Fogalomtár és Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) a Demokráciajátékhoz
Fogalomtár A törvényalkotás folyamata: az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök, a kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely képviselő kezdeményezhet törvényt. A törvényalkotás parlamenti folyamata és módszere évszázados tapasztalatokra épül. Lényeges eleme a bizottságok előkészítő szerepe, az általános és részletes vitára elkülönülő plenáris tárgyalási mód, a bizottságokat és a képviselőket megillető módosító javaslattételi jog, továbbá a „kétfordulós” szavazás (előbb a módosító javaslatokról, majd a törvényjavaslat egészéről), amely lehetővé teszi a törvényalkotás során elkövetett és észlelt hibák kijavítását.
A TAB szerepe: az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatok döntő többsége – függetlenül azok témájától szabályozási területétől – a bizottság elé kerül. Rendeltetése szerint a bizottságnak a törvényalkotás őreként kell működnie, gondoskodva a törvényszövegek koherenciájáról és az Alaptörvény rendelkezéseinek érvényesüléséről, a jogalkotás alkotmányosságáról.
Bizottságok: a Parlament munkáját hatékonyabbá tevő, kisebb létszámú, „szakmai” alapon szerveződő testületek. A plenáris ülés témáit, az egyes előterjesztések tárgyalását a bizottságok készítik elő. Az Országgyűlés alakuló ülésén határozatot hoz arról, hogy hány taggal, milyen bizottságok működjenek. A bizottságoknak elsősorban javaslattevő, kezdeményező, véleményező szerepük van, így törvényeket nem alkotnak. A bizottságok a Demokráciajátékban ajánlásokat fogalmaznak meg a plenáris ülésre. Az Országgyűlés eseti vagy vizsgálóbizottságot aktuális ügyek intézésére hoz létre (pl. vörösiszap katasztrófa vizsgálóbizottság). Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést megtárgyalhat. A bizottságok egyes kérdések tárgyalására meghívhatják a kormány tagjait, a különböző társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek vezetőit és az a lobbistákat is.
Expozé: más néven a napirendi pont előadása, a téma felvezetése, bemutatása. Az expozét a vita első megszólalója tartja, aki egyben a tárgyalt javaslat előterjesztője. Lehet képviselő, miniszter vagy bizottsági elnök. A Demokráciajáték törvényjavaslatát képviselők nyújtják be, így az expozét is ők tartják.
Frakció: az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők csoportja. A frakciók a politikai vélemény egységes képviseletének eszközei, segítségükkel a képviselők összehangolhatják
parlamenti tevékenységüket. Lehetővé teszik, hogy sok szétszórt, egyéni vélemény helyett néhány egyértelmű álláspont, vélemény jelenjen meg és ütközzön az országgyűlési vitában. A frakciószerveződés ily módon segíti az Országgyűlés működésének hatékonyságát és a stabilitását. Egy képviselő egyidejűleg csak egy frakciónak lehet a tagja.
Futárposta: azokat az anyagokat tartalmazza, amelyek a képviselők törvényalkotási munkájához szükségesek. Ebben szinte minden benne van: az Országgyűlés által a következő héten tárgyalandó törvényjavaslatok, mikor lesz plenáris vagy éppen bizottsági ülés. Mostanra az e-parlament megvalósításával bárki betekinthet a képviselői munka rejtelmeibe, és megnézheti a korábban papír, ma elektronikus alapú futárpostát (www.parlament.hu).
Határozathozatal (szavazás): az Országgyűlés hagyományos munkamódszere, hogy a benyújtott javaslatokat bizottsági előkészítés után plenáris ülésén megvitatja, majd szavazással dönt elfogadásukról. Az Országgyűlés is kétféle szavazási módot alkalmaz, a nyílt és a titkos szavazást. A nyílt szavazás rendszerint szavazatszámláló géppel történik. Kivételesen (például a napirend elfogadásánál) kézfelemeléssel szavaznak a képviselők. A nyílt szavazás ritkán alkalmazott formája a név szerinti szavazás, amikor a képviselők ábécésorrendben, egymást követően helyükön felállva szóban közlik döntésüket. A személyi döntéseket viszont általában titkos szavazással (szavazólap alkalmazásával) hozza meg az Országgyűlés. Az Országgyűlés legtöbbször úgynevezett egyszerű többséggel hozza meg döntéseit. Ilyenkor a javaslatot az Országgyűlés elfogadta, ha a jelen lévő képviselők több mint fele igennel szavazott. A képviselő szavazása során az „igen”, a „nem” vagy a „tartózkodom” lehetőségek között választhat.
Házbizottság: az Országgyűlés zavartalan működését, illetve a parlamenti munka tervezését hivatott biztosítani. A plenáris ülést a Házbizottság készíti elő és tesz javaslatot annak napirendjére (és arra, hogy mely előterjesztéseket mikor és hogyan tárgyalják meg). A házelnök mellett e testület feladata és felelőssége az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása is. A Házbizottság javaslatot tehet arra, hogy az Országgyűlés egyes előterjesztéseket a Házszabálytól eltérően vagy időkeretben tárgyaljon meg, és arra is, hogy a felszólalások időtartama mennyi legyen. A Házbizottság foglal állást az Országgyűlés munkarendjéről. (Például, hogy hetente, hétfőn és kedden tartson plenáris üléseket, illetőleg, hogy mikor ülésezzenek a bizottságok.) A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei és a frakciók vezetői. Részt vesz az ülésen a kormány képviselője, és az Országgyűlés Hivatalának fontosabb vezetői is.
Házszabály: az Országgyűlés működését szabályozó határozatot nevezzük Házszabálynak, melynek feladata, hogy világos és áttekinthető szabályrendszert adjon a törvényalkotáshoz. A Házszabály minden parlamenti szereplő számára érthetővé, egyértelművé teszi, hogy milyen eljárás során, milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségeknek kell megfelelnie.
Házszabálytól eltérés: a Házszabály leírja az ülés menetét, és az ülésvezetés szabályait. Ha ezektől a szabályoktól az Országgyűlés valamilyen oknál fogva el szeretne térni, ahhoz a plenáris ülésen jelen lévő képviselők négyötödének igen szavazata szükséges. Ilyen eltérés lehet pl. az általános és részletes vita egy napon tartása, ami a Demokráciajátékon szükségessé is válik. (Egyébként az általános és részletes vita különválasztása egy több hetes procedúra lenne.)
Időkeret: a házbizottsági megállapodás alapján egyes törvényeket a plenáris ülésen időkeretben tárgyalnak a képviselők. Az időkeret meghatározza az egyes frakciók megszólalási idejét és az egész vita időtartamát.
Jelentés: A képviselők a törvény módosításáról vitáznak. A plenáris ülés első szakaszának végén születik a jelentés. A módosító javaslatok összességét tartalmazza.
Plenáris ülés: a plenáris ülés az Országgyűlés működésének legfontosabb színtere. A plenáris, azaz a teljes ülés az Országgyűlés valamennyi tagjának együttes ülését jelenti. A plenáris ülést elsősorban az Országgyűlés elnöke vezeti, őt meghatározott rendben az alelnökök helyettesíthetik. Az Országgyűlés hagyományos munkamódszere, hogy a benyújtott javaslatokat bizottsági előkészítés után plenáris ülésén megvitatja, majd szavazással dönt elfogadásukról.
Preambulum: a preambulum a jogszabály előszava, amely röviden, tömören meghatározza a szabályozás célját és tartalmazza a szabályozás legfontosabb általános elveit. Ismertethető benne a szabályozás előzménye és indoka. A törvény első szakasza előtt, szerkezeti egységeken kívüli szövegként kell megjeleníteni.
Pulpitus: a pulpitus egy elegáns kimunkálású emelvény, amelyet szónoklatokhoz használnak. Az Országgyűlésben a pulpitus az ülésterem központi részén úgy helyezkedik el, hogy mindenhonnan jól látható legyen. A pulpituson foglal helyet az Országgyűlés elnöke, két oldalán a jegyzők, illetve a főtitkár. A pulpitusról beszélhetnek a viták vezérszónokai, illetve egy-egy jelentős témánál a vezető politikusok.
Tárgysorozat: az Országgyűlés által tárgyalható ügyek összessége. Ha tárgysorozatba kerül egy javaslat és napirendre tűzik, akkor a bizottsági és plenáris üléseken tárgyalja azt a Ház. A tárgysorozat a benyújtott önálló indítványok egy részéből alakul ki. (Ilyen indítványok: a törvényjavaslat, a határozati javaslat, a politikai nyilatkozattervezet, jelentés, interpelláció és kérdés.) Az Országgyűlésben a tárgysorozaton lévő ügyek közül választják ki a képviselők, hogy melyeket tárgyalják az adott ülésen, ebből alakul ki az ülés napirendje.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
Mi a helyzet, ha szavazategyenlőség van a bizottsági ülésen? A bizottságokban általában a frakciók aránya a plenáris ülés összetételét tükrözi, ennek alapján a kormánypártok többséggel rendelkeznek. Ezzel szemben játékunkban, mivel minden frakció egyenlő létszámmal képviselteti magát a bizottsági ülésen, ezért előfordulhat, hogy szavazategyenlőség van egy-egy bizottsági szavazás során. Ha a bizottsági ülésen szavazategyenlőség van, azaz 10 nem mellett 10 igen szavazat van, akkor a nem erősebb és a szavazás tárgyát nem fogja támogatni a bizottság. (Ilyen a valóságban nem gyakran fordul elő, hiszen a kormánypártok többségben vannak.)
Mit jelent a tartózkodás egy bizottsági szavazáson? A tartózkodás azt jelenti, hogy valamelyik képviselőnek nincsen meghatározott álláspontja az adott kérdésről, vagy nem kíván véleményt nyilvánítani. Azt azonban érdemes tudni, hogy a tartózkodást sem „igen”-ként sem „nem”-ként számítjuk a szavazáson, habár közelebb áll a „nem”-hez. Úgy is szokták mondani, hogy a tartózkodás egy „gyenge nem”. Tehát egy törvényjavaslat csak akkor kerül támogatásra, ha a leadott szavazatoknak több mint a fele igen.(Ennek megfelelően, ha egy szavazás folyamán 9 igen, 6 tartózkodás és 5 nem szavazat van, akkor a szavazat tárgyát nem támogatja a bizottság.)
A bizottsági elnök honnan fogja tudni, hogy ki szól hozzá? Alapvetően kézfeltartással jelzi a képviselő, ha fel szeretne szólalni. A bizottsági teremben névtáblák biztosítják, hogy az elnök név szerint felszólíthassa, szót adjon neki. Amíg ez nem történik meg, addig a képviselő nem szólal meg.
Mi lesz, ha mindegyik javaslatot csak a beterjesztő párt támogatja? Előfordulhat, hogy mindenki csak a saját módosító javaslatát támogatja, de ez eddig szerencsére sosem fordult elő. A diákok általában nyitottan állnak minden olyan javaslat mellé, amelyet értelmesnek, továbbgondolásra érdemesnek tartanak, gyakran pártállástól függetlenül is. Természetesen, ha előfordulna, hogy valamelyik módosító javaslatot egyik bizottságban sem támogatná a képviselők egyharmada sem, akkor arról a módosító javaslatról nem lehet szavazni - de vitázni igen - a plenáris ülésen.
Hol találunk az interneten információkat a játékról?
A
www.facebook.com/demokraciajatekosokbaratikore
oldalon
olvashatnak
a
korábbi
Demokráciajátékokról. Ugyanitt fenn vannak korábbi játékosok is, akiket nyugodtan lehet kérdezgetni, ha valamilyen segítségre van szüksége a leendő játékosoknak.
Volt-e már példa arra, hogy megbomlott a frakciófegyelem? Igen, előfordul, hogy egy-egy kérdésben az egy frakcióba tartozó diákok nem szavaznak egységesen, erre volt is már példa. Ez nyilván a frakcióvezető felelőssége. Amennyiben a frakció megegyezik, hogy lelkiismereti szavazást tartanak egy-egy kérdésben, előfordulhat ilyen.
Korábbi résztvevőkről mit lehet tudni? A korábbi résztvevőkről és az Önök játékának résztvevő iskoláiról munkatársaink tudnak bővebb felvilágosítást adni. Az ország számos pontjáról érkeztek már játékosaink.
Kik segítik a munkánkat a nap folyamán? A szervező Közönségszolgálati Irodán kívül az Országgyűlési Könyvtárnak, az Országgyűlés Törvényhozási Igazgatóságának Kodifikációs Főosztálya és Bizottsági Főosztályának számos munkatársa segíti a szakmai munkát a nap folyamán. Ezen kívül az Országgyűlési Őrség, a Sajtóiroda, illetve az Informatikai és a Műszaki Főosztály számos kollégája felel azért, hogy zavartalanul játszhassunk.
Kik fogják kérdezgetni a szóvivőinket? A szóvivőket kommunikációs tanulmányokat végző gyakornokok, a sajtó munkatársai, saját munkatársaink és a jelen lévő diákok, azaz a „képviselők” fogják kérdezgetni a törvényről, a véleményéről.
Számíthatunk-e a média jelenlétére a Demokráciajátékon? Minden Demokráciajáték sajtónyilvános rendezvény, melyen megfordulhatnak a sajtó résztvevői. Érdemes azonban tudni, hogy elsősorban a félévek első, hírértékű Demokráciajátékát látogatják nagy lelkesedéssel a médiumok képviselői. Ezen kívül hívjuk és várjuk a helyi, az iskolák lakóhelyének megfelelő
sajtótermékek
munkatársait
is.
Természetesen
minden
pozitív
visszhangnak,
sajtómegjelenésnek örülünk, ugyanakkor fel kell hívni a diákok figyelmét arra, hogy készüljenek fel a „nyilatkozattételre”. A média jelenlétéről biztosat csak a rendezvény napján tudunk mondani.
Találkozhatunk-e vezető politikussal a nap folyamán?
Előfordul, hogy a folyosókon találkozunk egy-egy politikussal, mivel ez a képviselők munkahelye. Az is előfordult már, hogy egy-egy bizottsági ülésre beült az adott bizottság valódi elnöke, vagy a plenáris ülésre bekukucskált egy-egy képviselő. Ez azonban nincsen a programba illesztve, de megtörténhet.
Mit ebédelünk? A program során egy szerény büféebédben lesz részünk, melybe szendvics, pogácsa, aprósütemény és üdítő tartozik.
Mennyire kell szerepjátékot játszani a nap folyamán? A megadott pártprofil természetesen tájékoztató jellegű. Ha a profilban olyanok szerepelnek, mint extrém megjelenés, lazaság, bekiabálás stb. ezt nem feltétlenül kell szó szerint érteni, csak iránymutató jellegűek ezek a leírások. A frakció választhat, hogy ennek teljes mértékben megfelel, vagy inkább tisztelettudó lesz, és csak a programot, gondolkodásmódot veszi át. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy pl. a renitens viselkedés bizony adott esetben ellenérzéseket szülhet a többi képviselőben. A játékkal az a célunk, hogy egy ideális demokratikus helyzetet modellezünk. A szerepjáték rész inkább arra való, hogy egy szerepkörbe helyezkedve, úgymond érzelmektől mentesen tudják a diákok végigélni, és ne csak a saját nézőpontjukat lássák, hanem akár egy teljesen ellentéteset is. A frakciók célja valamelyest a többi párt meggyőzése, és a konszenzus, így nem szabad elvetni a sulykot a szerepjátszásnál. Azt ajánlom, hogy a humor keretein belül maradjanak meg ilyenkor.
Van-e győztes a Demokráciajátékon? A Demokráciajáték nem érmekért és helyezésekért folyik, hanem az ismeret és tapasztalásszerzés áll a játék középpontjában. Nincsen igazi győztes, persze mindenki értékelheti magának a játékot a rendezvény után. Természetesen egyik-másik párt „győzelemnek” vagy „vereségnek” könyvelheti el az egyes eredményeket vagy sikertelenségeket (pl. ha leszavazzák a módosító javaslatot), de érdemes elmondani a diákoknak, hogy azért nem ez a legfontosabb eleme az egész napnak. Még ha vesztesen is kerülnek ki egy-egy vitából, az is csak azt jelenti, hogy van, amiről mások máshogyan gondolkodnak, illetve érdemes tudni, hogy bizony az egyes frakciók sem indulnak egyenlő eséllyel. Pl. ellenzékként egy módosító javaslatot átvinni a kormánypártokon bizony nem könnyű, és előfordul, hogy nem sikerül. Itt az erőfeszítések, pozitív hozzáállás, kompromisszumkészség már sikerélményt nyújthat. Kimondottan győztes párt nincs, de azért a diákok bizony a saját módosító javaslatuk elfogadását, elutasítását szokták győzelemként vagy vereségként felfogni. És: bizony, a sajtótájékoztatón kell a választók és a közvélemény előtt "felelni" az elért eredményekért, vagy épp megmagyarázni a sikertelenséget!
Lehet-e hozni kamerát? Természetesen lehet hozni fényképezőt és kamerát is. Örülünk is neki, ha valaki megörökíti a vitát. A bizottsági ülések közül így csak egyet vehetnek fel kamerával a négy közül, mert ezek egy időben vannak. De a plenáris ülést, sőt a sajtótájékoztatót is érdemes felvenni. A rendezvényen központilag fényképeket készítünk, melyeket utólag közzé is tesszük.
Vihetünk-e laptopot, mint az igazi képviselők? Hozható be laptop, de a wifi csatlakozást sajnos nem tudunk biztosítani. Ha ez csak kellék a szerepjátékhoz, akkor lehet használni, de nem érdemes, mivel elvonja a fiatalok figyelmét a nap történéseiről.
A Parlamentben pontosan milyen kitűzőt kapunk érkezéskor? A játékban résztvevő „képviselők” azonosítására szolgál egy színes névkitűző, amelyen szerepel a képviselő neve, tisztségei és pártja. A korábbi rendezvények fotóit érdemes böngészni, ha meg szeretnék nézni ezeket.
A parlamenti tárlatvezetés mikor van? Meddig tart? Az idegenvezetés választható, nem kötelező része a programnak. Általában a rendezvény után szokták kérni, de lehet előtte is. De ha a diákok nagy része járt már a Parlamentben, lehet, hogy nem kell terhelni őket, eléggé el szoktak fáradni a program során.
Hogyan dől el, hogy melyik osztály melyik pártprofilt fogja kapni? Általában "sorsolni" szoktunk a résztvevő iskolák között. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok jól érezzék magukat a szerepben, de azt is, hogy tudjanak elvonatkoztatni a saját véleményüktől, így jobban megismerik a többi álláspontot.
Lehet-e a pártprofil mentén továbbvinni, továbbgondolni a szerepet? Igen, sőt örülünk neki, ha továbbgondolják a pártprofilt, és egyénileg készülnek, új ötleteket is bevethetnek, saját programot is kialakíthatnak.
Mennyi idő áll rendelkezésre a diákoknak az egyes vitákra? A keretekről, időbeosztásokról az elküldött programban olvashatnak. Bizony egy nap kevés idő egyegy vita lefolytatásához, hozzá kell tenni, hogy a valóságban egy-egy törvény vitája 2-3 hetes procedúra. Nekünk csak egy napunk van a Demokráciajátékra, így érdemes a vitákra logikus, rövid
felszólalásokkal készülni. A Demokráciajáték résztvevői „sűrítményben” tapasztalhatják meg a törvényhozó munka állomásait.
