Frissdiplomások 2014

Frissdiplomások 2014

Kutatási zárótanulmány

Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás

Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Készítette: Veroszta Zsuzsanna

2015. május

1

Tartalom

I.

Vezetői összefoglaló ................................................................................................... 7

II.

A kutatás módszertana ............................................................................................ 11 2.1.

A kutatás bemutatása............................................................................................................ 11

1.2.

Az adatfelvétel módszertana ................................................................................................. 12

1.3.

A kutatás alapsokasága és a minta jellemzői ........................................................................ 12

1.4.

A súlyozási eljárás .................................................................................................................. 13

III. Tanulmányi életút .................................................................................................... 15 2.1. A felsőfokú tanulmányok időszaka ............................................................................................. 15 2.2. A felsőfokú továbbtanulás .......................................................................................................... 17

IV. Külföldi tapasztalatok .............................................................................................. 24 4.1.

A nyelvismeret ....................................................................................................................... 24

4.2.

Külföldi tanulmányok ............................................................................................................ 27

4.3.

Külföldi munkavállalás ........................................................................................................... 29

V. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között .................................................... 33 5.1.

Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása............................................... 33

3.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt ........................................................................................ 41 3.3. Az első munkahely ...................................................................................................................... 44

VI. A frissdiplomás munkahely ...................................................................................... 52 6.1.

A munkáltató tulajdonviszonyai ............................................................................................ 52

VI. A frissdiplomás munka ............................................................................................. 60 6.1.

Munkanélküliség ................................................................................................................... 60

6.2.

A foglalkoztatás formái.......................................................................................................... 62

6.4.

Illeszkedés.............................................................................................................................. 73

6.5.

Mellékállás ............................................................................................................................. 78

VII. A frissdiplomások jövedelme.................................................................................... 81 VIII. Elégedettség ............................................................................................................ 93

2

Ábrák jegyzéke 1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása .................................................................................. 11 1. tábla: Képzési terület szerinti illeszkedés ...................................................................................... 12 2. tábla: Munkarend szerinti illeszkedés ........................................................................................... 13 3. tábla: Nemek szerinti illeszkedés .................................................................................................. 13 4. tábla: A végzés éve szerinti illeszkedés ......................................................................................... 13 5. tábla: A súlyváltozó paraméterei .................................................................................................. 14 6. ábra: A végzettség képzési formája ............................................................................................... 15 7. ábra: A felsőfokú tanulmányok munkarendje ............................................................................... 16 8. ábra: A felsőfokú tanulmányok képzési területe........................................................................... 16 9. ábra: A felsőfokú tanulmányok finanszírozási formája ................................................................. 17 10. ábra: A felsőfokú tanulmányi életút .......................................................................................... 17 11. ábra: A felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája .................................................. 18 12. ábra: A 2013-ban végzettek aktuális felsőoktatási részvétele .................................................. 19 13. ábra: A 2013-ban végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele ............................... 19 14. ábra: Újabb diploma szerzése a 2009-ben ill. 2011-ben végzettek körében ............................ 20 15. ábra: Az újabb diploma képzési szintje a 2009-ben ill. 2011-ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében ................................................................................................................................ 21 16. ábra: A továbbtanulási tervek: MA/MSc ................................................................................... 22 17. ábra: A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés .............................. 23 18. ábra: A továbbtanulási tervek: doktori képzés.......................................................................... 23 19. ábra: A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében ............................................................ 24 20. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként ........... 25 21. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint............... 26 22. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint ................................................................................................................................................... 26 23. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai ................................................................ 27 24. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken ............................................................................................................................................ 28 25. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken................................................................................................................................................ 28 26. ábra: A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként .................... 29 27. ábra: A külföldi munka szakterületi illeszkedése ...................................................................... 30 28. ábra: Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként ......... 31 29. ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya ................................... 32 30. ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban.............................................................................................................................................. 33 31. ábra: Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diploma-szerzés között eltelt idő szerint . 34 32. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya ............ 34 33. ábra: A diplomát ezidáig nem szerzettek aránya képzési területenként .................................. 35 34. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként ..... 36 35. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint ..... 37 3

36. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint ..... 37 37. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként ............. 37 38. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként ................ 38 39. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint ................ 38 40. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint 39 41. ábra: Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül? ................................................................ 39 42. ábra: Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? ................................... 40 43. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint ............................................................................................... 41 44. ábra: A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés ................................................................ 41 45. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban .............. 42 46. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban....................................... 43 47. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban .............................. 44 48. ábra: Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát? ............................................... 44 49. ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint . 45 50. ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint .... 46 51. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban.... 47 52. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban ....... 47 53. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban ................ 48 54. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban ......................................................................................................... 48 55. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban ................................................................................................. 49 57. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?................................................ 50 58. ábra: Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása.................................................. 51 59. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén ................................. 52 60. ábra: Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén .......................... 53 61. ábra: A végzetteket foglalkoztató cég létszáma ........................................................................ 54 62. ábra: A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint ................................................. 54 63. ábra: Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban ............................ 55 64. ábra: A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban.............................................................................................................................................. 56 65. ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban.............................................................................................................................................. 57 66. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 58 67. ábra: Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban ....................... 59 68. ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban.............................................................................................................................................. 59 69. ábra: A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza ................................................................. 60 70. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban ............................ 61 71. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban ................... 62 72. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban ................... 62 73. ábra: A munkaviszony formája .................................................................................................. 62 74. ábra: Az alkalmazás formája képzési területenként .................................................................. 63 4

75. ábra: Az alkalmazás formája a végzés éve szerint ..................................................................... 64 76. ábra: A foglalkoztatás típusa ..................................................................................................... 65 77. ábra: Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként .................................... 65 78. ábra: Vezetőként dolgozók aránya ............................................................................................ 66 79. ábra: A végzettek beosztása a végzés éve szerint ..................................................................... 68 80. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint ......................................................... 68 81. ábra: Alkalmazottak, beosztottak száma................................................................................... 69 82. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként ............................................... 69 83. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint .................................................. 70 84. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint ........................................................... 71 85. ábra: A végzettek munkaidő szerinti megoszlása ..................................................................... 71 86. ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként................................ 72 87. ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint ............................................ 72 6.3. Külföldi munkavégzés ................................................................................................................ 73 88. ábra: A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban ...................... 73 89. ábra: A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez ....................................... 74 90. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint . 74 91. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint .... 75 92. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint ................. 76 93. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint .. 77 94. ábra: A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint ......... 77 95. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint ................... 78 96. ábra: A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése ............................................ 78 97. ábra: A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban .................................... 79 98. ábra: A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban.............................................................................................................................................. 80 99. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban ............... 82 100. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban................... 82 101. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban ............ 83 102. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban ................................................................................................................................................... 84 103. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 84 104. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 85 105. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 85 106. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban .. 86 107. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 86 108. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 87 109. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban ................................................................................................................................. 87

5

110. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban ................................................................................................................................. 88 111. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban................................................................................................................ 89 112. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken ............................................................................................................................................ 89 113. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban ................................................................................................................................. 91 114. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban.............................................................................................................................................. 91 115. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival ........................................................ 93 116. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként .................... 93 117. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint ................................. 94

6

I.

Vezetői összefoglaló

A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2014 tavaszán 33 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer negyedik évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt ki. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés. A kutatás az alapsokaság – a 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek – teljes körére kiterjedt, az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, egységes és osztatlan illetve bachelor és mesterképzések. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján a vizsgálatban résztvevő intézmények alapján számított alapsokaság: 176.383 fő. Az adatfelvételek révén összeállt adatbázis elemszáma 21.164 fő. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 12 százalékot ér el. Az adatbázison az alábbi változók mentén zajlott súlyozási eljárás: a végzettség képzési területe; a végzettség munkarendje; a válaszadó neme; az abszolutórium-szerzés éve. Nagyarányú felsőoktatási továbbtanulás A végzettek 28 százaléka már a vizsgált képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel (ezt az arányt nyilván a mesterszakos diplomások adatai is táplálják). Emellett a frissdiplomások körében összességében 15 százalékos azok aránya, akik a megkereséskor is felsőoktatási hallgatók voltak, a végzettek 16 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú végzettség megszerzése óta eltelt 1-3-5 éves időszakban újabb diplomát is szerzett. A megkereséskor is felsőoktatásban tanulók legnagyobb, 50 százalékos arányban mesterképzéseken vesznek részt. A doktori képzésekbe bekapcsolódott végzettek átlagos aránya a továbbtanulókon belül 18 százalékos. A régebben kilépett évfolyamok, azaz a 2009-ben illetve 2011-ben, 3-5 éve végzettek esetében már elegendő idő telt el a diplomaszerzés óta újabb felsőfokú végzettség megszerzésére is. Az 5 éve végzettek között legnagyobb arányban BA/BSc képzéseken végzettek szereztek újabb diplomát, arányuk 30 százalékos. A diplomázás utáni harmadik évben vizsgált 2011-es kilépő évfolyam esetében is a BA/BSc diplomákhoz társul a legnagyobb diplomaszerzési hajlandóság. Azok körében, akik a 3-5 éve végzett évfolyamokból 2013-ra újabb diplomát szereztek, főiskolai és bachelor diplomák esetében egyértelműen a mesterképzések jelentős súlya dominál. Az egységes és osztatlan képzési szinthez, valamint a mesterképzésekhez ugyanakkor a kiegészítő, rezidensképzések kapcsolódnak nagyobb arányban. Emellett mesterképzési terveket a 2013-ban végzett BSc diplomások majd felénél találunk. Erős külföldi orientáció A frissdiplomások nyelvtudásában az angol nyelv ismerete szinte teljes körű, a német nyelvet ismerők aránya háromnegyedes. Általánosan magas arányú nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. A frissdiplomások nyelvismerete a vizsgált öt évben tendenciaszerűen nem változott, ugyanakkor munkarend szerint jelentősen eltér. Szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek magasabb szintű nyelvismerete. A frissdiplomások tíz százaléka felsőfokú tanulmányai alatt bekapcsolódott a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba. E hallgatók külföldi tanulmányaik finanszírozásához az esetek kétharmadában 7

Tempus/Erasmus ösztöndíjat (is) igénybe vettek, egyharmaduk esetében a saját, avagy családi finanszírozás is meghatározó anyagi forrást jelentett a mobilitásban. A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészet- és gazdaságtudományi képzési területek hallgatói jellemezhetők. Az átlagnál lényegesen kisebb arányban végeztek külföldi tanulmányokat felsőoktatási éveik alatt a közigazgatási, a pedagógus és informatikai képzések egykori hallgatói. A külföldi tanulmányi mobilitásra a bachelor szinten végzetteknek kisebb eséllyel nyílt. A felsőfokú tanulmányokat követő években a frissdiplomások 7 százaléka dolgozott már külföldön és további 6 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről jelzett vissza. A külföldi munkavégzés leggyakoribb országa Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A külföldi munkát végzők/végzettek aránya a sporttudományi, informatikai, természettudományi és műszaki képzési területek diplomásai között haladja meg az átlagot és igen csekély a jogi, közigazgatási és pedagógiai frissdiplomások között. A külföldön dolgozók 39 százaléka felsőfokú végzettségéhez nem kapcsolódó munkát vállalt külföldön, a diplomázás utáni időszakban. A végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya orvosi-egészségügyi, műszaki avagy informatikai végzettséggel a legnagyobb. Bölcsész, agrár, közigazgatási, társadalom- vagy sporttudományi frissdiplomával külföldi munkát vállalók között jelentős – 50 százalék feletti – azok aránya, akik felsőfokú képzésükhöz nem illeszkedő munkát végeznek. A frissdiplomások 28 százaléka tervez (további) külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további kb. egyharmaduk nem látja előre ilyen irányú terveit. A (további) külföldi munkát tervezők a legnagyobb arányban a műszaki és informatikai képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A diplomaszerzés kitolódása Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása a végzettek egyharmadát érinti. Közülük is 48 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait. A késve diplomát szerzetteken belül az abszolutórium és diplomaszerzés között eltelt idő az esetek többségében egy éves időtartamot ölel fel. Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása az átlagnál nagyobb mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, társadalom- és gazdaságtudományi területeken szereztek abszolutóriumot, illetve a hagyományos főiskolai képzésben és a BA/BSc képzéseken és nem nappali tagozaton abszolutóriumot szerzettek körét. A késedelmes diplomaszerzés okaként a válaszolók háromnegyede a nyelvvizsga hiányát jelölte meg problémaként. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a munkahelyi leterheltséget illetve a személyes, családi okokat vagy párhuzamosan végzett másik képzést említik leginkább. A „nyelvvizsga-probléma” a késedelmesen diplomázók közül is főként a pedagógus – közigazgatási képzések hallgatóit érinti. A diploma megszerzésének elmaradása nem feltétlenül akadályozza meg a munkaerő-piaci kilépést, betagozódást. A késedelmesen diplomázók 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Közel ugyanennyien pedig diploma nélkül is kiléptek a munkaerőpiacra. A diploma hiánya a munkaerő-piaci érvényesülésben a diploma nélkül munkát vállaló válaszadók egynegyedének okozott komoly problémát. A képzés és munkaerőpiac összefonódása A pályakövetési rendszer a munkaerő-piaci bekapcsolódást már a felsőfokú tanulmányok idejére vonatkozóan is vizsgálja. A frissdiplomások 45 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Ez az arány egyötödös a nappali tagozaton végzettek körében. A válaszadók megközelítőleg 60 százaléka végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát, s közel ugyanennyien kapcsolódtak be valamilyen nem szakmai munkatevékenységbe. A szakmai 8

munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílt lehetősége a felsőfokú tanulmányok során. Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként az agrár és sporttudományi képzési területeken tanulók. Jelentős foglalkoztatási különbségek A foglalkoztatott frissdiplomások több mint fele dolgozik a magánszféra vállalatainál, kétharmaduk dolgozik magyar tulajdonú vállalatoknál. Ezer fő feletti munkavállalót foglalkoztató cégnél a válaszadók 28 százaléka dolgozik. A magánszférában elhelyezkedők legmagasabb arányát az informatika, műszaki és gazdasági szakterületek frissdiplomásai között találjuk. A pedagógiai, orvosiegészségtudományi és közigazgatási diplomások alapvetően a közszféra foglalkoztatóihoz kötődnek. A külföldi tulajdonú cégeknél foglalkoztatottak esetében a kép a fentiekhez hasonló. A közszféra és a hazai tulajdonban lévő cégek az átlagnál lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatják a nőket, mint a férfiakat. Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb. A foglalkoztatásban lévő frissdiplomások az esetek 83 százalékában állandó jellegű és határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgoznak. Határozott idejű alkalmazási formában az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak a természettudományi valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területek frissdiplomásai. Az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások egyötöde tölt be munkahelyén vezető pozíciót. Ezek között a középvezetői szint a leggyakoribb. A diplomaszerzés utáni néhány évben a vezető pozíciót betöltők aránya a közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei körében haladja meg az átlagot. A diplomázást követő években zajló karrierépítési folyamatokat jól mutatja, ahogyan a vezető pozíció betöltésének lehetősége a végzést követő években fokozatosan növekszik, miközben a diplomaszerzéstől távolodva egyre csökken azoknak az aránya, akik munkahelyükön beosztott nem diplomás feladatkört látnak el. Minden vezetői szinten a vezető beosztásban dolgozó férfiak jelentősen nagyobb arányát találjuk. A nem diplomás foglalkozás lényegesen gyakrabban fordul elő a nők körében. A foglalkoztatottak körében a végzett munka szakterületi illeszkedése az esetek többségében, 80 százalékában megvalósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire arról van szó, hogy a végzett munka ellátása megköveteli a szakterületi, vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget. Szoros egyezésről a munka és végzettség között az esetek 20 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem felsőfokú tanulmányaik szakterületén dolgozók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb, de az átlagnál magasabb a sport-, társadalom-, és természettudományi diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúak az orvos- és egészségtudományi, jogi, pedagógiai, műszaki és informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. A frissdiplomás foglalkoztatottak 17 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb a bölcsész, agrár és sporttudományi területek végzettjei között. Ritkának mondható mindez ugyanakkor jogi, informatikai, pedagógiai vagy orvosi-egészségtudományi diplomával. Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 179.450 forint. A jövedelmet a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva 196.760 ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. A jövedelmeket képzési területi bontásban 9

vizsgálva a legmagasabb átlagértékeket a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a sport- és agrártudományi diplomákhoz társíthatunk. A frissdiplomások fizetése a végzés évétől távolodva fokozatosan növekszik, ami a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett megerősíti a diploma kedvező munkaerő-piaci megtérülését. A hazai munkaerőpiacon a legmagasabb frissdiplomás fizetéseket az energia-, pénzügyi-, info-kommunikációs szektorok vállalataiban találtuk. A legalacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás, egészségügy, vendéglátás és művészet ágazata kínálja. A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a magánszféra vállalatai által kínált jövedelmek lényegesen (több mint 40 ezer forinttal) magasabbnak bizonyultak, mint a közszférában mért átlagkereset. A Magyarországon foglalkoztatottak közül a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legmagasabb, 240 ezer forintos átlag jövedelmekről. A férfiak és nők elhelyezkedése közt a fentiekben tapasztalt jelentős foglalkoztatási különbségek a jövedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások közül a férfiak átlagosan havi 55 ezer forinttal keresnek többet a női diplomásoknál. A férfiak és nők átlagkeresete képzés területeken belül is jelentősen eltér. A legkisebb különbség a természettudományi és közigazgatási területeken mérhető, de mértéke itt is megközelíti a húszezer forintos havi átlagot. A nemek közti jövedelmi különbségek informatikai, műszaki vagy gazdaságtudományi végzettséggel a hatvanezer forintot is meghaladják.

10

II.

A kutatás módszertana

2.1.

A kutatás bemutatása

A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2014 tavaszán 33 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer negyedik évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt ki. 1.

tábla: A válaszadók intézményi megoszlása

Intézmény neve

Esetszám

Megoszlás (%)

SZTE

2194

10,4

BCE

1823

8,6

BME

1806

8,5

PTE

1727

8,2

ELTE

1402

6,6

DE

1314

6,2

PPKE

1119

5,3

SZE

987

4,7

SZIE

905

4,3

PE

848

4,0

SE

753

3,6

NYF

650

3,1

ZSKF

629

3,0

EKF

591

2,8

NKE

546

2,6

OE

477

2,3

KF

392

1,9

NYME

392

1,9

DF

355

1,7

ME

346

1,6

BGF

333

1,6

KE

323

1,5

EDUTUS

196

0,9

GDF

190

0,9

ÁVF

187

0,9

BKF

170

0,8

AVKF

117

0,6

WJLF

107

0,5

EJF

106

0,5

MOME

90

0,4

SZF

43

0,2

KJF

25

0,1

ANNYE

21

0,1

21164

100,0

Összesen

11

1.2.

Az adatfelvétel módszertana

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014-es adatfelvételére 2014 első félévében (februárjúnius) került sor. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés. A kutatás az alapsokaság – a 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek – teljes körére kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap‐ és mesterképzések végzettjeit1. Az adatfelvételt a Diplomás Pályakövető Rendszer országos programjában résztvevő 33 felsőoktatási intézmény végezte, a saját végzettjeikről rendelkezésükre álló belső címlisták alapján. Az online megkeresésre beérkezett anonim válaszokat a felsőoktatási intézmények gyűjtik és kezelik, majd az ezekből összeálló - interfész‐specifikáció alapján egységesített szerkezetű - intézményi adatbázisokat az Educatio Nonprofit Kft. egyesíti, tisztítja és súlyozza. A súlyozáshoz szükséges alapsokaságra vonatkozó statisztikai adatok a Felsőoktatási Információs Rendszerből származnak. A kutatás kérdőíve a végzetteknek küldött e-mailben található linken érhető el, a kitöltés online felületen történik. A végzettek által megadott adatokat az intézmény anonim módon kezeli. A kérdőívek egy egységes szerkezetben, kötelezően lekérdezendő központi blokk mellett intézmény-specifikus kérdésekkel is bővülhetnek, azonban az országos adatbázis kizárólag a közös kérdőívelemek egységes szerkezetű adattartalmát foglalja magába. A kérdőívek kitöltése során a válaszok egy részét (abszolutórium éve, képzési terület, képzési szint) a megkeresés alapjául szolgáló adatbázis felhasználásával az intézmények adják meg, ezzel biztosítva az adatok érvényességét.

1.3.

A kutatás alapsokasága és a minta jellemzői

A végzettek körében végzett online kérdőíves megkeresés a programban résztvevő felsőoktatási intézményekben 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek teljes körére kiterjedt, az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, egységes és osztatlan, illetve bachelor és mesterképzések. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján az alapsokaság létszáma 186.227 fő. A vizsgálatban részt vevő intézmények alapján számított alapsokaság: 176.383 fő. Az adatfelvételek (önkéntes válaszadás) révén összeállt adatbázis elemszáma 21.164 fő. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 12 százalékot ér el. Az alapsokaság és a minta a súlyképző változók mentén az alábbi megoszlásokat mutatja: 1.

tábla: Képzési terület szerinti illeszkedés

Agrár képzési terület

minta-arány (%) 3,9

alappopulációs arány (%) 5,07

számított súlyok 1,314351

1

Ez a pályázati kötelezettségvállalás függvényében kiterjedt a felsőfokú szakképzések, doktori képzések és a szakirányú továbbképzések végzettjeire is, ám ezeket az adatokat az országos adatbázis nem összesíti.

12

Bölcsészettudomány képzési terület

13,7

14,73

1,076508

Gazdaságtudományok képzési terület

20,4

23,21

1,139258

Informatika képzési terület

7,1

4,76

0,673298

Jogi és igazgatási képzési terület

4,5

4,39

0,972406

Műszaki képzési terület

15,3

12,66

0,828973

Művészet/művészetközvetítés képzési terület

1,1

1,23

1,111979

Közigazgatási rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudomány képzési terület

2,9 6,0

2,77 6,04

0,943129 1,014255

Pedagógusképzés képzési terület

8,7

8,31

0,95739

Sporttudomány képzési terület

1,0

1,78

1,693654

Társadalomtudomány képzési terület

10,2

9,95

0,976168

Természettudomány képzési terület

5,3

5,12

0,961944

100,0

100,0

Összesen

2.

tábla: Munkarend szerinti illeszkedés

Nappali munkarend

minta-arány (%) 64,7

alappopulációs arány (%) 66,52

Egyéb munkarend

35,3

33,48

Összesen

100,0

100,0

3.

1,028297 0,948147

tábla: Nemek szerinti illeszkedés minta-arány

alappopulációs arány 38,23

Férfi

39,01

Nő

60,99

61,77

Összesen

100,0

100,0

4.

számított súlyok

számított súlyok 0,980078 1,012741

tábla: A végzés éve szerinti illeszkedés minta-arány

alappopulációs arány 33,68

számított súlyok 1,1426

2009

29,5

2011

28,8

32,55

1,1308

2013

41,7

33,76

0,8090

Összesen

100,0

100,0

1.4.

A súlyozási eljárás

Cellasúlyozást végeztünk a fenti négy változó mentén, az alábbi kategóriák alkalmazásával: A végzettség képzési területe: agrár/bölcsészettudomány/gazdaságtudományok/informatika/jogi és igazgatási/műszaki/művészeti és művészetközvetítés/ közigazgatási, rendészeti és katonai 13

/orvos-és egészségtudományi/pedagógusképzés/sporttudomány/társadalomtudomány /természettudomány Az eljárás során a művészeti és művészetközvetítési képzési területeken végzettek adatait az alacsony elemszám miatt összevontan kezeltük. A művészeti/művészetközvetítői összevont képzési területi kategória, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület végzettjei esetében – az alacsony elemszám miatt – a súlyozási paramétereket az abszolutóriumszerzés évére korlátoztuk. A művészeti és művészetközvetítő képzési területeke esetében a csekély elemszám és a szakterületek rokonsága miatt – ahol indokolt – az elemzés során is az összevont kategóriát alkalmazzuk. Ugyanakkor a művészeti képzések elégtelen lefedettsége miatt az esetek többségében ezen összevont terület eredményeit képzési területi bontásban nem közöljük. A végzettség munkarendje: nappali/egyéb Az elvégzett tanulmányok munkarendjét kétértékű változóval jelöltük, ahol a nappali tagozat mellett az „egyéb” kategória foglalja magába a levelező, esti és távoktatás munkarendben szerzett végzettségeket. A válaszadó neme: férfi/nő Az abszolutórium-szerzés éve: 2009/2011/2013 Mindezek alapján a súlyozási eljárásban az egyes súlyozási kategóriák esetében az alábbi súlyokkal dolgoztunk. (A hiányzó paraméterekkel bíró esetek 1-es súlyt kaptak). 5.

tábla: A súlyváltozó paraméterei Esetszám

21164

Mean

1,0000

Median Std. Deviation Variance

0,9927 0,25622 0,066

Range

1,78

Minimum Maximum

0,37 2,15

14

III.

Tanulmányi életút

A felsőoktatási kilépés és átmenet időszaka a munkaerő-piaci jellemzők vizsgálata mellett a képzési meghatározottságok feltárását is indokolja. Az átmenet megértése és a tanulmányok folytonosságának megragadása érdekében az alábbiakban a már befejezett és a folyamatban lévő avagy tervezett felsőfokú tanulmányokat tekintjük át a frissdiplomások körében.

2.1. A felsőfokú tanulmányok időszaka Az adatbázisban szereplő végzettek között a BA/BSc diplomát szerzettek vannak többségben, arányuk 46 százalék. A mesterszintű diplomások aránya egyötödös. A vizsgálatba bevont legkorábbi végzett évfolyam 2009-ben lépett ki a felsőoktatásból. Alapvetően ennek az időszaknak a diplomásai foglalják magukba a hagyományos egyetemi (16%) és főiskolai (13%) képzések végzettjeit. A jelenlegi rendszerben már osztatlan mesterképzés elnevezéssel működő egységes és osztatlan képzési formákról a végzettek 5 százaléka lépett ki. E diplomások többségét a jogászok és orvosok csoportja alkotja. 6.

ábra: A végzettség képzési formája

Esetszám, százalék N=20929

Ba/BSc

2720; 13%

Ma/MSc 3308; 16%

9703; 46%

Egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) Egyetemi – hagyományos képzés

936; 5% 4262; 20%

Főiskolai – hagyományos képzés

Az elvégzett képzés munkarendjét tekintve a nappali tagozatos hallgatók adják a minta majd kétharmadát, összesen 65 százalékos arányukkal. Számottevő emellett a levelező munkarendű képzésben végzettek 29 százalékos aránya. Az esti és távoktatási munkarendű képzések frissdiplomásainak aránya lényegében elenyésző, 4, illetve 2 százalékos.

15

7.

ábra: A felsőfokú tanulmányok munkarendje

Esetszám, százalék N=21100 392; 2%

Nappali

6157; 29%

Esti Levelező 13768; 65%

Távoktatás

782; 4%

A vizsgált három év frissdiplomás kibocsátásának képzési területi megoszlásán jól látszik a bölcsészet(14%), gazdaságtudományi (23%) és műszaki (13%) szakterületek nagy súlya. A felsőoktatásban kiadott abszolutóriumok majd egynegyedét (23%-át) gazdaságtudományi képzési területen szerezték. Előbbiek mellett még a társadalomtudományi képzési terület tíz százalékos és a pedagógusképzés kilenc százalékos részesedése mondható jelentősnek. Ezen megoszlási adatok – a súlyozásnak köszönhetően – leképezik a teljes alapsokaság megoszlását. 8.

ábra: A felsőfokú tanulmányok képzési területe

Esetszám, százalék N=21100 Agrártudományi

1058; 5% 1038; 5% 2081; 10%

350; 2%

Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi

3007; 14%

Informatika Jogi Műszaki

1803; 9%

Művészeti Művészetközvetítői

1184; 6% 4782; 23%

627; 3% 78; 0% 167; 1%

2664; 13%

Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos‐ és egészségtudományi Pedagógusképzés

1101; 5% 935; 4%

Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi

16

A frissdiplomások 65 százaléka végzett államilag támogatott képzési formában, további 9 százalékuk részlegesen támogatott volt felsőfokú tanulmányai alatt. A költségtérítéses képzésekről kilépők aránya 26 százalékos. 9.

ábra: A felsőfokú tanulmányok finanszírozási formája


1890; 9% Államilag támogatott 5542; 26%

Költségtérítéses 13521; 65%

Mindkét finanszírozási formában

2.2. A felsőfokú továbbtanulás

A felsőoktatás és munkaerő-piaci közti átmenet folytonosságát, a tanulmányok kitolódását mutatják azok az adatok, mely szerint a végzettek 28 százaléka már a vizsgált képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A mesterszakos végzettség esetében ez egyébként alapfeltétel is. Emellett a frissdiplomások körében összességében 15,5 százalékos azok aránya, akik a megkereséskor is felsőoktatási hallgatók voltak. A végzettek 16 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú végzettség megszerzése óta eltelt 1-3-5 éves időszakban újabb diplomát is szerzett. 10. ábra: A felsőfokú tanulmányi életút

Az egyes képzéseken részt vettek aránya Százalék N=21090; 21105; 21135

17

Megkereséskor felsőfokú képzésben vesz részt

15,50%

A vizsgált képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett egyéb felsőfokú végzettséget

16,00%

Rendelkezett felsőfokú végzettséggel a vizsgált képzés megkezdésekor 0,0%

28,60%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

A megkereséséskor is felsőoktatásban tanulók legnagyobb, 50 százalékos arányban mesterképzéseken vesznek részt. A doktori képzésekbe bekapcsolódó végzettek átlagos aránya a továbbtanulókon belül 18 százalékos. A továbbtanulás azonban időbeli és képzési szerkezeti bontásban egyaránt nagy eltéréseket mutat. 11. ábra: A felsőoktatásban résztvevők aktuális képzési formája

Esetszám, százalék Megkeresésékor felsőoktatásban tanulók körében N=3226

120; 4%

BA/BSc 285; 9%

MA/MSc

284; 9%

Osztatlan mesterképzés

192; 6%

Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés

596; 18% 1618; 50%

Doktori képzés – PhD, DLA Felsőoktatási szakképzés

14; 0% 18; 1%

98; 3%

Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

A tanulmányok folytatása legerőteljesebben az egy évvel a végzés után megkeresettek csoportjában érhető tetten. Ebben az alcsoportban – a 2013-ban végzettek körében – összesen 20,7 százaléknyian vesznek részt továbbra is a felsőoktatás valamely képzésében. Ezen belül is a felsőfokú képzést folytatók aránya az egy évvel ezelőtt BA/BSc diplomát szerzettek körében a legnagyobb, közülük 27,4 százaléknyian továbbra is a felsőoktatásban vannak (többnyire mesterképzéseken). Az egységes és osztatlan képzési szinten végzettek 16,7 százaléka ugyancsak a felsőoktatásban tanul a végzést 18

követő egy évben (többnyire rezidensképzéseken). A többi képzési szint hallgatóinak esetében ez az arány tíz százalék körüli. 12. ábra: A 2013-ban végzettek aktuális felsőoktatási részvétele

Felsőoktatásban résztvevők a 2013-ban megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban 2013-ban végzettek körében Százalék N=7191

Összesen Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc

20,70% 11,10% 10,00% 16,70% 10,30%

BA/BSc 0,00%

27,40% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

Amennyiben kizárólag az egy éve végzett, továbbra is felsőoktatásban tanulók által folytatott képzéseket a 2013-ban megszerzett végzettségük szerinti bontásban vizsgáljuk (mintegy ezerötszáz főt érint ez) a BA/BSc diplomák esetében a mesterképzési továbbtanulási út dominanciáját tapasztalhatjuk. A két hagyományos képzési forma – hagyományos egyetemi és főiskolai – jellemző felsőfokú tanulmányi továbblépése szintén az MA/MSc képzés (42 ill. 44 százalékos). A mester- és egységes és osztatlan képzésben szerzett diplomások esetében a doktori képzési továbbhaladás is jelentős (45, ill. 26 százalék). Mindemellett az osztatlan képzésekről a leggyakoribb továbbtanulási út a rezidensképzések, továbbképzések felé visz (53%). 13. ábra: A 2013-ban végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele

A megkereséskor a felsőoktatásban tanulók körében 2013-ban végzettek körében A megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban Százalék N=1472

19

Összesen

7,5%

68,7%

Hagyományos főiskolai képzés

,3% 8,6% 4,8% 5,5% 2,0%

30,8%

Hagyományos egyetemi képzés

20,0%


5,9% 4,4% 1,5%

MA/MSc 4,7%

42,3%

26,5%

22,5%

0,0%7,7%

44,0%

0,0% 16,0%

7,4%

52,9%

,5%

45,1%

7,7% 3,8%

4,0% 12,0% 4,0% 1,5% 8,0%

7,5%

8,9%

,3% ,8% BA/BSc

7,4% 0%

,6% 2,1% 3,9%

82,3% 10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

BA/BSc

MA/MSc




Doktori képzés – PhD, DLA

Felsőoktatási szakképzés

Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés

90%

100%

Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

A régebben kilépett évfolyamok, azaz a 2009-ben, illetve 2011-ben, azaz 3-5 éve végzettek esetében már elegendő idő telt el a diplomaszerzés óta újabb felsőfokú végzettség megszerzésére is. Így ezt a mutatót külön is az előbbi két alcsoport esetében külön is vizsgáljuk. A kiindulásként vizsgált végzettség alapján a 2009-ben, azaz 5 éve végzettek között legnagyobb arányban BA/BSc képzéseken végzettek szereztek újabb diplomát, arányuk 30 százalékos. További diplomaszerzést tekintve a diplomázás utáni harmadik évben vizsgált 2011-es kilépő évfolyam esetében is a BA/BSc diplomákhoz társul a legnagyobb diplomaszerzési hajlandóság (23,7%). E végzettek körében mindemellett nagyobb az esélye annak is, hogy a válaszadók még a megkereséskor is felsőoktatási képzésben vesznek részt. 14. ábra: Újabb diploma szerzése a 2009-ben, ill. 2011-ben végzettek körében

Újabb diplomát szerzők a vizsgált diploma képzési szintje szerinti bontásban Százalék N=6660; 6816

20

Összesen

18,80%

2011


14,10%


18,70%


9,10%

MA/MSc

11,40%

BA/BSc

23,70%

Összesen

23,10%

2009


16,50%


23,70%


24,90%

MA/MSc

19,60%

BA/BSc

30,10%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

Azok körében, akik a 3-5 éve végzett évfolyamokból 2013-ra újabb diplomát szereztek, főiskolai és bachelor diplomák esetében egyértelműen a mesterképzések jelentős súlya dominál. Az egységes és osztatlan képzési szinthez, valamint a mesterképzésekhez ugyanakkor a kiegészítő képzések kapcsolódnak nagyobb arányban. 15. ábra: Az újabb diploma képzési szintje a 2009-ben, ill. 2011-ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében

Százalék N=1235; 1561

Összesen

56,4%

2011

Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés

44,4% 22,5%

11,10% 14,60%

13,8%

51,70%

MA/MSc

34,7%

31,80%

2009

BA/BSc

71,0%

Összesen

43,3%


43,2%

Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc

12,40%

12,9%

17,60% 15,90%

26,50% 28,6%

36,70%

27,1%

35,50%

BA/BSc 0,0% MA/MSc

6,40%

72,8% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

6,20% 50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés, diplomás képzések

21

A frissdiplomások további tanulmányi terveit a megcélzott leggyakoribb képzési szintek szerint vizsgáljuk. Az elemzés során emellett a diplomaszerzés éve és a vizsgált diploma képzési szintje szerint bontjuk a válaszokat. Mesterképzési terveket a 2013-ban végzett BSc diplomások 49 százalékánál találunk. E tekintetben az egy éve hagyományos főiskolai diplomát szerzettek is aktívak, 38 százalékuk tervezi bekapcsolódását MSc képzésbe. A további MA/MSc tanulmányok iránti hajlandóság a diplomázás évétől távolodva fokozatosan csökken (nyilván azért is, mert idővel sokan valóban átléptek mesterképzésbe). Összességében a legkisebb arányban az egységes és osztatlan, a leginkább a bachelor és főiskolai diplomások terveznek a későbbiekben mesterképzést. 16. ábra: A továbbtanulási tervek: MA/MSc

A mesterképzési tanulmányokat tervezők aránya A végzettségszerzés éve és képzési szintje szerint Százalékos megoszlás N=17125

Összesen

36,5%

2013


37,7%

Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés

26,2% 8,9%

MA/MSc

13,8%

BA/BSc

49,4%

Összesen

25,2%

2011


31,3%


14,6% 8,8%

MA/MSc

14,9%

BA/BSc

32,9%

Összesen

20,5%

2009


27,1%


11,5%

Osztatlan mesterképzés MA/MSc

10,9% 8,4%

BA/BSc 0,0%

27,2% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

A szakirányú továbbképzésre, rezidensképzésre vonatkozó továbbtanulási motivációs adatok egyértelműen mutatják, hogy ez a képzési forma a főként jogászokat, orvosokat kibocsátó egységes és osztatlan képzésekhez társul. Az időben csökkenő arányokat itt is a megvalósult bekapcsolódás (is) dominálhatja. 22

17. ábra: A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés

A szakirányú továbbképzés, rezidensképzési tanulmányokat tervezők aránya A végzettségszerzés éve és képzési szintje szerint Százalékos megoszlás N=16160

2013

Összesen

20,8%


27,6%


28,2%


59,9%

MA/MSc

17,0%

BA/BSc

17,9%

Összesen

20,1%

2011


23,2%


21,6%


43,9%

MA/MSc

18,7%

BA/BSc

17,6%

Összesen

17,7%

2009


19,2%


16,9%

Osztatlan mesterképzés MA/MSc

34,4% 14,5%

BA/BSc

16,0%

0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0%

A doktori képzés iránti továbbtanulási motiváció esetében csak a potenciális belépő képzési csoportok – egyetemi, MA/MSc és egységes/osztatlan képzéseken diplomázók – válaszait tekintjük át. Az eredmények itt is a képzési tervek – nyilvánvalóan a már megvalósult belépések miatti – időbeni csökkenését mutatják. Összességében a végzettségszerzés évétől távolodva a mesterszakos diplomát szerzettek érdeklődése mutatkozik legnagyobbnak a doktori tanulmányok iránt. Nekik egy évvel a végzés után 30 százalékuk tervezi doktori képzés megkezdését, ebben az időszakban ugyanakkor a továbbtanulási motivációs arányok a három képzési formát tekintve viszonylag kiegyenlítettek. 18. ábra: A továbbtanulási tervek: doktori képzés

A doktori képzést tervezők aránya A végzettségszerzés éve és képzési szintje szerint Százalékos megoszlás N=16200 23

2013


28,6%


29,9%

MA/MSc

30,0% 19,3%


19,6%

2011


MA/MSc

2009


26,8% 16,0% 17,8%

MA/MSc

23,5%

0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0%

IV.

Külföldi tapasztalatok

4.1.

A nyelvismeret

A végzettek nyelvtudását hatfokú skálán mértük, melyen a nyelvismeret négy szintje mellett lehetőség nyílt a nyelvismeret hiányának feltüntetésére, illetve annak jelzésére is, ha valaki számára az adott nyelv az anyanyelve. A nyelvismeretre vonatkozó adattáblákban a nyelvtudás minden szintjét – beleértve az anyanyelvi kategóriát is – összevontan nyelvtudásként kezeljük. Az így létrehozott mutató szerint a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (94,5 %), ezt követi a német nyelvet ismerők 72,6 százalékos aránya. Az orosz és francia nyelvet ismerők aránya 17 százalékos, míg a spanyol és olasz nyelvek ismerete 11-13 százalék körül alakul. 19. ábra: A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében

Az egyes idegen nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya A nem magyar anyanyelvűek figyelembe vétele nélkül Százalék

24

orosz (N=17267)

spanyol (N=17133)

olasz (N=17206)

francia (N=17274)

német (N=18978)

angol (N=20165)

17,20%

11,50%

13,40%

17,30%

72,60%

94,50%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00%100,00%

A nyelvismeretet képzési területi bontásban – az angol, német és francia nyelvet figyelembe véve – vizsgálva általánosan magas arányú nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. Ezen kívül nyelvekre bontva a francia nyelv ismerete a társadalom- és bölcsészettudományi, jogi képzések frissdiplomásai körében haladja meg az átlagot, míg a német nyelvet legnagyobb arányban a műszaki és gazdaságtudományi diplomások ismerik. Összevetésben relatíve alacsonynak a pedagógusdiplomások nyelvismerete mondható. 20. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként

Százalék N= 17123; 18809; 19981

25

17,3%

Összesen

72,7%

17,6%

Természettudomány

72,9%

22,6%

Társadalomtudomány

86,4% 71,9%

18,3%

Közigazgatási, rendészeti és katonai

90,6% 75,4%

22,4%

Jogi

Bölcsészettudomány

10,0%

96,3%

72,6%

13,6%

0,0%

98,6% 77,1%

22,8%

Agrár

93,1%

68,9% 18,4%

Gazdaságtudomány

96,6%

71,0%

11,5%

Informatika

94,0%

67,9%

10,9%

Műszaki

96,8%

65,1%

16,6%

Orvos‐ és egészségtudomány

92,6%

69,4%

13,3%

Pedagógusképzés

97,5%

70,6%

11,0%

Sporttudomány

94,6%

95,0%

72,5%

20,0%

30,0%

francia

40,0%

német

50,0%

60,0%

70,0%

94,5%

80,0%

90,0%

100,0%

angol

A frissdiplomások nyelvismerete a vizsgált öt évben tendenciaszerűen nem változott. 21. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint

Százalék N= 20072; 18895; 17205

18,30% 2013

71,40% 95,20% 17,20%

2011

73,10% 94,80% 16,30%

2009

73,60% 93,60%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00% francia

50,00% német

60,00%

70,00%

80,00%

90,00%

100,00%

angol

Munkarend szerinti bontásban (ahol az esti, levelező és távoktatási formák végzettjeit egy csoportba soroltuk) szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek magasabb szintű nyelvismerete, mindhárom vizsgált idegen nyelv esetében. 22. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint

26

Százalék N= 17253; 18954; 20134

13,00% 19,20%

francia

65,20%

német

Levelező/esti/távoktatás munkarend

76,20%

Nappali munkarend 87,90%

angol

97,90%

0,00%

4.2.

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

Külföldi tanulmányok

A frissdiplomások közül a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt kb. minden tízedik (10,4%) kapcsolódott be a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba, többségében – 70 százalékban – egy alkalommal. Külföldi tanulmányaik finanszírozásához az esetek döntő többségében (67%) Tempus/Erasmus ösztöndíjat (is) igénybe vettek. Ugyanakkor a mobil hallgatók egyharmada esetében a saját, avagy családi finanszírozás is meghatározó anyagi forrást jelentett a mobilitásban. A külföldi, nemzetközi ösztöndíjak súlya 20 százalék körüli. 23. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai

Az egyes források említési gyakorisága Külföldi tanulmányokat végzettek körében Százalék N= 2190

Tempus/Erasmus ösztöndíj

67,40%

Saját/családi finanszírozás

30,20%

Külföldi/nemzetközi ösztöndíj, pályázat Hazai ösztöndíj, pályázat

19,40% 15,60%

Párhuzamos külföldi munkavállalás

9,90%

A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja

9,60%

Egyéb forrás

8,30%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00%100,00%

27

A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészet- (13,6%) és gazdaságtudományi (13,1%) képzési területek hallgatói jellemezhetők. Az átlagnál lényegesen kisebb arányban végeztek külföldi tanulmányokat felsőoktatási éveik alatt a közigazgatási (6,8%), a pedagógus (4,3%) és informatikai képzések (7,7%) egykori hallgatói. 24. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken

Százalék N=20831 Összesen Természettudomány

10,5% 9,3%

Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos‐ és egészségtudomány Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki

10,2% 9,1% 4,3% 10,7% 6,8% 8,1%

Jogi Informatika

11,4% 7,7%

Gazdaságtudomány

13,1%


13,6%

Agrár 0,0%

9,1% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

A külföldi tanulmányi mobilitás leginkább a hagyományos egyetemi és osztatlan képzésekhez kötődik (17, ill. 19 százalékos gyakorisággal). Fontos adatnak tűnik, hogy az új típusú képzéseken – különösen a bachelor szinten (7%) – végzetteknek kisebb eséllyel nyílt alkalmuk mobilitási tapasztalat szerzésére. 25. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken

Százalék N=20823

28

Összesen Hagyományos főiskolai képzés

10,4% 5,4%


17,4%


19,2%

MA/MSc BA/BSc 0,0%

4.3.

14,2% 6,9% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

Külföldi munkavállalás

A felsőfokú tanulmányokat követően a lekérdezés idejéig a frissdiplomások átlagosan 6,9 százaléka dolgozott már külföldön és további 6,3 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről jelzett vissza. A külföldi munkavégzés leggyakoribb országa Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A külföldi munkát végzők/végzettek aránya a sporttudományi, informatikai, természettudományi és műszaki képzési területek diplomásai között haladja meg az átlagot és igen csekély a jogi, közigazgatási és pedagógiai frissdiplomások között. 26. ábra: A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként

Százalék N=19890

29

Összesen

6,9% 6,3%

86,8%

Természettudomány

6,6% 8,7%

84,7%


8,0% 6,5%

85,5%

Sporttudomány

7,8%

8,7%

83,5%

Pedagógusképzés 3,3% 3,0%

93,6%

Orvos‐ és egészségtudomány 2,9% 9,5%

87,6%

Közigazgatási, rendészeti és katonai 5,3% 2,3% Műszaki

8,7%

92,5% 7,3%

84,0%

Jogi 3,0% 2,0% Informatika

95,0%

8,3%

8,2%

83,5%

Gazdaságtudomány

7,8% 6,4%

85,8%


6,9% 6,4%

86,7%

Agrár

9,7% 5,0% 0%

10% Igen

85,3% 20%

30%

40%

50%

60%

Igen, jelenleg is külföldön dolgozik

Nem

70%

80%

90%

100%

A végzettség után külföldi munkavégzési tapasztalatot szerzettek esetében vizsgáltuk a külföldön végzett munka szakterületi illeszkedését is. Eszerint a külföldön dolgozók 39 százaléka felsőfokú végzettségéhez nem kapcsolódó munkát vállalt külföldön, a diplomázás utáni időszakban. Egyharmaduk teljes mértékben, 26 százalékuk részben szakterületén tudott külföldön elhelyezkedni. 27. ábra: A külföldi munka szakterületi illeszkedése

A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében Esetszám, százalék N=2897

30

1030; 35%

1124; 39%

Igen, teljes mértékben Részben Nem

743; 26%

A végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként jelentősen eltér. Orvosi-egészségügyi, műszaki, avagy informatikai végzettséggel nagy az esélye külföldön is a szakterületi munkavégzésnek. Ugyanakkor a bölcsész, agrár, közigazgatási, társadalom- vagy sporttudományi frissdiplomával külföldi munkát vállalók között azok aránya jelentős – 50 százalék feletti – akik felsőfokú képzésükhöz nem illeszkedő munkát végeznek. 28. ábra: Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként

A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében Százalék N=2881

31

Összesen

35,7%

Természettudomány

25,6%

42,3%


16,8%

Sporttudomány

17,9%

39,7%

31,4%

26,3%

Pedagógusképzés

38,7%

51,8%

22,8%

31,5%


50,9% 27,9%

40,5%

66,4%


26,2%

18,9%

21,3%

Műszaki

52,5%

59,2%

Jogi

29,5%

Informatika

25,7% 22,7%

30,5%


15,6%

Agrár 0%

10%

16,3% 28,3%

54,6%

20,0% 20%

Teljes mértékben kapcsolódik

30%

13,5%

41,2%

29,8%

21,5%

15,1%

47,7%

70,2%

Gazdaságtudomány

14,7%

58,5% 40%

50%

Részben kapcsolódik

60%

70%

80%

90%

100%

Nem kapcsolódik

A vizsgált frissdiplomások 28 százaléka tervez (további) külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további kb. egyharmaduk nem látja előre ilyen irányú terveit. Összességében 43 százalék a külföldi munkavégzést nem tervezők aránya. 29. ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya


5166; 28%

5440; 29%

Igen Nem Nem tudom eldönteni

8007; 43%

32

A (további) külföldi munkát tervezők a legnagyobb (37%) arányban a műszaki és informatikai képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A jogi, pedagógusképzési, közigazgatási és agrártudományi frissdiplomások az átlagnál ritkábban terveznek külföldi munkavállalást az elkövetkező öt évben. A tervek gyakorisága és a külföldi munkavállalás illeszkedési mintái összefüggést mutatnak. 30. ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban

Százalék N=18421

Összesen

27,8%

Természettudomány

32,5%


Műszaki

V. 5.1.

31,1%

45,1%

21,3%

Igen

32,2%

38,6%

26,2%

10%

23,9%

30,3%

30,3%

0%

33,0%

61,2% 37,4%

Agrár

27,4%

29,4%

14,9%


27,7%

52,5% 37,5%

Informatika

22,5%

43,8%

20,0%

Gazdaságtudomány

24,0%

66,7% 28,5%

Jogi

28,3%

43,6%

10,8%


32,8%

41,4%

32,4%


29,2%

34,7%

30,3%

Sporttudomány Pedagógusképzés

42,9%

28,8%

48,2% 20% Nem

30%

40%

50%

30,4% 60%

70%

80%

90%

100%

Nem tudom eldönteni

Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása

A képzés és a munkaerőpiac közti átmeneti időszak vizsgálata a diplomás pályakövetés számára kiemelten fontos terület. Ezen belül is külön foglalkozunk a magyar frissdiplomások közül sokat érintő problémával, az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódásával, valamint ennek okaival és következményeivel. A probléma az adatok tanúsága szerint valóban meglehetősen széles kört érint. A vizsgált végzettek egyharmada (32,4%) az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük is 48 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait. A késve diplomát szerzetteken belül az abszolutórium és diplomaszerzés között eltelt idő az esetek többségében egy éves időtartamot ölel fel. 33

31. ábra: Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint

Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében Százalék N=6815 302; 4%

889; 13% 1‐3 hónap 4‐6 hónap 7‐12 hónap

3255; 48% 1045; 15%

13‐24 hónap 2 évnél több idő alatt még nem szerezte meg

735; 11% 590; 9%

Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása a kb. egyharmados átlagnál nagyobb mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, társadalom- és gazdaságtudományi területeken szereztek abszolutóriumot. Ugyanakkor a műszaki, orvos- és egészségtudományi képzési területeken ez az időbeli eltolódás a hallgatók maximum egynegyedét érinti. 32. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya

Százalékos megoszlás N=20930

34

Összesen Természettudomány

32,4% 28,1%


36,2%

Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos‐ és egészségtudomány Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki

33,7% 28,5% 21,7% 33,2% 25,8%

Jogi Informatika Gazdaságtudomány Bölcsészettudomány Agrár

43,3% 32,2% 36,0% 33,8% 35,6%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

A diplomát a megkeresés időpontjáig sem szerzett végzettek aránya az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázottak körében különösen a közigazgatási és társadalomtudományi területek végzettjeinek körében magas. A jogi területen végzetteket e probléma – a gyakoribb kitolódás ellenére – az átlagnál lényegesen kevésbé érinti. Ez arra utal, hogy a jogi diplomák esetében képzési strukturális sajátosságok állnak a háttérben. 33. ábra: A diplomát ezidáig nem szerzettek aránya képzési területenként

Abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N=6736

35

Összesen

47,7%

Természettudomány

34,9%


56,3%

Sporttudomány

54,3%

Pedagógusképzés

47,0%


40,2%


61,8%

Műszaki

44,2%

Jogi

24,3%

Informatika

44,6%

Gazdaságtudomány

53,3%


44,7%

Agrár

52,4%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása a hagyományos főiskolai képzésben és a BA/BSc képzéseken abszolutóriumot szerzettek körét érinti leginkább. Úgy tűnik, a mesterképzési és osztatlan/egységes képzéseken szerzett abszolutóriumok az esetek nagyobb hányadában járnak együtt diplomaszerzéssel, azaz a felsőfokú tanulmányok hivatalos lezárásával. 34. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként


Összesen

32,5%


39,6%


33,9%

Osztatlan mesterképzés MA/MSc BA/BSc 0,0%

27,5% 19,4% 36,2% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

A diplomaszerzés elhúzódása az átlagnál némileg nagyobb mértékben érintette a régebben (2009, 2011) abszolutóriumot szerzettek körét. Közöttük 33-34 százalék azok aránya, akik beszámoltak ilyen jellegű problémáról, míg az egy éve kilépett évfolyam esetében ez az arány 30 százalékos.

36

35. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint


Összesen

32,5%

2012

30,0%

2011

33,2%

2009

34,5%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók magas aránya munkarend szerinti bontásban a távoktatási képzéseken tanulókat érinti leginkább (52,8%). A nappali tagozatos hallgatók esetében ez az arány átlag alatti, 27,8 százalék. 36. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint


Összesen

32,5%

Távoktatás

52,8%

Levelező

39,8%

Esti

47,9%

Nappali 0,0%

27,8% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

A késedelmes diplomaszerzés okaként a többség – a válaszolók 73,5 százaléka – a nyelvvizsga hiányát jelölte meg problémaként. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a munkahelyi leterheltséget illetve a személyes, családi okokat vagy párhuzamosan végzett másik képzést említik leginkább. A „nyelvvizsga-probléma” a késedelmesen diplomázók közül is főként a pedagógus- közigazgatási képzések hallgatóit érinti. A jogi és informatikai képzéseken tanulók esetében inkább más (a jogászok esetében elsősorban képzésszervezési) okok állnak az abszolutórium és végzettség-szerzés közti időszak kitolódása között. 37. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként

Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N=6607 37

Összesen

73,3%

Természettudomány

69,2%


80,9%

Sporttudomány

72,0%

Pedagógusképzés

84,3%


66,4%


90,7%

Műszaki

76,7%

Jogi

34,2%

Informatika

50,7%

Gazdaságtudomány

81,0%


66,3%

Agrár

82,8%

0,0% 10,0%20,0% 30,0%40,0% 50,0%60,0% 70,0%80,0% 90,0%100,0%

A nyelvvizsga hiányából fakadó késedelmes diplomaszerzés gyakorisága képzési szintenként is eltér. A főiskolai és bachelor képzéseken tanuló késedelmesen diplomázók között ez az ok dominál, ám viszonylag ritka az előfordulása az egységes és osztatlan képzés végzősei körében. 38. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként

Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N=6614

Összesen

73,4%


84,9%


60,8%


25,8%

MA/MSc

57,6%

BA/BSc 0,0%

81,1% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

A végzés éve szerinti elemzés azt mutatja, hogy a nyelvvizsga hiánya a 2013-ban végzettek körében némileg kisebb súllyal okozta a tanulmányok késedelmes lezárását, mint a korábbi végzett évfolyamok esetében. Ennek oka lehet, hogy ebben az évfolyamban – a végzéshez közel – az egyéb tanulmányi kötelezettségek súlya is jelentős (már csak azért is erre kell következtetnünk, mert a nyelvtudás szintje, mit láthattuk nem emelkedett számottevően). 39. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint

Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében 38


Összesen

73,4%

2013

67,2%

2011

73,5%

2009

79,0%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

Az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében főként az esti és levelező tagozatos hallgatókat kényszeríti a diplomaszerzés elhalasztására az előírt nyelvvizsga hiánya. 40. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint


Összesen

73,5%

Távoktatás

65,5%

Levelező

79,4%

Esti

91,5%

Nappali 0,0%

68,6% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

A diploma megszerzésének elmaradása nem feltétlenül akadályozza meg a munkaerő-piaci kilépést, betagozódást. A késedelmesen diplomázók 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Közel ugyanennyien pedig diploma nélkül is kiléptek a munkaerőpiacra. 41. ábra: Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül?

Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében Esetszám, százalék N=6643

39

2728; 41%

2836; 43%

Igen Nem Már akkor is dolgozott

1080; 16%

A diploma hiánya a munkaerő-piaci érvényesülésben a diploma nélkül munkát vállaló válaszadók 23 százalékának okozott komoly problémát. Az érintettek egyharmada azt tapasztalta, hogy munkaerőpiaci részvételét a diplomaszerzés halasztódása érdemben nem befolyásolta. A válaszadók 46 százaléka számára kismértékű problémát jelentett a diploma hiánya. 42. ábra: Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben?

Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében Esetszám, százalék N=6410

1446; 23% 2016; 31%

Egyáltalán nem okozott problémát Kismértékben problémának éreztem Nagy problémát jelentett

2948; 46%

A diploma, mint foglalkoztatási követelmény szakterületenként eltérő súlyú. Azok aránya, akik a diploma hiányát nem érzékelték munkaerő-piaci érvényesülésük során az átlagnál magasabb az informatikai, gazdaságtudományi és bölcsészettudományi szakterületeken. E tekintetben a műszaki,

40

orvosi, pedagógiai, természettudományi végzettek felé szigorúbbak a munkaerőpiac adminisztratív elvárásai. 43. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint


Összesen

31,5%

Természettudomány

24,8%


29,7%

Sporttudomány

27,8%

Pedagógusképzés

24,3%


23,9%


25,5%

Műszaki

24,9%

Jogi

28,2%

Informatika

42,9%

Gazdaságtudomány

36,2%


35,9%

Agrár 0,0%

29,5% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

3.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt A diplomás pályakövetési vizsgálat fontos megközelítésmódja, hogy a diplomások munkaerő-piaci kilépése az átmenet folyamataként értelmezhető, s nem egy meghatározott ponthoz (mint az abszolutórium, vagy diplomaszerzés) kötődik. Ehhez igazodva a munkaerő-piaci bekapcsolódást már a felsőfokú tanulmányok idejére vonatkozóan is vizsgáljuk. A képzés és munka világának összekapcsolódását jól mutatja, hogy a frissdiplomások 45 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Megközelítőleg 60 százalékuk végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát, s közel ugyanennyien (62%) kapcsolódtak be valamilyen nem szakmai munkatevékenységbe. A tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlatról a válaszadók 71 százaléka jelzett vissza. 44. ábra: A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés

Az egyes munkaerő-piaci tapasztalatszerzési formák gyakorisága a végzettek körében

41

Százalék

Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott (N=21038)

44,70%

Tanulmányai alatt nem szakterületi munkát végzett (N=20219)

61,70%

Tanulmányai alatt szakterületi munkát végzett (N=20397)

59,00%

Szakmai gyakorlaton vett részt (N=21044) 0,00%

71,10% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

A tanulás és munkavégzés összekapcsolása természetesen főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi. Ezt mutatja az abszolutórium megszerzésének időpontjában főállásban dolgozók munkarend szerinti vizsgálata, mely szerint a nappali tagozaton 21 százalék, míg a többi munkarendben 90 százalék körüli a végzéskor főállásban foglalkoztatottak aránya. Bár nem ilyen jelentős eltéréssel, de a szakterületi és nem szakterületi munkavégzés is nagyobb gyakorisággal fordul elő a nem nappali tagozatos hallgatók körében. 45. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban

Százalékos megoszlás N=21038; 20219; 20397

91,0% Távoktatás

65,4% 75,6% 88,7%

Levelező

63,4% 71,6% 86,4%

Esti

70,6% 67,3% 21,4%

Nappali

60,3% 52,4%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

Tanulmányok alatti nem szakterületi munkavégzés

Tanulmányok alatti szakterületi munkavégzés

Az egyes képzési területek esetében a munkaerő-piaci bekapcsolódás mintázatai eltérően alakulnak. Jelentős az abszolutóriumszerzéskor foglalkoztatottak aránya a pedagógiai, közigazgatási képzési területeken (62, ill. 63 százalék). Orvos-és egészségtudományi vagy természettudományi képzésben ez az átlagosnál jóval gyakrabban fordul elő (32, ill. 26 százalék).

42

A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílik lehetősége a felsőfokú tanulmányok során (65 százalékot meghaladó arányban). Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként az agrár és sporttudományi képzési területeken tanulók (68, ill. 73%). 46. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban

Százalékos megoszlás N=20816; 20027; 20199 44,6%

Összesen

61,8% 58,9%

26,4%

Természettudomány

55,7%

45,0% 44,6%


58,5% 51,6%

Sporttudomány

65,6%

Pedagógusképzés 32,4%

73,7%

62,0% 66,2%

54,3%


50,3% 50,9% 63,1% 61,9% 61,5%

Közigazgatási, rendészeti és katonai 37,3%

Műszaki

62,0% 62,1% 46,9%

Jogi

47,7%

Informatika

60,4% 59,1% 56,6%

50,5%

Gazdaságtudomány

51,7% 34,4%

Agrár

56,5% 10,0%

20,0%

30,0%

Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott

40,0%

50,0%

68,0%

63,8% 61,1%

40,6%


0,0%

65,6%

60,0%

65,7% 68,5% 70,0%

80,0%

90,0%

100,0%



A Bologna-típusú képzési rendszer egyes képzési szintjein tanulók közül a már végzéskor meglévő főállású munkaviszony főként a mesterképzések hallgatóit jellemzi (55%), mint ahogy körükben a legnagyobb a felsőfokú tanulmányaik alatt szakterületi munkát végzők aránya is (72%). A végzés idejére tehető foglalkoztatottságról az egységes/osztatlan képzések hallgatói közül 28 százalék számol be. A nem szakmai munka gyakorisága a bachelor képzések hallgatói körében emelkedik az átlag fölé (63%).

43

47. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban

Százalék N=20803; 20016; 20190

27,7% Osztatlan mesterképzés

53,6% 56,6% Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott

55,2% 57,2%

MA/MSc


72,1%


41,0% BA/BSc

0,0%

63,3% 54,0% 20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

3.3. Az első munkahely Utalva a képzés és munkaerő-piaci kilépés közti átmenet fentiekben is bemutatott folytonosságára, megállapíthatjuk, hogy a válaszadók csak egy része tekinthető olyan frissdiplomás munkavállalónak, akinek a végzettség megszerzése az első munkahely keresésével esik egybe. Összességében a végzettek 43 százaléka jelezte, hogy az abszolutórium megszerzése után friss munkakeresőként lépett ki a munkaerőpiacra. A frissdiplomások 41 százaléka – mint láthattuk – már a diplomaszerzéskor is dolgozott, további 11 százalékuk pedig felsőfokú tanulmányait folytatta. 48. ábra: Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát?


44

906; 5% Igen 2310; 11% Nem, mert már akkor is dolgoztam 8801; 43%

8394; 41%

Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem Nem, egyéb okból

A közvetlenül a végzés után a munkaerő-piacra álláskeresőként kilépettek elhelyezkedési jellemzőit vizsgálva azt találjuk, hogy a munkakeresésre fordított átlagos idő (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében) 4,19 hónap. Az érintettek egyharmada a végzés után igen hamar, egy hónapon belül munkához jutott. Az első diplomás állás betöltéséhez a kilépőknek átlagosan 30 munkaáltatók felé irányuló kapcsolatfelvételt kellett kezdeményeznie (pl. önéletrajz, jelentkezés elküldése, álláshirdetésekre benyújtott pályázatok stb.). Ezekből a próbálkozásokból átlagosan 5,2 kapott érdemi munkáltatói visszajelzést (pl. érdeklődés, állásinterjú, adatbázisba vétel stb. formájában) Az abszolutórium után állást keresők körében összességében egyharmados arányúnak mérhető a lényegében azonnali, egy hónapon belüli elhelyezkedés. Ez az orvos-és egészségtudományi képzési területen diplomázók körében lényegesen kedvezőbb, 55 százalékos gyakoriságot mutat. Ugyancsak kedvezőbb a helyzete az informatika (37%), a sporttudomány (40%) és a pedagógusképzés (39%) területeken végzetteknek. E szakterületeken is magasabb az átlagnál az egy hónapon belül állást találók aránya. 49. ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint

Abszolutórium után állást keresők körében Százalék N=8671

45

Összesen

31,4%

Természettudomány

26,0%


21,9%

Sporttudomány

40,6%

Pedagógusképzés

39,0%


55,0%


27,4%

Műszaki

33,6%

Jogi

35,9%

Informatika

37,1%

Gazdaságtudomány

27,1%


23,8%

Agrár 0,0%

30,5% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

A képzési szintek szerinti bontás az álláskeresési időt tekintve az egységes és osztatlan képzések végzettjeinek átlagnál kedvezőbb helyzetét mutatja. Több mint felük egy hónapon belül munkát talál a végzettség megszerzése után (a munkát keresők körében mért érték). A végzettség megszerzése után állást kereső bachelor diplomások közül ugyanakkor csak egynegyedes az egy hónapon belül elhelyezkedők aránya. 50. ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint

Abszolutórium után állást keresők körében Százalék N=8671


52,70%

MA/MSc

32,40%

BA/BSc 0,00%

26,40% 10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

90,00% 100,00%

A diplomázás utáni első állás betöltéséig eltelt időt az álláskereséssel töltött hónapok átlagával mérjük. Ezt a mutatót kizárólag a végzettek azon csoportja esetében vizsgáljuk, akik az abszolutórium megszerzésekor elkezdtek munkát keresni és idővel sikeresen találtak is. A frissdiplomások körében ez alapján az átlagos álláskeresési idő 4,19 hónap. Ugyanezt a hónapalapú álláskeresési mutatót 46

képzési területi bontásban vizsgálva az elhelyezkedés leginkább nehezítettnek a társadalomtudományi végzettséget szerzők esetében tűnik (5,33 hónap). Átlag feletti álláskeresési időtartammal jellemezhetők emellett a bölcsészet- (5,07 hónap) és természettudományi (5,11 hónap) képzési területi diplomák. A leggyorsabb elhelyezkedéshez az orvos- és egészségtudományi végzettség segít hozzá (2,84 hónap). 51. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban

Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, hónap A kereséssel töltött hónapok átlaga N=7461

Összesen

4,19

Természettudományi

5,11

Társadalomtudományi

5,33

Sporttudományi

3,55

Pedagógusképzés

3,56

Orvos‐ és egészségtudományi

2,84


4,00

Műszaki

3,73

Jogi

3,62

Informatika

3,65

Gazdaságtudományi

4,07

Bölcsészettudományi

5,07

Agrártudományi

4,69 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00

A fentiekkel összhangban vannak a képzési szint szerinti álláskeresési mutatók, hiszen a legkedvezőbb átlagértéket mutató osztatlan képzések végzettjei többnyire az orvosi és jogász szakokról kerülnek ki. A leghosszabb álláskeresési időtartam a hagyományos főiskolai diplomát szerzett munkakeresőket érinti (5,31 hónap). A mesterszintű végzettséghez kapcsolódó álláskeresési időszak hossza 3,73 hónap, amely rövidebb, mint a bachelor diplomával rendelkezők által jelzett 4,33 hónapos átlagos időtartammal. 52. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban

Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, hónap A kereséssel töltött hónapok átlaga N=7460

47

Összesen

4,19


5,31


4,02


2,62

Ma/MSc

3,73

Ba/BSc

4,33 1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00

5,50

6,00

Nemek szerinti bontásban azt találjuk, hogy az első diplomás állás keresése során a férfiak némileg kedvezőbb helyzetben vannak. Ezeket az eredményeket nyilvánvalóan dominálja a nemek eltérő szakterületi megoszlása. 53. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban

Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében A kereséssel töltött hónapok átlaga N=7114

Összesen

4,17

Nő

4,26

Férfi

4,01 1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00

5,50

6,00

A pályakövetési vizsgálat az álláskeresés időtartama mellett annak hatékonyságát is méri. Ehhez – szintén az abszolutórium megszerzése után sikerrel állást keresők körére fókuszálva – az álláskeresési célból kezdeményezett kapcsolatfelvételek átlagos számát vetjük össze a munkáltatók által érkező visszajelzések, kapcsolatfelvételek átlagértékével. Ez alapján a legnagyobb álláskeresési aktivitásra gazdaság-, természet- és társadalomtudományi, s főként bölcsészdiplomával van szükség (itt a legnagyobb, átlagosan 35-öt meghaladó a kezdeményezett kapcsolatfelvételek átlagos száma). Informatikai, jogi és főként orvosi-egészségtudományi végzettséggel jóval kevesebb jelentkezés után sikerült az első diplomás állás megszerzése. Mindehhez egészségügyi és jogi területen az átlagosnál magasabb munkáltatói visszajelzési arány is társul. 54. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban

Az abszolutórium után állást keresők körében Átlag

48

5,22

Összesen

37,61

5,70

Társadalomtudományi Sporttudományi

30,07

4,53


36,06

3,17

21,24

4,31

Pedagógusképzés Orvos‐ és egészségtudományi

2,88


3,39

20,12 10,06 20,31

5,03

Műszaki

24,49

4,33

Jogi

18,53

5,17

Informatika

17,52

6,84

Gazdaságtudományi

37,74

5,99


43,01

4,60

Agrártudományi

30,95

0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00 30,00 35,00 40,00 45,00 50,00 Megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel (N=8264) Munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok (N=8414)

Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos számát képzési szint szerinti bontásban vizsgálva azt találjuk, hogy főiskolai avagy BA/BSc végzettséggel több kapcsolatfelvételi kezdeményezésre van szükség az első diplomás állás betöltéséhez (34,7, illetve 32,7 hónap). Az adatok emellett jól mutatják az egységes/osztatlan képzések végzettjeinek erősebb munkaerő-piaci becsatornázottságát is. 55. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban

Az abszolutórium után állást keresők körében Átlag 5,23

Összesen

30,09

5,83


34,74

4,83


26,56

3,70


12,30

MA/MSc

5,61

BA/BSc

5,27 0,00

5,00

10,00

30,22 32,69 15,00

Megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel (N=8264)

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

45,00

50,00

Munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok (N=8415)

Ugyanebben a körben, az abszolutórium után sikeresen állást találók körében – folytatva az elemzést azt találjuk, hogy az első diplomás állás betöltéséhez leggyakrabban igénybe vett csatorna az álláshirdetések formális útja volt (37%). A másik formális álláskeresési mód, a munkáltatók közvetlen 49

megkeresése révén a végzettek 17 százaléka talált munkát. A személyes kapcsolatok mozgósítása is nagy szerepet játszik a sikeres álláskeresésben. Ez jelentheti a korábbi munkakapcsolaton (5%), tanári ajánláson (3%), vagy szakmai gyakorlaton (7%) alapuló munkához jutást is, de leginkább a kapcsolati tőke, személyes ismeretségek mozgósításával jellemezhető (24%). Az intézményi karrierirodák, állásbörzék első álláshoz jutásban betöltött szerepét mindössze a válaszadók 2 százaléka jelezte. 56. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?

Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében Esetszám, százalék N=7723

Álláshirdetésre jelentkezett 341; 4%

Munkáltatónál jelentkezett Intézményi karrieriroda, állásbörze révén

1880; 24%

2857; 37%

Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén

352; 5% Korábbi munkakapcsolat révén 207; 3%

562; 7%

Egyéb személyes ismeretség révén 1311; 17% Egyéb módon

65; 1% 148; 2%

Az első diplomás munkához jutás csatornáit formális (önéletrajz, álláshirdetés) és informális (munkakapcsolat, gyakornoki munka, tanári ajánlás, személyes ismeretség) kategóriákra bontva láthatjuk az egyes képzési területek közti eltéréseket. Míg informatikai vagy természettudományi területen az álláshoz jutás formális útjai dominálnak (56, illetve 53 százalék), addig társadalomtudományi, bölcsészettudományi frissdiplomával nagyobb a személyes kapcsolatok szerepe (50, illetve 49 százalék). 57. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?

Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében Képzési területi bontásban Esetszám, százalék 50

N=9092

Összesen

45,70%

Természettudomány

46,70%

52,70%


43,60%

Sporttudomány

40,80%

Pedagógusképzés

44,20%

49,70%


45,80%

Műszaki

44,00%

Jogi

43,60%

Informatika

4,50%

46,80%

5,90%

43,40%

6,90%

43,60%

10,60%

48,10%

7,90%

46,40%

10%

20%

6,50%

49,10%

45,90% 0%

9,30%

44,20% 30%

6,50%

47,20%

41,60%

Agrár

10,00%

37,20%

46,30%


6,20%

44,70%

56,30%

Gazdaságtudomány

3,10%

50,20%

47,30%


7,60%

40%

50%

60%

70%

9,90% 80%

90%

100%

Formális úton (álláshirdetés, önéletrajz‐küldés, állásbörze) Személyes ismeretség révén (ajánlás, korábbi munkakapcsolat) Egyéb

Az első diplomás munka vizsgálata azt mutatja, hogy az abszolutóriumszerzés után sikerrel állást kereső frissdiplomások 19 százaléka szorosan, de további 57 százaléka is alapvetően tanulmányai szakterületéhez illeszkedő állásban helyezkedett el. A diploma szakterületétől eltérő szakmai munkát vállaló válaszadók aránya 18 százalék. Összesen 6 százalék azok aránya, akik speciális szakképzettséget nem igénylő állásban tudtak elhelyezkedni végzettségük utáni első állásukban. 58. ábra: Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása

Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében Esetszám, százalék N=9251

51

516; 6% 1775; 19%

Csak a tanulmányok szakterülete

1703; 18% A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 5256; 57%

VI.

A frissdiplomás munkahely

6.1.

A munkáltató tulajdonviszonyai

Az elemzés e szakaszában a megkereséskor foglalkoztatottként dolgozó frissdiplomások munkaerőpiaci jellemzőinek munkahelyi vonatkozásait vizsgáljuk. Elemzésünk tehát a foglalkoztatásban álló frissdiplomások körére terjed ki. A munkáltató tulajdonviszonyát tekintve a foglalkoztatott frissdiplomások 54 százaléka dolgozik a magánszféra vállalatainál. Összesen 41 százalék az állami, avagy önkormányzati tulajdonú munkáltatónál foglalkoztatottak aránya. 59. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén

A foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N=16913

52

6905; 41%

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú, Részben állami, részben magán tulajdonú

9132; 54%

Teljes mértékben magántulajdonú

876; 5%

A köz- és magánszféra vállalatainak elkülönítése mellett a magyar illetve külföldi tulajdonban lévő foglalkoztatókat külön vizsgáljuk. Eszerint a frissdiplomások kétharmada, 67 százaléka dolgozik magyar tulajdonú vállalatoknál, 26 százalékuk helyezkedett el teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő foglalkoztatónál és összességében 7 százalékukat foglalkoztatják a vegyes (magyar és külföldi) tulajdoni megoszlású cégek. 60. ábra: Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén


4386; 26%

Teljes mértékben magyar tulajdonú Részben magyar tulajdonú

1232; 7% 11324; 67%

Teljes mértékben külföldi tulajdonú

A munkáltató összesített foglalkoztatott létszámát tekintve 1000 fő feletti munkavállalót foglalkoztató cégnél a válaszadók 28 százaléka dolgozik. A kis- és középes méretű (50 fős létszám alatti) vállalati szféra részesedése a foglalkoztatásból egyharmad körüli.

53

61. ábra: A végzetteket foglalkoztató cég létszáma

A foglalkoztatottak körében A teljes (legnagyobb) munkavállalói létszám, több telephely esetén az anyavállalat összesített létszáma Esetszám, százalék N=16966 337; 2%

1879; 11% Önfoglalkoztató

4689; 28%

2‐9 fő 3600; 21%

10‐49 fő 50‐249 fő 250‐999 fő

2622; 15%

1000 fő, vagy afölött 3839; 23%

A munkáltató ágazatának besorolásakor a foglalkoztatott frissdiplomások legnagyobb arányban (17%) az oktatást jelölték meg. Tíz százalék körüli arányban vannak az egészségügy és szociális ellátás, a közigazgatás, a feldolgozóipar és az információ-kommunikáció ágazatokban működő foglalkoztatók. 62. ábra: A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint

A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16884

54

Oktatás

16,9

Humán‐egészségügyi, szociális ellátás

10,2

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

10,0

Információ, kommunikáció

9,2

Feldolgozóipar

8,6

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

5,9

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

5,1

Kereskedelem, gépjárműjavítás

4,5

Építőipar

3,2

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

2,9

Szállítás, raktározás

2,6

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

2,5

Szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás

2,4

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

2,0 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

Képzési területi bontásban a magánszférában elhelyezkedők legmagasabb arányát az informatikai (81%), műszaki (74%), gazdasági (71%) szakterületek frissdiplomásai között találjuk. A pedagógiai, orvosi-egészségtudományi és közigazgatási diplomások alapvetően a közszféra foglalkoztatóihoz kötődnek. 63. ábra: Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban


55

Összesen

54,2%


48,0%


50,1%

Sporttudományi

52,2%

Pedagógusképzés

17,7%


25,0%


21,3%

Műszaki

74,3%

Jogi

33,4%

Informatika

81,4%

Gazdaságtudományi

71,1%


48,3%

Agrártudományi 0,0%

64,3% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

A külföldi tulajdonú cégeknél foglalkoztatottak esetében a kép a fentiekhez hasonló. Ezek a vállalatok főként műszaki, informatikai és gazdaságtudományi frissdiplomásokat foglalkoztatnak. Jogi, pedagógiai vagy közigazgatási diplomával lényegesen kisebb (5-10 százalék közti) az esély az elhelyezkedésre külföldi tulajdonú foglalkoztatónál. 64. ábra: A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban


56

Összesen

26,0%


27,0%


21,3%

Sporttudományi Pedagógusképzés

19,3% 5,6%

Orvos‐ és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai

15,1% 8,4%

Műszaki Jogi

39,7% 6,3%

Informatika

42,5%

Gazdaságtudományi

38,1%


22,1%


18,7% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámmal működő cégek ugyanakkor a magánszférához kapcsolódó műszaki, informatikai, gazdaságtudományi diplomák mellett a közszféra nagy szervezeteinél elhelyezkedő egészségügyi, jogi, közigazgatási diplomásokat is nagy arányban foglalkoztatják. 65. ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban


57

Összesen

27,7%


26,5%


19,6%


13,9% 7,3%


33,8%


41,7%

Műszaki

36,4%

Jogi

31,2%

Informatika

38,6%

Gazdaságtudományi

35,3%


22,1%


16,5% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

A frissdiplomások foglalkoztatási helyzetét nemek szerinti bontásban vizsgálva a nők és férfiak eltérő munkaerő-piaci betagozódását érzékelhetjük. Az eredmények értelmezése során azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a nemi megoszlások képzési szakterületenként jelentős eltéréseket mutatnak és ez nyilvánvalóan tükröződik az adatokban. Az eredmények azt mutatják, hogy a közszféra lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatja a nőket, mint a férfiakat. Utóbbiak alig egyharmada vállal ebben a szférában állást a diplomázás utáni években, míg a nők között a közszférában elhelyezkedő frissdiplomások aránya 47 százalékos. 66. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban


58

Összesen

41,2%

Nő

5,2%

47,3%

Férfi

31,6% 0%

53,6%

5,7%

47,0%

4,5%

20%

64,0%

40%

60%

80%

100%

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú Részben állami, részben magán tulajdonú Teljes mértékben magántulajdonú

Míg külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál a frissdiplomás férfiak egyharmada helyezkedik el, addig a nők körében lényegesen alacsonyabb, 22 százalék alatti ez az arány. 67. ábra: Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban


Összesen

25,70%

Nő

21,50%

Férfi 0,00%

32,30% 10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

90,00%

100,00%

A legnagyobb állami és magánfoglalkoztatókat egyaránt tartalmazó 1000 fő feletti munkavállalói létszám alapú kategorizálás úgyszintén a férfiak nagyobb (egyharmados) arányát mutatja (a nagyvállalatoknál foglalkoztatottak aránya a nők körében egynegyedes). Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb. 68. ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban

A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás

59

N=16346

Összesen

27,70%

Nő

23,80%

Férfi

33,70%

0,00%

VI.

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

90,00%

100,00%

A frissdiplomás munka

6.1.

Munkanélküliség

A frissdiplomások körében a megkeresésékor tapasztalható munkanélküliség értelmezéséhez viszonyítási alapnak a KSH 2014. május-júliusban (a pályakövetési adatfelvétel idején) mért adatait vehetjük alapul (KSH Gyorstájékoztató 2014. augusztus 27., sorszám: 112.). Eszerint a vizsgált időszakban a 25-–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 7 százalékos volt. A 2014 tavaszán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 4,6 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók (épp ezért nem is munkanélküliségi rátáról, hanem a munkanélküliek arányáról beszélünk az értelmezés során). Ez alapján már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi arányt találunk a diplomások körében. A végzettek fő foglalkoztatási státuszának vizsgálata azt is mutatja, hogy döntő többségük (kb. 78%) a megkeresésékor alkalmazottként dolgozott. Az önfoglalkoztatók, vállalkozók aránya 2 százalékos. A frissdiplomások 6 százalékát a megkereséskor is felsőoktatási hallgatói (fő) státuszban találtuk. 69. ábra: A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza


60

833; 4%

170; 1%

1257 ; 6%

921; 5% 424; 2%

Alkalmazott Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó

464; 2%

Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozaton tanuló diák GYES-en, GYED-en van

15762; 80%

Háztartásbeli, egyéb inaktív

A válaszadáskor összességében 4,6 százalékosnak mért munkanélküli státusz aránya az egyes képzési területek végzettjei közül a legkedvezőbb – 3 százalék alatti – az orvos- és egészségtudományi és informatikai területeken diplomázók között. Hat százaléknál magasabb munkanélküliségről számoltak be a bölcsészet-, agrár-, természet- és társadalomtudományi frissdiplomások. 70. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban


Összesen

4,6%


6,8%


6,1%

Sporttudományi

5,2%

Pedagógusképzés

3,2%


2,9%


4,0%

Műszaki

4,0%

Jogi

3,9%

Informatika Gazdaságtudományi

2,3% 4,0%


6,0%

Agrártudományi

6,8%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

A diploma képzési szintje szerinti bontásban a legmagasabb (6 százalékos) munkanélküliségi arányt a végzést követő években a bachelor szinten végzettek körében tapasztalhatjuk. E tekintetben a legkedvezőbb helyzetben az egységes és osztatlan képzési formában diplomát szerzettek vannak,

61

melyek körében mindössze 2,7 százalék a megkeresésékor fő státuszukat tekintve munkanélküliek aránya. 71. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban

Százalékos megoszlás N=19624 Összesen

4,6%


3,9%


3,2%


2,7%

MA/MSc

3,7%

BA/BSc

6,0%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

A diplomás pályakövetési vizsgálat során egy-három-öt évvel a végzettség megszerzése után felkeresett frissdiplomások körében a végzéstől számított idő előrehaladtával egyre csökkent a munkanélküliségről beszámolók aránya. Erre a legnagyobb esély – méréseink szerint – a végzést követő évben van (6,4%). Az öt éve diplomázottak körében a munkanélküliek aránya mindössze 3,3%. 72. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban

Százalékos megoszlás N=19756 Összesen 2013. 2011. 2009. 0,00%

6.2.

4,60% 6,40% 4,10% 3,30% 10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

90,00%

100,00%

A foglalkoztatás formái

A foglalkoztatási helyzet vizsgálatát a munkaerő-piaci státuszukat tekintve foglalkoztatottak alcsoportján végezzük el. A foglalkoztatásban lévő frissdiplomások az esetek 83 százalékában állandó jellegű és határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgoznak. A határozott idejű szerződések aránya 15 százalék, az alkalmi munkavégzés súlya elenyésző. 73. ábra: A munkaviszony formája

A foglalkoztatottak körében

62

Esetszám, százalék N=17089 388; 2%

2540; 15% Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi, vagy megbízás jellegű 14161; 83%

Az alkalmazási forma képzési területi vizsgálata során az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaszerződésnél kisebb foglalkoztatási biztonságot jelentő határozott idejű alkalmazási formában az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak a természettudományi (26%) valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területek (23%) frissdiplomásai. Az alkalmi jellegű munkavégzés a bölcsészet- és természettudomány területén diplomát szerzettek körében gyakoribb az átlagnál, bár súlya e területeken se számottevő. 74. ábra: Az alkalmazás formája képzési területenként


63

Összesen

82,8%


14,9% 2,3%

69,7%


26,2%

77,1%

Sporttudományi

19,3%

86,8%

Pedagógusképzés

3,6%

10,2% 3,1%

83,0%


4,1%

16,1%

75,9%

22,8%

,9% 1,3%


89,5%

9,3%1,2%

Műszaki

88,2%

10,2%1,7%

Jogi

86,4%

Informatika

12,2% 1,4%

91,6%

Gazdaságtudományi

6,9%1,5%

87,8%


10,9%1,2%

75,3%

Agrártudományi

20,2%

80,4% 0%

10%

20%

30%

Állandó jellegű és határozatlan idejű

40%

17,7% 50%

Határozott idejű

60%

70%

80%

90%

4,5% 1,8% 100%

Alkalmi, vagy megbízás jellegű

A munkaerő-piaci diplomásként eltöltött évek a foglalkoztatás stabilitásának erősödését eredményezik. Az alkalmazási formák végzés éve szerinti megoszlása alapján a határozatlan idejű foglalkoztatási formában dolgozók aránya a kilépés utáni évektől kezdve folyamatosan nő. A végzés után 5 évvel már 87 százalékot ér el. 75. ábra: Az alkalmazás formája a végzés éve szerint


Összesen

82,9%

2013.

14,9%

78,0%

2011.

18,7%

83,2%

2009. 0%

10%

20%

30%


40%

3,2%

14,8%

87,0%

2,3%

2,0%

11,4% 1,6% 50%

Határozott idejű

60%

70%

80%

90%

100%


A végzettek foglalkoztatási jellemzői – összhangban a foglalkoztató magán és közszféra szerinti besorolásával – a magánszféra enyhe túlsúlyát mutatják. A végzettek 34 százalékát találjuk 64

köztisztviselői, közalkalmazotti, avagy kormánytisztviselői státuszban. További 7 százalékuk nem az előbbi formában, de foglalkoztatottként szintén a közszférához kötődik. A foglalkoztatásban álló válaszadók 59 százaléka a magánszféra alkalmazottjaként dolgozik. 76. ábra: A foglalkoztatás típusa


5864; 34%

Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja

10033; 59% Más helyen dolgozik 1197 ; 7%

A közszférában foglalkoztatottak átlagosan egyharmados arányát jóval meghaladja a közalkalmazottként, vagy kormánytisztviselőként alkalmazottak jogi (58%), közigazgatási (70%), pedagógiai (76%), avagy orvosi-egészségügyi (61%) képzési területeken mért aránya. Ezek inkább a közszféra foglalkoztatóihoz kötődő szakterületek. 77. ábra: Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként


65

Összesen

34,1%


33,7%


38,3%

Sporttudományi

30,6%

Pedagógusképzés

75,9%


61,2%

Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki

70,3% 10,9%

Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 0,0%

57,9% 12,1% 18,0% 37,7% 24,3% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

Összességében az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások egyötöde tölt be munkahelyén vezető pozíciót. Ezek között a középvezetői szint a leggyakoribb. A foglalkoztatási hierarchia másik pólusán álló 15 százalék beosztottként nem diplomás pozícióban dolgozik. Az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások döntő többségét (64 százalék) azonban beosztott diplomásként alkalmazzák a végzettséget követő években. 78. ábra: Vezetőként dolgozók aránya

Az alkalmazottként dolgozók körében Esetszám, százalék N=14744

66

394; 3%

2167; 15%

1537; 10%

Felső vezető Középvezető

1180; 8%

Alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás

9466; 64%

A diplomaszerzés utáni néhány évben a vezető pozíciót betöltők aránya képzési területi bontásban a közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei körében haladja meg az átlagot. A vezető pozíciót betöltők súlya mindkét esetben 28 százalékot meghaladó arányt mutat. Természettudományi (12%), pedagógiai (13%) vagy egészségügyi (11%) diplomával az átlagnál kisebb a gyakorisága annak, hogy egy frissdiplomás vezető pozícióban dolgozik a végzést követő néhány éven belül. 70. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16267

Összesen Természettudományi

19,70% 11,90%

Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos‐ és egészségtudományi

20,00% 16,90% 12,60% 11,20%


28,70%

Műszaki Jogi Informatika

23,70% 17,90% 14,80%

Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi

23,20% 16,90%


28,70% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

67

A diplomázást követő években zajló karrierépítési folyamatokat jól mutatja, ahogyan a vezető pozíció betöltésének lehetősége a végzést követő években fokozatosan növekszik, miközben a diplomaszerzéstől távolodva egyre csökken azoknak az aránya, akik munkahelyükön beosztott nem diplomás feladatkört látnak el. 79. ábra: A végzettek beosztása a végzés éve szerint

Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=14696

Összesen 2,7% 10,4%

2013. 2,0% 8,6%

8,0%

6,4%

2011. 2,5% 10,4%

2009. 3,4% 0%

64,2%

67,0%

7,6%

16,0%

64,8%

11,9%

9,9%

10%

20%

Felső vezető

14,7%

Középvezető

14,7%

61,2% 30%

40%

Alsó vezető

50%

13,5%

60%

Beosztott diplomás

70%

80%

90%

100%

Beosztott nem diplomás foglalkozás

A vezető pozíció gyakoriságát nemek szerinti bontásban elemezve minden vezetői szinten a vezető beosztásban dolgozó férfiak jelentősen nagyobb arányát találjuk. A nem diplomás foglalkozás is lényegesen gyakrabban fordul elő a nők körében. 80. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint

Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=14369

Összesen 2,7% 10,4%

Nő 2,3% 8,7%

Férfi 3,3%

0%

8,0%

6,3%

13,0%

10%

Felső vezető

64,2%

14,7%

65,6%

10,7%

20% Középvezető

17,1%

62,0%

30%

40%

Alsó vezető

50%

60%

Beosztott diplomás

11,1%

70%

80%

90%

100%


68

A beosztottak/alkalmazottak számának alakulása a vezető pozíció megoszlásához hasonló képet mutat. A válaszadók 80 százalékának nincs beosztottja, 10 vagy több alkalmazott munkáját mindössze a végzettek 7 százaléka irányítja. (Az eredmények kissé eltérő alakulását az okozhatja, hogy e kérdésben az alkalmazottként foglalkoztatottak mellett az önálló vállalkozók válaszait is vizsgáljuk.) 81. ábra: Alkalmazottak, beosztottak száma


1181 ; 7% 2223; 13%

Nincs alkalmazottja/beosztottja 1-9 alkalmazott/beosztott

13671; 80%

10 vagy több alkalmazott/beosztott

A képzési területi bontás azt mutatja, hogy a legnagyobb esély arra, hogy egy frissdiplomásnak beosztottjai legyenek a közigazgatási, műszaki és agrár szakterületeken adódik. 82. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként


69

Összesen

80,1%


13,0%

85,5%


6,9%

9,5% 5,0%

81,9%

12,4%

5,8%

Sporttudományi

84,7%

Pedagógusképzés

85,4%

6,1% 8,5%


84,5%

9,3% 6,2%


74,4%

Műszaki

74,9%

Jogi

11,2% 4,1%

13,8% 15,7%

80,4%

Informatika

11,8%

12,7%

84,7%

Gazdaságtudományi

16,3%

83,8%

Agrártudományi 10%

Nincs alkalmazottja/beosztottja

20%

30%

19,3%

40%

6,4%

10,7% 5,5%

69,8% 0%

7,0%

12,2% 3,2%

77,2%


9,4%

50%

1-9 alkalmazott/beosztott

60%

70%

10,9%

80%

90%

100%


A végzettség megszerzésének éve itt is – akárcsak a vezető pozíció vizsgálatakor – jól mutatja a diplomás életpálya előrehaladását. A régebben végzettek egyértelműen nagyobb arányban irányítják beosztottak munkáját. 83. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint


Összesen

80,1%

2013.

13,0%

83,9%

2011.

10,2%

79,9%

2009.

13,0%

76,9% 0%

10%

20%

30%


40%

15,5% 50%


60%

70%

80%

6,9%

5,9%

7,1%

7,6% 90%

100%


70

A nemek közti foglalkoztatási és pozícióbeli különbségek itt is leképeződnek: a férfiak esetében lényegesen nagyobb (26%) a beosztottak/alkalmazottak munkáját irányítók aránya, mint a női diplomások között (16%). 84. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint


Összesen

80,1%

Nő

13,0%

84,0%

Férfi

10,7%

74,0% 0%

10%

20%

30%


40%

16,7% 50%

60%


70%

80%

6,9%

5,3%

9,3% 90%

100%


A foglalkoztatott frissdiplomások körében a negyven órát nem elérő, részmunkaidős foglalkoztatás aránya összességében 24 százalékos. A döntő többség – 70% – a hagyományos heti negyven órás munkakörben dolgozik. 85. ábra: A végzettek munkaidő szerinti megoszlása

A foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N=16714 472; 3%

891; 5%

1052 ; 6%

2573; 16%

heti 20 óra alatt heti 20‐29 órát heti 30‐39 órát heti 40‐49 órát

11726; 70%

heti 50 óra fölött

71

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az átlagos 24 százalékot a sporttudomány (45%) és pedagógusképzés (47%) diplomásai körében haladja meg. Az átlagnál lényegesen ritkább a részidős foglalkoztatás a közigazgatási (12%) és jogi (12%) diplomások körében. 86. ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként

A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16561 Összesen

23,6%


29,4%


22,1%

Sporttudományi

45,5%

Pedagógusképzés

47,3%


26,0%


11,9%

Műszaki

15,4%

Jogi

12,3%

Informatika

18,9%

Gazdaságtudományi

15,9%


30,2%

Agrártudományi

23,2%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

A nőket a férfiaknál nagyobb arányban foglalkoztatják heti 40 órát nem elérő munkaidejű alkalmazási formákban. 87. ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint


Összesen

23,60%

Nő

25,70%

Férfi 0,00%

20,30% 10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

90,00%

100,00%

72

6.3. Külföldi munkavégzés

A frissdiplomások körében a végzés óta történt külföldi munkatapasztalat-szerzést a fentiekben elemeztük. Az alábbiakban az aktuális munkaerő-piaci helyzetre vonatkozóan végezzük a megkereséskor külföldön dolgozó végzettek elemzését. A válaszadó frissdiplomások közül a foglalkoztatottak körében 8,8 százalék jelezte, hogy a megkeresés időpontjában külföldön dolgozik. Ez az arány képzési területi bontásban eltéréseket mutat. A külföldi munkavállalás az átlagnál gyakoribb – 13 százalék feletti – az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és sporttudományi diplomások körében. Kimondottan ritkának a közigazgatási, jogi és pedagógiai diplomát szerzettek körében mondhatjuk. A férfiak némileg nagyobb eséllyel vállalnak külföldi munkát. Körükben ennek előfordulása 9,8 százalék, szemben a nőknél mért 8,3 százalékos gyakorisággal. 88. ábra: A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban

A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16825 Összesen

8,8%


13,2%


9,8%


14,5% 4,9%

Orvos‐ és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika

13,4% 1,6% 8,5% 3,2% 10,2%

Gazdaságtudományi

9,0%


9,6%

Agrártudományi

8,2%

0,0% 10,0%20,0% 30,0%40,0% 50,0%60,0% 70,0%80,0% 90,0%100,0%

6.4.

Illeszkedés

Az illeszkedés vizsgálata során a diplomás pályakövetés részeként egyrészt a végzett munka tartalma és a tanulmányok szakterülete közti kapcsolatot tárjuk fel (horizontális illeszkedés) másrészt a diploma és a munka ellátásához szükséges végzettségi szint kapcsolatát vizsgáljuk (vertikális illeszkedés). A foglalkoztatottak körében a végzett munka szakterületi illeszkedése az esetek többségében, 80 százalékában megvalósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire (59%) arról van szó, hogy a végzett munka ellátása megköveteli a szakterületi, vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget. 73

Szoros egyezésről a munka és végzettség között az esetek 20 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem tanulmányaik szakterületén dolgozók – e tekintetben végzettségük tekintetében pályaelhagyók – aránya összességében 21 százalék. Ezek között vannak 6 százaléknyian, akik szakképzettséget nem igénylő munkát végeznek. 89. ábra: A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez

Milyen szakterület felel meg leginkább jelenlegi munkájának? Foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N=17022

952; 6% 3347; 20% 2652; 15%

Csak a tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

10072; 59%

A nem felsőfokú tanulmányaik szakterületén dolgozók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb (38,4%), de az átlagnál lényegesen magasabb, egyharmados a sport (37,8%), társadalom(32,5%) és természettudományi (32,4%) diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúak az orvos- és egészségtudományi, jogi, pedagógiai, műszaki és informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. Ezeken a képzési területeken végzettek döntő többsége tanulmányai szakterületén – horizontálisan jól illeszkedő munkakörben – helyezkedett el. 90. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint

Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16846

74

Összesen

19,7%


59,2%

15,7%


8,7%

Sporttudományi

8,2%

51,8% 58,9% 53,9%

Pedagógusképzés

Jogi Informatika

8,9% 3,2% 4,8% 2,2%

9,1% 3,2%

61,1%

5,7% 1,4%

68,1%

10,5%

13,3%

51,2%

14,4% 10%

27,8%

54,8% 20%

4,8% 8,5% 2,5%

54,1%

13,0%

0%

10,2%

60,8%

31,8%

Agrártudományi

8,7%

16,8%

33,5%


23,8%

68,1% 28,1%

Gazdaságtudományi

8,0%

46,4%

10,2%

Műszaki

24,4%

60,7% 46,6%


5,6%

27,6%

27,2%


Csak a saját szakterülete

15,5%

30%

40%

A saját és a kapcsolódó szakterületek

5,6% 10,6%

24,8% 50%

60%

70%

Egy egészen más szakterület

80%

6,1% 90%

100%

Bármilyen szakterület

A horizontális illeszkedés képzési szint szerinti bontásban a fentiekkel összhangban az egységes és osztatlan képzések diplomásainál a legmagasabb fokú (93,2%). A legmagasabb pályaelhagyást a bachelor végzettek körében mértünk (itt a végzettek egynegyede nem szakterületén helyezkedett el). 91. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint


75

Összesen

19,7%

59,1%

15,6% 5,6%


20,4%

57,3%

16,8% 5,5%


20,9%

59,5%


14,6% 5,1%

48,3%

MA/MSc

16,9%

BA/BSc

17,4% 0%

44,9%

4,9% 1,9%

67,0%

11,8%4,3%

57,2%

10%

20%

30%

40%

18,5%

50%

60%

70%

80%

6,9%

90% 100%

Csak a saját szakterülete




A nem szakterületen végzett munkára nagyobb mértékben van esélye a nőknek a végzést követő években. 92. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint


Összesen

18,0%

Nő

17,7%

Férfi

18,4% 0%

10%

60,5%

15,9%

58,8%

17,2%

63,1% 20%

30%

40%

50%

6,3%

13,8% 60%

70%

80%

Csak a tanulmányok szakterülete




5,7%

90%

4,6% 100%

A képzés és munka illeszkedésének vertikális dimenzióját elemezve arra fókuszálunk, hogy a diplomások – saját szubjektív megítélésük szerint – felsőfokú végzettséget igénylő feladatkört töltenek-e be. Ez az illeszkedés a foglalkoztatottak válaszai alapján az esetek 83 százalékában valósul meg. Tehát a frissdiplomás foglalkoztatottak 17 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb a bölcsész, agrár (25-25%) és sporttudományi (34%) területek végzettjei között. Ritkának, tíz százalék körülinek mondható mindez ugyanakkor jogi, informatikai, pedagógiai vagy orvosi-egészségtudományi diplomával.

76

93. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint

Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16806 Összesen

17,0%


21,1%


21,2%

Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos‐ és egészségtudományi

33,8% 9,5% 10,9%


19,9%

Műszaki

11,6%

Jogi

10,1%

Informatika

10,6%

Gazdaságtudományi

17,4%


24,6%

Agrártudományi

24,6%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzettek aránya a hagyományos főiskolai és a bachelor képzéseket végzettek között a legmagasabb, 22-23 százalékos. A horizontális illeszkedés tekintetében is itt találtuk a legkevésbé kedvező mutatókat. 94. ábra: A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint


77

Összesen 1,9% 2,0%

36,1%

42,8%

Hagyományos főiskolai képzés ,3% 2,2% 13,5%

61,9%

Hagyományos egyetemi képzés 4,7%2,9%

22,0%

63,9%

Osztatlan mesterképzés 4,0% 6,7%

18,1% 77,6%

MA/MSc 2,7% 1,8% BA/BSc ,7% 1,3%

17,1%

7,7% 3,9%

58,0%

28,2%

17,4%

0%

10%

57,1% 20%

30%

10,4%

40%

50%

9,2% 23,4%

60%

70%

PhD

Egyéb posztgraduális képzés

Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség

Főiskolai diploma/Ba/BSc végzettség

80%

90%

100%

Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

A vertikális illeszkedés adatai nemek szerinti bontásban ismételten a női végzettek kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetét mutatják. A foglalkoztatásban álló nők majd egyötöde úgy véli, munkája ellátása nem igényel felsőfokú végzettséget. Ugyanez az arány a férfiak között 14 százalékos. 95. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint


Összesen

17,00%

Nő

18,90%

Férfi 0,00%

6.5.

14,10% 10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

90,00%

100,00%

Mellékállás

A megkérdezett, foglalkoztatásban álló frissdiplomások 14 százaléka jelezte, hogy főállású foglalkoztatása mellett mellékállásban avagy másodállásban is dolgozik. Ez a kiegészítő munkatevékenység az esetek 72 százalékában részben vagy teljesen szakmai kapcsolódású. A mellékállásban végzett munka eszerint a főálláshoz képest kismértékben kedvezőtlenebb horizontális illeszkedést mutat. 96. ábra: A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése

78

A mellékállással rendelkező foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N=2419

171; 7% 524; 22% 502; 21%

Csak a tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

1220; 50%

A mellékállás, másodállás vállalása különösen az egészségügyi (26%), pedagógiai (21%) és sporttudományi (28%) diplomával rendelkező végzettek körében haladja meg az átlagot. Jogi (5%), gazdaságtudományi (9%) diplomával az átlagnál ritkább ez a típusú kereset-kiegészítés. 97. ábra: A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban


79

Összesen

13,9%


11,2%


15,5%

Sporttudományi

28,4%

Pedagógusképzés

21,4%


25,6%


11,1%

Műszaki Jogi

10,2% 5,5%

Informatika Gazdaságtudományi

10,9% 8,7%


17,6%


15,2% 10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

A mellékállás jellemzőinek feltárása során a gyakoriságon túl a mellékállásként végzett tevékenység illeszkedését is vizsgáltuk, a mellékállást vállalók körében. Ennek során az esetek 72 százalékában találtunk szakterülethez illeszkedő tevékenységet. Ez az arány a pedagógusképzési, orvosiegészségügyi és az informatikai területeken diplomázott, mellékállással rendelkezők körében meghaladja az átlagot. E szakterületek diplomásai esetében tehát a mellékállás alapvetően szakmai munkát jelent. A természet- és társadalomtudományi diplomával végzett mellékállások esetében fordul elő legnagyobb arányban az illeszkedés hiánya. 98. ábra: A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban

A mellékállással rendelkezők körében Százalékos megoszlás N=2375

80

Összesen Természettudományi Társadalomtudományi

72,00% 53,00% 58,30%

Sporttudományi

77,20%

Pedagógusképzés

83,90%

Orvos‐ és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai

86,70% 69,10%

Műszaki

70,80%

Jogi

70,00%

Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi

87,50% 68,10% 66,10% 65,00%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

VII.

A frissdiplomások jövedelme

A diplomás pályakövetés kérdőívében a jövedelem mérése során a foglalkoztatottaktól a legutóbbi, jövedelmi szempontból átlagosnak tekinthető hónap főállásból származó jövedelmének havi nettó adatait gyűjtjük. Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 179.450 forint. A jövedelmet a végzettek teljes körében, tehát a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva ennél magasabb, 196.760 ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként, a KSH által 2014-ben mért (2014. januároktóberi) átlag-jövedelmi adatok (KSH Gyorstájékoztató 2014. december 19., sorszám: 164.) nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmények nélkül) 153.500 forintos nettó havi keresetet mutatnak. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104.900 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 207.900 Ft volt. Egyfelől tehát a diploma (ezzel összefüggésben a szellemi munka) egyértelmű jövedelem-többletet jelent a munkaerő-piacon, másfelől a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny időbeni növekedése is prognosztizálható. Az alábbiakban a frissdiplomások által megadott keresetek alakulásának több háttérváltozó szerinti bontását mutatjuk be. A keresetek minden esetben a foglalkoztatottak körében mért, önbevalláson alapuló, utolsó átlagos keresetű hónapra vonatkozó nettó összegek. Az elemzés során döntően a Magyarországon dolgozók átlagkereseteinek alakulását vizsgáljuk. Néhány esetben – ahol ezt külön jelezzük is – a hazai adatokkal az összes foglalkoztatásban álló jövedelmi adatát is összevetjük. Ugyanakkor a külföldön szerzett kereseteket külön nem vizsgáljuk, tekintettel az alacsony elemszámra. A jövedelmeket képzési területi bontásban vizsgálva a legmagasabb átlagértékeket a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a sport- és agrártudományi diplomákhoz társíthatunk. A Magyarországon szerzett jövedelmeket az összes végzett jövedelmével (amely a külföldön szerzett jövedelmet is magába foglalja) összevetve érzékelhetjük a külföldi munka anyagi hozadékát, bár az eredményekben a külföldi munkavállalás fentebb tárgyalt gyakorisága is szerepet játszik. A teljes jövedelmi szint 81

figyelembe vétele leginkább az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és műszaki területeken emeli meg az átlagos kereseti szintet. 99. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban

Foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=14247; 13124 197,00 179,63

Összesen Természettudományi

186,78

152,69

171,48 153,62


163,75 142,31


158,99 153,12


160,91

196,67

183,17 179,92


229,16 207,64

Műszaki 179,75 176,18

Jogi

266,78 246,45

Informatika

222,08 205,65

Gazdaságtudományi 169,26 154,77


164,81 148,60

Agrártudományi 0,00

50,00

Összes foglalkoztatott

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

Magyarországon foglalkoztatottak

A jövedelmek képzési szint szerinti megoszlását vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy a Bologna előtti rendszer „hagyományos” jelzővel ellátott képzésein végzettek inkább a régebben kilépettek közül kerülnek ki. Az időtényező tehát – a felsőoktatási struktúraváltás révén – bizonyosan kihat a jövedelmek képzési szint szerinti alakulására. Ennek megfelelően a hagyományos egyetemi diplomához társul a legmagasabb átlagkereset. Átlag felettinek mondhatók ugyanakkor a mesterképzési diplomák megszerzése utáni frissdiplomás jövedelmek is. A bachelor diplomások átlagkeresete a legalacsonyabb. 100.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban

Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft Magyarországon foglalkoztatottak körében N=13110

82

Összesen

179,47


171,80


208,88


184,45

MA/MSc

190,07

BA/BSc

165,59 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A diplomások által elért jövedelem időbeni alakulása a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó munkaerő-piaci lehetőségek, körülmények alakulását érzékelteti. Fontos információt hordoz a diplomások foglalkoztatási helyzetében rejlő fejlődési lehetőségekről. A jövedelemre vonatkozó visszajelzések alapján látszik, ahogyan a frissdiplomások fizetése a végzés évétől távolodva fokozatosan növekszik. Mindez a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett megerősíti a diploma kedvező munkaerő-piaci megtérülését. 101.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban

Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft Magyarországon foglalkoztatottak körében N=13196

Összesen

179,51

2013.

165,78

2011.

178,50

2009.

193,34 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A jövedelmek ágazati szintű vizsgálatát kizárólag a legnagyobb foglalkoztatói ágazatokra végeztük el. (Az eredmények bemutatásához fontos kiegészítés, hogy a vizsgálatban mind a jövedelmek, mind az ágazati besorolások változói nagy adathiánnyal terheltek.) E körön belül a hazai munkaerőpiacon a legmagasabb frissdiplomás fizetéseket az energia-, pénzügyi-, info-kommunikációs szektorok vállalataiban találtuk. A legalacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás, egészségügy, vendéglátás és művészet ágazata kínálja.

83

102.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban

A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=13093

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

134,14

Humán‐egészségügyi, szociális ellátás

149,45

Oktatás

149,86

Szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás

153,08

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

154,82

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

161,45

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

167,43

Építőipar

169,86

Kereskedelem, gépjárműjavítás

176,73

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

192,51

Szállítás, raktározás

193,64

Feldolgozóipar

210,06

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

229,73

Villamosenergia, gáz‐, gőzellátás, légkondicionálás

230,70

Információ, kommunikáció

234,13 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a magánszféra vállalati által kínált jövedelmek lényegesen (több mint 40 ezer forinttal) magasabbnak bizonyultak, mint a közszférában mért átlagkereset. 103.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban


84

Összesen

179,42

Teljes mértékben magántulajdonú

198,53

Részben állami, részben magán tulajdonú

171,11

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú

157,38 0,00

50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

A Magyarországon foglalkoztatottak közül a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legmagasabb, 240 ezer forintos átlag jövedelmekről. 104.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban


Összesen

179,60

Teljes mértékben külföldi tulajdonú

240,23

Részben magyar tulajdonú

207,64

Teljes mértékben magyar tulajdonú

159,67 0,00

50,00

100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

A hazai frissdiplomás átlagjövedelmek a foglalkoztató cég alkalmazotti létszámának emelkedésével párhuzamosan növekednek. 105.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban


85

Összesen

179,77

1000 fő, vagy afölött

211,14

250‐999 fő

189,60

50‐249 fő

173,32

10‐49 fő

159,56

2‐9 fő

140,76

Önfoglalkoztató

195,55 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A munkaviszony típusán alapuló kategorizáció – a fentiekkel összhangban – azt mutatja, hogy a közszférában köztisztviselőként, közalkalmazottként, kormánytisztviselőként elért átlagfizetések lényegesen alatta maradnak a nem állami alkalmazottak átlagbérének. 106.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban


Összesen

179,35

Más helyen dolgozik

197,52

Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja

169,08

Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő

153,73 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A munkaszerződés típusai alapján a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak jövedelme mutatkozik magasabbnak, a határozott időre szóló foglalkoztatási formához társulnak a legalacsonyabb havi átlagkeresetek. 107.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban


86

Összesen

179,44


133,84

Határozott idejű

135,02


187,76 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A vezető pozíció és azon belül az egyes szintek hierarchiája leképeződik a frissdiplomás átlagjövedelmek alakulásában is. A legalacsonyabb átlagkeresetet (nettó 120 ezer Ft) a beosztottként nem diplomás munkakörben dolgozók körében mértük. 108.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban

Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=11131

Összesen

181,99


120,06

Beosztott diplomás

177,67

Alsó vezető

223,01

Középvezető

235,64

Felső vezető

283,03 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A jövedelmek alakulására esetlegesen ható tanulmányi háttértényezőket áttekintve a felsőoktatási évek alatt végzett külföldi tanulmányok a végzés után magasabb átlagjövedelemmel társulnak. A Magyarországon foglalkoztatottak körében a külföldi tanulmányokat folytatók átlagos bértöbblete megközelíti a havi nettó 23 ezer forint. 109.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban

87


Összesen

179,44

Nem tanult külföldön

177,40

Tanult külföldön

200,51

0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A felsőfokú tanulmányok alatti munkatapasztalat-szerzés esetében külön vizsgáltuk a szakterületi és a nem szakmai munkát. A jövedelmi adatok azt mutatják, hogy amíg a szakmai munkavégzés egyértelműen pozitívan függ össze a későbbi keresettel, addig a tanulmányok alatti nem szakmai munkavállalás esetében nem mérhetők jelentős jövedelmi eltérések a végzés utáni években. 110.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban

A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft

Tanulmányok alatti szakmai munkavégzés

Tanulmányok alatti nem szakmai munkavégzés

N=13052; 13160

Nem

180,76

Igen

178,47

Nem

162,38

Igen

190,38 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A tanulmányok alatti egyéb többletteljesítmény közül a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény és a későbbi jövedelem kapcsolatát vizsgáltuk. Az eredmények szerint a szakos átlagnál (saját megítélésük alapján) sokkal jobban teljesítők magasabb jövedelemről jeleznek vissza frissdiplomásként. Azonban a relatíve gyengébb tanulmányi eredmény nem feltétlenül párosul alacsonyabb átlagfizetéssel. A legalacsonyabb fizetési átlagokat az átlagos tanulmányi eredményűek között mértük. 88

111.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban

A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=13184

Összesen

179,45

Sokkal jobb volt, mint a többieké

188,34

Valamivel jobb volt, mint a többieké

182,15

Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké

174,72

Valamivel rosszabb volt, mint a többieké

185,26

Sokkal rosszabb volt, mint a többieké

184,04 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A férfiak és nők elhelyezkedése közt a fentiekben tapasztalt jelentős foglalkoztatási különbségek a jövedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások közül a férfiak átlagosan havi 55 ezer forinttal keresnek többet a női diplomásoknál. A nemek közti jelentős jövedelmi különbségekre nyilvánvalóan kihatással vannak az elhelyezkedés szakterületi eltérései. Az egyes képzési területeken belül sem kiegyenlített a végzettek aránya. Ha a nemi bontásban vizsgált jövedelmeket képzési területenként elemezzük, a férfiak és nők átlagkeresete közt eltéréseket találunk. A nők minden képzési területen legalább 20 ezer forinttal kevesebb átlagbérről számolnak be. A legkisebb különbség a természettudományi és közigazgatási területeken mérhető, de mértéke itt is megközelíti a húszezer forintos havi átlagot. A nemek közti jövedelmi különbségek informatikai, műszaki vagy gazdaságtudományi végzettséggel a hatvanezer forintot is meghaladják. 112.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken


89

179,61

Összesen

Összesen

158,21

Nő

213,45

Műszaki

Közigazgatási, Orvos‐ és rendészeti és egészségtudom Pedagógusképz Társadalomtudo Természettudo katonai ányi és Sporttudományi mányi mányi

Férfi

145,12

Nő

163,06

Férfi

142,57

Nő

185,53

Férfi

132,61

Nő

154,85

Férfi

151,05

Nő

178,12

Férfi

150,81

Nő

193,12

Férfi

172,72

Nő

192,09

Férfi

158,28

Nő

222,26

Férfi

162,35

Jogi

Nő

212,45

Bölcsészettudo Gazdaságtudom Agrártudományi mányi ányi

Informatika

Férfi

194,99

Nő

262,62

Férfi

183,40

Nő

248,18

Férfi

146,79

Nő

179,87

Férfi

137,74

Nő

162,02

Férfi

0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

90

A jövedelmeket esetlegesen befolyásoló társadalmi háttér-tényezők között a szülők iskolai végzettsége és a frissdiplomás jövedelem közti kapcsolatot vizsgáltuk. A frissdiplomás átlagkeresetek az apa iskolai végzettsége alapján csoportosítva szembetűnően leképezik a képzési hierarchiát (kivételt ez alól az igen kis elemszámú legalacsonyabb végzettségi kategória jelent). 113.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban


Összesen

179,24

Nem tudja, nem ismerte, nem élt

163,09

Egyetem, tudományos fokozat

200,46

Főiskola

187,40

Gimnázium

178,66

Szakközépiskola, technikum

174,90

Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)

168,23

Legfeljebb 8 általános

172,24 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A társadalmi származási háttér másik mutatójaként a gyermekkori család szubjektíve megítélt anyagi helyzetét vonjuk be a vizsgálatba. Ennek alapján azt találtuk, hogy a kedvezőbb anyagi helyzetű családokból származók később a munkaerőpiacon magasabb saját jövedelemről számolnak be. A családi anyagi helyzet negatív pólusán a közepes keresetű családok gyermekeihez képest e különbségek a frissdiplomás keresetekben nem tükröződnek. 114.ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban


91

Az átlagosnál sokkal rosszabb

172,14

Az átlagosnál valamivel rosszabb

178,13

Nagyjából átlagos

173,80

Az átlagosnál valamivel jobb

186,90

Az átlagosnál sokkal jobb

209,42 0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

92

VIII. Elégedettség A frissdiplomások munkával való elégedettségét a foglalkoztatásban állók körében, 4 fokú skálán, 7 elemű kérdéssorral mérjük. A skálán megadott értékek alapján kapott eredményeket az adott szemponttal elégedettek illetve teljesen elégedettek (3-as, ill. 4-es értéket adók) válaszadókon belüli arányával interpretáljuk. A végzett munkával való elégedettség egyes szempontjai közül a legnagyobb arányban munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek a frissdiplomások (78%). A munka megítélése összességében is kedvező, emellett a személyi körülmények kapcsán is 76 százaléknyian jelezték elégedettségüket. A legkedvezőtlenebb visszajelzések a jövedelemmel, juttatásokkal és karrierlehetőségekkel kapcsolatban érkeztek. E tényezővel a végzetteknek kevesebb, mint kétharmada elégedett. 115.ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival

A foglalkoztatottak körében Az elégedettek/teljesen elégedettek aránya Százalék N=16378; 16334; 17007; 16997; 17006; 16997; 17041

Elégedettség a munka összességével

76,30%

Elégedettség a munka tárgyi körülményeivel

72,80%

Elégedettség a munka személyi körülményeivel Elégedettség a jövedelemmel Elégedettség a munka presztízsével Elégedettség a karrierlehetőségekkel

75,90% 56,80% 63,70% 62,20%

Elégedettség a munka szakmai részével

78,30%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00%

A képzési területi vizsgálat során az elégedettség három aspektusát emeltük ki: a munka presztízsével, szakmai jellegével és a hozzá társuló jövedelemmel kapcsolatos értékelési szempontokat. Munkájuk szakmai részével a pedagógia, egészségügy, jog, közigazgatás és informatikai területen végzettek a legelégedettebbek. Ugyanakkor a munka által biztosított presztízs és jövedelem tekintetében épp a pedagógiai, közigazgatási és gazdasági diplomások adják a legkedvezőtlenebb visszajelzést. Az informatikusok e két szempontból is kedvezően ítélik meg munkájukat. Értékelésükben a gazdaságtudományi diplomásokhoz hasonlóak. Munkájuk kedvező társadalmi elismertségéről rajtuk kívül a jogi diplomások jeleznek vissza az átlagnál nagyobb arányban. Minden szempontból az átlag alatt marad ugyanakkor a sport-, társadalom- és bölcsészettudományi végzettek elégedettsége. 116.ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként

93

A foglalkoztatottak körében Az elégedettek/teljesen elégedettek aránya Százalék N=16833; 16841; 16873 57,0% 63,8%

Összesen

55,2%


62,8%

71,9%

52,1% 58,0%


47,6%

Sporttudományi

75,6%

55,6%

72,8%

50,7% 45,1%

Pedagógusképzés

45,3%


44,7%


82,6%

54,1%

79,6%

55,0%

80,5%

61,4%

Műszaki 52,7%

Jogi

73,7% 79,5%

67,1%

80,5%

69,4%

Informatika

77,2% 80,5%

64,9% 71,4%

Gazdaságtudományi

53,8% 58,4%


55,1%

Agrártudományi 0,0% Elégedettség a jövedelemmel

78,3%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

Elégedettség a munka presztízsével

50,0%

60,0%

64,9% 70,0%

78,9%

76,2% 76,4% 80,0%

90,0%


Az elégedettséget nemek szerinti bontásban vizsgálva lényegi eltérést a két nem visszajelzései között a jövedelem és a végzett munka presztízse kapcsán találunk. E válaszok rendre a férfiak fentiekben bemutatott kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetét tükrözik vissza. 117.ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint

A foglalkoztatottak körében Az elégedettek/teljesen elégedettek aránya Százalék N=16495; 16505; 16540

94

56,8%

Összesen

54,1%

Nő

63,4%

60,2% 60,9%

Férfi 0,0%

10,0%

20,0%

Elégedettség a jövedelemmel

30,0%

40,0%

50,0%

Elégedettség a munka presztízsével

78,2%

60,0%

78,1% 68,6% 70,0%

78,4% 80,0%

90,0%


95

Frissdiplomások 2014

Recommend Documents