FROM FVM PARLAMENTI KAPCS . FOOSZT . 001-4700
(MON> JIJM 28 2010 1 6 : BOIST . 1 8 : B2INo . 7000000B74
VIDÉKFEJLESU LÉSI' MINISZTER
XXIV/1071/1/2L11 O . Samu Tamás Gergő ár arszdggydr7ési képviselő részére Jobbik flrszcsggyfllésB Képvisel8esopor3tja Országgyűlés Irodrxhdza
ki 3 $'
I
t~ llaz : 2010 .:,úN 2 8.
BUDAPEST Széchenyi rkp. 1 9 1358
_Tisztelt Képviselő Úri
A Házszabály 91 . §-a alapján K/381 . számon hozzám benyújtott „Ígéret és valóság – avagy mikor lesznek a kisvállalkozások számára is ugyanazok a feltételek a mezőgazdaságban?” cím ű írásbeli kérdésére az alábbi választ adom. Egyetértek képvisel ő úr azon véleményével, hogy nagyon fontos az állatbetegségek elleni védekezés, és a vadállomány állategészségügyi státuszának megóvása, ezt a cél t szolgálják a kapcsolódó jogszabályok is . Jelen levelemben az állategészségügyi vonatkozású szabályozásról is részletes tájékoztatást adok. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996, évi LV . Hírvény (a továbbiakban: Vtv.) 25/A . (1) bekezdése kimondja, hogy a vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmisze r előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény. A Vtv 22. (1) bekezdése szerint a vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas , őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére – kerítéssel bekerített – része . Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertb ől származó vad helyezhető ki. Vaddisznó vadaskertbe, a vadászat i hatóság külön engedélye alapján vadasparkból vagy vadfarmról is kihelyezhető, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit hordozzák. Fenti jogszabályhelyek alapján látható, hogy a vadfarm – mint állattenyésztési céloka t szolgáló létesítmény – továbbtartásra, élelmiszer-el őállításra, illetve más létesítménybe, pl_ vadaskertbe szánt állatokat tart, területén tilos a vadászat . Így az
'10 06/28 17 :05
TX/RX NO . 1283
P01
1
FROM FVM PARLAMENTI KAPOD . FOOO=T . 301 -4730
(MOM)JUN 28 2010 I 8 : 6CiIST . 18 : 62IHo . 7868898874 P
állat-egészségügyi követelmények a magasabb járványügyi kockázat miatt megegyeznek más tenyészetekre vonatkozó, szigorúbb követelményekkel . Ezzel szemben a vadaskertekbe olyan állatok kerülnek, melyeket kilövésre, vadászati célr a szánnak, és melyek onnan él ő állapotban a gyakorlatban ritkán kerülnek továbbszállításra . Mind a vadfarm, mind a vadaskert létesítése esetén a Vtv . végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004 . (V. 4) FVM rendelet (a továbbiakban : Vhr.) 3 . számú melléklete alapján a tervdokumentációnak tartalmaznia kell az állat-egészségügyi irányelveket, valamint vadaskert létesítése esetében az állat-egészségügyért felel ős hatóság véleményét is . A vadfarm fogalmát a Vtv . 2009 . május 15-én hatályba lépett módosítása vezette be . A törvény módosítását szükségszer űen követte a Vhr . módosítása, amely 2010 . február 10-én lépett hatályba . Mindkét jogszabály megjelenését hosszú egyeztetés, a kötelező en betartandó, több körös kodífikácíös eljárás, valamint más hatóságok és a szakmai érdekképviseletek széles körű bevonása el őzte meg. A Vhr . 17 . (2) bekezdése értelmében a vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedés e vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha, más nagyvadfajok esetében pedig 500 ha . Az a vállalkozó, aki vadfarmon vadhús elöállításával szeretne foglalkozni, megtehet i területí korlátozás nélkül . Mivel azonban közvetleniil élelmiszert állít el ő, így meg kel l felelnie az állattartó telepek iránt támasztott követelményrendszernek . A Vtv -ben , illetve a Vhr-ben megfogalmazott kritériumok komoly humán és állategészségügy i szempontok alapján kerültek meghatározásra . A szóban forgó létesítmények rníiködtetésének állat-egészségügyi aspektus a tekintetében a legfontosabb irányadó jogszabály az élelmiszerláncról és hatóság i felügyeletéröl szóló 2008 . évi =I. törvény, amelynek 18 . és 20 . §-a határozza,meg az állattartó, valamint az állatorvos jogait és kötelezettségeit. Ezen kívül az Allategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 4111997 . (V . 28 .) FM rendelet vonatkozó elő írásait is be kell tartani . Az állatbetegségek bejelentési rendjér ől szóló 113/2008 . FVM rendelet alapján, annak 1 . számú mellékletében meghatározott betegségek tekintetében mindkét létesítmény esetében fennáll a bejelentési kötelezettség . A Vtv . 35 . §-nak (1) bekezdése alapján a jogosult köteles mindazon intézkedéseket megtenni, melyek a vadállománynak a z állatbetegségekt ől való megóvását, a beteg vad gyógyítását, az állatbetegségek megszüntetését és terjedésének megakadályozását szolgálják . Ennek érdekében a (2) bekezdés szerint a jogosult köteles a fertőző állatbetegség gyanúját faagy fellépését , valamint a vadállományban tapasztalható jelent ősebb elhullást az élelmiszerlánc felügyeleti szervnek haladéktalanul jelenteni . A vaddisznó tekintetében legjelent ősebb betegségeket illetően a klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésr ől szóló 75/2002 . (VIII . 16.) FVM és 9812003 . (VIII. 22 .) FVM rendelet, a sertésállományok Aujeszky-heitegségtcsl val ó mentesitésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009 . (III. 27.)
2
' 10 06/28 17 :05
TX/RX NO . 1283
P02
2
ROM FVM pARLAMffNT 1 ICAW30 . F005=T . 001-0730
<MON) JUN 20 301 0 10 :80,07 .10 :03 .~ .700000e070 p
FVM rendelet, valamint az egyes Brucella-fajok elleni védekezés részlete s szabályairól szóló 12/2008 . (II. 14.) FVM rendelet vonatkozó el őírásait kell betartani . Tájékoztatom Képvisel ő urat, hogy az új szabályozás következtében a vadfarmok a vadaskertek nem egymás versenytársai, hiszen a vadaskert vadászati, míg a vadfarm vadhús-előállítási célú Iétesítmény . Ezúton is szeretném megerősíteni, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium kiemel t figyelmet fordít a kisvállalkozások támogatására. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja az elmúlt egy évben 65 vadfarm létesítési engedélyt adott ki, é s mintegy 140 további engedély kiadása várható . Ugyanakkor a mezőgazdasági vadkárok csökkentése érdekében a szabadterületen é1 ő vaddisznók mennyiségét is csökkenteni kell . Erre jó lehetőség a kukorica vetés és a gabona érés id őszakában a károsított mezőgazdasági területeken a vaddisznók befogása és behelyezés e vadaskertekbe . Ezek a vaddisznók télen külfóldi vadászok részére társas nagyvad vadászatokon értékesíthet ők . A vadászati turizmus éppen az elmaradott térségekben biztosít munkahelyet és megélhetési lehet őséget Képviselő úr előtt is nyilván ismert a felszaporodott szabadterületi vadállomány által okozott vadkár problémája, mely nem csak Magyarországon, hanem egész Európában komoly gondokat okoz . Az alábbi táblázatból jól látható az évente országosan keletkez ő mező- és erdőgazdasági vadkár, illetve a szabadterületi vaddisznó-populáci ó növekedése . A vadaskertbe éppen ezért elsősorban a szabadterületről befogott állatokat kell behelyezni, és ezáltal csökkenteni a tálszaporodott vaddisznólétszámot . Vadászati év Vaddisznó lelövé s szabad területen (db) Vaddisznó lelövé s vadaskertben (db) Vaddisznó befogás (db) Vaddisznó tavaszi becslés (db) Mezőgazdasági vadká r (ezer i1) '* Erdei vadkár (ezer ft)*"
20051200 6"
200612007*
2007/200 8"
2008f20 Ufl9*
200912010*
70 325
56 544
83 776
83 661
99 347
9 194
7 845
10 239
10 753
I 175 1
6 027
5 083
6 052
6 527
5 79 3
77 661
77 820
95 582
99 334
106 73 4
1 259 63$
Y 412 025
i 637 487
1 559 19$
1 436 653
161 387
199 282
201 996
127 525
118 262
. .A vadászati év adott év március 1-t61 következ ő év februárjának utolsó napjáig tar t Az összes vadfajra vonatkozóan (országosan összesített adat ) (Forrás : Országos Vadgazdálkodási Adattár)
Képvisel ő úr állításával szemben a határozatlan id őre szőlő vaddisznó tenyésztési engedélyt senkit ől sem vonták be, az MgSzH Központ minden tenyésztőt levélben tájékoztatott a jogszabályi változásokról . Az a vállalkozó tehát, aki vadhúst szeretne előállítani, és ezzel akar kereskedni – anélkül, hogy vadásznia kellene – most már szabályozott körülmények között teheti , azonban be kell tartania mindazokat az el őírásokat, melyeket bármely más állattart ó telepnek . Emellett természetesen – mivel a vaddisznó vadászható állatfaj, és így a Vtv . 3
' 10 08128 17 :05
TX/RX NO . 1283
P0 3
3
FROM FVM pRRLRMWMT 1 KRpOS . FOOS .LT . 001-4730
(MON) JUN 28 2010 I 6 : S8JST . l 8 : S2lN3 . 7868888874 p
hatálya alá tartozik – a vadászati hatóság által támasztott követelményeknek is me g kell felelnie . A farmon történő tenyésztés esetében jogszabály nem áIIapít meg krítéríumokat a tenyészthető vad alfajára vonatkozóan . Amennyiben a tenyésztés célja élelmiszerel őállítás, úgy genetikai vizsgálat nem szükséges, azonban ha vadászati céllal kerü l vadaskertbe behelyezésre az állat, akkor a „genetikai szennyezés» elkerülés e érdekében ezt el kell végeztetni . A genetikai vizsgálat bevezetésének indoka a Kárpát medencében él ő szabadterületi vadpopulációk genetikai állományának védelme . A zárttéri állattartás sikerességét alapvet ően meghatározza az adott faj egyedeinek ún . technológiai tűrőképessége (a zárt tartási körülményeket és az ember állandó jelenlété t az állat a termelési és szaporodási mutatók számottevő csökkenése nélkül elviseli). Szinte az összes – a zárttéri tartás tekintetében szóba jöhet ő – vadfaj esetében léteznek olyan alfajok melyek technológiai türöképessége, esetleg húshozama a Kárpát medencében honos alfajokénál jobb . Élelmiszer célú vadhús-előállításnál a vállalkozó jogosan alkalmaz alfajokat, változatokat, hiszen a termék ett ől még vadhúsnak min ősül majd. Az új, behozott egyedekkel történő keresztezésekb ől sziilety utódoknak a vadfarmról való kijutása azonban az őshonos, szabadterületi állomány genetika i szennyezését jelentheti . A vadfaunról vadaskertbe helyezett vaddisznók által jelentett potenciális genetikai veszélyt tehát a minimumra kell csökkenteni . A vadfarm a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/200'7 . (X. 1$ .) FVM rendelet ( a továbbiakban : TIR-rendelet) alapján nyilvántartásba vételre kerül, ezáltal a kialakításához szintén az illetékes megyei állategészségügyi hatóság hozzájárulása szükséges. Mindazonáltal ez a regisztráció nem díjköteles . Az állatok nyomonkövethetőségének biztosítása, egyedi nyilvántartása minden esetben a z állattartók felel őssége, ezért az á érdekük is, hogy azt megfelelően vezessék . Vadaskertek esetében a Vtv_ nem írja el ő a szabadterületról befogott vaddiszn ó egyedek karanténozását, azonban Vhr . 19 . § (I) bekezdése szerint a vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság – a létesítési engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodÁai terv szempontjai szerint – vadászati évenként engedélyezi . Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra , kifliin „Z” (zárttéri) megjelölés ű azonosító jelet ad ki . Ezen túlmenően a vadaskertbe n elejtett egyedek meghatározott szerveiből vett mintákat a hús értékesítése előtt kötelesek bevizsgáltatni . A vadaskertekbe történ ő betelepitéssel kapcsolatosan megfogalmazott aggályra val ó tekintettel hangsúlyozandó, hogy oda kizárólag járványügyi korlátozás alatt nem áll ó területről vagy létesítményb ől (vadaskertb ől, vadfarmról vagy vadasparkbál) lehe t vaddisznót bevinni . Mind a vadfarmra, mind a vadaskertbe történő szállítás eseté n hatósági állatorvos igazolja az állatok megfelel őségét . Így például a fent említet t 3412049 . FVM rendelet előírja, hogy vaddisznó csak negatív egyedi vizsgálati eredmény birtokában szállítható . A szerológiai vizsgálatok során pozitívnak bizonyul t egyedekkel, illetve azok származási állományaikkal kapcsolatos további eljárást a z MgSzH területi szerve határozza meg az MgSzH Központtal való egyeztetés t
4
' 10
06/28 17 :05
TX/RX NO . 1283
PO4
4
FROM FVM PRRLAMEMT t KAPOS . F0082T . 801-8780
lMOM>JIIM 28 2010 I $ : S$/ST . 1 $ : 62/Ma . 7659898$74 P
követően . A Vtv. 23 . §-a -- mely kimondja, hogy a vadaskert kerítéséne k fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt területr ől az engedélyben meghatározott vad ne törhessen ki, illetve hogy oda természetes úton ne jusson be – a járványvédelmet is segíti . A fentiek alapján a vadaskert a vadfarmon tartott állatokkal szemben nem jelent lényegesen nagyobb járványtani kockázatot . A vadaskertben történő vadászatok száma csökkenésének csupán egyik oka a gazdasági világválság . A külföldiek számára kiadott vadászati engedélyek száma ugyanis nem csökkent számottev ően. A másik ok a vadaskertb ől származó trófeákkal szemben az utóbbi években tapasztalható bizalmatlanság . Bizonyára Képviselő úrnak is tudomása van arról, hogy a környez ő országokban előfordultak visszaélések vadfarmon nevelt és vadászatra kihelyezett vaddal . Egyik kiemelkedő nemzetközi botrány volt a 2005-ben Bulgáriában terítékre hozot t szarvasbika esete, melyet a vadászvendéggel azt a látszatot keltve lövettek le, minth a az állat több mint tíz éven keresztül szabadterületen nevelkedeft volna . Ugyanakkor néhány hónappal később kiderült, hogy ezt a bikát Ausztriában vadfarmon nevelték é s ilIegálísan szállították Bulgáriába, majd az elejtést követ ően megkísérelték világrekordként elbíráltatni . Csak a nemzetközi összefogásnak köszönhető, hogy ez a próbálkozás – éppen Magyarország kezdeményezésére – nem sikerült . Legnagyobb vadászati értéke mindig is a szabadterületi vadászatoknak volt és van , Magyarország vonzereje pedig éppen kiváló minííségü szabadterületi vadállományában rejlik . Hazánk e vadászatok tekintetében vezet ő szerepet tölt b e Európában, a magyar vadászati igazgatásnak pedig els ő sorban ezt kell támogatnia és segítenie, hiszen ehhez kötő dik több' mint tízezer munkahely. Munkájához sok sikert kívánva, megköszönöm, hogy érdekl ődésével is segíti a munkánkat! Budapest, 2010 . június ,, '2_% ."
5
' 10 06/28 17 :05
TX/RX NO . 1283
P05
5