FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA,SPORTÉLETTAN I. Fitness Company-2014. március 09.
TÁJÉKOZÓDÁS AZ EMBERI TESTEN Az emberi test felépítésének fő jellemői: • Kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria) Ha a testet középen egy nyílirányú síkkal átvágjuk, akkor a test két tükörképi, azaz egy jobb és egy bal félre osztható-pl. Két szem, két fül stb. • Szelvényezettség (metameria) Pl.. A törzs egyforma részekből, szelvényekből épül fel, ami jól látható-pl. Csigolyák.
AZ EMBERI TEST SÍKJAI, IRÁNYAI
AZ EMBERI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE
SEJT
SZÖVET
SZERVEK
SZERVRENDSZEREK
SZERVEZET
SEJTEK A sejtek tekinthetők a test legkisebb működési egységeinek. Ezek ugyanis azok a legkisebb struktúrák szervezetünkben, amelyeket kiemelve a testből, megfelelő környezeti feltételek közé helyezve, tovább folytatják életfunkcióikat. A sejten belüli képletek, a sejtszervecskék (organellumok) erre nem képesek, kiemelve őket a sejtből működésképtelenné válnak.
SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK A sejtet a külvilágtól a sejtmembrán (sejthártya) határolja el. Ez biztosítja a sejt alakját, térfogatát, elzárja a belső terét a külső tértől. A sejten belül található a sejtmag (nucleus), ami sejtmagmembránnal körülhatárolt, zömmel dezixiribonukleinsavból állnak (DNS), örökítőanyagot hordozzák. A sejtek osztódással szaporodnak.
SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK A sejtplazma (citoplazma) 60% vizet tartalmaz, amit a sejthártya vesz körül. A sejthártyán keresztül jutnak anyagok a sejtbe, illetve a sejtből a külvilág felé. A citoplazmában különféle mikroszkópikus szerveztek, sejtszervecskék (organellumok) találhatóak, amelyek felépítése és funkciója eltérő.
SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK Mitokondrium: Ezek szállítják a sejt számára az energiát, ezért szokás őket „a sejt erőműveinek” nevezni. A mitokondriumok oxigén segítségével „elégetik” a sejtbe jutó tápanyagokat, pl. a cukrot és a zsírt. A felszabaduló energiát ATP (Adenozin-trifoszfát) formájában tárolják és a sejt rendelkezésére bocsájtják, amikor az a feladatát vagy anyagcseréjét végzi, vagy pl: éppen az izmok mozgatásában vesz részt.
SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK Endoplazmatikus hálózat (ER-endoplazmatikus retikulum): Kanyarulatos zsákrendszer, mely behálózza a sejt teljes belső felszínét és az anyagszállítást szolgálja. Két típusa van-sima felületű (sER) és durva felületű (rER). A rER felületén találhatók a riboszómák, ahol a fehérjeszintézis zajlik. A sER a transzportfolyamatokért felel-elsősorban ionok szállítódnak rajtuk pl.. Ca2+ ion-izom összehúzódás során kerül a citoplazmába, ill. idegsejt működésnél is fontos.
SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK Golgi-készülék: Alapvető feladata az anyagok tárolása, szállítása. Egy leadó és felvevő oldalra oszlik. A felvevő oldalon a riboszómákban termelt fehérjék kerülnek a Golgi-készülékbe, ahonnan a további feldolgozás után a leadó oldalon távoznak a sejtből. A Golgi-készülék beburkolja és elkülöníti azokat a káros anyagokat, amelyek veszélyt jelethetnek a sejtre nézve.
SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK Lizoszómák: Hólyag formájú, melyek az endoplazmatikus hálózatban és a Golgi-készülékben képződnek. Feladatuk a felvett idegen testek, illetve a sejt saját, de már nem működőképes szervecskéinek, organellumainak a lebontása enzimek segítségével. A lizoszómák tartalmaznak speciális fehérje, szénhidrát-és nukleinsavlebontó enzimeket is.
SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK Centriolumok: A centriolumok az esetek többségében duplán vannak jelen és a sejtosztódásban van szerepük. Metaplazma, paraplazma: Sejtfajtától függően tartalmaz a sejt meta-illetve paraplazmát. Metaplazma: alakos sejtalkotók, gyűjtőnevük-fibrillumok. Izomsejt-Myofibrillum, Idegsejt-Neurofybrillum; Szövet-Tonofibrillum
Paraplazma: Anyagcseretermékeket tartamaz-zsírok, szénhidrátok, szekrétumok. Ezek vagy tartalék anyagok vagy melléktermékek.
A SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTSZERVECSKÉK
A SZÖVET TÍPUSAI
Szövet: azonos működésű és funkciójú sejtek összessége
SZÖVET HÁMSZÖVET +fedőhám +mirigyhám +pigmenthám +érzékhám Valódi szövet +laza rostos +tömöttrostos +elasztikus +rács
IDEGSZÖVET
KÖTŐSZÖVET
Támasztószövet +csont +porc +zsír
Speciális kötőzövet vér
IZOMSZÖVET +sima +harántcsíkolt *vázizom + szívizom
HÁMSZÖVETEK
1. Fedőhám:
Elsődleges feladata a mélyebben fekvő szövetek védelme pl.:bőr, szervek borító hámréteg, nyálkahártyák
2. Mirigyhám:
Mirigyek jellegzetes szövete, ami váladék termelésre képes pl.: máj, fültőmirigy
3. Pigmenthám:
A hámsejtekbe pigment (festék) szemcsék találhatóak pl. Szem ideghártyája
4. Érzékhám:
Külvilág ingereinek a felfogása-idegrendszerrel áll kapcsolatban pl: szaglóhám, ízlelőszervekben
KÖTŐSZÖVETEK-VALÓDI SZÖVETEK
Laza rostos kötőszövet:
Minden kötőszövetféleség prototípusa-sejtből és sejtközötti állományból áll. A sejtközötti állomány két részre alapállományra és kötőszöveti rostokra bontható. Ez a felépítés minden kötőszövetre igaz.
Tömöttrostos kötőszövet:
Rendkívüli szakító szilárdsággal bírnak pl.: Ínszövet.
Elasztikus kötőszövet:
Kötőszöveti alapállománya nagy mennyiségű elasztikus rostokat tartalmaz pl. Vérerek, artériák fala
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETZSÍRSZÖVET
Zsírszövet: A sejtek citoplazmájában zsírcseppek találhatóak. A sejtek pecsétgyűrű formát mutatnak, mert a zsíranyag a sejtmagot a sejthártáyhoz nyomja. A zsírszövetnek két típusa ismert: • Barna zsírszövet: Hőtermelésben van nagy szerepe, főleg újszülötteknél. Sok mitokondriumot tartalmaz. • Sárga zsírszövet: Felépítése a barna zsírszövetéhez hasonló, de nem tartalmaz mitokondriumokat. Zsírraktárként ismert, de jelentős a hézagtöltő és támasztó funkciója is.
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETZSÍRSZÖVET
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETPORCSZÖVET A porcszövet sejtből és sejtközötti állományból áll (sejtközötti állomány= alapállomány+rostos állomány-eEz utóbbi biztosítja a szövet nagyobb szilárdságát.) A porcsejtek nyúlvány nélküli sejtek. Attól függően, hogy a sejtközötti állományában milyen típusú rostok találhatóak megkülönbözetetünk: 1. Üvegporcot (Hyalin porc) 2. Rugalmas, rostos porcot 3. Kollagén rostos porcot A porszövetekben nincsenek erek-diffúzióval táplálkoznak, ezért anyagcseréjük lassú. Ennek következménye a porcok könnyű degenerációja pl:- kopás, meszesedés
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETPORCSZÖVET-ÜVEGPORC ÜVEGPORC-HYALIN PORC: Fénymikroszkóp alatt homogénnek tűnnek, mert a kevés kötőszöveti rostjait az alapállomány elfedi. Ilyen porc található pl.: az ízesülő csontvégeken
Porcsejtek
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETPORCSZÖVET-RUGALMAS ROSTOS PORC Rugalmas rostos porc: Az alapállományban fedetlenül rostok láthatóak, akkor rostos porcról beszélünk. Ha ez rugalmas rostokat tartalmaz akkor rugalmas rostos porcról. Pl. fülporc
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETPORCSZÖVET-KOLLAGÉN ROSTOS PORC Kollagén rostos porc: Az alapállományban fedetlenül rostok láthatóak, és kollagén rostokat tartalmaz pl. Porckorong (nagy szakítószilárdással bírnak).
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETCSONTSZÖVET
Csontszövet=Sejt+Sejtközötti állomány Sejtközötti állomány= kb. 40% víz+60% szilárd anyag Szilárd anyag=35% szerves (ossein-rugalmasság)+65% szervetlen (foszforsavas mész, Ca-foszfát, Mg-foszfát stb.-stabilitás) A csontszövetben háromféle sejt van: • Csontképző sejtek-osteoBLAST • Csontsejtek-osteoCYTA • Csontfaló sejtek-osteoCLAST A csontszövet kétféle formában fordul elő: • Tömör forma (substantia compacta) • Szivacsos forma (substantia spongiosa)
A két forma a különböző csonttípusokban másként és másként helyezkedik el. Pl. csöves csontok, lapos csontok
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETCSONTSZÖVET Hosszú csöves csont diaphysisében a csonthártya alatt kompakt, tömör csontszövet található. A csontszövet építőegységei az osteonok (csontegységek), amelyeket egy, a csont hossztengelyével párhuzamosan rendeződő ún. Haverscsatorna körüli kollagén rostokból felépülő, koncentrikus lemezrendszerből állnak.
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETCSONTSZÖVET A Havers-csatorna és a körülötte elhelyezkedő lemezrendszer együtt egy osteont (csontegységet) ad. A Havers-csatorna a csontszövet ereit és idegeit tartalmazza. Ezeket a csatornákat egymással, illetve a csonthártya és a csontvelő ereivel a Volkmann-csatornák kötik össze. A vérerek a velőüregbe lépnek, majd onnan elágazva a Volkmann-csatornákba, majd kapillárisokra oszolva a Havers-csatornákba. A csontszövetben nyirokerek nincsenek.
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETCSONTSZÖVET
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETCSONTSZÖVET
A szivacsos állomány vékony csontlemezekből épül föl. A lemezkék csontra hatő erők hatására annak megfelelően az erővonalak (trajectorium) rendeződnek el. Csontra ható erők különfélék lehetnek: külső nyomóerők, izmokízületi szalagok húzóereje valamint ízületi működésnek megfelelő mechanikai hatás. Kétféle erővonalat különböztetünk meg: • Nyomási erővonalak-testre ható nyomóerő irányainak felelnek meg • Húzási-és feszülési erővonalak- a nyomási erővonalakra merőlegesen futnak, a csontban keletkező feszültség hatására alakulnak ki.
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETCSONTSZÖVET
Csontok növekedése: 1.
Hossznövekedéshosszú, csöves csontok-Epyphysis porckorong:
A porckorong sejtjei osztódnak, felülete pedig csontosodik. A növekedés megállását a szexuálhormonok és a tiroxin idézi elő.
2.
Vastagságbeli gyarapodás Csonthártya felől (lásd köv. old.)
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETCSONTSZÖVET A csontok járulékos részei: 1. Csonthártya 2. Csontvelő 3. Ízületi végek porcborítékai 4. Véredények 5. Idegek Csonthártya:
A porccal borított ízvégek kivéve a csontok felszínét csonthártya borítja. Kötőszöveti rostokon kívül véredényket, érző idegeket is tartalmaz. Védő,-tápláló és érzékszervi funkciót is ellát. Belső rétege csontképző sejteket (osteoBLAST) is tartalmaz, ami a csont kéregállományát alakítják ki és a csont vastagságbeli növekedésében vesznek részt. A csonthártyától megfosztott csont elpusztul.
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETCSONTSZÖVET Csontvelő:
A csontok üregrendszerét kitöltő lágy csontvelő kétféle formában fordul elő: vörös és sárga csontvelő formájában. • Vörös csontvelő (medulla ossium rubra): Részt vesz a vörös és fehér vérsejtek képzésében. Teljesen kifejlett egyéneknél csak a lapos csontokban illetve a kar –és combcsont felső végdarabjaiban találunk ilyet. • Sárga csontvelő (medulla ossium flava): Hézagpótló szerepe van, többnyire csak zsírszövetből áll.
Porcszövet: (Lásd előbb)
KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVETCSONTSZÖVET-ÉLETKORI VÁLTOZÁSOK A csontok összetétele az életkorral változik. A gyermekek csontjaiban magas a szerves állomány aránya, ezért csontjaik rugalmasabbak; később egyre nő a szervetlen anyagok (ásványi sók) aránya. A csontsűrűség kb. 30 éves korunkig nő, majd lassan csökkenni kezd. Az idősebb korúak betegsége a csontritkulás • fogy a csontállomány (szerves és szervetlen is), a csontok elvékonyodnak, meggyengülnek, törékenységük fokozódik • kialakulásában szerepet játszhat az öröklődés, a kalciumszegény táplálkozás, a mozgásszegény életmód, nemi hormonok szintjének csökkenése (ösztrogén, tesztoszteron) tünetek: fájdalom a háton, derékban, csonttörések (csukló, csigolya, combnyak) megelőzése, kezelése: kalciumban gazdag étrend, mozgás, D-vitamin, hormonpótlás
A RENDSZERES SPORT HATÁSA A CSONTOKRA A rendszeres sportolás a csontok szerkezetére is fejlesztő hatással van. Ilyenkor megerősödnek a csontgerendák, és a csontkeresztmetszet is vastagabbá válik. Ellenállóbb, ugyanakkor rugalmasabb csontjaink lesznek, ezzel csökken a csontsérülések, törések valószínűsége. A csontszerkezet, annak csonttartalma kb. 30 éves korunkig fejleszthető jól, onnan már csak a struktúra megtartása, a leépülés megakadályozása, lassítása zajlik. Ezért fontos, hogy milyen csontállománnyal rendelkezünk harmincas éveink elején, azaz milyen kilátásokkal indulunk neki az „öregedésnek”. A rendszeres mozgás, aktív életvitel mind fiatal korban (csontfejlődés), mind pedig idősebb korban (csontleépülés lassítása) alapvetően határozza meg a csontszerkezet állapotát. A mozgás mellett azonban a kalcium- és vitamindús táplálkozás is nélkülözhetetlen eleme az egészséges csontszerkezet kialakításnak, megőrzésének.
SPORTOK ÉS A CSONTSŰRŰSÉG
A víz felhajtóereje ellene hat a nehézségi erőnek-így a csontsűrűség nem változik jelentősen.
SPORTOK ÉS A CSONTSŰRŰSÉG Az egyik legnagyobb csontsűrűséggel a tornászok rendelkeznek. A képen egy 86 éves tornász „nagyi” ? látható
Az űrben hosszabb időt eltöltő űrhajósok csontjai elvékonyodnak, a súlytalanság megszűntével el is törhetnek
CSONTTAN-ÁLTALÁNOS OSTEOLÓGIA
Testünk szilárd állományát csontok alkotják (10% testtömeg). Csontok együttese (205-208 db): SKELETON (csontváz) A csontok feladata: 1. szilárdság biztosítása 2. testüregek képzése, védelme 3. izmok eredése, tapadása 4. vérképzés (csontvelő!) 5. A mozgatórendszer passzív része Csontféleségek: 1. Hosszú, csöves csontok pl. combcsont 2. Rövid csontok pl.: ujjcsontok 3. Lapos csontok pl.: lapocka 4. Köbös csontok pl. csigolyák
CSONTOK TÍPUSAI
CSONTOK ÖSSZEKÖTTETÉSEI
1. Folyamatos csontkapcsolatok, összeköttetések: • nem mozgatható varratos: pl. az agykoponya csontjai között (kötőszövetes összeköttetés-syndesmosis) Beékelődés pl. fogak (kötőszövetes összeköttetés) összenövés: pl. a medencét alkotó csontok, a csípőcsont, szeméremcsont és ülőcsont között (csontos összeköttetés-synostosis) • kis mértékű mozgást biztosító porckorongok a gerincet alkotó csigolyák között (porcos összeköttetéssynchondrosis) 2. Megszakított csontkapcsolatok: nagymértékű mozgást biztosító ízületek
CSONTOK ÖSSZEKÖTTETÉSEI
Szalagos pl.:koponya
porcos csontos pl: szeméremcsont pl.:keresztcsont (symphisis)
MEGSZAKÍTOTT CSONTKAPCSOLATOKÍZÜLETEK Az ízületi összeköttetési típusnak jellegzetes részei vannak: 1. Ízleti felszín (facies articularis) 2. Ízületi porc (cartilago articularis) 3. Ízületi tok (capsula articularis) 4. Ízületi szalagok (ligamenta) 5. Ízületi üreg (cavum articulare) 6. Ízületi nedv (synovia)
MEGSZAKÍTOTT CSONTKAPCSOLATOKÍZÜLETEK Ízületi felszín:
Az ízületi végek a csontok alakjának megfelelően igen változatosak lehetnek, általában az egyik ízületi vég domború, a másik homorú. A domború ízületi véget ízületi fejnek (caput articulare) nevezzüknem mindig gömb alakú, lehet henger, ellipszis stb. A homorú ízületi felszínt ízületi ároknak/vápának nevezzük (fossa aricularis) Vannak olyan ízületi felszínek, ahol sima lapok az ízesülő felszínekilyenkor nincs fej és vápa, csak ízületi lapokról beszélünk. Az ízesülő felszínek alakja azért fontos, mert meghatározza az ízületben végbemenő mozgás terjedelmét és minőségét.
MEGSZAKÍTOTT CSONTKAPCSOLATOKÍZÜLETEK
Ízületi porc:
A csontok ízfelszíneit változatos vastagságú üvegporc borítja. Ez alól kivétel az állkapocs ízület, szegy-kulcscsonti ízület és keresztcsont-csípocsonti ízület, melyekben rostos porc a csontokat fedő réteg. Az ízületi porc feldata a mozgás során az ízületen belüli súrlódás csökkentése. Az ízületen belül az ízületi végeket borító porcrétegen kívül más porcos alkotórész is található pl. térdízületnél porcsarlók (meniscusok), melyek az ízület mozgásában is szerepet játszanak. Ízületi üreg: Egészséges ízületben az üreg hajszálvékony vastagságú.
MEGSZAKÍTOTT CSONTKAPCSOLATOKÍZÜLETEK Ízületi tok, szalagok, ízületi nedv:
Az ízesülő csontvégeket egymáshoz ízületi tok kapcsolja össze. Az ízületi tok kettős rétegből áll: egy külső, csaknem kizárólag kollagén rostos lemezből és egy belső, lazább szerkezetű, erekben és idegekben rendkívül gazdag savós hártyából. A két hártya szorosan összenőtt. A tok belső hártyája termeli a az ízületi nedvet (synovia). Ez egy sárgás, nyúlós folyadék, mennyisége minimális. Feladata az ízületek „olajozása”. A legtöbb ízületnél a tokhoz tömött kollagén rostos kötőszöveti kötegek, szalagok kapcsolódnak kívülről vagy bele vannak szőve a tokba. A szalagoknak az ízületek stabilizálásaban vesznek részt.
MEGSZAKÍTOTT CSONTKAPCSOLATOKÍZÜLETEK
ÍZÜLETEK LEHETSÉGES MOZGÁSAI
Az ízesülő felszínek alakja meghatározza az ízületben végbemenő mozgás terjedelmét és minőségét. 1. Hajlítás (Flexio) 6. körzés (Circumductio) 2. Feszítés (Extensio) 3. Közelítés (Adductio) 4. Távolítás (Abductio) 5. Forgatás (Rotatio)
ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA Ízületet alkotó csontok száma szerint: • Egyszerű ízület-ahol csak két csont ízesül egymással pl: csípőízület • Összetett ízület-kettőnél több csont vesz részt az ízület kialakításában pl: térdízület Ízületi felszínek alakja szerint: Pl: gömb, ellipsoid, nyereg, henger, csavar vagy lapos ízület Mozgásképességük szerint: • Feszes ízületek pl.: keresztcsont-csípőcsont • Mozgékony ízületek-egytengelyű, kéttengelyű, háromtegelyű ízületek
ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA Az ízületi elmozdulások körív mentén bonyolódnak, melyek egy képzeletbeli tengely mentén történnek meg. Attól függően, hogy hány ilyen mozgástengely állapítható meg egy adott ízületben, megkülönböztetünk egytengelyű, kéttengelyű és soktengelyű ízületet. Egytengelyűek például az ujjpercek közötti ízületek, melyekben egy tengely mentén, de két ellentétes irányba jön létre mozgás (hajlításfeszítés). Kéttengelyűre példa a kézcsukló ízület, ahol két tengely mentén, összesen két-két, azaz négy irányba zajlik mozgás. Soktengelyű ízületünk a váll, vagy a csípőízület, melyekben változatos mozgások jöhetnek létre.
ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA Az ízületben létrejövő mozgások kiterjedését a csontok alakja, és az ízület környékén található lágyszöveti elemek nyújthatósága befolyásolja, korlátozza. Ilyenek az ízületi tok rostjai, az ízületi szalagok, az inak, és a környező izmok is. Azokban a sportágakban, ahol a nagy ízületi mozgásterjedelem fontos követelmény, a sportolóknak rendszeresen nyújtaniuk, lazítaniuk kell. A nyújthatóság leginkább fiatalkorban fejleszthető, de idősebb korban is fontos a nyújtás, hiszen a mozgékonyság fenntartása e nélkül nem, vagy csak korlátozottan lehetséges.
ÍZÜLETEK MOZGÁS SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA Henger vagy csapóízület (csuklóízület)
(kerékízület)
Nyeregízület
EGYTENGELYŰ ÍZÜLETEK KÉTTENGELYŰ ÍZÜLETEK HÁROMENGELYŰ ÍZÜLETEK
Tojáízület
Gömbízület
Dióízület
A CSONTVÁZ RÉSZEI
„ANATÓMIAI” ALAP TESTTARTÁS
KOPONYA-AGYKOPONYA,ARCKOPONYA, ÁLLKAPOCS
KOPONYA-AGYKOPONYA,ARCKOPONYA, ÁLLKAPOCS Agykoponya (Cranium) feladata: 1. Agy (cerebrum) védelme 2. Érzékszervek védelme 3. Légzési bemenet 4. Táplálékfelvétel Csontösszeköttetések: 1. Varratok (syndesmosys-sutura) 2. Ízületes (Diarthrosis) ARTICULATIO TEMPORO-MANDIBULARIS feladata a táplálék felvétele, őrlése
NYAKSZIRTCSONT
GERINCOSZLOP
Gerincoszlop (Columna vertebralis) feladata: 1. test egyenesen tartása 2. törzs mozgatása 3. gerincvelő védelme 4. fej, végtag, mellkas függesztése Csontösszeköttetések: 1. Ízületes pl: csigolyák között csigolyaíveken felfelé és lefelé irányuló ízületi nyúlványokon keresztül 2. Porcos összeköttetés pl. Csigolyák közötti porckorong (synchondrosis) 3. Kötőszövetes pl. Keresztcsont-csípőcsont (syndesmosis sacrum-os coxae) 4. Csontos pl. Keresztcsont (synostosis-sacrum)
GERINCOSZLOP-GERINC FELÉPÍTÉSE
A CSIGOLYÁK FELÉPÍTÉSE 1. Csigolyatest 2. Csigolyalyuk (az egymás fölött lévő csigolyalyukak által létrehozott gerinccsatornában fut a gerincvelőgerincvelő védelme) 3. Csigolyaív 4. Tövisnyúlvány (izomtapadási hely, valamint megakadályozza a gerinc túlzott hátrahajlását) 5. Harántnyúlvány (a háti szakaszon a bordák ízesülnek hozzá)
A CSIGOLYÁK FELÉPÍTÉSE Csigolyatest
SZEGYCSONT
Tövisnyúlvány Harántnyúvány
BORDÁK
PORCKORONG FELÉPÍTÉSE Külső rostos gyűrű
Kollagén rostos porc, vérereket nem tartalmaz, táplálása diffúzióval történik
Puha kocsonyás mag • 23 db porckorong-II. Nyakcsigolyától Keresztcsontig • legvékonyabb a háti szakaszon, legvastagabb az ágyéki szakaszon
A GERINC-NYAKI CSIGOLYÁK-7 DB (C1-C7) A gerincoszlop legmozgékonyabb része a cervicalis gerinc.
Nyakszirtcsont-atlasz (C1)-tojásízület • fej bólintása előre-hátra (antefelxio-retroflexio) • fej ingatása válltól vállig (lateroflexio) Atlasz-axis (C2)-forgóízület • fej forgatása (rotatio)
A GERINC-ATLAS-C 1. NYAKCSIGOLYA Tudtad? Az ATLAS az első nyakcsigolya elnevezése. A görög mitológiában Atlas a titánok legidősebb fivére, Atlantis uralkodója volt. Az istenek közötti háborúban a vesztes Khronos oldalán harcolt, Zeusz megbüntette, hogy az égboltot vállain hordozza mindörökre. Az első nyakcsigolyának az atlas nevet Vesalius adta, miután a fejet azaz a „glóbuszt” tartja
A GERINC-ATLAS-AXIS-C 1. ÉS C 2. Az ATLAS feladata - a koponya megtartásán kívül - a gerinc és az emberi csontváz rugalmasságának, egyensúlyának és összehangolt működésének biztosítása. Sem a koponyának, sem az első (atlas) és második (axis) nyakcsigolyának nincs porckorongja. A kifordult Atlas - a rotáció szögének függvényében– eredményezheti a koponyanyílás és a gerinccsatorna szűkületét, a gerincvelőre, a különböző idegekre és idegpályákra ezzel állandó nyomást gyakorolva - miközben a nyaki, a karotis artériák, a vénák és nyirokcsatornák egyaránt beszűkülnek. A kifordult Atlas – helytelen helyzete miatt - kiváltója lehet olyan panaszoknak, betegségeknek, mint a fejfájás, nyakszirti fájdalom, merev nyak, migrén, hátfájás, porckorong-sérülés, gerincferdülés, görnyedtség, gerinci idegek becsípődése, agyidegek beidegzési területén tünetek (görcs), medencecsont-ferdülés eredetű lábhossz-eltérés, csípő- és térdfájdalom, bokasüllyedés, stb.
HÁTI CSIGOLYÁK-12 DB (TH 1-12) Harántnyúlványaikon ízületi árkokat találunk, melyekhez a bordák(12pár) ízesülnek. Tövisnyúlványaik hosszúak (korlátozott hátrahajlás), az ágyéki rész felé rövidülnek alkalmazkodva a lumbális részen található csigolyák nyúlványaihoz.
ÁGYÉKI CSIGOLYÁK-5 DB (L1-5) Nagy csigolyatest jellemzi őket. Tövisnyúlványaik rövidebbek, mint a háti szakaszon. Harántnyúlványaik nem igazikBORDACSÖKEVÉNYEK-nek nevezik őket.
KERESZTCSONT (OS SACRUM, S1-5), FAROKCSONT (OS COCCYGIS, C) Keresztcsont 5 db keresztcsonti csigolya összecsontosodásából jött létre. Kissé görbül, ásó alakra emlékzetet. Farokcsont 3-6 db csökevényes csigolyákból áll, melyek lefelé haladva fokozotabban kisebbek.
A GERINC-KETTŐS „S” GÖRBÜLET Gerincoszlop feladata: • Törzs szilárd tengelye • Gerincvelő védelme ÉLETKORI VÁLTOZÁSOK: Időskorban a háti kifózis erősödik, az ágyéki homorulat rovására. Okai: • gerincfeszítő izmok gyengülnek • szalagok gyengülnek • porckorong kopása, zsugorodása Gyermekkor: • Születéskor-háti kifózis látható • 2-3 hónap-fej emelésével-nyaki lordózis • Felüléskor háti kyphosis • Felálláskor-kialakul az ágyéki lordózis
A GERINC MOZGÁSAI
A gerinc mozgásai egyénenként különbözık, melyek függnek az alkattól, a csigolyák és mellkas alakjától, valamint az edzettségtől.
3.Oldalrahajlítás 1. Előre hajlítás 2. Hátrahajlítás 4.Törzscsavarás Nyaki>Ágyéki>Háti Nyaki>Ágyéki>Háti Nyaki>Ágyéki>Háti Nyaki>Háti>Ágyéki 5. Rugószerű mozgás: az „S” alakú görbület teszi lehetővé: -porckorong tompítja az ütközést -óvja a koponyában elhelyezkedő agyvelőt az összerázkódástól
A TESTTARTÁS FIZIOLÓGIÁJA Fokozott görbületek eredménye: nagyobb terhelés az ízületekben és fokozott munka az izmokban-izmok túlnyúlása, rövidülése, erőaránytalanság alakulhat ki. Egyenes gerinc: Nincs meg az „S” görbület, rugalmatlanná válik a gerinc, izmok lefutása megváltozik, inaktívvá válik.
ÜLŐ MUNKA HÁTRÁNYAI (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!)
Az emberek nagy százalékát munkája napi szinten akár 8-10 órára is számítógéphez köti. Ebből fakadóan számos gerincprobléma (pl. porckorongsérv) és izomdiszbalansz alakulhat ki. EHFT-Előre Helyezett Fejtartás
A fej súlya és a tartós izomfeszültség egy állandó deformáló erőt fejt ki a csigolyaközti ízületekre. A fej és a fentebb álló csigolyák előre felé tolódnak, ami állandó nyíróerőt gyakorol a porckorongra, és folyamatosan feszíti a csigolyák közti ízületek tokját. EHFT hosszú távon komoly károkat okoz : a porckorong a túlterhelés miatt vizet veszít, lelapul, aminek egyenes következménye az ízület meszesedése, a tok meglazulása.
Kiegyenesedett nyaki Normál görbület görbület
ÜLŐ MUNKA HÁTRÁNYAI (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!)
Befelé forgatott karcsont, megnyúlt lapockazáró izmok: Az ülő munkában töltött hosszú hónapok és évek során rögzül ez a rossz izomegyensúly, a felkarcsontot kiforgató izmok megnyúlnak, és a felkarcsont tartósan is belé fordított helyzetbe kerül.
PREVENTÍV GERINCTORNA FONTOSSÁGA (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!)
MEGELŐZÉS-PREVENTÍV SZEMLÉLET-PREVENTÍV GERINCTORNA Megelőzés: • Megfelelő törzsizomerősítő gyakorlatokkal. • A has és hátizom erősítés aránya mindig 1:2-höz kell legyen! • Túlzott hasizom erősítés(főleg egyenes hasizom edzése) diszbalanszhoz vezethet! • A hibás edzésmódszerek és sportmozgások ugyanúgy okozhatnak gerincproblémát. Törzs stabilizációja: Felületes hátizmok (széles hátizom, lapockazárók), rotátor köpeny izmai (főleg a felkarcsontot kifelé forgató), gerincfeszítő izom és más törzset stabilizáló izmok edzése-komplex edzés! Ágyéki gerincet és csípőt stabilizóló fő izmok: Belső ferde hasizom, külső ferde hasizom, négyszögű ágyéki izom, medence belső izomzata (láds II. Előadás) Csigolya stabilizáló izmok fő izmok: Haránt és tövisnyúlványok közötti izmok (legfőkképpen a sokbahasadt izom -multifidus) illetve haránt hasizom (lásd II. Előadás)
Képzésról infó: http://www.edzokepzes.hu/tanfolyamok/testegyensuly-gerinctrening
GERINCPROBLÉMÁK-GERINCFERDÜLÉS
(ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!) A gerincferdülés (scoliosis) a gerincoszlop kóros oldalirányú elgörbülése, melyet a csigolyák egymáson való elmozdulása, elcsavarodása okoz.
A gerincferdülés kiváltó oka, az esetek 85% ismeretlen. A további 15% a kiváltó ok lehet fejlődési rendellenesség, anyagcsere-zavar, izomsorvadás. Az ismeretlen eredetű scoliosis, jellemzően 10-12 éves kor között jelentkezik-akkor alakulhat ki, ha a serdülőkori növekedés során a mozgásszegény életmód következtében, az izomzat fejlődése nem tart lépést a csontok, csigolyák növekedésével. A gerincferdülés tünetei a következők: az egyik oldali váll, illetve csípő magasabban helyezkedik el, sánta járás,hátfájdalom, csökken a fizikai terhelhetőség. A fenti tünetek mellett az évek során szövődmények is kialakulhatnak. Az ízületek egyenetlen terhelése miatt térd-, illetve csípőizületi porckopás (arthosis) jöhet létre. Súlyos fokú gerincferdülés esetén a légzőmozgások akadályozottsága miatt légzési elégtelenség, valamint másodlagos szívbetegség alakulhat ki.
GERINCPROBLÉMÁK-GERINCFERDÜLÉS (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!)
Megelőzése: a gerincoszlop egyenletes terhelésével, rendszeres testedzéssel, a törzsizomzat megerősítésével.
GERINCPROBLÉMÁK-PORCKORONGSÉRV A gerincsérv v. porckorongsérv porckorongok széli része rostos szerkezetű, belső része kocsonyás anyag ha a rostos rész megszakad, a kocsonyás rész kitüremkedik, gerincsérv jön létre, ami nyomhatja a gerincvelői idegeket vagy magát a gerincvelőt.
GERINCPROBLÉMÁK-PORCKORONGSÉRV Porckorongsérv kialakulásának a leggyakoribb helye a nyaki és az ágyéki gerincszakasz. Okai lehetnek: • Nyíróerő • Hosszantartó, egy helyre irányuló terhelés • Nagymértékű, megtartott nyomás helytelen testtartásban (afizikológiás helyzet) • Terhelés+nyírőerő • Többszörösen újraísmétlődő mozgás • Terhelés+előrehajlás törzscsavarással A kiszakadt sérv után 6-8 hónap mire edzeni lehet. Amíg akut a sérv kizárólag erre szakosodott szakemberek (orvos, gyógytornász) foglalkozhat a beteggel! (Még preventív gerinctréner semkompetencia határok átlépés TILOS!)
GERINCPROBLÉMÁK-SCHAUERMANN KÓR (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!)
A Schauerman (ejtsd: sajerman) betegség lényege az, hogy a serdülés során egy vagy több csigolya deformálódik (előre ék alakban megkeskenyedik) a háti és/vagy az ágyéki szakaszon.
45°-os görbület fölött kizárólag gyógytorna, 75° fölött esetlegesen műtéti korrekció.
BÉLA!!! HÁT HOGY ÜLÖL’ AZON A SZÉKEN????
GERINCPROBLÉMÁK-CSIGOLYAÍV SZAKADÁS (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!)
Spondylolysis – egyoldali csigolyaív szakadás (leggyakrabban az L4, L5 ágyéki csigolya érintett). A csigolyaív legvékonyabb részén (pars interarticularison) a csont folytonossága megszakad. Spondylolisthesis – kétoldali csigolyaív szakadás és csúszás is egyben, amikor a csigolya a felette lévő összes csigolyával előrecsúszik, tehát itt jellemző a csigolya szegment instabilitása. Különböző súlyosságú lehet, nagyon fontos megállapítani és nyomon követni a csúszás mértékét! Oka leggyakrabban extenzióval (hátrahajlás) járó intenzív sportolás következménye. Okozhatja szakszerűtlen sportolás, trauma, tartós megterhelés, csont anyagcserezavar, ritkán veleszületett is lehet, pl., amikor a csigolyaív két csontmagból fejlődik ki.
MELLKAS (THORAX)= BORDÁK (COSTAE)+ SZEGCSONT (STERNUM) Mellkas (Thorax) feladata: 1. mellkasi szervek védelme 2. légző mozgások 3. vállöv felfüggesztése 4. vérképzés Csontösszeköttetések: 1. Porcos 2. Ízületes
MELLKAS-BORDÁK (COSTAE)
XII pár borda van. Hosszú, lapos, hajlított, rugalmas csontok. Elöl a szegycsonthoz porcosan (sternumhoz-synchondrosis), hátul a hátcsigolyákhoz ízületekkel (diarthrosis) ízesülnek. I-VII borda: VALÓDI BORDA (costae varae) szegycsonthoz közvetlenül, külön porccal kapcsolódik (bordák 1/3-ad része porcos)rugalmas kapcsolat-LÉGZÉS!
ELŐLNÉZET-ANTERIOR
VIII-X borda: ÁLBORDA (costae spuriae) egymáshoz porccal, majd egyesülve a szegycsonthoz kapcsolódik
MELLKAS-BORDÁK (COSTAE) XI-XII borda: LENGŐBORDA, csak hátul a gerinchez ízesül, szegycsonthoz nem kapcsolódnak
HÁTULNÉZET-POSTERIOR
MELLKAS-SZEGYCSONT (STERNUM) Páratlan, kard alakú, lapos csont. Három részből áll.
MARKOLAT
TEST
KARDNYÚLVÁNY
Kulcscsonti ízületi bemetszéseka vállöv és törzs közötti egyetlen ízületi kapcsolat
FELSŐ VÉGTAG-VÁLLÖV+SZABAD FELSŐ VÉGTAG CSONTOK Gömbízület • • • •
Előre-hátrahajlítás Közelítés-távolítás Forgatás Körzés
Csapó-forgó izület • Hajlítás-feszítés • Hanyintás-borintás
Tojásízület • Kézháti-és tenyéri hajlítás • Körzés
VÁLLÖV= LAPOCKA(SCAPULA)+ KULCSCSONT (CLAVICULA) A vállöv feladata: 1. váll mozgatása 2. kar függesztése 3. vállízület mozgásának kiterjesztése Csontösszeköttetések: 1. Ízületes • Szegycsont-kulcscsont közötti ízület-mellkashoz rögzít, mozgás (Sternoclavicularis ízület) • Lapocka-kulcscsont közötti ízület-mozgás (Acromioclavicularis) • Lapocka-felkarcsont-VÁLLÍZÜLET, karfüggesztés 2. Lapoka rögzítése a mellkashoz: IZOMZAT !!!
Kulcscsont és lapocka (vállcsúcs) közötti ízület Emelés-süllyesztés, körzés Előre- és hátrahúzás
Kulcscsont és szegycsont közötti ízület Minimális mozgás, növeli a vállízület mozgásterjedelmét
Lapocka (vállízületi vápa)Felkarcsont közötti ízület VÁLLÍZÜLET-a testünk legmozgékonyabb ízülete Vállcsúcs
(lapocka része)
Vállcsúcs
Hollőcsőrnyúlvány (lapocka része)
Szegycsont
(lapocka része)
ELŐLNÉZET-ANTERIOR
Lapocka
HÁTULNÉZET-POSTERIOR
A vállöv rögzítésében-mozgatásában a legfontosabb szerepet betöltő rendszer az IZOMZAT! A lapocka (scapula) számos, erős izom eredési-tapadási helye (rugalmasan rögzített!).
FELKARCSONT (HUMERUS)
VÁLLÍZÜLET
ANTERIOR Nagy gumó (tuberculum majus)
Vállízületi vápa (cavitas glenoidalis) Vállízületi fej (caput humeri) Kis gumó (tuberculum minus)
Delta izom tapadása (tuberositas deltoidea)
Orsócsont feje (caput radii) Felkarcsonti pörge (trochlea humeri)
Singcsont ízületi kampó „könyökkampó” (olecranon ulnae)
POSTERIOR
VÁLLÍZÜLET (ARTICULATIO HUMERI) A szervezet legmozgékonyabb ízülete: vállízület (articulatio humeri) A VÁLLÍZÜLET LEHETSÉGES MOZGÁSAI
KÖZELÍTÉS-TÁVOLÍTÁS (adductio-abductio)
HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS (flexio-extensio)
BEFELÉS-KIFELÉ FORGATÉS (medialis-lateralis rotatio)
A vállízületet a váll-és a rotár köpeny izmok stabilizálják! (Lásd később-izomtan!)
KÖNYÖKÍZÜLET (DISTALIS ARTICUATIO)
A szervezet legösszetettebb ízülete: könyök ízület, viszont mozgásai egyszerűek. Mozgását tekintve: csapó-forgó ízület
Felkarcsont-Orsócsont közötti ízület Ízületi mozgás: hanyintás-borintás (supinatio-pronatio, forgó) Felkarcsont-Singcsont közötti ízület Ízületi mozgás: hajlítás-feszítés (flexio-extensio, csapó) Orsócsont-Singcsont közötti ízület Ízületi mozgás: hanyintás-borintás (supinatio-pronatio,forgó)
KÖNYÖKÍZÜLET (DISTALIS ARTICUATIO) HANYINTÁS (supinatio)-BORINTÁS (pronatio) HANYINTÁS (supinatio) Amikor az alkarcsontok egymással párhuzamosan vannak és a függőlegesen lelógó felső végtagon a tenyér előrenéz. BORINTÁS (pronatio) Amikor az alkarcsontok keresztezik egymást (csak az orsócsont mozog) és a függőlegesen lelógó felső végtagokon a kéz háti oldala néz előre.
Hajlított könyök mellett, hanyintás esetén a tenyér fölfelé néz, az alkarcsontok párhuzamosak, borintás esetén a tenyér lefelé forgat, alkarcsontok keresztezik egy mást.
ALKAR(ANTEBRACHIUM)SINGCSONT(ULNAE)+ORSÓCSONT(RADIUS) CSUKLÓÍZÜLET (ARTICULATIO RADIOCARPALIS) Laterális
Medialis
Lateralis
Medialis
ANTERIOR
Csuklóízület mozgásai: 1. Kézháti hajlítás-tenyéri hajlítás (dorsalflexiopalmarflexio) 2. Körzés (circumductio)
Orsócsont
Csuklóízület: Orsócsont+ első 3 Kéztőcsont (tojásízület)
POSTERIOR
CSUKLÓÍZÜLET-MOZGÁSOK
Radialis Tenyér irányú hajlítás-kézhát irányú hajlítás (palmaris flexio-dorsalis extensio)
Ulnaris
Radiális (laterális) kitérésulnaris (medialis) kitérés (radialis deviatio-ulnaris deviatio) „Szépségkírálynős” integetés
KÉZFEJ (MANUS) A kézfej összetett csont és ízületi rendszer, amelyet szalagok, inak, fasciák és ínhüvelyek erősítenek, illetve mozgatnak. KÉZTŐCSONTOK (8db) (carpus)
KÉZKÖZÉPCSONTOK (5 db) (metacarpus) UJJPERCCSONTOK (14 db) (ossa digitorium)
KÉZFEJ (MANUS) MOZGÁSOK
Ujjak hajlítása-feszítése (flexio-extnsio)
Ujjak távolítás-közelítése egymáshoz (abductio-adductio) Tenyér irányú hajlítás-kézhát irányú hajlítás (palmaris flexio-dorsalis extensio)
MEDENCE (PELVIS)MEDENCECSONT+KERESZTCSONT A medence feladata: 1. súlyunk combra helyezése 2. emésztés & kiválasztás kimenet 3. nemi & húgyúti szervek védelme 4. magzat védelme, szülés Csontösszeköttetések: 1. Szalagos-medencecsont (Synosthosis-os coxae: 3 db) 2. Porcos-szeméremcsont (Synchodrosis-symphisis pubica) 3. Ízületes-keresztcsont és medencecsont-minimalis mozgás jellemzi, nagy erőátvitel!
Csípőtaraj (Crista Iliaca)
Keresztcsont-csípőcsont közötti ízület
Csípőcsont (Os Ilium) Szeméremcsont (Os Pubis) Ülőcsont (Os Ischii)
Szeméremdomb (symphisis pubica)
Csípőízületi vápa (acetabulum)
Ülőgumó (tuber ischiadicum) Csípőízületi vápa (ACETABULUM): a 3 csípőcsont itt találkozik, a combcsont fejével alkotja a csípőzületet SYMPHYSIS PUBICA: synchondrosis azaz porcos összeköttetés- szülésnél tágul
MEDENCE A medencét összetett, erős szalagrendszer stabilizálja, illetve nyújt további védelmet a benne elhelyezkedő szerveknek. A MEDENCE funkcionális egységet alkot a CSÍPŐZÜLETTEL (articulatio coxae).
ELŐLNÉZETANTERIOR
HÁTULNÉZETPOSTERIOR
MEDENCE A MEDENCE funkcionális egységet alkot a CSÍPŐZÜLETTEL (articulatio coxae)! CSÍPŐÍZÜLET MOZGÁSAI
HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS (flexio-extensio)
KÖZELÍTÉS-TÁVOLÍTÁS (adductio-abductio)
KÜLSŐ-BELSŐ FORGATÁS (rotatio externa, interna)
MEDENCE-FÉRFI ÉS NŐI MEDENCE KÜLÖNBSÉGEI
A férfi medence Bemenete kártyaszív alakú,lefelé erősen szűkül, és magasabb, csontjai vastagabbak, durvábbak. A szeméremcsontok hegyesszöget zárnak be A női medence bemenete ovális-bemenete és kimenete közötti távolság kisebb, a medence ürege és kimenete kevéssé szűkül. A női medencénél a farkcsont elmozdulhat, nincs összecsontosodva a keresztcsonttal, ami további tágulási lehetőséget jelent. A szeméremcsontok ívet zárnak be egymással. A csontok finomak, lekerekítettek.
Férfi medence
Női medence
ALSÓ VÉGTAG CSONTJAI-MEDENCE Csípőficam: A csípőízület fejlődési rendellenessége. A csípőízületet alkotó csontok és ízfelszínek nem fejlődnek kellő mértékben, ezért a combcsont feje nem megfelelően illeszkedik az ízületi vápába, ki is csúszhat onnan. Megelőzés, kezelés: csecsemőkorban szűrés, tornáztatás, szükség esetén terpeszpelenka v. rögzítőkengyel (a lábak néhány hónapon keresztül történő tartós terpesztett állapotban tartásával a combcsont feje a megfelelő helyen rögzül, amíg a combcsont ízületi vápája teljesen ki nem fejlődik). MEDENCEÖV: • 2 db medencecsont+ • közéjük hátulról beékelődött keresztcsont
Medencecsont
MEDENCE-FÉRFI ÉS NŐI MEDENCE KÜLÖNBSÉGEI
Női szervek védelme érdekében-intim torna illetve medencefenék torna-medencefenék izmainak erősítése erősen javasolt javasolt!
ALSÓ VÉGTAG CSONTJAI-COMB ÉS LÁBSZÁR Dióízület • Hajlítás-feszítés • Közelítés-távolítás • Forgatás • körzés Csapó-forgó • Hajlítás-feszítés • Forgatás-önkéntelen ill. hajlított térd mellett Csapó (Csúszó) • Lábháti-ill. talpi hajlítás
COMBCSONT(FEMUR) A combcsont, az ember leghosszabb csontja: 40-50 cm, csöves csont ANTERIOR Nagy tompor (trochanter major)
Kis tompor (trochanter minor)
Sípcsont (tibia) Szárkapocscsont (fibula)
POSTERIOR Nagy tompor (trochanter major) CSÍPŐÍZÜLET Kis tompor (trochanter minor) Térdkalács (patella) Sípcsont (tibia) Szárkapocscsont (fibula)
CSÍPŐÍZÜLET (ARTICULATIO COAXE)
A MEDENCE funkcionális egységet alkot a CSÍPŐÍZÜLETTEL (articulatio coxae). Az ízület túlzott mozgásait erős szalagrendszer akadályozza. Az ízület alkotásában a csípőcsont mindhárom csontja és a combcsont feje alkotja.
CSÍPŐÍZÜLET MOZGÁSAI
HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS (flexio-extensio)
KÖZELÍTÉS-TÁVOLÍTÁS (adductio-abductio)
KÜLSŐ-BELSŐ FORGATÁS (rotatio externa, interna)
CSÍPŐÍZÜLET DEGENERÁCIÓJA
A csípőízület kevésbé érzékeny sportsérülésekre. A hosszas túlerőltetés azonban az ízület elfajulásához (DEGENERÁCIÓ: porc-, majd csontpusztulás) vezet. DEGENERÁCIÓ TÜNETEI: mozgásra jelentkező, majd nyugalmi fájdalom mozgáskorlátozottság.
DEGENERÁCIÓ MEGELŐZÉSE: • bemelegítés! • túlerőltetés kerülése • fájdalom esetén: pihentetés, orvoshoz menni
TÉRDÍZÜLET (ARTICULATIO GENUS) A könyök mellett a legösszetettebb és a sportolóknál a legsérülékenyebb ízület. A combcsont és a sípcsont közötti kapcsolatként jön létre, a térdkalács is szerept jétszik az ízület kialakításában. A combcsont condylusai (ízületi fej) domborúak, amíg a sípcsont condylusai (íz vápa) laposak. megoldás: KÜLSŐ ÉS BELSŐ PORCSARLÓK (MEDIALIS és LATERALIS MENISCUSOK)! A meniscusok mobilisak, rugalmasan amortizálódnak (NAGY REGENERÁCIÓ)
TÉRDÍZÜLET-ELÜLSŐ KERESZTSZALAG SZAKADÁS TOVÁBBI STABILIZÁLÓ RENDSZEREK: • belső keresztszalagok: elülső keresztszalag(finom mozgások) és hátulsó keresztszalag (stabilizál) • külső oldalszalagok: lig. collaterale laterale és mediale (az abductiot gátolja)
A térdízület sport szempontjából a legsérülékenyebb ízület.
OSTEOARTHRITIS (végállapot): a porc pusztul, a csont szabálytalanul túlnövekszik. MEGELŐZÉS: • bemelegítés! • túlerőltetés kerülése TÉRD fájdalom: • fájdalom esetén: pihentetés, orvos! • arthritis (ízületi gyulladás), •
Fájdalom térd FELETT quadriceps ín húzódás fájdalom egyik OLDALON
arthritis (ízületi gyulladás) meniscus sérülés ligamentum collaterale rándulás (DISTORSIO) vagy szakadás (RUPTURA) • • •
•
bursitis (nyáktömlő gyulladás), patella porcpuhulás, sérülés
TÉRDHAJLATBAN fáj (hátul): • Baker cysta (letokolt folyadékgyülem) • arthritis (ízületi gyulladás)
Ha térd ALATT fáj Schlatter-Osgood betegség: gyerekekben, kamaszokban sok futástól, főként betonon
A TÉRDÍZÜLET MOZGÁSAI HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS (felxio-extensio)
BEFELÉ ÉS KIFELÉ FOGATÁS (Rotatio externa, interna)
A hiperextensioval (túlfeszítéssel) szemben az oldal-és keresztszalagok gátolnak
Akkor a legkifejezettebb, ha a térd 90°-ban hajlítva van
LÁBSZÁR (CRUS), BOKAÍZÜLET ANTERIOR
POSTERIOR
Ugrócsont (Talus)
Sípcsont
Sípcsont
Sípcsont
Bokaízületet tartó erős szalagrendszer:
Legerősebb szalag-belső boka• Delta szalag (háromszög alakú) Külső bokaszalagok • Elülső szárkapocs-ugrócsonti szalag • Szárkapocs-Sarokcsonti szalag • Hátulsó szárkapocs-ugrócsonti szalag
Bokaízület (Felső ugróízület; Articulatio talocruralis)
A lábszár a lábfejhez a bokánál csatlakozik, amely két ízületből áll: 1. felső ugróízület – (ARTICULATIO TALOCRURALIS) 2. alsó ugróízület -3 lábtőcsont között (ugró-sarok-sajka csontok) – (ARTICULATIO TALOCALCANEONAVICULARIS)
A BOKA MOZGÁSAI FELSŐ UGRÓÍZÜLETBEN FLEXIO-EXTENSIO szinonímája PLANTARIS-DORSALIS FLEXIO (talp-lábhát irányú hajlítás)
Sarokcsont
ALSÓ UGRÓÍZÜLETBEN EVERZIÓ-INVERZIÓ (kifelé-befelé távolítás-csavarás és közelítéscsavarás)
PES (lábfej)
A lábfej – kézfejhez hasonlóan - összetett csont és ízületi rendszer. Mindkettőt szalagok, inak, fasciák és ínhüvelyek erısítenek, illetve mozgatnak. TARSUS (lábtőcsontok) 4 proximalis NEM sorban! 4 distalis csont sorban METATARSUS 5 lábközépcsont/láb I-V ujj
CARPUS (kéztő) 4 proximalis csont sorban 4 distalis csont sorban METACARPUS 5 kézközépcsont/kéz I-V ujj OSSA DIGITORUM (phalanxes, ujjperc csontok) 2 csont = hüvelykujj (I ujj) 3 csont/ujj = II-V ujj
PALMARIS (tenyéri)
DORSALIS (lábháti)
OSSA DIGITORUM (phalanxes, ujjperc csontok) 2 csont = öregujj (I ujj) 3 csont/ujj = II-V ujj
PES (lábfej) A lábfejnek DINAMIKUS és STATIKUS feladata van. A dinamikus feladat teljesítése a boka ízületi mozgásain át érvényesül. A láb statikus funkcióját a lábszár és lábfej csont-, ízületi-, izom- és szalagrendszerén keresztül látja el. A lábfej 3 ponton támaszkodik a talajra.
APONEUROSIS PLANTARIS
Hosszanti boltozat (zöld vonal mentén)
Haránt boltozat (sárga vonal mentén)
A kézfej tenyéri részéhez hasonlóan a lábfej talpi részét is aponeurosis (plantáris fascia) védi.
IRODALMI HÁTTÉR • Dr. Miltényi Márta – Sportmozgások anatómiai alapjai I, II. • Csoknya Mária –Wilhelm Márta – A sportmozgások biológiai alapjai I. • Tudástár – Az emebri test • Dr. Osváth Péter – Sportegészségügyi ismeretek
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
