Frühlingsfest Tavaszi fesztivál
3 ötödikes diákot hívtak meg „A tehetség pont én vagyok” pályázat ünnepélyes ered eredményhirdetésére Az Apáczai Kiadó a Nemzeti Tehetségtanácsok célkitűzéseivel összhangban pályázatot hirdetett a 6-11 éves korosztály számára: 1. Hétszínvarázs meseíró verseny a 3-4. és az 5-6. évfolyamos gyerekek számára 2. Hétszínvirág versíró verseny a 3-4. és az 5-6. évfolyamos gyerekek számára 3. Szivárvány rajzpályázat az 1-2., a 3-4. és az 5-6. évfolyamos gyerekek számára 4. Hétszínvilág fotópályázat a 3-4. és az 5-6. évfolyamos gyerekek számára Fővédnök: Prof. Dr. Csermely Péter, a Nemzeti Tehetség Tanács elnöke. A pályázat célja: a tehetségek ösztönzése, segítése, elismerése a 6-11 éves korosztályban, felkészítőik megbecsülése. Iskolánkból 3 ötödik osztályos tanulót és felkészítőjüket hívták meg a 2012. február 22-én 14 órakor az Apáczai Kiadó Budapesti Központjában rendezett ünnepélyes eredményhirdetésre. A kategóriánként több száz pályázó közül 25-25 díjazottat választottak ki, a gyerekek könyvés tárgyjutalmakat vehettek át. Rendkívül büszkék vagyunk tanulóink pályamunkáira: Kienle Liána 5.a - Hétszínvarázs meseíró verseny 22. helyezés – felk.: Nyári Éva Kálmán Roland 5.a - Hétszínvirág versíró verseny 10. helyezés- felk.: Nyári Éva Somfalvi Bence 5.b - Hétszínvilág fotópályázat 12. helyezés– felk.: Erdősné Fedeles Zita
Több délután önfeledten búcsúztatták a hosszúra nyúlt telet a Belvárosi Általános Iskolában. Február 10-én a felsős farsangi mulatságot a király nyitotta meg, oldalán csodaszép párjával. A nyolcadikos zenei tagozatosok palotást táncoltak. A ceremóniamester hívó szavára mutatták be az osztályok szórakoztató zenés-táncos produkcióikat. Az osztályközösségek rendkívül összetartóak az iskolában, előadásaikat áthatotta a humor. A legnépszerűbb témának a lányok és a fiúk „harca” vagy „násza”, a se veled, se nélküled életforma bizonyult. Több csoport country zenére készített különböző táncos
koreográfiát.
A
gyerekek
bebizonyították, hogy egy osztályban jól megférnek egymással a balettozó hattyúk és a belevaló apácák; a szelíd cowboyok és a vadmacskák. A kamasz fiúk
„kisfiúsan”,
a
lányok
„nagylányosan” töltik az időt a két csengetés közötti szünetben. A színpadon a két örök ellenség: a cicák és az egerek kergetőztek, vitáztak, dinamizmusuk magával ragadta a közönséget. 2012 augusztusában minden szempár Londonra tekint. A 30. Nyári Olimpia előtt a gyerekek műsorukkal
teljes erre
lázban az
hangolódtak. A televízió
égnek,
s
eseményre virágkorát
éljük, a humor nagyágyúi különböző műsorokból adtak ízelítőt. Némelyeknél legfontosabb a munka, a takarítás, s utána jöhet a jól megérdemelt buli; míg mások azon morfondíroznak, hogyan lehetne kibújni a sok kötelesség alól. Befejezésül az egyéni jelmezesek vonultak fel a hercegi pár és udvartartása előtt. A bált az utolsó évfolyamos lányok és fiúk keringője nyitotta meg. Mindkét táncot Nyári Éva tanárnő tanította be a diákoknak. Hembach Roland 7.b
Nemcsak a farsangi időszak kedvelt eledele a fánk, hanem szívesen fogyasztjuk ezt az ínycsiklandó édességet az év bármely szakaszában. E kelt tésztának különböző változatai ismertek: szalagos-, farsangi-, rózsafánk, forgácsfánk vagy csőröge, cseh fánk stb. Eredetileg francia ételként tartották számon. Nálunk eleinte csak a Dunántúlon sütötték, de ma már egész Magyarországon előszeretettel fogyasztják. A kelt tészták közül a szalagos fánk a legkényesebb.
Mini fánk Hozzávalók: 2 tojás 1 pohár natúr joghurt 2 csomag vaníliás cukor 1/2 csomag sütőpor 4 evőkanál cukor 13 kanál liszt Elkészítés: A hozzávalókat a liszt kivételével alaposan összekeverem, majd ezután a a lisztet is hozzáadom. A tésztát kiskanállal forró olajba szaggatom, amikor megsültek, papírtörlőn lecsepegtetem. Porcukorral, lekvárral vagy tetszés szerinti öntettel kínálható.
Szalagos fánk Hozzáv Hozzávalók: 50 dkg liszt 5 dkg margarin 5 dkg porcukor 3 dkg élesztő 1 dkg só 3 dl tej 4 tojás sárgája vaníliás cukor
citromhéj rum Elkészítés: Az élesztőt kevés langyos tejben elmorzsoljuk, és hozzáteszünk annyi lisztet, hogy tejfölsűrűségű legyen. Kicsi liszttel megszórva meleg helyre tesszük, és hagyjuk megkelni. Ezalatt a margarint a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tojások sárgáját, majd a beérett kovászt. További keverés közben adagoljuk hozzá az ízesítőanyagokat, a tejben feloldott sót, a lisztet és a folyadékot. Addig kell keverni, míg hólyagot nem vet a tészta, és elválik az edény falától. (Ez géppel könnyebben megy.) A kész tésztát letakarva meleg helyen 20-30 percig pihentetjük. A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítjuk, 3 cm vastagra nyújtjuk, majd szaggatjuk. Készíthetjük úgy is, hogy a közepét is kiszúrjuk egy kisebb átmérőjű kiszúróval. Letakarva meleg helyen megint megkelesztjük. Amikor már jól megkelt, a közepébe nyomjuk az ujjunkat, mintegy lyukat képezve, és bő forró olajban kisütjük, előbb fedő alatt, majd fordítás után fedő nélkül. Ne legyen túl forró az olaj, mert a külseje megéghet, míg belül nyers maradhat a tészta. És a fánk lebegjen az olajban, ne érjen le az edény aljára! Inkább végezz próbasütést!
Póth Kinga 7.b
SIKERES SZEREPLÉS NYÍREGYHÁZÁN A VÉCSEYVÉCSEYVÁSÁRHELYI KAMARA NÉPTÁNC VERSENYEN 2012. március 2-án és 3-án Nyíregyházán az ország 37 kiváló kamaracsoportjával mérhette össze tudását a Belvárosi Általános Iskola 6.a, 7.a és 8.a osztályos tanulóiból összeállított csoport: ⇒ Láng Virág ⇒ Zelcsényi Zsófia ⇒ Szőcs Fanni ⇒ Rákosfalvi Máté ⇒ Gulyás Amina ⇒ Kovács Nikolett ⇒ Süveges Sára ⇒ Waldhauser Petra ⇒ Spengler Manfréd Szatmári csárdásukkal és Süss fel nap című sárközi karikázójukkal sikeresen szerepeltek. A népdalénekesek versenyén a 2. korcsoportban versenyzett Zelcsényi Zsófia és Süveges Sára. Zsófi 2., Sára pedig 1. helyezést ért el. A sikeres szereplésen és díjakon kívül nagy élménye volt a csoportnak a nyíregyházi állatkertben tett látogatásuk. Gratulálunk mindnyájatoknak, büszkék vagyunk rátok! Felkészítő tanáraik: Bódis Péterné és Nyári Éva. Nyári Éva néni
„Hol a szabad szaba dság, ott van a haza.” A március 15-ei megemlékezés iskolánkban Petőfi Sándor e soraival vette kezdetét. Az Erdősné Fedeles Zita tanárnő által szerkesztett irodalmi – zenés – táncos összeállításban a 7.a és a 7.b osztály diákjai szerepeltek. A lelkes fiatalok színvonalas műsorral elevenítették meg e rendkívüli nap eseményeit: az ifjúság gyülekezését a Pilvaxban, útját a Landerer és Heckenast nyomdába, a Nemzeti dal és a Tizenkét pont kinyomtatását. Főbusz Nóra és Gyenei Zsuzsanna közreműködésével dalok, táncos betétek kísérték a szabadság ünneplését, a sajtószabadság kivívását. A Harangok dalával emlékeztünk a 1848-49-es szabadságharc hőseire és áldozataira. A pesti forradalommal kezdődött nemzetünk függetlenségéért folytatott küzdelme, s öltött formát az a törekvés, mely a Habsburg-háztól való elszakadást tűzte zászlajára. Erdősné Fedeles Zita
Nemzeti ünnep a Magyar Állami Operaházban Hagyományainkhoz híven a Belvárosi Általános Iskola végzős zenetagozatos osztálya ebben az évben is az Operaházban koronázta meg zenei tanulmányait Erkel Ferenc: Bánk bán című operájának megtekintésével . A magyar himnusz közös éneklésével, a zenedráma értő befogadásával újabb színházi élménnyel lettek gazdagabbak. Az ünnepi esten diákjaink méltó tisztelettel emlékeztek magyar történelmünk dicsőséges napjára. Bódis Péterné _________________________________________________________________________
Bonyhádon a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban rendezték meg a "Tiszán innen, Dunán túl" országos népdaléneklési verseny megyei fordulóját. Szóló kategóriában 1. helyezést ért el Zelcsényi Zsófia (8.a), a 3. helyezést pedig Varga Tünde (8.a) érdemelte ki. Felkészítő: Bódis Péterné és Nyári Éva. Csoportos kategóriában 1. helyezett lett Süveges Sára (6.a), Varga Tünde és Zelcsényi Zsófia (8.a). Felkészítő: Bódis Péterné.
Halmai Petra (8.a) Tolna megye leg legjobb sportolója A Tolna Megyei Önkormányzat és a Tolna Megyei Sportszövetségek Szövetsége a felújított Vármegyeházán rendezte meg a Tolna megye legjobb sportolója 2011 díjátadó rendezvényét. Az ünnepségen 26 sportág 50 sportolója és 39 edzője részesült elismerésben kimagasló 2011. évi sporteredményeiért. Az esemény díszvendége Bánki Erik, az Országgyűlés Hivatala Sport- és Turizmusbizottságának elnöke volt. Megtisztelte továbbá a rendezvényt Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és Tóth Ferenc, a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is. Halmai Petra, iskolánk 8. a osztályos tanulója úszás sportágban nyújtott kimagasló teljesítményéért Tolna megye legjobb sportolója 2011 díjat vehetett át. A tehetséges sportoló leány immár ötödszörre vehette át a rangos elismerést. - Klubja: Dombóvári Sportiskola Egyesület - Edzője: Tancsa Norbert - Eredményei: - OB 2 x 4., 2 x 5. és 6. hely - Országos Vidékbajnokság 3 x 1. hely - Országos Rövidpályás Vidékbajnokság 2 x 1. hely - Országos Rövidpályás Bajnokság 2 x döntős - Vidékválogatott ______________________________________________________________________
Közlekedésből Közlekedésb l ki kiválóra vizsgáztak Remekül szerepeltek a Belvárosi Általános Iskola
tanulói
Bonyhádon
a
február
megrendezett
közepén
közlekedési
ismeretek verseny megyei fordulóján, ahol a
kulturált
közlekedés
elméleti
és
gyakorlati tudnivalóiról adtak számot. A 8. évfolyamosok versenyén Bánki Soma Zotmund (8.b) IV. helyen, a 4. évfolyamosok versenyén Erős Viktor (4.a) I. helyen végzett. Viktor kimagasló teljesítményével jogot szerzett arra, hogy az áprilisban Szeghalmon megrendezésre kerülő országos döntőn ő képviselhesse Tolna megyét. Felkészítő tanára: Embersitsné Bóta Éva.
A húsvéthoz kapcsolódóan számos szokás alakult ki és maradt fenn Magyarországon. Megünnepléséhez a falusi közösségekben különféle vallási rítusok, szokások és hiedelmek fűződtek(egyrészt az egyházi liturgiával álltak szoros kapcsolatban, másrészt attól függetlenek voltak). Vasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kapcsolódó szokások és hiedelmek domináltak, ezek sem voltak azonban mentesek a tavaszi termékenységvarázsló, mágikus vonatkoztatásoktól.
Szimbólumok A húsvéti nyúl szimbolikája nehezen megmagyarázható. Ugyan a bizánci állatszimbolikában Krisztus jele volt, de valószínűbb, hogy Ostarával, a germán istennővel áll kapcsolatban. A monda szerint ugyanis a nyúl eredetileg madár volt, akire az istennő megharagudott, és ezért négylábú állattá változtatta. Az is előfordulhat, hogy egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkör jelképei közé. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett. A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját - szól a hasonlat. A tojás piros színe amely napjainkig a legnépszerűbb szín - Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe. Nemcsak Európában, de Ázsiában is ezekkel a fogalmakkal hozzák kapcsolatba. Sok természeti nép teremtésmítoszában szerepel a tojás, egyes kultúrákban nemcsak az istenek születtek tojásból, de a halottak mellé is temették a lélek újjászületését jelképezve. A keresztény vallásban a feltámadás szimbóluma is. Díszített tojásokat már avar-kori női sírokban is találtak a régészek, de feljegyzések szerint már az ősi Babilonban is festettek tojást. A tojásfestés mindig az asszonyok és lányok feladata volt. A tojások színezésénél leggyakrabban a piros színt használták, mivel ennek mágikus erőt tulajdonítottak. Nemcsak megvédelmez, de egyúttal Krisztus vérét is jelképezi. Eredetileg természetes festékanyagokat használtak a tojások színezéséhez, később kialakultak az írásos tojások is. A szöveg lehetett név vagy üzenet is. A díszítésre használt minták tájanként, országonként változóak. Vinczellér Áron 5.b
A kedvencként tartott kisállatok között kedves megjelenésük, barátságos természetük és a legtöbb fajta kezdők számára is könnyű tartása miatt a nyulak a legnépszerűbbek. Világszerte több mint 40 nyúlfaj él, de a házinyulak minden fajtája egyetlen fajtól, az üregi nyúltól származik, amely eredetileg csak az Ibériai-félszigeten fordult elő. Nem kétséges, hogy a vallási tanok segítették a háziasítás folyamatát, amely végül a házinyúl mai széles elterjedéséhez vezetett. Ebben az játszotta a legfontosabb szerepet, hogy az európai szerzetesrendek a fiatal nyúl húsát inkább "halnak" tekintették, mintsem húsnak, így húsvétkor engedélyezték fogyasztását. Az írásos emlékek szerint Kr. u. 600-ban már tenyésztettek házinyulat egyes franciaországi kolostorokban, majd később Németországban is. Szőrméjüket is nagyra becsülték. A nyulak kiállítási célból való tenyésztése iránt az 1800-as években nőtt meg az érdeklődés, mely mind a mai napig tart, és napjainkra számos fajtát és színváltozatot eredményezett. Népszerű kisállat-kedvencekké az 1980-as évektől váltak, így a kertek és udvarok után meghódították a lakásokat is. Több fajtája is van a nyulaknak. Az egyik népszerű fajta:
törpe kosorrú
Típus: Tömör, erős testfelépítés. Rövid, széles, izmos test, csak kissé látható nyakkal. A far rövid és jól lekerekített. A mellkas széles és mély, ahol a vállakkal találkozik, széles és erős. A mellső lábak rövidek, egyenesek. A hátsó lábak nagyon erőteljesek, rövidek és párhuzamosak a testtel. Fej és szemek: A fej kerek, széles, erős. A profil kerek (kosorr), szélesen a két szem között. A szemek nagyok, fényesek, kerekek. Fülek: széles, lekerekített végű, jól szőrözött, nem hosszú lógó fülek. A pofák mellett lógnak, kagylójuk befelé néz,.a fülek a szemek vonalában erednek a korona folytatásaként, patkó formában fogják körül a fejet. Súlyuk: 2,037 kg, max: 2,487 kg Szín és jegyek: minden elismert nyúlszín, egyszínűek és fehér jegyesek is. (a fehér jegyek kiterjedése, nagysága pontosan meghatározott).
Kellemes húsvéti ünnepeket kíván: Vinczellér Áron és az újságíró szakkörösök
Csíkos tojás: - Ha csíkos tojást szeretnénk, tekerjünk zsinórt, szalagot a tojás köré vagy tegyük egy krumplis hálóba, szorosan kössük rá, s így fessük. Nem tiszta csíkokat kapunk, hanem teljesen egyedi, különös mintázatot.
Foltos tojás: - A foltozáshoz tegyünk 2 teáskanál étolajat a tojásfestékbe. Mikor belemerítjük a tojást, a festék nem fog ráragadni azokra a helyekre, ahol az olaj van, így különleges, valószerűtlen mintázatot érhetünk el.
Tojásfejek: - Kedves ajándékot vagy asztaldíszt készíthetünk, ha füvet vagy búzát hajtatunk tojáshéjban. Kevés idő alatt nő meg, így hamar el kell kezdenünk az előkészületeket, hogy húsvétra szép legyen. Szükséges: fű- vagy búzamag, laza föld, temperafesték vagy alkoholos filc, ecset. A búzamagot egy napra vízben kell áztatni. Először is le kell fejezni a tojásokat - kifújjuk, majd pengével óvatosan leszedjük a tojáshéj felső részét. A száraz tojáscsészére fessünk arcot, vagy tetszőleges mintát, és állítsuk tojástartó dobozba! Érdemes alkoholos filcet használni, hogy a fű locsolásakor ne maszatolódjon el a rajzunk. Töltsük meg a héjat kevés földdel, és szórjuk bele a fűmagot, erre szórjunk egy kevés földet, és mindig tartsuk nedvesen! Amikor előbukkannak a fűszálak, tegyük napos helyre! Ha a fű kellő hosszúságú, készítsünk belőle hajat, és állítsuk a kívánt helyre!
Patkolt vagy vasalt tojás: Magyar jellegzetesség. Apró fémtárgyakat, patkókat raknak a tojáshéjra. Kizárólag férfiak, főként kovácsok készítik.
Színek előállítása házilag Barna - főzzünk erős fekete teát, és áztassuk benne a tojást! Bordó - ecetes cékla levében áztassuk a tojást! Kék - az áfonya leve kékre színez. Zöld - csalánt vagy spenótot is használhatunk. Narancs - narancsszörppel fessük be a tojást! Bézs - hagyma levével színezzük be a tojást!
Gyenei Kont 5.b
Tavaszi fesztiválon léptek fel a német nemzetiségi tagozatosok Az
intézményünkben
tanuló
gyerekeknek sok lehetőségük van tehetségük
kibontakoztatására,
megmutatására. Rendezvényeink magas színvonalúak. Március 29én a német nemzeti tagozatos diákok színes műsorát láthattak a
kedves szülők, pedagógusok és az érdeklődő gyerekek. Az elsősök verses-táncos bemutatóját a másodikosok vidám népi gyermekjátéka követte, majd a magyarországi németek tájszólásában mondókát adtak elő. Horváth Adrienn verset, Boda Flóra pedig történetet mondott el. A műsorszámokat Német Margaréta konferálta. A negyedik osztályosok
német
néptáncát
követően a harmadikosok eljátszották Piroska történetét jó adag humorral fűszerezve. A fiúk és a lányok csalogatták a tavaszt, ami a lányok szerint csupa jót ígér, míg a fiúk elképzelése szerint bolondos, mint az áprilisi időjárás. A jó hangulatú tavaszi gálára a gyerekeket Gyenei Zsuzsanna, Märcz Tünde, Tímárné Szücs Szilvia és Schwarcz Anikó készítette fel. Az aula tavaszi dekorálásában a német tagozatos gyerekek és Dörnyei Szilárdné vezetésével a rajzszakkörösök vettek részt. Tímárné Szücs Szilvia
Magyarból verhetetlenek a belvárosisok A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban március 23-24-én rendezték meg a
Lotz János szövegértési és helyesírási verseny országos fordulóját. A megmérettetés 3 részből állt, melynek célja a magyar nyelv ápolása, a szövegértés mint kulcskompetencia fejlesztése, a helyesírás alapos elmélyítése, valamint Dr. Lotz János világhírű nyelvészprofesszor munkásságának megismertetése a tollbamondások és szövegértési feladatok segítségével. Intézményünk büszkélkedhet tanítványaival, hiszen két diákot is meghívtak a szervezők az országos döntőre: Szórádi Zsófia 8.a és Németh Margaréta 7.b osztályos tanulót. Zsófi kitartó és lelkes munkájának eredményeképp az országos döntőt is megnyerte; értékes könyvjutalmat és ajándéktárgyat vehetett át. A leányt felkészítő tanára, Bódis Péterné is elkísérte a döntőre. Erdősné Fedeles Zita tanítványa, Németh Margaréta is remekül helytállt az országos döntőben. A tehetséges leány a fináléban a 7. helyen végzett, ő is könyvjutalmat kapott. _________________________________________________________________________
Kiváló a logikájuk a 3.a osztályos fiúknak A Zrínyi matematikaverseny megyei fordulójában Dombóvár általános iskolái közül a legjobb helyezést a belvárosis gyerekek érték el. Csapatversenyben megszerezték a jól megérdemelt 2. helyet. A csapat tagjai: Szabó Bence Bálint, Márton Norbert és Kőszegi Gergő 3.a osztályos tanulók. Egyéni versenyben Szabó Bence Bálint 4. helyen, Kőszegi Gergő pedig a 10. helyen végzett. A tehetséges fiúkat Kraussné Papp Éva készítette fel a megyei döntőre. _________________________________________________________________________
Szabó Bence Bálintnak kisujjában van a matematika A Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny megyei fordulóján Szabó Bence Bálint, a Belvárosi Általános Iskola 3.a osztályos tanulója a 9. helyet szerezte meg. Országosan közel 4000 versenyző, míg a megyében 176 harmadik évfolyamos versenyző között érte el ezt a kiemelkedő eredményt. Bence az országos rangsorban 45. helyen áll. Felkészítője Kraussné Papp Éva.
24 DIÁKUNK JUTOTT TOVÁBB A NYELVÉSZ NYELVÉSZVERSENY VÉSZVERSENY MEGYEI FOR FORDULÓJÁBA A dombóvári Belvárosi Általános Iskolában a pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséges
gyerekek
felkészítésére.
Ebben
tanévben
a a
versenyszervezők
24
tanulót hívtak meg az iskolai fordulón nyújtott teljesítményük alapján a Bendegúz
nyelvész
verseny megyei döntőjére, melynek szerepel
céljai
között
a
nyelv
színességének megismertetése,
az
érdeklődés felkeltése anyanyelvünk szépségei iránt, a hagyományok ápolása. Bódis Péterné tanítványai közül Eigenbrót Gréta, Lisicza Gréta, Simon Gergő, Szórádi Zsófia Gvendolin tovább.
és
Bárány jutott Erdősné
Fedeles Zita készítette fel Somogyi Lászlót, Németh Horváth Hembach
Margarétát, Adriennt
és
Rolandot.
Királyné Oletics Szerén irányította
Kőszegi
Gergő, Szabó Bence és Töreky
Zsombor
felkészülését. Nyári Éva tanítványai közül Simon Kati, Balassa Zoltán és Pintér Márk jutott tovább. Balikóné Szabó Noémi segítségével készült Bőr-Nagy Gréta, Tancsa Léna és Szabó Zalán. Szalainé Balogh
Erika Szabó Kevinnek és Szijártó Péternek segített a nyelvi feladatok gyakorlásában. Pápai Dorottyát Bedő Gyuláné, Vercz Krisztiánt dr. Pelbát Józsefné, Pusztán Fannit Tóth Gabriella Király Dorottyát Hábich Judit tanítja.
SZABÓ KEVIN (6.A) KÉPVISELI TOLNA MEGYÉT A BENDEGÚZ NYEL NYELVÉSZVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐJ DÖNT JÉBEN Március 30-án rendezték meg Szekszárdon a BENDEGÚZ NYELVÉSZVERSENY MEGYEI FORDULÓJÁT. A belvárosisok az erős mezőnyben „elhalászták” a legjobb helyeket: ⇒ 2. hely: Tancsa Léna (1.a) Felkészítője: Balikóné Szabó Noémi ⇒ 2. hely: Pápai Dorottya (1.b) Felkészítője: Bedő Gyuláné ⇒ 3. hely: Szabó Bence (3.a) Felkészítője: Királyné Oletics Szerén 7. hely: Kőszegi Gergő (3.a) Felkészítője: Királyné Oletics Szerén Szalainé Balogh Erika tanítványa Szabó Kevin (6.a) kiemelkedő teljesítményével az 1. helyen végzett, így részt vehet az országos döntőn, melyet májusban Szegeden rendeznek meg. A 7. évfolyamosok versenyében Németh Margaréta (7.b) 2.-ként, Hembach Roland (7.b) 4.-ként zárta a versenyt, mindkettőjüket Erdősné Fedeles Zita készítette fel. 3. helyezett lett Pintér Márk (6.b), a fiút Nyári Éva tanítja. Bódis Péterné tanítványai közül Szórádi Zsófia (8.a) 4., Bárány Gvendolin (8.a) 6. lett.
Négyen jutottak tovább a szavalóverseny megyei fordulójá fordulójába DALMANDON az általános iskolában az 1848-as forradalom 164. évfordulójára emlékezve március 14-én SZAVALÓVERSENYT rendeztek. A megmérettetésen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak intézményünk tanulói. A legszebben szavalók továbbjutottak a Bonyhádon megrendezésre kerülő megyei fordulóra: 1-2. osztályos kategória: 1. helyezés: Szieber Dominik 2.a Felkészítő: Szabóné Tóth Gabriella 5-6. osztályos kategória: 2. helyezés: Gulyás Amina 6.a Felkészítő: Szalainé Balogh Erika 7-8. osztályos kategória: 1. helyezés: Varga Tünde 8.a Felkészítő: Bódis Péterné 2. helyezés: Zelcsényi Zsófia 8.a Felkészítő: Bódis Péterné
Sztálingrádi csata 3. /6 A sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a második világháború fordulópontja volt. A Sztálingrád (ma Volgográd) szovjet városért folyó, 1942. augusztus és 1943. február 2. között vívott ütközetben a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak csapataira. A csata mintegy másfél milliós emberveszteségével a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt. Mindkét oldal példátlan kegyetlenséggel, a katonai és polgári veszteségekre való legkisebb tekintet nélkül harcolt.
A
csata
Sztálingrád
német
ostromával indult, a városért folyó rendkívül intenzív harccal folytatódott, és a szovjet ellentámadással zárult, amely bekerítette, javarészt
megsemmisítette,
valamint
jelentősen visszavetette a tengelyhatalmak erőit. Az Uran hadművelet: Az ősz folyamán Vasziljevszkij és Georgij Zsukov, a szovjet stratégiai tervezésért felelős tábornokok jelentős erőket vezényeltek a sztyeppékre Sztálingrádtól északra és délre. Az olasz, magyar és román hadseregek által tartott északi szárny különösen sebezhető volt. Jól tudták ezt a szovjetek is. A terv az volt, hogy a német csapatokat lekötik a városban, és északról és délről áttörve a szárnyakon, bekerítik Sztálingrádot. Zsukov ezzel egy korábbi, a japán hadsereg ellen 1939-ben aratott győztes csatáját ismételte volna meg, több mint tízszer akkora méretben. A terv az Uran hadművelet nevet kapta, és összehangolták a német Közép-hadseregcsoport ellen indított Marsz hadművelettel. A csatát a Luftwaffe nyitotta meg, rommá bombázva a város nagy részét. A civil lakosság hatalmas veszteségeket szenvedett, a házak nagy része összedőlt, a város gyakorlatilag lakhatatlanná vált. Ennek ellenére Sztálin megtiltotta a civilek evakuálását azzal a szándékkal, hogy városban rekedt nők és gyerekek látványa erősebb ellenállásra serkentse a települést védő katonákat. Az itt maradt polgári lakosságot erődítmények építésére vezényelték. Augusztus 23-án a német légierő gyújtóbombákkal támadott, és az ettől keletkező tűzviharban több ezer lakos veszítette életét. Szinte a teljes város leégett, az épületekből csak romkupacok és kiégett falcsonkok maradtak. Városi Márton 7.b
