Fogászati általános anyagtan szigorlat Odontotechnológia nyári szakmai gyakorlat
Nyári szakmai gyakorlat
Július hónapban ( 4-29) Két hetes turnusok – 4 Délelőttös és délutános „műszak” Kötelező, el nem halasztható előkövetelmény Kérvény benyújtása a dékáni hivatalhoz
Kizárólag a Fogpótlástani Klinika szervezésében Jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül A FOC Földváry tanlaboratóriumában és a FSZOI tanlaboratóriumában Aláírás: Dr. Kispélyi Barbara egyetemi docens
Dr. Linninger Mercedes egyetemi tanársegéd Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika
A FOGPÓTLÁSOK ANYAGAIRÓL ÁLTALÁBAN
A fogpótlás és az élő szövetek közt tartós kapcsolat létesül
A fogpótlás anyagainak alkalmazkodniuk kell a szájüreg viszonyaihoz
BIOKOMPATIBILITÁS / Bioinert anyag
BIOKOMPATIBILITÁS a nyál és a szájba kerülő savak, lúgok hatására nem károsodnak nem oldódnak ki részecskék elektrokémiai korróziónak ellenállnak a szervezet egészét nem veszélyeztetik a nyál kémhatását és összetételét nem befolyásolják mechanikailag nem irritálják a szöveteket nem allergizálnak higiénés követelményeknek megfelelnek
Fémtan, mint elméleti tudomány Metallográfia A fémek tulajdonságai
Metallurgia A fémek előállítása
Fémtechnológia A fémek megmunkálása
Alkalmazott tudományok
Fémek jelentősége a fogászatban:
8
XVIII. század
9
10
11
12
13
Theodore Gray Ig Noble prize in Chemistry in 2002
"first make people laugh, and then make them think"
Fémek előfordulása
Alkáli fémek( K, Na … ) Alkáli földfémek ( Ca, Mg …) Ritka földfémek Lantanoidák ( 57-71 ) Aktinoidák ( 89-103 )
Átmeneti fémek Metalloidok Egyéb fémek v. másodfajú fémek
A kémiai elemek periódusos rendszere
Wooden periodic table made by Theodore Gray ( 2002 )
Az elem vegyjele Atomszáma Az elem neve Atomsúlya Sűrűsége g/ccm-ben Olvadáspontja Forráspontja
A fémek jellemzői kristályos szerkezet jó elektromos vezetőképesség jó hővezetőképesség fémes fény kifejezett képlékenység pozitív ionképző képesség
A fémek csoportosítása Gyakorlati felosztás
vas és ötvözetei
nem vasfémek
Fajsúly (sűrűség) szerinti felosztás
Könnyű fémek ρ < 5 g/ccm pl: alumínium, titán
nehéz fémek ρ > 5 g/ccm pl: nikkel, arany
Olvadáspont szerinti felosztás
Könnyen olvadó fémek Pl. ón, ólom ( 327 C)
Nehezen olvadó fémek Pl. vas, nikkel
Nagyon nehezen olvadó fémek Pl. molibdén ( 2617 C), wolfram
Csoportosítás korróziós hajlam szerint
Nemes fémek
nem nemes fémek
A csoportosítás jelentősége
A viasz sűrűsége kb. 1 g/ccm Öntőfém tömege = = viaszmintázat tömege*öntőfém sűrűsége*1,33
Anyagfelesleg faktor
Fémkohászat Bányászat Ércek előkészítése Nyers fém kinyerése A fém finomítása Ötvözés Öntés
A fém kinyerése: Ércbányászat Külszíni bányászat Tárnabányászat
Extractio: Kémiai Redukció Elektromos Olvasztás Bio-extractio
A fémek szerkezete
makroszerkezet mikroszerkezet (szövetszerkezet) rácsszerkezet (atom-, vagy röntgenszerkezet)
A MAKROSZERKEZET VIZSGÁLHATÓ:
szabad szemmel lupéval (4-12-szeres nagyítás binokuláris nagyítóval (12-30-szoros nagyítás)
Vizsgálható eltérések:
felületi hibák érdes fémkinövés beágyazó anyag ráégés fémoxidhártya bevonatú hólyag
belső hibák fogyási üreg kísérőanyagok egyenlőtlen eloszlása kristályosodáskor (dúsulás) gázhólyag nem fémes zárványok repedés (melegen: oxidált felszín, hidegen: fémes felszín)
A mikroszerkezet vizsgálata:
fémmikroszkóppal fémcsiszolaton
A vizsgálat fizikai alapja
vertikális illuminátor diszlokált reflexió
A mikroszerkezet
homogén kristályszerkezet heterogén kristályszerkezet
Rácsszerkezet:
Olvadás az olvadásponton hőenergia hatására halmazállapotváltozás megy végbe. Az energia neve olvadáshő. A folyamat visszafelé is végbemegy, ekkor dermedésről beszélünk.
Kristályosodás: a lehűlő olvadékban a kristálynövekedés dendritesen, vagy poliéderesen megy végbe. A legtöbb fém dendritesen kristályosodik, mely tengelyirányú növekedést jelent, faágszerű elágazásokkal. Lehülési görbék Termikus analízis
Ötvözés:
Két, vagy több fém egyesítésével új anyag jön létre. Célja a fém tulajdonságainak javítása, és a költséges anyagok helyettesítése. Leggyakrabban: folyékony halmazállapotban Ritkábban: szilárd állapotban
A FÉMEK OLVADÉKÁNAK ÖSSZEÖNTÉSEKOR: az olvadékok nem elegyednek, hanem a kisebb sűrűségű felül, a nagyobb alul helyezkedik el, ötvözet nem keletkezik csak bizonyos százalékban elegyednek egymással az olvadékok minden arányban keveredik az olvadék, ötvözet jön létre
AZ ÖTVÖZET SZÖVETSZERKEZETE SZILÁRDULÁS UTÁN: színfém szilárd oldat: két fém oldja egymást, legalább az ún. telítési határig fémvegyület: vegyületkristályok jönnek létre, melyek függetlenek az eredeti fémek atomrácsától eutektikum: az alkotó fémek olvadt állapotban minden arányban elegyednek, de szilárd állapotban nem oldják egymást, dermedéskor külön kristályosodnak (mechanikai elegy) eutektoid: az előbbihez hasonló, de nem dermedéskor, hanem már szilárd állapotban keletkező szövetelem
Homogén szövetelemek: színfém szilárd oldat Fémvegyület Heterogén ötvözetek: eutektikum eutektoid
A fémek megmunkálása
A fizikai tulajdonságokon alapszik: Nyúlékonyság: szakadás előtt az anyag megnyúlik. Pl. arany: 41% - hengerelhetőség Keménység: Behatolással szembeni ellenállás (Brinellkeménység=HB, Vickers-keménység=HV) Szilárdság: szakítással, húzással, nyomással, töréssel, csavarással szemben
Rugalmasság: meghajlítás utáni alakváltozás mértéke ( rugalmassági modulusz) Kopásállóság: a felületen ható súrlódási erővel szembeni ellenállóképesség Önthetőség Forgácsolhatóság: vágóélű szerszámmal történő feldolgozhatóság
Megmunkálás szilárd állapotban:
Darabolás Nyírás Metszés Harapás Lyukasztás Hengerelés Mélyhúzás Sajtolás Kovácsolás Hajlítás
Meleg megmunkálás
Öntés:
Hegesztés:
Forrasztás:
Köszönöm a figyelmet!
