FORRÁSOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAIRÓL

FORRÁSOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAIRÓL Radics Kálmán

Röviddel a 2. magyar hadsereg frontra szállításának megkezdése után, abelügyminiszter rendeletet adott ki a hősi halottak emlékének megörökítésér ől. Már az elmúlt világháborúfolyamántörvénygondoskodott arról, hogy a nemzetnekhősihalottaival szemben érzett hálája, kegyeletteljes szeretete és elismerése megfelelő formában kifejezésrejusson és meg legyen örökítve az utókor számára is. Az 1917 : VIII . törvénycikk elrendelte, őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében, s kimondta, hogy minden község (város) anyagi erelyének megfelelően, méltó emlékkel örökítse meg mindazok nevét, akik lakóiközül a háborúban a hazáért életüket áldozták fel. A legtöbbváros és község a törvényvégrehajtása ügyében kiadott több miniszteri rendeletben közölt irányelvek mellett hősi emlékművétaz idők folyamán felállította . Az 1938. év óta folyt hadműveletekben új h ő sök áldozták fel életüket aHaza oltalmában . Drága emléküket ugyanaz a hálás kegyelet, tisztelet és szeretet övezi, mint az elmúlt világháború hőseinek emlékét, nevüknek pedig ott a helye az első világháború hőseinek az emlékműveken megörökített nevei között . Haladéktalanul intézkedni kell tehát, hogy az 1938 . év óta történt hadműveletekben hősi halált halt honvédeink neveit, volt lakóhelyük világháborús emlékművén a községek (városok) megörökítsék. Az így kiegészített emlékműveknél (emléktábláknál) ünnepélyesen meg kell emlékezni az újabban elesett hősökről. Ezen ünnepély időpontjául országosan egy napot, a legközelebbi hősök napját (1942 . évi május hó 31 . napját) kell kitűzni, hogy ezáltal a megemlékezés megfelel ő méltó keretek között történjék meg. Az emlékmű (emléktábla) kiegészítésével kapcsolatban természetszeruleg arról is gondoskodni kell, hogy az emlékművön(emléktáblán) az 1938 . év óta folyt hadműveletekre is utalás történjék, nehogy olybá tűnjék fel, mintha utólag az emléktáblára vésett hősi halottak is az 1914-1918. évi világháborúban estek volna el. A legnagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az újabb nevek felvésése az emlékműveken a szépészeti szempontok sérelme nélkül történjék . Ott pedig, ahol a hősök emlékműve még eí nem készült volna, az emlékmű felállítását a legsürgősebben meg kell valósítani s az emlékmű felállítása iránt szükséges intézkedéseket késedelem nélkül meg kell tenni. Az emlékmű létesítésénél az 1917: VIII . törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletekben foglaltak szigorú szem előtt tartásával -így különösen a Hő si Emlékművek Bíráló Bizottsága bekapcsolásával -kell eljárni és gondoskodni kell, hogy az emlékművönaz elmúlt világháború hősi halottainak nevei mellett az 1938 . év óta folyó hadműveletek hősi halottainak nevei is méltóképpen meg legyenek örökítve."' 1 Az 1942 . évi 28 282. számú rendelet, a Magyarországi Rendeletek Tára 76 . évfolyamában (1942) jelent meg (Bp., 1943). I. kötet 974-975. oldal.

145

Azóta csaknem ötven év telt el, de nemhogy a háborús áldozatok, hanem a hősi halottak emlékét sem örökítették meg településeinken. Az újabb változások feltehetően elősegítik, hogy mozgalom induljon a II. világháború áldozatainak megállapítására, emlékiik megörökítésére. Tágabb értelemben az áldozatok köréhez tartoznak a harctereken elesett katonákon kívül a harci cselekmények vagy egyéb háborús események polgári áldozatai, a deportáltak, az elhurcoltak, a munkatáborokban és hadifogságban vagy hadifogságból hazatérve rövid időn belül elhunytak is. Az áldozatok névsorát elsősorban levéltári, anyakönyvi és bírósági (közjegyzői) iratokból, másodsorban a hozzátartozók, ismerősök emlékezete alapján tudjuk összegyűjteni. Természetesen az eltelt idő korlátokat szab a kutatásnak és az emlékezetnek, de ezt a munkát elo~b vagy utóbb el kell végezni. Most főleg az írott források kutatásához szeretnénk néhány, remélhetőleg használható adalékot, szempontot nyújtani. Először az adott település levéltári iratanyagát célszerű átnézni. A közigazgatás levéltári fonásainak keletkezése általában valamilyen jogszabályon, felső szervek rendelkezésein, utasításain alapul, ezért ajegyzetekben sorolunk2 fel olyan rendeleteket stb., amelyek nyomán bizonyosan keletkezettakérdéssel összefüggő irat . így például a 743 600/22 . v. -1943 . HM sz. rendelet alapján, minden év 2 Kronologikus rendben a teljesség igénye nélkül : - hősi emlékművek és hadifogolysírok és haditemetők gondozása: 156599/ 1927 . BM ; 4308/1928 . BM, - hősi halottak emlékének megünneplése : 1477/1928. ME, - hősi halottak anyakönyvelése : 610/ 1931 . ME, ad 86 330/ 1931 . BM, - holtnak nyilvánítás (külföldi) nem anyakönyvelhető: 73119/1932 ., - hadi szolgálatkor bekövetkezett elhalálozás: 9300/1933. HM eln. 5., - háborúban eltűntek megkülönböztetett megjelölése : 10000/1935 . IM, - hősök emlékének megörökítése : 103498/1939. BM, - hadifogságból hazatértek igazolása: 114054/1942. HM, - hősi halált halt egyének megkülönböztetett megjelölése anyakönyvekben (illetve hósi halott fogalmának meghatározása) : 613893/1942. HM, - hősi és hadifogolysírok gondozása: 24000/1942. HM, - a743 600/ 22 v. -1943. HM sz. rendelet alapján évenként beszámoló jelentéseket kellett küldeni a település területén lévő hósi temetők és sírok vagy emlékművek állapotáról, - a hadisegélyezéssel és a hadigondozással kapcsolatos kérdések szabályozása : 29000/1945 . NM számú rendelet, - aFegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945 . március 18-i, 26 . sz. rendeleteamég vissza nemtért katonai és polgári személyekr ől, - a szovjet katonai emlékm űvek és hősi temetők kegyeleti gondozásáról : 1947 . évi XIX. törvény, - a háború folytán szükségessé vált, kivételes holttányilvánítási szabályok megállapítása: 12200/ 1948. (XII. 4.) Korm . sz. rend . és 46/1954. (VIII. 1.) M. T. sz. rend . E szerint abíróság aholttányilvánító vagy a halál tényét megállapító végzését a haláleset helye, ha pedigez nemállapítható megvagy külföldön van, a születésihely anyakönyvi felügyelőjénekküldi meg. Avégzésta Budapesti V. ker. anyakönyvi felügyelőjének kell megküldeni, ha a születési hely külföldön van vagy ismeretlen, - az 1959 . évi N. törvényből: III. fejezet 23 . §. Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyflvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló, bármilyen adat ismeretes volna. 24. § (1). A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. (2) Ha akörülmények mérlegelése nem vezeteredményre, a halálidőpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja, - a holttányilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról : 1/1960 . (N . 13.) IM sz . rend. [Benne : 21. § (2).] Ha az eltűnésvagy halál háborús eseményekkel kapcsolatban következett be, a bíróság a jogerős végzését hivatalból közli a honvédelmi miniszterrel, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Központjával is. 146

február 1jére jelentést kellett adni a város, nagyközség, körjegyzőség területén fekvő hősi (hadifogoly) temetők és sírok, valamint hősi emlékművek állapotáról és gondozásáról. A hajdúböszörményi temetőkben 1 tiszt és 67 közlegény teteme fekszik a jelentési szerint. Ugyanitt utalnak rá, hogy a 99/1942 . kgy. határozat alapján a levéltárban, díszes kötésben, nyilvántartást vezetnek a háború befejezéséig a hősihalottakról. Egyébként az évi beszámoló jelentéseket a thj. városok polgármestereinek közvetlenül a HM-hoz (22. Veszteségi osztály, Bp. V., Honvéd u. 28 .) kellett felterjeszteni. A megyei városok az alispánnak, a nagyközségek és körjegyzőségek ajárási főszolgabíró útján szintén az alispánnak terjesztették fel a jelentéseket . A hajdúböszörményi polgármester a Szövetséges Ellenőrzo" bizottságnak jelentette, hogy 1944 októberében 1811akost szedtek össze és túszként deportáltak.4 A Hajdúböszörményb ől hadifogságba került és még vissza nem tért katonai és polgári személyekről készült névjegyzék 1945-ben, s ezt a 29 nevet tartalmazó listát a MagyarKülügyminisztériumnak küldték el.s A megyei tanácsok kommunális osztályai, a városok kommunális csoportjai 1953-ban kaptak olyan feladatot, hogy gyűjtsék össze a két világháborúra vonatkozóan a sírok, temetők és emlékművek adatait. A hadigondozás szervezetéről azért teszünk ittemlítést, mert közvetett módon a háborús áldozatok nevei így kigyűjtheto~c, illetve más névsorokkal összevethetők az azonosítás, ellenőrzés érdekében. Az 1933 . évi VII. t c. alapján a hadigondozottak igényjogosultságának elbírálására hadigondozó bizottságot kellett alakítani minden járásban és városban. Ezek a közigazgatási bizottságok albizottságaiként dolgoztak 1948 . dec. 31-ig, ekkor feladatukat az elsőfokú hatóságok (községekben a járási főjegyző, megyei városokban a polgármester, törvényhatósági jogú városokban egy megbízott tisztviselő) vették át. Felső szinten a miniszterelnök felügyeletével Hadigondozó Hatóságot szerveztek 1944. január lyétől, amit a következőévben rendelettel meg is szüntettek. Ügykörét a Népjóléti Minisztérium vette át, amely hatáskörét az Országos Hadigondozó Hivatal útjángyakorolta . Ügyköréhez tartozott a hadigondozottak (ide értve a légitámadások polgári áldozatait is) ellátási ügyeinek irányítása, a nem hivatásos állományból származó hadirokkantoknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak, valamint a hősi halált halt katonák egyéb hátramaradottainak járadékellátásával és segélyezésével kapcsolatosügyek. AHadigondozó Hivatalt 1949-ben szüntették meg, a hadigondozással összefüggő feladatok legfelsőbb szinten ismét a Népjóléti Minisztériumhoz kerültek. Emutettük már, hogy először az adott település levéltári anyagát kell átnézni, amihez ido°beli segítséget is adnak ajegyzetben közölt rendeletek. Községeknél vagy a körjegyzőség vagy a járási főjegyzőés főszolgabíró iratai következnekezután . Városoknál apolgármester közigazgatási, katonai és népszámlálási anyagát nézzük át. Szerencsés esetben külön nyilvántartást is találhatunk, mint Hajdúböszörmény és Hajdúnánás esetében. Mindkét város polgármesteri anyagában6 az első és a második világháború halottairól, eltűnt katonáiról van névjegyzék. Hajdúböszörményből internáltakról, túszokról és egyéb elhurcoltakról készült lista is került a levéltárba .' A hadigondozási iratok értékéro~fentebb márszóltunk, az egyes települé3 Hajdú Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára (a továbbiakban : HBMLHb .) XIL2/ b, 2. 852/ 1945 . sz . 4 HBMLHb. 6611/1945., ad 1309/1946. sz . 5 Uo . XXIL2/b, 17 . 1309/1946. sz. 6 Uo . V. B. 74/h, 3. k. és V. B. 374/i, 2. k., 28. k., 29. k. 7 Uo . XXIL2/b, 104. k.

147

seknél és a megyei anyagnál egyaránt kutathatók. Az alispáni iratokban a községi lakosság létszámára, menekültekre, munkaszolgálatosokra, internáltakra gyűjhetünk adatokat . A tiszti főorvosoknál és a vármegyei közigazgatási bizottsági iratokban hadigondozási ügyekkel, a vármegyei szociális felügyeloNk és a járási szociális titkárok irataiban a hadigondozásra és hadifoglyokra vonatkozó ügyekkel találkozhatunk a keresés során. Az állami anyakönyvek utólagos bejegyzései és a halotti anyakönyvek külön engedéllyel településenként 9 kutathatók . Halotti anyakönyvi kivonat hiányában a hozzátartozók a hősi halálesetet igazoló értesítést a Magyar Vöröskereszt Kutató- és Tu dósító Irodától szerezhették be . A magyarország területén a második világháború folyamán elhalt, eltemetett magyar ésidegen katonák, a katonai sírokéstemetők adatait a Honvédelmi Miniszter, az alispánok és a polgármesterek útján, több alkalommal kérte az elöljáróságoktól . Ilyen adatsorunk maradt meg a három törvényhatóság (Bihar és Hajdú vármegyék, illetve Debrecen) iratai között 1948-ból .l° Bihar vármegye településeinek temetőiben 101 ismert nevű magyar, 20 német, 6 orosz, 34 román, illeto~eg 127 ismeretlen nevű magyar, 131 német, 331 orosz és 128 román katona holttestét hantolták el. Hajdú vármegyéb ő193 magyar, 210 német, 210 orosz és 264 román halottról tájékoztatták az alispánt a polgármesterek és ajárási főjegyzo~c. Ezek az adatok hiányosak és nem is mindig pontosak . Kitűnik ez Hajdúböszörmény esetében.Amíg 1948-ban 60 orosz és 236 román katona elhunytáról tudtak,1953-ban 60 orosz, 241 román és 17 német katona holttestét jelentették a temetőkbo~l és 3 németét a polgári kövesút melletti közös sírból .ll S őt az exhumálások kapcsán a hajdúböszörményi polgármester még 1949-ben is arról tájékoztatta az alispánt, hogy a város területén, utak mentén és szántóföldeken elhantolt holttest nincs.' z A harmadik törvényhatóság, Debrecen, szintén megkérdőjelezhető (főleg az orosz katonák esetében) pontossággal jelentetta Honvédelmi Miniszternek 332 magyar hősihalottat (112 még az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc idejéből), 940 orosz hősi halottat, 29 románt és 220 németet. A megyei levéltári adatok ellenőrzéséhez és pontosításához a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában, egy gyűjtőszám alatt lévő, a harci eseményekről szóló lelkészi jelentéseket ajánljuk az áldozatok neveit gyűjtők figyelmébe . A megyei fonásokon túl az országos és szaklevéltárakat is meg kell keresni. A Hadtörténelmi Levéltárat a II. világháború idején részbenevakuálták, az elszállított iratok nagy része elpusztult, de sok megsemmisült Budapest ostromakor is. Térsé günkből a M. kir. debreceni katonai körletparancsnokság és a 6. kerületi parancsnokság iratait említhetjük. Kevés anyag maradt a hadifogolytáborokból. A kórházak és betegellátó állomások irataiban találhatjuk pl. a 2. magyar hadseregparancsnokság és a Megszállóerő Parancsnokság vezető orvosához felterjesztett veszteséglistákat. A Hadtörténelmi Levéltárban van a Hadilevéltár 1919-44 közötti, nagyobb terjedelmű és a Magyar Vöröskereszt Tudósító Iroda 1943-1944 közötti, kis terjedelmű iratanyaga is. A Belügyminisztériumi Levéltárban katonai országmozgósítási ésinter8 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (A továbbiakban : HBML) IV.B .404=409, IV .B.905-917, XXLS és XXL101-111 fondtörzsszámú iratok. 9 HBMLHb . XXXIILi, 1-90 . 10 HBML XXLS/b, 120. 3993/1948. sz., XXL104/b, 68 . 4743/1948 . sz . és XXL505/a, 70. 9090/ 1948 . sz . 11 HBMLHb . XXIIL510, 2. 13-26/1953 . 12 HBMLHb . XXIL2/b, 50 . 5559/1949. sz .

148

nálásokra vonatkozó adatokat találhatunk. A Nyilas Belügyminisztérium 1944-45-ös anyagában internálási, katonai és honvédelmi ügyek is el őfordulnak. A Számvevőség (K 571) irataiban internálótáborok gazdasági ügyei találhatók 1941-44-es évkörrel . A belügyminisztérium 1949-ben a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének anyaga alapján, csaknem 18 ezer szovjet katona névjegyzékét állította össze orosz nyelven, a Magyarországon elhunytakról . Ezzel együtt a nálunk elesett szovjet katonák alig több mint 20%-át ismerjük név szerint. A Magyar Országos Levéltárban a Külügyminisztérium 1945 előtti iratai és az Országgyűlés 42-es bizottságánakjegyzőkönyvi anyaga kapcsolódik tárgyunkhoz. Az Új Magyar Központi Levéltárból a Külügyminisztérium úgynevezett Békeelőkészít ő osztályának felszabadulás utáni anyagát ajánljuk a kutatók figyelmébe . Ugyancsak célszerű megkeresni a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága Külügyi Osztálya, Keresőszolgálat irattárát . A levéltári források kutatása tehát az egyes településektől az országos jellegű irategyüttesig halad. Valószínűleg így sem lehetteljes névsort készíteni, a munkához olyan társadalmi összefogás kell, mint amit a Zrínyi Katonai Kiadó és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum felhívásal 3 sürget ahelytörténészekre, honismereti és helytörténeti bizottságokra, állami és társadalmi szervekre alapozva . Alevéltárak már vettek át temetőkre vonatkozó iratanyagot, de soktemető nyilvántartásai még nem kerültek levéltárakba . Ezért a temetői nyilvántartó könyveket, sírboltkönyveket és az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik megjelölését tartalmazó betűsoros névmutatókat szintén meg kell keresni a temet ő fenntartójánál, kezelőjénél. A tanácsok megalakítása után az egészségügyi és a népjóléti osztályok foglalkoztak a hadigondozási, az igazgatási osztályok pedig a honvédelmi igazgatással kapcsolatos és az anyakönyvi ügyekkel . A kommunális osztályoknál, csoportoknál temetők és sírok karbantartására utaló iratok is keletkeztek. A hadigondozási iratokat egyébként külön kellett kezelni 1933-tó1 14 , de előfordult több tanácsnál, hogy az utasítás ellenére nem külön, hanem az általános igazgatási irattárban helyezték el azokat . 1946-ban a Magyar Külügyminisztérium és mások (itt pl. a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara) is kérték az elöljáróságokat, hogy írják össze a hadifoglyok adatait.l5 Ha tudják, hogy hol van fogságban, akkorjelölni kell és igazolást is kell adni a hadifogoly politikai megbízhatóságáról. Ha nem ismerik a hadifogoly tartózkodási helyét, akkor annak megállapításáért a Magyar Vöröskereszt Kutató- és Tudósító irodájához vagy a Magyar Hadifogoly Híradó budapesti (VL, Dessewffy u. 34.) szerkesztőségéhez, illetve vidéken a Magyar Vöröskereszt vidéki fiókjainak valamelyikéhez kell fordulni . A Magyar Közlöny (hivatalos lap) 1945-50-ig folyamatosan közölte a járásbíróságok által holtnak nyilvánítottak adatait, a későbbi holttá nyilvánítások pedig a közjegyzői iratokban kutathatók. Végezetül ismételten utalunk arra, hogy azírottforrások csak az alapjátjelentik a gyűjtőmunkának, a névsorok teljesebbé tételéhez a hozzátartozók, ismerősök emlékezete, segítsége nélkülözhetetlen .

13 Hajdú-bihari Napló, XLVI. évf. 161. sz. 1989 . július 11 . 5. o. 14 Az 1933 . évi VII. tv. végrehajtásáról szóló 9300/ 1933 . HM eln. hg . számúutasítás 179-180. pontja . 15 HBMLHb . XXIL2/b, 17 . 1309/1946. sz.

149