Folyamatos képzéssel a befogadásért Békés megyében

Folyamatos képzéssel a befogadásért Békés megyében

FOLYAMATOS

KÉPZÉSSEL A BEFOGADÁSÉRT

BÉKÉS

MEGYÉBEN

Tartalomjegyzék Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. oldal Pál Jánosné A Békés megyei szociális szakemberek képzése és hálózataik kiépítése, valamint mûködtetése a hátrányos helyzetû rétegek társadalmi befogadásának elõsegítése érdekében projekt bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. oldal Szerkesztette: Pál Jánosné

Pál Jánosné Számítógépes képzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25. oldal Csereiné Árgyelán Anna és Herczegné Számel Annamária Mediációs képzés és esetmegbeszélõ csoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34. oldal

Kiadja: A HEFOP-2.2.1-P.-2004-11-0008/4.0 számú projektre alakult konzorcium

A konzorcium vezetõje: Térségi Humánsegítõ Szolgálat Gyomaendrõd

Takácsné Papp Éva Európai Uniós ismeretek képzés és önmenedzselõ tréning . . . . . . . . . . . . . . . . 41. oldal Sprok Magdolna Alapfokú jelnyelvi kommunikációs tanfolyam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48. oldal Olejné Mertz Judit Személyiségfejlesztés és szupervízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56. oldal Veress Erzsébet Egyéni személyiségtérképek: a segítõ foglalkozásúak megküzdési stratégiáinak preferenciái . . . . . . . . . . . . . 66. oldal Veress Erzsébet: Elégedettségi vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72. oldal

A konzorcium tagjai: Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ, Békéscsaba Családsegítõ, Gyermekjóléti és Védõnõi Szolgálat, Dévaványa Családsegítõ, Gondozási és Szociális Központ, Sarkad Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat, Mezõberény

A kiadvány az Európai Unió társfinanszírozásával készült.

A konferencia elõadóinak szakmai önéletrajza, és elõadásuk rövid tartalma Pál Jánosné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Forgó Györgyné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szentirmai Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Révész Magda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A konzorcium elérhetõségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

?. ?. ?. ?. ?.

oldal oldal oldal oldal oldal

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Elõszó A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság „A társadalmi befogadás elõsegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” HEFOP 2.2. számú pályázati kiírásra készítettük el A Békés megyei szociális szakemberek képzése és hálózataik kiépítése, valamint mûködtetése a hátrányos helyzetû rétegek társadalmi befogadásának elõsegítése érdekében címû HEFOP-2.2.1-P.2004-11-0008/4.0 számú projektünket. A projekt tervezésére és megvalósítására konzorciumot hoztunk létre. A konzorcium tagjai: – Térségi Humánsegítõ Szolgálat, Gyomaendrõd – Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ, Békéscsaba – Családsegítõ, Gyermekjóléti és Védõnõi Szolgálat, Dévaványa – Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat, Mezõberény – Családsegítõ, Gondozási és Szociális Központ, Sarkad

FOLYAMATOS


MEGYÉBEN

A projekt során megvalósuló képzések után minden résztvevõ elégedettségi kérdõívet töltött ki, melyek értékelése egységes standardok alapján történt. Milyen tapasztalatokat tudunk átadni a minket követõknek? – vetõdik fel a kérdés. Jelen könyvünk célja, hogy segítséget nyújtsunk mindazoknak, akik hasonló jellegû projekteket kívánnak tervezni és megvalósítani. A kiadványban az alábbiak szerepelnek: – a képzést szervezõk tapasztalatainak leírása, – tájékoztatás az elégedettségmérés eredményérõl, – a projektet záró konferencia elõadóinak szakmai önéletrajza, – a konferencia elõadásainak rövid összefoglalója. Egy fejezetet szenteltünk a projekt tervezésének és megvalósításának is. Bízunk benne, hogy az itt olvasottak alapján felkeltettük az érdeklõdést az innovatív tevékenységek iránt. Aláírás nem lesz ??????????

A konzorcium vezetését a gyomaendrõdi Térségi Humánsegítõ Szolgálat vállalta. Mivel a szociális szférában dolgozók munkája sokféle felkészültséget, ismeretet és készséget kíván, ugyanakkor a végzettség szempontjából nagyon sokszínû képet mutatnak, szerettünk volna olyan sokrétû, praktikus ismereteket nyújtó tanfolyamokat szervezni, amelyek valóban a mindennapokban használható tudást nyújtanak, gyakorlatorientáltak. A projektben szereplõ tanfolyamok tematikájának többsége erre a projektre tervezett, így lehetõséget ad a helyi adottságok és a résztvevõk igényeinek figyelembevételére. A projekt során vállaltuk 283 fõ képzését az alábbiak szerint: 30 fõ számítógépes képzése 48 fõ mediációs képzése 45 fõ esetmegbeszélõ csoportban való részvétele 30 fõ EU-s ismeretek képzése 30 fõ önmenedzselõ képzése 30 fõ jelnyelvi képzése 70 fõ szupervízió és személyiségfejlesztõ képzése Specialitása volt a képzési struktúrának, hogy a szupervíziós és személyiségfejlesztõ képzés során a jelentkezõk mindegyikével személyiségtérkép felvételére került sor, és ennek eredménye alapján történt meg a jelentkezõk beosztása az egyes csoportokba. A tréningek végén újabb térkép készült, mely után a felmérést készítõ összehasonlító elemzést készített, ennek kivonata (ez?) is részét képezi a jelen kiadványnak.

4

BÉKÉS

5

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A Békés megyei szociális szakemberek képzése és hálózataik kiépítése, valamint mûködtetése a hátrányos helyzetû rétegek társadalmi befogadásának elõsegítése érdekében címû projekt élete Készítette: Pál Jánosné projektmenedzser

A

PROJEKT HÁTTERE A rendszerváltást követõ gazdasági regresszió, ezzel összefüggésben a munkahelyek számának beszûkülése, a munkanélküliek számának ugrásszerû emelkedése megnövelte a családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok ügyfeleinek számát. Sokan a munkanélküli létbõl egyetlen kiutat a rokkantosításban, az elõnyugdíjazásban láttak, így megnõtt az inaktív jövedelembõl élõk aránya, melyet még a magukat a csupán családi ellátásokból fenntartók is növeltek. A kezdetben „csak” jövedelmi szegénységbõl sokan a társadalom peremére szorultak, majd kilátástalanul kirekesztõdtek. Ennek következtében az ügyfeleink számszerû emelkedésével együtt járt a problémák felhalmozódása, komplexebbé válása is. Békés megye Magyarország dél-keleti részén fekszik. Településhálózata ún. óriásfalvas, ezért népsûrûsége viszonylag alacsony. Népességfogyása az 1990-es években kezdõdött, és azóta is folyamatos. Ennek oka egyrészt a születések és halálozások egyenlegeként bekövetkezõ természetes fogyás: 2003-ban 3368 élveszületésre 5797 halálozás jutott. 1996 és 2003 között mintegy 29 000 gyermek született, és 47 ezren haltak meg. A fogyás másik oka a vándorlásban keresendõ: 2000 óta folyamatosan többen vándorolnak el a megyébõl, mint amennyien ideköltöznek. 2004-ben Békés megye lakosságszáma kb. 395000 fõ. A népesség megoszlása %-osan: –14 évig: 15,7%, 15–64: 67,2%, 65–: 17,1%. A megyében a gazdasági aktivitás az alábbiak szerint alakult 2001-ben: Foglalkoztatott: férfi: 67 978 fõ; nõ: 57 173 fõ Munkanélküli: férfi: 12 384 fõ; nõ: 7 370 fõ Inaktív: férfi: 58 450 fõ; nõ: 87 985 fõ Eltartott: férfi: 51 201 fõ; nõ: 55 250 fõ

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

így nagy a leterheltség. Az intézmények folyamatos pénzhiánnyal küzdenek, ezért a továbbképzésekre, szupervízióra és személyiségfejlesztésre ritkán jutnak el a munkatársak. Az uniós ismeretek bõvítése a segítõ szakembereken keresztül a munka világától jelenleg távollévõk számára is fontos. Nemcsak a segítést teheti hatékonyabbá, hanem motiváló tényezõ is lehet egy-egy munka elvállalásához szükséges képzésben való részvételre. A hátrányos helyzetû munkanélkülieknek valós segítés nagyon nehéz, hiszen a tartós „mellõzöttség miatt” mind mentálisan, mind egzisztenciálisan leépülhetnek. A projektben tervezett önmenedzselõ tréning segítséget jelent ezen problémák kezelésére a szociális szakembereken keresztül a munkanélküliek számára. A társadalmi kirekesztõdés problémájának megszüntetése érdekében fontos a személyes segítõ kapcsolatok kialakításának szorgalmazása, és az egyéni esetkezelések során a személyre szabott következetes segítõmunka.

A szociális és a segítõ szakmában dolgozó szakemberek egyre bõvülõ kliensköre a munkanélküliség valamely fázisában lévõ nõk és férfiak. Fontos, hogy a velük való kapcsolat, magas hatékonyságot mutasson, hiszen a munkanélküliség a személyes problémák halmozódásának generálója. A megye településszerkezetébõl adódóan sok a kistelepülés, ahol a családsegítõ és gyermekjóléti szolgáltatás megszervezése gyakran egyszemélyes vagy társulásos formában történik. Az ottani családgondozók sokat küzdenek azzal, hogy nem tudják senkivel megbeszélni a problémáikat. Sok településre jellemzõ, hogy az elõírtnál kevesebb szakembert foglalkoztatnak,

Egy családgondozóra egyre több ügyfél, s egyben összetettebb problémák jutnak. Mind szakmailag, mind személyiségben föl kell készülni a többszörösen hátrányos helyzetû, többségében labilis érzelmi állapotú, ügyfelekkel való együttmûködésre. A segítõknek át kell venniük az ügyfelek intenzív érzéseit, indulatait, és ezeket fel kell dolgozniuk magukban. Ez folyamatos belsõ munkát igényel, mely a segítõ személyiségét kezdi ki. Mivel ez képezi a segítõ szakember munkaeszközét, így azt folyamatosan karban kell tudni tartani. Kompetens segítõvé az válhat, aki képes saját személyiségét szakmai feladatokra alkalmas, kicsiszolt munkaeszközzé fejleszteni. Ehhez nélkülözhetetlen a reális önismeret; önmaga megértése, saját kompetenciahatárainak megismerése. Statisztikák bizonyítják, hogy a megye szociális intézményeinek 84%-ában van legalább 1 számítógép, és az internet is 36%-ban elérhetõ valamilyen formában. Ugyanakkor a szociálisszakember-képzésben ennek hatékony használatát segítõ képzéseket nem kapnak a szakemberek, és a kötelezõ továbbképzésekben sem finanszírozhatóak ilyen jellegû képzések. Így az emberek autodidakta módon kénytelenek megtanulni a számítógép és az internet használatát, ami nagyon sok idõbe telik, valamint így a munka hatékonysága nem megfelelõ, hiszen sok mindenre nem, vagy csak hosszú idõ után jön rá magától a dolgozó. Az ismeretek hiánya miatt a munka lassabban halad, arányaiban túl nagy idõt kell fordítani az adminisztrációra, ez csökkenti a hatékonyságot. Az Internet elterjedése egyre gyorsul, de ezt nem követi a felnõttképzés, erre is megoldást nyújt a projekt egy része. A siketek és nagyothallók vonatkozásában elmondható, hogy a kommunikáció területén nincs számukra megteremtve az esélyegyenlõség. Kommunikációs nehézségeikbõl adódóan nehezebb a szocializálódásuk, megváltozik személyiségfejlõdésük. Lassabb az információ felvétele és az ismeretszerzés is, így a külvilágról másfajta világnézetük alakul ki. Az Európai Unió több országában a siketek nyelvi és kulturális kisebbséget alkotnak, és ezen álláspont hazánkban is terjed. Különleges értékük a jelnyelv, melyet a halló emberek is magukévá tehetnek.

6

7

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A jelnyelv a gondolatok és érzések közvetítõje, a kommunikáció eszköze, gesztikulációkon alapuló, vizuális típusú nyelv, a kézfejjel és a kéz ujjaival kivitelezett jelrendszer. A siket emberek számára a jelnyelv a mindennapi élet szerves része, az információhoz jutás elsõdleges eszköze, anyanyelvi szerepet tölt be. Mindezekbõl következõen meg kell teremteni a lehetõséget, hogy a jelnyelvet minél szélesebb körben megismerjék a közszférákban dolgozók, hogy biztosítani tudják a hozzáférés lehetõségét a közérdekû információkhoz, amelyek a siketeket megilletõ jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A fentiekben leírt adatok forrásai: Közvetlen célcsoportra vonatkozóan: • A projekt elõkészítésekor elvégzett szükségletfelmérés eredményei. • A leendõ képzendõkkel folytatott beszélgetések. • A szakemberek által kezelt problématípusok száma és aránya. • A szakmai és módszertani kutatások eredményei. • A képzések száma. • A képzések, konferenciák, szakmai megbeszélések jelenléti ívei. • Tanúsítványok. • Az elégedettségi vizsgálat eredménye. • A hatásvizsgálat eredménye. • A családsegítõ és gyermekjóléti módszertani találkozások jegyzõkönyvének kivonatai. • Az esetmegbeszélések feljegyzései. • A konferenciák elõadásainak kivonatai. Közvetett célcsoportra vonatkozóan: • A családgondozók forgalmi naplója, nyilvántartások. • A munkaügyi központ megjelenési adatai, elhelyezkedett munkanélküliek száma. • Az elmúlt évek statisztikai adatai: családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok, munkaügyi központok, KSH stb. • Bûncselekmények elkövetõirõl szóló jelentések. Bûnmegelõzési statisztikák. • Szociálpolitikai és társadalompolitikai elemzések és jelentések. • Az egészségügy népbetegségekre irányuló jelentései.

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Mi itt Gyomaendrõdön már nagyon vártuk ezt a kiírást, mindenképpen szerettünk volna egy képzési pályázatot elkészíteni. Sokat gondolkodtunk, milyen partnerekkel fogjunk össze a pályázati cél érdekében. Két fõ irány lebegett a szemünk elõtt: az egyik szerint egy Gyomaendrõdön megvalósuló projektben gondolkodtunk, azaz a településen dolgozó, munkanélküliekkel foglalkozó szakemberek képzése és hálózatuk építése lett volna a célunk. A másik elképzelés szerint nagyobb földrajzi területrõl várnánk a szakembereket, és más településen dolgozókkal mûködnénk együtt a cél megvalósítása érdekében. Végül hosszas gondolkodás után az utóbbi variáció mellett döntöttünk, már csak az volt a kérdés, kik legyenek a partnerek. Mivel minél nagyobb területet szerettünk volna lefedni, így négy újabb település családsegítõ és gyermekjóléti intézményét kértük fel konzorciumi partnernek: Békéscsaba, Dévaványa, Mezõberény, Sarkad. Minden felkért intézmény vállalta a partnerséget a projektben. Ezután kezdtünk el gondolkodni azon, hogy az egyes partnerek milyen képzéseket tervezzenek. Mindenkinek volt preferált képzési terve, ezek szerencsére illeszkedtek a projekt céljához és a pályázati kiíráshoz is. Gyomaendrõd: számítógépes képzés; Békéscsaba: mediáció és esetmegbeszélés; Dévaványa: EU-s ismeretek és önmenedzselõ képzés; Mezõberény: szupervízió és személyiségfejlesztés; Sarkad: jelnyelvi képzés. Ezen kívül Sarkad vállalta a csapatépítõ tréning megszervezését is. A partnerek javaslatára Gyomaendrõd vállalta a fõpályázó szerepét, õk adják a projektmenedzsert és a pénzügyi vezetõt, valamint vállaltuk a konzorcium vezetõi szerepét. Bár eredetileg június 30-ra szerettük volna beadni a pályázatot, úgy döntöttünk, hogy az alaposabb tervezés miatt a második fordulóban pályázunk. Így maradt arra is idõ, hogy részletes szükségletfelmérést készítsünk a tervezett képzésekrõl, a képzések idõpontjáról, melynek eredményét itt ismertetem.

A szükségletfelmérés elemzése

A

PROJEKT ELÕKÉSZÍTÉSE 2004 márciusában jelent meg a Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program 2.2-es komponensére beadható pályázat, mely: A társadalmi befogadás elõsegítése a szociális szakemberek képzésével címet kapta. Két idõpontra lehetett pályázatot beadni: június 30-ig, vagy szeptember 30-ig.

Békés megye 75 településén a gyermekjóléti szolgálatoknak és szolgáltatásoknak, a védõnõi hálózat munkatársainak, a pártfogói felügyeletet ellátóknak, a hajléktalan ellátásban dolgozóknak és önkéntes segítõknek küldtük ki a szükségletfelmérõ kérdõívet. 198 választ kaptunk három hónap leforgása alatt.

8

9

FOLYAMATOS


BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

A felmérés eredménye az alábbi volt:

Itt is a szociális szakmára jellemzõ nõi felülreprezentációval szembesülhettünk a válaszok visszaérkezése alapján.

Gondozónõ: Szociális asszisztens: Gyógypedagógus: Szociális gondozó: Programszervezõ: Óvodavezetõ: Pénztáros: Ügyviteli alkalmazott:


2 7 2 2 2 3 1 1

BÉKÉS

MEGYÉBEN

fõ fõ fõ fõ fõ fõ fõ fõ

Az iskolai végzettség megoszlásánál nem meglepõ, hogy a legtöbben fõiskolai végzettséggel rendelkeznek:

A megkérdezettek 47%-ának van kiskorú gyermeke, közülük 11%-nál nem megoldott a gyermek napközbeni elhelyezése. Bár ez az arány szám szerint nem sok (9 fõ), õk emiatt munkájukban és a továbbképzéseken való részvételük miatt is hátrányban vannak. A megkérdezettek foglalkozásának megoszlását az alábbi ábra mutatja:

Egyéb végzettség: gyógypedagógia és pedagógiai asszisztens, mentálhigiénés szakember, könyvelõ, illetve szakvizsgázott szociális szakember. Rákérdeztünk arra is, hogy kit milyen képzés érdekelne leginkább: Kértük a kitöltõket, hogy 1–5-ig terjedõ skálán értékeljék az adott témákat, 1-sel jelölve azt, ami leginkább felkeltette az érdeklõdésüket: Az eredmény: Legtöbben természetesen családgondozói munkakörben dolgoznak, az egyéb munkakörökben megoszlók aránya az alábbi: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Intézményvezetõ: Intézményvezetõ-helyettes: Mentálhigiénés szakember Gyermekjóléti asszisztens: Szociális ügyintézõ: Adósságkezelési tanácsadó: Gazdasági vezetõ:

5 2 4 1 1 2 2

10

fõ fõ fõ fõ fõ fõ fõ

II. helyezett Mediáció

I. helyezett Gyakorlatorientált számítógépes ismeretek; Szociális munka módszerei a gyakorlatban

11

III. helyezett Esetmegbeszélõ csoport

FOLYAMATOS


Részletes eredmények: Mediáció: Szupervízió, személyiségfejlesztés: EU-s ismeretek a munka világában: Gyakorlatorientált számítógépes ismeretek: Szociális munka módszerei a gyakorlatban: Önmenedzselés, elhelyezkedést segítõ tréning: Esetmegbeszélõ csoport: Az egyéb kategóriában az alábbi igények merültek fel: • Csoportvezetõi ismeretek: • Vezetõi módszertan a gyakorlatban: • Ismeretek a drogról: • Ismeretek az egészséges életmódról: • Gyermekbántalmazás: • Viselkedésterápia: • Ismeretek a kisebbségekrõl: • Jelnyelvi képzés: • Családterápia: • Önismeret: • Pszichodráma:

BÉKÉS

2,51 2,55 2,66 2,50 2,50 2,76 2,52

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN

2. leginkább 4. leginkább 5. leginkább 1. legjobban 1. legjobban 6. legjobban 3. legjobban

BÉKÉS

MEGYÉBEN

preferált preferált preferált preferált preferált preferált preferált

1 fõ 1 fõ 1 fõ 1 fõ 3 fõ 1 fõ 1 fõ 12 fõ 1 fõ 1 fõ 1 fõ

Amikor felmerült a jelnyelvi képzés lehetõsége, szóban a fentinél jóval többen jelezték, hogy szívesen részt vennének. A felmérés során kiderült, hogy legtöbben a munkaidõben történõ képzést preferálják:

A munkatársak és a vezetõk is a heti egyszeri részvételt tartják legmegfelelõbbnek, hogy a munka a képzés ideje alatt is megfelelõen folyhasson.

12


Ez a szükségletfelmérés volt az alapja a projektünknek. A felmérés eredményét figyelve azt tapasztaltuk, hogy jó irányban haladtunk a képzések tervezésénél. Miután már tudtuk, hogy melyik partner milyen képzést szeretne megszervezni, sor került a költségvetés tervezésére is. Ehhez már szakképzett pénzügyes segítségét vettük igénybe. Úgy gondoltuk, hogy ez biztosít olyan szakmai hátteret a költségvetés tervezésénél, amely növelni tudja a nyerés esélyét. Nagyon sok mindenre kellett figyelnünk. A költségvetésnek reálisnak kellett lenni, de miután 24 hónapra terveztük a projektet, félõ volt, hogy ennyi idõ alatt jelentõs eltérések lehetnek az aktuális árakban. Ezen kívül természetesen nagy figyelmet kellett fordítanunk az útmutatóban szereplõ egyes költségnemek közötti arányokra: a menedzsment költsége nem haladhatta meg az összköltségvetés 12%-át, a beszerzéseké pedig a 30%-ot. Másik nehéz része volt a tervezésnek a projekt ütemezése. Mivel képzésekrõl volt szó, figyelnünk kellett arra is, hogy nyári idõszakban, illetve decemberre ne nagyon tervezzünk, hiszen akkor jelentõs lehet a hiányzás vagy a lemorzsolódás. Miután költségvetési intézmények valósítják meg ezt a projektet, a tevékenységek és a költségek ütemezésénél arra is figyelemmel kellett lennünk, hogy lehetõség szerint a nagy kiadások az év elsõ felére essenek, hogy év vége elõtt lehívható legyen a forrás, ne legyen az intézménynek költségvetési hiánya. Sajnos, bár a tervezésnél figyeltünk erre, a megvalósításnál a kifizetések lassúsága miatt jelentõs összegeket kellett elõfinanszíroznia az egyes intézményeknek. A szakmai és pénzügyi tervezésen túl sok idõt vett igénybe a csatolandó dokumentumok beszerzése is. A második kör beadási határidejét október 15-re módosították, így végül is hosszas tervezés és munka után 2004 októberében beadtuk pályázatunkat, mely mellékleteivel együtt 218 oldal lett. A beadott pályázat fõbb jellemzõi: A projekt idõtartama: 2005. május 1. – 2007. április 30. A projekt teljes költségvetése: 26 822 814 Ft Igényelt támogatás: 24 998 814 Ft Önerõ: 1 824 000 Ft

13

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Az önerõ vállalása nem volt feltétele a pályázat beadásának. Mi természetbeni önerõt vállaltunk: az egyes képzéseket saját helyiségben valósítottuk meg, és igény szerint gyermekfelügyeletet biztosítottunk a képzésen részt vevõk gyermekei számára. A projekt általános célja A projekt célja, hogy a megyében a szociális területen dolgozó szakemberek ismereteit bõvítve felkészítse õket a munka nélküli kliensek hatékonyabb segítésére, hogy ezáltal minél rövidebb idõ alatt visszatérhessenek a munka világába. Célunk, hogy a szociális szakemberek minden szükséges adatot megkaphassanak ahhoz, hogy felelõs, megalapozott döntéseket tudjanak hozni. A képzések elsõsorban a személyes hatékonyság fejlesztésére, és a kommunikációs problémák kiküszöbölésére irányulnak, de speciális ismereteket is átadunk. Ugyanakkor fontos célkitûzésünk az intézmények közötti hálózat kialakítása, fejlesztése és mûködtetése. A projekt konkrét céljai ¾ Hatékony, jól együtt dolgozó team kialakítása, akik a projekt végeztével is megtartják kapcsolatukat. ¾ 30 fõ ismereteinek bõvítése az Európai Unióról ¾ 30 fõ kiképzése az önmenedzselõ technikákra. ¾ 70 fõ személyiségének karbantartása elõzetes felmérés alapján, a neki legjobban megfelelõ csoportban. ¾ 60 fõ akkreditált mediációs képzése. ¾ 45 fõ részvétele esetmegbeszélõ csoportban. ¾ 30 fõ megismertetése a jelnyelv alapjaival. ¾ 30 fõ szociális szakember kiképzése a számítógép és az internet hatékony használatára. ¾ Honlap készíttetése és mûködtetése a szociális szakemberek és a kliensek információval való ellátottságának növelésére. ¾ A szociális szakemberek (különös tekintettel az egyedül dolgozókra) segítése aktuális kérdésekben az internetes fórum segítségével. ¾ A projekt eredményeinek megismertetése a régió és az ország szociális szakembereivel konferenciákon, valamint CD és könyv segítségével, illetve szaklapokban közzétett cikkek útján.

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

¾ Ismeretbõvítõ elõadások az EU foglalkoztatás-politikájáról és munkaerõ-piaci helyzetérõl 20 órában. ¾ Készség- és képességfejlesztés önmenedzselési technikák elsajátítása és bõvítése 30 órában. ¾ Szupervízió és személyiségfejlesztõ tréning: a jelentkezõk személyiségének feltérképezése után a mérés eredményétõl függõen ajánlanánk meg a választási lehetõséget a szupervízió, valamint asszertív, immunkompetencia, stresszkezelõ és személyiségfejlesztõ tréningek közül. A tréninget hatásvizsgálat zárja. ¾ Elégedettségmérés: a projekt képzéseiben résztvevõk mérése egységes standard alapján. ¾ Akkreditált mediátorképzés. ¾ Esetmegbeszélõ csoport, amelyben ismereteket közvetítünk a szociális szakma módszertanáról is. ¾ „Szociális háló – információs háló”-képzés – 30 órás praktikus számítógépes képzés illeszkedve az egyedi igényekhez. – Honlap készíttetése és mûködtetése szociális szakemberek és klienseik számára. ¾ Disszemináció: – Regionális konferencia szervezése, ahol bemutatjuk a projekt tevékenységeit és eredményeit. – Bemutatjuk a projektet könyv és CD formájában, valamint a projekt alatt és után is bárki számára hozzáférhetõ honlapunkon. A projekt idejére kidolgoztunk egy önértékelési rendszert, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a projekt alakulását, és az esetleges problémákra idõben fény derüljön, és: – Minden konzorciumi tag programfelelõse folyamatosan figyelemmel kísérte a részprogram alakulását. – Figyelemmel kísértük a résztvevõk számát. – Folyamatos visszajelzéseket igényeltünk a résztvevõktõl a tanfolyamokon szóban, így folyamatosan fenntartva az érdeklõdést, és rugalmasan alkalmazkodva az igényekhez. – Figyelemmel kísértük, hogy a képzés az elõre eltervezett ütemben zajlik-e, ezzel kapcsolatosan figyeltük a pénzeszközök, illetve munkaórák felhasználását.

A projekt tevékenységei ¾ Csapatépítés: 3 napos tréning az együttmûködési készség növelésére a kétéves projekt közös megvalósítására. ¾ Jelnyelvi képzés alapszinten a siketekkel és nagyothallókkal való kommunikáció elõsegítésére.

Úgy terveztük, hogy a konzorciumi tagok háromhavonta összeülnek, és megbeszélik a teljes projekt haladását, ezt összevetve az elõzetes tervekkel. A végrehajtás során nem ragaszkodtunk a háromhavonkénti ülésekhez, hanem amikor aktuálisan problémák jelentkeztek, akkor hívtunk össze ülést. Így összességében gyakrabban találkoztunk, mint amennyit vállaltunk a pályázatban. Mivel az interneten és a honlapon folyamatos volt a kapcsolattartás, így bármely konzorciumi partner gyorsan jelezni tudta esetleges problémáit. A projekt tervezésekor az alábbi, a megvalósítást akadályozó tényezõkre gondoltunk, és ezekre igyekeztünk megoldást találni.

14

15

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

1. A családgondozók leterheltek, a munkahelyrõl nehezen tudnak eljönni, ezért alacsony a létszám, vagy nagy a lemorzsolódás. Megoldás: Gépkocsival közlekedni, ezzel jelentõs idõmegtakarítás érhetõ el. 2. A szociális szférában elsõsorban nõk dolgoznak, számukra nehézkes a család és a munka összeegyeztetése, emiatt alacsony lehet a létszám, vagy nagy a lemorzsolódás. Megoldás: Figyelembe venni a szükségletfelmérésnél megjelenõ igényeket az idõpontra vonatkozóan, a program képzési idõpontjainak rugalmas alakítása az igényekhez és a körülményekhez, illetve itt is a gépkocsi használata a jobb idõkihasználás miatt. 3. Motiválatlanok a családgondozók, ezért alacsony a létszám. Megoldás: A motiváltság felkeltése, program érdekessé tétele. A tematika kialakításánál az igények maximális figyelembevétele. 4. Mûszaki problémák jelentkezése a számítógépeknél és kapcsolódó tartozékainál, emiatt a képzés akadozik, elhúzódik. Megoldás: Rendszergazda alkalmazása. 5. A képzésekrõl történõ lemorzsolódás, eredménytelen részvétel. Megoldás: Motiváló, változatos tematika összeállítása, a résztvevõk aktív bevonása a témafeldolgozásba. 6. A tömegközlekedés meglehetõsen nehéz és idõigényes. Megoldás: Gépkocsival közlekedni, ezzel jelentõs idõmegtakarítás érhetõ el.

NYERTÜNK! – A

PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA Mint már említettem, a pályázatot 2004. október 15-re adtuk be, de elhúzódott az elbírálás, így csak 2005 májusában, az interneten olvastuk, hogy támogatják az elképzelésünket, de „csak” 17 499 170 Ft-tal, így a végleges projektünk az alábbiak szerint alakult: A projekt idõtartama: 2005. 11. 01. – 2007. 06. 30. A projekt teljes költségvetése: 19 143 170 Ft Kapott támogatás: 17 499 170 Ft Önerõ: 1 644 000 Ft

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A költségvetést át kellett alakítanunk, mivel jóval kevesebb támogatást kaptunk, mint amit igényeltünk. A költségvetésben voltak olyan tételek, amelyeket konkrétan csökkentett a pályáztató, a többi összegnél ránk bízták honnan és mennyi összeget veszünk le. Ennek alapján nem engedélyezték a csapatépítõ tréning megvalósítását, számítógépek vásárlását, valamint Gyomaendrõd partner telefon- és postaköltségét. A számítógépek vásárlására azért lett volna szükség, hogy így a gyomaendrõdi intézményben valósíthassuk meg a képzést, mely után a gépek a konzorciumi partnerekhez kerültek volna, ezzel is elõsegítve a kapcsolattartást. A konkrét csökkentésen túl arra is figyeltünk, hogy az egyes partnereknél arányosan csökkentsük a támogatási összeget. Mivel a gépvásárlás elutasítása miatt a számítógépes képzést külsõ helyszínen kellett megvalósítani, így itt a hely biztosítása nem szerepelhetett önerõként, tehát a teljes projektköltség csökkent. Bár a projekt tervezésekor arra gondoltunk, hogy a pályázat megírása lesz a legnehezebb része a programnak, a támogatás elnyerése után hamar rájöttünk, hogy ez nem így van. A fentiekben már említetteken túl csökkentettük a projekt idõtartamát 24-rõl 20 hónapra. Egyértelmûvé vált, hogy nem tudjuk tartani az eredeti kezdést és ütemezést az elbírálás csúszása miatt, így újra át kellett gondolni a tevékenységeket. Az ütemezésnél figyelnünk kellett arra, hogy az egyes képzések mely hónapokra esnek, hiszen pl. a nyári hónapokban alacsonyabb részvételre lehet számítani a szabadságolások miatt. Ezen kívül arra is hangsúlyt helyeztünk, hogy a pénzügyi elszámolás miatt a kifizetések lehetõség szerint úgy történjenek, hogy az egyes intézményeknek ne sokáig kelljen a költségeket elõfinanszírozni. Elkezdõdött a szerzõdéskötési idõszak. Folyamatosan kértek újabb és újabb iratokat. Közben konzorciumi partnereinkkel egyeztetve úgy döntöttünk, hogy mivel kiszámíthatatlan a szerzõdéskötés idõpontja, engedélyt kérünk arra, hogy elõtte megkezdjük a projekt megvalósítását. Az engedélyt az irányító hatóság megadta, így 2005 novemberében elkezdtük a projekt megvalósítását. A projekt elsõ idõszakában jellemzõen az elõkészítõ munka dominált. Bár mindannyian szerveztünk már kisebb-nagyobb programokat, ilyen volumenû próbálkozása még egyik partnernek sem volt.

Hivatalosan 2005. június 20-án levélben kaptunk értesítést a pályázat eredményérõl. Mivel a projekt alapjait nem lehetett megváltoztatni, csak apróbb módosításokat tettünk az eredeti projekthez képest.

Rögtön november 5-én egy konzorciumi ülésen megbeszéltük a tennivalókat, kire milyen feladat hárul. Megterveztük a jelentkezési lapokat, pontosítottuk milyen adatok szerepeljenek rajta.

16

17

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Megbeszéltük, milyen legyen a honlap, milyen adatok szerepeljenek rajta. Egyeztettük, hogy az egyes partnereknek milyen adatokat kell szolgáltatni, és mely határidõre: egyrészt a képzési ismertetõket, másrészt általános tájékoztatót az intézményrõl. November 22-én megyei szakmai napot szervezett a békéscsabai partner, így már azon tudtuk népszerûsíteni a programunkat. Minden partner programszervezõje bemutatta az általa tervezett képzést, és a közeljövõben induló képzésekre már jelentkezési lapot is adtunk.

Közben elkészült a honlapunk is. A projektmenedzser feladata volt újabb és újabb friss anyagokkal, hírekkel feltölteni a honlapot. Rájöttünk arra, hogy ez a feladat sokkal több idõt emészt fel, mint amire számítottunk. Regisztráltak fórumozók, de sajnos nagyon alacsony számban, és a fórumunk mind a mai napig nem indult be igazán. Kerestük ennek az okát: azt tapasztaltuk, hogy más szociális honlapon sem igazán mûködik ez a forma, valószínûleg a szakemberek nem preferálják a fórum segítségnyújtási lehetõségét.

Az egyes képzések tervezett ideje: Számítógépes képzés: Mediációs képzés: Esetmegbeszélõ csoportok: EU-s ismeretek képzés: Önmenedzselõ tréning: Jelnyelvi képzés: Személyiségfejlesztõ és szupervíziós csoportok:

Már több mint 4 hónapja tartott a projektünk, de még nem volt támogatási szerzõdésünk. Ez sok bizonytalanságot okozott a konzorcium tagjaiban, hiszen a fenntartók ugyan vállalták az elõfinanszírozást, de bizonytalannak érezték a helyzetet mindaddig, míg nincs aláírt támogatási szerzõdésünk.

2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006.

február – 2006. május március – 2006. június október – 2007. március április június május – 2006. július február – 2007. március

Mivel nem volt még támogatási szerzõdésünk, nem tudtuk pontosan, mik lesznek az elvárások. Ebben némi segítséget nyújtott a szerzõdésminta, amelyet a pályázati kiíráshoz csatoltak, de ez csak általános fogódzót adott, a konkrétumokat nem tudhattuk meg belõle. Igyekeztünk olyan kollégákat felkutatni, akiknek már tapasztalatuk van hasonló projektek megvalósításában, hogy segítséget kérjünk arra vonatkozóan, hogy mik az elvárások. Ezek alapján felhívtuk a figyelmet a pénzügyi tevékenységekkel kapcsolatos adminisztrációra: árajánlatok, szerzõdéskötések, számlák kezelése stb. A békéscsabai partner felhívta a figyelmet egy hasonló projekttel kapcsolatos tapasztalatai alapján, hogy nem szabad megfeledkezni a résztvevõktõl beleegyezõ nyilatkozatot kérni arról, hogy fényképfelvételt készíthessünk az egyes képzésekrõl. Közben folyamatos kapcsolatban álltunk a Strukturális Alapok Programiroda koordinátorával a szerzõdéskötés kapcsán: újabb iratokat kértek, illetve bizonyos módosításokat kellett eszközölnünk. A következõ konzorciumi ülésen 2006 januárjában áttekintettük, hogyan halad a képzések szervezése. Újra egyeztettünk a közvetlen célcsoporttal kapcsolatban, ugyanis voltak olyan érdeklõdõk, akikrõl a programszervezõk nem tudták egyértelmûen eldönteni, hogy részt vehetnek-e a képzéseken. Több jelentkezõ volt a TEGYESZ-tõl gyermekgondozói munkakörbõl, illetve gondozási központból szociális gondozói munkakörbõl. A konzorcium megítélése szerint õk nem tartozhattak a résztvevõk közé, mivel klienseik nem az aktív korú lakosságból kerülnek ki. Figyelemmel kísértük, hogy lesz-e elég jelentkezõ az egyes képzésekre. Ahol határidõre nem jelentkeztek elegen, telefonon és újabb levélben kerestük meg a lehetséges képzendõket, és meghosszabbítottuk a határidõt.

18

Közben zajlott a számítógépes képzés és a mediáció, és elkezdõdött a személyiségfejlesztõ képzésre jelentkezõk személyiségtérképének elkészítése, mely elengedhetetlen volt egyrészt a személyiségfejlesztés, szupervízió, másrészt módszertani, csoportszervezési szempontból. A vizsgálat alapján a szakember döntötte el, hogy melyik lehetõséget ajánlja fel a jelentkezõnek: szupervízió, vagy tréningek közül asszertív, immunkompetencia, stresszkezelõ vagy személyiségfejlesztõ tréning. A tréning befejezése után hatásvizsgálat történt. A csoportok kialakítását státushomogénre terveztük, így a vezetõknek külön csoportot indítottunk. Maga a vezetõi szerep szakmától, vagy intézménytípustól függetlenül borzasztó nagy nyomást jelent, hisz egy vezetõ eleve projekciós felület. Az a szerepe, hogy rá lehessen vetíteni az indulatokat. Tudjuk, hogy a jó vezetõnek tudni kell idõnként frusztrálni a beosztottakat, megállapítani a határokat, a szakmai, gazdasági és egyéb kereteket. Ezeken felül el kell viselnie a vezetõi magányosságot. A vezetõnek is tudni kell a feléje irányuló indulatokat kezelni, megérteni minek is szól az agresszió, el kell tudni dönteni, hogy a beosztottakkal szemben hol kell keménynek lenni, kereteket szabni, s hol kell empátiát tanúsítani. Végre 2006. május 5-én került sor a támogatási szerzõdés aláírására, ami nagy megkönynyebbülést jelentett a partnerek és fenntartóik számára is. Az aláírással egyidejûleg kiderült, hogy az elsõ projekt-elõrehaladási jelentést (PEJ) be kell adnunk május 22-én, így ebben az idõszakban minden partnernél lázas munka folyt. A jelentéseket egy eredeti és két másolati példányban személyesen kellett leadni Békéscsabán a foglalkoztatási hivatalban. Ott áttekintették formai szempontból, és 3 napon belül hiánypótlást rendeltek el, melyre 15 napot kaptunk. Ezután továbbították az anyagot szakmai és pénzügyi ellenõrzésre. A következõ idõszakra sok képzés torlódott össze. Mint már említettem, egymás után több ütemezési tervet készítettünk a szerzõdéskötés elõtt, és végül is annyi szempontot kellett figyelembe venni, hogy szándékaink ellenére mégis idõben közel álltak egymáshoz a képzések.

19

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Ez többféle problémát vetett fel. A dolgozók részérõl nehezítette a választást, ha idõben távolabbiak a képzések, könnyebben részt tudtak volna venni minden õket érdeklõ képzésen. A munkáltatóknak is gondot jelentett a képzéseken levõ dolgozók helyettesítése. Mindenképpen fontos tanulság volt számunkra, hogy amennyiben késõbb is szervezünk hasonló képzési projektet, sokkal egyenletesebben kell elosztani az egyes programokat. Júniusban megkaptuk az elõleget, mely a támogatási összeg 25%-a volt. Gyorsan eltelt a nyár, augusztus végén kellett beadnunk a második elõrehaladási jelentést. Ekkor már gyakorlottabbak voltunk, így jobban tudtuk, hogy milyen mellékletek szükségesek, de nagy nehézséget okozott, hogy pont erre az idõszakra esett az elsõ jelentés korrekciója. Végül is mindkettõ nehézségeivel megbirkóztunk, bár természetesen sokkal egyszerûbb lett volna, ha az elsõ jelentés tapasztalatait felhasználhatjuk a második jelentés elõkészítésekor. Szeptember végén megérkezett az értesítés arról, hogy az elsõ jelentést elfogadták, de bizonyos tételek kifizetését formai okok miatt nem engedélyezték. Ezeket a tételeket a késõbbi PEJ-ekben újra be kellett nyújtanunk. A következõ idõszak nyugodtabb volt, novemberben kellett leadnunk a következõ jelentést. A tapasztalatok alapján kidolgoztunk egy új protokollt arra vonatkozóan, hogy az egyes partnerektõl milyen iratokat, milyen formában és mikorra kérünk. Így sokkal nyugodtabban dolgozhattunk, ezzel is csökkentve a hibalehetõséget. Bár most is „összefutott” a két jelentés, novemberben kérték a második PEJ korrekcióját is, de ez már nem okozott gondot. Közben az elsõ jelentés engedélyezett tételeinek kifizetése megtörtént. Decemberben kaptunk tájékoztatást arról, hogy szervezeti és eljárásrendi változások következtek be a Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program lebonyolítási intézményrendszerében. Ennek keretében a Strukturális Alapok Programiroda átveszi az eljárásrendi feladatokat a foglalkoztatási hivataloktól, és a pénzügyi monitoringfeladatokat a Magyar Államkincstártól. A változás része az is, hogy egyszerûsíteni kívánják a kifizetések igénylését. emiatt bevezették az EPEJ-t (Egyszerûsített Projekt Elõrehaladási Jelentés), valamint számlakitöltõ elektronikus alkalmazásokat vezettek be. Ezen kívül ritkították a kötelezõ bejelentések beadását háromról hat hónapra. A változások következményeként a novemberben beadott jelentésünket EPEJ-ként kezelik. Így a februárban beadandó újabb jelentésünket már az elektronikus számlakitöltõ segítségével kellett benyújtani. Természetesen a számlák és egyéb iratok másolatát ugyanúgy továbbítani kellett, de mostantól a Strukturális Alapok Programirodához, postai úton, és csak 1 példányban.

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

egy elõadásban áttekinteni a szociálisszakember-képzést. Emellett a folyamatosan változó ellátásokról kívántunk adni egy átfogó tájékoztatást, valamint felhívni a potenciális pályázók figyelmét az Új Magyarország Fejlesztési Tervben rejlõ lehetõségekre. Természetesen a konferencián a projektrõl is tartunk beszámolót. A szociális szakemberképzés témában Herczog Máriát kértük fel elõadónak, aki elvállalta felkérésünket, de miután nagy megtiszteltetésként az ENSZ Gyermekjogi Bizottságába beválasztották, egy külföldi út miatt le kellett mondania az elõadást. Maga helyett Révész Magdát ajánlotta, aki szívesen elfogadta felkérésünket, és a témát is a magáénak érezte. A szociális ellátásokról szóló elõadáshoz Forgó Györgyné szakállamtitkár asszonyt kértük fel, aki amellett, hogy elvállalta az elõadás megtartását, átadott számunkra egy 2007-re aktualizált anyagot a szociális ellátások rendszerérõl. Az anyag kiadását Gyomaendrõd vállalta. Az ÚMFT-rõl szóló elõadásra Szentirmai Juditot, a Szociális és Munkaügyi minisztérium miniszteri biztosát kértük fel, aki szintén örömmel vállalta az elõadás megtartását. A konferenciára terveztük kiadni ezt a kis könyvecskét, és egy multimédiás CD-t, ezekben tapasztalatainkat írjuk le. Még tartott a konferencia egyeztetése, amikor a szakmai monitorozótól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy probléma van az indikátorokkal. Amikor ugyanis megkötöttük a támogatási szerzõdést, abban vállalni kellett számszerûsíthetõ eredményeket, ezt nevezzük indikátoroknak. A mi vállalásunk az alábbi volt: ¾ 30 fõ ismereteinek bõvítése az Európai Unióról. ¾ 30 fõ kiképzése az önmenedzselõ technikákra. ¾ 70 fõ személyiségének karbantartása elõzetes felmérés alapján, a neki legjobban megfelelõ csoportban. ¾ 48 fõ akkreditált mediációs képzése. ¾ 45 fõ részvétele esetmegbeszélõ csoportban. ¾ 30 fõ megismertetése a jelnyelv alapjaival. ¾ 30 fõ szociális szakember kiképzése a számítógép és az internet hatékony használatára.

Januárban megkezdtük a projekt záró konferenciájának megszervezését. Az elõkészítés során egyeztettünk a partnerekkel, hogy milyen elõadókat hívjunk meg, és mi legyen a konferencia fõ témája. Mivel a projektünk a képzésekrõl szól, mindenképpen szerettük volna

Ezeket a számokat mi teljesítettük, sõt, a mediációs képzésen indítottunk egy haladó csoportot is, így tulajdonképpen több ember vett részt a képzéseken, mint amennyit vállaltunk. Hogy mi okozta mégis a problémát? Az, hogy voltak olyanok, akik két vagy több képzésen is részt vettek, és a pályáztató értelmezése szerint egy ember csak egyszer vehetõ figyelembe, bármennyi képzésen is vett részt. Szerencsére a konferenciánk olyan minõségi elõadásokból áll, hogy tudjuk hozni az indikátorokat. Most már, ahogy haladunk a projekt vége felé, egyre nagyobb izgalommal gondolunk a zárójelentés elkészítésére, és annak elfogadására. Bízunk benne, hogy most már valóban gyorsul az ügymenet, és nem kell sokat várni a jelentések elfogadására.

20

21

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Sajnos, nagy problémát okozott végig a projekt megvalósítása során, hogy folyamatosan változott a kapcsolattartók személye, és gyakran nem tudtak pontos, megbízható választ adni a felmerülõ kérdésekre, illetve nem ugyanazokat az iratokat várták el a beszámolók és pénzügyi teljesítések igazolására. A projekt távolabbi céljait az alábbiak szerint fogalmaztuk meg a pályázatunkban: A projekt tágabb eredményeként jelentkezni fog a szociális és segítõ szakmában dolgozók szélesebb látóköre, európai uniós ismeretei, valamint speciális esetkezelési módszerek alkalmazása a munkanélküliek szociális segítésében. Csökkenni fog a munkanélküliségbõl adódó hátrányok száma, a munkanélküliek társadalmi kirekesztõdése, képességeik javulni és szélesedni fognak arra vonatkozóan, hogy hasznosan tölthessék mindennapjaikat. A munkanélküliek szám a csökkeni fog. Javulni fog a felnõttképzés és átképzés részvételi aránya, a munkanélküliek mentális állapota, teljesítõképessége, szociális helyzete. A segítõ szakmában dolgozók e területen nagyobb sikerélménnyel dolgozhatnak, növekedni fog a teljesítõképességük. A projekt hatásaként a szociális szakember szélesebb körû információkhoz tud hozzájutni, ezzel munkája hatékonyabbá válik. A számítógépet hatékonyan használva lecsökken az adminisztrációra fordítandó idõ. A kisebb településeken esetenként egyedül dolgozók az elõbbin kívül közvetlen szakmai segítséget kaphatnak a honlapon, illetve a fórumban konkrét kérdéseikre is választ kapnak, ezzel csökkentjük a kiégés kockázatát. Bárki indíthat fórumot a honlapon az õt érdeklõ vagy érintõ témában, ahol a hozzászólók segítik a munkáját. A megye családsegítõ és gyermekjóléti intézményei között a sok személyes kapcsolaton keresztül javul az együttmûködés, a honlap és a fórum segítségével leküzdhetõk a távolság okozta nehézségek. Az egyes településeken a projekt alatt kialakított kapcsolatok a különbözõ profilú intézményekben tovább folytatódnak, ezzel növelve a munka hatékonyságát. A program eredményei megjelennek könyvben és multimédiás CD-n, valamint elérhetõk a honlapon is, így az egész országban bárhol átvehetõ, és tovább fejleszthetõ a program.

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A kiképzett családgondozók továbbra is folyamatosan szerkesztik, újdonságokkal töltik fel a honlapot, és a fórum minden érdeklõdõnek rendelkezésére áll. Ezenkívül a kiképzett családgondozók multiplikátorként mûködve saját kollégáiknak és klienseiknek is átadják tudásukat, ezáltal õk is hatékonyabban tudják használni a számítógépet és az internetet. Minden résztvevõ a saját településén kiépíti a több profilú intézmények hálózatát, melynek mûködtetésére megfelelõ képzést kapott.

A szociális szakemberek a jelnyelv elsajátításával képessé válnak arra, hogy siketek és nagyothallók problémáit az õ „anyanyelvükön” a jelnyelven megértsék, és ezáltal kezelni tudják. A siket és nagyothalló emberek érzékelik az információt, és biztosítva van számukra a megfelelõ értelmezés lehetõsége is. Békés megyében a jelnyelvi képzés széles körben való elterjesztése és megvalósítása a siket és nagyothalló emberek vonatkozásában az esélyegyenlõségi irányelvek érvényesülésének elõremozdulását eredményezi. A kiképzett szakemberek minden területen multiplikátorként mûködve továbbadják megszerzett tudásukat kollégáik számára.

Elektronikus úton rendszeresen frissített speciális ismeretek birtokában, a szociális szakemberek hatékonyan tudnak segíteni a hátrányos helyzetben lévõ munkanélkülieken. A háttér szociális munka felvállalásával javul az egyénre szabott személyes segítõ kapcsolatok hatása. A fentiek megvalósulását a 2007. márciusi konzorciumi ülésen tekintettük át, és az alábbi következtetésekre jutottunk: Az egyértelmû, hogy a szakemberek ismeretanyaga jelentõsen bõvült, fõként olyan ismeretekkel, amelyek a szociális alapképzésben nem szerepelnek. A projekt ideje alatt a konzorciumi partnerek között személyes kapcsolat alakult ki, amely megerõsödött, és hatékony együttmûködéssé alakult. Az egyes képzéseken személyes ismeretségek alakultak, amelyek segítették a késõbbi kapcsolattartást, segítségkérést. A gyermekvédelmi alap- és szakellátásban dolgozók egy más kontextusban találkozhattak, jobban megismerhették egymást és a mindennapi munkát, körülményeket is. Az egyes képzéseken a vállalt létszámban vettek részt, lemorzsolódás gyakorlatilag nem volt. A mediációképzés során a támogatási szerzõdésben szereplõ 48 fõn felül a képzõk egy haladó csoportot is tartottak, itt újabb 12 fõ képzése történt meg. Az itt résztvevõk közül többen döntöttek úgy, hogy felsõfokon kívánják megtanulni a mediációt. A résztvevõk speciális módszerekkel ismerkedhettek meg, amelyek segítséget nyújtanak mindennapi munkájukban. A munkanélküliek segítésében kiemelt szerepe van azoknak a kollégáknak, akik rendszeres szociális segélyezettekkel foglalkoznak. A képzéseken tanultakat alkalmazták egyéni esetkezelés során, illetve beilleszkedési program szervezésénél. Gyomaendrõdön például a kollégák a beilleszkedési program szervezésekor felhasználták a saját csoportélményt, a mediáción tanultakat, a megszerzett EU-s ismereteket és az önmenedzselõ tréningen hallottakat is. Jó hasznát vették a számítógépes tanfolyamon hallottaknak is, amikor az interneten kerestek anyagot a programhoz, illetve kérdõívet és egyéb dokumentumot szerkesztettek. Igény merült fel arra vonatkozóan, hogy itt az intézményben a klienseknek lehetõségük legyen interneten keresgélni, önéletrajzot írni, de sajnos erre nem tudtunk lehetõséget biztosítani a gépparkunk szûkössége miatt. A kollégák sikerélményrõl is beszámolhattak, hiszen a csoport 12 résztvevõjébõl 1 fõ sikeresen elhelyezkedett, és õ maga mondta, hogy

22

23

FOLYAMATOS


BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN

a csoportban hallott információk segítették az elhelyezkedését. A térségünkben folyó Equal programba is több résztvevõt ajánlottunk, olyan is van, aki elvégezte a képzést, és elhelyezkedett. A személyes hatékonyság fejlesztése több oldalról is figyelhetõ: egyrészt a speciális módszerek alkalmazásával, a szupervízió és a személyiségfejlesztés lehetõségével a személyiség karbantartásával tud hatékonyabb munkát végezni a szakember, másrészt a számítógépes ismeretekkel gyorsabban tudja elvégezni az adminisztrációt. A honlapunk beindítását és mûködtetését azért tartottuk fontosnak, hogy a szakemberek számára legyen egy hely, ahol új információkhoz juthatnak, és a fórumon segítséget kapnak mindennapi munkájukhoz. Sajnos a tapasztalat azt mutatta, hogy a fórum nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. Alig néhányan regisztráltak, és õk sem igazán próbáltak itt kommunikálni. Nagyon sokat gondolkodtunk ennek az okán, de nem tudjuk pontosan, mi lehet. Úgy tûnik, hogy a szociális szférában dolgozók nem érdeklõdnek ezután a kommunikációs forma után. Más hasonló fórumokon is azt tapasztaltuk, hogy nagyon kevés a beírás, ezért ha azt akarjuk, hogy valóban friss legyen a honlap, és sok információt tartalmazzon, átalakításra van szükség. Jelenleg egyszerre csak hat hír látható, a többi nem, ezen kívül nagyon sok idõt vesz igénybe a hírek figyelemmel kísérése és felrakása. Úgy döntöttünk, hogy átalakítjuk a honlapot, nagyobb hangsúlyt helyezünk a mindennapi munkát segítõ, letölthetõ dokumentumokra. A honlapot a megváltozott tartalommal a projekt után is fenntartjuk és mûködtetjük. A projektünk speciális része volt a jelnyelvi oktatás, hiszen elõzetes felmérésekbõl kiderült, hogy a siket és nagyothalló kliensek számára nagyon kevés helyen tudták biztosítani olyan szakemberek segítségét, akik értették és használni tudták a jelnyelvet. Többnyire csak akkor tudták ügyeiket elintézni, ha hoztak magukkal olyan ismerõst, családtagot, aki tolmácsolni tudta a kérdéseket és a válaszokat, emiatt az esélyegyenlõség biztosítása csorbát szenvedett ezen a területen. Ebben a projektben 30 szakember ismerkedhetett meg a jelnyelvvel, és vizsgán bizonyították, hogy meg is tanulták a szükséges jeleket. Van olyan családgondozó, aki már használta az itt tanultakat. A kollégák elmondták, hogy mivel mindenki nem vehetett részt minden képzésen, a belsõ szakmai napok során adják át egymásnak az egyes képzéseken tanultakat, így multiplikátor hatást fejtenek ki.


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Számítógépes képzés Térségi Humánsegítõ Szolgálat, Gyomaendrõd Készítette: Pál Jánosné

A

SZERVEZÕ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az intézményt Városi Családsegítõ Központ néven 1995. január 1-tõl hozta létre Gyomaendrõd Város Képviselõ-testülete. Akkor családsegítõ szolgáltatással, valamint nevelési tanácsadással és logopédiai ellátással indultunk. 1998. január 1-én szolgáltatásaink köre a gyermekjóléti ellátással bõvült. 2006. szeptember 1-tõl az intézmény fenntartója a Gyomaendrõd, Csárdaszállás és Hunya önkormányzata által létrehozott intézményfenntartó társulás lett, neve pedig Térségi Humánsegítõ Szolgálatra módosult.

Az intézmény által ellátott feladatok és szolgáltatások szakfeladatonként az alábbiak: 1. NEVELÉSI TANÁCSADÁS 2. LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS 3. CSALÁDSEGÍTÉS A családsegítõ szolgálat általános és speciális segítõ szolgáltatást nyújt, ellátásokat közvetít, szervezési, gondozási tevékenységet végez a szociális munka eszközeivel az egyén, a csoport és a közösség számára. Tevékenységi körök:

ÖSSZEGZÉS Tudtuk, hogy nagy fába vágjuk a fejszénket egy ilyen projekt megtervezésével és lebonyolításával, de a visszajelzések megerõsítettek minket abban, hogy ezek a képzések valós szükségleteket elégítettek ki. A megyében dolgozó szociális szakemberek a képzéseken tanultakon túl megismerték egymást, személyes kapcsolatot alakítottak ki. Ez a program segített minket, a konzorcium tagjait abban, hogy jól együtt mûködjünk, és legyõzve a távolságokat, mindennapi kapcsolatban legyünk, hatékony teamet alkotva. Szoros munkakapcsolat alakult ki a partnerek között, megismertük egymás erõsségeit, fõ kompetenciáit, így ez a továbbiakban jó alap lesz újabb közös projektek tervezéséhez és megvalósításához.

24

családgondozás családlátogatás életvezetési tanácsadás egyéni- pár és családkonzultáció egyéni esetkezelés ügyintézés adósságkezelési tanácsadás tanácsadás és programszervezés rendszeres szociális segélyezettek számára szociális információs szolgáltatás

• • •

25

FOLYAMATOS


BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Játszóház. Mikulás-ünnepség szervezése a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégiumának lakói számára. Önismereti és személyiségfejlesztõ foglalkozások a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégiumában. Az intézmény vezetõje: Czikkely Erika.

4. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A gyermekjóléti szolgáltatás hozzásegíti a szülõket, hogy képesek legyenek biztosítani gyermekeik egészséges fejlõdésének feltételeit, s ezáltal megelõzni veszélyeztetettségüket. Probléma esetén feladatunk a veszélyeztetett körülmények megszüntetése a társintézmények szakembereivel együttmûködve, melynek során hozzájárulunk a gyermek családból történi kiemelésének megelõzéséhez.

A Tevékenységi körök: családgondozás, egyéni esetkezelés, jelzõrendszer mûködtetése: nevelési, oktatási intézmények, egészségügyi szolgáltatók: orvosok, védõnõk, kórházak, városi, megyei gyámhivatal, rendõrség, bíróság, ügyészség, gyermeknevelési, életvezetési tanácsadás, tanulási nehézségek, magatartási problémák kezeléséhez segítségnyújtás, krízishelyzetbe került családok, fiatalkorúak segítése, tájékoztatás a gyermeket, szülõt megilletõ jogokról, tájékoztatás a szülõk kötelességeirõl, a családokat, gyermekeket megilletõ ellátásokról, támogatásokról, a szociális válsághelyzetben levõ várandós anyák tájékoztatása az õt, illetve a magzatot megilletõ támogatásokról, ellátásokról, tájékoztatás egészségügyi és szociális problémák esetén, segítségnyújtás alkohol- és drogérintettség esetén.

• • • •

5. PROGRAMOK SZERVEZÉSE Intézményünk munkatársai rendszeresen szerveznek programokat a település lakosainak. Prevenciós programok: Általános iskola felsõ tagozataiban minden tanuló részvételével 2001/2002 óta folyik rendszeres foglalkozássorozat. Éjszakai akadályverseny és pingpongverseny.

• •

Táborok: 5–7 éves gyermekek számára fejlesztõtábor, 11–14 éves gyermekek számára szabadidõs tábor. Családi nap.

• •

26

KÉPZÉS INDOKOLTSÁGA Munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a szociális szakemberek között kevesen vannak, akik jól tudják kezelni a számítógépet. Õk is többnyire a mindennapok során, autodidakta módon sajátították el a leggyakrabban használt programok kezelését. Ez a módszer azért nem hatékony, mert egyrészt hosszú idõt vesz igénybe, másrészt sok kihasználatlan lehetõség marad rejtve, hiszen nem mindenre jön rá az ember magától. Ezért mindenképpen fontosnak tartottuk egy olyan képzés megvalósítását mely praktikus, a mindennapokban használatos ismereteket közvetít, így nem arra helyeztük a hangsúlyt, hogy milyen tanúsítványt ad a képzés, hanem arra, hogy a 30 órát a lehetõ leghatékonyabban, olyan ismeretek átadásával töltsük ki, ami jól használható. Elõzetes felmérésünkben azt tapasztaltuk, hogy a szociális intézmények 84%-ában van számítógép, és 36%-ában rendelkeznek interneteléréssel is. A XXI. századra jellemzõ, hogy az információ hatalom. Minél több információhoz minél hamarabb jut hozzá valaki, az a munkáját megkönnyíti és hatékonnyá teszi. Az üzleti világban ez anyagi haszonként is megjelenik, míg a szociális szférában közvetetten értékelhetõ.

A képzést az alábbi tematikával hirdettük meg: Alapismeretek: 1–2. A legfontosabb alapfogalmak ismertetése Az operációs rendszer feladatai, a felhasználói felület részei, azok használata 3–4. Állomány- és mappakezelés; Tömörítés 5–6. Víruskeresés, vírusirtás Szövegszerkesztés: 7–8. Szövegszerkesztõk, szövegbevitele, szintjei, formázásuk; Szövegelemek keresése, cseréje, helyesírás ellenõrzése 9–10. Objektumok beszúrása, csatolása; Táblázat készítése 11–12. Körlevélkészítés; Munka több megnyitott objektummal

27

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Táblázatkezelés: 13–14. Adatok bevitele, szerkesztése, szerkesztést segítõ eszközök; Cellák, sorok, oszlopok formázása 15–16. Hivatkozások használata; Egyszerû képletek használata 17–18. Függvények alkalmazása; Grafikonok készítése Prezentációkészítés: 19–20. Prezentáció alapjai 21–22. Animációk, áttûnések Vetítési beállítások Hálózati alapismeretek 23–24. A számítógépes hálózat jelentõsége, hardver és szoftver környezete Helyi hálózatok kialakítása, topológiák 25–26. IP-cím és beállítása; Az internet története, alapfogalmak 27–28. Az internet szolgáltatásai, e-mail és beállításai; Outlook használata, címjegyzék stb. 29–30. WWW és beállításai Keresés a weben FTP, IRC, ICQ stb.

A képzésre olyan oktatót kerestünk, akinek gyakorlata van a képzések lebonyolításában, és rugalmasan tud alkalmazkodni az igényekhez. Arra is figyeltünk, hogy lehetõség szerint helyi képzõt találjunk. Miután kiválasztottuk az oktatót, egyeztettük vele a tematikát, valamint a foglalkozások idõpontjait, figyelembe véve a résztvevõk igényeit. Az oktató: Roósz Ádám tanár A képzés idõtartama: 30 óra A képzés idõpontjai: 1. csoport: 2006. 02. 17. – 2006. 05. 05. 2. csoport: 2006. 03. 07. – 2006. 05. 16. 3. csoport: 2006. 03. 09. – 2006. 05. 11.

A

KÉPZÉS LEBONYOLÍTÁSA A programra 30 fõ jelentkezését vártuk, akiknek a képzését 3×10 fõs csoportokban terveztük. A projekt tervezésekor a pályázat összegébõl szerettünk volna 10 számítógépet vásárolni, és a térségi humánsegítõ szolgálat területén valósítottuk volna meg a képzést. Mint már szerepelt a projektrõl szóló fejezetben, a pályázatot megnyertük, de csökkentenünk kellett a költségvetést, és a pályáztató kikötötte, hogy számítógépeket nem vásárolhatunk. Miután továbbra is fontosnak tartottuk a képzés megszervezését, kerestünk egy helyiséget, ahol lebonyolíthattuk a képzést. Nagy segítségünkre volt ebben Gyomaendrõd Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata, ahol rendelkezésre állt 10 jó minõségû gép internet-csatlakozással és hozzájárultak, hogy ott tartsuk meg a foglalkozásokat.

28

29

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A képzésrõl a megyei szociális intézmények, különösen a családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok címlistájára tájékoztató levelet küldtünk, melyben röviden ismertettük a képzés tartalmi elemeit, és csatoltuk a jelentkezési lapot. A tájékoztatót és a jelentkezési lapot elektronikus úton is elküldtük, valamint a honlapon is folyamatosan elérhetõ volt. Ezen kívül megyei konferenciákon is tájékoztatót adtunk a teljes projektrõl, és az egyes képzésekrõl is. A jelentkezések elfogadása idõrendi sorrendben történt. Sajnos elõfordult, hogy idõsellátásban dolgozó kolléga érdeklõdött a képzés iránt, de mivel a pályázati kiírás szerint õk nem tartoznak a közvetlen célcsoportba, így nem vehetett részt a képzésen. Mivel az elsõ határidõre kevesen jelentkeztek, ezért meghosszabbítottuk a jelentkezési határidõt, így lett kellõ számú résztvevõnk. A képzés 3×10 fõs csoportokban történt, heti egy délután 14 órától 16.30-ig tartott, egy 15 perces szünettel. Az oktató javasolta, hogy egyszerre ne tartsunk több órát, mivel túl tömény az anyag, és a figyelem már nagyon lecsökken a végére. A nemek megoszlását az alábbi grafikon mutatja:

A képzésen sokan voltak gyomaendrõdiek, de természetesen vidékrõl is jöttek: (Mezõberény, Sarkad, Dévaványa, Békéscsaba, Szeghalom). A legtöbbet a Sarkadról érkezõ résztvevõk utaztak a képzés miatt, õk reggel 9 körül indultak, és este 7-8 óra fele ért haza a vonatuk. Nagyon szorgalmasak voltak, mert ennek ellenére szinte minden alkalommal eljöttek. A számítógépes képzésnél nagyon fontos elem volt az otthoni gyakorlás is, hiszen hiába vett részt valaki a képzésen ha otthon nem állt módjában gyakorolni, akkor a hatékonyság alacsony maradt.

30

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Az elsõ foglalkozáson az oktató bemutatta a gép tartozékait, alapvetõ mûködési sajátosságait. A képzõnk sok hasonló tanfolyamot vezetett már, illetve rendszeresen tart OKJ-s és ECDL-tanfolyamokat is, így nagy tapasztalattal rendelkezik abban, hogy mik azok az alapvetõ ismeretek a géprõl, amelyek nélkülözhetetlenek a továbbiak megértéséhez. Természetesen a 30 óra legnagyobb részében a szövegszerkesztéssel foglalkoztunk, hiszen legtöbbször ezt a programot használjuk. A szöveg bevitelénél szokatlan volt az oktató utasítása: elõször csak begépeljük a szöveget, és utána formázzuk meg. Sokan meglepve egymásra néztünk, így kiderült, hogy nem így szoktuk csinálni. A másik, amire nehezen állt rá a kezünk, hogy a sorok közötti távolságokat ne az Enter billentyû lenyomásával növeljük. Egy pillanatra eszünkbe jutott, hogy a nyomtatásnál ez úgyse fog látszani hogyan növeltük meg a sorközt, de a „mindent mutat” funkció aktiválásával rögtön kiderül a turpisság… A szöveg formázásával töltöttük el a legtöbb idõt. Bizonyára sokan tudják, hogyan kell kijelölni az egérrel a szöveg egyes részeit (a kijelölendõ szöveg elején lenyomni az egér gombját, és húzni a végéig, ott felengedni a gombot), és biztosan sokan bosszankodtak is hosszabb szövegek kijelölésekor, ha a végén hamarabb felengedve a gombot, lehetett elölrõl kezdeni a mûveletet. Erre a problémára is megoldást kaptunk, valamint azt is meg tudtuk oldani, hogy ne csak egybefüggõ szövegrészeket tudjunk kijelölni, hanem a szöveg különbözõ részein levõ sorokat. Itt jöttünk rá arra is, hogy miért nem jó, ha Enterrel növeljük meg a sorközt: ha az Entert arra használjuk, amire tulajdonképpen való, vagyis az egyes bekezdéseket választjuk el vele, akkor a bekezdések kijelölése is sokkal egyszerûbbé válik.

31

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Munkánkat nagyban megkönnyíti, ha a borítékokat nem kézzel kell egyenként megcímezni, hanem úgynevezett etiketteket készítünk, amit öntapadós papírra nyomtatva csak rá kell ragasztani a borítékra. Ennek elkészítését is gyakoroltuk. Szintén nagy segítséget jelenthet a mindennapi munkában a körlevél elkészítése. Ilyenkor egy alaplevélben bizonyos változó adatokat (címzés, idõpont stb.) egy listából választ ki a program, és nem kell egyesével beírni a dokumentumba.

FOLYAMATOS


MEGYÉBEN

kímélõ, hiszen így kevesebb papír fogy. Ezenkívül tájékoztatást kaptunk arról, hogy a nyomtatópatronok veszélyes hulladéknak minõsülnek, így kezelésükre speciális szabályok vonatkoznak. A résztvevõkkel folytatott beszélgetések során kiderült, hogy hasznosnak és jónak értékelték a képzést. Az itt tanultakat használták munkájuk során, sõt, igyekeztek átadni az új ismereteket munkatársaiknak is.

A szövegszerkesztés után a másik nagy témakör, amit érintettünk, a táblázatkezelés volt. Sajnos az idõ rövidsége miatt csak érintõlegesen tudtunk foglalkozni az egyes szoftverelemekkel, de még így is meglepett bennünket, mennyi mindenre használható ez a program, és milyen sok olyan funkciója van, amely segíti a munkát. Ilyen funkció pl. a szummázás, azaz a sorokban-oszlopokban szereplõ számok összeadása. Itt csak arra kell vigyázni, hogy ha újabb sort vagy oszlopot szúrunk be, akkor lehet, hogy meg kell változtatni a képletet. Szerkesztettünk grafikonokat is, ez nagyon hasznos beszámolók, és egyéb írásos anyagok készítésénél. Harmadik nagy témakörünk a PowerPoint-bemutató készítése volt. Megtanultuk, hogyan szúrjunk be képeket, szöveget, és hogyan tegyük élvezhetõbbé a prezentációnkat, hogy még jobban felkeltsük a hallgatók figyelmét. Többen voltak, akik az itt tanultakat már használták elõadás tartásánál. Az utolsó nagy témakör, ami szintén mindenkit érdekelt, az internet világa volt. Tanultunk arról, hogy hogyan lehet és érdemes keresni a világhálón egy-egy tágabb témát, hogyan tudjuk szûrni az információkat, és szûkíteni a keresett témákat, hogy a hatalmas adathalmazban rátaláljunk azokra az információkra, amelyek minket érdekelnek. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektettünk a gépeink és adataink védelmére is. Tájékoztatást kaptunk ingyenesen használható (freeware) vírusirtókról, azok letöltésérõl és használatáról. Hallottunk kémprogramokról, és az azt keresõ szoftverekrõl is. Ezen kívül megismerkedtünk néhány hasznos honlappal, melyek segítséget adhatnak a mindennapi munkánkhoz: minisztériumi és más szakmai honlapok, keresõk stb. Természetesen meglátogattuk a projekt honlapját is, ezzel kapcsolatban beszéltünk a fórumokról, azok szerepérõl. Készítettünk magunknak ingyenes postafiókot, leveleket küldtünk és fogadtunk. Hallottunk a csevegõprogramokról, illetve az internetes telefonálásról is. A képzés végén hallhattunk arról, miért kell legális szoftvert használni (már azon kívül, hogy az illegális szoftverek használatával törvényt sértünk), valamint környezetvédelmi témát is érintettünk. Az oktató felhívta a figyelmünket, hogy az elektronikus levelezés önmagában környezet-

32

BÉKÉS

33

FOLYAMATOS


BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN

Mediációs képzés és esetmegbeszélõ csoportok Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ Békéscsaba Készítette: dr. Csereiné Árgyelán Anna és Herczegné Számel Annamária

INTÉZMÉNYÜNK

BÉKÉS

MEGYÉBEN

csaba közigazgatási területén túl Doboz, Telekgerendás, Kétsoprony és Csabaszabadi településekre is kiterjed az intézmény ellátási kötelezettsége, s az intézmény neve Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ lett. Jelenleg az intézmény ellátási területén 72 626 fõ a lakosságszám, a 0–17 éves korosztály létszáma 12 559 fõ. Az intézmény vezetõje: dr. Csereiné Árgyelán Anna

RÖVID BEMUTATÁSA A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyûlése által létrehozott intézmény, a Békéscsabai Családsegítõ Szolgálat mûködésének kezdete 1989. október 7., az akkor induló intézmény a családsegítés feladatainak ellátását kezdte meg. Az intézmény feladatai az elkövetkezõ években fokozatosan bõvült az alábbiak szerint: 1993-tól hajléktalanok átmeneti szállója (30 férõhely) mûködtetésével, 1994-tõl a nappali melegedõ (20 férõhely) feladatainak ellátásával, 1997-tõl a gyermekjóléti szolgálat, 2006. évtõl a gyermekjóléti központ tevékenységi körével, 2000-tõl a helyettes szülõi hálózat létrehozásával, 2000 novemberétõl a gyermekjóléti szolgálatok tekintetében megyei módszertani feladatainak ellátásával, 2001 októberétõl a családok átmeneti otthona (16 férõhely) létrehozásával és mûködtetésével, 2005-tõl az utcai szociális munka feladatainak ellátásával, 2006 márciusától a támogató szolgálat mûködtetésével, 2007-tõl a gyermekek átmeneti otthona (12 férõhely) mûködtetésének tevékenységi körével.

A

2006. január 1-jétõl az intézmény fenntartója a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás lett, mely által az intézmény ellátási területe is bõvült, Békés-

A

Pillanatkép az intézmény életébõl


PÁLYÁZATI PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVÕ SZAKEMBEREK Dr. Csereiné Árgyelán Anna pedagógus, egészségfejlesztõ-mentálhigiénés szakember, szakvizsgázott szociálpolitikus, családterapeuta – szakmai vezetõ Lovas Zsuzsa pszichológus, mediációs képzés elõadója, trénere Virág András közgazdász, tréner, mediációs képzés elõadója, trénere Dr. Nagy Zsuzsanna fõiskolai docens – pszichodráma-vezetõ, esetmegbeszélõ csoport trénere Herczegné Számel Annamária szociális munkás, szociálpolitikus, tréner, esetmegbeszélõ csoport trénere

A projekt valamennyi képzésének a helyszínt a Békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Kör biztosította (Békéscsaba, 5600 Derkovits sor 2.), mely révén ezen intézmény jelentõsen hozzájárult a projekt sikeres megvalósításához.

MEDIÁCIÓKÉPZÉSRÕL A programunkat az elõzetes tervezet szerint elindítottuk. A célok megvalósítása érdekében három kezdõ mediációs tréninget tartottunk, valamint egy haladó képzésre is sor kerülhetett a trénerek ingyenes felajánlása jóvoltából. A mediációs képzések résztvevõi a Békés megyében mûködõ szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek voltak. A képzések 3+2 napos blokk keretében kerültek megszervezésre, a csoportok elsõ 3 napja a képzésre, készségfejlesztésre épültek, a második blokkban a gyakorlatban végzett mediátori tevékenységek esetmegbeszélésére került sor. A képzés befejezését egy eset megírása jelentette. A képzések 2006 márciusában indultak és 2006. június második hetében fejezõdtek be.

A mediáció magyarországi bevezetése, a módszer elfogadása rendkívül idõszerû és sürgõs feladat, tekintetbe véve a nemzetközi gyakorlatot és a hazai problémákat. A magyar hagyományokhoz, jogi környezethez és társadalmi viszonyokhoz adaptált elméleti és

34

35

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

gyakorlati felkészülés kidolgozása elengedhetetlenül fontos. Pedagógusok, pszichológusok és a segítõ szakmák képviselõi egyre inkább azt az álláspontot képviselik, hogy a mediáció alkalmazása, a családok életminõségének javítása mellett, komoly szerepet játszhat a megelõzésben, prevenciós szerepet tölt be a problémák kialakulását követõen azok hatékony és költségtakarékos rendezésében. Tapasztalataink szerint a konfliktusok hibás kezelése, eltagadása vagy elkerülése csak súlyosbítja az amúgy is nehéz helyzeteket. Legtöbb esetben nemcsak az okoz gondot, hogy nem lehet a vitát lezárni, megnyugtatóan rendezni, hanem az is, hogy a konfliktus szereplõi – és köztük is kiemelten a gyerekek – jóvátehetetlen sérüléseket szenvednek el a sokszor évekig tartó fájdalmas küzdelemben. A segítõ szakmák dolgozóinak szükségük van megelõzési, konfliktuskezelési technikákra, hogy megfelelõ segítséget tudjanak nyújtani, hogy sikeresek legyenek a válságos helyzetek megelõzésében és megoldásában. A konfliktusok kezelése, megnyugtató rendezéshez külsõ és belsõ feltételek egyaránt szükségesek. A környezet, a társadalom véleménye, a jogszabályok milyensége, a hivatalok és szakemberek hozzáállása alapvetõen befolyásolja a döntéseket. Ha széles körben ismert és elfogadott, sõt elvárt, hogy a problémákat megegyezéses módon oldják meg, és ehhez biztosítottak a feltételek, ismertek az elérhetõségek, rendelkezésre állnak szakemberek, akkor jó esély van arra, hogy a mediációt széles körben, sikeresen alkalmazzák. Az a tapasztalatunk – mindezt elõzetes felméréseink is igazolták –, hogy a segítõ szakmákban dolgozók igénylik az új módszerek, technikák megismerését és elsajátítását annak érdekében, hogy munkájukat még eredményesebben végezhessék. Ezért is vállalkoztunk ennek a képzésnek a megszervezésére és lebonyolítására. A mediáció szélesebb körben való elterjedése segítheti egy másfajta szemlélet kialakulását, mely a konfliktusok békésebb, jobb stílusú megoldását részesíti elõnyben. Az emberek ráébredhetnek, hogy tehetnek magukért valamit, hogy az õ joguk és felelõsségük konfliktusaik rendezése. A program célja volt, hogy a résztvevõk elsajátítsák, illetve elmélyítsék a mediáció módszerét,

36

melyet a munkájuk során felmerült konfliktushelyzetek megoldásához hatékonyan tudnak használni. A program keretében a résztvevõk megismerkedtek a konfliktuskezelés alapjaival, a konfliktusok okaival, lehetséges megoldási módozataival és részletesen elsajátították a mediáció – közvetítés – eszközrendszerét. A mediáció az alternatív konfliktuskezelési módszerek egyike, mely a felek érdekein alapuló, kölcsönösen elõnyös egyezségek megkötését segíti elõ. A mediáció oktatása tréningszerû formában zajlott, ahol a résztvevõk helyzetgyakorlatok segítségével sajátították el a szükséges készségeket. Az elméleti tudnivalók ismertetése után a folyamat részekre tagolódott, a résztvevõk az egyes fázisokat külön-külön, a már megismert új technikák alkalmazásával gyakorolták. A különbözõ szereposztásokból adódóan mindenkinek alkalma nyílt a folyamat minden szereplõjének (tehát a mediátornak és az egyezkedõ feleknek) a helyzetét is megismerni, átélni. A résztvevõk már a tréning folyamán sok olyan problémával találkoztak, ami késõbb „élesben” is felmerülhet. A helyzetgyakorlatok tapasztalatait, a felmerülõ kérdéseket azután kisebb csoportokban, majd közösen is megbeszélték, és a trénerek vezetésével kerestek választ rájuk. A képzés olyan készségek birtokába juttatta a résztvevõket, amelyek segítik õket a kliensek közötti konfliktusok olyan megoldásában, ahol egyoldalú döntés helyett olyan megállapodás születik, amelyben mindegyik fél érdeke érvényesül. Ezek a megállapodások tartósabbak, nagyobb valószínûséggel valósulnak meg, mint a hatalmi helyzetbõl hozott döntések.

37

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Ezen túlmenõen az elsajátított technika alkalmas több külsõ szervezetet érintõ, vagy belsõ munkahelyi konfliktusok kielégítõ megoldására is. A háromnapos, blokkosított formában zajló tréning végére a résztvevõk elsajátították a program keretein belül nyújtott elméleti ismereteket. Mivel a résztvevõk a tréning folyamán helyzetgyakorlatokon keresztül folyamatosan gyakorolták, elmélyítették a megszerzett ismereteket, így a képzés végére ezek gyakorlati ismerete, a hatékony, magas szintû, önálló alkalmazás képessége kialakult. Elvárt volt továbbá, hogy a résztvevõ a tréningprogram végére felismerje az eltérõ konfliktusokokat és a probléma lehetséges megoldásmódjait, illetve a helyzetnek megfelelõ módszert képes legyen kiválasztani és hatékonyan alkalmazni, mely teljesült is. A tréning résztvevõi a mediációs alapképzés után új szempontok figyelembevételével végezték mindennapi munkájukat, keresték a mediáció helyét, szerepét a szociális munka folyamatában. A cél az volt, hogy ebben kapjanak segítséget egymástól, illetve a trénerektõl, mely megítélésünk szerint sikeresen teljesült is. A mediációs képzés esetmegbeszélõ blokkjának a célja az volt, hogy a résztvevõk kapcsolatot teremtsenek mindennapi munkájuk és a mediáció során megismert technikákkal. Az esetmegbeszélõ során a résztvevõk a saját gyakorlatukból hozott esetekkel dolgoztak, a csoporttal és a trénerekkel közösen elemezték a mediáció technikáinak alkalmazhatóságát a saját szakterületükön. A program zárásaként Békés megyében 60 szakember számára nyújthattuk át a mediációs képzésrõl a tanúsítványt.

AZ

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Az alapfogalmak tisztázását követõen a segítõ tevékenység, képessé tevés elõkészítõ fázisaival, kereteivel foglalkoztak. Majd a segítõ tevékenység folyamatára, lezárására, értékelésére helyezõdött a hangsúly. A tréning segítséget nyújtott a résztvevõknek abban, hogy: – fejlesszék információelemzõ, -rendszerezõ képességüket az esetleírások, esetismertetések elkészítésével; – bõvüljön ismereti bázisuk, módszertani eszköztáruk a lehetséges megoldási módok tekintetében; – megtanulják a szakmai segítség használatát a kliensek érdekében; – fejlõdjön empátiájuk a különbözõ élethelyzetû kliensek, klienscsoportok iránt; – erõsödjön együttmûködési készségük más szakterületeken mûködõ kollégáik tapasztalatainak megismerése révén.

ESETMEGBESZÉLÕ CSOPORTOKRÓL Az esetmegbeszélõ csoportok 2006 októberétõl 2007 márciusáig tartottak csoportonként havi egy-egy találkozással, találkozásonként 8-8 óra idõtartamban. Az esetmegbeszélõ csoportok célja az volt, hogy a résztvevõk segítséget, támogatást kapjanak esetviteli nehézségeik megoldásához. Egy szakképzett vezetõvel utólag feldogozhassák szakmai, elsõsorban a munkanélküliség okozta hatásokkal kapcsolatos elakadásaikat, a csoporttársak segítségével, kicsit kívülrõl tekinthessenek rá saját mûködésükre, a többiek hasonló tapasztalatait meghaladva legyenek képesek az adott problémát operatívabban, tárgyilagosabban elemezni, új beavatkozási irányokat tervezni. A résztvevõk által bemutatott eseteket a szociális munka értékeire, a problémamegoldó modell lépéseire, a szociális munkás, illetõleg a szociális munkát végzõ szerepeire, kompetenciáira alapozva dolgozták fel. A szociális munka – mint professzionális segítõ szakma – elméleti alapvetéseinek, alapfogalmainak tisztázására is sor került, a szociális munka folyamatának általános – választott klienscsoporttól független –, elsõsorban elméleti áttekintése, az egyéni esetvitel folyamatán keresztül.

A reflektív csoport módszere egy-egy problémakör kapcsán mozgósítja a csoport kollektív tapasztalatát és tudását, melybõl az esetet hozó belátása szerint válogathat, s gyarapíthatja módszertani eszköztárát.

38

39

Az esetmegbeszélõ csoport módszere: – esetfeldolgozás pszichodráma módszerrel, – reflektív csoport, – strukturált készségfejlesztõ csoport. A pszichodráma módszerrel történõ esetmegbeszélés legfontosabb eleme a klienssel történõ szerepcsere, hiszen a klienssel történõ identifikáció teszi lehetõvé a segítõ számára a kliens helyzetének valódi megértését. Ugyanakkor a játék során a kliens szemével láthat rá a segítõ önmagára, ami legtöbbször releváns felismerésekhez juttatja el a segítõt saját mûködésével kapcsolatban.

FOLYAMATOS


BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Európai uniós ismeretek képzés és önmenedzselõ tréning Családsegítõ, Gyermekjóléti és Védõnõi Szolgálat, Dévaványa Készítette: Takácsné Papp Éva

A strukturált készségfejlesztõ gyakorlatok célja a segítõ munkában nélkülözhetetlen interaktív készségek (segítõ beszélgetés, hatékony konfrontálás, az asszertivitás készségei) tanulása és fejlesztése. Az esetmegbeszéléshez kapcsolódóan a feldolgozott témakörök tartalma: – A szociális munka alapelvei, szintjei, a szociális munka rendszerszemlélete, a szociális munkás szerepei. – A problémafelismerés folyamata, természetes támogatórendszerek, a krízis fogalma, krízisintervenció. – A felmérés szerepe a szociális munkában: elsõ találkozás, elsõ interjú, állapot- és folyamatfelmérés elemei. – A szerzõdéskötés folyamata: közös problémadefiníció, közös célok, szerepek, módszerek tisztázása várható eredmények megfogalmazása. A szerzõdés konkrét elemei, írásbelisége. – A segítõ tevékenység folyamata, módszerei, a folyamat írásbelisége, dokumentációja (szerzõdéskontroll), a folyamat által indukált változás: kliensben, környezetben, illetve a kliensrendszer kapcsolataiban, változásmenedzselés. – Az egyéni esetmunka lezárása, értékelése, ezek módszerei. A szociális munka – segítõ tevékenység – hatékonysága. A szociális munka és társszakmák (egyéb segítõ szakmák) kapcsolata, az együttmûködés lehetõségei, korlátai, dilemmái.

A

Az összesen három csoportban, csoportonként hat alkalommal megtartott foglalkozásokon, az aktív részvétel volt a feltétele a tanúsítvány kiállításának. 45 fõ részére nyújthattuk át e képzés elvégzésérõl a tanúsítványt.

PROGRAMOKAT MEGVALÓSÍTÓ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA 1997. november 1-jétõl nyitotta meg kapuit a helyi városi önkormányzat alapításában, a gyermekvédelmi törvény hatályba lépésével egy idõben, a családsegítõ szolgálat és gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátására. 1998-tól integrált formában a védõnõi szolgálat is az intézmény keretein belül mûködik. 1999-tõl a szomszédos Ecsegfalva községgel társulási szerzõdés alapján ellátjuk a családsegítõi és a gyermekjóléti szolgálat feladatait is. 2002-tõl nyertünk tanúsítást az ISO 9001:2000 minõségirányítási rendszer szabványai szerinti követelmények alkalmazására az intézmény egész területére. 2004-tõl a társulási szerzõdésben ellátott feladatok száma Ecsegfalvára vonatkozóan bõvült, a támogató szolgálat és a házi segítségnyújtás feladataival. 2005-tõl mûködik a szociális információs szolgáltatás is. 2006. január 1-jétõl indult új szolgáltatásként a szenvedélybetegek közösségi ellátása, valamint bõvül a társulási szerzõdés Körösladány községgel. Így 2006-tól Dévaványa, illetve intézményünk gesztorságával valósul meg Ecsegfalván is és Körösladányban is a szenvedélybetegek közösségi ellátása, a támogató szolgálat, a szociális információs szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, valamint a gyermekek átmeneti gondozása. Jelenleg az intézményen belül integráltan, de külön-külön szakfeladatokon a következõ alapellátási feladatokat látjuk el: családsegítõ szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgálat, szociális információs szolgálat, házi segítségnyújtás, védõnõi szolgálat. A feladatok ellátásához rendelkezünk a törvényi elõírásoknak megfelelõ és szükséges szakmai létszámmal (14 fõ) és tárgyi feltételekkel.

40

41

A szociális munka – mint professzionális segítõ szakma – praxisában megjelenõ szemléleti, módszertani és személyiségbeli problémák, nehézségek, elakadások azonosítása, reflektálása és új megközelítési módok kimunkálása, valamint szakmai készségek fejlesztése, fejlõdése mint célt, megítélésünk szerint sikerült megvalósítani.

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A szolgálatok mûködtetése során volt alkalmunk bekapcsolódni az OFA, PHARE, HEFOP és EQUAL pályázati programok készítésébe és sikeres megvalósításába. Ezen támogatási források segítségével valósult meg a „Nõk munkaerõ-piaci reintegrációjának segítése”, melynek keretein belül a hátrányos helyzetû nõk képzése és foglalkoztatása valósult meg. „Szociális szakemberek képzése és ismeretbõvítése a munkanélküliek hatékonyabb segítése érdekében”, képzések, elõadások és tréningek valósulnak meg. „Tessedikkel a XXI. századba” innovatív módszerek alkalmazásával a munkanélküliek képességfejlesztésével képzés és foglalkoztatás segítése valósul meg annak érdekében, hogy eredményesebb legyen számukra az álláskeresés. Az intézmény vezetõje: Takácsné Papp Éva Ellátási területeinkre jellemzõ: Dévaványa 8 757 fõ állandó lakost számlál, ahol a népesség korösszetétele a következõképpen alakul: 1 629 fõ a kiskorúak száma, 5 175 fõ az aktív korúak száma és 1 953 fõ a 61 év feletti inaktívak száma. Ecsegfalva lakosainak száma: 1 456 fõ, ebbõl a kiskorúak száma 277 fõ, az aktív korúak száma 878 fõ, az idõs 61 év feletti inaktívak száma 301 fõ. A két településre jellemzõ az elöregedés, az elmúlt idõszakban a születések száma csökkent, illetve a települések fiatalokat megtartó ereje is gyengült, így emelkedett az idõsek és az inaktívak száma. A gyermekjóléti szolgálat célcsoportjába tartozó kiskorúak száma ugyan – sajnos – csökkenõ tendenciát mutat, de a kliensek körében egyre nagyobb a halmozott problémát hordozó gyermekek és családok száma, így a gondozási esetek száma nem csökken. A szolgáltatások körét mindenképpen bõvíteni szükséges az idõskorú és inaktív lakosokra vonatkozóan. A pályázati projekt megvalósításában részt vevõ szakemberek: Takácsné Papp Éva humán szervezõ, szakvizsgázott szociális munkás – programszervezõ, EU-s ismeretek elõadója Nyuzó Marietta szociológus, EU-s ismeretek elõadója Orvos Anita szociális munkás, EU-s ismeretek elõadója Dr. Nagy Zsuzsa fõiskolai docens – pszichodráma vezetõ, Önmenedzselõ tréning vezetõje Kozma Zoltán klinikai szakpszichológus, Önmenedzselõ tréning elméleti részének elõadója

42

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

TÁJÉKOZTATÓ

AZ EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK KÉPZÉSRÕL A képzésen részt vevõk száma 30 fõ volt, melyet jelenléti íven rögzítettünk, illetve a képzés végén tanúsítványt kapott mindenki. Az uniós ismeretek bõvítése a segítõ szakembereken keresztül a munka világától távollévõk számára is fontos. Nemcsak a segítést teheti hatékonyabbá, hanem motiváló tényezõ is lehet egy-egy a munka elvállalásához szükséges képzésben való részvételre.

Az ismeretbõvítõ elõadások három témát öleltek fel, melyek a következõk: Európai Unió története Az EU munkaerõ-piaci helyzete A szociális helyzet és kezelése az Európai Unióban. Az EU történetérõl szóló elõadás összegzése: Ez elõadás az EU megalakulásának körülményeirõl és az alapító országok álláspontjairól is tájékoztatást adott. Az unió létrehozásának indokoltságát okozó gazdasági és társadalmi helyzet alakulásáról az egyes országok vonatkozásában. Ismertetésre került az EU intézményrendszere és testületei, ezek mûködésének szükségessége és fontossága. A hallgatóságot leginkább a nemzeti szuverenitás feladásának, újabb közös uniós politikák kialakításának kérdése érdekelt. Konzultációs lehetõséget és vitaalapot jelentett hazánk csatlakozásának jövõnkre vonatkozó lehetséges hatásainak boncolgatása. Szinte mindenki tudott hozni példát, egyéni történetet az uniós csatlakozással átalakuló oktatás, munka, gazdálkodás megújuló lehetõségei terén. Az elõadásnak köszönhetõen a hallgatók összefüggõ képet kaphattak az unióról. Az eddig távolinak tûnõ Nyugat-Európa közelebb került és megértettük, hogy a csatlakozás és hozadékai valóban nekünk, rólunk szólnak. A résztvevõk az elõadás végén az anyagból készített összegzõjegyzetet kaptak, ami lehetõséget teremt az anyagban szereplõ téma mélyebb megismerésére.

43

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Az Európai Unió munkaerõ-piaci helyzetérõl szóló elõadás összegzése: A munka világának jelentõsége, a szociális szférát meghatározó ereje napjainkban nem szorul hosszas igazolásra. A munkanélküliség, a munka nélkül töltött idõ hosszának növekedésével fokozottan merül fel annak az igénye, hogy megkeressük a szociális rendszer azon pontjait, ahol kapcsolódni tudunk a gazdasági, politikai, társadalmi alrendszerekhez, s ezen összefüggések ismeretéven keressük azokat a lehetõségeket, melyet a szociális szakma tud nyújtani. A téma megközelítésekor a fõ szempont volt, hogy széles látókört biztosítsak a szociális szférában dolgozóknak, ne csak azokat az általános ismereteket soroljuk fel, amit már tanultak, illetve a közélet a politika megismerhetõvé tett számukra. A foglalkoztatáspolitika általános ismertetését – mely globális és lokális történelmi változások és események sora által – próbáltam bemutatni és elvezetni a hallgatókat napjaink problematikájához. Mind a két oldalt próbáltam felvázolni, hogy miként vesznek részt, és hogyan alkalmazzák eszközeiket és lehetõségeiket, vagy éppen mely új tendenciák bontakoznak ki általuk a munkaerõpiacon, illetve a társadalmi tagozódás, a munkaerõ-piaci politikák, hogyan befolyásolják életüket, és mennyire nyernek teret az életformákban. A résztvevõk aktív közremûködése által próbáltam napvilágra hozni egy munka nélkül maradt ember érzelemvilágát. Mindenki mondott egy-egy gondolatot, mely szerintük jól tükrözi a lelki életet. A gondolatok egy határozott szintig elmentek, de a végletekig nem, tehát az ember, mint önön megsemmisülését nem tudták megérteni és elfogadni. A megértés szót azon értem, hogy számukra jelen van a küzdés az akarás, s nem látják azt a pontot, ahol már ez nincs az ember számára, ahol már csak úgy éli meg saját magát az ember, mint a bûnt. Érdekes indulatokat váltott ki a világméretû globalizáció és annak aktív irányítóinak szerepe a mai gazdaság alakulásában. Felvázolva, hogyan alakítják a politika és a gazdaság által a társadalmat, hogyan osztják meg a termelõerõket és hogyan alkalmazzák az új transznacionálét. Nehezen tudták elfogadni, van, akiben felháborodást, s volt olyan, akiben mély megdöbbenést keltett a globalizáció mohósága és a globális pusztulás kettõssége. De hogy mégsem olyan kilátástalan és rossz a helyzet, megközelítettük hazánkat és közelünkben lévõ országokat, s bemutattam néhány sikeres foglalkoztatási modellt az Európai Unión belül. E témán belül is a részt vevõ szakemberek azt nehezményezték, hogy késlekedhetett az Unió a közösségi szintû foglalkoztatáspolitika megfogalmazásával a 90-es évek közepéig. A foglalkoztatási iránymutatások – 2005–2008 – bemutatásakor pedig az elõadáson elhangzottak – globalizáció – és a teljes foglalkoztatás, illetve az ehhez kapcsolódó tendenciák összeférhetetlensége hangsúlyozódott ki véleményükben. Összegzésképpen elmondható, hogy a mai nap az érzelmek, a viták, a vélemények ütközésének napja volt. Megláttuk a jelenlegi kihívásokat és az arra adandó lehetséges válaszokat mind európai, mind nemzetközi szinten. S megláttuk azt is, hogy a jelenlegi megközelítésekkel már nem vagyunk képesek megfelelõ, elegendõ válaszokat adni a kihívásokra és változásokra. Megfogalmazódik a gondolat a változásra, s ez a változás a modernizáció, mely út a globalizáció elõnyeinek learatásához és a lehetséges út az európai értékek megõrzéséhez.

A szociális helyzet és kezelése az Európai Unióban elõadás összegzése: A téma megközelítése igyekezett a gyakorlatiasság oldaláról megismertetni az EU-szociálpolitikai irányelvet. A gyakorlatiasság lényeges szempont a munka világában dolgozó szakemberek számára, hiszen a munkaerõ-piaci reintegrációs folyamatba való segítést mindenképpen gyakorlatias megközelítéssel kell kezelni.

44

45

Az elõadásmód az elõre elkészített vázlatos tematika szerint haladt. Nemcsak szóbeli ismertetésre került sor, hanem a videofilm megtekintésre is, illetve diavetítésre is. Ezzel a vizuális kifejezéssel is igyekezett az elõadó a megértést segíteni és az ismeretet még hamarabb elsajátítani. Az elõadás elején ismertetve lett az EU strukturális felépítése, és benne a szociálpolitika helye és szerepe. Majd ismertetésre került a szociálpolitikai fejlõdési folyamat, az ezzel kapcsolatos programok és határozatok. Az Európai Szociális Alap, mint az egyik ilyen legjelentõsebb program, ismertetésre kerültek a fõbb tevékenységi területei, az általa támogatható egyéb tevékenységek. A tagállamok szociális biztonsági rendszerének egységesítése érdekében fontos volt megismerni az egyes államok szociális ellátórendszerének lényegét, és a színvonalbeli különbségek felvázolásával látható vált, hogy az unión belüli szociális ellátórendszer lényege a foglalkoztatás. Az alapelv: a foglalkoztatással megoldható az egyén szociális nehézsége, sõt a foglalkoztatás érdekében kell képessé tenni az egyént a munkaerõ-piaci elvárásoknak való megfelelésre. Ezek a programok, amelyek az unió preferál már több EU-s országban is megjelentek, így köztünk Magyarországon is. A közösségi biztonság ágazatai között szerepelnek azok a területek, amelyek már hazánkban is az ellátórendszerhez tartoznak. Többek között a betegbiztosítás, a rokkantsági, öregségi, árvasági, özvegyi, munkahelyi, foglalkoztatási balesetekkel, haláleseti, munkanélküli és egyéb családtámogatási eszközöket tartalmaz. Az elõadás végén az EU szociálpolitikájáról szóló, az egyes tagországokban megjelenõ rövid hírek kerültek ismertetésre. Így például: Az egészségügy és szociálpolitika az EU-ban; Magyarország lehet az új Európai Esélyegyenlõségi Intézet központja; Digitális szakadék az Eu-ban; A munka és a családi élet összeegyeztetése a 25 tagú EU-ban; Felboruló demográfiai egyensúlyok az EU-ban; Tönkremehet az EU az öregek miatt; Nem csak munkanélküli szegények vannak az EU-ban; Közös jelentés a szociális védelemrõl és a társadalmi integrációról stb.

ÖSSZEGZÉS Az elõadás a téma gyakorlatias megközelítése mellett igyekezett rámutatni a szociálpolitika elvi megközelítésére, illetve színessé tenni az elõadásmódot is és a tartalmat is az aktuális, a témához kapcsolódó rövid hírekkel.

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A gyakorlati tréningrõl:

AZ ÖNMENEDZSELÕ

Kommunikációs tréning – Nem verbális kommunikáció „eszközei”. – Elvárások a kommunikációval szemben. – Várt és nem várt hatás a kommunikációban. Interperszonális készségek – Különféle emberi kapcsolatokban használt és használható készségek tudatosítása. – Visszajelzések adása és kapása. Segítõ beszélgetés – Az énkép változásának fontossága. – Érzéskatalógus.

TRÉNINGRÕL

A tréning elméleti részének szakmai értékelése A szakmai tréning során a pszichológia területérõl, a személyiségfejlõdés és munkapszichológia témakörei lettek feldolgozva. Erikson szociális személyiségelmélete mellett, Berne tranzakció-analízise került feldolgozásra. A munkanélküliség pszichés háttere, lelki folyamata, esetleges pszichopatológiai vonatkozása Klein Sándor munkapszichológiai munkája mentén lett bemutatva. A fent említett pszichológiai elméletek nagyban segíthetik a segítõ területen dolgozó szakemberek munkájának hatékonyságát, mivel a feldolgozott témákon keresztül konceptualizálva lettek gyakorlati kérdések, tapasztalatok. A tréning során a részt vevõ szakemberek érdeklõdve, kérdéseket megfogalmazva, konzultatív módon vettek részt. Leginkább a szenvedélybetegségek és a serdülõkor nehézségei váltottak ki érdeklõdést. Számos kérdés merült fel a munkanélküliek motivációjával kapcsolatban is, ami szintén konzultatív módon lett megválaszolva.

A szociális segítõ szakemberek munkaeszközének, személyiségének fejlesztése és karbantartása a segítõ folyamat hatékonyságának növelését jelenti. A társadalmi kirekesztõdés problémájának megszüntetése érdekében fontos a személyi segítõ kapcsolatok kialakításának szorgalmazása. Az egyéni esetkezelések során a személyre szabott következetes segítõ munka. Mindez eszköze lehet a program általános és konkrét célkitûzéseinek – A társadalom perifériájára szorult, munka világától tartósan távollévõ, alacsony iskolai végzettségû, halmozottan hátrányos helyzetû munka nélküli nõk és férfiak társadalmi reintegrációja, munkaerõ-piaci státusuk javítása. A szociális és segítõ szakmában dolgozó szakemberek ismereteinek, készségeiknek és képességeiknek bõvítése, annak érdekében, hogy segítõ munkájuk hatékonyabb és speciálisabb legyen a halmozott problémák kezelését igénylõ munkanélküliek számára, megvalósítására.

A visszajelzések alapján a jövõben is fontosnak tartom a segítõ szakemberek pszichológiai szakmai képzését és lelki „karbantartását”. Felhasznált irodalom: Klein Sándor: Munkapszichológia. Egyetemi jegyzet, Pécs, 1998 Charles S. Carver-Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszochológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998. Dr. Szakács Ferenc és dr. Kulcsár Zsuzsanna szerkesztette: Személyiségelméletek. ELTE Eötvös Kiadó, 2001. BNO-10 Zsebkönyv Animula, Budapest, 1996.

46

47

FOLYAMATOS


BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN

Alapfokú jelnyelvi kommunikációs tanfolyam Családsegítõ, Gondozási és Szociális Központ, Sarkad Készítette: Sprok Magdolna

„Aki elveszíti a látását, az a tárgyakkal való kapcsolatot veszíti el, aki a hallását, az viszont az emberekkel való kapcsolatát veszíti el.” Helen Keller

A

MEGVALÓSÍTÓ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A Családsegítõ, Gondozási és Szociális Központ integrált intézmény, amely formailag több intézménytípus különálló szervezeti egységekben történõ megszervezése, amelyen belül szociális és gyermekjóléti alapellátásokat és szakosított ellátásokat biztosítunk.


BÉKÉS

MEGYÉBEN

3. Idõsek otthona Az idõsek otthona személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást biztosító, ápolást, gondozást nyújtó intézmény. Az ellátottak számára az otthon egy békés, nyugodt környezet és magas szintû, egyénre szabott ellátást biztosít. A közeljövõben egy 15 fõs demens és egy 15 fõs átmeneti elhelyezést nyújtó részleggel bõvül az intézmény. Intézményünk az alábbi szolgáltatásokat a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja: • Családsegítõi szolgáltatás (Geszt, Újszalonta, Zsadány, Körösnagyharsány, Biharugra településeken biztosítjuk) • Gyermekjóléti szolgáltatás (Geszt, Körösnagyharsány, Újszalonat, Zsadány, Biharugra, Sarkadkeresztúr, Mezõgyán településeken biztosítjuk) • Közösségi pszichiátriai ellátás (valamennyi a kistérséghez tartozó településen biztosítjuk) • Támogató szolgáltatás (valamennyi a kistérséghez tartozó településen biztosítjuk) Az intézmény vezetõje: Sás Ildikó

ELÕSZÓ Az intézmény egységei és azok feladatkörei 1. Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálat A családsegítõ és gyermekjóléti szolgálat két szakmailag önálló részegységbõl áll. Családsegítõ szolgálathoz, mint önálló részegységhez tartozó feladat a családsegítés; hajléktalanellátás; a gyermekjóléti szolgálathoz, mint önálló részegységhez tartozó feladat a gyermekjóléti szolgáltatás és a helyettes szülõi hálózat mûködtetése. A hatékonyabb szakmai munkavégzés érdekében rendszeresen tartunk esetmegbeszéléseket intézményünk pszichológusának közremûködésével. Kistérségi körzetközpontként negyedévente továbbképzési jelleggel szakmai napokat szervezünk, melynek témái minden esetben a kistérségi családgondozók szakmai fejlõdését szolgálják. A szakmai napokon nagy hangsúlyt fektetünk az adott téma elméleti és gyakorlati oldalról való megközelítésére és bemutatására. 2. Gondozási egység A gondozási egység két szakmailag önálló részegységbõl áll. Az idõsgondozás – mint önálló részegység – feladatkörei az étkeztetés, házi segítségnyújtás, idõsek nappali ellátása, a speciális szolgáltatásokhoz, mint önálló részegységhez tartozó feladat a közösségi pszichiátriai ellátás és a támogató szolgálat mûködtetése. A két utóbbi ellátás kistérségi szinten biztosított.

48

Társadalmunkban a szolidaritás és az egymás iránti szociális érzékenység növekszik. Egyre fontosabbá válik a többségtõl való eltérés kezelésének kérdése. Ennek megfelelõen nekünk, mint szociális szakembereknek – akik szakmai munkánk sok színterén találkozunk sérült emberekkel – feladataink közé tartozik, hogy az esélyegyenlõség megvalósulása hazánkban továbbfejlõdjön. A fent leírtak figyelembevételével a projekttervezés és -megvalósítás folyamatának teljes egészében arra törekedtünk, hogy az esélyegyenlõségi szempontok minél szélesebb körben érvényre jussanak pályázatunkban. Az alapfokú jelnyelvi kommunikációs tanfolyam megvalósulásával a siket és nagyothalló klienseink emberi méltóságának és érdekeinek védelmét szem elõtt tartva igyekeztünk a szociális szakembereknek olyan ismereteket átadni, amely szakmai munkájuk során segítséget nyújt abban, hogy a szóban forgó célcsoport számára könnyebben elérhetõvé váljon a társadalomban megszokott életfeltételekhez való hozzájutás. Ezzel nagymértékben hozzájárultunk az esélyegyenlõségi irányelvek megvalósulásához.

A

JELNYELVI KÉPZÉS SZÜKSÉGESSÉGE A fogyatékosság nemcsak egyszerûen tény és állapot, hanem sajátos társadalmi viszony is. Fogyatékosnak lenni egyszerre jelenti a fogyatékosok társadalmához való tartozást és az épek világához való nem tartozást. Életük egy „zárt világ”, amely a valamibõl való kizártságon

49

FOLYAMATOS


BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN

alapul. Ezt a kizártságot mindennap meg kell élniük, ezért az élet alapvetõ gondja számukra úgy határozódik meg, hogy a tõlük eltérõ külsõ és domináns közegben kell élniük. Helyzetük, gondjaik, terveik és tetteik részben ebben e kapcsolatrendszerben értelmezõdnek, és csak igen nagy erõfeszítéssel és csak kevesen képesek arra, hogy a mai feltételek mellett integrálódni tudjanak az épek társadalmába. A siket ember az örök csend világában él, ezért gyakran magányossá válik, mégsem a csend okoz számára nehézséget, hanem a kommunikáció és az információfelvétel. Hazánk lakosságának tíz százaléka valamilyen mértékben halláskárosult. Ebbõl háromszázezren súlyosan nagyothallók, hatvanezren pedig siketek. A siketek és nagyothallók vonatkozásában elmondható, hogy a kommunikáció területén nincs számukra teljes mértékben megteremtve az esélyegyenlõség. Kommunikációs nehézségeikbõl adódóan nehezebb a szocializálódásuk, megváltozik személyiségfejlõdésük. Lassabb az információfelvétel és az ismeretszerzés is, így a külvilágról másfajta világnézetük alakul ki. Az Európai Unió több országában a siketek nyelvi és kulturális kisebbséget alkotnak, és ezen álláspont hazánkban is terjed. Különleges értékük a jelnyelv és az erre épülõ siketkultúra, melyet a halló emberek is magukévá tehetnek.

A

JELNYELVI KÉPZÉS CÉLJAI Általános • A siket és nagyothalló emberek esélyegyenlõségének, önrendelkezõ képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének elõsegítése céljából hatékonyabb (re)integrációjuk biztosítása a munka világába.

Konkrét • Elérhetõvé válik/megvalósul a siket és nagyothalló emberek számára a társadalomban megszokott életfeltételekhez való hozzájutás. • Elérhetõvé válik/megvalósul a siket és nagyothalló emberek kapcsolattartása más emberekkel és társadalmi, gazdasági intézményekkel a jelnyelvet elsajátított szociális szakemberek segítségével. • A siket, illetve nagyothalló személyeknek biztosítani a hozzáférés lehetõségét a közérdekû információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek az õket megilletõ jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.


BÉKÉS

MEGYÉBEN

postán és elektronikus formában is megküldtük a pályázati kiíráshoz igazodó potenciális intézményeknek. Ezen túl szakmai napokon, szakmaközi megbeszéléseken, konferenciákon propagáltuk a projekt tartalmi elemeit, annak céljaira, célcsoportjaira külön kitérve. Azt tapasztaltuk, hogy nagy érdeklõdés van a projekten keresztül megvalósuló ingyenes jelnyelvi képzésre, sokan megkerestek bennünket pontosabb információkért, sok esetben volt olyan érdeklõdõ, aki nem tartozott a pályázatban meghatározott közvetlen célcsoportba, sajnálatukra jelentkezésüket el kellett utasítani. A jelentkezéseket idõrendi sorrendben fogadtuk el. A határidõre beküldött jelentkezési lapokból kitûnt, hogy a jelentkezõk viszonylag heterogén csoportot (24 nõ és 6 férfi) alkottak, és a megye különbözõ területeirõl (Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Kötegyán, Méhkerék, Mezõberény, Doboz, Sarkad, Dévaványa, Nagyszénás, Gyomaendrõd), sokféle szociális ellátásból jöttek hozzánk. Nagy segítséget jelentett a projekt szerves részét képezõ honlap (www.bekesmegyeiszochalo.hu), ahol széles körû és naprakész információkhoz juthattak az érdeklõdõ kollégák. Nem csak a projekt egészérõl és a képzésrõl olvashattak, hanem általános és aktuális szociális témák folyamatosan frissített adatbázisa várta a honlapra látogatókat.

A

KÉPZÉS A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 26. §-ában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/F §-ának (2) bekezdésében és az Országos Fogyatékosügyi Programban megfogalmazottak értelmében a fogyatékos személyeknek biztosítani kell a hozzáférés lehetõségét a közérdekû információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megilletõ jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhetõ az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelõ értelmezés lehetõségét. A siketek és nagyothallók esetében a jelnyelv a hozzáférhetõ információhoz jutás elsõ eszköze. Jelnyelv a gondolatok és érzések közvetítõje, a kommunikáció eszköze, gesztikulációkon alapuló, vizuális típusú nyelv, a kézfejjel és a kéz ujjaival kivitelezett jelrendszer. A siket emberek számára a jelnyelv a mindennapi élet szerves része, az információhoz jutás elsõdleges eszköze, amely anyanyelvi szerepet tölt be.

Szervezéssel kapcsolatos tapasztalatok: A képzésre az elõzetes igényfelmérések alapján 30 fõ szociális szakember jelentkezését vártuk a megyébõl. A tanfolyamról összeállított tájékoztató anyagot és jelentkezési lapokat

Az alapfokú jelnyelvi kommunikációs tanfolyam egy 40 órás képzés volt, amelynek során a résztvevõk képet kaptak a hallássérültek – különös tekintettel a siketekre – kommunikációjának sajátosságairól, a lehetséges kommunikációs eszközökrõl, valamint elsajátították a jelnyelv alapjait, amely kb. 800-1000 szóból álló jelszókincset foglal magába.

50

51

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A tanfolyam 2006. áprilistól–júliusig, 10 héten keresztül folyamatosan zajlott, heti egy alkalommal, két turnusban, ahol a csoportlétszám 15 fõ volt. Az egyik csoportnak délelõtt 4 órában, a másik csoportnak, pedig délután 4 órában volt megtartva a tanóra. Érdekesség, hogy siket oktató tanította a csoportokat, akinek tanítási módszere hozzásegítette a résztvevõket, hogy könnyebben beleéljék magukat a „hallássérültek világába”, ezáltal hatékonyabban tudták adaptálni az átadott ismereteket. A jelnyelvi iskola biztosított speciális – a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) által kiadott – tankönyvet és CD-t a könnyebb és gördülékenyebb tanulás érdekében, melyet a hallgatók szakmai munkájukban, a késõbbiekben is fel tudnak használni. Mivel a jelnyelv elsajátítása nagyon intenzív koncentrációt, szemléltetést és artikulációt igényelt, mind az oktató, mind pedig a résztvevõk részérõl, ezért az órák tartalma, idõtartama ezekhez a specifikumokhoz igazodott. A képzés részletes tematikája: 1. Fonomimikai ABC, színek, formák, számok 2. Köszönési és udvariassági formák, lakás, tisztálkodás, öltözködés 3. Család, kapcsolatok, ünnepek 4. Háztartás, élelmiszerek 5. Csecsemõgondozás, gyermeknevelés 6. Iskola, hivatal 7. Közlekedés, városok 8. Egészség, betegség, fogyatékosság, 9. Idõ, idõjárás 10. Ismétlés, próbavizsga 11. Vizsga A tananyag hatékonyabb elsajátításához a jelnyelvi oktató minden alkalommal külön is foglalkozott a résztvevõkkel, majd párba állította õket, így egyszerre volt a hangsúly a jele-

52

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

lésen és a jelelésértésen. Ezen túl visszakérdezte az elõzõ tanórán tanultakat a résztvevõktõl, így volt lehetõség ismétlésre, és ha szükség volt rá korrepetálásra. A képzés folyamán nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a csoport – és egyéni igények maximálisan ki legyenek elégítve és az oktatáshoz szükséges eszközök, információk biztosítva legyenek. A 11. alkalommal került sor a vizsgára, mely elõre megtervezett vizsgáztatási ütem szerint haladt, a vizsgáztató bizottság ügyelt arra, hogy minden hallgatóra ugyanannyi idõt szánjon, és kihozza belõlük azt, amiben a legjobbak. Ennek megfelelõen idõrendi beosztás készült, és minden vizsgázó idõpontra jött vizsgázni. A vizsgabizottság tagja: • elnök – a jelnyelvi iskola igazgatója • egy külsõ jelnyelvi oktató, szociálpedagógus • a csoport oktatója Vizsgatémák: (a 2–4 vizsgatémákat tételhúzással választották ki a részvevõk) 1. Szabad kommunikáció 2. Képleírás 3. 4-5 mondat jelelése 4. Egy témáról jelelés (a tankönyvben meghatározott témakörök közül) A képzésen résztvevõk egyesével vizsgáztak. A vizsgáztatók nagyon precízek és korrektek voltak, minden vizsgázóval külön, az egyéni képességeikhez igazodva foglalkoztak, majd egy értékelõlap szerint értékelték a vizsgázót, amely az alábbi szempontokat tartalmazta:

53

FOLYAMATOS


BÉKÉS

Témák

Pontérték

Szabad kommunikáció Képleírás Mondatjelelés Egy téma jelelése Összesen

0–5 0–5 0–5 0–5 20 pont

Ponthatárok 12–13 14–15 16–18 19–20


MEGYÉBEN

ZÁRSZÓ

Gyengén megfelelt Megfelelt Jól megfelelt Kiválóan megfelelt

Az értékelõlapon szereplõ szempontok alapján a vizsgáztatók közösen döntöttek a pontszámok meghatározásáról.

Az alapfokú jelnyelvi kommunikációs tanfolyam megvalósulásával szerettünk volna hozzájárulni a siket és nagyothalló emberek társadalmi integrációjának elõmozdításához. A projekt által Békés megyében 30 alapfokon jelelni tudó szociális szakember segíti siket és nagyothalló klienseit a társadalmi életben való aktív részvételhez, oly módon, hogy az Országos Fogyatékosügyi Programban megfogalmazott alapelveket – úgy, mint a prevenció elve, normalizáció elve, integráció elve, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az elõnyben részesítés kötelezettségének elvei – szakmai munkájuk során érvényre juttatják. A képzés eredményeképpen bõvült a családsegítõ szolgálatok információszolgáltató, tanácsadó és közvetítõ funkciója, így a hallássérült emberek kiképzett szakemberek által új csatornán keresztül is tájékozódhatnak az általuk igénybe vehetõ szolgáltatások körérõl, továbbá komplex és hatékony segítséget kaphatnak ahhoz, hogy igényeiket érvényesíthessék.

A vizsgáztató és a csoportot oktató közötti kommunikációnak azért van jelentõsége a vizsgarendszerben, mert a hallássérültek hétféle „tájnyelvet” használnak, így mindig egyeztetnek, hogy a tájnyelv használata miatt félre ne csússzon az értékelés. A statisztika a vizsga eredményérõl: Vizsgázók (fõ)

Elért eredmények

%-os megoszlás

16 7 5 2

Kiválóan megfelelt (5) Jól megfelelt (4) Megfelelt (3) Gyengén megfelelt (2)

53,5 23,3 16,6 6,6

A 30 fõ résztvevõ átlagjegye: 4,23

54

BÉKÉS

A vizsga befejeztével minden vizsgázó az elért eredményével megegyezõ oklevelet kapott, mely oklevél birtokában jelentkezhet a középszintû jelnyelvi tanfolyamra.

Minõsítés

pont pont pont pont

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN

55

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Személyiségfejlesztés és szupervízió Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat, Mezõberény

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Programszervezõ: Olejné Mertz Judit – családgondozó csoportvezetõ

PROGRAM ISMERTETÉSE A HEFOP 2.2. intézkedés keretében elnyert támogatás a hátrányos helyzetû rétegek társadalmi befogadásának elõsegítése érdekében a szociális területen dolgozó szakemberek képzését tette lehetõvé.

A képzéssel valós szükségleteket tudtunk kielégíteni, mivel programunk személyiségfejlesztést és szupervíziót biztosított a szociális szolgáltatásokban és gyermekvédelemben tevékenykedõk részére. A lehetõséget az intézmények örömmel fogadtak, hiszen szûkös költségvetésükbõl a szakembereik személyiségének karbantartására, szakmai kompetenciájuk növelésére ritkán adódik alkalom. A program célja, hogy a szociális területen dolgozó szakemberek személyisége a munkaerõ-piaci szempontból hátrányos helyzetû csoportok integrálása alkalmassá, kicsiszolt munkaeszközzé váljék. Ismereteiket és készségeiket a kliens aktivitásának növelésére, a problémáik többszempontú megközelítésére, új összefüggések feltárására, szakmák közötti együttmûködések kezdeményezésére alkalmazzák. A szociális szakemberek személyiségének karbantartása képessé teszi õket arra, hogy új ismeretekkel gazdagodjanak, látókörük kiszélesedjen és késztetést kapjanak saját gondolkodásmódjuk felülvizsgálatára, elõfeltevéseik átgondolására. A programban részt vevõ 70 szakember Békés megye szociális és gyermekjóléti szolgáltatásaiban dolgozik és napi kapcsolatban áll a hátrányos helyzetû inaktív csoportokkal. A szakemberek, felhívásunkra a megye 17 településérõl érkeztek, melyeknek 35%-a 5000 fõ alatti, 41%-a pedig 10000 feletti lakosságszámmal rendelkezik. A jelentkezõk 81%-a a nõk közül került ki. A programot a jelentkezõk személyiségének feltérképezésével kezdtük, mivel kompetens segítõ csak az lehet, aki ismeri saját személyiségét és szakmai kapcsolatokra alkalmassá teszi azt. Ehhez nélkülözhetetlen a reális önismeret, önmaga megértése, saját kompetenciahatárainak megismerése. Ennek érdekében elengedhetetlen a résztvevõk tesztvizsgálata egyrészt a személyiségfejlesztést, a szupervíziót megelõzõen (módszertani, csoportszervezési szempontból), másrészt a projekt befejezésekor a fejlesztõtréningek hatásának vizsgálata céljából. A humánsegítõ foglalkozásokban legfontosabb tulajdonságokat, személyiségjellemzõket (énkép, energia, nyitottság, empátia, self reguláció, megküzdési képesség, emocionális érzékenység, szinkronképesség, depresszió, diszfunkcionális attitûd stb.) egy tesztbattéria alkalmazásával, csoportokban mértük. A mérésnél a szervezõknek komoly kihívást jelentett, hogy a résztvevõk anonimitásának megõrzése érdekében a tesztek megírása név nélkül, jelige használatával történt és beazonosításuk, valamint a résztvevõk a javasolt csoportba osztása nagy odafigyelést igényelt mind a szervezõ, mind a jelentkezõ részérõl. A mérés eredményétõl függõen felajánlottuk minden résztvevõ számára a fejlesztésre leginkább alkalmas személyiségfejlesztõ vagy szupervíziós kiscsoportokban való részvételi lehetõséget. A mérés eredményeként mindenkiben tudatosulhattak személyiségének jellemzõi, amely önmagában is lehetõséget nyújtott az önkontrollra, az énkép megváltoztatására. A programot hatásvizsgálattal és elégedettségi vizsgálattal fejeztük be, a fejlesztõtréningek hatásának vizsgálata és visszacsatolás céljából.

56

57

Készítette: Olejné Mertz Judit

A

MEGVALÓSÍTÓ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat Mezõberényben, egy 11270 fõs Békés megyei, három nemzetiség lakta kisvárosban folytat segítõ tevékenységet. Az önkormányzat által kötelezõen ellátandó, személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alap- és szakosított ellátásokat, gyermekjóléti alapellátásokat, valamint az egészségügyi alap- és szakellátások egy kis szeletét öleli fel. Mûködési körébe tartozik még, mint önként vállalt önkormányzati feladat, az idõskorúak bentlakásos ellátásának biztosítása, az idõsek otthonának mûködtetése. Városunkban a saját otthonukban élõk vehetik igénybe az alapszolgáltatási központ szolgáltatásait. Ennek bázisa a 30 férõhelyes idõsek klubja, amely a város központjából vonzza az idõskorúakat. Innen történik a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, 1995 óta az otthoni szakápolás, majd 2004., 2005. évektõl a jelzõrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a fogyatékos személyek önrendelkezõ életét elõsegítõ támogató szolgáltatás biztosítása. A Kapu program keretében önkéntesek bevonásával szélesítettük szolgáltatásainkat. Mûködtetjük a szociálisan és munkaerõ-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévõ lakosság segítése érdekében a családsegítõ szolgálatot. A gyermekek családban történõ nevelkedésének elõsegítését, veszélyeztetettségük megelõzését, kialakult veszélyeztetettségük megszüntetését szolgálja a gyermekjóléti központ. Gesztortelepülésként 1999 óta önkormányzati társulás keretében a környezõ kistelepüléseken is ellátjuk a családsegítõ és gyermekjóléti szolgáltatást. 2007. január 1-jével pedig a Békési Kistérségi Társulás szervezõtevékenységével, intézményi társulás formájában nyújtunk a kistérségnek házi segítségnyújtást, jelzõrendszeres házi segítségnyújtást, idõsek nappali ellátását. A 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátását a 30 férõhelyes bölcsõde biztosítja. Intézményünk két telephelyen mûködteti az idõsek bentlakásos ellátását. A Puskin Utcai Idõsek Otthona 1981-ben, egy addig más funkciót ellátó épület többszöri átalakításával létesült, és azóta 50 férõhelyével biztosítja az idõsek szakosított ellátását. A Juhász Gy. u. 1. szám alatti idõsek otthona 1995-ben nyitotta meg kapuit szintén 50 férõhellyel. Az intézmény vezetõje: Kovács Edina – igazgató

A

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A személyiségtérképek alapján 4 személyiségfejlesztõ és 2 szupervíziós csoportot alakítottunk ki, 4×14 és 2×7 fõ részvételével. Az elsõ csoportfoglalkozásokon került sor a személyiségtérkép eredményeinek rövid bemutatására, valamint a csoporttagok igényeihez is alkalmazkodva a találkozások további idõpontjainak a megbeszélésére.

VERESS ERZSI Személyiségfejlesztõ csoportjainkat az alábbiakban ismerhetik meg. 1. Asszertivitás fejlesztését célzó tréning Csoportvezetõ: Takács Tímea klinikai szakpszichológus A tréning idõtartama: 30 óra A tréning idõpontja: 2006. május 19. – június 16.

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A személyiségvizsgálat alapján ebbe a csoportba a kreatív, élénk, ötletes, viszont önérvényesítési készségükben megerõsítést igénylõ személyek kerültek. A csoportlétszám 14 fõ, ideális a csoportmunkára és a kiscsoportos feladatmegoldásokra egyaránt. A csoporttagok csoportmunkára szocializáltak, többségük korábbi csoportélményekkel már rendelkezett. A csoport célja az önérvényesítés javításán keresztül a személyes és szakmai hatékonyság fejlesztése. A csoportos foglalkozásokat fokozatosan oldódó légkör, a tagokat érdeklõdés és aktivitás jellemezte. A kohézió, a csoporttudat kialakulása a ténylegesen mûködõ csoportot hitelesíti. A hasonló (vagy közös) esetek, a tapasztalatok sokszínûsége, a résztvevõk nyitottsága, valamint az oldott beszélgetésre és személyes megnyilatkozásokra is alkalmat adó tréninghelyzet érdekesen vegyítette a készségfejlesztés, gyakorlás és a felnõttképzés elemeit. A foglalkozások során az ismerkedés és csoportépítés elemeit követõen az asszertivitás tematikus körüljárása (az asszertív viselkedés verbális és nonverbális jellemzõi, illetve az asszertív magatartás elkülönítése a szubmisszív és agresszív viselkedésmódoktól) történt meg. A gyakorlatokat kiegészítették a személyes asszertivitás mérésével, asszertív leltár készítésével, a különbözõ helyzetekben és személyekkel kapcsolatos magabiztosság feltérképezésével. Vizsgálták a csoporttagok által preferált konfliktusmegoldási módokat és ezek összefüggéseit az asszertív viselkedéssel. A kapott eredményeket csoportos formában dolgozták fel. Konkrét élethelyzetek ismertetése után alternatívákat dolgozott ki a csoport egy-egy szituációra vonatkozóan. A szituációs játékokat – melyek a személyes mûködésrõl indirekt úton adtak jelzéseket – csoportos kognitív feldolgozás követett. A fent vázolt csoportmunka a szakmai készségfejlesztésen túl a személyes, illetve munkakapcsolatok erõsítésében, illetve a stresszoldásban egyaránt szerepet kaphat. 2. Stresszkezelõ tréning Csoportvezetõ: Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus A tréning idõtartama: 30 óra A tréning idõpontja: 2006. május 5. – október 9.

TAKÁCS TÍMEA

SZICSEK MARGIT

58

59

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A területen dolgozó segítõ szakemberek a tréning során segítséget kaptak a munkavégzés során fellépõ krónikus megterhelések, stresszek következtében fellépõ mentális, fizikális kimerülés állapotának megelõzéséhez és kezeléséhez. A továbbképzõ program célja, hogy a résztvevõk ismerjék föl: a fõbb stresszorok által kiváltott hatásokat, a stressz és a pszichoszomatikus betegségek összefüggéseit, a személyiségtípus és a stressz kapcsolatát, kontroll fogalmát és típusait, az életesemények szerepét a stressztûrõképesség alakulásában, a szociális támogatottság és a stresszkezelés közötti összefüggéseket, a megküzdési mechanizmusokat és a sikeres megküzdés feltételeit, a szívósságot, a hatékonyság jellemzõit. Összességében elmondható, hogy igen aktív, jól együttmûködõ csoportmunka jellemezte a találkozásokat. A tagok átérezték a téma fontosságát, hasznosságát a mindennapi életükben. A feladatokat szívesen hajtották végre, figyelemmel, segítõkészséggel és aktivitással fordultak egymás felé, a stresszteli szituációk kevésbé személyes módon való megéléséhez. A résztvevõk segítséget kaptak a módszerek konkrét szakmai helyzetekhez való adaptációjához, ezáltal hatékonyabban kezelhessék a szakmaterületükre jellemzõ specifikus konfliktushelyzeteket.

• • • • • • • • •

3. Személyiségfejlesztõ csoport pszichodráma módszerrel Csoportvezetõ: dr. Nagy Zsuzsanna kiképzõ pszichodráma-vezetõ A tréning idõtartama: 30 óra A tréning idõpontja: 2006. szeptember 4. – november 13.

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

tek részt korábban ilyen jellegû folyamatban. Az ellenállást fokozta az is – mint ez késõbb kiderült –, hogy többen fenyegetõ kontrollként élik meg a pszichológusok tevékenységét munkájuk végzése során, s a csoporthelyzetet is ezzel analóg szituációként azonosították be. A csoportfolyamat lépésrõl lépésre haladt elõre, s mindvégig megmaradt a résztvevõk sajátos differenciáltsága. A szociális szakmában régóta dolgozó és képzett csoporttagok önismereti munkáját feltehetõen gátolta, hogy a csoport többi tagja szenzitivitásban, látásmódban, értékekben, nyelvi kifejezésmódban nagyon eltérõ az általuk megszokott közelítési módtól. A lakásotthonokban dolgozó kollégák pedig – észlelve a másságukat és tartva a kontrolláltságtól – szintén nehezen léptek elõre az önfeltárásban. Az elsõ egyéni játékra egy aktuális élethelyzet sürgetése kapcsán került sor. A játékos mögött jelentõs önismereti munka állt, s nagyon motivált is volt a játékra. A második egyéni játékot a megelõzõ ülés protagonista játéka indukálta. A játékos önreflektív készsége ezúttal egyszintes játékot tett lehetõvé. A játék mégis óriási lépést jelentett az önfeltárások elmélyülésében. A szociális atommal folytatott munkát szimbólumok (kövek) segítségével tettük transzparenssé. A csoport fejlõdésében ez jelentette a bizalmi csúcspontot. Mindannyian megnyíltak. Az elénk táruló kép (rengeteg fel nem dolgozott veszteség, kötõdési problematika, kapcsolati elégtelenség stb.) legalább 1200 órás további munkát igényelne. Megnehezítette a helyzetet, hogy mindez az utolsó elõtti alkalommal történt. Az utolsó csoportülésen tulajdonképpen az elõzõ alkalommal megélt bizalom- és találkozásélmény szakítópróbáját élte meg a csoport. Van-e megértés, elfogadás, védettség a csoportban? Hihetnek-e egymásnak? A biztonság igénye és annak biztosítéka volt a központi kérdés. Kár, hogy ezt csak verbálisan nyilvánították ki egymásnak, s nem volt lehetõségük megélni azt a csoport által, mert az véget ért. 4. Pszichológiai immunkompetenciát erõsítõ tréning Csoportvezetõ: Varga Éva klinikai pszichológus A tréning idõtartama: 30 óra A tréning idõpontja: 2006. szeptember 8. – október 20.

NAGY ZSUZSA Mind a motiváltság, mind a szenzitivitás, mind az önreflektivitás szintje szempontjából igen heterogén csoport jött létre, amely nem könnyítette meg a csoportvezetõ munkáját. Különösen a csoport kezdetén volt nagy az ellenállása a csoport azon tagjainak, akik nem vet-

VARGA ÉVA

60

61

FOLYAMATOS


BÉKÉS

A tréning célja, hogy hozzájáruljon a segítõ személyiségének kiteljesedéséhez, a tökéletes élmények átéléséhez. Ehhez szükséges, hogy erõs pszichológiai immunrendszerrel rendelkezzenek, amelyet olyan személyiségjellemzõk biztosítanak, mint a pozitív gondolkodás, a kontroll és koherenciaérzés, az öntisztelet, a kihívás és a rugalmasság, valamint fontos az érvhatékonyság, a kitartás, illetve különbözõ társas viszonyulások megléte. A tökéletes élmény elérésének feltételei az emberi személyiségbõl fakadnak, hiszen az egyén választja meg céljait, s törekszik annak elérésére, miközben igyekszik feladatainak nehézségét és saját képességeit egyensúlyban tartani. A csoport tagjai konvencionálisan, „tudásra várva” kezdtek a közös munkához. Várták, hogy új ismeretekhez juthassanak, de nehezen „melegedtek be”. Nyugodt légkör, beszabályozott, ám õszinte kommunikáció jellemezte az együttléteket. A kezdeti szorongás már a második foglalkozáson oldódott, s már nemcsak az órák alatt, hanem a szünetekben is „csoportoztak”. Egyéni, esetenként eltérõ véleményeiket toleránsan kezelték. Gondolkodásmódjuk, önfeltárásuk néha meglepõ mélységet jelzett, bár ez a tendencia nem vonult végig a foglalkozássorozaton. Több alkalommal szakmai segítséget is tudtak adni egymásnak. A foglalkozások zárását nem szívesen fogadták, a végére teljesen feloldódtak, s már „hazajártak” a csoportfoglalkozásokra. Úgy tûnik a 30 óra szubjektíve kevésnek bizonyult, s egy folyamatos esetmegbeszélõ csoport formájában folytatták volna az együttes munkát. Vágyaiknak határt szabott az is, hogy néhány munkáltató nehezményezte a munkából való kiesést.

Szupervíziós csoportok A szupervíziós csoport a szociális személyes gondoskodás intézményeiben dolgozó szakembereknek kívánt segítséget nyújtani szakmai tevékenységük mindennapjaiban felmerülõ, szakmai kompetenciájukat és mentális egészségüket veszélyeztetõ, érzelmileg terhelõ, egyedül megoldhatatlannak látszó problémáik feldolgozásához. Ezeknek a tatásoknak a kivédése érdekében szerveztük a 2×28 órás szupervíziós csoportot. 1. csoport Csoportvezetõ: Balogh Judit diplomás szupervizor A tréning idõtartama: 28 óra A tréning idõpontja: 2006. szeptember 19. – december 19.

62

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN


BÉKÉS

MEGYÉBEN

BALOGH JUDIT Az intézményekkel és a munkatársakkal szemben támasztott növekvõ szakmai elvárások, az ezeknek való megfelelés, az esetleges kudarcok, kapcsolati zavarok, konfliktusok gyakran okoznak nehézséget, problémát a munkatársak intézményen belüli együttmûködésében, és ez gátló tényezõként jelenhet meg a kliensekkel való munkában. A csoportban 7 fõ szociális szakember vett részt. A találkozások az egyén szakmai konfliktusaiból kiindulva és oda visszacsatolva, személyre szabott megoldások kimunkálására adtak lehetõséget. Célja a mindennapi tapasztalatokból való tanulás elõsegítése, az érzelmi szintû önmegértésre alapozott személyes tanulás és fejlõdés, a segítõ munkában létrejött speciális kapcsolat által. Mint változáskísérõ, saját élményû módszer, lényegi eleme, fõ mûködésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte, aminek eredményeképpen a szupervizált – az önreflexió egyre mélyebb elsajátításával – rálát saját mûködési mechanizmusaira, s ezáltal új megvilágításba helyezve a már tudott, de passzív ismereteket, választási-döntési helyzetbe kerülhet. Valódi változás csak egy kapcsolatban átélt saját tapasztalat nyomán jöhet létre. A szupervíziós folyamat hatására létrejött változások az alábbiakban mutatkoztak meg: A kezdetben megnyilvánuló ellenállást követõen megnyíltak a csoport tagjai, csökkentek a kommunikációs terhek, melyek a közös munkát nehezítették. Az esetek feldolgozása során odafigyeltek egymásra, jobban megismerték egymást, fontos momentumok kerültek elõ a csoport hierarchiájával kapcsolatosan. Rálátást kaptak a team mûködésmódjára, erõsítette az együttmûködést a team tagjai között. Kevesebb súrlódással, kevesebb érzelmi megterheléssel mûködtek. Megtanultak az érzelmeikre reflektálni. A személyes tapasztalatok ismétlõdõ feldolgozása következtében erõsödött az önreflexió készsége a folyamat végére. Megfogalmazódtak a saját szervezeti értékeik. Összegyûjtötték azokat a feladatokat, melyek megoldásra vártak. Visszajelzéseket kaptak egymástól, önismeretük erõsödött. Régóta rejtett problémák kimondásra kerültek, lehetõség volt a konfliktusok nyílt megbeszélésére.

• • • • • • • •

63

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

• Elvárások és szerepek tisztázódtak. • Az összetartozás érzése erõsödött – „mi egy jó csapat vagyunk”. 2. csoport Csoportvezetõ: Szabóné dr. Kállai Klára – szupervízor A tréning idõtartama: 28 óra A tréning idõpontja: 2007. január 19. – március 22.

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A munkával kapcsolatos szupervíziós tematika mellett az egyéni kompetenciahatárok, valamint a „problematikusabb kliensekkel” való bánásmód kérdései merültek fel. A csoportos szupervízió során megfogalmazódott a teammunka alapjait képezõ kommunikációs, együttmûködési, konfliktuskezelési eljárások meghatározó szerepe, az elengedhetetlen „személyiség-karbantartás” elemei és az „alkalmasabb vagyok” érzése, melyek együttesen a hatékonyabb és egészségesebb teammunka megvalósulását segítik. A csoportos szupervízió – reményeink szerint – hozzájárult a személyes szolgáltatás minõségének javításához, a résztvevõk személyes szakmai kompetenciájának fejlesztéséhez, mentális egészségének megerõsítéséhez, a burnout kivédéséhez is. A program keretében szervezett személyiségfejlesztõ és szupervíziós csoportokban résztvevõk visszajelzései arra mutattak rá, hogy a tréningek hatására fejlõdött önismeretük, együttmûködési készségük, fejlõdtek a személyi kompetenciáik, rugalmasságuk. Növekedett az összefüggések meglátása iránti igény. Reméljük, hogy készségeik fejlesztésével, a megszerzett tapasztalatokat eredményesen tudják kamatoztatni a hátrányos helyzetû csoportok integrációja érdekében. A résztvevõk közül sokan folytatták volna a csoportmunkát, kevésnek bizonyult számukra a 30 órás idõkeret. A jövõben több ilyen jellegû program szervezését javasolták.

KÁLLAI KLÁRA A csoportos szupervízióban a családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai (7 fõ) vettek részt. A szupervíziós csoport tagjai aktívan és kitartóan „dolgoztak”. A csoportos (team) szupervízió tematikája a „személyes és szakmai én” elemeinek sajátélményû szupervíziós tanulása volt. A tanulási célok: Aktív, reflektív önállóság elsajátítása, önmeghatározás segítése, pszichohigiénés/ mentálhigiénés funkció érvényesítése. A munkatársakkal, kollégákkal való együttmûködésre reflektálni tudás azzal a céllal, hogy a kommunikatív és kooperatív képességeik javuljanak. A szupervíziós tanulás tartalma a munkatársak képessé tevése a munkájukkal kapcsolatos elképzeléseik, kívánságaik, igényeik jobb felismerésére, megfogalmazására, kivitelezésére. A csoportos szupervízió céljai a rendelkezésre álló 28 óra idõtartamnak megfelelõen megvalósultak. A szupervízió során a résztvevõk részérõl a mindennapi munkatevékenységgel kapcsolatos kérdések közül szupervízió tárgyát képezték a kliensekkel való kapcsolat konfliktusos elemei, kérdései, a saját „hivatás – személyiség” határaival, hatásaival összefüggõ kérdéskör, a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat egyes elemeinek problematikája.

• • •

64

65

FOLYAMATOS


BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Egyéni személyiségtérképek: a segítõ foglalkozásúak megküzdési stratégiáinak preferenciái Részletek a záró tanulmányból Készítette: Veress Erzsébet, pszichológus

A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a projektben részt vevõ segítõ foglalkozásúak esetében a fejlesztõprogramok (tréning, szupervízió) bizonyítható hatást gyakoroltak-e a probléma- és érzelemközpontú megküzdési stratégiák1 preferenciájára.

A

STRESSZEL VALÓ MEGKÜZDÉS A megküzdés folyamata három szakaszra bontható (1. ábra). Ezek a szakaszok a gyakorlatban összefonódnak és visszahatnak egymásra. Az elsõdleges kiértékelés a bekövetkezõ fenyegetõ veszély észlelésének folyamata, melynek során az egyén eldönti, hogy az adott szituáció a jólléte szempontjából semleges, ártalmatlan – ebben az esetben nincs szükség további akcióra –, vagy pedig fenyegetõ, veszélyes – ebben az esetben szükség van megküzdés alkalmazására. A másodlagos kiértékelés során az egyén a rendelkezésére álló lehetõségek közül kiválasztja, hogy melyiket alkalmazza az adott helyzetben. A cél a változások fenntartása, ha azok pozitívak, és kiküszöbölése, ha azok negatívak. A rendelkezésre álló erõforrások három csoportba oszthatók: személyes források (intelligencia, képességek vagy fizikai erõ), szociális források (támogatók, társak jelenléte) és anyagi (pénz-) források. A megküzdés harmadik szakasza maga az erõfeszítés a kiválasztott cselekvés végrehajtására. A két értékelési folyamat függvénye, hogy az egyén mit észlel fenyegetésnek, hogyan reagál arra, és egyáltalán mit él át az adott stresszhelyzetben. A választás azonban nem azt jelenti, hogy csak az egyik, vagy csak a másik stratégiát használjuk a megküzdésben. Általában a megküzdési folyamat során a megküzdés mindkét formája jelen van, de bizonyos változók meghatározhatják, hogy éppen melyik dominánsabb. Lazarus szerint, ha a stresszel teli helyzetet a személy úgy ítéli meg, hogy képes kontrollt gyakorolni fölötte, inkább a problémafókuszú megküzdés válik dominánssá, ha úgy gondolja, a problémán nem tud változtatni, érzelemközpontú stratégiákat fog alkalmazni.

1. ábra: A stresszre adott pszichológiai válaszok

A

Megküzdés: Lazarus szerint megküzdés minden olyan erõfeszítés, amellyel az egyén azokat a külsõ vagy belsõ hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják, vagy felemésztik aktuális személyes forrásait. Az a folyamat, amely során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, a problémákkal. A megküzdésnek két formáját különböztetik meg: 1. Problémaközpontú megküzdés során a személy az adott problémára, ill. helyzetre összpontosít és megkísérli annak megoldását, megváltoztatását, vagy igyekszik azt a jövõben elkerülni. 2. Érzelemközpontú megküzdés során a személy a kellemetlen helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciók gyors enyhítésére összpontosít a probléma megoldása helyett.

MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK MÉRÉSE Folkmann és Lazarus 1980-ban kidolgozott „Megküzdési módok”-nak nevezett mérési eljárását Oláh Attila 1985-ben honosította. Oláh a kínos vagy fenyegetõ helyzetben az alábbi, leggyakoribb reagálási módokat, cselekvési próbálkozásokat találta: 1. Problémacentrikus reagálás: amelyben a fenyegetettség elhárítása, a környezet megváltoztatása a cél. 2. Támaszkeresés: a cél ilyenkor is a fenyegetettség elhárítása, a helyzet megoldása, de ehhez segítõtársakat, közremûködõket igényel a személy. 3. Feszültségkontroll: az alapvetõ cél a személyiség stabilitásának megõrzése, a figyelem a fenyegetésrõl az ÉN-re terelõdik, de a személy nem adja fel a megküzdés, a helyzet módosításának lehetõségét. 4. Figyelemelterelés: elhárítási manõver, a személy kilép a helyzetbõl, halogatja a beavatkozást. 5. Emóciófókusz: a személy erõfeszítései arra irányulnak csupán, hogy a fenyegetettség negatív, kellemetlen emocionális állapotát megszüntesse. 6. Emóciókiürítés: a fenyegetettség okozta feszültséget a személy kontrollálatlan, nem célirányos reakciókban vezeti le. 7. Önbüntetés: a fenyegetést, a negatív emocionális élményeket úgy értelmezi a személy, mint jogos, törvényszerû válaszokat az õ korábbi helytelen, nem kívánatos viselkedésére. 8. Belenyugvás: passzív megküzdési mód a személy részérõl, megpróbálkozik a számára kínos és kellemetlen helyzettel és érzéssel együtt élni, a helyzetet, mint általa nem befolyásolható eseményt fogadja el.

66

67

1

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Az elsõ három problémaközpontú, a második három érzelemközpontú megküzdési stratégia, az utolsó kettõ pedig elkerülés.

SZEMÉLYISÉGTÉNYEZÕK

A MEGKÜZDÉSBEN A személyiségvonások nem tekinthetõk megküzdési stratégiáknak, de mindenképpen befolyásolják a helyzet kiértékelését, a cselekvési aktivitás hajlandóságát és a hatékonyság érzését. A személyi erõforrások közé tartoznak, de hatásuk – állandóságuk miatt – a legkülönbözõbb helyzetekben megmutatkozik, ezért megismerésük fontos a megküzdés vizsgálatában. Az 1990-es években Robert Cloninger amerikai pszichiáter nagy hatású, rendkívül népszerû személyiségelméletet dolgozott ki tanuláselméleti, valamint biológiai alapokon, egyszerû és áttekinthetõ rendszerben. Cloninger a személyiséget két nagy összetevõre osztotta: a temperamentumra és a karakterre. Szerinte a háttérben két különbözõ agyi struktúra mûködése áll. A temperamentumdimenziókat örökletes tendenciaként értelmezi, amelyek inkább a tudattalan, automatikus reakciókért felelõsek. Ezzel szemben a karakterjellemzõk a szocializáció során a kulturális és egyéni tapasztalatok függvényében is eltérõ, inkább tudatos magatartásokat eredményeznek. A kutatásokat integrálva Cloninger egy hétdimenziós személyiségmodellt alkotott, ahol négy dimenzió alkotja a temperamentumot és három a karaktert. Temperamentumdimenziók: – újdonságkeresés – fájdalomkerülés – jutalomfüggõség – kitartás Karakterdimenziók: – önirányultság – együttmûködés – transzcendencia A különbözõ temperamentum és a karakterkonfigurációk 8 temperamentumtípust (megbízható, óvatos, módszeres, független, lobbanékony, vakmerõ, szenvedélyes, érzékeny), ill. 8 karaktertípust (rendezetlen, lehangolt, fanatikus, autokratikus, szeszélyes, dependens, rendezett, kreatív) határoznak meg.

2. ábra: Megküzdési stratégiák (% pont) a két mérés alapján A különféle temperamentumtípusok, mint kategóriák szerint csoportosítva a segítõ foglakozásúakat, megküzdési stratégiáik eltérõ mintázatot mutatnak. Maladaptív megküzdés különösen a módszeres és a vakmerõ típusokra jellemzõ (3. és 4. ábra).

EREDMÉNYEK A fejlesztõprogramok (tréningek) elõtt és után mért eredményeket összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy kezdetben a három problémaközpontú megküzdési stílus (problémafókuszú reagálás, támaszkeresés és feszültségkontroll) volt a preferált. A második mérés eredményei azt mutatják, hogy az elkerülõ (önbüntetés, belenyugvás) és az érzelemközpontú megküzdési stratégiák (figyelemelterelés, emóciófókusz, emóciókiürítés) értékei megemelkedtek (2. ábra), s ezáltal nincs preferált megküzdési mód, bármelyik azonos valószínûséggel jelenhet meg.

3. ábra: A megküzdési stratégiák preferenciái a temperamentumtípusok függvényében (bemeneti mérés)

68

69

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

FOLYAMATOS


MEGBESZÉLÉS,

BÉKÉS

MEGYÉBEN

ÖSSZEGZÉS A vizsgálati eredmények elemzése során azt tapasztaltuk, hogy a projektben részt vevõ segítõ foglalkozásúak esetében a fejlesztõprogramok (tréning, szupervízió) bizonyítható hatást gyakoroltak a probléma- és érzelemközpontú megküzdési stratégiák kiválasztására. Elõzetes elvárásainktól eltérõen a résztvevõk az emóciófókuszú megküzdést, vagyis a környezethez való alkalmazkodást a kezdeti állapothoz képest jobban preferálták, miközben nem változott a környezet Énhez való formálásának, mint megküzdésnek a preferálása. A különbözõ temperamentumtípusok által választott megküzdési módok csak részben magyarázhatják ezt a változást. A kapott eredményeink alapján a lehetséges okok magyarázatát a vizsgálatba bevont további változók segítségével egy tanulmányban fogjuk megjeleníteni. A vizsgálattal összefüggõ mérések eredményeit a mérésben résztvevõk személyre szóló ún. személyiségtérképen kapták meg. Ennek egy példája az 5. ábrán látható.

4. ábra: A megküzdési stratégiák preferenciái a temperamentumtípusok függvényében (kimeneti mérés)

5. ábra: Személyiségtérkép

70

71

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Elégedettségi vizsgálat Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat Mezõberény

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Az elõadók közül leginkább Takácsné Papp Éva felkészültségével, elõadásmódjával voltak megelégedve, de mindegyik elõadó jellemzõinek értékelése meghaladta az 5-ös értéket. Egyedül az aktualitás maradt el az elõzetes várakozástól.

Készítette: Veress Erzsébet pszichológus A minõségbiztosítás végighalad a képzések folyamatán. Valamennyi képzés utolsó alkalmakor a résztvevõk rendelkezésére lett bocsátva az elégedettségi kérdõív, mely nem csupán kitöltõjének az adott szemponttal való elégedettségét vizsgálja, hanem azt is, hogy számára az a szempont mennyire bírt fontossággal. A fontosságváltozóval kombinált elégedettség, így egy koordináta-rendszerben ábrázolva beszédesebben szemlélteti a képzés – a résztvevõk által megítélt – színvonalát. A koordinátarendszer x tengelyén helyezkedik el a megadott szempont fontosságváltozója, míg az y tengely mentén az elégedettség. A képzésen résztvevõk adott szemponttal való elégedettségének értékességét növeli, ha a szempont számára kevésbé, vagy azonos mértékben volt fontos (y>=x). Az elégedettség értékessége csökken, ha a szempont az adott értéknél sokkal fontosabb volt (y<x). A fentiek ismeretében igazán akkor lehetünk elégedettek, ha a koordinátarendszerben ábrázolt szempontok a felezõtengely (x=y) fölé esnek. A kérdõíven 1–6-ig terjedõ skálán lehetett jelölni a megadott szemponttal való elégedettséget, és annak fontosságát.

1. Európai uniós ismeretek Szervezõ: Dévaványa – Családsegítõ, Gyermekjóléti és Védõnõi Szolgálat Elõadók: Nyúzó Marietta Orvos Anita Takácsné Papp Éva Résztvevõk száma: 30 fõ, akiknek 90%-a nõ. Résztvevõk átlagos életkora: 36 év. A csoport tagjainak több mint 50%-a középfokú szakképzettséggel rendelkezik, s háromnegyede beosztott munkakörben tevékenykedik. Településnagyság szerint vizsgálva a csoport összetételét, az heterogenitást mutat. Átlagos elégedettség: 5,1 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,4

2. Önmenedzselõ tréning Szervezõ: Dévaványa – Családsegítõ, Gyermekjóléti és Védõnõi Szolgálat Elõadók: Kozma Zoltán dr. Nagy Zsuzsa Résztvevõk száma: 30 fõ, akik valamennyien a nõk körébõl kerültek ki. Résztvevõk átlagos életkora: 40 év. A csoporttagok 37%-a felsõ- és középfokú szakképesítéssel, míg 47%-a nem szakirányú fõiskolai végzettséggel rendelkezik, s 13%-ban vezetõi pozíciót töltenek be. A csoport tagjainak 10%-a érkezett 2000 fõ lakosságszám alatti településrõl, a többiek 2000 és 20 000 lakosságszám közötti településen látják el feladataikat. Átlagos elégedettség: 5,7 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,5 A képzés résztvevõi elégedettek voltak a képzésrõl való tájékoztatással, annak idõbeosztásával, valamint a szervezéssel és a lebonyolítással. A tréningvezetõk közül dr. Nagy Zsuzsa szakmai tudásával, felkészültségével, alkalmazott módszereivel, szuggesztivitásával voltak leginkább megelégedve a kérdõív kitöltõi. Kozma Zoltán ugyan magas (5 fölötti) elégedettségi pontszámot kapott mind szakmai tudás, mind alkalmazott módszerek tekintetében, de mégis elmarad a csoporttagok által megítélt fontosságától.

3. Jelnyelvi képzés I. Szervezõ: Sarkad – Családsegítõ, Gondozási és Szociális Központ Elõadók: Ruff Róbert

A képzés résztvevõi elégedettek voltak mind a képzésrõl való tájékoztatással, annak idõbeosztásával, mind a szervezéssel, lebonyolítással.

Résztvevõk száma: 15 fõ, akiknek 13%-a férfi. Résztvevõk átlagos életkora: 35 év Iskolai végzettség: a résztvevõk 33%-a felsõ- és középfokú szakképesítéssel, míg 27%-a szociális fõiskolai alapképzettséggel rendelkezik. A csoport tagjai 1 fõ kivételével beosztotti munkakörben tevékenykednek. Településnagyságot vizsgálva a csoport heterogenitást mutat. Átlagos elégedettség: 5,5

72

73

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,6 A képzés résztvevõi elégedettek voltak a képzés szervezésével, idõbeosztásával, hasznosíthatóságával. Az elõadó felkészültsége, szakmai tudása, szuggesztivitása is elnyerte a résztvevõk megelégedettségét, átlagosan 5,6 fölött értékelték a csoporttagok.

4. Jelnyelvi képzés II. Szervezõ: Sarkad – Családsegítõ, Gondozási és Szociális Központ Elõadó: Ruff Róbert Résztvevõk száma: 15 fõ, akiknek szintén 13%-a férfi. Résztvevõk átlagos életkora: 40 év. A résztvevõk közel 50%-a szociális fõiskolai alapképzettséggel rendelkezik, s 1 fõ kivételével valamennyien vezetõ beosztásban tevékenykednek. Településnagyság tekintetében a csoport heterogenitást mutat. Átlagos elégedettség: 5,5 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,5 Az elõadó felkészültsége, szakmai tudása, szuggesztivitása ebben a csoportban is elnyerte a résztvevõk elégedettségét, azt 5,8 átlagos pontszámmal értékelték a csoport tagjai. Az idõbeosztás és a hasznosíthatóság a megítélt fontossághoz képest kisebb elégedettségi értékkel rendelkezik.

5. Számítógépes ismeretek I. Szervezõ: Gyomaendrõd – Térségi Humánsegítõ Szolgálat Elõadó: Roósz Ádám Résztvevõk száma: 10 fõ, akiknek 90 %-a nõ. Résztvevõk átlagos életkora: 37 év. A résztvevõk 70%-a fõiskolai végzettséggel rendelkezik, 30%-ban vezetõi munkakörben tevékenykednek. A csoport tagjai 1 fõ kivételével 10 000 és 20 000 fõ közötti lakosságszámú településen látja el feladatait. Átlagos elégedettség: 5,2 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,3

FOLYAMATOS


MEGYÉBEN

töltötte el a csoport tagjait, az elégedettség mértéke a résztvevõk által megítélt fontosság mértékét meghaladja.

6. Számítógépes ismeretek II. Szervezõ: Gyomaendrõd – Térségi Humánsegítõ Szolgálat Elõadó: Roósz Ádám Résztvevõk száma: 10 fõ, akiknek 10%-a férfi. Résztvevõk átlagos életkora: 44 év. A résztvevõk 40%-a rendelkezik fõiskolai végzettséggel, s 1 fõ kivételével beosztott dolgozók. A csoport tagjai 10 000 fõ fölötti lakosságszámú településen látják el feladataikat. Átlagos elégedettség: 5,2 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,4 A képzés hasznosíthatósága maradt el az elõzetes várakozásoktól, de mind a szervezés, mind az elõadói felkészültség elégedettséggel töltötte el a résztvevõket. Az elõadó szakmai tudásával, alkalmazott módszerei, a képzés aktualitása 5 pont fölötti értékelést kapott.

7. Számítógépes ismeretek III. Szervezõ: Gyomaendrõd –Térségi Humánsegítõ Szolgálat Elõadó: Roósz Ádám Résztvevõk száma: 10 fõ, akiknek szintén a 10%-a férfi. Résztvevõk átlagos életkora: 35 év. A résztvevõk 70%-a egyetemi, illetve fõiskolai végzettséggel rendelkezik, s valamennyien beosztott munkakörben dolgoznak. Településnagyságot tekintve minden csoporttag 2000 és 20000 lakosságszám közötti településrõl érkezett. Átlagos elégedettség: 4,3 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 4,7 A képzés lebonyolítását, illetve hasznosíthatóságát ítélték meg a résztvevõk úgy, hogy fontosságához képest kevésbé elégedettek vele. A többi szemponttal, különösen az oktatóval meg voltak elégedve a csoport tagjai.

Egyedül a tájékoztatás és az idõbeosztás elégedettsége marad el a megítélt fontosságától, bár ezek értékelése is 5 fölötti. Az elõadó minõsítése és a képzés szervezése is elégedettséggel

74

BÉKÉS

75

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

8. Mediátor I. Szervezõ: Békéscsaba – Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ Csoportvezetõk: Lovas Zsuzsanna Virág András Résztvevõk száma: 19 fõ, akiknek 16%-a férfi Résztvevõk átlagos életkora: 38 év. Iskolai végzettség: a résztvevõk 53 %-a szociális fõiskolai alapképesítéssel rendelkezik, 32%-a egyéb fõiskolai és egyetemi végzettséget szerzett. 1 fõ kivételével valamennyi résztvevõ beosztott dolgozó. Lakosságszám szerinti összetételt vizsgálva, a csoport tagjai 2000 fõ fölötti lélekszámú településen dolgozik. Átlagos elégedettség: 5,3 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,5 A tréning mind szervezettségében, mind vezetõinek szakmai felkészültségében, szuggesztivitásában megfelelt a résztvevõk elvárásainak. A képzés aktualitása, az elsajátított készségek, ismeretek a mindennapi gyakorlatban történõ hasznosíthatósága elégedettségre ad okot. Lovas Zsuzsanna szakmai tudása, módszerei, szuggesztivitása nagyobb elégedettséggel töltötte el a jelenlévõket, de Virág András is 5,5 fölötti átlagos értékeket kapott.

9. Mediátor II. Szervezõ: Békéscsaba – Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ Csoportvezetõk: Lovas Zsuzsanna Virág András Résztvevõk száma: 18 fõ, akiknek 17%-a férfi. Résztvevõk átlagos életkora: 36 év. A résztvevõk 53%-a szociális fõiskolai alapképesítéssel rendelkezik, 32% az egyéb fõiskolai és egyetemi végzettséget szerzettek aránya, 70%-uk beosztott dolgozó. A lakosságszám szerint vizsgálva a csoport heterogenitást mutat. Átlagos elégedettség: 5,2 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,4 A csoportvezetõk szakmai tudásával, alkalmazott módszereivel, szuggesztivitásával, valamint a képzésen átadott készségek, ismeretek a további szakmai munkában való hasznosíthatóságával a résztvevõk meg voltak elégedve. A résztvevõk elégedettsége a lebonyolítás, idõbeosztás, tájékoztatás tekintetében maradt el az általuk megítélt fontosságától.

76

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Ebben a csoportban Virág Andrással voltak elégedettebbek a kérdõív kitöltõi, bár mindkét elõadó 5,5 fölötti értékeket kapott.

10. Mediátor III. Szervezõ: Békéscsaba – Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ Csoportvezetõk: Lovas Zsuzsanna Virág András Résztvevõk száma: 17 fõ, akiknek a 82%-a a nõk körébõl került ki. Résztvevõk átlagos életkora: 36 év. A résztvevõk közel 50%-a szociális egyetemi, illetve fõiskolai alapképesítéssel rendelkezik, 35% az egyéb fõiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezõk aránya, 87%-uk beosztott dolgozóként tevékenykedik. Településnagyság szerint teljesen heterogén csoportot alkotnak a képzésben résztvevõk. Átlagos elégedettség: 4,9 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,2 Lovas Zsuzsanna szakmai tudásával, és a képzésen szerzett ismeretanyag további szakmai munkában való alkalmazhatóságával voltak leginkább megelégedve a résztvevõk. A képzés lebonyolítása, idõbeosztása, az elõadók további megítélése annak ellenére, hogy 5 fölötti elégedettségi értékkel rendelkeznek, mégis elmaradnak az elõzetes elvárásoktól.

11. Haladó mediátor Szervezõ: Békéscsaba – Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ Csoportvezetõk: Lovas Zsuzsanna Virág András Résztvevõk száma: 12 fõ, a válaszadók mindegyike nõ. Résztvevõk átlagos életkora: 37 év. A válaszadók mindegyike fõiskolai végzettséggel rendelkezik, s 83%-uk beosztottként látja el feladatait. A csoport tagjai a 20 000 lélekszámot meghaladó településekrõl érkezett. Átlagos elégedettség: 5,1 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,3 A képzés gyakorlati alkalmazhatóságát tartották a képzésen résztvevõk fontosabbnak, mint amennyire elégedettek voltak vele. A többi szempont szerint az elégedettség egyértelmûen kimutatott.

77

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Virág Andrással az alkalmazott módszerek, szakmai tudás tekintetében elégedettebbek voltak a képzés résztvevõi, de Lovas Zsuzsa is mindegyik minõségjellemzõre 5 fölötti értéket kapott.

12. Esetmegbeszélés 1. Szervezõ: Békéscsaba – Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ Csoportvezetõ: dr. Nagy Zsuzsa Résztvevõk száma: 15 fõ, akik közül kilencen töltötték ki a kérdõívet. A kitöltõk 22%-a a férfiak körébõl került ki. Résztvevõk átlagos életkora: 41 év. Iskolai végzettség: a csoportban résztvevõk1 fõ kivételével fõiskolai végzettséggel rendelkeznek. Munkahelyi beosztás tekintetében az 1 fõ intézményvezetõn kívül mindenki beosztott dolgozó. A képzésben résztvevõk településnagyság tekintetében heterogén csoportot alkotnak. Átlagos elégedettség: 5,4 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,6 A képzésrõl való elõzetes tájékoztatást jobban igényelték volna a csoport tagjai, ezzel a változóval voltak legkevésbé elégedettek. A szervezettség és idõbeosztás tekintetében is nagyobb elvárásokkal indultak. A csoportvezetõ szakmai tudásával, alkalmazott módszereivel, szuggesztivitásával nagyon elégedettek voltak a csoport tagjai. Ezt tükrözi, hogy átlagosan 5,7 és 5,9 pontszámmal értékelték, bár ennél is jelentõsebb fontosságot tulajdonítottak ezeknek a minõségjellemzõknek. Az esetmegbeszélés aktualitását, gyakorlati hasznosságát nagyon jónak találták.

13. Esetmegbeszélés 2. Szervezõ: Békéscsaba – Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ Csoportvezetõ: dr. Nagy Zsuzsa Résztvevõk száma: 15 fõ, akik közül tízen töltötték ki a kérdõívet. A kitöltõk csupán 10%-a került ki a férfiak körébõl. Résztvevõk átlagos életkora: 35 év. Iskolai végzettség: a csoportban résztvevõk 80%-a fõiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezik. Munkahelyi beosztást tekintve, mindenki beosztott dolgozó. A képzésben résztvevõk 2000 fõ fölötti lakosságszámú településekrõl érkeztek. Átlagos elégedettség: 5,7 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,6

78

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

A képzésrõl való elõzetes tájékoztatással voltak legkevésbé megelégedve a résztvevõk. Úgy ítélték meg, hogy nagyobb fontossága van a kérdésnek, mint amennyi információt kaptak róla. Az esetmegbeszélõ csoport szervezettségével, idõbeosztásával, aktualitásával, hasznosságával nagyon elégedettek voltak a csoport tagjai, mindegyik minõségjellemzõ átlagosan 5 fölötti értéket kapott. A csoportvezetõ szakmai tudása, alkalmazott módszerei, szuggesztivitása 6 körüli, maximális értéket ért el.

14. Esetmegbeszélés 3. Szervezõ: Békéscsaba – Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ Csoportvezetõ: Herczegné Számel Annamária Résztvevõk száma: 15 fõ, akik közül 14-en töltötték ki a kérdõívet. A kitöltõk 21%-a került ki a férfiak körébõl. Résztvevõk átlagos életkora: 37 év. Iskolai végzettség: a csoport tagjai 1 fõ kivételével szociális fõiskolai alapképzettséggel rendelkeznek, s 86%-ban beosztott dolgozóként tevékenykednek. A képzésben résztvevõk településnagyság szerinti megoszlására a heterogenitás jellemzõ. Átlagos elégedettség: 5,4 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,3 A képzésrõl való elõzetes tájékoztatással kapcsolatban nagyobb elvárást támasztottak volna a résztvevõk. Az esetmegbeszélõ csoport idõbeosztása, szervezettsége, aktualitása, valamint használhatósága osztatlan elégedettséget aratott, átlagosan meghaladják az 5-ös értéket. A csoportvezetõ szakmai tudásával, alkalmazott módszereivel, szuggesztivitásával nagyon elégedettek voltak a résztvevõk, egységesen 6 ponttal értékelték azokat.

15. Asszertivitást növelõ személyiségfejlesztõ tréning Szervezõ: Mezõberény – Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat Tréningvezetõ: Takács Tímea Résztvevõk száma: 14 fõ, akik valamennyien a nõk körébõl kerültek ki. Résztvevõk átlagos életkora: 36 év. Iskolai végzettség: a résztvevõk 20%-a felsõfokú szakképesítéssel, míg a többiek fõiskolai végzettséggel rendelkeznek. A csoport tagjainak 20%-a dolgozik vezetõi munkakörben.

79

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Településnagyságot tekintve, a résztvevõk valamennyien 2000 fõ fölötti lélekszámú településrõl érkeztek. Átlagos elégedettség: 5,3 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,3 A tréning lebonyolításával, szervezettségével, idõbeosztásával és aktualitásával voltak leginkább megelégedve a résztvevõk. A tréningvezetõ szakmai tudása, alkalmazott módszerei, szuggesztivitása valamint a tréningrõl való tájékoztatás, a tréning a késõbbi szakmai tevékenységben való hasznosíthatósága mind magas elégedettségi értéket kaptak, de az elõzetes várakozást, a megítélt fontosságot mégsem érték el.

16. Stresszkezelõ tréning Szervezõ: Mezõberény – Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat Tréningvezetõ: Szicsek Margit Résztvevõk száma: 14 fõ, akik 1 fõ kivételével a nõk körébõl kerültek ki. Résztvevõk átlagos életkora: 42 év. Iskolai végzettség: a résztvevõk 14%-a középfokú szakképesítéssel, 22%-a felsõfokú szakképesítéssel, míg a többiek fõiskolai végzettséggel rendelkeznek, s 86%-ban beosztott dolgozóként tevékenykednek. A tréning résztvevõinek 64%-a 20 000 lakosságszám feletti településen dolgozik. Átlagos elégedettség: 5,5 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,4 A képzésrõl való elõzetes tájékoztatással voltak legkevésbé elégedettek a tréning résztvevõi, s számukra ez fontos szempont volt. Az tréningvezetõ felkészültségével, szakmai tudásával elégedettek voltak a résztvevõk, ezek a minõségjellemzõk 5 és 6 közötti értéket kaptak, bár a szempont fontosságát magasabbra értékelték. A tréning vezetõjének szuggesztivitását mind fontosságában, mind elégedettségben nagyra értékelték. A program szervezettségével, aktualitásával, azzal a segítséggel, amit a további szakmai tevékenység végzésében nyújtott, nagyon meg voltak elégedve a válaszadók.

17. Pszichológiai immunkompetencia Szervezõ: Mezõberény – Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat Tréningvezetõ: Varga Éva

FOLYAMATOS


MEGYÉBEN

Résztvevõk átlagos életkora: 40 év. A résztvevõk iskolai végzettsége heterogenitást mutat, 21%-uk középfokú szakképesítéssel, 43%-uk felsõfokú szakképesítéssel, további 21%-uk fõiskolai végzettséggel rendelkezik, s 1 fõ kivételével valamennyien beosztott dolgozóként tevékenykednek. A településnagyság szerinti megoszlásra jellemzõ, hogy 1 fõ 2000 lakosságszám alatti településen látja el feladatait, közel 30%-uk 2000 és 10 000 lakosságszám közötti településen, míg 50%-uk 20 000 fõ feletti településen dolgozik. Átlagos elégedettség: 5,8 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,4 A képzésrõl való elõzetes tájékoztatással voltak legkevésbé megelégedve a tréning résztvevõi. A további szakmai tevékenységükben való használhatóságtól is többet vártak a választ adók. Az tréning vezetõjének szakmai tudását, felkészültségét, szuggesztivitását 5,5 fölötti értékkel minõsítették a résztvevõk. Az idõbeosztás és szervezettség elégedettséget aratott.

18. Személyiségfejlesztõ pszichodráma Szervezõ: Mezõberény – Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat Tréningvezetõ: dr. Nagy Zsuzsa Résztvevõk száma: 14 fõ, akik közül 1 fõ kivételével mindenki a nõi nem tagja. Résztvevõk átlagos életkora: 45 év. A csoportban résztvevõk 14-14%-ban felsõfokú, illetve középfokú szakképzettséggel rendelkezik, a többiek 1 fõ (egyetem) kivételével fõiskolát végeztek. A csoport egyötöde vezetõi pozíciót tölt be. Településnagyság tekintetében a csoport heterogenitást mutat. Átlagos elégedettség: 5,4 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,5 Az elõadó szakmai tudásával, alkalmazott módszereivel, szuggesztivitásával nagyon elégedettek voltak a csoport tagjai, ezekre a minõségjellemzõkre 5,5 feletti értéket adtak. A szervezettség, aktualitás, használhatóság tekintetében is a jellemzõ fontosságot meghaladta a vele való elégedettség. A képzésrõl való elõzetes tájékoztatás, és az idõbeosztás az amivel elégedetlenebbek voltak a résztvevõk.

Résztvevõk száma: 14 fõ, akiknek 21%-a férfi.

80

BÉKÉS

81

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

19. Szupervízió 1. Szervezõ: Mezõberény – Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat Tréningvezetõ: Balogh Judit

FOLYAMATOS


MEGYÉBEN

jellemzõ 15%-ában haladta meg csupán a jellemzõ a képzésben résztvevõ által megítélt fontossága a vele való elégedettséget. A nem, az életkor, az iskolai végzettség, a beosztás, illetve a településnagyság az elégedettséggel nem mutat szignifikáns összefüggést.

Résztvevõk száma: 7 fõ, akik közül 1 fõ képviselte a férfi nem tagjait. Résztvevõk átlagos életkora: 36 év. A csoport tagjai valamennyien fõiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkeznek. A csoporttagok közel fele vezetõi pozícióban van. 1 fõ kivételével mindenki 20 000 fõ lakosságszám feletti településen dolgozik. Átlagos elégedettség: 5,9 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,8 Az átlagos elégedettségi indexekbõl is kitûnik, hogy a csoport valamennyi minõségjellemzõvel nagyon elégedett volt. A csoportvezetõ felkészültségét, szakmai tudását, a szupervízió aktualitását, a szervezettséget mind 6-os értékkel jellemezték. Az elõadó szuggesztivitása, a szupervízió idõbeosztása, hasznosíthatósága a késõbbi szakmai munka során szintén 5,5 fölötti értéket kapott.

20. Szupervízió 2. Szervezõ: Mezõberény – Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat Tréningvezetõ: Szabóné dr. Kállai Klára Résztvevõk száma: 7 fõ, akik valamennyien nõk. Résztvevõk átlagos életkora: 36 év. A csoport tagjai valamennyien fõiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkeznek, s valamenynyien beosztott dolgozók. A csoporttagok 1 fõ kivételével 10000 és 20000 fõ közötti lakosságszámú településen dolgozik. Átlagos elégedettség: 5,6 Az összes szempont elégedettségének átlaga: 5,8 A csoport egyedül az idõbeosztás tekintetében nem volt teljes mértékben elégedett. Az elõadó szakmai tudását, felkészültségét, szuggesztivitását, és a képzés aktualitását 6 értékkel minõsítette. A szupervízió szervezettsége, a tájékoztatás, és a megszerzett tudás gyakorlati munkára való hatása 5 fölötti értéket kapott. Összességében elmondható, hogy a program valamennyi képzésével nagyon elégedettek voltak a résztvevõk. Az adott minõségjellemzõk értékének átlaga közel 90%-ban meghaladta az 5-ös értéket, s a maradék több mint 10% is 4 fölötti értéket kapott. Az összes minõség-

82

BÉKÉS

83

A konferencia elõadóinak szakmai önéletrajza és elõadásuk rövid tartalma

FOLYAMATOS


BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN

Egy projekt élete Elõadó: Pál Jánosné projektmenedzser Térségi Humánsegítõ Szolgálat Gyomaendrõd


MUNKAHELYEK

Munkáltató neve Dévaványa Nagyközség Önkormányzata Térségi Humánsegítõ Szolgálat Gyomaendrõd

Beosztás, foglalkozás védõnõ

Idõtartam 1991 08. 01. – 1994. 12. 31.

családgondozó, adósságkezelési tanácsadó, projektmenedzser

1995. 01. 01. –

Idõtartam

Elnyert képesítés, képzési irány

Országos besorolás szerinti szint

Faág Baráti Kör Egyesület és Soros Alapítvány

2002

gyermekvédelem, roma identitás, kultúra

tanúsítvány

Kai Consulting Kft.

2004

Ppályázatírás, projekttervezés

tanúsítvány

Seed Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány

2004

pályázatírás, projekttervezés

tanúsítvány

Apor Vilmos Katolikus Fõiskola

2005

pályázatírás, projekttervezés, megvalósítás

tanúsítvány

Wesley János Lelkészképzõ Fõiskola

2006

gyermekjóléti szakvizsga

oklevél

EGYÉNI OKTATÁS,

KÉPZÉS

Oktatást, képzést nyújtó szervezet megnevezése

Idõtartam

Elnyert képesítés, képzési irány

Országos besorolás szerinti szint

Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar

1988–1991

okleveles védõnõ

fõiskolai diploma

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar

1998–2001

általános szociális munkás

fõiskolai diploma

Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület

1998

„Chicoca fája” prevenciós program

tanúsítvány

Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola

1999

Egészségfejlesztésmentálhigiéné

tanúsítvány

Galilei Alapítvány Pécs, és Soros Alapítvány

2002

Cigány kultúra, oktatási és nevelési módszertan

tanúsítvány

KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Magas fokú kommunikációs képességgel rendelkezem. Jól dolgozom csapatban, nagy szervezési és lebonyolítási tapasztalattal rendelkezem különbözõ rendezvények területén. Nagy az empátiás készségem és a szociális problémákra való érzékenységem. Napi szinten használom a számítógépet: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, internethasználat, kisebb számítógépes hibák kijavítása. Folyamatosan továbbképzem magam. Tapasztalattal rendelkezem drogprevenciós programok kidolgozásában,lebonyolításában. Évi 8-10 pályázatot írok, legnagyobb jelentõségû egy HEFOP 2.2-es pályázat, melynek megvalósításában 2005. november 1. óta projektmenedzserként veszek részt.

AZ

86

MEGYÉBEN

Oktatást, képzést nyújtó szervezet megnevezése

Az elõadó szakmai önéletrajza

ELÕZÕ

BÉKÉS

ELÕADÁS TÉMÁJA A Békés megyei szociális szakemberek képzése és hálózataik kiépítése, valamint mûködtetése a hátrányos helyzetû rétegek társadalmi befogadásának elõsegítése érdekében címû HEFOP 2.2-es projekt „élete”: – A projekt tervezése – A pályázat megírása – A projekt megvalósítása – Tapasztalatok, tanácsok

87

FOLYAMATOS


BÉKÉS

MEGYÉBEN

Pénzbeli juttatások a szociális ellátórendszerben Elôadó: Forgó Györgyné szociálpolitikai szakállamtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Önéletrajz

SZEMÉLYES


Idôtartam (-tól -ig): Munkáltató neve és címe: Tevékenység típusa, ágazat: Foglalkozás, beosztás: Fôbb tevékenységek és feladatkörök:

ADATOK

Név: Cím: Telefon: Fax: E-mail: Állampolgárság: Születési idô:

ELÔZÔ

FOLYAMATOS

Forgó Györgyné 1203 Budapest, Szt. Erzsébet tér 13. 06-1/475-5744 06-1/332-7149 [email protected] magyar 1948. 08. 25.


MUNKAHELYEK


2006– Szociális és Munkaügyi Minisztérium közigazgatás a szociális szakállamtitkári feladatok ellátása a szociális, ifjúsági, gyermekvédelmi és kábítószermegelôzési tevékenységek irányítása

Idôtartam (-tól -ig): Munkáltató neve és címe:

2004–2006 Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium, Tájékoztatási és Tanácsadási Fôosztály közigazgatás fôosztályvezetô a minisztériumba érkezô állampolgári panaszok kezelése, kérdések megválaszolása; a fôosztály koordinálása, feladatok meghatározása, munkatársak ellenôrzése, számonkérése; ügyfélszolgálat üzemeltetése, ismertetô-, szóróanyagok összeállítása; szakmai tanácsadás

Tevékenység típusa, ágazat: Foglalkozás, beosztás: Fôbb tevékenységek és feladatkörök:

88

BÉKÉS

MEGYÉBEN

2002–2004 Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Tájékoztatási és Tanácsadási Fôosztály közigazgatás fôosztályvezetô a minisztériumba érkezô állampolgári panaszok kezelése, kérdések megválaszolása; a fôosztály koordinálása, feladatok meghatározása, munkatársak ellenôrzése, számonkérése; ügyfélszolgálat üzemeltetése, ismertetô-, szóróanyagok összeállítása: szakmai tanácsadás 1998–2002 Szociális és Családügyi Minisztérium, Lakosság, Kapcsolatok Fôosztálya közigazgatás fôosztályvezetô a minisztériumba érkezô állampolgári panaszok kezelése, kérdések megválaszolása; a fôosztály koordinálása, feladatok meghatározása, munkatársak ellenôrzése, számonkérése; ügyfélszolgálat üzemeltetése, ismertetô-, szóróanyagok összeállítása; szakmai tanácsadás


1992–1998 Népjóléti Minisztérium közigazgatás fôosztályvezetô a minisztériumba érkezô állampolgári panaszok kezelése, kérdések megválaszolása; a fôosztály koordinálása, feladatok meghatározása, munkatársak ellenôrzése, számonkérése, ügyfélszolgálat üzemeltetése, ismertetô-, szóróanyagok összeállítása; szakmai tanácsadás


1981–1992 Tb-fôigazgatóság közigazgatás fôelôadó állampolgári panaszok kezelése, kérdések megválaszolása

89

FOLYAMATOS



BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN

1977–1981 Munkaügyi Minisztérium közigazgatás elôadó állampolgári panaszok kezelése, kérdések megválaszolása


BÉKÉS

MEGYÉBEN

SZOCIÁLIS

KÉSZSÉGEKÉS KÉPESSÉGEK A szociális ellátórendszer megismertetése, ellátásokhoz kapcsolódó kérdések megválaszolása különbözô fórumokon (pl. nagycsaládosok, nyugdíjasok, fogyatékosok). Egyesületek, alapítványok létrejöttének segítése.

SZERVEZÉSI OKTATÁS

ÉS KÉPZÉS

Idôtartam (-tól -ig): Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa: Érintett fôbb tárgyak/készségek: Elnyert képesítés megnevezése: Országos besorolás szerinti szint: Idôtartam (-tól -ig): Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa: Érintett fõbb tárgyak/készségek: Elnyert képesítés megnevezése: Országos besorolás szerinti szint: Idôtartam (-tól -ig): Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa: Érintett fõbb tárgyak/készségek: Elnyert képesítés megnevezése: Országos besorolás szerinti szint:

2005 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szakértôi engedély (esélyegyenlôség, személyügyi szakértés) emeltszintû

KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Személyek, projektek és költségtervek koordinálása és adminisztrálása; munkahelyen, önkéntes munkában (például a kultúra és a sport területén) vagy otthon stb. 1997-tôl ELTE Jogtudományi Kar tn fôiskolai szakon a szociális ellátások oktatása, az ehhez kapcsolódó jegyzetek készítése. Tb-ügyintézôi, szakelôadói kb. 20 éve. Személyügyi képzésben kb. 15 éve veszek részt oktatóként, jegyzetkészítõként és vizsgaelnökként. Személyi ügyintézôi képzéshez Szociális-jóléti ismeretek jegyzet – társszerzõ. Atalanta Távoktatási Központ tb-ügyintézõi, tb-szakértôk részére Társadalombiztosítási ismeretek jegyzet.

TECHNIKAI

KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Számítógép, speciális berendezések, gépek stb. Számítógép használat felhasználói szinten.

1990.

EGYÉB PM Adótanácsadói Képesítô Albizottság pedagógia és szakmódszertanok, pszichológia adótanácsadói oklevél emelt szintû

KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEKET A fentiekben nem említett képességek. Csapatépítés, közösségteremtés, lelkesítés, rendszerlátás és abban való gondolkodás, érdekegyeztetés és megoldások megtalálása, megtaláltatása, valami új megteremtése, kreativitás, kitartás, terhelhetôség, jó hangulat megteremtése.

1986–1989

VEZETÕI

Államigazgatási Fôiskola társadalombiztosítási ellátások; szociális, jóléti ismeretek igazgatásszervezô fôiskolai diploma

EGYÉNI

KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Magánélete, ill. munkahelyi pályafutása során megszerzett, de hivatalos oklevéllel vagy diplomával nem feltétlenül igazolt készségek és képességek.

ENGEDÉLY(EK) B kategóriás

Az – – – – – –

ELÕADÁS TÉMÁJA A szociális törvényben megfogalmazott ellátási formák A gyermekek után járó ellátások, kedvezmények A gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényrôl A társadalombiztosítás pénzbeli ellátásai Fogyatékossághoz, egészségkárosodáshoz kötött ellátások Munkanélküliek ellátása

ANYANYELV Magyar

90

91

FOLYAMATOS


BÉKÉS

A szociális szakma fejlesztési lehetõségei az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Elõadó: Szentirmai Judit miniszteri biztos Szociális és Munkaügyi Minisztérium


NÉV

Szentirmai Judit

1990–1995

2001–2002

1999–2001

1996–1997 Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézet Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképzõ Fõiskolai Kar

1995–1998

2002–2006 2002–2003

1997–1998

TANULMÁNYOK 1997–2001

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN


angol tanári szak magyar–történelem szak

angol felsõfok

A politikai államtitkár, majd a miniszter közvetlen munkatársa. Közremûködés szakértõként a GYISM és a GYIA ifjúsági pályázatainak bírálatában. MOBILITÁS Nemzetközi Igazgatóság, programkoordinátor (Európai Unió Ifjúság 2000–2006 Programjának magyarországi koordinációja, pályázatkezelés, az 5. alprogram munkacsoportjának vezetése, kapcsolattartás a programban résztvevõ külföldi társszervezetekkel és az unió intézményeivel). MOBILITÁS Hálózati Igazgatóság, programkoordinátor (a regionális ifjúsági szolgáltató rendszer kialakítása, a regionális ifjúsági szolgáltató irodák felállítása és mûködésük koordinálása). Állampolgári Tanulmányok Központja, Gyermekjogi Mûhely, képzésszervezõ, projektvezetõ. Országos Diákjogi Tanács, házirendelemzõ munkacsoport.

AZ – – – – – – –

ELÕADÁS TÉMÁJA Az Új Magyarország Fejlesztési Terv rövid bemutatása, prioritásai Fejlesztési irányok a foglalkoztathatóság növelése érdekében Operatív programokról általánosan Társadalmi Megújulás Program (TÁMOP) célja, fejlesztési irányai, programjai Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) forrásai, programjai A pályázatok kiírásának folyamata Szociális és Munkaügyi Minisztérium induló pályázatai, konstrukciói

MUNKAHELYEK

2002–2006 1999–2002 1998–1999 1995–1997 1995–1996

SZAKMAI 2006–2007 2006

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Sollers Stúdió Bt., Felcsút Görgey Artúr Általános Iskola, Budapest Gyermekvasutasokért Alapítvány, Budapest Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, Budapest GYAKORLAT Hazai és uniós pénzekbõl mûködõ támogatási rendszerek kiépítése, mûködtetése, ellenõrzése. Európai Uniós támogatási programok menedzselése és a közremûködõ szervezetek irányítása.

92

MEGYÉBEN

szociológus szak

NYELVISMERET

2006– 2006.

BÉKÉS

93

FOLYAMATOS


BÉKÉS

FOLYAMATOS

MEGYÉBEN

Jövõkép Elõadó: Révész Magda vezetõ Fióka Gyermekjóléti Szolgálat

1990-tõl 1998-ig 1993-ban 1993-ban


1996 óta


BÉKÉS

MEGYÉBEN

esetmegbeszélõ csoportot tartok a Tündérhegyi szociális asszisztens, szociális munkás képzésben elõadást tartottam az amerikai Chapel Hill-i egyetemen szociális munkás hallgatóknak elõadást tartottam az Amerikai Szociális Munkások Egyesületének kongresszusán tanítok az ELTE Szociálpolitikai Tanszékén posztgraduális szociális munkás képzésében

VÉGZETTSÉGEK 1980 1985 2002

pszichológus diploma az ELTE Bölcsészkarának pszichológia szakán Klinikai gyermek szakpszichológus szakdiploma ELTE Szociálpolitikai Tanszéke szociálpolitika–szociális munka szak PhD

MUNKAHELYEK 1997. szept.-tõl 1987. márc. - 1997. szept.

1986. febr. – 1987. márc. 1984. okt. – 1986. jan. 1982. okt. – 1984. szept. 1980. szept. – 1982. okt.

AZ

ELÕADÁS TÉMÁJA – Mit tudtak a szociális szakma szakemberei, amikor nem volt még speciálisan szociális munkás (szociálpolitikus) képzés? – Mit csináltak ezek a szakemberek? Mi volt a MUNKA? – Elmélet – gyakorlat – Mire volna szükség? • A tanulás terén • A gyakorlat terén

XV. kerületi „Fióka” Gyerek- és Ifjúságjóléti Szolgálat vezetése Terézvárosi Családsegítõ Szolgálat (szociális munkásként, intézményvezetõ-helyettesként, majd 1991-tõl intézményvezetõként) Szakoktatási Nevelési Tanácsadó (pszichológus) Kossuth Lajos Nevelõotthon (pszichológus) XI. Kerületi Nevelési Tanácsadó (pszichológus) II. Kerületi Nevelési Tanácsadó (családgondozó)

CIVIL

SZERVEZETI TAGSÁGOK Mentor Egyesület Szoc. munkások Magyarorsz. Egyesülete Magyar Családsegítõk Országos Egyesülete Családsegítõk és Gyermekjóléti Szolgálatok Budapesti Egyesülete Tudor Alapítvány Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete

alapító tagság alapító tagság 1992-tõl 1997-ig alapító tagság, elnök 1997-tõl 2000-ig kuratóriumi tagság 2000 óta alelnök

94

95

A konzorcium elérhetõségei Honlap: www.bekesmegyeiszochalo.hu

A konzorcium vezetõje Térségi Humánsegítõ Szolgálat 5502 Gyomaendrõd, Fõ út 2. Tel./fax: 66/282-560 E-mail: [email protected] Intézményvezetõ: Czikkely Erika

A konzorcium tagjai Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ, Békéscsaba 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. II. em. Tel.: 66/523-849; Fax: 66/523-847 E-mail: [email protected]; [email protected] Intézményvezetõ: dr. Csereiné Árgyelán Anna Családsegítõ, Gyermekjóléti és Védõnõi Szolgálat, Dévaványa 5510 Dévaványa, Eötvös u. 44. Tel./fax: 66/483-010 E-mail: [email protected] Intézményvezetõ: Takácsné Papp Éva Családsegítõ, Gondozási és Szociális Központ, Sarkad 5720 Sarkad, Hajdú u. 1. Tel.: 66/375-371, 66/270-981; Fax: 66/375-371 E-mail: [email protected] Intézményvezetõ: Sás Ildikó Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat, Mezõberény 5650 Mezõberény, Juhász Gy. u. 1. Tel./fax: 66/515-536; Tel.: 66/515-533, 66/515-515 E-mail: [email protected] Intézményvezetõ: Kovács Edina

Folyamatos képzéssel a befogadásért Békés megyében

Recommend Documents