'.1
..)
i
at)
u) /3 . - l
Főviírosi ItéIőtábIa 2.Pt.20.00U2009t3.
A MAGYAR
2Ü*$-fi3. i :
''''!' e! lÁ.}
rozrÁnSASÁG
,
13385lo{
NEVÉBBN t
A Fővárositterctaata dr. Baltay Levente ügyvéd(2360 Gyál, Kőrösi rit 104.) által képviselt Murányi Marcell (1145 Budapest, Szugló u.81-85.) felperesnek,dr. Csermely Ágnes jogtanácsos által képviseltMagyar Posta Ztt, (I138 Budapest, Dunavirág u. 2-6.) I. rendíí, dr. Molnár Attila ügyvéd (1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 2.) által képviselt Magyar Villamos Művek Zrt. (1011 Budapest, Vám u. 5-7.) II. rendű, dr. Csehy Erzsébet jogtanácsosáltal képviseltMagyar AllamvasutakZtt. (1061 Budapest,Andrássy űt13-75') III. rendű, dr. Rokonai Ienő jogtanácsos által képviseltSzerencsejátékZrt.(1015 Budapest, Csalogány u. 30-32.) IV. rendű, dr. Papp Sándor ügyvéd(1037 Budapest, Montevideo u. I /-|]\ i,l.l 1-!--'|.-ii }dagyar.Nemzeti Vagyonkezeiő 7ÍI.(i399-Budapest'Ff. 7Ü8.)V. rendű ji E,.) .irtaÍ i\cpviÜf' alperesek ellen, közérdekű adat kiadása iránt indítottperében,.aFőviárosi Bíróság 2008. szeptember 24. napján meghozott, I9.P.23.385l2008/9, szám(l ítéIeteellen az I. rcndíi alperesrészér6lI2., a II. rendű alperes Észér6lI3,, a IV. rendÍíalperes ÉszérőII0., az Y , rendű alperes részérőL11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő
í t é Ie t e t : A Főv iárosi tterctaan az el sőfokú bírő ság ítéIetét helybenhagyja. Kötelezi az I.-[.-IV.-V. rendű alperest,hogy 15 naponbelül fizessenekmeg a felperesnek személyenként 12'000 (tizenkettőezer)forint másodfokúperköltséget. A le nem rótt fellebbezésiilletéket az eljárás illetékmentessége folytán a Magyar Áilam viseli. A FőviárosíItélőtábla megállapítja, hogy azI. rendíialperes 24.OO0(huszonnégyezer)forint jogosult. fellebbezésiilletékvisszaigénylésére Az ítéIet ellen fellebbezésneknincs helye.
Fővrírosi lté|őtábla
2.Pf.20.00u2009t3. Indoko1ás:
A felperes 2008. május 15-énazzal a kérésselfordult a Magyar Posta Zrt. I. rendíí,a Magyar Villamos Művek Zrt. II. rendű, a Magyar Államvasutak Zrt. III. rendű, a SzerencsejátékZtt.IV. rendű ésa Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZÍt. v . rendííalpereshez, hogy a megkeresetttársaságok a megnevezettvezető tisztségviselői,felügyelő ése|lenőrző bizottsági elnökei tekintetébenközöljék a havi ftzetés,prémium, 2007, éves jutalmak, illetve végkielégítóstényleges mértékét,amennyiben az érintett személy távozott., a végkielégítés lehetségesösszegét. AzI. ésIII. rendű alperes 2008. május 27.én,a II. rendű alperes 2008. június 3-án, míg a IV. ésV. rendű alperes2008. május 20-ánke1tlevelébenmegtagadtaa kértadatokkiadását. Ezt követőet a felperes 2008. június 19-énkereseti kérelmetterjesztetteIő a bíróságnál, amelyben a személyes adatok védelméről és a közérdekÍíadatok nyilvánoss ágáÍőI szőIő 1'992.évi LXil. törvény (Avtv.) 19. $ (4) bekezdésealapján akétt adatok közlésérekérte kötelezni az alpereseket. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasításátkérték. Az |. rendű alperes vitatta, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül, előadta' hogy nem gazd^álkodikésnem rendelkezik állami vagyonnal' vagyona ktzarőIag trársaságivagyon. A juttatásokra vonatkoző adatok nem ftiggnek össze az éinÍeÍtekfeladatkörével. Hivatkozott arra is, hogy az adatok egy részeszerepel a cégnyilvríntartásadatai között. A II. r-endííalperes álláspontja szerint nem tekinthető közfeladatot ellrátő szervezetnek, mivel nem gazdálkodik kö,zpénzzel, a társ-áság vezntői péaig ném kcjZfeladatot.eIlátó személyek. A III. rendííalperes a felperesi kérelem tárgyában az adatvédelmibiztoshoz fordult, majd a kapott váIaszt követően akért adatokatkiadta a felperesnek. A IV. rendííalperes is hivatkozott arra,hogy nem közfeladatot e|láttő szeÍv,előadta továbbá, hogy a javadalmazási szabá|yzatot benyújtotta a cégbíróságnak, ami így nyilvános, megtekinthető. Az V. rendű alperes ellenkérelme szerint az Avtv-vel, mint általános jogszabá|Iyalszemben speciális törvény a Munka Törvénykönyvéről szőIő 1992. évi XXII. törvény (Mt.), amelynek 3. $ (4) bekezdésenem teszi lehetővéavezéigazgatójavadalmazására vonatkozó adatok kiadását. Az e||enőtző bizottság elnöke pedig váIasztott tisztségviselő, nem á11 munkaviszonyban az Y . rendű alperessel.Csak maga az éintett vagy a pénzügyminiszter, mint az állami vagyon felügyeletéértfelelősminisztet határozhat az adatok kiadásáról. A kértadatok ezen túlmenően ÍIemaz adott cégfeladatkörével összeftiggő adatok. Az elsőfokú bíróság ítóletévelkötelezte az I. rendű alperest,hogy 15 napon belül közölje SzíítsIldikó vezéigazgató, Szabó Pál volt vezérigazgató, dr. Csáky György igazgatósági elnök és Brázal Miklós FB-elnök, a II. rendű alperest, hogy Kocsis István volt elnökvezétigazgató,Miártha Imre vezérigazgató,Miklós LászIó FB-elnök, a IV. rendű alperest, hogy Székely Gábor vezérígazgató,Varga Lász|ó ígazgatósági elnök, Barabás János FBelnök, továbbá azY. rendű alperest,hogy Tátrai Miklós Zo|tánvezérigazgatóésdr. Borbély Attila e||enőrző bizottsági elnök vonatkozásában a havi fizetés (tiszteletdíj)mértékét, a prémiumnagyságát (2007. évi),a jutalom nagyságát (2007. évi), a végkielégítés lehetséges mértékét, illetve a végkielégítés (ha már távoztak). mértékét
''ővárosilterctaau 2.Pt.20.001t2009/3. Kötelezte aZ I., II., III., IV., V. rendű alpereseket,hogy egyenkéntfizessenek meg a felperesnek 20.000-20.000 Ft perköltségei. A le nem rótt 21.000 Ft illetékról ogv rendelkezett,hogy azt aMagyar Áilam viseli. Az ítéIetindokolásában kifejtette, hogy a szemólyes adatok védelméről és a közérdekíí adatoknyilvánosságáró| szóIő 1992. éviLXIII. törvény (Avtv.) 19. (4) bekezdése szerint a $ felperes á|tal kért adatok közérdekből nyilvános adatnak minőstilnek. A jogs zabáIy külön törvény rendelkezéséhezköti az ilyen típusú adat keletk ezését.Az elsőfokú bíróság megítélése szerint külön törvénynek minősüI az áttarrtivagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, amelynek rendelkezései kifejezetten kiterjesztették az Avtv' hatáIyát az átlami vagyonnal valő gazdálkodásra,ésaz azzal való rendelkezésrevonatkozó minden közérdekíí adatnaknem minősülő adatra.Az 5. $ (2) bekezdésepedig a törvény alapjánközfeladatot eIIátó szervvé vagy szemé|Iyéteszi azokat a személyeÍ<et,akik az átiami vagyonnal gazdá|kodnak és azzaI rendelkeznek. A vagyontörvény melléklete tafta|mazza a tartós állami tulajdoni tiírsasági részesedéssel-ítooo tiársaságokat. A melléklet a|apján egyértelmíienmegállapítható,hogy az I., il., ilI., IV. rend? alperesek állami tulajd.onú trírsaságirészesedésselmíftödő társaságok, ahol az áIlami tulajdon aránya többség"i,sőt néhány esetben hjzáróIagos. Ennek következtében az állami tulajdonban -|evő &téÉp,apír, trársaságirészesedés,vagy más vagyoni &tékíi jog állami uugyo,,nuk minősüt,-eiért egyértelmÍíen megállapíthatő, hogy-valamennyi alperesre a|kalmazindő azállami vagyonról szőIő törvény 5. $ (1) és(2) bekezdése . Ez a törvény erejénéI fogva á|Iapítja^"g uíi,hogy v'alamennyi alperes közfeladatot ellátó szervezetnek minősül az Avtv. vonatkoz ásában.Az elsőfokúbíróság szerint ezértktilön-külön szükségtelenannak vlzsgá|ata,hogy az a1peresek iényiegesen kcizÍ.eiaciatotiátnak-e el vagy ."-, hiszen törvén:y erejénjí fogva ilyen szewezetnek minősülnek' A felperes által kért adatok az I-IY. rerrdííálperes esetébenis olyan szemólyekre vonatkoznak, akik az adott szervezetek feladátkörében eIjárő személyeknekminősülnek, így személyesadatra való hivatkozással a kért adatok kiadása nem tagadható meg. Az Y . rendű alperes esetébenpedig nem vitath ató az Avtv. hatá|yaa|á tarto'zás,mivel épPe'naz áIlami Vagyonnal való guiaarcoa ás céIjábőlhoztrík létre.Az I-IV. rendű alperesek tekintetében állami ,.ugyo*ól is sző Van' a meghatározott vezet1k juta|mazása,javadalmazása tehát szintén az atlami vagyonnal történő rendelkezéskörébe tartozik. Nem találta megalapozottnak aZ elsőfokú ui'o.ag azt az előadást, hogy az adatközlés azért mentesülnének,mert nem végeznek konkr étínközfeJ.adatot. Nem fJladta e| azt avédekezéstsem az elsőfokú bíróság, r'ogy azl. ésIV. rendÍí alperes korábban már törvény rendelkezésefolytán nyilvánosságrá hoát néhányata kért adaiok közül úgy,hogy aZ a cégnyilvántartásból megismerhető' ugyanis az I. és IV. rendű -űonban a1peres"c.up[n hivatkozott erre a tényte, összegszerűséget nem közöltek és a cégnyilv ántartás adataitsem mutatták be a tiárgyaláson. A III. rendű alperes álláspontja szerint nem adott okot a peffe, mert a tárgyalást mege|őzően a kért adatokat kiszolgáltatta, ú'gyít€|te meg egyébként,hogy ebben a körben szükségvolt az állampolgári jogok országgyÍílésibiziosának ny]Iat{őzatára. Az elsőfokú uiiosag kifejtette,hogy az adatszolgáltatásiigény teljesítésénél nem tekinthető előfeltételkéntaz, az áIlampolgárijogok biztosa állást foglátion az adottkérdésben, figyelemmel arra is, |ogy hogy az adatközlés jogszabályi kötelezettsege tótt volna a III. rendű .íp";J.;;k. ];; ;;;." III. rendű alperes a peÍTeokot adott, ,é,,perköltség megfizitésérekötelezte az "ié,t elsőfokúbíróság.
Fővárositterctahira 2.Pt.20.00r/2009t3.
4
Az V. rendű alperes nem vitatta, hogy kcizfeladatot etlátő szetvezet, azonban a vezéigazgatő javada|mazását illetően azt adta elő, hogy erre nézve törvényi kivétel van. A Munka Törvénykönyvéről szőIő 1992. évi XX[. törvény 3. $ (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozott, amely álláspontja szerint az adatvédelmi törvényhez képest ipeciális rendelkezésnekminősül. Az elsőfokúbíróság azonbanezt avédekezést nem fogadtaé1,mert éppen aZ állami vagyonról szőIő törvény 5. $ (1) és (2) bekezdése ad törvényi felhatalmazást arra, hogy közérdekbó.l nyilvános adatkénta kért ad'atkozlésrekerüljö n. Ez alól nem tartalmaz a Munka Törvénykönyve kivótelt, egyébkéntpedig a 2007. evi cvt. törvény időbelileg is később keletkezett, mint a Munka Törvénykönyve. Az V. rendű alperes védekezése arya is kiterjedt, hogy az ellenőrzési bizottság elnöke választott tisztségviselő,akit az AI|amt Számvevőszék elnökének javaslatára a miniszterelnök nevez ki, akit kinevezéseelőtt az OrszággyÍílésgazdaságiügyekkel, illetve költségvetésiügyekkel foglalkozó bizottsága meghallgatna. Az eLletőrző bizottság e1nöke a részvényesjogok gyakorlója feIé Ártoztk felelősséggel, aki jelen esetben a pénzúgyminiszter. lgy az adatkérést is a pénzügyminiszterhezkellett volna címezti. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azonban egyértelmíí,hogy javadalmazás vonatkozásában az Y. rendű alperesnek is rendelkeznie kell információval, maga is adatkezelőnek minősül' így vele szemben megalapozottan előterjeszthető a kereset. Ezt a tényt nem befolyásolja az, hogy adott kérdésbena pénzügyminiszter is rendelkezhet adatokkal. Nem ítéltealaposnak azY. rendű alperes azon előadását sem, hogy a kért adatok azért sem adhatók ki' mert nincsenek összefliggésben a vezéigazgató, illetve az e|lenőtző bizottság etnökének feladatköréve|.Az állami vagyonról szóIő törvény 5. $ (1) és (2) bekezdése,valamint az Avw. 19. $ (4) bekezdése alapján egymásra vonatkoztatva az a jogi helyzet áll' e|ő, hogy a ÍLevezett személyek javadalmazása közérdekből nyilvános adatnak minősül. A javada\mazás a feladataikkal összefüggő olyan személyes adat, amely a törvény alapján közérdekbőt nyilvános adatnak tekintendő. Mindezekre figyelemmel az I., II. IV' és az V' rendű alperesektekintetébena kértadatokkiadásárólrendelkezett az elsőfokúbíróság az Avtv.21. $ (7) bekezdésealapján. A perköltségviselésérő|a Pp' 78. $ (1) bekezdéseszerint határozott. Az elsőfokúítéIet ellen azI.,II.,IV. ésV. rendííalpereséltfellebbezéssel. Az I. rendű alperes fellebbezésében aZ elsőfolcú ítéIet megváItoztatását és annak megállapításátk&te, hogy nem köteles a per tárgyátképező adatokatnyilvánosságrahozni. Alláspontja szerint az I. rendű alperes nem közfeladatot ellátó szerv. Hivatkozott az áIlami vagyonról szőIő 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) 5. $ (2) bekezdésére. Előadta, hogy az |. rendű alperes rrem gazdálkodik rállami vagyonnal és nem is rendelkezik vele, vagyona klzárő|ag társasági vagyon éskizárólag azzal gazdá|kodik. Így az elsőfokú bíróság tévesen helyezte a vagyontörvény 5. $ (2) bekezdésében megállapítottszemólyi körbe. Hivatkozott arra, hogy az ítéletindokolása összemossa a társasági részesedésés a társasági vagyon kategóriáját, ésnem veszi figyelembe, hogy a rendelkezésijognak kimunkált fogalma van a magyar jogrendszerben.A vagyontörvény 1. $ (2) bekezdéseegyértelmííen meghatátozza, hogy mi tekinthető állami vagyonnak. Az I. rendű alperes szempontjából releváns rendelkezés,hogy állami vagyonnak minősül az áIlamot megillető társasági részesedés és más vagyoni órtékííjog. A társasági jognak alapelve a társaság és a tagok (részvényesek) jogalanyiságának elkülönítése,ami a vagyoni elkülönülést is magában foglalja, a társaság vagyonának jogosultja maga a társaság és nem a társaság tagjai. Az önáI|{ tagoktól
r.ővárosi ItéIőtábIa 2.Pf.20.001t2009t3. elkülönült jogalanyisággal rendelkező tfusaságokeseténa trársaságivagyon nem a tagok közös tulajdona. A tagok tehát a társasági vagyon sem természetbenelkülönített, sem eszmei hányadrának nem tulajdonosai. Nem vitás, hogy az I. rendÍí alperes, mint részvénytátsaság a tiársasági jog szabáIyat szerint a részvényesétőlelkülönült jogalanyisággal bít, a társasági vagyon tehát nem a részvényestulajdona. A tiársasági részesedésa társaság tagját a tagsági jogviszony alapján megillető jogosultságok és kötelezettségek összessége, amelyek egymástóI elváIaszthatat|anul,különböző forgalom tárgyai lehetnek. EzÍ,a Magyar Posta Zrt..nek, a Magyar Állam tulajdonában levó 1 db tészvényetestesítimeg. A Magyar Posta ZrL |)}vo-os állami trírsaságirészesedésénekés az azt megtestesítő1 db részvényneka tulajdonosaa Magyar Áilam' a vagyontörvény á|Iami VagyonÍavonatkozó meghatározása a|apján a Magyar Allam tulajdonában áIló vagyon. A tulajdonosi jogokat pedig a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.l1tján gyakorolja. Tehát a vagyontörvóny 1. $ (2) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Allam a társasági részesedés tulajdonosa és nem a társasági vagyoné.A tiársaságivagyon a Magyar Posta Zrt. tulajdonábanvan' annak jogosultja maga a társaság' Mindezek alapján tehát a Magyar Posta Zrt. I007o.os állami társasági részesedése ésaz azt megtestesítőI db részvényeállami vagyonnak minősül, azonban ebből nem következik, hogy a Magyar Posta Zrt. áIlami vagyonnal gazdáIkodna, vagy azzal rendelkezne, azt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Ztt. végzi,vagyontörvény 23. $ (1) bekezdéseszerint.Ezt támasztja aIá az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségektőI szóIó 2001. évi CLII' törvény rendelkezéseivelkapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal által kiadott állásfoglalás is, amelyben azt az áI|áspontotfoglalták el, hogy azI. rendí alperes nem állami vagyonnal gazdálkodó szerv' A vagyontörvény rendelkezéseintúl,amely nem terjed ki a Magyar Posta ZÍt.-Íe,nincs olyan jogszabríly, amely kimondaná, hogy a Magyar Posta Zrt. közfeladatot eIIátő szeÍv.Téves tehát az az ítéletimegállapítás, hogy az I. rend(íalperes esetébenállami vagyonról is szó van. A meghatározott vezetők jutalmazása, javadalmazása, az állami vagyonnal való rendelkezéskörébe tartozik. Mivel tcirvény erejénélfogva aZ I. rendű alperes nem tekinthető közfeladatot ellátó szervnek, vizsgálni kell azt is, hogy tevékenysége folytán minősül-e ilyen szervnek. Az adatvédelmi biztos váIaszábat nem tekintette közfeladatot e|Iátő szervnek az I. rcndíi alperest, a közönségkapcsolati munkahelyeken használni rendelt nóvkitűzőkkel kapcsolatos állásfoglalásában, amelyből egyértelmű,hogy az I. rendű alperes nem az Avtv. 19. $ (4) bekezdésének, hanem a 19. $ (5) bekezdésénekhatálya aIá taftozik. A javadalmazással összefüggő adatok szemólyes adatok, amelyeket az Avtv. aZ adatvédelmi biztos állásfoglalása is kivon az éintett adatkörből. Az I. rendű alperes, mint gazdasági tiírsaság a juttatásait az áItala megtermelt bevétetből fedezi, annak biztosítására nem használ fel közpénzt, a költségvetésből semmilyen juttatásbannem részesül.Tehát az Avtv. ésa Vtv. rendelkezésének cé|jávalnem ellentétes, hogy az I. rendű alperes a kért adatokat nemhozza nyilvánosságra, mivel ez aközpénzekkel való kapcsolat hiányából fakadóan nem akadáIyozza a közpénzek felhasználása átláthatőságánakbiztosítását.Ez ajogszabályi célmind a jogszabály rendelkezéseIbőI, mind az adatvédelmibiztos ajánlásából ésállásfoglalásából is egyértelműenkitűnik. Az I' rendű alperes által adott juttatások, amelyeket mint gazdasági társaság az áItala megtermelt bevételbőlfedez, nem tartoznak az Avtv. 19. $ (4) bekezdésében ésvagyontörvény 5. $ (1) bekezdésében meghatározottközérdekből nyilvános adatok körébe. Ez nem mond e||entaz adatvédelmibiztos 477IP12007-2,igyszámú állásfoglalásának sem. Annak személyiköre a MEH köztisztviselői, akik javadalmazásukat kozpénzbőI kapják. Hivatkozott ismételten
Fővárosi lté|őtáb|a 2.Pf.20.00r/2009/3. arra, hogy a felügyelő bizottság elnökének és az Igazgatóság elnökének a javadalmazása nyilvános, a cégbírőságrabenyújtott alapítói határozatban szeÍeplő adat, olyan adatok Y'tadásátra pedig nem köteles a társaság, amelyeket korábban nyilvánosságra hozott, illetve az adatkétőazokhoz más nyilvános forrásból is hozzájuthat. Az I. rendÍíalperes a fellebbezési tárgyaláson felmutatta a felügyel ő bízottságelnökének ós aZ igazgatóság elnökének havi javadalmazásáta vonatkozó, 2008. júniusában a cégbírős ághoz benyújtott iratokat. A II. rendÍí alperes fellebbezésébenaz elsőfokú íté|etmegváItoztatását ós a felperes kereseténekelutasításátkérte. Hivatkozott ana, hogy ellenkérelmébenkifejtette, hogy az áLtalaellátott feladatok nem minősülnek közfeladatnak. Ezt az érve|ést az elsőfokú bíróság nem vitatta, ítéIetét a Vtv. rendelkezéseire aIapozta.A II. rendű alperes szerint azonban helytelenül alkalmazta a törvény rendelkezéseit.Az alperesek nem gazdálkodnak, vagy rendelkeznek állami vagyonnaI, az á/.laorlvagyon maga az alperes, mint gazdaságitársaság. A társasággal,mint vagyonnal a fulajdonosgazdálkodik, illetve rendelkezik, nem a társaság vezető tisztségviselője,felügyelő bizottságránaktagja. Ezt az értelmezést az elsőfokri bÍróság nem vet[e figyelembe. A Vtv. rendelkezéseitkiterjesztően érteLmezte, ésarra az iá'lláspontra jutott' hogy egy gazdasági tiársaság esetében az állami tulajdon ténye önmagában megalapozza a Yt:v. és az Avtv. hatá|yát, ebből eredően a keresetben megielölt l-ezető tisztségviselőkjuttatására vonatkozó adatok nyilvánosak. Az elsőfokri ítéletutalt ugyan arra' hogy az alperesi tiírsaságok esetébenaz állami tulajdon aúnya többségi, néhány esetben pedig kizárólagos, azonban az rállam fulajdoni hányadának, az állam fulajdonosi jelentőségétérdembennem vizsgá|ta. A II. rendű alperes kifejtette, befolyásrínakmértékét, hogy az a körülmény, hogy egy gazdasá'gi trírsaságrészben vagy egészben állami tulajdonban van, móg nem jelenti azt, |togy tevékenységeközfeladat. Közfeladat olyan feladat lehet, amelyet jogszabály alapjránaz iállamnak vagy helyi önkormányzat kell ellátnia. A kötelező feladatokon túlmenően az állarrl illetve a helyi önkormrínyzatok ésazok szervei más feladatokat is vállalhatnak, gazdasági tevékenységet is folytathatnak, ebben az esetben az államj, önkormrínyzati fiJ|ajdonnak a kcizérdeketkell szolgálnia' Ennek értelemszerríen részeaz,hogy az éintett társaságnak hatékonyan,nyereségorientáltan kell működnie.Ez az elv sérül akkor, ha az állami tulajdonban levó gazdasági tiírsaságoknak olyan adatokat is közzé kell tenniük, amelyek versenytársaik esetében üzleti titoknak minősülnek. A trírsasággal kapcsolatos tulajdonosi tevékenységnek, vagyis a vagyonnal való rendelkezéSnek,gazdálkodásnak nyilvánosnak kell lennie, de ez nem jelenti a tulajdon tárgyát képező tiírsaságnyilvánossá'gát. Téves tehát az elsőfokri bíróság álláspontja, mivel nem az állami vagyon kezelőjére, hanem ténylegesenaz állami vagyonra, egy gazdasági társaságra vonatkoztatta a Vtv. rendelkezéseit.A vezető tisztségviselók juttatásríra vonatkozó adatok nyilviánosságra hozatala a gazdaságiverseny szabályait sértené. Az MVM Zrt, tevékenységét a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) szabályai szerint végzi, versenykorülmények között. Esetébenaz áIIani tulajdon nem kizárólagos, tevékenységét évek őta az állam egyik nyilvánosság áItaIis ismert tulajdonosi törekvése,a társaság tőzsd&e vitele hatá'rozza meg. A nyilvános mííködés a piacon háttányt, a nemzetgazdaságnak pedig károkat okozhat. Utalt arÍa is, hogy az MVM Zrt. nem gazdálkodik közpénzzel, a költségvetósből semmilyen támogatást nem kap, ezzel szemben tulajdonosi osztalékformáj ában hozzájárl 1 a költsé gvetéshez.
