Frédéric Manns OFM Bibliai szövegek értelmezése a zsidó és keresztény hagyományokban A kötetet szerkesztette: Szabó Xavér OFM
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének kiadványai
A sorozatot szerkesztik: Xeravits Géza Szabó Xavér OFM, Szatmári Györgyi
11. kötet
Bibliai szövegek értelmezése a zsidó és keresztény hagyományokban Frédéric Manns OFM A kötetet szerkesztette: Szabó Xavér OFM
Sapientia Főiskola — L’Harmattan Budapest 2013
L’Harmattan France 7 rue de l’Ecole Polytechnique 75005 Paris T.: 33.1.40.46.79.20 L’Harmattan Italia SRL Via Bava, 37 10124 Torino–Italia T. / F.: 011.817.13.88 A kiadásért felel Gyenes Ádám. A kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14–16. Telefon: 267-59-79
[email protected] www.harmattan.hu A sorozat arculatterve: Xeravits Géza Nyomdai előkészítés és borító: Takács Zita Sokszorosítás: Robinco Kft. A tanulmányokat fordították: Komáromi Jób OFM, Piatrik Pió OFM, Szabó Tamás Ferenc, Szabó Xavér OFM, Dr. Szatmári Györgyi, Tömör Judit A kötetet lektorálta: Dr. Szatmári Györgyi A címlapon: A Hármas (Hulda) Kapu a jeruzsálemi Templomhegyen
A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
© Szabó Xavér, 2013 © Sapientia Főiskola, 2013 © L’Harmattan Kiadó, 2013
ISSN 2060-8330 ISBN 978-963-236-675-3
Tartalom
A szerkesztő előszava . . . . . . . . . . . A szerző előszava a magyar kiadás elé . . Rövidítésjegyzék . . . . . . . . . . . . . A tanulmányok eredeti megjelenési helyei
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
1. A Szentírás zsidó „olvasata”. . . . . . . . . . . . . . . . 2. A targum és a rabbinikus irodalom mint az Újszövetség lehetséges háttere . . . . . . . . . 3. Márk evangéliumának szerkezete . . . . . . . . . . . . 4. Az Isten Fia cím vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A hatalommal tanító Jézus . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Jézus és a Templom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Boldogok a szelídek, mert ők fogják örökölni a földet . 8. A 12 éves Jézus mint az új Sámuel a Templomban . . . 9. A húsvéti jelenet margójára . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Négy asszony a kereszt alatt . . . . . . . . . . . . . . . 11. Galilea az Újszövetség korában . . . . . . . . . . . . . 12. A Tábor-hegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. Az ősegyház papságának zsidó-keresztény értelmezése 14. A korai zsidó irodalom apokalipszisei . . . . . . . . . 15. A makkabeusi könyvek imái és a Semone ’Eszre . . . . . 16. Énekek éneke – zsidó értelmezések . . . . . . . . . . . 17. A zsidó-keresztények elleni polémia egy rabbinikus iratban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. Zsidó-keresztény tézisek cáfolata a Szanhedrin traktátus egyik szakaszában . . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
7 9 11 20
. . . . . 23–29 . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. 31–47 . 49–55 . 57–66 . 67–82 . 83–101 . 103–117 . 119–122 .123–127 . 129–135 . 137–152 153–163 . 165–181 .183–203 . 205–231 .233–254
. . . . . 255–270 . . . . . 271–276
Kislexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idézett szerzők és szerkesztők mutatója . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
277 279
Idézett helyek mutatója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
289 5
6
A szerkesztő előszava Frédéric Manns, egykori jeruzsálemi professzorom cikkeiből válogattam egy csokorra valót.1 Személyében olyan hiteles „írástudóval” találkoztam, aki kincseiből egyaránt előhozott újat és régit (vö. Mt 13,52), fontos volt számára nemcsak az újbor, hanem a tömlő is, továbbá hogy „mindkettő megmaradjon” (Mt 9,17). A válogatott tanulmányok szemléletmódot és közelítéseket kínálnak a zsidó és keresztény értelmezési hagyományok útján. A kezünkben lévő könyv együttműködés eredménye. Hálás köszönet illeti mindenekelőtt a biblikus képzésemet nyújtó alma matert, a Studium Biblicum Franciscanum intézetet, és padre Mannsot, aki készséggel rendelkezésre bocsátotta tanulmányait. Szívből köszönöm a fordítók munkáját, valamint mindazokét, akik a szöveget gondozták. A lábjegyzetekben közölt hivatkozási és átírási rendszer esetében a szerző által használt egyszerűsített változatot követtem. A kötetet egyes fontosabb szakkifejezések rövid magyarázata zárja, ami segíti azok eligazodását, akik nem szakemberként olvassák a tanulmányokat. Frédéric Manns jánosi hagyománnyal kapcsolatos munkáit egy másik kötetben tesszük hamarosan közzé. Hippói Szent Ágoston biztató soraival szeretném az Olvasó kezébe adni e tanulmánykötetet: „tegnap megértettél valamicskét, ma egy kicsivel többet, holnap pedig sokkal többet fogsz megérteni” (vö. Tractatus in Evangelium Iohannis XIV,5). Szolgálják e tanulmányok a Szentírás jobb megértését!
Budapest, 2013. június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén
Szabó Xavér OFM
1
Magyar nyelven eddig megjelent tanulmánya: A rabbinikus irodalom mint történelmi forrás az evangéliumok hátterének tanulmányozásához, Studia Biblica Athanasiana 11 (2010) 93–123.
7
A szerző előszava a magyar kiadás elé Negyvenéves jeruzsálemi tartózkodásom meggyőzött bizonyos dolgokról: x A Szentírás fontos: Isten igéje, mely emberi szavakban hagyományozódott ránk. A teológia szíve mindig Isten igéje. x Az Újszövetség hiteles környezete a zsidóság, nem pedig a hellenista gnózis. Az evangélium végső szerkesztése görög nyelven, az egész Mediterráneum beszélte koinén történt. A fogalmak, a kifejezésmód és az irodalmi műfajok biblikusak és parabiblikusak. x Az evangélisták azért írtak, hogy – az Írások újraolvasásával – meggyőzzék a zsidókat: Jézus volt Izrael Messiása. x Isten igéjének egyetemes értéke van. Ég és föld elmúlik, de Isten szavai megmaradnak. x Az exegéták azt gondolják Isten igéjéről, hogy ítélkezhetnek fölötte, holott az fogja őket megítélni. Aki csak egy iótát is megtart, nagy lesz a mennyek országában. x Hogy megértsük Isten igéjét, a gyakorlatban kell alkalmaznunk. Már Mózes is azt mondta a Sínai-hegyen a törvényeket felkínáló Istennek: „Mindent, amit szólt az Örökkévaló, megteszünk és meghallgatunk!” x Isten igéje testet öltött és emberi arca volt a Názáreti Jézusban. A Szentírás megértésében és annak élővé váltásában segít, ha újra felfedezzük Isten arcát a szegényekben és a kicsinyekben. Egzisztenciális ismeretről van tehát szó, nem pedig elméleti tudásról. x A Szentírás manna, olyan eledel, amelyet Isten ad, hogy átkeljünk pusztaságunkon. Miként egykor a zsidóknak össze kellett gyűjteni, úgy ma is: csak a kitartás vezet el a megértéshez. x Időnként az Írás homályos értelmét annak tárja fel, aki alázattal közelít hozzá. x A keresztény hagyomány egy fontos álláspontot hangsúlyoz: a Szentírás imádságos olvasása megbékíti az embert és megnyitja spirituális érzékeit. Spirituális érzékek és a hit „szeme” nélkül a szöveg továbbra is rejtély marad. A Szentírás bölcs olvasása megvilágosíthatja az Írást kutató istenkereső ember útját.
9
Bibliai szövegek értelmezése a zsidó és keresztény hagyományokban x A szentírókat is ihlető Lélekre való figyelem nyitottá tesz bennünket arra a kinyilatkoztatásra, hogy „mit mond a Lélek az egyházaknak” (vö. Jel 2,7). x A rabbik hangoztatták: „Aki arra használja a Tóra koronáját, hogy nevet szerezzen magának, jobb lett volna, ha meg sem születik.” Más szavakkal: Isten igéje kétélű kard. Nem lehet vele játszani. Ezekkel az alapelvekkel kutattam a Szentírást. Hálás vagyok Xavér atyának, amiért társaival néhány tanulmányomat lefordította és magyar nyelven megjelenteti. Biztos vagyok benne, hogy a fordítást követően ő maga személyesen is hozzákezdhet az exegetikai kutatáshoz.
Jeruzsálem, 2013. június 13.
Frédéric Manns OFM
10
