AL A K ESZ ÖZ BÖ SÉG LCS BEN ŐD
E
Franyo Ma Teremtés čković:
ÚJR
Suba Lászlós: emlékére Honfoglalá
Petrovits István: Kariatida
NAGYKÖRŰ
Cseresznyevásár
Búcsú
2
2010. augusztus
Tartalomjegyzék ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
Nagykörű épül .....................4 Újra lesz bölcsőde.................5 TENGERI KÍGYÓ
Kié a Tisza-tó? 2. rész............6 GAZDASÁG
Házi pálinka........................7 Újra jöhet a disznótoros .........9 OKTATÁS
Iskolakerülés..................... 11 ÉLETMÓD
Mit igyunk? ......................18 Sárgabarack: az ételelixír .....20 SZABADIDŐ
Nagy Cseresznyevásár és Búcsú ...........................24 KULTÚRA
Megjelent az Emlékezet könyve ...............27 Fotó és festmény kiállítás .....29 Ez volt a X. .......................30 A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Kiadja: Községi Önkormányzat, Nagykörű Felelős kiadó: Dr. Veres Nándor polgármester Szerkeszti: A szerkesztő bizottság Szerkesztő: V. Kálmán András Munkatársak: Túró Noémi, Tóta Gábor Tördelés: Babay Zsolt Grafika: Kautzky-Dániel András Szerkesztőség címe: 5065 Nagykörű, Május 1. út 1. Telefon: 30/405-97-51 e-mail:
[email protected] Nyomta és kötötte: Print Invest Magyarország Kft. Felelős vezető: Ványik László
Önkormányzati hírek Képviselő-testületi ülést volt július 8-án a
Művelődési Házban, amelyen a pártok és különböző szervezetek delegáltjain kívül a lakosság is képviseltette magát Dr. Veres Nándor polgármester javaslatára a következőkről tárgyaltak: Napirend 1. Polgármester jelentése a két ülés között történt fontosabb eseményekről. 2. Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010. (II. 11.) rendelet módosítása. 3. Pályázatokkal kapcsolatos döntések: – belterületi csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban – bölcsőde építéssel kapcsolatban. 4. Gyermek- és családvédelmi beszámoló. 5. Óvodai létszám megállapítása. 6. Beszámoló a Tájház megvásárlásának helyzetéről. 7. Beszámoló a Nagykörű Galéria Kulturális Egyesület megalakulásáról és céljairól. 8. Komp meghirdetése üzemeltetésre. Zárt ülés Dr. Veres Nándor polgármester a következőkről tájékoztatta a képviselőket a pályázatokkal kapcsolatban: • a bölcsőde építésére benyújtott pályázatunk támogatást nyert, az építési engedélyt megkaptuk, a közbeszerzési eljárást lefolytattuk. • a templomtető felújítására 50 ezer forintot nyertünk. A látogatóközpont építése jó ütemben halad. A kivitelező határidő hosszabbítást kért a tavaszi munkák csúszása miatt, a leendő kikötő építéséhez pedig az árvíz miatt nem lehet hozzáfogni. Időközben a hajókikötő építésével kapcsolatban minden akadályt sikerült elhárítani. Az MNV ZRT végleges hozzájárulását is megkaptuk, a Nemzeti Közlekedési Hatóság ezen hozzájárulás birtokában kiadta a jogerős építési engedélyt. A támogatási szerződést június első napjaiban, Debrecenben az NFÜ-ben aláírtuk. 77 millió forint előleget tudunk lehívni két héten belül, ami a kivitelező első számlájának kifizetéséhez kell. Az óvoda felújítása jószerével a végéhez közeledik, már csak apróbb munkák és az utcai kerítés építése van hátra. Az iskola felújításán, bővítésén dolgozik szinte a GESZ egész fizikai állománya. A belső munkálatok lassan befejeződnek, rövidesen hozzákezdenek a tetőszerkezet cseréjéhez is.
A művelődési ház felújítására a közbeszerzési hirdetmény nem sokára megjelenik. A községháza akadálymentesítésére a közbeszerzési hirdetmény már megjelent. A belterület belvízmentesítésére is nyertünk, a kiviteli tervek készítése és bizonyos előkészítő munkák elkezdődtek. A közbeszerzési eljárást a kiviteli tervek birtokában szeretnénk elindítani. Az előre jelzettnél kisebb árhullám vonult le a Tiszán. A vízügy csak néhány területen, pl. gátoldalak kaszálásában kért segítséget. Nehezményezte, hogy a homokzsákok töltésére a vízügy máshonnan hozott embereket. Az árvíz miatt jelentős beavatkozásra nem volt szükség, a belvízkárok is minimálisak. 13 ház kárfelmérése megtörtént, ezeket az adatokat továbbították. Vezetői szinten megfontolták a közösen működtetett iskola szétválását. Arra a következtetésre jutottak, hogy az építkezés befejezése előtt semmiképpen nem célszerű az önállósodás felé a lépéseket megtenni, mert ez veszélyeztethetné a program sikerét. A VÁTI első ellenőrzése megtörtént, Kőtelken több problémát találtak. Tudomása szerint Kőtelek nagy összegű előleget hívott le a beruházásra, abból Nagykörűnek nem adott, sőt más célokra használták azt fel. Kérni fogja, hogy a jövőben ne Kőtelek számlájára utalják a Nagykörűt illető pénzt, hanem közvetlenül a Nagykörűi Önkormányzat számlájára. Nálunk azt kifogásolták, hogy a GESZ nyerte a pályázatot. Véleményük szerint a GESZ, mint önkormányzati tulajdonú intézmény nem pályázhatott volna. Két közbeszerzési szakértő szerint nincs szó összeférhetetlenségről. Sipos László kérte, hogy az iskola felújítására kapott keretből az iskola elé valamiféle közlekedést szabályozó táblát, vagy más jelet helyezzenek el. Indítványozta, kérje az önkormányzat azt, hogy a helyi beruházásoknál nagykörűi embereket alkalmazzanak. Kérdezte, hogy a kompközlekedés mikor indul? Pravda Julianna immáron többedik alkalommal sürgeti a buszforduló környékére hirdetőtábla kihelyezését. Fájlalja, hogy a művelődési házban délelőttönként nem lehet internetezni, a könyvtár egész cseresznyeszezonban nem volt nyitva. Itt a turistaszezon, nem érti, ki és miért hozott ilyen intézkedéseket. Dr. Veres Nándor tájékoztatta Sipos Lászlót, hogy az iskola előtti közlekedést szabályozó jelet más forrásból kell megoldani. Azon van, hogy 2010. augusztus
3
NAGYKÖRŰ a nagykörűi beruházásoknál nagykörűi embereket foglalkoztassanak, a komp üzemképes állapotban van, ha a vízállás engedi vízre bocsátható és üzemeltethető. Pravda Juliannát megnyugtatta, hogy a hirdetőtábla kihelyezésére és a művelődési házbeli dolgok rendbetételére intézkedni fog. A képviselők módisították a költségvetési rendeletet, majd pályázatokkal kapcsolatban is döntöttek: 57/2010. (VII. 8.) határozat: Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az ÉAOP 5.1.2/D-2-09-2009-0025. sz. pályázat kapcsán úgy határozott, hogy a pályázat eredményeként létrejövő „Nagykörű mentesítetlen településrészének csapadékvíz elvezetése” önként vállalt helyi közügy megoldását szolgálja. 58/2010. (VII. 8.) határozat: Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az ÉAOP-4.1.3/B-09-2009-006 pályázat kapcsán úgy határozott, hogy a pályázat eredményeként „Cseresznyemag Bölcsőde fel-
építés Nagykörű községben” önként vállalt helyi közügy megoldását szolgálja. A képviselő-testület megtárgyalta és elfogadta a körjegyző beszámolóját a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) bek. c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Nagykörű-Kőtelek Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nagykörűi Óvodai Tagintézményében – figyelemmel a Kt. 3. sz. melléklet II. fejezet 8. pontjára – engedélyezi a maximális létszámtól való 10 %-os eltérést. 2010. szeptember 1-től a 2010/2011-es nevelési évre az óvodai csoportok maximális létszámát 28 főben állapítja meg, az alábbi az oktatásszervezési indokok alapján: Az óvodába járó gyermekek közül magas az aránya a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos családból kikerülő gyermekeknek, akiknek testi, erkölcsi és szellemi nevelése, fejlődése csak intézményi keretek között biztosítható.
közölte vele, még át kívánja gondolni a Tájház eladásának ügyét. Elég sok idő telt el az egyezkedés óta, azóta ők programokat szerveztek a Tájházba, éppen ezért a turistaszezonban még ők szeretnék üzemeltetni. A későbbiekben majd szólnak hogyan döntöttek. A képviselők a tájékoztatást tudomásul vették Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete pályázat hirdet a tiszai átkelő komp 2011-től történő üzemeltetésére. A komp bérbe adásának feltételei: • az üzemeltető részéről rendszeres, üzembiztos működtetés • a komp működéséhez szükséges minden költség átvállalása, beleértve a kisebb-nagyobb javításokat, felújításokat, karbantartást, a révlejáró és révház környékének rendben tartását is. A pályázat beadásának határideje: 2010. augusztus 30. Ezek után a képviselők zárt ülést tartottak.
Dr. Veres Nándor polgármester a következő tájékoztatást adta: Varga György, a Tájház jelenlegi tulajdonosa
Megjelent az Emlékezet könyve Sziráki
Nagykörű épül községháza akadálymEntEsítésE
A másodszorra meghirdetett közbeszerzési eljárás eredményes volt.
Két kiviteli ajánlat érkezett, a bíráló bizottság az albertirsai, B és B Építőipari és Szolgáltató KFT-t hirdette ki nyertesnek. A cég valószínűleg sokaknak nem ismert, azonban nagykörűi kötődésű és érdekeltségű vállalkozásról van szó. A cég vezetője az a Bartos Tibor, aki tavaly a szabad strandot nagyon szépen rendbe tette, az építményeket felújította. Iskola
A Gazdasági Ellátó Szervezet
szinte teljes létszámmal az általános iskola felújításán dolgozik. Egy időben folynak a munkák szinte minden tanteremben, folyosón, vizesblokkokban. Szeretnénk a tanévkezdetre befejezni a munkákat, esetleg még az udvaron lesz munka illetve a tetőszerkezet javítását hagyjuk szeptemberre. kIkötő
A kikötő kiviteli munkái az árvíz miatt nem kezdődtek még el. Mun-
kavégzés a parti területen mindig nem végezhető, de a levezető út építéséhez szeretnénk rövidesen hozzákezdeni. A GESZ-nek nincs jelenleg megfelelő kapacitása a munkák elvégzéséhez, ezért alvállalkozókat von be az építésbe. Az építéshez szükséges forrást kizárólag az állami támogatás nem 4
2010. augusztus
EmlékEzEt könyvE Sándorné áldozatos gyűjtőmunkájának ered-
tudja biztosítani és az önkormányzat sem szeretett volna túl sok pénzt a kikötő megvalósításához fölhasználni, ezért befektető vállalkozót keresett. A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy a megépítéshez szükséges 20 millió forintot külső forrásból biztosítja, az építkezéssel megbízott egyik alvállalkozó cég hajlandó ezt az összeget befektetni. Megítélésem szerint az önkormányzat számára rendkívüli kedvező feltételekkel, nevezetesen a következő képviselőestület a beruházás befejezéséig eldöntheti visszafizeti-e természetesen kamataival együtt a 20 millió forintot vagy a megépült kikötőben biztosít tulajdonrészt. Ezt a döntést tehát a következő képviselő-testületre hagytuk. Az árvízi helyzet miatt nem lehetséges az eredeti határidő betartása, azaz ez év végéig nem adható át a tiszai hajókikötő. Ha a vízjárás és az időjárás engedi, akkor a jövő év közepére készülhet el. A község lakói a
látogatóközpont
főtéren maguk is napról napra láthatják hogyan épül az új turisztikai büszkeségünk, az amely nemcsak Nagykörű hanem a környék idegenforgalmát is hivatott szervezni, integrálni, összefogni. Útépítés
Elkészült az Ady Endre út még hiányzó szakaszának az útalapja, egy
kb. 50 m-es szakasz. Befejeződött a Tomori és Vörösmarty út útalapjának javítása. És folyamatosan,ahogyan van rá idő, folyik a Jókai és Kinizsi út útpadkájának földdel való feltöltése.
ményeképpen. Emléket állítottunk immár egy könyv formájában is a II. világháborúban elesettek emlékének. A könyv a községi könyvtárban, a Tourinform irodában, a ruházati boltban kapható 2000 Ftos áron. Azoknak a személyeknek, akik segítettek a fényképek összegyűjtésében illetve adatokat szolgáltattak; kedvezményes, 1000 Ftos áron, azaz önköltségen biztosítunk vásárlási lehetőséget. Szándékaink szerint további kötetekkel gyarapodna majd az Emlékezet könyve. orvos Valakik elterjesztették július közepén, Reisz
Viktor váratlanul távozik, és orvos nélkül marad a falu. Ezek rémhírek voltak, a valóság a következő: Reisz doktorral már néhány hónappal ezelőtt megállapodtunk, hogy év végéig mindenképpen marad és rendel. A házi orvosra kiírt pályázat nyertesével pedig abban állapodtunk meg, hogy jövő év januárjában, februárjában kezd. Az országban az orvoshiány valóban egyre aggasztóbb, a fiatal orvosok jó része külföldre távozik a hazainál többszörös fizetés reményé-
ben. Már Budapesten is vannak ügyeletek, ahol nincs is jelen orvos csak asszisztens, aki ha súlyos esetről van szó, akkor telefonon hívja be az orvost. Vidéken egyes körzetekben már évek óta nincs állandó körzeti orvos. Új pap Önkormányzatunk számára is nagy öröm az
új lelkipásztor érkezése, aki Karcagról jön majd hozzánk. Minél előbb szeretném vele fölvenni a kapcsolatot, fölajánljuk a plébánia teljes felújítását, hogy Nagykörűbe tegye a székhelyét és végre Nagykörűben is legyen hosszú évek után itt lakó lelkipásztor.
ún. pelletüzem létesítéséről. Sajnos a jelenlegi villamos energia kapacitás az asztalos üzemben nem elegendő az üzem elindításához. Végre az EON határozott ígéretet tett a kapacitásbővítés megvalósítására, amely egyébként több mint 700 ezer forintos hálózatfejlesztési hozzájárulás befizetését igényli tőlünk. komp
hunyadfalvI szEnnyvíztIsztító A hunyadfalvi szennyvíztisztító telepre el-
készült a teljes pályázati dokumentáció. A Kőtelki GESZ által teljesen tönkretett telep teljes felújítására pályázunk, de a pályázatban szerepelni fog pl. a nagykörűi Cseresznyéskert és a Liszt F. út csatornázása is. A pályázatot benyújtottuk. pEllEtüzEm Korábbi számunkban beszámoltunk már egy
köztérI szobrok
Az elmúlt években számos festő alkotótábornak adott otthont Nagy-
körű. Nagyon szép festményekkel gyarapodott így községünk, azokkal az alkotásokkal, amelyeket a művészek a falunak ajándékoztak. Első ízben hívtunk meg szobrászokat, fölkérve őket; a közel egyhónapos itt tartózkodás alatt készítsenek legalább egy köztéri szobrot. Négy szobrász érkezett, sajnos az egyik tordai szobrásznak már az érkezést követő napon haza kellett utazni családi okok miatt. Az itt maradottak azonban teljesítették a fölkérésünket, így Suba László marosvásárhelyi szobrász mészkőből a honfoglalásnak állított emléket,Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász tölgyfából készített alkotását láthatjuk a Batthyány és a Vörösmarty út találkozásánál, Franko Mackovic szabadkai művész cseresznyefából egy beltéren elhelyezhető szobrot készített, tölgyfából készített alkotását pedig az Orczy téren állítottuk föl. A szobrok költsége csak maga az anyagköltség, a művészeket pedig vendégül láttuk, így az étkezés és a szállás költsége terhel bennünket. Szállásért azonban nem kell fizetnünk, hiszen saját önkormányzati panziókban helyeztük el őket. Időközben értesültünk arról, hogy az alkotótáborra benyújtott pályázatunk nyert, így gyakorlatilag a falunak semmibe nem kerül a 3 új köztéri szobor, sőt a pályázati támogatás lehetőséget ad arra, hogy a szobrászok által gyakran használt munkaeszközöket (pl. fűrészek, fúrók, vésők, stb.) is beszerezzünk. A kőszobrot a községháza elé állítottuk, a másik két szobor két kisebb téren kapott helyet. Szeretnénk a jövőben a falu kisebb parkjait, tereit, kedves szögleteit is rendbe tenni, kicsinosítani, virágosítani, padokat elhelyezni, ne adj’ Isten; szobrokat állítani. Ne csak a főterek legyenek rendben és ne csak ott lehessen leülni egy pillanatra hanem szeretnénk ha ezt a falu legszélén álló kis téren is meg lehetne tenni. Dr. Veres Nándor
A komp üzemeltetésére korábban kiírt pályá-
zatra ajánlat nem érkezett. A képviselő-testület újra meghirdette a komp üzemeltetését. Várjuk az ajánlat beérkezését. Dr. Veres Nándor
40 év elteltével újra lesz bölcsőde Nagykörűben Ú
jabb sikeres pályázatról számolhatók be a lap olvasóinak. Közel 80 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert községünk egy bölcsőde építésére és teljes berendezésére. Az épület az óvodával szemben lévő, önkormányzati tulajdonban lévő telken valósul majd meg. A közbeszerzési értesítőben a teljes kivitelezésre a felhívás már megjelent, rövidesen letelik az ajánlatok benyújtásának a határideje. Előreláthatólag az építkezés augusztus végén, szeptember elején elkezdődhet. Szeretnénk, a jövő év tavaszán már fogadhatná a bölcsőde a gyermekeket. A pályázat benyújtása előtt végzett felméréseink alapján arra számítunk, hogy nemcsak Nagykörűből, hanem a szomszédból is áthozzák majd a gyermekeiket azok a szülők,akiknek igényük van bölcsődei ellátásra. Térítési díjat természetesen fizetni kell majd, de ez a térítési díj messze elmarad attól a költségtől,amelyet egy gyermekfelügyelőre (bébiszitterre) kellene fizetni. Nyilvánvalóan vannak akik fölteszik a kérdést, szükség van-e erre, lesz-e elég gyermek, fenn tudja-e tartani a település? Ezek jogos kérdések. Ugyanakkor egy kistelepülésnek minden fejlesztési lehetőséget, minden olyan pályázati forrást amely a helyi életminőséget, életszínvonalat, a helyi szolgáltatásokat emeli, bővíti azt meg kell ragadnia. Egy kistelepülésnek ma csak előre szabad „menekülnie”. Már pedig egy bölcsődével egy nagyon fontos közszolgáltatást tudunk biztosítani és a szociális ellátásunk is teljesebbé válik. Arra is lehetőség lesz, hogy csak egy fél napot vegyék igénybe a bölcsődei szolgáltatást vagy akár néhány órára. A legfontosabb: egy vadonatúj épülettel gazdagodik a falu vagyona és nyitva áll az ajtó minden kisgyermek számára. 2010. augusztus
5
NAGYKÖRŰ
Kié a Tisza-tó?
Tengeri kígyó a Tisza-tavon l apunk májusi számában részletesen foglalkoztunk e témával. Azóta megszületett az elsőfokú ítélet is és a fellebbezés is.
Első fokon vesztett a MOHOSZ a Tisza-tavi perben Első fokon vesztett a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) abban a perben, amelyet a karcagi városi bíróságon indított annak érdekében, hogy továbbra is gyakorolhassa a haszonbérleti jogokat a Tisza-tavon. A vidékfejlesztési tárca és a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. közötti korábbi szerződés szerint a haszonbérleti jog az idéntől a Sporthorgász Kft.-t illeti meg. A MOHOSZ a jogvitában kártalanítást is kér, amelynek összege akár 400 millió forint is lehet. A szervezet az írásos ítélet ismeretében dönt arról, fellebbez-e. Elutasította a karcagi városi bíróság első fokon a MOHOSZ kereseteit abban a birtokvédelmi perben, amelyet a szövetség még márciusban indított a Tisza-tó hasznosítása körül kirobbant vita miatt – tudta meg az agromonitor.hu. A MOHOSZ a pert a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ellen kezdeményezte, mivel egy korábbi minisztériumi szerződés szerint az idéntől a kft. vált a Tisza-tó hasznosítójává. A szövetség a jogvitában azt igyekszik elérni, hogy mindaddig a Tisza-tó birtokában maradhasson és gyakorolhassa a halászati haszonbérleti jogokat, amíg kártalanítást nem kap. Emellett el szeretné tiltatni a Sporthorgász Kft.-t a Tisza-tavi területi jegyek forgalmazásától és a halőri ellenőrzésektől is. A MOHOSZ az írásos ítélet áttanulmányozása után határoz arról, fellebbez-e – mondta Szabó Imre, a szövetség elnöke. A szervezet az átvételtől számított tizenöt napon belül élhet fellebbezési jogával. Ennek eldöntéséhez – tette hozzá az elnök – meg kell ismerni a részletes bírósági indoklást. A kártérítéssel kapcsolatban pedig elmondta: az összeg „nullától 400 millió forintig terjedhet” attól függően, hogyan ítél a 6
2010. augusztus
bíróság, illetve miként egyeznek meg a felek. A MOHOSZ a perben többek között arra alapozta jogi álláspontját, hogy a korábbi haszonbérlő mindaddig birtokban maradhat, amíg az általa létesített, el nem vihető berendezések értékével az új haszonbérlő (vagyis a Sporthorgász Kft.) nem számol el. A Tisza-tó esetében az úgynevezett irányfény-rendszerről van szó, amely alapvetően a csónakos horgászok tájékozódását segíti. Az irányfény-rend-
szer értéke 0,7 millió forint, de a MOHOSZ emellett peres úton a korábbi haltelepítések meg nem térült költségeit is követeli.
Fellebbezést nyújt be a MOHOSZ a Tisza-tavi perben Fellebbezést nyújt be a Magyar Országos Horgász Szövetség a karcagi városi bíróság közelmúltban hozott ítélete ellen – mondta az agromonitor.hu-nak Szabó Imre, az érdekkép-
viselet elnöke. A MOHOSZ első fokon abban a birtokvédelmi perben vesztett, amelyet a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ellen indított. Szabó Imre szerint a szövetség továbbra is úgy ítéli meg, hogy megalapozott a kereset. Továbbra is úgy ítéljük meg, hogy a jogvitában a MOHOSZ van igaza, ezért fellebbezést nyújtunk be a karcagi városi bíróság első fokú ítélete ellen – közölte Szabó Imre. Mint ismert, a MOHOSZ a pert a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ellen kezdeményezte még márciusban, mivel egy korábbi minisztériumi szerződés szerint az idéntől a kft. vált a Tisza-tó hasznosítójává. A szövetség a jogvitában azt igyekszik elérni, hogy mindaddig a Tisza-tó birtokában maradhasson és gyakorolhassa a halászati haszonbérleti jogokat, amíg kártalanítást nem kap. Emellett el szeretné tiltatni a Sporthorgász Kft.-t a Tisza-tavi területi jegyek forgalmazásától és a halőri ellenőrzésektől is. A MOHOSZ a perben többek között arra alapozza jogi álláspontját, hogy a korábbi haszonbérlő mindaddig birtokban maradhat, amíg az általa létesített, el nem vihető berendezések
értékével az új haszonbérlő (vagyis a Sporthorgász Kft.) nem számol el. A Tisza-tó esetében az úgynevezett irányfény-rendszerről van szó, amely alapvetően a csónakos horgászok tájékozódását segíti. Az irányfény-rendszer értéke 0,7 millió forint, de a MOHOSZ emellett peres úton a korábbi haltelepítések meg nem térült költségeit is követeli. Szabó Imre az agromonitor.hu-nak úgy nyilatkozott: az összeg „nullától 400 millió forintig terjedhet” attól függően, hogyan ítél a bíróság, illetve miként egyeznek meg a felek.
Házi pálinka „Az istenek könnycseppje gyógyír Bánatra, örömre. Én téged fogadlak egyszer majd Gyermekként örökbe. Egy kupica reggelire, Abból bajod nem lehet, A magyarnak csak ez adhat ihletet. Álmaink kéklő egén, Gyümölcsfáink tetején, Pálinka-szerelmem, légy az enyém!” (Magna Cum Laude: Pálinka-dal részlet)
Augusztustól szabad a pálinkafőzés
m
egszavazta az Országgyűlés a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló önálló törvényt. Öt párti támogatással született meg a jogszabály 2008 őszén. 2004-ben az Európai Unió elfogadta, hogy Ausztria négy tartományán kívül csak Magyarország használhatja a pálinka szót termékeire. Vagyis a pálinka, azóta hivatalosan is hungarikum.
A hungarikumot és a piacot féltik a hazai gyártók Nagyon fontos, hogy az EU 27 országra adta meg a pálinka eredetvédett mivoltát, és a minőség feletti őrködés az adott ország kormányának a feladata. A pálinkatörvény nekünk is feladatot rendel ebben. Ma is bárki főzethet pálinkát – a bérfőzdékben. A gyümölcsössel rendelkezők háztartásonként 85 liter erejéig ötven százalék kedvezményt kapnak a jövedéki adóból, míg gyümölcsös hiányában a teljes adót be kell fizetni. Az egyébként jórészt kisvállalkozásnak számító bérfőzdéket a vámőrség ellenőrzi, azok tulajdonosai pedig gondoskodnak a berendezések tisztaságáról és arról is, hogy alkalmatlan cefréből ne készülhessen pálinka. Évente 5,5 millió hektoliterfok mennyiségű bérfőzött pálinka szerepel a statisztikákban (a kereskedelmi főzés mindössze 1,5 millió), s a VPOP adatai szerint tavaly mintegy nyolcmilliárd forint jövedéki adót fizettek be a bérfőzdék és az ott főzetők a költségvetésbe. (Egy hektoliterfoknyi pálinka két liter ötvenfokos alkoholtartalmú ilyen italnak felel meg.) – Én örültem Orbán bejelentésének, mert több pálinkát akarok meginni, mint amennyit ki bírok fizetni – mondja ismerősöm. – A parlamenti bejelentéskor számomra egyértelmű volt, hogy a miniszterelnök azt ígéri: ezután otthon is lehet legálisan pálinkát főzni. Eddig folyton félni kellett, hátha véletlenül éppen téged pécéznek ki, hogy példát statuáljanak. Akik ipari méretekben, eladásra főznek, akkor is megúszták, ha véletlenül lebuktak, de a kisember nagyon ráfázhatott, ha följelentette a szomszéd. Úgy éreztem, vége az eddigi álságos világnak, amikor mindenki megszegte a törvényt, de az úszta meg legkönnyebben, aki a legpofátlanabbul csinálta. Ismerősöm szerint persze a pálinka nem attól jó, ha látja a finánc, vagy ha sokmilliós, szabványos berendezésen főzik, hanem attól, ha jó minőségű az alapanyag. (Ebben más véleményen vagyunk. – a szerk.) – Meginni szeretem a pálinkát, nem eladni – magyarázza. – Azt a
gyümölcsöt, amit nem eszünk meg frissen, nem tudjuk eladni, ezért megy a cefrébe. A cefrébe ugyanolyan minőségűt kell rakni, mint a befőttbe, akkor lesz jó a pálinka. Ha nincs elég cukor a gyümölcsben, muszáj hozzátenni valamennyi kristálycukrot, különben megromlik. Ám, ha finom pálinkát akarok, és csak 10 liternyire való gyümölcsöm van, akkor nem teszek hozzá annyi cukrot, hogy 30 liter legyen belőle – A bérfőzött pálinka, bár a törvény tiltja, ma is ott van a kereskedelemben. Ha ezen tovább lazítanak, akkor jóval több kerül be oda, vagyis, nemcsak a bérfőzők járnak rosszul, de a piacra termelő kereskedelmi főzdék is – mondja Bulyáki József, nagykörűi pálinkafőzdés. A kormány feladata ma a piacteremtés, mert jelenleg is két-háromszoros a pálinka túltermelés, amely csak növekedni fog, hiszen az elmúlt időszakban mintegy ötmilliárd forintos EU-támogatást kaptak a vállalkozások kapacitásbővítésre. A pálinka akkor maradhat hungarikum, ha továbbra is olyan prémiumminőségű termék marad, amire jogosan lehetünk büszkék. A kormány pedig abban segíthetne az iparágban működő minél több kisés közepes vállalatnak, ha a külföldi piacra lépést támogatná: minőségi garanciákkal, következetes kommunikációval és marketingtámogatással
Tízparancsolatot fogalmaz az érdekvédő céh Csak akkor jó a pálinkarendelet, ha betartják és betartatják, mondja Szilágyi László, az Országos Pálinka Céh Egyesület ügyvezetője, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja, aki attól fél, hogy az otthoni főzéssel a minőség leromlik. Mint mondta: évekig azon munkálkodtak, hogy valóban csak jó minőségű gyümölcsből készülő, répacukormentes, kitűnő készülékkel lepárolt ital legyen ez a hungarikum, ám a gyeplőt most a lovak közé dobják. A minőséget a fináncok ellenőrzései garantálhatják, de a családi főzdéket el kell látni alapismeretekkel, netán tanfolyamot kellene végeztetni velük – erre a törvénytervezet is kitér –, nehogy utólag baj legyen. A céh csatlakozik a segítőkhöz, elkészítik a „Pálinkafőzés Tízparancsolatát”.
A házi pálinkafőzés a jövőben sem lesz teljesen szabad Kezdjük a legfontosabbal: a jövedéki törvény szerint pálinkát házilag csak 18 év feletti főzhet saját tulajdonú gyümölcsből. A főzőedény 2010. augusztus
7
NAGYKÖRŰ legfeljebb 100 literes, európai uniós kereskedelmi forgalomban kapható üst lehet. (Ára: százezreknél kezdődik és millióknál végződik.) Ilyen készülékkel bérfőzés, a berendezés kölcsönbe adása szomszédnak, rokonnak tilos – csak saját célra lehet majd főzni. A házi főzés egyébként 50 literig és 50 alkoholfokig adómentes, ez a kedvezmény a törvénytervezet készítői szerint akkor is jár, ha a lepárlás házi alapanyagból, bérfőzdében történik, és a pálinka saját célra készül – e fölött hektoliter fokonként 2.761 forint az adó, ahogyan a kereskedelmi főzésben is. Aki már eleve értékesítésre főzne, az köteles már a főzés előtt befizetni a jövedéki adót és zárjegyet igényelni. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy eladásra is legfeljebb 200 liter gyümölcspárlat főzhető, és ezt sem kereskedelmi forgalomban, csak saját vendégeinek adhatja el készítője. – Az otthoni szeszfőzés legalizálásával kiengedik a szellemet a palackból – állítja a pszichiáter, addiktológus. – Ha nem tiltják többé az otthoni pálinkafőzést, akkor az emberek több pálinkát főznek, még többet isznak belőle azok, akik már így is sokat isznak. Az addiktológusok szakmai véleménye szerint az alkohol kemény drog. Magyarországon több mint 1 millió alkoholbeteg él – akiknek többsége azért lesz füg-
LIN
É
A
AFŐZ
BAD
K
PÁ
S
SZ
◗ A jogszabály változásával a magyar emberek szabadon dönthetnek, saját gyümölcseik felhasználásáról legyen szó lekvárról, vagy pálinkáról. ◗ A kistermelő a saját gyümölcséből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet (a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcs).
8
2010. augusztus
gővé, mert nem tudja másként kezelni a stresszt, a szorongást, a mindennapi élet konfliktusait. Az alkohol egészségkárosító hatása nemcsak a májzsugorodásban érhető tetten, hanem a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek nagy számában is. A pálinkafőzés liberalizációjának ötletgazdája V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt. Szerinte nincs igazuk azoknak, akik úgy gondolják: az otthoni főzés engedélyezésének mértéktelen alkoholfogyasztás lesz a következménye. Úgy véli, az alkoholizmus elsősorban a kilátástalanságból fakad. A minőségi aggályokat sem érti az államtitkár, mondván: a magyar sem ostobább Európai más népeinél, így nem szabadna feltételezni, hogy alkalmatlan arra, hogy jó pálinkát főzzön. A Parlamentben azt kérte a tervezetet bíráló képviselőtársaitól, hogy a házi vagy a bérfőzésben készült pálinkát ne a vodka, konyak, whisky kategóriába sorolják, hanem próbálják a szárított gomba, aszalt gyümölcs, gyógynövény, házi füstölt sonka, tökmagolaj, lekvár közé helyezni. A törvénymódosítás elsődleges célja ugyanis az, hogy újra legyen értelme gondozni a gyümölcsösöket, és ne a fán, vagy a fa alatt rohadjon el a termés. vaka
Az Országgyűlés megszavazta a jövedéki törvény módosítását (augusztus 1-től hatályos) Saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél (amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot): ◗ 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, ◗ a főzést nem kell sehol előre bejelenteni, ◗ a készüléket (100 liter alatt) nem kell engedélyeztetni. Ha valaki el akarja adni az otthon, vagy bérfőzésben készült pálinkát, erre is van lehetősége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból kínálhatja az italt. Az eladásra szánt pálinkánál vagy ötven liter feletti mennyiség főzésénél továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi főzdéknek. A törvénymódosítás elsősorban arra szolgál, hogy megkönnyítse a szomszédok, vendégek kínálására szánt gyümölcspálinka főzését. Lehetővé tegye a frissen fel nem hasz-
nált gyümölcs, a kipréselt szőlő törkölyének házi hasznosítását. A pálinkafogyasztás kultúránk része, vidéken ma is az emberi élet fordulóihoz (születés, keresztelő, lakodalom, temetés) vagy az esztendő ünnepeihez kötődik. A pálinkafőzés segít a takarékos és gazdaságos paraszti gazdálkodás fenntartásában, nem veszik kárba az elhullott gyümölcs, tiszta marad a porta. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hatóság a kisembereket zaklatja a pálinkafőzés miatt, ugyanakkor a milliós, milliárdos kárt okozó bor- és szeszpancsolók tevékenysége fölött szemet huny.
Újra jöhet a disznótoros Engedélyezték a házi vágást
a
kistermelői rendelet módosítása érdekében Szabadkai Andrea a SZÖVET munkatársa nagyon sokat tett, több éves munkája fekszik benne. A július 6-án életbe lépett rendelet legfontosabb módosítása, hogy az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús, stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász, stb.) értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is. A kistermelő is végezhet szolgáltatásokat más magánszemély, kistermelő részére élelmiszerének előállítása során (például hús füstöltetés, terménytisztítás, zöldség-, gyümölcs-, olajosmagszárítás, -őrlés, -préselés). Az állat vágása és húsának feldolgozása, és az ételkészítés más kistermelővel nem végeztethető – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. Az új szabályozás szerint ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúlféle házi vágásánál a településen, végső fogyasztó számára történő értékesítésnél ezután nem kell a vágásnál a hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni legfeljebb heti 50 darab házi tyúkféle, 25 darab vízi szárnyas, vagy pulyka, 13 darab nyúlféle vágásánál. Újra lehet disznót vágni. Az eddigi rendeletek magáncélra engedték, de értékesítés céljára tiltották az otthoni disznóvágást. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint a házivágásból történő ökörsütést, birkapörkölt készítést, disznótort. A falusi vendégasztal szolgáltatásnál, és a rendezvényeknél lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból helyi/házi vágás elvégzésé-
re, a hús helyben való elkészítésére, valamint helyben fogyasztás céljára történő értékesítésre. A vágást és ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával, írásban be kell jelenteni az illetékes kerületi hivatalnak. A kistermelő is végezhet falusi vendégasztal szolgáltatói tevékenységet az általa megtermelt vagy előállított, és kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával. Falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében, a kistermelõ által levágott, ellenőrzött állományból származó 30 hónaposnál nem idõsebb szarvasmarha; illetve 18 hónaposnál nem idõsebb juh vagy kecske húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra. A kistermelõ ilyen mó-
don évente 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét, és 2 szarvasmarhát vághat le és dolgozhat fel. Sertéshúsból előállított étel értékesítése, felkínálása előtt, a bejelentett házivágásnál a trichinella vizsálatot a hatóság elvégzi, a vizsgálat kedvezõ eredménye esetén a hús lefagyasztható, és a falusi vendégasztal keretében később ételkészítésre felhasználható. A sertés vágását követõ ételkészítési program, disznótor során – amíg nem áll rendelkezésre a vizsgálat eredménye – az elkészített étel csak akkor kínálható fel fogyasztásra, ha a hústerméket, ételt biztonságos hõkezeléssel, alapos sütés-főzéssel készítették el (sült hurkakolbász, abált szalonna, tepertyű, sült vér, hús-
leves, sülthús…). Házi vágásból nem kínálható fel hőkezelés nélkül előállított sertéshúsból készített étel, mint például: füstöltkolbász, nyers, füstölt sonka. A házi vágásból származó elkészített, de a helyszínen el nem fogyasztott ételt a kistermelõ a továbbiakban csak magánfogyasztásra használhatja fel, vagy azt megfelelõ módon meg kell semmisíteni. Bővül az EU által is támogatott „szociális élelmiszerprogram” valamint az „iskolagyümölcs” program, ami kapcsolódni fog a helyi élelmiszertermelés, feldolgozás és értékesítés, a közvetlen beszállítás rendszereivel. SZA-VKA
Termelőtől a menzára Az Országgyűlés elfogadta a közbeszerzési törvény módosítását (augusztus 1-jétől hatályos). A bonyolult eljárási rend és jogalkalmazás miatt a kistermelők, a mikro-, kis- és középvállalkozások nagyobb társaiknál nehezebben tudtak indulni a közbeszerzési eljárásokban. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények) közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejterméket, mézet, tojást és gabonát. A kereskedelmi lánc lerövidítésével a helyi termelők piacra jutási esélyei növekednek. A helyi beszerzés lehetőségével kevesebb terményt, főzési alapanyagot utaztatnak közúton, így a közlekedési eredetű légszennyezés és az üzemanyag-használat is csökkenthető. A közbeszerzési törvénycsomag a pontosító módosításokkal egyértelmű, átlátható szabályozást jelent. A lánckereskedelem kiiktatásával, a közvetlen beszállítással összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-előállító, feldolgozó és értékesítő vállalkozások és a helyi közétkeztető intézmények. FVM 2010. augusztus
9
NAGYKÖRŰ
Október 3-án választunk! Sólyom László köztársasági elnök október 3-ára tűzte ki az önkormányzati választást, ugyanezen a napon lesz a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása is. Az önkormányzati választás egyfordulós, a jelöltek szeptember 3-áig gyűjthetik és adhatják le ajánlásaikat a választási bizottságoknál.
a
z önkormányzati választás egyfordulós, amely az ország településszerkezetéhez igazodva, településtípusonként más-más elemekből áll össze. A jelöltek szeptember 3-áig gyűjthetik és adhatják le ajánlásaikat a választási bizottságoknál. A 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás (korábban kislistásnak nevezett) választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A 10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz. Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt a korábbi választásokhoz hasonlóan az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott. A 10 ezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított (korábban az egyéni választókerületek negyedében kellett ehhez jelöltet állítani).
Közvetlenül választunk polgármestert A polgármestert és a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják. Polgármesterjelölt - ahogyan a korábbi válasz-
tások idején is - az lehet, akit a 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka, a 10 ezer lakost meghaladó, de 100 ezer vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2 százaléka, de legalább 300 választópolgár, a 100 ezernél több lakosú település esetén a választópolgárok 1 százaléka, de legalább 2 ezer választópolgár jelöltnek ajánlott. Főpolgármester-jelölt pedig az lehet, akit a főváros választópolgárainak 2 százaléka ajánlott, ez most körülbelül 27 ezer fővárosi választó ajánlását igényli. Korábban a fővárosiak fél százalékának ajánlása elég volt a főpolgármester-jelöltséghez. Polgármester és főpolgármester az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
Az önkormányzati választás menete, határidők A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat a választásért felelős közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a választáshoz kapcsolódó legfontosabb határidők. E szerint a mintegy 8 millió választásra jogosultnak augusztus 19-ig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést (a kopogtatócédulát) és az ajánlószelvényeket. A névjegyzéket augusztus 18-22 között kell közszemlére tenni a polgármesteri hivatalokban,
Iskolai képzőművész tábor
a
z idén is megrendeztük az iskolai képzőművészeti tábort. Július 26 és 30-a között 5 napon keresztül szépítette iskolánkat egy lelkes, képzőművészetet szerető és művelő kis csapat. Az alkotó „palánták”: Balogh Ilka, Balogh Domokos, Veres Vica, Dobó Dalma, Majzik Timea, Dikó Gergő, Győri Bence, Fenyvesi Fanni, Kautzky Róza, Kautzky Sára. Reméljük, hogy alkotókedvük jövőre sem fog lohadni. A tábort vezette: Veresné Bagi Zsuzsi tanár néni segítségével, Lőrinczné Szilágyi Erzsébet Judit rajztanár.
10
2010. augusztus
hogy aki nem kapta meg az értesítőt és ajánlószelvényeket, az a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) újat kaphasson. A jelöltek szeptember 3-áig gyűjthetik és adhatják le ajánlásaikat. A jelöltek és a jelölőszervezetek listáinak nyilvántartásba vételéről a választókerületi bizottságok döntenek, ezeket - így az Országos Választási Bizottságot is - augusztus 22-éig meg kell választani. A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart, vagyis - a korábbi választásoktól eltérően, a jogszabály megváltozása miatt - kampányt folytatni csak a szavazás napján, október 3-án 0 órától 19 óráig tilos.
A települési kisebbségi önkormányzati képviselőválasztás szabályai A jogszabály szerint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását négyévenként, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani, a választást a helyi választási bizottság tűzi ki. A települési kisebbségi választást csak akkor lehet kitűzni, ha a településen az adott kisebbségi választói jegyzékben szereplők száma a helyi kisebbségi választás kitűzésének napján eléri a harmincat. A választók július 15-én 16 óráig a polgármesteri hivatalok épületében elhelyezett gyűjtőládákba dobhatták be a kisebbségi választói jegyzékbe vételi kérelmük formanyomtatványát. Aki nem veteti fel magát a jegyzékbe, az nem szavazhat a kisebbségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként. A jegyzéken szereplők számáról a jegyzők pénteken tájékoztatják az Országos Választási Irodát, az OVI pedig nyilvánosságra hozza a jegyzékek számadatait, amelyekből kiderül: mely településeken és milyen kisebbségek esetében írnak ki várhatóan kisebbségi választást a helyi választási bizottságok. A helyi választási bizottságoknak a szavazást megelőző 55. napig - augusztus 9-ig - volt lehetőségük kiírni a kisebbségi választást. Nagykörűben cigány kisebbségi önkormányzatot választanak majd októberben.
Iskolakerülés n em létezik országos statisztika arról, hogy mennyit lógnak az iskolából a magyar gyerekek, de szeptembertől 50 igazolatlan óránál többet gyűjtő gyerekek szüleitől megvonják a családi pótlékot. Az iskolák örülnek, mert az iskolakerülőkkel eddig nem tudtak kezdeni semmit. Az viszont nem világos, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem csavarogni mennek, hanem kényszerből dolgoznak iskola helyett. Szeptembertől megvonják az iskolakerülők családjától a családi pótlékot. Az erről szóló törvénymódosítást nemrég fogadta el a parlament. Az új szabályok szerint a tanköteles korú gyerekek után a családok „iskoláztatási támogatást” kapnak, de ha a gyerek 50, vagy annál több igazolatlan órát gyűjt össze, a jegyző felfüggeszti - azaz lényegében megvonja az összeget a családtól. A családi pótlék öszszege jelenleg havi 13-16 ezer forint között mozog gyermekenként, ekkora bevételkiesés számos családot érzékenyen érint. Az új szabály szerint 10 igazolatlan óra után az iskolaigazgatók jeleznek a települési jegyzőnek, aki figyelmezteti a szülőket, 50 óra után pedig védelembe veszi a sokat hiányzó gyereket, eseti gondnokot jelöl ki számára, az iskoláztatási támogatást pedig egy kincstári számlára utalja. (Két részre bontják a családi pótlékot: nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra.) A sokat hiányzó gyerekek szüleit most is figyelmeztetik, de lógást büntető osztályozó vizsgát csak a 250 órát mulasztó diákoknak kell letenniük. A javaslat indoklása szerint a cél, hogy „az állam egyértelmű üzenetet fogalmazzon meg arról, hogy az iskolakerülés, indokolatlan hiányzás tűrhetetlen magatartás”. Ha a módosítás hatására az eddig igazolatlan órákat halmozó gyerekek tömegesen újra elkezdenek iskolába járni, az valószínűleg konfliktusokat szül majd. A többség ugyanis „problémás gyerek”, és emiatt a pedagógusok „hajlamosak viszonylag könnyen belenyugodni” a hiányzásukba. A következő tanév kezdetéig ezért még több intézkedést terveznek, hogy ezt is megoldják.
Megbecsülni sem lehet a lógósak arányát Az oktatási tárca statisztikai osztálya csupán a túl sok mulasztás miatt osztályozó vizsgára küldött gyerekek számáról tudott adatokat kö-
zölni. Eszerint a tavaly véget ért tanévben 2478 gyerek ment osztályozó vizsgára, a megelőző két tanévben pedig 2614, illetve 2770. Ezek a számok azonban nem mutatják az igazolatlan órákat, mert ebben a létszámban azok is szerepelnek, akik például betegség miatt nem tudtak hosszú időn át iskolába járni. Alsó tagozatban az 50 igazolatlan óra durván két hét hiányzást jelent, felső tagozatban, szakképző iskolákban mintegy másfelet. Ha két hétig nincs hír a gyerekről, az sok.
„Nincs értéke a tanulásnak” Az iskolák vezetői jó ötletnek tartják a módosítást, és bíznak benne, hogy a szülőket arra ösztönzi majd, hogy jobban odafigyeljenek a gyerekek iskolába járására. „Valamit muszáj tenni”. Inkább a serdülőkorú diákokra jellemző, hogy bár elindulnak otthonról, de nem biztos, hogy megérkeznek az iskolába. „Nincs értéke a tanulásnak. Hiányoznak, és lemaradnak”. A szülőkkel néha eredményesen tudnak együttműködni, máskor viszont ez csak látszólagos. Ezért várható, hogy az új szabály hatására - akár visszamenőleg is - beszereznek majd orvosi igazolásokat. A honatyák azt készítették elő, hogy szeptembertől a családi pótlék elvonásával büntessék az igazolatlan iskolai hiányzásokat. Vajon használható-e „nevelő szándékkal” a családtámogatás; hogyan birkóznak meg az egyre tömegesebb iskolakerüléssel a pedagógusok és a jegyzők? A kormánypárti képviselők szerint a jegyzőknek kötelező lesz felfüggeszteniük a családi pótlék kifizetését azoknál a szülőknél, akiknek gyermeke 50 óránál többet mulasztott igazolatlanul. Az eredeti elképzelés az volt, hogy csak természetben kaphassa a pótlékot az iskolakerülők családja. A javaslat támogatói szerint valahogy muszáj érvényt szerezni a tankötelezettségnek. Az iskolakerülés megrendszabályozása országos vitát kavart. A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezete úgy véli, ez a „regula” tovább erősíti a romák megkülönböztetését, és még rosszabb helyzetbe taszítja a nehéz körülmények közt élőket. A TASZ honlapján olvasható állásfoglalás úgy fogalmaz, hogy „... a mélyszegénységben élő embereket, így a közöttük felülreprezentált romákat rendkívül hátrányosan érintő, őket megregulázni kívánó, a romákkal szembeni sztereotípiákat erősítő, mindenféle szakmai egyezte-
tés nélkül született törvényjavaslat nem más, mint demagóg tüneti kezelés, amely éppenséggel csak az iskolai hiányzások mögötti valós problémákra nem kínál megoldást, ellenben lényegesen megnehezítheti számos, egyébként is komoly megélhetési gonddal küzdő ember életét...” Az országos szülői egyesületek viszont támogatják azt az elképzelést, hogy a családtámogatási rendszer a juttatásért cserébe kötelezettségeket is elvárjon: nevezetesen azt, hogy a tanköteles gyerekeket járassák iskolába. Ám azt sérelmezik, hogy a közoktatási intézményekben tanuló ifjaknak csak 20 éves korukig jár a családi pótlék. Holott az öt évfolyamos gimnáziumba járó diák már betölti a húszat, mire leérettségizik, illetve elvégzi a szakképző kurzust. A panaszok ellenére mégis úgy tűnik, a magyar állam aránylag bőven „méri” a családtámogatásokat. A Tárki vizsgálata szerint hazánk azon országok közé tartozik – Németországgal, az Egyesült Királysággal, Írországgal és Szlovákiával egyetemben –, ahol viszonylag sok gyermeket nevelnek munka nélküli szülők. Ám némi vigaszt jelent, hogy a legmélyebb szegénységet ellensúlyozzák az állam nagyvonalú készpénzes juttatásai, azaz a segélyek és a „családi”. PE A szeptembertől bevezetendő rendelet szerint megvonják a családi pótlékot azoktól a szülőktől, akiknek a gyermeke 50 igazolatlan óránál többet összegyűjt. A cél világos, rá kell szorítani a gyerekeket a rendszeres iskolába járásra. Meg kell-e ettől ijednie a nagykörűi szülőknek? A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy iskolánkban nem jellemző a tömeges méretű igazolatlan hiányzás. A szülők tudják, hogy iskolába járni kötelező és ezt többségében be is tartatják a gyerekeikkel. A 200910-es tanévben összesen, az egész iskolában 208 óra volt az igazolatlan mulasztások száma. Amennyiben egy tanulónál ez az igazolatlan hiányzás meghaladta a 10 órát, abban az esetben eljártunk, jeleztük a Gyermekjóléti Szolgálatnak és feljelentettük a szülőt a jegyzőnél. A Gyermekjóléti Szolgálat felé 6 gyermek esetében jeleztünk, ez összesen 5 családot érintett. Az intézkedésünk alapján 2 gyermek került alapellátásba. Sokkal nagyobb tömegű – és számunkra nagyobb problémát jelent - az igazolt hiányzás. Az elmúlt tanévben 11.575 órát hiányoztak a tanulóink, ami 1 főre vetítve, évi 15 nap hiányzást jelent átlagosan. Azt hiszem, nem kell magyaráznom, hogy ez az átlagosan 3 hetes hiányzás milyen nagy hátrányt jelent a 2010. augusztus
11
NAGYKÖRŰ tanulásban, van akinél ez behozhatatlan lemaradást okoz. Azok, akik összesen több mint 250 órát hiányoznak, azoknak osztályozó vizsgát kell tennie. Ebben a tanévben 2 tanulónak kell augusztusban a hiányzásai miatt vizsgáznia. Igazolt hiányzásnak minősül: a szülői igazolás egy tanévben 3 nap, az iskolai rendezvényeken (iskolalátogatás, versenyek) való
részvétel, illetve az orvosi igazolás. Az igazolásokat a tanulónak kellene bemutatni az osztályfőnöknek, amely feladat sokszor megfordul, az osztályfőnökök küzdenek az igazolások begyűjtésével, mert a tanulók elfelejtik azokat elhozni. Tantestületünk véleménye az, hogy az igazolt hiányzások egy része indokolatlan. Ha egy gyermeknél sok a hiányzás, abban az esetben
is értesítjük a Gyermekjóléti Szolgálatot. A tanulók rábeszélik a szülőket 1-1 nap igazolására, pl. ha témazáró dolgozatok következnek, vagy kisebb megfázás esetén is 1-2 hetet hiányoznak. A jövőben tehát a mi iskolánkban is az a cél, hogy ezeknek az igazolt „lógásoknak” a számát csökkentsük. Nagyné Baráth Ágnes
NEFMI: „nem látunk garanciát” A diplomások jól vizsgáznak az iskolakerülés csökkentésére a
a
Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerint az Európai Bizottság által a korai iskolaelhagyók csökkentésére kitűzött célszám „nem reális”, ezért az uniós átlaghoz közelebbi érték vállalását támogatja. A diplomások tekintetében azonban éltanulók lehetünk. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága EurActiv kérdésre elmondta, Magyarország képes teljesíteni a 40 százalékos célértéket 2020-ra. Az Európai Unió versenyképességi stratégiája öt fő célkitűzése közül kettő az oktatásra vonatkozik. Ez jól mutatja, hogy Európa nagy mértékben a tudás-alapú társadalomban gondolkodik, és versenyképességének növelését elsősorban a know-how gyarapításában látja. Az Európa 2020 stratégia márciusban rögzített célszámai szerint az oktatás területén a Bizottság az iskolaelhagyást 10 százalék alá akarja csökkenteni a jelenlegi 15 százalékról, míg a diplomával rendelkező fiatalok arányát a jelenlegi kevesebb, mint egyharmadról 40 százalék fölé kívánja emelni. Az iskolaelhagyás terén teljesíthetetlenek az uniós célok A korai iskolaelhagyás terén Magyarország az EU átlagában relatíve jó eredményekkel rendelkezik, a 17,6 százalékos uniós átlaghoz képest 13,9 százalék a magyar arány, de az utóbbi két-három évben ez jelentősen nem csökkent, stagnálás, illetve ingadozások mutatkoznak, derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által, az EurActiv kérdésére adott írásos válaszból. Az Európai Bizottság Magyarországra nézve a 8,4 százalékos nemzeti célt javasolta, ám a Minisztérium szerint ez „nem reális”, így csak az uniós szintű, 10 százalékos célérték elérését vállalná, mondta el lapunknak az Oktatási Államtitkárság Nemzetközi Főosztálya. „A Bizottság által Magyarország számára előirányzott 8,4%-os (elvárt) cél elérésére – 10 éven belül – nem látunk garanciát a hazai viszonyok és lehetőségek ismeretében.” - válaszolták érdeklődésünkre a Minisztériumtól. 12
2010. augusztus
„A nemzeti célkitűzés tekintetében a jelenlegi állapothoz képest az eddigi trend extrapolálása alapján előirányzott 8,4%-os cél a jövőben várható demográfiai folyamatok alapján nem reális. A 10%-os nemzeti célkitűzés vállalása mellett szól, hogy az elmúlt 10 évben demográfiai egyensúly mellett 2,5%-os csökkenést lehetett elérni, amely az utóbbi néhány évben stagnálást mutat.” – olvasható a dokumentumban. A 8,4 százalékos nemzeti célra az Európai Bizottság tett javaslatot, azzal a céllal, hogy „ösztönözzék a nemzeti célkitűzéseket”, mondta el lapunknak a Bizottság képviselője, aki ugyanakkor leszögezte, hogy ezek az értékek nem kötelezőek; a tagállamra bízzák a végső célkitűzés meghatározását. A cél elérése érdekében tervezett intézkedések főként a szociális hátrányok leküzdésére koncentrálnak, így különösen a védőnői hálózat, a bölcsődei, óvodai, kisiskolai fejlesztő programokra, másrészről a szakképzés erősítésével kívánnak új esélyt adni a leszakadó rétegeknek. Különösen kiemelendőek a következő intézkedések: Biztos Kezdet Óvodai Program Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében Pedagógusképzések (Pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) program Második esély Gimnázium program Digitális Középiskola Program A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása.
felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelését tekintve a Bizottság adatai szerint 2008-ban Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 22,4 százalék volt, mely elmarad a 31,1 százalékos uniós átlagtól. Az Európai Tanács által elfogadott célkitűzés 2020-ra 40 százalékos arány elérése uniós szinten. Magyarországra nézve ezen belül a 33,8 százalékos célt javasolták, vagyis itt több mint 10 százalékponttal maradunk el a kitűzött céltól. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium mégis úgy gondolja, hogy a korai iskolaelhagyással ellentétben a felsőfokú végzettségűekre vonatkozóan teljesíteni tudják az uniós célt. „A célkitűzés politikai szempontból fontos, mivel a versenyképes, tudásalapú gazdasághoz kapcsolódik.” – írja a Minisztérium az EurActiv részére küldött válaszban. „A szaktárca megoldhatónak látja az uniós szinten kitűzött 40%-os arány elérését.” – szögezik le. A megoldás a demográfiai változásokban rejlik, ugyanis, mire a célszámokat teljesítenünk kell a most beiskolázottak már végezni fognak, és a felsőoktatásban jelenleg jóval többen vesznek részt, mint néhány évvel korábban. „Jelenleg a 20-24 éves korosztály 69%-a lép be felsőoktatásba. Ez a korosztály 2020-ban lesz 30-34 éves, közülük kb. 34% rendelkezik majd diplomával. A célérték eléréséhez ezek szerint nem kell növelni a beiskolázást, hanem a kimaradó 35%-ból 6%-ot bent kell tartani a rendszerben.” – így a Minisztérium. A szaktárca ennek érdekében elsősorban a nyelvvizsgarendszert kívánja felülvizsgálni, hiszen sokak azért nem veszik át a diplomájukat, mert nem teljesítik az ahhoz szükséges nyelvvizsga-követelményeket. A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár alá tartozó Főosztály azt is elmondta, szükséges a bolognai rendszer eddigi tapasztalatai alapján tervezett módosítások megvalósítása is. A Minisztérium ugyanakkor leszögezte, nem az abszolút számokat kívánja növelni. A változásokat a munkaerő-piaci igényekre tekintettel, „differenciáltan” képzeli el.
Nyugdíjas klub hírei
V
éget ért a híres nagykörűi cseresznyeszüret, így ismét mozgalmassá vált a nyugdíjasok élete. Nyugdíjas találkozót szerveztünk, ahová több klubot hívtunk, hogy együtt énekeljünk a Dalos találkozón. A meghívót egy szép Kodály idézettel tettük még szebbé: „Akinek szépen szól lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” Az elmúlt években a nyár folyamán színjátszó találkozót szerveztünk, de most úgy gondoltuk, váltunk, és énekelni fogunk. Meghívásunkat a nagykátai Katica és a szolnoki Te+Én klub fogadta el. A vendégeket – mint mindig – díszruhába öltözött Énekkar fogadta a Művelődési ház bejáratánál. Az asztal már terítve volt és felszolgáltuk a szokásos zsíros kenyeret, valamint egy kupica pálinkával kínáltuk az érkezőket. A rendezvény programját Nádas Emilné vezette be egy szép verssel és köszöntéssel. Az elhangzott köszöntő után az Énekkar egy nagyon szép dalt énekelt, mely együtt érző gondolat volt az árvízzel sújtott emberek felé – kívánva, hogy sorsuk mielőbb forduljon jóra.
A dal után Sziráki Sándor tanár úr mutatta be Nagykörűt múltjával, jelenével. A szemléletes előadást mindenki nagy érdeklődéssel hallgatta. A műsort a nagykátai „Katica” Nyugdíjas Klub tagjai kezdték. A mintegy 160 fős csoportban bőven van énekes, táncos, versmondó tehetség. Ámulva láttuk, milyen szakszerűen táncolják különböző tájegységek táncait, s milyen képzetten éneklik a népdalokat. Látszik, hogy Nagykátán komolyan elismerik tevékenységüket, hiszen a táncés énektanuláshoz szakképzett vezetőik is vannak. Fellépő ruháik is nagyon szépek, a műsoruk tartalma és a megjelenésük mindig harmóniában volt. Elmondták magukról, hogy sok helyre elviszik a műsorukat, mindig sikerrel és Nagykátán is minden évben van egy teltházas önálló estjük. Gratulálunk nekik, csak tanulni lehet tőlük.
A nagykörűi klubból Jakabné Julika mondta el Petőfi Tisza című versét, majd az énekkar énekelt dalcsokrot Kolozs megyei és tápéi népdalokból. A szolnoki Te+Én Klub tagjai már régi kedves barátaink. Alkalmanként szívesen látogatjuk egymás rendezvényeit s mindig jól érezzük magunkat a társaságukban. Szóló produkciók után most is bemutatták a cigánytáncukat, amivel igen felpezsdítették a hangulatot. Ebéd után közös szórakozás, éneklés és tánc következett. A hőség ellenére a jó hangulatban gyorsan elmúlt a délután. Vendégeink úgy búcsúztak, hogy már sok helyen voltak, de ilyen jól még nem érezték magukat és hogy lehet az, hogy itt mindenki mosolyog.
Talán az az öröm csalt a Nagykörűiek arcára mosolyt, hogy nem dolgoztunk hiába, mert sikerült a rendezvény, és ezen a nyáron is sok ember véste eszébe, szívébe, hogy mily jó hely, milyen szép hely Nagykörű. Mindig jó érzés, hogy sokan nyújtanak segítséget, támogatnak bennünket, így köszönetet mondok a Bujáki Szeszfőzdének, a Pékségnek, a Halász Vendéglőnek és a helyi Takarékszövetkezetnek.
Igaz, még a nyár kellős közepén vagyunk, de már gondolatban egy nagy rendezvényre készülünk, mivel novemberben lesz a Klub megalakulásának 20. évfordulója. Sziráki Sándorné Nádas Emilné énekkar vezető klubvezető 2010. augusztus
13
NAGYKÖRŰ
a
Polgárőrök júliusban részt vettek az utcabál, a cseresznye vásár és a búcsú biztosításán. Több alkalommal láttak el járőr-figyelő szolgálatot. A fesztivál idején szomszédos településekről ide látogató személyek különböző helyekről eltulajdonítottak kerékpárokat. Szerencsére az ellopott kerékpárok visszakerültek a tulajdonosaikhoz. A polgárőrség 18-án vasárnap hajnalban telefonon bejelentést kapott, hogy gyanús személyek tartózkodnak a településen. A településőrökkel közösen megkezdtük a személyek felkutatását. A személyek észlelték, hogy figyelik őket és a lopott kerékpárokat hátrahagyva elhagyták a települést. Az esetet jeleztük a helyi körzeti megbízottnak és 19-én, az esti órákra ismerté vált az elkövetők személyazonossága. Még ezen a napon elszámoltatták óket. A kerékpárlopások elkerülhetőek lennének, ha a kerékpár tulajdonosok nem hagynák lezáratlanul a kerékpárjaikat.
Lopás ellen: a kerékpár biztonságos lezárása Egy ideális társadalomban erre a cikkre semmi szükség nem lenne. Kerékpárzárra sem. Sajnos nem ilyen közösségben élünk, egy fél percre se hagyhatjuk őrizetlenül szeretett és
Polgárőrség féltett kerékpárunkat. Ha kerékpárunkat az utcán vagyunk kénytelenek hagyni, mindenképpen komoly lakatot kell beszereznünk. Többféle típust kínálnak a szaküzletek erre a célra, egy részük eredetileg motorkerékpárok lezárására készült, a többi különböző szerkezetű kerékpárzár.
Milyen zárak kaphatók? A zárak három fő csoportra oszthatók: sodronyból vagy láncszemekből készült, hoszszú, hajlékony típusok, illetve a merev, általában U-alakú speciális acélprofilt alkalmazók. Az utóbbi kisebb átfogó képességgel rendelkezik, így gondosan kell kiválasztani a tárgyat, melyhez a kerékpár egyáltalán hozzáköthető. A sodrony megkönnyíti a helyválasztást, mivel flexibilis és hosszú. A biztonság szempontjából mindkét típus hasonló árfekvésben, hasonló nehézséget jelent a tolvajoknak, viszont feltörésük más-más szerszámkészletet igényel. A gazemberek általában csak az egyik fajta zártípusra szakosod-
nak, így érdemes egyszerre mindkettővel lezárni a kerékpárt.
Milyen zárat válasszunk? A zár kiválasztásának egyik legfontosabb szempontja a szállíthatóság. A legtöbb motorkerékpárhoz tervezett modell itt bukik meg: ki cipelne 3-4 kg-os vasat a hátizsákjában! Bizonyos esetekben mégis van létjogosultságuk: ha minden nap ugyanott zárjuk a kerékpárt, akkor éjszakára akár ott is hagyhatjuk – zárat szerencsére még nem lopnak! Emellett egy könnyű, hajlékony típust mindig vigyünk magunkkal, ha mégis be kell ugrani valahova útközben. Ha mindkettőt egyszerre használjuk, akkor kétszer olyan biztosak lehetünk abban, hogy órák múlva a helyén találjuk kerékpárunkat.
Hogyan zárjuk le a bringát? Lezáráskor nem érdemes szétszerelni a kerékpárt. A hosszú hajlékony sodronyzárral az összes leszedhető alkatrészt össze lehet kötni, míg az U-lakattal a hátsó kereket és a vázat lehet valami erős tárgyhoz rögzíteni. (A tárgy legyen legalább olyan erős, mint a zár, különben azt fogják elvágni!) Ha nem elég hosszú a zár, hogy az első kereket és a nyer-
MEGHÍVÓ Tisztelt Földtulajdonosok! A Kőteleki Földtulajdonosok Vadásztársasága ezúton meghívja azon tulajdonosokat, akiknek a földje beleesik vadászterületünkbe (ami Kőtelek és Hunyadfalva közigazgatási területe), egy ebéddel egybekötött baráti beszélgetésre. A rendezvényt Kőteleken tartjuk a Vadászházban (régi Cserkészházban)
2010. szeptember 11-én (szombat) 12.00 órai kezdettel. Minden érdekeltet nagy szeretettel várunk!
HIRDETÉS
Kőteleki Földtulajdonosok Vadásztársasága
14
Épület gépészeti munkálatokat [víz: (vízráengedés, víztelenítés) víz, csatorna, gáz, központi fűtés, szellőzés szerelés]
vállalok. Tel.: +36-20/227-1894 „Szántót, gyepet, erdőt keresek megvételre”. 2010. augusztus
get összekössük, akkor csavaros rögzítést alkalmazzunk a nyeregvázcső-bilincsen. A legjobb U-lakat a lehető legkisebb típus. Biztonságosabb, mint akármelyik nagyobb típus, mivel a feszítőszerszám nehezen fér el a belsejében, ha pedig csavarni akarják, akkor sokkal kisebb erőkart biztosít a tolvajnak. Az emberek azért veszik meg a nagyobb U-lakatokat, mert nem tudják, hogyan kell használni a kisebbeket. Leggyakrabban a nyeregváz-csövet, a hátsó kereket és egy erős vastárgyat próbálnak összekötni vele. Ezt a kis U-lakattal nem lehet megtenni, de nem is kell. A lakatot csak az abroncson kell átdugni a hátsó háromszög belsejében, mivel a kereket nem lehet kihúzni onnan. Vannak, akik ezt azért nem merik megtenni, mert félnek, hogy a tolvajok elvágják az abroncsot és a külső gumit, és már viszik is a gépet. Ez még egy tolvajnak sem sikerült! Először is sokkal nehezebb elfűrészelni az abroncsot, mint bármelyik vázcsövet. A küllők olyan erősen feszítik össze a pántot, hogy a fűrészt meg se lehet mozdítani az első néhány milliméter után. Az U-lakatokhoz használhatunk külön sodronykábelt, mely lényegesen megkönnyíti az egyes alkatrészek lezárását is. Az U-lakat biztonság/súly arányban a legjobb választás, méretválasztékuk széles, kiegészítő kábellel együtt teljes védelmet kínálnak.
7 hasznos tipp: Ne hagyd őrizetlenül kerékpárodat egy pillanatra sem, ez a legjobb zár!
① ott kell hagynod valahol, mindig zárd ② Hale, bármilyen rövid is az idő! zárat egyszer kell venni, vagy ③ Minőségi kétszer kerékpárt! minőségű zárak a legdrágáb2.000 Ft alatt csak bazár van! ④ Abak,silány minősége álljon aránya kerékpár árával! ⑤ Abankerékpárzár zárod legyen legalább olyan ⑥ Amihez erős, mint a lakat! Írd fel a vázszámodat vásárláskor és re⑦ gisztrálj a gyártónál, lopás esetén erre lesz szükség először! A Polgárőrséggel kapcsolatosan a 06-30-3309041 számon továbbra is hívhatnak. Támogatásokat továbbra is várunk, amit a: 69400324-10024247 számú JÁSZÁROKSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NAGYKÖRŰ számlára, vagy személyesen Balázs Józsefnél lehet befizetni!
Augusztus 20. „Dicső István, nagy királyunk, Téged ég s föld magasztal, Téged tisztel kis országunk, Első szent urának vall.„ / Faludi Ferenc /
a
ugusztus 20. Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István szentté avatásának évfordulója, Szent István király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe. A honfoglalás után Géza fejedelem felismerte, hogy a magyarság csak úgy maradhat fenn, ha kapcsolatokat keres a kereszténységgel és a nomád életmódról áttér a földművelésre. Fia, Vajk megkeresztelkedett, folytatta apja munkáját, és 1000-ben István néven királlyá koronáztatta magát. II. Szilveszter római pápától kért s kapott koronát. István célja az volt, hogy a nemzetségekre tagolódó magyarságból nyugati műveltségű, független, keresztény államot alapítson. Az új szervezetet és rendet törvényeivel erősítette meg. Ezek elsősorban a magántulajdont, a köznyugalmat, az erkölcsöt, az egyházat és a kereszténységet védelmezték. 1038-ban bekövetkezett halálakor Magyarország egy fiatal, életképes, a nyugati társadalmakhoz közeli erős és független ország volt. Halála után néhány évtizeddel, 1083-ban szentté avatták, ettől kezdve Szent István napján, augusztus 20.-án a magyar királyok törvénynapot tartottak. Ezt követően évrőlévre, a nagy számban összegyűlt sokaság együtt hajtott fejet királyával a nagy király sírja és ereklyetartóban őrzött jobb keze – a Szent Jobb – előtt, így emlékezve Szent Istvánra. Az évszázadok múltán a törvénynap elvesztette jelentőségét, de a nemzet azonban augusztus 20.-án továbbra is eljárt tiszteletadásra a sírhoz. Szent István napja nemzeti ünnep lett, s az maradt nagyon sokáig. A második világháború után a kommunista rendszer megszüntette Szent István napját, és aug.20.-át 1950-től, a sztálini mintára létrehozott alkotmány dicsőítésére, az „Alkotmány napjának „nevezték. Később a Kádár rendszerben az „ Új Kenyér ünnepének „ is nevezték. A rendszerváltás után vált lehetővé, hogy
aug.20-a államalapító Szent István ünnepeként ismét nemzeti ünnepeink sorába kerüljön. A rendszerváltás óta az ünnep menetrendje nagymértékben hasonlít a Kádár-rendszer forgatókönyvéhez, persze a külsőségek megváltoztak. A hivatalos program a zászlófelvonással indul, majd a tisztek, felavatásával folytatódik a Kossuth téren, akik már nem ökölbe szorított kézzel, hanem két ujjukat feltartva tesznek esküt. A felavatott tisztek elvonulnak az országzászlók, köztük az 1956-os forradalom lobogója előtt. Nem hiányozhat a hang- és fényeffektusokkal kiegészített tűzijáték, a vízi- és légi parádé valamint a nyolcvanas évek közepén megszüle-
tett mesterségek ünnepe a budai várban. A körmenet a Bazilikánál zajlik, a szertartásnak immáron kihagyhatatlan eleme a kenyérszentelés. A korábbi szokások közül megőrizték a Szent Jobb körmenetet, a lóversenyt, amelynek tétje a Szent István-díj volt és az ünnepi mulatságot, amelyet rengeteg programmal bővítettek ki. Jellegzetessége az ünnepnek az esti tűzijáték. A fővárosban és a vidéki nagyvárosokban este tűzijátékot tartanak az emberek szórakoztatására. Az idén úgy szervezik meg a tűzijátékot, hogy közben gondolnak az árvízkárosultakra is. Működtetni fognak egy segélyszámot, így reagálva arra a civil kezdeményezésre, amely azért indult, hogy a tűzijátékra szánt pénzből inkább az árvízkárosultakat támogassák. Ezzel a megoldással figyelembe vették a kérést, a károkat is szem előtt tartják, de az ünnep méltósága is megmarad. Tóta Ildikó 2010. augusztus
15
NAGYKÖRŰ
Jeles napok AUGUSZTUS 18.
Szent Ilona Ilona császárné. Fiának, Nagy Konstan-
tinnak buzdítására keresztelkedett meg. Élete utolsó éveiben egyszerű zarándokként végigjárta a Szentföldet, ahol az Olajfák hegyén és Betlehemben templomot emeltetett. Az ő sürgetésére ásták ki a Szent Keresztet, amelynek legendájáról Feltalálásának ünnepénél már szólottunk. Szent Ilona szórványos tiszteletét nyilvánvalóan éppen a keresztkultusz magyarázza. Az
Ilona leánynév kedveltségét melleste a középkori Trója-regény Helénája és az Árgirusmese Tündér Szép Ilonája is ihlette.
AUGUSZTUS 20.
Szent István király
— az alkotmányosság, jogállamiság napja — az új kenyér ünnepe Szent Korona Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanosz azt jelenti: „koszorú, korona”. Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök16
2010. augusztus
féle István legenda tudósít. Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt álmában megjelent Szent István első vértanú, s így szólt hozzá: „Bízz az Úrban, asszony,
s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá”. Hartvik a görög nyelvben járatlanoknak még a szájába is rágja a látomás értelmét: „az István nevet kapta… mert ami «István» a görög nyelvben, «korona» a latin beszédben.” Noha a legfőbb királyi jelvény, a korona általában mindenütt nagy tiszteletben részesült, az a fajta szentség és közjogi méltóság, amit a magyar nemzet tulajdonított a Szent Koronának, másutt ismeretlen volt. A megkülönböztetett tisztelet okai közt első helyen szokás emlegetni, hogy a hagyomány Szent István koronájával azonosította, sőt sokáig még a koronakutatók is úgy hitték, hogy a koronának legalább a felső része Istváné lett volna. Györffy György mindmáig az ő személyéhez köti a felső, úgynevezett latin koronát, amennyiben feltevése szerint az István fejereklyetartójából készült volna. (Koronánk készítésének helye és időpontja ma sem tisztázott egyértelműen.) Magam a korona hagyományok megszentelte közjogi állásának és tiszteletének fő okát abban látom, amit a legenda is a szánkba rág, nevezetesen: Szent István és a korona a nevükben egyek. Hagiosz Sztephanosz „hungarus” magyarra, vagyis latinra fordítva szent koronát jelent, s mint ilyen lett a személy, később az ő nevét viselő tárgy a keresztény magyar államiság megtestesítője. Más szóval, a korona Sztephanoszt, első királyunkat, annak személyén keresztül pedig a mindenkori királyt jelképezte. (A korona megszemélyesítésére a régi katolikus naptárban is találunk példát. A latin Korona, azaz „Koszorú” asszony és katona férje, Viktor, azaz „Győző” ókeresz-
tény vértanúk ünnepét május 14én ülték meg régen. Jelképes kettősük neve ugyanazt a gondolatot fejezi ki, mint István királyé. A koszorú a győztesnek kijáró diadém, a korona pedig a királynak.) Szent István névünnepe, István király, Szent Király vagy egyszerűen Király napja, 1949 óta az Alkotmány és az Új kenyér ünnepe, a rendszerváltás óta legfőbb állami ünnepünk lett. István szentté avatása, névünnepének naptárba iktatása, amihez VII. Gergely pápa adott felhatalmazást, I. (Szent) László király és a magyar püspöki kar érdeme. (Csak az 1179. évi III. lateráni zsinat óta lett a szentté avatás az Apostoli Szék kizárólagos joga.) A szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként.
SZEPTEMBER 8.
Az írni-olvasni tudás nemzetközi napja 1965. szeptember 8-án az UNESCO által
Teheránba összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJÁnak nyilvánítja. Ez a nap ráirányítja a figyelmet az írástudatlanság problémájára. A világon még min-
dig egymilliárd írástudatlan felnőtt él, ezek kétharmada nő. Minden évben ezen a napon az UNESCO díjjal jutalmazza azokat, akik a legleleményesebben és legösztönzőbben harcolnak az írástudatlanság ellen.
”Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem, mert nem tudod, melyik sikerül: ez vagy amaz, vagy mind a kettő egyaránt jó lesz.” (Préd 11,6)
a
Mécses
ki reggel vetni akar, annak este hozzá kell készülnie a következő napi munkához. Vetni nem lehet vetőmag nélkül. Aki reggel indul vetőmag után, az csak a nap második felében tud majd dolgozni. Azért amikor lepihensz, Isten igéjével térj nyugovóra. Gondolataid Krisztus szépségében nyugodjanak, Uraddal folytass beszélgetést, míg az álom hozzád nem lép, s ebből az együttlétből annyi áldást nyersz, hogy mikor felserkensz reggelre kelve, vetni való magod összegyűlt. Ha kora reggel áldás lehettél másnak, talán legkisebb gyermekednek, vagy ideges szomszédodnak, vagy az utcán az első szembejövőnek, ne légy elégedett. Kezedet este se pihentesd. Ha sötétben szórod is a magot kalász lesz belőle majd önt rá elegendő fényt az Úr. Ne tarts meg egy szemernyi magot sem, mert aki vetőmagját mások javává teszi, annak életén mindig áldás van. (Préd 11,26) Gyermekkorod napjai nem sok munkával teltek, ifjúságod és serdülőkorod napjai a csodálkozás és rosszra hajlás napjai voltak. Boldog, aki már reggel vetni tudott, akinek gyermekkora az Úrnak való engedelmesség ragyogó emlékeitől fényes. A kenyérkereső munka nem lehet akadálya annak, hogy az Úr me-
zején is elvégezzük a munkánkat. Csak vessed a jó magot, se széllel, se emberi ellenkezéssel ne törődj! Tenyered hol megtelik, hol egészen üres, a mag pedig lakozást vesz földben s lélekben és kenyeret ad majd sok sóvárgó léleknek. Tied a reggel és tied az este, tedd azokat Isten kezébe. Ott légy magad is, reggeltől másnap reggelig. Így szépülnek meg álmaid, így válik valósággá számodra, hogy reggeli és esteli munkádat nézve az Úr maga mondja – mind a kettő jó.
A sánta róka. Egy ember az erdőben megpillantott egy sérült lábú rókát, s azon kezdett töprengeni, hogyan tartja fönn magát. Meglátta, hogy egy tigris jött, zsákmánnyal a szájában. Megette a zsákmány nagy részét, a többi húst pedig otthagyta a rókának. Isten másnap is ugyanannak a tigrisnek a segítségével etette meg a rókát. Az ember igen elcsodálkozott Isten gondoskodásán és így gondolkodott: „Én is leülök egy sarokba, mint a róka. Istenre bízom magam. Ő mindent megad amire szükségem van. Nagyon hosszú ideig így cselekedett, de nem történt semmi. Szegény már a halálához közeledett, amikor egy hang szólította, aki ezt mondta: Téves úton jársz! Lásd meg az igazságot! A tigris példáját kövesd, ne a sánta rókáét!
Anyakönyvi hírek Halálozás
Házasságkötés
„Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
„S idő, állj meg egy pillanatra, S ti rohanó percek, várjatok, Amíg ők ketten esküt tesznek, Hogy egymáshoz örökké hűk lesznek, Csak addig várjatok! (Goethe)
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.” (Juhász Gyula)
Molnár Ferenc (Dózsa Gy. út 69.) életének 69. évében 2010. július 15-én,
Fülöp Zoltán Béla (Hunyadi út 62.) életének 86. évében 2010. július 27-én
Barát Attila György és Rumanoczki Anett Rita 2010. július 31-én házasságot kötött.
elhunyt. Emléküket szívünkben őrizzük.
Az új párnak nagyon sok boldogságot kívánunk!
Személyi változások az Egri Főegyházmegyében
a
z egyházi törvénykönyv előírja, hogy tíz év szolgálat után mindenkinek be kell adnia a felmondását. Az utóbbi években az egyház vezetői ezt nem nagyon tartatták be. Év elején dr. Ternyák Csaba egri érsek körlevelében ennek betartását kérte, így augusztus 1-től a következő személyi és területi változásokról döntött. Pálfi János Besenyszögről (Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly) Tibolddarócra, Galsi János Karcagról Besenyszögre került. A katolikus plébános 18 év karcagi, bereki, kisúji és kenderesi szolgálat után kerül új szolgálati helyére. Nagykörű szeretettel várja új plébánosát.
2010. augusztus
17
NAGYKÖRŰ
Mit igyunk? Csap-vagy ásvány? Esetleg tisztított? Naponta több liter vizet megiszik minden felnőtt ember, és tetemes mennyiséget használunk tisztálkodásra és környezetünk tisztán tartására is. Utóbbiakhoz megteszi a csapvíz, de sokakban felmerül, vajon ivásra nem jobb-e a palackozott víz, vagy esetleg valamilyen víztisztító berendezéssel tegyék finomabbá a vizet.
V
annak, akik azt állítják, hogy a csapvízben számos egészségre káros anyag – klór, gyógyszermaradványok, vegyszerek, kozmetikumok és nehézfémek – is előfordulhat, mások szerint viszont palackozott vizet vásárolni kidobott pénz. A különböző víztisztítókról és a mögöttük álló technológiákról szintén megoszlanak a vélemények. Minél többet iszunk, szervezetünk annál könnyebben tud a megszabadulni a méreganyagoktól. Szerencsére, a vezetékes víz kapcsán felmerülő aggodalmakat hazai vizsgálatok nem támasztották alá. A Tudatos Vásárlók Egyesülete öt magyarországi vízszolgáltató területén végzett idei csapvíz tesztje szerint a minőség megfelel az előírásoknak, bár alföldi településeken vannak problémák az arzén és a bór tekintetében. Ugyanakkor azt az aggályt, hogy esetleg gyógyszermaradékok lehetnek a csapvízben – az USA néhány városában már találtak hormontablettákból, fájdalomcsillapítókból és antidepresszánsokból származó anyagokat az ivóvízben – a hazai vizsgálat egyértelműen kizárta. A folyóvíz minőségét azonban a vízhálózat állapota is befolyásolhatja. Az elöregedett vezetékekből kioldódó anyagok vagy a kialakuló pangó víz nemcsak kellemetlen íz- és szaghatást okozhat, de egészségre káros anyagokat is belemoshat a poharunkba. Végső soron azt, hogy valójában milyen víz folyik is otthon a csapból, leginkább háztartásonként lehetne vizsgálni. Sokan inkább palackos vizet isznak, ám kételyek itt is akadnak bőven. Miközben az ásványi anyagoknak vízméregtelenítő hatásuk van, s az emésztőrendszerre és az anyagcserére is kedvezően hatnak, 18
2010. augusztus
„túladagolva” már inkább ártanak. A felesleges kalcium vagy magnézium káros a vesének, a nátrium a magas vérnyomásban szenvedőknek nem ajánlott. Van, aki az egyes márkák váltogatását és szénsavmentes víz fogyasztását javasolják, mert a „buborékos” ásványvizek feleslegesen savasítják a szervezetünket. Az is fontos szempont, hogy a műanyag palackok szennyezik a környezetet, a szállításukkal kiszabaduló szén-dioxid pedig a levegőt. Az újrahasznosításnak, bár megoldja a hulladék kérdését, azonban ugyancsak környezetterhelő hatása van. Mindezeken kívül a „csomagolt” víz drága: a csapból folyó 0,25-0,30 forintos literenkénti költséggel szemben 40-130 forintot fizetünk érte. Az otthoni víztisztító kiszűri a klórt és a vasat a csapvízből, így az kellemesebb ízű és illatú lesz, és ez nemcsak akkor érzékelhető, ha vizet iszunk, hanem ha teát vagy bármi mást főzünk belőle. Igaz, ezzel kapcsolatosan is vannak kétségek. Ilyen például, hogy ezek a készülékek a hasznos sókat is eltávolítják a vízből, amelyek pedig fontosak lennének a szervezetünknek. Sokféle víztisztító létezik. Az egyik legelterjedtebb típus a fordított ozmózis elvén működik. Ezeknél a készülékeknél fontos, hogy a szűrőket megfelelően karbantartsák, máskülönben elszaporodhatnak a baktériumok. Vásárláskor érdemes megkérdezni, hogy az adott típushoz menynyibe kerül a szűrő, illetve milyen gyakran kell cserélni. Ebben szerepe van a víznyomásnak is, 4 bar nyomás alatt a szivattyú nélküli készüléknél előfordulhat, hogy hamarabb megy tönkre a szűrőbetét. Az ivóvíz kémhatása is befolyásolható a készülékkel attól függően, hogy az ásványi anyag- és ion-visszapótlóval fel van-e szerelve. Ha igen, akkor – készüléktől függően – 7,09-7,35 közötti PH-értékű, vagyis a szervezetnek kedvezőbb lúgos vízhez jutunk. Többfajta vízszűrő kancsó is kapható. Ezek garantálják, hogy a csapból folyó víz mészkő-, klorin-, ólom-, cink-, réz- és más, egészségre káros tartalmát kiszűrik, a fontos ásványi anyagokat azonban – például a kalciumot, magnéziumot – nem távolítják el. A víztisztító berendezések ellen felhozott érvek között szokott szerepelni az áruk is. Holott, ha kiszámoljuk, hogy havonta mennyit költünk ásványvízre, kiderül, hogy a készülékre fordított összeg belátható időn belül megtérül. Ráadásul ily módon a főzéshez használt csapvíz is egészségesebbé válik. A háztartás egyéb területein a csapvíz PH-értéke a fő kérdés. A kemény víz a háztartási gépeknek sem tesz jót, és a zuhanykabinok ajtaján is foltot hagy. Ma már számos kisebb-nagyobb, a lakásba beérkező központi vízvezetékhez illeszthető berendezés létezik, amely lágyítja vagy tisztítja, esetleg mindkét módon kezeli a vezetékes vizet. De kapható zuhanyszűrő is, amely a bőrre ártalmas klór menynyiségét redukálja, s kiszűri a zuhanyrózsában tenyésző baktériumokat, parazitákat is
Főzzünk együtt… Gombai Margit rovata Itt az ideje a befőzésnek. Gondos háziasszonyok már túl vannak cseresznyén, meggyen, savanyúságok berakásán. Ha sok a munkánk, mert itt nyaralnak a gyermekek, vagy az unokák, akkor a lekvár befőzését lehet egyszerűsíteni. Megmossuk és felfőzzük a gyümölcsöt – sárgabarack, szilva, alma – és szép tisztára mosott műanyag fagylaltos dobozokba rakjuk. Kihűlés után a mélyhűtőben tároljuk. Késő ősszel, ha már több időnk van, elővesszük az előfőzött gyümölcsöt és cukorral vagy mézzel készre főzzük és üvegekbe rakjuk. Gondolom mára már mindenki megismerte és megszerette a cukkínit. Ezt a finom zöldséget is remekül lehet tartósítani és télen sültek mellé, vagy önálló ételként kínálni. Ha a cukkíni egészen friss és 20 cm alatti, akkor hámozás nélkül egy másfél cm-es karikákra felvágjuk. Pici darált (frissen darált) borssal beszórjuk, mindkét oldalukat forró olajban megsütjük és légmentesen záródó nylon zacskóban mélyhűtőbe rakjuk. Télen, oly módon használjuk, mint a frisset.
A sárgabarack befőttet érdekesebbé és finomabbá tehetjük, ha a magját megtörve,a belső mag barna héját lehúzva a gyümölcsök közé rakjuk. Figyeljünk rá, hogy a mag ne legyen keserű. A sárgabarack dzsem különlegesen finom ízű lesz, ha vanília rúdból egy cm-es darabot teszünk az üvegekbe. A szilvalekvár ízesítéséhez használjunk mézeskalács fűszert. Főzzünk sárgabarackos gombócot, vaníliás öntettel és sült szalonnás nudlit, egyféle tésztából. 4-5 személyre számítva kb. 1,5 kg krumplit megfőzünk, megtörjük és langyosra hűlt állapotában két evőkanál zsírral, egy tojással elkeverünk és annyi finomlisztet teszünk bele amennyit felvesz. Közepesen kemény tésztát készítünk. Kétharmadából fél-fél barackot használva gombócokat készítünk. Kifőzés után pirított zsemlemorzsába forgatjuk. Tálalásig melegen tartjuk. A megmaradt sárgabarackot, kevés cukorral botmixerrel simára keverjük. 6 dl tejből, 1 db vaníliapuding porból krémet főzünk. Kanalanként a simára kevert barackot, egy vaníliás cukorral a krémbe keverjük. A gombócokhoz kínáljuk. Aki nem annyira édes szájú, annak a kedvéért serpenyőben pirítsunk „kakasra” vágott szalonnát. Szedjük ki tányérra. A meghagyott egy harmad tésztából készítsünk nudlit, főzzük ki erősebben sós vízben. A kifőzött, leszűrt nudlikat forgassuk a felforrósított szalonnazsírba és süssük pirosra. Pici sóval ízesítet tejföllel meglocsolva a szalonna kakasokkal díszítve tálaljuk.
Sárgabarack: az életelixír Ha eleget ennénk belőle, tovább élnénk? Egyelőre nem áll rendelkezésünkre egész évben a sárgabarack. Legalábbis frissen nem. Viszont mindig ehetnénk aszalva, lekvárként vagy befőttként. Kedvcsináló befőzéshez! Ismerjük meg!
a
sárgabarack, rózsa- vagy kajszibarack (Prunus armeniaca vagy Armeniaca vulgaris) a rózsafélék családjába tartozó, mandulához hasonló, csak vastagabb húsú csonthéjas. Érett gyümölcsének héja narancssárga, a nap érte fele lilás piros, olykor pöttyökkel tarkított. Héja az őszibarack szőrénél finomabb selymes pelyhektől bársonyos tapintású. Illata jellegzetes, finom aromájú. Gyümölcsének húsa éretlenül zöldes színű és kemény, éretten krémesen puha, leveses, édes. Fája 4-7 m magasra nő, akár 90 évig is elél, évente átlagosan 100-120 kilónyi gyümölcsöt terem. Kora tavasszal, lombfakadás előtt általában fehéren virágzik, amikor a fagyok még kárt tehetnek benne. Kerekded, illetve szív alakú, hegyes csúcsú levelei sötétzöldek, fényesek. Viszonylag könnyen kezelhető, hálás fa. Nem minden évben terem egyenletesen. A különböző fajták június végétől augusztus elejéig két-három hétig teremnek, hamar leérnek. Érési idő sorrendjében a legismertebb magyar fajták a július eleji Korai piros, a világossárga, napos oldalán pirosas héjú, oldalról lapított lédús, puha Ceglédi óriás, gyümölcsei nagyok 50-120 grammosak. Július közepétől a Szegedi mamut, a Ceglédi bíbor, a Ceglédi piroska, majd a Gönci magyar és Magyar kajszi kemény, 40-50 grammos gyümölcseit vásárolhatjuk, végül a Mandula kajszi és a narancssár2010. augusztus
19
NAGYKÖRŰ ga, rostos, kis-közepes méretű Bergeron, végül a Pannónia és a lilás piros foltos Rózsa kajszi zárják a sort július végén. A fajták közül a nagyobbak inkább nyers fogyasztásra és lekvárnak, a kisebbek befőttnek, gombócnak valók. A bő termésű évben ugyanarról a fáról kisebb, savanykásabb barack szüretelhető, a következő évben pedig a kevés virágból nagyobb, zamatosabb gyümölcsök fejlődnek. A nagyobb és színesebb, valamint egyazon fáról a korábban érő és szedett gyümölcsök nagyobb cukortartalmúak. Miért jó? A sárgabarack gyümölcsének legnagyobb része víz, mintegy 85%, szénhidrát-tartalma 8,5 % körüli, kevés 1%-nyi fehérje, nagyjából ugyanennyi rosttartalma van, zsírtartalma elenyésző. 100 gramm kajszibarack energiatartalma 44-51 kcal. A- és C-vitamin-tartalma (10 mg) igen magas. Két-három szem sárgabarack elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin igényünket. Hasznos niacin- és folsav-forrás. Értékes sok sárga béta-karotinja miatt is. A benne lévő kénnek szerepe van jellegzetes savanykás édes ízének kialakításában. Káliumban is rendkívül gazdag, napi káli-
umigényünket bőven fedezi. Található benne továbbá kalcium, foszfor és sok más fontos elem. A-vitaminja késlelteti az időskori látásromlást, erős rákellenes hatású, kedvezően hat a zsíranyagcserére, érvédő hatású, serkenti a máj méregtelenítő működését. Héját, gyümölcshúsát pakolásként a bőrre helyezve segíti annak regenerációját. Ugyanannyi aszalt sárgabarack arányaiban több kalóriát és ásványi anyagot tartalmaz, fogyasztása enyhe hashajtó hatású. Hogyan fogyasszuk? Igyekezzünk hibátlan, barna foltok nélküli szemeket vásárolni. A keményebbek jobban bírják a szállítást, és főként befőtt eltevésre alkalmasak, míg a puhákból lekvárt főzhetünk. A megvásárolt barack megevésével és feldolgozásával nem feltétlenül érdemes várni, hiszen után érő, így gyorsan megpuhul, s előfordulhat, hogy bár befőttnek szántuk, már csak lekvárnak lesz alkalmas. Hűtőben csak az ép szemek tarthatók el jól, mintegy két hétig, 0-1 C körül akár három hétig is elállhat, de vigyázat, ne fagyjon meg. Mélyhűtésre nem jó, mert felolvasztás után lottyadt lesz, íze megváltozik. Héja is ehető, a gyümölcshúsnál savanyká-
sabb. Az igazi kajszis gombóc apró, héjában hagyott, kimagozott gyümölcsből készül, így lesz íze igazán pikáns, fogyasztása kényelmes. Rövid ideig forrásban lévő vízbe mártva héja egy darabban egyetlen mozdulattal eltávolítható, akár a paradicsomnál. Az aszalt sárgabarack egyre kedveltebb csemege. Piacokon és nagyobb szupermarketekben biztosan kapható. Önmagában is finom édesség vagy rágcsálnivaló, de pecsenyehúsok mellett sülve is remek eledel, mely különleges ízt ad a sültnek. A bőrétől megtisztított kimagozott barackot házilag is aszalhatjuk. Hideg gyümölcslevesnek, natúrjoghurtos édességnek, süteménybe téve vagy meleg köretnek egyaránt ízletes. Ivólének, nektárnak fogyasztva szintén egészséges. Manduláshoz hasonlóan feltörhető magjának beléből készül a marcipánhoz hasonló, és azt helyettesítő perszipán. Megerjedt héjából és a romlott gyümölcsből pálinkát főznek. Tippek, tanácsok Jó termésű évben érdemes belőle sokat eltenni, befőzni, mert valószínűleg a következő egy-két évben kevesebb termést hoz, és drágán adják majd a piacokon. Vásárláskor érdemesebb a puhább, aromásabb gyümölcsöket előnyben részesíteni, annak ellenére, hogy a puha héj könnyebben nyomódik. A kereskedők hajlamosak ezért éretlenül eladásra kínálni. A megtört mag bele nagy mennyiségben fogyasztva arzén- és ciántartalma miatt életveszélyes mérgezést is okozhat, ezért a ciántartalmú, kesernyés magokból nem szabad egykét szemnél többet fogyasztani. Az édes magok viszont nyugodtan ehetők. Érdekességek Őshazája Kína. Latin nevében az „armenica” arra utal, hogy a Selyemúton Örményország közvetítésével jutott el Európába a Földközitenger térségéig, majd római vagy török közvetítéssel a hódoltság idején jutott el hazánkba. Melegkedvelő, tőlünk északabbra nem igen él meg. A II. Világháború előtt az ország összes gyümölcstermésének hatodát adta. Ma méltatlanul visszaszorult termesztése, nincs idő befőzésre és „kajszis gombóc-gyártásra”. A Kína és Pakisztán határán, a Hindukushegységben élő hunza népcsoport tagjai állítólag az általuk kedvelt kajszinak köszönhetik matuzsálemi életkorukat és jó egészségüket. Egyetlen megtermő gyümölcsüket nagy becsben tartják, az aszalt gyümölccsel édesítenek. Főzőolajukat a kajszi édes magjából hideg préseléssel nyerik, a magbél szárított pora pedig univerzális gyógyszernek számít. Ha vitamin- és antioxidáns tartalmát tekintjük, ez nem is olyan meglepő. Balázs
20
2010. augusztus
Tudjuk-e?
Lőrincz István rovata
Ami az iskolai oktatásból kimaradt TuDJuK-E, hogy mi volt a véleménye Bulgakovnak a demokráciáról? „A demokrácia olyan, mint a hal. Ha jó, finom és ízletes. Ha romlott, büdös és ehetetlen. Átmenet nincs.”
TuDJuK-E, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a
Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva, megremegett a Föld. Talán erre mondta Széchenyi: „Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!”
TuDJuK-E, hogy az akkori aranykorona értéket mai
árakra átszámolva 185 milliárd forintból, közel húsz év alatt felépített Országházunkhoz – az építészek szerint és a maga nemében – egyedül a washingtoni Capitolium fogható?
TuDJuK-E, hogy az ugyancsak folyóparton lévő londo-
ni parlament mintájára Andrássy Gyula képzelte el ebben a neogótikus formában, hogy végül a korábban a Reischtag megtervezésé-
re is pályázó Steidl Imre rajzai alapján váljon valósággá? És azt, hogy az alsó- és felsőház tanácstermét összekapcsoló, mostanában új garnitúrával megtelő kupolaterem a mindenkori királyválasztás helyszíneként lett kialakítva? (Ami az utolsó magyar király, IV. Károly koronázásakor egyetlenegyszer meg is telt ilyen fajta tartalommal. Érdekes adalék továbbá az is, hogy törvénybe lett foglalva, csakis magyar munkások vehetnek részt az építkezésen – amit már akkor is csak úgy sikerült keresztül vinni, hogy menet közben igazi mestereket képeztek az egyszerű szakmunkásokból a tervezők.)
TuDJuK-E, hogy mi volt Albert Ein-
stein véleménye az előítéletről? „Az előítélet nem más, mint a történelmi tapasztalat visszacsatolása”
TuDJuK-E, hogy 1914-ben Budapest rendezte volna az
olimpiát, ha nem szól közbe a háború? Mi több, már 1896-ban, az első újkori olimpián is tartalékhelyszínként szerepelt, arra az esetre, ha valamiért nem sikerülne megrendezni Athénban.
Kerek Dénes jácintja
E
gy jókedvű tavaszi csütörtökön Kerek Dénes cukrászmesternek éppen szabadnapja volt és elhatározta, hogy indiánert süt. Dudorászva méregette a hozzávalókat a konyhában. – Prampapam.fél deci víz, tíz deka cukor, tizennégy deka liszt, öt deci tejszín, ezek meg is vannak. Kell még hozzá, hogy azt mondja, hat szép tojás. Kiment a kamrába, hogy behozza a szakajtót, de abban nem volt más csak egy kis szalmatörmelék és egy gyűrött, fehér pehelytoll az alján.
– Ejnye, tojás az bizony nincs itthon. Viszont még csak fél kilenc, gyorsan kiszaladok a piacra. Magához vette a kosarat, és úgy ahogy volt, kötényben, klumpában indult el a közeli piactérre, csak egy kötött kardigánt kapott magára. Hunyorítva lépett ki a napfényes utcára és nagyot szippantott a jó szagú, friss levegőből. A piacra érve Terka nénit kereste meg először, mert mindenki tudja, hogy nála lehet a legszebb tojást
venni. A néni hímzett vállkendőben állt, de üres volt előtte a stand. – Csókolom Terka néni, van-e még tojás? – Van drágám, csak nem raktam még ki a kosárból. Mennyit adhatok? – Tizet kérek szépen, vagyis, legyen inkább tizenöt. – Tessék – számolta a tojásokat a kosárba Terka néni – Mi lesz belőle? – Indiáner. – Jaj. – szakadt fel egy hatalmas sóhaj a hímzett vállkendő alól. – hogy én azt hogy szeretem! – Átviszek belőle Terka néninek amikor kész, jó? – Jó drágám, de még milyen jó! Dénes elköszönt és sétálgatott még egy ki2010. augusztus
21
NAGYKÖRŰ csit a pultok között. Lajos bácsi, a falu kertésze cserepes virágokat árult és Dénes esküdni mert volna, hogy az egyik sötétkék jácint rákacsintott ahogy ott nézelődött. Közelebb hajolt, és ahogy az orrát elérte az édes jácintillat mintha valaki cingár hangon suttogva azt kérdezte volna: – Lehetek a virágod? Felegyenesedett és félrehajtott fejjel nézte a jácintot. A jácint határozottan rámosolygott. Dénes meglepődött, de visszamosolygott, aztán Lajos bácsihoz fordult. – Szervusz Lajos bátyám, ezt a sötétkék jácintot szeretném megvenni. – Szervusz, Dénes, már viheted is. Vagy becsomagoljam? – Nem, köszönöm jó így, annál jobban érzem az illatát. Dénes egyik kezével a jácint cserepét szorította magához, a másikban pedig a kosarat vitte, óvatosan, nehogy összetörjenek a tojások. Alig ért azonban a piactér széléhez, amikor rikoltozás, hőbörgés, sipítozás, siránkozás és jesszusomozás ütötte meg a fülét. A tér másik sarkánál kisebb tömeg verődött össze, ők rikoltoztak, hőbörögtek, sipítoztak, siránkoztak és jesszusomoztak. – Hát ez meg mi a szösz? – gondolta, és a csoport felé indult. Mindenki az égre nézett, mutogatott és hevesen magyarázta a többieknek, hogy ott, ott, nem látod, arra, a felhő mellett, ugye milyen szörnyűség? – Mi van itt? – kérdezte Dénes Petneki Sámueltől, aki a tömeg szélén állt, egyebekben pedig a falu könyvtárosa. – Nézz fel Dénes, hát nem látod? Dénes felnézett az égre és már ő is látta, hogy ennek fele se tréfa. Az ég tiszta, szikrázó kék volt, de egy helyen nagy, szürkésfehér folt éktelenkedett rajta, mintha valaki ledörzsölte volna róla a festéket. – Rettenetes. – Ugye milyen borzasztó? És épp nálunk történik ilyesmi! Mikor mindig úgy vigyázunk mindenre. – Én nem is értem. És most mi lesz? – Mindenfélét mondanak. Zsuzsó néni azt mondta, neki van egy halványkék estélyi ruhája, akkor kapta mikor első bálozó volt, de a faluért szívesen feláldozza, ha van valaki, aki felszögezi oda. – Micsoda szamárság! Inkább le kéne tapétázni, nekem van is egy tekercs maradék. – mondta Bukta János – Ugyan már – szólt közbe valaki – ki tudja, megfogja-e a ragasztó. – És egyáltalán, hogyan jutunk fel oda? – Lépcsőn? – Hágcsón? – Létrán? – Léghajón? – Honnan szereznénk már léghajót! 22
2010. augusztus
– Jaj, nekünk! – Rémes! – Szörnyű! – Tragédia! Időközben Dénes és Sámuel elszaladtak, hogy előkerítsék a polgármestert. Éppen akkor értek oda, amikor a rikoltozó, hőbörgő, sipítozó, siránkozó és jesszusomozó tömeg azon készült hajbakapni, hogy a jegenyefa tetejéről vajon fel lehet-e érni oda, és hogy mi fogja be jobban, a tempera vagy az indigó. A polgármester érkezésére kicsit elcsendesedtek. – Na, kérem. Mi a tényállás? – kérdezte kedves, de határozott hangon Deli Gáspár. – Hát, valami van az éggel. Mintha lejött volna róla a plezúr. – mondta megszeppenve Bukta János – de nem mi csináltuk. – Bizony, nem mi voltunk! – Nem is tudjuk, hogy mi történt! – Fogalmunk sincs. – Csend legyen. – Az most már egészen mindegy, hogy ki csinálta és hogyan történt. Rendbe kell hozni. – Éppen azon vitatkoztunk, hogy hogyan javítsuk meg. Zsuzsó néni a báli ruhához ragaszkodik, de szerintem tapétázni kell. Már éppen felzúdult volna ismét az öszszes ötlet és javaslat, amikor a polgármester azt mondta: – Nem lesz jó a báli ruha Zsuzsó néni, de azért köszönjük. Bukta János kihúzta magát. – Na, ugye megmondtam. A tapéta az igazi. – Igazán jó ötlet volt János, de ide nem tapéta kell. Legyetek szívesek hozzatok nekem egy telefonkönyvet. – Talán az segít? Még csak nem is kék. – értetlenkedtek többen. Petneki Sámuel gyorsan elszaladt a könyvtárba és öt perc múlva már vissza is jött a legfrissebb telefonkönyvvel. Átadta Deli Gáspár polgármesternek. – Égetett cukor készítés, égerfa kitermelés, égi meszelés. Megvan! Csillag Péter égimeszelő, 212-718 itt lakik a szomszéd faluban. János, te laksz a legközelebb, használhatjuk a telefonodat? – Hát persze. – mondta Bukta János és nagyon büszke volt, hogy mégiscsak fontos szerepe lett a dologban. Csillag Péternek szerencsére nem volt más elfoglaltsága, így összecsomagolta a meszesvödröt és a pemzlit, egy hosszú kötelet, aminek a végére egy horog volt ráerősítve, biciklire ült és körülbelül húsz percen belül már a polgármesterrel együtt szemrevételezte a kijavítandó területet. Komótosan kevergette a meszet a vödörben, hogy megfelelő állagú legyen, amikor eszébe jutott, hogy a színező pasztákat a verandája könyöklőjén felejtette. Ahogy számolgatta magában, hogy vajon
van-e elég ideje arra, hogy hazamenjen értük, észrevette Kerek Dénes jácintját az egyik madárcseresznyefa alatt, ahova Dénes a tojásos kosárral együtt lerakta mielőtt elindultak Sámuellel a polgármesterért. – Kié ez a jácint? – Az enyém. – válaszolt Dénes – Miért? – Kérhetek róla egy darab virágot? Pont megfelelő árnyalatúra színezné a meszet és nem kellene hazamennem a pasztákért. – Egy pillanat. – Dénes kézbe vette a virágot és nagyon halkan, hogy a többiek ne vegyék észre, megkérdezte: – Leszedhetem az egyik virágod? – Le. – súgta a jácint. Ezután Dénes átnyújtotta a virágot az égimeszelőnek, ő pedig szépen megszínezte vele a meszet. – Kérem, mindenki álljon hátrébb. – mondta Csillag Péter. Fogta a kötelet a horoggal a végén és erősen meglódította az ég felé. Ügyesen kiszámított dobás volt, a kötél szépen ráhurkolódott a kis felhőcskére, pontosan a folt mellett. Péter az övére csatolta a meszesvödröt és az ecsetet majd fürgén felmászott a kötélen és lefestette a sérült részt, talán negyedóra sem kellett hozzá. Mikor elkészült, lekiáltott a többieknek: – Jó lesz? – Remek. Pont, mint újkorában. – jött a válasz odalentről. A biztonság kedvéért a széleket még kicsit kiigazította és lemászott. Lent hatalmas ujjongás, hejehuja és tapsvihar fogadta. – Köszönjük! Köszönjük! – kiáltozott mindenki – Nagyon szívesen. – mosolygott Péter – De tessék még egy kicsit távol maradni. – mondta. Gyakorlott mozdulattal lendített egyet a kötélen, hogy fent kiakadjon a hurok majd még egy erős húzás és a horog épp a lába előtt ért földet. Összeszedte a kötelet, a kútnál kimosta a vödröt és a meszelőt és visszaerősítette őket a kerékpár csomagtartójára. – Most pedig Péterrel együtt meghívok mindenkit indiánerre! – mondta Kerek Dénes – még egy kis idő, ugyan míg elkészül, de addig legalább kibeszélheti mindenki a nap izgalmait. Így az egész zajos, vidám társaság elindult Kerek Dénes házához, útközben szóltak Terka néninek is, nehogy lemaradjon az indiánerről. A menet élén Kerek Dénes vitte a kosárban a tizenöt tojást – milyen szerencse, hogy nem tízet vettem – gondolta – dupla adagot kell sütnöm. A másik kezével a jácintot szorította magához. A jácint időnként felpillantott a kék égre aztán mélyen beszívta Kerek Dénes kötényéből a süteményszagot és csak úgy ragyogott az örömtől. bari
Cseresznye és meggy szüret Nagykörűben 2010-ben? Azt, hogy rendkívüli időjárás volt szerte az országban, ezt mindenki tudja. Én legalábbis nem emlékszem másfél hónapi tavaszi állandó esőzésre, országos viharokra. Harsogta is a MÉDIA:„Ilyen országos károk miatt jóval magasabb árak lesznek!” – többek között a zöldségféléknél és gyümölcsnél. Hát ez igaz! A vásárló rovására –, de nem a termelőére! Miért hallgatta el a tisztelt MÉDIA – úgy is mondhatnám miért hazudta el, – de ezt nem mondom –, hogy a felvásárlási ár nevetségesen alacsony lesz? Persze erre az átvevőknél rögtön kész a válasz: a minőség miatt. Az igaz, hogy a minőség gyengébb volt a múlt évinél, de nem annyival, mint az árkülönbség, és az átvevő szervek a 150–250 Ft-os cseresznyét mennyivel adták tovább a láncolatban az exportnál,– belföldön pedig a lecsapódás a városi vásárlónál 600– 1200 Ft/kg-os áron realizálódott. Mindezt az olvasó fantáziájára bízom.
Minden termény és termék ára az égbe szökik. De a világhíres Nagykörűi cseresznye és meggy annyi, mint 6-8-10 éve. És a hatalmas haszon a termelők rovására, a kereskedelem hasznára csapódik le. Az átkosnak mondott kapitalizmusnál beszéltünk kizsákmányolásról? Ezt vajon akkor minek nevezhetjük? Egy példa: egy termelő meggyet adott el 50 Ft/kg-os áron, ugyanakkor az átvevő a termelő szeme láttára adott tovább belőle 150 Ft/kg-ért. Az indulatos, gúnyos megjegyzésekről ne is szóljak. Aki csak tehette a földjéről adta el a termést idegen magánszemélyeknek (ko-
fáknak), akiknél nem sok gond volt az áru fitymálásában. E tényt csak üdvözölni lehet. Marx Károlynak, – kinek tanításai hála Istennek semmivé váltak, – egyben azért igaza volt. „A nagyhal megeszi a kishalat.” Ezt ne hagyjuk! És remélem, az új hatalom sem hagyja! Megoldást kell találni az exportra és a belföldi piacra szánt termékek láncolatának a termelők megsarcolása nélküli szabályozására,- amiről a kistermelők,- vállalkozók érdekében a MAGOSZ,- a Vidékfejlesztési mezőgazdasági Minisztérium közt tárgyalások is folynak. Guth Sándor
2010. augusztus
23
NAGYKÖRŰ
P
énteken délutántól egészen vasárnap estig várt mindenkit, helyieket, környékbelieket, elszármazottakat, messziről érkezőket, és a falu elkötelezett híveit és szerelmeseit Nagykörű, ahol a hagyományosnak számító Cseresznyefesztivált új köntösbe bújtatva, új néven rendezte meg idén. A pénteki napon nyugdíjas kórustalálkozóval indult – nagy sikerrel - a rendezvény folyam, délután öttől a Polgármesteri Hivatalban a X. Nagykörűi Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor záró kiállítását tekinthette meg a szépszámú érdeklődő. Este nyolctól nosztalgia utcabálon táncolhatott hajnali kettőig a falu apraja és nagyja a Művelődési ház előtti területen. Az úr 2010. esztendejében, július havának 17. napján, szombaton, pirkadattól napszálltáig, sőt még az után is Nagy Cseresznyevásár vette kezdetét Nagykörű Főterén. A II. Nagy Cseresznyevásáron természetesen
Nagy Cseresznyevásár é Vásári forgatag és három napig tartó vigalom Nagykörűben minden a cseresznye körül forgott. Volt többek között cseresznyemag köpő verseny, melynek győztese egy napig Nagykörű Cseresznyekirálya lehetett. A Halász vendéglő cseresznyés vásári menüvel szolgált, - Újházi tyúkhúsleves, Szürke marha pörkölt, kovászos uborka – a lekvár főzés, és malacsütés mellett volt itt minden, mi szem szájnak ingere. A gasztronómia mellett kézműves vásár csalogatta a vidéki forgatagot kedvelő vendégeket. A Tájházban sajtfüstölés, sajtkóstoló, kenyérlángos sütés és más finomságok várták a vendégeket, akik a nemrég megnyílt Tájboltban válogathattak kedvükre a kínálatból. A portékát nem csak megcsodálni, de kóstolni is lehetett. Az apróbbak szórakoztatásáról szöszmölde néven népi játszóház gondoskodott, ahol vadászhattak egérrel, morzsolhat-
24
2010. augusztus
Cseresznyevásár vagy cseresznyefesztivál A korábbi újságban már tényszerűen ismertettem az idei cseresznyevásár, cseresznyefesztivál viszontagságait, de bizonyára nem jutott el mindenkihez.
és Búcsú 2010. július 16-18.
A Nagy Cseresznyevásár rendezvényre még 2009. végén nyújtottunk be pályázatot a tavalyi év próbarendezvényének sikerén felbuzdulva. Az eredeti terveink szerint itt a nagykörűi cseresznyetermelő gazdák 2-3 napon keresztül kínálhatták, árulhatták volna portékájukat. Ezekre a napokra tervezett rendezvények, programok a vendégek idecsalogatását szolgálták volna és igazi vásári hangulat megteremtését. Június elején rendkívüli helyzet alakult ki az ország több pontján. Több tízezer ember védekezett a gátakon, védte a települését, házát, vagyonát. A rendkívüli árvízi helyzet még június közepén sem nagyon csillapodott, ráadásul a Tiszára is rekord árvizet jósoltak. A június 15-e és 20-a tájára tervezett Nagy Cseresznyevásárról ezért le kellett mondanunk. Nem vállalhattuk föl, hogy ilyen körülmények között mi vásározunk, míg mások éjjel-nappal dolgoznak. Egyébként Szolnok városában is töröltek minden programot erre az időszakra. Időközben kiderült, hogy a másik pályázatunkból – amelyet a cseresznyefesztivál megrendezésére nyújtottunk be – biztosan nem lesz pénz, mert ezt a keretet az új kormány zárolta. Nagy valószínűséggel az árvízkárokra csoportosította át. A cseresznyevásárra várható támogatást nem szerettük volna elveszíteni. Itt szeretném megjegyezni, hogy a tavaly ősszel benyújtott pályázatokat még mindig nem bírálták el. Csak szóbeli ígéretet kaptunk, hogy minden bizonnyal megkapjuk majd ezt a támogatást. Nem akartuk tehát elveszíteni ezt az 1 millió forintot, ezért úgy döntöttünk úgy, hogy az idén nem nagy, de egy kis cseresznyevásárt tartunk, nyúlfarknyi fesztivállal. Pénzügyi lehetőségeink sajnos erre adtak csak lehetőséget. Természetes, hogy július közepén nem lehet megtartani azt a cseresznyevásárt, amit eredetileg terveztünk. Cseresznyét ugyan szereztünk és aki akart vásárolhatott, kóstolhatott, de a cseresznyevásári forgatagtól mindez messze volt. Tudni kell, ha a cseresznyevásárra benyújtott pályázatban szereplő programok legalább egy részét nem valósítjuk meg, akkor pályázati támogatásra sem számíthatunk. Sajnálatos módon az idei rendezvény hangulata, színvonala elmaradt a korábbi évek hasonló rendezvényeitől. A vendégek számát mindig jelentősen befolyásolja a tiszai szabad strand, a Tisza vízállása. Az idei évben már úgy látszik nem lesz strandunk, amivel az egyik legfőbb vonzerőnket kellett nélkülöznünk. Az is igaz; az idén a figyelmünket nem elsősorban a cseresznyefesztivál kötötte le, sokkal inkább a több helyszínen zajló jelentős felújítások, építkezések, a rövidesen elkezdődő fejlesztések megfelelő bonyolítása és előkészítése. Az elmúlt 20 évben egy időben talán soha nem folyt annyi fejlesztés, vagy annak közvetlen előkészítése (óvoda, iskola, tornaterem felújítása, turisztikai látogatóközpont építése, köztéri szobrok, útjavítások, rövidesen indul a tiszai hajókikötő építése, a községháza akadálymentesítése). VN
tak kukoricát, célba dobhattak patkóval, ügyeskedhettek a diótörővel, lovagolhattak hordón. A vásári színpadon és a Nagy Bogrács vendéglőben kialakított kamara pódiumon számos fellépő gondoskodott látni és hallanivalóról. Szilágyi Eda délután hattól gitározott és énekelt. (Becsületes neve: Szilágyi Edit. Hegedűs-
ként kezdett, gitározni autodidakta módon tanult meg, mellette énekel is. Többnyire akusztikus, lírai jellegű, soul-, blues-, rock alapokon nyugvó számai angol nyelven születnek. Volt bábelőadás, népzenei és könnyűzenei koncert, és a vásár vendége Szőke András is fellépet. A vásáron bemutatkozott a helyi Leader csoport, illetve a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület. A rendezvény az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül valósult meg.
A vasárnapi látogatók belekóstolhattak a hamisítatlan falusi búcsúk hangulatába, - igaz a plébános úr jóvoltából a templomi búcsú egy héttel később volt - az ízek hangok és színek egyedi forgatagába. Volt körhinta, kirakodó és kézműves vásár, népi mesterségek bemutatója, bábelőadás és néptáncbemutató. A természetvédelem iránt fogékonyakat öko játszótér, interaktív környezetvédelmi program és rövid, ám annál tartalmasabb gát-túrák várták, ahol megismerhették közvetlen környezetünk természeti értékeit. 2010. augusztus
25
NAGYKÖRŰ
Illés-kő
Július 20. Szent Illés próféta napja „A Tisza ölelte falu egyik leghíresebb műemlékének története a török időkig nyúlik vissza. A szabályozatlan Tisza vizei között homokdombokon megbújó falura 1530. július 19-én egy harácsoló török csapat támadott, a falut azonban soha nem érte el, mert gázlót tévesztve a Tisza kiöntésének mocsarába veszett. A megmenekülés emlékére állították a falu lakói ezt az egyszerű emlékművet. Minden év július 19-én a megmenekülés emlékére hálaadó körmenet vonul a Kőoszlophoz, amely az eseményhez legközelebbi magaslaton, a Lapos tó partján állt. 1847-ben a faluhoz közelebbi helyre hozták az emlékművet. 1862-ben a község egy alapítványt hozott létre az emlékmű rendszeres karbantartásáért, és egy Illés prófétát ábrázoló
képpel díszítette. Az Illés napi körmenet mára népszokás, melyhez az egri érsek nyilvános fogadalmi rendet határozott meg. Illés napi körmenetünk egy igazi, egyedi, falusi néphiedelem ünnepe.” – olvasható a nagykoru. hu oldalon. Baranyó Sándor festőművész alkotása díszíti az emlékhelyet.
Minden, amit tudnia kell az illetékmentes öröklés szabályairól Az elmúlt hetekben, több esetben tévesen értelmezte a sajtó a családon belüli öröklési és ajándékozási illeték szabályozását. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szükségesnek látta pontosítani az eddig a sajtóban megjelent információkat. „A kormány tervei szerint a javaslatok elfogadása után visszamenőleges hatállyal július elsejétől valóban megszűnhet az öröklési és ajándékozási illeték egyenes ági, vér szerinti rokonok és örökbefogadott gyermekek esetében.” – nyilatkozta az adó- és illetékváltozásokról Nagy Anna kormányszóvivő asszony a 2010. július 1-jei Kormányszóvivői tájékoztatón. Az elhangzott tényszerű tájékoztatás ellenére azonban sok esetben helytelen információk jelentek meg a médiában. A félreértelmezést az egyenes ági és vér szerinti fogalmak téves használata jelentette. Több médium a következőképpen fogalma26
2010. augusztus
A legenda alapján Illést tüzes szekér ragadta föl az égbe. „És támada nagy szél zúgása, s tüzes lovakkal egy tüzes szekér ragadá el Illést az égbe...”. Az „Illés szekere dörög” mondásból eredeztetve a népi megfigyelések szerint ezen a napon gyakori a mennydörgés és a vihar. Anno munkatilalmi napként tartották számon, a gazdák ugyanis féltek a nehéz időtől és a villámcsapástól, nehogy emberáldozatot követeljen illetve tönkretegye a termést. A termésjóslás szerint amennyiben ezen a napon esik az eső „lyukas dió” terem. Az asszonyoknak tilos volt ezen a napon varrni, ugyanis a néphit szerint, aki Illés napján varrott ruhát vett magára, abba belecsap a „mennykő” vagyis a villám. a szerk.
zott: „Megszűnt az öröklési és ajándékozási illeték vér szerinti rokonok, valamint örökbefogadott gyermekek esetében.”. Ugyanakkor a törvény szerint ez az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Ezzel szemben a vér szerinti rokonság tágabb értelmezést jelent az egyenes ági mellett az oldalági rokonokat is magában foglalja (így például vér szerinti rokon a testvér, az unokatestvér is). A két fogalom tehát nem egyenértékű. Öröklés esetén a házastárs, a mostoha- és nevelt gyermek és a mostoha- és nevelőszülő továbbra is öröklési illeték-mentesen jut hozzá az örökrészéhez 20 millió forintos határig (illetéket csak az ezt meghaladó örökrész után kell fizetni). Az illetéktörvénynek ezt a tovább élő szabályát a kormány nem kívánja megváltoztatni. A változás tehát az, hogy július 1-től az egyenes ági rokonok ennél is kedvezőbb helyzetbe kerülnek, hiszen összegtől függetlenül illetékmentességben részesülnek. VO
Megjelent az
Emlékezet könyve m
ég 2002-ben terjesztette a Polgármester Úr a képviselő-testület elé az elgondolást, mely szerint gyűjtsük össze azoknak a hősi halottaknak – katonáknak, civileknek – az élete történetét, akiknek a nevét felvésték a II. világháborús emlékmű oszlopára. A szándék az volt, hogy a kései emlékezet-
nek is őrizzük meg, hogy éltek itt emberek, akik parancsra, vagy pa-rancs nélkül feláldozták életüket abban a szörnyű korban, amely annyi szenvedést hozott a világra. Az elhatározást az is motiválta, hogy a kései nemzedék is ismerje meg, és tanulja meg tisztelni az elődöket; tudjanak példát meríteni azon kemény sorsokból, amelyek igazi férfivá edzették a katonákat, és érezzék át a civil áldozatok sorsát. A gyűjtőmunkát és a könyv összeállítását elvállaltam, mert szerettem volna jobban megismerni Nagykörű múltját. 60 év nagyon hosszú idő, emberek meghaltak, elköltöztek, az emlékezet is megkopott, de szerencsére a jó cé-
lért sok szívesen emlékező embert sikerült felkutatni. Minden történet egy fájdalmas tra tragédia, amely még 60 év múltával is felkavarta az emlékezőket, még ilyen hosszú idő elteltével is könnyeket csalt a szemekbe. Nagy hatással volt rám ez a munka, mert megtapasztalhattam, milyen erő lakozott azokban az embe emberekben, milyen nagy szeretet kapcsolta össze a családokat, s milyen féltve őrzik még most is az elveszített szerettetik emlékét. A testületi határozat megvalósult, mert megjelent az EMLÉKEZET KÖNYVE. Az emlékművel együtt méltón őrzik azoknak az emlékét, akikről szól. Nagykörű, 2010-07-27, Sziráki Sándorné
Átszervezik a bajnokságokat: kétcsoportos lesz a megye kettő
Bár 2009 nyarán elkészült és a csapatok maradéktalanul elfogadták a 2010-11-es megyei labdarúgó bajnokságok versenykiírását, kiderült, az elnökség a nevezési határidő lejárta előtt megváltoztatta azt.
a
z eredeti versenykiírás egy évvel ezelőtt arról döntött, hogy az idei pontvadászatban érdekelt megyei I. és II. osztályú csapatok létszámát kettővel csökkenti, azaz az új évadban csupán 16-16 együttes szerepelhet a küzdelemsorozatokban. A tavasszal megválasztott új elnökség azonban most úgy határozott, azonnali hatállyal átszervezi a megyei bajnokságokat. Az első osztály mezőnyét mindez nem érinti, az eredeti elképzelés szerint 16 csapat alkotja az új idényben a csoportot. A bajnok Jánoshida feljutott az NB III-ba, a 16-18. helyen végzett hármas kiesett, s helyükre a kettőből a Szajol, valamint a Törökszentmiklós lép. A gazdasági válság az amatőr klubokat legalább annyira sújtja, mint a profi világ érintettjeit, így akad olyan egyesület, mely ma még azt sem tudja, hogy életben marad-e. A megye kettőben az eddigi egy csoport helyet az új évadban 2x14 csapat küzd majd a bajnoki pontokért. A fentről érkező Jászfényszaru, Jászladány, Mezőtúr trió mellett a másodosztály 3-18. helyezettjei, valamint a megye három Jászsági és Kunsági régiójának első 4-4 gárdája (Nagykörű, Jásztelek, Kőtelek, Tiszaföldvár, illetve Tiszaörs,
Tiszaszentimre, Karcag II., Tiszasas), plusz a jobbik ötödik, azaz a Jászjákóhalma alkotja a mezőnyt. Már amennyiben vállalják, hogy ifjúsági csapatot versenyeztetnek, ellenkező esetben csak a legalacsonyabb osztályba nevezhetnek. A csapatokat senki nem kérdezte meg arról, hogy mi a véleményük a tervezett átszervezésről, sokan nem is értenek vele egyet. Az eddigi viszonylag erős csoport helyet most egy rendkívül felhígult mezőny fog viaskodni egymással, ráadásul semmivel sem lesznek kisebbek a költségek. Nagykörű gárdája a Jászsági csoportban szerepel majd. Az ismét egy csoportossá tett megyei harmadosztály létszámában nem éri el egy normális bajnokság lehetőségét, hiszen ha nem
lép vissza senki, akkor is csupán tizenegy csapat indulhat. Ráadásul az egész megyét be kell barangolniuk, így útiköltségük a legmagasabb lesz. Igaz, utánpótláscsapatokat nem kell fenntartaniuk. A nevezési határidő július 15. volt, augusztus 7-én a Magyar Kupával kezdődött az idény, míg az első bajnokikat 14-én rendezik. Új bajnokság kezdődik Az előző bajnokság lezárult, augusztusban már egy új kezdődik, amihez semmi köze az előzőnek. Most elkészítették az új versenykiírást, a csapatoknak ez alapján kellett leadniuk a nevezéseket. Okos döntést nem lehetett hozni, valakiknek az érdeke mindig sérül. A kluboknak nincs pénzük, így a cél egyértelműen az volt, hogy minél költségtakarékosabb bajnokságot szervezzenek. Edzőmérkőzések: Nagykörű - Szolnoki MÁV U18 1-2 Gól: Mari Norbi Berekfürdő - Nagykörű 5 - 1 Gól: Méri Gabi Berekfürdő - Nagykörű 3 - 1 Gól: Méri Gabi Nagykörű - Jászkisér 5-3 gól: Méri Gabi 2, Balogh Gabi, Mari Norbi, Csőke Imi Magyar Kupával kezdődik az idény Augusztus 7-én hivatalosan is útjára indult az új labdarúgó idény. Igaz még nem bajnokin mérkőztek a csapatok, de már tétmérkőzésen próbálhatták ki magukat a játékosok 2010. augusztus 07. szombat 17:00 Nagykörű – Tószeg A mérkőzést lapzártánk után játszották és addig a sorsolást sem kaptuk meg. 2010. augusztus
27
NAGYKÖRŰ
A könyvtár új könyvei Majzik Attila rovata
Stieg Larsson: Millennium trilógia Milliós példányszám világszerte!
I. A tetovált lány
Negyven éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S az óta is, évről évre, valaki – mintha az őrületbe akarná kergetni – minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus nap napra… Az évek óta tartó nyomo nyomozás új lendüle lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes saj sajtóper után állás nélkül maradt, rá rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísé kísérelje meg az igaz igazság kiderítését, hi hiszen sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie… Ugyanakkor egy jó hírű magánnyomozóiroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abban, hogy titkuk rejtve marad a kivételes tehetségű tetovált lány előtt. Stieg Larsson Millennium trilógiája, amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó, minden idők legnagyobb svéd krimi sikere. Milliók olvassák világszerte. Ahogyan a francia Le Nouvel Observateur írta: TÖBB MINT EGY REGÉNY, FÜGGŐVÉ TESZ!
II. A lány, aki a tűzzel játszik Tényfeltáró riport megjelentetésére készül a kérlelhetetlen szókimondásáról ismert 28
2010. augusztus
folyóirat, a Millennium. Hogyan kerülnek Svédországba a prostitúcióra kényszerített fiatal külföldi lányok? Kik a futtatók? És mindenekelőtt: kik veszik igénybe – köztük befolyásos emberek – a rabszolgasorban tartott nők szolgáltatásait? Érthető, ha egyesek mindent meg megtennének, hogy a nevük kimaradjon a cikkből. A tetovált lány című regény-ből már megismert Lisbeth Salander is tudomást szerez a Millennium tervéről, mégpedig korábbi barátja és bajtársa, az újságíró Mikael Blomkvist számítógépéről. Így keveredik bele ez a furcsa, öntörvényű lány egy az egész országot izgalomban tartó gyilkossági ügybe. Hajtóvadászat indul ellene, de ha valakit, őt nem könnyű elkapni, pedig nem csak a rendőrség keresi…
Augusztus Felicity Huffmann – Patricia Wolff: A jó pasi kézikönyve A Született feleségek sztárja, Felicity
Huffmann és régi barátnője Patricia Wolff hosszú évek óta tanulmányozza a férfinemet: e fáradságos kutatómunka gyümölcsét tarthatja most kezében az olvasó. A JÓ PASI KÉZIKÖNVE bepillantást enged a férfi-nő kapcsolat napi veszekedésekkel, trükkökkel és praktikákkal teli ellentmondásos világába, miközben a férfiak megtudhatják belőle, szeret szeretnek-e a nők az utcán csókolózni, hogyan tévézzen egy pasi a barátnőjével, miként kell kezelni a féltékenységet, hol vannak a nők erogén zónái, és persze azt is, hogy a csajok a fecskét vagy a bokszeralsót kedvelik-e jobban… Végre egy könyv, ami min minden információt egybegyűjt, amit egy jó pa pasinak tudnia kell(ene)!
III. A kártyavár összedől
A zseniális és öntörvényű Lisbeth Salander életveszé életveszélyesen megsebesül. Még kór kórházban ápolják, amikor egy szűk, semmitől vissza nem riadó kör már szervezkedni kezd. A tét óriási a számukra: a svéd titkosszolgálat mun munkatársaiként bizonyíthatóan súlyos törvénytelenségeket követtek el. Mindenre ké képesek, hogy Salandert egy egyszer és mindenkorra eltün eltüntessék, és ártalmatlanná te tegyék szövetségesét, a sztárújságíró Mikael Blomkvistot is, aki jól dokumentált tény tényfeltáró riportban akarja leleplezni üzelmeiket. Rendőrök, titkos ügynökök, újságírók, közhivatalnokok válnak szövetségessé vagy halálos ellenséggé a küzdelemben, amely az egész politikai elitet óriási botránnyal fenyegeti
FELICITY HuFFMANN A TRANSAMERICA című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték, korábban ugyanezért a szerepért Golden Globebal jutalmazták. A SZÜLETETT FELESÉGEK Lynett-jéért az amerikai színésznő egy Emmy-díjat is besöpörhetett. PATRICIA WOLFF Film-, tévé- és színházi producerként dolgozik, valamint alapító tagja az Atlantic Theater Company nevű társulatnak.
Moldva – Létköz
Hegedűs Dóra fotográfus kiállítása a Művelődési Házban
„Mitől annyira egyedülálló ez a kis országrész Európában? Talán egyedül itt érhető el és érthető meg a köztes lét érzése. Egyik faluban még szinte a motorizáció előtti fejlődési szinten élnek, dolgoznak az emberek és beszélik anyanyelvükként a magyart, nem sokkal odébb már a XXI. század minden vívmá-
NAGYKÖRŰ GALÉRIA „ Fegyelem és az érzelmek szabad szárnyalása” Girnt Vilmos színes fantáziafestményeiből nyílt kiállítása
nyával és terhével megáldva már csak arra emlékeznek, hogy a nagyszüleik magyarul imádkoztak. Nem csak fotográfusként jártam-járok a Kárpátokon túlra, hanem elsősorban egy magyarországi civil szervezet elnökeként, keresztszülőként, a moldvai csángó magyar oktatási program támogatójaként.
Más világ: a Szeret völgye toleranciát, alkalmazkodást tanít. A 300 évnyi magukra hagyatottság megtanította a csángómagyarokat túlélni. A kívülről jövő és a spontán asszimiláció egyaránt előrehaladott. Hogy meg tudjuk-e állítani, nem rajtunk múlik. Nagyobb erők határozzák meg ennek a Krisztus-hívő, magyar ajkú népcsoportnak a sorsát. Mi talán hosszabbítani tudjuk ennek a köztes létnek az idejét. A képeim szubjektívek, a fotókról csángómagyarok, románok és romák néznek ránk. A kiállításon békében elférnek egymás mellett, ahogy a Szeret völgyében is, sok száz éve már.” 1971-ben születt Baján. Diplomáit a Külkereskedelmi Főiskolán, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és az ELTE Államés Jogtudományi Karán szerezte. A művész munkanapjai városi, multinacionális gazdasági környzetben telnek, de ezek a képek bepillantást engednek a felszín alá, ahol magyarul és nemzetben gondolkodó lélek rejtőzik. Önmeghatározása szerint: „Célom és örömöm a lélek fotózása, az emberben rejlő értékek felszínre hozása, megmutatása.” A bemutatott sorozatból négy kép, a nagyrekecsini állatvásárt bemutatók és a bákói temetőről készült kép bekerült a 2008as év fotói válogatásba. A kiállítás több hazai és egy nagyváradi “megálló” után, Narvából, Észtországból érkezett meg hozzánk. Vágó Bálint
G
irnt Vilmos színes fantázia-festményeiből nyílt kiállítás a Nagykörű galériában augusztus második napjának estéjén, amely a hónap 28. napjáig lesz látható. A kiállítást Tótáné Pethő Rózsa képzőművész nyitotta meg. Girnt Vilmos festőművésznek, a nyugállományú alezredesnek a sereg a fegyelmet, a festővászon pedig az érzelmek szabad szárnyalásának lehetőségét adta meg. A mindig tevékeny alkotó természetes szövetségesei a színek, s az a repülőtéri légkör, amelyben szolgálati éveiben tevékenykedett. Katonatiszti pályája során Budapesten és Szolnokon szolgált. A képzőművészettel 1980 óta foglalkozik, mesterei: Pogány József és Misch Ádám voltak. Egyéni kiállításai: Budapest, Szolnok és most Nagykörű. Alapítója volt a Toronyház Galériának és a Vera Ikon Egyesületnek. Ars Poeticája: „A festés öröme éltet.”
2010. augusztus
29
NAGYKÖRŰ
Ez volt a tizedik… Sikeresen ért véget a X. Nagykörűi Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor
i
gaz, májusi számunkban még arról adtunk hírt, hogy a cseresznyevirágzáshoz kapcsolódó, nagysikerű rendkívüli alkotótáborunk a nyolcadik volt hasonló rendezvényeink sorában, de egy későbbi, gondos és józan utánaszámolás kiderítette, hogy tévedtünk: az áprilisi festő-dzsembori valójában a kilencedik ilyen táborozás volt Nagykörűben, így a július 5. és 16. között meg-
30
2010. augusztus
tartott újabb alkotói összejövetel immáron a tízes sorszámot viselő, azaz jubileumi rendezvény volt. A táborozáson ezúttal a festők mellett szobrászművészek is részt vettek. Ők nagy fába, illetve (-pardon-) nagy kőbe vágták fejszéjüket (vésőjüket). E két anyagból készítettek ugyanis községünk kiválasztott helyszínein felállításra került köztéri szobrokat.
(Ezekről külön cikkben számolunk be.) Az Erdélyből, a Vajdaságból és Svédországból érkezett 11 művészhez helyi alkotók is csatlakoztak; két héten keresztül folyt a művészi alkotómunka községünk-szerte, bázisként használva előbb a Cseresznyevirág, majd az Élő Tisza panziót, illetve a Halász Vendéglőt. Szobrászaink a GESZ asztalosműhelyében és annak udvarán rendezték be műtermeiket, dacolva a trópusi hőséggel. Az alkotótábort meglátogatta Angyal Mária asszony, művészeti író, a Magyar Kultúra Lovagja cím kitüntetettje és Papp Mária asszony, a komoly mecénási tevékenységet is folytató Magyar Vízközmű Szövetség (MAVIZ) főtitkára. Utóbbi felajánlotta kiállítás rendezését budapesti kiállítótermük-
ben alkotótáborunk tíz évének legjobb műveiből (melyeket a művészek a vendéglátás viszonzásául nálunk hagytak). Az alkotótábor résztvevőit vacsorán látta vendégül Dr. Veres Nándor polgármester. A művészek látogatást tettek Szolnokon, ahol Pogány Gábor Benő szobrászművész, a Szolnoki Művészeti Egyesület elnöke kalauzolta őket. A táborban folytatott alkotómunkát hivatott reprezentálni a július 16.-17.-én a Községházán tartott záró kiállítás, melyen a művészek helyben készített, Nagykörű ihlette alkotásai mellett a magukkal hozott, korábban készített munkáikat is bemutathatták. A szépszámú közönség Dr. Varga Zoltán körjegyző, az alkotótábor szervezőjének megnyitó szavai után megcsodálhatta Deleanu Márta tordai festőművész vászonra festett, vibráló, körűi témájú akvarelljeit, a kolozsvári Gheorghe Fenesan és lánya, Ioana helyben, remekbe készült, briliáns olajképeit, Franyo Mackovic vajdasági szobrászművész dinamikus fa-asszonyát, a Cseresznye-pályázatunkon első díjat nyert szabadkai Kudlik F.
Teréz parádés pasztell – etűdjeit, a kőtelki, nagykörűi alkotótábori részvételt tekintve veteránnak számító marosvásárhelyi Lucia Calinescu bravúros nonfiguratív és tájképe-
it, a nagykörűi Kiss Viktória –a kiállítás szépen sikerült katalógusából sajnos, kimaradt – izgalmas, op-artos vásznait, Molnár László Törökkanizsai (Szerbia) művész provokatív, ragyogó pasztelljeit és leánya, Molnár Bea szuggesztív üvegfestményeit, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész fapálcával-diópáccal „rótt” elegáns aktjait, a szintén erdélyi Suba László remek kisplasztikáit, a helyi alkotó, Szász József nagykörűi vedutáit és a stockholmi magyar akvarellista, Zsabka Sára gyönyörű állatképeit. Az alkotótábor megszervezéséért és lebonyolításáért, a kiállítás megrendezéséért, a katalógusért, a művészek színvonalas vendégül-látásáért ezúttal is Dr. Varga Zoltánt és csapatát –Tóta Gábort, Túró Noémit, Kiss Lajosnét és a többieket- illesse dicséret!
Környezetbarát Tábor I
skolánkban már-már minden évben táborozási lehetőséget kapnak a diákok. A sokszor kissé unalmas, vagy épp gyorsan elmúló nyári szünetben érdekes programokkal készülnek a Környezetbarát Tábor szervezői: lovaglás, fürdés a Tiszán, a tanyasi élet megismerése, kenuzás, kemencés kalácskészítés, a Tisza és környéke élővilágának felfedezése, kézműves műhely és nem utolsósorban az izgalmas kerékpártúrák. A nagykörűi tábort hol helybeli, hol pedig távolabbi városokból érkező diákcsoportok hada özönli el. A Környezetbarát tábor lényege, a környezetbarát szemlélet megismertetése, és tudatosítása a gyermekekben. Bízzunk benne, hogy ezen tábor a kellemes nyári időtöltésen túl hozzájárul a diákok környezethez való kapcsolatának változásához. Bozóki Boglárka 7. osztály
