G A KDC UNIVERZÁLIS 3-4 CSATORNÁS MIKROPROCESSZOROS PID SZABÁLYOZÓ MUSZERKÖNYV

H

GA

KDC UNIVERZÁLIS 3-4 CSATORNÁS MIKROPROCESSZOROS PID SZABÁLYOZÓ

MUSZERKÖNYV KD C

M AN

0N

1 PRO G

PA G E M ODE

2

3

OUT

M AN U AL

O N /O F F

SET

HAGA AUTOMATIKA Kft 1037 Budapest, Királylaki út 35. T/F 368-2255 368-6002 E-mail: [email protected]

R

Tartalomjegyzék 1. KDC Univerzális szabályozó .................................................................................................................................................. 3 2. A KDC beállítása .................................................................................................................................................................... 3 2.1. A nyomógombok hatásai ................................................................................................................................................. 3 2.2. A beállítások.................................................................................................................................................................... 3 2.3. A beállítások ábrái........................................................................................................................................................... 3 2.3.1. A lapok (PAGE) kiválasztása, I. szint: .................................................................................................................... 4 2.3.2. A tulajdonságok (MODE) kiválasztása, II. szint: .................................................................................................... 4 2.3.3. A tulajdonságok értékének, mûködésének beállítása, vagy kiválasztása (SET), III. szint: ...................................... 4 3. A szabályozó utasításainak térképe ......................................................................................................................................... 5 4. A konfigurálás......................................................................................................................................................................... 5 4.1. A konfigurációs lap (ConF)............................................................................................................................................. 6 4.1.1. A konfigurációs lap elrejtése ................................................................................................................................... 6 4.1.2 A konfigurációs lap utasításai................................................................................................................................... 6 4.2. A bemenetek és kimenetek konfigurációs lapja (CnFI) ................................................................................................. 10 4.3. A paraméterek beállító lapjai (PArA)............................................................................................................................ 12 4.4. A programozási utasítások lapja (ProG)........................................................................................................................ 13 4.4.1. A programlap elérhetõsége .................................................................................................................................... 13 4.4.2. A program idõ-alapjel összefüggés utasításai és lekérdezése ................................................................................ 13 4.4.3. A flag csoportok .................................................................................................................................................... 14 4.4.4. FLG0 csoport......................................................................................................................................................... 15 4.4.5. FLG1 csoport......................................................................................................................................................... 16 4.4.6. FLG2 csoport......................................................................................................................................................... 16 4.4.7. FLG3 csoport......................................................................................................................................................... 17 4.4.8. Eseménykód programozás ..................................................................................................................................... 17 4.5. Az alarmok mûködése ................................................................................................................................................... 18 5. Általános lekérdezõ lap (Stnd) .............................................................................................................................................. 18 6. A kézi vezérlés használata..................................................................................................................................................... 19 7. A KDC szabályozó hibaüzenetei........................................................................................................................................... 20 8. Függelék................................................................................................................................................................................ 21 8.1. Fõbb mûszaki adatok..................................................................................................................................................... 21 8.2 Az elõlap rajza................................................................................................................................................................ 21 8.3. A hátlap rajza, bekötések............................................................................................................................................... 21

1. KDC Univerzális szabályozó A KDC univerzális szabályozó maximálisan 4 bemenettel és négy kimenettel rendelkezik. A bemenetek és a kimenetek kevés megkötéssel szabadan rendelhetok össze. Az elso bemenet és kimenet mindig egy szabályozási kört képez. A második bemenet a második kimenettel egy szabályozási kört képezhet, kivéve ha a bemenetet nem használjuk külso alapjel fogadásra ("remote set-point"-ra), vagy az elso szabályozási kör három állású kimenettel (hut-fut) rendelkezik. A harmadik bemenet és kimenet szintén egy szabályozási körbe kapcsolható az elozo megkötések nélkül. A negyedik szabályozási kör csak ellenálláshomérovel létesítheto úgy, hogy bemenetét és kimenetét nem használtuk e1 más szolgáltatáshoz. Ez a bemenet csak akkor létezik, ha minden elozo bemenet mér (vagy szabályoz), a kimenetet szabályozásra csak akkor határozhatjuk meg, ha az eszköz soros kimenetét nem használjuk. Az elso csatorna jelérol (mért bemeno jel) három alarm kimenetet lehet muködtetni, ezek a kimenetek rendre megegyeznek a második, harmadik és negyedik szabályozási kör kimeneteivel. Ezért ezeket, vagy szabályozó, vagy alarm kimenetként lehet meghatározni. A KDC muszer bemeneteihez nem szükséges kimeneteket hozzárendelni, ilyenkar az adott csatorna csak méro csatorna és értékei csak a kijelzon és a nyomtatásban jelennek meg. Az elozoekben említett lehetoségeket a muszer beállításakor a ConF és a CnFI lapokon lehet kiválasztani.

2. A KDC beállítása A kijelzés és a nyomógombok kezelése szelektív menuvezérléssel történik, ami a felhasználó számára azt jelenti, hagy csak azokat az állítási lehetoségeket lehet kiválasztani, amelyek az adott feladat megvalósításához minimálisan szükségesek.

2.1. A nyomógombok hatásai Balról az elso két gombbal lehet az állításokat kiválasztani. mindkét gombot lenyomva tartva a PAGE funkciót, az elsot lenyomva a MODE, míg a másodikat lenyomva tartva a SET funkciót választhatjuk ki. Amíg kiválasztva tartjuk a megfelelo állítási funkciót addig a jobb oldali két gombbal állíthatjuk a szükséges értékeket. Több számjegyu szám esetén az értéket számjegyenként kell beállítani úgy, hogy a jobbra mutató nyíllal kell belépni az elso (legnagyobb helyiértéku) számjegyre és amikor az adott számjegy villog, akkor kell a felfelé mutató nyíllal a számjegyet kiválasztani. A jobbra mutató nyíllal lehet a következo számjegyre ugrani. Állítani csak villogó karaktert lehet és az állítást a gombok elengedése érvényesíti. A jobboldali gombok fölé írt utasításak akkor élnek, amikor azokat csak egyenként nyomjuk be. Az ON/OFF nyomógombot folyamatosan 5 másodpercig lenyomva tartva lehet a berendezést be illetve kikapcsolni. A MANUAL gomb muködése is hasonló (ismertetése a OUT funkciónál). A készülék minden változtatást a gombok elengedése után beírja a memóriájába úgy, hogy az addig érvényes adatot átírja.

2.2. A beállítások Mivel a kijelzon egyszerre csak négy számat vagy betut lehet megjeleníteni, az állítást lapokra (PAGE) és lapokat módokra (MODE) osztottuk. A lapokat az állítások hasonlósága szerint rendeztük:

Stnd

PArA

PAr2

PAr3

PAr4

ProG

ConF

CnFI

Az Stnd lapon találhatók a mért és a beavatkozó jelek értékei, a bekapcsolási elokésleltetés, a printer indítása és leállítása és az alarm kapcsolók helyzetei. A következo négy lap (PArA PAr2 PAr3 PAr4) rendeltetése azonos, de mindegyik más-más csatornára vonatkozik. Ezeken lehet állítani az adott csatorna alapjelét és PID paraméter értékeit, valamint itt határozhatók meg az alarm kimenetek alapjeleinek értékei. A ProG lapon állítható a programadó (PROFILE GENERÁTOR) ido és alapjel összefüggései és minden más programmal kapcsolatos érték. Az utolsó két lapon a készülék konfigurációja állítható be. Mivel a muszerben nagyon sok állítási lehetoség található, a muszer csak az adott konfigurációhoz tartozó menü-pontokat ajánlja fel állításra. Az ilyen menüt szelektív menunek szokás nevezni . A PAGE lapról a MODE nyomógombbal az állítani kívánt muködést kiválasztjuk, majd azt a SET nyomógombbal módosíthatjuk. Minden PAGE és MODE kombináció az utolsó lenyomott gomb elengedésétol számítva egy percig érvényes marad, utána alaphelyzetbe lép vissza (Stnd/Act). A lapok ismertetését a muszer konfigurálásával kezdjük. Beállítva a ConF lapot, a MODE gombbal e1oször a a felíratot hívhatjuk elo. A lapokat a PAGE (MODE + SET) gombokat lenyomva tartva a fel gombbal lehet váltani.

2.3. A beállítások ábrái Az beállításokat a következo ábrák szemléltetik:

3

PASS

2.3.1. A lapok (PAGE) kiválasztása, I. szint: PA G E M ODE

O N /O F F SET

folyamatos

⇒

nyomvatartása

⇒..⇒

mellett

a

⇒

gombbal

lehet

a

lapokat

váltani:

.

2.3.2. A tulajdonságok (MODE) kiválasztása, II. szint: O N /O F F M ODE

folyamatos nyomvatartása mellett a (példánkban a PArA lapon):

gombbal lehet a tulajdonságokat váltani a fentiek szerint kiválasztott lapon

⇓ ⇓ ⇓ ⇓ ⇓

2.3.3. A tulajdonságok értékének, mûködésének beállítása, vagy kiválasztása,(SET) III. szint: SET

folyamatos nyomvatartása mellett a villog:

a számjegyeket lehet kiválasztani balról egymás után. A kiválasztott számjegy

⇓ ⇓ ⇓ ⇓

4

SET

folyamatos nyomvatartása mellett a

az elobb kiválasztott számot lehet állítani 0-9 között. Az állított szám villog: ⇓

⇓

⇓

⇓

3. A szabályozó utasításainak térképe Az alábbi táblázatban megtalálható minden MODE, függetlenül a készülék konfigurációjától. (A szelektív menüvezérlés miatt nem minden MODE hívható elo) Stnd Act * Out Act2 Out2 Act3 Out3 Act4/COLd Out4 ALr1 ALr2 ALr3 PrEt Prnt dAlr * doul dou2 rCLO rCL 1 rCL2 rCL3

ParA StPt ProP Int dEr Alr1 Alr2 Alr3 StbY ConS

PAr2 StPt/dStP ProP Int dEr

PAr3 StPt/dStP ProP Int dEr

PAr4 StPt/dStP ProP Int dEr

ProG AStP SttS PrFL StEP Edti EdSP EuEn

Conf PASS vErS tunE ZonE SELS PrFt PFLG PStr PrGo EuEn SELH SELA SEPP SEPG SEPE LCd FLSt FLFr trAC SEri bAud PAri Pori PrES PtrS PhdL PGro PtYP PrSP DEFd SELd nEtP

CnFI Ch1i Ch1o OCAL SEtL Pert PdiS/Pmi Ch2I Ch2o OCL2 StL2 Prt2 Pds2 ALr1 Ch3I Ch3o OCL3 StL3 Prt3 Pds3 ALr2 Ch4I Ch4o/CJOF OCL4 StL4 Prt4 Pds4 ALr3

* jelölt helyeken a konfigurációtól függoen más rövidítések is lehetnek. (ACt≡StPt≡PrFL ill. dALr≡DEuE, amely az jelenti, hogy ACt helyén StPt vagy PrFL, ill. dALr helyén DEuE jelenhet meg a konfigurációtól függoen)

4. A konfigurálás A szabályozó muködési tulajdonságait a konfigurálással kell kiválasztani. A sok tulajdonság között a muszerkönyv gondos tanulmányozása alapján lehet eligazodni.

Célszeru sorrend: a szabályozási feladat meghatározása, (vázlat rajzolása) a szabályozó általános tulajdonságainak meghatározása a konfigurációs lapon (ConF) a szabályozó bemeneteinek és kimeneteinek meghatározása a konfigurációs input lapon (CnFI) 5

a szabályozási körök paramétereinek elozetes meghatározása a paraméter lapokon (PArA,

Par2…)

a programok megírása, ha nem értéktartó a szabályozás (ProG) A muszerkönyv minden tulajdonságot felsorol és röviden ismerteti annak hatását. A tömör leírást a használati útmutató egészíti ki, amely példákon mutatja be konfigurálást, kiegészítve egy kevés szabályozástechnikai ismerettel.

4.1. A konfigurációs lap (ConF) A konfigurációs lapon állíthatók be a szabályozó általános tulajdonságai.

4.1.1. A konfigurációs lap elrejtése Az egyszeru kezelés érdekében a konfigurációs lap (Conf) és bemenetek és kimenetek konfigurációs (CnFi) lapja elrejtheto. Így a PAGE menüben két lappal kevesebb lesz. A konfigurációs lapokat, általában nem szükséges látni. Az állítást

Stnd/Act beállítás mellett végezzük. M AN UAL

M AN UAL

6 s-ig nyomva tartva⇒

további 5 s-ig nyomva tartva⇒

6 másodpercig nyomvatartva a MANUAL gombot a kijelzon megjelenik a valós állapot. C On vagy COFF látható, a konfigurációs lapok letiltási állapotától függoen. További 5 másodpercig nyomvatartva a MANUAL gombot a kijelzo átvált és tovább már nem változik. Megismételve az eljárást visszaállítható az eredeti állapot.

4.1.2 A konfigurációs lap utasításai (password) az itt beállított (0001...8191) számmal védheto mindkét konfigurációs lap az illetéktelen átírások ellen. 0000 állítás esetén nincs jelszó (password). Nullától eltéro szám beírása után minden újbóli belépéskor a jelszót be kell írni és így kapunk módosítási jogot a konfigurációs lapokra. Túlállítás esetén Err2, hibás jelszó beírásánál Err5 jelenik meg néhány másodpercre a kijelzon. Ha elfelejtette a beállított számat, forduljon a gyártóhoz, vagy az eladóhoz akik az Ön jelszavát ki tudják olvasni. a program verziószámának kiolvasása (egyeztesse a gépköny verziószámával). PID paraméter keresés (fejlesztés alatt). a szabályozási körök száma, (1...4) állítható. (select set point) alapjel kiválasztás. Lehetséges állítások: (local set point) minden csatornának saját, állandó alapjele van. a programadó állítja elo az elso csatorna alapjelét és a többi csatorna alapjele ehhez az értékhez képest eltolható ± 127 értékkel. második csatornán beadott jel lesz az elso csatorna alapjel értéke (remote set point) és a többi csatorna alapjele úgy, mint a PrOG üzemmódban, eltolható. (serial) megegyezik a LOC-kal, de a soros vonalon érkezo parancsokkal is állítható az alapjel. (profile time) csak a SELS-ben választott PrOG üzemmódban állítható. A "Profile Generetar" adó idoalapját állítja. Alapértelmezése perc, így az ido álllítása HHMM (óra perc), másodpercre való átváltás után MMSS (perc másodperc) lesz (állíthatóság: Prb' és Prb").

6

.A sok utasítást. tartalmazó programadó állíthatósági kódja. A program az ido-alapjel értékein kívül más utasításokat is tartalmazhat. Az utasítások csoportokat alkotnak. Az egyes csoportok hozzáférhetosége a flag-ekkel állítható. Nagyobb kódszám több program-utasítás alkalmazását engedélyezi. (Csak programszabályozó esetén állítható)

0

csak ido-alapjel program írható és a FrEE, POFF utasítás használható

1

PID paramétereket, idoalapokat és más egyszeru utasításokat is tartalmazhat a program.

2

digitális és ALARM kimenetek programból való vezérlése

3

ciklus szervezési utasítások a program számára a szabályozó a programadó indításakor az elso alapjel-értékét az itt beállított forrásból veszi. Figyelem! Ha az

elso programlépés olyan utasítást tartalmaz, amely a alapjelet megváltoztatja, mint például a FrEE utasítás elofordulhat, hogy a szabályozás a start ellenére nem indul el. Az aktuális érték nagyobb lehet mint a start után érvényes alapjel és emiatt a szabályozás várakozó állapotba kerül. Célszeru tehát az elso alapjel-értéket egy adott forrásból megválasztani. (Csak programszabályozó esetén állítható.) A négy lehetséges forrás: mindig nulla értékrol indul a programadó az aktuális (mért értékrol) indul a programadó a PArA/ConS-ban beállított értékekrol indítja az alapjelet a programadó kikapcsolt állapotban a PArA/SfbY-ban beállított értéken tartja a rendszert. A program indításakor errol az értékrol kezdi a programot. (Megfelelo programmal ún. dual-setpoint szabályozás is megvalósítható. Például a szabályozó kikapcsolt állapotában 600 °C-ra, bekapcsolt állapotban 800 °C-ra szabályoz.) (Program orgarzisation)

2025 ⇒ 1050 ⇒ 5010 ⇒ 2520

A programok és a programlépések számának beállítása. Az elso két szám a programok sorszáma, a második ketto a programlépések sorszáma. Ezt az utasítást csak a programozás elott szabad beállítani. Több beírt program esetén a változtatás összekeveri a különbözo programlépéseket. Például a 50 lépéses program tárolható. (event program)

1050 szám választása után a programtárolóban 10 db

EnAb ⇔ diSA

Eseménykód programozás engedélyezése. Engedélyezve EnAb, minden programlépéshez az alarm jelfogók egy beállítását rendelhetjük hozzá. Természetesen az alarmként definiált alarm jelfogókra (amelyek állapota az alapjel nagyságától függ) az event beállítás nem érvényes. (select handy mode)

EnAb ⇔ diSA

kézivezérlés engedélyezése vagy tiltása. Tiltása esetén minden hiba, amely a csatornák bemenetén tartósan keletkezik, kikapcsoláshoz vezet. Engedélyezett üzemmódban, a szabályozó a hiba fajtájától függoen a berendezést tovább muködtetheti. Így kézivezérlésre átkapcsolva a berendezés felügyelettel üzemszeruen tovább muködtetheto (állíthatóság: EnAb, diSA). (select alarm) az alarm jelfogók muködése a szabályozó kapcsolási (On/OFF) állapotától függoen az alarm jelfogó csak bekapcsolt állapotban muködik (pl.: ventilátorok felesleges járatását lehet így letiltani. Csak a program futása alatt muködik, ha a program lefutott a ventilátort kikapcsolja) mindig muködik az alarm jelfogó

7

ALL ⇒ OFF ⇒ nonE ⇒ Hidn

(select protect parameter) A paraméter lap hozzáférési jogának meghatározása:

ALL OFF nonE Hidn

feltétel nélkül mindig állítható csak a szabályozás kikapcsolt állapotában állíthatóu nem állítható, de kiolvasható a PArA lap nem hívható elo (elrejtve), SEPE módban az alapjel átirányítható a Stnd/Act helyére

ALL ⇒ OFF ⇒ nonE ⇒ Hidn a program lap hozzáférési jogának meghatározása. Az állítások azonosak a SEPP ben leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy Hidn állásban a ProG lapon csak a PrFt mód állítható. A többi mód nem hívható elo. A nonE és Hidn esetén a program kiválasztás átirányítható a Stnd/Act helyére. Átirányítás után Hidn állásban a ProG lap nem (select protect profilgenerator)

hívható elo. (select protect extract)

nonE ⇒ StPt ⇒ PrFL

a SEPP és SEPG ismertetett állásaiban a legfontosabb jellemzo (mód) állítása átirányítható a Természetesen a két lehetoségbol csak az egyik. A lehetséges állítások:

nonE StPt Prfl

Stnd/Act helyére.

incsen átirányítás alapjel állítás található Stnd/Act mód helyén program szám állítás található az Stnd/Act mód helyén

Az utolsó állításnak nincs értelme, ha csak egy program tárolható a szabályozóban. A berendezés az illetéktelen személyek állításai ellen a SEPP, SEPG és a SEPE módokkal védheto . A védelmek helyes megadásával a szabályozó kezelése igen egyszeruvé válik. Ezért érdemes a konfigurálás után (mikor már mindent megfeleloen beállítottunk) a minimális hozzáférhetoséget engedélyezni. (liquid crystall display) a muszerhez külön vásárolható kijelzo.

EnAb ⇔ diSA

EnAb engedélyezés diSA tiltás Engedélyezés esetén a kijelzon a szabályozási állapot legfontosabb változói láthatók: a szabályozott jellemzo értéke csatornánként (pl. homérséklet), a beavatkozójel (kimeneti érték) %-ban csatornánként, a futó program profilszáma/lépésszáma, az aktív lépésben eltelt ido és a szabályozási érték (alapjel). filter stochastikus) itt lehet szurni a nagy amplitúdójú zavar-implulzus jeleket. A jel-változási meredekség (digit/s) ketto ill. háromszorosára célszeru állítani. Állíthatósági tartomány: 2...16. A szuro kikapcsolható: (Kezdeti értéke: 2-3, a helyes értéket tapasztalati úton kell megállapítani.)

nonE.

(filter first) az elsofokú simító szuro konstansa. A szurés erosségi fokozata 1...15 érték között állítható. 1 a leggyengébb, 15 a legerosebb a szurés, a nonE állítás a szurést kikapcsolja. (Ajánlott értéke: 8-9, a helyes értéket tapasztalati úton kell megállapítani.) (tracking & antireset wind-up)

00.1...99.9

A készülék egy "Ántireset wind-up and tracking" hatással módosított PID szabályozó algoritmust tartalmaz. Ez a szabályozási tartományon kívül megjósolja a szabályozási tartományba való belépéskor szükséges beavatkozó jelet. Értéke 0.1-tol 99.9-ig százalékban állítható. Az értéket csökkentve az algoritmus elore-jelzési képessége csökken, ezt növelve erosödik. Így az elso túllendülés értéke hangolható. A túl nagy érték rontja az algoritmus zavarturo képességét. Vannak olyan folyamatok ahol ezt a képességet ki kell kapcsolni 0.1 % érték beállításával. (Nem megfelelo érték esetén a szabályozó hirtelen minden ok nélkül a berendezést rosszul szabályozza vagy a szabályozási tartományon belül nem az alapjelre szabályoz. )

8

(serial) a soros csatorna belso használatának definíciója. Lehetséges állítások:

nonE con Prn PrnC

nem használt (connection) számítógépes kapcsolat (pinter) egyszínu printer vezérlés (printer color) többszínu printer vezérlés

A következo állítások nonE, con, Prn és PrnC kiválasztástól függoen jönnek elo: a soros vonal sebességének állítása. Az összekapcsolt berendezéssel azonosnak kell lennie.Lehetséges állítások : 135,

150, 300, 600, 1200, 2400, 4800. (parity) a soros-vonali kommunikáció ellenorzo bitjének állítása, amelynek szintén egyeznie kell a kapcsolt

készülék ellenorzo bitjével Lehetséges állítások : nonE,

Odd, EvEn, One.

(printer origin) A grafikus kiírás az itt beállított értéktol kezdodik (a diagram origója). A választható tartomány: -1000...2100. (printer resolution) A diagram szabályozási érték tengelyének léptéke. Beállítható értékek:

SinP doub QuAd

400 pont/sor, négyszeres nagyítás 800 pont/sor, kétszeres nagyítás 1600 pont/sor, nagyítás nélkül (printer timer set) A diagram ido-tengelyének léptéke.

Értékei : 40s,

1, 2, 4, 10, 20, 30, 1h,

ahol s=secundum, h=hour, az egység jelölése nélkül min (perc) (printer head line) 40 karakter hosszúságban tetszoleges szöveget írhatunk fejléc DATE sorába. A kijelzo elso két számjegye a karakter sorszáma (00.....39 decimális értékben), a második ketto a karakter ASCII kódja hexadecimálisan. Minden állítás után az összes nyomógombot el kell engedni a meghatározott karakter tárolásához. A szöveget 00 karakterrel lehet befejezni, a 00 karakter mögött lévo karaktereket a nyomtató nem nyomtatja. (Az ASCII karakterek kódjai a függelékben találhatok.) (printer graphic output) a kimeno teljesítmény ábrázolásának engedélyezése, vagy tiltása (a kiíras 0,5% pontossággal történik) a diagram jobbszélén. (printer type) printer típus állítása. Csak színes printerek esetén szükséges. Lehetséges állítások:

StAr EPS

STAR típusú nyomtató (pl : xB24-1D, LC10-IIcalar, LC-100) EPSON típusú nyomtatók (E~-850) (print set point) színes nyomtatás esetén lehetoség van az 1. csatorna alapjel értékének nyomtatására.

EnAb ⇔ diSA

(select digital output)

Programból vezérelheto digitális kimenetek: digitális alarmok és digitális kimenet csoportok. (pl.: PrOG/Edti/FLG3/Set1) engedélyezése állítható.

EnAb,

9

vagy tiltása

diSA.

Csak

ConF/PFLG≥2

esetén

OnAL ⇔ ALL

(select digital output)

A digitális kimenetek függése a szabályozó kapcsolási állapotától. Beállítása. és viselkedése azonos a SELA-val.

OnAL állapotban az digitális kimenetek logikai nulla értéket vesznek fel a szabályozó kikapcsolása után. A kimenetek csak bekapcsolt állapotban változtahatják meg szintjüket

ALL

állásban a szabályozó állapotától függetlenül az utolsó értéket tartja a következo változtatásig

EnAb ⇔ diSA

(network power watching)

A hálózat-figyelés bekapcsolása. Engedélyezve EnAb. A tápfeszültség kimaradásra Er78 hibajelzéssel figyelmeztet és a szabályozást kikapcsolja. Kikapcsolva (diSA), a szabályozó a tápfeszültség kimaradásra érzéketlen.

4.2. A bemenetek és kimenetek konfigurációs lapja (CnFI) (configuration 1) a csatornák konfigurációs lapja. Itt állítható a bemenet és a kimenet típusa, valamint az alarm jelfogók muködése módja és a csatornák kimeneti beavatkozó szerveinek paraméterei. A csatornák állítási módjai majdnem azonosak. azonos a ConF/PASS utasítással (chanel 1 input) az elso csatorna bemenet meghatározása. Lehetséges állítások: Szabványos jel

KDC jel

Huzalok

Cu-FeCuNi

N

NiCrSi-NiSi

Cu-CuN i

K

Cu-CuN i

S

Fe-CuNi

R

NiCr-CuNi

B

NiCr-CuNi

A

tc 7 tc 8 tc 9 tc 10 tc 11 tc 12

Szabvány os jel

KDC jel

Huzalok

M

tc 0 tc 1 tc 2 tc 3 tc 4 tc 5 tc 6

T U L L (MSZ) E J

NiCr-Ni PtRh10-Pt PtRh13-Pt PtRh30-PtRh6 WRh5-WRh20

Fe-CuNi

Típus

KDC jel

Ellenállás 0 ° C-on

Ellenállás 100 ° C-on

Pt 100

rtd0 rtd1 rtd2 rtd3

100

138,5

100

139,1

100

142,6

100

161,7

Pt 100 Cu 100 Ni 100

(chanel 1 output) elso csatorna kimenet meghatározása. Lehetséges állítások: (relay) jelfogó kimenet (current) 4-20 mA kimenet (heat/cool) hut-fut kimenet motoros szelep kimenet a két utolsó állításnál a második csatorna kimeneti jelfogója megszunik, mert ezek a muködtetések két jelfogót igényelnek.

10

(offset calibration) az elso csatorna offset (az alapjeltol való eltérés) állítása, amely különbözo hibák kompenzálásra használható. (set limit) az 1. csatorna maximálisan beállítható alapjel értékét adja. Ezen érték fölé az alapjel nem állítható. Tartósan nagyobb érték esetén a készülék hibajelet ad. A SEtL a pragramadó értékét is ellenorzi. Nagyobb érték esetén azt, az itt beállított értékkel helyettesíti. (period time) a beavatkozó szerv muködési periódus idejének állítása, illetve a motor két végállása közötti átforgatási ido értéke. (power disable) a bevatkozó jel letiltása. Értéke: 0...49 %. A szabályozó a beállított érték alatti kimeno teljesítményre nem kalpcsol be és szimetrikusan a 100% érték alatti teljesítmény esetén nem kapcsol ki. Így tilthatjuk 1e a beavatkozó szervek túl rövid ki és bekapcsolásait, amellyel ezek élettartamát növelni lehet. A fenti állítási lehetoségek minden csatornára megismétlodnek. Figyelem! A program szelektív. Ez azt jelenti, hogy csak olyan beállításokat engedélyez, amelyek végrehajthatók. Tehát azok az állítási lehetoségek, amelyek feleslegesek, a léptetések folyamán nem jelennek meg. Így, ha valami nem jön elo a menübol az nem hiba, hanem egy "nem lehetséges" beállítás. második csatorna bemenet meghatározása második csatorna kimenet meghatározása, Állítási lehetoség: nonE,

rELE

második csatorna offset kiegyenlítés második csatorna maximálisan állítható alapjel értéke második csatorna periódus idejének állítása második csatorna kimeneti teljesítményének %-os letiltása elso alarm jelfogó meghatározása Lehetséges állítások: nincs alarm jelfogó (process) szokásos alarm muködés mint a fenti, de inverz jelfogó muködtetéssel (deviation) eltéres az alapjelhez képest mint a fenti, de inverz jelfogó muködtetéssel limit komparátor, az alapjelhez szimmetrikusan mint a fenti, de inverz jelfogó muködtetéssel

Ch3i Ch3o OCL3 StL3 Prt3 Pds3

Azonos a második csatornával rELE helyett OPC kiírás

Azonos az elso alarmma1

Ch4i 11

Ch4o OCL4 StL4 Prt4 Pds4

Azonos a második csatornával az alábbi eltérésekkel: Ch4i csak ellenállás homéronek definiálható (rtd0..3) OCL4, vagy CJOF (cold junction offset) a hidegpont hiba kompenzációja

Azonos az elso alarmmal

4.3. A paraméterek beállító lapjai (PArA) (parameter) a paraméterek beállító lapja. Állíthatósága a konfigurációtól és a hozzáférési jogoktól függ. (Olyan hozzáférési jog is megadható, amely a paraméter lap elohívását tiltja (Hidn). E lapon állíthatók a PID paraméterek, az alapjel (setpoint), az ALARM értékek és a program indítás konstansa, vagy a standby alapjel. Figyelem! Ha nem tudja állítani a paraméter lapot, ellenorizze a konfigurációs lapon a ConF/SEPP beállítását (set point) adott csatorna alapjel állítása. alapjel lekérdezése

ConF/SELS/PrOG

beállítása esetén csak a pillanatnyi

(differ from set point) csak a PAr2...4 lapokon van a StPt helyett, amikor SELS = PROG, vagy IN 2. Az adott csatorna alapjelének az elso csatornához viszonyított eltérése itt állítható be, értéke max. ± 128 proporcionális tag állítása. 000.0 % értéknél a szabályozó "állásos szabályozó"-ként muködik. A kijelzon

Sttn (stationery state) jelenik meg és ilyenkor az Int és a der értékek nem állíthatók integráló tag állítása (0..4091) [s]. Nullára állítva kikapcsolható és a kijezon IOFF jelenik meg. Nem állítható az integráló tag akkor sem, amikor az elso csatorna kimenetét motorosra állítjuk, mert a motoros beavatkozó szerv már önmagában is integrál. deriváló tag állítása (0..2047) [s]

Az alábbi állítások csak a PARA lapon jelennek meg (dead zone) holtzóna állítása (0..255). A dZon függvény értelmezése: amikor

StPt + dZon ≥ mért érték ≥ StPt - dZon, akkor a szabályozó algoritmus a mért értéket azonosnak veszi az alapjellel. Ez azt jelenti hogy az alapjel értéke nem egy adott szám, hanem egy tartomány, amely az alapjelre szimmetrikusan helyezkedik el és szélessége a dZon érték kétszerese. (alarm) a állításnak 3 típusa van, amelyet a lehet megadni:

CnFI-ben

meghatározott esetekben jönnek elo. Minden alarm

CnFI-ben kell kiválasztani. A kiválasztott alarm-típus értékeit értelemszeruen itt

a teljes jeltartományban állítható ± 127 tartományban állítható az elso csatorna alapjeléhez képest 0..255 állítható az alapjelhez képest és így egy adott szélességu sávot húzunk szimmetrikusan az alapjel köré (limit comparator) (Constans) Conf/PStr=ConS beállítás esetén a program mindig errol a fix értékrol indul. Hatására a programindítás pillanatában az alapjel ezt az értéket veszi fel. Beállítása mindenben egyezik az alapjel beállításával. 12

itt lehet megadni a kikapcsolt állapotban érvényes alapjel értékét, amelyet a CnFI/PStr/StbY helyen kiválasztottunk. (Homérsékletszabályozás esetén a kikapcsolt állapotban tartandó homérsékletet.)

4.4. A programozási utasítások lapja (ProG) 4.4.1. A programlap elérhetosége A programlapon lévo módok a hozzáférhetoség függvényében változnak.

SEPG = ALL SEPG = Off SEPG = nonE SEPG = Hidn

mindig állítható, függetlenül a program futásától csak akkor állítható amikor a program nem fut, ha fut csak lekérdezheto a program adatai csak lekérdezhetok csak a program sorszáma állítható, a többi mód nem is hívható elo

Ha SEPG = Hidn és SEPE = PrFL a program-lap nem hívható elo. A program sorszáma az állítható. A program futás alatt, az éppen futó programlépés sorszáma is itt olvasható le.

Stnd

lapon

Azok a programok, amelyek utasításokat tartalmaznak, a programozhatósági kód megváltoztatása esetén megváltozhatnak. A programozhatósági kódot csökkentve, egyes utasításokat a programadó nem tud végrehajtani. Ezen utasítások helyett a

noP utasítást hajt végre és ez a kijelzon is látható. A noP (no operation) utasítás hatására a programadó a következo lépésre ugrik nem módosítja belso változóit. A noP utasítás is átírható, mint bármely másik utasítás. A programozhatósági kódot visszaállítva a noP utasítás helyén az eredeti utasítás látható, ha a közben a noP utasítást nem

programadó

módosítottuk.

4.4.2. A program ido-alapjel összefüggés utasításai és lekérdezése (pragrammable) A ConF/SELS helyen kell ezt az utasítást kiválasztani. A program-lap csak a kiválasztás után jelenik meg. (profile) az adott alakzat azonosító sorszáma, (0..50) állítható. A profil és programlépés szorzata 500. Beállítása: ConF/PrGO. (step) az adott alakzatnak (profilnak) hányadik lépését állítjuk. (edit time) itt az elozoleg beállított PrFL és

StEP lépésnek az idejét, vagy flag-et lehet állítani. Az ezresek 9 utáni állítása különbözo flag-eket jelenít meg, attól függoen, hogy a PFLG-nek a ConF lapon milyen értéket adtunk (0 1 2 3) A flag-eket külön fejezetekben ismertetjük. Négy számjegy beírásával lehet meghatározni az adott programlépés végrehajtási idejét. Az állítható ido egysége HHMM, vagy MMSS; ahol HH=(hour) óra, MM=(minute) perc SS=(secundum) másodperc. A maximálisan állítható szám 9959. Az ido egysége a ConF/PrFt állapotától függ. (edit set point) itt állíthatók: az Edti-ben beállított idohöz tartozó alapjel, valamint az FLGO, az FLG1, az FLG2 és az FLG3 flag alatt megjeleno utasítások értékei, Négy számjegy beírásával lehet meghatározni az adott programlépéshez tartozó alapjelet, vagy a flag-ekhez tartozó értéket.

13

A programadó lekérdezése a program futása közben: (actual step) az aktuális programlépés értéke, amely csak a programadó muködése közben olvasható ki. A programlap letiltása és a PrFL átirányítása után a Stnd lapon jelenik meg (status) szintén a pragramadó muködése közben kérdezheto le. A programadó állapotát írja ki. Lehetséges kiírások: ido kiírás

az utolsó beállított idoalapba beírt idoegység szerint a hontartásból eltelt ido (egysége HHMM, ha az utolsó számjegy percenként változik; MMSS, ha az utolsó számjegy másodpercenként változik). Ahol HH=óra, MM=perc, SS=másodperc.

run/ido

öt másodpercenként váltva írja ki az adott ramp-en (emelkedo, vagy sullyedo homérsékleti egyenesen) eddig eltöltött idot.

FrEE/ido

mint az elozo, de a szabad felfutésben eddig eltöltött idot írja ki.

P On/ido

mint az elozo, de a meghatározatlan ideju hontartás eddig eltelt idejét méri. (Túlcsordulás esetén a maximálisan kijelezheto idot mutatja a meghatározott egységben.)

GOtO/(profile/step) az ugrás és hogy hová ugrik (csak az ugrás pillanatában íródik ki).

4.4.3. A flag csoportok A programadó nemcsak ido-alapjel profilt tud eloállítani, hanem egyéb szabályozástechnikailag hasznos feladatokat is ellát. Ezeket, az alábbi táblázatban felsorolt feladatokat megvalósító utasításokat, a program bármelyik programlépésébe be lehet írni. Tehát egy programlépés, vagy ido-alapjel utasításokat, vagy flag utasításokat tartalmaz. Az utasításkészlet 43 utasításból áll, amely a könnyebb kezelhetoség érdekében 4 csoportra oszlik. A csoportok hasonló jellegu tulajdonságokat tartalmaznak.

FLG0 ConF/PFLG≥0

FLG1 Conf/PFLG>0

FLG2 ConF/PFLG>1

FLG3 Conf/PFLG>2

FrEE POFF P On GOtO PrFt Prnt nOP

Ch1P Ch1I Ch1d Ch1Z Ch2P Ch2I Ch2d Ch3P Ch3I Ch3d Ch4P Ch4I Ch4d dSP2 dSP3 dSP4

FrE1 FrE2 FrE3 FrE4 SEtA RstA SEt1 rSt1 SEt2 rSt2

StoO Sto 1 Sto2 Sto3 dEcr IF r IF A IF 1 IF 2 IF i

Mint azt már az elozoekben említettük a flag-ek az "ido" (ProG/Edti/9***) állításban érhetok el. A megjelenési formát a ConF/PFLG utasításaival lehet kiválasztani. Az elso oszlopban lévo utasítások közül PFLG=0 választása esetén csak az elso ketto látható. A többi utasítás használatához utasításait is lehet használni.

PFLG=1 értéket kell állítani, amely azt jelenti, hogy a második oszlop

14

A ProG/Edti/9*** után

FLG0, FLG1, FLG2, FLG3 jelenik meg. Az FLG* nem utasítás, tehát nem állítható! Ha nem állítjuk (nem lépünk be) a flag alatti utasítást hibaüzenetet (Err3) küld, amely 3 s-ig gombbal továbblépve

látható. A flag egy vasuti váltóhoz hasonlítható. Az utasítások a mellékvágányok mentén vannak. A fovágányon haladva átmegyünk a váltókon. A váltó átváltása után a mellékvágányon lévo utasításokhoz jutunk. Ha átváltottuk a váltót, de nem megyünk rá a mellékvágányra, nem történt semmi. Ilyenkor kapunk hibaüzenetet. A flag állítását a következo példa szemlélteti (a nyomógombok kezelési alapelve a 2.3. fejezetben): Programozzuk a 13. Program 9. lépését be úgy, hogy az I. csatorna deriváló tagját 45 értékre állítsa át. Válasszuk ki a ProG lapot és programozzunk az alábbiak szerint:

PrFL=13 StEP=9 Edti módban el kell kezdeni az elso helyiértéku karakter állítását 9-ig az állítás folyamán a

Edti/9*** után belépés a

SET

. gombot lenyomva kell tartani 2x megnyomva FLG1

gombbal, az érvényes, vagy az elso utasítás villog

gombbal egymás után léptetünk az utasítások között, példánkban a Ch1d-ig Minden gombot elengedve a Ch1d utasítást a mûszer a tárolójába írja M ODE

SET

nyomva tartása mellett nyomva tartása mellett.

gombbal kiválasztjuk az EdSP módot gombokkal beírjuk a 45 értéket

Minden gombot elengedve a Ch1d utasítás értékét (45) a mûszer a tárolójába írja

4.4.4. FLG0 csoport [ConF/PFLG]=0 a legegyszerubb állítási mód (az Edti-ben nincs flag választási lehetoség). Ebben az estben a az Edti-ben a megjelenési sorrend: 0..9; FrEE; POFF; 0..9 ciklikusan. A kiírások jelentései: négy számjegy beírásával lehet meghatározni az adott programlépés végrehajtási idejét. Az állítható ido egysége HHMM, vagy MMSS; ahol HH=(hour) óra, MM=(minute) perc SS=(secundum) másodperc. A maximálisan állítható szám 9959. Az ido egysége a ConF/PrFt állapotától függ. az adott alapjel értékét a szabályozott berendezés saját maximális sebességgével közelíti meg és csak akkor lép a következo programlépésre, ha a beírt értéket ±1 digit pontossággal megközelítette. A folyamat alatt a programadó ki van kapcsolva. A kívánt (alapjel) értéket az EdSP-ben lehet beállítani

[ConF/PFLG]=1 állítása esetén az Edti-ben az elsó karakter helyén a 9 után FLGO és FLG1 flag jelenik meg egymást követoen. A kiválasztott utasítás értékét az EdSP-ben kell megadni. Az FLGO és az FLG1 flag készletek utasításai:

FLGO

az alapjel az elozo programlépés végén érvényes értékén marad a kikapcsolásig.

EdSP-ben állítható. Az ugrás célja (a PP-edik alakzat SS-edik lépése) PPSS alakban írható be, ahol PP (profile) 0..50 és SS (step) 0..50. Hatása: a futó program a megadott programlépéstol folytatja a végrehajtást. a különbözo alakzatok összefuzésére használható. Az ugrás helye az

a program futásának idoalapja. Azonos a közben is változtatható. Állítása az beállított értékre változik.

ConF-ban

állítható értékkel, de itt programfutás

EdSP-ben lehetséges. Hatására a program idoalapja ettol a lépéstol a

15

a nyomtatás indítása és leállítása. Az EdSP-ben lehet a nyomtatást ebben a programlépésben ki (no), vagy bekapcsolni (YES). (no operation) üres utasítás. A progamadó csak átlépi és nem csinál semmit. állítható és törölhetünk.

nonE

EdSP

nem

kiírást látunk. Ezzel az utasítással feleslegessé vált utasításokot és ido programokat

(kis "o" betuvel) utasítás teljesen megegyezik az elozo utasítással, de ezt az utasítást a szabályozó generálja, ha úgy állítottuk át a programozhatósági kódot, hogy az beírt program-utasításokat letiltott. Ezek helyén jelenik meg a noP utasítás. Visszaállítva a programozási kódot az elozo utasítás elojön, persze csak akkor, ha nem írtuk át ezt a programlépést.

4.4.5. FLG1 csoport Tapasztalati adatok szerint az ideális PID paraméterek az alapjeltol is függhetnek (pl. egy kemenceszabályozás PID paraméterei a homérséklettol erosen függenek). Az FLG1 flag utasításai a PID paraméterek változásainak programbeli követésére adnak lehetoséget. Minden csatorna PID paraméter értéke állítható, ha a ConF lapon

SEPG-ben a paraméter állítás engedélyezett. Kiválasztva a megfelelo csatornát és paraméter típust az új érték az EdSP-be beírható. Az értékek beírási helyei:

a

* *

1…4 csatorna P paramétere, ahol * a csatorna száma 1…4 csatorna I paramétere, ahol * a csatorna száma

*

1…4 csatorna D paramétere, ahol * a csatorna száma holtzóna szélességét ettol a programépéstol az EdSP-be beírt értékre lehet változtatni.

*

a 2, 3 és 4 csatornák alapjelének eltolása ettol a programlépéstol. Az eltolás értékét az EdSP-ben kell megadni (homérsékletszabályozás esetén az eltérés az egyes futési zónák homérsékletének eltérése a program futása alatt, amely egymással párhuzamos alapjel-görbéket jelent). Az eltérés az adott pragramlépéstol érvényes.

4.4.6. FLG2 csoport [ConF/PFLG]=2 állítása esetén az Edti-ben az elso helyiértéku karakter helyén a 9 után FLGO, FLG1 és FLG2 flag jelenik meg egymást követoen. Az FLG2 csoportban található utasításokkal programból vezérelhetünk más készülékeket. A más készülékek vezérlésére tipikus példa a gázkemencék redukáló vagy oxidáló atmoszférájának megváltoztatása. Például programból a SEt* és a rSt* utasításokkal vezérelhetjük az atmoszféra váltást. A FLG2 flag-készlet utasításai:

*

* = 1 2 3 4, amelyek megállítják a program futását (az 1. addig, ameddig a *. csatorna mért értéke el nem éri az elozo

(relative free) utasítások, ahol

csatorna alapjelének megváltoztatását) programbanlépésben eloírt értéket.

(set alarm output) utasítás hatására az EdSP ben meghatározott alarm jelfogót a memóriában logikai 1-re állítja. A jelet a kimenetre a szabályozó csak akkor továbbítja, ha az alarm jelfogókat másra nem használtuk. Az EdSP 0 1 2 3 között állítható (0 kimenet a szabályozó jelfogó, ha nem szabályozásra használják. Pl.: áram, vagy feszültség kimenettel szabályozunk). (reset alarm output) mint az elozo, de logikai nullára állít.

*

2 digitális kimenet csoport) utasítás az opcionális digitális kimenetet logikai 1-re állítja a memóriában. Az EdSP ben állítható: 0 7 és ALL. Az utóbbival a csoport (set digital ouptut) (ahol

*=1

és

16

összes kimenete egyszerre állítható. A kimenetre a szabályozó csak nem definiált 4-20 mA, vagy nem definiált LCD kijelzo esetén továbbítja a logikai jeleket.

*

(reset digital output) mint az elozo, de logikai nullára állít.

4.4.7. FLG3 csoport Az FLG3 csoportban utasításaival ciklikus programrészleteket írhatunk.

*

(store register) (ahol *

= 0, 1, 2, és 3) a regisztereknek az EdSP ben adhatunk értéket 0 és

255 között. (decrement register) utasítás az EdSP ben kijelölt regiszter értékét eggyel csökkenti. A regiszter értéke a csökkentés után sem válik negatívvá. A következo feltételes ugró utasításokkal a program végrehajtási sorrendjét megváltoztathatjuk. A feltétel nem teljesül, akkor a következo program lépést hajtja végre a programadó. A feltétel teljesülése esetén a következo utáni programlépésre lép a programadó. (Egy programlépést kihagy ) (if register) az EdSP-ben kijelölt regiszter egyenlo nullával vizsgálata. (if alarm) a kiválasztott alarm memória állapota egyenlo nullával vizsgálata (EdSP állíthatósága azonos a SEtA és rStA-val).

*

(if digital output).(ahol *

= 1 és 2) az EdSP módban kiválasztott digitális kimenet memória állapot egyenlo nullával vizsgálata. (EdSP állíthatósága azonos a SEt* és rSt*-gal) EdSP = ALL esetén a csoport minden kimenetének nullával kell azonosnak lenni a feltétel teljesüléséhez. (if serial input) utasítással leolvashatjuk a soros bemenetre más készülékrol érkezo digitális jelet. A logikai értéktol függoen a programot két irányban folytathatjuk. Az ugrás helyét az jelölhetjük ki.

EdSP

módban

4.4.8. Eseménykód programozás (Event cod). Az alarm kimenetek állapota a programlépésekhez rendelheto. Minden programlépéshez másmás állapot határozható meg. Minden programlépés eseménykódja addig érvényes, ameddig át nem írják. Az eseménykód a programlépés sorszámához kötött, ezért a különbözo programokban azonos lépésekhez tartozó eseménykód azonos. Eseménykód programozást a esemény kódot a ConF/SEPG láthatók.

ConF/EuEn-ben lehet engedélyezni. Az

= ALL esetén írhatjuk be, mást állítva az eseménykódok muködnek, de nem

Az eseménykód a kijelzon. grafikusan állítható. Az event kimenetek elhelyezkedése: Event 0 a szabályozó jelfogó, ha áramkimeneten szabályoz a készülék Event 1 jelfogóra

az alarm 1 jelfogó, ha nem hárompont szabályozót vagy alarm kimentet definiáltunk

Event 2

az alarm 2 jelfogó, ha nem definiáltunk erre a jelfogóra elozoleg más kimenetet

Event 3

a soros kimenet, ha nem definiáltunk erre a kimenetre elozoleg printert vagy alarm

17

erre

kimenetet

a

4.5. Az alarmok muködése Az alarmokat négyféleképpen lehet muködtetni. A szokásos alarm, a programból vezérelt, a programlépéshez kötött és a külön NYÁK-on lévo reléket mozgató digitális alarm igen sok feladat megoldására alkalmas. ___ Az alábbi táblázat segíti az alarmok konfigurálását.(a táblázatban a jel mindkét állítást megengedi) Alarm kimenetek Konfigurálás

EuEn

Normal

Programból vezérelt digitális

Digitális esemény programlépéshez

___

dISA

EnAb (elsodleges)

SELA SEri dEFd SELd ALr1 ALr2

Digitális kimenetek

dISA ___

OnAL, vagy ALL ___

ALr3 a soros

ALR1 = nonE ALR2 = nonE

___

kimeneten, ha

Seri = nonE

nincs

EnAb

___

nincs

___

___

EnAb OnAL, vagy ALL ___

Elsodleges

Amelyik kimenet = nonE, az lehet digitális kimenet

___

ALr3 Alr0

___

nincs

csak ChIi

= cur esetén létezik

___

5. Általános lekérdezo lap (Stnd) (standard) lapon minden kimeneti és bemeneti érték leolvasható. A megjelenítheto információk a konfigurációtól függenek. A menü szelektivitása miatt csak a használt adatokat lehet lekérdezni. A felsorolásban minden lekérdezés benne van és ahol szükséges utalunk a konfigurációra. (setpoint) alapjel beállítás. Teljesen azonos a

PArA/StPt beállítással. Letiltott paraméter lap esetén

célszeru az alapjelet itt beállítani a ConF/SEPE utasítással való átirányítás után. (profile) a program sorszámának kiválasztása letiltott program lap esetén. A program sorszám beállítás teljesen azonos a PrOG/PrFL beállítással.

(ConF/SEPE utasítással való átirányítás után)

(actual step) a programlépés sorszámának programfutás közbeni kiolvasása. Programot csak a szabályozó kikapcsolt állapotában tudunk választani, elindítva a programot az éppen végrehajtás alatti programlépés sorszámát kérdezhetjük le. (ConF/SEPE utasítással való átirányítás után)

* *

(actual) a csatorna mért értéke (ahol * =

,

2, 3, 4)

(out) csatorna kimeno értéke (százalékban) (ahol * =

,

2, 3, 4)

.(cold) a hidegpont érzékelõ hõmérséklete

*

(alarm) az alarm kapcsoló helyzete (ahol * = 0,

1, 2, 3)

(pre-timer) max. 99 óra 59 perces bekapcsolási elokésleltetés. A beállított értéket percenként csökkenti , nullává válása után a szabályozás elindul . Értéke: HHMM, ahol HH=óra, MM=perc (printer) nyomtató be és kikapcsolása kimenete kikapcsolva

YES nyomtató soros kimenete bekapcsolva no nyomtató soros

18

(digital alarm) A programból állítható alarm jelfogók állása. Az itt látható adatok a belso memória állapotát mutatják. A memória adatok akkor kerülnek a kimenetre, ha azt a kimenetet elozoleg nem használtuk el (A kimenetre más funkció nincs definiálva). Amikor a szegmens felül látható, akkor a kimenet meghúzva, vagy logikai 1-ben van. A szegmens alul akkor látható amikor a jelfogó elengedve, vagy logikai nullában van. Balról az elso különálló szegmens a soros csatorna-bemenet állapotát mutatja. (digital event) A konfigurációtól függoen két kód közül (dALr és DEuE) csak az egyik létezhet. Az eseménykód (event cod) programozása az elsodleges. Így ezt engedélyezve (ConF/EuEn = EnAb) automatikusan ez látható a kijelzon. A jobb oldali ábrán a lekérdezés pillanatában érvényes event bitek állapota látszik.

*

.(digital output) 2 csoportban definiált egyenként 8 db-os digitális kimenet pillanatnyilag érvényes adatainak kiolvasása a memóriából. A kimenetek csak akkor veszik át az értékeket a memóriából, ha az LCD kimenet nincs másra elhasználva (áram kimenet vagy LCD kijelzo). Csak akkor látható, amikor a programszabályozó programozhatósági kódja nagyobb mint egy. (ConF/PFLG

> 1)

*

(recall register) (ahol * = 0, 1, 2, 3) A programozható lefelé számláló regiszterek pillanatnyi értékeinek kiolvasása. Csak akkor látható, amikor a programszabályozó programozhatósági kódja nagyobb mint ketto (ConF/PFLG

> 2).

6. A kézi vezérlés használata A kézivezérlés általában veszélyes üzemeltetés. Csak a ConF/SELH a véletlen bekapcsolás.

= EnAb

beállítás után muködik így elkerülheto

Az átkapcsolás folyamata: O N /O F F

Kézivezérlés csak On állapotban muködik, tehát az Válasszuk ki az

Stnd lapon a

*

nyomógombbal a muszert be kell kapcsolni.

lekérdezést (ahol * =

-, 2, 3, 4 a kiválasztott csatorna száma). Minden

M AN UAL

nyomóbomb elengedése után nyomja a

gombot min. 5 másodpercig.

Kézi, vagy automata szabályozás között választhatunk: Hand = kézivezérlés, Auto = automata szabályozás. Hand állapotban a kijelzo bal felso sarkában lévo piros MAN (manual) LED villog. Bármelyik csatorna kézi vezérlési állapotára ez a LED figyelmeztet.

HAnd állapotban az adott zóna kimenoteljesítménye a természetesen muködik.

*

SET

gomb nyomvatartása mellett a

gombokkal állítható,

állapotban. Ilyenkor a MAN (manual) LED folyamatosan világít és a szabályozó algaritmus nem

*

Muködés közben a kimeneti érték az adott csatornán az

beállítása után a

SET

gomb nyomvatartása mellett a

gombokkal módosítható. Kikapcsolás után a beírt kimeneti értékek törlodnek, a szabályozó kézivezérlési üzemmódban.

0 %-kal kapcsol be

Ügyelni kell arra, hagy a csatornákat helyesen határozzuk meg! A kézivezérlés veszélyes üzemi állapot, ezért ha bármelyik csatornán érvényes kézivezérlésu kimenet van, a MAN LED villog!

19

7. A KDC szabályozó hibaüzenetei A hibaüzeneteket a következó négy csoportba oszthatjuk: 1. Állításokkal kapcsolatos figyelmeztetések 2. Memóriával kapcsolatos figyelmeztetések 3. Csatornákkal kapcsolatos hibaüzenetek 4. Készülék meghibásodásával kapcsolatos hibaüzenetek

Elso csoport Err1 megengedetnél kisebb érték állítása, a program a minimális értéket tárolja és a figyelmeztetés kb 3 másodpercig látható a kijelzon

Err2

megengedetnél nagyabb érték állítása, a program a maximális értéket tárolja és a figyelmeztetés 3 másodpercig látható a kijelzon

Err3

kijelzon lévo utolsó állítás csak segíto kiírás volt, nem veheto állításnak, az elozoleg tárolt érték marad a memóriában és a figyelmeztetés kb. 5 másodpercig látható a kijelzon

Err5

hibás jelszó (password) megadása, kb. 5 másodpercig látható a kijelzon

Második csoport Er71 az elso memória blokkban hibás adat találhatö Er72 a második memória blokkban tárolt program megsérült Er73 mindkét memória blokk megsérült valószínuleg kimerült az akkumulátor. A hibák elhárítása: minden nyomógombot egyszerre lenyomva tartva a normál kijelzés visszatér. Többszöri sikertelen visszaállítás esetén a muszert meg kell javíttatni.

Harmadik csoport hol a * a csatorna sorszáma és az utolsó számjegy a hiba kódja, amely ha a mért érték kisebb mint a legkisebb mérheto érték (underflow) a mért érték kb. 30 mintavétel óta nagyabb mint a beállított limit érték a mért érték nagyobb mint a legnagyobb mérheto érték (overflow)

Er*0, Er*1, Er*2 0 1 2

A hiba elhárítása után a készüléket ki-be kapcsolva lehet alaphelyzetbe visszaállítani. Az összes nyomógombot lenyomva tartva a rSEt üzenet villogásáig, majd elengedve, ugyanazt a hatást érhetjük e1 mint a ki-be kapcsolással. Ha a hiba többször újra jelentkezik a készüléket javíttatni szükséges.

Negyedik csoport A hibaüzenetek a készülék meghibásodását jelzik. E hibaüzeneteket zavarok is eloidézhetik, ezért próbáljuk a készüléket az elozoek szerint rSEt-tel, vagy ki-be kapcsolással újraindítani. Ha a hiba többször újra jelentkezik a készüléket javíttatni szükséges. A hibaüzenetek:

Er60 Er61 Er62

ismeretlen A/D táblázat A/D konverter leolvasása hibás A/D konverter IT hiányzik

A berendezés folyamatosan úgynevezett POST (Power On Self Test) ellenorzést hajt végre. Ez a teszt a szabályozó alkatrészeit ellenorzi, így az üzemközben meghibásodott alkatrészeket felderíti és hiba esetén a szabályozót megpróbálja újraindítani . A hibakód egy-két másodpercenkét újra és újra megjelenik a ki jelzo utolsó helyiértékén. A meghibásodott készüléket javíttatni szükséges. A hibaüzenetek: ___0 CPU alapregiszter hiba ___1 CPU aritmetika hiba ___2 CPU cím-busz és PORT hiba ___3 ROM érvényességi hiba ___4 Belso RAM hibás ___5 Külso RAM hibás ___6 hibás a hálózati frekvencia (nem 50 Hz-es hálózat) ___7 hibás az A/D konverter IT idozítése

20

8. Függelék 8.1. Fobb muszaki adatok A szabályozó pontossága

0,3 % ± 1 digit

Muködési homérséklet

5 °C ... 45 °C

Tárolási homérséklet

-10 °C... 60 °C

Tápfeszültség

85-250 V, 50-400 Hz

Teljesítményfelvétel:

4 VA

Relék terhelhetosége

220 V, 2 A

Open collectoros kimenet:

10 mA

Nagyfeszültségu próba

MSZ EN 61010-1 szerint

Védettség

elolapon

IP 50

többi részen

IP 30

Tömeg

kb. 400 g

Méretek

48x 96 x (140+15)

Bemenetek (alapkivitelben):

Hoelemek

M, T, U, L, L0, E, J, N, K, S, R, B, A

Ellenálláshomérok

Pt385/100Ω, Pt391/1005Ω. Cu426/100Ω. Ni617/100Ω

Feszültségek

0-1 V, 0-2 V

Áramok

0-20mA, 4-20mA

Ellenállások

0-400 Ω kivágás mérete: 42,5+0,5 x 91+0,5

A muszer kapcsolótáblába építheto.

8.2 Az elõlap rajza KD C

M AN

0N

1 PRO G

2

3

OUT

PA G E M ODE

M AN U AL SET

8.3. A hátlap rajza, bekötések

21

O N /O F F

4 5 6

1 2

8 9 10

12 13 14 15 16

K D C hátlap (univerzális) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

4 5 6

1 2

13 14 15 16

8 9 10

K D C hátlap (egycsatornás) 1 2 3 4 5

Felso csatlakozók 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Hálózat " I. kimenet: I. kimenet: I. kimenet:

relé záró érintkezo relé középso érintkezo relé nyitó érintkezo

OPC +

II. kimenet: II. kimenet: II. kimenet:

relé záró érintkezo relé középso érintkezo relé nyitó érintkezo

OPC +

OPC -

OPC -

III. kimenet: OPC + III. kimenet: OPC PC soros bemenet PC GND (IV. kimenet) PC soros kimenet (IV. kimenet)

Alsó csatlakozók 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Hidegpont + Hidegpont I. bemenet I. bemenet: hoelem + I. bemenet: hoelem II. bemenet: II. bemenet: hoelem + II. bemenet: hoelem III. bemenet: III. bemenet: hoelem + III. bemenet: hoelem2. Áram-kimenet 2. Áram-kimenet 1. Árarn-kimenet 1. Aram-kimenet

RTD (IV. bemenet +) RTD (IV. bemenet -) RTD áram + input + GND RTD áram + input +

Rövidítések: OPC Open Collectoros kimenet max.10mA

PC Személyi számítógép RTD Ellenállásos homérséklet

GND RTD áram + input+

érzékelo

GND

GND Földelés (test)

(4-20 mA)(4-20 mA) + (4-20 mA) (4-20 mA) +

22

H

GA

R

KDC UNIVERZÁLIS 3-4 CSATORNÁS MIKROPROCESSZOROS PID SZABÁLYOZÓ

Használati útmutató KD C

M AN

0N

1 PRO G

PA G E M ODE

2

3

OUT

M AN U AL

O N /O F F

SET

HAGA AUTOMATIKA Kft 1037 Budapest, Királylaki út 35. T/F 368-2255 368-6002 E-mail: [email protected]

23

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés .............................................................................................................................................................................. 25 2. A szabályozási és az alarm csatornák számának meghatározása........................................................................................... 25 3. A bemenetek meghatározása ................................................................................................................................................. 26 4. A kimenetek meghatározása.................................................................................................................................................. 27 5. Szabályozás állandó belsõ alapjel szerint.............................................................................................................................. 27 6. Szabályozás a programadó alapjele szerint ........................................................................................................................... 28 7. Szabályozás külsõ alapjel szerint .......................................................................................................................................... 29 8. Szabályozás soros vonali alapjel szerint (nem mûködik). ..................................................................................................... 29 9. Az alarmok mûködése és beállítása....................................................................................................................................... 29 10. A szabályozási paraméterek beállításai ............................................................................................................................... 30 11. A programozási paraméterek beállításai ............................................................................................................................. 31 12. Nyomtatás ........................................................................................................................................................................... 32 13. A számítógépes kapcsolat (nem mûködik) .......................................................................................................................... 33 14. Az LCD kijelzõ ................................................................................................................................................................... 33 16. A védelem ........................................................................................................................................................................... 36 17. A szûrõk beállítása .............................................................................................................................................................. 37 18. Hibaelhárítás ....................................................................................................................................................................... 37 19. Példák.................................................................................................................................................................................. 38 20. Beállítási tanácsok............................................................................................................................................................... 42

24

1. Bevezetés A KDC szabályozó igen sok szabályozási feladat megoldására alkalmas. Kihasználva a legkorszerubb és legmegbízhatóbb alkatrészek tulajdonságait és a legfejlettebb programazási eljárásokat, olyan készüléket állítottunk elo, amellyel kompromisszumok nélkül megoldhatja technológiai problémáit. A szabályozó sokoldalúsága miatt a használat egy kissé bonyolultnak látszik. A beállításak folyamata viszont igen logikus és így a használat közben a szabályozó tulajdonságai egyre áttekinthetobbé válnak. Valószinuleg felmerül Önben a kérdés, érdemes-e egy ilyen látszólag bonyolult készülék beállítását megtanulni Gondoljon a karórájára, a videomagnójóra, a mikrohullámú sütojére. Ha azt meg tudta tanulna, miért ne tanulná meg ezt is. Ráadásul az elobb felsoroltak nem befolyásolják megélhetési lehetoségeit, de a szabályozó versenyképessé teszi technológiáját, tehát ez létkérdés! Jó tanulást és jó eredményeket kívánunk. A KDC UNIVERZÁLIS 3-4 CSATORNÁS MIKROPROCESSZOROS PID SZABÁLYOZÓ c. leírás ( a továbbiakban MUSZERKÖNYV) a szabályozó kijelzéseit és utasításait sorolja fel. E felsorolás alapján is be lehet a szabályozót állítani, csak ismerni kell az összes kijelzést és utasítást. Egyszerubbnek látszik adott feladatok megoldása példák alapján. E módszer azért is célszeru, mert a szabályozó szelektív menü rendszere szinte vezeti a felhasználót a beállítás folyamán. Megfelelo logika felhasználásával a ki jelzon csak a szükséges kiírások jönnek elo és így a tévedések nem növelik meg a beállítás idejét. A szabályozó tulajdonságait és képességeit itt ismertetjük. A beállítási módszerek leírásán kívül a leggyakrabban eloforduló szabályozási feladatokra példákat dolgoztunk ki. A szabályozó sok olyan feladat megoldására is alkalmas, amely bizonyos szabályozás-technikai ismeretet igényel. Ilyen feladat többek között a szabályozó hangalása. A leírás egy olyan módszert ismertet, amellyel a hangolást el lehet végezni. A szabályozó programozható. A programozhatóság kihasználása a technológiai folyamatoktól függ. Néhány olyan technológiai tulajdonságot ismertetünk, amely ötleteket ad a programozhatóság kihasználására. A szabályozó többszörös biztonsági rendszerrel rendelkezik, amely a muködés folyamán a beállított és a mért adatokat ellenorzi, szuri a környezetbol származó villamos zajokat és rendellenesség esetén a folyamatot megállítja, vagy a hibaok megszunése esetén újraindítja. A biztonsági rendszer jelszó (password) alatt védi a beállított adatokat. A jelszó ismerete nélkül azokat nem lehet átírni. A szabályozó beállításához használja a MUSZERKÖNYV-et. A továbbiakban a beállítást és a kijelzést a keresési úttal zárójelben közöljük az alábbi példa szerint:

ConF/SELS/ProG amely azt jelenti, hagy a ConF lapon a SELS módban a

ProG-ot kell kiválasztani.

A szabályozó adott célra is beállítható és a beállítás jelszóval véletlen állítás ellen védheto. Az ilyen beállítást a szabályozó 5 évig megorzi. Ha Ön nem akarja a beállítást megtanulni, vásárolhat beállított szabályozót.

2. A szabályozási és az alarm csatornák számának meghatározása A szabályozási körök (zónák) számát a feladat szabja meg. A szabályozás tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a KDC szabályozó maximálisan 4 bemenettel és 4 kimenettel rendelkezik. A szabályozó sokoldalúsága lehetové teszi, hogy akár a bemeneteket, akár a kimeneteket különbözo célra használjuk fel. A tervezés és megvalósítás folyamán más célra használt bemenet és kimenet nem alkalmazható szabályozási kör létesítésére. Néhány általános szabály a bemenetek és a kimenetek megválasztásásra: 4 szabályozó bemenetet csak 4 ellenálláshomérore lehet beállítani. Bármely bemeneten hoelemet használunk, a KDC automatikusan egy bemenetet (alsó 1-2 kapcsok) lefoglal a hidegpont számára. Minden csak mérésre használt, vagy szabályozásra nem meghatározott (ZonE) bemenet kimenete alarm feladatra használható. Az utolsó kimenet (IV.) 3 féleképen használható: 1. szabályozó kimenet (csak RTD) 2. alarm 3. számítógépes Egymást kizáró állítások: 1. Az I. csatorna kimenete lehet 3 állású szabályozó (ftit/htit, motor forgató), de a II. csatorna szabályozó kimenetét felhasználja 25

2. A II. csatorna bemenete lehet külso alapjel fogadó, de kimenete így csak alarm lehet A szabályozó a MUSZERKÖNYV 8.3 pontjában látható ábra szerint a felso 14, 15, 16 számú csatlakozókon keresztül kötheto össze számítógéppel, vagy nyomtatóval. E lehetoséget a (ConF/SEri) utasítással választhatjuk ki. A választás a kimenetek számát eggyel csökkenti. A szabályozó tulajdonságainak meghatározását (konfigurálását) a következok szerint célszeru elkezdeni:

ConF/ZonE

Állítsuk be a szabályozási körök (zónák) számát. Vegyük figyelembe a meghatározható szabályozási köröket és alarm-okat a fent felsoroltak szerint.

ConF/SELS Válasszuk ki a szükséges szabályozási módot az alábbiak szerint: LOC

Szabályozás belso alapjel szerint. A belso alapjeleket és a hozzátartozó PID paramétereket az elozoekben meghatározott csatornákhoz a PArA PAr2-4 lapokon fogjuk meghatározni.

PrOG

Szabályozás a programadó által eloállított alapjel szerint. A programadót a (Prog) lapon fogjuk programozni.

In 2

Szabályozás külso alapjel szerint. A szabályozó a II. bemeneten fogadja egy másik szabályozó alapjelét (például egy másik KDC I. csatornája érzékelojének jelét) és e szerint szabályoz a többi szabályozási körben. Így akárhány csatorna közelítoleg ugyanazon alapjel szerint szabályozható.

Seri

Szabályozás a soros vonalon érkezo alapjel szerint. (nem muködik)

3. A bemenetek meghatározása A szabályozási körök bemeneteit a (CnFI/Ch*i) utasításnál kell meghatározni . A negyedik bemenet csak kéthuzalos ellenálláshoméro lehet, míg a az elso három tetszés szerint hoelem, ellenállás homéro, távadó jele (4-20 mA), vagy lineáris feszültségjel. Az egymás után megjeleno bemenet típusokat a (CnFI/Ch1i).utasításnál közölt táblázat alapján lehet kiválasztani. A választást a gomb elengedése érvényesíti. Minden csatorna bemenete egymás után beállítható. Annyi (Ch*i) jelenik meg amennyit a (ConF/ZonE) alatt határoztunk meg. A bemeneti érték biztonsági okokból korlátozható. Ez az állítási lehetoség kizárja azt, hogy figyelmetlenségbol a technológiára, vagy a berendezésre káros alapjelet lehessen állítani. A bemeneti értékeket alapvetoen a memóriában tárolt összefüggések korlátozzák. Ezek az értékek az érzékelo fajtája szerintiek, viszont nem egyeznek meg a berendezés megengedett értékeivel. Például egy alumínium bélésu szárítószekrényt szabályozhatunk egy olyan Pt100 érzékelo jelérol, amely 600 °C homérsékleten is tartósan muködoképes, de a szekrény csak 200 °C-ot képes elviselni. Ilyenkor cé1szeru a bemeneti értéket korlátozni 200 °C-ra. Természetesen elofordul, hogy az érzékelot kell a nagyobb igénybevételtol megvédeni.

CnFI/StL* ahol * = 2, 3, 4) kijelzések után kell beírni. Eloször a határértéket kell megadni, utána kell az alapjelet állítani. Túlállítás esetén Err2 hibajelzés jelenik meg, majd a szabályozó A bemeneti érték korlátozását a

CnFI/SEtL

és

alapjelként a határétéket fogadja e1 és a hibajelzés megszunik. Fordított állítási sorrend esetén a már beállított alapjel megmarad, de a szabályozó a határértéket használja alapjelként.

26

A bemeneti értéket a (CnFI/OCAL, OCL2, CCL3, OCL4) beállításokkal + és - irányban el lehet tolni. Ezt a muveletet a csatornák kalibrálásának nevezzük (off set calibration). A kalibrációs értéket a szabályozó a torzító táblázatok alapján számítja ki ezért a kalibrálást próbálkozással kell pontasítani. Tételezzük fel , hogy a II. bemeneten lévo hoelem öregedés miatt 5 K-nel kisebb jelet ad. A helyes szabályozás érdekében OCL2=5. Az értéket kis számok esetén nem kell ellenorizni, de nagyobb értékek esetén ellenorzo érzékelo használatát javasoljuk. Például, egy nem pontos hoelemmel szabályozunk egy kemencét az I. bemenetrol és azt tapasztaljuk, hogy 800 °C kijelzésnél az eredmény alapján a homérséklet csak 770 °C körüli. Helyezzünk el egy hitelesített hoelemet a méro hoelem közvetlen közelében és mérjuk meg a valóságos homérsékletet. Legyen a mérés eredménye 767 °C. Állítsunk ezért OCAL=-33 értéket, hogy a szabályozó kijelzoje is 767-et mutasson. A homérséklet beállása után az eltérések értékével addig módosítsuk a kalibrációs értéket, amíg a szabályozó kijelzoje annyit nem mutat, mint az ellenörzo hoelem kijelzoje. Természetesen a kalibráció csak a kalibrálás környezetében érvényes, mert a jelleggörbe más helyen más értéket ad.

CJOF

a hidegpont kalibrálása. Tegyünk egy pontos homérot a hidegponthoz és addig állítsuk a

CJOF értékét, amíg

Stnd/COLd értéke nem egyezik a homérorol leolvasott értékkel. Erre az állításra az alkatrészek pontossága és a gyártási kalibráció megbízhatósága miatt általában nincs szükség. CnFI/OCAL, OCL2, OCL3, OCL4

segítségével lehet a ellenálláshomérok (RTD) soros beállító ellnállását helyettesíteni. Tegyünk az ellenálláshoméro helyére nagyon pontos 100 ohmos ellenállást (TRV2, vagy R538 0,1% 100Ω, vagy MPR24 0,1% 100Ω) és kalibráljuk a kijelzot 0-ra.

4. A kimenetek meghatározása A kimeneteket a CnFI lapon lehet beállítani. A lehetséges értékeket a CnFI/Ch*o (ahol * = 1, 2, 3, 4) helyeken lehet megtalálni. Külön megrendelésre az I. és II. kimenet OPC is lehet, szilárdtest relé, vagy más kapcsolóelem meghajtásához. (Megjegyezzük, hogy a kijelzo gyenge ábrázolóképessége miatt az "m" betut nem lehet megjeleníteni, ezért

rnot jelentése: mot). rELE kimenet 220V AC feszültségen 2A értékkel terhelheto. Az OPen Collectoros (tranzisztoros) kimenet terhelhetosége 10 mA. OPC kimenetrol 2A-es szilárdtest relét is meg lehet hajtani és így az összes kimenet 2A-es lehet. A szabályozó a kimeneteken periódikus jeleket ad ki, amelyeket be és kikapcsolási idore oszt fel. A periódusidot a

CnFI/PErt Prt2 Prt3 Prt4 helyeken lehet beállítani 0-255 s között. A 0 és 1 érték egyformán kb 1 s. A periódusido megválasztásánál vegyük figyelembe a mechanikus muködésu beavatkazószervek élettartamának a gyártmányismertetokben megadott értékét. Minél rövidebb a periódusadó, annál gyorsabban megy tönkre a beavatkozó elem. Minél hosszabb a periódusadó, annál hosszabb a muködési élettartam, viszont romlik a szabályozás minosége. A legkedvezobb periódusidot minoségi és gazdaságossági adatok alapján célszeru megállapítani. Mágneskapcsolókhoz 15-30 s-os periódusidot javasolunk úgy, hogy a 15 s-os érték a 20A-es, a 30 s-os érték a 100A-es kapcsolóhoz alkalmas. Gyakorlati tapasztalatok alapján homérsékletszabályozáshoz elég jó felbontást ad a 15 s-os periódusido. A szabályozó be és kikapcsolási ideje olyan rövid is lehet, hogy az a mechanikus muködésu beavatkozóelemet nem tudja muködtetni, csak megrántja. Ez a "megrántás" a beavatkozó elemet károsíthatja és ugyanakkor annak tehetetlensége miatt a szabályozott jellemzot nem változtatja meg. Célszeru ezért a túl rövid ki és bekapcsolásokat letiltani. Ezt a letiltást állíthatjuk be a periódusido %-ában a CnFI/Pdis, Pds2, Pds3, Pds4 (power disabled) helyeken. Például legyen egy 20 A-es mágneskapcsaló meghúzási ideje: l6 ms (millisecundum), elengedési ideje: 13 ms, egy periódus ideje 50 Hz-es hálózaton 20 ms. Ahhoz, hogy legalább egy periódus átmenjen a kapcsolón kb 40 ms ideju impulzust kell adni. Ez az érték a 10 s-os periódusido 0,8%-a. Ennél rövidebb impulzusok a mágneskapcsolót megrántják és a rongáláson kívül több kV-os impulzusokat indítanak el a hálózaton. Ezért a szabályozó beállítás nélkül is kizárja az 1%-ná1 kisebb kimeneti értékeket. Tehetetlenebb beavatkazó szerveknél ez az érték nagyobb legyen. A kedvezo értéket kísérletezéssel kell megállapítani. Elektronikus kapcsolóelemek kapcsolási ideje is meghatározott impulzushosszúságot igényel . A szílárdtest relék legalább egy félperiódust tudnak átengedni. 1 s periódusidot választva a jó szabályozási felbontás érdekében, a legrövidebb hatásos impulzus szélessége l% lesz, amely 1 félperiódusnak felel meg, tehát ennél rövidebb impulzusokat nem érdemes kiadni.

5. Szabályozás állandó belso alapjel szerint A szabályozó minden csatornán (a kimenetek és bemenetek kiválasztása után) belso alapjel szerint fog szabályozni, ha

ConF/SELS/ LOC állítást érvényesítünk. A szabályozó a PArA PAr2 PAr3 PAr4 lapokon beállított alapjel (StPt) (set point) szerint szabályoz, tehát bekapcsolás után a rendszert a beavatkozó szerven keresztül addig módosítja, míg annak értéke az alapjellel nem lesz egyenlo. így egy kemencét addig fut, ameddig annak homérséklete el nem éri a beállított értéket, illetve minden homérséklet csökkenést és növekedést az energiáramlás módosításával megsziintet. A belso alapjel szerinti szabályozás mellett a KDC valamennyi beállítható tulajdonsága használható. A szabályozó négy független rendszert is képes szabályozni, ha azok állandó üzemuek. A készülék az összes csatorna szabályozását csak együtt tudja indítani és befejezni . (Példa a külön szabályozásra a 19. fejezetben.)

27

6. Szabályozás a programadó alapjele szerint A szabályozó alapjelét program szerint is meg lehet adni. Ez azt jelenti, hagy az alapjel az ido függvényében változik. A változást a programadó valósítja meg. A programadó tulajdonságai: az alapjelet a programlépés kezdeti pontjától a végpontjáig egyenes mentén (lineárisan) változtatja különleges utasításai (FrEE, POFF, P On, GOtO, PrFt, Ch**, . alapjel-ido függvényt módosítják, valamint a program végpontját határozzák meg

. .) a szabályozás paramétereit és az

az elso csatorna alpjelét adja meg, a többi csatorna alapjelét ehhez képest ±127 értékkel lehet eltolni

ConF/PrGO helyen meghatározott számú programlépés programozható, az utolsó látható programlépés utáni utasítás nem hívható elo és hatására a program végrehajtása befejezodik (POFF)

a memóriában programonként a

a memóriában tárolt programok egymással összekapcsolhatók (GOTO). A programadó alapjele szerinti szabályozást a

ConF/SELS/PrOG beállításával lehet kiválasztani. A programozást a

ProG lapon végezhetjük el. A programozásnak három módját választhatjuk ki: ConF/PFLG = 0 ⇒ egyszeru programozás ConF/PFLG = 1 ⇒ kiterjesztett programozás ConF/PFLG = 2 ⇒ kiterjesztett programozás ConF/PFLG = 3 ⇒ kiterjesztett programozás Az egyszeru programozási módszer szerint egyenesekbol álló töröttvanal mentén változik az alapjel a

PArA

és

PAr*

FrEE utasítással ki lehet kapcsolni, ami azt jelenti, hogy az adott programlépésben az alapjel a beírt értékre ugrik. Például a 15. programlépésben FrEE 1000 azt jelenti, hagy a programadó a 14. programlépés befejezése után az alpjelet 1000-re állítja, függetlenül a megelozo értéktol. A POFF

lapokon beállított PID szabályozással. A programadót

utasításra az adott programlépést elérve a programadó kikapcsolja a szabályozást. A kiterjesztett programozási módszer az elozoeken túl lehetové teszi az alábbi muködéseket: alapjel állandósítása (P

On) programok összekapcsolása (GOTO) idoalap beállítása (PrFt) nyomtató be és kikapcsolása (Prnt) PID paraméterek megváltoztatása (Ch**) alapjel eltolás beállítása és átírása (dSP*) különleges várakozó utasítások (FrE*) további, a 4 flag csoportban felsorolt utasítás hatása (MUSZERKÖNYV 4.4.3. pont). A programadó a szabályozott rendszert nagyon pontosan és szabályozástechnikailag helyesen szabályozza. A pontosságot az idoalap másodperc pontossága és a rendszer tulajdonságaitól függo PID paraméterek beállíthatósága biztosítja. Ez olyan rendszernél nélkülözhetetlen, amelynek PID paraméterei a szabályozás folyamán megváltoznak. Példaként említjük meg a kemencéket, amelyek PID paraméterei a homérséklettol nagyon függenek. A kemencék programszabályozásánál ezért a PID paramétereket a programban többször meg kell változtatni. A programlépések idoalapját a programban meg lehet változtatni. Így rövid ideju programlépést perc/másodpercben, hosszú idejut óra/percben lehet megadni. A programadó utasításait és hatásait a MUSZERKÖNYV 4.4.2. pontja tartalmazza.

28

7. Szabályozás külso alapjel szerint Külso alapjel fogadására a szabályozót a (ConF/SELS/In 2) utasítással lehet beállítani. Beállítás után a szabályozó úgy viselkedik mint egy programszabályozó amelynek hiányzik a II. bemenete. A külso alapjelet a szabályozó a II. bemenetén fogadja és az I. csatornát ezen alapjel szerint szabályozza. A III. és IV. csatornák alapjelét ehhez képest el lehet tolni. A külso alapjel csak a II. bemeneten érvényes érzékelo szerinti lehet: tc** hoelem, vagy annak megfelelo feszültség rtd* homérsékletméro ellenállás, vagy annak megfelelo ellenállás A külso alapjel szerinti szabályozás akkor indokolt, amikor több szabályozónak kell azonos alapjelet adnunk és rendelkezünk olyan jeladóval amellyel ez megoldható. A távadó helyett használhatunk olyan érzékelot, amelyet egy másik szabályozó által szabályozott rendszerben helyezünk el. Tételezzük fel, hogy igen egyenletes homérsékleteloszlást kell elérni egy nagyon hosszú kemencében (pl. színesfém-cso lágyító). A kemence futését 5 csoportra osztva 5 szabályozási kört létesíthetünk. Egy KDC muszerrel program szer int szabályozhatunk 3 zónát. A KDC I. hoelemének jelét rávezethetjük a második KDC II. bemenetére és így a kemence másik 2 zónája követni fogja az elso hoelem jelét. A kemence mind az 5 zónája közel azonos homérsékleten lesz a hokezelés folyamán. Ez hagyományos szabályozókkal nem érheto el, mert minden zóna a saját hoigényétol függoen melegszik és csak a hontartás idején egyenlítodik ki a homérséklet. Az ilyen felfutés és hontartás után az adag minden része más lágyítási idot kap. Ugyanilyen eredményt érhetünk el úgy is, hogy két KDC szabályozót azonos programmal indítunk el egyszerre, de így nincs kényszerkapcsolat a zónák között.

8. Szabályozás soros vonali alapjel szerint (nem muködik). A szabályozó alapjelét számítógépbol is megadhatjuk. A soros vonalon küldött parancsokat a szabályozó a felso 14 15 16 kapcsokon fogadja. A parancsokkal minden adat átírható amely a ConF/SELS/LOC állapotban megváltoztatható. A belso alapjelet a soros vonalon az ido függvényében változtatva olyan programszabályozást lehet megvalósítani, amelynek programját a számítógépben írtuk meg. Ehhez meg kell írni a számítógépen a kommunikációs programot. A másik felhasználási mód lehet a konfigurációs lapok átírása a számítógéphól és a számítógépen megírt programok betöltése a szabályozóba. A számítógépes kapcsolatot ConF/SELS/SEri utasítással jelöljük ki és ConF/SEri/con utasítással érvényesítjük.

9. Az alarmok muködése és beállítása A szabályozó a szabályozott rendszernek vezérlo jeleket is adhat az alarm kimeneteken. Alapkivitelben az alarm vezérlojelek az I. bemeneti értéket követik. Külön megrendelésre az alarmok más paraméterektol is függhetnek. Legfeljebb 3 alarm kimenet jelölheto ki: alarm állításnak 4 típusa van:

Prc

Alrl Alr2 Alr3. A CnFI-ben meghatározott esetekben jönnek elo. Minden

a teljes jeltartományban állítható, hatására a kimenet állapota a beállított értéknél megváltozik.

Prc állapotban a

kimenet a beállított érték alatt "be", felette "ki". Prc- állapotban ennek fordítottja.

Dev

± 127 tartományban állítható az elso csatarna alapjeléhez képest. Dev állapotban a kimenet a tartományon kívül "be", benne "ki". Dev- állapotban ennek fordítottja.

Lnc 0..255 állítható az elso csatorna alapjeléhez képest és így egy adott szélességu sávot húzunk szimmetrikusan az alapjel köré (limit comparator). Lnc állapotban a kimenet a sávon kívül "be", benne "ki". Lnc- állapotban ennek fordítottja.

nonE nincs alarm kimenet, ami azt jelenti, hogy a beállítások alapján lehetséges alarm kimenetet nem használjuk. Ezt azért érdemes kiválasztani, mert a muszer elolapján az Out LED nem fog világítani olyan kimenet bekapcsolásakor amelyet nem használunk. Az alarm kimeneteket kétféle módon használhatjuk. A ConF/SELA beállításától függoen az alarm kimenet a szabályozó muködési állapotától függoen (On, vagy OFF) ki, vagy bekapcsolható: ALL

mindig muködik az alarm jelfogó (kimenet) 29

az alarm jelfogó (kimenet) csak bekapcsolt (On) állapotban muködik.

OnAL

Az alarm kimenetek száma legfeljebb 3 lehet és helyeik a szabályozási körök kimeneteivel egyeznek. Amelyik kimenetre szabályozási kimenetet határoztunk meg azon a kimeneten alarm nem lehet. Mivel az alarm kimenet az I. csatorna alapjelét követi, értelemszeruen az I. kimenet nem lehet alarm kimenet. így az 1.-3. alarm kimenetek rendre megegyeznek a II., III. IV. kimenetekkel. Ebbol következik, hagy az 1. alarm relés, vagy OPC kimenet, a 2. és 3. alarm csak OPC kimenet lehet. Továbbá 3 alarm csak egy szabályozási kör muködtetése esetén lehetséges és ilyenkor a szabad bemenetek mérésre (regisztrálásra) használhatók. Összefoglalva: az alarmok, a soros kimenet és a szabályozási körök együttes száma legfeljebb 4 lehet, valamint a szabályozási körök, a méro körök és a hidegpont együttes száma szintén legfeljebb 4 lehet. Az alarm kapcsolási értéke, mint azt az elobbiekben említettük az I. csatorna alap jelét követi a beállítástól függoen. A bemenetek és kimenetek meghatározása után az alarmok beállítási lehetoségei automatikusan megjelennek a megfelelo helyeken. Az alarmok számának megválasztása után, minden alarm kimenetet meg kell határozni, mert a CnFI/Alr* helyeken a szabályozási kimenet meghatározása él addig, ameddig azt meg nem változtatjuk. Az alarmok meghatározási sorrendje célszeruen az alábbi lehet: 1.

Az alarmok számának meghatározása. Állítsuk be a zónák (szabályozási körök) számát (ConF/ZOnE). Ezután az alarmok száma A=4-S ahol S a szabályozási körök és a soros kimenet száma.

2.

válasszuk ki az alarmok muködési módját (CnFI/Alr*). A muködési módok:

Prc dEv Lnc

és ezek

fordítottjai, valamint nonE. 3.

Válasszuk ki az alarmok muködési módját a szabályozási állapot függvényében. (ConF/SELA/ALL) az alarm kimenet mindig muködik, (ConF/SELA/OnAL) csak szabályozás közben muködik (OFF állapotban nem).

4.

Állítsuk be az alarmok számértékét a szabályozó ellenorzi. lehet.

5,

PArA

lapon ott, ahol az alarmok megjelennek. Az állítási értéket a

Prc legfeljebb a beállított határérték (SEtL), dEv legfeljebb ±127, Lnc legfeljebb 255

valamelyik alarm kimenet, szabályozó kimenetté való megváltoztatása után, a szabályozó a

Ch*o

állításnál

ALr? kérdéssel jelentkezik be, figyelmeztetve a felhasználót, hogy egy alarm-muködés megszunik. 6.

Soros kimenet használata esetén (nyomtató kimenet) ALr3 nem határozható meg.

10. A szabályozási paraméterek beállításai A szabályozási körök paramétereinek beállításához meg kell határozni az elobbiek szerint a zónák számát, a bemenetek típusait és a kimeneteket. Ezek után a szabályozási körök paramétereit a beállítani.

PArA PAr2 PAr3 PAr4

lapokon kell

A beállítások:

StPt

(set point) adott csatorna alapjelének állítása. ConF/SELS/PrOG (program-szabályozás) beállítása esetén csak a pillanatnyi alapjel lekérdezése

dStP

(differ from set point) csak a PAr2..4 lapokon van az StPt helyett, amikor SELS = PrOG, vagy In Az adott csatorna alapjelének az elso csatornához viszonyított eltérése itt állítható be, értéke max. ± 127

ProP

proporcionális tag állítása. 000.0 % értéknél a szabályozó "állásos szabályozó"-ként muködik. A kijelzon Sttn (statianery state) jelenik meg és ilyenkar az Int és a der értékek nem állíthatóak

Int

integráló tag állítása (0..4091)[s]. Nullára állítva kikapcsolható és a kijelzon IOFF jelenik meg. Nem állítható az integráló tag akkor sem amikor az elso csatorna kimenetét motorosra állítjuk, mert a motoros beavatkozó szerv már önmagában is integrál.

Der

deriváló tag állítása (0..2047)[sJ

2.

Az alábbi állítások csak a PARA lapon jelennek meg:

dZon

(dead

zone)

a

holtzóna

állítása

(0..255).

A

dZon

függvény

értelmezése:

amikor

StPt + dZon ≥ mért érték ≥ StPt - dZon akkor a szabályozó algoritmus a mért értéket azonosnak veszi az alapjellel. Ez azt jelenti hogy az alapjel értéke nem egy adott szám, hanem egy tartomány, amely az alapjelre szimmetrikusan helyezkedik el és szélessége a dZon érték kétszerese.

30

Összefoglalva, a szabályozási köröket az alábbi lépésekben célszeru meghatározni: 1.

Határozzuk meg a szabályozási körök számát (ConF/ZonE).

2.

Határozzuk meg a bemeneteket a szabályozási körök érzékeloi szerint (CnFI/Ch*i).

3.

Határozzuk meg a kimeneteket a szabályozási körök beavatkozó szervei szerint (CnFI/Ch*o).

4.

Határozzuk meg az alapjel legnagyobb megengedett értékét (CnFI/SEtL) és (CnFI/StL*).

5.

Határozzuk meg a kimenetek periódusidejét (egy be és kikapcsolás összes ideje) (CnFI/PErt és CnFi/Prt*).

6.

Határozzuk meg a kimenet legnagyobb és legkisebb értéket százalékban (legrövidebb be és kikapcsolási ido a periódusido százalékában, amelynél rövidebb idore a kimenet nem muködik) (CnFI/Pdis és CnFI/Pds*).

7.

Szabályozási paraméterek beállítása.

11. A programozási paraméterek beállításai A szabályozó programadóját a ProG lapon lehet beállítani. A programadó ConF/PFLG/0 állításnál az I. csatorna alapjelét adja az ido függvényében. A többi csatorna alapjele ezzel párhuzamosan egy állandóval eltolható. Ez az állandó a csatorna paraméter állító lapján a PAr*/dStP értéke. A programadó nemcsak az alapjelet adja. ConF/PFLG/1, vagy 2 és 3 állítása esetén programból lehet változtatni a PID paramétereket, a holtzóna szélességét, a programozás idoegységét (idoalapját), az alapjel állandósítását (befagyasztását), a program alakzatok összekapcsolását és a nyomtató be-ki kapcsolását, stb. (MUSZERKÖNYV 4.4.3) A ProG lap állításai:

AStP SttS

(actual step) az aktuális programlépés értéke, amely csak a programadó muködése közben olvasható ki. (status) szintén a programadó muködése közben kérdezheto le, a programadó állapotát írja ki. A lehetséges kiírások: ido kiírás

run/ido Free/ido P On/ido

GOtO/(profile/step)

az utolsó beállított idoalapba beírt idoegység szerint a hontartásból eltelt ido (egysége HHMM, ha az utólsó számjegy percenként változik; MMSS, ha az utolsó számjegy másodpercenként változik). Ahol HH=óra, MM=perc, SSmásodperc. ötmásodpercenként váltva írja ki az adott szakaszon (emelkedo, vagy sullyedo homérsékleti egyenesen) eddig eltöltött idot mint az elozo, de a szabad felfutésben eddig eltöltött idot írja ki mint az elozo, de a meghatározatlan ideju hontartás eddig eltelt idejét méri. (Túlcsordulás esetén a maximálisan kijelezheto idot méri a meghatározott egységben.) az ugrás és annak végpontja (csak az ugrás pillanatában íródik ki).

Programadó választása esetén mindig megjelennek az alábbi állítások (ConF/SELS/PrOG)

PrFL StEP

(profile) az alakzat azonosító sorszáma, (0..50) állítható.

Edti

(edit time) itt az elozoleg beállított

(step) az adott alakzatnak hányadik lépését állítjuk. Programírás közben minden belépés után a "fel" gombbal értékét 1-gyel növelni lehet. A "jobbra" gombbal való belépés után a két számjegyet szabadon lehet állítani.

utáni állítása különbözo flag-eket értéket adtunk.

PrFL/StEP lépésnek az idejét, vagy flag-et lehet állítani. Az ezresek 9 jelenít meg, attól függoen, hagy a PFLG-nek a ConF lapon milyen

ConF/PFLG=0 a legegyszerubb állítási mód (az Edti-ben nincs flag választási lehetoség). Ebben az estben a az Edti-ben a megjelenési sorrend: 0..9; FrEE; POFF; 0..9 ciklikusan. A kiírások jelentései: 0000

FrEE

Négy számjegy beírásával lehet meghatározni az adott programlépés végrehajtási idejét. Az állítható ido egysége HHMM, vagy MMSS; ahol HH=(hour) óra, MM=(minute) perc, SS=(secundum) másodperc. A maximálisan állítható szám 9959. Az ido egysége a PrFt állapotától függ. az adott értéket a szabályozott berendezés saját maximális sebességgével közelíti meg és csak akkor lép a következo programlépésre, amikor a kívánt értéket ±1 digit pontossággal 31

megközelítette. A folyamat alatt a programadó ki van kapcsolva. A kívánt (alapjel) értéket az EdSP-ben lehet beállítani POFF az adott programlépésben a szabályozót kikapcsolja és a programot befejezi.

ConF/PFLG/* utasításnál több szintu program-flag állítási lehetoséget választhatunk. 4 flag csoport létezik: FLG0, FLG1, FLG2, és FLG2. Ezek csak segéd-állítások, ezért olyan választás esetén, amely után nem következik változtatás Err3 figyelmezteto üzenetet adnak, amely azt jelenti, hogy nem történt valódi állítás! FLG*-ra váltva a jobbra mutató gombbal lehet belépni az adott flag-készlet állításaiba és ezeket a felfelé mutató gombbal lehet léptetni . Az kijelzon látható muködés értékét az EdSP-ben lehet állítani. A flag-készletek utasításait a MUSZERKÖNYV 4.4.3. fejezetében részletesen tárgyaljuk. Itt megjegyezzük, hogy a flag-ek tulajdonképen egyszeru számítástechnikai utasítások, amelyek a KDC programozhatóságát kiterjesztik. Az egyszeru programszabályozók az alpjelet változtatják az ido függvényében. A KDC ezenkívül képes átírni paramétereit, megváltoztatni idoalapját, ciklikus programrészleteket végrehajtani, nyomtatót ki-be kapcsolni, eseményeket vezérelni, stb. A 43 flag utasítás hatásait nem tudjuk felsorolni a variációk nagy száma miatt. A késobbiekben leírt példák alapján használatuk jól megértheto. A programadó beállításának lépései: 1. Állítsuk be a szabályozási paramétereket, gondosan ügyelve arra, hogy CnFI/SEtL értéke ne legyen kisebb mint a program végrehajtása során érvényes legnagyobb alapjel. A programadó ugyanis nem bírálja felül az alapjel beállított felso határát, így a szabályozott rendszer a beállított határérték alatt marad a program végrehajtása közben. 2. Állítsuk a szabályozót program üzemmódba (ConF/SELS/PrOG) 3. Állítsuk be a program flag-et, hogy választhassunk az egyszeru és az összetett programozási mód között. Egyszeru

4.

ConF/PFLG=0; összetett ConF/PFLG=1, vagy 2 és 3 Állítsuk be a programadó idoegységét (idoalapját). A ConF/PrFt/Prb" állításnál perc/másodperc; ConF/PrFt/Prb' állításnál óra/perc

5. Adjunk számot a program alakzatának (ProG/PrFL/0-50). Ezt a számot kell majd beírni az adott program alakzat (profile) végrehajtásához.

ProG lapon írjuk be a programot. Max. 50 ( jele: 0-50) alakzat (profile) tárolható a szabályozó memóriájában és minden alakzat max. 50 (jele: 0-50) beírható lépést tartalmazhat. Az utolsó beírható lépés után automatikusan OFF

6. A

következik, amely nem látható. A szabályozó akkumulátora a beírt programokat 5 évig tárolja kikapcsolt állapotban. A bekapcsoláskor az akkumulátor feltöltodik és újabb 5 évig tárol. Gyakorlatilag a tárolás az akkumulátor élettartamáig érvényes, amely a gyártó adatai szerint 10 év. 7. Tárolt programok elindítása elott célszeru a ConF, szabályozási módot, vagy programot használtunk.

CnFI, PArA, PAr* lapokat ellenorizni, ha elotte más

8. A programadó az alapjelet a bekapcsoláskor ConF/PStr értékérol indítja (MUSZERKÖNYV 4.1.2). Minden töréspont, vagy flag egy programlépésben tárolható. A programozást megkönnyíti egy diagram elozetes megrajzolása. A kiválasztott alakzat az ON gombbal indítható és a kijelzon On* jelenik meg, ahol * az alakzat száma. Ez a szám a program futása közben ugyanennek a gombnak rövid ideju lenyomásával lekérdezheto. Vigyázat! 5 másodperces lenyomva tartás a program futását kikapcsolja. Az újbóli bekapcsolás után a programadó a 0-ik pragramlépéstol kezd. Véletlen kikapcsolás esetén azokat a megelozo programlépéseket, amelyek az alapjelet módosítják 0-ra kell meghatározni és az épen végrehajtott programlépést arányosítani kell. Ezután a kikapcsoláskor mért értékre kell a programadót ugratni FrEE **** utasítással, ahol **** a mért érték. A program a bekapcsolás után folytatja a szabályozást. Ez a módszer jól követheto a program diagramján.

12. Nyomtatás A szabályozó soros vonalon nyomtatót tud muködtetni . A megrajzolt diagram minden fontos szabályozási változót megjelenít (fejlécet alapadatokkal, a szabályozás pillanatnyi értékeit, az 1. csatorna alapjelét, a csatornák kimeneti értékeit %ban). A nyomtató muködtetéséhez az alábbi beállítások szükségesek:

ConF/Seri

(serial) a szabályozó soros kimenetének állítása:

nonE con Prn

nincs soros kimenet számítógépes kapcsolat (nem muködik) printer 32

PrnC

színes printer

A megfelelo eszköz kiválasztása után, annak beállítása következik. Csak azok a beállítások jönnek elo, amelyek a kiválasztott eszközre érvényesek. A beállítások elrendezése a MUSZERKÖNYV 4.1.2 található.

ConF lapon meghatározott nyomtatót a Stnd lapon a Prnt utasítással lehet bekapcsolni (YES), illetve kikapcsolni (no). A nyomtatás kezdodhet fejléccel, vagy fejléc nélkül. YES utáni bekapcsoláskor a nyomtatás fejléc írásával kezdodik. no utáni bekapcsoláskor a printert a szabályozó On állásában YES paranccsal lehet indítani, ilyenkor a nyomtatás fejléc

A

nélkül kezdodik el. A ConF lapon meghatározott nyomtatót a programból is lehet vezérelni. A ProG/Edti/FLG0/Prnt behívása után az

EdSP-ben lehet a nyomtatást az adott érvényes Stnd/Prnt beállítástól függ.

programlépésben ki , vagy bekapcsolni . A fejléc írása a program indításakor

A szabályozó nyomtató utasításait csak EPSON kompatibilis ESC P parancsokat fogadó printer tudja feldolgozni. A nyomtatás parancsait a szabályozó soros vonalon adja ki. Így a nyomtató vagy soros vonalon képes azokat fogadni, vagy soros-párhuzamos átalakítót kell alkalmazni. Vannak olyan printerek, amelyek nem vezetik ki a tápfeszültséget az átalakítóra. Ezeknél a tápfeszültségrol gondoskodni kell.

13. A számítógépes kapcsolat (nem muködik) 14. Az LCD kijelzo ConF/LCD/EnAb utasítás hatására a szabályozó egy speciális csatlakozón meghajt egy 4x20 digites LCD kijelzot. Az LCD kijelzo a muszerhez külön megvásárolható. Engedélyezés (EnAb) esetén a kijelzon a szabályozási állapot legfontosabb változói láthatók: a szabályozott jellemzo értéke csatornánként (pl. homérséklet), a beavatkozójel (kimeneti érték) %-ban csatornánként, a futó program profilszáma és lépésszáma, az aktív lépésben eltelt ido és a szabályozási érték (alapjel). Az LCD kijelzo csak a speciális csatlakozóval ellátott muszerhez csatlakoztatható.

15. A hangolás és a PID paraméterek A PID paraméterek határozzák meg a szabályozás minoségét. A legegyszerubb szabályozók, az állásos szabályozók. A szabályozott jellemzot (homérséklet, nyomás, villamos áram, villamos feszültség, stb) összehasonlítják az alapjellel és annak elérésekor kikapcsolják az energiát, majd megvárják míg a szabályozott jellemzo a túllendülés után újra lecsökken az alapjel értékére és bekapcsolják az energiát. Mivel a gyakorlatban eloforduló rendszereknek holtidejük van (az érzékelo csak késve tudja a szabályozott jellemzot követni), a szabályozás lengésekkel jön létre. Minél nagyobb a holtido és minél erosebb a beavatkozás , annál nagyabb a lengések mértéke. Vannak rendszerek, amelyek technológiai tulajdonságait ezek a lengések teljesen lerontják. Így nem szabad állásos szabályazót használni azokhoz a technológiákhoz, amelyeknél a szabályozott jellemzo pontos tartása fontos. Ilyen technológia minden hokezelés, de különösen a kerámiák, a fémek és muanyagok hokezelése. Laboratóriumokban elemzés elott a szerves anyagokat elhamvasztják. Az alacsony és a magas homérséklet egyaránt meghamisítja az elemzési eredményt. A korszeru szabályozott rendszereket igen nagy energiatartalékokkal gyártják. Ez teszi lehetové a szélesköru alkalmazhatóságot. A nagy energiatartalék viszont a szabályozhatóságat rontja. Ezért korszeru berendezést csak korszeru PID szabályozóval lehet szabályozni . Minden más szabályozó csak rángatja a rendszert, a szabályozott jellemzo a legképtelenebb értékeket veheti fel. A korszeru szabályozó korszeru PID algoritmussal rendelkezik, amely a szabályozó minden állapotában, minden zavarójel hatását a legrövidebb ido alatt megszünteti és PID paramétereitol függoen a túllövést korlátozza. Itt kell megemlíteni még a PD szabályozókat, amelyek az energiát az alapjel környezetében arányosan szabályozzák. Ezek a szabályozók az alapjel értékénél az energia 50%-át vezetik a rendszerbe. Természetesen csak véletlenül létezik olyan rendszer, amely az alapjelnél pontosan 50% energiát igényel. Azok a rendszerek, amelyek ennél kevesebb energiát igényelnek túllendülnek és tartósan így maradnak. Ennek fordítottja is érvényes. Minél nagyobb a szabályozási arányossági tartomány az eltérés annál nagyabb. Az ilyen szabályozók használati útmutatójában külön jó tanácsokat adnak a jelenség kiküszöbölésére, amelyek oda vezetnek, hogy a felhasználó kénytelen a szabályozási tartományt lecsökkenteni és így egy állásos szabályozót használni. Az állásos szabályozó tulajdonságait fent ismertettük. A PID szabályozó csak megfeleloen beállított paraméterek esetén muködik jól. A PID tulajdonságoknak ára van, így azokat nem használni nagy pazarlás. A PID paramétereket mindig az adott technológiához kell meghatározni, mert a szabályozási tüllendülés és a beállási ido összefügg egymással. Nagyon kis túllendüléshez hosszabb beállási ido szükséges. A PID paraméterek beállítása, amelyet hangolásnak is neveznek, némi szabályozástechnikai ismeretet igényel. Ezért a továbbiakban leír juk azokat a tudnivalókat, amelyekkel a hangolás elvégezheto. (Megemlítjük, hogy egyes gyártók hangzatos elnevezések alatt adaptív és önhangoló szabályozókat forgalmaznak. Kipróbálás alapján állítjuk, hagy ezeket a paramétereket kísérletezés alapján módosítani, utánhangolni kell. Az optimális paramétereket adó algaritmus, vagy adaptív szabályozó, amely minden szabályozott rendszerre érvényes, még nem létezik.) 33

A hangolás valamelyik ismert hangolási módszer alkalmazásával kezdodik. Mi a Ziegler-Nichols módszert ajánljuk, amely a szabályozott rendszer kritikus állapotát keresi meg. Ehhez a szabályozót állásos szabályozóvá alakítjuk (PArA/ProP=0=Sttn). Elindítjuk a szabályozást azzal az alapjellel, amelynek környezetében akartuk hangolni. Az alapjel értékét elérve jól mérheto lengéseket kapunk. Várjunk meg néhány lengést és mérjük meg a lengés periódusidejét (két maximum, vagy minimum, vagy alapjel közti ido) és maximális, valamint minimális értékét. Ezután állítsunk be egy arányos szabályozót (PArA/ProP=***.*, Int=IOFF, dEr=0, ahol ***.* az arányos tartomány erosítési értéke% -ban, amelynek értéke 0-204,7 lehet). Az arányossági tartomány erosítési értéke %-ban annyit jelent, hogy 1 körüli érték széles tartományt, 50-nél nagyabb érték szuk tartományt jelent. A 0 érték különleges, mert ezzel az arányossági tartomány megszunik. Az arányossági tartomány értéke az alapjel egységében P=100/xp%, tehát 5% homérsékletszabályozásnál P=100/5=20 °C-ot jelent. Ez az alapjelre szimmetrikusan helyezkedik e1. Ennek alapján és a gyakorlati tapasztalatok szerint a hangolási érték 1-50 között várható. Az arányos szabályozón megmért lengések állandósulása után állítsunk 50-100 közti értéket és ismételeten mérjük a lengéseket. A Prop értékét csökkentve mindig mérjük a lengéseket. Célszeru az állításokat felezni pl.: 80 40 20 10 stb. A mérések folyamán lesz egy olyan lengés, amely csillapodik, vagyis a maximok és a minimumok csökkennek. Ennek a

Prof érték, vagy a ketto között) találjuk meg a kritikus állapotot, amelynek mért értékébol a kezdeti PID paraméterek az alábbiak szerint számolhatók ki (a kritikus ProP értéke = x pk és a kritikus lengésido

környezetében (valószínuleg a megelozo = Tk)

xp ≅ 1,7 * xpk Ti ≅ 0,5 * Tk Td ≅ Ti/(4,5. . . 8) A képletekben: xp

a ProP tárolt értéke (P tag)

Ti

az Int tárolt értéke (I tag)

Td

a dEr tárolt értéke (D tag)

A hangolás megfelelosége szabályozott rendszertol függ. Elofordul, hogy a kapott érték azonnal használható, de gyakran kell a hangolást pontosítani. A képletek szerint kapott értékeket és a hangoláskor használt alapjelet állítsuk be a paraméter lapokon és kapcsoljuk be a szabályozót. A szabályozott jellemzot megfigyelve a szabályozás beállásakor az alábbiak szerint módosítsuk a PID paramétereket: 1.

Az alapjelet a szabályozó lengésekkel közelíti meg. A lengések csillapadnak. Az elso lengés nagy túllendüléssel kezdodik. Növeljük a Ti és Td értékét addig, ameddig a lengések meg nem szünnek. Minden állítás után zavaró jelet kell mesterségesen eloidézni, hogy a szabályozott jellemzo pillanatnyi értéke a szabályozási (arányossági) tartományon kívülre kerüljön. Ezt a módszert kell követni minden új érték kipróbálásánál, mert csak azok a beállások jellemzoek, amelyeknél a pillanatnyi érték a szabályozási tartományon kívulrol indul. A próbálgatás közben a Ti/Td ne változzon.

2.

Az alapjelet a szabályozó alúlról nagyon lassan közelíti meg lengések nélkül. Csökkentsük a Ti és Td értékét addig, amíg a megközelítés megfelelo nem lesz. Az elobbiek szerint a szabályozó I és D paramétere jól meghatározható. A két paraméter hányadosa általában 4,5-8 között van, de szélsoséges estekben ettol eltérhet (4-10). A D tag a megközelítés sebességét csökkenti, nagyobb értéknél lassúbb a megközelítés. Az I tag a lengések visszaállási idejét növeli, nagyobb I tag esetén a lengések maximuma és minimuma lassabban közelíti az alapjelet. A két érték együtt hat a szabályozóra, ezért sok kísérlet szükséges az optimális hányados megkereséséhez.

3.

Az alapjelet a szabályozó egy túllövés után nagyon lassan közelíti meg, esetleg néhány lengést is észlelünk. Növeljük az xp értékét addig, ameddig a túllövés a megengedett értékre nem csökken és a lengések megszünnek.

4.

Az alapjelet a szabályozó alúlról szabálytalan lengésekkel közelíti meg. Csökkentsük az xp értékét addig, ameddig a lengések megszünnek és a beállás a megfelelo lesz. Az xp értékét célszeru pontosan meghatározni, mert a szabályozó beállásának jellegét alapvetoen befolyásolja. Ezért feltétlenül ellenorizni kell a megfelelonek ítélt értéket egy nagyobb és egy kisebb érték kipróbálásával.

A hangolást nagyon megkönnyíti egy regisztráló. Készítsünk egy programot, amelyet a szabályozott rendszeren végrehajtunk. A szabályozott jellemzo pillanatnyi értékét regisztráljuk. Ezután a diagramban megkeressük azt a szakaszt, amely csillapitatlan lengéseket mutat és ezt vesszük kritikus értéknek. Többzónás szabályozásnál külön kell az egyes zónákat hangolni, ha azok szabályozási tulajdonságai (holtido, kiegyenlítési ido, szabályozott jellemzo maximális változási sebessége) különböznek. A hangoláshoz használt program írásánál ügyeljünk arra, hogy elegendo ido legyen a zavarójel bevitelére. Például homérsékletszabályozó hangolásánál két állítás között a rendszer lehuljön. Elegendo lehulés estén a rendszer úgy fog 34

viselkedni, mint egy hidegen bekapcsolt rendszer. Az újraidítás elott a homérséklet kisebb legyen mint a szabályozási tartomány alsó határa (a szabályozási tartomány értéke az alapjel egységében 100/xp%, amelynek felét le kell vonni az alapjelbol).

35

Példaként leírunk egy kemenceszabályozás hangolásához használható pragramot. Határozzuk meg egy kemence PID paramétereit 600 °C-on. A szabályozót állítsuk be homérsékletszabályozásra. A program az alábbi:

StEP

Edti

EdSP

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Cn*P Ch*I Ch*d FrEE 0040 FrEE Ch*P FrEE 0040 FrEE Ch*P FrEE 0040 FrEE Cn*P FrEE 0040 FrEE Ch*P FrEE 0040 POFF

000,0 0000 0000 600 600 500 050.0 600 600 500 025.0 600 600 500 012.5 600 600 500 006.3 600 600

A programban a 4. 8. 12. 16. 20. programlépések ideje (hontartási ido) a példában 40 perc. Lassú kemence hangolásánál ennél hosszabb idot kell programozni. A hontartás célja az, hogy elengendo ido legyen a rendszer lengéseinek mérésére. Tapasztalati adatok alapján célszeru legalább 5 lengési periódust regisztrálni, amelynek ideje 20-40 perc között szokott lenni. A programból látható, hagy a hangolás elég sok idot vesz igénybe. A szabályozóról meghajtott nyomtató használata a hangolást nagyon leegyszerusíti. A pillanatnyi szabályozási értékek görbéi nagy nagyításban vizsgálhatók és így a legkisebb túllendülés is értékelheto. A kimeneti értékek diagramján a hangolatlan szabályazó szétszórt pontokat rajzol. A hangolási érték annál jobb, minél kisebb a pontok szórása. A hangolás helyes irányát jelzi a folyamatos görbék kialakulása, amelyek eloször hullámos vonalanként jelennek meg. Minél kisebb a hullámosság, annál jobbak a beállított PID paraméterek. Célszeru minden csatornát eloször durván együtt hangolni, majd a hangolást külön-külön finomítani.

16. A védelem A szabályozó többszintu adatvédelemmel rendelkezik. Az adatvédelem célja kettos. Védelmet nyújt a véletlen adatátírás ellen és védelmet nyújt a szándékos rongálás ellen. A védelem ezért különbözo adatok átírását tiltja 1e. (Ezenkívül bizonyos muködések közben a szabályozás logikájával ellentétes beavatkozásokat is megakadályozza.) Az adatok beírhatóságának szempontjából a szabályozó beállító lapjait az alábbiak szerín osztályozhatjuk:

ConF CnFI

lapokon adatot átírni csak kikapcsolt állapotban lehet. Jelszó PASS (password) megadása esetén minden átírást csak a belépéskor beírt jelszó érvényesítése után engedélyez. Minden kilépés érvényesíti az utoljára beírt jelszót.

Stnd

lapon csak a kézi vezérlés adatai és a nyomtató be, illetve kikapcsolása állítható, a többi adat lekérdezheto. A kézi vezérlést a ConF/SELH/EnAb engedélyezi, a ConF/SELH/dISA tiltja.

PArA PAr*

lapokon az adatok a ConF/SEPP állapotától függoen írhatók át.

ProG

lapon az adatok a ConF/SEPG állapotától függoen írhatók át.

Az átírás elleni védelem a ConF/SEPP beállítása szerint az alábbi:

ALL

(all) mindig állítható (ki és bekapcsolt állapotban)

OFF

(off) csak a szabályozó kikapcsolt állapotában állítható

36

nonE

(none) nem állítható

Hidn

(hidden) utasítással el lehet rejteni.

Az átírás elleni védelem a ConF/SEPG beállítása szerint az alábbi:

ALL

(all) mindig állítható (ki és bekapcsolt állapotban)

OFF

(off) csak a szabályozó kikapcsolt állapotában állítható

nonE

(none) nem állítható

Hidn

(hidden) utasítással el lehet rejteni.

A paraméter lapok és a programlap elrejtése után mindkét laprol a a

SEPE utasítással a szükséges adatok állíthatóságát az

Stnd/Act helyére lehet átirányítani. Stnd/Act (alaphelyzet) állásban a konfigurációs lapokat el lehet rejteni (MUSZERKÖNYV 4.1.1). A fentiek alapján a szabályozó védelmi adatainak beállításával meghatározhatjuk, hogy a kezelo melyik adathoz férhet hozzá. Állítsunk

például

ConF/SEPP/nonE,

ConF/SEPG/nonE,

ConF/SELH/dISA

és

ConF/PASS/1234 értéket. A beállítás után a szabályozót csak be és kikapcsolni lehet, minden változtatás csak a jelszó ismeretében (amely a példában 1234) lehetséges. A SEPP SEPG állítási értékei közül kiválasztva a megfelelot például engedélyezhetjük a program számának beállítását.

17. A szurok beállítása A szabályozó az érzékelobol a bemenetekre érkezo jelek szerint szabályoz. Az érzékelo szerkezeténél fogva nem tud különbséget tenni a rendszer mért jele és a szabályozóra érkezo külso zavarójelek között. A szabályozó a bemeneteken villamos jeleket fogad, így a bemenetre kerülo villamos zavarok hozzáadódnak a mért jelhez, vagy levonódnak abból. Villamos homérséklet érzékelésnél 10 mV változás 1 K homérsékletváltozásnak felelhet meg, ezért egy 100 mV-os hálózati zavart a szabályozó 10 K homérséklet emelkedésnek, vagy csökkenésnek fogad el és ennek megfeleloen avatkozik be. A beavatkozás eredménye egy begerjedés lesz, mert a szabályozó mért jele tulajdonképen nem változott meg. A szabályozó szuro algoritmusa a zavaró jelek hatását csökkenti. Két beállítható, különbözo hatású szuro muködik a szabályozóban. FLSt

(filter stochastic) A sztochasztikus szuro szuri a nagy amplitúdójú zavarimplulzus jeleket. A jel-változási meredekség (a kijelzon: digit/s) ketto ill. háromszorosára célszeru állítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hagy a szuro kikapcsolt állapotában meg kell figyelni a szabályozó muködését. A kijelzett érték gyors változása esetén (peregnek a kijelzo számjegyei) növeljük a szuro értékét addig, ameddig ez a jelenség meg nem szunik. A szuro kikapcsolható. (Ajánlott kezdeti értéke: 2-3, a helyes értéket tapasztalati úton kell megállapítani.)

FLFr

(filter first) Az elsofokú szuro szuri a kis amplitúdójú zavarimplulzus jeleket . A beállított érték a szuro konstansa. A szurés erosségi f okozata 1-15 érték között állítható. 1 a leggyengébb, 15 a legerosebb a szurés, a nonE állítás a szurést kikapcsolja. (Kezdeti értéke a villamos hálózat zavaró tulajdonságaitól függoen: 69, a helyes értéket tapasztalati úton kell megállapítani ugyanúgy, mint a sztochasztikus szuroét.)

A szurok az érzékelo jelét késleltetik. Hatásukra ezért a szabályozott rendszer holtideje növekszik. A rendszer megváltozása miatt más szabályozási paraméterek szükségesek. Minél erosebbek a szurok, annál nagyabb a változás és annál nehezebb a szabályozás. Nem célszeru tehát a szuröket a szükségesnél erosebbre állítani. Minden változtatás után ellenorizni kell a szabályozás minoségét.

18. Hibaelhárítás A hibaüzenetek a MUSZERKÖNYV 7. fejezetében találhatók. Itt említjük meg, hogy a hibaüzenetek a szabályozó majdnem minden meghibásodását jelzik. A szabályozó belso programja állandó önellenorzést végez és a zavarok okozta estleges adatátírásokat kijavítja. A mikroprocesszor is megállhat zavar hatására. A szabályozó ellenorzi a mikroprocesszor muködését és 1eá11ás esetén azt újraindítja (watch-dog). Így a szabályozóban elvileg csak olyan hiba keletkezhet, amely a szokásos ellenorzo áramkörökkel nem érzékelheto. Ilyen hiba lehet a bemenetek és kimenetek meghibásodása. Ezek a hibák nagyon ritkán fordulnak elo. A szabályazó muködésének ellenorzését a gyártó, muhelyében díjmentesen vállalja.

37

19. Példák 1. Példa (0 számú program; PrFL = 0) Állítsunk be egy homérsékletszabályozót. A szabályozott 3 zónás kemence adatai: Zónák Hoérzékelok: Legnagyobb homérsékletek : Beavatkozó szerv: Villamos teljesítmény:

I. S 1200 ° C DIL 0-52 20 kW

II. S 1200 ° C DIL 0-52 20 kW

III. S 1200 ° C STR 40 A 25 kW

Szabályozás : felfutés szabadon 300 °C-ra, hontartás 2 órán át, felfutés 800 °C-ra 3 óra alatt, hontartás 3 óra 20 percig, felfutés 1050 °C-ra 2 óra 30 perc alatt, hontartás 25 percig, lehutés 950 °C-ra 4 óra alatt, kikapcsolás. Jelzés szükséges 1025 °C-nál a szabályozó bekapcsolt állapotában (hangjelzés bekapcsolás). Beállítás után jelszóval (legyen 1234) letiltunk minden változtatási lehetóséget. A szabályozó beállításának javasolt sorrendje:

ConF ZonE SELS PrFt SELH SEPP SEPG FLSt FLFr PFLG

3 ProG Prb' dISA ALL ALL 2 8 0

PArA (StPt) Prop Int dEr Alr3

CnFI Ch1i Ch1o OCAL SEtL PErt Pdis Ch2i Ch2o OCAL StL2 Prt2 Pds2 Ch3i Ch3o OCAL StL3 Prt3 Pdis ALr3

tc 9 rELE 0 1200 15 3 tc 9 rELE 0 1200 15 3 tc 9 OPC 0 1200 15 3 Prc-

PAr2 dstP Prop Int dEr

2.8 300 67 1025

PAr3 0 2.8 300 67

dstP ProP Int dEr

ProG/PrFL = 0

StEP

Edti

EdSP

0 1 2 3 4 5 6 7

FrEE 0200 0300 0320 0230 0025 0400 POFF

300 300 800 800 1050 1050 950 nonE

ConF 38

0 2.8 300 67

SEPP = nonE SEPG = nonE PASS = 1234 A kemence minden PrFL = 0 beállítás és bekapcsolás után végrehajtja a fenti 0 sorszámü programot 2. példa (1 számú program; PrFL = 1) Állítsunk be egy homérsékletszabályozót. A szabályozott kemence 1 zónás. A rendszer hangolásánál két tartományt különböztettünk meg. A 20-500 °C-os tartomány PID paraméterei rendre: 2,8; 300; 67, az 500-1100 tartományé: 3,2; 180; 45. A kemencét 50 °C -ig szabadon futjük, majd innen 50 °C/óra sebességgel 1100 °C-ig, majd kikapcsoljuk. Az érzékelo S hoelem. A kemence 20 kW-os, beavatkozó szerv: szilárdtest-relé (speciális kimenet külön megrendelés alapján). Nem tiltunk meg állításokat. A szabályozó beállításának javasolt sorrendje:

ConF ZonE SELS PrFt SELH SEPP SEPG FLSt FLFr PFLG

CnFI 1 ProG Prb' dISA ALL ALL 3 8 1

Ch1i Ch1o OCAL SEtL Pert Pdis ALrI ALr2 ALr3

PArA tc 9 rELE 0 1200 0 0 nonE nonE nonE

(StPt) ProP Int dEr Alr1

0 IOFF 0000 nonE

ProG/PrFL = 1

StEP

Edti

0 1 2 3 4 5 6 8 9 10 A kemence minden PrFL

FLG1 FLG1 FLG1 FLG0

EdSP

Ch1P Ch1I Ch1d FrEE 0900 Ch1P Ch1I Ch1d 1200 POFF

FLG1 FLG1 FLG1 FLG0

2.8 300 67 50 500 3.2 180 45 1100 nonE

= 1 beállítás és bekapcsolás után végrehajtja a fenti 1 sorszámú. Programot.

3. Példa (2 számú program; PrFL = 2) Állítsunk be egy homérsékletszabályozást fogtechnikai öntoformák izzításához laboratóriumi kemencében. Az öntoformákat 250 °C-ra hevítjük szabadon, ezen a homérsékleten tartjuk 40 percig. Ezután 600 °C-ra hevítjük 30 perc alatt, majd szabadon 950 °C-ra. 950 °C-on hontartjuk a formákat. Kiszedés közben ProG/SttS alatt lekérdezheto a hontartási ido. Elegendo hontartási ido (pl. 35 perc) után az öntéshez a forma kiszedheto.

ConF ZonE SELS PrFt SELH SEPP SEPG FLSt FLFr PFLG

CnFI

1 PrOG Prb' dISA ALL ALL 3 8 1

Ch1i Ch1o OCAL SEtL Pert Pdis ALrI ALr2 ALr3

PArA tc 8 rELE 0 1100 15 3 nonE nonE nonE

(StPt) ProP Int dEr ALrI

ProG/PrFL = 2

StEP 0

Edti FLG1

EdSP Ch1P

39

3.2

0 IOFF 0000 nonE

1 2 3 4 5 7 8

FLG1 FLG1 FLGO

Ch1I Ch1d FrEE 0040 0030 FrEE POn

FLGO FLGO

300 67 250 2so 600 950 nonE

PrFL = 2 beállítás és bekapcsolás után végrehajtja a fenti 2 sorszámú programot. Hontartás lekérdezése: ProG/SttS beállítása után P On és HHmm (4 számjegy) 3 másadpercenként egymást váltva megjelenik

A kemence minden

a kijelzon. A program végrehajtását ON/OFF gombbal lehet megszakítani.

4. Példa (3 számú program; PrFL = 3) Állítsunk be egy homérsékletszabályozót fogtechnikai öntoformák izzításához laboratóriumi kemencében a fenti program szerint, de programozzuk be a füstelszívó motor muködtetését. A motor a kemence bekapcsolásától forogjon addig, amíg a kemence homérséklete el nem éri a 650 °C-ot. Késleltessük a bekapcsolást péntek 16 órától hétfo 6 óráig (62 óra).

ConF ZonE SELS PrFt SELH SELA SEPP SEPG FLSt FLFr PFLG

CnFI

1 ProG Prb' dISA OnAL ALL ALL 3 8 1

Ch1i Ch1o OCAL SEtL Pert Pdis Alr1 ALr2 ALr3

PArA tc 8 rELE 0 1100 15 3 Prc nonE nonE

(StPt) ProP Int dEr Alr1

ProG/PrFL = 3

StEP 0 1 2 3 4 5 7 8

Edti FLG1 FLG1 FLG1 FLGO

Ch1P Ch1I Ch1d FrEE 0040 0030 FrEE P On

FLGO FLGO

Stnd/PrEt = 6200 Bekapcsolás péntek 16 órakor ON/OFF gombbal. A program végrehajtását ON/OFF gombbal lehet megszakítani.

40

EdSP 3.2 300 67 250 250 600 950 nonE

0 IOFF 0000 650

5. Példa 3 zónás csokernence szabályozása. A csokemencében állítsunk elo 300 K gradienst (meghatárazott értéku homérséklet egyenlotlenséget). Az alaphomérséklet és a gradiens legyen bekapcsolt állapotban változtatható. Hoelemek: S. A hoelemek hibáit felfutés után fogjuk hitelesítéssel kijavítani. A hidegpont hibáját a bekapcsolás elott megmértük és javítottuk (CnFI/CJOF = 2). A hangolással meghatározott PID paraméterek:

P

I

D

2.8 3.1 2.8

180 140 180

45 35 45

Az állításokat nem tiltjuk le.

ConF ZonE SELS SELH SEPP SEPG FLSt FLFr

3 LOC dISA ALL ALL 3 8

CnFI Ch1i Ch1o OCAL SEtL PErt Pdis Ch2i Ch2o OCAL StL2 Prt2 Pds2 Ch3I Ch3o OCAL StL3 Prt3 Pds3 CJOF ALr3

PArA

tc 9 rELE 0000 1000 15 3 tc 9 rELE 0000 1000 15 3 tc 9 OPC 0000 1000 15 3 2 nonE

StPt ProP Int dEr

PAr2

600 2.8 180 45

StPt ProP Int dEr

750 3.1 140 35

PAr3 StPt PraP Int dEr

900 2.8 180 45

Kapcsoljuk be a szabályozást az On/OFF gombbal és várjuk meg a homérsékletek beállását. Hiteles S hoelemmel mérjünk homérsékletet a szabályozó hoelemek közvetlen közelében. Legyenek a mért értékek:

I. = 604

II. = 658

Kapcsoljuk ki a szabályozást és állítsuk be a javítást:

CnFI OCAL OCL2 OCL3

-4 -8 4

Kapcsoljuk be a szabályozást és ismételjük meg a hitelesítést.

41

III. = 896

20. Beállítási tanácsok A szabályozó beállítása eloször nagyon bonyolultnak tunik. Néhány egyszeru módszer azonban áttekinthetové teszi a folyamatot, mert sok olyan állítási lehetoség van, amely csak üzembehelyezéskor szükséges. Beépítés, vagy üzembehelyezés elott állítsuk be a ConF és CnFI lapokat. A beállításokkal a szabályozott berendezés adatait bevittük a szabályozóba. Ezeket a lapokat ezután csak üzemmód változás esetén kell megváltoztatni . Ilyen eset lehet a program futtatása, a printer muködtetése, a kézi muködtetés, az alarm ki és bekapcsolása. A Stnd lapon a kézi muködtetést és az elokésleltetés idejét lehet állítani. Vigyázat! Kézi muködtetésben a rendszert állandóan figyelni kell, a szabályozó korlátozás nélkül adja be a beállított beavatkozó jelet! Ezt a veszélyes állapotot a MAN LED villogása jelzi. A PArA PAr2 PAr3 PAr4 a szabályozási paramétereket adjuk meg. Ezek megváltoztatása a ConF/SEPP beállításától függ. A ProGi lapra írjuk be a megtervezett programokat. Célszeru a példákban bemutatott módon leírni a lépéseket, mert téves állítás után nehéz a hibát megkeresni. A program írása és javítása a ConF/SEPG beállításától függ. A szabályozó programjai értékes adatokat tartalmazhatnak. A programadó 500 utasítást tartalmazhat. Ezek bevitele akár 10000 gomb-lenyomást igényelhet. Ezért kell a programakat gondosan és logikusan dokumentálni. A programozás "trükkjeit" mindenki saját maga alakítja ki, ennek ellenére néhány jó tanács:

ConF/PStr beállításátol függoen indul. A szabályozási feladat szerint kell megválasztani az Például kemence szabályozónál Actu beállítása célszeru mert az indulásnál az alapjel az aktuális

1. A programadó mindig

indulás adatát. homérsékletrol indul. Így ha egy kemence homérséklete indításkor 65 °C, a kezdeti alapjel is 65 °C lesz. 2. Olyan berendezésnél, amelynél különbözo PID paramétereket adunk meg a szabályozás tulajdanságaitól függoen, mindig írjuk be a programba a PID paramétereket. A program így mindig felülírja az elozo paramétereket és ezzel kizárja a téves szabályozást. A szabályozó olyan nagy memóriával rendelkezik, hogy ez majdnem mindig megvalósítható.

3. Olyan programban amelyben hosszú tartási idok vannak (pl.: hontartás) célszeru l ehet P On utasítást használni és a tartás idejét lekérdezni. Természetesen ez az utasítás nem helyettesítheti a szigorúan megszabott tartási idok beállítását (pl.: fémek hokezelésénél a hontartási ido). 4. Nagyon pontos beállásokat lehet programozással megvalósítani. A legjobban beállított PID paraméterek mellett is lehet túllövés. Csökkentheto, illetve megszüntetheto a túllövés a beállás lassításával. Programozzunk egy kisebb növekedési sebességet a beállás elé. 5. Rövid és hosszú idoszakaszok váltogatott programozásához a programban változtathatjuk az ido egységét (Prb'

Prb").

6. A GOtO utasítással ciklusokat lehet programozni, amelyeket fárasztási kísérleteknél használhatunk. Ugyanezzel az utasítással lehet egy program hosszát növelni. 7. Gradiens beállítása programból korlátozott (±128). Nagyabb gradiens beállításához ne használjunk programot. A szabályozó programozását a gyártó külön megrendelésre vállalja. A megrendelt programokat az EPROM-ba beégetjük, vagy jelszó megadásával a hozzáférheto memóriába beírjuk. A szabáIyozó beállítása a megvásárláskor díjmentes. A szabályozó tulajdonságai lehetové tesznek néhány szokatlan felhasználást. Öletként felsorolunk néhányat: 1. Három kemence, vagy négy szárítószekrény szabályozása 1 db KDC muszerrel. A berendezéseket összekötjük a szabályozóval és kézi muködtetésben 0% kimenetet adtuk azoknak a beredezéseknek amelyeket ki akarunk kapcsolni. (A MAN LED 0% kézivezérlésu kimenet esetén is villog!) A muszerhez megvásárolható olyan kijelzo, amely mindegyik berendezés homérsékletét és kimeneti értékét kiírja. 2. Színes printerrel összekötve mubizonylathoz dokumentációkat készít. Egyszínu printeren a csatornákat nehéz megkülönböztetni, ezért csak egy csatornás használatra ajánljuk. 3. Minden csatorna be és kimenete szabadon választható, ezért az ido függvényében különbözo adatváltozásokat mérhetünk és regisztrálhatunk. Például az I. csatornán szabályoztuk egy kemencét és a II. III. csatornákra olyan hoelemeket határozunk meg, amelyeket a hevített darabban helyeztünk el. A regisztrátumon a kemencehomérséklet mellett a munkadarab két pontjának homérséklete jelenik meg. (Az el nem használt kimeneteken még 3 alarm beavatkozást is meg lehet adni különbözo vezérlésekre.) A munkadarabban elhelyezett érzékelo segítségével (FrE* utasítással) a program bevárja a munkadarab eloírt homérsékletének elérését. Természetesen a leírás nem tartalmazhatja az összes felhasználási lehetoséget. A szabályozó általános rendeltetésu, azaz minden ettol eltéro különleges felhasználási mód beépítését külön kell megrendelni.

42