Földtani megfigyelések amit újra már senki nem láthat. Felszínközeli rétegsorok anomáliái a budai Királyhágó térnél

Földtani Közlöny 137/1,129-136. (2007) Budapest

Földtani megfigyelések — amit újra már senki nem láthat Felszínközeli rétegsorok anomáliái a budai Királyhágó térnél Shallow subsurface layer anomalies at the Királyhágó square in Budapest NAGYMAROSY András

1

- PAÁL T a m á s

2

(2 ábra, 2 fénykép)

Tárgyszavak: talajmechanika, Budai-hegység, oligocén, lejtőmozgás Keywords: soil mechanics, Buda Hills, Oligocene, slope processes Abstract During an everyday engineering geological field study (Budapest, Buda Mts) an extraordinary sedimentary sequence was discovered. Instead of in situ Tard and Kiscell Clay Formations, a 14 m-thick Quaternary slope deposit was exposed consisiting of reworked matériái of the above formations. The inverted sequence of the reworked matériái and the extremely thick valley-infill refers to slope processes have taken place more complicated indicate than it was once belived. Összefoglalás Egy kezdetben hagyományosnak hitt talajmechanikai vizsgálat során (Budapest, Budai-hegység) geológiai rendellenességek mutatkoztak. Még 14 m mélységig sem jelentkezett a földtani térképeken jelzett szálban álló Tardi vagy Kiscelli Agyag, hanem csak áthalmozott lejtőtörmelék, amely kevert, törmelék formájában tartalmazza ezeknek a képződményeknek az anyagát. Az áthalmozott rétegek sorrendje bonyolult lejtőmozgási folyamatokra utal.

Előtanulmányok A Budapest, XII. kerületi Királyhágó tér közvetlen k ö z e l é b e n e g y tervezett lakó­ épület

előkészítő

alapozási-talajmechanikai

vizsgálatát

1994-ben

a

FŐMTERV

Fővárosi M é r n ö k i Tervező Rt. v é g e z t e . A vizsgálat előtti adatgyűjtések egyik első fontos e r e d m é n y e volt, h o g y a terület k ö z e l é b e n jelenik m e g a valamikori völgyi-árok és az O r b á n h e g y i út m e n t é n

egykor létező árok, amiből

Német­

áthalmozott

rétegekre lehetett számítani. A k ö r n y é k e n több épületnél gyakori a pincevíz,

ami

összefüggésbe h o z h a t ó a valamikori árkokat kitöltő ü l e d é k j ó vízvezető képességével. A k ü l ö n b ö z ő földtani t é r k é p e k , ( H O R U S I T Z K Y 1 9 3 8 ; SZENTES 1 9 5 6 ; KISDINÉ B U L L A et al. 1 9 8 4 ) é s ( W E I N 1 9 7 7 ) u g y a n k i s s é e l t é r ő e n , d e a l a p v e t ő e n a z t m u t a t j á k , h o g y a terület építésföldtani alaprétege a szálban álló e o c é n B u d a i M á r g a F o r m á c i ó , a m e l y

'ELTE, Általános és Történeti Földtani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány E sétány 1/C. e-mail: [email protected] F Ő M T E R V Fővárosi Mérnöki Tervező Rt., 1024 Budapest, Lövőház utca 37. e-mail: [email protected]

2

Földtani Közlöny 137/1

130

az Orbán-hegyen

é s a N é m e t v ö l g y i ú t m e n t é n t ö b b h e l y e n a f e l s z í n e n is l á t h a t ó .

Erre az o l i g o c é n b e n folyamatos átmenettel agyagmárga, m e s z e s agyagrétegek tele­ p ü l t e k (a T a r d i A g y a g F o r m á c i ó a l s ó t a g o z a t a ) , m e l y e t a K i s c e l l i A g y a g F o r m á c i ó k ö v e t e t t ( B Á L D I 1 9 8 3 ) . A Kiscelli A g y a g F o r m á c i ó m é l y e b b r é s z e a Tardi F o r m á c i ó h o z hasonlóan szürke színű, felszínközeli rétegei az oxidatív átalakulás

következtében

sárgás, barnás színűek ( V E N D L 1932). M i n t ismeretes, a kétféle oligocén agyag ősmaradványokon ugyanis

a

típusos

kívül karbonáttartalmában Tardi A g y a g

az

é s s z e r k e z e t é b e n is e l t é r e g y m á s t ó l ,

mikrorétegzett,

karbonátokban

szegény, míg

a

Kiscelli A g y a g b a n a l a m i n á c i ó igen ritka. A

csapadékvíz beszivárgása szempontjából ezek a k é p z ő d m é n y e k

különböző­

k é p p e n viselkednek. A hegyoldal m a g a s a b b a n fekvő részén az erősen

töredezett

B u d a i M á r g a F o r m á c i ó t a l á l h a t ó a f e l s z í n i f e d ő r é t e g alatt. Itt a c s a p a d é k v í z i n t e n z í v b e s z i v á r g á s á n a k c s a k a m á r g a a g y a g g á málló felső k é r g e jelent valamelyest

aka­

dályt, e g y é b k é n t a víz k ö n n y e n jut a m é l y b e . V ö l g y felé tartó útja során a lefolyó víz a Tardi A g y a g F o r m á c i ó b a s z i v á r o g b e , d e m é g itt is c s a k v i s z o n y l a g kis e l l e n á l l á s b a ütközik, m i v e l m é r n ö k g e o l ó g i a i tapasztalatok szerint a Tardi A g y a g F o r m á c i ó a ré­ teglapok m e n t é n sokkal j o b b a n vezeti a vizet, m i n t arra m e r ő l e g e s e n . A Tardi- Kis­ celli F o r m á c i ó k h a t á r f e l ü l e t é n

viszont hirtelen

erősen lecsökken a

vízáteresztő­

k é p e s s é g , s e z é r t a v í z f e l d u z z a d , m e g k ö z e l í t i a p i n c é k e t , s ő t a f e l s z í n t is. E r r e m á r HoRUSlTZKY f e l h í v t a a f i g y e l m e t 1 9 3 8 - b a n , a m i k o r a z t í r t a , h o g y a B ö s z ö r m é n y i ú t o n , közel a N é m e t v ö l g y i úthoz a villamos vágányzónában víz szokott megjelenni, mert „a l e s z i v á r g ó t a l a j v í z útja e l r e k e s z t ő d i k " . Az

oligocén r é t e g e k felett pleisztocén áthalmozott lejtőlösz, m a j d

alsó-holocén

lejtőtörmelékes a g y a g és kőzetliszt található. A lejtőtörmelékben váltakozva követik egymást

a kőzettörmelékes

és az agyagos környezetből

szállított rétegek.

Tehát

e g y m á s f e l e t t t ö b b , d u r v á b b , p e r m e á b i l i s e b b t ö r m e l é k e s r é t e g e t is f e l t é t e l e z h e t ü n k , m e l y e k e t a g y a g o s r é t e g e k v á l a s z t a n a k el. A „kvázi" l e n c s é s k i f e j l ő d é s ű , h e t e r o g é n vízvezető-képességű összletben rétegvizek m o z o g h a t n a k , és a meteorológiai viszo­ nyok

következtében

időnként

különböző

nyomású,

f e s z í t e t t v í z t e s t e k is

lehet­

ségesek. Az a g y a g o s talajú o l i g o c é n és pleisztocén ü l e d é k b e b e v á g ó d o t t á r k o k t ö r m e l é k e s kitöltésének vízvezető szerepe van. Legfelül mesterséges feltöltéssel alakították ki a terepet, m e l y n e k lejtése K D K irányú volt.

Feltárási adatok A tervezett épület telkén az 1994-ben készült n é g y n a g y á t m é r ő j ű (210/160 es), 1 3 - 1 4 m m é l y g é p i fúrás a l a p j á n i s m e r e t e s a r é t e g s o r (2, 2.

mm-

ábra).

A talajminták részletes vizsgálata során a zavartalan állapotú m a g m i n t á k belse­ jében ismételten olyan mértékű heterogenitás mutatkozott,

amely az

ismertetett

átfogó földtani k é p p e l ellentétes volt. E n n e k észlelése n y o m á n szakértői k ö z r e m ű ­ ködés keretében az ELTE Általános és Történeti Földtani Tanszéke kapcsolódott b e a

munkába. A legteljesebb rétegsort a 4. sz. fúrás harántolta, a m e l y b e n öt elkülönült

rétegtag

váltakozását l e h e t e t t felismerni, a m e l y e k e g y - e g y típust k é p v i s e l n e k . A fúrás latos rétegsorát az alábbiakban közöljük:

váz­

NAGYMAROSY A. & PAÁL T.: Felszínközeli rétegsorok anomáliái a budai Királyhágó térnél

0-3,3

m

A

rétegtag:

váltakozó

131

laza

lejtőtörmelék, paleo-talaj és antropogén feltöltés. A l e j t ő t ö r m e l é k mátrixa sárgás­ szürke

vagy

feketésszürke

homokos

p e l i t b ő l áll, a m e l y n e k j e l e n t ő s r é s z e talaj eredetű. A pelitben k e m é n y , éles szélű, nem

kőzettörmelék

úszik,

ennek szemcsemérete 5-150 m m

koptatott

között

váltakozik. Anyaga a Budai gyakori

allodapikus

Márgában

mészhomokkő.

A

sárgásszürke mátrix pelitje feltehetően a B u d a i M á r g a pelites szakaszainak áthal­ mozásából származik. 3,3-7,7

m

B rétegtag:

kézzel

ható, de az előző anyagnál

morzsol­

kompaktabb,

áthalmozott, plasztikus, „kövér"

agyag­

ból álló lejtőtörmelék. A kiasztok a n y a g á t a sárgára oxidálódott Kiscelli A g y a g adja, de

vannak

benne

szürke,

oxidálatlan

Kiscelli A g y a g d a r a b o k is. A n é h á n y t ő i 1-2 c m - i g t e r j e d ő

méretű

mm-

szögletes

a g y a g r ö g ö k e t a sárga mátrix fogja össze. 7,7-8,6

m C rétegtag:

barnásfekete,

laza, Sötétbarna-

oxidált,

mállott

1

agyagos

-

á b r a

-

A

feltárás helyszínrajza a fúrások és a

j e l v é n y e k feltüntetésével

mátrixú lejtőtörmelék gipszkristályokkal,

Fig. 1 Location map of the drilling sites and the profiles

a

(dot: borehole location, dotted line: section, É: North)

kiasztok

anyaga

a

Tardi

Agyagból

származik. 8,6-9,6

m D rétegtag:

laza, kevéssé plasztikus, feketésszürke, oxidálatlan áthalmo­

z o t t a g y a g o s m á t r i x ú l e j t ő t ö r m e l é k . A m á t r i x é s a k i a s z t o k is a Tardi A g y a g

nem

laminált változatából származhatnak, kevéssé gipszes. 9,6-12,1

m E rétegtag:

2 0 - 2 0 0 m m - e s , szögletes, k e m é n y , alig m á l l o t t k ő z e t d a r a b o k b ó l

álló l e j t ő t ö r m e l é k . A k i a s z t o k a n y a g á t ü d e m i k r o r é t e g z e t t Tardi A g y a g adja. 12,1-13,0

m D rétegtag:

(ugyanaz, m i n t a fenti 8,6-9,6 m közötti D rétegtag)

A z e g y e s r é t e g t a g o k e l o s z l á s á t a n é g y f ú r á s b a n a 2 . ábra

mutatja, m e l y n e k ana­

líziséből kitűnik, h o g y az E t í p u s ú rétegtag e g y s z e r visszatér, m a g a s a b b i k szintje k e l e t f e l é v a s t a g o d i k . A D t í p u s ú r é t e g t a g is i s m é t l ő d i k , e z a z o n b a n k e l e t felé v é k o ­ n y o d i k , a m i arra utal, h o g y az E és D típusú r é t e g t a g o k ellenkező irányból h a l m o ­ z ó d t a k át. H a s o n l ó a n e l l e n t é t e s t e n d e n c i a f i g y e l h e t ő m e g a z A é s B t í p u s ú r é t e g ­ t a g o k k ö z ö t t , a m e l y e k k ö z ü l a B t í p u s ú k e l e t felé v a s t a g o d i k , m í g a z A k e l e t felé v é k o n y o d i k . A C szint dél felé m u t a t m é r s é k e l t vastagodást.

Laboratóriumi vizsgálatok Az elvégzett talajmechanikai laboratóriumi vizsgálatok alapján az egyes réteg­ tagokról haladva):

az

alábbi geotechnikai minősítés

adható

(a r é t e g s o r b a n

felülről

lefelé

232 Földtani Közlöny 137/1

2. ábra. Földtani szelvények a fúrásokon keresztül a rétegek korrelációjának feltüntetésével Fig. 2 Geologic profiles with the assumed correlation of strata

NAGYMAROSY A. & PAÁL T.: Felszínközeli rétegsorok anomáliái a budai Királyhágó térnél

A rétegtag:

133

A fedőréteg rendkívüli heterogenitása a plasztikus i n d e x (Ip) adatokon

is m e g l á t s z i k : 7 - 2 7 % - i g t e r j e d n e k a z é r t é k e k , v a g y i s a z a n y a g i s z a p o s h o m o k l i s z t t ő l k ö z e p e s agyagig váltakozik, a konzisztencia index (Ic) 0,8-1,2 közötti, azaz k e m é n y , vagy sodorható

állapotú. T ö m ö r s é g i viszonyairól c s a k n é g y a d a t áll r e n d e l k e z é ­

sünkre, eszerint a h é z a g t é n y e z ő ( e ) = 0,51-0,80, tehát változóan tömör. A rétegtagon b e l ü l a t e r m é s z e t e s l e j t ő t ö r m e l é k e t a z a n t r o p o g é n résztől c s a k a z e s e t l e g e s e n talált m e s t e r s é g e s (pl. tégla) a n y a g d a r a b k á k alapján lehet elkülöníteni. B rétegtag:

A t h a l m o z o t t sárga Kiscelli A g y a g a n y a g ú l e j t ő t ö r m e l é k , a m i b e n ü d e

k é k e s s z ü r k e Kiscelli A g y a g r ö g ö k is e l ő f o r d u l n a k : I = 2 6 - 3 3 - 3 8 % ( a z a l á h ú z o t t a d a t a z á t l a g é r t é k ) , t e h á t k ö z e p e s é s k ö v é r a g y a g , I. = 1 , 0 - 1 , 2 — 1 , 4 , v a g y i s k e m é n y á l l a ­ potú.

(18 adatból)

modulusa

e=0,58-0,67-0,90,

MN/m ,

s

rétegtag:

változó

tömörségű,

nyírószilárdsági

összenyomódási

jellemzői (12 adatból):

2

0=6-13-28°, c=36-72-140 C

azaz 2

(E ) 13,3-17,8-22,2

kN/m .

Sötétbarnás-barnásfekete, oxidált, mállott a g y a g o s törmelék,

színe és az előforduló

gipszkristályok alapján f e l t e h e t ő e n Tardi A g y a g

amely

eredetű:

I = 2 5 - 2 6 - 2 7 % , t e h á t k ö z e p e s a g y a g n a k m i n ő s ü l , k e m é n y I =1,2—1,3—1,4. k ö z e p e s 2

2

t ö m ö r s é g ű e = 0 , 6 2 - 0 , 6 6 - 0 , 7 0 , E = 8 , 5 - 1 0 _ 7 - 1 4 , 8 M N / m , <> | =10°, c = 1 7 1 kN/m . D

rétegtag:

mállott

Feketésszürke, lényegében

Tardi

Agyag

törmelék,

áthalmozott

melynek

agyag, kevéssé vagy n e m

mikrostruktúráját

az

áthalmozás

m e g s e m m i s í t e t t e . I = 2 2 - 2 5 - 3 0 % , I =1,2-14-1,5, e = 0 , 4 3 - 0 _ 6 3 - 0 , 8 1 , E = 9 , 5 - 1 4 , 6 - 2 5 c

2

M N / m , (|> = 1 4 - 1 5 - Í 6 ° , c = 9 7 - 1 3 4 - 1 7 2 E rétegtag:

kN/m .

F e k e t e - f e k e t é s s z ü r k e , t í p u s o s Tardi A g y a g alig m á l l o t t t ö r m e l é k e . A

törmelékszemek I =21-28-39%,

anyagában

észlelhető

I =1,1-14-1,5, c

P

tervezett

épület

kN/m .

kivitelezésének

m e g k e z d é s e m i n t e g y tíz esztendeig h ú ­ zódott.

2005 májusában

m ó d nyílott a

már részben kiemelt munkagödör tekintésére.

Az időközben

meg­

áttervezett

épület alapgödre c s a k a felső k é t réteg­ t a g o t é r i n t e t t e ( 2 . é s 2 . kép), a m i n t e z t a B típusú rétegtagból kivett talajminta 3 0 % os

I -adata,

és 39%-os

C a C 0 - a d a t a is 3

mutatja (BÁLDI 1983). A

B típusú

rétegtag

Kiscelli

eredetét

a mészvázú

vizsgálat

is a l á t á m a s z t o t t a .

vett mintából az alábbi flóra

került

(DEFLANDRE

elő: et

innen

nannoplankton

Blackites

FERT)

Agyag

nannoplankton Az

HAY

spinosus et

a

mikrorétegzett

e = 0,48-0_67-0,97, s

(|> = 1 0 - 1 2 - 1 4 ° , c = 1 2 1 - 1 5 5 - 1 9 0 A

2

TOWE,

1. kép. Athalmozott Kiscelli Agyag a B rétegtag felszíni feltárásában (a kalapács kb. 45 cm) Photo 1 Reworked Kiscell Clay from the outcrop of B bed (length of the hammer is about 45 cm)

üledékstruktúra:

E^=10,0-13,0-14.8

2

MN/m ,

234

Földtani Közlöny 137/1

2. fotó. Az A rétegtag felszíni feltárásban, mikrorétegzett pelit törmelékkel (képmagasság kb. 0,5 m) Photo 2 Viezv of the outcrovving A bed with laminated velite debris (height ofthe victure is roughly 0.5 m)

Coccolithus

pelagicus

(WALLICH) SCHILLER,

Cyclicargolithus

abisectus

(MÜLLER) WISE,

Cyclicargolithus

floridanus

( R O T H et H A Y )

BUKRY,

Helicopontosphaera

Pontosphaera Reticulofenestra WADE,

recta

multipora bisecta

HAY,M O H L E R

Reticulofenestra

lockeri

Reticulofenestra

minuta

sphaera

DEFLANDRE.

Az

perlonga

HAQ,

(KAMPTNER) ROTH,

ROTH,

ősmaradványegyüttes

kiscelli, a m i MARTINI N P

et

MÜLLER, Rhabdo-

kora

24-es

későnanno-

p l a n k t o n z ó n á j á n a k felel m e g , c s a k úgy, m i n t a tipikus Kiscelli A g y a g .

Hidrogeológiai megfigyelések A feltárás idején (1994. m á j u s - j ú n i u s b a n ) talajvíz m i n d e n fúrásban jelentkezett: A

fúrásoknál

( 2 . ábra)

feltüntetett

vízszintek

több napos

„nyugalmi

szintek",

m e l y e k 3 - 5 m é t e r e s e m e l k e d é s u t á n alakultak ki. A z első vízészlelések a s z á m o z á s á n a k s o r r e n d j é b e n - 6 , 9 0 , - 6 , 3 0 , - 7 , 8 7 , - 8 , 9 0 m - e n voltak. A fúrás m é g itt á l l o t t r é g i é p ü l e t p i n c é j é b e n l é v ő z s o m p v i z e a B . 1 4 6 , 2 4 s z i n t ű

fúrások idején

pincepadló

alatt 18 c m - e l , B . 1 4 6 , 0 6 s z i n t e n volt, t e h á t a víz szintje 2 d m - e n belül m e g e g y e z i k h á r o m fúrás n y u g a l m i vízszintjével. E z arra utal, h o g y a p i n c é b e n a természetes, s z a b a d t ü k r ű t a l a j v í z m u t a t k o z o t t , a m i t e g y é b k é n t a z s o m p k i é p í t é s e is m e g e r ő s í t . Ez, valamint

a környékbeli pince vízpanaszok

azt mutatják,

hogy

a

fúrásokban

észlelt jelentős vízszintemelkedés n e m a „nyugalmi" vízszint beállása útján

alakult

ki, h a n e m a m é l y f u r a t o k n a k a felső v í z v e z e t ő r é t e g b ő l t ö r t é n t f e l t ö l t ő d é s e r é v é n . (A m é l y e b b rétegek átfúrásakor újabb vízemeletet, v a g y rétegvizet n e m észleltek.) Az

é s z l e l t v i z e k a z M I 1 7 . 2 1 5 - 8 6 s z e r i n t i 11/3. ú n . g y e n g é n a g r e s s z í v

t a r t o z n a k (I. táblázat). ami

a

II/2. osztály

E g y közeli fúrásban szintén mértek S 0 = 4

felső határánál

van.

A

talajvíz

agresszivitásának

1. táblázat. A fúrásokban észlelt talajvizekre vonatkozó adatok Table I Data of the groundwater in the boreholes Fúrás száma

Terepszint mélysége B. m

Talajvíz szintje -m

B. m

so

Cl

4

mg/l

osztályba

2925 mg/l értéket,

PH

mg/l

1

149,47

3,45

146,02

2750

28

6,8

2

3,50

145,88

1690

5,48

143,56

3190

57 64

6,5

3

149,38 149,04

4

149,13

3,28

145,85

1920

50

6,4

6,5

közismert

NAGYMAROSY A. & PAÁL T.: Felszínközeli rétegsorok anomáliái a budai Királyhágó térnél

135

i n g a d o z á s a , v a l a m i n t a t a l a j m i n t á k b a n s o k h e l y e n talált g i p s z k r i s t á l y o k és a k é k e s ­ s z ü r k é s a g y a g t ö r m e l é k színét a d ó f i n o m e l o s z l á s ú pirit ( V E N D L 1 9 3 2 ) j e l e n l é t e a l á t á m a s z t j a a 3. f ú r á s n á l é s z l e l t a d a t r e a l i t á s á t . E z e k a z é r t é k e k a z M S Z E N 2 0 6 1:2002 s z a b v á n y X A 3 kitéti osztályának felelnek m e g .

Értelmezés 1. A v á r t t a l e l l e n t é t b e n a t a l a j t ö m e g a f e l t á r t t e l j e s ( 1 3 - 1 4 m - e s ) m é l y s é g i g n e m a földtani t é r k é p e k e n j e l z e t t a u t o c h t o n , s z á l b a n álló o l i g o c é n Tardi v a g y Kiscelli A g y a g Formáció,

hanem

későbbi geológiai időben

áthalmozott

lejtőtörmelék,

amely

k e v e r e d e t t , t ö r e d é k e s f o r m á b a n t a r t a l m a z z a a Tardi és Kiscelli F o r m á c i ó k anyagát. E z jó összhangban v a n az előzetes adatgyűjtések alapján az - i d ő k ö z b e n deformált, de a múlt század elején m é g meglévő - N é m e t v ö l g y i és O r b á n h e g y i árkokról szerzett ismeretekkel, de az árkok várt mélységét a tényleges észlelés jelentősen n a g y o b b n a k mutatta. E z korábbi, n a g y o b b kiterjedésű t ö m e g m o z g á s o k r a utal. E z e k felderítése a jelenleginél sokkal átfogóbb térképező m u n k á t igényelne, a m e l y m a g á b a n foglalná a területen mélyített korábbi összes, főleg a mélyre lehatoló fúrások

rétegsorának

ú j r a é r t é k e l é s é t is. A p r o b l é m a l é n y e g e u g y a n i s a z , h o g y k i s m é r e t ű f e l t á r á s o k b a n , a l a ­ pozásokban, kézi fúrásokban n a g y o n n e h é z - netán lehetetlen -

megkülönböztetni

a s z á l b a n álló Kiscelli A g y a g o t a n n a k á t h a l m o z o t t változatától. 2 . A f ú r á s o k o n é s a m u n k a g ö d ö r b e n v é g z e t t v i z s g á l a t o k e g y m á s i k p r o b l é m á t is felvetnek: a rétegsor t a n ú s á g a szerint a felső két rétegtag a n e g y e d i d ő s z a k b a n áthal­ m o z o t t B u d a i M á r g a F o r m á c i ó és Kiscelli A g y a g F o r m á c i ó a n y a g á t tartalmazza, m í g a z alatta f e k v ő r é t e g e k teljesen v a g y t ú l n y o m ó r é s z b e n a Tardi A g y a g F o r m á c i ó a n y a g á n a k törmelékéből állnak. A lepusztulás tipikus folyamatát feltételezve, m é lyeb

Kiscelli A g y a g

Formáció

áthalmozásából k é p z ő d ö t t kvarter réteget és a fölött kellene l e n n i e az

helyzetben

kellene

találnuk

a

fedőben

települő

eredetileg

f e k ü - h e l y z e t b e n lévő Tardi A g y a g F o r m á c i ó törmelékét. Az a tény, h o g y az itteni áthalmozott rétegsor eltér ettől, arról tanúskodik, h o g y a lepusztulási folyamatok és l e j t ő m o z g á s o k m á s m ó d o n zajlottak le, m i n t a h o g y a n azt eredetileg feltételezni lehetett. A két (vagy h á r o m ) irányból lezajlott negyedidőszaki áthalmozás feltételezését az egyes rétegtagok kivastagodási és/vagy kiékelődési tendenciái megerősítik. 3. A z e g y e s r é t e g t a g o k b á r m e g j e l e n é s ü k b e n m e g l e h e t ő s v á l t o z a t o s s á g o t m u t a t ­ n a k , d e a talajfizikai j e l l e m z ő k e t t e k i n t v e - a f e d ő r é t e g e t k i v é v e - n e m t é r n e k el markánsan egymástól. Az e helyen mért jellemzők csaknem mindenhol

egyértel­

m ű e n a l a c s o n y a b b é r t é k ű e k a PAÁL (1976) által ismertetett t ö m e g a d a t o k átlag érté­ keinél - a m i általában várható lenne. E j e l e n s é g jól m a g y a r á z h a t ó az áthalmozottsággal, d e a terület korábbi leírásával szöges ellentétben van. 4. A z A t í p u s ú r é t e g t a g a l a t t i l e j t ő t ö r m e l é k e s r é t e g e k b e n (a B - E t í p u s ú

réteg­

t a g o k b a n ) a v i s z o n y l a g közeli k ö r n y e z e t b ő l s z á r m a z ó időszakos hegyoldali talajvíz m o z o g a lejtő irányába. E z a víz a felszín alatti k ö t ö t t e b b réteg f e l s z í n é n e k v á p á i b a n g y a k r a b b a n és koncentráltan jelenik m e g , esetenként a réteg belsejében lévő agyag l e z á r á s a k ö v e t k e z t é b e n n y o m á s a l á is k e r ü l . E z i s a j e l e n t ő s é g e a z á r k o k n a k , m e l y e k b e t e m e t é s u t á n is - k é t i r á n y b ó l - v e z e t i k i d e a v i z e t .

Földtani Közlöny 137/1

136

Feltehetőleg a r é t e g e k áthalmozottságával v a n összefüggésben a talajvíz m a g a s szulfáttartalma, zetből

a víz

betonagresszivitása, ugyanis

könnyebben

kioldhatta

a megbontott

a bomló

pirit

S 0

3

eredeti

és

S 0

4

kőzetszerke­ oxidációs

ter­

mékét.

Következtetés B á r m e n n y i r e ismertnek tűnik egy tervezett építkezés helyszíne, n e m c s a k a hatá­ lyos jogszabályok kényszere miatt, h a n e m é p p e n az előmunkálatokon költségeket megtakarítani

akaró

megbízó

kifejezett

érdekében,

nem

szabad

eltekinteni

g o n d o s és körültekintő talajvizsgálattól. A szükség szerint elvégzett - kiegészítő

a -

geológiai vizsgálatok alapvetően megváltoztathatják az előzetesen elgondolt képet és

kétségessé

megalapozottan

tehetik

a

várt,

egyes

földtani

képződményekre

(formációkra)

v o n a t k o z ó talajmechanikai (szilárdsági és alakváltozási) értékek

alkalmazásának jogosságát.

Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönik lektoraik, BÁLDI Tamásné, F O D O R

László, valamint

GRESCHIK

G y u l a alapos és körültekintő munkáját, h a s z n o s észrevételeit.

Irodalom - References BÁLDI T 1 9 8 3 : Magyarországi oligocén és alsómiocén formációk. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 2 9 3 p. HORUSITZKY H . 1 9 3 8 : Budapest dunajobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. - Hidrológiai Közlöny 18, 2 9 9 - 3 0 1 .

KISDINÉ BULLA J . , RAINCSÁKNÉ KOSÁRY ZS. & SZABÓNÉ DRUBINA M. (szerk.) 1 9 8 4 : Budapest területének fedett és fedetlen földtani térképei. - Magyar Állami Földtani Intézet. PAÁL T 1 9 7 6 : A budai agyagok mérnökgeológiai összehasonlítása matematikai statisztikai alapon. Földtani Közlöny 1 0 6 / 2 , 2 2 9 - 2 5 6 . SZENTES E (szerk.) 1 9 5 6 : Budapest és környékének földtani térképe M = 1 : 5 0 0 0 0 . - Magyar Állami Földtani Intézet. VENDL A. 1 9 3 2 : A kiscelli agyag mállása. - Mat. Tertn. Tud. Ért. 48, 3 2 - 3 7 . WEIN Gy. 1 9 7 7 : A Budai-hegység tektonikája. - MÁFI alkalmi kiadványa, 7 6 p. Kézirat beérkezett: 2 0 0 6 . 0 5 . 0 9 .