Futballal a fejlõdéséért

Mahatma Gandhi Emberi Jogi Egyesület

Futballal a fejlõdéséért

Az utóbbi években a futball a fejlõdés és a felemelkedés eszközévé vált százezrek számára. Ezt különbözõ segítõszervezetek egész sora szorgalmazta világszerte. Azóta a futball fontos szerepet játszik több száz társadalmi, szociális fejlesztõprogram részeként. Ezek a programok hozzásegítik a gyermekeket és a fiatalokat, hogy olyan értékként használják e sportágat, amely aktívan hozzásegíti õket, hogy életük pozitív irányba menjen.

A közösségekre nyomást gyakorolva a futball pozitív hatásait népszerûsítõ programok nagyban hozzájárulnak a pozitív irányba elmozduló szociális változásokhoz globális szinten is.

így jött létre a Futball a Reményért (Football fór Hope) mozgalom, amely vonzó platformmá vált a magán- és a közszféra számára, de nem kivételek a civil szervezetek, a sokoldalúan felkészült egyéb intézmények sem. Mindannyian egyetértenek abban, hogy a legjobb befektetés az innovatív partnerkapcsolatok létrehozása, a fejlõdés és a felemelkedés érdekében. Ezt a célt hivatott szolgálni az a kiadvány is, melybõl ez a tanári kézikönyv is készült. Nem kevésbé fontos az, hogy a tanári kézikönyv a gyakorlati tapasztalatokból és sikerekbõl merítve szeretne pozitív eredményt elérni a fiatalok körében, ehhez a futball általános fejlesztõ stratégiáját felhasználv. A Futball a Reményért (Football for Hope) mozgalom néhány év alatt összegyûlt tapasztalatait hívja majd segítségül. A tanári kézikönyv egyaránt hasznos lehet nemcsak tanároknak, oktatóknak, hanem szociális munkásoknak is, és mindenki másnak, aki a 12 18 éves korosztály oktató-nevelõ munkáját látja el. A tanári kézikönyvben gyakorlatias, érdekes és innovatív példák vannak, amelyek felhasználják a futballban rejlõ pozitív tartalmakat, mint lehetõséget a fejlõdés érdekében, a felemelkedést szolgálva. A kézikönyv öt kulcsfontosságú célkitûzést tart szem elõtt, amelyek mind azt hivatottak szolgálni, hogy: 1. leküzdje az elnyomást; 2. felszámolja a szélsõséges erõk hatalmát és annak különbözõ megnyilvánulásait; 3. megfékezze a hatalommal való visszaélést; 4. felszámolja az éhezést; 5. küzdjön a fertõzésekkel szemben, hirdesse a futball globális szerepét és felelõsségét a barátság és az együttmûködés érdekében. Tegye mindezeket határokon átívelve és minden akadályt leküzdve. Fontos szerepük van a tanároknak, oktatóknak, nevelõknek abban, hogy bátorítást adjanak, dicsérjék és támogassák tanulóikat, hogy a megtanultakat a gyakorlatban hasznosítsák, hogy képviselni tudják a véleményüket, azonosítani tudják a problémákat, és képesek legyenek megoldásokat generálni a majdani globális szinteken is. A sport legfõbb szerepe az egyének életminõségét pozitív irányban megváltoztatni, de nem csupán az egyénekét, hanem a kis és nagy közösségek életminõségét egyaránt. „Meggyõzõdésem, eljött az idõ, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a sport erejének felhasználására, nagyobb http://www.gandhi.hu

More information: www.gandhi.hu

Generated: 23 January, 2017, 23:18


fontosságot tulajdonítsunk a sport erejének. (Kofi Annán, az UN fõtitkára, Salt Laké City 2002 Olimpiai Segélyezõ Kerekasztal)

{mospagebreak title=Bevezetés} Bevezetés A Futball a Fejlõdésért (Football fór Development) mozgalom: a futballban rejlõ potenciális lehetõségek felhasználását szorgalmazza, ezt a sportágat olyan eszközként használva, amely képes generálni a segítségnyújtást és mozgósítani a tömeges segítségnyújtást.

Elismerték és hangsúlyozták a futball pozitív hatásait az országokra nézve, és az Évezred Fejlõdési Céljaként (Millenium Development Goals, MDG's) határozták meg, majd megállapodtak abban is, hogy a következõ FIFA-világbajnokságot az afrikai kontinensen rendezik meg 2010-ben, Dél-Afrikában. A világszerte hatalmas médiaérdeklõdés és a tömegek vonzódása e rangos esemény iránt nagyon jó lehetõséget teremt az Európai Bizottság (European Council, EC) és a FIFA megállapodási szerzõdésében lefektetett elvek és törekvések megismertetésére a nagy nyilvánosság elõtt, majd az esemény lejárta után ennek a munkának a folytatására Remény van arra, hogy e hasznos eseményektõl és tevékenységektõl, az összefogás következtében, a jövõben többen tudatosítják majd a szociális problémák megoldásának fontosságát és a közösségi érdekek elõtérbe helyezését. Ezzel egyidõben motivációs tényezõként is szolgál a fiataloknak, hogy részt vegyenek és szerepet vállaljanak ezekben a tevékenységekben. Mindannyiunk közös célja az, hogy végre könnyebb helyzetbe kerüljenek azok, akik Afrikát vagy más országot - mint hazájukat - saját kultúrájukat hátrahagyva, közösségeiket elhagyva, új országokba mennek.

{mospagebreak title=A projekt} A Futball a Fejlõdésért (Football fór Development) projekt Ez a projekt felhasználja a futballt mint eszközt a hátrányos helyzetûek felemelése érdekében. A Futball a Fejlõdésért (Football fór Development) projekt fõbb céljai: 1. Az Évezred Fejlõdési Célja (Millenium Development Goals, MDG's) tanulmányozni a futballt mint hasznos és hatékony energiaforrást, amelyet a társadalmi megújulás, felemelkedés, illetve fejlõdés szolgálatába lehet állítani. 2. A futball népszerûségének, stratégiájának, politikájának felhasználása a törõdés és odafigyelés eszközeként a nevelésben. A célcsoportok:

- Általános iskolai fiatalok, fiatal felnõttek (bevándorlók).

- Futball- és sportklubok, sportegyesületek.

- Sportújságírók és a média, beleértve a köznapi sajtót.

http://www.gandhi.hu




- A fejlõdés érdekében létrehozott szervezetek: a Non Govermental Development Organisations (NGDO's) és adományozó szervezetek.

Megvalósítandó tevékenységek: 1. Az iskolai programok részeként megjelenni (pl.: tanári kézikönyv készítése, tréningek és workshopok megszervezése, interaktív eszmecserék megtartása). Továbbá regionális futballversenyek megszervezése az iskolák részére a következõ országoknak: Csehország, Ausztria, Magyarország, Olaszország. 2. Csereprogramok szervezése a Mathare Fiatalok Sport Egyesülete (Mat-hare Youth Sport Assotiation) csapatával közösen (2010 és 2011 júniusában). 3. Európai Konferencia szervezése, a Fejlõdés a Futball eszközeivel Afrikában (Development Trough Football in Africs) szervezettel. 4. Szakértõi találkozók szervezése a Non Govermental Development Organisations (NGDO's)-ért (2010 õszén Kostelecky Horky-ban, Csehországban) 5. Újságírók oktatása, workshopok szervezése, megtartása (2010 tavaszán Olaszországban, Ausztriában). 6. Média-csereprogramok a sportújságírók részére, továbbá európai és afrikai „web-platformok" létrehozása. 7. Stadionban megszervezett sportnapok a nemzeti futballcsapat részvételével és profi labdarúgóklubokkal közösen. 8. Afrikai Szórakoztató Állomások, kitelepülések (Fan Zones) szervezése a FIFA ideje alatt. 9. A hozzáértõ, jó gyakorlati vezetõk kiválasztása. 10. Projekt-weboldal készítése, mely a Fotball a Fejlõdésért (Futball fór Development.net) elveirõl szól.

A projekt fõbb résztvevõi:

- VIDC - A Párbeszéd és Együttmûködés Bécsi Intézet (Vienna Institute fór International Dialogue and Cooperation), Ausztria

- INEX - Önkéntes Tevékenységek Egyesülete (Assotiation fór Voluntarz Activities), Csehország.

- UISP - Sport Mindenkinek Olasz Egyesület (Unione Italiana Sport per Tutti), Olaszország.

- Mahatma Gandhi Emberi Jogi Szervezet (Mahatma Gandhi Humán Rights Organisation), Magyarország.

További partnerek:

- Mathare Sportoló Fiatalok Egyesülete (Mathare Youth Sport Assotiation, MYSA) Kenya, Afrika.

- Dél-Afrikai Futballisták Egyesülete (South African Football Players Union, SAFPU).





- Sportliga az Elnyomás Ellen, az Emberi Jogokért (Ligue Sportive pour la Promotion ét la defence des droits de l'Hõmmé LISPED Dr. Congo), Franciaország.

- Kutatás és Fejlesztés (Search and Groom), Nigéria.

- SOS Gyermekfalvak (SOS Children's Villages), Ghána.

- Mahatma Gandhi Human Rights Organisation, Brikama, Gambia {mospagebreak title=A programsegítõk} A programsegítõk Elektronikus úton is hozzáférhetõvé kell tenni a tanári kézikönyveket azoknál a szervezeteknél is, akikkel az oktatási és nevelési intézmények kapcsolatban állnak. A 8 Évezred Fejlõdési Célok (Millenium Development Goals, MDG's), amelyet 2015-ig kell megvalósítani és amelyet minden ország elfogadott az Egyesült Nemzetek (United Nations, UN) tagjaként, továbbá minden vezetõ pozíciót betöltõ intézmény is.

- 1. cél: Lecsökkenteni drasztikus mértékben a hatalomuralmi rendszereket és ezzel egyidõben megállítani az éhezést világszerte.

- 2. cél: Világszerte biztosítani az elemi iskola elvégzésének lehetõségét és feltételeit a világ gyermekei részére.

- 3. cél: A nemek közti egyenlõség hirdetése és a nõk helyzetének stabilizálása, majd erõsítése.

- 4. cél: A gyermekhalálozások számának csökkentése.

- 5. cél: Biztosítani az egészséges anyaságot.

- 6. cél: Harcolni a HÍV/AIDS, malária és egyéb fertõzõ betegségek ellen, minden eszközzel.

- 7. cél: Biztosítani a környezet tisztaságát és annak a fenntartását (hatóságok bevonásával).

- 8. cél: A globális partneri kapcsolatok bõvítése, ápolása, fejlesztése a felemelkedés és a fejlõdés érdekében. {mospagebreak title=A konstruktív pedagógia} Futball a fejlõdés és felemelkedés érdekében A konstruktív pedagógia





Azok az oktatók, tanárok, akik a tények megtanításának és oktatásának fontosságában hisznek, sajátos módon azt gondolják, hogy létezik számos tény, esemény, amelyet ha megtanulnak a diákok adekvát módon, akkor ez teljesen felkészíti õket az életre és arra, hogy eligazodjanak és otthonosan mozogjanak a társadalom által kialakított rendszerekben. Azonban a társadalomnak a felépítése és szerkezete egyre többször és egyre gyorsabban változik, és nem elég csak a tények elméletét ismerni. Az összegyûjtött tapasztalatok leírásakor azért van nehéz dolguk a jövõre nézve a tanulóknak, mert az, amit ma 100%-ban helytálló tudásnak mondunk, az csupán 10-15%-ban lesz használható és érvényes tudás 25 év múlva A jövõben az emberiség gyorsan bõvülõ tudásanyaga mindenki számára elérhetõ lesz. Az elektronikus kommunikáció elérte a Föld majdnem minden kultúráját csaknem az összes országban, és az otthonok lassan információs központokként mûködnek. Azok a fiatalok is elérnek minden információt, ami a Földünkön az elektronikus csatornákon keresztül elérhetõ. A jövõben a tanulóktól az lesz az elvárás - a fentiek tükrében -, hogy ebben az állandóan változó világban képesek legyenek sikeresen elsajátítani azon alkalmazásokat, amelyeknek segítségével alkalmassá válnak az információtömegbõl kiválasztani a nekik leginkább megfelelõt, illetve a nem fontosakat mellõzni tudják. Azt is tudniuk kell, hogy mely információrészek hová illeszthetõek leginkább és kapcsolódnak-e egymáshoz egyértelmûen. Képesség szintjén kell elsajátítaniuk az újonnan megszerzett tudást és új kontextusba helyezni azt, továbbá szelektálni tudni a tananyagból, a váratlan összefüggéseket értelmezni, majd a már nem aktuális és nem használható tudásanyagot felismerni A tanulók fontos fejlõdési állomáshoz érnek, ha kritikát fogalmaznak meg az elõadások során, mindezt kreatív és produktív módon fejezik ki (önkritikát is). Ahhoz, hogy az érkezõ információkat megfelelõen tudják kezelni, szükségük lesz a gyakorlatiasság képességének megszerzésére. Ez az újonnan megszerzett tudás hozzásegíti õket ahhoz, hogy megfelelõ módon csoportosítsák a késõbb kapott információkat, majd azokat nevesítsék, amelyeket majd átültethetnek a gyakorlatba. Ezekbõl a késõbbiekben különbözõ viselkedésminták lesznek. Ez a modell a tanulást három interakciós lépcsõben írja le:

- 1. az elõhívás módszere;

- 2. a megvalósulás módszere;

- 3. a beszámoló módszere. A tanár ennek a módszernek a segítségével képes jó eséllyel növelni az élethez szükséges gyakorlatias tudás elsajátítását a diákok oktatásakor. 1. Az elõhívás módszere

Az elsõ tanulási szakaszban több fontos kognitív folyamat is zajlik. Elsõként a tanulók segítik a kognitív módszerek segítségével elõhívni a különbözõ tananyagokból már megszerzett tudásukat. Ez a módszer rákényszeríti a diákokat, hogy szembesüljenek és ellenõrizzék a saját tudásukat, és csak ezután kezdjenek el gondolkodni az új témáról, amivel foglalkoznak. A sikeres felmérést követõen a tanulók világos képet kapnak a már meglévõ tudásukról a különbözõ témákban. Tisztábban látják ennek következményeképpen a saját tudásbéli képességeik határait. Ehhez a már megszerzett tudásanyaghoz adódik hozzá az újonnan érkezõ információ, lépésrõl lépésre, amely jól elkülönülten, de láthatóan többlettudásként jelenik meg a késõbbiek során. Ez egy kiemelten fontos idõszak, mondhatnánk alapozó szakasz a tanulási folyamatban, mert ha az újonnan megszerzett tudást a tanuló nem képes kapcsolni a már meglévõ tudásanyagához, akkor az új tudás csak egy újabb információ a számára, amely hamarosan esetleg elfelejtõdik, az integrálódás megtörténte nélkül. 2. A megvalósulás módszere Az aktív tanuló A passzív tanuló http://www.gandhi.hu




Az önmegfigyelés módszere 3. A beszámoló módszere

A Mahatma Gandhi Egyesület különbözõ képzések, kulturális, sport- és ismeretterjesztõ programok révén is ismertté vált a nagyközönség elõtt. A teljesség igénye nélkül elég megemlíteni a neves együttesek bevonásával szervezett Afrikai Fesztiválokat vagy a Central European University (CEU) tanfolyamok keretében zajló emberi jogi szemináriumainkat. 2002-ben indult a „Futballal a Rasszizmus Ellen"(Football Against Racism) elnevezésû hazai kampánysorozat, és aktív szerepet vállalt a nemzetközi „Futballal a Rasszizmus Ellen" mozgalom részeként. A Gambiai kirendeltségünk is részt vett a Futballal a fejlõdésért projektben. A gambiai munkatársak általános és középiskolákban tartottak elõadásokat a Futballal a fejlõdés kézikönyv felhasználásával. Már 2005-ben a FIFA az utcai „Utcai Futballvilág" (Streetfootballworld) szervezetei, karöltve olyan kisebb szervezeteket kezdtek összeismertetni egymással, amelyek tovább népszerûsítették a futballt és annak pozitív hatását. A FIFA és az „Utcai Futballvilág" további segítséget nyújtott abban is, hogy ezek a viszonylag kis szervezetek hangolják össze munkájukat, majd ily módon megerõsödve tegyék magukat elérhetõbbé, láthatóbbá, népszerûbbé mindenki számára. Napjainkban a Futball a Reményért (Football fór Hope) mozgalom olyan programokhoz biztosít hozzáférést, amely a fiatalok százezreinek érdekeit szolgálja Éppen ezért a Futball a Reményért (Football fór Hope) mozgalom filozófiája a futballban rejlõ potenciális erõ maximális felszabadítása és az ebbõl felszabaduló pozitív energiák felhasználása a felemelkedés és a fenntartható fejlõdés érdekében. Ennek a tanári kézikönyvnek a legfontosabb teendõje az osztálytermek és a futballvilág összekapcsolása és az ebbõl származó gyakorlati tapasztalatok elérhetõvé tétele a hétköznapokban, mindenki számára Segítségül hívja ehhez a munkához az ezen a téren szerzett globális tanítási és oktatási gyakorlat példáit, így a tanári kézikönyv nem más, mint egy több célt megvalósítani kívánó, oktatási-nevelési forrásanyag.

Alapja a gyakorlati oktatási-nevelési tevékenység. Ebbõl a kézikönyvbõl az oktatók új információkat szerezhetnek, és ezek alapján kezdhetik el az oktatómunkát, hozzásegítve a diákokat az érzékenyebb magatartáshoz és a jártasság elsajátításához. Továbbá képesek legyenek a diákok megfelelni a globális elvárásoknak a különbözõ területeken is, ellátni a rájuk váró feladatokat, hogy felfedezzék és idõben felismerjék az új tennivalókat. Ez remélhetõleg új dimenziókat nyit majd meg a megoldások és mûveletek terén is. Ennek várható sikerei motivációs tényezõvé válnak, és úgy vertikálisan, mind horizontálisan újabb cselekvéseket hívnak életre a jó megoldások érdekében. Bátorítsuk és ösztönözzük a kormányokat, a fejlesztési ügynökségeket, a kis és nagy közösségeket, hogy elgondolkozzanak azon, hogy a sportot és ezen belül a futballt, sokkal szisztematikusabban kell beépíteni a gyermekvédelmi programokba, tervezetekbe. Mindenekelõtt azoknak a gyermekeknek az érdekében, akik az elnyomó hatalmak fogságában lévõ országokban élnek, társadalmi konfliktusoknak és különbözõ fertõzõ betegségeknek vannak kitéve nap mint nap." Ezért 2006-ban az Európai Bizottság (EC) és a FIFA partneri megállapodást kötöttek, amely a futballban rejlõ potenciális lehetõségek kihasználására épít. Továbbá a társadalmi felemelkedésre, fejlõdésre irányul, és arra az erõre, amelyet a futball rejt magában és ami társadalmakon átívelõ és hidakat építõ hatással lehet. A háttérben az elsõ Afrikában rendezett FIFA-világbajnokság alatt egy csoport (NGO's) találkozott. A csoport tagjai több európai országból és hat afrikai országból érkeztek, és az Évezred Fejlõdési Céljaival (Millenium Development Goals, MDG's) megegyezõ dolgokról tárgyaltak. A program segítõit arra kell felkészíteni, hogyan használják a tanári kézikönyvet a cél elérése érdekében. Ezek a segítõk a késõbbiek során elmennek az oktatási és nevelési intézetekbe, iskolákba, ahol a programmal kapcsolatos http://www.gandhi.hu




gyakorlati foglalkozásokat szerveznek és tartanak a fiatalok részére (workshopok), tanároknak, nevelõknek, oktatóknak stb. Az oktatók már hosszú ideje vitatkoznak arról, hogy a puszta tények megismertetése és oktatása a tanulóknak nem helyettesítheti a mindennapi élethez szükséges életszerû tananyagok oktatását. Ilyenek: a kommunikáció oktatása, az együttmûködés megtanításának oktatása, az önálló gondolkodás elsajátításának segítése és más egyéb képességek megtanításának fontossága A gyakorlati tudás és a használható tudás ezért is fontos nagyon.

Az utóbbi száz évben pszichológiai és pedagógiai tanulmányok egész sora készült az emberi tudás természetének kivizsgálásáról, mely kutatások célja a természetes tanulási folyamat megismerése volt, irányított tanulási és iskolai oktatási keretek között.

Olyan megállapítások születtek, amelyek egybehangzóan megállapították, hogy a tudás átadása különbözõ pszichológiai és pedagógiai szempontok figyelembevételével lehet csak igazán sikeres. Ha a tanárok, oktatók ismerik ezeket a folyamatokat, akkor sokkal hatásosabban, eredményesebben képesek tanítani diákjaikat. A tanulás folyamata bonyolult, ezért megpróbáltak a szakemberek létrehozni egy olyan modellt, mely képes leírni a tanulás folyamatát lépésekben és amelyet késõbb használhatnak oktatók-tanárok egyaránt a munkájuk megtervezése, bemutatása során. Több ilyen modell is létezik már. Az egyik ilyen, amely a legkönnyebb, ugyanakkor a leghatásosabb modell: a „Kerettanterv a tanításhoz és a tanuláshoz" címet viseli. Errõl a folyamatról hamarosan részletesen is szó lesz. A módszer kiemelt fontossága érthetõbbé válik a megvalósítási és a beszámoltatási módszerek késõbbi leírása után. Az elõhívásos módszer elsõdleges fontossága a már meglévõ tudás felmérése, a gyakorlatok folyamatán végighaladva Ebben a szakaszban a tanulási folyamat nem más, mint az új tudás összekapcsolása a régivel, illetve a már meglévõ tudással. Ezért ezt a folyamatot inkább nevezhetjük aktív folyamatnak, mint passzívnak. A tanulók új fogalmakat alkotnak a már meglévõ tudásalapjukból és tapasztalataikból. Fontos része e szakasznak az összezavarodott fogalmak tisztázása is, amely ebben a tanulási szakaszban kell hogy megtörténjen.

Itt olyan fogalombeli félreértésekre is fény derülhet, amelyek talán sosem kerülhettek volna napvilágra, ha ezen aktív módszert segítségül nem hívja az oktató. A másik fontos célja az elõhívás módszerének a tanulók mozgósítása, aktívvá tétele a tanórán.

így lesz a tanulás ebben a szakaszban - mint már az elõzõekben említettük -, inkább aktív és nem passzív folyamat. Általános tapasztalat (és a tanulmányok is ezt igazolják), hogy az esetek többségében a tanulók a tananyagot hallgatva általában passzívan végigülik a tanórákat, miközben az aktívabb tananyagon való gondolkodást inkább a tanár vagy az oktató gyakorolja, a tanulók többsége pedig vagy jegyzetel, vagy álmodozik valami másról.

A tartalmas és maradandó megértési folyamat létrejöttéhez a tanulókat be kell vonni az aktív tanulás folyamatába Ez azt jelenti, hogy a tanulóknak használniuk kell a saját gondolataikat, és azt saját maguk által megfogalmazott formában elõadni Tehát amikor a megtanultakról számot adnak, az aktív gondolkodás segítségével kell teljesíteniük írásban és beszédben is feladataikat. Így a meglévõ tudás könnyen elérhetõvé, elõhívhatóvá válik, és egy olyan, jobb szintre kerül, ahol a tanuló a témával kapcsolatos válaszait magabiztosabban fogalmazhatja meg. Ennek a módszernek a segítségével pedig egy jobb kapcsolat is megvalósul a már meglévõ tudás és az új ismeretanyag között. Ez a tudás a maradandóbb, mert a tanuló a saját erejébõl, a saját megfogalmazásával és gondolataival hozza létre az új fogalmakat, önmagának sikerélményt is generálva.





Ezen szakasz elsõ felében a legfontosabb teendõ az érdeklõdés fenntartása, amely ideális esetben már az elõhívás! szakaszban stabilizálódott. A következõ nagyon fontos lépés a tanulók messzemenõ támogatása, hogy a megértés irányába tett erõfeszítéseik sikeresek legyenek. A hatásos tanulási módszerek, a megfelelõ és elégséges olvasási gyakorlatok közben a tanulók önmegfigyelést végeznek (monitorozzák saját tudásukat) és azt, mennyire értik meg az új tananyagot a folyamat során.

Olvasás közben a jó olvasók újra elolvassák, amit kevésbé értettek meg. Az aktívan figyelõk pedig kérdéseket tesznek fel a számukra félreérthetõ, zavaros vagy nehezen érthetõ fogalmaknál, vagy jegyzetelnek az összekeverhetõ fogalmaknál, hogy késõbb tisztázni tudják azokat.

Az ehhez a csoporthoz tartozóak egyszerûen csak átsiklanak a félreérthetõ fogalmak felett, félreteszik õket, nem tartván fontosnak azokat, és nem szánnak idõt a megértésre, ami nem más, mint csupán rossz beidegzõdés a részükrõl, azaz rossz szokás. A diákok az önmegfigyelés módszerét alkalmazzák (monitorozás), a tananyag megértésének ellenõrzése érdekében. Ez nem más, minthogy a tanulók a gyakorlatba átültetve is használják az újonnan kapott információkat, a megértés megvalósulását követõen. A módszer az alkalmazás közben fokozatosan és szisztematikusan beépül a tanulók mindennapi tanulási tevékenységébe, és ott rögzül. Ennek alkalmazásával megvalósul a hasznos kapcsolat a már meglévõ tudás és az új tananyag között. A megvalósulási szakasz második felében, a tanulási fázis lényeges és kiemelkedõen fontos részeként a tanár vagy oktató elhozza azt a tananyagot, amely a tanulók - lehetõség szerinti -képességeihez igazodik.

Ebben a szakaszban a módszertan különbözõ sikeres megvalósulási fázisait követhetjük nyomon. Mindenekelõtt a tanulóktól elvárás, hogy elkezdjék a saját szavaikkal megfogalmazni és kifejezni mondanivalójukat, ötleteiket és azt, hogy ennek eredményével szembesüljenek. Ebben áll a fejlesztés elméletének fontossága ebben a szakaszban. Továbbá a tartós tudás és az elmélyített ismeretek egyénileg valósulnak meg. A tanulók arra emlékeznek leginkább, amit a saját szavaikkal értelmezve tanultak meg, és a saját szavaikkal fogalmaztak, így végsõ soron az információ értelmet nyer, létrejön a megértés, és az egész folyamat formába ömlik (Pearson és Fielding, 1991). A megértés aktív módon formálódik, a fogalmak érthetõvé válnak, bõvítik a szókincset, amely könnyen hozzáférhetõ ezután. A második célja ennek a szakasznak: masszív változást generálni a tanulók szókincsének növelésével, kifejezõképességük gazdagításával. A tananyag visszaadása során használni és variálni tudják a fogalmakat, a mondanivaló pontosabb kifejezése érdelében változatosabb megfogalmazások jönnek létre, és a folyamat végén a sajátjuknak tekinthetik a megtanultakat (interiorizálják). Ez a tanulóknál a változások és az újraértelmezések szakasza a tanulási folyamatban. Az újrafogalmazás szakasza során megsokszorozódnak azok a módok, amelyeken keresztül az új információk beáramlanak. Az így megszerzett tudás a jövõre nézve praktikusabb, célszerûbb módon használható.

Mahatma Gandhi Emberi Jogi Egyesület (Magyarország) A Mahatma Gandhi Egyesület 1993-ban alakult, amelyet az ENSZ és az Afrikai Unió is elismer. Elsõdleges célja a menekültek védelme, a faji megkülönböztetés minden formája elleni egységes fellépés és a toleráns társadalom létrejöttének maximális elõsegítése, aktív közremûködéssel. Az egyesület szakemberei jogi segítséget nyújtanak és ezzel is segítik a menekülttáborokban és idegenrendészeti õrizetben lévõ külföldi állampolgárokat. Továbbá az ezen intézményekbõl kikerültek számára lehetõséget teremtenek a munkavállaláshoz, a társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése érdekében.

A fekete kontinensrõl érkezõ diákokból és magyarországi menekültekbõl álló AFRICAN STARS futballcsapat nemcsak a http://www.gandhi.hu




hazai labdarúgópályákon vált népszerûvé, hanem a Rasszizmus Elleni Világkupa révén a világ számos más nagy nemzetéhez eljutva is bizonyított. Minden egyes országban, ahol pályára léptek, felhívták a figyelmet a faji megkülönböztetés problémájára és az ez elleni nemes küzdelem fontosságára.

A gambiai kirendeltségünk is részt vett a Futballal a fejlõdésért projektben. A gambiai munkatársak általános és középiskolákban tartottak elõadásokat a Futballal a fejlõdés kézikönyv felhasználásával.

A projekt keretében egy magyar újságíró is kiutazott Gambiába, hogy megfigyelõként részt vegyen a projektben. A Mahatma Gandhi Egyesület gambiai kirendeltségét 2002. július 10-én jegyezte be a gambiai illetékes hatóság. Az egyesület célja, hogy felszámolja a szegénységet vidékfejlesztési tevékenység segítségével, a menekültek integrációját segítse elõ, támogassa a kulturális és etnikai kisebbségeket. A más afrikai országokból, fõleg Szenegálból, Libériából, Sierra Leonéból, Mauritániából érkezõ menekültek beilleszkedését segíti elõ, valamint segít a békés együttélés megteremtésében a helyi lakosokkal. Az egyesület tagjainak morális és jogi segítséget nyújt. Támogatja a modern technológiák meghonosodását a térségben. Az egyesületnek bárki tagja lehet, aki gambiai állampolgár, elmúlt 18 éves és elfogadja az egyesület célkitûzéseit.

{mospagebreak title=A Mahatma Gandhi Egyesületrõl}

H-1092 Budapest, Ferenc krt. 18. H-1590 Budapest, Pf. 186. Tel/Fax: +36 1-215-83-01 • Mobil: + 36 30-996-35-67 e-mail: [email protected]




Futballal a fejlõdéséért

Recommend Documents