondozási részlegenként Gondozási részleg WC helyiségek száma I épület földszint általános és átmeneti 8 fh. I. épület emelet hospice 11 Összesen: 19

Salgótarján Füleki úti telephely A lakószobák ágyszám szerinti megoszlása gondozási részlegenként Gondozási 1 ágyas 2 ágyas szoba 3 ágyas szoba Összes szobák részleg szoba száma III. emelet 8 8 I. emelet 7 7 Földszint 1 2 3 Mindösszesen: 1 2 15 18

1

Az ellátottak rendelkezésére álló tisztálkodási lehetőségek (fürdőkád, zuhanyzó) gondozási részlegenként Gondozási részleg Fürdőkádak Zuhanyzók száma száma III. emelet 4 I. emelet 4 Földszint 1 1 Összesen: 1 9 Az ellátottak rendelkezésére álló WC-k megoszlása gondozási részlegenként Gondozási részleg WC helyiségek száma pisoár/db III. emelet 5 1 I. emelet 7 1 Földszint 4 Összesen: 16 2 2. Demens betegek ellátása A továbbiakban a demenciában szenvedőket érintő speciális területeket ismertetjük. Az intenzív ápolást igénylő ellátottak betegségükből adódóan folyamatos és fokozott odafigyelést igényelnek, önellátási képességgel nem rendelkeznek, állandó ápolásragondozásra szorulnak, esetükben hosszú távú ápolásra kell berendezkedni. A demens beteg fokozottan érzékeny a környezetére, és optimális ingerekkel kell körbe venni. Mivel a kognitív funkciók sérültek, ezért megváltozik a memória, a beteg személyisége, viselkedése, érzelmi élete. A szellemi hanyatlásban szenvedő ellátottak elhelyezése az intézmény demens részlegében történik. 3. Az intézmény demens férőhelyeinek megoszlása - Salgótarján Petőfi út székhely A lakószobák ágyszám szerinti megoszlása demens részlegenként Gondozási részleg 2 ágyas 4 ágyas Összes szobák szoba szoba száma I. épület földszint demens 12 4 16 I. épület emelet demens 12 4 16 Összesen:

24

Gondozási részleg II. épület földszint demens II. épület emelet demens Összesen:

8

32

Férőhely 40 fő 40 fő 80 fő

A demens ellátottak rendelkezésére álló tisztálkodási lehetőségek (fürdőkád, zuhanyzó), valamint WC-k gondozási részlegeként Megnevezés II. ép.földszint II. ép.emelet Összesen Fürdőkád 1 db 2 db 3 db Zuhanyzó 10 db 10 db 20 db WC 11 db 12 db 23 db Ágytálmosó 1 1 2 db

1

Salgótarján Füleki úti telephely Gondozási részleg 2. emelet Összesen:

Férőhely 24 fő 24 fő

A demens ellátottak rendelkezésére álló tisztálkodási lehetőségek (fürdőkád, zuhanyzó), valamint WC-k gondozási részlegenként Megnevezés 2. em. demens Összesen Zuhanyzó 4db 4db WC 7 db 7db Piszoár 1db 1db Ágytálmosó 1 db 1 db 4. A feladatellátás szakmai módja Intézményünkben a gondozási feladat alatt az otthon szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális, életvezetési segítséget értünk, amelynek során az ellátott szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglévő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására, képességeinek, készségeinek javítására kerül sor. Az idős ember biológiai tulajdonságaira a testi és lelki állapot változásai jellemzőek. A kor előrehaladtával szaporodó nehézségekkel és veszteségekkel kell megküzdeniük. Ilyen veszteségek a testi erő, az alkalmazkodási képesség csökkenése, érzékszervek fogyatékossá válása, életfontosságú szervek csökkent működése, mely mind kihat az egyén pszichoszociális tényezőire. A gondozásnak tehát az idős ember szükségleteihez kell alkalmazkodnia a fizikai és egészségügyi ellátás, a mentálhigiénés gondozás és a foglalkoztatás tekintetében egyaránt. Ezen gondozási formákat egyénre szabottan, az ellátottak állapotának és gondozási szükségleteinek figyelembe vételével gondozási egységekben és gondozási csoportokban valósítjuk meg. 5. Fizikai ellátás Intézményünk az ellátottak részére a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő fizikai ellátást biztosítja. 6. A feladatellátás tartalma, formái A feladatellátás keretében biztosítani kell az ellátott szükségleteihez, állapotához igazodó ápolási, gondozási feladatok, tevékenységek ellátását. Az ápolási, gondozási feladatok között el kell látni a következő tevékenységeket: - gyógyszer átadás, beadás, - orvos utasítására injekció beadás, - felfekvések kezelése, - fürdetés, mosdatás,

1

-

tisztába tevés, ágytálazás, öltöztetés, az ellátottak mozgatása, emelése, decubitus megelőzés, az ellátottak tornáztatása, mobilizálása - különösen a fekvő betegeknél, kéz- és lábápolás, a szennyes ruha és ágynemű gyűjtése, tiszta ruha kiadása.

7. A feladatellátás módja A feladatellátás az ápolók munkaköri leírása, a vezetők utasítása, valamint az ellátottak igénye szerint történik. A feladatokat azok jellegének megfelelően naponta többször, naponta, illetve több naponta, igény, illetve az ápoló megítélése szerint kell ellátni, az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett. Az intézményben élők többsége saját ruházattal rendelkezik. Akinek nincs megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházata, az otthon – a teljes körű ellátás keretében – kiegészíti azt, hogy legalább három váltás fehérneművel, hálóruhával, valamint két váltás évszaknak megfelelő felső ruházattal, cipővel, illetve egyéb lábbelivel rendelkezzék. A saját és az intézmény által kiadott ruhát és fehérneműt a mosás, illetve az esetleges javítás után mindig ugyanaz a személy kapja vissza használatra. Ezt az egyéni számmal történő diszkrét megjelöléssel biztosítjuk. Az intézmény saját konyhával rendelkezik. A lakók naponta háromszori étkezésben részesülnek, ebből heti négy nap meleg vacsora, orvosi javaslatra biztosított az egészségi állapotnak megfelelő diéta, illetve a cukorbetegek részére a napi ötszöri étkezés. A lakók az étkezéssel kapcsolatos véleményüket folyamatosan jelezhetik szóban és írásban az igazgató és a vezető ápolók felé. Az intézmény időközönként elégedettségi vizsgálatot készít. Az étlap összeállításakor az élelmezésvezető az idős ember tápanyagszükségleteit, különleges igényeit figyelembe véve, ügyel a változatosságra. Szintenként teakonyhák az ellátottak rendelkezésére állnak, egyéni étkezési igények esetére. Az étkeztetés módja A feladatellátás az alábbiak szerint történik: - az intézmény éttermében - az osztályok ebédlőjében - az ellátott szobájában - etetéssel, akik önállóan nem tudnak étkezni Az étkezések időpontja: -

reggeli: ebéd: vacsora:

08.00 – 08.30 12.00 – 12.30 17.00 – 18.00

1

Ebédlő

8. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás a gyógyító-megelőző ellátás alapelvéből indul ki, mely szerint a megelőzés és a gyógyítás fogalma egymástól nem választható szét. Feladata az egészségesek védelme, a megbetegedés megelőzése, a már kifejlődött betegségek korai felismerése és gyógyítása. Az intézmény biztosítja a rendszeres orvosi felügyeletet és szükség szerint a szakorvosi ellátást. Gondoskodik a napi 24 órás, orvosi útmutatás alapján végzett, intézményvezető ápoló irányítás melletti ápolói felügyeletről. A rendszeres orvosi tevékenység két munkaterületre tagozódik: - gyógyító, megelőző tevékenység; - higiénés tevékenység. Nővér pult

1

8.1. Higiénés tevékenység Az otthon higiénés teendőit különböző rendeletek, az intézmény belső szabályzatai, a munkaköri leírások szabályozzák. Végrehajtását nagy odafigyeléssel végezzük, elvégzését rendszeresen ellenőrizzük. A higiénés tevékenység magába foglalja az ellátottak személyi higiénéjét, az otthon környezetének higiénéjét és az élelmezést – hulladék-kezelést, egészségügyi higiénéjét. A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása az ellátottak és a dolgozók közös érdeke. Az otthon dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság folyamatos fenntartásának megszervezése. Az intézmény az ellátottak részére a tisztálkodáshoz biztosítja a szükséges eszközöket és igény szerint a szakdolgozói segítséget. Az intézményi textíliák mosatása a megyei kórház területén működő Egészségügyi Mosodáknál történik. A lakók ruháinak piperemosását a Petőfi úti székhely mosodájában végezzük. Az ellátottak személyes ruháikat hetente az osztályon dolgozó ápoló, takarítónő segítségével mosási jegyzéken leadhatják a mosodába. Mindenki névre szólóan, kimosva és vasaltan kapja vissza ruházatát. Ellátottainknak lehetőségük van a saját ruhájuk általuk történő mosására is. A jogszabályban előírt textíliával az intézmény rendelkezik. Az ágyneműk cseréje kéthetente illetve naponta a kifüggesztett mosási rend alapján illetve szükség szerint történik. 8.2. Szakorvosi ellátás Az idős ember biológiai sajátosságainál fogva egyszerre több kórfolyamatban is szenvedhet, ezért különböző szakorvosi vizsgálatok válhatnak szükségessé. A szakorvosi vizsgálat történhet egy adott megbetegedés alapján, vagy a már említett szűrővizsgálat formájában. A sürgős és egészségi állapot miatt kísérővel történő szállítást a mentőszolgálatnál, az egyéb szakorvosi rendelésre és szakorvosi kezelésre történő szállítást pedig a betegszállító szolgálatnál lehet igényelni. A szállítást elrendelő nyomtatványokat a háziorvosaink állítják ki mindkét esetben. Szakorvosi ellátás pszichiáter és ideggyógyász foglalkoztatásával megoldott. Szakrendelői és kórházi hátteret a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház, valamint pszichiátriai, pulmonológiai szakkórházi ellátást a balassagyarmati, Dr. Kenessey Albert Kórház Rendelőintézet biztosít. Szükség szerint szakorvosi konzíliumot biztosítunk. 8.3. Ápolás Az otthonban ápolási tevékenység alatt a kórházi kezelést nem igénylő szociális intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és a szociális intézmény keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet értjük. A beteg idős emberekről való gondoskodásban alapvető fontosságú a szakszerű ápolás. Az ápolást mindig az idős ember állapota, az ez alapján készített ápolási terv és az orvos legfrissebb utasításai határozzák meg. A testi ápolás és gondozás azonban nem választható el élesen a mentálhigiénés gondozástól. A szakdolgozók munkája odafigyelést, empátiát, kapcsolatteremtő készséget és nagy tapintatot igényel. Igen fontos az ellátott és az ápoló közötti harmonikus kapcsolat kialakítása. Ezt optimálisan úgy lehet elérni, hogy egy ápolóra minél kevesebb ellátott ápolását bízzuk. Így a fizikai, egészségügyi ellátáson túlmenően több odafigyelést nyújthat a problémáival

1

küzdő idős embernek. Az előbbiek fokozottabban érvényesek az intenzív gondozást biztosító részlegben élők esetében. A szakdolgozók tevékenységüket a törvényi előírásoknak megfelelően az egyéni ápolási lapon és az egyéni gondozási lapon rögzítik. Az ápolási munka, folyamatos 12 órás munkarendben, két műszakos beosztásban történik. Az egészségügyi dokumentáció számítógépen kerül nyilvántartásra, az alaplistán nem szereplő térítésköteles gyógyszerekért fizetendő térítési díjat is számítógépes program segítségével számlázzák. Az egészségi állapot függvényében akut betegség vagy folyamatos kezelést igénylő krónikus betegségben szenvedőknél egyéni szükségletre alapozott ápolási terv alapján történik az ápolás és egészségügyi ellátás. Az ápolási tervek team munkában készülnek. Az ápolási tervek felülvizsgálata állapotváltozás esetében soron kívül, egyébként évente megtörténik. A jogosultak gyógyszerelése központilag történik az intézmény orvosának rendelése alapján, a lakók napi háromszori gyógyszer kiosztása során pedig a gyógyszerelési protokoll az irányadó. Intézményünkben egy átlátható, jól működő, egységes, modern ápolási szemléletre épülő ápolási rendszert működtetünk. Ennek főbb szempontjai:  Az egészségre való összpontosítás  Egészségnevelés  A lakó saját ellátásában való részvétele  A gondozó és a lakó egyenrangú felek az ellátással kapcsolatos döntésekben és azok végrehajtásában  A lakó áll az ellátás középpontjában, nem pedig a feladat  Az ápolás-gondozás holisztikus – a lakónak nemcsak testi, hanem szellemi, érzelmi, szociális és lelki szükségleteit is figyelembe kell venni  A lakót tágabb szociális környezetében (család, közösség, társadalom) elhelyezkedő egyénként kell tekinteni, mert ez akár pozitív, akár negatív hatással lehet az egyén egészségére és jólétére, a betegségre való reagálására és gyógyulására.  A gondozás specifikus és az egyéni szükségleteknek megfelelő  A gondozók kritikus gondolkodásának, és problémamegoldó készségének fejlesztése  A rutin-ápolást váltsa fel a szisztematikus ápolás A gondozók legfontosabb feladatai:  Az egészségmegőrzés / fejlesztés  A betegség megelőzés  A gyógyításban való részvétel  A rehabilitáció  Támogatás Fokozott odafigyelést, gondozást igényelnek a haldoklók. Ha van szobatárs, a lehangoló vizuális élménytől paraván használatával igyekszünk megóvni. Az elhunyt ellátása tapintatosan történik, az emberi méltóság tiszteletben tartásával.

1

8.4. Kórházi ellátás Az intézmény ellátottait a kórházba utalás általános elvei szerint a területileg illetékes kórházak megfelelő osztályai tartoznak felvenni. Heveny megbetegedések, illetve életveszély esetén a beteget kórházba utalhatja az intézmény orvosa, valamint az ügyeletes orvos. A beteg, idős ember számára nagy megrázkódtatást jelent, ha kórházba kell mennie. Ezt a traumát csökkenteni lehet azzal, hogy – amennyiben lehetséges – előre megbeszélik a nővérek az eltátottal, hogy erre feltétlenül szüksége van. Ha az ellátott cselekvőképes, és részletes felvilágosítás és rábeszélés ellenére sem kíván a kórházba menni, úgy ezt a tényt a dokumentációkban rögzíteni kell, és az érintettel minden esetben alá kell íratni. Abban az esetben, ha az ellátott cselekvőképességének korlátozása vagy kizárása miatt gondnokság alatt áll, a kórházi kezelésről a gondnokot minden esetben értesíteni kell, az esetleges műtéti engedélyhez az ő aláírása szükséges. A kórházi kezelés ideje alatt is nagy figyelemmel fordulunk lakóinkhoz. Az mentálhigiénés munkatársak illetve a telephely vetők rendszeresen érdeklődnek a beteg állapotáról. A látogatások alkalmával gondoskodunk ruhaneműinek, tisztálkodási eszközeinek cseréjéről. A gyakori kapcsolattartás elősegítheti a beteg gyógyulását. Biztonságot megnyugvást nyújthat az a tudat, hogy a dolgozók és lakótársai „haza” várják. A kórházi zárójelentéseket az ellátott egészségügyi dossziéjába fűzi le a vezető ápoló, a benne foglalt ápolási, gondozási teendőket, a szükséges gyógyszerelést a megfelelő dokumentációra vezeti fel a pontos ápolási tevékenység végzése érdekében. 8.5. Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás Otthonunk minden lakója részére biztosított az egészségügyi alapellátás. A társadalombiztosítás szolgáltatásaira jogosult ellátottak számára a gyógyszert, illetve a gyógyászati segédeszközöket a társadalombiztosítás útján kell beszerezni. Az intézményi alap gyógyszerkészletben tartozó gyógyszerek az ellátottak részére térítésmentesen biztosítottak. Az intézmény az alap gyógyszerkészletben tartozó gyógyszerekkel rendelkezik, az ellátásban részesülők rendszeres, illetve eseti gyógyszer-szükségleteihez igazodó, megfelelő mennyiségű készlettel. Az alap gyógyszerkészletet, a szakmai rendelet alapján az intézmény orvosa az intézményvezető ápolóval közösen állít össze figyelembe véve a lakóink egészségi állapotának javítására, vagy szinten tartására, rehabilitációjára, valamint az esetleg előforduló sürgős ellátás esetére is. A saját kérésre és az intézeti háziorvos által nem javasolt gyógyszerek, valamint más orvos által felírt gyógyszerek térítési díját a lakók fizetik meg. Az egészségügyi ellátás keretében intézményünk gondoskodik az igénybe vevő a) egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, b) rendszeres orvosi ellátásáról, melynek keretében biztosítja az egészségi állapot

folyamatos ellenőrzését, tanácsadást, szűrést, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzését, gyógykezelését, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást.

1

c) szükség szerinti alapápolásáról, ennek körében különösen a személyi higiéné

biztosításáról, a gyógyszerezésről, az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely-és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról, d) szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásról, e) kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról, f) gyógyszerellátásáról és gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. g) a személyi higiéné biztosításáról,

8.6. A demens betegek ápolásának főbb területei 8.6.1. Ápolásunk „gondozott központú” legyen (szeretetteljes ápolás) -

A kommunikáció legtöbb esetben sérült, nem/vagy nehezen tudják kifejezni magunkat, ezért felelősek vagyunk értük. Ha a betegnek kielégítetlen szükséglete van, bolyong (pl. biztonságérzet, vagy szeretethiány). Megoldás: a fizikai és pszichés szükségletek pontos kielégítése. Törekedjünk a beteg megnyugtatására, gyengéd, nyugodt közeledés szükséges. Egyéni gondozási, ápolási terv anamnézis részénél fontos a hozzátartozó szerepe, a beköltözést követően a fizikai, mentális és funkcionális státusz rögzítése, a teljesítmény kapacitásának feltárása, akiknél elvégezhető a Mini Mentál Teszt felvétele.

8.6.2. Nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságos, strukturált és kiszámítható környezet kialakítására. - A Salgótarján Petőfi úti székhely demens részlegében belülről számkombinációs, Füleki úti telephelyen kívülről fotocellás belülről számkombinációs ajtó került beépítésre. Az egység folyosóin, valamint az intenzív szobákban elhelyezett kamerák a mozgás folyamatos kontrollját teszik lehetővé. -

A környezetből a veszélyforrásokat eltávolítjuk, (biztonsági dugó a konnektorban, tisztítószerek elzárása, tisztálkodási eszközök felügyelettel történő használata, gyógyszerek, szúró-vágó eszközök szabadon hagyása tilos (figyelni, mert apróbb tárgyakat lenyelhetnek, stb.)

-

Gondoskodunk a megfelelő tájékozódási lehetőségekről (jó világítás).

-

A demens ellátottaknak is van személyes térigényük, ahová szeretnek visszatérni, ezt azt biztosítanunk kell.

-

Gondoskodnunk kell a biztonságos őrzésről, mivel fennáll a bolyongás lehetősége.

-

A bezártságot sok esetben nehezen tűrik, ennek feloldására a rendszeres séta a délelőtti órákban elengedhetetlen.

8.6.3. A táplálkozásra és az egészségügyi ellátásokra kiemelt figyelmet kell fordítani. Mindezek ismeretében fontos: - kiegyensúlyozott étrend biztosítása (többszöri étkezés, diéta, szükség esetén pépes étrend), - az alacsony zajszint, semmi ne vonja el a figyelmét az evéstől, szükséges az elfogyasztott étel mennyiségi kontrollja (nem evés, mérsékelt evés), - a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele,

1

- súlycsökkenés figyelése, szükség esetén táplálék-kiegészítők adása, - a pszichiáter szerepe, szakmai felügyelete, - az ápolók közvetítő szerepe, kísérő betegségek felismerése. A veszélyeztető és közvetlen veszélyeztető állapotban lévő demens betegek esetében korlátozó intézkedés bevezetésére van lehetőség. A korlátozó intézkedés alkalmazását az erről szóló szabályzatban és a Házirendben leírtak szerint foganatosítjuk. Erről a lakót, a hozzátartozót, illetve gondnokot tájékoztatjuk a beköltözéskor. 9. Mentálhigiénés ellátás A mentálhigiéné különösen fontos egy olyan közösségben, mint az idősek otthona, ahol a közösség tagjainál gyakoriak a hozott, vagy az ott kialakult:  lelki bántalmak,  szenvedélybetegségek,  emberi kapcsolatokban mutatkozó zavarok,  és egyéb, más konfliktusok. Ezek a tényezők egyaránt igénylik a segítséget, legfőképpen a megelőzést. Megelőzés általános szempontjai:  a személyiség működésének és képességének védelme  a személyiség fejlődésének maximális elősegítése  lelki megterhelésekkel szemben, pl. stressz, környezeti ártalom stb. az egyén lelki  erejének fenntartása, támogatása  sérülékenység figyelembe vétele Megelőzés formái o primer prevenció – a lelki bántalmak előfordulásának csökkentése o szekunder prevenció – tartalmuk megrövidítése o tercier prevenció – a pszichés betegségek által okozott kár csökkentése 9.1. Új lakó fogadásának előkészületi munkálatai Előgondozás A mentálhigiénés munka már az előgondozással elkezdődik, amelynek célja az otthonba bekerülőkkel való kapcsolatfelvétel, a gondozási szükséglethez szükséges dokumentumok kitöltése, adatok felvétele. Az előgondozás az új lakó befogadásának az előkészítése. A leendő lakónak az otthonba kerüléssel kapcsolatos érzésének, aggodalmainak feldolgozása, valamint a változással kapcsolatos problémák tisztázása, esetlegesen segítségnyújtás. Az új ellátott beérkezését követő három hét a befogadási időszak, amely során fokozott figyelemmel kell fordulni a lakó felé. Ez a periódus a felmérési-értékelési időszak is egyben. Ezen időszak legfőbb feladata a beilleszkedés elősegítése. Az előgondozás során tájékozódunk az ellátást kérő életkörülményeiről, annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása, tájékoztatás nyújtunk az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében, elvégezzük a gondozási szükséglet vizsgálatát, és amennyiben szükséges a vagyonvizsgálatot is. Felkészülünk a fogadására, valamint segítjük a közösségbe történő beilleszkedést zökkenőmentessé tenni. Ennek során a mentálhigiénés munkatársak kettős, egyrészt segíti az újonnan érkező beilleszkedését, másrészt felkészíti a szobatársakat az új lakó fogadására.

1

Megismerkedünk a leendő lakóval, lakókörnyezetével, hozzátartozókkal, tájékoztatást adunk az otthon életéről. A kérelmezőt felkészítjük az intézményi életre. Megismerjük igényeiket, szükségleteiket, s ezen információk birtokában elősegítjük beilleszkedésüket. Leendő szobatársak felkészítése az új lakó fogadására A beköltözést megelőzően a lakó, illetve szobatársakat felkészítjük az új lakótárs fogadására. Arra törekszünk, hogy az újonnan érkező érezze a törődést, odafigyelést, hiszen ez nagyon fontos és meghatározó lesz a további életéhez. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a lakóközösség, amelyben élni fog, szeretetteljes, meghitt és biztonságot nyújtó legyen. - Első találkozás, első interjú Az első találkozás, az első személyes beszélgetés alkalmával feltérképezzük az intézményi élettel kapcsolatos elképzeléseket, elvárásokat, amely első lépése az intézményi életbe való beilleszkedés folyamatának. Ilyenkor körvonalazódik a problémahelyzet, megismerjük a lakó lelkiállapotát, személyiségét. A kezdeti bizalmatlanságot, függőségi érzést, szorongást igyekszünk feloldani. A bizalom elnyerésével, könnyebben be tud illeszkedni új környezetébe. Célokat tőzünk ki, megoldási alternatívákat vázolunk fel a testi, lelki egyensúly, a jó közérzet megőrzése érdekében. Életút A megismerési folyamat egyik állomása az életút feltárása. Nagy segítséget nyújt a beilleszkedés elősegítésében, a jó kapcsolat kialakításában, a lakó problémáinak feldolgozásában. Nyugodt környezetben, különálló helyiségben, segítő beszélgetés során, rögzítjük a lakó eddigi életének főbb állomásait, eseményeit. Intézményünkben gondoskodunk az ellátást igénybe vevő személyek mentálhigiénés ellátásáról, melynek keretében biztosítjuk  a személyre szabott bánásmódot  a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést  a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit  a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást  az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit  a gondozási tervek megvalósítását, a mindennapi életvitelhez szükséges szociális készség fejlesztését  a hitélet gyakorlásának feltételeit  segítjük, támogatjuk az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. A mentálhigiénés ellátás feladata az otthonban élő idős embernél olyan személyiség-szerkezet fenntartása, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy belső lelki harmóniáját megőrizve környezetébe be tudjon illeszkedni és ott békében éljen. Ennek érdekében minden ellátott részére az igények és a mentális állapot felmérése után gondozási tervet készítünk. Gondozási terv készítése. Minden új beköltöző esetében 30 napon belül elkészítjük a személyre szabott gondozási tervet. Ez alól kivételt az átmeneti ellátásban a hat hónapot meg nem haladó ellátottak esete. Célja, az ellátott megismerése (mentális állapotának vizsgálata, fizikai állapotának felmérése, családi kapcsolatainak feltérképezése). A mentális állapot felmérésének alapjául a Mini-Mentál Teszt szolgál, amit minden új lakó esetében elkészít a mentálhigiénés csoport. Ez a teszt későbbi változások, értelmi hanyatlás felismerésében döntő

1

jelentőségű. A fizikai állapot megismerése előrevetíti a foglalkoztathatóság lehetőségeit. A családi kapcsolatok feltérképezése alapvető feladat, hiszen a hozzátartozókkal való kapcsolattartás erős híd lehet az otthon és a külvilág között. Problémamentes esetekben a jogszabályban foglaltak szerint évente egyszer kerül értékelésre, felülvizsgálatra és szükség szerinti módosításra. Állapot rosszabbodás, betegség, képességek csökkenése esetében soron kívül elvégezzük a tervek felülvizsgálatát és szükség szerinti korrekcióját. 10. A mentálhigiénés ellátás keretében végzett feladataink -

a társas kapcsolatok kiépítése az otthonon belül, a családdal és a társadalommal a mentális gondozás a környezet ártalmainak megelőzése a foglalkoztatás.

10.1 Társas kapcsolatok kiépítése Az Idősek Otthonában az ellátottak és az Idősek Klubja ellátottjai élete 8 órától, 16 óráig együtt zajlik, szorosan összefonódik. A bejárók mozgalmasságot, új híreket hoznak a bentlakók életébe ezért eddig csak a kapcsolat előnyeit érzékeljük. Társas kapcsolatok az otthonon belül az otthon ellátottai és alkalmazottai között jöhetnek létre. Az ellátottak és az alkalmazottak közötti jó kapcsolat feltétele az, hogy az ellátottak bizalommal legyenek a nővérek iránt. A szakdolgozó minden esetben komoly, kiegyensúlyozott, türelmes, kedves és nem bizalmaskodó. Az ellátott meghallgatására mindig módot kell találnia, panaszát komolyan kell venni, ha szükséges, megfelelően kell intézkedni. A bizalom megnyerésének egyik döntő tényezője a titoktartás, ilyen magatartással a nővér megnyerheti a rábízott emberek bizalmát. Az otthon dolgozóin keresztül nem kerülhet nyilvánosságra az intézményben történt esemény még akkor sem, ha annak tartalma a törvény szerint nem is tartozik a titoktartási kötelezettség alá. Az otthonban élők közötti társas kapcsolatok sajátosan alakulnak. Az ellátottak körében igen gyakori az izoláció (elkülönülés), mely az idős ember alkalmazkodó képességének és aktivitásának csökkenése miatt alakul ki. Ezért a szakembereknek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátottak között baráti kapcsolatok jöjjenek létre, és ne forduljanak elő értelmetlen viták, beilleszkedési zavarok. Segíthet a gondok megoldásában, ha az ellátottak a lakóhelyükhöz közel fekvő otthonba kerülnek. Megkönnyíti a beilleszkedést a régi ismerősökkel való találkozás. A beköltöző személy fogadását körültekintően készítjük elő. Figyelembe vesszük az idős ember csökkent alkalmazkodási képességét, szorongását és a környezetváltozás terheit. Az új ellátásban részesülő személy barátságos fogadtatást vár az otthon dolgozóitól és lakótársaitól. A mentálhigiénés munkatárs és a vezető ápoló az új ellátottat bevezetik az otthon életébe, a szobatársaknak bemutatják. A beszélgetések során a szakemberek képet kapnak az ellátott előéletéről, testi és lelki állapotáról. A foglalkoztatás különböző formába való bekapcsolódáskor jól működő csoportok alakulhatnak ki.

1

10.2. Kapcsolat a családdal Az otthon belüli családias légkör kialakítását segíti elő, ha az ellátottak megtartják, illetve felelevenítik kapcsolataikat a régi környezetükkel, gyermekeikkel, rokonaikkal, barátaikkal. Figyelemmel kísérjük, hogy érkeznek-e látogatók az ellátottakhoz, kapnak -e levelet, vagy telefonálnak-e nekik. Ha ez kevesebbet, vagy nem történik meg egyáltalán, igyekszünk helyreállítani a családi kapcsolatokat. Családi kapcsolataik meghatározzák az életüket, ezért a család és a ránk bízott emberek elválaszthatatlanok egymástól Rendszeresen meghívjuk rendezvényeinkre, ünnepségeinkre a családtagokat, kik szívesen eljönnek, hogy ezt az időt is szeretteikkel tölthessék. Amennyiben az ellátottak egészségi állapota lehetővé teszi, segítséget nyújtunk ahhoz, hogy távollétüket a családjuk körében töltsék. Törekszünk arra, hogy a távollét időpontja lehetőleg a nagyobb családi ünnepek idejére essen. 2014-től tervezzük bevezetni az „Értük, velük, egymásért” – generációk találkozóját, minden évben családi hétvégét rendezni, ahol az egész napot együtt családias hangulatban töltjük, közös főzés étkezés, játék, ami mind a lakóknak mind a hozzátartozóknak felemelő érzés. 10.3. Kapcsolat a társadalommal Az otthon ellátottai jelentősen elszigetelődnek a társadalomtól. A mentálhigiénés munkatársak tudatosan szervezik – az olyan programokat, melyeken iskolák, óvodák adnak műsort. Kirándulásokat, bevásárlásokat szerveznek és az idős ellátottakat érdeklő előadásra hívják meg az érdeklődőket. 10.4. Mentális gondozás A mentálhigiénés szakember munkája során segít az ellátottaknak: - a függőség - a szorongás érzésének és - az öregségtudat, a betegségtudat kóros élményének leküzdésében - az izoláció felismerésében és leküzdésében. A függőség érzését fokozza az ellátott testi és lelki állapotából adódó szorongása. Leküzdésében segítséget adhat az „irányított” beszélgetés, melyet a feladathoz megfelelő képzettséggel rendelkező mentálhigiénés csoportvezető és a mentálhigiénés munkatárs kezdeményez. A beszélgetés irányítását ő tartja kézben, célja, hogy megismerve az ellátott gondolkodásmódját, egyenrangú félként kezelve, intellektusára hatva közli vele az otthon életének változásait, problémáit. Így ki lehet alakítani benne azt az érzést, hogy az otthon életét és ezen belül saját sorsát tulajdonképpen ő is irányítja. A szorongás az egyén és környezete számára kínos, törekszünk ennek megelőzésére, és ha már kialakult, olyan módszert igyekszünk találni, amely ezt az állapotot feloldja. A helyes foglalkoztatás, az ügyes-bajos dolgok meghallgatása, a jogos kívánságok teljesítése segíthet a szorongás leküzdésében. Az öregségtudat kialakulását elősegíti a testi visszafejlődés, az elváltozások érzékelése, az érzékszervek működésének csökkenése, a mozgás korlátozottsága, a szellemi frissesség elvesztése. Amennyiben az öregségtudat megmarad, bizonyos normális szint nem zavarja az egyént. Az intézmény lakóinak izolációját biológiai és szociális tényezők együttesen okozzák. A biológiai tényezők közül a legjelentősebb az alkalmazkodási képesség csökkenése, az érzékszervek elváltozása, a mozgáskorlátozódás és a pszichés beszűkülés.

1

A szociális tényezők közül szerepet játszik a családi élet és a baráti kör hiánya, a beköltözést megelőző magányosság, az otthonon belüli összhang hiánya. A mentálhigiénés szakemberek úgy tudnak segíteni, ha megismerik az ellátott személyiségét, bizalmat és jó kapcsolatot alakítanak ki vele. Kisebb csoportok kialakítását segítik elő, ezen belül sikerélményt nyújtó elfoglaltságot biztosítanak. 10.5. Veszteségélmény feldolgozása Tudjuk, hogy az emberek nagy része otthon, szerettei, hozzátartozói körében szeretne meghalni. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a kultúránkból lassan elvesznek azok a rítusok, segítséget jelentő szabályok, amelyek az élet szerves részévé tették a haldoklóval való törődést. A bentlakásos otthonban azonban akarva-akaratlanul szembe kell néznünk a problémával; azzal, hogy az utolsó napok, órák mennyire az élet szerves részei. A haldoklóval való foglalkozás fő lelki terhe az, hogy a hiábavalóság érzésével kell megküzdenünk. Minden tettünk azt a célt szolgálja, hogy vigasztalja, erősítse, bátorítsa a haldoklót, egy olyan kapu átlépésekor, amely mindenki számára ismeretlen. A testi kontaktus, simogatás, a haldokló kezének megfogása, a közelségünk, a jelenlétünk, a haldoklónak nyújtott lelki megnyugvást szolgálja. Fontos, hogy a lakótársak ne kezeljék tabuként, hogy egy lakótársuk haldoklik, beszéljünk róla, és ezért legalább a környezetében próbáljanak meg az alkalomhoz illően csendben viselkedni. Adott esetben az előre eltervezett vidám programokat is halasszuk el, adjunk a halálhoz vezető útnak megfelelő jelentőséget. A halál beállta után az otthonban élő vallási közösséggel az elhunyt lakótársért, valamint megkérjük a lelkészeket is arra, hogy az istentiszteletben, szentmisében imádkozzanak a lelki üdvéért. Egy-egy lakó elvesztése, nem csak a hozzátartozóknak és dolgozóinknak okoz fájdalmat, hanem lakótársaiknak is. Nehéz feldolgozni azt a tényt, hogy az az ember, akivel nemrég még beszélgettünk, nincs többé. A mentálhigiénés munkatársnak különös gondot kell fordítani a halálesetek feldolgozására. A kedvelt lakótárs elvesztésén érzett fájdalom mögött ott bujkál a gondolat: „lehet, hogy én leszek a következő”. Mindezeken a lehető legkisebb trauma átélésével kell túljutni. Kiscsoportos és egyéni foglalkozások keretében végezzük a lelki támogatást. Gyertyát gyújtunk, közösen imádkozunk, beszélgetünk az elmúlásról, felidézzük az elhunyt emlékét. Azáltal, hogy beszélünk a halálról, a társuk elvesztéséről, hozzásegítjük őket ahhoz, hogy lelkileg minél kevésbé sérüljenek. 10.6. A környezet ártalmainak megelőzése Ez a tevékenység már az előgondozás első szakaszában megkezdődik. Az intézménybe jelentkező személy otthonában tájékozódunk állapotáról, szociális hátteréről. Ez segít az intézményen belüli elhelyezésben, a beilleszkedésben, a gondozásban, a megismerésben és a megértésben. Már ebben a szakaszban felvesszük a kapcsolatot a hozzátartozókkal, sok esetben a szomszéddal, az orvossal. Az ellátásra várakozót felkészítjük a változásra. Az idős emberek jellemző pszichés vonása, hogy fokozottal fél az ismeretlentől. A félelem, a függőség, valamint a szorongás leküzdésének hatásos eszköze, ha minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, kellemes vagy kellemetlen változásról előre tájékoztatjuk az otthon ellátottait. A várható változások ismeretében időt kapnak a fokozatos alkalmazkodáshoz. Az egy szobában lakók hangulatának alakulását, változásait a szakemberek állandóan figyelemmel kísérik.

1

10.7.Foglalkoztatás Intézményünkben igyekszünk minden megtenni az ellátottak testi-lelki aktivitása fenntartásának megőrzésének érdekében. A foglalkozás célja a meglévő képességek fejlesztése, szinten tartása. A szocioterápiás foglalkozások részeként lehetőség biztosított terápiás és képességfejlesztő foglalkozásra. Ennek keretén belül, aki szívesen részt vállal az otthon napi életében, az a mentálhigiénés munkatárssal történő egyeztetés után kaphat számára megfelelő házkörüli feladatot Ezen feladat-ellátásában közreműködő lakók részére díjazás nem jár. Továbbá lehetőség van kreatív, művészeti, mozgásterápián történő részvételre is, melyhez biztosítjuk a feltételeket (helyiség, eszközök, segítők). A szabadidő kulturált eltöltése és a tartalmas időtöltés biztosítja a testi, lelki aktivitás fenntartását, megőrzését. A foglalkozásokat az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szervezzük. Szocioterápiás foglalkozás formái Terápiás és készségfejlesztő foglalkozás

Egyéni

Csoportos

intézményen belüli, házkörüli tevékenységek, feladatok

Takarítás, virágöntözés, portaszolgálatot kisegítő „figyelőszolgálat”, könyvtár kezelése, stb.

Kertészkedés, parkgondozás udvartakarítás, stb.

Kulturális

Versmondás, próza

Énekkar

Művészeti

Kötés, horgolás, hímzés, egyéb kézimunkák

múzeum-, színházlátogatás, zenehallgatás

Mozgásterápia

egyéni torna

Kirándulás, torna

Kreatív foglalkozás

festés

festés, színezés, ragasztás, sógyurmázás

Biblioterápia

Könyvkölcsönzés

felolvasás

Vallásgyakorlás

Istentiszteletek

Szabadidő hasznos eltöltése

Születésnapok

Egyéb

Segítő beszélgetés, levélírás

Farsang, nők napja, húsvét, majális, anyák napja, idősek világnapja, karácsony, stb.

A kertben, szalonnasütéseket, labdázást, kerti partikat és egyéb szabadidős programokat tervezünk. Igény szerint tervezünk autóbusz-kirándulásokat is az ország nevezetesebb tájaira. A mentálhigiénés munkatárs a jogosultak személyes szükségletének kielégítése céljából, az igényeiknek megfelelően bevásárol, melynek nyilvántartása személyes letéti íven történik

1

Karácsonyi ünnepség

10.8. Demens betegek mentálhigiénés ellátása A demencia, értelmi, szellemi leépülés, amely az egyik embernél súlyosabb, másik embernél kevésbé súlyos formában jelentkezik. A külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy ezek az emberek leépülve, nem vesznek tudomást a körülöttük zajló eseményekről, csak a biológiai kielégítés ösztöne hajtja őket. Mi, akik köztük élünk, dolgozunk, tudjuk, hogy ez nem így van. Mindenre szükségük van, de jelezni nem, vagy csak kevésbé tudják. A demens betegekkel való foglalkozásnál abból az alapfeltételből indulunk ki, hogy a kognitív funkciók (észlelés, érzékelés, tanulás, emlékezet, beszéd, problémamegoldó képesség, absztrakció, logikai készség) jelentősen csökkennek, mindezeket figyelembe véve a mindennapi ápolás, gondozás mellett, a speciális mentálhigiénés tevékenységeknek rendkívül nagy jelentősége van. Alkalmazott módszereink: - Realitásorientáció - Kreatív terápia - Memóriát fejlesztő és szinten tartó terápia - Érzékszervekre ható kreatív terápia - Zeneterápia - Játékterápia - Beszédterápia Demenciában szenvedő lakóink foglalkoztatásának rendkívül fontos szerepe van. Kiemelten kell foglalkoznunk velük, állapotuk szinten tartása és további szellemi hanyatlásuk megakadályozása miatt. Fontos, hogy megfelelően mérjük fel az ellátott képességét és alaposan elemezzük, így olyan terápiát válasszunk, amely az ő fizikai, értelmi és észlelési szintjéhez igazodva esélyt ad a sikerre. A demens lakók olyan felnőtt emberek, akiknek a mentális hanyatlásuk során számtalan deficittel, hátránnyal kell megküzdenie, miközben nagy erőfeszítéssel küzdenek identitásuk és méltóságuk megőrzéséért. Aktív erőfeszítéssel kell szembeszállni a leépülési folyamatokkal és lassítani a romlás ütemét. Fontos a családtagokkal való kapcsolattartás, tőlük sok hasznos információt kaphatunk az idős emberről. Cél: a mentális, fizikai, szociális képesség megtartása, azok kihasználása, az intellektus hanyatlásának lassítása, amely a gyakorlatban az alábbi formákban valósul meg:  informális orientáció: a mentálhigiénés munkatársak és az ápoló személyzet folyamatosan tájékoztatja az időseket a személyükre, környezetükre vonatkozó adatokról (Ki ő? Hol van? Mennyi az idő? Mi történik vele?)

1



Az étkezéshez, tisztálkodáshoz, mindennapi használati tárgyak felismerése, megnevezése, az elhelyezési sorrend rögzítése, változtatás után ennek felismerése.



A súlyos kognitív deficittel rendelkezőknél a memória gyengült, fokozott a felejtés, súlyos a beszéd probléma, nehezen idéződik fel egy-egy szó. Kiscsoportban különböző tárgyakat ábrázoló képeket kell párba rakni és megnevezni.

 Akik teljes ellátást igényelnek (nem tudnak önállóan öltözni, étkezni) és a szavak már elvesztették jelentőségüket, a szenzoros ingerek növelése érdekében színes újságokat nézegethetnek, emellett felolvasás, közös éneklés stb. jöhet számításba. A kapcsolatok a demens beteg életében is nagyon fontosak, ezért segítjük őket a kapcsolataik „gyógyításában”. -

A jó kapcsolat ott kezdődik, hogy elfogadjuk az ellátottat családjával együtt olyannak amilyen. Nem akarjuk megnevelni és megváltoztatni. A családdal való jó kapcsolat segít elfogadtatni a jelenlegi helyzetet, empátia a jelentkezés pillanatától a gyászig kell, hogy tartson. Törekszünk az ellátott egyre jobb megismerésére, a ránk bízott emberi méltóságának megőrzésére.

10.9. Hitélet gyakorlása Tiszteletben tartjuk az egyén vallásos meggyőződését, ennek megfelelően a lakószobákban vallásos tárgyú képek, dísztárgyak elhelyezhetők, de kérjük, hogy a szobatársak egymás hitét/vallását/meggyőződését is tiszteletben tartsák. A hangos ima a társak számára zavaró lehet. A szobában lelkész is fogadható a látogatási idő alatt, de krízishelyzetben látogatási időn kívül is. A vallási szokásokat az étkeztetés során is tiszteletben tartjuk, ennek megfelelően igyekszünk az étrendet összeállítani. A közös vallásgyakorlásra lehetőség van:  „Baglyaskő” Idősek Otthona Salgótarján, Petőfi út 92-94. szám alatti székhelyen az erre a célra épített ökomenikus kápolnában.  Salgótarján Füleki út 52. szám alatti telephelyen az ebédlőben.

1

Valamennyi történelmi felekezet misét és istentiszteletet tarthat. A nem történelmi egyházi felekezeteknek is lehetőséget adunk, amennyiben erre legalább 10 ellátott igényt tart. Az otthonon belül együtt készülünk az egyházi ünnepekre. Az Ádventi ünnepkör, a Karácsony, a Húsvét nem csak külsőségeiben, de lelkiekben is támaszt nyújt lakóinknak. A mindenszentek és halottak napi megemlékezés, közös imádsággal és gyertyagyújtással történik, így mindenki kegyelettel gondolhat elhunyt szeretteire, azok is, akiknek nincs módjukban elmenni a temetőbe. 10.10. Rehabilitáció - egészségmegőrzés 10.10.1.Gyógyító, megelőző tevékenység A gyógyító, megelőző ellátás alapvető feladata a kóros folyamatok megelőzése, késleltetése. Célja, hogy időben felismerhetővé váljanak azok a kóros állapotok, illetve folyamatok, amelyek veszélyeztetik az egyén és a közösség egészségét. Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzésre. Így az évente kötelezően előírt tüdőszűrésen kívül, az időskor jellegzetes megbetegedéseit figyelembe véve urológiai, fülészeti, bőrgyógyászati és szemészeti szűrővizsgálatokat is szervezünk. Az otthonba beköltözőt az intézmény orvosa megvizsgálja, fizikai, egészségügyi és mentális állapotát felméri, azaz ápolási anamnézist készít. Ennek alapján a vezető ápolóval közösen készítik el az egyéni ápolási tervet. A heveny betegségek kialakulását a beteg mellett szolgálatot teljesítő szakdolgozó jelenti az otthon orvosának, illetve a vezető ápolónak. Az idült betegségben szenvedők állandó orvosi felügyeletet igényelnek. A betegségtől függően az orvos folyamatosan ellenőrzi a beteg állapotát. A talált elváltozást az egészségügyi törzslapon vezeti, hogy bármikor képet lehessen kapni a kórfolyamat alakulásáról. Az ápoló az orvosi utasításokat a vizit-füzetben rögzíti. A rehabilitáció az érintetteket a betegséget megelőző állapotába való visszaállításában segíti. Idős korban nem csupán a régi állapot visszaállítása, hanem sokszor maga az életben maradás is függ a rehabilitáció minőségétől. Intézményünkben a rehabilitáció egyik módszere a mozgásterápia. Az érintettek állapot javítására szakképzett szakdolgozók személyre szabott mozgásterápiát alkalmaz. Intézményünkben fontos elv a rehabilitáció az ellátottak önellátó képességének fejlesztése rendszeres tornával és mobilizálással Tens – gép és maszírozó ágy, labda használatával valósítjuk meg. A fent leírt módszerek nemcsak a rehabilitációra, hanem a megelőzésre és a szinten tartásra is alkalmasak. Minden ellátott egészségének megőrzése, fenntartása, a betegségük kezelése, gyógyítása érdekében rendszeres és szakszerű mozgásterápiát, 10.10.2.Fizikai egészség megőrzése Várható eredmény: Az ellátásainkat igénybevevő idősek, fogyatékossággal élők speciális igényeinek megfelelő egészségmagatartás alakul ki. Megvalósul a mobilitás megőrzése a mentális egészség, táplálkozás, fizikai aktivitás fenntartása. 10.10. 3.Mentális egészség megőrzése Várható eredmény: A mentális hanyatlás, mint életkori sajátosság megelőzése, illetve az adott állapot szinten tartása valósul meg a megfelelő csoportok létrehozásával. Társas kapcsolati háló kiterjedtségének megőrzésével az elmagányosodás csökken.

1

A depresszió kialakulásának lehetőségét csökkenti az időskorra való felkészítés, valamint az idősek aktivitásának megőrzése, növelése. Az Országos Fogyatékosügyi Program alapelveinek figyelembe vételével kerül sor a fogyatékossággal élők ellátásának a megszervezésére. Horizontálisan értelmezhető alapelvek: - prevenció, - esélyek kiegyenlítése, - rászorultság, - speciális jogok védelme, - szubszidiaritás, - integráció, - normalizáció, - rehabilitáció, - egyenlő esélyű hozzáférés. A szakmai program megvalósításának várható következménye lehet a valós igényekre épülő feladatellátás mellett a szolgáltatások színvonalának, minőségének javulása, bővülése, olyan szolgáltatások megszervezése, amelyek középpontjában a sérült, az idős ember áll, szükségleteivel és meglévő képességei hangsúlyozásával. 10.10. 4.Idős ember, mint erőforrás Várható eredmény: Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosításával hozzájárulunk a szegregáció csökkenéséhez, az esélyegyenlőség növeléséhez. Az idős ember lehetőséget kap a még meglévő erőforrásai fejlesztéséhez, új erőforrások felismeréséhez, felhasználásához. Az idős emberek igénylik az új információs és kommunikációs technikák elsajátításának lehetőségét, megőrizve és szinten tartva ezzel szellemi frissességüket, tájékozottságukat, életminőségük javulását, szabadidejük hasznos eltöltését. A sikeres öregedés egyik feltétele lehet a kapcsolatrendszer kiszélesítése, az információ cseréje, felhasználása. A hasznosság érzésének fokozásával olyan kapacitások kerülhetnek felszínre, amelyek az idős ember közérzetét, életminőségét javítják. Hangsúlyos szerepe van a modern technika megismertetésének és megszerettetésének. Generációk egymás közt, egymásért program kiszélesítésével a generációk távolsága csökken. A program egyik célja a foglalkoztatás megszűnését követő passzivitás, hasznosságérzés hiányának oldása. Az idős emberek aktív részvételével megvalósul a múlt értékeinek, hagyományainak átörökítése – mesterségek, átélt történelmi események elmesélése, stb. A program nemcsak a fiatalok és idősek generációja közti távolság csökkentését eredményezi, hanem az idősek egymás közti kapcsolatainak erősítését is, ami válasz lehet arra az általuk megfogalmazott problémára, hogy elégedetlenek a szabadidő eltöltési lehetőségeikkel, és az emberek közti kapcsolataikkal.

V. Az ellátás igénybevételének módja a.) Az intézményi ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásos és szóbeli kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve a törvényes képviselő terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozza – önállóan terjesztheti elő. A kérelmet az intézmény által egységesített nyomtatvány kitöltésével lehet igényelni. A szóban történő kérelmet a szolgáltató írásban rögzíti.

1

b.) Ha a kérelmező a demens betegek részére kialakított részlegre kéri a felvételét, a kérelemhez csatolni kell a demencia megállapítására jogosult szakorvos szakvéleményét. c.) Ha a kérelmező cselekvőképességet érintő gondokság alatt áll, az ezt igazoló bírósági ítélet és a gyámhivatal gondnokkirendelő határozatát csatolni szükséges. d.) A kérelemhez csatolni szükséges továbbá a személyi okiratok fénymásolatát (személy igazolvány, lakcímkártya). A betegséggel kapcsolatos zárójelentések, orvosi szakvélemények és orvosi igazolások fénymásolatát. Az otthon a beérkező kérelmet nyilvántartásba veszi. Az előgondozás során megtörténik a gondozási szükséglet vizsgálata, erről az intézmény igazgatója igazolást állít ki. A napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet birtokában kerülhet intézményi felvételre a kérelmező. A napi 4 órát meg nem haladó ápolási szükségletet igazoló szakvélemény esetén értesíti az igénylőt a házi segítségnyújtás lehetőségének igénybevételéről. A vonatkozó hatályos jogszabályok alapján lehetőséget biztosít az otthon az előírt gondozási szükséglettel nem rendelkezők (közeli hozzátartozó, gondozási szükséglettel nem rendelkező szolgáltatást igénylő, aki vállalja a költségek ellentételezését) számára is a szolgáltatás igénybevételére. e.) Sürgős esetben – az egészségi állapot, szociális helyzet alapján, soron kívüli elhelyezést kérhet. f.) A kérelem alapján előgondozást végzünk és egyidejűleg a szükséges dokumentumok kitöltése, a gondozási szükséglet vizsgálata, szükség esetén a vagyonvizsgálat is megtörténik. Az intézményi jogviszony keletkezését intézményvezetői intézkedés alapozza meg. g.) Az értesítés kézhezvételéhez számított 8 napon belül van lehetőség a férőhely elfoglalására. h.) Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az ellátást biztosító intézmény és az ellátást igénybe vevő személy megállapodást köt, melyben rögzítésre kerülnek az intézmény és az ellátást igénybe vevő jogai és kötelezettségei.

VI. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 1. Az ellátottak jogai: 1.1. A tájékoztatáshoz való jog - Az ellátás megkezdésének időpontjáról az intézményvezető értesíti a jogosultat. A szolgáltatás igénybevételére legalább 8 napos határidőt kell hagyni. A határidő megállapításánál törekedni kell egy olyan ésszerű időpont megadására, ami elegendő arra, hogy a jogosult felkészüljön az új életformára, elrendezze személyes kapcsolatait, pénzügyeit. - A felvételkor az intézménynek széleskörű tájékoztatást kell adni az ellátott és hozzátartozója, illetve törvényes képviselője részére az intézményi ellátás tartalmáról, nyilvántartásokról, panaszjog gyakorlásának módjáról, a fizetendő térítési díjról, a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről és az intézmény Házirendjéről. 1.2. A kapcsolattartáshoz való jog - Az ellátottaknak joguk van kapcsolatot tartani mind az intézményen belül egymással, mind az intézményen kívül hozzátartozóikkal, barátaikkal, stb. - Biztosítani kell a zavartalan levélváltást, telefonbeszélgetést, illetve személyes találkozást. A látogatási idő a Házirendben meghatározottan 10 órától 18 óráig tart, az igazgató az egyéni indokok alapján ettől eltérően is dönthet.

1

1.3.Az egészségügyi ellátáshoz való jog - A lakóknak joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. A közvetlen veszélyeztető állapot esetén a hatályos jogszabályok alapozzák meg az egészségügyi szolgáltatás és az otthont nyújtó szolgáltatás összhangját. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére az intézmény orvosa, az orvos elérhetőségének hiánya esetén a vezető ápoló jogosult. Az utóbbi az orvost azonnal értesíti és ezt az intézmény orvosának jóvá kell hagyni és mindezt írásban dokumentálni kell. Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézményvezetőjét. Az intézmény vezetőjének feladata a többi ellátott védelmének biztosítása. Az intézmény vezetője 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedéséről. A korlátozó intézkedés, eljárás ellen az ellátás igénybevevő, illetve törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójának. 1.4.Az egészségügyi önrendelkezési jog 1.4.1. Cselekvőképes személy jogai - teljes körű tájékoztatás az orvos részéről, állapotáról és a javasolt gyógymódról, - az orvos csak annak adhat az érintet állapotáról felvilágosítást, akit az ellátott megjelöl, - a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi beavatkozásokhoz írásbeli nyilatkozat szükséges (kivétel: életveszély). 1.4.2.Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy jogai - tájékoztatás egyaránt megilleti a nem/korlátozottan cselekvőképes beteget és gondnokát, - cselekvőképtelen személy esetén az írásbeli nyilatkozatot a gondnok teszi, - korlátozottan cselekvőképes lakó esetén attól függ, hogy milyen ügycsoportban korlátozták ügyei vitelében. 1.5.A személyes adatok védelméhez fűződő jog - Az igazgató minden intézményi jogviszonyt létesítettről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból adatot csak az adatigénylésre jogosult szervnek és jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható. - Adatot csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján lehet kezelni, továbbítani. Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi- és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás igénybevételére. Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Az ellátást igénybevevőket maradéktalanul megilletik az élethez, emberi méltósághoz, testi épséghez, testi-lelki egészséghez való alkotmányos jogok. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve egyéb használati tárgyai használatában. A házirend szabályozza a veszélyeztető tárgyak körét. Az ellátottjogi képviselő: Az intézményi ellátással kapcsolatos panasz esetén az ellátást igénybe vevő az intézmény igazgatójához, illetve a mindenkori ellátottjogi képviselőhöz fordulhat. Az igazgató köteles a panaszt 15 napon belül kivizsgálni. Amennyiben ez nem

1

történik meg, illetve a kivizsgálás eredményével nem ért egye a panasztevő, akkor 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az ellátottak jogainak védelme érdekében Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) működik. A megyében működő ellátott jogi képviselő: Galyasné Dósa Katalin Elérhetősége: Telefon: 20-489-9654 E-mail:[email protected] 2. A szociális szolgáltatást végzők jogai Dolgozóink munkájukat az Etikai Kódex elveinek megfelelően végzik. Munkába lépéskor a szociális munka etikai kódexét minden dolgozóval ismertetjük, melynek tényét aláírásukkal igazolják. Munkavégzésük során felelősségük, hogy saját kompetenciájukon belül a legjobb tudásuk szerint nyújtsák a szolgáltatásokat. A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletbe tartsák emberi méltóságukat és személyiség jogaikat. - munkájukat elismerjék, - a munkáltató megfelelő munkakörülményeket biztosítson, - a foglalkoztatottak védelme érdekében, az ellátást igénybevevők részéről esetleg felmerülő vészhelyzet kezelésére belső utasítást kell készíteni. - Közfeladatot ellátó személynek minősül az előgondozást végző személy.

VII. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Az otthonunkról a szélesebb kör számára információk elérhetőek a fenntartó –, illetve az intézmény honlapján. A szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről a polgármesteri hivatalokban, családsegítő szolgálatnál, háziorvosi rendelőkben kifüggesztett tájékoztató szórólapokból. Igény esetén minden érdeklődő számára lehetőséget nyújtunk az intézmény megtekintésére.

VIII. Záró- és hatályba léptető rendelkezések 1

Jelen Szakmai Programot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Nógrád Megyei Kirendeltsége igazgatója a 47-4/2014. ikt. számú rendelkezésének 1. pontjával jóváhagyta.

2

A Szakmai Program 2014.03.01.napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ vezetőjének a 147/2013. ikt. számú rendelkezésének 2. pontjával jóváhagyott Szakmai Program hatályát veszti.

Salgótarján, 2014. február 24. Holecz Istvánné igazgató

1

Mellékletek: 1. 2. 3. 4.

Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Megállapodás az ellátottak és a szolgáltató között Idősek Otthona Megállapodás az ellátottak és a szolgáltató között Idősek Átmeneti Otthona

1