Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
ISASZEG 2013. március
TARTALOMJEGYZÉK AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, JELLEMZŐ ADATAI .......................................................... 5
1.
1.1.
Az iskola hivatalos adatai ................................................................................................ 5
1.2.
Az iskola rövid története .................................................................................................. 7
1.3.
Az iskola jelenlegi helyzete .............................................................................................. 7
2.1.
A nevelő-oktató munka céljai, feladatai ......................................................................... 9
2.1.1. Alapelvek, célok, feladatok ................................................................................................... 13 2.1.2. Az nevelés-oktatás kiemelt feladatai ..................................................................................... 16 2.1.3. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai............................ 18
2.2.
Az iskola felvételi rendje ................................................................................................ 19
2.2.1. Tanulók átvétele más iskolákból ........................................................................................... 20 2.2.2. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................ 21 3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............21 4.
EGÉSZSÉGNEVELÉS .....................................................................................................24
4.1.
Egészségnevelési alapelveink ......................................................................................... 24
4.2.
Az egészségnevelés célja ................................................................................................. 24
4.3.
Az egészségnevelés iskolai területei, feladatai.............................................................. 24
4.4.
A mindennapos testedzés feladatai ............................................................................... 26
4.5.
Az esősegély-nyújtási alapismertek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............ 27
5.
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM.............................................................................28
5.2.
A környezeti nevelés színterei az iskolában ................................................................. 28
5.3.
Erőforrások ..................................................................................................................... 29
5.4.
Tanulásszervezési tartalmak és tartalmi keretek ........................................................ 30
5.5.
Módszerek és taneszközök ............................................................................................. 31
6.
FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM ................................................................................31
6.1.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja .................................................................................. 32
6.2.
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában...................................................... 33
6.3.
Módszertani elemek ....................................................................................................... 34
7.
TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS, AZ ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK .......................35
7.1.
Társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek .................................................. 35
7.2.
Áldozattá válással összefüggő ismeretek ...................................................................... 37
7.3.
Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek ....................... 38
8.
A KÖZÖSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..........................................................41
8.1.
HAGYOMÁNYAINK .................................................................................................... 42
8.2.
Diákönkormányzat ......................................................................................................... 44
8.3.
Iskolai tanulmányi kirándulások programja .............................................................. 44
2
A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................46
9.
9.1.
A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai ................................................. 46
9.1.1. A pedagógusoknak munkakörükben ellátandó feladatai (munkaköri leírásuk alapja): ........ 46
9.2.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre......................................................................... 48
10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ..............................................................................................................49
10.1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................................................................................................. 49 10.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................................... 53 10.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .............................................. 54 10.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ..................... 55 10.5. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása ...................................... 57 10.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................................... 60 11. A TANULÓNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYMATOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ............................................................................61
11.1. Az intézmény kapcsolatai .............................................................................................. 62 11.2. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................... 63 12. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE..................................................................................65
12. 1. A VÁLASZTOTTB KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE........................................ 65 12.1.1. Tantárgyak, kötelező óraszámok, szabad órakeret ............................................................... 66 12.1.2. Tantárgyi rendszer és óraszámok a levelező munkarend szerint (9-12. évfolyam) ............... 70 13. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI .........71
13.1. Általános iskola (1-8. évfolyam) ....................................................................................... 71 13.2. Középiskola (9-12. évfolyam) ........................................................................................ 75 13.3. Magasabb évfolyamba lépés feltételei .......................................................................... 76 13.4. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése ................................................ 79 13.5. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése................................................................... 82 13.6. Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ................................. 82 14. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .............................................................83 15. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI ..........................................85 16. FELKÉSZÍTÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁKRA...................................................................85 17. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA ........................................................................................89
17.1 Jogszabályi háttér ............................................................................................................... 89 17.2 A szakképzési évfolyamok tanulói .................................................................................... 90 17.3 Választható szakmák az Országos Képzési Jegyzék szerint: ......................................... 90 17.3.1 „Informatikai rendszergazda” ............................................................................................... 90
3
17.4 A szakmai követelménymodul........................................................................................... 91 17.5 Eszköz- és felszerelési jegyzék ........................................................................................... 93 17.6
Egyebek ........................................................................................................................... 93
17.7 A tanulói teljesítmények értékelése .................................................................................. 94 17.8
A magasabb évfolyamba lépés feltételei ....................................................................... 95
17.9
A tanulói jogviszony megszűnése .................................................................................. 95
18. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................95
18.1 A pedagógiai program hatálya, hatályba lépése .............................................................. 95 18.2 A pedagógiai program felülvizsgálata, módosításának rendje ...................................... 95 18.3 A pedagógiai program módosítása ................................................................................... 96 18.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ............................................................. 96 MELLÉKLET ............................................................................................................................97 19. VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS..........................................................111
4
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
„…Hol a jelző izotóp, amely megmutatja, mi lesz egy emberben, s azon túl az egész társadalomban egy kitűnően sikerült órából? Öreg tanárok elég szomorúan szoktak beszélni erről. Menj el tíz év múlva, s nézd meg, mi maradt a munkádból. De mi marad az elégetett szénből, a forgó lapátra hulló vízből, az elbomlott atomból? S mégis ezek hajtják a társadalmat. Ugyanígy az iskolai órák melege! … Mert az anyag széthull, más ismeretekbe megy át, a szív azonban őrzi a jó emlékeket.” (Németh László) Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése értelmében az iskolákban a nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben kell bevezetni. Szakmai önállóságunk, sajátos arculatunk bemutatásának legfontosabb alapdokumentuma az óvoda nevelési programja és az iskola pedagógiai programja. E dokumentum nem más, mint az intézmény szakmai stratégiai terve, amely meghatározza a nevelés, a tanítás, a tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, gyakorlatát, működésének feltételeit.
1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, JELLEMZŐ ADATAI
1.1.
Az iskola hivatalos adatai
Az intézmény neve:
Gábor Dénes Óvoda, Szakközépiskola
Általános
Iskola,
Gimnázium
Székhelye:
2117 Isaszeg, Gábor Dénes köz 1. Telefon / Fax: 06-28-496-205 06-28-496-206
Alapító:
Isaszegi „Gábor Dénes” Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskoláért Alapítvány 2117 Isaszeg, Széchenyi u.13.
és
Fenntartó: Magyar Pünkösdi Egyház
5
Alapító okirat kelte: Kelte: 1997. június 15. Száma: 1/1997. Működési engedély száma: 1784-4/2001. (módosított) Módosítva: 2007. május 11. (Nyilvántartásba véve: 2007. június 11.) Működési engedély: 3858-4/2007. 2007. augusztus 15. Működési engedély 2009-es: 3062-12/2009. Működési engedély 2011-es: 45 PM-270/1/2011. Az intézmény OM azonosítója: 032630 Az intézmény jogállása: jogi személy Az intézmény felügyelete: A szakmai felügyeletet az Magyar Pünkösdi Egyház látja el, mint fenntartó, a fenntartói tevékenység törvényes felügyeletét a Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya gyakorolja. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját a fenntartó nevezi ki a vezetői feladatok ellátására, határozatlan időre. A vezető felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Működési területe: Isaszeg város közigazgatási területe és vonzáskörzete: Dány, Tura, Vácszentlászló, Gödöllő, Valkó, Aszód, Hévízgyörk, Veresegyház, Szada, Bag, Pécel stb. Az intézmény típusa:országos beiskolázású többcélú intézmény óvoda (működése szünetel) 8 évfolyamos általános iskola 4 évfolyamos szakközépiskola 4 évfolyamos gimnáziumi osztály Az intézmény gazdálkodása: Önállóan gazdálkodó, előirányzatok feletti jogosultsága teljes körű. Alaptevékenysége: alapfokú nevelés-oktatás nappali munkarend szerint 1-4. évfolyamon (alsó tagozat) alapfokú nevelés-oktatás nappali munkarend szerint 5-8. évfolyamon (felső tagozat középfokú nevelés-oktatás nappali munkarend szerint 9-12. évfolyamon (gimnázium és szakközépiskola) szakmai oktatás nappali munkarend szerint OKJ képzés –informatikus, - informatikai rendszergazda, webmester középiskolai oktatás – levelező munkarend szerint melynek feladata: -
az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése
-
általános műveltséget megalapozó, megszilárdító,
-
az érettségi vizsgára felkészítő,
-
a képesítő vizsgára felkészítő,
6
1.2.
a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés, oktatás.
Az iskola rövid története
1995-ben Budaházi Józsefné tanítónő és ismerősei, kollégái közül néhányan létrehozták az Isaszegi "Gábor Dénes" Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskoláért Alapítványt. Az Alapítvány Kuratóriuma célul tűzte ki, hogy a legkorszerűbb tudományágakat oktató, középiskolát hozzon létre. Az alapgondolatot a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozatának működtetése adta. (A tagozat akkor már második éve működött Isaszegen.). Céljuk volt továbbá, hogy az isaszegi általános iskolát végzett gyerekeknek ne kelljen más településre járni, hogy középiskolát, főiskolát végezzenek. A tervet sok szülő örömmel üdvözölte, hiszen Isaszeg vonzáskörzetében nincs hasonló jellegű iskola. Az alapítást a közoktatás fejlesztés távlati tervei is motiválták, amely szerint cél a középfokú oktatás általánossá tétele, az, hogy a fiatalok növekvő hányada középiskolai végzettség birtokában hagyja el a közoktatást, és valamennyien szakmai képesítéssel a kezükben lépjenek ki a munkaerőpiacra. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a tanulás egyre több fiatal számára nem zárul le a közoktatásban megszerzett végzettséggel. A közoktatás meghatározó céljává válik, hogy az egyént felkészítse az informatikai társadalom kihívására, megalapozza tanulási képességét, és lehetőséget adjon számára meglévő ismeretei továbbfejlesztésére. Képessé tegye az élethosszig tartó tanulásra, ismeretszerzésre, a munkaerőpiac igényeihez való rugalmas alkalmazkodásra. Sok akadályt és ellenállást leküzdve az 1997/98-as tanévet az új középiskolában 30 tanuló kezdte meg, akik főleg Isaszeg általános iskoláiból, Dányból, Gödöllőről, Valkóról kerültek ki. A 2007/2008-as tanévben kezdte meg működését az általános iskolai tagozat. Az első, ötödik és hatodik osztályokban 39 tanuló nevelése-oktatása folyt. A szakközépiskolában ma már 209 diák tanul nappali munkarend szerint, 22 diák a szakképző évfolyamon és 48-an levelező munkarend szerint. Oktatásunkat a legkorszerűbb gépekkel felszerelt számítógépes termek és az eltelt évek során kialakított komplex tanulási környezet segíti. Az alapítók elképzelése ma is időszerű: az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése a közoktatás-fejlesztési stratégia szerves része. A 2007/2008-as tanévben kezdte meg működését az általános iskolai tagozat. Az első, ötödik és hatodik osztályokban 39 tanuló nevelése és oktatása folyt. 2010. szeptember 1-jén indítottuk el első gimnáziumi osztályunkat.
1.3.
Az iskola jelenlegi helyzete
Tanulói összetétel Az általános iskolai tagozaton diákjaink többsége isaszegi, a többiek Pécelről, Dányból, Gödöllőről és a Gödöllői-dombság egyéb településeiről bejárók, szociálisan és kulturálisan is heterogén összetételűek. Ismereteik, tárgyi tudásuk, képességeik is jelentős különbségeket mutatnak. Az általános iskolai tagozaton 2012/2013-as tanévben mintegy 270 diák tanult. Az teljes tanulólétszámhoz viszonyítottan magas a sajátos nevelési igényű, illetve tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdők száma.
7
A szakközépiskolába érkező tanulók többségének átlageredménye közepes vagy annál gyengébb. Egy-egy osztály helyiekből, illetve a környező településekről bejárókból szerveződik. Ezen tanulócsoportok összetételére is a heterogenitás a jellemző, a képességek és nem szerint egyaránt. A lányok száma - az iskola jellegéből adódóan - kevesebb a fiúkénál. A gimnáziumi osztály magját az általános iskolánkból érkezők adták, átlageredményük jó. Nevelésük-oktatásuk folyamatossága biztosított, közösségük meghatározó személyiségeivé válhatnak. 1.4.
Az iskola működésének feltételei
Személyi feltételek Az intézmény vezetője a fenntartó, a Magyar Pünkösdi Egyház által kinevezett igazgató. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, valamint az iskolatitkár. A tantestületben 25 főállású, 3 óraadó tanár, A nevelő-oktató munkát segíti 1 fő könyvtáros, 1 fő rendszergazda és 1 fő iskolatitkár. A szakos ellátottság 100%-os. A pedagógusok rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, hazai és külföldi tanulmányutakon. A jól felkészített fiatal, lelkes tanári kar a legmodernebb tanítási módszerekkel, eszközökkel, szeretetteljes légkörben, szilárd erkölcsiség és értékrend szerint neveli-oktatja az iskola diákjait. Az intézményben a szakmai munka koordinálása érdekében egy humán és egy reál és egy általános iskolai munkaközösség működik. A nevelő-oktató munkát segíti továbbá, 1 fő pedagógiai asszisztens, 7 fő technikai dolgozó. Tárgyi feltételek Az iskola 1996-97-ben épült Isaszeg központjában négy hektárnyi területen, nyugodt, csendes, forgalommentes telken, szép kilátással a környező dombokra, a Szoborhegyre. Tárgyi feltételei kiemelkedően jók. Az intézmény rendelkezik: 8 normál méretű tanteremmel, 2 nyelvi laborral, 2 számítástechnikai tanterem 1 számítástechnika szaktanteremmel, 1 sportépülettel, (szerkezetkész) 1 étteremmel és kiszolgáló-gazdasági helyiséggel, 1 orvosi rendelővel, 1 könyvtárral, 1 stúdióval, 2 tanári, titkársági és 4 irodahelyiséggel, 1 aulával-közösségi rendezvényekre, színházi előadásokra, 8 csoportszobás általános iskolai résszel. 1 tornaszobával, 1 iskolaotthonos tanterem játszószobával (Vendégház) Az iskola, profiljából adódóan is, nagyszámú és korszerű, hálózatba kötött számítógépekkel rendelkezik. A diákok számára biztosított a szélessávú Internet elérés az
8
iskolában. Audiovizuális, videotechnikai és multimédiás számítógépes eszközökkel jól felszerelt természettudományi előadóterem, laboratórium, nyelvi laborok, könyvtár segíti a tanítást-tanulást.
2.
AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA „ ... meg kell érteni az ifjúságot, úgy kell venni őket, amint vannak, ifjaknak. Példaadással igen sokat lehet elérni ebben a korban, ha lelkünkből szeretni tudjuk őket. A szeretet olyan nevelő, vagyis növelő hatással van reájuk, mint a nap heve és a harmathullás vagy májusi eső áldott nedvessége.” (Karácsony Sándor)
2.1.
A nevelő-oktató munka céljai, feladatai
Célunk egy olyan iskola működtetése, amelyben gyermek, szülő, pedagógus egyaránt jól érzi magát, egészségesen él. Olyan iskola működtetése, amely biztosítja a gyermek képességeinek kibontakoztatását, tehetségének érvényesülését, személyiségének alakulását. Intézményünkbe járó tanulóink életkora jelentősen eltérő, ezért szükségszerű a nevelési folyamat során az életkor szerinti differenciálás. Az általános iskola és középiskola részben folyamatos egységet képez, hiszen nyolcadikos tanulóinknak egy része ugyanebben az iskolában folytatja tanulmányait, a többi középiskolás más általános iskolából érkezik, ez is a differenciálás szükségességét indokolja. Az egyes iskolatípusok működését meghatározó pedagógiai elvek, célok az iskolai gyakorlatban nem képeznek elkülönült egységeket. Általános iskola
Kompetencia alapú nevelés – oktatás megvalósítása.
Korszerű tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető műveltség adása.
Kultúra értékeinek befogadására való képesség kialakítása.
Ép testi és lelki életet élő ifjúság nevelése.
Az erkölcsi normák betartása, betartatása.
Az indulási hátrányok csökkentése felzárkóztató, fejlesztő programokkal.
E célok megvalósításához a következő feladatokon keresztül vezet az út: - Pedagógiai módszerektől, elsajátíttatásának prioritása.
programoktól
függetlenül
az
alapismeretek
- Olvasási készség kialakítása, fejlesztése, olyan alapok biztosítása (értő olvasás, lényegkiemelés, vázlatkészítés), mely elengedhetetlen az 5-8. évfolyamok eredményes munkájához. Helyesírási készség kialakítása, fejlesztése, a szépírás igényének megteremtése. - A magyar nyelvnek, mint nemzeti kultúránk legfőbb hordozójának megszerettetése. - A számolási készség kialakítása, fejlesztése, mértékek megismertetése, eredményes használata. - A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
9
- A készségtárgyak kapcsán: egészséges életmódra nevelés, testmozgás megszerettetése, a művészetek iránti fogékonyság alapjainak lerakása, kreativitás fejlesztése. - Tehetséggondozás, felzárkóztatás. - Differenciált képességfejlesztés. - Olyan alapvető tanulási technikák, készségek elsajátíttatása, amelyeknek birtokában az 5. osztályba lépés esetén a tanulók alkalmassá válnak az új, illetve a megnövekedett ismeretek befogadására. - A pedagógiai munka során kapjon megfelelő hangsúlyt az életkori sajátosságok figyelembevétele, ezen belül a játék-játékosság elve. - Az eltérő személyiségű és eltérő képességű tanulókból álló osztály közösséggé formálása, a pozitív magatartásformák erősítése. Gimnázium és szakközépiskola A középiskolai 9-12. évfolyamon folyó nevelő – oktató munka sajátossága, hogy szükség szerint ötvöződhetnek az alapozó és fejlesztő szakasz feladatai előtérbe helyezve a kulcskompetenciák és képességek együttes megalapozását. A középiskolai szakaszban alapvetően általános műveltséget megszilárdító nevelés és oktatás folyik, amelynek feladatai a szakképzés, illetve a felsőfokú tanulmányok előkészítéséhez szükséges kompetenciák kialakításához kapcsolódnak. Az intézmény pedagógusainak szakmai meggyőződése, hogy a kamaszkor csak annyira átmeneti állapot az ember életében, mint életünk bármely szakasza. Éppen ezért célként definiáltuk, hogy a tanulók boldog, kiegyensúlyozott életet élhessenek iskolánkban. Az is meggyőződésünk - néhány kivételes, rövid élethelyzettől eltekintve -, hogy az ember hétköznapjait nem a távlati célok hatják át, hanem a rövidebb távú sikerekre törekvés, apró napi örömök, a felmerült problémák, konfliktusok feloldására irányuló cselekedetek.
Célunk olyan tanulási környezet, olyan élethelyzetek teremtése, - ahol a serdülő, illetve a fiatalember megtalálja saját motivációjának, adottságainak, szociális, kulturális hátterének leginkább megfelelő alternatívákat - ahol az egyes gyermek áll a középpontban, a maga teljes személyiségével - ahol a kamaszkor diákévei nyugodtan, derűsen, hétköznapjai jó hangulatban teljenek - amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, fejleszti bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot - ahol felnőtt szakemberek segítségével a hétköznapok során alakul ki minden fiatalnak a saját, sikeres élete. Feladataink, amelyek a cél megvalósulását szolgálják: - az általános iskolában elsajátított kognitív ismeretanyag továbbfejlesztése, kiszélesítése, elmélyítése - iskolai műveltség differenciált megszilárdítása
10
- az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő oktatás szervezése - az önálló ismeretszerzés képességének, igényének, a kreatív gondolkodás képességének továbbfejlesztése - saját egyéni hatékony tanulási módszerek fejlesztése, kapacitásának növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása
a
munkamemória
- felkészítés az érettségi vizsgára, a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra, a szakképzésbe való bekapcsolódásra, illetve a munkába állásra - kompetencialapú tudás biztosítása, melyeknek birtokában meg tudják állni a helyüket az európai nyitott társadalmakban - gimnáziumban az ismeretátadási és információ-feldolgozási készség fejlesztése, lehetőség biztosítása egy idegen nyelvvizsga- és alkalmazásképes elsajátítására. A tanulók élete az egyéni és közösségi élményvilág egymástól el nem választható szintjei között mozog. Az anyagi és szellemi értékek összessége alkotja a közjót, amely a társadalom erkölcsi életének fontos tényezője. A közös emberi értékek tisztelete, az egymásrautaltság, a szolidaritás egyesíti társadalmunk, és egy-egy kisebb közösség tagjait. Igen nagy az iskola és a pedagógusok szerepe a tanulók erkölcsi fejlődésének alakításában. A jó cél érdekében tevékenykedő, szeretet által vezérelt közösségekben tudnak kialakulni azok a magatartási és viselkedési formák, szokások, amelyekre a mai társadalomnak szüksége van: a szolidaritás, az előzékenység, az állhatatosság, az előítélet-mentesség, a másik ember tisztelete, a tolerancia, a megbízhatóság, az alkalmazkodóképesség. Az erkölcsi nevelés legfontosabb eleme a példaadás. Minden pedagógus példát ad, akár akarja, akár nem. Célunk, hogy tantestületünk egyéni és testületi magatartása tükrözze, mintázza azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Pedagógusaink felelőssége, hogy mire irányítják a tanulók figyelmét. Minden hitelesen közvetített tudás nemcsak az ismeretanyagukat, hanem erkölcsi ítélőképességüket gyarapítja, segíti, hogy jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen közötti különbséget felismerő, a jót szabadon választó emberekké váljanak. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésekben alakuló szokások útján, az értékek tudatosításával válnak jellemformáló erővé. Az erkölcsi magatartás formálása mellett pedagógusaink feladata a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése és az ezek megtartására nevelés is. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink felnőtt korukra el tudjanak igazodni és természetesen tudjanak viselkedni a társas kapcsolatok és helyzetek sokféleségében. Az udvarias, tiszteletteljes, előzékeny viselkedés jótékony hatással van az osztály-közösségekre és végső soron az egész iskolára. Feladatunk, hogy merev illemszabályok és formák helyett a tanulók az iskolában a derűs és kiegyensúlyozott, jóindulatú viselkedés példáját és szabályrendszerét ismerjék meg és tanulják meg követni. A nevelő-oktató munka alapvető feladata, hogy hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakítását. Fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetüket megismerjék, védjék és formálják. Tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelezettségüket. Ki kell alakítanunk a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket.
11
Gondoskodnunk kell a különböző képességű, illetve eltérő szociális háttérrel rendelkező, eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. Ennek érdekében a tananyag kiválasztásában a tanórai és az órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmazunk a differenciálást. Feladataink közé felvállaltuk azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak az integrált oktatását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének zavara miatt, ami organikus okokra visszavezethető, illetve organikus okokra vissza nem vezethető, a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak. Tantervünk figyelembe veszi a tanulási, magatartási problémákkal küzdő, lassabban haladó tanulókat. Számukra olyan programokat kínálunk, amellyel a továbblépés feltételeit is megteremtjük. A 6-10 éves korosztály tanítása során az alapozó jellegből adódóan figyelembe kell vennünk a gyermekek fejlettségét és szükségleteit. A 10-14 (16) éves korosztály tanórai nevelésének az első négy évfolyamon szerzett ismeretekre, kialakított szokásokra kell épülnie. Az átmenet problémái a tanulók folyamatos nyomon követésével könnyíthetők. El kívánjuk érni, hogy valamennyi tantárgy (műveltségi terület) tanulása során az legyen a cél, hogy szívesen tanuljon a diák, tanulja meg a tanulás sajátos módjait, és ennek birtokában jusson el saját képességei maximumához. Megőrizni a gyermeki érdeklődést, tanulási, ismeretszerzési tudásvágyat, lelkesedést, örömet a feladatmegoldásban. Ez elsődlegesen gyermekközpontúságot feltételez. A türelmes, alapos, gyermekléptékű oktatás-nevelés a gyermekért van. Nem a kizárólagos teljesítményközpontúság a lényeg, hanem a megértés és a tantárgy iránti vonzalom megteremtése. Az ismeretek elsajátítása – akár magas fokon is – csak ezután következhet. A szorongás, a félelem nem viszi előre a pedagógus munkáját. Az alapok hatékony és árnyalt megteremtése az általános iskola pedagógiai alapcélja, egyben alapfeladata is. A tudás (mint az ismeretek és képességek összessége) megszerzése és hosszú távú, egész életen át tartó kibontakoztatása és alkalmazása meghatározza a középiskola átfogó cél-, feladat- és követelményrendszerét. Gimnáziumi és szakközépiskolai osztályainkban legfontosabb célunk felkészíteni tanulóinkat a kétszintű érettségire és tehetségük és képességük szerint az egyetemi és főiskolai szintű továbbhaladásra, illetve az érettségire épülő szakképzésbe való bekapcsolódásra. 9-10. évfolyamon: általános műveltséget megszilárdító képzés folyik az idegen nyelvi oktatás preferálásával, nyelvvizsgára való felkészítéssel. 9. évfolyamtól: szakmai orientációs, 11. évfolyamtól szakmacsoportos alapozó oktatásban részesülnek a diákok. 10. évfolyam végén „kis érettségit” tesznek tanulóink. 11-12. évfolyamon az általános műveltséget – a tanulók érdeklődésének és adottságának megfelelően – elmélyítő, pályaválasztást segítő oktatás folyik. Ennek keretében valamennyi érettségi tárgyból középszintű és emelt szintű érettségire készítjük fel tanulóinkat – választásuk szerint. A közép és emelt szintű érettségi témaköreit az OM honlapjáról letöltött, csatolt mellékletünk tartalmazza. Az ECDL vizsgára való felkészítés folyamatos, az érettségivel egy időben ECDL bizonyítványt is kapnak tanulóink. A 13.-14. évfolyamon szakképzés folyik, amelynek keretében felkészítjük a diákokat – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint – a szakmai vizsgára.
12
Választható szakma: OKJ: 54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda Elágazás: OKJ.: 54 481 03 0010 54 07 Webmester
A kitűzött célok teljesítésének vizsgálata A tantestület 5 évenként megvizsgálja a célok teljesítésének szintjét, bevonva a szülői munkaközösséget, a diákönkormányzatot. A pedagógiai program megvalósulásának szintjét – különös tekintettel a tantervi részre – belső ellenőrzés keretében évente megvizsgáljuk. A vizsgálat szempontjai: - a szakmai / érettségi vizsgák, a tanulmányi versenyek, a kulturális vetélkedők eredményei, - az iskolai belső szintmérések, az országos mérések tapasztalatai - munkaerő-piaci visszajelzések - a társadalmi környezet (a szülők, az általános iskolák, középiskolák stb.) visszajelzései 2.1.1. Alapelvek, célok, feladatok Az iskola pedagógiai programjában - a NAT szabályozásának megfelelően - előtérbe került a valós, életszerű helyzetekhez köthető, a mindennapi életben jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás: - intelligens tudás kiemelten a kreativitás fejlesztése, illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazása - eszközjellegű tudás, amelyben a tanulók kompetenciái eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. - alkalmazható tudás, amelynek segítségével a tanulók nagy többsége eljut a megértés, alkalmazás szintjére: lehetővé válik a gondolkodási műveletek kellő alapok mentén történő fejlesztése. Pedagógiai programunk megalkotásakor kiemelt figyelmet kapott a demokratizmus, a humanizmus, az egyéniség tisztelete és fejlődése, az alapvető közösségek (család, haza, Európa, a világ) együttműködésének kibontakoztatása, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia. A NAT alapdokumentum kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Kulcskompetenciák - attitűdök Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a
13
gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Anyanyelvi kommunikáció: kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, az esztétikai minőség tisztelete és mások megismerésének igénye. Idegen nyelvi kommunikáció: a kulturális sokféleség tiszteletben tartása, a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság igényének felkeltése. Matematikai kompetencia: az igazság tisztelete, törekvés arra, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia: kíváncsi és kritikus attitűd, az etikai kérdések iránti érdeklődés, a biztonság és fenntarthatóság tisztelete. Digitális kompetencia: az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata A hatékony, önálló tanulás: a közös munka és tudás másokkal való megosztása; saját munka értékelése és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérése, a tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartása. Szociális és állampolgári kompetencia: az emberi jogok teljes körű tisztelete, alkotó részvétel az állampolgári tevékenységekben, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatása, és mások értékeinek, magánéletének tisztelete. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: kreativitás, függetlenség és innováció a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség : alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. Fejlesztési feladatok Az iskolánk által meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra, illetve attitűdökre épülnek. Énkép, önismeret Az egyén aktivitásának mértéke, színvonala nagyban függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek önmagukba integrálni az elsajátított tudást, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat, a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzeti önismeret a hazaszeretet elmélyítése – elválaszthatatlanul a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek értékeinek, történelmének és hagyományainak megbecsülésétől. Ösztönözni
14
kell a fiatalokat a hagyományok feltátására, ápolására és az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók ismerjék meg az Európai Unió által nyújtott lehetőségeket, diákként és majd felnőttként is tudjanak élni azokkal. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Legyenek nyitottak az Európán kívüli kultúrák iránt, váljanak nyitottá a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, és az ezek kezelése érdekében kialakult nemzetközi együttműködésről. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskola feladat, hogy elősegítse a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az ehhez szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskola demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Ezért a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását, és azt, hogy el tudjanak igazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A nevelés során kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. Meg kell ismerni a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket kel megtervezni a tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amit az új helyzetekben is lehet alkalmazni Fontos a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmiérzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskola alapvető feladata, hogy személyi és tárgyi környezetével segítse a pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakulását, melyek a fiatalok egészséges életvitellel
15
kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is. Nyújtson támogatást a serdülőknek a káros szokások kialakulásának megelőzésében, fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra való felkészítéssel is. Maga az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusoknak jelentős szerepe van.
Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire Az iskola segítse a tanulók további pálya- és iskolaválasztását, tudatosítsa bennük, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A szociális és társadalmi kompetencia tudatos fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. Kiemelt területei a gazdasággal, öntudatos fogyasztói magatartással, versenyképességgel (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség) kapcsolatosak 2.1.2. Az nevelés-oktatás kiemelt feladatai Nevelő-oktató munkánk alapfeladata a fejlesztés. Pedagógiai munkánk alapvető feladata kiemelni, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, fejlesszék, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Általános feladataink -
Valamennyi képesség és az egész személyiség harmonikus, arányos fejlesztése. Olyan új tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni, kiemelt a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire is nagy hangsúlyt fektetünk. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi és érzelmi egyensúly megteremtése. A gyermekek egyéni képességek szerinti, egyéni haladási tempóban történő fejlesztése (felzárkóztatás, tehetséggondozás) a következő iskolafok optimális megválasztása érdekében. A kommunikáció és a viselkedési normák, szabályok elsajátíttatásával és alkalmazásával a társadalomba való beilleszkedés segítése. Az önálló ismeretszerzés képességének, a tudás szükségletének, önellenőrzés, önértékelés igényének kialakítása. A tanórán kívüli szabadidős tevékenység gazdagítása a személyiség fejlesztése érdekében. Az esztétikus környezet alakítása és megtartása (berendezés, felszerelés óvása), az egészséges életmód szükségletének kialakítása. A nevelőtestület pedagógiai (elméleti és módszertani) kultúrájának folyamatos fejlesztése.
16
-
Egységes nevelés-oktatási eljárások kialakítása és alkalmazása.
A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését.
Feladataink a mindennapokban -
-
-
-
Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretet. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód, testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása, az egészségvédelem. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása. Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Iskolánk ennek érdekében minden évben erdei iskolát szervez. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
Az iskolában folyó oktató és nevelő munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Fontos szempont nevelő-oktató munkánk során: -
az esélyegyenlőség biztosítása; 17
-
az alapozó szakasz hatékony szervezése; a tananyag lineáris felépítése, a hátrányos megkülönböztetés tilalma; a tanuló mindenek felett álló érdeke (megfelelő színvonalú szolgáltatás fejlődése, biztosítása, tehetsége kibontakoztatása, személyisége fejlesztése, ismeretei korszerűsítése érdekében); méltányosság; vallási, világnézeti meggyőződés tiszteletben tartása; a tanulók ügyeinek intézésében körültekintő, a rendelkezésre álló legkedvezőbb lehetőséggel történő döntés; az általános pedagógiai elvek szerint: segítségnyújtás, partneri kapcsolat, fokozatosság, követelménytámasztás, nevelés és oktatás összhangja.
2.1.3. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk során nyelvi (verbális), nem nyelvi (non verbális) eszközöket, illetve szociális technikákat alkalmazunk. A nevelés egyik legfontosabb eszköze a beszéd, a beszélgetés. A gyermekek életkori sajátosságait és az aktuális nevelési célt, feladatot figyelembe véve: a beszélgetés tartalmát tekintve lehet szabad vagy irányított; szervezettsége szerint spontán vagy tervezett; formája alapján egyéni vagy csoportos. Különösen kisiskolás korban, de a későbbiekben is megerősíthetik vagy gyengíthetik, kísérhetik, illetve helyettesíthetik a nyelvi eszközöket az információközlés non verbális módjai: a gesztikulálás, a dicsérő szavakat kísérő mosoly, a mutatóujj jelezte korholás. Nem nyelvi eszköztárunk gazdag: arckifejezés, szemmozgatás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések. A szociális technikák lényeges eleme, hogy a gyermekek a felnőttektől tanulják el a családban, majd az iskolában. Segítik az ön- és emberismeret, a szociális készségek fejlődését. Ilyenek lehetnek a fejlesztő beszélgetések, a minta- és modellnyújtás, a megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), a szerepjáték, valamint – szigorúan csak a második szakaszban – a dramatizáló tevékenység. A nevelő-oktató munka eljárásai Az eljárások kiválasztásának feltételei: - kapcsolódjon a célhoz és a feladathoz; - feleljen meg a gyermek életkori sajátosságainak, értelmi képességeinek; - meghatározó a nevelő személyisége, felkészültsége (hitelesség); - a leghatékonyabb legyen; - kombináltan használjuk. A nevelés folyamatában betöltött szerepük szerint csoportosítva a következő eljárásokat, módszereket (szinte valamennyi használható) alkalmazzuk: - meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében: az oktatás valamennyi módszere, a meggyőzés, a minta, a példa és példakép, a bírálat és önbírálat, a beszélgetés, a felvilágosítás, a tudatosítás, a vita, a felsőbb évfolyamokon a beszámoló;
18
-
a tevékenység megszervezésének módszerei közül a követelés, a megbízás, az ellenőrzés, az értékelés, játékos módszerek, a gyakorlás; a magatartásra ható módszerek lehetnek ösztönző, kényszerítő, vagy gátlást kiváltó módszerek.
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakítása és erősítése, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Alkalmazott ösztönző módszereink: a helyeslés, a bíztatás, az elismerés, a dicséret, az osztályozás, a jutalmazás. Iskolánkban a dicséret használatos nyilvános szóbeli formái: az osztályfőnöki órán, szakórákon az osztályközösség előtt, valamint az iskolai összejöveteleken (tanévnyitó, tanévzáró, karácsonyi műsor stb.). Az írásbeli dicséret formái: az osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, illetve naplóba), igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, illetve naplóba). 2.2.
Az iskola felvételi rendje
Első évfolyam Az iskola nem rendelkezik beiskolázási körzettel, ezért a jelentkező tanköteles korú és az iskolaérettségi feltételeknek megfelelő óvódásnak, állandó lakcímétől függetlenül, lehetősége van a felvételre. Az osztály maximális létszáma: 16 fő, ebből sajátos nevelési igényű tanuló maximum 3 fő. A felvételnél előnyt élvez az a tanköteles korú gyermek, akinek testvére / testvérei már iskolánk tanulói. Kilencedik évfolyam A felvételi eljárás menete a 20/2012/VIII.31./EMMI rendelet 26-45alapján történik. Az intézménybe kerülés rendje a nappali munkarend szerinti gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás kilencedik évfolyamára: -
a felvételi kérelemről a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes kompetencialapú feladatlapokkal megszerzett írásbeli vizsga eredménye alapján dönt az iskola a rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, azt, akinek lakóhelye, tartózkodási helye az intézménnyel székhelyének vagy telephelyének településén található. illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja.
Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló: - az általános iskolában is iskolánk tanulója volt, s tanulmányi eredménye eléri a mindenkori felvételi tájékoztatóban meghatározott szintet - testvére intézményünk tanulója
19
Ha a felvételi eljárás után a 9. osztályban még vannak betöltetlen helyek, az iskola pótfelvételi eljárást hirdet. Jelentkezni általában minden év február elejétől az oktatási miniszternek a tanév rendjéről kiadott rendeletében meghatározott időpontig lehet, normál iskolai jelentkezési lapon. A magasabb évfolyamokra történő felvételről az iskola igazgatója dönt a megfelelő előképzettséget igazoló bizonyítvány ismeretében. Érettségi után a szakképző évfolyamra automatikus a továbbhaladás a középiskolánkban érettségizettek számára. Más iskolában érettségizett tanulók jelentkezése esetén a sorrendet a középiskolai érettségi bizonyítványban szereplő érdemjegyek alapján alakítjuk ki. A jelentkezőknek meg kell felelnie a képesítés központi programjában előírt követelményeknek. Felnőttoktatás Kilencedik évfolyam Elsősorban a 18. életévüket betöltött, már nem tanköteles isaszegi és Isaszeg környéki diákokat, fiatal felnőtteket várjuk, ám távolabbi települések diákjai is létesíthetnek tanulói jogviszonyt iskolánkkal. Ennek feltétele, hogy az általános iskola 8. osztályát sikeresen befejezzék. Felvételi vizsga nincs. Munkaviszony létesítése nem feltétele a felvételinek. 10-12. évfolyam Középfokú, iskolarendszerű oktatásban, illetve szakképzésben szerzett, befejezett évfolyamokat tanúsító bizonyítvánnyal felsőbb évfolyamra is be lehet iratkozni, de az előző iskolában nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni. A különbözeti vizsga tantárgyait és időpontját a felnőttoktatás vezetői állapítják meg. 2.2.1. Tanulók átvétele más iskolákból Tanköteles tanuló átvételére más iskolából az 1-8. évfolyamokon akkor van lehetőség, ha
a jelentkező tanulóval sem haladja meg az osztály létszáma az adott évfolyamra a fenntartó által meghatározott maximális osztálylétszámot, korábbi tanulmányi eredménye, a tanult tantárgyak megfelelnek az iskola helyi tantervének. Amennyiben ez nem teljesül vagy nem állapítható meg, felvétele szintfelmérő vizsgához, a hiányok pótlásához köthető.
Tanulók átvétele a gimnáziumban és szakközépiskolai évfolyamokon, ha:
a korábbi tanulmányai megfelelnek a gimnáziumi, illetve szakközépiskolai évfolyamokon érvényes helyi tantervnek, vagy ennek hiányában az adott tantárgyból sikeres osztályozó vizsgát tesz, a jelentkező tanulóval sem haladja meg az adott évfolyamra a fenntartó meghatározott maximális osztálylétszámot.
A szakképző évfolyamra csak akkor lehet tanulót átvenni, ha korábban is iskolarendszerű képzésben, az adott OKJ számú képesítés megszerzésére folytatott tanulmányokat, s az időarányos követelményeknek eleget tett.
20
A felnőttoktatásba való átvétel feltételei megegyeznek a nappali munkarend szerint tanuló középiskolai évfolyamokra vonatkozó előírásokkal. Más iskolából tanév közben való átiratkozáskor a különbözeti vizsgát a beiratkozás napjától számított 1 hónapon belül kell letenni. Sikertelen vizsga esetén a jelentkező a tanulmányait csak azon az alacsonyabb évfolyamon folytathatja, amelynek követelményeit maradéktalanul teljesítette. Ebben az esetben a jelentkezést a diáknak meg kell erősítenie, ha ezt elmulasztja, tanulói jogviszonyát megszüntetjük. Az átvételi kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról – a kérelmező korábbi tanulmányi előmenetele, az esetlegesen előírt különbözeti vizsgák eredményei, valamint a kérelmezővel és gondviselőjével folytatott személyes beszélgetés és alapján – az iskola igazgatója dönt.
2.2.2. Tanórán kívüli foglalkozások Típusai: - Napközi otthon / iskolaotthon (1-4. osztály) A napköziben a szabadidő hasznos eltöltése mellett a házi feladat elkészítése a cél. Térítési díj ellenében reggeli, ebéd és uzsonna illeti meg a napközis tanulókat. - Megfelelő számú igény esetén ügyeletet biztosítunk 7 órától – iskolakezdésig, illetve 17.00 órától igény szerint. - A tehetséggondozást szolgáló foglalkozások szervezését az éves munkatervben rögzítjük, a feltételeket és a szükségleteket figyelembe véve. Szakköreinket, sportköreinket, önköltséges tanfolyamainkat igény szerint szervezzük, szükség esetén külső vezetőkkel, az éves munkatervben rögzített kínálattal.
3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait - a személyiség fokozottabb figyelembe vételével - az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. A képességstruktúra elemei mentén előtérbe kívánjuk helyezni a kulcsképességek fejlesztését: Alapkészségek: írás, olvasás, számtani műveletek elvégzése, megértés, beszéd Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelés Személyes minőségek: felelősség, önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség Információ kezelésének (megtalálásának, szelektálásának, begyűjtésének, rendszerezésének, és csoportosításának) képessége Kommunikációs, kapcsolatteremtési és együttműködési képességek fejlesztése. Az iskolai életben az ismeretszerzés, leghatékonyabb akkor, ha az a tanulók aktív közreműködésével, a tanítási órákon történik. Magában a tantervben kijelölt tananyagban igen sok lehetőség van a diákok személyiségének fejlesztésére. A személyiségfejlesztés csak abban
21
az esetben hathat, ha a gyermek a tanárral, a tantárggyal, a tanulással szemben kreatív attitűdöt tart életben, de a változatos iskolai programok, táborozások alkalmával is lehetőség van beszélgetésekre. Az erkölcsiség, a tudatos erkölcsiség kialakítása az alsó tagozatos olvasmányoktól kezdve, az etikai témájú osztályfőnöki órákon át igen széles skálán mozog. A tanterv, a tanítási óra tartalmazza:
a jólneveltség viselkedési, magaviseleti szabályait a becsületességet, értéktiszteletet az őszinteséget, egyenességet, nyíltságot a jellemességet a jó és rossz életvitel felismerését a társadalmi normák tiszteletben tartását a hagyománytiszteletet
A személyiségépítésben fontos elemek:
önismeret, egészséges önbizalom az alkalmazkodóképesség pozitív és negatív oldalainak megkülönböztetése önképzés, igényesség önmagával szemben pozitív eszményképek kialakítása kommunikációs készség kialakítása, ennek segítségével a konfliktusok megoldására való törekvés (humor) akaraterő, szorgalom, kitartás a munkában A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése a gyermek társadalmi életre történő felkészítését helyezi előtérbe. Tudatos állampolgárrá nevelését jelenti, ha tájékozódik az iskola életében, megkapja a tájékozódáshoz szükséges információkat. Szeretnénk, ha tanulóink olyan személyiséggé válnának, akik felnőtt korban minden élethelyzetben feltalálják magukat, és megfelelő emberi- és magatartáskultúrával rendelkeznek. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszában - alsó tagozat: a mozgásigény kielégítése és a mozgáskultúra megalapozása a mozgáskoordináció, a ritmusérzés fejlesztése az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt elősegítő szokások alakítása az érzelmi élet gazdagítása az önismeret és reális önértékelés fejlesztése a társas kapcsolatok igényének erősítése. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszában - felső tagozat: a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése a koncentráció és relaxáció képességének alapozása az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása az önismeret alakítása, az önértékelés fejlesztése, a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban való együttműködés értékének tudatosítása.
22
A középfokú nevelés-oktatás szakaszában:
önfegyelem, önkontroll képességének folyamatos fejlesztése reális elvárások kialakítása önmagunkkal és másokkal szemben fejlett beleélő és együtt érző készség kialakítása Nkt. 97. § (2) bekezdés alapján az érettségit megelőző években végzett 50 óra közösségi munka, amely iskolánkban a 9-11. évfolyamon beépül a tanév programjába állampolgári szerepre való felkészítés felelős társadalmi magatartás tudatosítása. Az iskolai közösségi szolgálat (önkéntes munka) fontos szerepet játszik a személyiségfejlődés segítésében, a nevelésben. Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat, azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanulni kell. Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért. A törvényi előírásoknak megfelelően (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. §. (2) bekezdés) az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1. után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az iskolai közösségi szolgálat rendjének kidolgozásakor a következő szempontokat vettük figyelembe:
települési adottságok, lehetőségek helyi igények a tanulók elképzelési, tervei egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe a közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.
A közösségi szolgálat keretei között:
az egészségügyi a szociális és jótékonysági az oktatási a kulturális és közösségi a környezet- és természetvédelemi a katasztrófavédelmi az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység.
23
4. EGÉSZSÉGNEVELÉS 4.1.
Egészségnevelési alapelveink
Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségre való nevelés, melynek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. Programunk összeállításánál alapelv, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészségnevelési program kialakításakor életkori sajátosságokat figyelembe véve konkrét tevékenységeket a tanórai és tanórán kívüli nevelés területein a tantervekhez illeszkedő éves tanmenetekben és tervekben valósítunk meg.
4.2.
Az egészségnevelés célja
Az egészségnevelés során célunk, hogy a gyermekeket olyan gyakorlati tudáshoz és képességekhez juttassuk, amelyek használatával egyrészt megőrizhetik saját egészségüket, másrészt, amelyek birtokában képessé válnak a biztos, egészséges külső világ megteremtése érdekében helyesen dönteni. Célunk tudatosítani a diákokban, hogy az egészség nem cél, hanem egy optimális egyensúlyi állapot kialakításával és megőrzésével – eszköz a boldogabb és teljesebb életvitel kialakításához. Célunk továbbá, hogy az iskolánk és a szülők nevelési elvei az egészségnevelés terén is azonosak legyenek, a szülőket partnernek tekintjük, a helyes életmód kialakításakor a szülők gyakorlati bevonására is törekszünk. Fontosnak tartjuk iskolánkban az egészséges táplálkozás elterjesztését, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteiknek a bővítését, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítását. Hasonló fontosságú a kóros szokások kialakulásának megelőzése. 4.3.
Az egészségnevelés iskolai területei, feladatai
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából kiemelt területek, amelyek az iskola pedagógiai rendszerébe, valamint egyéb tevékenységeibe beépülnek: - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - Az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - A betegségek kialakulása, gyógyulási folyamatok - A barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben (AIDS prevenció) - A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák megismertetése - A mentális betegségek megelőzése - A tanulás és a tanulás technikái - A szenvedélybetegségek elkerülése 24
-
A dohányzás visszaszorítása Alkohol- és drog-prevenció A tanulási környezet alakítása A természethez való viszony, egészséges környezet jelentősége
Feladatai: Tanórai foglalkozások keretében A szaktárgyi órák témafeldolgozásai során az egészségfejlesztési pontokhoz való csatlakozás kiemelése, kiemelten az alábbi témákban:
Az egészséges táplálkozás témái (környezetismeret, biológia, osztályfőnöki) Szenvedélybetegségekkel való foglalkozás (osztályfőnöki) Szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai (biológia, osztályfőnöki) A betegség és a gyógyulást segítő magatartás (biológia, osztályfőnöki) A testi higiénia (biológia, osztályfőnöki, testnevelés) A környezeti ártalmak (olvasás, környezetismeret, természetismeret, technika, életvitel) Testedzés, mozgás, helyes testtartás (testnevelés, osztályfőnöki) Tanórán kívüli tevékenységek Napközis foglalkozások Délutáni szabadidős foglalkozások, a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programokkal Sportprogramok Filmvetítések, vetélkedők, versenyek szervezése Önismereti csoportfoglalkozások Egészségnap évente egy alkalommal Kirándulások, erdei iskolák programba építve Tájékoztató fórumok Szülőcsoportok számára szervezett fórumok, tájékoztatók évente egy alkalommal Külső előadók meghívása az alábbi területekről: - bűnmegelőzési osztály szakembere, - pszichológus - iskolai védőnő, iskolaorvos Szakmai tanácskozásokon való részvétel: a pedagógusok felkészültségének fejlesztésére Egészségügyi szolgálat szűrő és egyéb vizsgálatai - iskolaorvosi szűrő vizsgálatok: magasság, súly, mell-körfogat, vérnyomásmérés, gerinc, tartásvizsgálatok, látás, hallás, színlátás vizsgálata - fogászati ellenőrzés évi két alkalommal, - tüdőszűrés 8. évfolyamon, - kötelező védőoltások - mentális, pszichés zavarok szűrése (ifjúságvédelmi felelős, fejlesztőpedagógus, szakpszichológus) 25
-
tanulási nehézségek szűrése
Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák.
4.4.
A mindennapos testedzés feladatai
Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel: az iskolai a testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés fejlesztése. Egészségügyi és pedagógiai szempontok: -
minden gyermek minden nap részt vesz valamilyen testmozgás programban minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna a testnevelési tananyag egészében a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartása kiemelt figyelmet kap a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek életmód-sportok megtanítása kiemelt figyelmet kap a testmozgás programok játékokat és táncot is tartalmaz.
Órarendbe iktatott formák: -
első-negyedik évfolyamon iskolaotthonos formában szervezzük az oktatást, így minden tanítási napra egy testnevelés órát (délelőtt vagy délután) beépítünk. játékos testmozgás napi 25 percben, a nem iskolaotthonos osztályokban, amikor nincs testnevelés óra. iskolai sportköri foglalkozások évente felmért igény szerint, minimum heti kétszer 45 percben alsó és felső tagozaton felsőbb évfolyamokon heti 3 testnevelésórát órarendbe beépítünk, kettőt pedig sportköri foglalkozás keretében teljesítenek
Egyéb lehetőségek: -
Életmód-sportok, önköltséges lehetőségek biztosítása Játékokat és táncos programok iskolai egészségnapokon Kondicionáló terem használata erőnléti edzésekre
26
Az egészséges életmódra nevelés kiemelten biológia, testnevelés, földünk és környezetünk, osztályfőnöki technika és életvitel valamint idegen nyelvórán folyik. Az esősegély-nyújtási alapismertek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
4.5.
Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, melyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt a mentők, az orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegély képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat - ismerjék fel a vészhelyzeteket - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -
a tanulók rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükségek készségekkel és jártasságokkal az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén a tanulóknak bemutatjuk, illetve gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapismereteit a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében - foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
Az elsősegély-nyújtási tevékenységformák szolgálják: -
alapismeretek
elsajátítását
elsősorban
a
következő
a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Biológia: rovarcsípések, légúti akadály, artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés Kémia: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés Fizika: égési sérülések, forrázás Testnevelés: magasból esés
-
az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
27
-
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára, részvétel a városi egészségnapok rendezvényein.
5. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 5.1. A környezeti nevelés alapelvei és céljai: A fenntartható fejlődés A kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései Alapvető emberi szükségletek Emberi jogok, demokrácia Biológiai és társadalmi sokféleség Kiemelten fontos feladatnak érezzük a diákok szemléletének formálását, környezet és természetszeretetük kialakítása, megszilárdítása. Minden tantárgyban és a minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy a diákok ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. A környezeti nevelés céljai iskolánkban hosszú távon: 5.2.
a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel, a környezet értékei iránti felelős magatartás, megőrzésének igénye, a természeti és épített környezet szeretete és védelme, rendszerszemlélet, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését.
A környezeti nevelés színterei az iskolában
Hagyományos tanórai keretben -
a tanórákon az adott témákhoz hozzárendeljük a kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozásokat: önálló ismeretszerzés és interaktív módszerek alkalmazása, szemléltetés több formában (hagyományos, audiovizuális, informatikai) egyszerű vizsgálati módszerek megtanítása: víz, talaj, levegő – elemzések, következtetések szaktárgyi célok: minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre, hétköznapi problémák megjelenítése a szakórákon (környezetszennyezés) természetvédelmi versenyeke való felkészítés, önálló ismeretszerzésre való képességek kialakítása
Nem hagyományos tanórai keretben
28
A tanév során minden osztály erdei iskolában tölt egy hetet, továbbá intézmény és múzeumlátogatásokat szervez. Az erdei iskola olyan többnapos, a szorgalmi időben megvalósuló, iskolánk székhelyétől különböző helyszíneken megvalósított, környezethez illeszkedő tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen összehangolja. A választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez kapcsolja. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskola tananyagát összeállíthatjuk: -
valamely tantárgy vagy tantárgyak kerettantervi tartalmának megfelelően: pl. a hazai lomberdő életközössége 6. évfolyamos természetismeret tananyaga szerint. valamely tantervi modulnak megfelelően (pl. hon és népismeret) a konkrét tervezés osztályra szabottan, a tanévekhez illeszkedően történik.
Kiemelt nevelési feladat: a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, a közösségi tevékenységhez kötődő szocializáció.
Tanórán kívüli programok 5.3.
környezetvédelmi és természetvédelmi témákhoz kapcsolódó tanulmányi versenyekre való felkészítés: pl. Herman Ottó verseny, Csapody Vera emlékverseny nyári ökológiai jellegű tábor szervezése környezeti neveléssel összefüggő kiadványok összeállítása, ajánlások jeles ünnepek kiemelése: Föld napja – kiállítások, szabadtéri programok, a szülőkkel közösen rendszeresen különböző gyűjtési akciók szervezése: elem, papírgyűjtés. közvetlen környezet megismerése: lehetőségek és tennivalók életkori sajátosságok figyelembe vételével Erőforrások
Iskolán belüli együttműködés Pedagógusok Minden pedagógus feladata, hogy a környezettudatos magatartásával munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A környezeti nevelés közös szemléletének kialakításához a ki kell alakítani, illetve továbbfejleszteni a munkaközösségi szintű együttműködést. Diákok Az iskola minden diákjának feladta, hogy vigyázzon környezetére, ebben a környezet védelme iránt elkötelezett csoportoknak kiemelt szerepet szánunk. Szülők Nélkülözhetetlen az iskola és a szülői ház harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekeikben a környezettudatos magatartást. A környezeti nevelési programok anyagi fedezetét a szülők biztosítják. Iskolán kívüli együttműködés lehetőségei
29
Fenntartó Az iskola igazgatójának feladata, hogy az iskola fenntartójával való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb feltételek megteremtését biztosítsa. A programok összeállításakor célunk, hogy a fenntartó lehetőségeihez mérten financiálisan is támogassa az iskolai környezeti nevelési programokat. Intézmények A környezeti nevelési programot színesebbé teszi a környezeti neveléssel foglalkozó intézmények látogatása: múzeumok, állatkert, nemzeti parkok. A látogatások előkészítése a tanórai nevelés körébe tartozik. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson kell részt vennie.
Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik munkánkat: a közvetlen környezetben működő, környezetvédelemmel összefüggő civil szervezetek felkutatása, a kapcsolatfelvétel az igazgató hatásköre és feladata. Külső erőforrások Fenntartó- a lehetőségekhez mérten kiemelt programok támogatása Saját bevétel – az iskola saját bevételeiből évente meghatározott mértékben környezeti nevelési célokat szolgáló fejlesztésekre fordít. Pályázat – pályázatfigyelő team megalakulása, kiemelt figyelemmel a a környezeti nevelés területén hasznosítható forrásbővítési lehetőségekre.
5.4.
Tanulásszervezési tartalmak és tartalmi keretek (tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon)
A környezeti nevelés sokrétűsége komplex módszerek igénybe vételét feltételezi. Fontos a tantárgyak közötti integráció, a különböző tanulásszervezési módok széles körének igénybe vétele: - Terepgyakorlatok, táborok, kirándulások, akadályversenyek - Városismereti játékok - Kézműves foglalkozások, jeles ünnepek körében - „Akciók”- összehangolt szervezése - Látogatások: botanikus kertek, nemzeti parkok, hulladékhasznosítás - Versenyek, szakkörök témahét, témanap, - Projektek tervezése - Erdei iskolák, táborok
30
Módszerek és taneszközök
5.5.
A hatékonyság növelése érdekében olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani: ennek érdekében módszertani továbbképzéseket is szervezünk. Lehetséges módszerek: -
kooperatív tanulási technikák játékok, modellezés riportmódszer projektmódszer terepgyakorlatok kreatív tevékenységek közösségépítés művészi kifejezés.
Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Cél, az eszközök folyamatos fejlesztése, elhasználódásuk esetén pótlásuk. A környezeti nevelés a ma embere számára ma már nem divatos passzió, hanem az élet diktálta szükségszerűség. Az egészség és a környezeti nevelés szoros kapcsolatban áll egymással.
6. FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös fogyasztóvédelmi irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:
az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.
A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU-s jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a közoktatásról szóló törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.
31
6.1.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: -
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során: -
a tájékozódás képessége a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés.
32
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:
6.2.
-
tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.
-
ökológiai fogyasztóvédelem: az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.
-
környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.
-
fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.
-
preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika Matematika Fizika Földrajz Magyar
áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) eltérő fogyasztási struktúrák és szokások reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái
33
Biológia Kémia
Informatika Történelem Médiaismeret
génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszerboltba elkerül táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, a szteroidok veszélyei élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, allergének elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia EU-s fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. a reklám képi nyelve és hatásai
Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? Zsebpénz). Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. 6.3.
Módszertani elemek
Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői, és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. -
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Riportkészítés az eladókkal.
34
-
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Egyéni és csoportos döntéshozatal. Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Szimulációs játék, esettanulmány. Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). R és S mondatok (kockázat jelölése) kifüggesztése az iskolában. E számokkal jelölt anyagok hatásai az élő szervezetre. Videó: Vásárolj okosan! című film.
7. TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS, AZ ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK 7.1.
Társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek
Napjainkban egyre nagyobb problémát jelentenek a deviáns magatartásformák – beilleszkedési zavarok, alkohol- vagy drogfogyasztás, öngyilkosság, mentális zavarok, bűnözés stb. – melyek figyelmeztetéseket közvetítenek környezetünkben élő embertársaink felé. Az okokat elsősorban a családban kell keresnünk, de nem hanyagolható el a baráti társaságok illetve a tömegkommunikációs eszközök – televízió, videó, számítógép stb.─ szerepe sem. A kábítószerek terjedése súlyos társadalmi gondokat okoz hazánkban is. A bűnözés visszaszorítása, az áldozattá válás elkerülése és a kábítószer fogyasztás megelőzése olyan összetett tevékenység, melynek már az általános iskola oktató-nevelő programjának is része kell, hogy legyen. Cél:
A tanulók pozitív énképének, önértékelésének fejlesztése Az alapvető emberi jogok, a gyermeki jogok gyakorlásának ismerete Az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos tanácsok közvetítése A diákcsíny és a bűncselekmény között lévő határ bemutatása Egészségük megóvása, a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése Az AIDS betegség terjedésnek felvilágosítással történő visszaszorítása Helyes viselkedési attitűdök kialakítása.
Feladat: A diákokban olyan érzelmi normarendszer kialakítása, melynek segítségével különbséget tudnak tenni jó és rossz között, reálisan számolnak tetteik következményeivel. Fontos, hogy megismertessük őket a különböző büntetőjogi szankciókkal, s ezért figyelmet kell fordítanunk a bűncselekmény mentes személyiség kialakítására is. Különböző trükkök, tanácsok segítségével sajátíttathatjuk el velük az áldozattá válás elkerülésének lehetőségeit. Mivel a fiatalok nem ismerik a szenvedélybetegségek egészségkárosító mechanizmusait, s nem számolnak a függőség kialakulásával, illetve annak társadalmi, egyéni és családi következményeivel sem, gondot kell fordítanunk ezek megismertetésére.
35
Tartalom: Önismeret:
külső-belső tulajdonságok siker és kudarc önértékelés, önjellemzés
Jogok és kötelezettségek: alapvető emberi jogok ENSZ egyezmény gyermeki jogok tanulói jogok, kötelezettségek törvényi szabályozás Bűn és biztonság:
pszichikai és fizikai bántalmazások a gyermek sérelmére családban elkövetett bűncselekmények közlekedés biztonsága bűnözés okai, következményei, büntetési módok a gyermek- és fiatalkor büntetőjogi meghatározása szabálysértés, bűncselekmény testi sértés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése verekedés, rongálás, visszaélés lopás, zsarolás, fenyegetés, rablás
Szenvedélybetegségek: szenvedély, függőség, gyógykezelés alkohol, alkoholizmus dohányzás kávé, tea gyógyszerek, gyógykezelések, utókezelés kábítószerek fajtái túladagolás veszélye, halál HIV vírus, AIDS, megfertőzés, védekezés Követelmény:
Legyenek tisztában a pozitív énkép fogalmával Tudjanak különbséget tenni jó és rossz, siker és kudarc között Ismerjék az alapvető emberi és a gyermeki jogokat Ismerjék a rájuk vonatkozó tanulói jogokat és kötelezettségeket Reális képük legyen tetteik indítékával és annak várható következményeivel Tudják hol a határ a diákcsíny és a bűncselekmény között Legyenek tisztában az elkövetett bűncselekmény súlyával és az arra vonatkozó törvényi szankciókkal Szerezzenek ismereteket a szenvedélybetegségek körébe tartozó szerek – alkohol, cigaretta, feketekávé, tea, csokoládé, kábítószer – káros hatásairól, fogyasztásukkal járó súlyos következményeiről Szerezzenek ismerteket a gyógyíthatatlan, halálos betegség terjedéséről, kialakulásáról, okairól és a megelőzésről
36
Áldozattá válással összefüggő ismeretek
7.2.
Iskolai nevelésünk-oktatásunk célja e területen: o o o o o o o o o o o o o
prevenció, a gyermek értelmi képességének megfelelően az áldozattá válás kritériumainak felismertetése az énkép kialakítása, fejlesztése biztonságérzet megteremtése felvilágosult, magabiztos nevelés biztosítása ön és társaikkal szembeni felelősségre nevelés a helyes viselkedésmód kialakítása a jó példamutatás alapján a mintakövetés képességének kialakítása negatív hatások elől való kitérés képességének fejlesztése a már meglévő probléma kezelése, módjainak bemutatása, gyakoroltatása az utógondozás fontosságának felismertetése az áldozattá válás eshetőségeinek, területeinek megismertetése az agresszió: családon belüli és kívüli területeinek megismertetése
Az áldozattá válás megelőzésének iskolai feladata: o osztályfőnöki és biológia órákon, de a nevelés minden fázisában felvilágosító munka végzése o szituációs feladatok során a megelőzés technikájának megtanulása o önismereti játékokban az énkép kialakítása o a nevelői munka során szűrés végzése folyamatosan o a szűrés nyomán korrekció, gondozás végzése o a jó példa bemutatása, utánzásra ösztönzése o a pedagógus-diák kapcsolat bensőségének, a bizalomnak a kialakítása, megtartása o rendőrségi előadás szervezése, a felvilágosítás, elkerülés, tapasztalatinak átadása o szorongásoldás o szituációk dramatizálása o az áldozattá válás eshetőségeinek felismerése o figyelemfelkeltés; egyes magatartási formák megismerése o pszichológiai zavarok oldása Az áldozattá válás megelőzésének iskolai tartalma: o o o o o o o o
osztályfőnöki órákon felvilágosító munka végzése biológia órákon a biológiai szempontok elsődlegességének, hatásainak, összefüggéseinek feltárása szituációs játékok, feladatok során elkerülési, megoldási technikák elsajátítása a családon belüli erőszak sokféle eseteinek megismertetése a tanulóval egyéni bánásmód megfelelő alkalmazása beszélgetés az adott témákról negatív hatásokra utaló ismeretek, és a hatások kikerülésének technikai megoldásai
Az áldozattá válással összefüggő ismeretanyag követelményei El kell érnünk, hogy a tanuló: 37
o tudja, kihez fordulhat problémáival o legyen képes segítséget kérni o a szituációs játékokban, illetve feladatokban ismerje fel a veszély forrását és kezelni tudja azt, korának megfelelően o reális önkép kialakítására legyen képes o az önismereti foglalkozásokon ismerje fel negatív tulajdonságait, sérthetőségének oldalait, és próbálja ezeket megfelelően fejleszteni, kiküszöbölni azokat o tudja szorongásait korának megfelelően kezelni o merjen segítséget kérni o legyen képes a magabiztos magatartás elsajátítására 7.3.
Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek
Az iskolák nem reménykedhetnek abban, hogy csökken a konfliktusok száma. Az oda járó emberek sokfélesége ezt teljesen lehetetlenné teszi. Cél: A pedagógus a munkája során keletkező konfliktusok kezelésének a leghatékonyabb módját ismerje meg. Tanulják meg a tanulók a konfliktuselemzés módszerét, képesek legyenek kiválasztani a személyiségükkel harmonizáló eredményes konfliktusmegoldó stratégiát. Olyan társadalmi magatartás kialakítása az iskolában, mely kerüli az erőszak létrejöttét. Olyan szociális klíma kialakítása, amelyben mindenki olyannak fogadja el a másikat, amilyen, és mindenki jól érzi magát. Tanítványaink legyenek félelemmentes, független, önálló, fegyelmezett diákok. A diákok felelősségérzetének és érettségének fejlesztése. Tanulóink legyenek fogékonyak az alapvető etikai, erkölcsi normák iránt. A nevelési értékek váljanak fejlődő személyiségük aktív részévé. Önismeret, önkontroll, felelősségérzet kialakítása. Legyen képes más ember igényeit figyelembe venni.
Feladat: Minden nevelő, aki az osztályban tanít, azon kell, hogy munkálkodjon, hogy pozitív szociális magatartás alakuljon ki az osztályon belül. A tanulók ne a büntetéstől való félelem miatt viselkedjenek helyesen Olyan konfliktus megoldási módszerek szükségesek, hogy senkinek ne kelljen „védekezően” reagálnia. Ahhoz, hogy az egész oktatást megjavító, kreatív módszerek alakuljanak ki, új filozófiára van szükségünk Kerülni kell a vádoló, megszégyenítő közléseket Felelősségteljes, tapintatos viselkedésre van szükségünk A kora gyerekkori induló alapok felmérése. A személyiség magva a gyermekkorban dől el. Az anya-gyerek kapcsolat, döntő párkapcsolat A tanárok, diákok, szülők, igazgató, titkárnő stb. képesek legyenek konstruktívan úgy megoldani az elkerülhetetlen konfliktusokat, hogy mindenkinek
38
teljesüljenek az igényei és ezáltal az emberben rejlő lehetőségek teljes mértékben kibontakozhassanak Az iskolának és az osztályoknak olyan eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek során a diákok és a tanárok részt vesznek az általuk betartandó szabályok és irányelvek meghozatalában A konfliktus szereplői egyesült erővel kutatják a mindkettőjük számára elfogadható megoldást, olyat, amely egyikük vereségét sem jelenti. Ez a módszer egy eljárás, melyben a konfliktust az elejétől a végéig feldolgozzák a felek, végül eldöntik, melyik megoldás a helyes. Mindkettőjüknek van hatalma, de az láthatatlan és lényegtelen A tanulók érezzék, hogy igényeiket megértik Aktív hallgatás módszerének alkalmazása a tanár részéről
Tartalom: Gyakran kerülnek a tanárok olyan helyzetbe, amikor sem az én – közléseik, sem az osztálytermi környezet megváltoztatására tett kísérletek nem jártak sikerrel. Ilyenkor kialakult konfliktussal találja magát szembe. Ha a konfrontáció sikertelen, az rendszerint azért van, mert: a diákok elfogadhatatlan Az emberi kapcsolatokban elkerülhetetlenek a konfliktusok és ez alól a tanár-diák sem kivétel. A viselkedését okozó tényezők olyan erősek, hogy a gyerekek nem tudnak, vagy nem akarnak megváltozni; vagy a tanárral fennálló kapcsolat olyan üres, hogy a diákokat egyáltalán nem érdekli, hogy a tanár igényeinek megfeleljenek. A konfliktusok nem kizárólag a tanár vagy a diákok tulajdonát képezik, a probléma mindkettőjüké. A tanárok győzelemnek vagy vereségnek tekintik a konfliktus megoldását. Ez a győzelem-vereség szemlélet okozza az iskolai fegyelmezési problémákat. A szaknyelv sokszor tévesen, a „tekintélyelvű” és „engedékeny” kifejezést használja. Mindkettő alapvetően hatalmi módszer a konfliktusok megoldására. A hatalom tönkreteszi, lerombolja az emberi kapcsolatokat. „A hatalom - pusztító, ragályos betegségként - megfertőz mindent, amihez csak ér.” (Shelly) A tekintély és a hatalom, a diákok részéről: lázadást ellenállást, dacot, megtorlást, hazudozást, árulkodást, csalást, klikkesedést, megadást, hízelgést, visszahúzódást, regressziót vált ki. A pedagógus kapcsolatformáló hatásának kritériuma, hogy fordulnak-e, odamennek-e hozzá tanítványai tanítás után, tanításon kívüli kérdésekkel. A megfigyelés, megértés lényege: egymás szándékainak kifürkészése. Az emberekhez különböző mértékben férhetünk hozzá. Néhányan könnyen feltárják önmagukat, mások titkolódznak. A kiscsoportokban kialakuló közvetlen együttlét, sajátos és sokoldalú nevelési alaphelyzetet kínál. Az átlagos tanár – diák kapcsolatnál elevenebb, aktívabb, szorosabb kapcsolatformákra és kétoldalú kommunikációra van szükség. Többet kell együtt lenni a gyerekekkel, többet kell tudni róluk, közelebb kell kerülni hozzájuk. Nem árt néha új helyzetben találkozni a tanítványokkal: mások óráin, tanítás után, iskolán kívül. Fontos lehet az osztályfőnöki órán nevelő célzatú frontális osztályfoglalkozás. Fontos lehet: a csoportfoglalkozás pl.: óraközi szünetben. Fontos az egyéni foglalkozás, mely elengedhetetlen feltétele az eredményes nevelésnek. A sértettség, a kudarc, a sikertelenség félelmet vagy dühöt kelt, mely feloldást igényel. Az egészséges személyiségfejlődésbe beletartozik a közösségi ember. Hiába tűzünk ki közösségi célokat, normákat, ha nem igyekszünk megismerni a szocializálódás folyamatát.
39
Szükség van a látszólag passzív, kivárásra alapozott reakciómódra. A jó pedagógustól a tanulók tanácsot, döntést, segítséget kérnek problémájuk megoldására. A kész döntés vagy a határozott irányítás azonban nem teszi lehetővé, hogy a tanulók tanuljanak meg dönteni, mérlegelni, problémáikat felfedezni és megoldani, az emberi kapcsolatok szövevényében magukat jobban kiismerni. Három helyzet okoz biztosan konfliktusokat a tanárok és a diákok között: Amikor nincsenek világosan megfogalmazott szabályok és irányelvek. Amikor a szabályok és irányelvek nincsenek hivatalosan közzétéve, ezért nehéz megérteni vagy értelmezni. Amikor a szabályokat és irányelveket felnőtt tekintélyek erőltetik rá a diákokra, anélkül, hogy megalkotásukban maguk a diákok is részt vehettek volna, különösen ha ezek a szabályok igazságtalanok és értelmetlenek. A problémamegoldás többlépéses folyamat: 1. A probléma meghatározása (pontosan, világosan) 2. Lehetséges megoldások keresése (Ne értékeljük a javasolt megoldásokat, mert nem mondják el az ötleteiket) 3. A megoldások értékelése 4. A legjobb megoldás kiválasztása (Döntéshozatal, ne szavaztassunk!) 5. A döntés végrehajtási módjának meghatározása (Ki, mit fog csinálni és mikorra) 6. A megoldás sikerességének értékelése (Jó volt-e a döntés? Megszűnt-e a probléma?). A kudarc megengedhető, a döntések voltak hibásak, nem a diákok 7. Húzzuk ki azokat, melyek bárkinek, bármilyen okból nem felelnek meg! Fejtsük ki saját véleményünket! 8. Ne fogadjunk el egy megoldást, míg mindenki bele nem egyezett! Ne engedjük, hogy bárki is behódoljon a csoport nyomásának, megadja vagy alárendelje magát! A módszer alkalmazásának előnyei:
Nincs neheztelés Erősödik a döntés végrehajtásával kapcsolatos motiváció A tanár és a diák együttes tudása, tapasztalata érvényesül Mindkettőjük számára elfogadható döntést hoznak Nincs szükség hatalomra vagy tekintélye A gyerekek szeretik a tanáraikat és a tanárok szeretik a gyerekeket Kiderül a valódi probléma A diákok felelősségteljesebbek, érettebbek lesznek
A diákok közötti konfliktus megoldása: A tanár a segítő szerepet tölti be, közvetít, a felek közötti kommunikációt tartja fenn. Követelmény: Felnőttkorban merjen csoportban megszólalni! Ne legyen különc, társaságkerülő! Ne legyen sértődékeny és agresszív! Viselje el a kritikát! Ne akarjon állandóan előtérbe kerülni! Ne várja folyton az elismerést! 40
Ne viselkedjen ellenségesen! Vállalja a felelősséget tetteiért! Legyen jóhiszemű, ne feltételezze társairól a rosszat! Ne kényszerből viselkedjen bizonyos módon! Legyen kezdeményezője a helyes viselkedés!
8. A KÖZÖSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A személyiség csak közösségben, a közösség által válik emberközpontúvá, alkalmazkodóképessége a társadalmi normák kényszerítő erejének hatására fejlődik, igazodik a szűkebb vagy tágabb közösségek rendszeréhez. Intézményi feladatrendszer A természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását segítsék elő a hon- és népismerettel kapcsolatos projektek (erdei iskola). A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, nemzeti, etnikai kisebbségek, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak Az iskola az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat neveljen. A tanulók ismerjék meg a mai kor egészségképét, az egészség megőrzését segítő magatartásformákat, az egészségügy szerkezeti felépítését és működését, valamint az azt kiegészítő társadalmi szervezeteket. A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszában - alsó tagozat: -
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása a helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása a kortárs kapcsolatok erősítése elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása.
Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszában - felső tagozat: -
az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítása
41
-
az erkölcsi meggyőződés és erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetése a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítése az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása.
A középfokú nevelés-oktatás szakaszában: -
régi – új közösségek kialakítása közös célok megfogalmazása az iskola szellemiségének megfelelő közös értékrend továbbörökítése a diákoknak legyen közösségélménye: a közösség „saját történelme”, azaz a „mi élmény”. A közös történettudat, a belső válságmegoldó képesség a közösségek mély, tartós közös élményének kialakítása: érzelmi, erkölcsi, kulturális, hazaélmény stb.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása a személyes és szociális kulcskompetenciákra építve történhet. Személyes és szociális kulcskompetenciák az egyénnek az a képessége, hogy -
tudja azonosítani, értékelni és megvédeni forrásait, jogainak korlátait és szükségleteit, projekteket alkosson és vezessen, ehhez stratégiákat fejlesszen ki, rendszerszerűen helyzeteket, relációkat és erőviszonyokat tudjon elemezni, együttműködjön, demokratikus szervezeteket, cselekvési rendszereket építsen ki, ilyenekben működjön, konfliktusokat menedzseljen és oldjon meg, szabályoknak megfelelően játsszon, használja és értelmezze e szabályokat, a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett kialkudott rendet alkosson.
A közösségi élet legfőbb mozgatórugójának a közös tevékenységet tartjuk, hiszen ezek a tevékenységek a csoportközösségek számára együttes élményt adnak, az együvé tartozás élményét erősítik. Általuk születnek meg a közösségek szokásai és hagyományai, melyek újabb eszközt jelentenek a közösségek erősítéséhez. A közösségfejlesztés feladatait a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokon és a tanórán kívüli foglalkozások keretében, a személyiségfejlesztés feladataihoz kapcsolódva látjuk el. A közösségfejlesztés kiemelt területei az osztályfőnöki munka, az osztályszintű és iskolai rendezvények szervezése és lebonyolítása, valamint az iskolai diákönkormányzat(ok) munkájának segítése, támogatása. 8.1.
HAGYOMÁNYAINK
Az iskola arculatát, tevékenységi rendszerét a hagyományok építik, alakítják. A tanulók közösségi tevékenységét az iskolához való viszonyát a hagyományok erősítik. A hagyományok kialakulásához nemcsak hosszú évekre van szükség, hanem hagyományteremtő közösségekre, lelkes diákokra is.
42
Az általános iskola hagyományteremtő/hagyományőrző tevékenysége: - Októberben az Állatok Világnapján kisállat bemutatót, tréfás vetélkedőt tartunk, rajzversenyt és fotóversenyt hirdetünk. - Novemberben mutatkoznak be elsőseink, illetve új általános iskolai tanulóink a „Tücsökavató” ünnepségen, ahol a felsőbb osztályosok teljes jogú "sziszisekké" avatják őket. - December utolsó tanítási nap – kézműves foglalkozások (ajándékok készítése). - A decemberi karácsonyi műsorok csendes, meghitt hangulatot varázsolnak az iskolába. - „Iskolába hívogató” – programsorozat a leendő első osztályosoknak és szüleiknek. - A februári iskolai farsangi bállal igyekszünk kulturált, tartalmas szórakozást nyújtani. - A májusi ballagáson az elsősök búcsúztatják a tizenkettedikes diákokat (ajándékkal kedveskednek, amit ők készítenek, majd kikísérik őket az iskola aulájából) - Június hónapban az erdei iskola megbontja az ismeretszerzés hagyományos tanórai kereteit, s erősíti a közösséget. A középiskola hagyományőrző tevékenysége: - Augusztus hónap végén a kilencedikes diákok a „Gólya-táborban” nemcsak az iskola történetével, hagyományaival, hanem a város nevezetességeivel is megismerkednek. - Elsőseink fogadása – a tizenkettedikesek bevezetik az iskola aulájába és apró, saját készítésű ajándékokkal kedveskednek a leendő első osztályosoknak. - Szeptember végén egy napos csapatépítő program. - Nyílt Napok rendezvénysorozata – bemutatkozik az iskola a végzős, nyolcadikos diákoknak és szüleiknek. Célunk, hogy minél többen, minél szélesebb körben ismerjék meg intézményünket, nevelő – oktató munkánkat. - Október 6-án az aradi vértanúk tiszteletére 6 km-es emlékfutás. - November hónapban mutatkoznak be kilencedikeseink a „Gólya-bálon” a felsőbb osztályosok tréfás keretek között ekkor „avatják” őket teljes jogú „sziszisekké”. - A végzős tanulók szalagavatóját december elején rendezzük. - December utolsó tanítási napján „KARÁCSONYI FORGATAG” - Áprilisban az Alapítványi Bál megszervezésével elsődleges célunk az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítése, valamint az iskola ismertségének szélesítése. - A májusi ballagást igyekszünk ünnepélyessé, meghitté, emlékezetessé tenni a végzősök és szüleik számára. - A diákélet szervezését a diákönkormányzat látja el. Tagjai egyre hatásosabban adnak hangot az ifjúság elképzeléseinek, egyre aktívabban, komolyabban tevékenykednek. Utolsó héten hagyományosan egy nap a diákoké. Iskolai hagyományaink közé tartoznak azok a közös programok, amely a tantestület közösségi érzéseit erősítik:
43
-
évenkénti tantestületi kirándulás,
-
a tantestületi karácsony-ünnepség,
-
a pedagógusnap megünneplése.
Minden évben iskolai ünnepségek keretében emlékezünk meg nemzeti ünnepeinkről, valamint február 25-én a kommunista diktatúrák, április 16-án a Holokauszt áldozatairól. Az iskolai megemlékezéseken túl a városi ünnepség műsorát alkalmanként iskolánk diákjai adják. A tanítási időn kívül szervezett programok (tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához, foglalkoznak környezetvédelemmel, hazánk és lakóhelyünk, iskolánk környezetének megismerésével, a tanulók látókörének szélesítésével, kulturális és esztétikai nevelésével. Diákkörök, múzeum- és színházlátogatások, kirándulások, tanulmányi versenyek nem csak a fiatalok intellektuális fejlődéséhez járulnak hozzá, hanem elősegítik társadalmi beilleszkedésüket, azonosságtudatuk kialakítását Eredményekben, feladatokban de gondokban is bővelkedő éveket tudhatunk magunk mögött, s az elkövetkező időszak is jelentős feladatokat ró majd iskolánkra. Az ismeretátadás és embernevelés örök programja mellett meg kell felelni a változó körülményekből fakadó új követelményeknek. Kiemelt feladatunk az általános iskola és középiskola egységessé tételével létrejövő új intézményi struktúra tartalommal való kitöltése, az iskolaszerkezetből adódó integratív, lehetőségek beteljesítése. 8.2.
Diákönkormányzat
A demokratikus iskolai élet mozgatója a jól működő diákönkormányzat. Intézményünkben egy diákönkormányzat működik. Az általános iskolai tagozat három, felsőbb osztályos tanulót delegál, akik képviselik a tagozati érdekeket. A munkát patronáló tanárok segítik. A diákönkormányzat a saját maga által készített, a nevelőtestülettel egyeztetett szervezeti szabályzat alapján működik. A diákönkormányzat fontos feladata: -
8.3.
készítse fel a tanulókat a közéletben való részvételre, az állampolgári jogok gyakorlására a diákvezetők képviseljék az osztályközösségek, illetve tagozatok érdekeit a diákgyűléseken.
Iskolai tanulmányi kirándulások programja
A tanórákon kívüli iskolai nevelés egyik kiemelt színtere a tanulmányi kirándulás. Megszervezésére minden általános iskolai osztálynak a tanév utolsó, illetve utolsó előtti hetében, minden középiskolai osztálynak egy időben, szeptember első, vagy második hétvégéjén kerül sor a hivatalos tanévkezdés időpontjától függően. A részvétel önkéntes, de nevelési szempontból az a kívánatos, hogy minden tanuló részese legyen a tanulmányi
44
kirándulásnak. A költségeket a szülők viselik, de az iskolát támogató alapítvány anyagi lehetőségéhez mérten a rászorulókat támogatja. Sok esetben a pillanatnyi lehetőségek, kapcsolatok (például olcsó szálláshelyek) határozzák meg az osztálykirándulások helyét, tartalmát. Célszerű ezért rögzítenünk az előzetes, több évfolyamra kidolgozott elveket az iskola pedagógiai programjában. A tudatos tervezés kiemelten fontos, hiszen ezekre a kirándulásokra igaz, hogy: - minden tanulót érint több éven át, - „életre szóló” +/– élményeket szerezve kihatással lehet a szülőföld szeretetére, illetve a későbbi kirándulásokhoz és utazásokhoz való hozzáálláshoz - ilyen jó lehetőség, arra, hogy tematikusan bejárja az országot általában már felnőttkorban nem áll rendelkezésre, - a tanár-az iskola saját hitvallását sokkal hatékonyabban ki tudja fejteni ilyen alkalmakkor, mint iskolai tanórák során. Mi a tanulmányi kirándulás? – Olyan élményt adó és szemléltető tanításon kívüli foglalkozás, amelyek alkalmával a diákok a tananyaghoz szorosan vagy kevésbé szorosan kapcsolódó helyeket megismerik. Megfogalmazott céljaink: alkalmazkodjon a történelem, irodalom, biológia, földrajz tananyaghoz, így a tananyag új ismeretekkel legyen bővíthető, összehasonlítható az iskola hitvallásának megfelelő legyen (kiválasztott helyszínek, a kiránduláshoz kapcsolódó programok) fejlődjön az osztályközösség, a közösség iránt érzett felelősség ne legyen egysíkú a tanulmányi kirándulás, változatos legyen az „alap-program”: épített környezet szépségei (múzeumok és látnivalók), természeti környezet értékei (táj, élővilág), hitéleti „programok”, kulturális programok és az un. „kiegészítő programok” (esti séta, közös főzés, játék) aránya megfelelő legyen. A pedagógiai programban ez, mint cél fogalmazódik meg, a részletes kidolgozása természetesen a konkrét osztálynál jelenik meg. ne legyen sok üresjárattal bíró „lötyögés” a tanulmányi kirándulás, de a másik végletbe sem szabad esni, amikor a túlzsúfolt program már feldolgozhatatlan és teljesítmény-centrikus érvényesüljön a fokozatosság elve: lakóhely, lakóhely környéke, megye, országrészek, utolsó évben esetleg határon túli, a magyar történelemhez tartozó területek egynapostól a többnapos felé (Az új évfolyamok számára 1-1 napos kirándulásokat szervezünk, a már több éve iskolánkba járó osztályainknak több naposat). További célként meg szeretnénk fogalmazni, hogy a hagyományos tanulmányi kirándulások mellett az évek során az osztályfőnökök vigyék el tanulóikat lehetőség szerint egy-egy témának szentelt útra.
45
9. 9.1.
A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI
A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai
A gyakornokok kivételével a pedagógusok munkaidejét a Nkt. 62.§-a 5-7. pontjának megfelelően kell szabályozni. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének (40 óra) nyolcvan százalékát – 32 óra – (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában – 22-26 óra – (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében – 27-32 óra – a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A kötött munkakörben végzett munka nem képezi egyezkedés tárgyát a munkáltató és dolgozó között, ez különösen igaz a helyettesítések, felügyeletek, kíséretek, ügyeletek ellátásánál. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Munkaidőn kívüli (heti pihenőnap, általános érvényű ünnepnap) végzett munkáért a rendeletben meghatározott térítést kell biztosítani. A pedagógusok kötelességeit és jogait az Nkt. 62, 63. §-a tartalmazza. 9.1.1. A pedagógusoknak munkakörükben ellátandó feladatai (munkaköri leírásuk alapja): A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben (22-26 óra) a pedagógusok tanórai és tanórákon kívüli egyéb foglalkozásokat – pl.: szakkör, diákkör, önképzőkör, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő fakultációs órák, énekkar, tömegsport órák, korrepetálás, tehetséggondozás (a tanulók felkészítése tanulmányi-, kulturális- és sportversenyekre) – tartanak. A kötött munkaidő fennmaradó részében (27-32 óra) a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést, eseti tanulószobai felügyelet, állandó helyettesként az iskolában való tartózkodás, ebédeltetési- és folyosófelügyelet, felügyelet az osztályozó- javító- és pótvizsgákon; tanulói kíséretet biztosít iskolán kívüli orvosi vizsgálatra vagy rendezvényre. A tanórán kívüli beosztásokat, feladatokat az iskola igazgatósága lehetőség szerint három nappal az esedékesség előtt a nevelők tudomására hozza. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Az intézményben a pedagógus munkakörbe tartozóknak a nevelés-oktatást előkészítő, illetve azzal összefüggő további feladatokat kell ellátnia: Éves tanórai munkáját tanmenetben tervezi meg, mely minimálisan tartalmazza a hónapra, hétre beosztott haladási ütemet, a kötelező iskolai dolgozatok írásának hozzávetőleges időpontját. A tananyagban való jelentős elmaradását jelenti az igazgatóságnak, és konzultál a pótlás módjáról, ha az éves tananyag elvégzését veszélyezteti. Felkészül a tanításra, foglalkozási terveket, segédanyagokat, szemléltető és kísérleti eszközöket készít elő. 46
Az iskolai adminisztrációt pontosan elvégzi. Vezeti a haladási-, osztályozó-, naplót / elektronikus-naplót; illetve a tanulószobai, diákköri, sportköri, stb. naplókat, szakleltárokat. A tanuló félévi és év végi osztályzatait a megadott határidőig lezárja, azt a naplóban / az elektronikus naplóban rögzíti. Anyakönyvet, egyéb hivatalos dokumentumot illetéktelen (tanuló, szülő) kezébe a tanár nem adhat. Ezzel összefüggésben gondoskodik arról, hogy az elektronikus napló használatához kialakított személyes belépési kódja illetéktelen személy tudomására ne jusson. Értékeli a tanulók munkáját. A dolgozatokat és feladatlapokat három héten belül kijavítja, ismerteti a tanulókkal az elbírálás szempontjait, valamint az érdemjegyeket. A tanulókkal minden egyes esetben közli szóbeli vagy írásos és egyéb teljesítményeikkel kapcsolatos érdemjegyüket. Javító- osztályozó- és pótvizsgákon vesz részt vizsgáztatóként, illetve bizottsági tagként. Részt vesz a tanári értekezleteken (osztályozó-, tanévnyitó és záró-, nevelési-, és munkaértekezletek). Részt vesz a negyedévenkénti fogadó órákon, továbbá a félévenkénti fogadóórákon, Tájékoztatja a szülőket a tanulók munkájáról, feladatairól, az iskolai programokról, rendezvényekről. Információkat továbbít az érintettekhez. Amennyiben a tanuló a tanévzárást megelőző 30. nap előtt elégtelen osztályzatra áll, a szaktanár írásos értesítést küld a szülőnek. Kulturális- és sportfoglalkozásokat szervez iskolán belül, és ezeken részt vesz szaktárgyi és sportversenyek, előadások, stb.). Iskolán kívüli programokat szervez, és ezeken részt vesz (múzeum-, tárlat-, hangverseny és színházlátogatás, sport-, tanulmányi-, kulturális versenyek). Részt vesz az iskolai és iskolán kívüli továbbképzéseken. Részt vesz a munkaközösségek munkájában. Tanulmányi kirándulásokat szervez, és azokon részt vesz. Részt vesz az iskolai ünnepségeken, illetve ezek előkészítő- és szervezőmunkáiban, és ott a tanulókkal kapcsolatos teendőket ellátja. A tanítás nélküli munkanapon program, illetve beosztás szerint végzi a munkáját; Részt vesz a szertárrendezésben, leltározásban. Sportnapok szervezésében és irányításában vesz részt. Beíratási munkát beosztás szerint végez. Kezeli, megőrzi, rendben- és nyilvántartja a munkájához biztosított informatikai és technikai eszközöket, az átvett anyagokat, felszerelési tárgyakat, naprakész elszámolási állapotban. Az iskola könyvtárából, és tanári könyvtárából használatra megkapott / átvett, munkájához szükséges könyveket, tankönyveket, tanári segédkönyveket, a tanév végén június 30-ig visszaadja. Az iskolavezetés által hivatalosan megnevezett felsőoktatási intézmény hallgatójával annak tanítási gyakorlata alatt, a tanítási órákon, és azon kívül is foglalkozik. Részt vesz az iskola pedagógiai programjának, házirendjének, helyi tantervének elkészítésében. A pedagógus munkahelyére legkésőbb 10 perccel munkakezdés előtt érkezik meg (tanórák, felügyeletek, ünnepségek, kirándulások, stb.). Akadályoztatását legkésőbb 15 perccel munkakezdés előtt, de a nap folyamán mindenképpen jelzi (személyesen vagy telefon útján, vagy egyéb más módon). Távollétének várható időtartamát az igazgatóság tudomására hozza, elősegíti a helyettesítés megszervezését, a szakszerűen helyettesítő kollégát ellátja útbaigazítással, tankönyvvel, kijelöli az elvégzendő anyagot, stb. Tartós nyári vagy szorgalmi időn kívüli távollétének helyét, időtartamát, ideiglenes lakcímét távozása előtt az igazgatóságnak jelenti. Rendkívüli szabadságot, eltávozást, óracserét a tanár legalább egy nappal az esedékesség előtt kérhet (rendkívüli esetek kivételével).
47
A munkahelyen az általános magatartási szabályoknak megfelelően, munkára kész állapotban jelenik meg, a kötelező iskolai ünnepségeken ünneplő ruhában. A tanár munkakörével összeférhetetlen ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el, és nem vehet igénybe, kivéve a mindennapos életben szokásos apró figyelmességeket. Megbízás alapján ellátandó feladatok: Vezetői megbízások: igazgatóhelyettesi, munkaközösség-vezetői, osztályfőnöki megbízás. Megbízásos kíséretek: ifjúsági programokra, kulturális versenyekre, tanulmányi versenyekre, stb. Az iskola képviselete ünnepségeken, társadalmi rendezvényeken, tanácskozásokon, stb. (A tanulók bármilyen célú munkaköri kötelességként való kísérése kiküldetés, az útiköltség, és napidíj, továbbá szállásdíj, kiküldetési rendelvényen számolhatók el, csatolva a számlákat és egyéb bizonylatokat.) Egyéb megbízások: órarend készítése, beszámolók – felmérések készítése, diákönkormányzat segítése, tankönyvrendelés elkészítése, munkakörbe nem tartozó adminisztratív feladatok, érettségi jegyzői feladatok. 9.2.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az osztályfőnöki megbízásokkal kapcsolatos pedagógiai és egyéb feladatok, elvek (a pedagógus munkaköri leírást kiegészítő munkaköri leírásuk alapja): Az osztályfőnökök tevékenységüket az osztályukkal együttesen kialakított program, tantestületi és munkaközösségi határozatok, valamint igazgatói utasítások alapján látják el. A tanár osztályfőnöki megbízatásában kapcsolatot tart az osztályban tanító nevelőkkel, az iskola igazgatóságával, a diákönkormányzattal, osztálya szülői választmányával és a szülőkkel, a munkatervben meghatározott időpontokban fogadóórát, szülői értekezletet tart. Szükség esetén családlátogatást bonyolít le. Vezeti az osztálynaplót / elektronikus naplót, elkészíti az abban előírt statisztikákat, a tanulói adatváltozásokat átvezeti az osztálynaplóba / elektronikus naplóba. Írásos dokumentumok alapján vezeti a hiányzások adminisztrálását a házirendben megfogalmazott elveknek megfelelően. Beíratja a szülők számára szükséges információkat az ellenőrző könyvbe, azok tudomásulvételét ellenőrzi. Kiállítja és elkészíti az osztály anyakönyvét/törzslapját, a tanulók bizonyítványait. Szervezi és lebonyolítja osztálya tanulmányi kirándulásait. Segíti a középfokú iskolákba, az érettségi vizsgákra és a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezést. Tanulóit értesíti minden kötelező iskolai programról, részt vesz minden osztályrendezvényen, ünnepségen, vagy gondoskodik maga helyett felelős felügyelőtanárról. Lehetőség szerint figyelemmel kíséri tanulói iskolán kívüli tevékenységét is. Nevelőmunkájában gondot fordít a tanulók teljes személyiségfejlődésére, kulturális és önképzési igényeik felkeltésére, fejlesztésére. Ennek érdekében tanórán kívüli színház-, múzeum-, stb. látogatásokat szervez. Értékeli és minősíti osztálya tanulóinak magatartását és szorgalmát. Az osztályozó konferencia előtt az osztály tanulóival, az osztályban tanító nevelőkkel egyezteti véleményét.
48
Az osztályfőnökök beszámolási kötelezettséggel tartoznak az igazgatóságnak és nevelőtestületnek az osztály tanulmányi és nevelési problémáiról, szülői értekezletekről, tanulmányi kirándulások lefolyásáról, a hatáskörüket meghaladó fegyelmi ügyekről, balesetekről. Az osztályfőnök joga - a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával - a szociális ügyekkel kapcsolatos javaslattétel. Saját hatáskörben végrehajtja a jutalmazásokat és büntetéseket, illetve ezek magasabb szintjére előterjesztést tesz az igazgatóságnak. Az osztályfőnökök tevékenységét az osztályfőnöki munkaközösség koordinálja. Új osztályfőnök megbízására vagy annak visszavonására az osztályfőnöki munkaközösség-vezető tesz javaslatot az igazgatónak.
10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 10.1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulók magatartása, tanulmányi eredményessége a családban és a társadalomban fellelhető feszültségek hatását erősen magán viseli. Nevelő-oktató munkánk szerves része a gyermek- és ifjúságvédelem. A gyermek nevelése, iskolai felügyelete, személyiségformáló hatása, a tudásszint növelése, az erkölcsi normák megismertetése, gyakoroltatása közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányba fejlődjön. Napjainkban növekszik a tanulási nehézséggel és magatartászavarokkal küzdő gyermekek, fiatalok száma. Egyre több szülőnek kell szembesülnie azzal, hogy gyermeke valamelyik tárgyból vagy tárgyakból nem tud lépést tartani a társaival, nem tud megülni az iskolapadban, nehezen illeszkedik be és nem, vagy csak részben tud megfelelni az iskolában a vele szemben támasztott követelményeknek. A magatartás, a viselkedés és a tanulás nehézségei, súlyosabb esetben zavarai biológiai és/vagy környezeti (családi, iskolai) ártalmak hatására alakulnak ki. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó, illetve a nevelési tanácsadó javaslatára vagy a szülő megkeresésére a szakértői bizottság dönt. Ennek gyanúja esetén az osztályfőnök a szakemberekkel (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus) tájékoztatja az érintett tanulót és a szüleit az igénybe vehető lehetőségekről. A melyek a következők: -
-
az iskola bármelyik évfolyamán a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót az adott tantárgy vagy tantárgyrészekből az igazgató a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján mentesítheti az értékelés és a minősítés alól, egyéni foglalkozásokat szervez részére; továbbhaladását egyéni fejlesztési terv alapján, szükség esetén a számára speciális lehetőségeket biztosító iskolába történő átirányítással segítjük, érettségi vizsgán az érintett tantárgy(ak) helyett – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat,
49
-
a vizsgákon hosszabb felkészülési időt biztosítunk, írásbeli beszámolón lehetővé tesszük a tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (pl. írógép, számítógép stb.) alkalmazását, - szükség esetén az írásbeli beszámoló, szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Meggyőződésünk, hogy a problémák leküzdésének leghatékonyabb eszköze a családdal történő szoros kapcsolatteremtés, a folyamatos kapcsolattartás, az egyéni elbeszélgetések, családlátogatások, nyílt tanítási napok. A problémák megoldásához több személy, intézmény összehangolt együttműködésére van szükség (osztályfőnök, szaktanárok, fejlesztők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pedagógiai szakszolgálatok, családsegítők, ifjúságvédő szervezetek). A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók szakellátását iskolánkban az alábbi pedagógiai tevékenységek támogatják:
Feladat
Eszköz, eljárás
A teljesülés kritériuma
A beilleszkedési, magatartási és/ vagy tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanulók korai kiszűrése.
Családlátogatás, egyéni beszélgetések. Vizsgálatok elvégzése. Külső szakemberek (Nevelési tanácsadó) bevonása.
A diagnosztizálás megtörténik. A család és az iskola kapcsolata szorosabbá válik, rendszeres a kölcsönös tájékoztatás.
A tanuló személyiségének, Helyzetfelismerés, környezetének, tanuláshoz való Körvonalazódik a helyzetértékelés. viszonyának megismerése, feltárása. probléma, megoldási A problémák okainak Beszélgetés a tanulóval, szüleivel, tervek készülnek. feltárása. osztálytársaival, barátaival. A szülő igyekszik a pedagógusok és más Kapcsolatteremtés és A szülő megkeresése, meggyőzése a szakemberek tanácsait kapcsolattartás a probléma megoldásának betartani, alkalmazni. szülőkkel, gondviselővel fontosságáról. Együttműködik az iskolával. Együttműködés a tanulóval foglalkozó szakemberekkel. Egyedi, korrekciós terv készítése az A gyermek megsegítése adott tanulóra vonatkozóan. érdekében tett Módszertani ajánlások intézkedések dokumentálása.
A tanuló állapotának, fejlettségi szintjének, életkorának és problémájának megfelelő módszerek megválasztása, alkalmazása.
50
Az érintett tanuló az órán bekapcsolódik a A magatartászavarral Támogató háttér, a tanulóközösség munkába. A Házirend küzdő gyerekek tagjainak pozitív hozzáállása. A szabályait igyekszik beilleszkedésének pedagógus toleranciája, betartani. Megpróbál segítése az adott együttműködése. alkalmazkodni az közösségbe. elvárásokhoz. Reális önismerettel bír. Az örökös fegyelmezés nem Az agresszív viselkedés Az agresszív viselkedés célravezető. Pozitív tulajdonságok kialakulásának csak ritkán erősítése (pl. szereplés, feladatok) megelőzése. tapasztalható, kezelhető.
Önbizalom erősítése. A Reális önismeret, Önismereti kérdőív: Hogyan látod tanulót szembesítsük elfogadó magatartás magad? Hogyan látnak téged? önmagával. Óvónők és tanítók együttműködése (Kölcsönös látogatások, Az óvodából iskolába megbeszélések). Nagycsoportos való átmenet segítése. óvodások iskolalátogatása. Közös foglalkozások. A tanulót egyéni képességeihez, fejlettségi szintjéhez mérten órai Tanulási nehézség differenciált munka keretében esetén tanórai foglalkoztatjuk. Tanulópárok differenciált kialakítása. Korrepetálás, egyéni foglalkoztatás fejlesztés biztosítása szükség esetén. Családlátogatás, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel. A tanuló Tanév közben érkező előző iskolájával kapcsolat felvétele. tanulók Közösségi programokba való beilleszkedésének bevonás (iskolai, egyéb közösségi, segítése. városi programok, rendezvények)
Elfogadó, következetes nevelés. Sajátos nevelési igényű Szakember bevonásával egyéni tanulók sikeres integrált fejlesztési terv készítése. nevelés-oktatása (alapító Magatartáskorrekció, okirat szerint) Együttműködés, kapcsolattartás a szakemberekkel, a szülőkkel.
A nagycsoportos óvodások megismerik leendő iskolájukat, képet kapnak az iskolai életről, szokásokról.
A tanuló fejlődése önmagához képest jól látható. önbizalma ezáltal növekszik.
A tanuló gyorsan, lehetőleg kevés zökkenővel megismeri és megtanulja az új közösség szabályait. Osztálytársai elfogadják és befogadják.
Sikeres továbbhaladás az évfolyamokon. Elfogadás, befogadás, kezelhető konfliktusok.
51
Tanulási problémákkal küzdő fiataloknál a továbbhaladáshoz szükséges minimális tantervi követelmények elsajátíttatása. 9. évfolyamon az érintett tanulók kiszűrése, felmérése, a problémák okainak kiderítése, fejlesztési program készítése, fejlesztés nyomon követése
Tanulószobai ellátás, felzárkóztatás, korrepetálás szervezése Szükség/lehetőség szerint külső szakember igénybevétele
Személyes kapcsolat a tanulóval: kölcsönös bizalom kiépítése. szülőkkel való együttműködés, az osztálytársak megnyerése a segítéshez; az érintett tanuló önismeretének fejlesztése egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon. Együttműködés a diákot tanító pedagógusok között.
Tanulási problémákkal Korrepetálás szervezése. Szükség / küzdő fiataloknál a lehetőség szerint szakember (külső továbbhaladáshoz is) igénybevétele. szükséges minimális tantervi követelmények elsajátítása.
Munkánk során különösen ügyelünk a gyerek mindenek felett álló érdekének hangsúlyozására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartására. Kerüljük a különbségtétel, kizárás, korlátozás, kedvezés, elkülönítés, zaklatás, megalázás, megfélemlítés alkalmazását. Az előforduló esetek következményeit mások sérelme nélkül orvosoljuk. Az általános iskola 1-8. évfolyamán egész napos foglalkoztatási lehetőségek biztosításával megteremti az egészséges és biztonságos felügyeletet. Szükség szerint kezdeményezzük, vagy véleményezzük a rászorulók anyagi támogatását (tankönyvtámogatás, tábori és egyéb hozzájárulások, ösztöndíjak stb.). Megteremtjük a képességek szerint választható felzárkóztatás, ill. tehetséggondozás lehetőségeit. Közreműködünk a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Szükség esetén intézkedést kezdeményezünk a tanuló érdekében. Folyamatosan bővítjük a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos ismereteinket, módszertani kultúránkat.
52
10.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség nem adott számunkra, hanem felfedezendő érték. Pedagógiánk mindig is fontos és érzékeny pontja volt a képességfejlesztés. Hogyan lehet a képességtől a tehetségig eljutni? Célja, feladatai Iskolánknak kettős célja van: egyfelől a képességek kibontakoztatása, fejlesztése, mert csak ezek talaján jöhet létre a tehetség; másfelől a tehetség felismerése, támogatása és annak fejlesztése. A tehetséggondozás feladatainak ellátása a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében történik. A napi pedagógiai gyakorlat feladatai: -
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető készségek elsajátíttatása; mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és önművelés alapozása, a személyiségfejlesztésének kiemelt szerepe a művészetek eszközeivel a mentális képességek céltudatos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozása, gyakoroltatása; a közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés – és a nem anyanyelven folyó kapcsolattartás szerepének erősítése.
A tehetséggondozás formái: -
tanórai tevékenység (differenciált foglalkoztatás, egyéni haladási ütem, választható órák, csoportbontások, fakultációk) tanórán kívüli tevékenység (fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, választható szakkörök, tanfolyamok, emelt szintű érettségire, nyelvvizsgára való felkészítés, felvételi előkészítők stb.).
Iskolánkban az idegen nyelv mellett kiemelt szerepet kap az informatika oktatása. Az érettségire történő felkészülés mellett olyan általános modulokkal ismerkednek meg tanulóink, amelyek alkalmassá teszik őket a szakképzésbe és a felsőfokú oktatásba való eredményes bekapcsolódásra akár egymástól jelentősen eltérő szakképesítések esetén is. Az egyéni képességfejlesztés helyi megoldási módjai: A tehetséggondozás és a felzárkóztatás lehetőségét a kötelező órákon kívüli: választható illetve kötelezően választható órákon biztosítjuk, szükség szerinti bontott csoportokban. A tehetséggondozás célja: a személyiség sokoldalú fejlesztése során előtérbe kerülő képességek, egyéni adottságok erősítése, a versenyekre történő felkészítés, a középiskolai továbbhaladásra történő előkészítés, életkornak megfelelő pályaválasztási orientáció. Formái, tartalma: -
differenciált osztálymunkában megvalósított tehetséggondozás, csoportbontás és a fakultáció keretében megvalósított tehetséggondozás,
53
-
komplex művészeti foglalkozás – történelem, irodalom, rajz, művészettörténet, zene (nem kötelezően választható); sport – versenyekre való felkészítés (nem kötelezően választható), tömegsport jellegű (kötelezően választható); angol nyelv alapfokú nyelvvizsgára felkészítés tanórán kívül, illetve tanórán; médiaismeret – iskolarádió, iskolaújság, fotó, videó; dráma – iskolai rendezvények.
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújtunk a tanulóknak és szüleiknek a középfokú, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez, valamint a tankötelezettség optimális teljesítéséhez. 10.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanulóifjúságának jelentős része nem a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyermekek köréből kerül ki. Többségük rendezett családi háttérrel rendelkezik és jellemzően jó az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolata. De sok és napjainkban egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletétől más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig. Az iskola minden pedagógusának kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Nevelő-oktató munkánk során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Általános gyermekvédelmi feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladata a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. A gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységéből következik az iskola alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön. A gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi pedagógus feladata. Célunk, hogy a nevelőtestület tagjai gyakorlatilag minden tanuló életkörülményeit, szociális helyzetét ismerjék, s a legkisebb változásra azonnal reagálni tudjanak. Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladat az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémáink: - szorongások, félelmek - családi problémák - kortárskapcsolati konfliktusok - a serdülőkorral járó mentális gondok - lelki traumák. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, hogy mikor és hol kereshető fel a problémákkal. Iskolánk kiemelten segíti a szenvedélybetegségek megelőzését célzó programok kidolgozását, szervezését, pályázatokkal bővítjük a felhasználható anyagi eszközöket.
54
Speciális gyermekvédelmi feladatok Az intézményi gyermekvédelmi munka irányítója a gyermekvédelmi felelős, aki segíti pedagógusaink gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét. Tájékoztatja a tanulókat, a szülőket, a pedagógusokat az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről. Mindezt az iskola (intézmény címe, telefonszáma) a tanulók és a szülők számára jól elérhető helyen írásban is közzéteszi. A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések során megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatást kezdeményez az osztályfőnökkel együttműködve. Ennek során cél a probléma okainak feltárása, a tanuló családjának megismerése, együttműködésük megnyerése a tanuló érdekében. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakhelye szerinti illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Kapcsolatot tart speciális szakemberekkel, együttműködő külső intézményekkel (orvos, védőnő, pszichológus, fejlesztőpedagógus, családgondozó stb.), szükség esetén kezdeményezi bevonásukat. 10.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulói között szinte minden évfolyamon található tanulási kudarccal küzdő diák. Ez a tény a felzárkóztatás pedagógiai feladata elé állítja az intézmény valamennyi pedagógusát. A felzárkóztatás kiinduló pontja a tanulási gonddal küzdő tanuló felismerése, a probléma feltárása. Az 5. és 9. évfolyamon az év eleji tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét annak érdekében, hogy milyen szintű felzárkóztatással tudjuk segíteni az arra rászorulókat. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló félévkor vagy év végén valamely tárgyból megbukik, vagy félévi, illetve tanév végi osztályzata az előző félévi, illetve tanév végi osztályzathoz képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. A tanulási kudarc lehetséges okai: -
a tanuló hátrányos helyzete beilleszkedési, tanulási nehézségek, magatartási rendellenesség sajátos nevelési igény gyermekvédelmi problémák.
A szociális, műveltségi hátránnyal küzdő tanulók felzárkóztatásához a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget a hátrány csökkentéséhez vagy lehetőség szerinti megszüntetéséhez. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, szülői értekezletek, fogadóórák. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, illetve csoportbontással oldjuk meg.
55
A felzárkóztatás célja: -
A tantervi minimum elsajátíttatása A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése Készségek, képességek fejlesztése Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskola pedagógiai programjának szellemében.
Alkalmazott pedagógiai módszerek, elvek: -
-
Az eredményesebb tanulási folyamat érdekében változatos módszereket, tanulási technikákat alkalmazunk: drámapedagógiai foglalkozások, kooperatív tanulási technikák, egyes tananyagrészeknél projektmódszer. A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint tartanak fejlesztő foglalkozásokat, melyek során változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét, készségeit, képességeit, kompetenciáit és tárgyi tudását. A nyelvi - kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítmény-értékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését, kognitív képességeit. A felmérő feladatait az egyén szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe.
A felzárkóztatásra a törvényi előírásoknak megfelelően a Nkt. 27. § (5) és (6) pontja alapján az egyéni foglalkoztatásra fordítható órákat használjuk. A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken értékeljük.
56
10.5. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd." (Nkt. 4.§. 23. pontja) A tanulási problémák / korlátok körét alkotják: -
tanulási nehézség, tanulási zavar, tanulási akadályozottság.
A tanulási probléma súlyosságát a megyei vagy országos szintű szakértői bizottságok, illetve a tankerületi szakértői bizottságok állapítják meg. Az általuk kiadott szakvéleményben megfogalmazottak és a Köznevelési törvény által előírtak alapján történik a gyermekek iskolai nevelésének-oktatásának megtervezése. Intézményünk az alapító okiratban, illetve a pedagógiai programban rögzítettek alapján felvállalja azoknak a sajátos nevelési igényű gyerekeknek az integrált oktatását, akik. - ép értelmi képességű mozgásszervi, érzékszervi (gyengénlátó, nagyothalló) vagy beszédfogyatékos tanulók, s ellátásuk speciális eszközt vagy felszerelést nem igényel, integráltan oktatható enyhe értelmi fogyatékos - tanulási problémákkal küzdenek: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, - egyéb pszichés fejlődési (tanulási, figyelem- és magatartásszabályozási) zavarral küzdő tanulók. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének célja -
A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszűntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Megfelelő, az egész élet során jól használható kompenzatórikus technikák elsajátítása.
A tanulási problémával küzdő gyerekek megsegítése Cél
Feladat
Szoros kapcsolattartás kialakítása a szülői házzal, az okok minél Kiváltó okok feltárása pontosabb feltárása a fejlesztő munka eredményességének biztosítása érdekében. A tanulási zavarok legfőbb sajátosságainak megismerése. A probléma iránti érzékenység növelése. Szekunder módon létrejövő Főbb tünetek és tünetek kialakulásának elkerülése (nagyfokú szorongás, tünetcsoportok minél kudarcelvárás, agresszió, gátolt viselkedés, figyelemfelkeltő korábbi felismerése. viselkedés – „bohóckodás”. A fejlesztéshez szükséges motivációs bázis kialakítása, egyéb 57
képességeket figyelembe vevő támogató és egyenletes fejlődést biztosító légkör kialakítása. Egyénre szabott fejlesztési formák keresése és együttes alkalmazása a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével. A törvény által Megvalósulás jellege, formái: meghatározott és a Preventív – személyes kapcsolattartás, információcsere (óvoda – szakvéleményben iskola. szereplő fejlesztési Aktív: tanórán belüli differenciálás, formák biztosítása. tanórán kívüli korrepetálás, fejlesztő foglalkozások. A fejlesztő munkánk eredményességének növelése érdekében folyamatosan kapcsolatot tartunk külső szakemberekkel. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei A részképesség-zavarok körébe soroljuk: -
Az iskolai teljesítményeknek – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjét (dyslexia, dyscalculia, dysgráfia) valamint az általuk kiváltott következményes magatartás és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét. Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos figyelemzavaruk vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képességeik miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak (hiperaktivitás, figyelemzavar).
Általános jellemzőik: -
A számukra nehéz iskolai feladatok iránti közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasításában fejeződik ki. A tanuló maga is kompenzálni kezdi sikertelenségét vagy a számára könnyebb tantárgyi tevékenységgel, vagy extrém magatartással, beilleszkedési zavarral. A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási problémát, illetve a magatartási probléma is okozhat tanulási zavart, tehát a tünetek egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak. Az idegrendszer csökkent terhelhetősége, érési meglassúbbodás. Ezeknek tudhatók be az alábbiak is:
általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozási feszültséget. gyakrabban van szüksége pihenésre, szünetre, egyedüllétre. fokozottabban igényli az életet, tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. nyugtalanság, túlmozgások jellemzik.
58
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban és a kerettantervben rögzítettektől. Szükség esetén lehetőség nyílik az első évfolyam két tanévre történő széthúzására, amely átsegítheti a tanulókat a nehézségeken. Kiemelt feladatok a dyslexiás és dysgraphiás tanulók iskolai fejlesztése során: -
Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégzése A testséma biztonságának kialakítása A téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten A vizuomotoros koordináció A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése Az olvasás-írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző, vagy dyslexia prevenciós módszerrel (Meixner) Az olvasás, írás képességének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel Az értékelés legyen méltányos Segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére.
Speciális teendők dyscalculiás tanulók iskolai fejlesztése során: -
A téri relációk biztonsága A relációk nyelvi megfogalmazása, a matematikai nyelv tudatosítása A szerialitás erősítése Számfogalmak kialakítása és bővítése Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése Alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörben A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók fejlesztésének alapelvei, módszerei, eszközei: -
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényének kielégítése gyógypedagógus közreműködését igényli, aki meghatározza a lemaradás helyét és mértékét, valamint a fejlesztési célt A tanulók a komplexitás elvén alapuló egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget. A foglalkozások anyagának meghatározása a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével történik A módszer jellemzői: többirányú ráhatás, rávezetés, az egyes részfunkciók megerősítése, vagy szükség esetén újratanítása A foglalkozások közeledhetnek a pedagógiai követelményekhez, de a fejlesztő tevékenység nem lehet rátanítás vagy korrepetálás A fejlesztő munka eszközrendszere: tanórákon és/vagy a gyermek kiemelésével, kiscsoportban történik a fejlesztés, célunk a különböző képességterületek
59
-
-
fejlesztését szolgáló változatos eszközrendszer kialakítása (Speciális feladatlapok, játékok stb.) A kialakulatlan részképességeknek megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőségeket. Mindez a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével történhet meg A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók oktatásának preferált formája a hagyományos integrált oktatás.
A követelmények meghatározása -
-
-
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztésének elvei nem indokolják a NAT és a kerettanterv követelményeinek módosítását. A tanulók e csoportja képes a követelmények minimum- vagy annál magasabb szinten történő elsajátítására, tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetőségeken belül – kiegészítő egyéni terápia esetén – kezelhetők. Speciális probléma vagy tanulási zavarok halmozott előfordulása esetén lehetőség nyílik egyénre szabott követelményrendszer kialakítására. Kiemelt szerepe van a kommunikációs kultúra elsajátításának, hiszen a dyslexiás és dysgraphiás tanulók speciális nevelési szükségletei ezen a területen koncentrálódnak. Magyar nyelv és irodalom tantárgy esetén a két tanévre meghosszabbított első évfolyam első tanévében javasolt a következők betartása: testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, helyes ejtés,a fonémahallás fejlesztése, hang-, betűegyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet fejlesztése, memoriterek. Az élő idegen nyelv tanítása alóli felmentés helyett elsősorban a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazzuk, szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel. A matematika minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségeket, speciális módszereket, meghosszabbított tanulási időt, gyógypedagógiai segítséget feltételez. Bizonyos kompenzáló eszközök használatának megtanítására, gyakorlására (gépírás, szövegszerkesztés, helyesírás ellenőrzés, rajzprogramok kezelése, számítógép használata), mivel ezek az eszközök optimálisan egyéni vagy kiscsoportos formában használhatók.
10.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdasági szerkezetváltással, a piacgazdaságra történő átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, ezáltal mind több gyerek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hátránya, az életkilátások csökkentése. Intézményünk ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökökkel együttműködve végzi a tanulók fejlődését veszélyeztető hátrányok felderítését, a szülőket tájékoztatja a szociális hátrányok enyhítésére szolgáló lehetőségekről, szükség szerint az igazgató intézkedését kezdeményezi. A feltárás, a jelzés azonban minden pedagógus feladata, melynek lehetőségei:
60
-
megfigyelés a mindennapokban (felszerelés, öltözék, térítéses szabadidős programokon való részvétel, stb.); családlátogatás; szülők jelzései, beszélgetések; a normatív és helyi támogatások igényléséhez szükséges felmérés, valamint az ahhoz kapcsolódó nyilatkozatok, igazolások, határozatok bemutatása.
Saját hatáskörben döntünk a tankönyvtámogatás differenciált felosztásáról. A fenti döntéseket az osztályfőnökök tapasztalatait, jelzéseit figyelembe véve, a szülők kérésére, vagy javaslata alapján, a gyermekvédelmi felelőssel egyetértésben az igazgató hozza. Figyelemmel kísérjük az ösztöndíj lehetőségek meghirdetését, felhívjuk rá az érintettek figyelmét is, segítjük pályázásukat. A szociokulturális hátrányok enyhítése érdekében biztosítjuk a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét, felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk, pályaorientációs, felvilágosító és drogmegelőzési tevékenységet folytatunk.
Tankönyvtámogatás Iskolánkban a tankönyvtámogatást alapvetően két szempont befolyásolja: -
törvényi szabályozás – a törvény előírásának megfelelően felmérjük azon tanulóink körét, akik élhetnek a törvény adta kedvezménnyel (szülői nyilatkozatok, igazolások); - egyéb szempontok alapján elbírálható kedvezmények – feltérképezzük azokat, akik kívül esnek a törvényi szabályozás hatályán, de anyagi, vagy szociális helyzetük alapján, rászorulnak a tankönyvtámogatásra. Támogatjuk az iskolai könyvtárba elhelyezett tankönyvek használatát. Pályázatok útján bővítjük lehetőségeinket: - erdei iskola; - táborok; - színház-, mozi-, múzeumlátogatások; - élményprogramok szervezése az iskolában.
11. A TANULÓNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYMATOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanulót megilleti az a jog, hogy életkorának megfelelő mértékben részese legyen az őt érintő döntések meghozatalának. Ezt a jogát személyesen illetve választott képviselőin, valamint szülőjén/gondviselőjén keresztül gyakorolhatja. Joga van megismerni az őt érintő döntés tartalmát, okát, következményeit. A döntési folyamat során joga van véleményét elmondani.
61
A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. A tanuló ezen jogainak gyakorlását a köznevelési törvény 37.- 40. § rögzítik. 11.1. Az intézmény kapcsolatai A szülők és az iskola együttműködése A szülőkkel való kapcsolatfelvétel azzal indul, hogy szóbeli, írásbeli felvételi tájékoztatók útján, iskolalátogatások keretében megismerkednek az intézmény nevelésioktatási céljaival, képzési struktúrájával. A kapcsolat akkor válik szorosabbá, amikor a fiatal beiratkozott az iskolába. Felelősséget érzünk minden tanulóért, nevelésükben a szülők partnerei kívánunk lenni. A tanuló felvételével, a tanulói jogviszony létrejöttével nem csak pedagógiai, hanem jogi, gazdasági kapcsolat is létrejön a szülők és az iskola között. Tájékoztatjuk a szülőket az iskolai élet minden fontos eseményéről személyesen, illetve választott képviselőik útján. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy megismerhessék az iskola pedagógiai programját, SZMSZ –ét, Házirendjét. Ezen dokumentumok módosításában az egyetértési jogot a közoktatási törvény által meghatározott kérdésekben biztosítjuk. A szülőknek folyamatos, rendszeres szóbeli tájékoztatást tartunk szülői értekezleteken és fogadóórákon a tanuló iskolai munkájáról, eredményeiről, fejlődéséről, sikereiről, problémáiról. Azonnal jelentkezünk hiányzás, komolyabb konfliktusok esetén. Minden kérdést ameddig csak lehet - igyekszünk személyesen a gyerekkel, szülőkkel közösen megoldani. Lehetőségeink szerint segítséget, együttműködést nyújtunk minden, a szülők által felvetett kérdésben, bevonjuk az osztályfőnökön keresztül a szülőket minden fontos, tanulókkal kapcsolatos döntésbe. Igény szerint szülői programokat szervezünk. Az Alapítvány Kuratóriumában - mint iskolafenntartó szervezetben - részt vesznek a szülők képviselői is. Fontosak számunkra észrevételeik, javaslataik, elégedettségük munkánkkal. Az iskolai minőségirányítási program bevezetése a szülőkkel való kapcsolattartás minőségi továbbfejlesztését jelenti. Az intézmény külső kapcsolatai Az iskola a nevelés-oktatás eredményességének, hatékonyságának növelése érdekében jó kapcsolat kialakítására törekszik a -
helyi közművelődési intézményekkel - általános iskolákkal, Művelődési Házzal, könyvtárral,
-
iskolafenntartókkal – önkormányzatokkal,
-
szponzorokkal,
-
egyéb szervezetekkel, kamarákkal, szakképző intézményekkel, más oktatási intézményekkel (Fővárosi Pedagógiai Intézet, OKÉV stb.)
-
a környéken található üzemekkel, vállalatokkal, melyek magasan kvalifikált szakembereket igényelnek. Tanulóinknak gyakorlati képzésében is részt vesznek, olyan tapasztalatokhoz juttatva őket, amelyek jelentősen javítják munkaerő piaci helyzetüket. 62
Az iskola szakmai alapozó képzésében hatékony segítséget jelent a Szent István Egyetemmel (Gödöllő) és a Gábor Dénes Főiskola Konzultációs Központjával való kapcsolat.
11.2. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Nevelő-oktató munkánk céljainak elérése megvalósíthatatlan az iskolahasználók – szülők, tanulók, pedagógusok és egyéb munkatársak – szoros együttműködése nélkül. A partnerek igényeinek és elégedettségének vissza-visszatérő mérése, értékelése és az intézkedési tervek ismétlődő megfogalmazása, végrehajtása folyamatos feladatunk. A szülőket folyamatosa tájékoztatjuk gyermekeik fejlődéséről, munkájáról, a közösségben elfoglalt helyéről, kapcsolatainak jellemzőiről. Munkánk céljai (folyamat- és eredménycélok) a diákokért, a diákokról és a diákoknak szólnak. Fontos, hogy a szülők és a tanulók ismerjék meg az iskola céljait, feladatait és eredményeit, amelyekről tájékoztathatják környezetüket. Ezzel gazdagítják az iskolánkról alkotott képet, erősítik iskolánk hírnevét és biztosítják jövőjét: a legjobb reklám az elégedett tanuló és a vele azonosan érző szülő. Együttműködésünk másik oldala ugyanakkor, hogy munkakörünkben és személyünkben is elvárjuk a tanulóktól és szüleiktől a megfelelő megbecsülést, támogatást: a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. A szülők részéről a nevelőmunka segítéseként az alábbi közreműködési formákat várjuk el: -
-
aktív részvételt az iskolai rendezvényeken ötletnyújtást az előadások témáihoz őszinte véleménynyilvánítást együttműködő magatartást nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása: akár szülői jelzésre; akár pedagógusok által az iskolában érzékelt problémák alapján a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése érdeklődő-segítő hozzáállás.
Az iskola a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: Tájékoztatás: - a tanév rendjéről, programjáról - Ezt a tájékoztatót a szülők a tanév elején megkapják. A tanévi tájékoztatóba belekerülő információkról, időpontokról az iskola vezetése és a pedagógusok döntenek a tanév indításakor - a tanuló előmeneteléről - A szülők hiteles tájékoztatásához hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel azonos időben, a naplóban és az ellenőrzőben is megjelenjenek. Az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe a dicséretek is bekerülnek. Szükség esetén az írásos értesítési formák mellett más módon is (telefon, hivatalos levél, családlátogatás, SMS szolgáltatás, e-mail, levelezés) gondoskodhat a pedagógus a szülő mielőbbi értesítéséről
63
-
a magatartásról, szakkörök indításáról, tanulószoba és a korrepetálás lehetőségeiről és igénybevételéről.
-
az előre tervezett szülői értekezletről a fogadóórákról rendkívüli szülői értekezletről szülői fórumról egyéni konzultációs lehetőségekről kulturális és szakmai rendezvényekről.
Értesítés:
Nyitott foglalkozásaink: - nyílt napok - részvétel a pótvizsgán - részvétel a szakkörökön - szabadidős rendezvényeinken
A szülői ház és az iskola együttműködésének további lehetőségei: -
Összevont szülői értekezlet (pl.: közös értelmezés a szülők és az iskola jogairól, kötelezettségéről); Osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve (pl.: családi kirándulás); Közös sport programok (pl.: családi sportnap); Közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével
A kapcsolattartás formái Szülői szervezet A Szülői Szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Képviselője számára biztosítjuk a lehetőséget, hogy azokon a nevelőtestületi értekezleteken, amelyeken bármely, a Szülői Szervezetet vagy szülőket érintő kérdésben döntés születik, a Szülői Szervezet képviselője részt vehessen, és véleményt mondhasson. A Szülői Szervezet szintjei: -
Az egyes osztályok szülői szervezetének megalakulása szeptemberben szülői értekezleten történik. Tagjai az osztály tanulóinak szülei, s őket az iskolai szintű szervezetben a vezető és helyettese képviseli. Az iskolai szintű szülői szervezet tagjai az egyes osztályok szülői szervezetének választott vezetői, elnökét az osztályok szülői szervezetének képviselői választják meg maguk közül. Az osztály szülői szervezete szülői értekezleteken, az iskolai szülői szervezet saját munkaterve szerint, de legalább évi két alkalommal (első félév és második félév) tart megbeszélést. 64
Fogadóórák Évente két alkalommal októberben és áprilisban tartjuk. Ettől eltérő időpontban is szívesen állunk a szülők rendelkezésére külön időpont egyeztetés után. Ez a forma a gyermek egyéni képességeit, tanulmányi munkáját értékeli, tehát egyénre szabott, csak a pedagógus és szülő cserél információt. Szülői értekezletek Évente háromszor: szeptemberben, február elején és május elején tartjuk. Ez a forma az osztály tanulóinak egészét érintő kérdésekkel foglalkozik. Célunk az, hogy minél többen vegyenek részt az értekezleteken, mert itt adunk tájékoztatást az elért eredményekről, az éves programról, hosszú távú és közelebbi céljainkról, feladatainkról. Mód van a közösséget érintő kérdések megbeszélésére, vélemények ütköztetésére, közös cselekvési program kialakítására, közös döntések meghozatalára.
12. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 12. 1. A VÁLASZTOTTB KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE Iskolánk az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben szereplő kerettantervek közül az egyes képzéstípusokhoz az alábbiakat választotta: Nyolc évfolyamos általános iskola Kerettanterv az általános iskola 1-4 évfolyamára (1. melléklet) Ének - zene - B változat Kerettanterv az általános iskola 5-8 évfolyamára (2. melléklet) Magyar nyelv és irodalom - B változat Biológia egészségtan Fizika Kémia Ének - zene Négy évfolyamos szakközépiskola Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára (23/2013. - 7. melléklet) Négy évfolyamos gimnázium Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára (23/2013. -3. melléklet)
65
Gimnáziumi kerettanterv a felnőttoktatás 9-12. évfolyama számára (23/2013. -12. melléklet)
12.1.1. Tantárgyak, kötelező óraszámok, szabad órakeret A választott kerettantervek tantárgyait, kötelező minimális óraszámait, valamint az évfolyamonkénti szabad órakeret felhasználását az alábbi táblázatok tartalmazzák.
12.1.1.1. óraszámaik
Az általános iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak rendszere,
2013/2014-as tanévtől került felmenő rendszerben bevezetésre.
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7 1 4 1 1 2 2 1 5 1 25
2. évf. 7 1 4 1 1 2 2 1 5 1 25
3. évf. 7 1 4 1 1 2 2 1 5 1 25
4. évf. 7 3 4 1 1 2 2 1 5 1 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia
és
5. évf. 4 4 4
6. évf. 4 4 4
7. évf. 4 4 4
8. évf. 4 4 4
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
2 2 1
1 2 2 66
Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
1 1
1 1
1 1 1
2 1 1
2 1 5 1 28
1 1 5 1 31
1
1 1 1 5 1 28
5 1 31
Módosítás a Pedagógiai Program következő fejezetéhez: 12.1.1.1. óraszámaik
Az általános iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak rendszere,
Óraterv a kerettantervekhez 5–8. évfolyam A szabadon tervezhető órakeret terhére a következő tantárgyak kapnak heti +1 órát: 5. évfolyamon
idegen nyelv
informatika
6. évfolyamon
idegen nyelv
informatika
matematika
7. évfolyamon
idegen nyelv
magyar
matematika
8. évfolyamon
idegen nyelv
fizika
matematika
67
Egyéb ellátandó feladatok:
tanulószobai foglalkozás tanulók étkeztetése logopédiai szűrés, terápia fejlesztő pedagógiai feladatok gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok diákönkormányzati-feladatok segítése szakkör, érdeklődési kör működtetése tanulmányi, szakmai, kulturális, művészeti versenyek, házi bajnokságok, iskolai és iskolaközi versenyek, bajnokságok, diáknap, diákprogramok, erdei iskola szervezése.
Választható tárgyak: angol és informatika. Az angol nyelv és informatika oktatása 13. évfolyamon 1-1 választható órában folyik. Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: - az Egészségtan tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret, - az Ember és társadalomismeret, etika modult a 7-8. évfolyamon a történelem és az osztályfőnöki, - a Mozgókép és médiaismeretet a 8. évfolyamon a rajz és az informatika, - a földrajz tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
12.1.1.2.
Gimnáziumi óraterv nappali munkarend szerint (9-12. évfolyam) Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene
és
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
5 4 4 4
4 4 4 4
4 4 4 4
4 4 4 4
2
2
3
3
2 2 2 1
1 2 2 2 2 1
1 2 2
1 2 2
68
Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
3
2
2
5 1 35
5 1 36
5 1 35
2 1 5 1 35
Megjegyzés: - a művészetek modult (11-12. évfolyam) az informatika, a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat (11-12. évfolyam) az informatika tantárgyba integráltuk. A gimnáziumi tagozat helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
12.1.1.3.
Szakközépiskolai óraterv nappali munkarend szerint (9-12. évfolyam) Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Fakultáció Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
5 5 4
5 5 4
4 5 3
4 5 3
2
2
3
3
2 2 2 5 1
1 2 2 1 1 5 1
1 2 2
1 2
5 1
5 1
7
7
8
11
36
1 35
35
35
A kerettantervi rendeletben előírtakat az alábbiakban módosítottuk:
A Művészetek tantárgy anyagát /10.évf./beintegráltuk a magyar nyelv-és irodalom tantárgyba.
69
Az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon tervezhető órákat 9-12. évfolyamon a matematika és az idegen nyelv kapta. mivel iskolánknak célja – többek között – hogy a gyenge előképzettségű tanulókat is az iskolában tartsa, illetve minden tanuló megfelelő idegennyelv-tudás birtokában fejezze be középiskolai tanulmányait. Az iskola – az előbbiekkel összhangban - a nem kötelező (választható) tanítási órakerettel is az idegen nyelv óraszámát emeli meg az erre jelentkező tanulók számára. Az iskola helyi tantervében a kötelező órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei -a matematika és a fizika kivételével- megegyeznek a kerettantervi rendeletben foglaltakkal. A matematika tantárgy heti 2 óráját a gyengébb csoportban a felzárkóztatásra, a képességfejlesztésre, gyakorlásra, a jó csoportban a tehetséggondozásra ill. az emelt szintű érettségire történő felkészítésre fordítják. A fizika, mint érettségi tantárgy tantervi követelményeit a gimnáziumi tanterv tartalmazza. Ebből a tárgyból emelt szintű érettségire készítjük fel tanítványainkat – növelve a műszaki pályákon való továbbtanulási esélyeiket. Az informatika tantárgy oktatása csoportbontásban történik, mely a szakmai orientációt is magában foglalja. Az OM által kiadott (közismereti) informatika tantárgyi követelményrendszerén alapszik.
A helyi tantervünk biztosítja, hogy tanulóink – választásuk szerint – a kötelező érettségi tárgyakból valamint fizikából, informatikából emelt szinten fel tudjanak készülni az érettségi vizsgára. Biztosítja továbbá, hogy azokból a tárgyakból, amelyeket a helyi tanterv kötelező tantárgyként előír a 9-12. évfolyamra, szintén lehetőségük legyen az emelt szintű érettségi letételére.
12.1.2. Tantárgyi rendszer és óraszámok a levelező munkarend szerint (9-12. évfolyam)
Évfolyam/ Tantárgyak
9.
10.
11.
12.
levelező
levelező
levelező
levelező
0,5
0,5
0,5
0,5
Magyar irodalom
2
2
2
1
Matematika
2
2
2
2
Fizika
0,5
0,5
0,5
0,5
Kémia
0,5
0,5
0,5
-
Földrajz
0,5
0,5
0,5
-
Biológia
0,5
0,5
0,5
-
Anyanyelv, kommunikáció
70
Történelem állampolgári ismeretek
és
1
1
1
1
Művészeti ismeretek
-
-
-
-
Idegen nyelv (Angol/Német)
2
2
2
2
0,5
0,5
0,5
0,5
-
-
2,5
10
10
10
Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Összesen
-
-
-
10
-
Idegen nyelvek közül az angol és német nyelv oktatását kínáljuk választási lehetőségként a hozzánk beiratkozott tanulóknak. Szakmai orientációként számítógép kezelés alapjai, szövegszerkesztés, táblázatkezelés és operációs rendszerek oktatása folyik. A kerettantervben meghatározott tantervi követelmények feldolgozása a tanórai foglalkozások és az egyéni felkészülés során történik. A tanórai foglalkozásokat heti két alkalommal – a tanulók időbeosztásához igazodva – szervezzük. Az eredményes egyéni felkészüléshez az oktatásban részt vevők minden segítséget megkapnak iskolánk pedagógusaitól. Hosszabb hiányzás (betegség) esetén egyéni felzárkóztatást biztosítunk tanulóinknak.
13. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI 13.1. Általános iskola (1-8. évfolyam) A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban annak alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, minősítése az egyes évfolyamokon az alábbiak szerint történik: Értékelés Tanulóinknak a tantárgyakban elért teljesítményét a negyedik évfolyam év végétől hagyományos módon, érdemjegyekkel osztályozzuk. A bizonyítványba kerülő jegyeket, az egyes tanulók félévi, év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti. Az osztályozó értekezletig minden tanulónak joga, hogy folyamatosan számot adhasson tudásáról szóban vagy írásban.
71
Tantárgyanként, a félév lezárásáig minden tanulónak legalább négy (havonta egy) osztályzata kell, hogy legyen, melynek megszerzéséhez a lehetőséget a szaktanár feladata biztosítani. A naplóba, ellenőrzőbe beírt jegyek folyamatos számonkérésről tanúskodjanak. A szaktanár minden hónap utolsó hetére beírja a tanuló jegyeit a naplóba. A jegyek ellenőrzőbe való beírása a tanuló kötelessége, melyet a tanárával aláírat. Az érdemjegy az értékelés egyik fontos megnyilvánulása. A hagyományosan alkalmazott osztályzatok, érdemjegyek alkalmazása szakórákon: jeles (5)
A tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot. Saját szavaival is vissza tudja adni azt. Szabadon, önállóan beszél.
jó (4)
A tantervi követelményeknek csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét.
közepes (3)
A tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget. A tanári segítségre többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Rövid mondatokat mond.
elégséges (2) A tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget. Fogalmakat nem ért. Egyszavas válaszokat ad. A továbbhaladáshoz Szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. elégtelen (1) A tantervi követelményeknek a szaktanát eleget tenni. A minimumot sem tudja.
útbaigazításával
sem
tud
Az egyes modulok értékelése és minősítése a tantárgyakon belül a tananyag többi részéhez hasonló formában történik, az iskolai évfolyam befejezésekor nem különül el. A szülők tájékoztatása az ellenőrző füzeten, az üzenő füzeten, illetve az elektronikus naplón keresztül történik. Szaktárgyanként a tanulónak legalább havonta egy osztályzattal kell rendelkeznie. Minősítés (félév, tanév vége) Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. /Nkt. 54. § (3)/ A szöveges minősítés érdemjegyre, osztályzatra való átváltását a helyi tantervben az alábbiak szerint kívánjuk megvalósítani: Kiváló
Jól megfelelt
Megfelelt
Megfelelt gyenge adott tantárgy)
Felzárkóztatásra szorul
5
4
3
2
1
72
Az 1 - 2. évfolyamokon a tanulók értékelése folyamatos. A szülő negyedévente kap értékelést gyermeke teljesítményéről. Félévkor és év végén a bizonyítványba, illetve tájékoztató füzetbe szöveges minősítés kerül. Az évközi munkák értékelésénél jegyeket vagy százalékos mutatókat is alkalmazhatunk. A félévi és tanév végi szöveges minősítést mondatbankok alapján, az alábbi szempontok alapján készíti el minden évfolyamon a pedagógus.
Szövegesen minősítik a
tantárgyi tudást o követelményekhez viszonyítva o tanulóhoz, önmagához viszonyítva o tanulócsoporthoz viszonyítva fejlődést készségeket szóbeli feleletet, memoritert, szorgalmi feladatot, tartalommondást, hangos olvasást, dramatizálást, órai munkát, gyűjtő munkát, éneklést, szolmizálást, szövegismeretet, ritmus: felismerését,visszaadását, -lejegyzését, elkészült munkadarabokat, előírt mozgásformák végrehajtását írásbeli munkák (%-os teljesítmény alapján): felmérők, szintfelmérők, dolgozatok, témazárók, röpdolgozatok, tudáspróbák, minimumfelmérések, írásbeli feleletek valamennyi tantárgyból magatartást szorgalmat tanulási technikák fejlettséget.
A szöveges értékelés, minősítés technikai megoldása: átfogó, mondatokba szerkesztett, értékelő mondatokból aláhúzással történő választás, értékelő kategóriák közüli választás, tantárgyi mérések %-os értékelése, a felsoroltak kombinálásával.
A szöveges értékelés alapelvei: minősítésközpontúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze oktatási, nevelési, képzése eredmények értékelése azonos súllyal valósulhasson meg vegye figyelembe az életkori sajátosságokat legyen összhangban a NAT-tal, a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel diagnosztikus, formatív és szummatív funkciókat egyaránt képes legyen teljesíteni jellemezze a rendszeres és folyamatos visszajelzés személyre szóló és ösztönző legyen
73
a tanítási- tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a tovább lépés útját és módját tartalmában a komplexitás jellemezze legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. A szöveges értékelés célkitűzései, rendszerének összetevői: o gyermek folyamatos fejlődésére figyelő, adottságaihoz igazodó, az egyéni különbözőségeket is kifejezni tudó értékelés megvalósulása; o a gyermek fejlődési ütemét követő, differenciált tanulási technikák alkalmazása közben is érvényesülő folyamatos visszacsatolás; o nyitott innovatív pedagógus személyiség, akinél belső késztetésként jelenik meg a permanens önképzés igénye. A szöveges értékelést a pedagógusok végzik. Az 1 – 2. évfolyamokon az I. és III. negyedévi szöveges értékelést a pedagógus szakmai önállósága alapján készíti el. A szöveges értékelés dokumentumai:
napló / elektronikus napló, tájékoztató füzet, anyakönyv, bizonyítvány, kiegészítő értékelő lapok.
Az iskola a céljának elérése érdekében folyamatosan tájékozódik és tájékoztat a tanuló előmeneteléről. Az értékelések személyre szólóak, egyértelműnek kell lennie. Az értékelés formái diagnosztikus formatív szummatív felmérők)
megkezdett munka előtti (év elejei felmérések) a munka folyamatában tájékozódó (év közi felelések stb.) egy tanult téma összegző értékelése (témazárók, év végi
Az értékelés áthatja az egész iskolai élet tevékenységét, nem csak a tanulmányi munka értékelése, hanem a tevékenységből lemérhető viselkedés, együttműködési képesség, érdeklődés és felelősségvállalás is megjelenik. Eredményességi vizsgálatok Év eleji felmérések: alapszint mérések minden évfolyamon (kivétel: 1. osztály) olvasásszövegértés, írás-helyesírás, matematika, a páros számú évfolyamokon magyar nyelv és irodalom, matematika, valamint felső tagozaton még plusz 2 választott tantárgyból. Témazárók, feladatlapok: a témák végén dolgozattal, melyet a tanulók megkapnak, fénymásolatát hazavihetik.
74
Félévi minimumfelmérők: a tantárgyi követelmények minimális teljesítményét kérik az érdekelt tanulóktól. Év végi felmérések:
alapszint mérések minden évfolyamon 1. évfolyamon: hangos olvasás, elemi számolás 4. évfolyamon: hangos olvasás, elemi számolás 6. évfolyamon: magyar (írásbeli szövegalkotás), matematika,
Fentieken kívül folyamatfelmérések, OKÉV képességvizsgálatok, illetve olvasási és szövegértési felmérések.
kompetenciamérések,
13.2. Középiskola (9-12. évfolyam) A tanulói teljesítmények ellenőrzésének, visszajelzés a tanuló és a tanár számára.
értékelésének
célja:
diagnosztikus
Feladata: - a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országos standardizált értékekhez, - következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára, - a követelmény teljesítésének szintje alapján további gyakorlás, - tanulók eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz, - a tanulók minősítése érdemjeggyel. Helye a tanítás- tanulás folyamatában: -
rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán, rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából, témazáró feladatok megoldása,
Az ellenőrzés, értékelés módjai:
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, etika tantárgyakból tanultakat egy-egy témakörön belül a nevelők szóban és írásban is ellenőrizhetik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Ezek eredményei a félévi és év végi minősítést a szóbeli feleletekre kapott jegyeknél jelentősebben befolyásolják. Egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál többet nem iratunk. A 10. évfolyam végén a tanulók „kis érettségit” tesznek a kötelező érettségi tárgyakból. Ezek eredménye meghatározó a 10. év végi tantárgyi minősítésnél. 12. évben – az érettségire való felkészülés érdekében „próba érettségi dolgozatot” írnak tanítványaink magyar és matematika tárgyakból. Az év végi minősítésbe a dolgozat eredménye beszámít.
75
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban. Informatika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történik a szóbeli felelet. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a következők szerint történik:
a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel értékeljük. félévkor valamint év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
A félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Kitűnő Jeles Jó (4) Közepes(3) Elégséges (2) Elégtelen (1)
(csak tanév végén) (5) ha a tantervi követelményeket kiválóan teljesíti, ha a tantervi követelményeket megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával teljesíti ha a tantervi követelményeket pontatlanul, hibásan, nevelői segítséggel teljesíti, ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, ha a tantervi követelmények minimumát sem tudja.
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az a hiányzó jegyeket pótolja.
13.3. Magasabb évfolyamba lépés feltételei Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
76
A nemzeti köznevelési törvény 57. §. (1) bekezdése alapján a tanuló akkor léphet magasabb évfolyamba, -
ha az előírt tanulmányi követelményeket minden tantárgyból sikeresen teljesítette
-
ha elégtelen tanév végi osztályzat után sikeres javítóvizsgát tett.
A magasabb évfolyamba lépéshez, az év végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie akkor: -
ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól
-
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse a tanulmányi követelményeket
-
egy tanítási évben egy - egy tantárgy éves óraszámának 30%-nál többet mulaszt;
-
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott
-
magántanuló.
Abban az esetben, ha a tanuló folytatja tanulmányait az iskola szakképzési évfolyamán, akkor nincs szükség arra, hogy újra beiratkozzon, ugyanaz az eljárás, mint amikor a soron következő magasabb évfolyamba lép. Az általános iskolai tagozaton a magasabb évfolyamba lépés elbírálásakor, az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélemény a döntő. Az értékelő döntést az osztályozó értekezlet mondja ki, melyen az évfolyam teljes tanítói, tanári állománya részt vesz. 1. évfolyam A magasabb évfolyamba lépés feltételeit az egyes tantárgyi követelmények tartalmazzák. Az intézmény vezetője az első évfolyamon a tanulót – szakértői vélemény alapján – mentesítheti az osztályozás, értékelés alól. Ebben az esetben a tanuló az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A megismételt évfolyamról a tanuló nem kap bizonyítványt. Az előkészítő évfolyam helyett egyéni továbbhaladás is engedélyezhető Évfolyamismétlésre történő utasítás a szülő kezdeményezésére, kérésére magasabb évfolyamon is történhet, legfeljebb egy alkalommal. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. /Nkt. 56. §. (1)/ A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ez esetben egyéni foglalkozást kell szervezni a részére. Az első-negyedik évfolyamon ha a tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vesznek részt. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek,
77
képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. 2 - 8. évfolyam A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervben „A továbbhaladás feltételei" című fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból legalább minimum szinten teljesítette.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók tanév közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az elégséges osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbtanuláshoz. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a második - nyolcadik évfolyamon, tanév végén három vagy több tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot megismételheti.
A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; és/vagy nincs kellő érdemjegye az értékeléshez, magántanuló volt. A felzárkóztatási lehetőségekről szükség szerint tájékoztatjuk a szülőket. A felzárkóztatási program tartalmazza a feltárt hiányosságokat, fejlesztésre szoruló képességeket, készségeket; a felzárkóztatás tanórai és tanórán kívüli formáit, módszereit; a beszámoltatás ütemezését és formáit; a továbbhaladás követelményeit. A felzárkóztatás hatékonyságát a felzárkóztatási programban jelölt szakaszokhoz kapcsolódóan, a tanuló önmaga, illetve társaihoz mért teljesítménye összehasonlításával ellenőrizzük. Az eredményes felkészüléshez biztosított intézményi lehetőségek: hosszabb felkészülési időt biztosítunk a javító vagy osztályozó vizsgán; az írásbeli beszámolón segédeszköz (számítógép stb.) használatát engedélyezzük;
78
lehetővé tesszük az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását stb. A kudarcok csökkentése érdekében törekszünk a lehetséges okok feltárására. Az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, az ötödik-nyolcadik évfolyamra járó tanuló tanulószobai foglalkozásra kötelezhető, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi. (Magasabb évfolyamokon is biztosítani kell a heti két óra egyéni foglalkozást, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. 9-12. évfolyam A továbbhaladás feltétele a kerettanterv követelményeinek teljesítése. A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet valamely anyagrész - vagy egy-egy tantárgy- tanulása után várunk el a tanulóktól. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. Iskolarendszerünk demokratizmusa megköveteli, hogy ne csak a tananyag legyen egységes, hanem a követelményszintek is, mert ez adja a tanulás eredményeit megítélő értékelés egységes alapját. Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak, tehát csak a törzsanyag elsajátításának a mértékét és milyenségét lehet osztályzatokkal rögzíteni. Fontos, hogy minél többféle tevékenységet értékeljünk, de ne minden tevékenységet - és ne mindig- osztályozzunk. Az osztályozás ma még nem mellőzhető motivációja a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának. A folyamatos értékelés érdekében arra törekszünk, hogy havonta legalább egy osztályzatot minden tantárgyból kapjanak tanítványaink. A tanulási teljesítmények értékeléséhez hozzájárulnak a külső és belső méréseken elért eredmények. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az adott tantárgyból az elégséges osztályzatot megszerezte. 13.4. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a kilenc-tizenkettedik évfolyamon a példás (5), jó(4), változó(3), rossz(2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az osztályfőnök havonta egy alkalommal, félévkor és a tanév végén a nevelőtestület közösen értékel. A tanuló minősítése félévkor és év végén bekerül az értesítőbe, illetve a bizonyítványba.
Alapvető megítélési szempontok a következők:
Házirend előírásainak betartása az általános viselkedési normák betartása a tanórákon és iskolai rendezvényeken tanúsított magatartás az iskolán kívüli magatartás a tanulmányi munkához való viszony
79
az osztály- és iskolai közösségben vállalt feladatok gyakorisága, azok elvégzésének színvonala a demokratikus választás útján kapott megbízások elvégzésének színvonala sport- és kulturális munkában való szereplés gyakorisága és színvonala az év folyamán kapott dicséretek vagy elmarasztalások.
A magatartás minősítésének tartalma: Pozitívumként értékelendő, ha a tanuló: betartja a Házirend előírásait, és társait is erre ösztönzi, döntéseiben, értékítéleteiben kifejeződik az osztály- és az iskolaközösség iránti felelősségérzete, egyénisége megőrzése mellett össze tudja egyeztetni a közösség és a maga értékrendjét, segítőkész magatartás jellemzi, tiszteletben tartja társait és tanárait, ezt viselkedésében és hangnemében is kifejezésre juttatja, a tanórákon, az iskolai rendezvényeken és az iskolán kívül fegyelmezett, együttműködésre kész, szívesen vállal szervezési feladatokat, illetve az ezen belül reá háruló részfeladatokat pontosan és felelősséggel elvégzi, részt vesz az iskola sport- és kulturális rendezvényeiben, munkája - ezen belül tanulmányi munkája - elvégzésében kötelességtudó és megbízható, magatartása miatt nem kapott figyelmeztetést, intést. Negatívumként értékelendő, ha a tanuló:
ismételten és súlyosan megsérti az iskola írott és íratlan szabályait és a Házirend előírásait, nem törekszik ezek betartására, rossz hatással van társaira, negatív irányba hangolja a közösséget, magatartásával rontja a közösség külső megítélését, hírnevét, általában elutasítja a jogos bírálatot, társai bírálatára durván reagál, megtagadja az együttműködést, nem vállalkozik a képességeinek megfelelő feladatokra, kibújik a megbízások alól, vagy a rábízott munka elvégzésében hanyag, a tanórákon, iskolai rendezvényeken fegyelmezetlen, tanulmányi munkája elvégzésében megbízhatatlan, durva, goromba hangot használ, tiszteletlen a társaival vagy a felnőttekkel szemben.
A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, kötelességtudatát értékeli.
80
Szempontok a szorgalom minősítéséhez: A szorgalom minősítése kifejezi a tanulmányi munkához való viszonyulást, a kötelességtudat, a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a kilenc-tizenkettedik évfolyamon a példás (5), jó(4), változó(3), rossz(2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az osztályfőnök havonta egy alkalommal, félévkor és a tanév végén a nevelőtestület közösen értékel. A tanuló minősítése félévkor és év végén bekerül az értesítőbe, illetve a bizonyítványba. Alapvető megítélési szempontok a következők: a képességek, az adottságok és a teljesítmény viszonya, a szociális, kulturális családi háttér és a tanulmányi teljesítmény viszonya, a rendszeresség, az igényesség a tanulmányi munkában. A szorgalom minősítésének tartalma: Pozitívumként értékelendő, ha a tanuló:
tanulmányi kötelezettségeinek folyamatosan, pontosan és megbízhatóan eleget tesz, esetleges hátrányos helyzetével ereje szerint igyekszik megküzdeni, minden tantárgy anyagát igyekszik a tehetségének megfelelően elsajátítani, a munkájában igényes, tudatosan törekszik önmaga fejlesztésére, ismeretei önálló alkalmazására, az általános érdeklődés jellemzi, sokoldalú műveltség elsajátítására törekszik, képes az önellenőrzésre, a jó munkabeosztásra, a tanítási órákon figyel, tevékeny, kész az együttműködésre, igyekszik hozzájárulni az óra sikeréhez, a kötelező feladatai elvégzése mellett önként is végez tanulmányi munkát, olvasmányi, beszámolói, szakköri tevékenysége vagy tanulmányi versenyekre való felkészülése révén ismeretei bővítésén munkálkodik, arra rászoruló társainak önként és tapintattal segít a tanulásban.
Negatívumként értékelendő, ha a tanuló:
tanulmányi munkáját érdektelenség és közöny jellemzi, kötelezettségeit nem teljesíti, nehezíti a közös munkát, rendszeresen készületlen, az órai munkában nem vesz részt, vagy megtagadja az együttműködést, figyelmetlen, a munkája rendszertelen, megbízhatatlan, igyekszik kerülni a számonkérési alkalmakat, nem fogadja el a jó szándékú bírálatot, vagy a felajánlott segítséget.
Elégtelen osztályzat(ok) esetén a szorgalom minősítése hanyagnál jobb nem lehet! Alkalmazható jutalmazások, büntetések Jutalmazások osztályfőnöki szóbeli dicséret
81
osztályfőnöki írásbeli dicséret igazgatói elismerés (osztály előtt ismertetni kell) igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret.
Büntetések osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés osztályfőnöki írásbeli osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás nevelőtestületi megrovás fegyelmi eljárás kizárás az intézményből. Jutalmazások, büntetések alkalmazásainál - indokolt esetben - nem kell a fokozatok betartásához ragaszkodni, azonnal magasabb fokozati jutalmazás és büntetés is alkalmazható. 13.5. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A Nemzeti Köznevelési Törvény 2011. 4.§ alapján a sajátos nevelési igényű tanulót a Szakértői Bizottság vagy a Pedagógiai szakszolgálat szakértői véleménye alapján, a szülő kérésére, az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, és minősítés alól. Tantárgyi teljesítményük értékelésénél a következőket vesszük figyelembe: - a szakértői bizottság, illetve a nevelési tanácsadó szakvéleményét, - az önmagukhoz mért fejlődésüket, - az adott évfolyamra vonatkozó sajátos nevelési igényű tanulók tantervi követelményeit 13.6. Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok adásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek: -
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás – készség és képességfejlesztés – valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
-
a tanulók érettségire, főiskolai-egyetemi felvételire való eredményes felkészülésének érdekében önálló írásbeli dolgozatokat készítenek a tanáraik által megadott témákban, feladatsorokat oldanak meg a tanórai házi feladaton felül-ezek színvonalas elkészítésére hosszabb idő áll a rendelkezésükre,
82
-
a tanulók a tanítási szünetek idejére illetve a hét végére az egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
14. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban, illetve az illetékes miniszter rendelete alapján. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. Az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok feltárása kiindulási alapul szolgál az egyéni és csoportos fejlesztés tervezéséhez. Ezáltal lehetőség van testnevelés órákon a tanulók egészségileg „hátrányos” helyzetének megszüntetésére, az általános teherbíró képességük fokozására. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok összeállítását ill. az elért eredmények pontszámmá alakítását az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott, dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által készített módszertani szakanyag felhasználásával végezzük.
1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS – az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés – majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. 2. feladat: LÖKÉS EGY KÉZZEL DOBÓTERPESZBŐL AZ ÜGYESEBB KÉZZEL, TÖMÖTT LABDÁVAL – a kar-a törzs-a lábizmok dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló a dobóvonal mögött kényelmes harántterpeszbe áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: a hátul lévő láb nyújtásával a törzs dobásirányba fordításával, a dobókar kinyújtásával, labda kilökés előre, a lehető legnagyobb távolságra. Értékelés: a dobóvonal közepe és a labda becsapódása közötti távolságot mérjük. 3. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATO-SAN – a hátizmok erő-állóképességének mérése Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkótartásba, 83
4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.
4. feladat: HANYATFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN - a hasizmok erő-állóképességének mérése Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előrenéző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
5. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS - ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN - a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Maximális időtartam: lányok 2 perc, fiúk 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előrenéző újakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámasztól indítva karhajlítást - és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás - és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 6. feladat: TÖMÖTT LABDAVETÉS KÉT KÉZZEL, A FEJ FÖLÖTT, HÁTRA – a váll és a törzsizmok dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat. Feladat: a tanuló előrehajlítás közben lendületet szerez, majd eldobja a labdát a feje fölött hátrafelé. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása közötti távolságot mérjük.
84
15. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI A tanulási segédeszközök legfontosabb eleme a tankönyv. Iskolánkban a nevelőoktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvválasztás egyéb szempontjai:
megfeleljen a NAT és a kerettanterv adott tantárggyal szemben támasztott tartalmi követelményeinek, valamint a helyi tantervben megfogalmazottaknak,
igazodjon, tanítványaink fejlettségi szintjéhez,
megfelelő mértékben szolgálja a követelményekben rögzített ismeretek, képességek fejlesztését,
a tankönyv ára és várható élettartama összhangban legyen.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek – ahol nincs munkaközösség, ott a szaktanárok – határozzák meg a helyi tanterv alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt, májusban tájékoztatjuk, lehetőséget biztosítunk arra, hogy éljenek véleményezési jogokkal a tankönyvtaneszköz kiválasztását illetően. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Egyre több nyomtatott taneszközt szerzünk be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
16. FELKÉSZÍTÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁKRA Iskolánk közép és igény szerint emelt szintű érettségire készíti fel diákjait. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés
2. Irodalom 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház- és drámatörténet 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.2. Matematikai logika 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.7. Arányosság 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.3. Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria 4.2. Geometriai transzformációk 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.2. A valószínűség -számítás elemei
86
Történelem 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód Élő idegen nyelvek (angol, német) 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika Biológia 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje 4. Az emberi szervezet 5. Egyed feletti szerveződési szintek 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Fizika 1. Mechanika 2. Termikus kölcsönhatások 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 5. Gravitáció, csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Földrajz 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz
87
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Informatika 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 4. Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) 5. Könyvtárhasználat Kémia 1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok 1.4. Anyagi halmazok 1.5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7. Fémek 3. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6. Szénhidrátok 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.10. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémiai egyensúly 4.7. Kémhatás 4.8. Elektrokémia
88
Testnevelés 1. Elméleti ismeretek 1.1. A magyar sportsikerek 1.2. A harmonikus testi fejlődés 1.3. Az egészséges életmód 1.4. Testi képességek 1.5. Gimnasztika 1.6. Atlétika 1.7. Torna 1.8. Ritmikus gimnasztika 1.9. Küzdősportok, önvédelem 1.10. Úszás 1.11. Testnevelési és sportjátékok 1.12. Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek 2.1. Gimnasztika 2.2. Atlétika 2.3. Torna 2.4. Küzdősportok, önvédelem 2.5. Úszás 2.6. Testnevelési és sportjátékok
17. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA 17.1 Jogszabályi háttér
1993. évi szakképzési LXXVI. törvény – valamint 1995., 2003. évi módosítása
1993. évi közoktatásról szóló LXXIX. törvény - valamint 1996., 1999., 2003., 2005. évi módosításai
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM-rendelet.
A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM- rendelet.
A 7/1993.(XII.30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről valamint a 27/2001. (VII.27.) OM rendelettel, a 41/2001.(XI.9.) OM rendelettel, a 32/2002.(V.18.) OM rendelettel a 49/2002.(VII.28.)OM rendelettel és a 63/2002. (XII.20.) OM rendelettel történt módosítások.
A 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről.
1/2006.(II.17.)OM rendelet.
Az utóbbi évtizedben a rendszerváltással együtt járó gazdasági, társadalmi, politikai változások következtében felerősödött az emberi erőforrás képzésének a jelentősége, jelentősen átalakult a magyarországi szakképzés. 89
A munkaerőpiac rendkívül dinamikus változásai rugalmas oktatási rendszert igényelnek, amelyben minden esély megvan az oktatási és képzési területek átjárhatóságára. Iskolánkban a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó szakképzési programokat kínálunk. Elősegítjük az első szakma megszerzését, a sikeres munkába állást. Iskolarendszeren kívüli képzést indítunk azoknak, akik már megszerezték első szakképesítésüket. Számukra számítógép-felhasználói képzést szervezünk, valamint az európai Unióhoz való csatlakozást elősegítendő nyelvi képzést indítunk. 17.2 A szakképzési évfolyamok tanulói Érettségi után a szakképző évfolyamra szakközépiskolánkban érettségizettek számára.
automatikus
a
továbbhaladás
a
Érettségivel rendelkezők részére szakmai előképzettség nélkül intézményi jelentkezési lapon történik a jelentkezés. Jelentkezési korhatár: 22. év. (A korhatár meghosszabbítható, ha a tanuló az általános iskolát 7 évesen kezdte.) Felvételi vizsgát nem tartunk. A szakképzési évfolyamra felvételt nyernek azok a fiatalok is, akik megkezdték az érettségi vizsgát, de nem fejezték be a május-júniusi vizsgaidőszakban. Nekik a szakmai vizsgáig az érettségi vizsgát is le kell tenniük. A különböző képzési irányok zárt, iskolarendszerű keretben folynak, tehát tanulói jogviszony mellett. 17.3 Választható szakmák az Országos Képzési Jegyzék szerint: 17.3.1 „Informatikai rendszergazda” Szakképesítés és vizsgakövetelményei: I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 481 03 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszergazda 3. Szakképesítések köre: 3.1
3.2
3.3
Rész-szakképesítés Azonosítószám: Megnevezés:
54 481 03 0100 52 01 Számítástechnikai szoftverüzemeltető
Azonosítószám: Megnevezés:
54 481 03 0010 54 07 Webmester
Elágazások
Ráépülés
Nincs
4. Hozzárendelt FEOR szám: 3131 5. Képzés maximális időtartama: Szakképesítés megnevezése
Szakképzési évfolyamok száma
Óraszám
Informatikai rendszergazda
2
2000 90
II. EGYÉB ADATOK ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Webmester 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség:
érettségi vizsga
Szakmai előképzettség:
-
Előírt gyakorlat:
-
Elérhető kreditek mennyisége:
-
Pályaalkalmassági követelmények:
nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 50 % 3. Gyakorlat aránya: 50 % 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): Ha szervezhető, mikor:
1 év nem szervezhető -
6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
nem szükséges
17.4 A szakmai követelménymodul Azonosítója és megnevezése: 1167-06 Webmester A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli és gyűjti a munkájával kapcsolatos újonnan felmerülő technológiákat, trendeket Felülvizsgálja, fejleszti és dokumentálja saját munkafolyamatainak eljárásait Biztosítja az állandó elérhetőséget (webmasterdo-main.com) Fogadja, kezeli/továbbítja a weblátogatók észrevételeit, panaszait, kérdéseit, igényeit Fogadja a belső és külső munkatársak webtartalommal kapcsolatos igényeit/utasításait Intézi a webtartalom telepítését és a hozzá kapcsolódó hostok regisztrációs kérelmét A közvetített webtartalmak megújítását elvégzi Ellenőrzi a tartalom szerkezeti megjelenését a frissítést követően különböző megjelenítési felületeken Weblaptartalmat korrigálja/javaslatot tesz a korrigálásra Teszteléseket végez a webtartalmak elérhetőségét illetően
91
Detektálja a rendszer gyenge pontjait és a támadásokat Részt vesz a szolgáltatás biztonsági és funkcionális tervezésében, kialakításában A felhalmozott információk alapján a rendszerbe illő és a feladathoz szükséges hardver és szoftver eszközöket javasol Jogosultság struktúrát kezel a webes tartalom eléréséhez adatbázis jogosultságokat kezel A felhasználók adminisztrációját kezeli Ellenőrzi a rendszer-adminisztrátor által elvégzett webszolgáltatásokhoz szükséges konfigurációt Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B HTML-programnyelv B Web-szerkesztő program A szint megjelölésével a szakmai készségek: Személyes kompetenciák: Kézügyesség Társas kompetenciák: Látás Módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Információgyűjtés
Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
1142-06
Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés
1143-06
Projekt menedzsment
1168-06
Hardveres, szoftveres feladatok
1167-06
Webmester A képzési programban meghatározott modulzáró vizsga A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás
Vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1167-06 Webmester A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Web kiszolgáló telepítése, konfigurálása és tesztelése, jogosultságok beállítása, Web lap készítése és feltöltése (projektmunka + szóbeli bemutatás) 92
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100 % A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. 2. 3. 4.
vizsgarész: 15 vizsgarész: 10 vizsgarész: 25 vizsgarész: 50
Az 54 481 03 0100 52 01 azonosító számú, Számítástechnikai szoftverüzemeltető megnevezésű rész-szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 35 2. vizsgarész: 35 3. vizsgarész: 30 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az elágazásokhoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése.
A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma
Webmester
Számítástechnikai szoftverüzemeltető
17.5 Eszköz- és felszerelési jegyzék
Számítógép
X
X
Szoftver
X
X
Hálózat
X
X
A törvény és munkabiztonsági előírások szerint meghatározott munkafeltételek és eszközök
X
X
17.6
Egyebek
A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkező fogyatékossággal élő személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követő foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdőjelezné – a szakképzés
93
megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt, a fogyatékosság típusának megfelelő érdekképviselet véleményének ismeretében Részletes szakma ismertető az NSZFI által kiadott mellékelt CD-n. Egyéb feltételek, információk: A szóbeli és a gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható. 17.7 A tanulói teljesítmények értékelése A tanítási-tanulási folyamatban 3-féle értékelési eljárást alkalmazunk: formatív (fejlesztő) értékelést, szummatív (összegző) értékelést és diagnosztikus értékelést. Formatív értékelés A formatív értékelést elsősorban a tanítási-tanulási folyamat közben alkalmazzuk sikerrel, ennek célja az éppen aktuális tudásszint vagy készségszint megállapítása. Fontos megjegyeznünk, hogy ehhez az értékelési eljáráshoz nem illesztünk érdemjegyeket, hiszen nem ez a célja, hanem a fejlesztés, formálás, ill. az ezt befolyásoló fontos tényezők, tudáselemek és motivációk feltárása. Szummatív értékelés A szummatív értékelést egy-egy tematikus egység végén vagy fontosabb csomópontoknál alkalmazzuk. Ennek az értékelési eljárásnak az a legfőbb jellemzője, hogy célja a tanulók közötti különbségek feltárása és azok érdemjeggyé (vagy más értékelési formává) történő alakítása. Az ilyen értékelési lépések során kapott jegyek irányadóak lehetnek mind a tanárok, mind a tanulók számára, s fontos tulajdonságuk a tanítás-tanulás folyamatának visszacsatolása is. Diagnosztikus értékelés A diagnosztikus értékelést akkor alkalmazzuk, ha tanulók indulási szintjét állapítjuk meg, pl. egy-egy nagyobb tematikus egység indításakor az előzetesen tanult ismeretekről. Ez az eljárás tájékoztathat a tanulók tudásáról, készségeiről és képességeiről. Mindezek ismeretében a későbbi tanítási-tanulási folyamat jobban irányítható, felépíthető és szervezhető. A formatív értékeléshez hasonlóan azonban itt sem értékelünk, inkább arra törekszünk, hogy értékelő megjegyzéseink, véleményeink a tanulók tudásának, készségeinek és képességeinek értékeire és hiányosságaira hívják fel a figyelmet. A tanítási-tanulási folyamatot általában írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsga zárja (részleteiről – az egyes tárgyaknál - korábban már olvashattunk). Emiatt olyan vizsgaszerű szituációkat is teremtünk, amelyekben a tanulók gyakorolhatják az ilyen helyzetekben végrehajtandó feladatokat, s így sikeresebben készülhetnek fel a tényleges írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgára.
94
17.8
A magasabb évfolyamba lépés feltételei
A tanuló az iskola magasabb szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola magasabb szakképzési évfolyamára lépő tanulót nem kell beíratni. 17.9
A tanulói jogviszony megszűnése Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; Az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján; Ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná válik, és az iskolában nem folyik másik, számára megfelelő képzés; A tanuló nem kíván továbbtanulni, ill. a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a jogszabályban meghatározott időnél többet mulaszt; Kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedése napján.
18. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18.1 A pedagógiai program hatálya, hatályba lépése Az iskola pedagógiai programja 2013. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. A pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2020. augusztus 31. napjáig – szól. 18.2 A pedagógiai program felülvizsgálata, módosításának rendje A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
megvalósulását a
A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2015/2016. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítani kell, illetve módosítani szükséges, ha azt jogszabályok előírják.
95
18.3 A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti:
az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja és legalább 25%-a; a nevelők szakmai munkaközössége; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója.
A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák önkormányzati képviselőik útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 18.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, az intézményegység vezetőjénél, az iskolai honlapon
A Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola az óvoda nevelési programját, illetve az iskola pedagógiai programját az intézmény nevelőtestülete 2013. március.26-i értekezletén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta. Isaszeg, 2013. március 26.
Ph.
____________________________ Keresztúri Jusztina igazgató
96
MELLÉKLET A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ISKOLA HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató
Megjegyzés
tanterem
iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1
figyelembe lehet venni a szaktantermeket is
szaktanterem
a II/2. pontban foglaltak szerint, iskolánként 1-1
ha az iskolát hét vagy annál több évfolyammal alapították
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1
fogyatékos tanulót nevelő és oktató iskolában
tornaterem
iskolánként 1
általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel
97
tornaszoba
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, harminc mozgáskorlátozott tanulónként 1
általános iskolában, szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképző iskolában, ha a tornaterem nem kötelező, vagy a tornaterem a székhelyen van és annak igénybevételére nincs lehetőség; mozgáskorlátozott tanuló esetén minden esetben helyben
sportudvar
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel
igazgatói iroda
iskolánként 1
az iskola székhelyén; a három és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi
nevelőtestületi szoba
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi
helyettesi iroda
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha a helyettes alkalmazása kötelező; a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi
gazdasági vezetői iroda
önálló gazdálkodás esetén iskolánként 1
a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi) irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi
ügyviteli helyiség
iskolánként 1
a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával, a nevelőtestületi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi
könyvtár
iskolánként 1
a legalább nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el
98
könyvtárszoba
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
orvosi szoba
iskolánként 1
ha nem előírás az iskolai könyvtár vagy a székhelyen, telephelyen nem működik könyvtár; amennyiben nem működik a székhelyen, telephelyen legalább négy osztály, a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható
Kiszolgálóhelyiségek sportszertár
iskolánként 1
aula (előtér, közösségi iskolánként 1 tér)
általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették; porta, várakozóhelyiség, büfé és ruhatár funkcióját is betöltheti
porta
iskolánként 1
nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van
ebédlő
iskolánként 1
kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg
főzőkonyha
iskolánként 1
ha helyben főznek
melegítőkonyha
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha helyben étkeznek
tálaló-mosogató, ezen iskolánként belül felnőttétkező (székhelyen és telephelyen) 1
ha helyben étkeznek
öltöző
iskolánként és nemenként 1
hideg-meleg vizes zuhanyozó
iskolánként és nemenként 1
személyzeti WC
épületenként, nemenként 1
tanulói WC
épületenként,
99
szintenként, nemenként mosléktároló
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha helyben étkeznek
éléskamra
iskolánként 1
ha helyben főznek
szárazáru raktár
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha helyben főznek
földesáru raktár
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha helyben főznek
egyéb raktár
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
szertár
épületenként 1
HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
tanulói asztalok, székek
tanulók létszámának figyelembevételével
életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál szükség szerint - egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
nevelői asztal, szék
tantermenként 1
1. Tanterem
eszköztároló szekrény tantermenként 1 tábla
tantermenként 1
ruhatároló (fogas)
tanulók létszámának figyelembevételével
szeméttároló
helyiségenként 1
sötétítő függöny
ablakonként
az ablak lefedésére alkalmas méretben
100
2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem tábla + flipchart
1
számítógépasztal
kettő tanulónként 1
számítógépek és tartozékai
kettő tanulónként 1 felszerelés
nyomtató
1
programok
szükség szerint
lemeztároló doboz
2
a pedagógiai program előírásai szerint
b) idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem nyelvi labor berendezés
tíz-tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására
magnetofon
1
írásvetítő
1
c) természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)
három tanulónként 1
elszívóberendezés
tantermenként 1
vegyszerálló mosogató két asztalonként 1 fali mosogató
tantermenként 1
poroltó
tantermenként 1
mentőláda
tantermenként 1
ha az oktatás részben vagy egészben nem magyar nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható
eszköz- és vegyszerszekrény
2
méregszekrény (zárható)
1
eszközszállító tolókocsi
tantermenként 1
törpefeszültségű csatlakozások
tanulóasztalonként 1
elhelyezése a szertárban
d) művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad, rajzbak)
tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely
tárgyasztal (állítható) tantermenként 2 mobil lámpa (reflektor)
2
vízcsap (falikút)
2
pianínó
iskolánként 1
ötvonalas tábla
tantermenként 1
CD vagy lemezjátszó, tantermenként 1 magnetofon tárolópolcok
tantermenként 1 (életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)
e) technikai szaktanterem tanulói munkaasztal
tizenöt tanuló részére
állítható magasságú támla nélküli szék
tizenöt tanuló részére
f) gyakorló tanterem
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
gimnáziumban a munkába állást előkészítő oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához; szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktanteremben is
102
3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba (berendezése az óvodában meghatározottak szerint)
4. Tornaszoba kislabda
5
labda
5
tornaszőnyeg
2
tornapad
2
zsámoly
2
bordásfal
2
mászókötél
2
gumikötél
5
ugrókötél
5
medicinlabda
5
stopper
1
kiegészítő tornakészlet 1 egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések
fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint
5. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá) kosárlabda palánk
2
gyűrű
1
mászórúd
2
6. Sportudvar szabadtéri labdajáték 1 felszerelése magasugró állvány, léc
1
távol-, magasugró
1
bármelyik játék kiválasztható
homokkal vagy szivaccsal
103
gödör futópálya
1
lehetőség szerint kialakítva
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések
egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben
fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint
7. Igazgatói iroda íróasztal
1
szék
1
tárgyalóasztal
1
szék
2
iratszekrény
1
fax
1
telefon
1
8. szoba
Nevelőtestületi
fiókos asztal
pedagóguslétszám szerint 1
szék
pedagóguslétszám szerint 1
napló és folyóirattartó 1 könyvszekrény ruhásszekrény fogasok
2 vagy pedagóguslétszám figyelembevételével
mosdókagyló
1
tükör
1
9. Ügyviteli helyiség (igazgatóh., gazdasági vezetői iroda) (több helyiség esetén az eszközök a feladatmegosztás szerint eloszthatók) asztal
felnőtt létszám figyelembevételével
104
szék
felnőtt létszám figyelembevételével
iratszekrény
1
lemezszekrény
1
írógép
1
írógépasztal és szék
1-1
fénymásoló
1
számítógépasztal szék
számítógéppel kiváltható
és 1
számítógép nyomtatóval közös vonallal is működtethető
telefon 10. Könyvtár tanulói asztal, szék
egy iskolai osztály életkornak megfelelő méretben; egyidejű mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén foglalkoztatásához állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, szükséges egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak mennyiségben székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
egyedi világítás
olvasóhelyenként 1
könyvtárosi szék
asztal, 1-1
szekrény (tároló)
asztal egyedi világítással
háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére
tárolók, polcok, 2 szabadpolcok létra (polcokhoz) 1 telefon
1
fénymásoló
1
közös vonallal is működtethető
számítógép, nyomtató 1-1 video (lejátszó, felvevő) televízióval
1
CD vagy lemezjátszó
1
105
írásvetítő 11. Könyvtárszoba asztal, szék könyvtári dokumentum (tanári, tanulói felkészüléshez) könyvespolc vagy szekrény egyedi világítás
1
3 6 ötszáz
legalább hat tanuló egyidejű foglalkoztatásának feltételeiről, illetve az iskolai könyvek, tankönyvek, segédkönyvek elhelyezéséről gondoskodni kell
ötszáz könyvtári dokumentum elhelyezésére olvasóhelyenként 1
NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
Taneszközök tárgyak, eszközök, évfolyamok, pedagógiai programban foglaltak szerint információhordozók az tantárgyak alapján oly iskola pedagógiai módon, hogy az iskola programjában előírt munkarendje szerint tananyag minden osztály feldolgozásához alkalmazhassa egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök
évfolyamok, fogyatékos tanulót oktató iskolában; tantárgyak alapján oly pedagógiai programban foglaltak szerint módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa
iskolánként szaktanteremnél felsorolton kívül; bárhol (székhelyen és szükség szerint elhelyezhető telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában mikrofonnal osztályonként CD vagy lemezjátszó iskolánként könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség (székhelyen és szerint elhelyezhető telephelyen) 1 video (lejátszó) iskolánként könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség televízióval (székhelyen és szerint elhelyezhető telephelyen) 1 magnetofon
106
NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK A nevelőmunkát segítő eszközök összeállításához a Művelődési Közlöny XLII. évf. 2/II., 1998. január 23-i számában megjelent Funkcionális taneszközjegyzék ajánlásait vettük figyelembe. Ennek segítségével -pedagógiai programunk alapján- állítottuk össze a tantárgyaktantárgycsoportok taneszköz-igényét, és 2003. december 31-ig a beszerzést elvégeztük. AZ ALSÓ TAGOZAT Geometriai síkidom- és modellező készlet 1 db Tömeg méréséhez mérleg és súlyok 1 db Helyesírás tanításához szókártyák 1 db Szorzótáblák 2 db Mértékegységek 2 db Római számok 2 db Alapműveletek 2 db A vízpartok élővilága 1 db A mező élővilága 1 db Az erdő állatai 1 db Élelmiszer növényeink 1 db Háziállatok 1 db Rovarok 1 db Testünk 1 db Iskolai iránytű 1 db A mező életközössége 1 db Az erdő életközössége 1 db A mocsár életközössége 1 db Vetítővászon /a díszterembe/ 1 db Fóliaíró /utántölthető, 4színű, középvastag/ 1 db Fóliaíró /vékony/ 1 db Magnókazetta 5 db MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A szófajok rendszere /táblázat/ 1 db Televízió /51 cm-es/ 1 db Szövegvilág /táblázat/ 1 db CD-lemezek /komolyzenei, verseket tart./ 5 db Magyar irodalomtörténeti térkép 1 db Műsoros videokazetták 3 db Diaképek TÖRTÉNELEM Árpádházi királyok /falikép/ 1 db A magyar királyi vármegyék címeres pecsétjei 1 db A római birodalom /oktatótábla/ 1 db Az ókori Görögország /oktatótábla/ 1 db Árpádházi királyok 1 db 1848-49-es honvédtábornokok 1 db Az első felelős magyar minisztérium 1 db Európa a II.világháború után /térkép/ 1 db Térképtartó állvány
107
IDEGEN NYELV Német nyelv /garnitúra/ 2 db NÉ-1800 2 db NÉ-3010 2 db NÉ-3011 2 db NÉ-3012 2 db NÉ-3020 2 db NÉ-30016 2 db NÉ-47550 2 db MATEMATIKA Matematikai oktatóprogramok Faliképek /10 db-os garnitúra/ 1 garn. Geometriai faliképek 1 garn. Tanulói karosmérleg súlyokkal 3 db Síkmértani készlet /műanyaglapokból/
Angol nyelv /garnitúra/ 1 db AN-217 1 db AN-250 1 db AN-251 1 db AN-252 1 db AN-260 1 db
FIZIKA Fizikai oktatóprogramokkal 1 db Írószerkezetes kiskocsi 1 db Hajszálcsöves közlekedőedény fa talpon 1 db Egyen- és váltóáramú demonstrációs volt- és ampermérő 1 db KÉMIA Indikátorok: pH- papír 2 db kék lakmuszpapír 1 db piros lakmuszpapír 1 db Szűrőpapír 5 ív Lapközepes fémrács /modell/ 1 db NaCl kristályrácsa /modell/ 1db SiO2 kristályrácsa /modell/ 1 db Jód kristályrácsa /modell/ 1 db Főzőpohár /100 ml-es/ 15 db Főzőpohár /250 ml-es/ 5 db Vegyszeres kanál 10 db Kanóctartó béllel borszeszégőhöz 20 db FÖLDRAJZ Az ásványfajták /falikép/ 1 db A vulkánok működése /falikép/ 1 db Naprendszerünk /falikép/ 1 db Földtörténet /oktatótábla/ 1 db Kőzettani táblázat /oktatótábla/ 1 db Iskolai domborzati földgömb /16 cm/ 5 db Európa domborzata /térkép/ 1 db A Kárpát-medence domborzata /térkép/ 1 db BIOLÓGIA Monohibrid keresztezés /falikép/ 1 db Dihibrid keresztezés /falikép/ 1 db Monohibrid keresztezés /falikép/ 1 db
108
Monohibrid keresztezés /falikép/ 1 db Dihibrid keresztezés /falikép/ 1 db Nemben kötött öröklődés I. /falikép/ 1 db Nemben kötött öröklődés II. /falikép/ 1 db
ÉLETVITEL-TECHNIKA-HÁZTARTÁSTAN Pisztolypáka 4 db Pisztolypákához póthegy 10 db Szerelőkészlet gépelemek tanításához /7.o./ 2 db SZÁMÍTÁSTECHNIKA A számítógépterem biztonságos vezetékelésének kiépítése Hálózati szerverként alkalmazható, nagyteljesítményű, multimédia PC 1 db Hálózati kártya 1 db Hálózati operációs rendszer-program 1 db Modem /InterNethez/ 1 db Informatikai alapfogalmakat /adat, jel, bit, komm. alapfogalmakat/ bemutató eszközök Az algoritmizálást segítő eszközök /algoritmusok felépítését, értelmezését, kódolását segítő információhordozók/ A programozást segítő eszközök /programozás helyes sorrendjének szemléltetésére, a problémák megfogalmazására/ Jogtiszta szoftverek / interaktív kapcsolat kialakítására, fejlesztésére alkalmas képességfejlesztő program; oktatóprogramok; jogtiszta segédprogramok; a vírusok viselkedését bemutató program/ Magyar és magyar származású tudósok munkásságát bemutató eszközök MŰVÉSZETI NEVELÉS Művészettörténeti műsoros videokazetták Színes drapéria anyag a modellbeállításhoz Testmodell-készlet /mértani/ 5 db Emberi testmodell /mozdulat tanulmányozásához/ 5 db TESTNEVELÉS, SPORT Mérőszalag /20 m-es/ 1 db Ugrókötél /2m-es/ 25 db Bírósíp 8 db Térdvédő 10 pár Labdapumpa 3 db Gumikötél 10 db EGÉSZSÉGTAN Faliképek, oktatótablók vagy videofilmek az alábbi témákban: - A biztonság megőrzése: Veszélyes anyagok, veszélyforrások - Táplálkozás: Az egészséges táplálkozás; Emésztőszerveink - Mozgás és személyes higiéné: Fogápolás; Csontozat, gerincoszlop, izomzat - Az egészségre veszélyes anyagok: Alkohol, drog, dohányzás hatásai, veszélyei - Az emberi szexualitás: Az emberi szaporodás; Másodlagos nemi jellegek;
109
Menstruációs ciklus - Családi élet és kapcsolatok: Emberi kapcsolatok, konfliktusok; Önismeret - Környezetünk védelme: Veszélyeztetett környezetünk Elsősegély-készlet (Az előírásoknak megfelelőn felszerelt egészségügyi doboz, állandóan pótolt készlettel) MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET Digitális fényképezőgép 1 db Videomagnó (vagy DVD-lejátszó) 1 db Videokamera 1 db Üres videokazetták (vagy DVD-lemezek) 10 db Műsoros videokazetták (vagy DVD-lemezek): - Charlie Chaplin: Aranyláz; Diktátor - Federico Fellini: Országúton - Sergio Leone: Volt egyszer egy Vadnyugat - Steven Spielberg: Schindler listája - Emir Kusturica: Cigányok ideje (vagy Macskajaj) - Makk Károly: Szerelem - Kim Ki Duk: Tavasz, nyár, ősz, tél … és tavasz - Carlos Saldanha, Chris Wedge: Jégkorszak (animációs film) GYÓGYPEDAGÓGIA Foglalkoztató asztal tálcával /homok, víz/ 1 db Fedő az asztalhoz 1 db Manipulációs játékok Betűkirakó 1 db Hangkazetta /állatok hangjai/ 1 db Számjegyek- kirakó 1 db Időjárás- kirakó 1 db Formák és színek /műanyag elemekkel/ 1 db EGYÉB ESZKÖZÖK Számítógépek /alsó tagozatba, matematika-fizika oktatáshoz, valamint a számítógép-teremben hálózati alkalmazásra/ 8 db
110
19. VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS Az iskola pedagógiai programját véleményezte és elfogadásra javasolta:
A szülői munkaközösség: 2013.március 27.
Bodnárné Miski Krisztina SZMK vezetője
A diákönkormányzat: 2013.március 28.
Vozár-Krecskó Anett Evelin DÖK vezetője
A Nevelőtestület javaslata: 2013.március 26.
Keresztúri Jusztina igazgató
Jóváhagyta: Magyar Pünkösdi Egyház: 2013.március 28.
Kecser István főtitkár
111
