FOGYASZTÓVÉDELMI HARSONA

2014. 1. számú

FOGYASZTÓVÉDELMI HARSONA Fogyasztóvédők Országos Egyesülete

Leányfalu, 2014.03.10.

1

Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. A közelmúlt fogyasztókat is érintő jogszabály-változásai II/1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása – hatékonyabb, rugalmasabb békéltető testületi eljárások II/2. Pont kerül végre a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos problémákra II/3. A jegyző látja el a társasházak törvényességi felügyeletének feladatát III. Általános tájékoztató III/1. Hatékonyabb fogyasztóvédelem – szigorodó uniós előírások a békéltető testületekre és a kereskedőkre vonatkozóan III/2. A Budapesti Békéltető Testület 1/2014. számú ajánlása az üzleten kívül kötött szerződések kapcsán javasolt tudatos fogyasztói magatartásról III/3. Fogyasztói piacok eredménytáblája: a fogyasztók még mindig bizalmatlanok és közülük sokan nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal III/4. A Budapesti Békéltető Testület 2/2014. számú ajánlása az üdülőhasználati jog értékesítése során tanúsítandó körültekintő fogyasztói döntésekről III/5. Pert nyert a Baranyai Megyei Békéltető Testület az E.ON Zrt-vel szemben III/6. A Fővárosi Törvényszék elvi jelentőségű ítélete parkolási pótdíj ügyében III/7. Mik azok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok? III/8. Minden, amit az internetes vásárlásról tudni érdemes III/9. Mire figyeljünk közüzemi szolgáltatások igénybevételekor? III/10. Mire figyeljünk pénzügyi-biztosítási szolgáltatás igénybevételekor? III/11. Jótállás, szavatosság – általános fogyasztóvédelmi tudnivalók

2

IV. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tesztjei, jelentései IV/1. Jelentés a dohánytermékek vizsgálatáról, a cigaretta főfüst kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalmának ellenőrzéséről IV/2. Jelentés a kolbász és sütnivaló kolbász termékek vizsgálatáról IV/3. Jelentés a játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzéséről IV/4. Jelentés a mosószerek összes foszfortartalmának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről I. Bevezetés A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete a folyamatos megújulás jegyében a fogyasztói tudatosság javítására irányuló célzott kampányokat folytat. Ennek keretében negyedévente „Fogyasztóvédelmi Harsona” címmel olyan elektronikus hírleveleket bocsátunk ki, amelyekben közérthetően foglaljuk össze a fogyasztók mindennapjait érintő híreket, eseményeket és aktualitásokat. Emellett törekszünk arra is, hogy abban olyan általános jellegű és a fogyasztóvédelem legfontosabb területeivel kapcsolatos általános tájékoztatást és információkat adjunk közre, amelyeket az olvasó a mindennapi élet szokásos körébe tartozó szerződéseinek megkötésekor haszonnal tud alkalmazni. A „Fogyasztóvédelmi Harsonában” többek közt a következő területeket mutatjuk be közérthetően a fogyasztóknak: közüzemi szerződések, pénzügy-biztosítás, fogyasztói csoportok, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és reklámok, szavatosság-jótállás, távollevők között kötött szerződések, internetes vásárlás. Végül, de nem utolsósorban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal fennálló együttműködési megállapodásunk keretében annak publikus tesztjeit elemezzük és annak eredményét is közzétesszük a „Fogyasztóvédelmi Harsonában”. Ezen tevékenységünk eredményeként jelen kiadvány a 2014. 1. számú Fogyasztóvédelmi Harsona, melyet a kellő népszerűsítés érdekében elhelyezünk internetes honlapunkon és valamennyi rendelkezésünkre álló eszközzel terjesztjük a fogyasztók körében.

3

II. A közelmúlt fogyasztókat is érintő jogszabály-változásai II/1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása 2014. január 13-án módosításra került a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, amelynek legfontosabb változásai az alábbiak: A békéltető testületi eljárásra a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes. Természetesen a korábbi illetékességi szabályok is megmaradnak, tehát mind a fogyasztó lakóhelye, mind a vállalkozás székhelye is megalapozza az adott testület illetékességét, azonban a fogyasztó maga döntheti el, hogy melyik testülethez kíván fordulni a vállalkozással szemben fennálló fogyasztói jogvitájában. Mindannyian tapasztaltuk már, hogy akár 30-40 percig is várakoztunk, mire sikerült egy adott vállalkozás telefonos ügyfélszolgálatán valakivel beszélnünk. A jogszabály módosítása kapcsán a panaszkezelés és a telefonos ügyfélszolgálat esetében rögzítésre került, hogy a telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat, illetve az ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására biztosított telefonos elérés esetében biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A vállalkozás az ügyfélszolgálati ügyintézőnek az ügyfélszolgálat felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, valamint az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell. A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni, öt évig meg kell őrizni, és a fogyasztó kérésére, díjmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A vállalkozás a hangfelvétel készítésével, megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá az egyedi azonosítószámról a fogyasztót a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni köteles. Ezzel összefüggésben a fogyasztóvédelmi hatóság is többletjogköröket kapott, mert, az ügyfélszolgálati ügyintéző élőhangos bejelentkezésére vonatkozó kötelezettség ellenőrzése érdekében az az elektronikus hírközlési szolgáltató, 4

akinek hálózatából a hívást kezdeményezték, a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles közölni a hívás kezdő időpontjára és időtartamára vonatkozó, általa kezelt adatokat. Állandó probléma a békéltető testületi eljárásban a nem együttműködő vállalkozások kezelése, az eddigi nyilvánosságra hozatali gyakorlat nem bírt kellő visszatartó erővel. A módosítás kapcsán azonban a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a jövőben vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó - békéltető testületi eljárásban fennálló - kötelezettségével összefüggő, a törvényben és - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. Ezen kívül a fogyasztóvédelmi hatóság szervezetében fogyasztóvédelmi rezsipontok működnek. A fogyasztóvédelmi rezsipont feladata a villamosenergia-, földgáz-, távhő-, víziközmű-szolgáltatást és hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő területen a fogyasztók tájékoztatása a vonatkozó jogszabályi előírásokról, a fogyasztók által kezdeményezhető hatósági eljárásokról, továbbá az igénybe vehető igényérvényesítési eszközökről. Bevezetésre kerül a fogyasztóvédelmi referens intézménye. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás köteles fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni, akinek feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése. Ezen kívül a fogyasztóvédelmi referens kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó állami szervekkel. Szintén visszaélésre adott okot, az az eddigi kedvezmény mely szerint a kis és középvállalkozások esetében az első jogsértéskor nem került sor bírság kiszabására a fogyasztóvédelmi hatóság részéről. Ezt leginkább a termékbemutatós cégek használták ki, az első jogsértés megállapítása után megszűntek, új cégként kezdték el/folytatták tevékenységüket, de jogilag új vállalkozásnak kellett tekinteni, tehát ismételten egy figyelmeztetéssel végződhetett a hatóság eljárása. A jogszabályi változás folytán a fogyasztóvédelmi hatóság - ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - minden esetben bírságot szab ki, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor. 5

II/2. Pont kerül a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos problémák végére Évek óta folyamatos probléma a fogyasztói csoportok működése, hiszen pont a leginkább kiszolgáltatottabb fogyasztói réteget csapják be, csalnak ki tőlük komoly összegeket az ilyen csoportokat működtető vállalkozások. 2012. január elsejétől élt az a rendelkezés a fogyasztóvédelmi törvényben, mely szerint fogyasztói csoport 2014. január 1-jéig nem hozható létre. A fogyasztói csoportok betiltása ellenére léptennyomon lehetett találkozni olyan hirdetésekkel, amelyek ilyen csoportba történő belépésre buzdították a fogyasztókat, legálisan már azonban nem toborozhatnának új tagokat. E hirdetések jogszabályba ütköznek, 2014. január elsejétől minden, fogyasztói csoportba történő belépésre felhívás tilos. Rendkívül fontos ezért, hogy a fogyasztók ne hagyják magukat csapdába csalni és még ha hangzatos ígéretekkel is próbálkoznak: ne kössenek szerződést, hiszen tiltott tevékenységről van szó! Ha valaki mindezek ellenére mégis belépne ilyen csoportba, biztosra veheti, hogy készpénzt nem, csak jó pár évig tartó bosszúságot szerez magának. Az Fgytv. módosítása már világosan lefekteti a fogyasztói csoportok létrehozásának tilalmát, továbbá meghatározásra kerül az is, hogy mi minősül fogyasztói csoportnak. Ennek alapján fogyasztói csoportnak számít a szervezők díjazás ellenében történő - közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül – véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján – a csoport segítségével megszerezze. Ezek a cégek jól láthatóan azokra a fogyasztói rétegekre alapoznak hirdetéseik közzétételekor, melyek kiszolgáltatott helyzetben vannak anyagi helyzetük folytán, illetve korukból kifolyólag kevésbé elővigyázatosak az átlagembernél. A vállalkozások hirdetéseikben olyan szlogenekkel hitegetik az embereket, mint például: „Pénzügyi gondja van? Megoldjuk!” „4.000.000 Ft havi fix 11.111 Ft-tól” „Akár bárlistásoknak is!” 6

„Akár nyugdíjasoknak is!”. Ezek kétségkívül rendkívül bíztatóan csengenek, első hallásra bárki számára úgy tűnhet, hogy a fogyasztói csoport hitelt nyújt, mely hitet a rendkívül profi marketingeszközöket felhasználó vállalkozások csak tovább erősítenek előadásaik alkalmával. Ráadásul, mint a fenti reklámfogásokból kiderül, ezeket a hirdetéseket nem az átlagfogyasztónak szánják, hanem a nyugdíjasokat, valamint az adóslistára került embereket célozzák meg velük, azaz a kiszolgáltatott fogyasztói réteget. Ezek az emberek azonban a fenti tulajdonságok miatt speciálisan védendő fogyasztóknak minősülnek, mivel a gyanakvás hiánya folytán sokszor el sem olvassák a vonatkozó szerződést, így magával a megkötendő jogügylet természetével sincsenek tisztában, mivel azt hiszik, hogy számukra a fogyasztói csoport készpénzt-hitelt nyújt, holott ellenkezőleg: pénzt szed be. Így a vállalkozások kihasználják a fogyasztók tudatlanságát és szóban ráveszik a fogyasztókat a szerződések aláírására. Ezt követően a fogyasztók belépnek a fogyasztói csoportba, teszik mindezt abban a tudatban, hogy ők hitelszerződést kötöttek és ennek fizetik a havi törlesztőrészletét, nem is beszélve sokszor magáról a regisztrációs díjról, melyhez a fogyasztói csoportba való belépést kötik. Később viszont az ügyfelek, akik eredetileg minél gyorsabban készpénzhez szerettek volna jutni, azzal szembesülnek, hogy készpénzt még nem láttak, ellenben ők maguk akár már többszázezer forintot fizettek ki a fogyasztói csoportot szervező vállalkozás részére. A hangzatos szlogenek, az ígéretek, a tájékoztatás ellenére ugyanis a fogyasztói csoportok nem gyorskölcsönt nyújtanak, hanem ezzel ellentétben az abban résztvevők csupán tulajdonjogot kaphatnak, azt is bizonytalan időpontban. A kiválasztott termék vagy szolgáltatás tulajdonjogához való hozzájutást azonban két igencsak, a fogyasztók érdekeit sértő feltételtől teszik függővé. Egyrészt a tag kiválasztása ugyanis történhet sorsolás útján, mellyel tulajdonképpen egyfajta szerencseelemet emelnek be a jogügyletbe, másrészt akkor juthat hozzá a tag a tulajdonjoghoz, ha úgynevezett előtörlesztéssel él. Emiatt a szerencseelem miatt a tulajdonjog megszerzése akár éveket is várathat magára, ami alatt a fogyasztó fizetési kötelezettsége továbbra is fenn áll, így lehetséges, hogy a tulajdonjog tárgyát képező termékhez vagy szolgáltatáshoz csupán a futamidő végén, azaz tíz, illetve tizenöt év múltán jut hozzá. 7

Az előbb említett előtörlesztés szó használata ismételten félrevezető lehet, hiszen a fogyasztó a „törlesztés” szó hallatán önkéntelenül is a hitelre asszociál és ez csak tovább erősíti benne azt a valótlan képet, hogy a fogyasztói csoport számára hitelt nyújt. Az előtörlesztés amiatt is sérelmes a fogyasztókra nézve, mert ekkor a fogyasztói csoport tagja annak a pénzösszegnek egy részét fizeti ki, amelyet később fordítanának az adott termék vagy szolgáltatás megszerzésére: ehhez tehát még hozzá sem jutott a csoport, a tulajdonjoghoz való hozzáférés időpontja így nagyon bizonytalan. Mindezek alapján világos az is, hogy a fogyasztói csoportban résztvevők fizetési kötelezettsége és a kiválasztás folyamata időben elválik egymástól és a törlesztést egészen addig kell rendezni folyamatosan, míg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz. 2014. január elsejétől azonban a módosult jogszabály szerint tilos fogyasztói csoportot létrehozni. Ezen tilalom megsértésével vagy megkerülésével kötött szerződés semmis. Valamint tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportba új fogyasztó kizárólag a - szerződés felmondással történő megszüntetése következtében -kieső fogyasztó helyére vehető fel. Ezen szabályozással megteremtette a jogalkotó azt a tilalmat, is, hogy a fogyasztó innentől kezdve nem találkozhat ingyenes hirdetési újságokban, vagy más nyilvánosság számára fenntartott felületeken ezen fogyasztói csoportok megtévesztő reklámjaival, hirdetéseivel. Ezen kívül külön felsorolásra került, miszerint a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztói csoporttal összefüggő, e törvényben és - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. A fogyasztói csoportok jogi szabályozásával kapcsolatosan kihirdetésre került a fogyasztói csoportokról szóló 530/2013. (XII.30.) Kormányrendelet is. A 2012. január 1-jét megelőzően létrehozott fogyasztói csoportot működtető vállalkozás köteles tevékenységének folytatását a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően 2014. január 31. napjáig bejelenteni.

8

A fogyasztói csoportot működtető vállalkozás a bejelentéssel egyidejűleg a hatóság részére elektronikus úton megküldi a) a fogyasztói csoportnak a fogyasztói csoportban való részvételre irányuló szerződésben (a továbbiakban: szerződés) meghatározott működési időtartamát, b) a szerződések számát, c) az egyes szerződések szerint rendszeres időközönként - a fogyasztói csoportot működtető vállalkozással szerződést kötő fogyasztó (a továbbiakban: tag) által teljesítendő befizetések összegét, külön megjelölve a szerződés szerint a fogyasztói csoportot működtető vállalkozást megillető díjat, valamint a tag által meghatározott dolog tulajdonjogának megszerzésére fordítható összeget, d) a fogyasztói csoport megalakulása óta a meghatározott dolog tulajdonjogának megszerzésére lehetőséget szerzett és a ténylegesen tulajdonjogot szerzett tagok számát, e) a fogyasztói csoport megalakulása óta a meghatározott dolog tulajdonjogának megszerzésére fordított összeget és f) a szerződés megszüntetésére irányuló felmondások számát. Amennyiben a fenti adatokban változás következik be, akkor a fogyasztói csoportot működtető vállalkozás a változást követő harminc napon belül elektronikus úton tájékoztatja a hatóságot. A működést érintő szabályok közül fontos az a rendelkezés, miszerint a tagi befizetéseket a fogyasztói csoportot működtető vállalkozásnak fogyasztói csoportonként, saját pénzeszközeitől elkülönített számlán kell tartani, ami pénzforgalmi számla nem lehet. A számlán elhelyezett, az eszközvásárlásra fordítandó összeg (befizetéseik arányában) a tagokat illeti meg. Ha azonban a szerződés felmondására kerül sor és a tagot a vállalkozás a saját pénzéből fizeti ki, akkor a szerződésben foglalt időtartam lejártával a tagokkal való elszámolást követően az elkülönített számlán maradó pénz a vállalkozást illeti meg. Rögzíti a rendelet továbbá, hogy nyilvános kiválasztással történik annak a tagnak a kijelölése, aki hozzájuthat a meghatározott eszközhöz. A nyilvános kiválasztáson sorsolással vagy többletfeltétel vállalásával lehet megszerezni a lehetőséget, viszont ehhez a tagnak nem lehet a szerződésben vállalt fizetési kötelezettség teljesítésében elmaradása. II/3. A jegyző látja el a társasházak törvényességi felügyeletének feladatát A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény nemrég módosult rendelkezéseinek köszönhetően a társasházak működésének, a társasház szerveinek és a szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház alapító okirata, szervezetiműködési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak, 9

vizsgálja, hogy a társasház működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és ellenőrzi, hogy a társasház működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak. A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke pedig kötelesek a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni. Ha a jegyző a törvényességi felügyelet ellátása során szabálytalanságot tapasztalt, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani, a bírósági eljárás ekkor a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik. A bíróság a jegyző keresete alapján megsemmisítheti a közgyűlés határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el, a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait. A fentiek már csak azért is nagy jelentőséggel bírnak a társasházban élő fogyasztók számra, mivel az előbb említett dokumentumokban kerülnek rendezésre többek közt a közös költség viselésének és a költség-hátralékok megfizetésének előírásai, tartalmazzák a lakóközösségre vonatkozó házirendet, Ezen módosítás kapcsán, megszűnhetnek az olyan anomáliák, mint az évek óta össze nem hívott lakógyűlések, a jogszabályi követelmények semmibevételével meghozott közgyűlési határozatok, a vezetés elszámoltathatóságának hiánya, a késedelmesen vagy egyáltalán nem megkapott tájékoztatások a lakókat érintő olyan döntésekről, amelyek alapján fizetési vagy egyéb kötelezettség terheli őket. A törvényben meghatározásra kerül, hogy mit kell tartalmaznia a közös képviselő illetve az intézőbizottság éves elszámolásának. Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő vagy az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás azonban nem jelenti az esetleges kártérítési igényről és a fogyasztóvédelmi hatóság 43/A. § (5) bekezdése szerinti eljárásról való lemondást. A lakásszövetkezetek esetében az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a lakásszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az igazgatóság tevékenységéről és a rezsicsökkentések 10

eredményeként jelentkező megtakarítások összegéről költségnemenként a lakásszövetkezet tekintetében, valamint tagonként és nem tag tulajdonosonként a fenntartási költség megosztásának az alapszabály szerinti bontásában. Ha a lakásszövetkezet valamely közüzemi szolgáltatás tekintetében nem részesült a rezsicsökkentésből eredő megtakarításban, akkor az igazgatóság köteles ennek indokát a tájékoztatásban érthető és világos módon szerepeltetni. Ha a lakásszövetkezet a villamos energiát vagy a földgázt nem egyetemes szolgáltatás keretében vételezi, akkor a tájékoztatásban azt kell feltüntetni, hogy ezen okból az említett területen a lakásszövetkezet nem jogosult a rezsicsökkentésre. III. Általános tájékoztató III/1. Hatékonyabb fogyasztóvédelem – szigorodó uniós előírások a békéltető testületekre és a kereskedőkre vonatkozóan Hazánkban egyre jobban teljesítenek az alternatív vitarendezési feladatot ellátó békéltető testületek: nőttön nő a hozzájuk forduló fogyasztók száma. 2013. július 8-tól pedig hatályba lépett az a két jogszabály, amelyek immár európai uniós szinten rögzítik a békéltető testületek működésének jogi kereteit. Ezzel együtt olyan követelményeket állapítanak meg a testületekre és a kereskedőkre vonatkozóan is, amelyek nyertesei a fogyasztók. Online vásárlással kapcsolatos belföldi vagy határon átnyúló ügyek esetén az interneten bárki által ingyenesen elérhető honlap (OVR-platform) segíti majd az egyezségek elérését, miközben az eljárás végig a világhálón zajlik. A vonatkozó új irányelv rendelkezéseit 2015. július 9-ig kell legkésőbb átültetniük a tagállamoknak nemzeti jogukba, míg az online vitarendezésről szóló rendelet legtöbb előírása 2016. január 9-től alkalmazandó. Hazánkban a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független békéltető testületek hivatottak arra, hogy a fogyasztók és vállalkozások közötti vitás ügyek a bírósági eljáráson kívül, egyszerűen, gyorsan és ingyenesen oldódjanak meg.

11

A számok azt mutatják, hogy a fogyasztók bizalommal fordulnak hozzájuk. Míg ugyanis 2008-ban a testületek által lezárt ügyek száma 4540 volt, addig ugyanez a szám 2012-ben már közel duplájára nőtt: a testületek 8388 ügyet zártak le. Az adatok tehát a békéltető testületek ismertségének növekedését támasztják alá, de számtalan fogyasztó még mindig nem hallott a testületekről. A jövőben ugyanakkor szerepük tovább erősödik annak a folyamatnak is köszönhetően, amely az Európai Unióban megfigyelhető: egyre nagyobb hangsúlyt kap a fogyasztóvédelem az uniós politikában. Kapcsolódik ehhez a békéltető testületek uniós jogi kereteit meghatározó két jogszabály elfogadása is. Ezek 2013. június 18-án jelentek meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a következőek: az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv: AVR irányelv), és az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési rendelet: OVR rendelet). Korábban a békéltető testületekre vonatkozó uniós előírások csupán európai bizottsági ajánlási szinten léteztek, amelyek alkalmazása nem volt kötelező a tagállamokra nézve. Magyarországon a békéltetés jól működik és a testületek már jelenleg is megfelelnek az új AVR irányelvben felsorolt főbb követelményeknek (szakértelem, függetlenség, pártatlanság, hatékonyság, méltányosság, szabadság, jogszerűség). Így hazánkban kisebb változtatások lesznek csak szükségesek. Az Unióban viszont még országonként eltérő szabályok léteznek a békéltető testületekre vonatkozóan, a cél pedig az, hogy ne találkozzon nagyon eltérő rendszerrel az a fogyasztó, aki egy másik tagállamban kívánja ügyét megoldani. Épp ezért rendkívüli előrelépés, hogy olyan minőségi előírásokat fogalmaz meg az AVR-Irányelv, amelyeknek az Unió összes tagállamában található valamennyi békéltető testületnek és kereskedőnek meg kell felelnie. A békéltető testületekre vonatkozó új előírások A békéltetető testületek vonatkozásában ez először is azt jelenti, hogy minden egyes uniós országban rendelkezésre kell állnia a felek számára előnyös (gyors, olcsó, egyszerű) alternatív vitarendezés intézményének. Ezeket az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók bármelyike igénybe veheti egy az EU-ban letelepedett kereskedővel szemben. Ide tartoznak azok az

12

ügyek, amelyek adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekből fakadnak, legyen szó akár belföldi avagy határon átnyúló jogvitáról. A hatékonyságot pedig növelik az említett minőségi kritériumok: így például, hogy a békéltető testületeknek közzé kell tenniük a fogyasztók és kereskedők közötti rendszeresen előforduló vagy jelentős problémákat. Emellett ajánlásokat is tehetnek arra vonatkozóan, hogy azokat a jövőben hogyan és milyen vállalkozói magatartással lehet elkerülni. A fogyasztó továbbá interneten keresztül bármelyik békéltető testület internetes honlapján benyújthatja majd kérelmét. Sőt, már a testület hatékonyságáról is saját maga győződhet meg szintén annak webcímén. Ott ugyanis feltüntetésre kerülnek többek közt olyan hasznos információk, mint az, hogy átlagosan mennyi idő alatt kerül egy ügy lezárásra. Ugyanúgy megtudhatja azt is, mennyiben követték a testület által előírt magatartási formát a felek, illetve, hogy milyen arányban születtek a fogyasztónak, illetve a kereskedőnek kedvező döntések az eljárás során. Tudomást szerezhet majd arról is, hogy mekkora a vitás felek között létrehozott egyezségek száma. A békéltető testületek eljáró tanácsainak szakmaisága szintén javulni fog, mivel a testületeknek a jövőben különböző képzéseket és oktatásokat kell tartaniuk tagjaik részére. Rögzítésre került emellett a békéltető testületek és a fogyasztóvédelemért felelős hatóság közötti együttműködés kötelezettsége, amely ismét minőségi javulást hoz a kölcsönös információcsere és a legjobb gyakorlatok átvétele révén. A hatóság szerepet kap egyúttal a minőségi követelmények betartatásában is: az előírásoknak megfelelő békéltető testületekről ugyanis jegyzéket vezet és azt továbbítja az Európai Bizottságnak. Amely testület pedig nem juttatja érvényre a meghatározásra került követelményeket, azt az Európai Bizottság törli a testületek hivatalos jegyzékéből, és azt internetes honlapján nyilvánossá teszi. A kereskedők kötelezettségei Az AVR irányelv a kereskedőkre vonatkozóan szintén új kötelezettségeket tartalmaz. Ha ugyanis a fogyasztó nem tud megegyezni egy vállalkozással, úgy utóbbinak kötelessége arról tájékoztatást adni, hogy az ügyben mely békéltető testülethez lehet fordulni. Emellett közölni kell a testület elérhetőségeit, és azt is, hogy a jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a megjelölt testület eljárását. Amennyiben pedig a vállalkozás korábban vállalta, hogy a vitás ügyek rendezésére a békéltető testületeket igénybe veszi, úgy tájékoztatnia szükséges a fogyasztókat erről a testületről és annak internetes honlapcíméről is. Ezeket az

13

információkat érthetően, könnyen elérhető módon kell közzétennie a webcímén, valamint általános szerződési feltételeiben. Emellett meghatározásra került, hogy a jövőben „a kereskedőket a lehető legnagyobb mértékben kötelezni kell az alternatív vitarendezési eljárásokban való részvételre.” A fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv a fentiekkel egységes szabályozási keretet szab az uniós tagállamoknak a békéltető testületekre (más tagállamokban: AVR-szervezetek) és a kereskedőkre vonatkozóan: előírásait át kell ültetni ugyanis a tagállamoknak legkésőbb 2015. július 9-ig nemzeti jogukba. Az irányelv ugyanakkor nem zárja ki azt sem, hogy a fogyasztók érdekében a tagállamok annál szigorúbb szabályokat alkalmazzanak – kevésbé szigorúakat ugyanakkor nem vezethetnek be. Online vitarendezés határon innen és túl A fogyasztói online vitarendezési rendeletnek (OVR rendelet) köszönhetően a fogyasztók online adásvétellel vagy szolgáltatással összefüggő belföldi vagy határon átnyúló vitáikat tudják könnyen rendezni. Az Európai Bizottság ugyanis létrehoz egy olyan új internetes honlapot (OVRplatform), amelyet tesztel legkésőbb 2015. január 9-ig. Ezzel igénybe vehető lesz valamennyi uniós tagállamnak az Európai Bizottság által nyilvántartott jegyzékben megtalálható békéltető testülete az ügy rendezésére: mindez olcsón, gyorsan, és a fogyasztó saját nyelvén. Így lehetővé válik, hogy anélkül kössünk egyezséget egy másik uniós tagállam kereskedőjével, hogy kilépnénk lakásunk ajtajából. Ugyanígy mód nyílik arra is, hogy egy Magyarországon székhellyel rendelkező kereskedővel egyezzünk ki – mindezt a világhálón keresztül. Az említett weboldalt az online adásvételi vagy szolgáltatási szerződések esetében lehet igénybe venni, emellett nem csak a fogyasztó, hanem a kereskedő is kérelmet nyújthat be a fogyasztóval szembeni ügyének rendezésére. A panaszos kitöltésével vonatkozó elektronikus pedig arról

fél regisztráció után, közérthető űrlap adja meg a rá és az általa bepanaszoltra információkat. A bepanaszolt fél erről levél útján kap értesítést, az OVR-platform is tájékoztatja, hogy a jogvita rendezésére 14

pontosan melyik tagállam melyik békéltető testülete hivatott. E szervezetnek a bepanaszolt általi kijelölése után a panaszosnak jóvá kell hagynia a kiválasztott testületet: ha ez megtörténik, az OVR-platformon keresztül a weboldallal kapcsolatban álló testület értesítést kap és nyilatkozik arról, hogy az ügyben eljárhat-e. Amennyiben hatáskörrel bír, úgy legkésőbb 90 napon belül döntést hoz az ügyben, amely könnyen lehet, hogy egyezséggel zárul. Az eljárás végig online zajlik: a felek egymással elektronikus úton kommunikálnak az OVRplatformon keresztül, átlátható felhasználói felületen. Az OVR-rendeletben a kereskedők számára ismét tájékoztatási kötelezettség került meghatározásra. Az online adásvételi vagy szolgáltatási szerződés esetében ugyanis kötelesek már előzetesen internetes honlapjukon, sőt általános szerződési feltételeikben tájékoztatni a fogyasztót arról, hogy vitás ügyében az OVR-platformhoz fordulhat. A tájékoztatás során a platform internetes elérhetőségét is szerepeltetnie kell. A szerződésekben továbbá meg kell adni a kereskedő e-mail címét is: azaz a fogyasztó birtokában lesz annak az elérhetőségnek, amely szükséges a platformon keresztül a vállalkozással való kapcsolatfelvételhez vita esetében. Az OVR-platform igénybe vételéhez pedig segítséget nyújtanak az Európai Bizottság által Magyarországon - és minden más tagállamban is - felállításra kerülő online vitarendezési kapcsolattartó pontok. Ezek legkésőbb 2016. január 9-től segítséget nyújtanak többek közt a panasz és a vonatkozó dokumentumok benyújtásában, információt adnak emellett az OVR-platform működéséről, tájékoztatást nyújtanak azokról a fogyasztói jogokról, amelyek tagállamukban a vonatkozó szerződésre irányadóak. Magyarországon a fővárosi kereskedelmi és iparkamara békéltető testület került kijelölésre kapcsolattartó pontként.

mellett

működő

III/2. A Budapesti Békéltető Testület 1/2014. számú ajánlása az üzleten kívül kötött szerződések kapcsán javasolt tudatos fogyasztói magatartásról A Budapesti Békéltető Testület 2014. február 21-én az alábbi tartalmú 1/2014-es számú ajánlást tett közzé honlapján: 1. A fogyasztók az ingyenes orvosi vizsgálattal, különböző nyereményekkel, ajándékokkal kapcsolatos rendezvényekre vonatkozó kereskedői megkeresések esetében előre készüljenek fel annak lehetőségére, hogy azok alkalmával termékek megvásárlását kínálják fel számukra. 2. A kereskedő által megtett ajánlat kapcsán mérlegeljék: valóban 15

szükségük van-e az adott termékre és a vételárát ki is tudják-e fizetni. 3. Egyértelműen utasítsák vissza a fogyasztók azt az ajánlatot, amely ténylegesen nem érdekli őket. 4. Vásárlás esetén az aláírás előtt gondosan olvassák el a szerződést és egyéb iratokat (pl. kölcsönigénylést) és minden dokumentumból kérjenek is el egy példányt saját részre. Figyelmesen ellenőrizzék továbbá a szerződés megkötésének pontos helyére, keltezésére vonatkozó rovatokat: amennyiben ezek nem esnek egybe a valósággal (így például a szerződéskötés helye nem a kereskedő székhelye, telephelye), úgy ne írják alá, máskülönben nem gyakorolhatják indokolás nélküli elállási jogukat! 5. Amennyiben a fogyasztók a termék vételárát kapcsolt hitelszerződésből kívánják fedezni, úgy azt csak akkor lássák el aláírásukkal, amennyiben azon a kölcsönadó fél, és a kölcsönszerződés összege és a fizetés részletei egyértelműen szerepelnek. Ne bízzanak azon ígéretekben, amelyek a másik fél általi utólagos kitöltésre vonatkoznak. Könnyen előfordulhat, hogy azon a megbeszéltnél magasabb összeg fog szerepelni. Emellett a teljesen kitöltött hitelszerződésből kérjenek el egy példányt mindenképpen saját részre. 6. Ha valamit nem értenek a szerződésben, ne fogadják el feltétel nélkül a vállalkozás szóbeli magyarázatát. Sőt, írásban kérjenek a kereskedőktől minden érdemi tájékoztatást, mivel vita esetén csak ez használható fel bizonyítékként. 7. Győződjenek meg arról és kérdezzenek rá: élhetnek-e elállási joggal a szerződés alapján abban az esetben, ha később meggondolnák magukat; érdeklődjenek e jog gyakorlásának pontos feltételeiről. 8. Ha már megkötötték a szerződést, utólag is kérjenek tanácsot elsősorban szakembertől, így például a fővárosi és megyei békéltető testületektől vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületektől, ennek hiányában pedig családtagjaiktól, ismerősöktől, a környezetükben élőktől és e vélemények tükrében még egyszer gondolják át a vásárlást. 9. A fogyasztók az őket megillető nyolc munkanapos indokolás nélküli elállási jogot minden esetben írásban, igazolható módon gyakorolják. Az erre legmegfelelőbb értesítési mód, ha faxon vagy tértivevényes levélben értesítik a kereskedőt az elállás szándékáról. A fax kézbesítési

16

igazolását vagy gondosan.

a

visszaérkezett

tértivevényt

pedig

őrizzék

meg

10. Ne feledjék a fogyasztók, hogy az indokolás nélküli elállási jog mellett még szintén élhetnek a termék megvásárlásától számított két éven belül hiba esetén kijavítási, kicserélési, vételár-leszállítási vagy visszatérítési igénnyel. Ez esetben mindig írásban kíséreljek meg a vita rendezését a kereskedővel, ha pedig azt elutasítják, úgy forduljanak a fővárosi és a megyei békéltető testületekhez az ügy ingyenes, gyors rendezése érdekében. A Testület ugyanis az internetes honlapján megtalálható információ szerint a fogyasztók és kereskedők közötti jelentős problémákra vonatkozó információkat közzéteszi, egyúttal azokhoz ajánlásokat csatol annak kapcsán, hogy ezek hogyan kerülhetőek el vagy oldhatóak meg. A közzétett ajánlásból kiderül az is: a Testület előtt lévő ügyekből jól látszanak azok a rendszeresen visszatérő problémák, amelyekkel a fogyasztók a termékbemutatókon, vagy egyéb – nem a vállalkozás üzletében történő – vásárlások alkalmával leggyakrabban szembesülnek. Jellemző például, hogy egyes kereskedők korlátozzák a fogyasztókat az üzleten kívüli értékesítés esetében őket megillető, az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdésében meghatározásra került indokolás nélküli elállási jog gyakorlásában. 1. A termékbemutatók kapcsán a legtöbb panasz az időskorú, nyugdíjas fogyasztóktól érkezik, akik – életkorukból, egészségi állapotukból fakadóan – az átlagosnál könnyebben befolyásolhatóak, hiszékenyebbek, és nem is a szükséges körültekintéssel, odafigyeléssel járnak el a szerződéskötések kapcsán. Gyakori probléma, hogy a termékbemutatós cégek a fogyasztókat ingyenes orvosi vizsgálatot, garantált ajándékot, nyereményt stb. ígérő szórólapokkal, meghívókkal csábítják el egy rendezvényre, amelynek valódi célja az, hogy bizonyos termékeket eladjanak számukra. Az eredetileg vásárolni nem is szándékozó fogyasztókat a vállalkozások alkalmazottai a rendezvényen erős rábeszéléssel, pszichikai nyomással, jelentős árkedvezmények ígéretével ösztönzik a vásárlásra, amelynek sok esetben a fogyasztók nem képesek ellenállni. A fogyasztók arról is gyakran beszámolnak, hogy kis értékű ajándékokat, például termékmintákat ajándékoznak számukra a szerződéskötés előtt, amely miatt már eleve lekötelezettnek érzik magukat a kereskedőkkel szemben. Az egészségügyi előadásra való hivatkozás mellett számos más indok is szerepel: ilyen például az ingyenes kávétesztelés és szintén ajándék kávécsomag ígérete az előbbi fejében. 17

Előfordult olyan eset is, hogy közvetlen a szerződéskötés előtt kínálták szeszesitallal a fogyasztót, ennek fényében pedig ismét megkérdőjelezhető későbbiekben a részéről a szerződéskötésre irányuló akarat megléte. 2. Magukról a termékekről is a legtöbb esetben megállapítható, hogy a hatalmasnak, óriásinak titulált, csak ott és csak akkor igénybe vehetőnek mondott árkedvezmény ellenére azok vételára még így is többszöröse a valós forgalmi értéküknek. Szintén gyakori, hogy a fogyasztók a – sokszor irreálisan magas – vételár megfizetésére szerény jövedelmükből, nyugdíjukból nem is képesek, vagy azt csak magas kamatozású hitelből tudják megfizetni. Az is visszatérő kifogás a fogyasztók részéről, hogy a vásárlás során nem kaptak lehetőséget az írásbeli szerződés aláírás előtti elolvasására, vagy épp nem tartották fontosnak a szerződés áttanulmányozását, illetve az általuk aláírt szerződésből nem kaptak példányt. Sokszor előfordul, hogy az aláírt papír végül ellentétes tartalmú azzal a szóbeli tájékoztatással, amit az adásvétel során a vállalkozástól kaptak. Gyakori az is, hogy akár a szerződéskötés során, akár azt követően telefonon a fogyasztók téves tájékoztatást kapnak a szolgáltatás lényeges elemeiről (például: szállítási határidő, szavatossági-jótállási jogok). 3. Fontos tudni, hogy azokra a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre, amelyek megkötésére vállalkozás és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül kerül sor, a már említett Korm. rendelet szabályai vonatkoznak. A rendelet leglényegesebb szabálya, hogy a fogyasztókat az ilyen szerződések esetén a termék kézhezvételének (szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés) napjától számított nyolc munkanap elteltéig indokolás nélküli elállási jog illeti meg, melyről a vállalkozás legkésőbb a szerződés megkötésekor köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni. Gyakori jelenség, hogy sok fogyasztó próbál is élni az indokolás nélküli elállási jogával, azonban azt csak telefonon, vagy egyéb, nem igazolható módon teszi meg, ezzel pedig egyes vállalkozások visszaélnek és az elállást nem veszik figyelembe. Ha pedig később békéltető testületi eljárást indítanak, úgy írásos bizonyíték híján nem tudják már igazolni azt, hogy határidőben gyakorolták e jogukat. A jogszabályon alapuló elállási jog kijátszására vonatkozóan egyes termékbemutatós cégek újabban megfigyelhető trükkje pedig az, hogy a szerződésben a vállalkozás üzletében, telephelyén megkötött ügyletnek tüntetnek fel olyan adásvételeket, amelyek ténylegesen nem is ott köttettek meg. Az ilyen termékértékesítésekre már nem terjed ki a fenti rendelet hatálya, azaz ezekben az esetekben a vállalkozások a fogyasztókat a jogszabályban 18

biztosított elállási joguktól jogellenesen megfosztják. Bizonyos kereskedők hasonló esetekben is biztosítanak elállási jogot a fogyasztók részére, azonban ez már nem jogszabályon, hanem szerződésen alapuló elállási jog. Ezért annak gyakorlására (pl. határidők, közlés módja stb.) nem a jogszabály, hanem a szerződés rendelkezései az irányadóak. Forrás: http://www.bekeltet.hu/1-Hirek/154-A-Budapesti-Bekelteto-Testulet-12014-szamu-ajanlasa-az-uzleten-kivul-kotott-szerzodesek-kapcsan-javasolttudatos-fogyasztoi-magatartasrol III/3. Fogyasztói piacok eredménytáblája: a fogyasztók még mindig bizalmatlanok és közülük sokan nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal Tízből hét fogyasztó még mindig nem tudja, mit tegyen akkor, ha olyan terméket szállítanak le részére, amelyet meg sem rendelt – derül ki az Európai Bizottság által nemrég közzétett, fogyasztói piacok 2013. évi eredménytáblájából. Jellemző továbbá, hogy az európai polgárok csupán 35 %-a vásárolna más tagállami kereskedőtől árut vagy szolgáltatást interneten. A fogyasztói piacok eredménytáblája egy olyan – rendszeresen összeállított és közzétett – jelentés, amelyben az uniós tagállamok fogyasztói környezetének minősége alakulását vizsgálják, és a fogyasztók szemszögéből követik nyomon azt, hogy hogyan és milyen mértékben valósul meg az Unió belső piacának integrációja. A 2013. évre vonatkozó eredménytábla érdekes tanúságokkal szolgál: a dokumentumból megállapítható, hogy bővült az elektronikus kereskedelem, különösen belföldön. A belföldi kereskedőtől online vásároló fogyasztók aránya egész pontosan 38 %-ról 41 %-ra emelkedett az előző felmérések óta, a külföldről interneten árut vagy szolgáltatást igénybe vevő vásárlók aránya pedig 9,6 %-ról 11 %-ra nőtt. Ezzel együtt kijelenthető, hogy a fogyasztók továbbra is bizalmatlanok a határon átnyúló jogügyletek esetében: alig több mint egyharmaduk (35 %) vásárolna más ország kereskedőjétől az interneten. Belföldi online ügyletek esetében jobb a helyzet, a fogyasztóknak több mint fele (59 %) venné igénybe hazai kereskedő szolgáltatását. A bizalmatlanság lehetséges 19

okai között szerepel, hogy a termék internetes beszerzésének valamely lépése lehetetlennek bizonyul, így például a kereskedő nem fogad el külföldi bankkártyát a fizetéskor, vagy nem vállalja az árunak a fogyasztó lakóhelye szerinti országba való szállítását. További jellemző, hogy nagy a szórás a tekintetben, hogy az egyes tagországok fogyasztói megfelelőnek tartják-e hazájukban a fogyasztóvédelem rendszerét, avagy sem: e fogyasztók aránya tagállam szerinti bontásban a 18 %-tól egészen a 76 %-os megoszlásig terjedt. Összességében Észak- és Nyugat-Európában a legkedvezőbb ez alapján a fogyasztók helyzete. A 2004 óta az Európai Unióhoz csatlakozott országok túlnyomó többségében az utolsó három eredménytábla által vizsgált időszakban csökkent a fogyasztói kiszolgáltatottság a felmérés alapján. Az eredménytábla szerint a társadalmi és demográfiai téren is jelentős eltérések tapasztalhatóak. Így például a rendelkezésre álló fogyasztói jogoknak és lehetőségeknek elsősorban az idős, az alacsony iskolázottságú válaszadók, a foglalkoztatásban nem álló személyek, a fizikai munkások, valamint az otthonukban internetkapcsolattal nem rendelkező fogyasztók látják legkevésbé hasznát. A jogellenes kereskedelmi módszerekről mind a fogyasztók, mind pedig a kiskereskedők úgy vélekednek, hogy az elmúlt négy évben nem csökkent az ilyen gyakorlatok előfordulása. A fogyasztók több mint 50 %-a pedig azt jelezte, hogy e módszerekkel leggyakrabban az interneten találkozik. A fogyasztói tudatosság kapcsán semmiképp sem lehet előrelépésről beszámolni: így például tíz fogyasztóból hét nem tudja mit kell tennie akkor, ha olyan terméket szállítanak le részére, amelyet meg sem rendelt. A kiskereskedőknek pedig kevesebb, mint egyharmada tudja csak, hogy a fogyasztóknak mennyi ideje van arra, hogy visszaküldjék a terméket a kereskedőnek, vagy hogy a hibás termékeket javítás céljából visszavigyék. Végül a környezettudatosság kérdéskörében megemlítendő, hogy tízből négy fogyasztó számolt be arról, hogy a megvásárolni kívánt áru, illetve szolgáltatás kiválasztásánál figyelembe veszi, hogy az adott termék milyen hatást gyakorol a környezetre. Ha mégsem a környezetkímélő terméket választják, úgy ez általában amiatt van, hogy nem áll rendelkezésre a környezeti hatással kapcsolatos információ, esetleg a „zöldebb” termék drágább vagy épp bizalmatlan a fogyasztó a környezetkímélő 20

jellegre vonatkozó állítás valódiságára vonatkozóan. Never Mimica európai fogyasztópolitikai biztos az alábbiakat fejtette ki a nyilvánosságra hozott eredménytáblára vonatkozóan: „Fejlődést sikerült elérni mindenekelőtt az elektronikus kereskedelem térhódítása tekintetében, de más területeken is előrelépésre van szükség. Az eredménytábla megmutatja, mely területekre kell összpontosítanunk. Lehetővé teszi számunkra, hogy betekintést nyerjünk a piac működésébe. A kapott eredményeket figyelembe fogom venni fogyasztópolitikai biztosként végzett munkám során. Ennek jegyében online vitarendezési platformot fogunk kialakítani, és erőteljesebben érvényt fogunk szerezni a tisztességtelen kereskedelmi módszerek elleni szabályoknak.” A fogyasztói piacok 2013. évi eredménytáblája ide kattintva tekinthető meg. III/4. A Budapesti Békéltető Testület 2/2014. számú ajánlása az üdülőhasználati jog értékesítése során tanúsítandó körültekintő fogyasztói döntésekről A Budapesti Békéltető Testület 2014. február 24-én az alábbi tartalmú 2/2014-es számú ajánlást tett közzé honlapján: 1. A fogyasztók a kereskedők által megtett, szállás ingyenes vagy rendkívül kedvezményes igénybe vételére vonatkozó ajánlatával összefüggésben számoljanak azzal a lehetőséggel, hogy esetleg a kapcsolódó utazáson, rendezvényen vagy egyéb előadáskor üdülési jogot megvásárlását fogják számukra felkínálni. 2. A kapott ajánlatok kapcsán a fogyasztók mérjék fel, szükségük van-e az ajánlott üdülési jogra, hosszú távon biztosan ki tudják-e azt használni, valamint, hogy az üdülési jog ellenértékét, az odautazással járó költségeket és a kapcsolódó egyéb költségeket, az általában évente rendszeresen emelkedő éves fenntartási díjat ki tudják-e fizetni. Ne feledjék, hogy az éves fenntartási díjat általában akkor is viselni kell, ha a szállást a fogyasztó az adott évben nem is veszi igénybe. Ellenőrizzék az éves fenntartási díj (üzemeltetési költségek) emelkedésének idejét, mértékét és módját. Vessenek számot azzal is, hogy az üdülési jog értékesítése a tapasztalatok szerint később nehézségbe ütközhet, a magas ár ellenére azon csak nehezen tudnak túladni. 21

3. A szerződéskötést megelőzően gondosan olvassák el a kapott írásbeli tájékoztatókat valamint magát a szerződést és egyéb dokumentumokat. Szerződéskötés esetén minden iratból kérjenek is el egy-egy példányt. Fontolják meg alaposan a döntést és ne hagyják siettetni magukat: az ilyen szerződések alkalmával rendszerint hosszú távra nyúló és nagy összegre szóló kötelezettséget vállalnak. 4. Mindig vessék össze a szóban kapott információt azzal, hogy az írásos szerződésben foglaltak annak megfelelnek-e. Utólag már lehetetlen azt bizonyítani, hogy a szóbeli tájékoztatás során más hangzott el, mint ami a szerződésben szerepel. Ellentmondás vagy kétség esetén ragaszkodjanak a fogyasztók ahhoz, hogy a szóbeli tájékoztatás szintén rögzítve legyen írásos úton. 5. Amennyiben a másik fél hozzájárul, készítsenek a szerződéskötéssel kapcsolatos tájékoztatásról hangfelvételt: a felvétel elején a felek személyét, a rögzítés időpontját és a másik fél hozzájárulásának tényét szükséges rögzíteni. Ha ugyanis a fogyasztónak vitája támad a kereskedővel, úgy a hangfelvétel megfelelő bizonyítási eszköz lehet: ha pedig a kereskedő szóban valóban megfelelő tájékoztatást ad, úgy nem indokolt részéről a hozzájárulás megtagadása. 6. Ne feledjék el a fogyasztók, hogy az üdülőhasználati jog értékesítésére adott megbízás a legtöbb esetben nem garantálja az üdülési jog sikeres értékesítését. Azaz a megbízási díjat akkor is ki kell fizetniük, ha az eladni kívánt jog mégsem kerül értékesítésre. 7. Ellenőrizzék azt is, hogy akitől az üdülési jogot megvásárolják, nem csak olyan magánszemély-e, aki maga is meg kíván szabadulni a nem kívánt terméktől – ez esetben ugyanis később nem gyakorolhatják az indokolás nélküli elállási jogokat. 8. Ha valamit nem értenek a szerződésben vagy egyéb dokumentumokban, ne fogadják el feltétel nélkül a vállalkozás szóbeli magyarázatát, kérdezzenek meg másokat is akár ott helyben (más fogyasztókat) vagy telefonon. Kétség esetén ne írják alá a szerződést, nem maradnak le semmilyen kedvezményes ajánlatról. Rendszerint ugyanaz az üdülési jog megvásárolható később is ugyanazokkal a feltételekkel. 9. Győződjenek meg arról a fogyasztók, hogy az elállási jogukról megfelelő és pontos tájékoztatást kaptak, és hogy az ennek gyakorlásához szükséges formanyomtatványt megfelelően kitöltve kapták-e meg. Az elállási jogról nem lehet érvényesen lemondani. 22

10. Ha már megkötötték a szerződést, utólag is kérjenek tanácsot elsősorban szakemberektől, így például a fővárosi és a megyei békéltető testületektől vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületektől, ennek hiányában családtagjaiktól, ismerősöktől és ennek tükrében még egyszer gondolják át a vásárlást. Nézzenek vagy nézessenek utána az interneten és hasonlítsák össze a szerződésüket más hasonló ajánlatokkal, hogy ugyanaz az üdülési lehetőség nem érhető-e el esetleg sokkal jutányosabb áron. 11. Amennyiben az üdülőhasználati jog megvásárlása során kapcsolt hitelszerződést kötnek a fogyasztók, úgy annak egy példányát minden esetben kérjék el a vállalkozástól. Emellett azt csak akkor írják alá, amennyiben azon a kölcsönadó fél, a kölcsönszerződés összege és a fizetés részletei egyértelműen szerepelnek. Ne bízzanak azon ígéretekben, amelyek a másik fél általi utólagos kitöltésre vonatkoznak. Könnyen előfordulhat, hogy azon a megbeszéltnél magasabb összeg fog szerepelni. Emellett a teljesen kitöltött hitelszerződésből kérjenek el egy példányt mindenképpen saját részre. 12. A fogyasztók a tizennégy napos indokolás nélküli elállási joguk gyakorlása esetén azt minden esetben írásban tegyék meg, akár a rendelkezésükre bocsátott formanyomtatvány felhasználásával, akár más, ennek megfelelő tartalmú teljes bizonyító erejű magánokiratban (saját kezűleg írva és aláírva vagy egyéb irat esetén aláírva és két tanúval ellátva), az elállási nyilatkozat elküldésének vagy átvételének későbbi igazolhatóságára alkalmas módon (postai úton ajánlott tértivevényes levélben). Az elállási jog gyakorlása csak írásban érvényes. 13. Ne feledkezzenek el arról sem a fogyasztók, hogy a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő előtt semmilyen címen nem követelhetnek és fogadhatnak el tőlük fizetést! Ellenkező esetben ez kamatostul visszajár a fogyasztó részére. 1. Az ajánlás tartalmából kiolvasható: jól láthatóak azok a gyakori kifogások, amelyeket a fogyasztók az üdülési jog értékesítése során tapasztalnak. Számtalan trükköt bevetnek ugyanis egyes kereskedők azért, hogy a fogyasztók üdülési jogot vásároljanak akár több százezer forint értékben úgy, hogy közben fel sem mérik, arra tényleg szükségük van-e. Épp ezért nem árt a fogyasztóknak odafigyelni és tudatosan eljárni már akkor is, ha kezdetben csak egy hangzatos üdülést kínálnak fel számukra ingyenesen – amelynek természetesen „feltétele egy előadáson való részvétel”. A tapasztalatok szerint általában valamely üdülőhelyre, wellness szállodába kedvezményes áron hívják meg a fogyasztókat 23

néhány nap, esetleg egy kellemes hétvége eltöltésére. Ennek azonban feltétele, hogy egy előadáson kell részt venni. Ezen a rendezvényen bemutatják az adott és sok esetben több más - szálláshelyet, jellemzően felnagyítják az előnyeit és elhallgatják a hátrányait, majd ezt követően próbálják meg értékesíteni az üdülési jogot a fogyasztók részére. Ugyanígy sokszor előfordul, hogy valamely garantált ajándék (pl. egy viszonylag nagy értékű utazási utalvány) ígéretével csábítják el a fogyasztókat egy hasonló bemutatóra. Gyakran az előadás valódi célja - az üdülési jog értékesítése - csak a helyszínen derül ki, így a fogyasztók kellő felkészültség híján védtelenebbek az értékesítők sokszor agresszív rábeszélésével szemben. Hasonlóan a termékbemutatókhoz, itt is jellemző az értékesítő cégek üzletkötőinek azon gyakorlata, hogy a fogyasztókat erős rábeszéléssel, pszichikai nyomással, jelentős - csak ott, és csak akkor érvényes árkedvezmények ígéretével ösztönzik a vásárlásra. Ezeknek a fogyasztók gyakran nem képesek ellenállni. 2. Az is sokszor megesik, hogy az üdülési jogot egyben kiváló befektetési lehetőségnek állítják be, hivatkoznak az üdülési jog örökölhetőségére, könnyű eladhatóságára, a világ bármely pontjára történő elcserélhetőségére, sokszor további ingyenes szálláslehetőséget is felajánlanak egy vonzó üdülőhelyre, ha a szolgáltatást megvásárolják. Ezek a hivatkozások általában csak részben igazak és akkor is csak bizonyos feltételekkel, az ajándékok pedig a gyakorlatban ésszerű keretek között felhasználhatatlanok. Az üdülési jog megvásárlását kecsegtető befektetésként feltüntető értékesítők további trükkje, hogy az üdülési jogot értékesítő szerződésben az üdülési jog eladása esetére a maguk részére elővásárlási jogot kötnek ki. Ezzel azt a hamis látszatot keltik, hogy az üdülési jog mennyire keresett termék és azt a vállalkozás bármikor kész visszavenni. Sokszor szóban kifejezetten meg is ígérik az üdülési jog mindenkori visszavásárlását – ami persze az írásbeli szerződésben már nem szerepel. A fogyasztó számára feleslegessé váló (megunt, anyagilag megterhelő) üdülési jogok értékesítésére nincs sok esély, mint az a fogyasztói beadványokból kiderül. Ilyenkor gyakori eset, hogy a fogyasztók az értékesítő vállalkozást bízzák meg az üdülési jog másodlagos értékesítésével. A vállalkozások ezt biztosra és rövid határidővel meg is ígérik, de egyúttal rábeszélik a fogyasztókat egy újabb üdülési jog (például ugyanazon a szálláshelyen még egy hét üdülőhasználat, vagy a két személyre szóló üdülési jog mellé még egy kétszemélyes jog), illetve ún. klubkártya megvásárlására azzal az indokkal, hogy így könnyebb és/vagy gyorsabb lesz értékesíteni az üdülési jogot, mert nagyobb lesz rá a kereslet. 24

A valóságban ilyenkor a fogyasztók két külön szerződést kötnek: egy megbízásit a saját meglévő üdülési joguk értékesítésére és egy másikat (gyakran ugyanazzal a személlyel ugyan, de jogilag már más vállalkozással), amivel klubkártyát, illetve egy újabb üdülési jogot vásárolnak a már meglévő mellé. A korábban is megvolt üdülési jogukat pedig a vállalkozás hangzatos ígéretei ellenére egyáltalán nem sikerül értékesíteni, ellenben vásároltak pluszban egy klubkártyát vagy egy másik üdülési jogot, ami jelentős fizetési kötelezettségeket ró rájuk és a jövőben is hosszú távon köti őket. 3. Jellemző az is, hogy szóban a fogyasztók a szerződésben foglaltaktól eltérő tájékoztatást kapnak a szolgáltatás pontos tartamára vonatkozóan, illetve, hogy a fogyasztóval aláíratnak egy olyan nyilatkozatot, miszerint a klubkártyaszerződés független az üdülési jog értékesítéséről – ez esetben ugyanis az eredeti szerződés vonatkozásában gyakorolt indokolás nélküli elállás nem bontja fel a kiegészítő szerződést. Az szintén bevett gyakorlat, hogy az értékesítők a fogyasztók részére az üdülési jog jellemzően magas ellenértékének megfizetésére részletfizetési kedvezményt nyújtanak, illetve szinte minden esetben felajánlják a fogyasztási kölcsön lehetőségét. Így a szerződés megkötésekor nem kell egy összegben megfizetni az általában milliós nagyságrendű ellenértéket. Emiatt azonban a fogyasztók kevésbé tudják reálisan látni a szerződéssel együtt járó fizetési kötelezettségeik jövőbeni teljesítésére vonatkozó tényleges anyagi lehetőségeiket. Fontos tudni a fogyasztóknak azt, hogy a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII.21.) Korm. rendelet szabályai szerint a fogyasztókat az ilyen szerződések esetén a szerződés megkötésének vagy (ha az eltérő időpontban történt) kézhezvételének napjától számított tizennégy napon belül írásban indokolás nélküli elállási jog illeti meg, amelyre a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztó figyelmét külön felhívni és ennek a külön felhívásnak a megtörténtét a szerződésben a fogyasztóval külön is aláíratni. Forrás: http://www.bekeltet.hu/1-Hirek/156-A-Budapesti-Bekelteto-Testulet-22014-szamu-ajanlasa-az-udulohasznalati-jog-ertekesitese-soran-tanusitandokorultekinto-fogyasztoi-dontesekrol

25

III/5. Pert nyert a Baranyai Megyei Békéltető Testület az E.ON Zrt-vel szemben A Pécsi Törvényszék immár jogerőssé vált ítéletében elutasította az E.ON DélDunántúli Áramhálózati Zrt. azon keresetét, amelyet a vállalkozás korábban a Baranyai Megyei Békéltető Testület ajánlásának hatályon kívül helyezése iránt nyújtott be. Az ítélet szerint az ajánlás teljes tartalma megfelelt a jogszabályoknak. A Baranyai Megyei Békéltető Testülethez azért fordult a fogyasztó, mert korábban az E.ON Zrt. munkatársai mérőóra-ellenőrzést tartottak az otthonában. Ennek során azt állapították meg, hogy a mérőt megrongálták: ezt a fogyasztó terhére rótták, egyben 1.125.000 Ft-os kötbér megfizetésére kötelezték. Mindemellett visszamenőlegesen vonták meg tőle a villamosenergia-vásárlási kedvezményét is, amelyet még előző munkahelyére tekintettel kapott. A fogyasztó ugyanakkor vitatta a rongálás tényét, tájékoztatta a vállalkozást, hogy nem ő rongálta meg az órát, emellett tudomása sincs az elkövető személyéről: reklamációját azonban elutasították. Ezt követően a békéltető testületi eljárásban az eljáró tanács megállapította, hogy a fogyasztónak megalapozott az igénye, ezért előírta az E.ON Zrt. számára ajánlásában, miszerint vonja vissza az 1.125.000 Ft-os kötbér- és járulékos költségekre vonatkozó igényt, továbbá a villamosenergia-vásárlási kedvezmény megvonása miatt visszamenőlegesen piaci áron kibocsátott számláit, továbbá állítsa vissza a villamosenergia-vásárlási kedvezményét haladéktalanul. Az ajánlás indokolásában ugyanis rámutatott az eljáró tanács: a vállalkozás nem bizonyította azt, hogy a mérőórát a fogyasztó rongálta meg, illetve, hogy visszaforgatta volna az óraszámláló szerkezetét. Megállapította azt is: a fogyasztónak egyébként sem állt volna érdekében a mérőóra megrongálása, mivel korábbi munkahelye jogán önmagát és házastársát is villamosenergiavásárlási kedvezmény illette meg, ezért pedig a havi számlája alacsony. Mindezek után az E.ON Zrt. az ajánlás hatályon kívül helyezése iránt nyújtott be keresetet a Pécsi Törvényszéknél, mivel álláspontja szerint a Baranya Megyei Békéltető Testület a döntése meghozatala során nem vette figyelembe az irányadó jogszabályokat, a fogyasztó szerződésszegésének polgári jogi következményeit, ezért megalapozatlan ajánlást hozott az eljárásban. 26

Ezt követően a Törvényszék a jogerős ítéletében elutasította az E.ON Zrt. keresetét és kötelezte Felperest a perköltség viselésére. Az ítélet indokolása szerint a bíróság először azt vizsgálta, hogy a békéltető testület rendelkezett-e hatáskörrel az ügyben: ennek kapcsán megállapítást nyert, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározásra került fogyasztói jogvita jött létre a felek között. Ez után az ajánlás tartalma és jogszabályoknak való megfelelősége került megvizsgálásra. A bíróság rámutatott arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései szerint közüzemi szerződés alapján a szolgáltató kötelezettsége a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatás folyamatos és biztonságos módon történő nyújtása a felhasználó számára, ezért pedig a fogyasztó cserébe köteles időszakonként díjat fizetni. A szerződés a felek között ugyanakkor nem a szerződés írásba foglalásával, hanem a szolgáltatás igénybe vételével jön létre. Ezért a Pécsi Törvényszék először azt kívánta tisztázni, hogy a felek között írásban is megkötésre került-e a közüzemi szerződés avagy sem: ennek amiatt volt relevanciája, hogy Felperes jogszerűen alkalmazta-e az üzletszabályzatában foglalt kötbérkikötési rendelkezést. E közüzemi szerződésnek kell ugyanis tartalmaznia azon feltételeket, amikor is a közüzemi szolgáltató élhet a kötbér igényével a fogyasztóval szemben. További tisztázandó kérdésnek ítélte meg a bíróság, hogy a szerződés utalt-e az üzletszabályzatban foglaltakra, illetve a kötbérkikötés egyéb írásos módon megtörtént-e. Csak ezek megválaszolása után kerülhetett volna ugyanis sor arra, hogy az üzletszabályzat kötbérkikötésének esetleges tisztességtelenségét vizsgálja a bíróság. A fentiek megállapítása érdekében a Törvényszék felszólította Felperest arra, hogy csatolja be a fogyasztó és közötte létrejött közüzemi szerződést, azonban e felhívásnak nem tett eleget. Ezért megállapításra került az ítélet indokolása szerint, hogy Felperes az üzletszabályzatának rendelkezései, illetve érvényes írásbeli megállapodás hiányában nem alkalmazhatott volna kötbért a fogyasztóval szemben. Végül nem került sor annak bizonyítására sem Felperes által, hogy a fogyasztó valóban elkövette az üzletszabályzatban szereplő szerződésszegést, következésképp pedig tőle a villamosenergia-vásárlási kedvezménye sem vonható el. Forrás: http://www.pbkik.hu/hu/bekeltet-testulet/cikkek/pert-nyert-a-baranyamegyei-bekelteto-testulet-65041

27

III/6. Fővárosi Törvényszék – nem kötelezhető a pótdíj megfizetésére a fogyasztó, ha nem kap megfelelő tájékoztatást a vonatkozó díjövezet kapcsán A Fővárosi Törvényszék az internetes honlapján megtalálható sajtóközlemény alapján 2013. december 4-én olyan ítéletet hozott, amely nagy jelentőséggel bír a fogyasztók és vállalkozások közötti, parkolási ügyekkel kapcsolatos viták kapcsán. Megállapításra került ugyanis, hogy a fogyasztó hiába olyan parkolóautomatából váltott jegyet, amely nem a megfelelő várakozási területre vonatkozott, mégsem kötelezhető a pót- és várakozási díj megfizetésére. Az általa elfoglalt parkolóhelyhez legközelebb eső automatából váltott ugyanis jegyet és okkal feltételezhette, hogy a díjfizetési kötelezettségének ezzel megfelelő módon eleget tesz. Az üzemeltető által elhelyezett tábla ugyanis nem tartalmazott olyan információt, amely tájékoztatta volna a megfelelő automaták elhelyezéséről. A per hátterét képező tényállás szerint az alperes Kft. munkatársa egy a Kft. tulajdonában álló gépjárművel még 2011 júniusában várakozott a felperes (Terézvárosi Önkormányzat) üzemeltetési területéhez tartozó parkolóhelyen. Az alperes ezen időtartamban nem a felperes üzemeltetési területén kihelyezett parkoló-automatából váltott jegyet. A felperes a fogyasztó ellen fizetési meghagyást bocsátott ki, amelynek az alperes ellentmondott, az eljárás perré alakult. Az elsőfokú bíróság előtt a felperes kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest a várakozási díj és pótdíj, valamint egyéb eljárási költségek megfizetésére. Az alperes arra hivatkozott, hogy ő a várakozási díjat megfizette, a várakozás időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, hiszen azt a parkolóhelyhez körülbelül tizenöt méterre található automatából vásárolta. Véleménye szerint felperes nem bizonyította, hogy a parkolási övezetben lenne olyan, az üzemeltetésében lévő parkolóóra, amely belátható távolságon belül van, emellett azt sem, hogy jól látható, egyértelmű tájékoztatóval jelezte volna, hogy az adott útszakaszra hol található érvényes jegyet kiadó automata. Ezt követően az elsőfokú bíróság (Pesti Központi Kerületi Bíróság) a felperes keresetének, azaz a Terézváros Önkormányzatnak adott helyt, kötelezte az alperest arra, hogy fizesse meg felperes részére a vonatkozó, 16.400 Ft-ot. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint ugyanis alperes a parkolójegy megváltásakor nem járt el kellő gondossággal: észlelnie kellett volna, hogy más parkolás üzemeltető automatájánál váltott parkolási jegyet, és az nem a megfelelő díjövezetre vonatkozik.

28

Alperes a bíróság ítélete ellen fellebbezett és előadta, hogy az nem vizsgálta és nem is vette figyelembe azon körülményt, miszerint a perbeli várakozási helyen a parkolási rendszert korábban szétválasztották, ugyanakkor elmaradt a megváltozott körülmények miatt szükséges újabb parkolóórák telepítése. Emellett alperes még kell gondossággal sem tudta volna megállapítani azt, hogy a megfelelő automatából vásárolt, hiszen az a hozzá tartozó parkolási területre vonatkozóan nem tartalmazott semmilyen, a vonatkozó parkolási területtel kapcsolatos információt. Előadta továbbá, hogy a felperes nemhogy a parkoló övezet határára, de még a parkolásra igénybe vett utcán sem helyezett el egyetlen, az övezetére vonatkozó órát sem. Álláspontja szerint az önkormányzatnak díjfizető automatákat kellett volna telepítenie annak érdekében, hogy a parkolási övezetek átszabása után a gépjármű tulajdonosok várakozáskor a megfelelő helyről vehessék meg jegyeiket. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy alperes azzal, hogy az általa elfoglalt parkolóhelyhez legközelebb eső automatából váltott jegyet, okkal feltételezhette, miszerint a díjfizetési kötelezettségének megfelelően eleget tett. A felperes üzemeltetési területén kihelyezett várakozási övezetet jelző tábla ugyanis nem tartalmazott olyan információt, amely a felperesi parkoló-automaták elhelyezésére vonatkozott. Felperes pedig nem tett egyértelmű intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzze a hasonló félreértésre okot adó parkolási szituációkat. Azaz nem teremtette meg azokat a szükséges feltételeket, hogy az alperes az őt terhelő fizetési kötelezettséget teljesítse, így nem is kötelezhető a várakozási- és a pótdíj kifizetésére. III/7. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról tájékoztatás A hétköznapi vásárlások során nem egy esetben találkozunk olyan kereskedelmi gyakorlattal, melyet tisztességtelennek ítélünk meg. Sok esetben nem esik egybe azonban az erkölcsi felfogásunknak megfelelő tisztességtelenség, és a jogszabály által tisztességtelennek minősített kereskedelmi gyakorlat. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (Unfair Commercial Practices Directive) teljes körű választ ad a kérdésre, és megmondja, mely kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen minden körülmények között, melyek megtévesztőek, és melyek számítanak agresszív kereskedelmi gyakorlatnak. Bizonyos gyakorlatok az irányelv, és az azt átvevő magyar törvény szerint minden esetben tisztességtelennek minősülnek. Ezeket 31 pontban foglalták össze, melyet úgynevezett feketelistának is szoktunk nevezni.

29

Például ha hatalmas akciót hirdet a közeli bevásárlóközpont, mire azonban az áruházba érnek a fogyasztók, a termék minden egyes darabja elfogyott, az akkor minősül tisztességtelennek, ha a vállalkozásnak alapos oka volt feltételezni, hogy az árut vagy azt helyettesítő árut nem tudja megfelelő ideig és mennyiségben árulni (ez az úgynevezett csalogató reklám). Az a kereskedői állítás, mely szerint egy adott áru csak rövid ideg áll rendelkezésre, akkor bizonyul tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, ha valótlanul állítja ezt a vállalkozás azért, hogy azonnali döntéshozatalra késztesse a fogyasztót. Ha a vállalkozás azzal hirdeti például új, 15 ezer forintba kerülő MP3-as lejátszóját, hogy arra üzletpolitikájának megfelelően egy év jótállást biztosít, az egy év kötelező jótállás jár a fogyasztónak ugyan, de mivel azt jogszabály, nem pedig a vállalkozás biztosítja, mégis ezt saját akciójaként tünteti fel, ezért ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat szintén. Természetesen ez utóbbi körbe tartozik az is, ha a kereskedő külön akcióként szerepelteti, hogy az új terméket, ha hibás, kijavítja vagy kicseréli, hiszen erre amúgyis jogszabályi kötelezettsége van. Szinte minden nap találkozhatnak a fogyasztók olyan magatartással, amikor az utcán a kezükbe nyomnak egy „Csődeljárás, hatalmas árleszállítás, akár féláron juthat márkás olasz bőrcipőkhöz, csak ma” tartalmú szórólapot. Ha valótlanul állítja a vállalkozás, hogy felhagy a tevékenységével a csődeljárás miatt, akkor ez is tisztességtelennek minősül. Ugyancsak ilyennek számít az, ha egy „hogyan legyen ötösünk a lottón” című könyvhöz jut hozzá a fogyasztó, hiszen azt állítja, hogy megkönnyíti a lottóban való nyerést, ez pedig kizárt, hiszen minden számnak ugyanannyi az esélye, hogy kihúzzák. Minden esetben tisztességtelen az olyan állítást tehát, amely szerint az adott termék hozzásegít a szerencsejátékban való nyeréshez. Ha pedig valamely árubemutatón vesz részt valaki, és ott közlik vele, hogy addig nem hagyhatja el a helyiséget, amíg nem vesz legalább egy terméket, az is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, mivel olyan benyomást kelt, hogy addig nem hagyhatja el a helyiséget a fogyasztó, amíg nem köt szerződést.

30

Ha például azt állítja továbbá egy árubemutatón a vállalkozás ügynöke, hogy egy adott termék alkalmas betegség gyógyítására, az nem minden esetben tisztességtelen: akkor nem minősül annak ugyanis, ha ez ténylegesen alkalmas a betegség gyógyítására, és nem valótlanul állította ezt. Szintén gyakori, hogy valamely áruházlánc versenyt hirdet: például aki a legfrappánsabb szlogent találja ki a céggel kapcsolatban, az nyer egy MP3-as lejátszót. Nem tisztességtelen ez a kereskedelmi magatartás, ha ezt követően például egy MP4-est kap a győztes, mert az ígért díj helyett egy értékesebb és modernebb termékhez jutott hozzá a nyertes, és ez ésszerű helyettesítési díjnak minősül. Tisztességtelen viszont az, ha arra biztatják a gyerekeket, hogy egy adott árut vegyenek meg, vagy azt vetessék meg szüleikkel. Ha pedig nyereménnyel kecsegtetik a vásárlókat arra az esetre, ha megvesznek egy terméket, de nyeremény nem is létezik: az szintén a feketelistába ütközik. Fontos tudni, hogy főszabály szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetén. A Gazdasági Versenyhivatal jogosult viszont már eljárni akkor, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására is alkalmas. A Magyar Nemzeti Bank jár el pedig akkor, ha a felügyelete alá tartozó vállalkozás folytat (bankok, pénzügyi vállalkozások) ilyen kereskedelmi magatartást. III/8. Minden, amit az internetes vásárlásról tudni érdemes Egyre gyakoribb, hogy a fogyasztók távollevők között így például interneten - kötött szerződés keretében rendelnek meg valamilyen terméket, vesznek igénybe szolgáltatást. Nem árt tudniuk, hogy ebben az esetben speciális jogok illetik meg őket a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999.(II.5.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) alapján, azaz további lehetőségeik vannak amellett, hogy hibás termék esetén ugyanazon jogaik is megmaradnak, mintha hagyományos boltban vásároltak volna.

31

A távollevők között kötött szerződések köre Fontos először is tisztázni azt, hogy mely szerződéseket sorolhatunk pontosan e körbe. A Korm. rendelet értelmében azok a szerződések tartoznak ide, amelyeket fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében oly módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Azaz távollevők között megkötött szerződésnek minősül, ha a fogyasztó például kizárólag telefonos úton rendeli meg az adott terméket vagy interneten keresztül történik a vásárlás, de ide tartozik az az eset is, amikor valaki sajtótermékben közzétett hirdetés részét képező megrendelőlappal vagy telefax segítségével köti meg a szerződést. A vállalkozás előzetes tájékoztatási kötelezettsége távollevők között kötött szerződések esetén Nem árt tudni, hogy a vállalkozás a szerződés megkötése előtt igen részletes tájékoztatást köteles nyújtani a fogyasztónak, hiszen fel kell tüntetnie többek közt cégnevét, székhelyét, adószámát és telefonszámát. Ugyanúgy információt szükséges adnia a megrendelni kívánt árucikk lényeges tulajdonságairól, annak áráról, szükség szerint a szállítás költségéről, valamint a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb fontos feltételeiről is. Legfontosabb azonban a kötelezően közlendők kapcsán az elállási jogról való tájékoztatás, ilyen esetben ugyanis speciális védelem illeti meg a fogyasztót, aki a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. A fogyasztót megillető indokolás nélküli elállási jog Az elállási jog attól a naptól kezdve gyakorolható, amikor az áru átvételre került, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napja a mérvadó. Ha a vállalkozás az elállási jogról nem adta meg az említett tájékoztatást, úgy az elállásra nyitva álló 8 munkanapos határidő három hónapra hosszabbodik meg (ezt az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától kell számítani). Amennyiben pedig a vállalkozás mégis teljesítené még három hónapon belül a tájékoztatási kötelezettségét, akkor a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta. Az elállási jog érvényesítése esetén a vállalkozás a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül köteles visszatéríteni. A fogyasztó ekkor az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket viseli, viszont 32

ezen felül egyéb költség nem terheli. A kereskedő azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését. Fontos tudni azt is, hogy ha a fogyasztó az árucikk vételárának fedezésére kapcsolt hitelszerződést kötött, úgy elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja. Ekkor a vásárlótól a kölcsönszerződés felbontása miatt semmilyen kamat vagy egyéb költség nem követelhető. Ha pedig a fogyasztó távollevők között megkötött szerződés keretében rendelt meg valamilyen terméket és annak szállításával mégis késlekednének, úgy a kereskedő a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés teljesítésére, azaz az árucikk kiszállítására. Amennyiben a kereskedő mégsem tudná ezt követően kiszállítani a megrendelt terméket, akkor erről köteles a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint az általa befizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. Kivételek, amikor a fogyasztó nem gyakorolhatja indokolás nélküli elállási jogát Lényeges, hogy több esetben nem gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogot. Ide tartozik például a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esete, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével már megkezdte, vagy az olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ. E körbe tartozik az olyan árucikk is, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amely utasításai alapján vagy kifejezett kérésére került előállításra, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó. Hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés megkötésekor sem gyakorolható az elállás, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta, végül hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés, illetve szerencsejáték-szerződés esetében szintén nem illeti meg a vásárlót e lehetőség. Legyünk tisztában azzal, hogy online árverés esetén sem illetik meg a fogyasztót a fentebb bemutatott jogok, hiszen ebben az esetben nem egy kereskedővel kerül sor a szerződés megkötésére. Szintén nem vonatkozik a Korm.rendelet a pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződésekre, automatákból történő értékesítésre, az építési szerződésekre, valamint az ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre sem (kivéve a bérleti szerződést), vagy ha a fogyasztó nyilvános telefonállomás útján köt szerződést elektronikus hírközlési szolgáltatóval. Az elállási jog továbbá akkor sem gyakorolható, ha például ételt rendelünk, vagy szállással, utazással, rendezvénnyel kapcsolatban veszünk igénybe szolgáltatást, például interneten rendelünk belépőjegyet.

33

III/9. Mire figyeljünk közüzemi szolgáltatások igénybevételekor? Sokszor felmerül panaszként a fogyasztók részéről, hogy áram és gázszolgáltatás esetében nem a mérőórán ténylegesen szereplő fogyasztás alapján kapják meg a számlát. Fontos tudni, hogy többféle módon számlázhatnak a szolgáltatók. Választhatunk havi diktálós, vagy részszámlás rendszer között. A részszámlás számlázás esetében előre meg kell adni, hogy várhatóan mennyi lesz az éves fogyasztás, és ez alapján kapjuk a havonta egyforma összegű számlákat. Ha elfelejtünk diktálni, pedig ezt választottuk, úgy becsült számla készül el a fogyasztásról, amely nem feltétlenül a valós fogyasztási adatokat tartalmazza. A fogyasztónak kötelessége lehetővé tenni a szolgáltató számára a az áram, illetve gázmérőóra leolvasását, ellenőrzését, le- és felszerelését. Szintén a fogyasztó kötelezettsége a mérő állagmegóvása és védelme. Ezért haladéktalanul be kell jelenteni a szolgáltatónál, ha azt tapasztalja, hogy a mérőóra vagy annak plombája megsérült, vagy bármilyen rendellenességet tapasztal. Amennyiben ezt elmulasztja, szerződésszegés miatt akár több százezer forintos kötbért is kiszabhat vele szemben a szolgáltató. Ha szabálytalan vételezéssel gyanúsítják a fogyasztót és ezt vitatja, a mérő vizsgálatát a szolgáltató igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel köteles elvégeztetni. Amennyiben az igazságügyi szakértő megállapítja a szabálytalan vételezést, az óra szándékos rongálását, illetve azt, hogy a mérő jól mér, akkor a vizsgálat díját a fogyasztónak kell megfizetnie. Amennyiben szerződésszegéssel vádolja a fogyasztót a szolgáltató, azt mindig a szolgáltatónak kell bebizonyítania. A szolgáltatás kikapcsolásának szigorú feltételei vannak, melyeknek egyszerre kell teljesülniük. Ezek a következőek: - fizetési kötelezettséggel 60 napot meghaladó késedelembe kell, hogy essen a fogyasztó, - a szolgáltatónak a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről legalább kétszer írásban kell értesítenie a fogyasztót, az egyik értesítésnek tértivevényes levél formájában kell megtörténnie, - a fizetési haladék adása vagy a részletfizetési lehetőség kapcsán kezdeményezett egyeztetésnek sikertelennek kell lennie, de az egyeztetést a fogyasztóknak kell kezdeményeznie. Víziközmű szolgáltatás esetében feltétel még: - a korlátozás lehetőségéről tájékoztatták és a tartozás rendezésére legalább kétszer írásban felszólították a fogyasztót, - a felhasználási hely fekvése szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet értesítette a korlátozásról a szolgáltató.

34

Ha a tartozás nem csak számlafizetésből, hanem például kötbértartozásból ered, úgy csak akkor kapcsolhatja ki a szolgáltatást a szolgáltató, ha emiatt polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást indított igazolható módon. A rezsicsökkentés kapcsán, a számlán jól láthatóan fel kell tüntetnie a szolgáltatónak a csökkentés összegét, ha ez elmarad - és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést -, a szolgáltatónak minden érintett számla kapcsán tízezer forintos kötbért kell fizetnie a fogyasztónak. Az ingatlanon lévő víziközmű-hálózat ellenőrzését köteles mindenki lehetővé tenni a szolgáltató számára. Ha az ellenőrzéskor a házi és csatlakozó hálózaton hibákat talál a szolgáltató, úgy ezek kijavításáról a fogyasztóknak kell gondoskodnia. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, a szolgáltatást korlátozható vagy felfüggeszthető. Emellett köteles minden fogyasztó a víziközmű-szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel együttműködni, a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést biztosítani, annak tisztántartásáról, fagy elleni védelméről gondoskodni.

III/10. Mire igénybevételekor?

figyeljünk

pénzügyi-biztosítási

szolgáltatás

Nagyon fontos, hogy minden esetben érdemes felmérni a rendelkezésre álló kínálatot. Ne csak egyetlen pénzügyi intézmény ajánlatát ismerjék meg: könnyen lehet, hogy a terméket kis spórolással ugyan, de sokkal olcsóbban vehetik meg készpénzben kifizetve. Az is előfordulhat, hogy egy másik pénzügyi intézmény hitelével sokkal jobban járnak a kedvezőbb feltételek miatt. A hitel kiválasztásánál ne csak a gyors hitelbírálat vagy a hitel kamata alapján ítéljenek, hiszen a 0 %-os kamatú hitelt jó és olcsó pénzügyi terméknek gondolhatják, de a gyakorlatban igen magas e hitelek kezelési költsége. Mindig érdemes a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) mértékét összehasonlítani, hiszen a THM az egyéves időszakra előre kalkulált százalékos érték, amely megmutatja a hitel teljes díját, azaz mindazokat a költségeket, amelyeket a pénzügyi intézménynek a tőke összegén kívül még fizetni kell. Minél alacsonyabb tehát a THM mértéke, annál olcsóbb a hitel és kedvezőbb a fizetendő teljes hiteldíj.

35

Általános jó tanács, de hitelszerződéseknél különösen fontos, hogy annak megkötése előtt részletesen olvassák át és tájékozódjanak, hogy milyen egyéb fizetési kötelezettség terhelheti Önöket a szerződés alapján. Ugyanígy fontos figyelembe venni a törlesztő-képességet is, hiszen a hitelt akár éveken keresztül kell fizetni. Sokan nem tudják, hogy hitelszerződés esetében is megilleti a fogyasztót az indokolás nélküli elállási jog. Ha a hitelt még nem folyósították, a hitelszerződéstől a megkötéstől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a fogyasztó. Amennyiben már kiutalták az összeget, úgy a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül díjmentesen mondhatja fel a szerződést. Ez esetben legkésőbb 30 napon belül a felvett összeget és a megállapított hitelkamatot vissza kell fizetni. A biztosítások tekintetében rengeteg féle biztosítással lehet találkozni, így például balesetbiztosítás, kötelező biztosítás gépjárműveknél, casco biztosítás szintén gépjárművek esetében, lakásbiztosítás, utasbiztosítás, életbiztosítás, munkanélküliség biztosítás. A biztosítások egy részét kötelező megkötni, és sokszor előfordul, hogy hitelszerződés megkötésének feltétele akár életbiztosítás kötése, akár lakásbiztosítás megléte is. Ezeket a körülményeket is mérlegelni kell hitelszerződés megkötése előtt. Befektetések terén is nagy a kínálat, mérlegelni kell, hogy rövid vagy hosszútávra szeretne félretenni valaki, ugyanígy azt is, hogy mennyire meri kockáztatni a befektetett összeget. Minél kockázatosabb egy befektetés, annál nagyobb hozam érhető el, azonban ezekben az esetekben nincs garancia arra, hogy nem veszítheti el a teljes befektetett összeget a fogyasztó. Amennyiben pénzintézetnél bankbetétben helyezi el a pénzét a fogyasztó, akkor az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) biztosítását élvezheti a fogyasztó. Az OBA nem hatóság, de feladatai ellátása érdekében rendelkezik a szükséges jogkörökkel, valamint szorosan együttműködik a pénzügyi szabályozó szervezetekkel. Az OBA a tagintézetek kötelező rendszeres befizetéseiből és az ebből felhalmozott vagyon hozamából látja el feladatát. Ezen felül, a betétesek kártalanítása céljából, rendkívüli díjfizetést rendelhet el tagjai körében, illetőleg kormánygaranciával - hitelt is fölvehet.

36

Hogyan működik a betétvédelem? Ha egy hitelintézet fizetésképtelensége miatt, az ott lévő bankbetét nem vehető fel, akkor az OBA 20 munkanapon belül az ügyfél részére kártalanítást fizet. A kártalanítás betétesenként és egy hitelintézetre összevontan legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg. Tehát ha több pénzintézetnél kerültek elhelyezésre a bankbetétek, akkor pénzintézetenként kell a maximum 100.000 Eurónak megfelelő forintösszeget számolni. III/11. Jótállás, szavatosság – általános tudnivalók Sokszor előfordul az a szinte már tipikus eset, hogy a boltok polcain egyszerre több árat is feltüntetnek az adott termékre vonatkozóan. A fizetésnél persze gyakran azzal szembesülnek a fogyasztók, hogy a pénztáros a magasabb összeget üti be a pénztárgépbe. Fontos tudni, hogy ezt helytelenül teszi! Amikor ugyanis a vállalkozás egyszerre többféle árat tüntet fel, kötelessége ezek közül a legalacsonyabbat felszámítani. Az árral kapcsolatban az sem mindegy, hogyan is tüntetik fel azt a polcon. Annak ugyanis már minden egyéb költséget, adót tartalmaznia kell, tehát azt, hogy ténylegesen mennyit kell fizetni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalkozásnak nem csak az eladási árat, hanem az egységárat is fel kell tüntetni, ez pont azt a célt szolgálja, hogy a vásárlók könnyebben összehasonlíthassák azt például, hogy egy üdítőből egy liter a többihez képest olcsóbb vagy drágább. Szintén fontos, hogy az ár kiírásakor nem elég csupán az összegnek szerepelnie, hanem azt Magyarország törvényes fizetőeszközében, azaz forintban kell feltüntetni. Ne felejtsük el azt sem, hogy minden üzletben úgynevezett Vásárlók könyvét kell elhelyezni jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, ahova a vásárlók bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy 37

befolyásolni tilos, továbbá – természetesen – ingyenesen kell ezt biztosítani. Fontos emellett, hogy mindig kérjük el a nyugtát-számlát az adott vállalkozástól - ezt egyébként kérés nélkül kötelessége adnia -, mivel például, ha hibás terméket adott el nekünk, úgy a nyugta bizonyítja, hogy nála vásároltuk a terméket és ezzel tudjuk vele szemben jogainkat érvényesíteni. Ha bármilyen problémánk van a vásárlással kapcsolatban, úgy pedig jogunk van panasszal élni: azt közölhetjük akár szóban személyesen vagy írásban, esetleg telefonon. Amennyiben az első megoldást választjuk, akkor a vállalkozás köteles ezt haladéktalanul kivizsgálni, és ha kell, orvosolni. Ha pedig ennek eredményével nem vagyunk elégedettek, vagy olyan a panasz természete, hogy azt a kereskedő nem tudja helyben vizsgálni, akkor mindkét esetben részletes jegyzőkönyvet kell, hogy felvegyen erről. Ekkor a jegyzőkönyv egy másolati példányát szükséges részünkre átadnia! Ne feledjük azt sem, ha írásbeli (például: e-mail, posta, fax) panasszal éltünk a kereskedőnél vagy telefonon közöltük kifogásunkat, akkor erre harminc napon belül érdemi választ kell, hogy kapjunk. A vásárlásnál ezen kívül további szigorú szabályok érvényesülnek: alkohol és dohányáru semmilyen esetben sem adható ki 18 éven aluli fiatal részére, ez tilos. Ha valamelyik kereskedő megsérti ezt a szabályt, úgy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál kell bejelentéssel élni, amely szigorú büntetéssel élhet a vállalkozással szemben, akár be is zárathatja az üzletet és súlyos bírsággal sújtja. A hatóság sok esetben magától is vizsgálja, hogy ezeket a rendelkezéseket betartják-e a kereskedők. Fontos továbbá ennek kapcsán eloszlatni egy tévhitet: a fogyasztóvédelmi hatóságok nem arra hivatottak, hogy az egyéni fogyasztói jogvitákat megoldják. Nem is oldhatják meg azokat, hiszen jogszabály szerint erre nincsen hatáskörük. Ezen hatóságok szerepe az, hogy a vonatkozó jogszabályokat betartassák a vállalkozásokkal és amennyiben jogsértést tapasztalnak, akkor eljárást kezdeményezzenek. Ilyen eljárást indítanak például akkor, ha egy kereskedő megsérti a kötelezettségét és nem vesz fel jegyzőkönyvet a panaszról vagy amennyiben arra nem küld nekünk választ harminc napon belül. Ha pedig az eljárás eredményeképpen megállapítják, hogy jogszabálysértés történt, akkor a meghatározott szabályok szerint eljárva tudnak a jogsértőkkel szemben szankciót alkalmazni és bírságot kiszabni. Így egy fogyasztói megkeresés esetén nem vizsgálhatják, hogy a vásárlónak vagy a kifogásolt vállalkozásnak van-e igaza egy vitás kérdésben, hanem csak azt vehetik

38

figyelembe, hogy történt-e valamilyen előbbiekben említett jogszabálysértés. Így a hatóságok az előbbiek szerint nem járhatnak el egyedi jogvitákban. Természetesen egyedi fogyasztói jogvita esetén is van megoldás: hazánkban ugyanis már több mint tíz éve működnek a békéltető testületek, minden megyében és a fővárosban is van egy testület, ezek a kereskedelmi és iparkamarák mellett tevékenykednek teljesen függetlenül. Eljárásuk ingyenes és gyors, arra hivatottak, hogy egyezséget érjenek el a fogyasztó és a vállalkozó között, ha vita támad a vásárlással, szolgáltatással kapcsolatban. Sokszor felmerül kérdésként, hogy mit tehetünk ha vásároltunk egy terméket és tönkremegy? Az első és legfontosabb, hogy bátran reklamáljunk, ha valamilyen gondunk akad a vásárlás során, vagy azt követően. Ha egy vállalkozó problémánkra csak széttárja a kezét, és arra hivatkozik, hogy őt nem terheli felelősség, ne hagyjuk ezt annyiban! Ugyanis négy fajta követeléssel is élhetünk a vállalkozással szemben, ha egy termék tönkremegy. Elsősorban kérhetjük, hogy az adott terméket a vállalkozás javítsa ki, valamint annak kicserélésére is jogunk van. Másodsorban pedig, ha ez utóbbiakat a kereskedő nem vállalja, vagy pedig megfelelő határidőben ezeket nem tudja megtenni, akkor árleszállításra, vagy a teljes vételár visszatérítésére vagyunk jogosultak. Ez utóbbi jelenti az úgynevezett elállási jog gyakorlását, amikor a teljes összeget visszakapjuk – természetesen ekkor a terméket is vissza kell adnunk. Ahhoz viszont, hogy az említett jogokat érvényesítsük, mindenképpen szükség van a vásárlást igazoló blokkra, hiszen az bizonyítja, hogy az adott kereskedőnél vásároltuk a terméket. Ennek hiányában elutasíthatja panaszunkat: jól őrizzük meg tehát mindig a vásárlásról szóló nyugtát, sosem tudhatjuk, mikor lesz arra szükségünk! Amint észleljük, hogy egy termék hibás, haladéktalanul vigyük vissza a vásárlás helyszínére a hibás terméket: ez a mi kötelezettségünk (ha két hónapon belül jelentjük be a hibát, az még határidőben érvényesítettnek számít). Fontos, hogy a vásárlástól számított hat hónapon belül, ha a kereskedő nem bizonyítja, hogy ő még hibátlan terméket adott el, akkor úgy kell tekinteni, mintha az áru már a vásárláskor hibás lett volna. Hat hónapon túl viszont a bizonyítási kötelezettség minket terhel, azaz szavatosság esetén nekünk kell akár szakértői véleménnyel igazolni, hogy a termék például gyártási hibás. Összességében tehát két év szavatossági időn belül élhetünk 39

kifogásunkkal. (Tartós fogyasztási cikkek esetében ez három év.) Szavatossági jogaink érvényesítése során minden költség – javítás, szállítás, munka és anyagdíj – a kereskedőt terheli. Nem kérheti tehát tőlünk, hogy a javítás vagy a kicserélés költségeit vagy egyebet fizessünk meg neki. Jó, ha tudjuk, hogy csak akkor van lehetőség kérni a kijavítást, kicserélést, az ár leszállítását, illetve a teljes vételár visszafizetését, ha valóban minőségi problémáról van szó. Ez azt jelenti, hogy ha például megveszünk egy terméket, de csak később jövünk rá, hogy nem tetszik és visszavisszük, akkor pusztán az eladó jóindulatán múlik, ha kicseréli, ebben az esetben ugyanis nem köteles erre. Sokszor előfordul, hogy a vállalkozó elismeri a hibás teljesítést, ugyanakkor a pénzt nem adja vissza, de egyidejűleg azt mondja, hogy annak árát levásárolhatjuk. Ezért érdemes azzal tisztában lenni, hogy hiába ajánlják fel sok helyen ezt, az csupán a kereskedő saját döntése. Ha tehát úgy véljük, hogy jobban járunk bármelyik igénnyel az említett négy közül, akkor bátran kérjük inkább azt és merjünk élni jogainkkal! Fontos különbséget tenni a szavatosság és jótállás között is. A kereskedők sokszor szeretik használni a jól hangzó „garancia” szót az áruk reklámozásakor: a garancia pedig nem más, mint a jótállás. Ez lényegében ugyanazt jelenti, amit ismertettünk a fentiekben. Így ugyanazt a négy dolgot kérhetjük a kereskedőtől, azonban, ha jótállást, azaz garanciát vállalt egy kereskedő az árusított termékre, akkor kedvezőbb helyzetben vagyunk, ha később gond adódna a termékkel! Jótállás esetén, ha az áru később elromlik, csak akkor mondhat nemet jogainkra a kereskedő, ha bebizonyítja, hogy a vásárlás után történt valamilyen külső behatás, vagy bármi, ami a meghibásodást okozta. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy az árucikkre, amit veszünk, biztosítanak-e jótállást. Meg kell különböztetnünk a kötelező jótállást, melyet jogszabály ír elő, illetve a szerződéses jótállást, melyet a kereskedő vállal adott termékre. A jótállás számos termékre kötelező, tehát a jogszabály által előírtak miatt a kereskedőnek jótállást kell vállalnia, például a következő árucikkekre: bruttó 10.000 Ft. vételár feletti mobiltelefonok, órák, bútorok. E termékek esetében legalább egy évig léphetünk fel a vásárlástól számítva, és azt az egy éven belül bármikor érvényesíthetjük. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kereskedő, illetve a nagyobb márkák csak egy évre biztosíthatják nekünk ezt a lehetőséget. Lehetőségük van ezt több évre is vállalni, az egy év csak a minimum határidő erre vonatkozóan. Szintén kötelező a jótállás a javító-karbantartó tevékenységre, például televízió javítására – a jótállási idő ebben az esetben hat hónap, feltéve, hogy a javítókarbantartó munka díja a 20.000 forintot meghaladta. Ugyancsak kötelező, három évre kiterjedő a jótállás új 40

lakásépítéssel kapcsolatban az átadás- átvétel időpontjától kezdődően. Fontos, hogy jótállás esetén a vállalkozásnak jótállási jegyet kell kiállítania, és tudnunk kell azt is, hogy a rögzített bekötésű és a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – az autó kivételével – a helyszínen kell megjavíttatni. Végül lényeges az is, hogy ha egy árucikk elromlik és emiatt teszünk panaszt, úgy erről minden esetben köteles a kereskedő jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - a fogyasztó nevét, címét - a termék megnevezését, vételárát - a vásárlás időpontját - a hiba bejelentésének időpontját - a hiba leírását - a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt - a kifogás rendezésének módját - ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. Fontos az is, hogy a jegyzőkönyv másolatának egy példányát át kell adnia számunkra. IV. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tesztjei, jelentései IV/1. Jelentés a dohánytermékek vizsgálatáról, a cigaretta főfüst kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalmának ellenőrzéséről A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság évek óta végzi folyamatosan a dohánytermékek regisztrációját, ellenőrzi az értékesítésére, forgalmazás módjára és a reklámozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását, valamint ellátja a kereskedelmi forgalomban fellelhető széles termékpaletta rendszeres, szúrópróbaszerű vizsgálatát kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-hozam tekintetében. A vizsgálat célja a mintavételezett cigaretták esetén a főfüst kátrány, nikotin és szénmonoxidtartalmának laboratóriumi vizsgálata volt, illetve annak ellenőrzése, hogy a mért értékek megfelelnek-e a termék csomagolásán, valamint a regisztrációs lapon feltüntetett értékeknek, továbbá nem lépik-e túl a dohánytermékek előállításáról, forgalomba 41

hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló Korm. rendelet 5. §-a által előírt felső határértékeket. A szabad forgalomba bocsátott cigaretta hozama nem tartalmazhat cigarettánként többet, mint: 10 mg kátrányt, 1 mg nikotint, 10 mg szénmonoxidot. A mintavételezett 20 termékben feltüntetett koncentráció érték alapján megállapítható, hogy a vizsgálatba bevont termékek között a legalacsonyabb hozamú termékektől kezdve a legmagasabb hozamokkal rendelkező termékekig előfordultak a legkülönbözőbb termékek, amely által a teljes termékpaletta reprezentálásra került, így minden „cigaretta-erősségi” kategória ellenőrzés alá esett. A vizsgálat eredményeként elmondható, hogy a vizsgált termékek vonatkozásában a gyártók/forgalmazók/importálók/bejegyzett kereskedők betartják a követelményeket. Ebben jelentős szerepe van a hatósági monitoring vizsgálat szigorú rendjének is. A vizsgálati jelentés letölthető innen: http://www.nfh.hu/data/cms127505/dohanytermekek_vizsgalatarol_honlapra.pd f

IV/2. Jelentés a kolbász és sütnivaló kolbász termékek vizsgálatáról A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vonatkozó tesztje a sütnivaló kolbászokra, a parasztkolbászokra és az érlelt kolbászokra vonatkozott, amely során a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt kötelező előírások teljesülését ellenőrizték. Az ellenőrzés során 8 parasztkolbász, 8 sütnivaló kolbász jelöléssel ellátott húskészítmény és az érlelt kolbászok termékcsoportjába tartozó 7 „kolbász” termékmegjelöléssel rendelkező termék vizsgálatát végezték el. Az értékelés tárgyát az képezte, hogy a szárításos érleléssel, illetve az érlelésszabályozóval készült kolbászok és parasztkolbászok esetén a mintavételezett termék víz-fehérje hányadosa, zsír-fehérje hányadosa és nátrium-klorid tartalma, valamint sütnivaló kolbászok esetén fehérjetartalma, víztartalma, zsírtartalma és nátrium-klorid-tartalma megfelel-e a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, és ez alapján a termék megnevezése megfeleltethető-e a vonatkozó élelmiszerkönyvi fogalmaknak. 42

Mindemellett ellenőrzésre került, hogy a mért jellemzők megfeleltethetőek-e a csomagoláson feltüntetett értékeknek, amennyiben azok a címkén jelölve voltak. Összegezve elmondható, hogy a szárításos érlelésű, illetve az érlelés szabályozóval készült kolbászok, valamint a parasztkolbászok mindegyike megfelelt a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, még a sütnivaló kolbászok esetében 2 termék nem teljesítette az előírt követelményeket víztartalom, valamint zsírtartalom tekintetében. Mindemellett a vizsgált parasztkolbászok közül egy termék zsírtartalma nem felelt meg maradéktalanul a feltüntetett értékeknek. A szükséges intézkedések megtétele jelenleg is folyamatban van a területileg illetékes kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségeinél. A jelentés a következő oldalról tölthető le: http://www.nfh.hu/data/cms123023/kolbasz_sutnivalo_kolbasz_honlapra.pdf

IV/3. Jelentés a játszótéri piacfelügyeleti ellenőrzéséről

eszközök

üzemeltetési

feltételeinek

Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a közterületi, valamint az intézményi (bölcsődei, óvodai és iskolai) játszótereken található, már telepített játszótéri eszközök üzemeltetési körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályban foglalt rendelkezéseknek. A témavizsgálat a vonatkozó szabványsorozatban nevesített valamennyi játszótéri eszköz, valamint ezek kombinációjának ellenőrzésére kiterjedt, úgy mint a hinták, csúszdák, kötélpályák, forgóhinták, billenő eszközök, mérleghinták, teljesen körülzárt játszóeszközök, térhálók. Illetve sor került a játszótereken alkalmazott ütéscsillapító játszótéri talajok ellenőrzésére is. A piacfelügyeleti ellenőrzés 2005-ben a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet bevezetése után pozitív eredménnyel zárult a gyártók, importőrök és forgalmazók körében. A 2011-ben lefolytatott játszótéri eszközök biztonságosságával kapcsolatos témavizsgálat, amelynek célja már nemcsak a gyártók és forgalmazók ellenőrzése, hanem annak megállapítása is volt, hogy a közterületi játszótereken található, már telepített játszótéri eszközök üzemeltetési körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak. 43

A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a gyártók/forgalmazók a GKM rendelet előírásainak megfelelően végzik a termékkörre vonatkozó kereskedelmi tevékenységük. De az ellenőrzés alá vont közterületi játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán meglehetősen sok hiányosságot állapítottak meg a felügyelők. A 2014-es évben közterületi játszóterek mellett továbbra is nagy hangsúlyt fektettek a bölcsődei, óvodai és iskolai játszótéri eszközök ellenőrzésére. Továbbra is az intézményi játszóterek körében több a hiányosság. A közterületi játszóterek és játszótéri eszközök esetében a kifogásolási arány 60% körüli, ugyanez az intézményi játszóterek és eszközök esetében 70% körüli értéket mutat. A biztonságos üzemeltetés egyik biztosítékaként a játszótéri eszközt az üzemeltetőnek rendszeresen legalább négyévente egy kijelölt szervezettel is meg kell vizsgáltatnia. A kijelölt szervezet az időszakos vizsgálat során felvett ellenőrzési jegyzőkönyvekben megállapított felelősség vagy annak hiányában az vizsgálja, hogy az üzemeltetők megtették-e a szükséges lépéseket a hibák kijavítására, illetve azt a nyilvántartásban szerepeltették-e, továbbá, hogy az intézkedések megtételét dokumentumokkal alátámasztva igazolni tudják-e. Megállapítható, hogy azon játszótéri eszközöket tekintve, amelyeknél a kijelölt szervezet a fenti esetek valamelyikét jegyzőkönyvezte, a közterületi eszközök mintegy háromnegyedénél, míg az intézményi eszközök közel kétharmadánál az üzemeltetők nem tették meg a megfelelő lépéseket, vagy azt nem a jogszabályban előírt módon tették meg. További részletek a jelentéssel kapcsolatban itt tölthetők le: http://www.nfh.hu/data/cms128225/Jatszoteri_eszkozok_2013_honlapra.pdf IV/4. Jelentés a mosószerek összes foszfortartalmának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről A vizsgálat célja elsősorban a kereskedelmi forgalomban kapható háztartási mosószerek forgalmazási körülményeinek ellenőrzésére, a címkézési követelményeknek való megfelelésre, illetve a fogyasztók tájékoztatására előírt kötelezettségek teljesülésének ellenőrzésére, valamint a kereskedelemből 44

szúrópróbaszerűen kiválasztott minták összes foszfortartalmának laboratóriumi vizsgálattal történő ellenőrzésére irányul. A mosószerekbe vízlágyítás céljából adagolt foszfátok a mosási folyamatokat kedvezően befolyásolták, azonban az általuk okozott környezeti károk igen jelentősek. Az élővizekbe jutva hozzájárulnak azok túltrágyázásához, algásodásához, ami az oxigén hiányához vezet, ami a vízi élőlények pusztulásához vezet. Környezetvédelmi szempontok is indokolják a foszfátok helyettesítését, vagy mennyiségük csökkentését a mosószerekben „foszfátpótló anyagokkal”. Napjainkban a leggyakrabban alkalmazott pótanyag a zeolit (nátrium-alumíniumszilikát), amely vízben oldhatatlan ásványi anyag. Az Európai Bizottság a mosó- és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK rendelet módosításával a foszfátok fogyasztói mosószerekben való felhasználását korlátozza annak érdekében, hogy a mosószerek foszfáttartalma kisebb mértékben járuljon hozzá az eutrofizációs kockázatokhoz. A piacfelügyeleti ellenőrzése során a hatóság a mosószerek kapcsán a vizsgálat tárgyává tette a termékek címkézésére, adagolására vonatkozó jogszabályi kötelezettségek teljesülését valamint a laboratóriumi vizsgálatokkal elemezte a forgalmazott mosószerek összes foszfortartalmát, valamint a termékek feliratán tanúsított összes felületaktív anyagtartalmat és nettó tömeget annak megállapítása céljából, hogy a termékek minősége mennyire felel meg a csomagoláson tanúsítottaknak. Az ellenőrzés során a felügyelők összesen 102 kereskedelmi egységet ellenőriztek, az ellenőrzött egységek 47,1%-ában (48 egységben) kifogásolták a mosószerek címkézését, a kötelező feliratok hiányát vagy nem megfelelőségét. A termékek 27,0%-a, 2560 db (125-féle) termék címkézése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Laboratóriumi vizsgálat során hat mosópormintában a konyhasótartalmat mérte a laboratórium, amelyeknél a konyhasó 53,9%-87,4% közötti mennyiségben került kimutatásra. Az eredmények azt mutatják, hogy a mintavételezett termékek gyártói a háztartási mosószerek foszfortartalmára vonatkozó uniós korlátozást maradéktalanul teljesítették. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált termékkör jogszabályi előírásai a gyártók és a kereskedelmi tevékenységet végzők körében nem kellően ismertek. A vizsgálat eredményéből az is levonható, hogy a gyártók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a termékek vállalt minőségére, ugyanakkor a címkézésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kapcsolatban kevésbé körültekintőek. 45

Az ellenőrzés során tapasztaltak a következő oldalról tölthetők le: http://www.nfh.hu/data/cms127511/mososzerek_osszes_foszfattartalma_honlap ra.pdf

46