FOGYASZTÓVÉDELMI NAP

FOGYASZTÓVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

SZAKMAI HÁTTÉRANYAG A

FOGYASZTÓVÉDELMI NAP ELŐKÉSZÍTÉSÉRE

NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A FOGYASZTÓK ÉRDEKÉBEN

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával

I. SZAVATOSSÁG-JÓTÁLLÁS Mi a hibás teljesítés? Jogilag egy termék akkor hibás, ha a hiba, vagy a hiba oka megvan a termékben már akkor, amikor azt megvettük, vagyis amikor a terméket átadták nekünk. Hiba pedig az, ha a termék nem felel meg a vele szemben a szerződésben vagy a jogszabályban foglalt követelményeknek. Ilyen például az a követelmény, hogy a termék megfeleljen annak az általános célnak, amire azt szánták, például a terep-futócipő bírja ki a terepen történő rendszeres futást.

HIBA

Ezen kívül az is lehetséges, hogy valamilyen extra igényről külön tájékoztatta a fogyasztó a vállalkozást, de az éppen ezt az igényt nem vette figyelembe. Ilyen például az az eset, ha egyedileg gyártat le a fogyasztó egy terméket, például ő adja meg a konyhabútor pontos méreteit, és hogy abban hány fiók legyen, de amikor a kész bútort leszállítják, kiderül, hogy az nem akkora, mint lennie kellene, vagy nincs annyi fiókja. Ilyenkor persze nagyon fontos, hogy ezt a különleges igényt a szerződésen vagy máshol rögzítsék a felek, különben a fogyasztó nem fogja tudni igazolni, hogy pontosan mit szeretett volna rendelni, vagyis, ha egyébként a termék használható, akkor azt sem, hogy az mégis hibásnak számít, hiszen ő nem ebben állapodott meg a kereskedővel. Fontos, hogy ha a hiba látható, vagyis, hogyha azt észrevehettük volna a vásárláskor, akkor erre már utóbb nem lehet hibaként hivatkozni. Alaposan meg kell tehát nézni, hogy mit veszünk meg, nem szabad elsietni a döntést. Fontos az is, hogy vannak olyan „hibák” amik jogilag sosem fognak hibának számítani. Ilyen a méretprobléma, például ha cipőt vagy ruhát veszünk. Ha csak otthon vesszük észre, hogy a cipő már rövidtávon sem kényelmes, arra nem alapozhatunk szavatossági igényt, hiszen fel kell próbálnunk a boltban. Ugyanígy, ha annak, amit megveszünk, legyen az akár ruha, akár más, valójában nincs hibája, csak mégsem tetszik annyira, vagy – ami a gyakoribb eset ajándékba vettünk valamit, és a megajándékozottnak nem tetszik, az jogi értelemben véve nem hiba. Ekkor az eladón múlik, hogy kicseréli-e a terméket, de erre nem köteles.


Milyen jogokat érvényesíthetünk hibás teljesítés esetén?

Ha a termék valóban hibás, akkor a fogyasztó kérheti, hogy azt a vállalkozás javítsa ki, vagy cserélje ki. Ha a vállalkozás ezt nem vállalja, vagy nem tudja megtenni, akkor a fogyasztó kérhet árleszállítást, visszakérheti a teljes vételárat, vagy megjavíttathatja a terméket valaki mással, és ennek az igazolt díját kifizettetheti a vállalkozással. Ez a szabály egyben sorrendet is jelöl, vagyis elsődlegesen kijavítás vagy kicserélés kérhető, a többi jogosultság csak akkor illeti meg a fogyasztót, ha a kijavítás vagy a kicserélés nem lehetséges, akár azért, mert azt a vállalkozás nem vállalja, vagy azért, mert arra nem képes. A kijavítás tekintetében a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy az 15 napon belül megtörténjen. Ez nem jelenti, hogy 15 napon belül ki kell javítani a terméket, de az nem húzódhat el bármeddig. Ha nagyon sokáig tart a javítás, akkor erre hivatkozással át is lehet térni a kicserélés iránti igényre. Ilyen például tipikusan az az eset, amikor a szerviz alkatrészhiány miatt nem tudja megjavítani a leadott háztartási gépet, és amíg a szervizhez nem érkezik meg a hiányzó darab, addig a fogyasztó nem tudja a terméket használni. A javítással kapcsolatos különös szabályok Mivel a javításhoz, mint egyik lehetséges szavatossági igényhez speciális szakismeret szükséges, azt általában nem közvetlenül a forgalmazó végzi el, ezért ha a fogyasztó úgy dönt, hogy javíttatni szeretné az elromlott terméket, akkor egyszerűbb ezzel közvetlenül a szervizt keresni meg. Így azt az időt is megspórolhatja, míg a boltból elküldik a szervizbe a hibás terméket. Ilyenkor azonban a későbbi igényérvényesítésnél lényeges, hogy a forgalmazó felé is kerüljön bejelentésre a hiba, azzal, hogy szervizbe a forgalmazó juttatja el a készüléket. Amikor a vállalkozás vagy a szerviz elveszi a terméket javításra, akkor vagy magán a jótállási jegyen, vagy ahhoz csatoltan rögzítenie kell azt a dátumot, amikor bejelentette a


fogyasztó a javításra vonatkozó igényét, és amikor azt javításra átvették, a hiba okát és a kijavítás módját, valamint azt az időpontot, mikor visszaadják a terméket. Gépjármű esetében a kilométeróra állását is rögzíteni kell, leadáskor is és akkor is, mikor visszaérkezik. Olyan termék javítása esetén, ami rögzített bekötésű, vagy 10 kg-nál nehezebb, vagy tömegközlekedési eszközön nem szállítható - kivéve a gépjármű – a kijavítást az üzemeltetés helyén kell elvégezni. Ezekek a termékeknek (mosógép, hűtőszekrény, gázkazán, sütő, stb.) a szállítását nem szükséges a fogyasztónak megoldani, a szerelő az, aki háznál végzi el a javítást. Ha ez nem lehetséges, akkor az el- és a visszaszállításról a vállalkozás, vagy ha közvetlenül őket kereste meg a fogyasztó, akkor a javítószolgálat gondoskodik, mivel ez szükséges része a kijavításnak. Cserénél a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan a csere tényét és időpontját kell feltüntetni.

3 mu nk ana p

Egy kivétel a javítás és a csere általános szabálya alól, hogy a tartós fogyasztási cikkeknél, ha a vásárlástól számított 3 munkanapon belül kéri a fogyasztó a cserét, akkor ezen kérésünknek a vállalkozás köteles eleget tenni, nem hivatkozhat arra, hogy az neki a javításhoz képest jelentős többletköltséget eredményez. Ennek feltétele, hogy a hiba olyan legyen, ami a rendeltetésszerű használatot akadályozza, vagyis a termék valóban használhatatlan legyen.

Árleszállítás kérhető a javítással együtt is, ha a termék értéke a javítás után annak ellenére, hogy újra működőképes ugyan, csökken, vagy kérhetjük önállóan is, ha amúgy használható a termék, csak nem ér annyit, mintha hibátlan lenne. Amikor a fogyasztó a teljes vételárat visszakéri, azt elállásnak hívjuk. Ilyenkor természetesen vissza kell adni a terméket, hiszen különben felborul az egyensúly az eladó és a vevő jogosultságai között. Miben különbözik egymástól a szavatosság és a jótállás? Egyszerűen fogalmazva abban, hogy milyen termékekre vonatkozik, és milyen időtartamig lehet érvényesíteni, ez alatt az idő alatt pedig kinek kell bizonyítani a saját álláspontját. A szavatosság jogszabályon alapul és valamennyi termék vásárlása és szolgáltatás igénybe vétele esetén megilleti a fogyasztókat.


Szavatossági jogot a vásárlástól számított két éven belül lehet érvényesíteni, azután már nem. Ez az idő is két részre oszlik. Fogyasztói szerződések esetében az első hat hónapban a vállalkozásnak kell igazolnia azt, hogy a hiba oka a termék átadásakor még nem volt meg, a fennmaradó másfél évben pedig a fogyasztónak, hogy a termék már az átvételkor is hibás volt. Ez elsősorban szakértővel lehetséges, ami sokszor nem egyszerű. A jótállás általában jogszabályon alapul, ebben az esetben nem a vállalkozás dönt arról, hogy biztosítja-e, de lehetséges az is, hogy a vállalkozás vállalja, habár ez nem lenne kötelezettsége, vagy nem olyan időtartamban, mint a vállalása. Ilyen például, amikor az egyébként egy éves kötelező jótállás alá eső termékre a forgalmazó az egy éven felül további egy vagy két év, vagy akár ennél is hosszabb idejű jótállást vállal, akár „ingyenesen” (a termék árába építve), akár külön díj ellenében. Így például a ruházati cikkekre kötelező jótállás – az 50.000,- Ft-ot meghaladó vételárú szőrméket kivéve - nem vonatkozik, de nagy értékű, elvileg időtálló termékekre, vagy azok egyes tulajdonságaira előfordul, hogy vállalnak ilyet a forgalmazók. Ilyen az az eset, amikor egy forgalmazó vállalja, hogy a vízállóként eladott nagyon drága csizma két éven belül nem ázhat be, de egyébként a csizma általános állapotára nem vállal garanciát. Ekkor, amennyiben a vásárlást követő második évben a csizma beázik, a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy az valamely nem rendeltetésszerű használat következménye, de ha valami más probléma adódik vele, például lekopik a sarka, arra „csak” a szavatosság fog vonatkozni, és a második évben már a fogyasztónak kell igazolni, hogy a hiba anyag- vagy gyártási hiba miatt következett be. Leggyakrabban különböző elektronikai termékek kapcsán találkozunk jótállással. Fontos tudni, hogy ahhoz, hogy az egyébként jellegüknél fogva elvileg kötelező jótállás alá sorolható termékekre csak akkor vonatkozik valóban a kötelező jótállás, ha a vételáruk meghaladja a 10.000,- Ft-ot, vagyis kereken 10.000,- Ft vételár esetén még nem. A jótállás legfontosabb ismérve, hogy annak teljes időtartama alatt a vállalkozás köteles a bizonyításra. Neki kell igazolni, hogy a termék, amikor azt a fogyasztónak átadta, még hibátlan volt. A szavatosság időtartama tehát hosszabb, és több termék esetében élhetünk vele, de az első hat hónapot leszámítva a jótállás erősebb jogosultságot biztosít a fogyasztó számára. A jótállási jogunkból fakadó igényérvényesítéshez szükség van a jótállási jegyre. A forgalmazó kötelessége ezt átadni, úgy, hogy az a jótállás teljes időtartama alatt olvasható legyen. Ha ez nem valósul meg, a vállalkozás nem hivatkozhat a jótállási jegy hiányára, vagy


nehéz olvashatóságára, ami logikus, hiszen a jótállásra való jogosultság nem a jótállási jegyből fakad, hanem a jogszabályból. Ha a számlát a fogyasztó megőrzi, azzal igazolni tudja a vásárlás tényét és idejét és a vételárat is, azaz minden rajta van, ami a jótállási igénye elbírálásához szükséges. Ezért kell minden esetben megőrizni a számlát, amit kapunk. A jótállási jegy kötelező tartalmi elemei –magyar nyelven, és közérthetően–  a vállalkozás elnevezése és címe,  a termék neve, típusa, ha van, gyártási száma, hogy a termék beazonosítható legyen,  a gyártó neve és címe, ha az nem azonos a forgalmazóval,  szerződéskötés dátuma, a termék átadásának dátuma, vagy ha a vállalkozás közreműködője helyezi üzembe a terméket, akkor ennek a dátuma (ekkor kezdődik a jótállás ideje)  a fogyasztó jótállásból eredő jogai, azok érvényesíthetőségének határideje, helye és feltételei,  tájékoztatás, hogy a fogyasztó jogvita esetén a megyei és fővárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A jótállást kizárni nem lehet. Egyetlen kivétel az az eset, ha valamely terméknek az üzembe helyezése is szakértelmet kíván, például egy bojleré vagy tűzhelyé, és ez nem jelent aránytalan többletterhet a fogyasztó számára, és máshogy a beüzemelés szakszerűen nem biztosítható, akkor a jótállás feltételeként előírható a szakszerviz általi üzembe helyezés. Ha a termék üzembe helyezését, vagy összeszerelését a vállalkozás, vagy annak alkalmazottja végezte, akkor ennek a mozzanatnak a szakszerű elvégzéséért ugyanúgy felel, mint magáért a termékért. Ilyenkor pedig a vállalkozás által igénybe vett személy magatartásáért a vállalkozás felelős. A különböző termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállások időtartama 

a tartós fogyasztási cikkekre (ilyenek pl. a 10.000,- Ft vételár feletti háztartási készülékek, elektromos konyhai kisgépek, közlekedési eszközök, világítástechnikai termékek, a híradástechnikai, információtechnikai és irodatechnikai eszközök, hangszerek, sportszerek, elektromos szépségápolási berendezések, órák és ékszerek, és az 50.000,- Ft vételár feletti szőrmeruházati termékek) 1 év, a termék átadásától, vagy ha azt a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjától,



a javító-karbantartó szolgáltatásokra (pl.: lakás karbantartási és javítási szolgáltatások, háztartási gépek és készülékek javítása, személygépkocsik, motorkerékpárok, karbantartása és javítása, telefonok, hangszerek, órák, gyógyászati segédeszközök javítása, ha a teljes, a fogyasztó által fizetendő díj a 20.000,- Ft-ot meghaladja, kiéve a szavatossági igény keretében végzett javítást) 6 hónap, a dolog javítás utáni visszaadásától, vagy üzembe helyezésétől,




a lakásépítéssel kapcsolatos jótállás keretében pedig a hibával érintett résztől függően 3 év (burkolat, festés, tapétázás, kémény, nyílászárók, tető, szigetelés, vakolat, szellőztető, beépített bútor, lift, és egyes a lakásokat kiszolgáló helyiségek pl. mosókonyha, folyosók, stb.), 5 év (pl. tetőcserép, vízszigetelő lemez, stb.) vagy 10 év (pl. egyes épületgépészeti csövek és csőelemek, födémek, és alapozási elemek) a műszaki átadás-átvételtől kezdődően.

Ezen felül a vállalkozás pluszban ingyen vállalhat, vagy felár mellett kínálhat hosszabb idejű jótállást, de ezt a kötelező jótállást, mely a jogszabály alapján jár, nem tüntetheti fel úgy, mintha ez a saját vállalása lenne, vagy mintha ezzel a többi vállalkozásnál többet nyújtana a fogyasztóknak.

II. BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK Hová fordulhatunk, ha a vállalkozás elutasítja kifogásunkat? A békéltető testületek minden megyében és a fővárosban is a kereskedelmi és iparkamara mellett működő bíróságon kívüli vitarendezési fórumok, amelyek gyorsan, ingyenesen, egy egyszerű eljárásban döntik el a fogyasztók és vállalkozások közötti jogvitákat. Az eljárás egy egyszerű formanyomtatvány kitöltésével indul, ami már e-mailben beküldve vagy akár egy applikáció használatával is lehetséges. A formanyomtatvány mellé csatolni kell mindannak az okiratnak a másolatát, melyre hivatkozni kívánunk (számla, igazolandó a vásárlás tényét és idejét, a vállalkozás által felvett jegyzőkönyv és elutasítás igazolandó, hogy megpróbáltuk közvetlenül rendezni a vitát, de az nem vezetett eredményre, és mindaz, ami az üggyel kapcsolatban a rendelkezésünkre áll.) Ezt követően a kijelölt tanács a meghallgatáson döntést hoz, amit 30 napon belül írásban postára is adnak, és így összességében attól a naptól kezdve, hogy a kérelmet hiánytalanul benyújtottuk, 90 napon belül az eljárás lezárul, anélkül, hogy bármit is fizetnénk érte.


Fontos, hogy az eljárás megindításának feltétele, hogy a vállalkozással megpróbáljuk közvetlenül rendezni a jogvitát, vagyis csak akkor fordulhatunk a békéltető testülethez, ha a vállalkozás már elutasította a kifogásunkat, vagy arra egyáltalán nem reagált, pedig már kellett volna. Együttműködési kötelezettség a békéltető testületek előtti eljárásban 2015. szeptember 11. napja óta a vállalkozásokat együttműködési kötelezettség terheli a békéltető testületek előtti eljárásokban. Ennek keretében azok a vállalkozások, amelyeknek a székhelye, vagy fióktelepe abban a megyében van bejegyezve, amelyik megyében működő kereskedelmi és iparkamara mellett működik az eljáró békéltető testület, kötelesek válasziratot küldeni, és a meghallgatáson is képviseltetni kell magukat. A válaszirat kötelező elemei a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását illetően, úgy, hogy a vállalkozás nyilatkozatában megjelöli az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint másolatban csatolja azokat az okiratokat, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. A megjelenéshez pedig olyan képviselőt kell állítaniuk, aki egyezségkötésre is felhatalmazott, vagyis valóban érdemben el tud járni és képes a probléma megoldására. Ennek értelmében nem együttműködő például az a vállalkozás, aki küld ugyan egy meghatalmazottat, de megtiltja neki, hogy egyezséget kössön, vagy a vállalkozás eredeti álláspontjáról kicsit is elmozduljon. Azok a vállalkozások, amelyeknek a székhelye vagy telephelye nem az adott ügyben eljáró békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására kötelesek. Nekik ugyanis nem kell feltétlenül megjelenni, mert önmagában az is sok esetben nagyon nagy költséget jelentene, de így is valahogy el kell érni egy olyan állapotot, amikor lehetséges az egyezségkötés. Ha kap ugyanis a fogyasztó írásban egy ajánlatot, bár nem lehet finomítani rajta, ami a meghallgatás nagy előnye, de már csak a fogyasztón múlik, hogy azt elfogadja-e vagy sem. Az együttműködési kötelezettség betartásának garanciája bírság. Ezt nem a békéltető testületek közvetlenül, hanem az erre hatáskörrel rendelkező hatóságok szabják ki, a békéltető testületek jelentései alapján.


Az együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról ugyanis a békéltető testület köteles értesíteni a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. Amennyiben pedig a vállalkozás megszegte együttműködési kötelezettségét, kötelező a bírságkiszabás, vagyis a hatóság a bírság kiszabásától nem tekinthet el. Ezen túlmenően, a békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely az együttműködési kötelezettségre történő felhívás ellenére nem tesz az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelenik meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.

On-line vásárlás – on-line vitarendezés Az egyre inkább teret nyerő internetes kereskedelemben nagy könnyebbség, hogy az on-line vásárlás alkalmával keletkezett jogvitát már on-line is rendezhetjük. Erre egy egyszerű, felhasználóbarát internetes platformot fejlesztett ki az Európa Tanács, aminek az elérésére szolgáló linket minden egyes on-line szolgáltatásokat és termékeket nyújtó weboldalon szerepeltetni kell. A lényege, hogy nem kell megjelenni a feleknek, így leküzdhető az országok közötti távolság is, és valóban az otthon kényelméből intézhető az ügy. Emiatt azonban kiemelten fontos, hogy a nyomtatvány kitöltése során mindent csatoljunk, ami fontos lehet az elbírálásnál, mert nem lesz lehetőség szóban kiegészíteni az álláspontunkat és a meghallgatásra magunkkal vinni, amit a nyomtatvány mellől lefelejtettünk. A platform elsősorban arra jött létre, hogy a határon átnyúló on-line jogviták rendezéséhez nyújtson segítséget, de semmi akadálya annak, hogy a belföldi, vagyis magyarországi székhelyű kereskedővel felmerült on-line jogvitánkat rendezzük így. Határon átnyúló az a szerződés, amiben a vállalkozás másik országban van bejegyezve, mint ahol a fogyasztó él. On-line szerződés pedig az a szerződés, amelynek értelmében a kereskedő vagy közvetítője egy weboldalon vagy más elektronikus eszközön kínál megvételre valamit, és a fogyasztó azt az adott weboldalon vagy más elektronikus eszközön rendeli meg, függetlenül attól, hogy erre milyen készüléket, számítógépet, tabletet vagy telefont használ. A honlap elérhető a https://webgate.ec.europa.eu/odr oldalon, de fontos szabály, hogy valamennyi on-line kereskedelmet folytató vállalkozásnak kötelező a honlapján jól láthatóan elhelyezni egy linket, ami ugyanerre az oldalra vezet, megkönnyítve ezzel a fogyasztók dolgát.


III. INTERNETES VÁSÁRLÁS ÉS TERMÉKBEMUTATÓK Mi számít internetes vásárlásnak? Leegyszerűsítve internetes vásárlásnak hívjuk a távollévők között kötött szerződéseket, mert ma ez a leggyakoribb formája. Precízen fogalmazva azonban ez az értékesítése forma azt jelenti, hogy a szerződő felek nincsenek jelen egyszerre egy helyen, hanem a szerződéskötéshez kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. Ilyen eszköz a telefon is, de a leggyakrabban az internetet, e-mail kommunikációt, vagy webshop felületet használnak a felek.

Mi számít termékbemutatón kötött szerződésnek? Minden olyan szerződés, amit nem a vállalkozás üzlethelyiségében kötünk, de mind a két fél egyszerre jelen van (tehát az interneten kötött szerződések nem tartoznak ide), akkor is, ha a szerződéskötést a fogyasztó kezdeményezi. Ezen kívül az is ilyen szerződésnek számít, ha a vállalkozás közvetlenül felkeresi a fogyasztót, az üzlethelyiségén kívül, és ez után kötnek szerződést, akár az üzlethelyiségben, akár telefonon vagy más módon. Ilyen például az az eset, ha a termékbemutató után közvetlenül telefonon hívnak, vagy ha az utcán szólítanak meg és úgy kísérnek be az üzlethelyiségbe, ahol a szerződéskötés történik. Korábban a legtipikusabb eset az volt, amikor a vállalkozás egy kirándulást szervezett annak érdekében, hogy az ott megtartott előadáson népszerűsítse és értékesítse a termékeit. Mi számít üzlethelyiségnek?


Üzlethelyiség minden olyan ingatlan, vagyis ház, lakás, helyiség, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja, azaz a vállalkozás üzlete, irodája, egy bemutatóterem, amit rendszeresen használ erre a célra, és bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja, ami például egy pavilon, bódé is lehet. Nem minősül üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek a vásáron, piacon és közterületen végzett árusítás, vagyis, ha ilyen helyen vásárolunk, arra a hagyományos szerződések szabályai vonatkoznak. Mire kell odafigyelni? Az internetes vásárlásnak rendkívül sok előnye van. Ilyen a megspórolt energia és idő, az egyszerre kutatható hatalmas választék, ami összehasonlíthatóan rendelkezésre áll, hiszen ha egy terméktípusra rákeres a fogyasztó, egyszerre valamennyi az interneten fellehető boltban böngészhet, összehasonlíthatja az általuk kínált termékeket és az azonos termékek különböző boltokban lévő árait is. Megfelelően használva tehát a lehetőségeket, sokkal több információ birtokában hozhatunk döntést rövidebb idő alatt, mintha hagyományos értelemben járnánk boltról boltra kutatva a legmegfelelőbb termék után. Emellett a veszélye is egyértelmű: nem látjuk a terméket, amit vásárolunk, nem tudjuk a kezünkbe venni, kipróbálni. Emellett elképzelhető az is, hogy a „forgalmazó” a termék kézbesítése után, vagy még az előtt, de a fizetés után az internet homályába vész, és ha nem informálódtunk előre, nem is tudjuk, kivel kötöttünk szerződést.

A termékbemutatós árusítás lényege, hogy általában nem tudjuk előre, hogy valamit el szeretnének adni nekünk. A meghívó orvosi szűrésre, állapotfelmérésre, ingyen vacsorára, utazásra szól, esetleg csak egy nyeremény átvételére hívnak telefonon, és a helyszínen szembesülünk azzal, hogy szeretnék, ha egy előadás után azonnal aláírnánk egy szerződést, nemritkán több százezer forintos tételben. Ilyenkor általában pszichikai nyomás és döntéskényszer alatt áll a fogyasztó, már csak azért is, mert gyakran hatalmas látszólagos engedménnyel kecsegteti a vállalkozás, de azzal, hogy azt csak akkor tudja igénybe venni, ha azonnal dönt. Felkészülés híján a termék piaci áráról sincs információja a fogyasztónak, és épp egy bemutató után áll, mely szintén hat rá, már csak azért is, mert manapság ezek a vállalkozások legfőképpen közérzetjavító vagy egészségmegőrző termékeket kínálnak, és a bemutató gyakran egy látszólagos orvosi vizsgálat, amelyen betegnek kiáltják ki a fogyasztót. Éppen ezért ezeknél a speciális értékesítési formáknál a kereskedőnek szigorú tájékoztatási kötelezettsége van. Ennek keretében nagyon sok információt kell megosztania a fogyasztóval, méghozzá a szerződéskötés előtt, írásban, és közérthetően.


Ezek közül a legfontosabbak:    

 

a termék vagy szolgáltatás minden lényeges tulajdonsága a vállalkozás neve és pontos elérhetősége a teljes vételár, amiben már minden benne van, amit szerződéskötés esetén ki kell fizetni a vállalkozás részére a teljesítés feltételei, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő, a vállalkozás panaszkezelési módja, vagyis, hogy mi történik, ha a valamilyen kérdést teszünk fel, vagy panaszt teszünk a vállalkozás felé, a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó szabályok a békéltető testülethez fordulás lehetősége, és ezzel együtt a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület elérhetőségei,

és az indokolás nélküli elállás lehetősége, határideje, szabályai. 14 napon belül indokolás nélkül elállhatunk a távollévők között és az üzleten kívül kötött szerződésektől. Ehhez nem kell, hogy a termék hibás legyen. Elegendő, ha csak a vásárlást követően tudtuk átgondolni, hogy a termékre nincs szükségünk, vagy bármi más miatt meggondoltuk magunkat.

Mikor kezdődik a 14 nap? Ha a szerződés termék adás-vételére szólt, akkor a termék átvételétől, ha pedig szolgáltatás nyújtására, akkor a szerződés megkötésétől. A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre különleges szabályok is vonatkoznak.

Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy a vállalkozás már részben teljesíti a szerződést, amit a fogyasztó nem tud visszaadni – mivel ez nem termék, hanem valami, amit a vállalkozás tesz vagy biztosít a fogyasztó javára, pl. megszerel valamit, vagy hozzáférést enged egy weboldal tartalmához – a fogyasztónak külön kell jeleznie azt, hogy szeretné, ha a vállalkozás a 14 nap lejárta előtt megkezdené a teljesítést. Ha ez megtörténik, és a rendelkezésre álló 14 napon belül felmondásra kerül sor, a már elvégzett munkáknak ki kell fizetni a díját. Ha a vállalkozás teljes egészében teljesíti a vállalt szolgáltatást, akkor már nincs mód az indokolás nélküli felmondásra. Ilyenkor már csak akkor reklamálhat a fogyasztó, ha a szolgáltatás hibás.


Ha a vállalkozás nem tájékoztatott minket az elállási jog gyakorlásának lehetőségéről, úgy a határidő 12 hónappal meghosszabbodik. Ha ezen időszakon belül, elkésetten ugyan, de mégis megadja a tájékoztatást, akkor az attól számított 14. napig élhet a fogyasztó az indokolás nélküli elállás jogával. Mi a teendőnk, ha szeretnénk elállni a szerződéstől? A legfontosabb, hogy az elállás tényét később vita esetén nekünk kell igazolnunk, ezért azt mindenképpen írásban, és lehetőleg ajánlott, tértivevényes levélben tegyük. A nálunk lévő terméket az elállást követően haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell küldeni a vállalkozás részére. Ennek költségét a fogyasztónak kell állnia, kivéve, ha a vállalkozás azt előre vállalta, vagy ha a termékbemutatóval egyidejűleg a terméket kifuvarozták a fogyasztónak, és az jellegénél fogva postai küldeményként nem küldhető vissza, például túl nagy hozzá. Elterjedt tévhit, és gyakran hivatkoznak rá vállalkozások, hogy a terméket csak eredeti, netán bontatlan csomagolásban lehet visszaküldeni, de ez természetesen nem igaz. Nem baj, ha kibontjuk a csomagolást, különben hogyan is bizonyosodnánk meg róla, egyáltalán mit kaptunk. Meg kell azonban térítenünk azt a kárt, ami a termékben keletkezik, amíg nálunk van, és több annál, mint hogy azt kibontottuk, megnéztük, kipróbáltuk. Nem árt tehát óvatosan bánni a termékbemutatón rendelt és kiszállított termékkel. Ezért az értékcsökkenésért is csak akkor felelünk azonban, ha a vállalkozás erről előre tájékoztatott bennünket. Mi a vállalkozás teendője elállás esetén? Mikor a vállalkozás tudomást szerez az elállásról, azonnal, de legkésőbb 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó által megfizetett teljes összeget, vagyis nem csak a vételárat, hanem minden olyan költséget, ami a szerződéskötéssel felmerült, anélkül, hogy abból bármit is levonna. A visszaküldés költségén kívül a fogyasztót az elállás miatt semmilyen plusz díj nem terhelheti. Jogszerűen várhat a vállalkozás a vételár visszafizetésével addig, míg a termék vissza nem érkezik hozzá, vagy legalább nem igazolja a fogyasztó, hogy azt elküldte. Mi az, amit nem küldhetünk vissza, amire nem vonatkozik az elállási jogunk? Bizonyos termékek, és a sürgősen elvégzett, a fogyasztó által kifejezetten megrendelt szolgáltatások esetében azok jellege miatt nem illeti meg a fogyasztókat az elállási jog, akkor sem, ha


távollévők között kötött, vagy pedig üzlethelyiségen kívül kötött szerződésről van szó.

Ilyenek például az alábbiak:    

Olyan termék, aminek az ára a pénzpiac változásaitól függ (olaj, arany, stb.) Gyorsan romló termékek (élelmiszer) Olyan termékek, ami higiéniai okokból felbontást követően nem küldhetőek vissza (egészségügyi termékek, amik közvetlenül érintkeznek a testtel) Olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából (vagyis, amikor szerelőt hívunk, mert azonnal meg kell oldani valamit, nem jutunk be a lakásba lakatos nélkül, vagy elárasztja a lakást a mosógép)

Mik azok a járulékos szerződések, és mi történik velük, ha a szerződéstől elállunk? Mivel a termékbemutatókon főleg nagy értékű, vagy legalábbis magas áron értékesített termékeket árulnak, nagyon gyakori, hogy azonnal egy áruvásárlási hitelszerződést is aláírnak a fogyasztók. Így a vételárat részletekben, egy banknak kell megfizetniük, és nem azonnal a vállalkozásnak, de végül a kamat és a költségek miatt összességében többet fizetnek ki, mint a termék vételára volt. Ezt a hitelszerződést járulékos szerződésnek hívjuk, mivel az az eredeti szándékunkhoz képest – ami az, hogy legyen egy termékünk - csak egy plusz eszköz, egyszerűsíti annak megszerzését. Ha ilyenkor az úgynevezett főszerződéstől – vagyis attól, amivel a terméket megvásároljuk – elállunk, az automatikusan felbontja a hitelszerződést is. Az elállásról a vállalkozásnak azonnal értesítenie kell a bankot, így ezzel elvileg nincs további teendőnk. A gyakorlatban nem árt, ha az elállási nyilatkozatunkat a banknak is megküldjük, de ők anélkül, hogy a vállalkozás értesítené őket a szerződés felbontásáról, nem tudják elengedni a kötelezettségeinket. Ma már egyetlen hitelintézet sem nyújthat kölcsönt termékbemutatón, gyakorlatban azonban előfordulnak ilyen esetek, különösen, amikor a vállalkozások azt próbálják elhitetni, hogy valójában a szerződést üzlethelyiségben, vagyis nem termékbemutatón kötöttük, ezért nem vonatkoznak rá ezek a szigorú többletfeltételek.

Mit tehetünk, ha a termékbemutatón vagy interneten vásárolt termék hibás? Hibás termék esetében ugyanazokat a jogokat gyakorolhatjuk, mint a hagyományos szerződések esetében, azaz kérhetjük, hogy a terméket javítsák ki, vagy cseréljék ki. Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhetünk árleszállítást, visszakérhetjük a teljes vételárat is, vagy pedig megjavíttathatjuk a terméket valaki mással, és ennek a díját kifizettethetjük a vállalkozással.


IV. KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSOK A közüzemekre vonatkozó általános szabály nem árul el sokat, mindössze annyit mond, hogy közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó pedig díj fizetésére köteles. A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli. A fogyasztó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni. Ehhez képest valamennyi közüzemhez, a víziközmű szolgáltatáshoz, a gázellátáshoz és a villamos energia ellátáshoz, de még a szemétszállításhoz is külön-külön terjedelmes joganyag tartozik, ami segít eligazodni a különböző szolgáltatások útvesztőiben. Szerződéskötés Ami minden közszolgáltatásban közös, hogy a szolgáltató nem tagadhatja meg a szerződéskötést. Az is jellemző rájuk, hogy ha a fogyasztó nem köt ugyan szerződést, vagyis nem megy be a szolgáltatóhoz papírokat aláírni, ahogyan egy szerződéskötést elképzelünk, de használja az adott szolgáltatást, akkor a szerződés ezzel létrejön a szolgáltató és a fogyasztó között. Kivétel ez alól a villamos energia szolgáltatás, ott azonban először is magasabb díjat számláz a hálózati elosztó engedélyes társaság, másrészt pedig ha szerződés nélküli vételezést észlelnek, leszerelik a mérőórát és kikapcsolják az áramot, aminek még plusz költsége is van a fogyasztóra nézve. Különös felelősség, a mérőórák állagmegóvása Minden esetben ezért, ha új lakásba költözik a fogyasztó, gondoskodnia kell arról, hogy a közüzemi szerződések rendben legyenek – azok a beköltözése napjától az ő nevén legyenek nyilvántartva, a szolgáltató elérje őt a címén, hogy el ne keveredjen semmilyen irat, és pontosan attól az időszaktól vállalja a fogyasztó a terheket, amikortól ő használja az ingatlant. Ez nem mindig lehetséges, előfordulhat, hogy valaki megvesz egy lakást, de csak később tud beköltözni, vagy még inkább, hogy örököl lakást, de azt átmenetileg nem adja el, és nem is használja. Ilyen esetben is gondoskodni kell róla, hogy a szolgáltatók megfelelően értesüljenek a váltásról, és hogy a mérőórák épségben és biztonságban legyenek. Az is fontos, hogy amikor átvesszük az előző tulajdonostól az ingatlant, akkor ne csak a mérőállást fényképezzük le, hanem magát a mérőórát is. Mi magunk nem biztos, hogy észrevesszük rajta a hibát – hiányzó plomba, szakadt fólia, vagy máshogy kinéző lenyomat a plombán – de ha egy ellenőrzés során a szolgáltató leírja, hogy mi a probléma a mérőórával, így igazolni tudjuk, hogy az már így került hozzánk. A mérőóra átírásánál pedig mindenképpen lesz egy ellenőrzés, a vállalkozás munkatársa eljön és lefényképezi az óránkat. Ugyanígy fontos a lakás átadásánál is, hogy figyeljünk oda, hogy a nevünkről lekerüljön a szolgáltatás.


A sokat emlegetett plomba jelentősége abban áll, hogy szinte minden mérőóra ugyanarra a szerkezeti sémára épül, a rajta átmenő vezetéken áthaladó vizet, gázt, villamos energiát méri meg egy belül lévő mérőszerkezet. A vezetékek és a mérőszerkezet egy nagyobb mérőházban van, ezt zárja le a plomba, egy kis pecsétszerű, illetve műanyag bilincsszerű szerkezet, aminek egyedi azonosító száma is van, és a pecséteknél a mintája is sokat elárul, már abból is kiderül, ha nem az eredeti van rajta. A mérőszerkezethez ugyanis – hacsak fizikailag, erőszakkal máshol meg nem bontjuk a mérőházat - csak ezeknek a plombáknak a leszedésével lehet hozzáférni, és ha hozzáfértünk, akkor azt ki is lehet venni, és akkor nem fog mérni semmit, vagy vissza lehet állítani rajta a számokat, stb. Ezeket természetesen egy szakértő azonnal észreveszi, és a vállalkozásnak, ha kétség merül fel az órával kapcsolatban, kötelessége az órát szakértői vizsgálatnak alávetni.

Ennek is szigorú szabályai vannak, hogy ne lehessen az órát a leszerelés és a vizsgálat közben manipulálni, ezért azt vagy lezárt dobozban, vagy szintén lezárt műanyag zsákban szállítják el, méghozzá úgy, hogy a dobozt, illetve a zsákot is plombálják, és a plomba azonosító számát feltüntetik azon a jegyzőkönyvön amit ilyenkor a fogyasztó kap. A fogyasztó a szakértői vizsgálaton is jelen lehet, így ő maga is meggyőződhet arról, hogy a plomba sértetlen és ugyanaz, mint amivel elvitték tőle, tehát közben nem nyúltak hozzá, de a szakértő is legelőször ezt vizsgálja. A mérőórák ugyanis általában a vállalkozás tulajdonát képezik, de azok megóvása a fogyasztó feladata. Azonnal be kell jelenteni, ha a mérőóra véletlenül megsérül, és nagyon kell vigyázni rájuk, mert ha egy ellenőrzéskor a szolgáltató munkatársa veszi észre a hibát, akkor magas összeget fizethetünk érte. A vállalkozások ugyanis kötbért szabhatnak ki erre az esetre, vagyis a fogyasztónak akkor is fizetnie kell a vállalkozásnak, ha valójában azt semmilyen kár nem érte. A számlázás Akármilyen szabályok is vannak a mindennapokra, azért a mindig felmerülő és folyamatosan a fogyasztókat foglalkoztató kérdés a közüzemekkel kapcsolatban mégis a számlázás. Ma már viszonylag rugalmasan válthatunk számlázási módot, és szinte minden szolgáltató nyújt olyan elektronikus felületet, amelyen elektronikusan is intézhetjük a számlázással kapcsolatos ügyeinket. Először is fontos azt tisztáznunk, hogy mindig az aktuális fogyasztásunkat szeretnénk-e kifizetni, vagy pedig tervezetten elosztanánk a kiadásainkat egész évben egyenletesen. Előbbi esetben ugyanis lehetőség van arra, hogy havonta – víziközmű szolgáltatás esetében


kéthavonta – bediktáljuk – akár egy webes felületen – a mérőóráról leolvasott fogyasztásunkat, és a szolgáltató az alapján fog számlázni, minden hónapban annyit, amennyit fogyasztottunk. Legalább évente egy alkalommal ilyenkor is ellenőrzi a vállalkozás munkatársa, hogy mi szerepel a mérőórán, és az alapján kapunk egy elszámoló számlát. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató „lezárja az évet” és ezen az egy ponton egészen biztosan nullán fog állni az egyenlegünk. ha valamiért, akár véletlenül, többet diktáltunk be előzőleg, tehát többet fizettünk, akkor azt az összeget ekkor visszakapjuk, ha pedig elmaradásban vagyunk, az elszámoló számlán láthatjuk, hogy pontosan mennyi az aktuális tartozásunk. Ez a lehetőség nagyjából egyezik az átalánydíjjal azokban az esetekben, amikor a fogyasztásunk egyenletes, pl. a víz esetében, hiszen minden évszakban ugyanannyit fürdünk, ugyanannyit főzünk, ugyanannyit mosogatunk.

Egészen más a helyzet azonban például a gáznál, ahol a téli hónapok gázfűtés esetén nagyon magas számlákat eredményezhetnek, míg nyáron, különösen, ha a vízmelegítés és a főzés nem gázzal történik, csak a fűtés, szinte csak az alapköltségek lesznek. Ennek a kiegyenlítésére, tehát, hogy télen se kelljen annyira sokat fizetni, könnyen kalkulálhatunk egy éves átlagot, és fizethetjük egész évben azt. Így nyáron is ugyanannyit fizetünk a „fűtésért”, mint télen, de télen sem fizetünk kiugróan sokat. A számlánk minden hónapban azonos fogyasztást fog mutatni, ennek megfelelő fizetendő összeggel. Ilyenkor van igazán jelentősége az elszámoló számlának, mert ilyenkor valóban csak egyetlen alkalommal történik leolvasás, és akkor hasonlítja össze a szolgáltató, hogy a tényleges fogyasztás hogyan viszonyul a befizetettekhez. Például az előző évben azt láttuk, hogy egész év alatt a fogyasztásunk 1200 m3 volt. Ekkor az átalányt ha beállítjuk 1200/12 = 100 m3-re akkor minden hónapban, télen, nyáron 100 m3 díját fogjuk fizetni. Közben megfigyelhetjük, hogy a téli hónapokban, különösen januárban a 100 m3-nek akár a többszörösét is felhasználhatjuk, de a számlánk állandó marad. Számolnunk kell azzal, hogy ha például a tél hidegebb, vagy hosszabb, mint az előző, aminek a fogyasztási értékeiből kiindultunk, akkor lehet, hogy az elszámoló számlában, év


végén fizetnünk kell még, tehát érdemes nagyon körültekintően meghatározni az átalány összegét, és év közben is figyelni a fogyasztást, ugyanis ilyenkor is változtathatunk, ha nem akarunk meglepetést az elszámoláskor. Ha azonban rendszeresen ellenőrizzük mérőóránkat – ami egyébként is kötelességünk, és nem is árt – akkor fel leszünk készülve mindenre. Különösen a vízóránál nagyon fontos az, hogy ha átalány számlázást választunk is, rendszeresen nézzünk rá az órára. Ha kiugró fogyasztást mutat, azonnal jelezzük azt a szolgáltatónak és kezdjük meg a hibaelhárítást, mert hacsak más oka nincs, akkor valahol csőtörés van a házban. Pár hetente pedig érdemes azt is ellenőrizni, hogy ha minden csapot elzárunk, sehol sem folyik a víz, nem megy a mosógép, mosogatógép, akkor a vízóra áll-e. Ha csak picit is, de halad, akkor valamelyik cső szivárog. Ez nem csőtörés, nem fog elárasztani a víz, de épp ezért annál is nehezebb észrevenni, és ha nem ellenőrizzük rendszeresen, szép csendben nagyon sok víz elfolyhat, ami pénzbe is kerül, és környezeti szempontból sem szerencsés, a víz ugyanis egy véges természeti erőforrás, amit akkor is így kell kezelni, mikor a csapból folyik.

A számlázás kapcsán tudnunk kell, hogy az a szolgáltató garantált szolgáltatása, vagyis minden esetben kell számlát kapnunk, a szerződésben rögzített időszakonként. Ez víziközmű szolgáltatás esetében kéthavonta esedékes, a többi szolgáltatásnál általában havonta, azzal, hogy a szolgáltatónak jogában áll meghatározni egy minimum összeget, ami alatti számlát nem állít ki, vagyis, ha nagyon keveset fogyasztunk, előfordulhat, hogy ritkábban kapunk számlát, de erről is tájékoztatást kell küldeni a szolgáltatónak, megjelölve azt az összeghatárt, ami alatti számlát nem bocsát ki. Ügyfélszolgálatok Minden közüzemi szolgáltató köteles ügyfélszolgálatot fenntartani, ahol a fogyasztók személyesen, telefonon, elektronikus formában és írásban is jelezhetik igényeiket és panaszaikat. Az állandó ügyfélszolgálati irodának a hét legalább egy napján 20:00 óráig, a fiókirodának a hét egy napján legalább 18:00 óráig nyitva kell tartani. A beérkező panaszok megválaszolására a szolgáltatóknak 15 nap áll rendelkezésre.


Kettős közművek, miért két szerződésünk van áramra és vízre? A villamos energia felhasználásához a fogyasztónak két szerződést kell kötnie. Nagyon leegyszerűsítve egyet a hálózati engedélyessel, akivel a hálózat használatára köt egy rendelkezésre állási típusú szerződést, egyet pedig a villamos energia kereskedővel, aki a hálózaton elérhető villamos energiát adja el a fogyasztónak. Számlát csak ez utóbbitól kap, amiben benne vannak a rendszerhasználati díjak nevesítve. A víziközmű szerződések esetén a felszerelt mérőórát a vízművek engedélyezi és átveszi, majd ez alapján szerződést köt a felhasználóval, és ez a vállalkozás az, aki a csatornázási művek felé jelzi az új felhasználót. Ők kiküldik a szerződéskötéshez szükséges okiratokat kitöltésre és visszaküldésre. A két szolgáltató szorosan összefüggő tevékenységet végez, és együtt is működnek ennek során. A felhasználó a vízművek felé jelenti be a mérőóra állást, és az jelenti tovább a csatornázási művek felé, ami – hacsak valami speciális körülmény nem lép fel, például csőtörés, amikor az elfolyt víz nem folyhatott a csatornába - ezek alapján az értékek alapján számláz.

V.

FENNTARTHATÓ ENERGIAFOGYASZTÁS

Az elmúlt évtizedek, illetve a múlt század pusztítását már nem kell bemutatni. Fontos azonban hangsúlyt fektetni arra, hogy a bolygónk sorsa mindig a felnövekvő generáció kezében van. Fenntarthatóság alatt azt értjük, hogy az aktív generáció nem használja fel a teljes rendelkezésre álló erőforrás-kapacitást. Ez annyit tesz, hogy csak a valóban szükséges mértékben használjuk a környezetünket és nem jobban. Energia alatt minden erőforrást értünk, így a villamos energiát, a különböző fűtési energiákat és a vízhasználatot is. Sokszor gondoljuk, hogy az egyéni cselekedetek nem tesznek hozzá sokat a nagy egészhez, de ez kizárólag addig van így, amíg az egyéni szerepvállalás és felelősség valóban egyes egyének, kevesek és nem a társadalom nagy része számára természetesek. Azok akik szeretik a számokat, ki is számolhatják a saját hozzájárulásukat az energiafogyasztáshoz, és a megtakarításhoz is, és arra juthatnak, hogy nagyon egyszerű megoldásokkal sokat lehet spórolni, egyszerre a pénztárcánknak és a természetnek. Egy konkrét példából indulva ki, azok, akik a külvárosokból vagy peremkerületekből járnak be gépkocsival, ha csak a belváros szélét közelítik meg autóval, és a belső területeken átülnek a tömegközlekedésre, vagy sétálnak, ha napi 10 km autózást spórolnak meg, ami nagyobb városban aktív mobil életmód mellett abszolút elérhető, az évi 3700 km-t jelent, ami egy átlagos gyári károsanyag-kibocsátási értéket alapul véve 700 kg-mal kevesebb szén-dioxid


kibocsátást jelent. Ez nem nagy szám az egyébkénti évi károsanyag-kibocsátáshoz képest, de ha kimondjuk, hogy ennyit egyetlen személy tud spórolni, akkor hatalmas számot jelent. Sokáig a közlekedést és a gyárakat tartották az első-számú károsanyag-kibocsátónak, de ez mára elmozdult az épületek fűtése felé. Amit mégis konkrétan az energiafelhasználás terén bárki megtehet, minimális odafigyeléssel, azok az alábbiak:

Ne égjen a villany az üres helyiségekben! A valós szükségleteinknek megfelelően válasszuk meg a villanykörtéket. Nem kell minden helyiségben fényár. Ahol írunk vagy olvasunk ott természetesen fontos, de egy átlagos nappaliba vagy előszobába például nem szükséges a legmagasabb fényerejű izzókat vásárolni. Válasszunk takarékos vagy LED égőket, amik egyszeri kiadásként többe kerülnek ugyan, de hosszabb élettartamuk miatt a kiadást behozzák. A fényerő összehasonlítása az izzók dobozán feltüntetett lumen adatból kiindulva a legegyszerűbb, mivel az a látható fény mennyiségének összege. Ne hagyjuk csatlakoztatva azokat az elektronikai készülékeket, amik ezt nem igénylik, vagy amelyeknek a folyamatos áramellátása nem indokolt. A fűtést lehetőleg szabályozzuk, és állítsuk be egy komfortérzetet nyújtó hőmérsékletre, de ha rendszeres az életünk, akkor pontosan tudjuk, melyek azok az időszakok, amikor üres a lakás. Elég a hazaérkezést megelőző fél-egy órával megkezdeni a lakás felfűtését, nem kell egész nap fűteni az üres lakást. Ha nem megoldható egy termosztát beszerzése, akkor kaphatóak már konvektorra szerelhető időzítők, melyekkel az egyes radiátorok működését tudjuk szabályozni. Inkább temperáljuk a lakást, mint teljesen levegyük a fűtést és utána nulláról fűtsük fel újra, mert az egyszeri felfűtés több energiát igényel. A lakásban is öltözhetünk kényelmesen és rétegesen, hogy ne kizárólag magas hőfokkal érjük el a komfortérzetet nyújtó hőmérsékletet.


Csak annyi vizet használjunk, amennyire valóban szükségünk van: fogmosásnál, kézmosásnál a szappanozási fázisban, ugyanígy zuhanyozásnál a szappanozási fázisban zárjuk el a vizet. Mosogatásnál a higiéniai szempontok alapján a folyó vízben való mosogatás ajánlottabb, mint az állóvizes, de ezt is megtehetjük odafigyelve. Ha van rá módunk beszerezhetünk víztakarékos csapot, és ilyen kiegészítőt is. Viszonylag széles a kínálat olyan, a csapra szerelhető kiegészítőkből, amik a vizet levegővel dúsítva annak volumenét növelik (perlátor), és ezáltal a vízérzetünket javítják. Így azonos ideig nyitva tartott csappal is kevesebb vizet fogyasztunk, illetve van olyan zuhanyfej is, ami gombbal zárul, így a szappanozás után nem kell újra beállítani a vízhőmérsékletet.

Segíthet az is, ha a családtagok rendszerben, nagyjából egymás után zuhanyoznak, mert így a vezetékben lévő víz még meleg, nem kell a felmelegítésére ismét várni, mert ez egyrészt a felmelegítésére használt gáz- vagy villanyfelhasználást is növeli, és amíg várunk a víz melegedésére, egy háromtagú családnál napi öt liter víz elfolyik a lefolyóban felhasználatlanul. Sok múlik a lakásunk műszaki kialakításán, amin általában nincs módunk alapjaiban változtatni, de ezeket a tippeket úgy válogattuk össze, hogy valóban csak odafigyelés kérdése a betartásuk. Fentieken túlmenően, ha összességében odafigyelünk a fogyasztásunkra, az azt is jelenti, hogy nem veszünk meg mindent, amit meglátunk, és aminek az előállításához sokszor nagy mennyiségű vizet, villamos és egyéb energiát használtak fel.

VI. PANASZÜGYINTÉZÉS A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. Fontos megkülönböztetnünk ezt a panaszt a hibás teljesítés esetén bejelentett minőségi kifogástól és annak kezelésétől. Itt arról van szó, hogy a fogyasztónak a vállalkozás magatartásával vagy mulasztásával szemben van kifogása. Lehet összefüggés a kettő között, például abban az esetben, ha a panaszunk éppen a minőség kifogásunk elbírálásával kapcsolatos. Ilyen eset lehet, ha a visszaviszünk egy hibás terméket, de – habár ez kötelessége lenne – a vállalkozás munkatársa nem vesz fel jegyzőkönyvet a kifogásunkról, csak elutasítja azt különösebb indokolás nélkül. Ilyenkor az ő


magatartása miatt panaszt tehetünk, amely az eredetileg felmerült minőségi kifogástól teljesen független utat jár be.

Ha a panaszt szóban teszi a fogyasztó, azt azonnal ki kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása bármi miatt nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról azonnal köteles jegyzőkönyvet felvenni. Ennek a jegyzőkönyvnek a másolatát át is kell adni a fogyasztónak. Ha személyesen tette a panaszt, akkor a jegyzőkönyvet neki azonnal át kell adni, ha telefonon vagy egyéb módon szóban tette, akkor legkésőbb az érdemi válasszal egyidejűleg kell megküldeni a jegyzőkönyvet, és az írásbeli panaszoknak megfelelően kell elbírálni a panaszt.

A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:       

a fogyasztó neve, lakcíme, a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja, a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke, a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges, a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a fogyasztó aláírása, a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje, telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.

Az írásbeli panaszt a vállalkozás a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás köteles megindokolni. Az érdemi válaszból ki kell derüljön a fogyasztói panasz mibenléte, az annak kivizsgálására tett lépések, és a vállalkozás pontos álláspontja a panasszal kapcsolatban, azaz az, hogy a panasznak helyt ad, és ekkor milyen formában tesz eleget a fogyasztó kérésének, vagy a fogyasztóval nem ért egyet. A telefonon érkezett panasznak azonnal kell adni egy azonosító számot, amit közölni kell a fogyasztóval a panasz rögzítésekor.


Ha a vállalkozás a panaszt elutasítja, köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Egyedi jogvitákban, vagyis, ha a fogyasztó valamilyen előnyt vagy kártalanítást kér saját magának a vállalkozással fennálló szerződés alapján, a békéltető testületek járhatnak el, de általános, valamennyi fogyasztót érintő kérdéseket – például ha a vállalkozás tisztességtelen gyakorlatot folytat, vagy nem megfelelő a termékek árainak feltüntetése, ezt a hatóság tudja vizsgálni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, és a levelezési címét.

NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM - A FOGYASZTÓK ÉRDEKÉBEN


FOGYASZTÓVÉDELMI NAP

Recommend Documents