Földtani Közlöny Т No. 4. (1989) A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA BULLETIN OF THE HUNGARIAN GEOLOGICAL SOCIETY

Földtani Közlöny A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA BULLETIN OF THE HUNGARIAN GEOLOGICAL SOCIETY BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQUE DE HONGRIE ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT БЮЛЛЕТЕНЬ ВЕНГЕРСКОГО ГЕОЛОГИЧЕСКОГО ОБЩЕСТВА

Т. 119. N o . 4. (1989)

FÖLDTANI KÖZLÖNY A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA 119. K Ö T E T

*

TARTALOMJEGYZÉK -

CONTENTS — СОДЕРЖАНИЕ

NÉMETH Gusztáv: Dr. STRATJSZ László emlékezete 1901 — 1 9 8 8 — In memóriám László STKAUSZ 1 9 0 1 — 1 9 8 8 3 2 5 — 3 3 0 HAMOR Géza: Elnöki megnyitó a CXXXIV. közgyűlésen — Presidential opening address 331 - 336 BÉRCZI István: Főtitkári jelentés az 1988. évről — Secretary general's report 3 3 7 - 347 ÉRTEKEZÉSEK - PAPERS -

Н А У Ч Н Ы Е СТАТЬИ

ВЕРТКО Ferenc: A földtani kutatási eredmények hasznosulásának és társadalmi elismerésének nehézségei — Difficulties of social appreciation and utilization of geological exploration results — Преграды на пути общественного признания и использования результатов геологических исследований FAZEKAS Via: Ásvány-kőzettani megfigyelések a Jakabhegyi Homokkő Formáció DK-dunántúli előfordulá­ saiban — MineralogicaL-petrologicalobservations on the Southeastern Transdanubian occurrences of the Jakabhegy Sandstone Formation — Минера лого-петрографические наблюдения на выходах якабхедьского песчаника в юго-восточной Задунайщине (Венгрия) WEBER Béla: A budai-hegységi Th-anomáliák — Th-anomaíies in the Buda Mountains — Ториевые ано­ малии в Будайских горах GIDAI László: A Nyergesújfalu környéki eocén képződmények áttekintése a kőszéntelepek prognózisa szem­ pontjából — Eocene formations in the Nyergesújfalu environs: A review from the aspect of coal bed prog­ nostics — Очерк эоценовых отложений окрестностей с. Ньергешуйфалу (Дорогский бассейн, Венгрия) с точки зрения прогноза угленосности

349—357

359—371 373- 388

389—395

A MAGYAR FÖLDTANI IRODALOM JEGYZÉKE, 1988 - BIBLIOGRAPHY OF GEOLOGICAL PUB­ LICATIONS IN HUNGARY 1988 - Б И Б Л И О Г Р А Ф И Я Л И Т Е Р А Т У Р Ы Г Е О Л О Г И Ч Е С К И Х И С М Е Ж Н Ы Х НАУК В В Е Н Г Р И И 1988. г 396- 430 HÍREK, ISMERTETÉSEK - NEWS AND REVIEWS -

СООБЩЕНИЯ, Р Е Ц Е Н З И И

431-445

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Qeol. Soc. (1989) 119. 325—330

Dr. Strausz László emlékezete* 1901—1988 Németh

Gusztáv**

Siófokon 1 9 8 8 . június 21-én távozott az élők sorából a P A P P Simon keze alatt felnőtt magyar kőolajkutató gárda egyik kiváló képviselője, STBATJSZ László geológus, sztratigráfus, Társulatunk tiszteleti tagja. Siófokon helyezték örök nyugalomra. Azok közé tartozott, akik kiemelkedtek az átlagból és szívós munkával tettek szert igen széles körű szakmai ismeretekre, s váltak a földtu­ dományok nagy elhivatottságú, a szakmai közvélemény által elismert műve­ lőivé. Az ilyen határozott szakmai arculatú kolléga halálával kapcsolatban ön­ kéntelenül ébred a megemlékezőben az a gondolat, hogy milyen nagy űr tá* Elhangzott a Társulat közgyűlésén, 1989. I I I . 22-én. •* 8800 Nagykanizsa, Berzsenyi u. 14/B.

1 Földtani Közlöny

326

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

madt az elhunyt nyomában. Újból rá kell döbbennünk arra, hogy a túlnyomó­ részt kimondottan átlag feletti, karakterisztikus, iskola-teremtő szakember­ egyéniségekként ismert nagy elődeink szinte már teljes egészében eltávoztak közülünk, s nyomukban nem „választódtak ki" hasonló formátumú pályatár­ sak ! Talán nem jól működik ma nálunk a tehetséges, rátermett szakemberek „természetes kiválogatódásának" mechanizmusa? Vagy a tudományok fejlő­ désének speciális tendenciái befolyásolják ezt a jelenséget ? — Elgondolkodtató kérdések ! STRAUSZ László Budapesten született 1901. november l-jén. Atyja STEATJSZ Hermann műegyetemi tanár volt, anyja PARRAGH Ottilia, középiskolai tanár­ nak volt a lánya. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után, 1920 és 1924 között a Budapesti Tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakon tanult, miközben az Eötvös Kollégium tagja volt. 1924-ben geológiából kitüntetéssel doktorált. Első munkahelye a Pécs-baranyai Kőszénbánya Pvt, ahol 1923 nyarán mint havidíjas geológus dolgozott. 1925 — 1927 között két évet töltött ösztöndíjasként a berlini Collegium Hungarieumban. Rövidebb tanulmányúton járt Londonban 1926-ban, majd Párizsban 1928-ban. Mivel geológusi állást nem kapott, 1928-ban megszerezte aközépiskolai tanári oklevelet és 1929—1930-ban a budapesti Gyakorló Középiskolában (Minta­ gimnáziumban) a földrajz tanára lett. A tanítványait materialista, antisoviniszta szellemben tanította, s ezért a jobboldali beállítottságú tanárjelöltek hajszát indítottak ellene. 1930-ban tanári állásából elbocsátották. Воск Hugó­ nak, a Magyar Királyi Földtani Intézet felviágosult szellemű igazgatójának köszönhette, hogy geológusi munkakörben tudott elhelyezkedni: 1931 és 1933 nyarán ideiglenes megbízással térképező geológusként dolgozott. 1933. szep­ tember 2-ától az EUROGASCO (European Gas and Electric Company), majd 1938-tól a MAORT (Magyar—Amerikai Olajipari Részvénytársaság) és jog­ utódai alkalmazásában tevékenykedett, mint kőolajkutató és kőzetanyag­ vizsgáló geológus. Utolsó munkahelye a Magyar Szénhidrogénipari KutatóEejlesztő Intézet (SZKFI) Geológiai Vizsgálati Főosztálya volt. STRAUSZ László egész életművében meghatározó szerepet játszott a sztratigráfia. Végtelen elhivatottsággal, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy szakmai megszállottsággal végezte a hazai (főleg dunántúli) harmadidőszaki — első­ sorban a neogén, de később nem kis mértékben a paleogén — rétegösszletek fel­ színi kibúvásainak, illetve kutatófúrásokban feltárt rétegsorainak rendkívül precíz biosztratigráfiai vizsgálatát, különös tekintettel a rétegekbe zárt puha­ testűek (kagylók és csigák) maradványainak paleoökológiai, faciológiai szere­ pére. Nagy jelentőséget tulajdonított a fáciesvizsgálatoknak. Egyik „vitaira­ tában" így ír: „Mikor utóbb kétéves berlini tartózkodásom alatt láttam, hogy külföldön is milyen hézagok vannak a fáciestani kutatásokban, bátorságot vet­ tem arra, hogy megírjam a geológiai irodalomban az első olyan könyvet, amely a fáciestant egészében és nem melléktémaként tárgyalja" (STRAUSZ L.: Geo­ logische Fazieskunde, 1928). . . .„tiltakoztam az ellen, hogy . . . csak a jelent írtuk le, nem a múltat is, csak azt, hogy ma milyen az az üledék, de nem azt, hogy egykor hol és mi módon ülepedett le. Ettől féltettem főleg a fáciestant, hogy így elsikkad a képződési viszonyok kutatása, ami pedig az egyszerű re­ gisztrálás helyett . . . oknyomozóvá teheti a geológiát". Nagyra értékelte a fáciesvizsgálatoknak a gyakorlati kutatómunkában betöltött szerepét: „A fáciesvizsgálatok ismerete nemcsak a helyes rétegtani párhuzamosításban szük­ séges, hanem az ásványolaj anyakőzetének kutatásában is. A partközeli, erő-

Németh

G.: Strausz

László

emlékezete

327

sebben mozgó, jól „szellőztetett" vizeket ki kell zárni a valószínű anyakőzetek sorából, de általában azokat a részeket is, ahol sűrűn (idó'ben vagy térben közel egymás mellett) jelentős fáciesváltozások voltak". A faciológia és a tektonika kapcsolatát igen jól látta: „Van. . .olyan eset is, amikor kutatófúrásokban tektonikai következtetésekhez is a fáciestani megállapítások segítenek." Szakmai, tudományos tevékenységének nagyon érdekes vonása az, hogy az alkalmazott sztratigráfia egyik fontos területén, a szedimentológiában is ma­ radandót alkotott: több éven át végezte végtelen szorgalommal a Dunántúl délnyugati, nyugati és középső területeire kiterjedően a levantei és pleisztocén kavicsok kcptatottságának, gömbölyítettségének a vizsgálatát — a SzÁDECZKY-féle kavicsvizsgáló módszer, az ún. cpv-módszer segítségével, — és ezek alapján fontos ősföldrajzi és tektonikai következtetésekre jutott: — „A levantikumban . . . Rábavölgy nem veit, hanem az írottkőtől Zajk kör­ nyékéig (valószínűleg az akkori Muravölgyig) általános déli lejtő húzó­ dott. . ." — ,,A gyűrődések az olajvidéken még a levantikumban is tartottak, s a kavi­ csot elterelték az antiklinálisckról" (Budafa, Lovászi). — ,,A levantikum után a mai Zala-völgy körül keletkezett törés mentén az innen északra eső rész lesüllyedt, s itt keresztezte most az ópleisztocén Rába az eddigi É—D-i folyásirányt." — „Az ópleisztccén után a mai Rába-völgytől É-ra lévő rész tevább süllyedt." — „A mai Mura-völgy mentén egészen fiatal süllyedés is valószínű." Korrekt, önkritikus felfogására jellemző az a mód, ahogyan megvilágította azt, hogy hogyan változott a kavics-üledékekkel kapcsolatos szemlélete: — ,,A kavicsokat legtöbb geológus, s köztük mindenesetre magam is úgy te­ kintettük, mint egy-egy terület geológiai vizsgálatának akadályát. . ." — „Ebben a szellemben a dunántúli kavicsok tanulmányozását a MAORT-felvételek során is meglehetősen elhanyagoltuk, mindaddig, amíg 1940-ben azt figyeltem meg, hogy a hahóti, budafai és lovászi szerkezeteken hiányoz­ nak a kavicsok — mintegy körülrajzolják a gyűrődések helyét." A gyakorlati orientáltságú tudós szakemberre jellemző módon azonnal rávi­ lágított szedimentológiai vizsgálatainak várható gyakorlati jelentőségére: — „Az olajtartó gyűrődések és a kavicsok elterjedésének feltételezett viszonya az olajkutatás szempontjából komoly jelentőséggel bírhatott, s ezért a MAORT vezetősége szükségesnek tartotta az itteni kavicsok összefüggő ta­ nulmányozását." Nagyon valószínű, hogy STEATJSZ L. véleményére ala­ pozva. A rétegtani nevezéktan kérdéseivel számos publikációjában foglalkozott. Harcolt a fölösleges nevek, nem létező időkeretek elképzelése ellen, és hang­ súlyozta ezek negatív hatását a hasznosítható nyersanyagok kutatásában: „Ha valamilyen nevezéktani szimmetria elérése céljából nemlétező időkeretet csinálunk, akkor a valósággal ellenkező réteg-egymásutánokat képzelünk el, s a kiaknázandó anyagokat esetleg egészen másutt fogjuk keresni, mint ahol van­ nak. Esetleg a nem létező emelet kedvéért diszkordanciát és üledékképződési hiányt erőltetünk olyan szintbe, ahol az olajképződés csak megszakítatlan, folyamatos üledékképződés mellett volt lehetséges." Munkássága szorosan kapcsolódott a hazai kőolaj- és földgázkutatásokhoz. A 30-as évek közepén indult intenzív kutató munkálatokban a MAORT geoló­ gusai — köztük STEATJSZ László — komoly szerepet játszottak. Felszíni geoló­ giai térképezéssel egészítette ki a felszíni geofizikai kutatásokat, illetve a ku1*

328

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

tatófúrások kőzetanyagainak igen alapos, részletes lito- és biosztratigráfiai vizsgálatával nagymértékben elősegítette a szénhidrogén-kutatás eredményes­ ségét, tudományos megalapozottságát. Részt vett a MAORT igen korszerű geológiai felügyeleti rendszerének kidolgozásában: — a precíz, igényes fúrási-rétegvizsgálati megfigyelési-adatrögzítési rendszer megteremtésében, továbbá — az alapjaiban még ma is használatos értékelési-adatfeldolgozási metodika bevezetésében (pl.: az átfúrt rétegsorok formációk szerinti tagolása, hidro­ dinamikai egységek elkülönítése, elektromos szelvények görbe-jellegeinek felhasználása a rétegtani egységek korrelációjára). 1947-ben BARNABÁS Kálmánnal közösen fontos összefoglaló munkát vég­ zett: „A délnyugat-dunántúli pannonikum" címmel feldolgozta az addig öszszegyűlt DNy-dunántúli fúrási adathalmazt, komplex módon, rétegtani, ős­ lénytani, tektonikai és kőolajföldtani szempontból egyaránt. Sajnos, ez a mun­ ka (39.) nyomtatásban nem jelent meg, csak a nyomtatásra való előkészítésig jutott ! A múlt e mulasztását helyrehozandó, rövidesen publikálja e folyóirat. Szakirodalmi tevékenységét röviden a következőképpen lehet jellemezni: nyomtatásban megjelent nyolcvannál több cikke, tanulmánya, amelyek főleg a Földtani Közlönyben láttak napvilágot. Az Akadémiai Kiadó 1962-ben jelen­ tette meg pompás kiállítású miocén csiga-határozóját „Magyarországi miocén­ mediterrán csigák határozója" címmel (70), s ezt utóbb, nagyobb terjedelem­ mel, németül is kiadta ( 7 3 : 1 9 6 6 ) . Publikációi híven tükrözik szakmai tevé­ kenységének az előzőekben vázolt fő területeit: — a biosztratigráfia (főleg neogén, de paleogén is); — a faciológia; — a szedimentológia (kavicsvizsgálatok); — az ősföldrajz-tektonika és — a rétegtani nevezéktan témakörét. Kiváló oktató-nevelő és szervező szakember volt. Lehetősége lett volna az egyetemi oktató munkában való részvételre is — több alkalommal hívták kü­ lönböző egyetemi katedrákra — ezt azonban családi okokból (felesége krónikus betegsége) nem vállalta. A MAORT-nál részt vett a geológus középkáderek és a fúrómesterek képzésében ill. továbbképzésében és bekapcsolódott Társula­ tunk oktatási bizottságának munkájába is. Posztgraduális képzés keretében előadásokat tartott. A II. világháború után munkáját a politikai vezetés is elismerte: legjelentő­ sebb kitüntetése a Kossuth-díj ( 1 9 5 3 ) , amit a nagylengyeli olajmező felderíté­ sében való részvételéért kapott. Tudományos munkásságát méltányolták akkor, amikor megkapta a „föld­ tani tudományok doktora" minősítést. Társulatunk tiszteleti tagsággal ismerte el hazai és nemzetközi vonatkozás­ ban egyaránt jelentős szakmai tevékenységét és a Társulatban végzett rend­ szeres, áldozatkész munkáját. 1978-ban megkapta a társulati emlékgyűrut. Előttünk áll egy nagyon érdekes, eredményben gazdag, de küzdelmekkel is terhelt életpálya. STEATJSZ László példája volt a gyakorlati élethez szorosan kapcsolódó tudós­ nak, a széles körű szakmai ismeretekkel, mély hivatástudattal rendelkező, el­ veihez szilárdan ragaszkodó, rendkívüli vitakészségű szakembernek. Emlékét megőrizzük !

Németh

G.: Strausz

László

emlékezete

329

Strausz László szakirodalmi munkássága 1. A csobánkai felsö-eocén — Das Obereozän von Csobánka — Földtani Közlöny L I I I . 1923. pp. 43—48., 128— 130. 2. Fáciestanulmány a tétényi lajtameszeken — Über die Faziesverhältnisse der Tétényer Leithakalke — Földtani Közlöny L U I . 1923. pp. 4 8 - 5 3 . , 1 3 0 - 1 3 3 . 3. A biai miocén — Ober das Miozän von Bia — Földtani Közlöny L U I . 1923. pp. 53—58., 133—135. 4. Mecsekjánosi, Szopok és Mecsekpölöske környékének geológiája — Ober die geologischen Verhältnisse der Gegend von Mecsekjánosi, Szopok und Mecsekpölöske (im Komitate Baranya) — Földtani Közlöny LILT. 1923. pp. 5 9 - 6 6 . , 136—138. 5. Adatok az Ipolyvölgy vidékének geológiájához — Beitrage zur Geologie der Gegend des Eipeltales — Földtani Közlöny LTV. 1924. pp. 7 1 - 7 7 . , 185-187. 6. Zebegény és Nagymaros környékének felsomediterrán rétegei — Annales Mus. Nat. Hung. X X I . 1924. pp. 87—93. 7. Ujabb adatok Fót alsómediterrán faunájához — Neuere Daten zur untermediterranen Fauna von Fót — Föld­ tani Kötlöny LV. 1925. pp. 212-217., 367-369. 8. A báni hegység mediterrán rétegei — Die Medíterransehichten des Báner Gebirges — Földtani Közlöny LVX1926. pp. 118—122., 242. 9. A Mecsek hegység mediterrán rétegei — Math. Természettud. Értesítő XLIII. 1926. pp. 176—181. 10. Das Eozän von Wöhrden — Jahrb. d. Preuss. Geol. Landesanst, Bd. XLVIII. 1927. pp. 123—126. 11. Ober geologische Faziesstudien — Forschungsarbeiten der Mitglieder des üng. Inst, und des Coll. Hung, in Berlin. Berlin, 1927. pp. 1 - 1 1 . 12. Eine neue Fundstätte des Obermediterr&ns in Budapest und eine neue Pecten-Form — Centralblatt f. Min. Abt. B. No. 8. 1927. pp. 3 4 0 - 3 4 3 . 13. Geologische Fazieskunde - M. Kir. Földtani Intézet Evkönyve T. X X V n i . fasc. 2. 1928. pp. 7 3 - 2 7 2 . 14. Das Mediterran des Mecsek-Gebirges in Südungarn — Geol. Pal. Abhandlungen, N. F . B. 15. Heft 5., Jena, 1928. 60 p . 15. A bujákí lajtameszek — Uber die Leithakalke von Buják (im Komitate Nógrád) — Földtani Közlöny 1VTII. 1928. pp. 65—69., 201—205. 16. Szikszó és környéke — Die Umgebung von Szikszó — M. Kir. Földtani I n t . Evi Jel. 1933—35. 2. pp. 505—510. 17. Megjegyzések a mecseki mediterránról — Über das Mediterran des Mecsekgebirges — Földtani Közlöny LXVI. 1936. p p . 157—160. 18. Die pannonische MoUuskenfauna der Tiefbohrung von MagyarszentmiWós — Annales Hist. Nat. Mus. Hung. Х Х Х Ш . Pars Min. Geol. et Pal. 1940. pp. 8 1 - 8 6 . 19. Hozzászólás a pannóniai rétegek szintezéséhez — Beszámoló a M. Kir. Földtani Int. vitaüléseinek munkálatairól 1940. pp. 5 8 - 6 0 . 20. Az északkeleti Cserhát mediterrán fáciesei — Eötvös füzetek. A szövetségi évk. IV. évf. függeléke, 1940. pp. 1—34. 21. A Melanopsisok változékonysága — Über die Variabilität der Melanopsis-Arten — Földtani Közlöny L X X I . 1941. pp. 135—146., 163—170. 22. A dunántúli pannon szintezése — Horizontierung des transdanubischen Pannons — Földtani Közlöny LXXI. 1941. pp. 220— 235., 306— 308. 23. őslénytani adatok a Villányi-hegység mezozoikumából — Paläontologische Daten aus dem Mesozoikum des Villányer-Gebirges — Annales Mus. Nat. Hung. XXXIV. 1941. Pars Min., Geol. et Palaeont. pp. 97—104. 24. Pannóniai fauna Dernáról és Tatarosról — Beszámoló a M. Kir. Földtani I n t . vitaüléseinek munkálatairól 1941. 5. szakülés, pp. 1 9 2 - 1 9 9 . 25. Hozzászólás a magyar medencerendszer neogénjére vonatkozó rétegtani nevek egységesítéséhez — Beszámoló a M. Kir. Földtani I n t . vitaüléseinek munkálatairól 1942. 4. füzet, pp. 23—49. Ehhez kapcsolódóan: Április 16-án tartott előadásához további hozzászólások — Besz. 1942. 6. füzet, pp. 38—43. 26. Adatok a dunántúli neogén tektonikájához — Angaben zur Tektonik des transdanubischen Neogens — Földtani Közlöny L X X I I . 1942. pp. 40 - 52., 1 1 9 - 1 2 1 . 27. Adatok Baranya geológiájához — Angaben zur Geologie des Baranyaer Komitates — Földtani Közlöny L X X I I . 1942. pp. 181—192., 270—271. 28. A magyarországi pannonikum párhuzamosítása délkeleteurópai üledékekkel — Versuch einer ParáUelisierung des Pannons mit den südosteuropäischen Bildungen — Földtani Közlöny L X X I I . 1942. pp. 233— 236., 301—308. 29. A Dunántúl középső részének pannon-korú rétegei — Das Pannon des mittleren Westungarns — Annales Mus. Nat. Hung. XXXV. 1942. Pars Min., Geol. et Pal. pp. 1 - 1 0 2 . 30. Viviparusok változékonysága — Math. Természettud. Ert. LXI. pars 1.1942. pp. 416— 427. 31. Viviparusok a Dunántúl középső részének pannóniai kori rétegeiből — Viviparen aus dem Pannon Mittel-Transdanubiens - M. Kir. Földtani Int. Evkönyve XXXVI. 1. fasc. 1942. pp. 3 - 5 3 . , 5 4 - 6 3 . 32. Adatok a Vend-vidék és Zala geológiájához — Angaben zur Geologie des windischen Gebietes und des Zalaer Komitates — Földtani Közlöny L X X I I I . 1943. pp. 3 8 - 5 4 . , 200—202. 33. Mediterrán kövületek Baranyából és Várpalotáról — Über des Mediterran von Pécsvárad, Püspöklak und Vár­ palota — Földtani Közlöny L X X I I I . 1943. pp. 135-150., 2 2 8 - 232. 34. Földtani adatok a Muraközből — Geological data from Muraköz (Medjimurje) — Földtani Közlöny L X X I I I . 1943. pp. 648— 651., 687 — 688. 35. STRATJSZ L.—SZÁLAI T.: Várpalotai felsőmediterrán kagylók — Beszámoló a M. Kir. Földtani I n t . vitaüléseinek munkálatairól V. k. 4. f. 1943. pp. 112—156. 36. Cerithivrm-tanulmányok — Cerithien-Studien — Math. Termtud. E r t . L X I I I . 1944. pp. 59—73. 37. Hozzászólás a miocén és pliocén szintezés és fácieskutatás kérdéseihez, BARTKÓ Lajos: Homoródalmás és Székelyudvarhely környékének földtani viszonyai c. előadásához — Beszámoló a M. Kir. Földtani I n t . vitaüléseinek mun­ kálatairól VI. X. 2. f. 1944. pp. 9 4 - 1 0 0 . 38. A wetzelsdorfi felsőmediterrán fauna — The Upper Miocene (Mediterranean) fauna of Wetzelsdorf, Styria — Föld­ tani Közlöny L X X V - L X X V I . 1 9 4 5 - 4 6 . pp. 23 - 30., 30 - 32. 39. BARNABAS К.—STRATTSZ L.: A délnyugat-dunántúli pannonikum — Pannonian in SW Transdanubia — 1947. pp. 18—188. (A jelentős szintetizáló munka megjelenését a MAORT-per miatt betiltották. A dolgozat a nyomdában közvetlenül a megjelenés előtti állapotban volt, amikor néhány példányt elvittek onnan. Ezek a Földtani Intézet szakkönyvtárában szabályszerűen leltarozottan mindmáig hozzáférhetők, folyamatosan használatban is voltak. A budapesti Tudományegyetemi Földtani Intézet kiadványában, a Földtani Szemlében (Űj folyam, 2 füzet, 1949.) jelent volna meg. A dolgozat csaknem eredeti formájában a Földtani Közlöny 119. évfolyamában végül mégis meg­ jelent.) 40. CeröAiMm-tanulmányok — Cerithien-Studien — Földtani Közlöny LXXVIII. 1948. pp. 59—72., 72—73. 41. Qnadrinominal nomenclature — Internat. Geol. Congrese, Report 18. sess. pt. 15. London, 1948. 42. A Dunántúl DNy-i részének kavics-képződményei — GravelB of SW Transdanubia — Földtani Közlöny LXXLX. 1949. pp. 8 - 6 8 .

330

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

43. Az üledékképzadés ütemessége — Rhythm in sedimentation — Földtani Közlöny LXXIX. 1949. pp. 407—420., 466. 44. Őslénytani meghatározások értekjelölése — Let us mark the reliability of paleontological determinations — Föld­ tani Közlöny LXXX. 1950. pp. 1 8 4 - 1 8 8 . 45. Őslénytani adatok Baranyából — Deux faunes miocènes de la montagne Mecsek, Hongrie — Földtani Közlöny LXXX. 1950. pp. 238 - 246. 46. Miocén-képződmények a DNy-dunántúli fúrásokban — Miocene in the SW Transdanubian boreholes — Földtani Közlöny LXXX. 1950. pp. 1 4 7 - 2 5 8 . 47. Őslénytani adatok a Kisalföld D-i részéből — Palaeontologische Daten aus dem Südbucht der Kleinen ungarischen Tiefebene - Földtani Közlöny L X X X I . 1951. pp. 186—193. 48. Földtani vizsgálatok Kisbér és Tata környékén — Geologische Beobachtungen in der üngebung von Kisbér und Tata (Transdanubien) — Földtani Közlöny L X X X I . 1951. pp. 284 — 292. 49. Földtani térképek színfoltjainak számozása — Numérotage des couleurs des cartes géologiques — Földtani Közlöny L X X X I I . 1952. pp. 8 5 - 8 6 . 50. Kavicstanulraányok a Dunántúl középső részéből — Schotterstudien aus Mitteltransdanubien — Földtani Közlöny L X X X I I . 1952. pp. 119-136. 51. A Dunántúl délkeleti részének földtani felépítése — Földtajzi Értesítő I. évf. 2. füzet, 1952. pp. 219—230. 52. Felső-pannóniai ősmaradványok Galgamácsáról — Oberpannonfauna von Galgamácsa — Földtani Közlöny L X X X I I . 1952. pp. 2 8 4 - 2 8 8 . 53. Felső-pannóniai ősmaradványok Pécs környékéről — Oberpannonversteinerungen aus der Umgebung von Fünf­ kirchen - Földtani Közlöny L X X X I I I . 1953. pp. 1 6 3 - 1 6 8 . 54. Neogén fáciesvizsgálatok szerepe az ásványolajkutatásban — La rôle de l'étude des faciès du Neogène dans la prospection de l'huile minérale — Földtani Közlöny L X X X I I I . 1953. pp. 287—290. 55. RAKUSZ Gy.—STRAUSZ L.: A Villányi-hegység földtana — La géologie de la Montagne de Villány — M. Áll. Földtani Int. Évkönyve XLI. t. 2. fasc. 1953. pp. 1 - 3 7 . 56. Folyóvízi durva törmelékes kőzetek — Boches détritiques fluviatiles — Földtani Közlöny LXXXIV. 1954. pp. 131—137. 57. A Magyar Medence miocén rétegeinek beosztása — Einteilung der ungarischen Miozänschichten — Földtani Közlöny LXXXIV. 1954. pp. 2 9 7 - 3 0 7 . 58. Várpalotai felső-mediterrán csigák — Les Gastropodes du méditerranéen supérieur (Tortonien) de Várpalota — Geol. Hungarica ser. Palaeont., fasc. 25. 1954. pp. 85 — 129. 59. Adatok a várpalotai miocén faunához — Zur Fauna des Mittelmiozäns von Várpalota — Földtani Közlöny LXXXV. 1955. pp. 198-210. 60. Szarmata fauna a karádi mélyfúrásból — Sarmatische Fauna in der Tiefbohrung von Karád (Ungarn, Kom. So­ mogy) - Földtani Közlöny LXXV. 1955. pp. 381—385. 61. СеггШшп-félék a Dunántúl középső-miocén rétegeiből — Mittelmiozäne Cerithien Transdanubiens — A M. All. Földtani Int. Evkönyve vol- L U I . fasc. 1. 1955. pp. 1—121., 122— 271. 62. Határozó a mélyfúrásokból előkerülő neogén molluszkákhoz. Közreadja a Kőolajbányászati Tudományos Labora­ tórium, Budapest, 1955. 20 p. 63. Adatok felsőoligocén Cerithium-íélék változékonyságához — Sur les Oerithidae de l'Oligocène supérieur — Földtani Közlöny LXXXVI. 1956. pp. 274 - 283. 64. La représentation de la sédimentation, du faciès bathymétrique et du mouvement tectonique sur la même coupe — Acta Geol. Tom. IV. fasc. 2., Budapest, 1956. pp. 143—156. 65. üngula-caprae-sánt DNy-dunántúli fúrásban — Congeria ungula caprae-Horizont in einer Bohrung im südwestlichen Transdanubien - Földtani Közlöny LXXXVIII. 1958. pp. 237 - 2 3 9 . 66. Űj nevek és új alakok a miocén puhatestűek közt — Neue Namen und neue Formen unter den miozänen Mollus­ ken — Földtani Közlöny L X X X I X . 1959. pp. 148—154. — Nomina nova und neue Formen unter den miozänen Mollusken, pp. 321-325. 67. Ober Gastropoden-Gehäuseschnitte — Acta Geol. Tom. VI. fasc. 1—2., Budapest, 1959. pp. 209— 229. 68. Űj nevek és új alakok a miocéD puhatestűek közt — Neue Namen und neue Formen unter den Miozänmollusken — Földtani Közlöny XC. 1960. pp. 3 4 8 - 3 5 4 . 69. Caecum (Prolongicaecum) prolongatum n. sg. n. sp. (Gastropoda) a Gánt-környéki eocénből — Über Caecum (Prolongicaeaum) jyrolongatum n. sg. n. sp. aus dem Eozän der Umgebung von Gánt in Ungarn — M. Áll. Földtani Int. Évi Jel. 1961-ről, Budapest, 1964. pp. 2 5 9 - 2 6 2 . 70. Magyarországi miocén-mediterrán csigák határozója. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962. 212 p. 71. A gánti eocén fauna ökológiai viszonyai — Über die paläoökologischen Verhältnisse der Eozänfauna von Gánt — Földtani Közlöny X 0 I I . 1962. pp. 3 0 8 - 3 1 8 . 72. Csigák rétegtani megoszlása a magyarországi eocénben — Uber die stratigraphische Verteilung der Gastropoden im Eozän Ungarns - Földtani Közlöny Х С Ш . 1963. pp. 3 4 9 - 3 5 5 . 73. Die miozän-mediterranen Gastropoden Ungarns. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. 693 p. 74. Dudari eocén csigák — Die Eozängastropoden von Dudar in Ungarn — Geologica Hung. ser. Palaeont., fasc. 33. Budapest, 1966. 199 p. 75. KERTAI Gy.—ALFÖLDI L. — BÖJTÖSNÉ VARRÓK К.—CsÍKT G.—DANK V. —STRAUSZ L.—SZÉLES M.: Geology of the Pannonicum (Oil- and hydrogeology of the basin fillings) — Internat. Geol. Congress XXIIIrd Session, Prague 1968. Hungarian Academy of Sciences, Budapest, 1968. 58 p . 76. Aprótermetű puhatestűek a dudari eocénből. I. — Über Kleinmollusken aus dem Mittel-Eozän von Dudar I. — Földtani Közlöny XCIX. 1969. pp. 147-154. 77. Aprőtermetű puhatestűek a dudari eocénből, I I . — Über Kleinmollusken aus dem Eozän Dudar I I . — Földtani Közlöny 100. 1970. pp. 66—76. 78. Felsőpannóniai Limnocardium-zárak fejlődése — Die Entwicklung einiger ümnocaráitim-Schlösser aus dem Oberpannon Ungarns — Földtani Közlöny 100. 1970. pp. 121—131. 79. Aprótermetű puhatestűek a dudari eocénből I I I . — Über Kleinmollusken aus dem Mittel-Eozän von Dudar I I I . — Földtani Közlöny 100. 1970. pp. 354-359. 80. A pannóniai emelet (pliocén) — Über die pannonische Stufe (Pliozän) — Földtani Közlöny 101. pp.1971. 114—119. 81. Felsőpannon ősmaradványok Siófokról — Földtani Közlöny 101.1971. p. 430. 82. Neszmélyi eocén puhatestűek — Die Eozänmollusken von Neszmély (Ungarn) — Geologica Hung. ser. Palaeont., fasc. 38., Budapest, 1974. 157 p. 83. BARNABÁS К.—STRAUSZ L.: A délnyugat-dunántúli pannonikum — Pannonian in S W Transdanubia — Földtani Közlöny 119. 1989. pp. 2 0 5 - 3 2 2 .

A kézirat beérkezett: 1988. X I I . 1.

Földtani Közlöny, Bvtt. of the Hungarian Qeol. Soc. (19S9) 119. 331—336

Elnöki megnyitó a Magyarhoni Földtani Társulat 1989. évi közgyűlésén* Hámor Géza

Tisztelt Közgyűlés ! Tisztelettel köszöntöm társulatunk megjelent tiszteleti tagjait, társegyesüle­ teink képviselőit, minden kedves vendégünket ! Engedjék meg, hogy hagyományainkhoz híven — március idusához legkö­ zelebbi szerdai előadónapunkon — a 142. évébe lépett Magyarhoni Földtani Társulat 1989. évi közgyűlését megnyissam. Társulatunk tagságának és közgyűlésének immár sokadszor kell szembenéz­ nie új idők új szeleivel, szembesülnie önmagával, kialakítania közös véleményét és megkeresni a haza, a köz és a Társulat üdvére az elhatározás pillanatában legjárhatóbbnak tűnő utat, az alkotó cselekvés irányait, módozatait. Abban bizonyára egyetértünk, hogy ez napjainkban rendkívülien időszerű: a gazda­ ság, a társadalom és a politika útkeresésének mindannyian részesei vagyunk. Fokozza felelősségünket, hogy önként vállalt és kötöttségektől remélhetőleg egyre mentesebb, bölcs eleinktől örökölt, — ma divatos szóval úgy mondhat­ nánk: „önszerveződött" — formában kell közös helyzetünket, sorsunkat, jö­ vőnket továbbalakítani a társulat adta keretek között, lehetőségeink hatá­ ráig. Szeretném, ha tisztelt tagtársaink megértenék: egy rövid elnöki megnyitó keretében még egy teljeskörű helyzetkép felvázolása is nehéz, végső konzek­ venciákig eljutni úgyszólván lehetetlen. Ez csak további következetes munká­ val, gondjaink intézményes és állandó napirenden tartásával lehetséges. Ezt a munkát kezdtük meg a területi szervezeteinkben szervezett kötetlen kerekasz­ tal beszélgetésekkel és ezt a munkát szeretnénk társulati munkánk középpont­ jába állítani erre az időszakra mindaddig, míg ezt a helyzet megköveteli. Mind­ addig, míg vállalt kötelezettségünknek megfeleleően közvetíteni tudjuk e szak­ társadalom munkájának eredményeit, javító-alkotó célkitűzéseit és ezekkel kapcsolatos gondjainkat mindazon helyre, ahol hozzáértő támogatást, szövetsé­ gest, — netán mecénást is találunk. Megpróbálom összefoglalni közös munkánk jelenlegi állását — az együtt gondolkodás egyik lehetőségeként — hangsúlyozva, hogy a legutóbbi kerek­ asztal-megbeszélés óta eltelt néhány nap természetesen rövid idő; továbbá azt, * Elhangzott 1889. március 22-én, a Földtani Intézet dísztermében megtartott CXXXIV. közgyűlésen.

332

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

hogy az ott elmondottakból a leggyakrabban (de nem leghangosabban) elhang­ zott általános érvényű és közös érdekű elemeket emelem ki a nagyon sok fontos kérdés sorából. Ezek helyzetünket, problémáinkat, tennivalóinkat — ezen be­ lül hangsúlyosan a társulatra vonatkozókat érintik elsősorban. Nem értékítéletként, csak szubjektív véleményemként említem, hogy szak­ társadalmunk helyzetértékelésének objektivitása és színvonala meghaladja a társadalmunk egészéről ma kialakuló képet; ez azért figyelemreméltó, mert bennünket az általános gazdasági helyzeten túl a bányászat recessziója és a geológia jelenlegi „kitettségi viszonyai" is sújtanak, mert többnyire szakmán kívüli, nemegyszer „ellenséges" környezetben tevékenykedünk kis létszámú és elszánt előőrsként — vagy utó vedként. Örömmel állapíthattuk meg: baj idején az összetartás érzése is megerősödik. A jelen alapvető jegyeit természetesen mikrotársadalmunk is magán viseli : általában egyetértés a helyzetértékelésben : divergáló nézetek a problémák eredetének megítélésében és azok mértékében; bizonyos tanácstalanság a kiút, a tennivalók meghatározásában. Helyzetünk értékelése A legfőbb ellentmondások szakmánk és eredményeink társadalmi megítélése, az igények új megfogalmazása körül találhatók. Ennek két fő eleme: az egyik a nyersanyagok iránti igény jelenlegi csökkenése, amely a földtani kutatás csökkentését vonja — helytelenül — maga után. A másik a geológiai természeti környezet ismerete iránti óriási mértékben megnövekedett társadalmi igény, amely viszont a földtani kutatás többirányú intenzifikálását igényelné. Sajátos helyzetnek tartjuk, hogy szakmánk a földtani kutatás vétlenségét bizonygatni kényszerül mindkét esetben: egyrészt a bányászat törvényszerű vagy egyes esetekben hibás koncepciókból adódó szükségszerű visszavonulását a „geológiai viszonyok romlása" és a „nyersanyagban szegény ország" szlogenek feleleve­ nítésével indokolni akarók előtt, másrészt egyes nagyberuházások földtani előkészítettségi fokát hiányoló jogos kritikákkal szemben. Eő törekvésünk, hogy mindkét ellenmondást feloldjuk, a szaktudományi ismeretek szükségességét minden szinten és minden esetben hangoztassuk és képviseljük. Ennek alapja: meggyőződésünk, hogy a nyersanyagok iránti igény (a hazai nyersanyagokat is beleértve) előbb-utóbb kiegyensúlyozottan fog je­ lentkezni. Nem valószínű, hogy az ország hosszú távon teljesen lemondhat a jelenlegi 50% körüli hazai ellátottsági szintről és megtalálja az import útján történő ellátás ellentételezési lehetőségeit. 1. Megbeszéléseinken kikristályosodott: — a nyersanyagtermelés jelentős csökkenése esetén is óriási munkát jelent geológusainknak a bányászati termelés szakszerű előkészítése, levezetése; — az ásványi nyersanyagkutatás csak a jelenleginél gazdaságosabban termel­ hető anyagok kutatására fog koncentrálódni (felszínközeli, víz veszély tői men­ tes, vagy nagyértékű, egyedi, kis környezetrongálással járó nyersanyagok). Ez a mennyiségi szemlélet helyett minőségcentrikus szemléletű, földtanilag mun­ kaigényes feladatokat jelent; — a visszavonuló bányászat dokumentációs, felhagyási, rekultivációs és egyéb munkálatai szintén jelentős volumenűek; — a bányászati, minőségjavító, feldolgozottsági fokot növelő, környezet­ kímélő technológiákból nagyobb szerepet kell vállalnia a földtannak;

Hámor

О.: Elnöki

megnyitó

333

— az alkalmazott földtan egyéb szakirányai iránti igény rohamosan növek­ szik. Széles körű társadalmi egyetértés alakult ki a természeti környezet — ezen belül a földtani viszonyok — messzemenő figyelembevételének szükségességé­ ről. Ez az igény ma még többnyire egysíkúan, csak a természeti környezet vé­ delme szempontjából — és sajnos általában utólag — jelenik meg. Minden le­ hetséges eszközzel törekednünk kell arra, hogy a gazdaság minden ágában pol­ gárjogot nyerjen e helyett egy valós környezetgazdálkodás, amely megpróbálja megteremteni a környezeti felételek, az igények és a gazdasági lehetőségek egyensúlyát. Egy ilyen környezetgazdálkodás legfontosabb, tudományunk ol­ daláról megközelíthető elemeinek tartjuk a területhasznosítási, rendezési, nagyberuházási, talajerőgazdálkodási, vízellátási, hulladékelhelyezési, termé­ szetvédelmi és egyéb terveket. Ezeket a földtan, hidrogeológia, mérnökgeoló­ gia, agrogeológia tényadataira, valamint a komplex nyersanyagprognózisokat is magukba foglaló területprognózisokra kell alapozni; — fentiekből következően megállapítható: a földtani alapkutatás ma ki­ emelkedően fontos feladata az alkalmazott földtani ágazat alaptudományi szintű fejlesztése. Ténykérdés tehát a nyersanyagkutatás és termelés visszaesése; a helyzet iparáganként változó, de egyaránt sújt mindenkit az a tény, hogy gazdasági rendünkben és pénzügyi szabályozó rendszerünkben olyan művi úton létre­ hozott torzulások vannak, melyek a geológia szempontjából kedvezőtlen ha­ tásúak. Az ország magas fokú földtani ismeretessége (az általunk jól ismert ismereti hiányokat is figyelembe véve) ugyanakkor lehetővé tenné (és jó lenne, ha kötelezővé is tenné) ezen adatok figyelembe vételét, hasznosítását, anyagi értékteremtő eszközzé tételét. 2. A helyzetképet kialakító kerekasztal-megbeszélések második fontos eleme a problémák feltárása volt. Előrebocsátom, hogy a problémák megfogalmazásának élessége egyenes arányban áll tagtársaink környezetének jelenlegi gazdasági helyzetével és egyértelműen finanszírozási, szervezeti és szervezési kérdések köré csoporto­ sítható. 2.1. A földtani kutatás nyersanyagkutatási és egyéb kutatási feladatainak jelenlegi finanszírozási rendszere általános problémaként merült fel a szakte­ rületen. A nyersanyagkutatás felderítő és ennél részletesebb kutatási fázisai­ nak a finanszírozása, annak kívánatos volumene és hatékonysága a vállalati szférában nem biztosítható. Egyértelmű a kutatási tevékenység visszaesése. Ennek okát néhol az általános gazdasági-pénzügyi helyzetben, illetve annak közgazdasági alapjaiban; másutt az energia- és nyersanyagpolitikai koncep­ ciók gyakori változásában, az állami költségvetés tehervállalásának csökkené­ sében látják. Szélsőséges ötletként felmerült az „abszolút területgazda (bánya­ vállalat)" kizárólagos kutatási joga, tekintet nélkül a kutatási fázisokra — de természetesen „központi" kutatási keretekből. Fontos, utólag levont szakmai konzekvenciák: az erőltetett ütemű, beruházáscentrikus nagy nyersanyagku­ tatási programok költségesek; az egymásra torlódó kutatási fázisok miatt a komplex feldolgozás és kiértékelés hiányai a létesítménytervezés idején és a termelés során problémát okoznak. A beruházáscentrikus kutatási versenyfutás közben elmaradt a választék­ bővítés, az alternatív lehetőségek sokoldalú mérlegelése, több esetben elma­ radtak a járulékos (vízföldtani, környezetföldtani) kutatások, hatásfok és kör­ nyezeti-hatásvizsgálatok .

334

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Eltérő módon és szinten jelennek meg tevékenységünkben az alkalmazott földtani kutatások finanszírozási kérdései. Alapvető probléma, hogy a hidrogeo­ lógiai, mérnökgeológiai-építésföldtani, agrogeológiai, környezetföldtani alap­ kutatások és előkutatás finanszírozása megoldatlan. Az ugrásszerűen megnőtt feladatokat a földtani kutatási keret tovább finanszírozni ma már nem képes; az ipari, vízügyi-környezetvédelmi, építésügyi, mezőgazdasági tárcák jelentős volumenű részvételét elérni pedig nem sikerült. Örvendetes tényként állapíthatjuk viszont meg, hogy döntő előrelépés tör­ tént a földtani alapkutatási feladatok egy részének finanszírozásában. A Ma­ gyar Tudományos Akadémia Országos Távlati Kutatási Alapjából (OTKA) pályázati úton elnyert támogatások rendszere hatékonyan működik és nagyban hozzájárult a szakterület alapvető anyagismereti, műszerellátottsági gondjai­ nak enyhítéséhez. A földtani kutatás finanszírozási problémáinak megoldására jelen helyzet szerint — és a megoldás nehézségeinek ismeretében — három eltérő súlyú le­ hetőséget látunk: — az állami és vállalati feladatok következetes számbavétele, — a központi, költségvetési pénzügyi források szükségszerű minimális eme­ lése mellett a tárcák feladatarányos tehernövelésének meghatározása (esetleg bányajáradék, környezeti erőforrás-járadék formájában), — a természeti erőforrások (ennek részeként a természeti környezet) hasz­ nosítására és figyelembevételére irányuló közép- és hosszútávú koncepciók kialakítása. Alapvető, hogy ezek szakmailag megalapozott, magas tudományos értékű, a realitásokat és a társadalmi igényeket egyértelműen figyelembevevő távlati tervek formájában jelenjenek meg. Átgondolt, jövőcentrikus előkészítés, kö­ vetkezetes végrehajtás és nem utolsó sorban többéves-évtizedes megvalósítási mód esetén a kutatási költségek gazdaságosan és takarékosan használhatók fel, jelentősen csökkentve a múltban gyakran ellenkező módon végrehajtott prog­ ramok óriási többletköltségeit. 2.2. Társulatunk tagságának egységes véleménye szerint a jelenlegi problé­ mák okai jogi, szervezeti, szervezési kérdésekben gyökereznek. Ezért a meg­ oldásukra vonatkozóan elhangzott elképzeléseket, javaslatokat ilyen csoporto­ sításban foglaljuk össze — a teljesség igénye nélkül. A jogi háttér rendezetlenségét a földtörvény, a vízügyi- és környezetvédelmi törvény földtannal kapcsolatos hiányosságai, a bányatörvény korszerűsítésé­ nek elhúzódása, a földtani hatóság jogkörét egységes szerkezetben feldolgozó törvényes rendelkezés hiánya okozza. Felmerült a tulajdonjog és a használati jog problémája az állami-, vállalati- és magántulajdon rendszerében. Az állami hierarchiába és az államigazgatás regionális rendszerébe nem épült be kellően az ásványi kincsek értékelése, a természeti környezet figyelembevétele, a mély­ ség környezetvédelme. Törekednünk kell tehát a szaktudományi eredmények, megállapítások, vélemények, javaslatok figyelembevételét és felhasználását kö­ telezővé tevő törvényes rendezési megoldásokra és meg kell találni helyünket a különböző döntési szintek (koncepció-kutatás-tervezés-létesítés-üzemeltetés) vertikumában. Fenti helyzetkép és ehhez kapcsolódó szervezeti megfontolások alapján tag­ ságunk úgy véli, hogy időszerű és szükséges a Központi Földtani Hivatal köz­ ponti, hatósági és kutatásirányítási jellegének állami szintű megerősítése, ha­ táskörének növelése. Ellenőrző és tárcaközi koordinációs tevékenységéhez,

Hámor

G.: Elnöki

megnyitó

335

nemzetközi vonatkozású állami feladatok végrehajtásához, az állami és társa­ dalmi érdekek maradéktalan érvényesítéséhez nélkülözhetetlen függetlenségé­ nek növelése, tárcaszintű státusának megadása. Mindezek alapvető indokaként említendő a esúcsszinten azonos, a kapcsolatos szervekben és szervezetekben pedig sokszínű nemzetközi gyakorlat, a gazdaság átalakulásából következő részben új feladatok sora, és nagymúltú szakmai hagyományaink. Tagságunk a kerekasztal-megbeszélések során természetesen részletes kriti­ kai észrevételekkel támasztotta alá következtetéseit; ezek a főhatósági, kuta­ tóintézeti, tröszti, vállalati szervezetek képviseleti, érdekképviseleti, gazdasági, szakmai munkával kapcsolatos hiányosságokra, a továbbfejlődés szükségessé­ gére és lehetőségeire hívták fel a figyelmet. Ezek sorában felmerült állami geo­ lógiai szolgálat szervezése; a helyhatósági szervek szakmai megerősítése; geoműszaki irodák, tanácsadó irodák, esetleg Geológiai Kamara létrehozása. Fi­ gyelemreméltó, hogy a vélemények egyrésze a működő kutatási-termelési-ér­ tékesítési tröszti vertikumok (pl. szénhidrogénipar, alumíniumipar) vállala­ tokra bontását, másrésze bányászati-energiatermelési-értékesítési vertikumok (pl. uránbányászat, szénbányászat) létesítését javasolja (Salgó-, MÁK hagyo­ mányok). A helyzetképből adódó problémák között nagy hangsúlyt kaptak a szakterü­ let jelenlegi alapvető egzisztenciális kérdései és perspektívái. Közismert a bányászat visszafejlesztéséből adódóan egyes munkahelyek megszűnése; a kutatás stagnálása következtében a szakemberigény csökkenése. A szerkezetváltással kapcsolatos átszervezések során a nyugdíjazás utáni sze­ mélyi pótlás rendszeresen elmarad. Az alkalmazott földtani szakterületeken a nyilvánvalóan megnövekedett igények ellenére a feladatok megoldásához szük­ séges geológus munkaerő igénybevétele a szervezetek, vállalatok részben ren­ dezetlen helyzete és gazdasági feltételei miatt még nem érzékelhető. A nemzet­ közi piaci helyzet, a KGST keretében folytatott kutatások kérdőjelei szintén szűkítik tagtársaink külföldi munkavállalási lehetőségeit. A szakma egészén túlmenő mértékben sújtja ez a helyzet fiatal, kezdő szakembereinket, közép- és felsőfokú képzésben résztvevő szakmai utánpótlásunkat. Ehhez kapcsolódóan az oktatási kérdésekről széles körű, felelősségteljes vita bontakozott ki, amely a geológus oktatás teljes szüneteltetésétől a létszámnö­ velés — tudatos túlképzés — minőségjavító koncepciójáig terjedő, rendkívülien széles skálán mozgott. Utóbbi megoldás — valószínű túlsúlyban lévő — támo­ gatóinak véleménye, hogy szakmai vonatkozású országos problémáink alap­ vetően a szakismeretek hiányából, közműveltségünk helyzetéből, és — szak­ szerűen felépített döntési rendszerünk hiányában — közállapotainkból adód­ nak. 3 . Társulati feladataink A vázlatos helyzetképből és a felhalmozódott problémák korántsem teljes összesítéséből szaktársadalmi gondjaink egyértelműen következnek: nehezebb kérdés, hogy ezek sorából társulatunk melyek megoldására vállalkozhat önál­ lóan, melyek megoldásához tud érdemben hozzájárulni. Döntő kérdés, hogy milyen irányba és milyen módszerekkel vigyük tovább társulati életünket. Je­ lenlegi, társulatunk tagságának véleményén alapuló ismereteink, erőink és le­ hetőségeink felmérése alapján a gazdaság és társadalom jelenlegi helyzetét messzemenően figyelembevéve, tennivalóink az alábbiakban összegezhetők. 3 . 1 . Szaktársadalmi fórumként el kell érnünk, hogy a földtan fontos területeit érintő szakmai egyeztetések, viták társulatunk keretében kerüljenek először

336

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

napirendre, előzzék meg a közmegegyezés alapjául szolgáló társadalmi vitákat és mértékadó véleményként jelenjenek meg azokban. 3.2. Szaktársadalmi képviseletként el kell érnünk, hogy eredményeinket fel­ használják és alapvető tényezőként jelenjenek meg az állami, gazdasági dön­ tésekben. Ezt elsősorban ismeretanyagunk állandó fejlesztésével, sokirányú konvertálásával érhetjük el. A leghatékonyabb érdekképviselet, ha bizonyítani tudjuk szakmánk sokirányú hasznosságát, gazdaságosságát, az élet és a fejlő­ dés érdekében nélkülözhetetlen voltát, és ha ezekre alapozott feladatsorainkat új kutatási, tervezési, termelési, létesítési, végrehajtási programokban tudjuk meghatározni, összefoglalni és piacra vinni. 3.3. Szaktársadalmi műhelyként pedig arra kell törekednünk, hogy a nagyon kívánatos és időszerű valódi műhelymunka tematikus szakosztályainkban súlylyal a tudományunk belső fejlődéséből adódó új irányok kialakítására, adaptá­ ciójára, magas szintű művelésére irányuljon; regionális szervezeteinkben pedig az adott térségben megjelenő konkrét társadalmi igények számbavételét, a leg­ hatékonyabb módszerek kimunkálását, a feladatok színvonalas végrehajtását tűzze ki célul. 3.4. Mindezek érdekében társulatunk életében legfontosabb feladatként a munka minőségi javítása jelölhető meg. Ezt a tudás remélhető felértékelődése; a struktúra változása, a vállalkozási formák új követelményei, a kilencvenes évek közepe táján az élet rendje szerint bekövetkező nagylétszámú generáció­ váltás egyaránt indokolja és kötelezővé teszi. Ennek egyik lehetséges módszere az oktatás, amelyhez a középiskolában, pedagógusképzésben, szakirányú középés felsőfokú képzésben, továbbképzésben, a minősítés terén egyaránt tudunk társulati összefogással segítséget adni és kapni. Másik lehetséges módszerként a már-már kissé elfelejtett, társadalmi szintű alkotó együttműködés szükséges­ sége említhető. A szakmák kezdetben divergáló, specializálódó fejlődése után elérkezett az idő a csak együtt megoldható problémák és feladatok közös érdekű és közös erővel történő megoldására. Ennek lehetőségei társulatunkon belül közismertek, de korántsem kiaknázottak; a természettudománnyal foglalkozó szakegyesületek között könnyen feltárhatók és kiaknázhatók; az élet által fel­ vetett új helyzetben új utakat kell találnunk a jogtudomány, közgazdaságtu­ domány, egyes műszaki tudományok irányába. Tág tere van tehát társulaton belül és a szakegyesületek között egyaránt a közös erőfeszítéseknek. A Magyarhoni Földtani Társulat létét, eredményes munkáját közel másfél évszázadnyi idő sodrában fent tudta tartani. Önmagában ez a tény, és a jelen­ legihez hasonlóan nehéz helyzetek sora szolgál alapul jövőbe vetett hitünknek. A jelenlegi helyzetképből adódó program és feladatsor — hézagossága ellenére — munkánk fő irányait, határait és korlátait kívánta vázolni kifejezetten azzal a céllal, hogy napi életünkben pontosítandó, módosítandó tevékenységünkhöz társulatunk tagságának egyetértését és cselekvő együttműködését megnyerje.

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Oeol. Soc. (19&9) 119. 337—347

Főtitkári jelentés az 1988. évről* Bérezi

István

(1 táblázattal)

A hagyományoknak megvan a maga ereje, szépsége és megvan a veszélye. Az ereje abban rejlik, hogy értékeket tud átmenteni, szépsége abban, hogy ez az értékmentő tevékenység generációkra visszamenően őrzi azokat a nemes szokásokat, amelyek kisebb vagy nagyobb közösségnek — divatos szóval élve — azonossági tudatát megadják. A veszélye abban rejlik, hogy egy idő után formálissá, — azt ne mondjam — unalmassá válik. Társulatunk életében az ilyen hagyomány az éves közgyűlésekhez kapcsolódó főtitkári jelentés, amelyeknél az unalmassá válás veszélye még inkább fokozott, hiszen események, számok, adatok sorozatát kell élvezhető formában a hall­ gatóság számára prezentálni. Nem beszélve arról, hogy egy adott helyzetben mi az érdekes, mi az érdekfeszítő, azt a külvilág eseményei is meghatározzák. Az utóbbi év hazai fejleményei nem kevés érdekességgel, izgalommal és koráb­ ban hihetetlennek tűnő változással jellemezhető háttere előtt a főtitkári jelen­ tés nem tehet mást, mint bemutatja a Társulat életének tényeit, egyszersmind igyekszik az új fejleményekhez igazodó jövőképet felvázolni. Teszi ezt anélkül, hogy saját magunk meghatározta alapelveinket a legkisebb mértékben is meg­ változtathatnánk, vagy feladnánk, és ezzel azt a vádat víva ki magunk ellen, hogy az események sodrában nem tudjuk saját arcélünket, saját hozzájárulá­ sunkat megfogalmazni. Kezdjük a beszámolót a számszaki adatokkal. Az elmúlt évi főtitkári be­ számoló óta 1988-bari 9 tagtársunktól kellett örökre búcsút venni: ALLODIATOEIS Irma, BARTKÓ Lajos, B U D A Tibor, FUCHS György, KISHÁZI Péter, MAJO­ ROS Lászlóné, ORBÁN Gábor, STRAUSZ László és Oleg Sztyepanovics VIALOV. Kérem adózzunk emléküknek egy perces néma felállással. 1988. folyamán a taglétszám átlaga: 1270 fő volt. Jogi tagvállalataink 1988-ban az alábbi intézmények: Alumíniumipari Ter­ vező Vállalat, Bauxitkutató Vállalat, Borsodi Szénbányák, Magyar Alumínium­ ipari Tröszt, Magyar Állami Földtani Intézet, Mecseki Ércbányászati Vállalat, Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat, Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. Éves szinten a jogi tagdíjbefizetések 5000,— és 80 000 Ft között váltakoztak, ebből teljes bevételünk 232 700 Ft. Egyéni tagdíjból befolyt összeg, ennek kb. a fele. Az 1988. év pénzügyi adatokat az alábbi részletes táblázat tartalmazza:

* Elhangzott a Társulat 1989. március 22-én, a Földtani Intézet dísztermében megtartott (CXXXIV.) közgyűlésén.

Földtani

338

Közlöny

119. kötet 4.

Kiadások :

Bevételek :

Működési bevételek Egyéni tagdíj Jogi tagdíj Külső szolgáltatások Rendezvények bevételei Szerződéses munkák Összes bevétel:

füzet

179 293,— 112 583,— 232 700,— 99 638,— 624 214,—

Működési költségek Rendez vények Szerződéses munkák ÁFA összes költség;

2 753 757,— 340 386,— 4 173 313,— 4 059,— 7 271 515,—

468 453,— 5 450 500,— 5 918 9 5 3 , 6 543 167,-

Eredmény :

7 271 5 1 5 , Kiadás 6 543 167,— Bevétel Támogatás 728 340,(Tervezett támogatás: 1 090 600 Ft). Legfontosabb számadat az, hogy a tervezett 1 090 600 Ft-os állami támoga­ tás helyett a tényleges támogatás mértéke, kevésbé finoman körülírva: a de­ ficit 728 348 Ft. A bevételek azt mutatják, hogy a rendezvényeken a jelenlegi árak mellett a nyereség minimális, nem éri el a 130 eFt-ot, így a szerződéses munkákból kell a bevételeink oroszlánrészét előteremteni most is és a jövő­ ben is. A számszaki adatok másik típusát véve kézbe, 1988. során a területi szerve­ zetek és a tematikus szakosztályok tevékenysége mellett a központi nagy ren­ dezvények jelentették a Társulat életének súlyponti megnyilvánulásait. Ezek közül ki kell emelni a szeptemberi Észak-magyarországi vándorgyűlést, amely a térség — a bükki- aggteleki régió — geológiai térképezési kutatásának leg­ újabb eredményeit volt hivatott bemutatni. A résztvevők száma (110 fő) az érdeklődést és az új eredmények iránt megnyilvánuló bizodalmat jelentette. 1988-ban három központi előadóülést tartottunk, ezeknek a látogatottsága egye­ lőre nem mindenben igazolja azt az elképzelést, amellyel ezt a rendezvényfor­ mát újraélesztve útjára bocsátottuk. Mindazonáltal megvagyok győződve ar­ ról, hogy következetes és évről évre megismétlődő megrendezése elvezet majd odáig, hogy a megfelelően választott témák esetében a kívánt célt: a látoga­ tottság növelését és a különböző szakterületek szakembereinek kommuniká­ cióját legalább évente kétszer megvalósítsuk. Sorra véve a területi szervezetek tevékenységét, az ALFÖLDI TEKÜLETI SZEBVBZBT 1 9 8 8 b a n összesen 9 rendezvényt szervezett, az előadások száma 6 7 , ami meglehetősen sűrített előadási p r o g r a m o k a t jelent. A rendezvényenkénti létszám átlagosan 3 6 fő. Változatlanul az Alföld s z á m í t h a t ú j , vagy újszerű t u d o m á n y u n k , a g e o m a t e m a t i k a fellegvárának. E b b e n az évben rendezték m e g a második Geomatematikai A n k é t o t , amelynek látoga­ t o t t s á g a az 1 9 8 6 - b a n megrendezett elsőhöz viszonyítva m i n d az előadások, mind a hallga­ tóság összlétszámában jelentős növekedést m u t a t o t t . N é h á n y szekcióban összesen 3 6 elő­ adás b i z o n y í t o t t a a t é m a népszerűségét. Különösen a szakmánk t á v l a t á t tekintő elképzelé­ sek v o n a t k o z á s á b a n n e m elhanyagolható jelenség, hogy új színfoltként jelentkezett a kép­ feldolgozási, térképezési és szimulációs módszerek geológiai alkalmazási lehetőségeinek

Bérezi

I.: Főtitkári

jelentés

1988-ról

339

b e m u t a t á s a . A geo- és t á r s t u d o m á n y o k felé t ö r t é n ő k a p u n y i t á s t jelzi a hidrokémiai, hid­ rogeológiai és klimatológiai előadások jelenléte ezen az ankéton. A területi szervezet aktívan törekszik arra, hogy a természet és a környezetvédelem, nagyon is időszerű kérdéseinek megtárgyalása geológiai kezdeményezéssel történjék. E h h e z k i t ű n ő p a r t n e r e k az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB) földtani szakbi­ zottsága, a Kiskunsági Nemzeti P a r k és a Mérnökgeológiai és Környezetvédelmi Szak­ osztályunk. Lényeges m o m e n t u m a szakmai-emberi kapcsolatok ápolásában az egyes szakmai alkotóműhelyek b e m u t a t á s a . E n n e k sorában 1988-ban az Alföldi Területi Szer­ vezet a szegedi egyetem h á r o m tanszékét, illetve a Kőolajkutató Vállalat szolnoki, oros­ házi, illetőleg szegedi kollektívájának eredményeit m u t a t t a b e egy-egy előadóülés for­ májában. A BUDAPESTI TERÜLETI SZERVEZET h a g y o m á n y a i n a k megfelelően széles területen m ű k ö d ö t t a beszámolási időszakban. E z e n belül is feltűnő azonban a tektonika i r á n y á b a t ö r t é n ő eltolódás, valamint a mérnökgeológiai kérdések előtérbe kerülése. E z t a szám­ a d a t o k is alátámasztják, a Dunántúli-középhegység tektonikájával foglalkozó januári előadóülés 54 fős részvétele, valamint a Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szakosz­ tállyal közösen szervezett bős-nagymarosi — sokat v i t a t o t t — vízierőmű mérnökgeológiai kérdéseivel foglalkozó ismertetés, amely 93 főt mozgósított. F e l t ű n ő és t o v á b b i elemzést érdemlő jelenség, hogy a külföldi t a n u l m á n y u t a k r ó l , munkavállalási tapasztalatokról t a r t o t t előadások látogatottsága meglehetősen csekély volt. E z a korábbi tendencia meg­ fordulását jelzi, ami annál is i n k á b b aggasztó jelenség, m e r t a földtani tevékenység jövő­ j é t — elsősorban a fiatal generáció számára — egyre jelentősebb mértékben a külföldön végzett m u n k á k b a n látjuk, akár egyéni, akár csoportos formában, akár kivitelezőként, a k á r szakértői tevékenységet végezve. A D É L - D U N Á N T Ú L I TERÜLETI SZERVEZET előadásainak témája, m i n t csepp a tenger­ ben m u t a t j a a z t a változást, amelyet a megváltozott gazdasági-pénzügyi helyzet idézett elő a n y e r s a n y a g k u t a t á s b a n . A korábbi évekhez képest csökkent a n y e r s a n y a g k u t a t á s i eredményeket b e m u t a t ó előadások száma, viszont ennek ellensúlyaként n ő t t a speciális szakterületeket, a z o k n a k részeredményeit b e m u t a t ó szóbeli és írásos anyagok részaránya, elsősorban az Őslénytan, szedimenotlógia és t e k t o n i k a területéről. Az építésföldtan, az építőipari nyersanyagok k u t a t á s a , a környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, m i n t az új idők új t u d o m á n y á g a i , szintén teret követeltek m a g u k n a k az 1988. évi p r o g r a m b a n . Ez a területi szervezet élen j á r az egyetemek és az ipari intézmények kapcsolatának ápolásá­ ban és ezek keretében a fiatalokkal való fokozott törődés jellemzi tevékenységüket. Az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TERÜLETI SZERVEZET a beszámolási időszak a l a t t a hosszú­ t á v ú t á r s u l a t i , illetőleg területi program alapján m ű k ö d ö t t . A rendezvények fő témája az Észak-Magyarország területén dolgozó és a terület földtanával — földtani k u t a t á s á v a l — foglalkozó geológusok, geofizikusok k u t a t á s i eredményeinek ismertetését jelentette. Különös hangsúlyt helyeztek az újabb k u t a t á s i módszerekre, azok eredményességére, illetőleg az ezekből származó gazdasági haszon ismertetésére. A kézenfekvő adottságok ellenére, sajnálatos m ó d o n nehézségekbe ütközik az egyetemi hallgatók bevonása a tár­ sulati m u n k á b a . Ez megítélésünk szerint csak részben tulajdonítható az egyetemi hallga­ t ó k elfoglaltságának. I n k á b b figyelmeztető jelenségének kell t e k i n t e n ü n k , amely a n a p ­ j a i n k b a n lényegesen mozgalmasabb t á r s a d a l m i kezdeményezésekben megnyilvánuló, n a g y o b b önmegvalósítási lehetőségek elszívó h a t á s á t jelzi. Ami a részvételt jelenti, m i n t m á r évek óta, m o s t is a tavaszi Borsodi Műszaki és Közgazdasági H e t e k , illetve az őszi t a n u l m á n y ú t v o n z o t t á k a legtöbb érdeklődőt. „Az észak-magyarországi ásványi nyers­ a n y a g k u t a t á s jelenlegi gondjai és p r o b l é m á i " című ankét és a tokaji t a n u l m á n y ú t egya­ r á n t időszerűségével vonzotta a résztvevőket Az év folyamán külön nagy rendezvény foglalkozott a földtani k u t a t á s , bányászkodás szempontjából nehéz helyzetbe került nógrádi terület jövőjét esetleg m e g v á l t o z t a t ó új földtani k u t a t á s i eredményekkel. E z a példásan megszervezett rendezvény a T u d o m á n y o s Akadémiával, az Orsz. M. Bányászati és K o h á s z a t i Egyesülettel és a F ö l d t a n i I n t é z e t területi szolgálatával közös tevékenység gyümölcse volt. Az előadóülések átlagos látogatottsága (20 fő) az általánosan megfigyel­ h e t ő csökkenő tendenciát m u t a t j a , amely a megújulás igényét egyre i n k á b b követel­ m é n n y é teszi. I m p o n á l ó a d a t o k k a l büszkélkedik a K Ö Z É P - ÉS ÉSZAKDUNÁNTÚLI T E R Ü L E T I SZERVEZET

1988-as tevékenysége, összességében 6 rendezvény 286 fős résztvevő létszámmal, az átla­ gosnál n a g y o b b a k t i v i t á s t jelent. Bizonyára szerepe v a n ebben a n n a k a p é l d a m u t a t ó együttműködésnek, amely a Közép- és É s z a k d u n á n t ú l o n működő földtani szervezeteknek, és az A k a d é m i a Veszprémi Bizottsága viszonyát jellemzi területi szervezetünkhöz. K i ­ emelkedő jelentőségű volt a Litosztratigráfiai Szeminárium, amely szakmai kirándulással foglalta össze ennek a földtani a l a p t u d o m á n y n a k a legújabb eredményeit.

340

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Sorra véve a tematikus szakosztályok 1988. évi tevékenységét, az AGYAGÁSVÁNYTANI SZAKOSZTÁLLYAL kezdjük a számvetést. Az 1988-as esztendő a szakosztály részére gazda­ gabb eredményeket hozott a megelőzőeknél: összesen 13 előadás h a n g z o t t el a 7 előadó­ ülésen és ankéton. Figyelemre méltó a klasszikus működési terület, az a g y a g á s v á n y t a n területéről való fokozatos eltolódás a talajtan, illetve a szilikátipar nyersanyagok gyakor­ lati kérdéseinek irányába. E z t jól példázza, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfele­ lően megrendezett éves a n k é t is ezt a t é m a k ö r t ölelte fel. A kaolin, illetve bentonit alapú nyersanyagok földtani, bányászati előkészítési és feldolgozási kérdései szerepeltek a programban. Kedvezőtlen tendencia azonban, hogy e szakterületen belül viszonylag kevés az új fiatal szakember, aki a szakosztály m u n k á j á b a bekapcsolódva a n n a k frissebbé és megújultabbá válására jelentene garanciát. Az ÁLTALÁNOS FÖLDTANI SZAKOSZTÁLY profilját t o v á b b r a sem az általánosság, h a n e m sokkal i n k á b b a regionális földtani, tektonikai t é m á k jellemezték, amelyek hagyományosan e szakosztály fő témaköreit adják. 1988-ban külön jelentőséget k a p o t t a szakosztály tevé­ kenysége azzal, hogy ők állították össze az észak-kelet-magyarországi vándorgyűlés szakmai programját, és segítettek a t i t k á r s á g n a k a szervezésben. Érdekes, hasznos szín­ folt — és a látogatottságot is jól befolyásolja — a szakosztály életében a külföldi rendez­ vények szakmai beszámolói. F o n t o s ez m a is, amikor a rendezvényeken való részvétel, a külföldi munkavállalás lényegesen könnyebbé vált, m e g v a n a sajátos szerepük. Az egyén meg tudja osztani t a p a s z t a l a t a i t , ismereteit azokkal, akik még ezen tevékenységi körben nem aktivizálták m a g u k a t , és ily módon egyfajta propagandája lehet a n n a k , ami az egész magyar földtan jövőbeli működési terének egyik lehetséges, kibővített mozgás­ terét jelenti. Az ÁSVÁNYTAN-GEOKÉMIAI SZAKOSZTÁLY kimagaslóan legsikeresebb rendezvénye 1988 a „ R a d i o a k t i v i t á s jelentősége a földtani k u t a t á s b a n " című ankét, 72 fő részvételével. A t é m a fontosságát külön nem kell hangsúlyoznunk, hiszen azon túlmenően, hogy a hasadó anyagok—nyersanyagok k u t a t á s a is ebbe a témakörbe tartozik, jóformán a geológia valamennyi szakterülete számol a radioaktív elemek lebomlása törvényszerű­ ségeiből levonható geológiai, litológiai, geokémiai törvényszerűségek gyakorlati alkalma­ zásával. E b b ő l a szempontból sajnálatos, hogy az elhangzott előadások egy része áll csak rendelkezésre kézirat formájában, megjelentetési célzattal. A GAZDASÁGFÖLDTANI SZAKOSZTÁLY 1988. évi p r o g r a m j á n 5 szakülés szerepelt. A tema­ t i k a sokrétűsége bizonyítja azt, hogy a b á n y á k rekultivációjának tapasztalataitól és lehe­ tőségeitől a távérzékelés szénhidrogénkutatási vonatkozásaival bezárólag számos téma szerepelt az előadóüléseken. Különösen az előzőt t a r t j u k rendkívül fontosnak, és az elő­ a d á s címéből a t a p a s z t a l a t a i és lehetőségei megjelölés úgy érzem, az idő előrehaladtával, a t á r s a d a l o m és az egész világ környezetvédelmi érzékenységének rohamos növekedésével, egyre fontosabb szerephez j u t . N e m lehet vitás, hogy ez a témakör is azok közé tartozik, amelyekre az időben való felkészülés kifejtése, és a geológiai szempontok hangsúlyozása működési területeink t o v á b b i kiszélesítéséhez vezethet. A szakülések természetesen a fel­ soroltakon kívül a klasszikus gazdaságiöldt m i t é m á k megtárgyalásához is lehetőséget n y ú j t o t t a k , amelyek az ásványvagyon-nyilvántartás, kutatási és bányaföldtani stratégia országos elemeinek kialakításával voltak kapcsolatban. Szigorúan alfabetikus sorrendben m o s t egy új szakosztály megalakulásáról — ponto­ s a b b a n t a l á n újjáalakulásáról kell szólnunk. Ez pedig a GEOMATEMATIKAI ÉS SZÁMÍTÁS­ TECHNIKAI SZAKOSZTÁLY. Az előzmények 10 évre n y ú l n a k vissza, amikor is a hazai és még i n k á b b a nemzetközi geológiai k u t a t á s o k b a n egyre nagyobb szerepet k a p t a k a számító­ gépes módszerek, az adatbázisok, térképezési rendszerek és általában a számítógépes probléma-megoldások. 1986-tól kezdve Szegeden rendszeresen geomatematikai a n k é t o t rendeztek. Ezek a rendezvények többnyire 100 főn felüli érdeklődőt vonzottak. Az akkor még meg sem alakult szakosztály tevékenységét jelzi az, hogy 1987-ben a Cogeodata, a geológia szá­ mítógépes alkalmazásával foglalkozó nemzetközi szervezet Szegedet választotta össze­ jövetele színhelyéül. 1988-ban a második Geomatematikai A n k é t , illetőleg az első Geoszoftver összejövetel egyértelműen bizonyították, hogy ennek a tevékenységnek ideje szer­ vezett h á t t e r e t teremteni a Társulat keretein belül. Az a fiatal generáció, amelyik ennek a szakosztálynak a megteremtését felkarolta, a hazai sikerek mellett nemzetközi elisme­ rést is a r a t o t t az 1988-ban Avignonban m e g t a r t o t t geostatisztikai kongresszuson, t o v á b b á t ö b b külföldi szaklapban megjelent publikáció is ezt jelezete.

A szakosztály hivatalosan 1988. szeptember 22-én alakult meg. Az alakuló ülésen, a Földtani Intézet dísztermében, 63 fő jelent meg. (Újjáalakulásáról is

Bérezi

I.:

Főtitkári

jelentés

1988-ról

341

beszélhetnénk, mert 1970-es években már volt egy kezdeményezés Geomatematikai Szakcsoport néven, amely azonban az érdeklődés és a lelkesedés hiánya miatt, szép csendesen magától kimúlt.) Űj szakosztályról lévén szó, engedtessék meg a beszámolóban részletesebben ismertetni annak céljait: — rendszeres előadói fórumot teremteni a geomatematikai és geostatisztikai kutatásokkal foglalkozók számára; — népszerűsíteni a geomatematikai és geostatisztikai eljárásokat, és azok geológiai alkalmazását; — előadói és vitafórumokkal elősegíteni az eredmények szakmai geológiai interpretációját és kontrollját; — rendszeresen tájékoztatni a hazai szakmai közvéleményt a Geoszoftver termékekről, ily módon is népszerűsíteni a számítógépes módszereket, és elter­ jedésüket segíteni; — rendszeresen továbbképző tanfolyamok formájában gondoskodni a hazai geoszámítástechnikai kultúra terjesztéséről; — munkakapcsolatok felvétele több szakosztállyal, illetőleg párhuzamosan, horizontális síkon a többi számítógépi alkalmazással foglalkozó egyesületekkel. Ez a megalakulás óta eltelt időszakban már azt eredményezte, hogy jó kap­ csolat alakult ki a Geofizikusok Egyesületével, a bányászokkal (OMBKE), ami az előadói fórumokon kölcsönös előadói cserét, illetőleg közös előadói na­ pok előirányzását jelenti. Az új szakosztály vezetősége a következő: BÁRDOSSY György az elnök, aki egyben az Európai Geostatisztikai Asszociáció szaklapjának, a Geostatisticnek az egyik szerkesztője és az Asszociáció kelet­ európai tagozata elnökjelöltje. Titkár: GEIGER János SZKFI; vezetőségi tagok: LELKES Péter SZKFI, Ó.KOVÁCS Lajos MÁÉI, FÜST Antal KBFI, TTJRCZI Gábor MÁFI, R A P P Ferenc МАТ. A MÉRNÖKGEOLÓGIAI És KÖRNYEZETIÖLDTANI SZAKOSZTÁLY 1 9 8 8 - b a n a t e r v e z e t t

p r o g r a m j á t túlteljesítette: egy terepbejárással e g y b e k ö t ö t t a n k é t t a l t ö b b e t i k t a t t a k be a p r o g r a m ú k b a az előzetes elképzeléseknél. A közel 34 fős átlagos l á t o g a t o t t s á g a jelen­ legi k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a z t jelenti, hogy az előadóülések, illetve a kerekasztal beszélge­ tések (összesen 4 alkalom, átlag 4 előadás bemutatásával) jól v á l a s z t o t t á k m e g a z o k a t a t é m á k a t , amelyek a szakmai közvéleményt érdeklik. Foglalkoztak a műemléki k ő a n y a ­ gok k ő z e t t a n i , kőzetfizikai problémáival a Dél-Buda—Zugló metróvonal mérnökgeológiai, vízföldtani kérdéseivel és a szakmai körökben messze túlterjedő érdeklődést — sőt a n n á l is t ö b b e t — k i v á l t ó Bős—Nagymaros—Dunakiliti Vízierőmű-rendszer szakmai vonatkozású kérdéseivel. A h a g y o m á n y o s s á v á l t m u n k a h e l y i l á t o g a t á s 1 9 8 8 - b a n a B a r l a n g t a n i I n t é ­ zetbe v e z e t e t t , ahol a résztvevők megismerkedhettek a b u d a i barlangok természetvédelmi és földtani vonatkozásaival. A környezetvédelem és természetvédelem volt az Alföldi Területi Szolgálattal közösen a Kiskunsági Nemzeti P a r k megtekintésére szervezett t a n u l m á n y ú t t á r g y a , amely 1 2 előadással m u t a t t a be a nemzeti p a r k földtani, vízföld­ t a n i és környezetvédelmi k u t a t á s a i t , amelyek példát m u t a t n a k a hasonló jellegű kérdések országos m e g o l d á s á n a k a lehetőségeire. A B ő s — N a g y m a r o s — D u n a k i l i t i Vízierőmű-rendszer m u n k á l a t a i n a k helyszíni meg­ tekintése, a m e l y m i n d k é t résztvevő ország területére kiterjedően összesen 50 fő érdeklődőt vonzott és b e t e k i n t é s t a d o t t az építkezés szakmai kérdéseibe, de nem foglalkozott — nem is foglalkozhatott — a leginkább v i t a t o t t kérdéssel, az erőműrendszer átfogó környezet­ védelmi h a t á s á n a k elemzésével. Az ŐSLÉNYTANI-RÉTEGTANI SZAKOSZTÁLY 1 9 8 8 - b a n 7 előadóüléssel v e t t e ki részét a t á r s u l a t szakmai tevékenységéből. A h a g y o m á n y o s a n specialistákat vonzó őslénytani t é m á k o n kívül ismeretterjesztő szinten is érdekesség volt a Mecseki alsóliász hüllőláb­ n y o m o k felfedezéséről szóló bejelentés és előadás. A szakosztály interdiszciplináris ambí­ cióit jelzi a decemberben m e g t a r t o t t „Magyarországi paleogén medencék süllyedéstörté­ n e t e " c. egész n a p o s előadóülés, amely 9 előadásban részletezte a szénhidrogénföldtani szempontból figyelemre méltó terület szénhidrogén-genetikai modellezéséhez szükséges legfontosabb a d a t o k a t . 2 Földtani Közlöny

342

Földtani

Közlöny

119. kötet 4.

füzet

A TUDOMÁNYTÖRTÉNETI SZAKOSZTÁLY 1988-ban b e m u t a t t a a 6. F ö l d t a n i T u d o m á n y ­ t ö r t é n e t i N a p alkalmából „Kőzetek, ő s m a r a d v á n y o k és t ö r t é n e l e m " címmel a X I I I . Inhigeo Szimpózium m a g y a r vonatkozású anyagait. A szakosztály szervezésében, de az egész t á r s u l a t megemlékezett néhai K E B T A I György főgeológus, akadémikus, volt társu­ lati elnök halálának 2 0 . évfordulójáról és az O M B K E Zsigmondy K l u b j á v a l közösen ZSIGMONDY Vilmos b á n y a m é r n ö k születési c e n t e n á r i u m a alkalmából. Októberben az Inhigeo védnöksége a l a t t a Szlovák Technikai és T u d o m á n y t ö r t é n e t i Társaság, a Szlovák F ö l d t a n i T á r s u l a t és a Selmecbányái B á n y á s z a t i Múzeum rendezésében Selmecbányán lengyel—csehszlovák—magyar regionális szimpózium volt, amelynek t é m a k ö r e „A Nyu­ g a t i - K á r p á t o k földtani k u t a t á s á n a k t ö r t é n e t e az I . világháborúig". A h a t t a g ú m a g y a r delegációból CSÍKY Gábor, H Á L A József, P A P P P é t e r és VITÁLIS György előadásai foglal­ k o z t a k a kérdés — érthetően bőséges — m a g y a r vonatkozásaival. A szakosztály volt a gazdája a decemberben a MTESZ megalakulásának 4 0 . évfordulója alkalmából rendezett ülésnek.

A társulatnál több, mint 4 0 éves tagsággal rendelkezőket a MTESZ emlék­ lappal köszöntette. Név szerint: BALOGH Kálmán, BÁBDOSSY György, BÍRÓ Ernő, CSÍKY Gábor, JANTSKY Béla, Kiss János, KŐBÖSSY László, KBETZOI Miklós, MEZŐSI József, MEMECZ Ernő, REICH Lajos, SIPOSS Zoltán, SZEBÉNYI Lajos, SZÉKYNÉ Eux Vilma, SZTBÓKAY Kálmán, SZTJEOVY Géza, VÉGH Sándorné, VENKOVITS István, VOGL Mária. Ez alkalomból még az ipari miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést kapta: KŐBÖSSY László és SZÉKYNÉ E U X Vilma. Az Ifjúsági Bizottság 1988-ban is megrendezte az első előadói ankétot. A szakmai zsűri tagjai az alábbiak voltak: НАМОК Géza, SZABÓNÉ BALOG Anna, ALFÖLDI László, HAAS János, KECSKEMÉTI Tibor, K L E B Béla, KTTBOVICS Imre, POGÁCSÁS György, SZÉKYNÉ FTJX Vilma, SZILÁGYI Gábor, ZELENKA Tibor. „Hallgató" és „végzett" kategóriában versengtek az előadók. A „hallgató" kategóriában egy I. és két II., egy III., a „végzett" kategóriában két I. egy II. és egy III. díjat és számos különdíjat oszthatott ki a zsűri az alábbiak szerint: „Hallgató" kategóriában: /. díj: SZTANÓ Orsolya 6 0 0 0 Ft Űj üledékföldtani modell a lábatlani Köszörűkő bánya konglomerátuma ér­ telmezéséhez . SZTANÓ Orsolya a hallgatói kategória I. díja mellé a Magyar Szénhidrogénipari K u t a t ó Fejlesztő-Intézet külön díját is m e g k a p t a , mely 2 n a p , teljes ellátással, a sziráki kastély­ b a n , 2 fő részére.

II. díj: TAMÁS Csaba 4 0 0 0 Ft* Az egyházaskeszői bentonit ásvány-kőzettani vizsgálata. II. díj: BUJTOB László—FEHÉB Tamás—MOLNÁB Attila 6 0 0 0 Ft** A nagyvátyi-völgy (Ny-Mecsek) és környékének földtani felépítése. III. díj: ROTÁBNÉ SZÁLKAI Ágnes 3 0 0 0 Ft A Nagyharsányi Mészkő Formáció K-magyarországi elterjedése szénhidro­ génkutató fúrásokban.

Hallgatói kategóriában a Mecseki Ércbányászati Vállalat külön díját, 3 0 0 0 Ft-ot: CSICSÁK József: A Jakab-hegyi Homokkő Formáció „átmeneti" tagozatának ásványkőzettani vizsgálata c. előadása nyerte. * TAMÁS Csaba II. díjért járó 4000 F t pénzjutalmat az Bötyös L . Tudományegyetem Geológiai Tanszékcsoportja ajánlotta fel. ** BUJTOK László—FEHÉR Tamás—MOLNÁR Attila társszerzós előadásáért a zsűri az egyébként 4000 F t második díj helyett a három szerző részére összesen 6000 Ft-ot szavazott meg.

Bérezi

I.:

Főtitkári

jelentés

1988-ról

343

„Végzett" kategóriában: I. díj: BÖBÖCZKY Tamás 5 0 0 0 Ft*** A Fenyőfő-IV. sz. telep bauxitföldtani vizsgálata. I. díj: ŰJSZÁSZI Katalin 5 0 0 0 Ft Szeizmikus sztratigráfiai vizsgálatok Mezőcsokonya térségében. //. díj: NAGY Imre 4000 Ft Barlangi üledékek termolumineszcenciás kormeghatározása és paleomágneses vizsgálata. III. díj: MÁTYÁS János 3 0 0 0 Ft A DNy-magyarországi szénhidrogén-előfordulások főbb csapdatípusai. Végzett kategóriában a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ külön díját 3000 Ft-ot: GYŐRI Dóra Hidrogeokémiai módszerek alkalmazásának lehetőségei a felszín alatti áram­ lási rendszerek felderítésében c. előadásával nyerte el. Az elnökségi bizottságok közül a Nemzetközi Bizottság tevékenysége egyben jelzi a t á r s u l a t nemzetközi tevékenységét is. 1988-ban az alábbi rendezvényeken v e t t ü n k részt: Tőkés reláció: Cogeodata (Finnország) — GEIQEB, J á n o s — deviza (részvételi díj); D i a t o m a Konfe­ rencia (Finnország) — HAJÓS M á r t a — útiköltség hozzájárulás F t ; Szedimentológiai Asszociáció (Belgium) — H A A S J á n o s , LUKÁCS A n d r e a — dev. + R D ; A mérnökgeo­ lógia szerepe a műemlékvédelemben (Görögő.) — KERTÉSZ P á l — dev. R D ; Az Alpok nagyszerk. kapcsolata (Ausztria) — H A A S J á n o s — meghívás, útikölts. F t ; ÖGG vándor­ gyűlés (Ausztria) — N A G Y Elemér, SZABÓ J á n o s — meghívás, útikölts. F t ; Geológiai Világkongresszus (USA) — 3 fő — részvételi díj. Deviza felhasználás: 89 500 F t Útiköltség, s t b . F t - b a n : 67 700 F t 157 200 F t Ebből Ft-térítés:

- 7 9 000 F t 78 200 F t

Szocialista reláció: Lengyel Geol. Társaság vándorgyűlése — BÖBÖCZKY T a m á s , T E N K E I Sándor — csere; Geológiai viszonyok a R h o d o p e hg-ben (Bulgária) — P A P P Gábor, SZEBÉNYI Géza — csere; A Ny-i K á r p á t o k geol. k u t . t ö r t é n e t e (Selmecbánya, Csehszlovákia) — CsÍKY Gábor, ZIMMERMANN K a t a l i n ; 7. Á s v á n y t a n i Konferencia (NDK) — VICZIÁN I s t v á n — napidíj + útiköltség. Felhasznált F t : 22 200,—

A nemzetközi tevékenység másik oldalát jelentette az 1989-es év örvendete­ sen megszaporodott hazai nemzetközi rendezvényeinek előkészítése, így az áprilisban sorra kerülő IAS 10. Regionális Konferenciája, illetve a XXI. Euró­ pai Mikropaleontológiai Kollokvium, mely szeptemberben lesz. A két szervező bizottság 1988-ban összesen 7 előkészítő ülést tartott. Folyamatosan figyelem­ mel kísértük az 1989-es washingtoni Geológiai Világkongresszus szervezési mun­ kálatait és megtettük az előzetes lépéseket a létszámban anyagi okok miatt csekély, de határozott társulati részvétel érdekében. Kétoldalú együttműködési megállapodást írtunk alá az Osztrák Földtani Társulattal és a Bolgár Földtani Társulattal, részben évi néhány devizamentes cserenapra, részben kölcsönös előadások megtartására egymás ülésein. *** BŐRÖCZKY Tamás I. díjával járó 5 0 0 0 F t pénzjutalmát a vállalata kifizette, továbbá a Magyarhoni Földtani Társulat elnöksége az 1. díj mellé — külön díjként — jutalmul adta, hogy a pályázót kiküldte a Lengyel Földtan; Társulat 1988. évi vándorgyűlésére.

2*

344

A társulat 1988. évi rendezvényei (statisztikai adatok)

Előadóülések Szervezeti egység

Agyagásványtani Szakosztály Általános Földtani Szakosztály Ásványtan-geokémiai Szakosztály ÁsványgyűjtŐ Szakcsoport Gazdaságföldtani Szakosztály Geomatematikai és Számítástechn. Szo. Mérnökgeológiai-környezetf. Szo. öalénytani-rétegtani Szakosztály Tudománytörténeti Szakosztály Ifjúsági Bizottság Szénkőzettani és szerves-geok. munkabíz. Szakosztályok összesen:

ankét

elhangzott előadások száma

résztvevők száma/ ankét

7/1 8 8/1

13/4 12 36/22

137/49 198 177/72

4 2/1 4/2 7/1 6/1 1/1

4 3 16Д0 21/8 24/10 19/19

67 161Д20 134/87 188/44 166/25 80/80

—

—

47/8

195/73

1288/477

szama

elhangzott előadások száma

_ — 1

,

résztvevők száma

száma

részt­ vevők száma

_

_

_

1 2 1

6 10

1 2 1 2

6 16 8 11

—

—

—

— 50

1

6 3

—

—

—

—

—

2

9

89

10

56

39

megnevezés

—

elhangzott előadások száma

résztvevők száma

—

—

—

—

alakuló ülés mh. látó ^atás 2x

—kosza rúzás —

63 26 77

—

-

159

Földtani Közlöny 119. kötet 4. füzet

Z/a táblázat Egyéb

Vezetőségi ülések

Terepbejárások

Iß táblázat Előadóülések résztvevők száma/ ankét

9/3 6 9Д 7/2 6/4

67/52 7 22/6 23Д4 29/23

317/183 153 249/43 143/79 286Д76

területi szervezetek összesen:

36Д0

148/95

1148/481

1

társulat összesen:

83Д8

343Д68

2436/968

3

Alföldi Területi Szervezet Budapesti Területi Szervezet Déldunántúli Területi Szervezet Északmagyarországi Területi Szervezet Közép- és EszabdunántúliTerületi Szervezet

Központi rendezvények: Közgyűlés Elnökségi ülés Választmányi ü. Titkári értek. Közp-i előadóu. Vándorgyűlés E. Közi. Szb. ülés IQOP ülés BDP ülés IAS előkész. biz. ü. XXI. Eu. Mite. biz. ü.

1— 60 4— 69 2— 60 2— 40 3— 66 1—110 2— 16 1— 22 1— 20 S 4

fő fő lő lő fő fő fő fő fő

elhangzott előadások száma

résztvevők száma

száma

részt­ vevők száma

— 1

— 5

— 34

1 1 1 2

7 5 6 19

—

—

—

—

5

34

37

14

123

száma

16

93

elhangzott előadások száma

résztvevők száma

_

_

— — klubdélután: 2x

— 61

megnevezés

~

1 1

61 210

1988-ban valamennyi társulati megmozduláson közel 3300 fő vett részt. Természetesen tudjuk, hogy ezen belül a személyek jó része többször fordul elő. őket tarjuk a társulat aktívabb tagjainak.

Főtitkári jelentés 1988-ról

elhangzott előadások száma

száma/ ankét

Egyéb

Bérezi I.:

Szervezeti egység

Vezetőségi ülések

Terepbejárások

346

Földtani

346

Közlöny

119. kötet 4. füzet

A MTESZ Ellenőrzési Önálló Osztálya 1988. október 3 — 12. k ö z ö t t ellenőrzést t a r t o t t a t á r s u l a t egész tevékenységére kiterjedően. Altalánosságban megállapítást n y e r t , hogy a szakmai célok megvalósulnak, de t o v á b b i erőfeszítéseket kell tenni az önfinanszírozó képesség növelésére. Az Ellenőrző Bizottság és a Gazdasági Bizottság résztvesz egy erre vonatkozó intézkedési t e r v kidolgozásában.

A publikációs tevékenység is hozzá tartozik társulatunk rendszeres tevékeny­ ségéhez. 1988-ban megjelent a Földtani Közlöny 1987. évi 1—4. száma 438 oldalon, 2000 példányban, kiadtuk az Általános Földtani Szemle 23. számát 224 oldalon, 750 példányban, a Mérnökgeológiai Szemle 1988/36. számát 222 ol­ dalon, és a 37. számot 205 oldalon, 400 példányban számonként, a Tudomány­ történeti Évkönyv 11. számát 286 oldalon, 250 példányban, és az őslénytani Viták 1988/35. számát, 94 oldalon, 600 példányban. Régóta vajúdó kérdés a szakmai folyóiratok illetőleg publikációk kérdése. Korábban a papírkontingens, azután az idő változásával a költség oldal volt az a szorító tényező, amely miatt állandóan, mint DAMOKLESZ kardja, lebegett a fejünk fölött a szakosztályi lapok beszüntetésének, illetőleg a Földtani Köz­ löny oldalszámának redukálási veszélye. Napjainkban, amikor az újságstandokon naponta jelennek meg kiadványok, — nem teljesen a tudományos folyóiratokéval azonos színvonalon — a papír­ kontingens kérdése már nem tűnik időszerűnek, annál időszerűbbnek tűnik azonban a pénzügyi forrásoknak az oldala, és ismételten, és erről a helyről kell foglalkoznunk azzal a gondolattal, hogy előbb, vagy utóbb a szakmának vala­ milyen pénzügyi finanszírozási formát kell találni a geológiai földtani kérdé­ sekkel foglalkozó vállalatok oldaláról a Földtani Közlöny terjedelmének és színvonalának megtartása érdekében. Sajnálatos, de ez fokozottabb mértékben vonatkozik a szakosztályi kiadványokra. Minden évben örömmel adunk hírt azokról, akik szakmai tevékenységükért, életművükért kitüntetést kaptak. Gratulálunk a következő tagtársainknak és kollégáinknak : ÁGOSTON Z o l t á n BARABÁS A n t a l BUDAI Tamás CHTKÁJST Géza CSICSELY György DARIDA Károlyné DOBOS I r m a DRAZSDIX Lajos DTJDKO A n t o n y i n a F Ü L Ö P József

GÉCZY

Barnabás

HÍR János I L K E Y N É ^PERLAKI E l v i r a

JÁMBOR. Áron JUHÁSZ József K A I S E R Miklós K O C H László T . KOVÁCS G á b o r

KOVÁCS

Lajos

Kiváló m u n k á é r t Kiváló Dolgozó K F H Elnöki Dicséret Kiváló M u n k á é r t Kiváló Dolgozó Kiváló Dolgozó Schafarzik Ferenc Emlékérem Kiváló M u n k á é r t Kiváló M u n k á é r t — Széchenyi I s t v á n Emlék­ plakett — A R e k t o r i Konferencia elnö­ kévé v á l a s z t o t t a Kiváló M u n k á é r t Kiváló M u n k á é r t Kiváló Dolgozó Akadémiai Díj VITÁLIS Sándor Nívódíj K F H Elnöki Dicséret Emberi Környezetért kitüntető jelvény — Kiváló M u n k á é r t _ — Bányász Szolg. É r d e m é r e m a r a n y fokozata K F H Elnöki Dicséret

Bérezi K Ő B Ö S S Y LÁSZLÓ KRISTÓF J á n o s KTJCSOBA S á n d o r KUBTJCZ B é l a LATRÁN Béla MAJOROS G y ö r g y MARCZELL F e r e n c n é MÁRTON G y u l á n é NAGY Lászlóné PAPP Péter P I K Ó József POGÁCSÁS G y ö r g y POSGAY K á r o l y ifj. RAVASZ Csabáné SOMFAI A t t i l a SOMSSIOH Lászlóné SZARVAS I m r e SZEDERKÉNYI Tibor

SZÉKYNÉ Fcrx Vilma SZOMSZÉD E l e m é r n é SZTYEHLIK K á r o l y TOKA J e n ő TORMÁSI I s t v á n TTJLLNER T i b o r VÁNDORRI R ó b e r t VIBÁGH Károly V Ö L G Y I Láezló VÖRÖS Attila ZELENKA Tibor ZENTAY Tibor

I.: Főtitkári

jelentés

1988-ról

347

Kiváló M u n k á é r t Kiváló Dolgozó Kiváló Dolgozó Bányász Szolg. É r d e m é r e m a r a n y fokozata Kiváló M u n k á é r t Kiváló M u n k á é r t K F H Elnöki Dicséret Kiváló Dolgozó Kiváló M u n k á é r t Kiváló Dolgozó _ Bányász Szolg. É r d e m é r e m ezüst fokozata Kiváló Munkáért Munka É r d e m r e n d a r a n y fokozata Kiváló M u n k á é r t Kiváló M u n k á é r t M N K Csillagrendje Kiváló M u n k á é r t Kiváló M u n k á é r t Kiváló M u n k á é r t Kiváló M u n k á é r t O V H Elnöki Dicséret Szocialista Magyarországért Kiváló M u n k á é r t Kiváló Dolgozó Kiváló Bányász Kiváló M u n k á é r t Kiváló M u n k á é r t Szocialista K u l t ú r á é r t MTESZ E m l é k p l a k e t t Kiváló M u n k á é r t

Tisztelt Küldöttközgyűlés ! Az építészek kultúrtörténetének a szó fizikai és átvitt értelmében is kiemel­ kedő alkotásai a tornyok. Ha széles, jó alapokon megfelelő anyagból épültek, évszázadokon át, sőt ezredév távlatából üzenik a mának egykor volt alkotóik hozzáértését. Gondolataik, elképzeléseik, hogy mit miért építettek úgy ahogy, csak sejthetők, a valóságot csak ők tudták, akik csinálták. Óhatatlanul ez a hasonlat jut az ember eszébe, ha meg akarja fogalmazni, mi is a tudományos egyesületek szerepe hazánk közelmúltjának szellemtörté­ netében. Ma, amikor kezdjük hivatalos szinten is újra felismerni az évtizedeken át mellőzött, sőt rossz szemmel nézett értékeket. Talán nem önhittség utalni arra, hogy ezeket az értékeket — mint hallgatag tornyok — őrizték az egyesü­ letek a nehéz időszakban is, megkeresve az ellentétes nézetek között azt, ami a közös szakmai- emberi érték. Ha ezt az utat járjuk továbbra is, azt keresve ami összeköt, és nem azt ami szétoszlat, a szűkebb szakmai köreinken túlra is kisugárzó, nagyon is aktuális, jó példát mutathatunk. Ehhez kívánok jó erőt, egészséget, türelmet. Jó szerencsét !

ÉRTEKEZÉSEK Földtani Közlöny, BuB. of the Hungarian Qeol. Soc. (1989) 119. 349—357

A földtani kutatási eredmények hasznosulásának és társadalmi elismerésének nehézségei* Dr. Benkő

Ferenc**

Az elmúlt másfél év folyamán a legrangosabb földtani fórumok, az Országos Földtani Kutatási Ankét, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Földtani Bizottsága foglalkoztak a földtani kutatások eredményeinek értékelésével, leg­ fontosabb feladataival. Nem kívánjuk összehasonlíthatatlanul szerényebb le­ hetőségek közt megismételve újólag taglalni, hogyan és mivel járultak hozzá e kutatások az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, a településfej­ lesztés és más ágazatok munkájához, ill. annak megalapozásához, hanem némi­ leg rendhagyó, de remélhetően nem ünneprontó módon a földtani kutatás tár­ sadalmi elismerésének néhány árnyoldalát kívánjuk érinteni. A földtani kutatások hivatalos elismerését látványosan jelzi a közelmúltban kapott két állami díj ; külön örvendetes, hogy mindkettőben a csoportmunka értékelése tükröződik. Nem hiányzik az elismerés a nyilvánosság előtt elhangzó hivatalos nyilatkozatokhoz sem, többek között éppen a legilletékesebb, az ipari miniszter részéről, aki több alkalommal hangoztatta: a földtani kutatások olyan ütemben és mértékben tárnak fel új nyersanyagokat, előfordulásokat, növelik a készleteket, hogy az ipar (é.: bányászat) nem tudja ezeket hasonló ütemben birtokba venni. A földtani kutatási eredmények azonban mégsem jelennek meg kellő súlylyal az állami és politikai gazdasági és gazdaságpolitikai állásfoglalásokban, ill. az ezekkel kapcsolatos döntésekben nem tükröződik az objektív földtani adott­ ságok reális értékelése. Ha azt mondjuk, hogy emiatt a döntések nem feltétle­ nül a földtani szempontból optimális megoldást jelentik, tulajdonképpen még nagyon visszafogottan fogalmaztunk: egyes esetekben a döntések nem is igény­ lik a földtani szervek állásfoglalását (vö.: Dunai Vízlépcső). A földtan, ill. a földtani kutatás társadalmi és legfelső, de akár középszintű tényleges elismerését ezért nem tekinthetjük megnyugtatónak. Sok olyan kér­ dés merülhet fel ezzel kapcsolatban, amelyek a felszínen nem jelennek meg, s ezért nem is szokás beszélni róluk. Az azonban, hogy valamiről nem beszélünk, vagy taktikai okokból hallgatunk, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott probléma valójában nem is létezik: növeli, ki elfedi a bajt. A földtan elméleti és gyakorlati oldalának ha nem is minden területen minta­ szerű, de általában kedvező és általánosan javuló kapcsolatai, sőt összességé• A kézirat lezárva: 1988. I I . 29. •* ELTE Általános és történeti földtani tanszék, 1088 Budapest VIII., Múzeum körút 4/A

350

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

ben gyümölcsöző együttműködése ellenére józanul mérlegelve meg kell álla­ pítanunk, hogy egyes területeken a földtani eredmények gyakorlati haszno­ sításában, ill. társadalmi elismerésében nem egyértelműen pozitív a helyzet, sőt egyenesen visszájára fordulnak, s a társadalom, vagy a felső vezetés részéről szinte negatív megítélést kapnak. Nemcsak kiesik a tudatból az a tény, hogy valamely fejlesztés lehetőségét a földtani kutatások eredményei tették lehető­ vé egyáltalában, hanem a földtant a legkisebb nehézség esetén szinte a bűnbak szerepére kárhoztatják. Mindennek egyaránt vannak a földtanon belüli és földtani szférákon kívül eső okai. A külső okok közt elsősorban a következők említhetők: Számos területen a tőkehiány gátolja az eredmények hasznosítását (vö. Recsk, Máza D.) Mivel a bányászat beruházásigénye közismerten nagy, a le­ kötött tőke lassan térül meg, nem mobilizálható és nem konvertálható, más vállalkozásokkal szemben nagyobb kockázattal jár, várható, hogy ez a tényező a közeli jövőben még az általános pénzszűke által objektíve indokoltnál is nagyobb mértékben fog hatni, és a szénhidrogén és a bauxit — s talán az építő­ anyagok — kivételével minden területen érvényesülni fog. A bányászat közismerten a legkonzervatívabb termelési ágak közé tartozik. Ez a konzervativizmus két irányban is hozzájárul a földtan negatív megítélé­ séhez : A bányászat — ragaszkodva az addig bevált termelési eljárásokhoz — nem, ill. csak nehezen hajlandó rugalmasan alkalmazkodni a tényleges földtani vi­ szonyokhoz, hanem a már ismert eljárásoknak megfelelő földtani viszonyokkal rendelkező előfordulásokra tart igényt; még a korszerűbb technika bevezetése sem a realitásokhoz idomul, hanem olyan földtani viszonyokat kíván kimu­ tattatni, melyek ennek megfelelnek. Hasonló rugalmatlanság, ill. konzervativizmus tapasztalható a felhasználás terén is: az igény mindig az ismert feldolgozási technológiáknak megfelelő nyersanyagokra jelentkezik, az ettől eltérőkkel a felhasználó általában nem tud — vagy nem hajlandó — mit kezdeni, legalábbis nem szívesen foglalkozik velük. Ha valami, a földtani viszonyok, s a nyersanyag minősége az állandó egy adott területen, ill. előforduláson. Ehhez idomulva kell megválasztani a ter­ melés, dúsítás és feldolgozás módját, s nem fordítva: várni az ábrándok telje­ sülését. S ha a nyersanyag mennyisége megfelelő, és a földtani viszonyok ked­ vezők, ezt joggal el is lehet várni, amint a mintául tekintett technikák és tech­ nológiák is a realitások alapján alakultak ki. Legalábbis naivitás lenne azt várni, hogy a hazai viszonyok pontosan megfeleljenek egy egészen más földtani környezetben lévő területének vagy előfordulásénak. Sok esetben a tájékozatlanság, ha ugyan nem a hozzánemértés akadályozza az eredmények hasznosítását: számos területen a potenciális hasznosító nincs tudatában annak, mit jelentenek a földtani eredmények a gyakorlat számára. Nincsenek követelmények (elvárások) a műszaki földtannal szemben, állapítja meg egyik mértékadó szakemberünk, de hozzátehetjük: aligha kedvezőbb a helyzet agrogeológiai és környezetföldtani vonatkozásban sem. így érthető az a (látszólagos) ellentmondás, hogy egyes területeken a kutatások elmaradott­ ságáról beszélünk, holott sok esetben az eddigi eredmények is meghaladják az igényeket. Ilyen esetben t.i. egy objektív szakmai igény áll szemben egy szub­ jektív gyakorlattal. A földtan tartalmával és jelentőségével kapcsolatos, napjainkban szinte tár­ sadalmi méretű tájékozatlanság gyökerei egészen az általános és a középisko-

В en к 6 F.: A földtani

kutatási

eredmények

hasznosulása

351

lai oktatásig nyúlnak vissza. A tanuló a középiskolában kap ugyan földtani ismereteket, de a földrajz részeként, anélkül, hogy valaha is megtudná: ez nem földrajz, hanem földtan. Legalább annyit elvárhatna és elérhetne a föld­ tan, hogy a rá vonatkozó ismeretek — a csillagászathoz hasonlóan — a saját nevükön szerepeljenek. Más esetben a hasznosító ellenérdekeltségében keresendő az ok. Ennek hatása akár a dezinformálásig terjedhet. A bányászatban pl. szinte általános az a gyakorlat, hogy a beruházás meg­ indokolásakor a ténylegesnél kedvezőbb képet festenek a várható földtani viszonyokról, vagy elhallgatják a kedvezőtlen tényezőket. Az ásványi nyers­ anyagkészletek mennyiségét pl. a reménybelivel együtt veszik figyelembe, mellőzik a hígulás hatását, komplex termelést ígérnek, a bányaföldtani viszo­ nyokat (pl. víz- vagy gázveszély, hőmérséklet) vagy a várhatónál kedvezőbb­ nek, vagy a ténylegesnél könnyebben leküzdhetőnek minősítik. A termelés megindulásakor, olykor azonban már a feltáráskor, sőt a telepí­ téskor kiderülhet, hogy a Dichtung nem azonos a Wahrheittel. Ilyenkor, de úgyszólván minden nehézség esetén szinte mindig készen áll az a sztereotip magyarázat, hogy a földtani viszonyok a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak. Alig másfél éve pl. (86. VII. 29.) az Országos Tervhivatal egy főosztályvezetője nyilatkozott úgy a bicskei erőműről, hogy „közben (ti. 1975, az eocén program meghirdetése óta) az eocén széntermelés geológiai feltételei is tovább rom­ lottak. . ." A nagyegyházi és mányi fiaskó oka sem a hibás tervezés vagy kivitelezés, hanem az, hogy „rosszul ítélték meg a térség vízföldtani helyzetét, alábecsül­ ték a leendő bányák vízveszélyességét." Aligha szükséges szakemberek szá­ mára magyarázni, hogy a termelés földtani feltételei jónéhány millió évvel ez­ előtt kialakultak; legfeljebb arról lehet szó, hogy nem ismertük meg, vagy nem vettük figyelembe őket megfelelően. Az ilyen magyarázat csak arra alkalmas, hogy a földtani kutatás (vagy: a geológusok) megbízhatóságát dezavuálja. Ha valahol valóban megváltoztak a földtani viszonyok (nem pedig az azokra vonatkozó ismereteink !), akkor ez épen az emberi beavatkozás következtében történt: az emberi tevékenység változtatta meg a földtani képződmények, ill. alakulatok sok millió, vagy tíz millió évvel ezelőtt kialakult fizikai és kémiai állapotát (egyensúlyi helyzetét). Tehát — az embernek kell alkalmazkodni a földtani viszonyokhoz, amikor beavat­ kozik a föld anyagába, — az embernek (t.i. a bányásznak) kell felmérnie — és mérlegelnie — e be­ avatkozás várható (valószínű) következményeit, beleértve a földtani követ­ kezményeket is. A termelés során ugyanez az ellenérdekeltség úgy érvényesül, hogy minden jelentkező nehézség okát a földtani viszonyok váratlan kedvezőtlenebb ala­ kulásával magyarázzák. Ezzel elleplezhető, ha a nehézségek tényleges oka a rossz munkaszervezés vagy műszaki előkészítés, sok esetben a termelési kuta­ tásnak az ismeretek hiányából, vagy rosszul értelmezett takarékosságból ere­ dő elmaradása, ill. elhanyagolása. Nem véletlen, hogy éppen azokon a területe­ ken változnak legkevésbé a földtani viszonyok, ahol jól működő s a saját fel­ adataival foglalkozó bányaföldtani szolgálat van: az urán-, a bauxit-, s ter­ mészetesen a szónhidrogénbányászatban. Kétségtelen, hogy a földtani kutatási eredmények sztochasztikus jellegűek, s megbízhatóságuk sohasem érheti el a 100%-ot. A valószínűségi jelleg azon-

352

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

ban egyenlő esélyt ad a pozitív és negatív eltéréseknek. Ezért is feltűnő, hogy a földtani viszonyok váratlanul kedvezőbbre fordulásáról nem ismerünk hason­ ló hivatkozásokat. Az viszont kétségtelen, hogy, ha a földtani viszonyok „mérle­ gelése" az előzők szerint történik, pozitív eltérésre aligha lehet számítani, mi­ vel már az átlag bekövetkezése is kedvezőtlenebb a figyelembe vettnél. Az a felfogás egyébként, mely úgy véli, hogy a bányatelepítés megbízható megalapozásához szükséges földtani ismeretesség a későbbi termelés irányításá­ hoz is elegendő, felelőtlenül szakszerűtlen. Az ellenérdekeltség másik, szintén a termelés műszaki hiányosságainak elleplezésére szolgáló oldala az ásványi nyersanyagkihozatal meghatározásával kap­ csolatos. A szénhidrogénbányászatban kezdettől fogva központi kérdés a ki­ hozatali tényező meghatározása. A szilárd ásványi nyersanyagbányászatban a kihozatali — annak indirekt értékeként — a termelési veszteség fejezi ki. A földtani kutatásnak az az érdeke, hogy az általa megtalált nyersanyag mi­ nél nagyobb arányban hasznosuljon. Az azonban az érdeke a népgazdaságnak is, hogy a kutatási és bányászati ráfordítás minél nagyobb mértékben megtérül­ jön, azaz a megismert és a bányászattal hozzáférhetővé tett nyersanyag mi­ nél kisebb része maradjon hasznosítatlanul a föld alatt. Ilyen értelemben az ásványi nyersanyagokkal való takarékosság már lenn, a föld alatt kezdő­ dik. A termelési veszteség minden bányászati ágban nagy, noha csökkentése új bányák telepítését tenné feleslegessé, ill. tolná el későbbi időkre. Ezért a vesz­ teség csökkentése, mint az ásványi nyersanyagkészletek növelésének indirekt útja a jövő egyik legfontosabb feladata. Ennek azonban az a feltétele, hogy egyáltalában pontosan meghatározzák, ennek viszont feltétele a rendszeres termelési kutatás. Hazánkban pontosan, mérés útján csak az urán- és a bauxit­ bányászatban határozzák meg a termelési veszteséget, a többi nyersanyagét még ma is inkább csak becsülik. Az iparirányítás bizonytalanságai és következetlenségei is fokozottan csa­ pódnak le a földtani kutatásban. A földtan a 60-as években Bükkábrány meg­ kutatásával egy 2000 MW kapacitású hőerőmű nyersanyagbázisát teremtette meg. A 70-es évek derekán mégis más, akkor még megkutatatlan szénvagyonra kívántak hasonló kapacitású erőművet telepíteni. Az eocén program földtani része a sürgősség miatt olyan feszített volt, hogy csak külföldi segítséggel lehe­ tett megvalósítani. Egyidejűleg folyt viszont a paksi atomerőmű és a Dunai Vízierőmű építése, holott az ipari, főleg kohászati restrikció miatt a jelenlegi kapacitás sincs tel­ jesen kihasználva. Kérdés ezek után: van-e egyáltalában átgondolt energia­ politikánk ? A földtani kutatás teljes ciklusának tartama legalább 10—12 év. A felső­ szintű gazdaságpolitikai döntések változási periódusai ennél lényegesen kiseb­ bek; ezeket a földtani kutatás nyilvánvalóan nem tudja követni. Kívánatos lenne, hogy e döntések vegyék figyelembe a realitásokat mind a földtani lehe­ tőségek, mind a földtani kutatás objektív adottságai tekintetében. Végül megemlíthetjük a prognózis használatával kapcsolatos gyakorlat két végletét :

— egyik oldalon a fejlesztési és beruházási döntések meggyőzőbb megala­ pozására a prognózis adatokat szinte reális értékként kezelik, — a másik oldalon a prognózisok lebecsülésével, szinte nevetségességig ter­ jedő lejáratásával dezavuálják a földtani kutatás megbízhatóságát is.

В en к ő F.: A földtani

kutatási

eredmények

hasznosulása

353

Nyilvánvaló, hogy mint minden véglet, egyik sem helyes. A prognózis alig­ ha használható fel bányászati, vagy általában: ipari döntések megalapozására; viszont a prognózis nem jóslás, hanem a földtan egyik legnagyobb tudományos megalapozottságot igénylő — és egyik legnagyobb felelősséggel járó — felada­ ta. Eredménye pedig arra használható, ami a rendeltetése: a felderítő kutatá­ sok megtervezése. Távlati termelési tervek irányainak kijelölésére akkor, ha van mellette kategorizált készlet is. Önkritikusan belső okokként kell kezelnünk a következőket a kiküszöbölés, legalábbis a csökkentés nyilvánvaló igényével: A földtani kutatásnak nagyobb mértékben kell figyelembe vennie a gyakorlati, azon belül a gazdasági igényeket. Aligha indokolt kutatásokat végezni olyan nyersanyagok érdekében, amelyek bányászata nem gazdaságos, s a perspek­ tívák az ismerthez hasonló teleptani típusú nyersanyagot ígérnek, csak na­ gyobb mélységben, azaz a ma gazdaságtalannál kedvezőtlenebb viszonyok között (vö. mátrai teléres színesércek). Olyan nyersanyagperspektívák kuta­ tására, amelyekről az a véleményünk, hogy ha a feltételezett földtani viszo­ nyok között ténylegesen meglennének, nem lennének gazdaságosak, egyetlen fillért sem szabad fordítani. Mivel a hasznosító szervek sok esetben nincsenek tisztában azzal, milyen előnyöket jelent számukra a földtani kutatás, a földtannak fokoznia kell fel­ világosító munkáját ; meg kell találni a módját annak, hogy ,,el tudja magát adni". Ez a jó értelemben vett önpropaganda különösen az új, fejlődésben lévő szakterületeken indokolt (vö. környezetföldtan). A földtanban ez jelentené a piackutatást, divatos kifejezéssel a marketinget. Az előző érdekében is a földtannak nagyobb publicitást kell magának bizto­ sítania. Ha állandóan visszatérően olvashatunk a „váratlanul kedvezőtlenebbé váló" földtani viszonyokról, a tényleges helyzet feltárása legalább ennyit meg­ érdemel. De mintha a földtani szakemberek is idegenkednének az ilyen kon­ frontációtól, s jobban szeretik a saját körükben lefolytatott vitát, abban is az olyat, amikor azok igyekeznek egymást meggyőzni arról, amiről akik amúgyis meg vannak győződve. Ha nem sikerül a belterjes viták köréből kilépni (N. b. ha ez igazi vita, máris eredmény), aligha lehet számítani arra, hogy nőni fog a földtan reputációja. Fontos feltétel az is, hogy a földtan „le tudja fordítani eredményeit" a hasz­ nosító nyelvére. A felhasználó számára a szakmai zsargon — sokszor maga a szaknyelv is — nemcsak érthetetlen, hanem értelmetlen is lehet. Igaz, olykor már-már a szakma számára is. Ha a földtan nem tudja eredményeit megértetni, ezeket az fogja kisajátítani, aki ezt a fordítást elvégzi. A megértés alapvető feltétele azonban, hogy magát a szakmai eredményt is világosan és konkrétan meg tudjuk mondani. Enélkül eleve nincs mit lefordí­ tani. Az olyan általános megfogalmazások, hogy „új ismereteket (adatokat) szereztünk", „jelentős eredményeket értünk el", „sikerült új képet kialakí­ tani" stb., anélkül hogy megmondanánk, mi az az új ismeret, eredmény stb., a szakember számára is semmitmondóak. Nem lehet eléggé hangsúlyozni objektíve mennyire akadályozza a földtan külső elismerését az a — főleg elméleti szakemberek részéről — ma sem ritka gyakorlat, mely — az előző továbbfejlesztéseként — szinte arisztokratikus gőggel kezeli mindazokat, akik nem képesek a szakmai nyelv megértésére, vagy fon­ tos gyakorlati jelentőségűnek deklarálnak nyilvánvaló alapkutatási eredmé­ nyeket. A nyelvhasználati sznobizmus ma már olyan fokú, hogy az érthetőség

354

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

eleve gyanút kelt a közöltek tudományos színvonalát illetően: hogyan is lehet­ ne tudományos az, amit bárki meg tud érteni. A földtani ismeretek, ill. eredmények megbízhatóságának sztochasztikus jellege miatt eleve félrevezetés lenne a teljes megbízhatóság elérhetőségét ígér­ ni, ill. olyan reményeket kelteni, hogy ez a kutatás mennyiségének növelésével elérhető. Az objektív és szakszerű törekvés csak az lehet, hogy számszerűen meg tudjuk adni a kutatási eredmények megbízhatóságát. (N. b.: ez nemcsak a

gyakorlati kutatásokra vonatkozik.) Ennek ismeretében ti. meghatározható az eredményeken alapuló döntés földtani okokból eredő kockázata, s dönteni lehet arról, vállalja-e ezt a hasz­ nosító, vagy további kutatásokkal csökkenteni kívánja, ill. milyen határig ér­ demes további kutatásokkal csökkenteni (teljesen kiküszöbölni t.i. semmiféle többletkutatás nem tudja). Ez azonban szintén a tudatosítandó kérdések közé tartozik. A geológus feladata, hogy arra adjon választ: eredményei (következtetései) milyen — kiinduló (alap) feltételek mellett, — peremfeltételek mellett, — tér- és időtartományban, — megbízhatósággal és valószínűséggel érvényesek. Ártott a földtani munka elismerésének az a megalkuvó gyakorlat is, mely az eredmények relatív megbízhatóságának kifejezése helyett a napi ágazati érdeke­ ket szolgáló prakticista, a földtani kutatás eredményeinek elbírálására hátrá­ nyos, s objektíve a nyersanyagpazarlás és a rablóbányászat irányába ható szemléletet tette a megítélés középpontjába, átvállalva ezzel a valójában a fel­ használóra tartozó munkát, de felelősséget is. Ennek során olyan anomáliákkal is találkozunk, hogy egy sürgősen telepí­ tendő előfordulás földtani ismeretességét háromszor olyan kedvezőnek minő­ sítik, mint ami az adott földtani viszonyok között egyáltalában lehetséges (Nagyegyháza), vagy objektíve megbízhatónak minősítenek olyan tektonikai képet, — csupán azért, mert egyeztetett, — mely eltérő nézeteken alapul, s többféle értelmezésre ad lehetőséget. Az 1987. I. 1-i helyzet szerint Csordakúton a készletek 36,3, Nagyegyházán pedig 76,4%-a magas kategóriában van. Különösen az utóbbi olyan arány, amely egy ilyen, pl. a dorogihoz legalább hasonló mértékben tektonizált elő­ forduláson egyszerűen elképzelhetetlen, nem beszélve arról: a kategória komp­ lex fogalom, mely — többek között — a tektonikai és a hidrogeológiai viszo­ nyok ismeretességének megbízhatóságát is magában foglalja. Egy olyan terü­ leten, ahol a várható vízhozzáfolyás mennyiségére vonatkozóan majdhogynem nagyságrendbeli eltérések vannak, eleve illuzórikus magas kategóriáról beszél­ ni. Ilyen arányúról mindenképpen. Csak tájékoztatásul: a lényegesen egysze­ rűbb földtani felépítésű Thorez külfejtés területén 48,7% a magas kategóriájú készletek aránya, — igaz Bükkábrányban (úgyszintén vitatható módon) 100%. A t ö r t é n e t i hűség kedvéért megjegyzem, hogy e sorok írója t ö b b m i n t egy évtizeddel ezelőtt (1977. március. 24-én), amikor t u d o m á s t szerzett arról, hogy az Országos Ásvány­ v a g y o n Bizottság (OAB) készletbizottsága a nagyegyházi előforduláson t ö b b m i n t 60% m a g a s kategóriájú készletet h a g y o t t jóvá, levélben kért felvilágosítást a bizottság elnöké­ től, hogy — mivel a terület földtani viszonyai reálisan aligha teszik lehetővé 20%-nál n a g y o b b a r á n y ú B-kategóriájú készlet k i m u t a t á s á t — valóban a terület t ú l k u t a t á s á v a l m a g y a r á z h a t ó - e a feltűnően nagy a r á n y ú m a g a s kategóriájú készlet, vagy pedig ezt a számítási kategóriák indokolatlan és téves következtetésekre alkalmas fellazítása okozta.

В en к ő F.: A földtani

kutatási

eredmények

hasznosulása

355

A kérdésre válasz 12 év és 11 h ó n a p elteltével sem érkezett. E z a z o n b a n n e m jelenti azt, hogy a kérdés n e m m a r a d t t o v á b b r a is függőben a n n á l is i n k á b b , m e r t az a r á n y azóta m é g tovább nőtt. Az ilyen irányú igények — vagy elvárások? — kielégítésének az Országos Ásvány­ vagyon Bizottság Készlet Szakbizottságának elnöke pl. a n n y i r a igyekezett elébe menni, hogy az egyik bizottsági ülésen a r r a igyekezett rávenni a bizottság tagjait, mondják ki (utólag !), hogy az egyik területen (N. b . az eocén p r o g r a m egyik közismerten vízveszélyes előfordulásán) a t e r v b e n előírt, de el n e m végzett hidrológiai kutatófúrások lemélyítése felesleges (indokolatlan) lett volna, mivel a kőszénkutató fúrások alapján a vízveszély jóval kisebb a v á r t n á l . Csak zárójelben jegyzem meg: vajon eszébe jutna-e bárkinek, hogy azzal indokolja a tűzvédelmi előírások be n e m t a r t á s á t , hogy: mivel az üzemben nem volt tűz, így azokat felesleges (indokolatlan) lett volna végrehajtani.

Nem használt a földtan társadalmi elismerésének az a gyakorlat sem, mely lényegében nyílt szakmává tette a földtan művelését, boldog-boldogtalannak lehetővé téve, hogy geológusnak, de legalább a magyar föld kutatójának minő­ síthesse magát. Napjaink legzártabb szakmája, az orvosi (beleértve a gyógyszerészit és az állatorvosit) a törvény szigorú paragrafusaiban foglalt megkötésekkel bástyáz­ za magát körül, sarlatánnak, kuruzslónak minősítve mindazokat, akik jogosít­ vány nélkül próbálnak a gyógyítással foglalkozni, — s ennek érvényt is tudnak szerezni a mégoly sikeres gyógyítókkal szemben is. Hasonlóan zárt szakma a mérnököké, — még a nem okleveles mérnököké is. Sokkal kisebb társadalmi megbecsülése van azoknak a szakmáknak (a dolog anyagi vonatkozásaitól most tekintsünk el), amelyek művelése nincs ilyen jogosítványhoz kötve. Ilyen pl. a pedagógus, mint a sok képesítés nélküli igazolja (más kérdés, hogy közülük sokan jobban végzik munkájukat, mint nem egy okleveles, mert van hivatástudatuk), de ilyen a geológia is. A földtanban n e m m e g t ű r t é n , h a n e m hivatalosan is elismerten, sőt t á m o g a t o t t a n és kedvezményezetten k é t alkalommal került sor nem-szakemberek tömeges bevonására: — a fordulat éve u t á n a M. Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t alföldi térképezési k a m p á n y á n a k gyor­ sítására pedagógusoké, mégpedig geológus minősítéssel (még a „segédgeológus" meg­ nevezés talán elfogadható lett volna), — a h a t v a n a s évek végén, hetvenes évek elején, amikor döbbenetes földtani és k u t a ­ t á s i — k u t a t á s m e t o d i k a i tájékozatlansággal rendelkező b á n y a m é r n ö k ö k részére t e t t é k lehetővé a döntéshozatalt és elbírálást földtani—szakmai kérdésekben.

A zárt szakmáknak megvan az az óriási előnyük is, hogy az oda tartozók magatartásában szinte spontán ön-, ill. érdekvédelmi reflexként olyan sajátos vonás fejlődik ki, hogy a szakma — bármilyen belső ellentétek feszülnek is eset­ leg tagjai közt — kifelé egységesen lép fel: a belső ellentétek szigorúan „csalá­ don belül" maradnak. A geológiában a csoportérdekek sajnálatosan olyan erősen érvényesülnek, hogy ezek — megakadályozva az egységes szakmai magatartás kialakulását — objektíve a szakma érdekei ellen működhetnek, amint működnek is. A tapasztalat azt mutatja, hogy színvonalas földtani munka elsősorban azo­ kon a területeken folyik, ahol a termelési és kutatási földtani szolgálat szerveze­ tileg is, funkcióiban is határozottan elkülönül (s hozzátehetjük: ahol ezek a szolgálatok évtizedes múltra tekintenek vissza, s fontosságuknak megfelelő helyet és rangosítást kaptak a vállalati szervezetben és kellő pouvoirt is fel­ adataik ellátásához; létrejöttükben és működésükben meghatározó volt, hogy nem a hazai, saját, ill. napi érdekeire korlátozódó bányászat provinciális szem­ lélete alakította ki, v.o. szénhidrogén-, bauxit- és uránércbányászat).

356

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Nem lehet ui. ugyanazzal a szervezettel egyidejűleg eredményesen megolda­ ni a termelési és a kutatási feladatokat. A kettő más jellegű, s szinte más típusú szakembert is kíván. Az egyik intenzív, a másik extenzív irányú; az egyik apró­ lékos, analitikus munkát kíván, a másik nagyvonalúbbat, szintetizálót. Ahhoz pl. hogy szénbányászatunk minden új feladat megoldását csak extenzív úton vélte megvalósíthatónak, a földtani szolgálat funkcionális elhatárolatlansága is hozz áj árulhatott. El kell azonban ismernünk, hogy a kifogásolt területeken a bányaföldtani szolgálatok sem szorgalmazták kellően, hogy megtalálják helyüket és tényle­ ges feladataikat; szívesebben orientálódtak a kétségtelenül érdekesebb és ke­ vesebb közvetlen felelősséggel járó kutatások felé. Eltekintve attól, hogy a termelés földtani megalapozásával kapcsolatos hiányosságok jórészt ezzel ma­ gyarázhatók, ez a feladatvállalás a szolgálat létével kapcsolatban kríziseket okoz minden olyan esetben, amikor a termelés restrikciója, ezzel a kutatások még fokozottabb beszűkülése van napirenden. Végül rá kell mutatnunk arra, ha azt várjuk, hogy a külső szférák elismerjék és megfelelően értékeljék az alkalmazott földtan eredményeit, s ne igyekezze­ nek őket a maguk számára kisajátítani, először azt kell elérni, hogy ezt a mun­ kát maga a szakma is elismerje. Ennek most elegendő csupán két vetületét em­ líteni: Mindenekelőtt szükséges, hogy felelős vezető hazai tudományos szerveink is érdemének megfelelően elismerjék e feladatok tudományos jellegét, sőt ösztö­ nözzék az erre irányuló munkát. Aligha lehet szakmai szempontból megala­ pozottnak tekinteni azt a talán soha ki nem mondott, de ténylegesen annál élőbb nézetet, mely egy kagyló vagy tüskönc bütykeinek a számlálását tudo­ mányos tevékenységnek tekinti, egy telep anyagi vagy alaki változékonyságá­ nak vizsgálatát azonban nem, pusztán azért, mert az egyiknek nincs gyakorlati jelentősége, a másiknak pedig van. Az elmúlt tíz év alatt a tudományos fokozatok elérésére irányuló munkák közt nemcsak arányában, hanem számszerűen is csökkent az alkalmazott föld­ tani témák részesedése (a tudomány doktora fokozatot ezalatt nem is szerez­ tek gyakorlati témából). A kandidátusok közül 1978 előtt, ill. 1978—87 közt egyaránt 33-an szereztek fokozatot. Az 1978 előttiből azonban 14, sőt közvetve 19 esik az alkalmazott földtan területére, az 19 78 utániakból 7. A tudomány doktorai közül 16-an 1978 előtt, 6-en 1978 után szerezték fokozatukat, az előzőkből 6 gyakorlati témából. Az 1978 előtti 7 akadémikusból —VADÁSZ E.-t nem is számítva — 2-en voltak az alkalmazott földtan képviselői, a jelenlegi 6-ből senki. A jelenség jól jelzi: a földtani munka megítélésében egyre inkább olyan szempontok érvényesülnek, hogy az alkalmazott földtant magas színvonalon művelő szakemberek nagyobb része is ajánlatosabbnak, ill. biztosabbnak és célravezetőbbnek tartja, ha tudományos témáját a földtan klasszikus, ill. ab­ ból eredő területeiről választja (lehetséges azonban, hogy ez csak azt bizonyít­ ja: az alkalmazott földtan színvonalas művelése nem zárja ki, hogy egyidejűleg a földtan jobban elismert területein is ne lehessen eredményes munkát végezni). El kell érnünk, hogy megbecsüljék egymás munkáját a szakmán, a földtanon belül az azonos, de a különböző szakterületeken dolgozók egyaránt. Enélkül aligha van erkölcsi alapja annak, hogy a kívülről jövő elismerést igényeljük. A kézirat beérkezett: 1988. I V . 29.

В en к 6 F.: A földtani

kutatási

eredmények

hasznosulása

357

Difficulties of social appreciation and utilization of geological exploration results Benkő

F.*

Abstract I n spite of some high-level orders and of t h e open declaration of t h e m o s t competent m e m b e r of t h e government t h e a u t h o r believes t h a t t h e real social appreciation and practical utilization of t h e results of applied geological researches is unsatisfactory. The reasons can be traced b o t h inside and outside of geology. T h e e x t e r n a l reasons are as follows: t h e lack of investment m e a n s (e. g. capital), conservativism, t h e lack of professional knowledge, t h e opposite interests of investment and production, t h e uncertainties of industrial policy a n d t h e false practice a n d expection related t o t h e use of prognostics. As internal reasons among others t h e following are mentioned: t h e neglection of prac­ tical requirements, the insufficient explanatory work, t h e use of specialist jargon, t h e missing reliability estimates of exploration reports, t h e unprincipled fullfilling of practit i o n a r y needs, t h e unseparability of production and exploration tasks as well as t h e fact t h e applied geological exploration is n o t accepted as equal with theoretical research. M a n u s c r i p t received: 29th April, 1988.

Преграды на пути общественного признания и использования результатов геологических исследований Ференц

Бенкё

Практическое использование и фактическое общественное признание результатов при­ кладных геологических исследований - несмотря на отдельные высокие награды и на публичные высказывания наиболее компетентного члена правительства — автором счи­ таются недостаточными. Соответствующие причины им усматриваются в факторах как внутри, так и вне геологии. В качестве причин, не зависящих от геологии, рассматриваются отсутствие капитало­ вложений (капитала), консерватизм, нехватка специальных знаний, продиводействующая заинтересованность в ходе капиталовложений и эксплуатации, непостоянство индустри­ альной политики, ошибочные требования к прогнозам и ошибочная практика их приме­ нения. В качестве причин, связанных с самой геологией, рассматриваются неучет требований практики, недостаточная просветительская работа, использования профессионального жаргона, отсутствие оценок надежности результатов исследований, беспринципное удо­ влетворение практицистских требований, организационную нерасчленимость эксплуата­ ционных и разведочных задач, а также то, что прикладные геологические исследования даже самими специалистами-геологами не признаются равнозначными теоретическим исследованиям. * Address of the author: H-1088 Budapest VIII. Múzeum körút 4/A, Institutum geologicum universitatis de B . Eötvös nominatae

3 Földtani Közlöny

Földtani Közlöny, Butt, of the Hungarian Geol. Soc. (1989) 119. 359—371

Ásvány-kőzettani megfigyelések a Jakabhegyi Homokkő Formáció DK-dunántúli előfordulásaiban* Fazekas

Via**

( 4 ábrával, 2 táblázattal, 4 táblával)

Ö s s z e f o g l a l á s : Szerző a formáció kavicsanyagának és homokköveinek l a b o r a ­ tóriumi vizsgálata során m e g h a t á r o z t a a rétegsornak a fekvő — folyóvízinek minősített — törmelékes p e r m i üledéksoroktól eltérő sajátosságait. A k o n g l o m e r á t u m görgetett, összetételében szelektált kavicsai és a homokkövek nagy­ fokú érettsége többszörös áthalmozódásról tanúskodnak. A kavicsok egy része — bizonyít­ h a t ó a n — a felsőpermből halmozódott át. É r e t l e n e b b homokkövek — áthalmozódásukra utaló bélyegek nélkül — csak lokálisan, főleg a Ny-i Mecsekben találhatók. Az irodalmi források alapján ilyen összetétel létrejötte csak folyami anyagszállítással valószínűtlen. í g y a vizsgált rétegsor olyan tengerparti üledéknek tekinthető, amelynek elsődleges alluviális üledékanyagát az előnyomuló tenger abráziója többszörösen áthal­ m o z t a és a partszegély kőzeteinek törmelékanyagával g y a r a p í t o t t a . T e h á t a B z e r z Ó meg­ figyelései a l á t á m a s z t j á k a rétegsor tengeri főfáciesű lerakódása koncepcióját.

Bevezetés Dolgozatomban egyrészt a formációt átharántolt mélyfúrásokból származó kavicsok és homokkövek, másrészt a többi fúrásokból és külszíni feltárásokból gyújtott kavicsanyag makroszkópos-, mikroszkópos és részben kémiai meg­ határozása során szerzett tapasztalatokat ismertetem. A folyamatos szelvény­ ben vizsgált mélyfúrások — ahogyan ez a mellékelt térképvázlaton látható — eléggé nagy területet képviselnek (1. ábra). Összesen 110 kőzetkavicsot vizs­ gáltam meg. Kvarckavicsokat nem vizsgáltam. 12 reprezentatív fúrásból sze­ dett 147 középszemű homokkő mintában elektromos pontszámlálóval mennyi­ ségi kiméréseket végeztem. A megfigyeléseim kiértékeléséhez felhasználtam a korábbi kutatók anyagvizsgálati eredményeit is. A kavicsanyag gyűjtésében sok segítséget k a p t a m a kollégáimtól, amiért e z ú t o n m o n d o k köszönetet TÉGLÁSSY Lászlónak, VÖEÖS Józsefnek, K O N B Á D Gyulának, HORVÁTH Attilá­ nak, H E T È N Y I J á n o s n a k és sokan másoknak.

• Előadta a Társulat D-dtmantúli Területi Szervezete 1987. dec. 15-i szakülésén. • * Mecseki Ércbányászati Vállalat, H-7633 Pécs, 39-es dandár út 1». A kézirat lezárva 1988. május 15.

3*

360

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

1. ábra* A megkutatott terület vázlatos térképe. J e l m a g y a r á z a t : 1. Fo!y im it03 szelvényben vizsgált furátok, 2 . Eltérő részletességgel vizsgált fúrások, 3 . A formáció jelenleg ismert elterjedési határa (BARABÍSNÉ STUHL Á. 1988) Fig. í. Sketch map of the studied area. L e g e n d : 1. Boreholes studied in continuous profile, 2 . Boreholes studied only parts, 3 . KDOWII boundary of extension of the formation (after BAHABÁS—STUHL, Á . 1988)

Rövid kutatástörténeti

áttekintés

A jelenleg alsótriászba sorolt — Magyarországon Jakabhegyi Homokkő Formáció név alatt ismert — törmelékes üledéksorozatnak mind külföldön, mindpedig itthon tekintélyes szakirodalma van. A hazai irodalomban : B Ö C K H J . ( 1 8 7 6 ) , VADÁSZ E . ( 1 9 3 5 ) , BARABÁS A . ( 1 9 5 6 ) , N A G Y E . ( 1 9 5 9 ) , JÁMBOR Á . ( 1 9 6 0 - 1 9 6 5 ) , SZABÓ J . ( 1 9 6 5 ) , S Z E D E R K É N Y I T . 1 9 6 2 — 1 9 6 3 ) , K A S S A I M. ( 1 9 6 9 — 1 9 8 8 ) , BARABÁSNÉ STUHL Á . ( 1 9 7 5 , 1 9 8 1 , 1 9 8 6 ) , PARTI G . ( 1 9 8 6 ) , WÉBER B . ( 1 9 8 7 ) .

Fazekas

V. : A jakabhegyi

homokkő

ásvány-kőzettana

361

Közismerten mind a mai napig vitatottak ennek a rétegsornak fácies (folyó­ vízi, vagy tengeri főfáciesű) és kor kérdései. A fáciesre vonatkozó következte­ tések makroszkópos üledékföldtani bélyegek megfigyelésein alapulnak, melye­ ket különböző szerzők néha teljesen ellentétesen értelmeznek. Mikroszkópos és kémiai, ásvány-kőzettani vizsgálatokat ebben a rétegsorban elég régóta ugyan, de csak elvétve végzünk. Pedig ezen kőzetek ásványos öszszetétele, mikroszöveti képe, érettségi foka adalékul szolgálhat a fácieskérdés megoldásához is. A DK-dunántúli térségben feltárt jakabhegyi homokkövek és konglomerátu­ mok laboratóriumi vizsgálatait az alábbi kutatók végezték: Воскн J. (1876) találta az első Ullmannites fatörzsdarabokat a főkonglomerátum Ny-mecseki külszíni kibúvásaiban. Bemosott voltukat kétségtelennek tartja. BARABÁS A. (1956) ugyanonnan kovásodott riolit (kvarcporfir) kavicsokat vizsgált, vala­ mint felismerte a homokkő érett mivoltát, és a kvarcregenerációs jelenségeket. MAUBITZ B. (1959) öt, Ny-mecseki külszíni főkonglomerátum kibúvásból ka­ vicsvizsgálatokat végzett. A kvarcféleségeken kívül csak riolit (kvarcporfir) kavicsokat talált. SZEDERKÉNYI T. (1962) úgyszintén a Ny-mecseki külszíni konglomerátum kibúvásaiból már nagyobb vulkanitkavics sorozatot (21 db) vizsgált. Többségük kovásodottnak bizonyult. Elsőként készített részleges ké­ miai elemzéseket is. 1962— 1963-ig a Szilágy-Bátaszék környékén feltárt jakab­ hegyi homokkő komplex anyagfeldolgozását végezte. KOVÁCS M.-né (1981) a Ny-mecseki területen mélyfúrásokkal harántolt jakabhegyi homokkőben ásvá­ nyos összetételi mennyiségi mérést végzett. A szerző (1968—1988) különböző laboratóriumi vizsgálatokat végzett az 1. ábrán bemutatott területen. Kivételt képez a Cun-1. sz. fúrás, melyet RAVASZ CS. (1976—1977) vizsgált. Az utóbbi időben — szakdolgozatként — PABTI G. (1986) néhány Ny-mecseki mélyfúrás­ ban végzett komplex vizsgálatokat a „tavi fácies" képződményeiben. Megálla­ pította, hogy az összlet tengerparti síkság árapály övében rakódott le. A vizs­ gálati anyagok — egy-két kivétellel — kéziratos formában maradtak.

Megfigyelések a határképződményekben A mai felfogás szerint a DK-Dunántúlon a permi üledékképződés zagyfáciesú üledékek kimosásí felületére települő lila, kavicsos réteggel végződik, melyre diszkordánsan jakabhegyi főkonglomerátum, helyenként homokkő, sőt aleurolit települ (2. ábra; I. tábla 1.). Ezen képződmények között a homokos frakcióban éles ásványtani határ nincs (FAZEKAS V. 1979., 1987., KOVÁCS M.-né 1981). Ezek minőségileg azonos ásványos összetételű, azonos képződmények lepusztulásából származó üledékek. Az éles határ hiánya megfigyelhető mind­ azokban a fúrásokban, ahol a jakabhegyi homokkő közvetlenül a felsőpermi Kővágószőlősi Homokkő Formációra települ (elsősorban a Ny-Mecsekben, a Mecsektől DK-re megkutatott térségben, legjobban a Máriakéménd-3. sz. fú­ rásban). Markáns az ásvány-kőzettani határ azokon a területeken, ahol a jakabhegyi homokkő alsópermi törmelékes formációra települ (Villányi hegység és északi előtere, máriakéméndi vonulat keleti része). A határövezet laza, kataklázos, né­ hol kaolinitesedett, kovásodott, karbonátosodott, piritesedett, másutt követ­ kezetesen magbiányos. Igazi konglomerátum hiányzik. Legfeljebb kavicsos homokkő rétegeket találunk. Az idősebb permen kifejlett mállási kéreg nem

362

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

2. aura. A perm-triász határképződmények a Ny -Mecsekben (WÉBEK В . 1988). J e l m a g y a r á z a t : A — Földtani kor és kőzet, 1. A felsőpermi 17. apróeiklus homokkövei, 2. Zagyfáoiesü réteg, 3. Lila, kavicsos homokkő, 4. Az alsótriász jakabhegyi főkonglomerátum, Б — Földtani szelvény és átlagvastagsági adatok, С — Feltételezett szeizmicitás Fig. 2. Permian-Triassic boundary formations in the Western Mecsek Mountains (after WEBER, В . 1988). L e g e n d : А — Geological age and rock type, 1. Sandstones of the 17th microcycle of the upper Permian, 2. Turbidite facies layer, 3. Violet gravelly sandstone, 4. The Lower Triassic Jakabhegy Main Conglomerate, В — Geological profile and average thickness data, С — Presumed seismicity

látható. Csak a Vajta-3. sz. fúrásban találtunk — a 10%-os fúrómag kihozatal ellenére is — kevés konglomerátumot. Ezek részben saját megfigyelések, rész­ ben B a r a b á s n é S t t t h l Ä . megfigyelései.

A permnél idősebb alaphegységre a jakabhegyi homokkő báziskonglomerá­ tummal települ, mely alatt a gránit esetén bazáHs arkózát (Bátaszék-1, és Szilágy-1. sz. fúrások), a szilúr kovapalák esetén (Szalatnak-3. és 4. sz. fúrások) vörös mállási kérget találunk. A Cun-1. sz. fúrásban ortogneisz képezi a jakab­ hegyi homokkő fekűjét. A szakaszos magvétel miatt érintkezésük nem tanul­ mányozható. A jakabhegyi homokkő felső határa a Patacsi Formáció felé az egész megku­ tatott területen egyforma: a homokkövek fokozatosan finomulnak, megjelen-

Fazekas

V. : A jakabhegyi

homokkő

ásvány-kőzettana

363

nek aleurolitos betelepülések és a szulfátos kötőanyag. A kötőanyag összmenynyisége növekszik, felszaporodnak a csillámok, közülük is főleg a biotit. A ho­ mokkő érettségi indexe csökken. A felsőperm — jakabhegyi homokkő határövezetében néhány új, igen figyelemre

méltó jelenséggel találkozunk. A legidősebb lelet a lila, kavicsos rétegből került elő (WÉBEB B . gyűjtése). Ez uránérces, szulfidos, kovásodott fatörzs jól koptatott kavicsa, mely biztosan a felsőpermből pusztult le (I. tábla, 2, 3, 4.). A főkonglo-

merátumnak is gyakori elegyrészei a kovásodott fatörzskavicsok. Gyakran a kovásodásuk olyan erőteljes, hogy a kőzet kvarcitszerű és a sejtszerkezet mik­ roszkóposán csak néhol vehető ki, a szervesanyag pedig eloxidálódott. Rendkí­ vüli keménységük miatt nem mindig jól koptatottak (II. tábla 5, 6, 7.). Elő­ fordulnak az ismert felsőpermi területektől jelenleg földrajzilag távol eső fel­ tárásokban is (Vájta 3. sz. fúrás, 1. ábra). A permből való áthalmozódásra utaló másik egyedi lelet a Szalatnak-3. sz. fúrással harántolt báziskonglomerá­ tumból előkerült, krómhidrocsillámokkal bőségesen átitatott, teljesen átkovásodott kavics. Az elsődleges kőzet már nem ismerhető fel. További figyelemre mél­ tó jelenség a főkonglomerátum meglehetősen jól koptatott kavicsanyagának ásványos összetétele. A jelentős kvarc-, kvarcit-, ritkán csillámos kvarcit kavics­ mennyisége mellett szelektíven csak nagyon kemény, kovásodott riolitféleségek és tufái, valamint kovásodott fatörzs kavicsai maradtak fenn. Meglehetősen ritkán, de előfordulnak még jól összeállt, finom-aprószemű, idős homokkő és polimetamorfit kavicsok (III. tábla 8, 9, 10, 11, 12, 13.). A homokkő kavicsok A jellegzetes homokkőtípusok vegyi elemzésének eredményei súly%-ban Results of chemical analyses of characteristic sandstone types ("Weight percent) /. táblázat — Table I.

1.

2.

3.

4.»

5.

6.

7.

8.«

9.«

10.

90,10 0,05 4,10 0,80 0,88 0,01 0,24 0,50 <0,10 2,60 0,64 <0,20

93,40 0,05 3,10 0,36 0,65 0,01 0,10 0,28 <0,10 1,40 0,41 0,24

88,11 0,09 4,28 0,22 0,89

87,30 0,18 6,00 1,40 0,73 0,01 0,36 0,44 <0,10 2,40 1,30 <0,20

90,90 0,11 3,30 0,88 0,84 0,03 0,21 0,43 <0,10 1,60 1,23 0,67

89,20

65,80

4,30 1,86 1,42

13,80 1,86 2,70

0,32 0,39 <0,10 2,10

1,10 2,80 1,50 6,10

<0,20 <0,10

1,30 3,20

79,30 0,15 8,90 0,71 0,84 0,04 0,71 1,30 1,50 4,20 1,80 1,80

<0,03

0,07

75,70 0,18 5,40 0,67 0,90 0,01 0,35 3,40 0,15 2,80 4,66 0,40 5,60 0,05

0,03

0,05

100,03

100,29

99,91

100,23

100,30

SiO, TiO, A1,0, Fe,0, FeO MnO MgO CaO Na,0 K,0 HO 00, SO, P,0«

<0,03

89,80 0,08 4,50 0,35 0,90 0,02 0,50 1,20 <0,10 1,70 0,89 0,91 <0,10 <0,01

Z

100,05

101,06

a

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. *

0,81 1,47 0,04 1,10

Kvarc arenit (Bátaszék-1. sz. f., 202,00 m); Quartz arenite (Bátaszék-1 borehole, 202.00 m); Kvarc arenit, kissé dolomitos (Vajta-3. sz. f., 1197.00 m); Quartz arenite, slightly dolomitic (Vajta-3 borehole 1197.00 m); Kvarc arenit (Diósviszló-3. sz. f. 930,00 m); Quartz arenite, (Diósviszló-З borehole, 930.00 m); Kvarc arenit, dolomitos (Cun-1. sz. f., 1847,00—1847,50 m; RAVASZ Cs. 1977); Quartz arenite, dolomitic (Cun-1 borehole, 1847.00—1847.50 m; RAVASZ Os. 1977); Szublitites arenit (VII. szerk. f., 950,00 m); Sublithic arenite (borehole VIL, 950.00 m); Szublitites arenit, gipszes (Somberek-1. sz. f. 1750,00 m); Sublithic arenite, with gypsum (Somberek-1. borehole, 1750.00 m); Szublitites arenit (Máriagyűd-I. sz. f., 1220,00 m); Sublithic arenite (Máriagyűd-I borehole, 1220.00 m); Szublitites arenit (Gálosfa-1. sz. f., 1972,40 m); Sublithic arenite (Galosfa-l borehole, 1972.40 m); Szubarkóza a Patacsi Formáció alatt, szulfátos, kissé karbonátos (Gálosfa-1. sz. f., 1804,40 m); Subarkose below the Patacs Formation, slightly carbonatic, with sulphates (G-alosfa-l borehole, 1804.40 m); Szubarkóza a gránit fölött, kissé dolomitos (Bátaszék-1. sz. f.). Subarkose above the granite,slightly dolomitic (Bátaszék-1 borehole). Részleges kőzetelemzés — Partial rock analysis.

Földtani

364

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Vulkánkavicsok K 0-, Na O- és Si0 tartalma The K O, Na O and SiO contets of vulcanite gravels 2

s

a

a

8

a

//. táblázat — Table II

Terület — Area n

1. Ny-Mecsek, jakabhegyiíőkonglomeratum Western Mecsek Mountains, Jakabhegy Main Conglomerate; 2. Ny-Mecsek, felsőperm Western Mecsek Mountains, Upper Permian 3. Máriakéménd-3. sz. fúrás, jakabhegyi főkonglomerátum Máriakéménd-3 borehole, Jakabhegy Main Conglo4. Máríakéménd-3. sz. fúrás, felsőperm Máxiakéménd-3 borehole, Upper Permian

K O%

Иа,0%

SiO,%

s

s

8

n

x

3

32

0,10

0,042

5,89

1,497

10

77,03

4,032

16

0,44

0,267

6,54

2,707

16

72,64

14,179

8

0,21

0,159

4,58

1,701

8

78,76

6,164

9

1,11

0,341

7,45

1,018

9

71,00

2,590

közül JÁMBOR Á. (1961). felismerni véli a perm lepusztulásából származókat is. A víz tevékenységének kevésbé ellenálló, karbonátos, agyagosodott, morzsalékosabb kavicsféleségek hiányoznak. Kivételt képeznek a már említett, a permnél idősebb alaphegységre települő báziskonglomerátumok, melyekben a fekű gránit-, illetve a kovapala kavicsai is előfordulnak. A kavics összetételének ennyire szelektív kialakulása leginkább a tenger ábráziós munkája képzelhető él.

eredményeként

A Ny-mecseki jakabhegyi főkonglomerátumban a földtani dokumentációk gránit-, gneisz-, csillámpala- és fillitkavicsokat említenek. Sem a jelen dolgozat szerzője, sem m á s , mikroszkópos vizsgálatokat is végző k u t a t ó ilyen kavicstípusokkal n e m találkozott, t e h á t ezek csak egyedi leletként fordulhatnak elő.

Kémiailag a formáció homokköveire és vulkáni eredetű kavicsanyagára tel­ jes Na-kilúgzás jellemző, amely a felsőperm képződményeiben csak részleges volt (/., II. táblázat). Oka a Na-földpátok kisebb állékonysága lehetett.

A homokkövek ásványos összetétele, érettségi foka A törmelékanyag összetétele igen egyhangú az egész m e g k u t a t o t t területen. F ő össze­ tevői: kvareíéleségek, alárendelt mennyiségben riolit alapanyag (felzit) törmelékek és káliföldpátok. Az utóbbiak közül r i t k a az ikerrácsos mikroklin, különben a szerkezeti állapo­ t u k r ó l nincs a d a t u n k . Csak elvétve fordulnak elő kvarc- földpát összenövések. Savanyú plagioklász (albit-oligoklász) törmelékek kis mennyiségben csak a Ny-Mecsekben, a réteg­ sor felső részében, a P a t a c s i Formáció h a t á r a közelében jelennek m e g , de elvétve szericitesedett szemcseként a rétegsor m á s szintjeiben is előfordulhatnak. Egyedi leletként a Cun-1. sz. fúrásból szedett m i n t á k b a n is talált RAVASZ CS. ( 1 9 7 7 ) kevés plagioklászt. A homokkövek éretlenebb szintjei csülámosak (muszkovit, r i t k á b b a n biotit képviseli (IV. tábla, 14, 15, 16, 17, 18,). A k ö t ő a n y a g illites-hidrocsillámoskovás-, alárendelten karbonátos (dolomit, kalcit), néhol vörös vasoxidokkal á t i t a t o t t . Előfordulnak vékony szulfátos betelepülések. A N y Mecsek kivételével m i n d e n ü t t többé-kevésbé kaolinites. Mikroszkópban jól azonosít­ h a t ó k a kaolinit szépen feljett, legyező alakú kristályhalmazai. A Szava-4. sz. fúrás anya­ gából elvégzett R T G - v i z s g á l a t alapján a kaolinit—klorit—montmorillonit vegyes szer­ kezetűek lehetnek (VINCZB J . 1 9 8 8 ) .

PETTIJOHN F. J. (1972) háromszög diagramja (3. ábra) szerint ezek a homok­ kövek zömében szublitites arenitek és szubarkózák. Figyelemre méltó a kvarc arenitek (ortokvarcitok) megjelenése. A Si0 -tartalmuk is magas (I. táblázat). 2

Fazekas

V.: A jakabhegyi

homokkő

ásvány-kőzettana

365

Kvorc 100 V.

Kőzettörmelékek 1007.

- 50V.

Földpátok 100V.

3. ábra. A DK-dunántúli Jakabhegyi Homokkő Formáció és a Ny-mecseki perm középszemü homokkövei ásványos összetételének PETTIJOHN F . J. (1972)-féle háromszögdiagramja. J e l m a g y a r á z a t : Mintánként! és átlagolt adatok a Jakabhegyi Homokkő Formációból. 1. Ny-Mecsek, 2. A Pécs—Duna közti térség, 3. A villányi hegység és annak F.-i előtere, 4. A Ny.-mecseki perm átlagolt adatai formációnként Fig. 3. The PETTIJOHN (1972) triangle diagrams of mineral composition of the Permian medium-grained sandstones of the Jakabhegy Sandstone Formation and of the Western Mecsek Mountains (Southeast Transdanubia). L e g e n d : Data by samples and averaged data from the Jakabhegy Sandstone Formation. 1. Western Mecsek Mountains, 2. The region between Pécs and the Danube, 3. The Villány Mountains and its northern foreground, 4. Averaged data of the Permian of the Western Mecsek Mountains by formations

Ezekkel a jellegekkel a jakabhegyi homokkő lényegesen különbözik a főleg arkózás arenitek mezejére eső felsőpermi homokkövektől. A szublitites arenitek nagy gyakorisága arra utal, hogy a kőzettörmelékeket képviselő kvarcitok és kovásodott felzitek ellenállóbbnak bizonyultak a víz tevékenységével szem­ ben, mint a földpátok. A k v a r c arenitek és a hozzájuk közelálló érett homokkövek rnineralógiájának, valamint szövetének n é h á n y jellegzetes vonása v a n . Kicsi a szállított kötőanyag mennyisége, vagy teljesen hiányzik. N e m jellemző a csillámtartalom sem. Az agyagos frakció hiánya a n n a k intenzív kihordását jelzi az üledékgyűjtőből, amely a törmelékanyag áthalmozódásának eredménye. A kvarctörmelék zöme monokristályos. Gyakori a regenerált k v a r c o t t , ahol kevés vagy hiányzik az egyéb k ö t ő a n y a g . A k v a r c regeneráció eredményeképpen a homok­ kövek kvarcitszerűvé, illetve gránitszerűvé állnak össze, nyomási szerkezetek keletkeznek.

A homokkövek érettségi indexe, azaz kvarc-földpát aránya rétegesen válto­ zik. (4. ábra) A maximális érettségi fokot — a Villányi hegység és É-i előtere kivételével mindenütt — a homkkő leggyakrabban az ún. irányított kavicsos, keresztrétegzett homokkő tájékán, a „tavi fácies" alatt éri el. A maximálisan

366

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

4. ábra. Az érettségi index (q/fp) alakulása a Jakabhegyi Homokkő Formáció középszemű homokköveiben, négy jelleg­ zetes fúrásban. J e l m a g y a r á z a t : A — Földtani kor, В — Ilétegek. 1. Lüa, kavicsos homokkő, 2. Főkonglomerá­ tum, 3. Kavicsos homokkő, 4. Átmeneti homokkő, 5. Fakó homokkő, 6. Irányított kavicsos homokkő, 7. Tavi homokkő, 8. Atmeneti-rezes homokkő, 9. Tektonikus ismétlés, 10. Tektonikai zóna. Megjegyzés: 1—S: a rétegek helyi megFig. 4. The maturation index (q/fp) in the medium-grained sandstones of the Jakabhegy Sandstone Formation in four characteristic boreholes (Gálosfa-1, structural borehole No. VII, Máriakéménd-3, Diósviszló-З). L e g e n d : A — Geo­ logical age, В — Strata, 1. Violet gravelly sandstone, 2. Main conglomerate, 3. Gravelly sandstone, 4. Transitional sandstone, 5. Pale sandstone, 6. Oriented gravelly sandstone, 7. Lacustrine sandstone, 8. Transitional brassy sandstone, 9. Tectonic repetition, 10. Tectonic zone. Note: 1—8: local terms of the strata

Fazekas

V. : A jakabhegyi

homokkő

ásvány-kőzettana

367

érett homokkövek nem képeznek regionálisan kitartó szinteket. Néha két szint­ ben is jelentkeznek. Ezen szintekben a törmelékszemcsék jól, vagy nagyon jól koptatottak és osztályozottak. Csak a Ny-Mecsek térségében fordulnak elő éretlen homokkő szintek is, sarkos törmelékanyaggal, bőséges kötőanyaggal, néhol sok csillámmal. Rövid, lokális vízfolyások üledékei lehetnek. Más a helyzet a Villányi hegységben és annak É-i előterében. Itt a jakab­ hegyi homokkő zömében igen érett, csak elvétve tartalmaz arkózásabb szinte­ ket is. Hasonlónak a Vajta-3. sz. fúrással feltárt rétegsor bizonyult. Ezek gya­ korlatilag mind kvarc arenitek. A m a i nagy folyórendszerekben végzett vizsgálatok szerint m a g a s érettségi fokú homok­ kövek n e m keletkezhetnek folyami szállítás útján, akármilyen hosszú is a folyó. Például, a Mississipi deltájának üledékei 1700 k m szállítás u t á n m é g mindig 2 0 % földpátot t a r t a l ­ m a z n a k . A homokkő nagyfokú érettsége — párosítva a jó koptatottsággal, — vagy szél, vagy p a r t i hullámverés m u n k á j a lehet, vagy k e t t ő n e k a kombinációja és ezek a homokok t ö b b s z ö r á t h a l m o z ó d t a k (PBTTIJOHN F . J . et al. 1972).

Néhány következtetés A DK-dunántúli törmelékes alsótriász anyagát szolgáltató gránit-, vulkanités metamorfit területekhez permkori üledékek is társultak. Litifikációjuk kb. olyan fokú lehetett, mint jelenleg a miocénkori képződményeké. Ez a jelenség először a lila, kavicsos rétegben rögzíthető. Ezen kívül a lerakódott kavics-, és homok anyagában — a permhez viszonyítottan — szelekció történt úgy, hogy a keményebb, ellenállóbb fajták maradtak fenn. A fentiekben vázolt ásvány-kőzettani kép azt sugallja, hogy a perm és a triász határán az üledékek lerakodási körülményei tengeri transzgresszió kö­ vetkezményeként változtak meg, melynek eredményeként különböző intenzi­ tású áthalmozódási folyamatok mentek végbe. A konglomerátum jelenlétét vagy hiányát, vastagságát, a homokos-agyagos frakcióval történt keveredés jellegét, valamint a homokkő érettségi fokát több tényező összegezése határoz­ hatja meg. Ilyenek: a tenger partvonalának morfológiája, az üledékanyag le­ rakódásának távolsága a folyótorkolatoktól, a folyók jellege stb. Nem elha­ nyagolható a tenger szállító tevékenysége sem (VADÁSZ E. 1965). Továbbá fel­ merül a kérdés, hogy a Kővágószőlősi Formációt záró lila, kavicsos homokkő réteg nem a jakabhegyi homokkő tartozéka-e? Nincs hitelt érdemlő magyarázat arra a megfigyelésre, hogy ahol jakabhegyi homokkő az idősebb permre települ, a kőzetkontaktusok fellazultak, ásványosodottak, tektonizáltnak tűnnek. Az egyik értelmezés az lehetne, hogy ezen zónákban intenzív, késői oldatszivárgás történt. Amellett nem lehet kizárni vízszintes tektonikai elmozdulások lehetőségét sem. A tektonikus behatások biztosan csak a Máriagyűd-I. sz. fúrásban észlelhetők, ahol a jakabhegyi ho­ mokkő alsó, függőleges településű 42 m-es szakasza kataklázos. Irodalom — References* ALFÖLDI L. (1958): Jelentés a mecseki permi összlet mélyfúrásokkal harántolt rétegcsoportjainak részletes anyag­ vizsgálatáról M É V , kézirat. BARABÁS A. (1956): A mecseki perm időszaki képződmények. Kandidátusi ért. MTA, kézirat. BÖCKH J . (1876): Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai — M. K . Földt. I n t . Évk. ГУ. k. Budapest. * Az irodalomjegyzékben csak a laboratóriumi anyagvizsgálatokkal is foglalkozó munkák szerepelnek.

Földtani

368

Közlöny

119. kötet 4. füzet

FAZEKAS V.— VINOZE J . (1968): A Turony-1. sz. mélyfúrás anyagának mikroszkópi vizsgálata. MÉV, kézirat. FAZEKAS V. (1979): A mecseki alsó-permi törmelékes formációk ásvány-kőzettani vizsgálata és összehasonlítása a Kővágószőlősi és a Jakabhegyi Formációkkal, MÉV, kézirat. FAZEKAS V. (1987): A mecseki perm és alsótriász korú törmelékes formációk ásványos összetétele — Foldt. Közi. 1 1 7 . 1. pp.

11-30.

FAZEKAS V . ( 1 9 8 4 — 1 9 8 8 ) : A Nagykozár-2-, Máriakéménd-3-, Somberek-1-, Báta-8-, Máriagyűd-I-, Turony-2- és Diósviszló-3. sz. mélyfúrások ásvány-kőzettani vizsgálati eredményei. MÉV, kézirat. JÁMBOR A.—SZABÓ J . (1961): A I I . sz. Kutatócsoport 1 9 6 0 . évi jelentése a permi Összletben végzett kavicsvizsgálatok eredményeiről. MÉV, kézirat. JÁMBOR A.—RAVASZ CS. ( 1 9 7 6 — 1 9 7 7 ) : A Cun-I sz. fúrás földtani vizsgálatának értékelése. MÁFI, kézirat. K A S S A I M . ( 1 9 7 6 ) : A Villányi-hegység északi előterének perm képződményei — Geologica Hungarica. T . 17, pp. 1 1 — 8 8 . Kovács M-né (1981): összefoglaló jelentés a mecseki perm-triász törmelékes összlet ásványos összetétel vizsgálatáról. MÉV, kézirat. NAGY E. (1959): Konglomerátum rétegsor. MÉV, kézirat. PARTI G. ( 1 9 8 6 ) : A Jakabhegyi Homokkő Formáció „tavi" rétegeinek kőzettan-geokémiai vizsgálata. ELTE, szak­ dolgozat. PETTIJOHN F . J . et al. (1972): Sand and sandstone. New-York. SZEDERKÉNYI T. (1962): A I I . sz. kutató csoport összefoglaló jelentése a szilágyi-bátaszéki kutatási területén 1 9 6 1 . évben végzett kutatásokról. MÉV, kézirat. SZEDERKÉNYI T. (1963): Földtani vizsgálatok a Mecsek hegység déli előterében, Szilágy- és Bátaszék környékén. Doktori ért. ELTE. SZEDERKÉNYI T. (1962): Földtani jelentés a Ny-mecseki (GyOrttfű) kvarcporfír földtani, kőzettani és radiológiai vizs­ gálatok eredményeiről. MÉV, kézirat. VADÁSZ E. (1955): Elemző földtan. Budapest. W É B E R B. (1987): A perm-triászhatárképződmények morfológiája a Ny-Mecsekben — Földt. Közi. 117. pp. 1 — 1 0 .

A kézirat beérkezett 1988. V I I . 13.

Minerological-petrological observations on the Southeastern Transdanubian occurrences of the Jakabhegy Sandstone Formation V.

Fazekas

I n Southeast Transdanubia t h e Permian-Triassic b o u n d a r y formations of detrital origin are widespread (Fig. 1) a n d are t e r m e d as J a k a b h e g y Sandstone F o r m a t i o n . These for­ m a t i o n s are found also east of t h e D a n u b e b u t are less investigated. Taking into account t h e occurrences of t h e neighbouring countries where these formations are called PermoTriassic, Permo-Scythian or Scythian, their extension is regional. Their facies a n d age is debated. Based on laboratory tests a n a t t e m p t was m a d e t o solve t h e facies problems and t h e conclusions below were drawn. The sediments of t h e J a k a b h e g y Sandstone F o r m a t i o n display three kinds of mode of deposition : a) Overlies t h e detrital U p p e r P e r m i a n with or rarely without gravelly-conglomerate horizons a n d without sharp mineralogical b o u n d a r y b u t with increasing m a t u r i t y index (q/fp). I t s recent chronolgy is shown in Fig. 2. b) I t overlies t h e older P e r m i a n formations (rhyolite lavas, sandstones) with gravelly horizons a n d b y sharp mineralogical b o u n d a r y . c) I t overlies t h e basement formations (granite, Silurian coaly siliceous schists) with basal conglomerate. The upper p a r t of t h e sequence transits everywhere into biostratigraphically proved Lower Triassic m a r i n e detrital, t h e n chemical sediments. I n addition t o t h e q u a r t z varieties, t h e rounded gravels of conglomerates are represent­ ed selectively b y very h a r d , silicified rocks (mainly rhyolite varieties) t h a t are resistant t o water activity. Some gravel types refer to redeposition from t h e Upper P e r m i a n t h a t s t a r t e d a t t h e time of deposition of t h e violet gravelly layer. These are rounded gravels of silicified t r u n k s (one of these is uraniferous a n d sulphidic) a n d as a unique finding a gravel a b u n d a n t in Cr-hydromica was also found. Major p a r t of t h e sandstones is m a t u r e sublithitic arenite a n d subarkose, in each horizons sandstone with rounded elastics a n d practically w i t h o u t cementing material. T h e plagioclase decomposition a n d sodium leach­ ing are characteristic b o t h of t h e volcanite gravels a n d of t h e sandstones a n d these m a y be due t o t h e lower stability of Na-feldspars. The carbonatized volcanite gravels are missing. These features of t h e J a k a b h e g y Sandstone F o r m a t i o n distinguish these formations from t h e underlying fluviatile P e r m i a n facies.

Fazekas

V.: A jakabhegyi

homokkő

ásvány-kőzettana

369

I n h a r m o n y with literature d a t a , t h e mineral composition of t h e selected gravel a n d s a n d could n o t develop as a result of fluviatile t r a n s p o r t . T h e observations s u p p o r t t h e concept of t h e deposition of t h e s t r a t a mainly in marine facies. Fluviatile sediments t h a t derive sometimes from t h e basement redeposited a n d sedimented as a result of t h e transgressive-abrasive activity of t h e sea. Their mineralogical-petrological characteristics can be determined b y t h e morphology of t h e shoreline. Manuscript received: 13th July, 1988.

Минералого-петрографические наблюдения на выходах якабхедьского песчаника в юго-восточной Задунайщине (Венгрия) Виа Фазекаш В юго-восточной Задунайщине широко распространены обломочные отложения границы перми и триаса (рис. 1 ) , известные под названием 'якабхедьский песчаник'. Они встреча­ ются и восточнее реки Дунай, но там недостаточно изучены. С учетом их наличия и в со­ седних странах, где они известны под названиями 'пермотриасовые', 'пермоскифские' или 'скифские отложения', их распространенность можно считать региональной. Фациальная принадлежность и возраст этих образований спорны. На основании лабораторных иссле­ дований автором сделана попытка приведения дополнительных данных для решения фациальных проблем и получены следующие выводы. Известны три типа залегания отложений якабхедьской песчаниковой свиты: а) Залегание на верхнепермских обломочных отложениях с прослоями галечниковых конгломератов, реже без них, без резкого измененя минерального состава, но с возраста­ нием индекса зрелости (q/fp). Принятое в настоящее время расчленение по возрасту при­ водится на рис. 2. б) Залегание на более глубоких горизонтах перми: лавах риолитов, песчаниках — с га­ лечными горизонтами при резкой смене минерального состава. в) Залегание на породах фундамента: гранитах, силурийских углистых сланцах — с базальным конгломератом. Верхние горизонты разреза всюду показывают постепенный переход в морские обломоч­ ные, затем химические отложения раннетриасового возраста, доказанного биостатиграфически. Хорошо окатанный галечный материал конгломератов слагается наряду с кварцем раз­ нообразных типов в основном очень крепкими, окремнелыми, устойчивыми к переносу в водной среде породами, перимущественно разновидностями риолитов. Некоторые из типов галек определенно указывают на переотложение из верхнепермских толщ, что на­ чиналось уже при накоплении галечных горизонтов лиловой окраски. Это окатанная галька окремнелой древесины (в одном случае с урановыми рудами и с сульфидами), а так­ ж е - в качестве уникальной находки — галька породы с обильной вкрапленностью гид­ рослюд хрома. Большинство песчаников предствалено зрелыми, сублититовыми аренитами и субаркозами, а в отдельных горизонтах — кварцевыми песчаниками с хорошо окатанными зер­ нами, практически без цемента. Как галька вулканитов, так и песчаники характеризуются полным разложением плагиоклазов и выщелачиванием натрия. Причина вероятно заклю­ чается в меньшей устойчивости натриевых полевых шпатов. Полностью отсутствует галька карбонатизированных вулканитов. Все эти признаки также являются отличием якабхедь­ ского песчаника от подстилающих пермских отложений речного происхождения. На основании литературных данных можно придти к заключению о том, что минераль­ ный состав гальки и песка, прошедших столь яркую селекцию, не мог возникнуть при речном переносе. Таким образом, наблюдениями автора подтверждается представление о накоплении разреза в морской среде. Речные отложения, местами представленные материа­ лом пород фундамента, были переотложены вследствие трангрессивно-абразионной дея­ тельности моря. Минералого-петрографический характер вероятно определялся морфо­ логическими особенностями береговой линии моря.

370

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Táblamagyarázat — Explanation of plates I . tábla — P l a t e I. 1. Lila, kavicsos réteg — jakabhegyi homokkő h a t á r a , konglomerátum nélkül. Jelenleg a perm-triász h a t á r a . Ny-Mecsek. TÉGLÁSSY L . gyűjtése. F ú r ó m a g . A természetes nagy­ ság 1/2-e. 1. Violet pebbly layer — b o u n d a r y of the J a k a b h e g y Sandstone, without conglomerate. R e c e n t l y it became the Permian-Triassic boundary. Western Mecsek Mountains. Collected b y L. TÉGLÁSSY. Core p h o t o , half of the n a t u r a l size. 2. Uránérces-szulfidos, kovásodott fatörzskavics a lila, kavicsos rétegből. A kavics külső része oxidált, ércmentes. Ny-Mecsek. W É B E R B . gyűjtése. Polírozott kőzet felvétel. A természetes nagyság másfélszerese. 2. Uraniferous sulphidic silicified t r u n k pebble from t h e violet pebbly layer. The external p a r t of t h e pebble is oxidized a n d ore-free. — Western Mecsek Mountains. Collected by B . Wéber. P h o t o of a polished rock. M = 1.6 x . 3. Azonos nagyítású nyomdetektoros autoradiográfia a kavicsból. Az u r á n megoszlását szemlélteti. 3. Trace detector autoradiographic record of t h e same m a g n i t u d e from the pebble showing u r a n i u m distribution. 4. A kavics külső, oxidált része. A sejtüregeket vörös vasoxid tölti ki. Vékonycsiszolat, + nikollal. N = 80x. 4. The external oxidized p a r t of the pebble. The cellular voids are filled b y iron oxides. T h i n section, + N , M = 80 X . I I . tábla — Plate I I . 5. K o v á s o d o t t , kvarceres fatörzskavics a jakabhegyi főkonglomerátumban. Ny-Mecsek. VÖRÖS J . gyűjtése. Polírozott fúrómag. A természetes nagyság 2 X -e. 6. Silicified t r u n k pebble w i t h quartz veinlets in t h e J a k a b h e g y Main Conglomerate. W e s t e r n Mecsek Mountains, collcted by J . VÖRÖS. P h o t o of a polished core. Twice larger t h a n t h e n a t u r a l size. 6. Az előző m i n t a mikroszkópi képe. Az intenzív kovásodás m i a t t a sejtszerkezet erősen roncsolt. Vékonycsiszolat, + nikollal. N = 40 x . 6. Microscopic picture of sample 6. D u e t o t h e strong silification and cellular structure is strongly damaged. Thin section, + N , M = 40 X . 7. K o v á s o d o t t fatörzskavics ép sejtszerkezettel. J a k a b h e g y , Babásszerkövek, külszíni m i n t a . Vékonycsiszolat, + nikollal. N = 40 X . 7. Silicified t r u n k gravel with i n t a c t cellular structure. J a k a b h e g y , Babásszerkövek, surface sample. Thin section, + N , M = 40 X . I I I . tábla — P l a t e I I I . 8. K o v á s o d o t t riolitláva kavics. A földpátmetszetet másodlagos k v a r c tölti ki (a felvétel j o b b alsó s a r k á n ) . J a k a b h e g y , Babásszerkövek, külszíni m i n t a . Vékonycsiszolat, 4- nikol­ lal. N = 40X. 8. Silicified rhyolite lava pebble. The feldspar section is filled b y secondary q u a r t z (right jOwer corner). J a k a b h e g y , Babásszerkövek, surface sample. Thin section, + N , M = 40X. 9. Afíros riolitláva kavics mikrogranoflros szövettel, másodlagos kvarcfoltokkal (makro­ szkóposán: felzit). Máriakéménd-3. sz. fúrás, főkonglomerátum. Vékonycsiszolat, -f ni­ kollal. N = 40 X. 9. A p h y r i c rhyolite lava pebble w i t h microgranophyric t e x t u r e a n d secondary quartz spots (megascopically: felsite). Máriakéménd-З borehole, main conglomerate. Thin section, + N, M = 40x.

Fazekas

V.: A jakabhegyi

homokkő

ásvány-kőzettana

371

10. Gyűrűfűi típusú riolitláva kavics, vasoxidos biotittal, káliföldpáttal, hajszálvékony kvarcér hálózattal. Ny-Bakonya, főkonglomerátum, külszíni m i n t a . SZEDERKÉNYI T. gyűjtése. Vékonycsiszolat, 1 nikollal. N = 40 X . 10. Gyürüfű-type rhyolite lava pebble with iron-oxidic biotite, p o t a s h feldspar and very thin q u a r t z vein network. West-Bakonya, m a i n conglomerate, surface sample, collected b y SZEDERKÉNYI, T. Thin section with one nicol, M = 40 x . 11. Kovásodott, kvarceres riolittufa kavics. Máriakéménd-3. sz. fúrás, főkonglomerátum. Vékonycsiszolat, + nikollal. N = 40 X . 11. Süicified rhyolite tuff pebble with q u a r t z veinlets. Máriakéménd-З borehole, main conglomerate. Thin section, + N , M = 40 X . 12. Kvarcitkavics. Máriakéménd-3. sz. fúrás, főkonglomerátum. Vékonycsiezolat, -)- ni­ kollal. N = 40 X . 12. Quartzite pebble. Máriakéménd-З borehole, m a i n conglomerate. Thin section, •+- N , M = 40x. 13. Idős kvarchomokkő kavics átkristályosodott, finomszemcsés k v a r c kötőanyaggal. Máriakéménd-3. sz. fúrás, főkonglomerátum. Vékonycsiszolat, -j- nikollal. N = 40 X . 13. Old quartz sandstone pebble with recrystallized fine-grained q u a r t z cementing ma­ terial. Máriakéménd-З borehole, main conglomerate. Thin section; + N , M = 40 x . IV. tábla — Plate IV. 14. Durvaszemű bazális arkóza a gránit fölött. Bátaszék-1. sz. fúrás. Vékonycsiszolat, + nikollal. N = 40 x . 14. Coarse-grained basal arkose above granite. Bátaszék-1 borehole. Thin section, + N , M = 40x. 16. Középszemű szubarkóza 10%-os káhföldpáttartalommal, kevés kötőanyaggal. NyMecsek, V I I . szerkezeti fúrás. Vékonycsiszolat, + nikollal. N = 40 X . 15. Medium-grained subarkose with 10% p o t a s h feldspar content, minor cementing material. Western Mecsek Mountains, borehole N o . V I I . Thin section, -f N , M = 40 X . 16. Regenerált k v a r c kötőanyag kvarc arenitben (ortokvarcitban). Az eredetileg jól kop­ t a t o t t kvarc törmelékszemcsék kontúrjait szennyeződési burok hangsúlyozza. Máriaké­ ménd-3. sz. fúrás. Vékonycsiszolat, + nikollal. N = 80 x . 16. Regenerated q u a r t z cementing material in q u a r t z arenite (orthoquartzite). The con­ t o u r s of the originally rounded quartz elastics are stressed by a contamination coat. Máriakéménd-З borehole. Thin section, + N , M = 80 x . 17. Középszemu k v a r c arenit (ortokvarcit), monokristályos kvarcszemcsékből áll, melyek poligonális szemcsehatárokat képeznek o t t , ahol továbbnövekedésük részére elegendő szabad térség volt. Az eredeti szemcse kontúrjai n e m látszanak. Bátaszék-1. sz. fúrás. Vékonycsiszolat, + nikollal, N = 40 x . 17. Medium-grained q u a r t z arenite (orthoquartzite) t h a t consists of monocrystafline q u a r t z graines which form polygonal grain boundaries where sufficient space was available for their growth. The contours of t h e original grain are n o t seen. Bátaszék-1 borehole. Thin section, N , M = 40 x . 18. Finomszemu, biotitos, litites arenit, bőséges kötőanyaggal. E z a J a k a b h e g y i F o r m á ­ ció—Patacsi Formáció jellegzetes határképződménye. Báta-3. sz. fúrás. Vékonycsiszolat, + nikollal. N = 40 X . 18 Fine-grained biotitic-lithitic arenit w i t h a b u n d a n t cementing material. This is t h e characteristic boundary formation between t h e J a k a b h e g y Sandstone F o r m a t i o n a n d t h e P a t a c s Formation. Báta-З borehole. Thin section, -f- N , M = 40 x .

Fazekas

V. : A jakabhegyi

homokkő

ásvány-kőzettana I. t á b l a — P l a t e I

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet I I . tábla — Plato I I

Fazekas

V.: A jakabhegyi

homokkő

ásvány-kőzettana I I I . tábla — P l a t e I I I

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet IV. t á b l a — Plate I V

Földtani Közlöny, Bull. o1 the Hungarian Geol. Soc. (1989) 119. 373 —388

A budai-hegységi Th-anomáliák* Wéber Béla** (9 á b r á v a l és 1 táblával)

Bevezetés A tanulmány a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) által, közreműködésé­ vel vagy megrendelésére 1966—1988 között végzett munkák és vizsgálatok főbb eredményeit foglalja össze. A t é m a ismételt szerepeltetését ( W É B E B B . 1 9 6 2 , 1 9 8 4 , BABABÁS A . — K Ó S A L.— MAJOBOS Gy. — W E B E B B . 1 9 7 5 ) az a n k é t célján túl is t ö b b dolog indokolja. E z e k : 1. Mind­ máig élő kérdés e jelentős anomáliák eredete, keletkezése és mélységi kapcsolataik minő­ sége. 2. A Velencei-hegységben (HOBVÁTH I . — D A B I D Á N É TICHY M.— Ó D O B L . 1 9 8 3 ) , a Velencei-hegység és a Budai-hegység k ö z ö t t (SZABÓ CB. 1 9 7 9 , HOBVÁTH I . — Ó D O B L . 1 9 8 4 , KTJBOVTCS I . 1 9 8 5 ) olyan teléres k a r b o n a t i t és alkáli ultrabázikus kőzetek váltak ismertté, amelyek genetikai rokonságban lehetnek (és földtani időben sem nagy különbséget m u t a t ­ n a k ) a budai-hegységi nagykovácsi anomália-területen felszínközeiben feltárt „biotitittal" ( G B B Z S O N I . — W É B E B В . 1 9 6 0 , W É B E B В . 1 9 6 2 , 1 9 8 4 . ) . T e h á t a n y a g u k b a n ismertté váltak olyan m a g m á s folyamatok, amelyek a budai-hegységi Th-anomáliák mélységi földtani h á t t e r é b e n ís szerepet j á t s z h a t t a k . 3. A földtani alap ilyen irányú bővülése kedvező, m e r t a kérdéskör megítélését a helyi érdekességtől a regionális probléma i r á n y á b a mozdítja el. 4. A M E V 1 9 8 8 - b a n is t á m o g a t o t t olyan anyagvizsgálatokat, amelyek a Th-anomáliák eredetének és keletkezésének felderítését szolgálták s amelyek eredményéről tudósítani célszerű volt.

A Budai-hegységben két területen ismerünk olyan jelentős Th-anomáliákat, amelyeknek a vizsgált és feltételezett földtani-geokémiai kapcsolataik miatt prognosztikus értéket tulajdonítunk. Ezeket az anomália-területeket részben 1956-ban légigeofizikai mérésekkel, részben az 1957. évi terepi felszíni radioló­ giai felmérések során fedezték fel. (ELSHOLTZ L . — G E R Z S O N I . — W É B E R B. 1958, GERZSON I . — W É B E R B. 1960). A még 1956-ban megkezdett és változa­ tos módszerekkel végzett kutatási munkák folyamatosan 1958 végéig tartot­ tak.

Az anomália-területek Az anomália-területek az 1. ábraként szereplő Th eloszlási térképrészleten látható környezetben Nagykovácsi térségében, valamint Budaörstől NyÉNyra vannak. A térkép az 1965. évi légigeofizikai mérések alapján készült. * Elhangzott az Ásványtan-Geokémiai Szakosztály „A radioaktivitás jelenségei az ásványtanban és a földtanban" c. ankétján, Budapesten, 1688. szept. 2-án. •• 7633. Pécs, 39-es dandár u. 9/A. 4 Földtani Közlöny

374

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

/. ábra. Bászlet a Magyar Középhegység Th-eloszlási térképéből a nagykovácsi és budaörsi anomália-területekkel. Légigeofizikai felvétel, 1965. J e l m a g y a r á z a t : 1. Th anomália-terület, 2. Th tartalom (ppm) Fig. 1. Part of the Th-distribution map of the Hungarian Mid-Mountains with the Nagykovácsi and Budaörs anomalies. Airborne geophysical record, 1965. L e g e n d : 1. Th-anomaly region, 2. Th-content (ppm)

Magyarországon 1956-ban, 1965—1969 között és 1986-ban voltak olyan komplex légigeofizikai mérések, amelyek a Budai-hegységet is érintették.

A nagykovácsi anomália-területen a részletesebb Th eloszlást az 1986. évi lógigeofizikai mérések szerint a 2. ábra térképe mutatja. A 3. ábrán a nagykovácsi és a budaörsi anomáliák egy-egy jellegzetes regisztrátum részlete szerepel az 1986. évi légigeofizikai felvételből. A gamma­ spektrumokban jól láthatók a fő geokémiai azonosságra utaló Th csúcsok, az általában együttjáró U minimumokkal. A nagykovácsi területen a b e m u t a t o t t és t o v á b b i regisztrátum részletek a Th-anomáliák egyfajta szerkezetét jelzik. A z t t a p a s z t a l t u k ugyanis, hogy az anomáliák általában k é t

Wéber

В.: A budai-hegységi

Th-anomáliák

376

2. ábra. A Tb. eloszlása a nagykovácsi anomália-területen. Légi-geofizikai felvétel, 1986. J e l m a g y a r á z a t : 1. Tb. anomália-terület a helyi maximumokkal, 2. A 9. ábra földtani szelvényének helyzete Fig. S. Th-distribution in the Nagykovácsianomaly area. Airborne geophysical record, 1986. L e g e n d : 1. Th-anomaly area with local maxima, 2. Position of the geological profile see on Fig. 9.

vagy több maximumosak, s hogy egyes anomáliákat a területi háttérnél ( 9 , 2 4 ppm) kisebb „ m i n i m u m o k " határolják. Ezt a jelenséget csak az 1 9 8 6 . évi nagyérzékenységű ( ± 0 , 1 2 ppm.) légi gammaspektrometriai mérések során lehetett észlelni. ( W É B E R B . — G É B E S I Gy.

A Th-anomáliák közvetlen földtani kapcsolatai 1. Az anomáliák a Budai-hegység jelzett térségeiben a felszínen a ladinikarni dolomitokból és a nóri dachsteini mészkőből álló alaphegység területén fordulnak elő. 2 . Az anomáliák felszíni-felszínközeli közvetlen földtani kapcsolatában ed­ dig az alábbi típusokat ismertük fel: (4. ábra) — a ladini diploporás dolomitot átszelő törésekhez, esetenként felismerhető vékony kaolinites ( 6 0 % kaolinit, PÖLDVÁBINÉ VOGL Mária elemzése) agyag kitöltésű törésvonalakhoz kötve (4ja. ábra), — a dolomitokban kialakult sárgásvöröses lilástarka porlódó, változó vastag­ ságú (max. l m ? ) zónákban (4jb. ábra). — a nóri dachsteini mészkő meredeken (40—70°) dőlő rétegeivel közel párhu­ zamos helyzetű, a mószkőrótegek közé „ z á r t " mÓ3zkőtörmelékes barnás­ sárga, vörösestarka és vörösagyagos, (a fedő ез fekű felé éles határú), vál­ tozó vastagságú (0,30—1,8 m) zónában és ez mellett a vörös-sárga-barna agyaggal? erősen cementált mószkőbreccsiás zónában ! (4jc. ábra). 4*

376

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Wéber В.: A budai-hegységi Th-anomáliák 377

i. ábra. Példák a budai-hegységi Th-anomáliák eddig felismert felszSni-felszínközeli közvetlen földtani kapcsolataira. J e l m a g y a r á z a t : 1. Dolomit és porlódott dolomit (rétegorientáciö nélkül), 2.Porlódott dolomit, 3. Mészkő, 4. Mészköbreccsiasárga—vörösagyaggal? cementálva, 5. MészkOtörmelékes agyag, 6. Kaolinos agyag, 7. Agyag, dolomittörmelékes, 8. Lejtöagyag, 9. Lejtőtőrmelék és feltalaj, 10. Th anomália a helyi maximumokkal és az intenzitásnövekedés irányának jelölésével Fig. 4. Examples of the near-surface direct geological relationships of Th-anomalies of the Buda Mountains, recognized so far. L e g e n d : 1. Dolomite and crumbling dolomite (withou t layer orientation), 2. Crumbling dolomite, 3. Limestone, 4. Limestone breccia cemented by yellow-red clay?, 5. Clay with limestone detritus, 6. Oaolinic clay, 7. Clay with dolomite detritus, 8. Slope clay, 9. Slope detritus and soil, 10. Th-anomaly with local maxima and marking the direction of intensity increase

Földtani

378

Közlöny

119. kötet 4.

füzet

— a dachsteini mészkő és a karni dolomit tektonikus érintkezése mentén mészkőtörmelékes sárgásbarna agyagos zónában (4\d. ábra), — a triász korú alaphegységre települő oligocén korú? dolomit törmelékes, rétegzett, tarka agyagban (4je. ábra), — közvetlenül a felszínen vagy a felszín alatt a legfiatalabb lejtőtörmelékben és/vagy az ahhoz tartozó agyagfrakcióban (4jf. ábra). A fentiek arra engednek következtetni, hogy — a legidősebb (elsődleges) Th-anomáliák az alaphegység tömegén belül ala­ kultak ki, időben az oligocén előtt, — az anomáliák anyagának lepusztulása és szóródása az oligocéntől máig tartó folyamat, amelyben egyrészt kialakulhattak másodlagos stb. feldúsulások, másrészt magyarázatául szolgálhat pl. a nagykovácsi anomália-terü­ let felszínen (különösen érzékeny radiometriai módszerekkel) észlelhető nagy kiterjedésének is. E kérdéskör t o v á b b i részletvizsgálatának lényeges kutatásmódszertani vonatkozásai v a n n a k . Felértékelődnek azok a k ö z v e t e t t módszerek is, amelyek az anomáliák lokalizálá­ sát és egyben minőségi megkülönböztetését szolgálják (pl. a légi g a m m a s p e k t r o m e t r i a különböző „ a r á n y t é r k é p e i " ) . Jelentősen felértékelődnek azok az egyes ismert anomáliák, amelyek t o v á b b k u t a t á s a a mélységi folytatást ígéri.

3. A Th-anomáliákra vonatkozó legnagyobb megbízható relatív ismereti mélység a nagykovácsi területen 25 m, a budaörsi területen 16,2 m. Fúrás alap­ ján azonban tudjuk, hogy a dachsteini mészkő rétegei között erősen radioaktív zónát harántoltunk 55 — 58 m mélységközben, valamint további kisebb ano­ máliákat 64—65 m és 85—87 m mélységek között és 130 m alatt is. Fúrástech­ nikai okok miatt ezekből a szakaszokból vizsgálható anyagot nem nyertünk. 4 . A budai-hegységiTh-anomáliák felszíni helyzetére jellemző az a határozott irányítottság, amelyben a hegység szerkezetének főcsapásirányai ismerhetők fel (5.

ábra).

Az 5/a ábrán a nagykovácsi és a budaörsi területek felszíni — emanációs módszerrel m e g k u t a t o t t — anomáliáinak csapásirányai l á t h a t ó k a gyakoriság figyelembevételével ábrázolva. U g y a n i t t kiegészítésként a nagykovácsi Th-anomália-terület i r á n y í t o t t s á g á t jellemző a d a t is szerepel (1. még a 2. ábrát). Összességükben (76%-os arányban) ezek az a d a t o k az anomáliák i r á n y í t o t t s á g á b a n az É N y — D K - i csapásvonalak elsőrendű szerepét jelzik. E z az i r á n y egyezik az egész hegységben k i m u t a t h a t ó szerkezeti főcsapásiránnyal, amelynek kialakulását W E I N Gy. (1977) az „ausztriai-mediterrán" fázisba teszi. Az 5/b ábra a nagykovácsi anomália-területen belül végzett szerkezeti vizsgálatok ered­ m é n y e k é n t (GERZSON I . — W E B E R В . 1960) megállapított csapásirányokat és azok egy­ máshoz való időbeli viszonyát m u t a t j a .

Az 5. ábra adatsorainak összehasonlításából kiderül, hogy: — az anomáliák felszíni irányítottsága nemcsak általában, hanem részleteiben is szoros korrelációban van az anomália területeken mért szerkezeti vonalak csapásirányával. Ennek a korrelációnak a pontos földtani tartalmát jelen­ legi ismereteink és az eddigi kutatási mélység szintjén még nem tudjuk meg­ fogalmazni. Munkahipotézisként azonban okkal feltételezhető, hogy — az időben legfiatalabbnak (miocén?-pleisztocén?) talált, közel É-D-i és ÉK-DNY-i (IV.—V. jelű) szerkezeti vonalak csak az anomáliák felszínen áthalmozódó anyaga csapdáinak kialakulásában játszhattak szerepet. A többi, kiemelten a 332°—312°—152°—132° csapású sávba eső (IL—III. jelű) szerkezeti vonal már szorosabb genetikai kapcsolatban lehet és van

Weber

В. : A budai-hegységi

Th-anomáliák

379

360°

180" 5. ábra. Adatok a budai-hegységi Th-anomáliák irányítottságára és szerkezeti kapcsolataira 51a ábra. A felszíni emanációs módszerrel megkutatott anomáliák csapásirányai, a gyakoriság figyelembevételével. J e l m a g y a r á z a t : 1. Az anomáliák csapásirányai a nagykovácsi területen, 2. A budaörsi anomáliák csapásiránya, 3. A nagykovácsi anomáliaterület csapása a légigeofizikai mérések alapján, 4. A nagykovácsi anomália-terület szer­ kezeti vonalainak csapásirányai a feltételezett fiatalodás felé növekvő számozással (lásd az 5/b ábrái) 5/b ábra. A nagykovácsi anomália-terület szerkezeti vonalainak csapásirányai és ezek egymáshoz való időbeli viszonyai terepi vizsgálatok alapján (I.—V.-ig) Fig. 5. Data on the orientation and structural relationships of the Th-anomalies in the Buda Mountains Fig. 5a Strike directions of the anomalies explored by surface emanation method, taking into account the frequency. L e g e n d : 1. Strike directions of anomalies in the Nagykovácsi region, 2. Strike direction of anomalies in the Budaörs region, 3. Strike of the Nagykovácsi anomaly zone based on airborne geophysical measurements, 4. Strike directions of structural lines of the Nagykovácsi anomaly region with increasing numbers showing the presumed direction of younger ages (see Fig. 5b) Fig. 5b Strike directions of structural lines of the Nagykovácsi anomaly region and their temporal relationship based on field data (I—V)

az anomáliákkal. A nagykovácsi és a budaörsi területen a mélység felé követett anomális-ércesedett zónák ezt az utóbbi fó'csapásirányt követik. A szerkezeti m e g h a t á r o z o t t s á g jelentőségére h í v j a fel a figyelmet az is, h o g y a n a g y ­ k o v á c s i a n o m á l i a - t e r ü l e t e n v é g z e t t ú j a b b m á g n e s e s részletező mérésekkel ( D U D K O A n t o n y i n a 1 9 8 4 ) k i m u t a t o t t (AT) a n o m á l i á k , és a T h - a n o m á l i á k c s a p á s i r á n y a i jó korreláció­ b a n v a n n a k , az i r á n y g y a k o r i s á g t e k i n t e t é b e n is.

380

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

5. A fentebb vázolt földtani körülmények között a T h változó mértékben O.X%-os nagyságrendig dúsul. A legnagyobb eddig elemzett koncentráció egy vörös agyaggumóban 1 2 , 2 % T h 0 volt. 2

Az anomáliák anyagvizsgálati eredményei 1. Az anomáliák anyagának vizsgálata során kiderült, hogy a jelenleg ismert földtani körülmények között főelemként szereplő T h dúsulásával p l . a lantanidák és némileg az U is korrelációban van. A 6. ábrán egy tarka, porlódó dolo­ mit zónában kialakult Th-anomália néhány kísérő elemének korrelációja lát­ ható a növekvő Th tartalommal. Ebben az összefüggésben a legfontosabb rész­ let a lantanidák és a Th szoros kapcsolata. A továbbiakban ezért a budai-hegy ségi Th-anomáliák mellett zárójeles jelzőként a Rf(TR) jel szerepeltetése in­ dokolt. 2 . A terepi anomália-kutatások, az ezekhez szorosan kapcsolódó (kőzettani­ geokémiai) anyagvizsgálatok alapvető eredményei és a feltárt összefüggések ismeretében célszerűnek látszott a Th(Rf ) anomáliák anyagának dúsítási lehe­ tőségeiben is tájékozódni. A 7. ábra egy ilyen általunk egyszerű módon végzett dúsítási kísérlet eredményeit mutatja be. (WÉBEB, B . 1 9 8 2 ) A kapott eredmé­ nyekből levonható legfontosabb következtetés az, hogy — a Th(Rf) anomáliák anyaga egyszerű fizikai módszerekkel dúsítható, to­ vábbá

0.001

0.01 Th, V.

0.1

6. ábra. Porlódó dolomit zónában kialakult Th anomália néhány kísérő elemének korrelációja a növekvő Th tartalommá (lásd még а 4{b ábrát) Fig. fi. Correlation of the increasing Th-content and of some accessory elements of the Th-anomaly developed in the crumbling dolomite zone (see also Fig. 4b)

Wéber

В.: A budai-hegységi

Th-anomáliáh

381

— а Tb és a lantanida tartalom ásványtani forrásának minőségét jelezte az, hogy minden vizsgált szemnagysági osztályban a mágneses frakció tartal­ mazta a magasabb koncentrációkat, — a dúsítmányként szereplő mágneses frakciókban a Nb jelenlétét is vizsgál­ t u k és nagyságrendjén belül kétszeres dúsulását tapasztaltuk. 3. Az előbbiekhez hasonló egyszerű dúsítási módszerek segítségével állítottuk elő azokat az ásványpreparátumokat, amelyek vizsgálatának célja a budai -

4. SZEMNAGYSÁGI OSZTÁLYOK : A - 2 m m , D :0.63-0.315 mm ,

В : 2-1 mm , С : 1-0.63mm

0.315-0.16 mm, F: < 0.16mm

7. ábra. Budai-hegységi Th-anomália anyaginak kísérleti dúsítási eredményei. J e l m a g y a r á z a t : 1. Alapminta, 2. Mágneses frakciók, 3. Nem mágneses frakciók, 4. Szemnagysági osztályok Fig. 7. Results of experimental enrichment of the material with Th-anomaly from Buda Mountains. L e g e n d : 1. Starting sample, 2. Magnetic fractions, 3. Non-magnetic fractions, 4. Grain size fractions

Földtani

382

Közlöny

119. kötet 4. füzet

hegységi Th(Rf) anomáliák eredetének és képződési folyamatainak felderí­ tése. — Az első ilyen irányú érdemleges vizsgálat 1965-ben a M. Áll. Földtani Inté­ zetben készült. Ennek során egy Th(Rf) anomália vörösagyag minő­ ségű anyagában csökkenő mennyiségi sorrend szerint: kvarcot, kalcitot, kaolinitet, illitet és kloritot mutattak k i . Ugyanebből az anyagból az ELTE Ásványtani Tanszéke (Kiss János 1 9 6 5 ) segítségével készült elektronmikroszkópos felvételen ,,fire clay" jelenlétére mutató, rosszul kristályosodott kaolinit halmazokat és montmorillonitot határoztak meg. Az anomália anyagából készült dúsítmányban a Földtani Intézetben készült röntgendiffrakciós vizsgálat (VICZIÁN I . 1 9 6 6 ) kaolinit, kvarc, kalcit mellett N a 0 / U 0 H 0 / n ( „ A " forma)?, Th(OH) C o 0 • H 0 ? , U 0 P 0 ? CaTh(P0 ) ? vegyületek, ásványos alakban pedig párisit: 2(Ce,La,Dy) F C 0 • CaC0 esetleges jelenlétére utalt. — Az ásványos források vizsgálatára irányuló további kísérletek 1980-ban az ELTE Kőzettani-Geokémiai Tanszékén KUBOVICS I . vezetésével elektronkép, területi röntgenkép, lézerszínkép és elektronmikroszonda alkalmazásával a 2

2

2

3

2

7

3

4

3

2

2

4

2

3

cheralit [(Rf,Th,Ca,U)(P,Si)0 ] ásvány (S. H . U . BOWIE és J . E. T. H O B N E 4

1 9 5 3 ) zárványként való előfordulását valószínűsítették, jelenlegi állapotá­ ban vázkristályos-lemezes szerkezetű limonitos vasoxidban, amely eredeti­ leg hematit? lehetett (GÁLNÉ SÓLYMOS Kamilla 1 9 8 0 ) . Ez a figyelemre mél­ tó és kedvező eredmény összhangban van VICZIÁN I . 1965. évi CaTh(P0 ) összetételű vegyület jelenlétére utaló röntgendiffrakciós vizsgálatának ered­ ményével. 4

2

I t t érdemes kitérni arra, hogy a cheralit előfordulását a Velencei hegységi vörös földp á t o s b i o t i t — g r á n i t n y o m á s v á n y a i között PANTÓ Gy. (1976) gyakorinak minősíti (földp á t b a n és b i o t i t b a n ) . A cheralit a Mórágyi hegységben is előfordul. PANTÓ Gy. m u n k á ­ j á b a n a finomszemű, kissé biotitosan erezett gránit-gránitaplit fő n y o m á s v á n y a i közé sorolta a b i o t i t b a n megjelenő cheralitot.

— A legújabb vizsgálatokra ugyancsak az ELTE Kőzettani-Geokémiai Tan­ székén 1988-ban került sor. A vizsgálat dúsítmányból származó, általunk egye­ dileg preparált ásványszemcsék morfológiai, optikai és lézerszínkép elemzéséből állt. Biztos eredményül nyomelemekben gazdag, trigonális és szabályos rend­ szerű, erősen bontott, szilikátokkal szennyezett vasoxidásványok kimutatása könyvelhető el. Az ásványszemcsék színképvizsgálata pegmatofil (U,Th,La,Ce, Be,Y) és kalkofil (Ba,Zn,Ag,As,Bi,Pb) nyomelemdúsulást mutatott k i . (GÁLNÉ SÓLYMOS K . — N A G Y B.-né—PUSKÁS Z . 1 9 8 8 ) (8.

ábra).

Az 1 9 8 0 . évi és az 1 9 8 8 . évi ásványtani vizsgálatok eredményeként ismertté vált tehát egy olyan vasoxidos ásványfázis, amely a budai-hegységiTh(Rf) ano­ máliák egyik forrása. Ebben a fázisban tényként fogadható el egy önálló Th és lantanida tartalmú ásványnak (a cheralitrisk.) a megjelenése. Az egyedi ásvány­ szemcsék pegmatolfil elemeinek koncentrációja és gyakorisága lehetségessé teszi a vasoxidos fázison belül további T h (esetleg Be) és lantanida tartalmú ásványok előfordulását. A kalkofil elemek felszaporodása feltehetően az elsődleges anomáliák kelet­ kezésének olyan folyamatára utal, amelyben a hidrotermális hatásoknak szere­ pe van. I t t említjük meg, hogy a budaörsi anomália-területen végzett feltárások során a Th-anomália mellett színképelemzéssel és ásványos formában („tégla­ érc") a H g jelenlétét is tapasztaltuk. (GEBZSON I . — W É B E B B. 1 9 6 0 )

Weber

В.: A budai-hegységi

383

Th-anomáliák

A z ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékén 1 9 8 8 - b a n készített vizsgálati jelentésből külön kiemelést igényel az ásványszemcsék nyomelem-koncentrációiból és az egyes elemek elő­ fordulási gyakoriságából a „nyomásványok" előfordulására vonatkozó lehetőségek mérle­ gelése. Ezek szerint a fentebb m á r e m l í t e t t fő csoportok elemeiből az ismert vasoxidos főfázisban való előfordulás mellett n y o m á s v á n y o k is megjelenhetnek az alábbiak szerint: Ba-barit, Zn-spinellrácsú oxid, szfalerit, montmorillonoid agyagásvány, U, Th-leukoxén, Th, Be, 7, La-gadolinit, As-spinellrácsú oxid, szulfidos ásvány, Ag, Bi—Pb-szulfidos ásvány (GÁLNÉ SÓLYMOS K . — N A G Y B . - n é - P u s K Á s Z . 1 9 8 8 ) .

8, ábra. Be, Ce, Mg, Mn, U, Th, Y (100 < ppm) nyomelemtartalmú, izometrikus kifejlődést*, szabályos morfológiájú, spinell-rácsú, oxidos ásványszemcse budai-hegységi Th anomália anyagából preparálva (főelemek: < 10% Fe, Al, Si, < 1% Ti). N = 60X Fig. 8. Isometric oxide mineral grain with isometric morphology and with spinel structure, with Be, Ce, Mg, Mn» U, Th, Y (100 ppm) trace elements, prepared from the material of Th-anomaly, Buda Mountains. (Main elements: 10% Fe, Al, Si; 1% Ti). M = 60X

E lehetőségek t o v á b b v i z s g á l a t á n a k fontossága, m i n d kutatásmódszertani-anyagvizs­ gálati, mind genetikai szempontból nyilvánvaló. Az ELTE Ásványtani Tanszékén egy p r e p a r á l t sárga—vörösbarna színű aggregátum szemcse röntgendiffrakciós vizsgálata brockit/ (Ca, Th, Ь а ) Р 0 - Н О / előfordulását jelezte (BOGNAK L . vizsgálata 1 9 8 8 ) . 4

г

Az ásványtani adatok további értelmezése és az újabb vizsgálatok tervezése során mérlegelni kell azt a tényt, hogy a mai felszínről vagy felszínközeiből származó minták az oxidációs zónát képviselik.

A Th(Rf) anomáliák mélyföldtani kapcsolata A budai-hegységi Th(Rf) anomáliák terepi földtani és anyagvizsgálati ered­ ményei kézenfekvővé teszik a mélységi földtani kapcsolatok keresését. A nagykovácsi anomália-területen a MÉV kutatási programjának keretében mélyült fúrások közül két fúrásban felszínközeiben — 6 5 , 0 — 1 5 4 , 0 m (talp) és 3 2 , 0 — 6 3 , 0 m között — harántoltunk egy túlnyomóan biotitból álló mélységi alkáli bázikus-ultrabázikus (valószínűleg alkáli gránitos-szienites eredetű), kontakt hatásokat mutató kőzetet (GBEZSON L — W É B E R B . 1 9 6 0 ) .

Földtani

384

Közlöny

119. kötet 4. füzet

A makroszkóposán sárgás szürkészöld színű, főleg biotitból álló, á l t a l á b a n kis kemény­ ségű kőzetet változó (max. 3 — 4 m m ) vastagságú és gyakoriságú, világossárga k a r b o n á t erecskék járják á t . Á karbonáterecskék ~ 70°-os dőléssel többé-kevésbé orientált lefutásúak. A kőzet részletes vizsgálatát FAZEKAS Via ( 1 9 7 0 ) végezte el a MEV Ásvány-Kőzeüani Laboratóriumában. E vizsgálatok alapján: — a fő kőzetalkotó biotit-flogopit a r á n y a ~ 4 0 — 6 0 % , szemcsemérete m a x . 2 m m . A b a r n a színű biotit-flogopit a helyenként megfigyelhető kezdetleges kloritosodás n y o m a i t is m u t a t v a közepesen l e b o n t o t t . Sok piroxen, a p a t i t , sőt g r á n á t z á r v á n y t t a r t a l m a z . A biotitra-flogopitra jellemző, hogy finoman rostos, szálas, m e g n y ú l t lencsealakú kar­ b o n á t á s v á n y kiválásokat t a r t a l m a z . A 9 0 % -os biotit-flogopit d ú s í t m á n y F - t a r t a l m a 1 , 4 % volt. — a másik fő kőzetalkotónak monoklin piroxen (-diopszid-hedenbergit vagy diopszid-augit) t e k i n t h e t ő . Összmennyisége ~ 5 % . Színtelen v a g y halványsárga. Szemcsemérete 0 , 1 — 0 , 5 m m között változik. Kristályformák: prizma-, piramis- és véglapokból álló m e g n y ú l t szemcsék, gyakori ikresedéssel. A piroxen kristályok egyrésze lebontott. A bomlási termék részben agyagásvány, részben szerpentinszerű rostos kiválások. — a karbonátásványok változatos kiválási formában jelennek m e g : a m á r említett zár­ v á n y k é n t biotitban, a kőzetben k ö t ő a n y a g k é n t ü d e izometrikus vagy szabálytalan ki­ válásokban, egyszerű v a g y összetett szerkezetű (egy vagy t ö b b generációs szálas, ros­ tos kiválások, szemcsés tiszta kiválások, üreges vagy agyagásványokkal kitöltött) szemcsék, telérkitöltések. Összmennyiségük 1 0 % . Uralkodó mennyiségben jól kris­ tályosodott, Mg-ban gazdag dolomit fordul elő. — a kőzet jelenlegi összetételében jelentős szerepet j á t s z a n a k az agyagásványok. Ossz­ mennyiségük ~ 3 0 % . A k a r b o n á t á s v á n y o k h o z hasonlóan a biotitszemcsék között m i n t e g y k ö t ő a n y a g k é n t helyezkednek el. Gyakoriak a teljes vagy részleges agyagás­ v á n y pszeudomorfózák piroxen és g r á n á t u t á n . Á l t a l á b a n pikkelyes, lemezes alapszer­ kezetű szemcsehalmazokat a l k o t n a k . — mellékelegyrészként apatit, gránát, vasoxidok és hidroxidok fordulnak elő. Az a p a t i t típusosán hosszú prizmás, hatszögű keresztmetszetű, m a g a s képződési hőmérsékletre utaló formákban jelenik m e g 1 — 2 % - o s a r á n y b a n . Méretük 0 , 2 — 2 , 0 m m között vál­ tozik. A g r á n á t igen apró ( 0 , 0 5 — 0 , 1 m m ) , víztiszta, négyszög vagy rombusz alakú metszetekben l á t h a t ó . Mennyisége 1 % a l a t t v a n . G y a k r a n zónás, a m i az u g r a n d i t sorra jellemző, de t ö r é s m u t a t ó j a valamivel alacsonyabb a gránátokénál. A z optikai a d a t o k a g r á n á t t í p u s ú Ca—Al szilikátra, a hibschitre utalnak, amelyeknek középén grosszulár m a g v a n , (a hibschit-hidrogrosszulár-, az alkáli m a g m á s kőzetek és mészkő m á r g a k o n t a k t u s á r ó l ismert k o n t a k t m e t a m o r f ásvány) (KTJBOVICS I . 1 9 6 8 ) . A vasoxidok és hidroxidok rombusz alakú, hatszögű vagy szabálytalan alakú metszetekben, a biotit­ b a n g y a k r a n z á r v á n y k é n t fordulnak elő. D T vizsgálat m a g h e m i t e t m u t a t o t t ki. — egyéb ásványkiválásokként m é g zeolit, szkapolit, földpátpótló és fekete, opak, szabályta­ lan a l a k ú földes anyag jelenléte valószínű. A kőzetekről készült mikroszkópi felvételeket az / . tábla t a r t a l m a z z a . FAZEKAS Via véleménye szerint a k ő z e t m i n t a á s v á n y t á r s u l á s a olyan k o n t a k t képződ­ m é n y r e utal, amely k a r b o n á t k ő z e t e k és alkáli m a g m a érintkezésével j ö h e t e t t létre. A kőzet egy m i n t á j á n a k kémiai elemzését „biotitit" n é v a l a t t m á r publikáltuk. (WÉBEB. B . 1 9 8 4 ) . E h e l y ü t t csak 3 9 , 2 5 % - o s S i 0 t a r t a l m á t emeljük ki. A kőzet röntgendiffrakciós felvételének kiértékelése (VnsrczE J . 1 9 8 8 ) az alábbi ásvány­ t a n i összetételt jelezte: biotit-flogopit (ÍM), augü-diopszid, klorit (klinoklor?), montmorillonit (valószínű montmorillonit-klorit és lehetséges montmorillonit-illit átmenetek), apatit, dolomit és kevés kalcit. u

2

Ezt a kőzetet részben a szoros térbeli előfordulás, részben geokémiai meg­ fontolások, földtani analógiák és a feltételezett nagyszerkezeti helyzet (HOR­ VÁTH L — D A R I D Á H B TICHY M.—ÓDOR L . 1983) alapján összefüggésbe hozzuk a

Th(Rf) anomáliák eredetével. A két, általunk eddig ismert mélységi magmás kőzettest feltételezett térbeli helyzetét a 9. ábra földtani szelvényén mutatjuk be. Egyelőre a kőzettestek földtani helyzetét is bizonytalannak kell tekinteni. A kőzet K - A r módszerrel megállapított 6 4 , 1 ± 2 , 4 mo. éves korára vonatkozó adat ( A T O M K I ÁRVÁNÉ

Wéber В.: Л budai-hegységi Th-anomáliák

9. ábra. Földtani szelvényvázlat a nagykovácsi anomália-területről (lásd még a 2. ábrát). J e l m a g y a r á z a t : 1. Dolomit (karni), 2. Mészkő (nóri), 3. Mélységi alkáli bázilras-ultrabázikus közettest („biotitit"), (felsőkréta-alsóeocén?), 4. Th anomális ércesedett zóna, 5. FedŐhegységi (oligocén)rétegek, 6. Negyedidöszaki lej tó törmelék, 7. Felszíni, emanációs szelvény, 8. Szelvénymenti mágneses (
385

386

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Sós E. 1988) a bezáró felsőtriász alaphegységnél jóval fiatalabb, (felsőkréta?) — alsóeocénben való képződést jelez. Jelenlegi földtani helyzetük kialakulásá­ ban a teléres jellelű benyomulás és a tektonikus hatások egyaránt szerepet, játszhattak. Kétségtelenné teszik azonban azt, hogy a Budai-hegység paleozóos-mezozóos üledékes közegébe egy fiatalabb korú bázikus-alkáli magmatit tömeg benyomulására és jelenlétére kell számítani. Amikor a bevezetőben a budai-hegységi Th(Rf) anomáliáknak prognosztikus értéket tulajdonítottunk, akkor ezt is figyelembe vettük. A Th(Rf) anomáliák keletkezési idejére vonatkozó P b izotópvizsgálatok (izotópszín­ kép) a keverék (modell) m i n t a 2 3 2 T _ 2 0 s p korára 97 ± 20 m o . évet a d t a k (VrarczB J értékelése, 1988). n

D

Befejezés A budai-hegységi Th(Rf) anomáliák ismerete a jó példák sorát gyarapítja arra vonatkozóan, hogy milyen fontossága van a földtanban a radioaktivitás jelenségeinek s az így hordozott információk hasznosításának. * ** A szerző köszönetét fejezi k i mindazoknak, akikkel a terepi kutatási munkák során együtt dolgozhatott, azoknak akik az anyagvizsgálatokban résztvettek, és azoknak akik a témában való előrejutást bármi más módon segítették. Irodalom — References BARABÁS A.—KOSA L.—MAJOROS Gy.—WÉBER В. (1075): A ritkaföldfémkutatás néhány földtani lehetősége Magyar­ országon. I I . Országos Ritkafém Konferencia Pécs 1973. Fémipari Kutató Intézet alkalmi kiadványa, Budapest. BOWIE S. H . U.—HORNÉ, J. E . T. (1953): Cheralit, a new mineral of the Monazite Group — The Min. Mag. and Journ. of. the. Min. Soc. X X X . 221. ЛЭтажо Antonyina (1984): Magmás képződmények kutatása mágneses módszerrel Nagykovácsi környékén — Földtani I n t . É v i Jel. az 1982. évről, pp. 263—269. ELSHOLTZL.—GERZSONI.— W É B E R B. (1958): A IV. sz. Kutató Csoport 1957. évi jelentése. MÉV KMÜ Adattár. Kézirat. FAZEKAS Via (1970): Az X—Wé jelű minta ásványkőzettani vizsgálatának eredményei. MÉV KMÜ Adattár. Kézirat. GÁLNÉ SOLTMOS Kamilla (1980): Az X—II 10002/b jelű minta ásványtan-geokémiai vizsgálata. MÉV KMÜ Adattár. Kézirat. GÁLNÉ SobYMOS K . — N A G Y B.-né—PUSKÁS Z. (1988): Különböző ásványszemcsék ritkaföldfém-, niobium- és egyéb elemtartalmának vizsgálata, valamint a szemcsék ásványtani meghatározása. ELTE Kőzettan-Geokémiai Tan­ szék. Kutatási jelentés. MÉV KMÜ Adattár. Kézirat. GERZSON I . — W É B E R B. (1960): Zárójelentés a Budai hegységben Nagykovácsi környékén 1956—57—58 években végzett radioaktiv nyersanyagkutatásról. MÉV KMÜ Adattár. Kézirat. HORVÁTH I.—DARIDÁNÉ TIOHY M.—ODOR L. (1983): Magnezittartalmú dolomitos karbonatit (Beforsit) telérkőzet a Velencei hegységből. Földtani Int. Évi Jel. az 1981 évről, pp. 369—388. HORVÁTH I.—ODOR L. (1984): Alkaline ultrabasic rocks and associated silicocarbonatites in the NE part of the Transdanubian Mts. (Hungary) — Mineralia slovaca 16.1. pp. 115—119. Bratislava. K i s s J . (1965): Nagykovácsi minta (vörösagyag) elektronmikroszkópos vizsgálata. MÉV KMÜ Adattár. Kézirat. KUBOVIOS I. (1968): Kőzetmikroszkópia. Tankönyvkiadó, Budapest. KUBOVIOS I. (1985): Mesozoic magmatism of the Transdanubian Mid-Mountains — Acta Geol. Hung. 28. pp. 141—164. PANTO Gy. (1975): Trace minerals of the granitic rocks of the Velence and Mecsek Mountains — Acta Geologica X I X . 1—2 pp. 59—93. Budapest. SZABÓ CS. (1979): Az AD-2 fúrás által harántolt magmatitok mikroszkópos vizsgálata. MÁFI Adattár. Kézirat. VIOZIÁN I . (1965): Nagykovácsi minták (vörösagyag és dúsítmány) vizsgálati eredményei. MÉV KMÜ Adattár. Kézirat. VlNCZE J . (1988): Az X—Wé jelű minta röntgendiffrakciós felvételének értékelése. W É B E R B. (1962): Thorium és ritkaföld indikációk a Budai hegységben. Földtani Közlöny. XCII. pp. 455 — 457. W É B E R B. (1982): Jelentés a Nagykovácsi I.a. kutatőaknak érces hányójából vett „véletlen minta" elődúsítási kísér­ letéről és urántartalmáról. MÉV KMÜ Adattár. Kézirat. W É B E R B. (1984): A Thorium területi eloszlása az Északi-Középhegységben. — Földtani Közlöny. 113. pp. 197 —206. W É B E R В.—GÉRESI Gy. (1987): Légi geofizikai mérések 1986-ban. MÉV KMÜ Adattár. Kézirat. W E I N Gy. (1977): A Budai hegység tektonikája. MÁFI Alkalmi kiadvány, Budapest.

A kézirat b e é r k e z e t t : 1988. X I . 4 .

Weber

В.:

A budai-hegyaégi

Th-anomáliák

387

Th-anomalies in the Buda Mountains Wéber,

В.*

The B u d a Mountains is situated west of Budapest and is p a r t of t h e T r a n s d a n u b i a n Mid-Mountains. I t s highest point is t h e N a g y Kopasz (660 m ) . Middle t o U p p e r Triassic dolomites a n d limestones constitute its surface, t h e overlaying s t r a t a are represented mostly b y Eocene a n d Oligocène c a r b o n a t e and clastic sediments. Th-anomalies of great extension a n d high value are found in two localities of t h e B u d a Mountains ( Figs. 1,2,3). According t o t h e geological relations t h e Th-anomalies represent several types. (Fig. i). T h e orientation of t h e anomalies follows t h e m a i n strike directions p r e d o m i n a t i n g in t h e Mountains (Fig. 5). T h e youngest (Miocene? — Pleistocene?) s t r u c t u r a l lines of N — S a n d N E —SW directions m i g h t have i m p o r t a n t roles in t h e form a t i o n of t r a p s for surface redeposition of t h e material displaying these anomalies. The o t h e r s t r u c t u r a l lines m a y be a n d are in genetic relationship w i t h t h e anomalies. I t is characteristic of t h e anomalies t h a t T h is accompanied b y l a n t h a n i d e s (Fig. 6). L a n t h a n i d e s , N b and TJ can be relatively easily accumulated w i t h T h (Fig. 7). Mineralogical studies were carried out t o reveal t h e origin a n d formation conditions of t h e Th-anomalies. A n iron oxide phase was determined; its trigonal a n d isometric minerals showed remarkable pegmatophile (U, Th, La, Ca, Y, Be) a n d ohalcophile (Ba, Zn, Ag, As, Bi, P b ) trace element accumulation (Fig. 8). In one grain a cheralite inclusion was identified b y electron diffraction, X - r a y diffraction, 1авег spectrography a n d microprobe (TR, Th, Ca, U), (P, S i / 0 ) . Based on t h e laser spectrographie d a t a o t h e r Th-, lanthanide- and other minerals were also presumed. The presence of brockite) (Ca., Th, L a / P 0 • H 0 ) was concluded in a yellow-red-brownish aggregate b y means of X - r a y diffractometry. Accumu­ lation of chalcophile element in some grains relates t o possible h y d r o t h e r m a l effects in t h e formation of t h e p r i m a r y Th(TR) anomalies. Exploring one of t h e anomalies t h e presence of n a t i v e mercury was proved in t h e radioactive zone. R e g a r d i n g t h e subsurface relationships of t h e Th(TR) anomalies within t h e anomalous a r e a abyssal alkali mafic-ultramafic rocks showing c o n t a c t effects a n d consisting of biotite-phlogopite (probably of alkali-granite or syenite origin) were found (Plate I). Two rock bodies of this t y p e were explored b y boreholes so far. Their distribution is shown in a rough geological profile (Fig. S J . I n t h e emplacement of their recent position b o t h t h e dyke-like intrusion a n d t h e tectonic effects might have governing role. T h e age of biotites (phlogopites) of t h e rocks proved t o be 64.1 ± 2.4 Ma determined b y К — A r m e t h o d . 4

4

2

Manuscript received: 4 t h November, 1988.

Ториевые аномалии в Будайских горах Б.

Вебер

Будайские горы находятся к западу от г. Будапешт и входят в состав Задунайского среднегорья. Наивысшей точкой является вершина горы Надькопас (550 м над ур. моря). Будайские горы сложены доломитами и известняками среднего—верхнего триаса, пере­ крытыми карбонатными и обломочными отложениями в первую очередь эоцена и олигоцена. В Будайских горах значительные по масштабам и интенсивности аномалии тория (рис. 1, 2, 3) наблядаются в двух районах. По геологической обстановке проявления аномалии тория относятся к нескольким типам (рис. 4). По своей ориентировке аномалии следуют основным тектоническим линиям Будайских гор (рис. 5). Наиболее молодые (миоценовые? плейстоценовые?) структурные линии суб­ меридионального до СВ—ЮЗ простираний могли контролировать накопление материала аномалий, переотлагающегося в близповерхностных условиях. Прочие структурные линии могут быть и находятся в генетической связи с аномалиями. Одна из особенностей аномалий заключается в том, что торий в них сопровождается лантанидами (рис. 6). Наряду с торием как лантаниды, так и ниобий вместе с ураном сравнительно легко поддаются обогащению. * Н-7633 Pécs, 39-es dandár u. 9/A.

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Oeol. Soc. (19S9) 119. 389—395

A Nyergesújfalu környéki eocén képződmények áttekintése a kőszéntelepek prognózisa szempontjából Dr. Gidai László* (4 á b r á v a l )

1. Bevezetés Nyergesújfalu környékén az eocén képződmények általános elterjedésűek. Kivéve a község keleti részén egy kis sávot, vizsgálati területünkön mindenütt kimutathatók (1. ábra). A terület eocénjére vonatkozó adatok összegyűjtésével és az ismeretek érté­ kelésével az alsóeocén képződmények kőszén prognózis szempontjából való megismeréséhez szeretnénk hozzájárulni. A vizsgált terület É-i határa a Duna-meder közepén húzódó országhatár, Ny-on a lábatlani, D-en a bajóti, K-en a t á t i kifejlődési terület határolja. A vizsgált terület nagysága kb. 9 , 0 k m . 2

2. Kutatástörténeti áttekintés Nyergesújfalu környékének első érdemleges kutatója HANTKEN M . ( 1 8 6 8 , 1 8 7 1 ) volt. LIFEA A . ( 1 9 0 9 ) részletes földtani felvételt készített a területről. ROZLOZSNIK P. ( 1 9 2 6 ) a kőszénkutatás szempontjából foglalkozott a terület­ tel. Lényeges megállapítása, hogy a paleocén kifejlődése eltér a dorog-tokodi „szóntermő" fáciestől. Főrésze kövületmentes, kontinentális képződmény. SZŐTS Б. ( 1 9 5 6 ) rövid áttekintést ad a terület eocénjéről. FÜLÖP J . ( 1 9 5 8 ) 1 : 5 0 000-es földtani térképet közöl a területről. A terület 5000-es földtani térképét JASKÓ S. (1959/a) és GIDAI L. ( 1 9 6 1 a, b, c, 1 9 6 2 b, c,) készítette. GIDAI L. három alkalommal foglalkozott a területtel. 1967: A Dorogi-medence Ny-i részén az alsóeocén barnakőszénösszletnek há­ rom nagyobb kifejlődési területét különítette el. Nyergesújfalu környékét az É N y - i kőszenes agyag kifejlődésű területbe sorolta be. Beszámolt a Nyerges­ újfalui téglagyár mellett mélyített térképező fúrások eredményéről, miszerint közvetlenül a Duna-terasz alatt kréta (valangini) márga alkotja az alaphegysé­ get. 1968: A Nyergesújfalu 2 9 . sz. fúrás eocén rétegsoráról számolt be. A terü­ let alsóeocén kőszénprognózisa szempontjából ma is figyelembevehető tény, hogy a fúrás szelvényéből az alsóeocén barnakőszénösszlet hiányzik, az alsó-

* Magyar Állami Földtani Intézet. 1443 Budapest XIV. Népstadion út 14. 5 Földtani Közlöny

390

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

eocén subplanulatusos-operculinás agyagmárga közvetlenül az alsóeocén fek­ vőtarkaagyag összletre települ. 1972: A Nyergesújfalu környéki eocén képződmények monografikus leírását készítette el.

3. Az eocén képződmények elterjedése Az alsóeocén barnakőszénösszlet fekvőjében levő tarkaagyag sorozat Nyer­ gesújfalu környékén a felszínen nem található meg. A legidősebb, felszínen lévő eocén tag, a sztriátuszos-molluszkás összlet Nyergesújfalu község belterü­ letének több pontján megtalálható. A sztriátuszos összlet Nyergesújfalutól délre is felszínre bukkan. József-puszta környékén felsőeocén mészkő és márga, Lábatlan-Nyergesújfalu között a vasútállomás mellett, a Raibl-patak völgyé­ ben és a Sánchegytől délre pedig a helyenként biotitot dúsan tartalmazó tufás agyagos, plankton foraminiferás, meszes aleurit összlet feltárásait találjuk.

4. A területen lemélyített fúrások A józsefpusztai major mellett lemélyült Nyergesújfalu-29. sz. fúrás, amely a terület alapfúrásának tekinthető, 3 3 3 , 6 m vastagságban harántolta az eocén kor képződményeit (2. ábra). Az alsóeocén fekvő tarkaagyag-ösezletet, alján homok és aleurit rétegekkel, a fúrás 3 5 , 3 m vastagságban mutatta k i . Ez az összlet RÁKOSI L. vizsgálatai szerint a Dorogi-medence alsóeocén széntelepeire jellemző sporomorpha maradványegyüttest tartalmazza a Leiotriletes microadriennis és a Monocolpopollenites tranquillus formák dominanciájával. Ennek az összletnek a felső részén, 3 1 0 , 3 — 3 1 0 , 4 m-ek között van egy 0,1 m vastag kőszenes agyagos-homokos aleuritként leírt réteg. A fúrás szelvényéből az alsóeocén barnakőszénösszlet hiányzik. Az aleuritos agyagmárgának és aleuritos márgának minősülő 19,1 m vastag cuisi subplanulatusos-operculinás összlet közvetlenül a fekvőösszletre települ. A 2 , 8 m-es vastagságú Nummulites perforatusos aleuritos agyagmárga és a 4 1 , 7 m vastag striatusos-molluszkás aleurit, márga rétegcsoport a középső eocént képviseli. A helyenként mészkő, mészmárga betelepüléseket tartalmazó felsőeocén tufás márgás aleurit és aleuritos márga összlet 2 2 7 , 5 m vastagságnak bizonyult. A fúrás rétegsora eocén kőszén szempontjából meddőnek tekinthető. A Nyergesújfalu 2 8 . sz. fúrás (2. ábra) krétára felépültén 1 7 4 , 8 m vastag­ ságban mutatta k i az eocén kor képződményeit. E fúrás rétegsorában az alsó­ eocén képződmények jóval vastagabbak, a középső- és felsőeocén képződmé­ nyek pedig jóval vékonyabbnak bizonyultak, mint az előbbiekben. A fúrás a fekvő tarkaagyagösszletben, 1 8 1 , 2 m táján 0 , 4 m kőszenes agyag réteget tárt fel. Gyakorlatilag ez a fúrás is meddőnek tekinthető, ez sem mutatta k i a fekvő összlet és a tengeri fedőképződmények közötti barnakőszéntelepeket. A Nyergesújfalu 3 0 . sz. fúrás szakaszos magfúrással vízmegfigyelő fúrásnak készült. Sajnos pont a tengeri fedő és a terresztikus fekvő tarkaagyag összlet át­ meneténél, egy 1 2 , 4 m-es szakaszon nem vettek magot. A karotázs vizsgálato­ kat rendben elvégezték. Kőszénre ezek alapján sem lehetett következtetni.

1. ábra. A Nyergesújfalu környéki eocén képződmények mélyföldtani v á z l a t a . Szerk.: GIDAI L. 1 9 8 9 . J e l m a g y a r á z a t : 1. Felsőeocén homokkő a felszínen és kvarterrel fedve, 2 . FelsÖeocén mészkő a felszínen és kvarterrel fedve, 3 . K ö z é p s ő e o c é n sztriátuszos rétegcsoport a felszínen és kvarterrel fedve, 4 . Alsóeocén fekvő tarkaagyag, kvarterrel fedve, 5. Alsókréta összlet, kvarterrel fedve, 6. V e t ő , 7. F ő v e t ő , 8. Mélyfúrás, 9. F ö l d t a n i szelvény n y o m v o n a l a Fig. 1. Deep-geological sketch of the Eocene formations in the Nyergesújfalu environs. Constr.: L . GIDAI, 1 9 8 9 . L e g e n d : 1. Upper Eocene s a n d s t o n e on t h e surface and over­ lain b y Quaternary, 2 . Upper Eocene limestone on the surface a n d overlain b y Quaternary, 3 . Middle Eocene striatus-bearing sequence on the surface and overlain b y Quatern­ ary, 4 . Lower Eocene underlying variegated clay sequence overlain b y Quaternary, 5. Lower Cretaceous sequence overlain b y Quyternary, 6. Fault, 7. Main fault, 8. Borehole, 9. Geological profile

2. ábra. t u m , 3. aleurit, márga,

A nyergesújfalui Ny-29 és N y - 2 8 . sz. fúrásokban feltárt eocén rétegsorok párhuzamosítása. Szerk.: GIDAI L . 1989. J e l m a g y a r á z a t : 1. K a v i c s , 2. Konglomerá­ Aleuritos homok, 4. Agyagos homok, 5. H o m o k k ő , 6. Meszes homokkő, 7. Aleuritos homokkő, 8. H o m o k o s aleurit, 9. H o m o k o s , agyagos aleurit, 10. Márgás, h o m o k o s 11. Márgás aleurit, 12. Agyagos aleurit, 13. Meszes agyagos aleurit, 14. H o m o k o s agyag, 15. Aleuritos agyag, 16. Agyag, 17. H o m o k o s agyagmárga, 18. Aleuritos agyag­ 19. H o m o k o s márga, 20. Aleuritos márga, 21. Agyagos márga, 22. Meszes márga, 23. Márga, 24. Aleuritos mészmárga, 25. Aleuritos mészkő, 26. Mészkő, 27. K ő s z e n e s agyag Fig. 2. Correlation of Eocene sequences explored in the boreholes N y - 2 9 a n d N y - 2 8 of Nyergesújfalu. Constr.: L . GIDAI, 1989. L e g e n d : 1. Gravel, 2. Conglomerate, 3. S i l t y sand, 4. Clayey sand, 5. Sandstone, 6. Calcareous s a n d s t o n e , 7. Silty s a n d s t o n e , 8. Sandy siltstone, 9. Sandy clayey siltstone, 10. Marly-sandy s i l t s t o n e , 11. Marly siltstone, 12. Clayey siltstone, 13. Calcareous clayey siltstone, 14. S a n d y clay, 15. S i l t y clay, 16. Clay, 17. S a n d y clay-marl, 18. Silty clay-marl, 19. S a n d y marl, 20. S i l t y marl, 21. Clayey marl, 22. Calcareous marl, 23. Marl, 2 4 . S i l t y lime-marl, 25. Silty limestone, 26. Limestone, 27. Coaly clay

Gidai L. : A Nyergesújfalu környéki eocén 3. ábra. NyDNy—KËK irányú földtani szelvény a Saskő-tető és a bajóti országút között. Szerk.: GIDAI L . 1989. J e l m a g y a r á z a t : 1. Negyedkori képződmények, 2 . Felsöeocén homokkő, mészkő, 3. Középsőeocén képződmények, 4, Jura képződmények, 5. Alsóeocén operculinás agyagmárga, 6. Alsóeocén fekvő tarkaagyag, 7. Kréta képződ­ mények, 8. Felsőtriász képződmények, 9. Vető, 10. FŐvető Fig. 3. WSW—ENE geological profile between the SaskŐ-tetó and the road of Bajót. Constr.: L. GIDAI, 1989. L e g e n d : 1. Quaternary formations, 2 . Upper Eocene sand­ stone, limestone, 3. Middle Eocene formations, 4. Jurassic formations, 5. Lower Eocene operculina-bearing clay-marl, 6. Lower Eocene underlying variegated clay, 7. Cretaceous formations, 8. Upper Triassic formations, Ö. Fault, 10. Main fault

391

392 Földtani Közlöny 119. kötet 4. füzet i. ábra. Ny—К irányi földtani szelvény Nyergesújfalu községtől délre. Szerk.: GIDAI L. 1989. J e l m a g y a r á z a t : 1. Negyedkori képződmények, 2. Katti homok, homokkő. 3. .Rupéli foraminiferás agyagmárga, 4. Bupéii váltakozó kifejlődésű ősszlet, 5. Felsőeocén homokkő—mészkő, в. Középsőeocén képződmények, 7. Alsőeocén operculinás agyag­ márga, 8. Alsóeoeén fekvő tarkaagyag, 9. Kréta képződmények, 10. Jura képződmények, 11. Felsőtriász képződmények, 12. Vető, 13. Fővető Fig. 4. W—E geological profile south of the village Nyergesújfalu. Constr.: L. GIDAI, 1989. L e g e n d : Quaternary formations, 2. Chattian sand, sandstone, 3. Uupelian foraminiferal clay-marl, 4. Rupelian séquence of variegated formations, 5. Upper Eocene sandstone, limestone, 6. Middle Eocene formations, 7. Lower Eocene operculina-bearing clay-marl, 8. Lower Eocene underlying variegated, clay, 9. Cretaceous formations, 10. Jurassic formations, 11. Upper Triassic formations, 12. Fault, 13. Main fault

Gidai

L.: A Nyergesújfalu

környéki

eocén

393

5. Szerkezeti viszonyok A terület részletes földtani térképezése, és a térképező fúrások eredményei alapján vázoljuk fel a terület szerkezeti viszonyait (1. ábra). Ny-on É— D-i irányban húzódik a kb. 4 km hosszú és kb. 2 km széles Jó­ zsefpuszta-Nyergesújfalu Ny-i szerkezeti árok (3. ábra). Feltűnő, hogy a Dorogi­ medence területén N y — K - i uralkodó szerkezeti irány i t t nem jellemző. A fővetők i t t É—D-i irányúak. A szerkezeti árok területét 250—350 m vastag eocén összlet tölti fel. Ennek több mint kétharmada a felsőeocént képviseli. A felsőeocén plankton foraminiferás, tufás, márgás aleurit és aleuritos márga a Raibl-patak völgyében több helyen a felszínre bukkan. Impozáns feltárása látható a Nyergesújfalu és Lábatlan közötti partfalban. A szerkezeti árok E K - i részén a felsőeocén hiányzik. A középsőeocén Nummulites striatusos — molluscás rétegcsoport található meg a kvarter alatt, helyenként a felszínen. A szerkezeti ároktól kelet felé haladva, Nyergesújfalu község keleti része alatt egy kb. 1 — 3 km széles szerkezeti röglépcső következik. (4. ábra.) Ezen a tektonikai egységen az alsóeocén fekvő tarkaagyag összletet mutatták k i a térképező fúrások a negyedkori képződmények alatt. Kőszén szempontjából ez a szerkezeti egység meddőnek tekinthető. Innen keletre, a régi nyergesújfalui téglagyár helyén és agyagbányái környé­ kén, egy É É N y - D D K - i irányú, kb. 600 m széles sasbérc húzódik. A Duna terasza alatt alsókréta (valangini) márgát mutattak k i a térképező fúrások. Innen keletre egy 600—700 m-es levető következik. Ez a területrész már kap­ csolódik a Mogyorósbánya-É—táti szerkezeti depresszió területéhez. I t t már megvan az oligocén is. A paleogén összvastagsága 600—700 m közöttinek be­ csülhető.

6. Konklúziók A szénfedőt alkotó szubplanulátuszos-operkulinás agyagmárga jó korrelá­ ciós lehetőséget nyújt a szűkebb értelemben vett Dorogi-medencével, azzal a területtel, ahol a sparnacumi emeletben vastag, jó minőségű barnakőszéntele­ pek keletkeztek. A spóra-pollen vizsgálatok is megerősítik azt a nézetet, hogy a Dorogimedence Ny-i részén, Lábatlan és Nyergesújfalu környékén a szűkebb értelem­ ben vett Dorogi-medence alsóeocén kőszénképződésével egyidőben tarkaagyag felhalmozódása történt. A tarkaagyag képződésének területe Lábatlan és Nyergesújfalu környékére terjedt k i . Innen keletre (Bajót, Mogyorósbánya) és délre (Domonkoshegy, Domonkos puszta) már kimutatható és valószínűsít­ hető a kőszenes agyagból és palás barnakőszén rétegekből álló kőszénképződ­ mény. A vizsgált terület Ny-on kapcsolódik a szintén tarkaagyag kifejlődésű lábatlani területhez. A tanulmány tárgyát képező terület déli és keleti határa megegyezik a tarkaagyag kifejlődés valószínűsített elterjedési vonalával. Mindezek alapján nagy valószínűséggel az következtethető, hogy Nyerges­ újfalu környékén produktív alsóeocén barnakőszén nem keletkezett. De, mivel csak két teljes megbízható fúrás (Ny-28, Ny-29) áll rendelkezésünkre a viszony­ lag nagy, 6,5 k m kiterjedésű területről, a kérdést nem tekinthetjük teljesen lezártnak. A harmadik fúrást (Ny-30) a legkritikusabb szakaszon teljes szel2

394

Földtani

Közlöny

119. kötet 4.

füzet

vénnyel f ú r t á k át. A szomszédos terület elő- és felderítő kutatása alkalmával a Szénás völgynél, a Vörös Csillag TSZ majorjától keletre, valamint Nyergesúj­ falu község déli részén, a Sánchegynél, 3 fúrást még le kellene mélyíteni. Számoljunk azzal is, hogy a kőszenes agyag—palás barnakőszén kifejlődési terület délről, illetve délkeletről É É N y - i irányban felnyúlik. Ez a fúrási hálózat r i t k a ennek a lehetőségnek a kizárására. A Nyergesújfalu keleti részén levő röglépcső (alsóeocén fekvő tarkaagyag összlet a Duna negyedkori terasza alatt) és a régi téglagyár

— agyagbányák vonalában futó sasbérc

(kréta márga a

kvarter alatt) alsóeocén kőszén szempontjából véglegesen meddőnek

tekint­

hető. Irodalom — References FODOR T.-né —GIDAI L. (1968): A Dorogi-medence földtani térképe, 10.000-es sorozat. Földtani térkép, Nyergesújfalu Ny., Nyergesújfalu-K., Táti-sziget. A MÁFI kiadványa. GIDAI L. (1961/a): A 193-as lap (Lábatlan) földtani leírása. MÁFI Adattár. Kézirat. GIDAI L. (1961/b): 194-es lap (József-puszta) földtani leírása. MÁFI Adattár. Kézirat. GIDAI L. (1961/C): A 195-ös lap (Muzslai-hegy) földtani leírása. MÁFI Adattár. Kézirat. GIDAI L. (1962/b): Az L-34-2—178. sz. lap (Nyergesújfalu-Ny) földtani térképe. MÁFI Adattár. Kézirat. GIDAI L. (1962/c): Az L-34-2—179. sz. lap (Nyergesújfalu-K) földtani térképe. MÁFI Adattár. Kézirat. GIDAI L. (1967): Az alsóeocén barnaköszénösszlet kifejlődési területei a Dorogi-medence Ny-i részén. — Évi Jel. 1965röl, pp. 2 4 3 - 2 5 0 . GIDAI L. (1968): A Nyergesújfalu 29. sz. fúrás földtani eredményei - Évi Jel. 1966-ról, pp. 141 — 148. GIDAI L. (1972): A dorogi terület eocénje — A MÁFI Évkönyve LVI. к. 1. f. pp. 1 — 140. GIDAI L. (1973): A Mogyorósbánya jelű 10.000-es térkép észlelési változata. A MÁFI kiadványa. GIDAI L. (1973): A Mogyorósbánya jelű 10.000-es térkép földtani változata. A MÁFI kiadványa. GIDAI L. (1973): Mogyorósbánya. Magyarázó a Dorogi-medence földtani térképéhez. 10.000-es sorozat. A MÁFI ki­ adványa, pp. 1—42. JASKÓ S. (1959): Szarkáspuszta környékének bányageológiai leírása (196-os 1 : 5.000-es lap). MÁFI Adattár. Kézirat. HANTKEN M. (1868): Lábatlan vidékének földtani viszonyai — Magy. Földt. Társ. Münk. LV. pp. 48—56. HANTKEN M. (1871): Az esztergomi barnaszén terület földtani viszonyai — Földt. Int. Évk. I . köt. pp. 1 — 141. LIFFA A. (1909): Geológiai jegyzetek Nyergesújfalu és Neszmély környékéről — Évi Jel. 1907-r6I, pp. 148—171. HOZLOZSNIK P . (1925): Földtani jegyzetek az esztergomvidéki paleogén medence nyugati részéről — Évi Jel. 1920— 1923-ról, p p . 50 — 59. SZÖTS E. (1956): Magyarország eocén (paleogén) képződményei — Geol. Hung. 9. pp. 1—318. A k é z i r a t b e é r k e z e t t : 1988. X I . 11.

Eocene formations in the Nyergesújfalu environs: A review from the aspect of coal bed prognostics Dr. L.

Gidai*

I n t h e w e s t e r n p a r t of t h e D o r o g basin t h e E o c e n e f o r m a t i o n s a r e c o m m o n (Fig. 1). These f o r m a t i o n s were s t u d i e d i n detail in o r d e r t o answer t h e q u e s t i o n : are t h e r e t h i c k a n d h i g h - q u a l i t y coals like in t h e D o r o g basin. T w o boreholes of reliable s t r a t a s e q u e n c e were available. T h e b o r e h o l e N y - 2 9 (Fig. 2) revealed t h e lack of t h e L o w e r E o c e n e b r o w n coal sequence. T h e v a r i e g a t e d clay sequence forming t h e u n d e r l y i n g s t r a t a of t h e L o w e r E o c e n e b r o w n co­ al s e q u e n c e is d i r e c t l y overlain b y t h e overlying s t r a t a consisting of m a r i n e c l a y - m a r l w i t h s u b p l a n u l a t u s a n d Operculina. Similar results were o b t a i n e d in t h e b o r e h o l e N y - 2 8 (Fig. 2) a n d t h e s o m e t i m e s cored a n d well-logged borehole Ny-30. I n h a r m o n y w i t h t h e palynological s t u d i e s t h e u n d e r l y i n g v a r i e g a t e d clay sequence c o n t a i n s t h e c h a r a c t e r i s t i c s p o r o m o r p h assemblage of t h e Lower E o c e n e b r o w n coal sequence of t h e D o r o g b a s i n . A s t o o u r opinion in t h i s region t h e a c c u m u l a t i o n of t h e v a r i e g a t e d clay sequence p r o c e e d e d c o n t e m p o r a n e o u s l y t o t h e coal f o r m a t i o n i n t h e D o r o g basin. F r o m w e s t t o east, i.e. from Nyergesújfalu t o D o r o g t h e following h e t e r o p i c facies belts a l t e r n a t e : v a r i e g a t e d clay, coaly clay, clayey b r o w n coal — schistose b r o w n coal, a n d b r o w n coal. • I n s t i t u t e n Geologicum Publicum Hungaricum, H-1443 Budapest XIV., Népstadion út 14.

О id ai

L.: A Nyergesújfalu

környéki

eocén

395

The area in question joins in t h e west t h e L á b a t l a n area of variegated clay formation. T h e southern and eastern boundary of t h e area coincides with t h e probabilized extension of t h e variegated clay formation. I t can be concluded t h a t in t h e Nyergesújfalu environs no productive Lower Eocene b r o w n coal seams were formed. I t is also expected t h a t the coaly clay — schistose brown coal formations reach this region from t h e south and southeast, respectively. The borehole n e t w o r k is too loose t o exclude this possibility. The block in t h e eastern margin of t h e village Nyergesújfalu (Figs. 1 and 4; the under­ lying variegated clay sequence beneath t h e Q u a t e r n a r y terrace of t h e Danube) and t h e horst lying east of it (Figs. 1 and 4; Cretaceous Valanginian m a r l b e n e a t h t h e terrace for­ m a t i o n s of t h e Danube) can be regarded as barren formations from t h e point of view of brown coal bearing s t r a t a . Manuscript received: 11th November, 1988.

Очерк эоценовых отложений окрестностей с. Ньергешуйфалу (Дорогский бассейн, Венгрия) с точки зрения прогноза угленосности д-р Ласло

Гидаи

В западной части Дорогского бассейна (северо-восточная Задунайщина) эоценовые от­ ложения распространены повсеместно (рис. 1 ) . Они были автором детально изучены с целью решения вопроса о том, можно ли здесь рассчитывать на обнаружение мощных за­ лежей высококачественных бурых углей типа тех, что добывались в Дорогском бассейне. В распоряжении автора имелись две скважины с надежными разрезами. Скважина Ny-29 (рис. 2), которая может рассматриваться в качестве опорной для района, показала отсутсвие нижнеэоценовой угленосной толщи. На толще пестроцветных глин, обычно образующей почву нижнеэоценовой угленосной толщи, прямо залегает толща перекрываю­ щих отложений — морских глинистых мергелей с subplanulatus и Operculina. Сходные результаты получены и по скважине Ny-28 (рис. 2), а также по скважине Ny-30, пробу­ ренной частично без отбора керна, но с полным каротажем. По данным спорово-пыльцевых определений, толща подстилающих пестроцветных глин содержит комплекс спор, характерных для нижнеэоценовой угленосной толщи Дорогского бассейна. По представлениям автора, одновременно с угленакоплением в Дорогском бас­ сейне в рассматриваемом районе отлагались пестроцевтные глины. В направлении с запада на восток, от Ньергешуйфалу до Дорога происходит смена следующих фациальных зон: пестроцветных глин, углистых глин, глинистых углей и сланцеватых бурых углей, нако­ нец, бурых углей. Исследуемый район на западе примыкает к Лабатланскому району, также характери­ зующемуся пестроцевтиными глинами. Южная и восточная границы совпадают с предпо­ лагаемой линией, ограничивающей распространение фации пестроцветных глин. С большой долей вероятности можно придти к выводу о том, что в окрестностях Ньергеш­ уйфалу нижнеэоценовыеуглине возникали. Необходимо, однако, считаться с возможностью проникновения области распространения фации углистых глин и сланцеватых бурых углей с юга и с юговостока в направлении на северо-северозапад. Имеющаяся сеть буровых скважин слишком редка для исключения подобной возможности. Область развития подстилающих пестроцветных глин, перекрытых четвертичной тер­ расой реки Дунай, в районе сбросовых уступов на восточной окраине с. Ньергешуйфалу (рис. 1 и 4), а также область развития валанжинских мергелей также под террасовыми отложениями Дуная в районе горста, расположенного еще восточнее (рис. 1 и 4), следует считать полностью бесперспективными на нижнеэоценовую угленосность.

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1988 Bibliography of geological publications in Hungary 1988 Библиография литературы геологических и смежных наук в Венгрии 1988 dos jubileumához — New contributions logical studies o n t h e intercalated sedi­ t o t h e 50th anniversary of t h e national m e n t s of t h e Yemen volcanics near oil a n d n a t u r a l gas production a n d t o S a n a ' a — Annales Univ. Sei. Budapestt h e semi-centennial history of t h e Oil, inensis de R . E ö t v ö s N o m . Sect. Geol., N a t u r a l Gas and W a t e r I n d u s t r y Section , 28, 1988. p p . 27—41, 3 plates, 3 figs of t h e Association of H u n g a r i a n Miners Á D Á M L. : A Keleti-Kárpátok — E a s t e r n a n d F o u n d r y Workers — Földt. K u t . Carpathians — Földrajzi Közi. (Geogr. X X X I . 1. 1988. p p . 3 3 - 4 0 . 1 fig, Review) X X X V I . (CXII.) 1 - 2 . 1988. 1 table, eng, ger, r u s R pp. 75—83., 2 figs, in H u n g a r i a n ALMÁDY Z.: A t a t a i Kálvária-domb és kör Á D Á M L . — M A R O S I S. —SZILÁRD J . (szerk.): nyékének karsztjelenségei — K a r s t phe A Dunántúli-középhegység, В . Regio­ n o m e n a on t h e Calvary hill, T a t a , a n d nális tájföldrajz. (Magyarország tájföld­ its environs — K a r s z t és Barlang 1988 rajza 6.). Akadémiai Kiadó, B u d a p e s t , I . p p . 3 — 14., 11 figs, eng R , 1988. 494. d. ALMÁDY Z . : K o m á r o m megye barlangjai AGFALVI I . : Emlékezés az Esztergom­ K o m á r o m megyei honismereti füzet vidéki szénbányászat egyik úttörőjére pp. 3 — 21. Kiadja a Hazafias Népfront — B K L B á n y á s z a t 121. 9. 1988. p p . K o m á r o m megyei honismereti bízott 642—643. sága, T a t a b á n y a , 1986. A . J . : Elvarázsolt kövek — Üj T ü k ö r ALMÁSI BALOGH P . : A z Aggteleki cseppkő X X V . évf. 48. sz. 1988. nov. 27., p . 22., b a r l a n g b a n — R a k é t a Regényújság X V 4 kép évf. 35. sz. 1988. p p . 26 — 27., 1 á b r a ALFÖLDI L. : A felszín a l a t t i vizek mikro­ ALMÁSSY E . : A felszín a l a t t i vizek védelme biológiai kérdései — A review on ground­ az USA-ban — T h e protection of sub­ w a t e r microbiology — Hidr. Közi. 68. surface waters in t h e United States — 3. 1988. p p . 129—143., 14 figs, eng R Vízügyi Közi. (Hydraulic Engineering) A L F Ö L D I L . : KOVÁCS György 1925—1988 L X I X . 1. 1987. p p . 1 1 9 - 1 2 4 . , in H u n ­ — Magyar T u d o m á n y (Review of t h e garian H u n g a r i a n Academy of Sciences) XCV. A L T N Ö D E R A . : l á s d : BOLDIZSÁR I . ( X X X I I I . ) 1 1 . 1988. p p . 9 0 7 - 9 1 0 . , ALTNÖDER A.—AUJESZKY G. — S C H E U E R p o r t r a i t , bibliography (in Hungarian) G Y . : Vízszerzési lehetőségek a P a k s — Sió ALLIQUANDER Ö . : Emlékezés BÖHM Fe­ közötti Duna-partszakaszon — Possible rencre, születésének 100. évfordulóján sites for w a t e r aquisition along t h e — Commemoration on F e r e n c BÖHM o n D a n u b e B a n k stretch between P a k s a n d t h e occasion of t h e 100th anniversary Sió - Hidr. Közi. 68. 1. 1988. p p . of his b i r t h — Földt. T u d o m á n y t ö r t . 4 0 - 4 8 . , 8 figs, eng R E v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . A L T N Ö D E R A . — A U J E S Z K Y G. — S C H E U E R Geology) 1983—84. 1 1 . sz. 1988. p p . G Y . : P a r t i szűrésű vízszerzési lehetősé­ 45 — 57. eng R gek a D u n a b a l p a r t j á n Tass és Baja ALLIQXJANDER Ö . — B U D A E . : Ú j a b b adalé­ k ö z ö t t — P o t e n t i a l bank-filtered water kok a hazai kőolaj- és földgáztermelés supplies along t h e left-hand D a n u b e 50. évfordulójának és az О М В К Е k ő ­ b a n k between Tass a n d Baja — Hidr. olaj-, földgáz- és vízbányászati szak­ Közi. 68. 6. 1988. p p . 366 — 371., 4 figs, osztálya alapításának csaknem félszáza­ eng R A B O U L E L A , N . M. — K E D V E S , M.: P a l y n o -

A magyar

földtani

irodalom

jegyzéke,

1988

397

A M B R U S E . : l á s d : K E D V E S M.

KOHÁSZATI E G Y E S Ü L E T 76. k ü l d ö t t k ö z ­

IANDREÁNSZKY G á b o r — Természet Világa 119. 1. 1988. p . 9., arcképpel A N O N Y M U S : A m ű s z a k i fejlesztés eredmé­ nyei a Fejérmegyei B a u x i t b á n y á k n á l — Results achieved in t h e field of develop­ m e n t b y Fejér C o u n t y Mines — B K L B á n y á s z a t 121. 1. különszám, 1988. p p . K 3 1 - K 3 5 . , 12 figs

gyűlése — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 9. 1988. p p . 2 5 7 - 2 7 8 . , 9 á b r a

ANONYMUS:

Elhunyt

KOMJÁTI

János,

1929—1988 — Alföldi Olajbányász X X I X . évf. 3. sz. 1988. március, p . 2. ANONYMUS: Dr. RÁDAI

Ödön 60 éves —

K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p p . 76 — 77. A N O N Y M U S : A m i k o r a kövek meghalnak - Természet Világa 119. 5. 1988. p . 236. A N O N Y M U S : A Moszkvai Őslénytani Mú­ zeum — Természet Világa 119. 5. 1988. p p . 236 — 237. A N O N Y M U S : Magyar Á s v á n y b a r á t Talál­ kozó - Föld és É g X X I I I . 1 1 - 1 2 . 1988. p . 374., 2 á b r a A N O N Y M U S : G y é m á n t b a z á r t csillagsóhaj — É l e t és T u d o m á n y X L I I . 50. 1987. p . 1958., l ^ á b r a A N O N Y M U S : Ofaluról, n e m utoljára — B ú ­ v á r X L I I I . 8. 1988. p . 40. A N O N Y M U S : Dinoszauruszok és társaik. K e r e s d az a s s z o n y t ! — R a k é t a Regény­ újság X V . évf. 29. sz. 1988. V I I . 19. p p . 24 — 25., 5 á b r a ANTONI F . : A VÍZ az élet feltétele — Ma­ gyar T u d o m á n y X C V . ( X X X I I I . ) 9. 1988. p p . 697 — 699. A R N O L D , W . — G L O T H , H . : A miskolci N e ­

hézipari Műszaki E g y e t e m olaj termelési tanszéke és a Freibergi B á n y á s z a t i Aka­ démia Mélyfúrási és Kőolaj-bányászati Intézete közötti együttműködés — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 1. 1988. , p . 24. ÁRPÁSI M. — C S A B A J . : A geotermikus ener­ gia b á n y á s z a t á n a k és hasznosításának lehetőségei — Possibilities for t h e ex­ ploitation a n d utilization of g e o t h e r m a l energy — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 5. 1988. p p . 1 4 8 - 1 5 1 . 4 figs, 3 tables, r u s , ger, e n g R ÁRVÁNK Sós E . — B A L O G H K a d o s a — R A VASZNÉ B A R A N Y A I L . : Mezozóos a n d e z i t

a N a g y b á t o n y 324. sz. fúrásban — Mesozoic a n d é s i t e in borehole N a g y b á ­ t o n y 324 — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 117—120., 2 figs, 2 tables, e n g R ASBÓTH J . — K O M L Ó S C s . : Mennyire veszé­

lyes a veszélyes h u l l a d é k ? H u l l a d é k t e ­ m e t ő k — É l e t és T u d o m á n y X L I I . 44. 1987. p p . 1379—1381., 4 á b r a A U J E S Z K Y G.: l á s d : A L T N Ö D E R A . Az ORSZÁGOS M A G Y A R BÁNYÁSZATI

ÉS

B . A.: B E N E D E K E n d r e (1913—1987) — K a r s z t és B a r l a n g 1988. I . p . 7 1 . BACSINSZKY T. — B U D A E . — D A N K Ó J.— HORVÁTH R . — JURATOVICS A. — K i s s Gá­

bor— TJDVARDI G.: Műszaki fejlesztési tevékenység a zalai olajmezőkben az 1950 —65-ös években — A retrospection t o t h e technical development a c t i v i t y carried o u t in t h e oil fields of Zala in t h e years 1 9 5 0 - 1 9 6 5 — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 10. 1988. p p . 2 9 4 299., 8 figs, r u s , ger, eng R BÁCSKAY E . : Őskori és rómaikori ércbányá­ szat a Szerb Érchegységben — P r e ­ historic a n d R o m a n - a g e ore mining in t h e Serb Erzgebirge — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 37. 1988. p p . 1 1 7 - 1 2 9 . , 4 figs, eng R BÁCSKAY E . : A Lepenszki Vir-i kőkori telep — Stone-age s e t t l e m e n t a t L e ­ penszki Vir — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 37. 1988. p p . 151 — 159., 2 figs, eng R BAKÓ T . : P a l e o k a r s z t és karsztvédelmi konferencia Lengyelországban — Paleok a r s t a n d k a r s t protection conference in P o l a n d — K a r s z t és Barlang 1987. I — I I . p p . 35 — 36. I n H u n g a r i a n B A K S A C S . : Az Országos É r c - és Á s v á n y ­ b á n y á k kiállítása az 1988. évi tavaszi B u d a p e s t i N e m z e t k ö z i Vásáron — B K L B á n y á s z a t 121. 8. 1988. p . 562. B A K S A CS. — F O D O R В . — L E N G Y E L V.-né—

SZEBÉNYI G.: A recski porfiros rézérc­ előfordulás a d o t t részének geostatisztikai vizsgálata — Geostatistic s t u d y o n a given p a r t of t h e R e c s k p o r p h y r i c de­ posit — B K L B á n y á s z a t 121. 5. 1988. p p . 308 — 313., 6 figs, 1 table, r u s , ger, eng, fre R BALANDIN, R . : 125 éve született Vlagyimir VERNADSZKIJ — Természet Világa 119. 9. 1988. p p . 4 2 2 - 4 2 4 . , arcképpel BALÁSHÁZY L . : Előkészületben az új N e m ­ zeti Atlasz — Magyar Vízgazdálkodás 1988/1. p . 3. BALÁSS Y Z.: Kvázitriaxiális törési vizsgá­ lat az akusztikus emisszió regisztrálásá­ v a l — Investigations into t h e process of quasi triaxial breaking b y registering t h e acoustic emission — B K L B á n y á s z a t 121. 6. 1988. p p . 379—382., 7 figs, r u s , ger, eng. fre R BALÁZS A . : Petrolgeochem '88 nemzetközi t u d o m á n y o s konferencia — Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 8. 1988. p . 247. BALÁZS D . : K í n a karsztvidékei — K a r s t regions in China — K a r s z t és B a r l a n g 1986. I I . p p . 123 — 132.,10figs, e n g , r u s R

398

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

BALÁZS D . ; P u s z t u l ó b a n a denevérek — T h e vanishing b a t s — K a r s z t és Barlang 1 9 8 6 . I I . p . 1 4 0 . , 1 fig. I n H u n g a r i a n BALÁZS D . : A m a g y a r barlangok idegen­ forgalma 1 9 8 6 - b a n — K a r s z t és Barlang 1986. II. p. 147. BALÁZS T>.: A m a g y a r barlangok idegen­ forgalma 1 9 8 7 - b e n — Tourism in t h e caves of H u n g a r y — K a r s z t és Barlang 1 9 8 7 . I — I I . p . 4 9 - 5 0 . , 2 tables, in Hungarian BALÁZS D . : A Z ingókövek — Balancing rocks — Föld és É g X X I I I . 1 . 1 9 8 8 . p p . 6 — 9 . , 1 4 figs

A brief history of t h e stratigraphical a n d palaeontological research in H u n g a r y — ő s i . V i t á k (Discussiones palaeont.) 3 5 . 1988. pp. 3 — 49. I n Hungarian BÁRDOSSY G Y . : Geostatisties in H u n g a r y . De Geostatisticis. Fontainebleau. N o . 3 .

BALÁZS E . : l á s d : JÁMBOR Á. BÁLINT V.—TÖRÖK A . — N A G Y Sándor: Az

B A R T A E . — N É M E T H Géza: A nagylengyeli

Olajterv szerepe a m a g y a r szénhidrogén­ i p a r fejlesztésében — The role of O L A J ­ T E R V (Primary Contractor and De­ signing E n t e r p r i s e for t h e Oil I n d u s t r y ) in t h e d e v e l o p m e n t of t h e H u n g a r i a n h y d r o c a r b o n i n d u s t r y ( O L A J T E R V is 2 5 years old) — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 7. 1 9 8 8 . p p . 1 9 3 - 1 9 6 . ,

1 fig.

pp. 1 5 — 1 6 . BÁRDOSSY G Y . : lásd: D'ARGENIO, В. BÁRDOSSY G Y . : lásd: TARDY Y. BARKÓ J . — P U S K Á S L . : A Z e u r ó p a i „ G r a n d

C a n y o n " : Gorges d u T a r n — Gorges du T a r n : „ G r a n d C a n y o n " in E u r o p e — Föld és É g X X I I I . 1 1 - 1 2 . 1 9 8 8 . p p . 3 6 7 — 3 7 0 . , 7 figs mező gazdasági jelentősége a m ú l t b a n és a jövőben — The economic significance of t h e field of Nagylengyel in t h e p a s t a n d in t h e future — B K L Kőolaj és F ö l d g á z 2 1 . ( 1 2 1 . ) 1 . 1 9 8 8 . p p . 1 - 4 . rus,

ger, eng R BARTA G Y . : A fizika és a geofizika kölcsön­ h a t á s a — I n t e r a c t i o n between physics a n d geophysics — Magyar T u d o m á n y (Review of t h e H u n g a r i a n A c a d e m y of Sciences) X C V . ( X X X I I I ) 3 . 1 9 8 8 . p p . 1 7 6 — 1 8 3 . 1 0 figs, eng R

In Hungarian BALLA L . : Gipsztermékek előállítási lehe­ tősége h a z a i alapanyagbázison — Pos­ B A R T A I . : l á s d : ZENTAY T. sibilities for supplying g y p s u m p r o d u c t s B A R T H A A. — F Ü G E D I P . U . — KTJTI L . : as based on a H u n g a r i a n p r i m e m a t e r i a l A felszínközeli rétegsorok mozgékony occurrence — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 2 . mikroelem-háztartásának vizsgálatára 1 9 8 8 . p p . 1 0 8 — 1 1 1 . , 4 figs, 1 table, rus, kidolgozott , , B F K " - m ó d s z e r és alkalma­ ger, eng, fre R zásának t a p a s z t a l a t a i — Experiences BALLA Z . : A K á r p á t - P a n n o n régió nagy­ w i t h , , B F K " m e t h o d elaborated for szerkezeti képe a felsőeocénben és e k é p testing of mobile micro-element regime h a t á s a a mezozóos Tethys-rekonstrukof subsurface layers — Mérnökgeol. ciókra — L a t e Eocene tectonic p a t t e r n Szemle (Engineering Geol. Review) 3 6 . of t h e C a r p a t h o - P a n n o n i a n region a n d 1 9 8 8 p p . 9 1 — 1 0 6 . , 4 tables, eng R its bearing on t h e Mesozoic reconstruc­ BAUER J. —SÁRDI A.: A balatoni meder­ tions of t h e T e t h y s — F ö l d t . Közi. üledék térképezése felszín alatti r a d a r (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) 1 1 8 . alkalmazásával — Mapping of t h e bed1 . 1 9 8 8 . p p . 1 1 — 2 6 . , 1 0 figs, eng, r u s R load of lake B a l a t o n b y t h e use of sub­ BALLA Z . : A Z Alpok ó r a m u t a t ó - j á r á s s a l surface r a d a r — Vízügyi Közi. (Hydrau­ egyező paleomágneses elfordulásai a lic Engineering) L X V I . 3 . 1 9 8 4 . p p . 4 5 6 — Dunántúli-középhegység szerkezetének 4 6 6 . , 8 figs, rus, eng, fre R fényében — Clockwise paleomagnetic B A U E R K . — M O S O N Y I Z . : A tárolókőzetek r o t a t i o n s of t h e Alps in t h e light of t h e víztelítettsége és dielektromos permittis t r u c t u r e of t h e T r a n s d a n u b i a n R a n g e v i t á s a közötti kapcsolat alakulása és — Á l t . F ö l d t . Szemle (General Geol. m e g h a t á r o z á s a szigeteletlen fegyverzetű Review) 2 3 . 1 9 8 8 . p p . 1 6 3 — 2 0 0 . , 1 6 figs, m é r ő k o n d e n z á t o r o k k a l végzett vizsgála­ 9 tables, eng R t o k alapján — T h e development of t h e BALOGH B é l a — B u ó c z Z . — K O V Á C S F e ­ relation between t h e w a t e r s a t u r a t i o n r e n c : A frontfejtéses széntermelés jel­ a n d t h e dielectric c o n s t a n t of reservoir lemzői és az endogén b á n y a t ü z e k kifej­ rocks a n d its d e t e r m i n a t i o n o n t h e basis lődésének k a p c s o l a t a — Relationships of tests carried o u t w i t h measuring con­ b e t w e e n t h e characteristics of coal pro­ densers equipped w i t h uninsulated ar­ d u c t i o n from longwall faces a n d t h e m a t u r e — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . d e v e l o p m e n t of endogene m i n e fires — ( 1 2 1 . ) 1 1 . 1 9 8 8 . p p . 3 3 5 - 3 3 9 . , 7 figs, B K L Bányászat 1 2 1 . 7. 1 9 8 8 . p p . 4 6 3 rus, ger, eng R 4 6 6 . , r u s , ger, eng, fre R BALOGH K a d o s a : l á s d : Á R V Á N É Sós E . BALOGH K a d o s a : l á s d : JÁMBOR Á.

BALOGH K á l m á n : A m a g y a r r é t e g t a n i és őslénytani k u t a t á s rövid t ö r t é n e t e —

BAUER

K. —MOSONYI

Z.: A

kőzetek

di­

elektromos jellemzőinek t a n u l m á n y o z á s a a 1 0 H z f 1 0 M H z frekvenciatartomány­ b a n végzett kapacitív vizsgálatok alap-

A magyar

földtani

irodalom

ján — T h e s t u d y of t h e dielectric characracteristics of rocks on t h e ground of capacitive tests carried o u t in t h e fre­ q u e n c y range of 10 H z f 10 M H z — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 1 1 . 1988. p p . 340—344., 6 figs, r u s , ger, eng В, B A U E R K . : l á s d : TÓTH J á n o s

B E C K В . (szerk.): A fővárosi fürdők 75 éve. Pallas L a p - és K ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t , 1988. (évszám nélkül). 319 oldal, ábrák­ kal, t á b l á z a t o k k a l . Szerzők: B E C K В . , H E G E D Ű S L., HORVÁTH József, Cs., R Á T Z E .

MESKÓ

В Е К Е I . : Külfejtéses lignitbányászatunk lehetőségei — Lignite p r o d u c t i o n in H u n g a r y from opencast mines — B K L B á n y á s z a t 121. 6. 1988. p p . 383 — 390., 10 figs, 4 tables, rus, ger, eng, fre R B E N C Z E G. — M U N T Y Á N CS. — S Z A B Ó I m r e :

Oskü földtani térképe. 1 : 20 000. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t kiadása, Budapest, 1988. B E N C Z E G. — PEREGI

Z S . : Sáska

földtani

t é r k é p e . 1 : 20 000. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t kiadása, Budapest, 1988. B E N C Z E L . : l á s d : MÚZEUMI KÖZLEMÉNYEK B E N E D E K E . : lásd: B . A.

jegyzéke, 1988

399

118. 1. 1988. p p . 6 7 - 7 4 . , 2 figs, 3 plates, eng, rus R B E R É N Y I M. — P A T A I К . : Mészkő az a n y a ­

m é h b e n — Természet Világa 119. 7. 1988. p p . , 3 2 0 - 3 2 1 . , 3 á b r a B É R E S L . : Árvízvédelmi töltések mérnök­ geológiai vizsgálata — Engineering geo­ logical examination of floodwater dykes — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 36. 1988. p p . 51 — 68. 10 figs, eng R B E R N Á T H Z . — K A R Á C S O N Y I S.: A kavics­

k u t a t á s elméleti eredményei és gyakor­ lati t a p a s z t a l a t á n a k összehasonlító elem­ zése — Theoretical results a n d practical experience in gravel exploration: a c o m p a r a t i v e analysis — Földt. K u t . X X X I . 1. 1988. p p . 9 3 - 1 0 1 . 10 figs, eng, ger, rus R B E R R I , I . L . : l á s d : KONONOV, V. I .

BIDLÓ G. : Az Al-Duna és a V a s k a p u szabá­ lyozásának t ö r t é n e t e — Historical re­ view a b o u t t h e river control a t t h e lower reach of t h e D a n u b e , especially of t h e „ V a s k a p u " area — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 37. 1988. p p . 1 4 3 - 1 4 9 . eng R BIRCHER E . : A m a g y a r szénbányászat kez­ detei az I782-es törvényhatósági jelen­ tések t ü k r é b e n — T h e beginning of coal mining in H u n g a r y , as reflected b y t h e r e p o r t s presented in 1782 — B K L Bá­ n y á s z a t 121. 7. 1988. p p . 4 8 2 - 4 8 6 . r u s , ger, eng, fre R BIRCHER E . —TÓTH P é t e r : Az démonokról, amelyek némely b á n y á k b a n tartózkod­ n a k — A b o u t demons, w h o are staying in some mines — B K L B á n y á s z a t 121. 6. 1988. p p . 411 — 414. r u s , ger, eng, fre R BÍRÓ P . : A nehézségi erőtér időbeli válto­ zásának geodéziai h a t á s a . (Értekezések — Emlékezések). Akadémiai Kiadó, B u d a p e s t , 1988. 82 oldal. Á r a 25 F t . В о в о к E . : lásd: MATING В .

В Е Н К Е I . : Felső-magyarországi b á n y a v á r o ­ sok közössége, 1487—1987. Miskolc, 1987. A P E C H A n t a l m i n i a t ű r k ö n y v ­ gyűjtők klubjának kiadása. (Készült a P r o s p e k t k o p nyomdaüzemében, Buda­ pesten, 500 példányban, vörösréz plaket­ tel.) 7 ábrával, m a g y a r és szlovák nyelvű előszóval. 4 3 x 4 1 m m . B E N K E I . : Telkibánya b á n y á s z a t á n a k tör­ t é n e t e — Közlemények a magyarországi á s v á n y i nyersanyagok történetéből I I I . A Nehézipari Műszaki E g y e t e m kiadása, Miskolc, 1988. B E N K E I . : 500 évvel ezelőtt alakult a Felsőmagyarországi Bányavárosok Közössége — Establishing t h e C o m m u n i t y of Min­ ing Towns in U p p e r H u n g a r y for 500 years — B K L B á n y á s z a t 121. 4. 1988. B O D A J . : Megemlékezés TELEGDI R O T H Károlyról születésének centenáriumán — p p . 261 — 267., 8 figs, rus, ger, eng, fre R Commemoration on K á r o l y TELEGDI B E N K E L . : Megemlékezések a Felső-ma­ R O T H o n t h e occasion of t h e centenary gyarországi Bányavárosok Közössége of his birth — Földt. T u d o m á n y t ö r t . m e g a l a k u l á s á n a k 500. évfordulójáról — E v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g , B K L B á n y á s z a t 121. 7. 1988. p p . 4 9 8 Geology) 1983 — 84. 1 1 . sz. 1988. p p . 499., 37 á b r a 203 — 212. eng R B É R C Z I I . : F ő t i t k á r i jelentés (1987. I I I . 18.) B O D N Á R P.—MISKOLCZI B O D N Á R P . : A jog — Secretary General's r e p o r t — Földt. érdekegyeztető szerepe a b á n y á s z a t b a n : Közi. (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) a külszín védelme a b á n y a m ű v e l é s k ö ­ 117. 4. 1987. p p . 337—345., 5 t á b l á z a t t a l vetkezményei ellen — T h e conciliatory (in H u n g a r i a n ) role of t h e right pertaining t o t h e mining B É R C z i I . : l á s d : JÁMBOR Á. i n d u s t r y a n d p r o t e c t i o n of t h e surface B É R C Z I N É MAKK A . : A k a r á d i fúrások against t h e effects of exploitation — paleozóos képződményeinek újraértéke­ B K L B á n y á s z a t 121. 2. 1988. p p . 112 — lése — Reassessment of t h e Paleozoic 114. r u s , ger, eng, fre R from t h e boreholes of K a r á d — Földt. B O D O K Y T . : l á s d : TŐRÖS E . Közi. (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.)

Földtani

400

Közlöny

B O G N Á B L . : l á s d : MINDSZENTY A . BOGNÁR T . : l á s d : TAKÁCS P . B O G N Á B N É BEVICZ J . : Beszámoló az 1 9 8 6 .

évi erdélyi terepbejárásról — R e p o r t a b o u t t h e Trarisylvanian t o p o g r a p h i c field t o u r of 1 9 8 6 — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 3 6 . 1 9 8 8 . p p . 2 0 9 — 2 2 1 . 1 fig. eng R B O H N P . — M A B C Z E L L F . - n é (szerk.): Ma­

gyarország mélyfúrási a l a p a d a t a i . R e ­ trospektív sorozat, 7. k ö t e t , Nagyalföld, 1 8 8 3 — 1 9 7 2 A Központi Földtani Hiva­ tal és a M . Áll. F ö l d t a n i I n t . megbízásá­ ból kiadja a Vízügyi D o k u m e n t á c i ó s Szolgáltató Leányvállalat, Budapest, 1 9 8 8 . 9 1 1 old., 5 8 térképmelléklet BOHÓCZKY F . : A h ő b á n y á s z a t kérdőjelei. Energia — ésszerűbben — E l e t és Tu­ domány X L I I I . 4 6 . 1 9 8 8 . p p . 1 4 4 3 — 1 4 4 5 . , 2 ábra, 1 t á b l á z a t V

BOLDIZSÁB I . — POZSGAI J . — K u C S O R A S . — KASZAB L — R A K O V I T S Z — K N E I F E L F . — Soós J . - n é — T Ö B Z S Ö K Á. —ZSILÁK G y . — O B O S z I . - n é — H E G Y E S I S. — J Ó Z S A G . — PRAKFALVI P . —CSÁKI F.—ALTNÖDER ;

A . —SZANI К . : Magyarország szennye­ ződés-érzékenységi térképe 1 : 5 0 0 0 0 0 . A M . Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t kiadása, Bu­ dapest, 1 9 8 8 . B o b L A M . : E g y elfeledett t e r m é s z e t t u d ó s : MABSIGLI — Természet Világa 1 1 9 . 8 . 1 9 8 8 . p . 3 7 6 . , 1 ábra B O N A J . : Szintjelző spórák és virágporsze­ m e k a Keleti-Mecsek felsőtriász kőszénfekű rétegekből — Stratigraphisch sig­ nifikanten Sporen u n d Pollen aus d e m Liegende der Steinkohlenschichten der Obertrias i m östlichen Mecsek-Gebirge (Südungarn) — Folia Comloensis-Komlói Közlemények, Tomus 1 . 1 9 8 4 . , Komló, 1 9 8 5 . p p . 3 — 2 5 . , 4 Fig., 4 Taf. ger R B O N A J . : Ú j a b b a d a t o k a Középső Ратаt e t h y s b e n előforduló Noelaerhabdus bozinovicae n a n n o p l a n k t o n faj ismeretéhez — F u r t h e r d a t a t o t h e knowledge of t h e N a n n o p l a n k t o n species Noelaerhabdus bozinovicae from t h e Middle P a r a t e t h y s — Folia Comloensis-Komlói Közlemé­ nyek, T o m u s 2 . 1 9 8 6 . , K o m l ó , p p . 7 — 2 3 . , 3 figs, 1 table, ger R B O N A J . : lásd: JÁMBOB Á. B O N I M . : lásd: D'ARGENIO, В . BOBOSS M . : D r . SZÁLAI T i b o r n é , dr. STROBENTZ I l o n a 1 9 0 0 — 1 9 8 5 — I l o n a STBOBENTZ ( 1 9 0 0 — 1 9 8 5 ) , wife of Tibor SZÁ­

LAI — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology)

119. kötet 4. füzet (VI.): Alkarcsontok a kolozsvári (Clujnapocai) felsőeocénből — Beitrag zur K e n n t n i s über fossile Seekühe aus d e m Siebenbürgischen Becken ( V I ) : U n t e r ­ a r m k n o c h e n a u s d e m Obereozän v o n K l a u s e n b u r g (Cluj-Napoca) — F ö l d t . Közl. (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) 1 1 8 . 1 . 1 9 8 8 . p p . 4 9 — 6 0 . , 6 Taf., ger, r u s R BRASSÓI F U C H S H . : A H a r g i t a gyöngy­

szeme: a Szent A n n a - t ó Világa

1 1 9 . 8.

— Természet

1 9 8 8 . pp.

374-375.,

1 ábra B B U K N E R - W E I N A.: lásd: BBUKNERNÉ W E I N A. B B U K N E R N É W E I N A . : Az 1 9 8 2 . évi bala­

t o n i aktuálgeológiai k u t a t á s során m é ­ lyült fúrások szerves-geokémiai vizsgá­ l a t a — Actuogeological drilling in Lake B a l a t o n in 1 9 8 2 : organic geochemistry — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1 9 8 6 - r ó l (Relationes a n n u a e inst. geol. publ. Hung.), B u d a ­ pest, 1 9 8 8 . p p . 5 6 9 — 5 8 2 . , 5 figs, eng R B U D A E . : l á s d : ALLIQUANDER Ö . B U D A E . : l á s d : BACSINSZKY T.

B U D A I T.—VÖRÖS A . : Balatonfel vidék, Aszófő, F a r k ó - k ő — Aszófő, F a r k ó - k ő , Balaton highland — Magyarország geológiai alapszelvényei. A M. Áll. Föld­ tani I n t . kiadványa, Budapest, 1 9 8 8 . pp. 1 — 8., 7 figs, in H u n g a r i a n a n d English B U D A V Á R I Á. — G B Y N A E U S T . : B a r l a n g k u ­

t a t ó k elektroenkefalográfiai és pszicho­ lógiai vizsgálatának eredményei — R e ­ sults of elektroenkephalographic ( E E G ) a n d psychological examinations of cave explorers — K a r s z t és Barlang 1 9 8 8 . I . p p . 2 9 — 3 2 . , 2 figs, eng R B u ó c z Z . : lásd: BALOGH Béla B . Z . : Magasra c s a p t a k a szenvedélyek egy dinoszaurusz-kori légbuborék m i a t t — Természet Világa 1 1 9 . 4 . 1 9 8 8 . p . 1 7 1 . B . Z . : A Föld légköre 8 0 millió évvel ezelőtt — Természet Világa 1 1 9 . 4 . 1 9 8 8 . p . 1 7 1 . CALW, Rulein v o n : K i s k ö n y v a bányászat­ ról. A szöveget gondozta és az utószót í r t a ZSÁMBOKI L . Miskolc, 1 9 8 7 . A P E C H

A n t a l m i n i a t ű r k ö n y v - g y ű j t ő k klubjának kiadása. (A b á n y á s z a t első n y o m t a t á s ­ b a n megjelent s z a k k ö n y v é t h a s o n m á s k i a d á s b a n és m a g y a r fordításban m u t a t ­ ja be az 5 0 0 p é l d á n y b a n , a P r o s p e k t k o p b u d a p e s t i n y o m d a ü z e m é b e n készült kö­ t e t . Â k ö n y v t á b l á t rézdomborítás díszí­ ti.) 4 3 X 5 0 m m .

247-249.

CARANNANTE, G.-D.—D'ARGENIO, В.— F E R B E B I , V. — M l N D S Z E N T Y A. — SlMONE,

B O B S O S В . : lásd: MÓGA J . •fBÖHM F . : l á s d : A L L I Q U A N D E B Ö . BRASSÓI F U C H S H . : A d a t o k az E r d é l y i -

L . : Facies e ambienti carbonatici nell'intervallo Cretacico Miocene dell'Appennino C a m p a n o — Guida alle Escursioni. Soc. Geol. I t a . 7 4 . Congresso, Napoli,

1983-84.

1 1 . sz. 1 9 8 8 . p p .

eng R

m e d e n c e á s a t a g szirénjeinek ismeretéhez

1 9 8 8 . p p . 1 - 5 7 . , 1 5 figs

A magyar

földtani

CARANNANTE, G . - D . —D'ARGENIO, В.— D E L L O IACOVO, B . — F E R R E R I , V . — Mnsro-

SZENTY A. —SIMONE, L . : Carsismo Cretacico in C a m p a n i a . E l e m e n t i analitici — A t t i del 7 4 . Congresso della Soc. Geol.

irodalom

jegyzéke, 1988

401

T r e a s u r y , on t h e G r e a t H u n g a r i a n Plain — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1 9 8 3 — 84.

1 1 . sz. 1 9 8 8 . p p . 1 5 9 — 1 6 5 . I n H u n ­

garian.

I t a . A - 9 0 - 1 0 0 . N a p o l i , 1 9 8 8 . , 1 fig. CATALANO, R . : VÖRÖS A.

CSATH В . : ZSIGMONDY Vilmos — B K L Bá­

CHABERT, C : Franciaország legnagyobb barlangjai — K a r s z t és B a r l a n g 1 9 8 6 . II. p. 144. CHOLNOKY J . : Veszprém földrajza — Geog­ r a p h y of t o w n Veszprém — Földrajzi K ö z i . (Geogr. Review) X X X V I . (CXII.) 1 — 2 . 1 9 8 8 . p p . 1 2 — 1 9 . (In H u n g a r i a n ) . CHOLNOKY J . : A B a l a t o n eredete — T h e genesis of t h e lake B a l a t o n — Földrajzi Közi. (Geogr. Review) X X X V I . (CXII.) 1 — 2. 1 9 8 8 . pp. 1 9 - 2 7 . , 2 ábra (In Hun­ garian). CSABA J . : A hőenergia föld a l a t t i tárolása — U n d e r g r o u n d storage of t h e t h e r m a l energy — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 .

CSATH

( 1 2 1 . ) 1 0 . 1 9 8 8 . p p . 3 1 2 — 3 1 3 . , r u s , ger,

eng R CSABA J . — F Ü L Ö P M . : A mélyfúrási számí­ t á s t e c h n i k a az olajipar kutatóintézeté­ ben — C o m p u t e r technique for deep drilling in t h e research i n s t i t u t e of t h e H u n g a r i a n oil i n d u s t r y — B K L Kőolaj és F ö l d g á z 2 1 . ( 1 2 1 . ) 6 . 1 9 8 8 . p p . 1 6 6 1 6 7 . r u s , ger, eng R CSABA J . : l á s d : Á R P Á S I M. CSÁKI F . : l á s d : BOLDIZSÁR I .

CSÁKÓ D . (szerk.): A m a g y a r kőolaj- és földgázbányászat irodalmi közleményei­ nek jegyzéke. A z O M B K E kiadása, Bu­ dapest, 1 9 8 7 . CSÁKÓ D . : A Szovjetunió földgáztermelési koncepciói — B K L Kőolaj és Földgáz

n y á s z a t 1 2 1 . 5 . 1 9 8 8 . p . 3 8 0 . , arcképpel. В . : ZSIGMONDY

Vilmos-emlékülés

és s z o b o r a v a t á s Dorogon — B K L Bá­ nyászat 1 2 1 . 9. 1988. pp. 6 4 7 — 648. CSATH В . : A hazai mélyfúrás fejlődése 1 9 1 8 — 1 9 3 8 között, különös t e k i n t e t t e l a földgáz- és k ő o l a j k u t a t á s r a — T h e de­ v e l o p m e n t of t h e deep drilling in H u n ­ g a r y b e t w e e n 1 9 1 8 a n d 1 9 3 8 , w i t h special regard t o t h e n a t u r a l g a s a n d oil explora­ t i o n — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 2.

1 9 8 8 . p p . 1 1 8 - 1 2 1 . 6 figs, r u s , ger,

eng R CSATH В . : A kincstári szénhidrogén-kuta­ t á s o k az 1 9 2 0 - a s években — H y d r o ­ c a r b o n explorations of t h e H u n g a r i a n t r e a s u r y in t h e t w e n t i e s — B K L Kőolaj és F ö l d g á z 2 1 . ( 1 2 1 . ) 6 . 1 9 8 8 . p p . 1 8 3 —

1 8 5 . , 1 fig., in H u n g a r i a n . CSATH B . : A hazai vízbányászati fúrási dol­ gozók baleset-elhárítási oktatásának t ö r t é n e t e — T h e history of t h e teaching in accident prevention of workers of w a t e r drillings in H u n g a r y — B K L K ő ­ olaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 1 0 . 1 9 8 8 . p p . 3 1 4 — 3 1 8 . , 4 figs, r u s , ger, eng R CSATH В . : Megemlékezés ZSIGMONDY Vil­

mos h a l á l á n a k 1 0 0 . évfordulójáról — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 1 2 . 1988.

p p . 3 5 3 — 3 5 4 . , 1 ábra

CSATH В . : Beszámoló az O M B K E K F V S Z X X . Vándorgyűléséről — V í z k u t a t á s 1 9 8 7 . 6. pp. 1 7 — 1 9 . , 6 ábra

2 1 . ( 1 2 1 . ) 7. 1 9 8 8 . p p . 2 2 0 — 2 2 1 . , 1 á b r a CSÁKÓ D . —STJBAI J . : A földgáz és Magyar­

CSATH В . : A szegedi A n n a - k ú t fúrása — Vízkutatás 1 9 8 8 . 1. p p . 1 9 - 2 0 . , 2 ábra

ország. In: a K L U W E R A k a d é m i a i K i ­ adó (Dordrecht, Hollandia) gondozásá­ ban, a „ T h e Geo J o u r n a l L i b r a r y " soro­ z a t b a n megjelent t a n u l m á n y k ö t e t , 1 9 8 7 .

CSATH В . — P U S K Á S M. : KREMSZNER Mik­ lós ( 1 9 3 2 - 1 9 8 8 ) - V í z k u t a t á s 1 9 8 8 . 2 .

CSAPÓ K . — G O D Ó В . — K R É M E R К . : A fej­

tési technológiák fejlesztése a Dorogi S z é n b á n y á k b á n y a ü z e m e i b e n — Devel­ o p m e n t of working technologies a t t h e p i t s of D o r o g Coal Mines — B K L B á ­ nyászat 1 2 1 . 9 . 1 9 8 8 . pp. 6 0 3 — 608., 5 figs, 4 tables, rus, ger, eng, fre R CSÁSZÁR G . —GÓCZÁN F . : A b a k o n y i felső­

k r é t a k ő s z é n k u t a t á s és kőszénláp vizs­ g á l a t — U p p e r Cretaceous coal prospect­ ing a n d p e a t b o g studies in t h e B a k o n y Mts — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1 9 8 6 - r ó l (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . Hung.), Budapest, 1 9 8 8 . pp. 155 — 178., 8 figs, 6 tables, eng R CSATH B . : A z alföldi k i n c s t á r i szénhidrogénk u t a t á s o k eredménye — R e s u l t s of h y d r o c a r b o n exploration initiated b y t h e

p p . 3 — 4. , arcképpel CSATH В . : A rétegek elkülönítése mélyfú­ rású kutakban V I . — Vízkutatás 1 9 8 7 . 6. p p . 2 — 6., 5 á b r a CSATH В . : A rétegek elkülönítése mélyfú­ rású kutakban V I I . — Vízkutatás 1 9 8 8 . 1 . p p . 7 — 1 0 . , 1 ábra, 3 t á b l á z a t CSATH В . : A rétegek elkülönítése mély­ fúrású k u t a k b a n V I I I . — V í z k u t a t á s 1 9 8 8 . 2 . p p . 9 — 15., 1 2 ábra, 3 t á b l á z a t CSATH В . : A rétegek elkülönítése mélyfú­ rású k u t a k b a n I X . — V í z k u t a t á s 1 9 8 8 . 3 . p p . 7 — 1 3 . , 9 ábra, 1 t á b l á z a t CSATH В . — Ő S Z A.: L á t o g a t á s tengeri fúróberendezésnél — V í z k u t a t á s 1 9 8 8 . 2 . p p . 6 — 9., 1 2 ábra CSATÓ I . — K O S Z T I N В . — T O R M A L . : A ré­

tegkezelések t u d o m á n y o s előkészítésé­ nek helyzete és irányai — Situation a n d t r e n d s of t h e scientific p r e p a r a t i o n of

Földtani

402

Közlöny

119. kötet 4. füzet

formation t r e a t m e n t s — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 2. 1988. p p . 3 9 - 4 2 . , 3 figs, rus, ger, eng R CSENDES C S . : E g y ü n k k ö v e t ? Sebhintőportól a farmerkoptatásig — Magyar N e m z e t L I . évf. 129. sz. 1988. V. 3 1 . p . 5. CSENGEY

D.:

DUEAY

Miklós

geológus,

csehszlovákiai m a g y a r nemzetiségpoli­ t i k u s — H i t e l I . évf. 3. sz., 1988. n o v . 30., p . 34., arcképpel CSENGEY D . : A jellem szerény hérosza. B E T H L E N Gábor díja alkalmából D U B A Y Miklósról, geológusról, csehszlovákiai m a g y a r nemzetiségpolitikusról — H i t e l I . évf. 3. szám, 1988. nov. 30., p . 34. CSEBI R . : A mélység akrobatái. Barlangá­ szokkal a B a r a d l á b a n — B ú v á r X L I I I . 4. 1988. p p . 1 — 5. 12 á b r a CSEBNY T.: Beszámoló az 1987. évi szegedi mérnökgeológiai szemináriumról és az azt k ö v e t ő jugoszláviai terepbejárásról — R e p o r t o n t h e Engineering Geological Seminar held a t Szeged, in 1987 a n d a b o u t t h e following field t o u r in Yugos­ lavia — Mérnökgeol. Szemle (Engineer­ ing Geol. Review) 37. 1988. p p . 77 — 82. eng R Csics Gy. : Búcsú a t a t a b á n y a i (tatai) szén­ medencétől — B i d farewell from a coal­ field — B K L B á n y á s z a t 121. 10. 1988. p p . 712 — 721., 22 figs, rus, ger, eng, fre R CSICS Gy. : Új b á n y a lépett termelésbe a T a t a b á n y a i B á n y á k Vállalatnál — B K L B á n y á s z a t 121. 12. 1988. p . 853. Csics Gy. : Szabadtéri bányászati m ú z e u m T a t a b á n y á n — B K L B á n y á s z a t 121. 12. 1988. p . 856. CSÍKY G.: Beszámoló és megemlékezések az 1983. esztendőről — R e p o r t a n d com­ m e m o r a t i o n s , 1983 — F ö l d t . T u d o m á n y ­ t ö r t . É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1 9 8 3 - 8 4 . 11. sz. 1988. pp. 9 —19. I n H u n g a r i a n . CSÍKY G.: Beszámoló és megemlékezések az 1984. évről — R e p o r t and commemo­ rations, 1984 — Földt. T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e History of H u n g . Geology) 1983 — 84. 1 1 . sz. 1988. p p . 21 — 32. I n H u n g a r i a n . CSÍKY G.: Visszapillantás a szakosztály 15 éves működésére — 15 years' work of t h e Section for t h e H i s t o r y of Geological Sciences of t h e H u n g a r i a n Geological Society — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1983 — 84. 1 1 . sz. 1988. p p . 33—43. I n Hungarian. CSÍKY G.: Az Erdélyi-medence földgázának felfedezése — T h e discovery of n a t u r a l gas in t h e T r a n s y l y a n i a n Basin — Földt. T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1 9 8 3 - 8 4 . I I . sz. 1988. p p . 59 — 73., 1 fig., eng R

CSÍKY G.: B É L M á t y á s , Magyarhon nagy ékessége (Emlékezés születése 300. év­ fordulóján) — M a t t h i a s B É L , pride of H u n g a r i a n n a t i v e land. (Commemora­ tion of t h e 300th anniversary of his birth) — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e History of H u n g . Geology) 1983 — 84. I I . sz. 1988. p p . 1 0 3 - 1 2 0 . , 2 figs, eng R CSÍKY G.: P A P P Simon a m a g y a r kőolaj­ b á n y á s z a t megteremtője (Születése 100. évfordulóján) — Simon PAPP, founder of H u n g a r i a n oil mining (Commemora­ tion of t h e 100th anniversary of his birth) — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1983— 84. 1 1 . sz. 1988. p p . 121 — 135., 3 figs, eng R CSÍKY G.: P Á V A I - V Á J N A F e r e n c

életműve

(Születése 100. évfordulóján) — Ferenc PÁVAI-VAJNA'S life-work (Commemora­ tion of t h e 100th anniversary of his birth) — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1983 — 84. 1 1 . sz. 1988. p p . 137—157., 2 figs, eng R CSÍKY G. : B E N K Ő F e r e n c és a m a g y a r mi-

neralógia kezdetei — Ferenc BENKŐ a n d t h e beginnings of mineralogy in H u n g a r y — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . E v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1983 — 84. I I . sz. 1988. p p . 213—236., 3 figs eng R CSÍKY G.: K r ó n i k a az 1982-évről — Chro­ nicle of t h e year 1982 — Földt. Tudo­ m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e History of H u n g . Geology) 1983—84. 1 1 . sz. 1988. p p . 2 8 1 - 2 8 7 . I n Hungarian. CSÍKY G.: Kőolaj és földgáz Jugoszláviá­ b a n — P e t r o l e u m a n d n a t u r a l gas in Yugoslavia — Mérnökgeol. Szemle (En­ gineering Geol. Review) 37. 1988. p p . 171 — 175. eng R CSÍKY G.: H O F M A N N K á r o l y ( 1 8 3 9 - 1 8 9 1 ) .

In : Évfordulók a műszaki- és természet­ t u d o m á n y o k b a n . 1989. Az MTESZ ki­ adása, Budapest, 1988. p p . 82—83., 1 ábra CSÍKY

G.:

ZIPSEB

Keresztély

András

(1783—1864). Évfordulók a műszaki- és természettudományokban 1989. Az MTESZ kiadása, Budapest, 1988. p p . 1 1 2 - 1 1 3 . , 1 ábra CSÍKY G.: Erdöl- u n d Erdgasschürfungen in U n g a r n zwischen den zwei Weltkriegen — Abstracts. The development of science and technology in Central E u r o p e be­ tween 1918—1938. MTESZ International Conference, B u d a p e s t , 1987. March 16 — 20. p p . 11 — 12. CSÍKY G.: Az Északi-középhegység terüle­ t é n végzett kincstári kőolajkutatások t ö r t é n e t e és eredménye — T h e history

A magyar

földtani

irodalom

a n d results of p e t r o l e u m propectings carried o u t b y t h e t r e a s u r y in t h e area of t h e H u n g a r i a n N o r t h e r n Central Chain of Mountains — B K L Kőolaj és Föld­ gáz 2 1 . (121.) 5. 1988. p p . 152—155. rus, ger, eng R CSISZÁR L . : Fagyasztófúrások a lyukóbán y a i a k n a mélyítésénél — Freezing dril­ lings a t t h e shaft deepening a t L y u k ó b á n y a in 1986 — B K L Kőolaj és Föld­ gáz 2 1 . (121.) 6. 1988. p p . 1 7 0 - 1 7 4 . , 9 figs, r u s , ger, eng R CSOMA J . : A n a g y m a r o s i vízlépcső a l a t t i D u n a - m e d e r vizsgálata — I n v e s t i g a t i o n of t h e D a n u b e river-bed d o w n s t r e a m of t h e w a t e r power station of N a g y m a r o s — Vízügyi Közi. (Hydraulic Engineer­ ing) L X I X . 2. 1987. p p . 2 8 6 - 2 9 6 . , 5 figs, 1 table, r u s , eng, fre R CSORBA L . — H U S Z Á R I . : A kőzetek akusz­ t i k u s emissziós vizsgálata — Investiga­ tions into t h e acoustic emission of s t r a t a — B K L B á n y á s z a t 121. 7. 1988. p p . 448—452., 17 figs, rus, ger, eng, fre R CZABALAY L . : A Z Ajkai Kőszén F o r m á c i ó őskörnyezeti viszonyai a kagyló és csiga fauna alapján — Palaeoecological s t u d y of t h e Ajka Coal F o r m a t i o n u p o n bival­ ves a n d gastropods — F ö l d t . I n t . E v i Jel. 1986-ról (Relationes armuae inst. geol. publ. Hung.) B u d a p e s t , 1988. p p . 211 — 227., 7 figs, 1 table, eng R D A H L E M J . : lásd: SENGER J .

D A L A J . : A Ság-hegy alakváltozásai — Bú­ v á r X L I I I . 6. 1988. p . 43., 2 á b r a DALLOS F.-né: A magyarországi kőolaj- és földgázbányászat félévszázados jubileu­ m á n a k ünnepi eseményei — B K L K ő ­ olaj és Földgáz 2 1 . (121.) 2. 1988. p p . 53 — 57., 10 á b r a DANK V.:

KERTAI

György

olajgeológus,

jegyzéke, 1988

403

vestigation a t t h e s o u t h e r n p a r t of t h e H u n g a r i a n G r e a t P l a n e — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 37. 1988. p p . 6 5 - 7 6 . , 2 figs, 3 tables, eng R DAJSTKNE SZENTGYÖRGYI V e r o n i k a : Kőolaj -

és gáziparunk jövője a kőolaj 1986. évi világpiaci áresése h a t á s á n a k tükrében — T h e future of H u n g a r i a n oil a n d gas i n d u s t r y in connection w i t h t h e fall in world m a r k e t prices of p e t r o l e u m in 1986 — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 1. 1988. p p . 17 — 19. rus, ger, e n g R D A N K Ó J . : l á s d : BACSINSZKY T. D'ARGENIO —MINDSZENTY A.: Cretaceous

bauxites in t h e tectonic framework of t h e M e d i t e r r a n e a n — R e n d . Soc. Geol. I t a . Vol. 9. (1986) F a s c . 2. R o m a , 1988. p p . 257 — 262., 2 figs D ' A R G E N I O , В . — M I N D S Z E N T Y A. — B Á R DOSSY Gy. — J U H Á S Z E. —BONI M.:

B a u x i t e s of S o u t h e r n I t a l y revisited — R e n d . Soc. Geol. I t a . Vol. 9. (1986) Fasc. 2., R o m a , 1988. p p . 263 — 268., 3 figs, 4 photos D ' A R G E N I O , В . : lásd: CARANNANTE, G.— D. D ' A R G E N I O , В . : lásd: MINDSZENTY A.

D É K Á N Y M.-né: Geológia. A vulkáni jelen­ ségek — Turista Magazin 99. évf. 12. sz. 1988. p p . 2 5 - 2 6 . D E L L O IACOVO, В . : l á s d : CARANNANTE, G. D E T R E CS. — DOSZTÁLY L. — H E R M A N N V . :

A csővári felső-nóri, sevati fauna — T h e U p p e r Norian (Sevatian) fauna of Cső­ v á r - F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Re­ lationes a n n u a e inst. geol. publ. H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 53—67., 7 fige, 1 table, 2 plates, eng R DEZSÉNYI

Z. — L E N D V A I

Z.: A

Zala víz­

gyűjtőjének eróziós viszonyai és h a t á s u k a felszíni vizek minőségére — Erosion in t h e c a t c h m e n t of t h e Zala river — Víz­ ügyi Közi. (Hydraulic Engineering) L X I X . 1. 1987. p p . 60—74., 4 figs, 6 tables, rus, eng, ger, R DOBOS I . : Az artézi k u t a k első országos számbavétele — H i d r . Tájékoztató 1988. á p r . p p . 9 — 12. 7 á b r a

a k a d é m i k u s (1912 — 1968) — P e t r o l e u m geologist, academician D r . György K E R ­ TAI (1912 — 1968) — Miskolc, 1987. 140 p . , 5 p h o t o s , bibliography. Megjelent a PECH Antal Miniatürkönyv Gyűjtők D O B O S I . : Megemlékezés ZSIGMONDY, Vil­ K l u b j a gondozásában, 700 p é l d á n y b a n . mosról, halálának 100. évfordulóján — I n R u s s i a n a n d English also H i d r . Tájékoztató 1988. o k t . p p . 4 — 5 . , D A N K V . : D r . K E R T A I G y ö r g y olajgeológus, 1 ábra a k a d é m i k u s (1912—1968) — Academi­ D O B O S L : P Á VAJ-VÁJNA F e r e n c , a hidrocian, D r . György K E R T A I , p e t r o l e u m geológus — F . PÁVAI-VAJNA, t h e hydrogeologist (1912—1968) — F ö l d t . K u t . geologist — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . É v k . X X X I . 1. 1988. p p . 3 - 1 6 . , 6 figs, bibi., (Annuals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geo­ eng, ger, rus R logy) 1 9 8 3 - 8 4 . 1 1 . sz. 1988. p p . 167— D A N K V . : A magyarországi kőolaj- és föld­ 177., 1 fig. I n H u n g a r i a n gázkutatások földtudományi alapjai DOBOS I . : A földtörténet emlékkövei — Ma­ 1964—1984. című d o k t o r i értekezés té­ g y a r N e m z e t L I . évf. 19. sz. 1988. jan. 23. zisei — Földt. K u t . X X X I . 3 - 4 . 1988. DOBOS I . : Ozonriadó — Magyar N e m z e t p p . 76—79., 1 t á b l á z a t . L I . évf. 128. sz. 1988. m á j u s 30. D A N K V . : Alkalmazott földtani k u t a t á s a D Ó D A В . : lásd: DÖMSÖDI J . Dél-Alföldön — Applied geological in­

404

Földtani

Közlöny

DOJCSÁK Gy.: 100 éves a N a t i o n a l Geogra­ phic — 100 y e a r s N a t i o n a l Geographic — Föld és É g X X I I I . 10. 1088. p p . 3 0 2 303., 2 figs DORMÁN J . : A z öblítőfolyadék-technológia elvi és g y a k o r l a t i kérdései — P r o b l e m s of principle a n d practice of t h e techno­ logy of circulating fluids — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 6. Г988. p p . 1 7 5 182., 9 figs, r u s , ger, eng R DOROGI К . — GLEVITZKY I . : Lencsehegy I I

b á n y a ü z e m : a dorogi s z é n b á n y á s z a t je­ lene — I m p o r t a n c e of Lencsehegy I I m i n e from t h e p o i n t of view of t h e con­ t i n u i t y of p r o d u c t i o n a t Dorog Collieries — B K L B á n y á s z a t 121. 9. 1988. p p . 582—589., 15 figs, 1 table, r u s , ger, eng, fre R DOSZTÁLY L . : A Pilis hegységi Öregszirt radiolaritjának őslénytani vizsgálata — A palaeontological s t u d y of t h e „Öreg­ s z i r t " radiolarites in t h e Pilis Mountains - F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 229 — 239., 3 plates, eng R DOSZTÁLY L . : l á s d : D E T R E CS.

DÖMSÖDI J . : A talajszelvény — Természet Világa 119. 3. 1988. p p . 136 —138., 3 á b r a DÖMSÖDI J . : A Kapos-völgy tőzeglápjai — É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 3 1 . 1988. p p . 973 — 975., 3 á b r a , 1 t á b l á z a t DÖMSÖDI J . — D Ó D A

В.: A

tőzegtermelés

műszaki-gazdasági a l a p a d a t a i n a k meg­ h a t á r o z á s a — D e t e r m i n a t i o n of t h e technical economical basic d a t a required for p e a t p r o d u c t i o n — B K L B á n y á s z a t 121. 7. 1988. p p . 453 — 458., 5 figs, 4 tables, r u s , ger, eng, fre R DTJDICH E . : A nemzetközi geológiai korre­ lációs p r o g r a m (IGCP) — I n t e r n a t i o n a l Geological Correlation P r o g r a m m e — F ö l d t . Közi. (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) 1 1 8 . 1. 1988. p p . 5—10., 4 tables. (In H u n g a r i a n ) . DTJDICH E . : E s z p e r a n t ó — a t u d o m á n y közös n y e l v e ? — Természet Világa 119. 12. 1988. p p . 5 6 2 - 5 6 5 . D U R A Y M.: l á s d : C S E N G E Y D . DTJSZA L . : l á s d : H A V A S Y I .

119. kötet 4. füzet ELTER К . : K u a n g h s z i kúpkarsztjai — É l e t és T u d o m á n y X L I I . 40. 1987. p p . 1264— 1266., 3 á b r a ELTER К . : Pompeji kertjei — É l e t és Tu­ d o m á n y X L I I I . 19. 1988. p p . 5 9 4 - 5 9 5 . , 3 ábra E N D R E S Z L : Franciaország tengerentúli megyéi — Természet Világa 119. 1. 1988. p p . 32 — 34., 5 á b r a ERDELICS В . —JECZKÓ J . : Az ü z e m b e he­

lyezés előtt álló Szabolcsveresmarti-tá­ rozó vízminőségének prognosztizálása — H i d r . Tájékoztató 1988. o k t . p p . 34—37., 3 ábra, 5 t á b l á z a t E R D É L Y I Á . : A Duna—Tisza közi szénhid­ r o g é n - k u t a t á s o k t ö r t é n e t e — H i s t o r y of hydrocarbon exploration in the Danube—Tisza Interfluve — F ö l d t . K u t . X X X I . 1. 1988. p p . 1 7 - 3 1 . 5 figs, 12 tables, ger, e n g rus R v

E R D É L Y I G . - n é — О . KOVÁCS L.—TTJRCZI G.

Az Országos F ö l d t a n i A d a t t á r b a n talál­ h a t ó mikrofilmezett szénhidrogén k u t a t ó fúrások számítógépes nyilvántartási rendszere — Computerized d a t a b a n k ­ ing of microfilmed h y d r o c a r b o n drilling files a t t h e N a t i o n a l Geological D a t a Base - F ö l d t . K u t . X X X I . 1. 1988. p p . 41 — 46. 6 figs, eng, ger, rus R E R D É L Y I M.: A Duna—Tisza köze déli ré­ sze és a B á n s á g vízföldtani v á z l a t a — Hydrogeological scheme for t h e Southern p a r t of t h e H u n g a r i a n Great P l a n e a n d for t h e B a n a t region — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 37. 1988. p p . 83 — 94., 2 figs, eng R E R D É L Y I M . : A Duna—Tisza köze déli ré­ sze és a B á n s á g vízföldtani v á z l a t a — H i d r . Tájékoztató 1988. á p r . p p . 53 — 57. 2 ábra E R D É L Y I M. — G Á L F I J . : Surface a n d sub­ surface m a p p i n g in hydrogeology. Wiley Interscience Edition, J o h n Wiley a n d Sons, Chichester e t c . és Akadémiai K i ­ adó, B u d a p e s t , 1988. 384 p . , 241 figs, 13 p h o t o s , 5 tables. Á r a 530 F t . E R D Ő D Y G.: A nemzeti és az egyetemes h a ­ ladás szolgálatában. A tudós és politikus H E R M A N O t t ó üzenete — H i t e l . 1988. 3. szám, p p . 20 — 21. E R N S T L . : Barlangi k é p z ő d m é n y e k és a felületi feszültség — Caveformations a n d skin resistance — K a r s z t és B a r l a n g , 1986. I I . p . 139. I n H u n g a r i a n .

EGERER F . : A V a r d a r ö v n é h á n y geokinetikai kérdése — Geokinetic questions associated w i t h t h e V a r d a r zone — Mér- É R S E K E . — Ó V Á R I A. (szerk.): Az Orszá­ nökgeol. Szemle (Engineering Geol. R e ­ gos Magyar B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i view) 37. 1988. p p . 1 3 1 - 1 3 4 . , 1 fig, Egyesület Története 1972—1982 között. eng R Az O M B K E k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1985. E . I . : A kövek is m e g h a l n a k — Természet 462 oldal. Készült 200 p é l d á n y b a n a Világa 1 1 9 . 7. 1988. p . 319., 1 á b r a MTESZ házi n y o m d á j á b a n . A / 5 formá­ E . L : F r a n c i a o r s z á g : k á r o s o d n a k a bar­ tum. langi festmények — Természet Világa ESZTERHÁS I . : A magyarországi bazalt­ 119. 9. 1988. p . 416. barlangok k u t a t á s á n a k eredményei —

A magyar

földtani

irodalom

R e s u l t s of basalt cave research in H u n ­ g a r y — K a r s z t és Barlang 1988. I . p p . 15 — 20., 6 figs, eng R ESZTÓ P . : A b á n y a h a t ó s á g rendeltetése, feladatai és szerepe napjaink bányásza­ t á b a n — T h e function, tasks a n d role of Mining I n s p e c t o r a t e s in t o d a y ' s mining industry — B K L Bányászat 121. 11. 1988. p p . 732—738., r u s , ger, eng, fre R ESZTÓ P . : A b á n y a t ö r v é n y és a végrehaj­ t á s á r ó l szóló jogszabályok korszerűsíté­ sének időszerű feladatai — The Mining L a w a n d present d a y problems of mod­ ernising t h e legal rules governing their execution — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 1 1 . 1988. p p . 7 8 1 - 7 8 6 . ESZTÓ Z . : A Z angol szénbányászat fejlődése az u t ó b b i tíz évben — B K L B á n y á s z a t 121. 1 1 . 1988. p . 773.

jegyzéke, 1988

405

E n t e r p r i s e H a l d e x for coal t r e a t m e n t and utilizing stockpile m a t e r i a l s — B K L B á ­ n y á s z a t 121. 1. különszám, 1988. p p . K 5 7 — K 6 1 . , 5 figs F E R R E R I , V . : l á s d : CARANNANTE,

G.—D.

FETTWEIS, G. В . : A b á n y á s z a t i tudomá­ n y o k és a Sozietät der B e r g b a u k u n d e — Mining sciences a n d t h e „Sozietät der B e r g b a u k u n d e " — B K L B á n y á s z a t 120. 12. 1987. p p . 805 — 808., r u s , ger, eng, fre R F I L E P G y . : Talajkémia. A k a d é m i a i K i a d ó , B u d a p e s t , 1988. 292 oldal. Á r a 80 F t . FLECK N . : Beszámoló közgyűlés — K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p . 6 1 . , 1 á b r a F O D O R В . : l á s d : B A K S A CS.

FODOR I . : Beszámoló а I X . Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszusról — R e p o r t on t h e 9 t h I n t e r n a t i o n a l Speleological Congress — K a r s z t é s Barlang 1986. I I . p p . 141 — 142. I n H u n g a r i a n . FÖLDVÁRY, Gábor Z . : Geology of t h e FABIANCSICS L . : lásd: F A L U S G. C a r p a t h i a n Region. Published b y World F A L L E R G. : A m a g y a r b á n y á s z a t i műszaki­ Scientific Publishing Co. P t e L t d . , P . O . t u d o m á n y o s k u t a t á s vázlatos fejlődés­ B o x 128, F a r r e r R o a d , Singapore 9128., t ö r t é n e t e és intézményrendszere — His­ 1988., 571 p . 55 figs, register etc., 44 or t o r y of t h e development of H u n g a r i a n 83 U S $ m i n i n g technical-scientific researches a n d FŐZY I . : A t a t a i K á l v á r i a d o m b : geológiai t h e i r institutional system — B K L B á ­ természetvédelmi t e r ü l e t — T u r i s t a Ma­ n y á s z a t 1 2 1 . I . különszám, 1 9 8 8 . p p . gazin 99. évf. 1. sz. 2. 1988. p . 30. 1 á b r a K3-K7. FŐZY I . : Mitől vörös Vörösberény ? — T u ­ F A L U S G.: F e l t á r u l az ismeretlen P á l völgyi rista Magazin 99. évf. 3. sz. 1988. p . 3 1 . — N é p s z a b a d s á g X L V I . évf. 1 7 6 . sz., 1 ábra 1 9 8 8 . V I I . 2 5 . , p . 6., 1 ábra FŐZY I . : Geológus-szemmel a Gellérthegyen F A L U S G. —FABIANCSICS L . — K I R Á L Y E . : — T u r i s t a Magazin 9 9 . évf. 6. sz. 1988. A geoelektromos rétegkövetéses mód­ p . 3 1 . , 1 ábra szer alkalmazása a magyarországi szén­ FŐZY I . : Csak egy ugrás a napsugaras t r ó ­ lelőhelyeken — Application of t h e geop u s — T u r i s t a Magazin 99. évf. 8. sz. electric s t r a t a - t r a c i n g m e t h o d t o H u n ­ 1988. p . 3 1 . , 1 á b r a g a r i a n coal deposits — F ö l d t . K u t . FÖZY I . : A kősó — T u r i s t a Magazin 99. X X X I . 2 . 1 9 8 8 . p p . 6 7 - 7 1 . 3 figs, eng, évf. 9. sz. 1988. p . 30., 1 á b r a ger, r u s R FŐZY I . : A hegyikristály és t á r s a i — T u ­ FANCSTK J . : Ahol szétnyílnak a hegyek — r i s t a Magazin 99. évf. 12. sz. 1988. p . 3 1 . Búvár XLIII. 9. 1988. pp. 2 1 - 2 3 . , 1 0 F R A N Y Ó F . : A J á n o s h a l m a J h . 1. sz. alap­ ábra fúrás földtani és vízföldtani eredményei F A R K A S Z . : Szénhidrogénkutatás a világ­ — Geological a n d hydrogeological results ű r b ő l — H y d r o c a r b o n researches from of key drilling J á n o s h a l m a J h . l — F ö l d t . t h e Space — Föld és É g X X I I I . 1 1 - 1 2 . I n t . E v i Jel. 1986-ról (Relationes a n n u a e 1 9 8 8 . p p . 3 5 0 — 3 5 2 . , 3 figs inst. geol. publ. H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. F E J É R L . — O S W A L D G y . : A szénfelhasz­ p p . 327—356., 4 figs, 6 tables, eng R n á l á s és a levegő k é n t a r t a l m á n a k össze­ F U T Ó J . : l á s d : V E R E S S M. függése — R e l a t i o n s h i p between coal F Ü G E D I P . U b u l : l á s d : BARTKA A . use a n d sulphur c o n t e n t of t h e air — F Ü L Ö P J . : A felsőoktatást n e m szabad Földt. Kut. X X X I . 2 . 1988. p p . 1 3 - 1 8 . E L T E m e t n i ! — Népszabadság X L V I . 1 fig., 6 tables, eng, ger, rus R évf. 3 1 1 . szám, 1988. X I I . 31., p . 5., 1 k é p F E J E S A.: lásd: K E D V E S M . F Ü L Ö P M.: lásd: CSABA J . F E K E T E J . : Trópusi talajok. A k a d é m i a i F Ü S T A. — Z E R G I L — M A D A I L . : A m á t r a ­ Kiadó, Budapest, 1 9 8 8 . 5 0 3 p . Ára 1 2 5 F t bükkaljai lignitelőfordulás komplex geoF É N Y E S J . : l á s d : MOLNÁR Béla statisztikai vizsgálata — Complex geoFERENC K.: lásd: HAAS J . statistical s t u d y of t h e M á t r a - B ü k k a l j a FERENCZ J . : A H a l d e x Vállalat bővülő ter­ lignite deposit — F ö l d t . K u t . X X X I . 2. melési profilja a szénkezelés és hányó1988. p p . 33—43. 14 figs, 4 tables, eng, h a s z n o s í t á s t e r é n — E x t e n s i o n of t h e ger, r u s R s c o p e of p r o d u c t s m a n u f a c t u r e d b y t h e 6 Földtani Közlöny

Földtani

406

Közlöny

GÁBOBLNÉ CSÁNK V . : lásd: R I N G E B A . f G A G Y i P Á L F F Y A . : lásd: K U N B . G A J D O S I . : l á s d : JÁMBOB A .

G Á L É . : lásd: JUHÁSZ Á r p á d GÁx M.: A Kishajmás-3. számú fúrás mio­ cén szelvényének n a n n o p l a n k t o n vizs­ gálata — Nannoplankton-Untersuehung des Miozän Profils der Kishajmáser B o h r u n g — Folia Comloensis-Komlói Közlemények, Tomus 1. 1984., K o m l ó , 1985. p p . 2 7 - 5 3 . , I Fig., 2 T a b . , 6 Taf. ger R GÁL-SÓLYMOS K . : lásd: K U B O V I C S I . GÁL-SOLYMOS K . : l á s d : M I N D S Z E N T Y A . GALÁCZ A . : Az a m m o n i t e s z - v i z s g á l a t o k

szerepe az evolúciós szemléletű őslény­ t a n i k u t a t á s o k b a n — T h e role of a m m o ­ nites tests in t h e paleontological research w i t h a n evolutionary a p p r o a c h — A c t a Philosophica 14. 1987. p p . 183 — 205., B u d a p e s t , 1988. eng, rus R GALÁCZ A . : F i r s t record of Paleocene nautiloids from Cuba — Paläont. Zeitschr. 62. 3/4. p p . 265 — 269. GALÁCZ A . : lásd: VÖBÖS A . GÁLÉI J . : l á s d : E B D É L Y I M. G Á L N E SÓLYMOS К . : l á s d : M I N D S Z E N T Y A .

GÁLOS M.: A k ő b á n y á s z a t mérnökgeoló­ giai kérdései — Engineering geological p r o b l e m s of quarries — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 37. 1988. p p . 1 7 - 3 2 . , 5 figs, e n g R GÁLOS M.: A D u n a - m e n t i középkori vár­ építészet építésföldtana (különös tekin­ t e t t e l a középkori Magyarország déli h a t á r v i d é k é n levő v á r a k r a ) — Engineer­ ing geological features for t h e medieval fortress constructions — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 37. 1988. p p . 1 6 1 - 1 7 0 . , 6 figs, eng R GÁLOS M. — K Ü B T I I . : A kőzetek triaxiális vizsgálatának értékelése a Монв-elmélet szerinti másodfokú h a t á r g ö r b é v e l — E v a l u a t i o n of t h e results of triaxial tests o n rock using t h e q u a d r a t i c limit curve according t o t h e t h e o r y of М о н в — B K L B á n y á s z a t 121. 7. 1988. p p . 472 — 476., 8 figs, 1 table, rus, ger, eng, fre R GÁLOS

M.—TÖBÖK

E.:

Gyorsvizsgálati

módszer halmaz-szilárdsági tulajdonsá­ gok megítélésére a genetikai a d o t t s á g o k függvényében — S h o r t - t i m e testing of some aqueous s e d i m e n t a r y Q u a t e r n a r y rocks for t h e d e t e r m i n a t i o n of b o d y s t r e n g t h properties relating t o genetics — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 36. 1988. p p . 167 — 181. 6 figs, 3 tables, eng R GÁSPÁB F . : A B a u x i t T r u s t A . G., az Alu­ m í n i u m é r c B á n y a és I p a r R t . és kon­ szern vállalatai. R e p e r t ó r i u m . B u d a p e s t , 1968. (Levéltári L e l t á r a k 4 1 . sz.)

119. kötet 4. füzet GÉCZY В . : A k r é t a / t e r c i e r h a t á r és a ten­ geri gerinctelenek evolúciója — T h e Cretaceous/Tertiary b o u n d a r y a n d t h e evolution of t h e m a r i n e i n v e r t e b r a t e s — I d ő j á r á s 92. 2 — 3. 1988. B u d a p e s t , p p . 61 — 68. eng R GECZY В . : A f ö l d t u d o m á n y i szemlélet ki­ alakulása a felvilágosodás k o r á b a n — Műveltség, T e r m é s z e t t u d o m á n y , Tech­ nika. Az E ö t v ö s L . T u d o m á n y e g y e t e m kiadása, B u d a p e s t , 1988. 27 p . GEDAI Св.: Z e r m a t t i p a l á k — É l e t és Tu­ d o m á n y X L I I I . 39. 1988. p p . 1 2 4 7 1248., 1 á b r a GEFFERT K . - n é : Környezetihatás-vizsgá­ latok a bányászatban — meddőhányók újrahasznosítása — Műszaki Gazdasági T á j é k o z t a t ó 29. k ö t e t , 128. füzet, 1988. Jan., p p . 91 —112. 5 á b r a j 4 t á b l á z a t G E I G E B J". : l á s d : JÁMBOB Á. GEBGELY E . : Megemlékezés D r . LÁNG J á ­

nosról (1907 — 1978), a Magyar Állami Szénbányák R T . vezérigazgató-helyette­ séről — Commemoration of D r . J á n o s LÁNG (1907—1978) d e p u t y general direc­ t o r of t h e H u n g a r i a n Nationalized Coal Mines, Corp. — B K L B á n y á s z a t 121. 7. 1988. p p . 487—490., w i t h p o r t r a i t , rus, ger, eng, fre R GETHEB I.—HASZPBA

O.: A Z e s z p e r a n t ó

nyelv terjedése a nemzetközi t u d o m á ­ nyos k a p c s o l a t o k b a n — Spreading of E s p e r a n t o in t h e international scientific c o n t a c t s — L a disvastigo de E s p e r a n t o en la internaciaj sciencaj k o n t a k t o j — H i d r . Közi. 68. 1. 1988. p p . 55 — 63. 3 figs, eng, esp R GILICZ A . : Föld a l a t t i k a v e r n á k térfogatá­ n a k becslése egyszerűsített modellel, hidrodinamikai mérésekből — The esti­ m a t i o n of t h e size of underground caverns b y a simplified model on t h e g r o u n d of h y d r o d y n a m i c measurements — Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 8. 1988. p p . 251 — 254., 4 figs, rus, ger, eng R GILICZ A . : Szivárgási á r a m k é p e k megha­ t á r o z á s a n u m e r i k u s konformis leképzés­ sel — D e t e r m i n a t i o n of seepage stream­ lines b y numerical conformai m a p p i n g — H i d r . Közi. 68. 4. 1988. p p . 2 2 4 - 2 2 9 . , 5 figs, eng R GLEVITZKY L : l á s d : DOBOGI K . GLOTH, H . : l á s d : A B N O L D W .

G. M.: Szemtől szemben a bükki ősember­ rel — B ú v á r X L I I I . 9.1988. p . 45., 5 á b r a GÓCZÁN F . : lásd: CSÁSZÁB G.

GÓG L : Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szerve­ zetének 1987. évi erdélyi t a n u l m á n y ú t ­ járól — H i d r . Tájékoztató 1988. o k t . p p . 38—41., 5 á b r a G O N D Á B N É SŐBEGI K . — GONDÁB K . : A Ba­

laton-felvidék

karsztvízföldtani

vizsga-

A magyar földtani

irodalom

jegyzéke,

1988

407

l a t a — Hydrogeology of karstified for­ mations in t h e Bakony Range — Hidr. Közi. 68. 6. 1988. p p . 3 4 8 - 3 6 6 . , 6 figs, 1 table, eng R

gyarország geológiai alapszelvényei. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a ­ pest, 1988. p p . 1 — 5., 10 figs, in H u n ­ garian a n d English

G O N D Á R N É SŐREGI К . : l á s d : GONDÁR K . GONDOZÓ G y . — R E M É N Y I V.: 50 éves az

H A A S J . : lásd: J . EDELÉNYI E . HAAS J.—JOCHÁNÉ EDELÉNYI E . — F E ­ RENC К . — G R E K S A F . — K A I S E R M.—

oroszlányi s z é n b á n y á s z a t — 50 years of coal mining a t Oroszlány — F ö l d t . K u t . X X X I . 1. 1988. p p . 6 9 - 7 4 . 1 fig., 3 tables, eng, ger, r u s R GÖNCZI I . : l á s d : P E T H Ő SZ.

GÖNCZÖL I . : A Vértes-hegység barlang­ k a t a s z t e r i felmérése — I n v e n t o r y of caves in t h e V é r t e s m o u n t a i n s — K a r s z t és B a r l a n g 1986. I I . p p . 115 — 118., 4 figs, eng, r u s R GÖNCZÖL I . : A z Edericsi-barlang és kör­ nyékének k u t a t á s a — K a r s z t és B a r l a n g 1986. I I . p p . 146—147., 1 á b r a GREKSA F . : l á s d : H A A S J .

GRILL J . : A R u d a b á n y a i - h e g y s é g j u r a for­ mációi — J u r a s s i c formations of t h e Rudabánya Mountains — Földt. I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 69—103., 8 figs, 3 tables, 9 p l a t e s , eng R GBILL J . — SZENTPÉTERY I . : Az Aggteleki­

k a r s z t és a R u d a b á n y a i - h e g y s é g gipsza n h i d r i t p e r s p e k t í v á j a — Prospecting for g y p s u m - a n h y d r i t e deposits in t h e Aggtelek K a r s t a n d t h e R u d a b á n y a Mountains, N H u n g a r y — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 441 — 448., 2 figs, e n g R

K N A U E R J . : Sümeg földtani t é r k é p e . 1 . : 20 000. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t kiadása, B u d a p e s t , 1988. H A B L Y L . : R é g m ú l t erdők n y o m á b a n — Természet Világa 119. I . 1988. p p . 7— 1 1 . , 10 á b r a HADOBÁS S . : A m a r t o n y i v a s é r c b á n y á s z a t . (Történeti vázlat) — Közlemények a ma­ gyarországi á s v á n y i nyersanyagok t ö r ­ ténetéből I I I . A Nehézipari Műsz. E g y e ­ t e m kiadása, Miskolc, 1988. HADOBÁS S.: JÓNÁS József 19. század eleji leírása a Baradla-barlangról — 19th century description of t h e B a r a d l a cave b y József JÓNÁS — K a r s z t és B a r l a n g 1987. 1—П. p p . 2 3 - 2 6 . , 3 figs, eng R H A D O B Á S S.: SCHMIDL Adolf (1802 — 1863) — Adolf SCHMIDL (1802 — 1863) —

K a r s z t és B a r l a n g 1988. I . p p . 37—42., 6 figs, eng R H A D O B Á S S . : SCHMIDL Adolf ( 1 8 0 2 - 1 8 6 3 )

— Természet Világa 119. 12. 1988. p p . 565-566., 3 ábra H A J Ó S M.: Ecological changes of Miocene a n d Pliocene D i a t o m s in P a n n o n i a n Basin — Proceedings of N o r d i c Diat o m i s t s Meeting. Stockholm, J u n e 10— 12, 1987. R e p o r t 12. p p . 25—31., figs 1 — 6. Stockholm, 1988.,

GRILL J . : l á s d : L E S S G y . GBYNAETTS T . : l á s d : B U D A V Á R I Á .

H A J Ó S M . : l á s d : JÁMBOR Á . H Á L A J . : P Á V A I - V Á J N A F e r e n c a néprajz­

GUTMANN Gy. : A földtani k u t a t á s o k Dorog térségében — Geological explorations i n Dorog a r e a — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 9. 1988. p p . 590—596., 8 figs, 2 tables, r u s , ger, eng, fre R

k u t a t ó — F . PÁVAI-VAJNA, t h e ethnog­ rapher — Földt. Tudománytört. É v k . (Annals of t h e history of H u n g . Geology) 1 9 8 3 - 8 4 . 1 1 . sz. 1988. p p . 1 8 5 - 2 0 1 . I n Hungarian HÁLA J.: Mutató a Földtani Tudomány­ t ö r t é n e t i É v k ö n y v 1 —10. számához és az 1987-ben megjelent különszámhoz — I n d e x t o t h e first t e n volumes (1 — 10. sz.), a n d special issue (1987) of t h e Annals of t h e H i s t o r y of H u n g a r i a n Geology — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1983—84. 1 1 . sz. 1988. p p . 251 — 279. H Á L A J . : A Börzsöny-vidéki k ő b á n y á s z a t és kőhasznosítás a X I X — X X . század­ b a n . Az E ö t v ö s L . T u d o m á n y e g y e t e m Bölcsészettudományi Kara Néprajzi tanszékének kiadása, B u d a p e s t , 1987. 232 oldal, 23 szövegközti ábra, 159 fény­ képmelléklet, eng R

GYEBROVSZKI В . : l á s d : K E D V E S M. G Y E N I S G y . : A z „ u n o k a t e s t v é r e i n k " is ké­

s z í t e t t e k eszközöket? — Természet Vi­ lága 119. 12. 1988. p . 548. GYŐRY S . ifj.: l á s d : S Z E N D É I T G y . GYTJRICZA G y . : l á s d : L E S S G y .

H A A S J . : Felsőtriász szelvények korrelá­ ciója a loferciklusok alapján (Gerecse hegység) — Correlation of U p p e r Triassic profiles on t h e basis of Lofer cycles (Gerecse Mts) — F ö l d t . Közi. (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) 117. 4. 1987. p p . 375—383., 3 figs, eng, rus R H A A S J . : Upponyi-hegység, Nekézseny, v a s ú t i b e v á g á s — Railway-crosscut, Nekézseny, U p p o n y Mountains — Ma­ 6*

H Á L A J . : lásd: K O R D O S L .

HALÁSZ В . : K u t a k h o z való n e m p e r m a n e n s hozzáfolyás r é t e g z e t t t á r o l ó k b a n — T r a n ­ sient well-flow in layered aquifers —

Földtani

408

Közlöny

H i d r . Közi. 68. 4. 1988. p p . 213 — 216., 1 fig, eng R H Á M O R G . : E l n ö k i megnyitó (1987. I I I . 18.) — P r e s i d e n t i a l address — F ö l d t . Közi. (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) 117. 4. 1987. p p . 333 — 336. (in H u n g a r i a n ) HÁMOR G.: A nógrád-cserháti k u t a t á s i t e ­ rület földtani viszonyai c. doktori érte­ kezés tézisei — F ö l d t . K u t . X X X I . 3—4. 1988. p p . 79 — 87., 3 t á b l á z a t HÁMOR G.: A Magyar Állami F ö l d t a n i I n ­ tézet 1986. évi m u n k á j a — Director's r e p o r t of t h e H u n g a r i a n Geological I n ­ s t i t u t e for t h e year 1986 — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 7—12. (in H u n g a r i a n ) , p p . 12 — 18. (in English), 1 fig. HÁMOR. G.: lásd: N . SZABÓ I l o n a HÁMOR T . : Üledékes piritek genetikája és fáciesanalízis a Tiszapalkonya I . sz. fú­ rás felső-pannóniai képződményeinek vizsgálata a l a p j á n — Genetics a n d facies analysis of s e d i m e n t a r y pyrites in U p p e r P a n n o n i a n deposits intersected b y bore­ hole T i s z a p a l k o n y a I — F ö l d t . I n t . É v i Jel. 1986-ról (Relationes a n n u a e inst, geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 413 — 434., 8figs, 2 t a b l e s , 2 plates, e n g R HÁMOR T . : Kellemetlen j ó b a r á t u n k : az üledékes pirit — Természet Világa 119. 4. 1988. p p . 163 — 166., 7 á b r a HÁMOR T. : Vissza a kontinensre — Termé­ szet Világa 119. 12. 1988. p p . 554—555. H A N G R Á D L . : Bazaltformák Salgótarján k ö r n y é k é n — Basaltformations in t h e vicinity of Salgótarján — Föld és É g X X I I I . 7. 1988. p p . 2 1 3 - 2 1 7 . , 13 figs HANGRÁD

ZS.: A

Morva-karszt

—

The

Moravian K a r s t — Föld és É g X X I I I . 8. 1988. p p . 2 4 4 - 2 4 9 . , 12 figs HANSÁGI I . : G y a k o r l a t i kőzetmechanika az é r c b á n y á s z a t b a n . Műszaki K ö n y v ­ kiadó, B u d a p e s t , 1985. 170 p . HASZPRA O.: l á s d : G E T H B R I . HASZPRA O. — H O R V Á T H LÁSZLÓ:

Három­

dimenziós, szabadfelszínű, n e m p e r m a ­ nens szivárgás vizsgálata hibrid (analóg­ digitális) s z á m í t á s t e c h n i k á v a l — H y b r i d (analogue-digital) s t u d y of a threedimensional non-steady seepage w i t h a p h r e a t i c surface — H i d r . Közi. 68. 6. 1988. p p . 332 — 337., 8 figs, eng R HAVASI J . : S u g á r t e m e t ő . Beszélgetés a m a g y a r o r s z á g i r a d i o a k t í v hulladékról — E l e t és I r o d a l o m X X X I I . évf. 9. sz. 1988. I I . 26. p . 7. H A V A S I J . : l á s d : K A S S A I M.

H A V A S Y I . — D U S Z A L . : Karsztos víztároló rendszer a n y a g - és hőáramlási folyama­ t a i n a k regionális szimulációja — R e ­ gional s i m u l a t i o n of mass a n d h e a t t r a n s p o r t t a k i n g place in a k a r s t w a t e r

119. kötet 4. füzet reservoir system — B K L B á n y á s z a t 121. 12. 1988. p p . 8 0 5 - 8 1 0 . , 7 figs, r u s , ger, eng, fre R HAZSLINSZKY

T . : CZÁRÁN

Gyula—Gyula

CZÁRÁN — K a r s z t és B a r l a n g 1986. I I . p p . 119 — 122., 5 figs, eng, r u s R HAZSLINSZKY T . : Megnyílt a Szemlőhegyib a r l a n g — K a r s z t és B a r l a n g 1986. I I . p . 148., 1 á b r a H E C K E N A S T G.: Magyarország vasérc­ b á n y á s z a t a és vastermelése 1526-tól a 18. század végéig — Közlemények a m a ­ gyarországi á s v á n y i n y e r s a n y a g o k tör­ t é n e t é b ő l I I I . A Nehézipari Műszaki E g y e t e m kiadása, Miskolc, 1988. H E G E D Ü S N É P A P P M . — SZÁLA Y G y . : A fel­

szín a l a t t i vízrendezés jelene és a fejlő­ dés i r á n y a i — A review: T h e s t a t e a n d development t r e n d s of subsurface drain­ age — H i d r . Közi. 67. 4. 1987. p p . 177 — 186., 8 figs, 4 tables, eng R H E G Y E S I S.: l á s d : BOLDIZSÁR I .

H E G Y I F . : Tizenöt év kitörései — Alföldi Olajbányász X X I V . évf. 1 1 . sz. 1988. november, p . 5., 1 t á b l á z a t H E G Y I F . : A lyukegyensúly megbomlás és a n n a k észlelése — V í z k u t a t á s 1988. 3. p p . 14—17., 4 t á b l á z a t H E R M A N O t t ó : l á s d : E R D Ő D Y G. H E R M A N N V . : lásd: D E T R E C S . H E R M E S Z M . — T Ő R Ö S E . : A földtani k u t a ­

t á s geofizikai módszerei a N ó g r á d i Szén­ b á n y á k n á l — Geophysical m e t h o d s of exploration a t t h e N ó g r á d Coal Mines - F ö l d t . K u t . X X X I . 2. 1988. p p . 5 9 65. 9 figs, eng, ger, r u s R H E V E S I A . : A Dél-Bükk karsztja I I . rész: Délnyugati-Bükk — The South Bükk k a r s t . P a r t I I . Southwest B ü k k Moun­ t a i n s — K a r s z t és B a r l a n g 1986. I I . p p . 87 — 94., 9 figs, eng R H E V E S I A . : F e l t á r ó m u n k a a szlovéniai Nanos-karsztfennsíkon — E x p l o r a t i o n on t h e Nanos k a r s t p l a t e a u , Slovenia — K a r s z t és Barlang 1987. I — I I . p p . 40— 42., 3 figs, in H u n g a r i a n H E V E S I A . : lásd: J A K U C S L .

H I R J . : A Csodavár — É l e t és T u d o m á n y X L I . 45. 1986. p p . 1439 — 1440., 1 ábra H L A T K I M.: l á s d : MAGYAR J .

HOLLÓS L . : „ O l a j m e z ő " Kékesén — B ú v á r X L I I I . 7. 1988. p . 15., 2 á b r a HOMONNAY A.-né: l á s d : LÁSZLÓ F .

HORVAI Á . : Szénmedencék földtanának számítástechnikai feldolgozása és érté­ kelése — Computerized processing of geological d a t a of coal basins a n d evalu­ ation of t h e results — F ö l d t . K u t . X X X I . 2. 1988. p p . 19 — 32. 9 figs, 4 tables eng, ger, rus R HORVÁTH Á r p á d : A r o b b a n t á s o s jövesztés - É l e t és T u d o m á n y X L I I . 3 1 . 1987. pp. 982—983., 3 á b r a

A magyar

földtani

irodalom

HORVÁTH Árpád: Az olajbányászat kez­ dete — Népszabadság X L V I . évf. 193. szám, 1988. V I I I . 13. p . 17., 1 á b r a HORVÁTH Csaba—KORSÓS Z.: M É H E L Y Lajos emlékezete — I n m e m ó r i á m Lajos M É H E L Y — K a r s z t és Barlang 1988. I . p p . 43—46., 3 figs, eng R , HORVÁTH F . : lásd: JÁMBOR Á. HORVÁTH József: lásd: B E C K В . HORVÁTH László: lásd: HASZPRA O. HORVÁTH L.-né: Az észak-európai orszá­ gok b á n y á s z a t a — T h e mining i n d u s t r y in N o r t h e r n E u r o p e a n countries — B K L B á n y á s z a t 121. 5. 1988. p p . 320—326., 6 figs, 4 tables, rus, ger, eng, fre R HORVÁTH R . : lásd: BACSLNSZKY T. t H o R V Á T H R ó b e r t : lásd: VÖLGYI L . HOBVÁTHNÉ KOLLÁNYI К . : Eocén bentosz kis-foraminifera fauna D u d a r r ó l — E o ­ cene b e n t h o n i c smaller foraminifera fauna from D u d a r — Földt. I n t . É v k . (Ann. I n s t . Geol. P u b l . Hung.) L X I I I . 4. B u d a p e s t , 1988. 112 p . 4 figs, 6 tables, 30 p l a t e s , in H u n g a r i a n p p . 1 — 34., in English p p . 35 — 105. HOSZTAEI S . : H a r o l d C . U R E Y (1893—1981) a k o z m o k é m i k u s — H a r o l d C . TJBEY (1893 — 1981) t h e cosmochemist — Föld és É g X X I I I . 6. 1988. p p . 1 8 1 - 1 8 3 . , 1 figHOZNÉK I . : A m e t á n k o r s z a k — B K L K ő ­ olaj és Földgáz 2 1 . (121.) 12. 1988. p . 378. H B O M A S , J . — S Z É K E L Y К . : Cseh barlang­ k u t a t ó k tragédiája Olaszországban — K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p . 37. HTJSZÁB I . : lásd: CSOBBA L. IHÁSZ S.: B á n y a t ű z Zobákon 1982 augusz­ tusában — B K L Bányászat 121. 11. 1988. p p . 780. és 786. IVANCSICS J . : lásd: KISHÁZI P . IZSÁK S.: lásd: POGÁNY G. JAKUCS L . : H E V E S I Attila k a n d i d á t u s i vé­ dése — K a r s z t és Barlang 1987. I — I I . p p . 57 — 59. JAKUCS L . : lásd: KTTBASSEK J . JAKTTS Gy.: A Bős-Nagymarosi Vízlépcső­ rendszer h a t á s a i a Szigetközben — Ter­ mészet Világa 119. I . 1988. p p . 2 - 6 . , 5 ábra JAKTJS Gy. — N A G Y László: H o g y a n válto­ zik m e g a talajvíz ? A Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer — É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 40. 1988. p p . 1 2 5 6 - 1 2 5 8 . , 3 ábra JÁMBOB Á. —BALÁZS E . — BALOGH K a d o ­ s a — B É B C Z I I.— B Ó N A J . — H O B V Á T H F . — G A J D O S I . — GEIGER J . — H A J Ó S M. — KORDOS L. — KOEECZ A. — KOBECZNE

jegyzéke,

1988

409

LAKY I.—KORPÁSNÉ HÓDI M.—K6VÁBY J . — M É S Z Á R O S L á s z l ó — N A G Y Esz­ t e r — N É M E T H Gusztáv—NTTSSZEB A.— P A P S.—POGÁCSÁS G y . — R É V É S Z I.— RTJMPLEB , J . — SÜTŐNÉ SZENTAI M.— SZALAY Á. —SZENTGYÖBGYI K . — SZÉ­ LES M. —VÖLGYI L . : A magyarországi p a n n ó n i a i (s. 1.) képződmények rövid földtani jellemzése — General charac­ teristics of P a n n o n i a n (s. 1.) deposits in H u n g a r y — F ö l d t . I n t . É v i Jel. 1986ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 311 — 326., 9 figs, 1 table, in H u n g a r i a n . F o r t h e English t e x t see: A n n . I n s t . Geol. P u b l . H u n g . L X X . p p . 155—167. JÁMBOB Á . : lásd: LACZÓ I . t J A M N i c z K Y К . : lásd: S. L.-né JÁNOSSY D . : lásd: SZÉKELY К . JASKÓ S.: A d a t o k a Magyar-középhegység neogén szerkezetének értelmezéséhez — Contributions t o t h e i n t e r p r e t a t i o n of t h e Neogene s t r u c t u r e of t h e H u n g a r i a n Mid-Mountains — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. publ. H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 281 — 293., 4 figs, eng R JÁVOB G.: lásd: N A G Y P á l JECZKÓ J . : lásd: ERDELICS В . J . E D E L É N Y I E . — H A A S J . : A sümegi föld­ t a n i k u t a t á s i t e r e p g y a k o r l a t 10 éve — 10 years of field training in geological research a t t h e Sümeg base — F ö l d t . K u t . X X X I . 1. 1988. p p . 85 — 92., 6 figs, eng, ger, rus R J E N E I K . : A Salgótarjáni K ő s z é n b á n y a R t . és a konszern vállalatai. R e p e r t ó ­ r i u m . B u d a p e s t , 1968. (Levéltári Lel­ t á r a k 4 3 . sz.) JESCH A. ifj.: Kiegészítés dr. SZUBOVY Géza: Magyar hozzájárulás a K ö z é p Kelet kőolajiparához c. cikkéhez — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 9. 1988. p . 282. JOCHÁNÉ E D E L É N Y I E . : lásd: H A A S J . JÓNÁS József: lásd: HADOBÁS S. J o ó M. : A t ö b b és a j o b b vízért. Az Ipoly tól a M á t r á i g — É l e t és T u d o m á n y X L I I . 20. 1987. p p . 6 2 6 - 6 2 8 . , 3 á b r a JÓZSA G.: lásd: BOLDIZSÁB I. JUHÁSZ A n d r á s : A borsodi barnakőszén­ medence k u t a t á s á n a k t ö r t é n e t e 1786 — 1986 k ö z ö t t — Közlemények a m a g y a r ­ országi ásványi nyersanyagok t ö r t é n e t é ­ ből I I I . A Nehézipari Műszaki E g y e t e m kiadása, Miskolc, 1988. JUHÁSZ Á r p á d : TELEKI n y o m á n a K e n y a ­ hegységben — Following TELEKI in t h e K e n y a - M o u n t — Föld és É g X X I I I . 7. 1988. , p p . 199 — 201., 5 figs JUHÁSZ Á r p á d : A Tethys-probléma — T h e T e t h y s - P r o b l e m - Föld és É g X X I I I . 1 1 - 1 2 . 1988. p p . 3 5 8 - 3 6 0 . , 2 figs

410

Földtani

Közlöny

JUHÁSZ Á r p á d : É r c e k — t a r t a l é k b a n — É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 3 . 1 9 8 8 . p p . 77 — 79. 4 ábra JUHÁSZ Á r p á d : A k a r b o n időszak, a Ter­ mészet „zöld f o r r a d a l m a " — É l e t és Tu­ domány X L I I I . 1 3 . 1988. pp. 396 — 398. 4 ábra JUHÁSZ Á r p á d : T ű z h á n y ó a N á t r o n - t ó p a r t j á n — É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 25. 1988. pp. 786 — 788., 2 ábra JUHÁSZ Á r p á d — G Á L É . : A B u d a i hegy­ vidék. K é p z ő m ű v é s z e t i K i a d ó , B u d a ­ pest, 1 9 8 8 . 1 8 , 5 4 A / 5 ív. 1 6 3 színes és 3 6 fekete-fehér fényképpel. Á r a 2 6 0 F t JUHÁSZ E . : lásd: D ' A R G E N I O , B . JUHÁSZ E r i k a : A Dolomitok — Természet Világa 1 1 9 . 4 . 1 9 8 8 . p p . 1 7 7 — 1 7 9 . , 5 á b r a JUHÁSZ József: Síkvidéki tározók mérnök­ geológiai vizsgálata — Engineering geo­ logical survey for flat land reservoirs — Mórnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 3 6 . 1 9 8 8 . p p . 1 7 — 4 9 . 1 3 f i g s , e n g R JUHÁSZ József: A felszín a l a t t i vízkészlet védelméről — On t h e p r o t e c t i o n of g r o u n d w a t e r s — H i d r . Közi. 6 7 . 1 . 1 9 8 7 . p p . 1 — 7., 1 2 figs, eng R JUHÁSZ József: D r . VITÁLIS Sándor szobora v a t á s a — H i d r . Tájékoztató 1 9 8 8 . á p r . pp. 1 3 — 1 5 . 1 ábra JUHÁSZ M á r t o n : A Pisznice-barlang meg­ ismerésének t ö r t é n e t e — E x p l o r a t i o n history of t h e Pisznice cave — K a r s z t és B a r l a n g 1 9 8 6 . I L p p . 1 0 5 - 1 1 4 . , 3 figs, eng R JURATOVICS A.: Készleteinkből még húsz évig t e r m e l h e t ü n k . Az N K F V szegedi üzemének gazdasági helyzete — O K G T K ö z p o n t i H í r l a p 1 0 . évf. 3 . sz. 1 9 8 8 . m á r c i u s , p . 1., 1 á b r a JURATOVICS A.: lásd: BACSINSZKY T. KAILBAUER, F . : A kispillérfejtés kifejlesz­ tése és sikeres alkalmazása a graz-köflachi terület egy szabálytalan alakú szén­ előfordulásában — Die E n t w i c k l u n g u n d die erfolgreiche A n w e n d u n g des Klein­ pfeilerabbaus in einem unregelmässiggeformten K o h l e n v o r k o m m e n des Ge­ bietes Graz-Köflach — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 1 . 1 9 8 8 . p p . 2 5 — 3 3 . , 1 2 Fig., 5 Tab., rus, ger, eng, fre R K A I S E R M . : lásd: H A A S J . KALÁCSKA I, —KOZÁK L —MENYHÁRT L . : F e r d e tengelyű csőkút építése és alkal­ mazási lehetőségei — Construction a n d applications of pressed driven wells with inclined axis — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 4 . 1 9 8 8 . p p . 2 4 8 — 2 5 2 . , 6 figs, rus, ger, eng, fre R KALLÓ D . — M I N A C H E V , K h . M . (szerk.): Catalysis on Zeolites. Akadémiai K i a d ó , Budapest, 1988. 5 8 3 p . Ára 7 5 0 F t

119. kötet 4. füzet KALLÓ D . — S H E R R Y , H . (szerk.-red.): Oc­ currence, P r o p e r t i e s a n d Utilization of N a t u r a l Zeolites. Akadémiai K i a d ó , Bu­ dapest, 1 9 8 8 . 8 5 6 oldal, á r a : 1 0 6 0 F t . KAPOLYI О.: Tájékoztató a szénbányászat helyzetéről és egyes problémáiról — B K L Bányászat 1 2 1 . 5. 1988. pp. 3 2 7 — 3 3 0 . , 1 táblázat KARÁCSONYI S.: K R I V Á N P á l közreműkö­ dése és tevékenysége a műszaki földtan­ b a n — P á l KRIVÁN'S activity a n d con­ t r i b u t i o n t o engineering geology — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. R e ­ view) 3 6 . 1 9 8 8 . p p . 1 — 6., eng R KARDOS I.— PÁLFAI I . — T Ö R Ö K J . : Geo­ t e r m i k u s energiahasznosítás az AlsóTisza vidékén — Utilization of geotherm a l energy in the Lower Tisza Valley area — Vízügyi Közi. (Hydraulic E n ­ gineering) L X I X . 2 . 1 9 8 7 . p p . 2 0 6 — 2 3 5 . , 1 4 figs, 2 tables, rus, eng, fre R KARDOS L.: Franciaország legmélyebb barlangjaiban — I n t h e deepest caves of F r a n c e — K a r s z t és B a r l a n g 1 9 8 8 . I. p p . 5 3 — 5 6 . , 2 figs, eng R KÁROLY G y . — V E R Ő J . —ZSÁMBOKI L . : K E R P E L Y A n t a l ( 1 8 3 7 — 1 9 0 7 ) . Miskolc, 1987. A P e c h Antal miniatűrkönyv­ gyűjtők k l u b j á n a k kiadása. (Készült a P r o s p e k t k o p nyomdaüzemében, B u d a ­ pesten, 3 0 0 p é l d á n y b a n , m ű b ő r kötés­ ben, vörösréz plakettel). 5 0 oldal, 1 3 kép­ melléklet. 4 2 X 5 0 m m KÁRPÁTY L. : Kerekasztal-beszélgetés az eocénprogramról — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 3. 1988. pp. 1 4 5 - 1 4 7 . K Á R P Á T Y L.: Vezetőségi ülés az Országos Magyar Bányászati és K o h á s z a t i Egye­ sület ( O M B K E ) b á n y á s z a t i szakosztá­ l y á b a n - B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 7. 1 9 8 8 . pp. 4 9 4 — 4 9 7 . KASSAI L . : Szénhidrogén-kutatásunk az iparszerű termelésig — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 1 2 . 1 9 8 8 . p p . 3 7 9 — 3 8 1 KASZAB I . : lásd: BOLDIZSÁR I. KASZAP A.: A m a g y a r földtani irodalom jegyzéke, 1 9 8 6 — R é p e r t o i r e biblio­ graphique des publications du domaine des sciences géologiques en Hongrie, 1 9 8 6 — F ö l d t . Közi. (Bull, of the H u n ­ garian Geol. Soc.) 1 1 7 . 4 . 1 9 8 7 . p p . 385—425. KASZAP A . : lásd: KONONOV, V. I. KÁZMÉR M. : Lower Cretaceous facies zones in t h e B a k o n y u n i t of H u n g a r y — An­ nales Univ. Sei. Budapestin., Sect. Geol. X X V I I I . 1 9 8 8 . p p . 1 6 1 - 1 6 8 . , 3 figs KÁZMÉR M. (szerk.): Az Aggtelek-Rudabányai-hegység földtani térképezésének eredményei. Kirándulásvezető. Magyar­ honi F ö l d t a n i Társulat, aggteleki ván­ dorgyűlés, 1 9 8 8 . szept. 2 5 — 2 7 . Buda­ pest, 1 9 8 8 . 4 8 p .

A magyar

földtani

irodalom

KECSKEMÉTI T . : BOGSCH László 1906— 1986 — László BOGSCH 1906—1986 — F ö l d t . K ö z i . (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) 117. 4. 1987. p p . 313 — 319., p o r t r a i t , bibliography (in H u n g a r i a n ) . K E D V E S M . : Trends a n d problems of t h e researches of fossil spores a n d pollen grains — Annales Univ. Sei. Budapestinensis de R . E ö t v ö s N o m . Sect. Geol., X X V I I I . 1988. p p . 1 6 9 - 1 7 6 . K E D V E S M . : D é g r a d a t i o n expérimentale de la p a r o i pollinique — A c t a s de Palinologia (Actas del V I Simposio de Palinologia, A . P . L . E . ) , Salamanca, Spain, 1987. p p . 396—408, 4 p l a t e s K E D V E S M . : E v o l u t i o n a n d biology of t h e Normapoïles — Evolution, systematics a n d fossil h i s t o r y of t h e Hamamelidae, R e a d i n g 1988. abstr., p . 16. K E D V E S M . : Quasi-crystalloid basic molec u l a r s t r u c t u r e of t h e sporoderm — 7 I n t . P a l y n o l . Cong., Brisbane, 1988, a b s t r . , p . 82. K E D V E S M . : Degrees of biopolymer organiz a t i o n of t h e sporoderm as a contribut i o n t o t h e n e w concept of global deosphere-biosphere modeling — 21st A n n . Meeting A.A.S.P., Halifax, abstr., 100. K E D V E S M . : Methodological problems in t h e investigation of t h e biopolymer units of t h e s p o r o d e r m — Palynology, Dallas, T e x a s , U S A 12. 1988. p . 242. KEDVES M.—KINCSEK

L— A M B K Ü S

E.—

F E J E S A . — GYEBBOVSZKI В . : L a estruc-

t u r a molecular de la exina en algunos g r a n o s de polen bialados de gimnosperm a s — V I I Simposion de Palinologia, A . P . L . E . , 1988. resumenes, p . 67. Gra­ n a d a , Spain. K E N D E L É N Y I P . : A fejtés-előkészítő vága­ t o k k i h a j t á s á n a k korszerűsítése L y u k ó b á n y á n — I m p r o v e m e n t of development w o r k s a t L y u k ó mine — B K L B á n y á ­ s z a t 1 2 1 . 10. p p . 6 6 9 - 6 7 4 . , 3 figs, б t a b l e s , r u s , ger, eng, fre R K E R E K E S A . : N é h á n y megjegyzés a m á r a m a r o s i sóbányászatról. Hozzászólás dr. K O V Á S S Y Z o l t á n n a k „ A m á r a m a r o s i sób á n y á s z a t e m l é k e i " című cikkéhez ( B K L B á n y á s z a t , 1986. 9. sz. p . 6 2 6 - 6 3 1 . ) — Some r e m a r k s on t h e p r o d u c t i o n of salt a t M á r a m a r o s . Contribution t o t h e com­ m u n i c a t i o n entitled: „Reliquies of t h e salt m i n i n g in M á r a m a r o s " b y dr. Z. KOVÁSSY — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 2. 1988. p p . 122—126., 5 figs, r u s , ger, eng, fre R K E R E K E S A . : Az erdélyi Mezőgazdasági E g y e s ü l e t szerepe a s z é n b á n y á s z a t b a n — T h e i m p o r t a n c e of agricultural as­ sociation in Transylvania, u n d e r t h e a s p e c t of t h e mining i n d u s t r y — B K L B á n y á s z a t 121. évf. 2. különszám, 1988.

jegyzéke,

1988

411

p p . K 1 2 6 — K 1 2 9 . , 3 figs, r u s , ger, eng, fre R KEREKES J.: A Bányászati Aknamélyítö Vállalat tevékenységének á t t e k i n t é s e — R e p o r t on t h e activities of t h e Mining Shaft Sinking E n t e r p r i s e — B K L B á ­ n y á s z a t 1 2 1 . 4 1 . 1988. p p . 217 — 221. 3 figs, 3 tables, r u s , ger, eng, fre R K É m A.: Martinique — Martinique — F ö l d és É g X X I I I . 4. 1988. p p . 116— 117., 1 fig. K É R I J . — M O L N Á B I.-né: Magyarország építőipari n y e r s a n y a g prognózis térképe. 1 : 500 000., 3 v á l t o z a t b a n . Szakmai i r á n y í t ó : MÉSZÁROS Mihály. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t kiadása, B u d a p e s t , 1988. I K E B T A I G y . : l á s d : D A N K V.

J K E B T A I G y . : lásd: Múzeumi Közlemények KESSLEB H . : lásd: KUBASSEK J.

K E Z D I Á . — R É T H Á T I L . : H a n d b o o k of Soil Mechanics 3. ( J a v í t o t t , b ő v í t e t t kiadás). A k a d é m i a i K i a d ó , B u d a p e s t , 1988. 561 p . , 46 tables, Á r a 730 F t KEVEINÉ

BÁRÁNY

I.:

Karsztmorfológiai

megfigyelések Mallorcán — K a r s t mor­ phological observations on Mallorca — K a r s z t és Barlang 1986. I I . p p . 133— 138., 6 figs, eng, r u s R K I N C S E K I . : l á s d : K E D V E S M. K I R Á L Y E . : l á s d : F A L U S G.

KISELYOV, V . — K L I M C H U K , A . : Barlang­ feltárások a N y u g a t i - K a u k á z u s b a n — Cave explorations in t h e W e s t e r n Cau­ casus — K a r s z t és B a r l a n g 1986. I I . p p . 142—143. I n H u n g a r i a n KISHÁZI P . —IVANCSICS J . : Ú j a b b a d a t o k a B r e n n b e r g környéki o t t n a n g i és kár­ p á t i k o r ú lerakódások földtanához — R e c e n t d a t a on t h e geological conditions of sediments of O t t n a n g a n d C a r p a t h i a n age, deposited in B r e n n b e r g area — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 7. 1988. p p . 441 — 447., 6 figs, rus, ger, eng, fre R K i s s A t t i l a — T A K Á C S N É BOLNER К . : Ú j a b b jelentős feltárások a Pál-völgyi barlang­ b a n — New i m p o r t a n t explorations in t h e Pál-völgy cave — K a r s z t és Barlang 1987. I - I I . p p . 3 - 8 . , 4 figs, eng R K i s s Dezső: „Science fiction" — a neutrí­ nók geofizikai és geológiai felhasználá­ sára — I n t e r a c t i o n between physics a n d geophysics — Magyar T u d o m á n y (Re­ view of t h e H u n g . A c a d e m y of Sciences) XCV. ( X X X I I I . ) 3. 1988. p p . 1 6 9 - 1 7 5 . 6 figs, eng R K i s s Dezső: Á t n é z h e t ü n k - e a földgolyónî É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 9. 1988. p p . 259 — 261., 3 á b r a K i s s E r n ő : K ő v é v á l t erdő A r i z ó n á b a n — Petrified W o o d in Arizona — Föld és É g X X I I I . 4. 1988. p p . 1 0 5 - 1 1 0 . , 10 figs K i s s Gábor: lásd: BACSINSZKY T.

412

Földtani

Közlöny

K i s s József: A szénvagyonveszteségről és a t e r m e i v é n y hígulásáról a Mecseki szén­ b á n y á k n á l — On t h e loss of coal reserves a n d t h e dilution of t h e e x t r a c t e d p r o d u c t a t t h e Mecsek Coal Mines — F ö l d t . K u t . X X X I . 2. 1988. p p . 3 — 1 1 . 6 figs, 1 t a b l e , eng, ger, r u s В K i s s József: A fejtés teljes gépesítése kö­ v e t k e z t é b e n keletkező ásványvagyonveszteség és termelvényhígulás optimá­ lis m é r t é k e — Assessment of t h e optimal loss a n d dilution of mineral reserves o n mechanized faces — B K L B á n y á s z a t 121. 1. 1988. p p . 5 — 11., 7 figs, 2 tables, rus, ger, eng, fre R K i s s K l á r a : lásd: B O H N P .

119. kötet 4. füzet szelvényei. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t . kiad­ v á n y a , B u d a p e s t , 1988. p p . 1 — 6., l O á b r a JKOMJÁTI J.: lásd: ANONYMUS

f K o M J Á T i J . : lásd: S. L.-né KOMLÓS О З . : l á s d : A S B Ó T H J .

K O N D A J . : Gerecse, S ü t t ő , Vöröshídi k ő ­ fejtő — Vöröshídi q u a r r y , S ü t t ő , Gerecse — Magyarország geológiai alapszelvé­ nyei. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1987. p p . 1 — 6., 7 figs, in H u n g a r i a n , English a n d R u s s i a n K O N D A J . : Gerecse, L á b a t l a n , Tölgyháti kőfejtő — T ö l g y h á t q u a r r y , L á b a t l a n , Gerecse — Magyarország geológiai alap­ szelvényei. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t . kiad­ v á n y a , B u d a p e s t , 1988. p p . 1 — 6., 10 figs, in H u n g a r i a n a n d English KISZELJOV, V . : l á s d : KLIMCSUK, A. KISZELJOV, V. E . —KLIMCSTJK, А. В . : B a r ­ K O N D A J . : Gerecse, L á b a t l a n , Margit-hegy, langfeltárások a Szovjetunióban — Cave Margit-tető — Margit-tető, Margit-hegy, explorations in t h e Soviet Union — L á b a t l a n , Gerecse — Magyarország geo­ K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p p . 32— lógiai alapszelvényei. A M. Áll. F ö l d t a n i 33., 1 fig. I n H u n g a r i a n I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1988. p p . 1 — K L E B В . : A településfejlesztés mérnökgeo­ 6., 8 figs, in H u n g a r i a n a n d English lógiája — Engineering geology in settle­ K O N D A J . : Pilis, Kesztölc, Öreg-szirt — m e n t p l a n n i n g — Mérnökgeol. Szemle Öreg-szirt, Kesztölc, Pilis — Magyar­ (Engineering Geol. Review) 37. 1988. ország geológiai alapszelvényei. A M. p p . 33 —63., 8 figs, 4 tables, eng R Áll. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , K L I B U R S Z K Y N É VOGL M.: Geokémia-bio1988. p p . 1 — 6., 8 figs, in H u n g a r i a n a n d geokémia — Geochemistry-biogeochemEnglish istry — M a g y a r T u d o m á n y (Review of KONONOV, V. I . — P O L J A K , B . G. — B E R R I , t h e H u n g . A c a d e m y of Sciences) X C V . I . L. — K A S Z A P A . : IVANOV Valerij Vla( X X X I I I . ) 4. 1988. p p . 2 5 5 - 2 5 8 . e n g R : gyimirovics (1909 — 1987) — Földt. Közi. p . 325., rus R : p . 327. (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) 117. K L I M C H U K , A . : l á s d : KISELYOV, V. 4. p p . 426—428. P o r t r a i t , bibliography KLIMCSTJK, A. — K I S Z E L J O V , V . : A Szovjet­ (In H u n g a r i a n ) unió leghosszabb és legmélyebb barlang­ K O N R Á D Ö d ö n : l á s d : SZÉKELY К . jai — K a r s z t és Barlang 1986. I I . p . 143. K O P E K A . : Káli-medence tájvédelmi kör­ KLIMCSTJK, А. В . : l á s d : KISZELJOV, V. E . zet — The Káli-Hollow u n d e r n a t u r e re­ K M E T Y I . — SOLYMÁR J . : A dorogi b á n y á ­ serve - Föld és É g X X I I I . 4. 1988. p p . szat vázlatos t ö r t é n e t e és kiemelkedő 1 1 8 - 1 2 0 . , 5 figs egyéniségei — Short s t o r y of Dorog KORDOS L . : Rudapithecus koponyalelet a Collieries a n d their distinguished per­ r u d a b á n y a i alsó-pannóniaiból — Ruda­ s o n n a l i s e s in t h e p a s t — B K L B á n y á ­ pithecus skull finds from t h e Lower szat 121. 9. 1988. p p . 634—642., 8 figs, P a n n o n i a n of R u d a b á n y a (N H u n g a r y ) rus, ger, eng, fre R — Földt. I n t . É v i J e l . 1986-ról (Rela­ K N A U E R J.: lásd: HAAS J . tiones a n n u a e inet. geol. p u b l . H u n g . ) , K N E I K E L F . : l á s d : BOLDIZSÁR I . B u d a p e s t , 1988. p p . 1 3 7 - 1 5 4 . , 3 figs, K Ó K A Y József: Tengeri kifejlődésű k á r p á t i 5 plates, eng R rétegek előfordulása Alcsútdobozon — KORDOS L . : A Spalax nemzetség (RodenMarine K a r p a t i a n beds a t Alcsútdoboz, tia) európai megjelenése és a plio-pleiszH u n g a r y — F ö l d t . I n t . É v i Jel. 1986-ról tocén h a t á r k é r d é s — The appearance in (Relationes a n n u a e inst. geol. publ. E u r o p e of t h e genus Spalax (Rodentia) H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 263 — 279., and t h e problem of t h e plio-pleistocene 6 plates, eng R b o u n d a r y — Földt. I n t . É v i J e l . 1986ról (Relationes a n n u a e inst. geol. publ. K Ó K A Y József: B a k o n y , V á r p a l o t a , B á n t a H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 4 6 9 - 4 9 1 . , puszta — Bántapuszta, Várpalota, Ba­ k o n y M o u n t a i n s — Magyarország geoló­ 6 figs, 1 table, in H u n g a r i a n a n d English giai alapszelvényei. A M. Áll. F ö l d t a n i KORDOS L. — H Á L A J . : K ő b e zárt lábnyo­ I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1988. p p . mok. Tévhitek, m o n d á k és a valóság — 1 — 8., 8 figs, in H u n g a r i a n a n d English É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 44. 1988. p p . 1384-1396., 4 ábra KÓKAY József—MÜLLER P . : Budapest, K O R D O S L. —MORGÓS A . : Az i p o l y t a r n ó c i R á k o s , vasúti delta és Keresztúri ú t i fel­ alsó-miocén lábnyomok kutatásának t á r á s — Magyarország geológiai alap­

A magyar

földtani

irodalom

1986. évi eredményei. — Lower Miocene footprints as studied a t I p o l y t a r n ó c — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a ­ pest, 1988. p p . 492 — 499y 1 fig., eng R K O R D O S L . : l á s d : JÁMBOR A . K.ORECZ A . : l á s d : JÁMBOR A. KORECZNÉ L A K Y I . : l á s d : JÁMBOR

A.

KORIM К . : BosKOViTS Gábor emlékezete ( 1 9 3 3 - 1 9 8 7 ) — F ö l d t . Közi. 118. 1. 1988. p . 75., arcképpel KORIM K . : Hévízkészleteink az ú j a b b fel­ t á r á s o k eredményeinek t ü k r é b e n . In: Magyarország hévízkútjai I V . VITTJKI B u d a p e s t , 1987. p p . 1—23. KORIM К . : A magyarországi hévíztermelés rezervoár-geológiai és teleptani ismérvei — Reservoir geological a n d reservoir energy criteria of t h e r m a l water pro­ d u c t i o n in H u n g a r y — B K L Kőolaj és Földgáz 21. (121.) 3. 1988. p p . 8 0 - 9 0 . , rus, ger, eng R KORIM К . : A Nemzetközi Balneotechnikai Társaság X X I I I . kongresszusa K a r l o v y V a r y , 1987. n o v . 3 0 . - d e c . 3. — B K L Kőolaj és Földgáz 21. (121.) 5. 1988. p . 140. KORIM К . :

Prof. dr. K u r t S A U E R 1917—

1986. - Hidr. Közi. 67. 2 - 3 . 1987. p . 173. arcképpel KORIM К . : A mélységi vizek birodalma — V í z k u t a t á s 1987. 6. p p . 6—10., 2 á b r a KORIM К . : A Nemzetközi Balneotechnikai T á r s a s á g X X I I I . kongresszusa. K a r l o v y V a r y , 1987. n o v e m b e r 30 —december 3. — V í z k u t a t á s 1988. 1. p p . 10—11., 1 á b r a KORIM K . : Csehszlovákia ásványvizeinek 1 : 500.000 m é r e t a r á n y ú t é r k é p e — Víz­ k u t a t á s 1988. 1. p . 1 8 . K O R I M K . : l á s d : PATAKI N .

KORPÁS L . : A Z óceáni trópusi szigetek bauxitprognózisának földtani-módszer­ t a n i alapjai K u b a p é l d á j á n — B a u x i t e prediction in t r o p i c a l oceanic island arcs : methodological f u n d a m e n t a l s based on t h e example of Cuba — Los principios geologicos-metodologicos del pronostico de b a u x i t a , en las a r e a s del tipo arco insular oceanico tropical, en el ejemplo de Cuba — F ö l d t . K u t . X X X I . 3 - 4 . , 1988. p p . 1 — 74., 7 figs, 1 table, 3 enclo­ sures, spa, eng, ger, r u s R K O R P Á S N É H Ó D I M.: l á s d : JÁMBOR A . KORSÓS Z.: l á s d : HORVÁTH Csaba

K O S S U T H Lajos: T a n u l m á n y o k b á r ó N Y Á R I J e n ő Az Aggteleki b a r l a n g m i n t őskori t e m e t ő czímű m u n k á j a felett. B u d a p e s t , Franklin Társulat Könyvnyomdája. R e p r i n t , É r c - és Á s v á n y b á n y á s z a t i Mú­ z e u m . R u d a b á n y a , 1987. K O S Z T I N В . : l á s d : CSATÓ I .

KOVÁCS F e r e n c : A geológiai k u t a t á s során m e g h a t á r o z o t t t e k t o n i k a megbízható­ sága ezénelőfordulásoknál — Reliability

jegyzéke, 1988

413

of tectonics defined in t h e course of geologic prospecting a t coal occurren­ ces — F ö l d t . K u t . X X X I . 1. 1988. p p . 47 — 54. 4 figs, 1 1 tables, ger, eng, r u s R KOVÁCS F e r e n c : A n a g y e g y h á z a i fejtések optimális m é r e t e i — Choice of o p t i m a l dimensions for faces in N a g y e g y h á z a m i n e — B K L B á n y á s z a t 121. 7. 1988. p p . 433 — 440., 22 figs, r u s , ger, eng, fre R KOVÁCS F e r e n c : lásd: BALOGH Béla f K o v Á c s G y ö r g y : l á s d : ALEÖLDI L . KOVÁCS I s t v á n — S T R E I C H E R F . —SVASTITS

A . — W E I C H P . : N a g y mélységű, kis átmérőjű kutatófúrásoknál alkalmaz­ h a t ó t ö b b c s a t o r n á s regisztrálóegység — Multi-channel recording u n i t appli­ cable t o exploration drilling of big d e p t h a n d small d i a m e t e r — Kőolaj és Földgáz 21. (121.) 8. 1988. p p . 2 4 4 - 2 4 7 . , 10 figs, rus, ger, eng R KOVÁCS ROTH

Sándor—LESS Gy.—PIROS О.— L . : Az A g g t e l e k — R u d a b á n y ai -

hegység triász formációi — Triassic for­ m a t i o n s of t h e A g g t e l e k — R u d a b á n y a Mountains — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 19 — 43., 5 figs, eng R KOVÁCS S á n d o r : l á s d : R I E D E L , P .

KOVÁCS Terézia: K ő v é v á l t n y o m o k — Ter­ mészet Világa 119. 6. 1988. p p . 267— 270., 2 ábra KOVÁSSY Z.: Válasz K E R E K E S Á r p á d meg­ jegyzéseire a m á r a m a r o s i sóbányászat kérdésében — R e p l y t o t h e contribution of Á r p á d K E R E K E S — B K L B á n y á s z a t 121. 2. 1988. p p . 127—130., 3 figs, rus, ger, eng, fre R KOVÁSSY Z.: A „Rhónaszéki S ó s t a t u t u m " — ,,The Salt S t a t u t e of R h ó n a s z é k " — B K L B á n y á s z a t 121. 5. 1988. p p . 332— 349., 13 figs, r u s , ger, eng, fre R KOZÁK I . : lásd: KALÁCSKA I .

KOZMA L. : Az ajkai b á n y á s z a t i m ú z e u m hírei — B K L B á n y á s z a t 120. 12. 1987. p . 839., 1 á b r a KŐRÖSSY L . : A Zala-medencei kőolaj- és földgázkutatás földtani eredményei — H y d r o c a r b o n geology of t h e Zala Basin in H u n g a r y — Á l t . F ö l d t . Szemle (Gen­ eral Geol. Review) 23. 1988. p p . 3—162. 116 figs, 70 tables, in H u n g a r i a n K ő v Á R i N É GULYÁS É . : Eocén korú kova­ vázas ő s m a r a d v á n y o k a D u n á n t ú l i ­ középhegységből — Eocene siliceous microfossils of t h e T r a n s d a n u b i a n Cen­ t r a l R a n g e — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986ról (Relationes a n n u a e inst. geol. publ. H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 501 — 517., 1 fig., 5 plates, eng R KŐVÁRY J . : lásd: JÁMBOR Á . R R É M E R К . : l á s d : CSAPÓ К .

Földtani

414

Közlöny

K B E M S Z N E B M. — P U S K Á S M.: Ú j módsze­

rek a c s á p o s k u t a k v í z h o z a m é n a k növe­ lésére — V í z k u t a t á s 1988. 2. p p . 4—6., 3 táblázat •(•KBEMSZNEB M . : l á s d : CSATH B .

KBEMZNEB S.: R e k u l t i v á c i ó a Veszprémi Szénbányák V á l l a l a t n á l — B ú v á r X L I I I . 7. 1988. melléklete, p p . 8—9., 4 á b r a KRISZTIÁN В . : A pécsi földalatti b á n y a ­ múzeum megnyitása — B K L Bányászat 120. 12. 1987. p . 831. KRISZTIÁN В . : Mecseki bányászlapok — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 2. 1988. p . 143. KRISZTIÁN В . : S á r k á n y g y í k - m a r a d v á n y o k

egy pécsi külfejtésben — B K L B á n y á ­ szat 1 2 1 . 10. 1988. p . 680., 1 á b r a fKBivÁN •J-KBIVÁN fKBivÁN JKBIVÁN

P.: P.: P.: P.:

lásd: lásd: lásd: lásd:

KARÁCSONYI S . MANTUANO J . MENSÁBOS P . SZLABÓCZKY P .

К . T . : Pleisztocén korú óriás hangyász fosszília — T e r m é s z e t Világa 119. 1. 1988. p . 3 1 .

119. kötet 4. füzet p p . 379 — 392., 6 figs, 2 tables, r u s , eng, ger R LACZÓ I . — JÁMBOB Á . : A

vitrinitreflexió-

mérések magyarországi földtani v o n a t ­ kozásai — Vitrinite reflectance measure­ m e n t s : implications for H u n g a r i a n geo­ logy — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 399 — 412., 7 figs, 1 table, eng R LAKATOS G y . : A víztisztítás és szennyvíz­ t i s z t í t á s ökológiája — T h e ecology of purification of w a t e r a n d sewage — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 36. 1988. p p . 199—208., eng R LAKATOSNÉ SZABÓ J . : l á s d : TÓTH József

LAKOS В . : A hévíztárolókkal kapcsolatos n é h á n y rezervoármérnöki p r o b l é m a — Soma problems of t h e reservoir engineer in connection w i t h t h e r m a l w a t e r reser­ voirs — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 12. 1988. p p . 366 — 368. r u s , ger, eng R

K U B A S S E K J . : D r . J A K U C S László — K a r s z t

f L Á N G J á n o s : l á s d : GEBGELY E .

és B a r l a n g 1986. I I . p . 157., arcképpel K U B A S S E K J . : Köszöntjük a 80 éves dr. KESSLER H u b e r t e t ! — Congratulations t o t h e 80-year-old dr. H u b e r t K E S S L E B — K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — П . p . 76. With portrait. I n Hungarian K U B A S S E K J . : Köszöntjük a 80 éves W a t s o n MONBOET — K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — И . p . 77., arcképpel

L Á N Y I Gy. : Létező őslények. Ma is i t t élnek F ö l d ü n k ö n — Természet Világa 119. 7. 1988. p p . 300—304., 11 ábra, 1 t á b l á z a t LASSAN J . : A nógrádi s z é n b á n y á s z a t fel­ szabadulás u t á n i m ű s z a k i t ö r t é n e t e , 1945 — 1985. I I . k ö t e t . A N ó g r á d i Szén­ b á n y á k kiadása, Salgótarján, 1987., 288 p .

KUBASSEK

M.: A folyószabályozás, illetve az ipari k o t r á s h a t á s a a partiszűrésű vízbeszer­ zésre — T h e effects of river-regulation a n d industrial dredging on t h e h y d r a u ­ lic establishments of bank-filtered w a t e r resources along rivers — Vízügyi Közi. (Hydraulic Engineering) L X I X . 3. 1987. p p . 393 — 410., 11 figs, 2 tables, rus, eng, ger R L E K A Y G.: A Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­ gáztermelő Vállalat hajdúszoboszlói üze­ mének 25 éves jubileuma — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 1988. p p . 1 2 5 - 1 2 6 . L E L K E S G y . : Recens trópusi sekélyvízi k a r b o n á t o s üledékek szedimentpetrográfiai vizsgálatának eredményei I I I . Vöröstenger ( H u r g h a d a , E g y i p t o m ) — P e t r o graphical studies o n recent tropical shallow-water c a r b o n a t e deposits I I I . R e d Sea ( H u r g h a d a , E g y p t ) — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. publ. H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 583 — 611., 1 fig., 3 tables, 8 plates, eng R L É N Á É T L . : A Z M K B T X X X I I . országos vándorgyűlése — K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p . 63., 1 á b r a LÉNÁÉT L . : Barlangi idegenvezetői t a n ­ folyam — K a r s z t és Barlang 1 9 8 7 . 1 — I I . p . 64., 1 á b r a

J . : STEIN Aurél,

Belső-Ázsia

felfedező u t a z ó j a — Természet Világa 119. 2. 1988. p p . 85 — 87., 4 á b r a KUBOVICS I. — N A G Y Béla—NAGY-BALOGH J . — P U S K Á S Z. — GÁL-SOLYMOS K . : Ber-

ryllium a n d some o t h e r r a r e element c o n t e n t s of acid volcanics (tuffs) a n d m e t a m o r p h i t e s in H u n g a r y — A c t a Geol. H u n g . 3 1 . ( 1 - 2 ) . 1988. 5 figs, 3 tables K U C S O B A S . : l á s d : BOLDIZSÁR I .

K U N В . : Milyen jövője v a n a t a r k a é r c ­ b á n y á s z a t n a k a világon és Magyarorszá­ gon Î — P r o s p e c t s for non-ferrous o r e mining o n world scale a n d in H u n g a r y — B K L B á n y á s z a t 121. 10. 1988. p p . 696 — 704., 5 figs, 5 tables, r u s , ger, eng, fre R K U N В . — M A B T O S F . : D r . GAGYT P Á L F F Y

A n d r á s 1918—1988 — B K L B á n y á s z a t 121. 10. 1988. p p . 726—727., arcképpel K Ú T I L . : l á s d : B A B T H A A. K U T I L . : l á s d : M O L N Á B Béla K Ü B T I I . : l á s d : GÁLOS M.

LACZAY L : Folyószabályozás, ipari k o t r á s és a p a r t i s z ű r é s ű vízbázis — River­ regulation, industrial dredging a n d b a n k ­ filtered w a t e r bases — Vízügyi Közi. (Hydraulic Engineering) L X I X . 3. 1987.

LÁSZLÓ

F . —HOMONNAY

A.-né—ZIMONYI

A magyar földtani

irodalom

jegyzéke, 1988

415

József P i t a t Salgótarján on N o v e m b e r 7, 1 8 8 8 — B K L Bányászat 1 2 1 . 1 2 . 1 9 8 8 . p p . 8 4 2 — 8 4 4 . , 2 figs, rus, ger, eng, fre R MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei — Budai-hegység, B u d a p e s t , Csillag­ L É N Á R T L . : B e s z á m o l ó a dr. SOMOGYI hegy, Péterhegyi-téglagyár — Föld és György emlékére rendezett t u d o m á n y o s É g X X I I I . 1 . 1 9 8 8 . p . 3 2 . , 4 ábra találkozóról — R e p o r t on t h e scientific MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei meeting organized t o t h e memory of D r . — Budai-hegység, Solymár, Rozália­ G y ö r g y SOMOGYI — K a r s z t és Barlang téglagyár — Föld és É g X X I I I . 2 . 1 9 8 8 . 1 9 8 8 . I . p p . 6 0 — 6 1 . , 1 fig. I n H u n g a r i a n . p. 6 4 . , 5 ábra L E N D V A I Z . : l á s d : D E Z S É N Y Z. MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei — Pilis, Pilisszentlélek, Fekete-hegy — L E N G Y E L V . - n é : l á s d : B A K S A CS. F ö l d és É g X X I I I . 3 . 1 9 8 8 . p . 9 6 . , L E S S Gy. — G E I L L J . — SZENTPÉTEEY I.— 5 ábra R Ó T H L. — GYURICZA Gy.: Aggtelek— MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei R u d a b á n y a földtani térképe. 1 : 2 5 . 0 0 0 . — Gerecse, S ü t t ő , Vöröshídi-kőfejtő — A M . Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t kiadása, F ö l d és É g X X I I I . 4 . 1 9 8 8 . p . 1 2 8 . , Budapest, 1988. 3 ábra L E S S G y . : l á s d : K O V Á C S Sándor MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei LICHTENBERGER E . — P É C S M . (ed.): Con­ — Budai-hegység, B u d a p e s t , Róka-hegy, t e m p o r a r y essays in Austrian a n d H u n ­ I b o l y a utcai kőfejtő — Föld és É g X X I I I . g a r i a n geography. Akadémiai K i a d ó , 5. 1 9 8 8 . p . 1 6 0 . , 5 á b r a B u d a p e s t , 1 9 8 8 . 2 6 4 p . , 4 8 figs, 2 5 tables. MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei Ára 3 0 5 F t . L I E B E P . : Felszín a l a t t i vizeink termelésé­ — Bakony, Halimba, Pityer-dombi n e k hatásai és k o r l á t a i — Effects a n d b a u x i t külfejtés — Föld és É g X X I I I . barriers of t h e production of under­ 6. 1988. p . 192., 3 ábra g r o u n d waters in H u n g a r y — B K L K ő ­ MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei olaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 3 . 1 9 8 8 . p p . — B a k o n y , J á s d , K ő b á n y a 1 . szelvény — 9 1 — 9 2 . , 2 figs, rus, ger, eng R F ö l d és É g X X I I I . 7 . 1 9 8 8 . p . 2 2 4 . , 3 ábra LÓCZY D . : K a t a l ó n i a — Catalonia — Föld MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei és É g X X I I I . 1 1 - 1 2 . 1 9 8 8 . p p . 3 2 4 — B a k o n y , B a k o n y n á n a , 1 . szelvény — 3 2 8 . , 1 1 figs F ö l d és É g X X I I I . 8 . 1 9 8 8 . p . 2 5 6 . , LÓCZY D . : A jég m i n t kőszobrász — É l e t 4 ábra és T u d o m á n y X L I I I . 5 2 . 1 9 8 8 . p p . MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei 1 6 4 8 - 1 6 5 0 . , 5 ábra — B a k o n y , Kislőd, Öreg-hegyi bauxit­ LÓRÁNT M.: A Z 5 0 éves Miskolci b á n y a ­ külfejtés - Föld és É g X X I I I . 9 . 1 9 8 8 . ü z e m (Lyukóbánya) — H i s t o r y of 5 0 p. 2 8 8 . , 4 ábra y e a r s of Miskolc Collieries (Lyukó mine) — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 1 0 . 1 9 8 8 . p p . MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei — B a k o n y , Pénzesgyőr, Ree-hegyi árok 6 6 4 — 6 6 8 . , r u s , ger, eng, fre R — Föld és É g X X I I I . 1 0 . 1 9 8 8 . p . 3 2 0 . , 4 ábra MAGYARORSZÁG geológiai alapszelvényei M A D A I L . : lásd: F Ü S T A . — Mecsek, Mórágy, községi feltárás — M A G Y A R J . — H L A T K I M . — M E I D L A . : Az F ö l d és É g X X I I I . 1 1 - 1 2 . 1 9 8 8 . p . 3 8 4 . , egyenes fúrás technológiája a K i h a - D - I 3 ábra k u t a t á s i területen — T h e conditions of MAGYARORSZÁG h é v í z k ú t j a i I V . (Az 1 9 8 5 . s t r a i n g h t hole drilling in t h e exploration évi l é t e s í t e t t hévízkutak). A Vízgazdál­ field of K i h a - D - I - B K L Kőolaj és kodási T u d o m á n y o s K u t a t ó K ö z p o n t Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 1 2 . 1 9 8 8 . p p . 3 7 3 — k i a d v á n y a , Budapest, 1 9 8 7 . 1 7 3 ol­ 3 7 8 . , 9 figs, rus, ger, eng R dal. MAGYARPY K. : Gondolatok a bányagépé­ MAGYARORSZÁG mélyfúrási a l a p a d a t a i 1 9 8 5 . szeti történetíráshoz nógrádi tapasztala­ Szerk: B O H N P . — K I S S Klára., A Köz­ t o k alapján — Contribution t o t h e p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a l és M. Áll. Föld­ history of mining mechanization in con­ t a n i I n t é z e t megbízásából kiadja a Víz­ formity with t h e experiences aquired in ügyi Dokumentációs Szolgáltató Leány­ N ó g r á d coalfield — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . vállalat, Budapest, 1 9 8 7 . I — I I . k ö t e t , 3 . 1 9 8 8 . p p . 1 8 8 — 1 9 6 . , 5 figs, 5 tables, 1 3 7 1 oldal + L X X á b r a rus, ger, eng, fre R MAGYARORSZÁG mélyfúrási alapadatai. MAGYARPY К . : A salgótarjáni József akná­ R e t r o s p e k t í v sorozat, 7. k ö t e t , Nagy­ b a n 1 8 8 8 . november 7-én b e k ö v e t k e z e t t alföld, 1 8 8 3 - 1 9 7 2 . Szerk.: B O H N P . vízbetörés hiteles t ö r t é n e t e — A u t h e n t i c MARCZELL F.-né. A K F H és a M Á F I history of t h e w a t e r inrush occured in L É N Á R T L . : D r . SOMOGYI György ( 1 9 3 7 — 1987) — D r . G y ö r g y SOMOGYI ( 1 9 3 7 —

1 9 8 7 ) — K a r s z t és Barlang 1 9 8 7 . I — I I . p p . 8 1 — 8 2 . , with p o r t r a i t a n d bibliog­ raphy. In Hungarian.

416

Földtani

Közlöny

megbízásából kiadja a Vízügyi D o k u ­ mentációs Szolgáltató Leányvállalat, B u d a p e s t , 1988. 911 old., 68 t é r k é p ­ melléklet MAJOR I . : A megcsapolt sivatag — É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 42. 1988. p p . 1328— 1329., 3 á b r a MAJOR

P.—NÉPPEL

F.: A

Duna—Tisza

közi talajvízszint-süllyedések — D r o p ­ ping g r o u n d w a t e r levels in t h e a r e a between t h e D a n u b e a n d Tisza rivers — Vízügyi Közlemények (Hydraulic E n ­ gineering) L X X . 4. 1988. p p . 605 — 626., 7 figs, 5 tables, rus, eng, ger R MANTUANO J . : A Bős—nagymarosi vízlép­ cső rendszer szigetközi mérnökgeológiai feltárásai K R I V Á N Pállal — P á l K R I V Á N ' S

contribution t o t h e engineering geo­ logical s u r v e y for barrage s y s t e m region of t h e D a n u b e between Bős a n d N a g y ­ m a r o s — Mérnökgeol. Szemle (Engineer­ ing Geol. Review) 36. 1988. p p . 11 — 16. eng R MARCZELL F . - n é : l á s d : B O H N P .

MARI L. : A D u r m i t o r — D u r m i t o r — Föld és É g X X I I I . 5 . 1 9 8 8 . p p . 1 3 0 - 1 3 3 . , 14 figs MAROS Gy. : A Vértes hegységi V i t á n y - v á r környékének t e k t o n i k a i elemzése — Tec­ tonic survey in t h e V i t á n y - v á r area, W H u n g a r y — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 295 — 310., 16 figs, eng R MAROSI S.: l á s d : Á D Á M L .

MAROSY Gy. : Növeli termelését a felnémeti mészkőbánya — B K L Bányászat 121. 2. 1988. p . 1 1 1 . MARÓTHY L. : A Hévízi-tó sorsa elválaszt­ h a t a t l a n a d u n á n t ú l i karsztvizekétől. Válasz a képviselőnek — B ú v á r X L I I I . 8. 1988. p p . 6 — 7., 1 á b r a MARTON L . — M I K Ó L . : Felszín a l a t t i vizek izotóphidrogeológiai k u t a t á s a — H y d r o geological survey of subsurface w a t e r s b y means of isotope analysis — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 36. 1988. p p . 1 0 7 - 1 1 8 . 1 table, eng R MÁRTON M. : Az óceánfenék megismerése és térképezése — Természet Világa 119. 5. 1988. p p . 208—211., 4 á b r a MARTOS F . : Gondolatok a b á n y á s z a t t u d o ­ m á n y r ó l — Reflections on t h e sciences of mining — B K L B á n y á s z a t 121. évf. 2. különszám, 1988. p p . K 6 9 — K 7 1 . r u s , ger, eng, fre R MARTOS F . : Gondolatok a b á n y á s z a t t u d o ­ m á n y r ó l — Magyar T u d o m á n y X C V . ( X X X I I I . ) 1 1 . 1988. p p . 9 0 3 - 9 0 6 . MARTOS F . : l á s d : K U N В .

MÁTÉTELKI A . : H a omlik . . . ? ( R i p o r t a balatoni m a g a s p a r t o k r ó l P Á L F Y József geológussal) — K é p e s H é t I I I . évf. 3 1 . (121.) szám, p . 6.

119. kötet 4. füzet MATING

В.—NAVRATIL

L.—ВОВОК

E.:

Geotermikus energiakészlet-becslések összehasonlító vizsgálatai — Investiga­ tion of different m e t h o d s for geothermal resources assessment — F ö l d t . K u t . X X X I . 1. 1988. p p . 79 — 83., 1 fig., 1 table, ger, eng, r u s R MÁTYÁS E . : A zeolitok — É l e t és T u d o ­ m á n y X L I I I . 2. 1988. p p . 4 1 - 4 3 . , 5 ábra f M Á T Y Á s V i l m o s : l á s d : SZÉKELY K .

MATYÓK L . : A gazdasági stabilizáció fel­ tételei és megvalósítása a Dorogi Szén­ b á n y á k n á l — Conditions a n d realization of economical stability a t Dorog Collie­ ries — B K L B á n y á s z a t 121. 9. 1988. p p . 624—628., 6 tables, r u s , ger, eng, fre R MECSNÓBER M. : A fúrási módszerek és esz­ közök a s z i l á r d á s v á n y - k u t a t á s b a n — General t r e n d s of t h e development of t h e drilling m e t h o d s a n d m e a n s of t h e explo­ r a t i o n of solid minerals — B K L Kőolaj ós Földgáz 2 1 . (121.) 6. 1988. p p . 168— 169., rus, ger, eng R MEGYERI M. : A n a g y érzékenységű (1 P a ) n y o m á s m é r ő k r e alapozott hidrodinami­ kai vizsgálatok eredményei — H y d r o d y n a m i c t e s t results based on high sen­ sitivity (1 P a ) pressure gauges — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 3. 1988. p p . 78—80., r u s , ger, eng R MEGYERI M.: A hidrodinamikai vizsgála­ t o k helyzete — T h e situation of hydrodynamical research — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 5. 1988. p p . 1 4 1 - 1 4 7 8 tables, r u s , ger, eng R M É H E L Y L . : l á s d : HORVÁTH Csaba M E I D L A . : l á s d : MAGYAR J .

M É N E S L . : A teljesítmény növelése csopor­ t o s m u n k a h e l y i szervezéssel a bauxit­ b á n y á s z a t i feltárások során — Increas­ ing of performances b y organizing work­ ing t e a m s on d e v e l o p m e n t faces in b a u x i t e mines — B K L B á n y á s z a t 121. 4. 1988. p p . 246—247., 1 fig. r u s , ger, eng, fre R MENSÁROS P . : D r . K R I V Á N P á l emlékezete 1927 — 1985 — I n m e m ó r i á m P á l K R I ­

VÁN 1 9 2 7 - 1 9 8 5 - F ö l d t . Közi. (Bull. of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) 117. 4. 1987. p p . 321 — 331., p o r t r a i t , bibliogra­ p h y , (in H u n g a r i a n ) . MENYHÁRT L . : l á s d : KALÁCSKA I . MÉSZÁROS L á s z l ó : l á s d : JÁMBOR Á . MÉSZÁROS Mihály: l á s d : K É R I J . , r

MEZŐ В . : Az Országos É r c - és Ásványbá­ n y á k a piacorientált gazdálkodás útján — T h e N a t i o n a l Ore a n d Nonmetallics Mines o n t h e road of market-oriented economy - F ö l d t . K u t . X X X I . 1. 1988. p p . 75 — 78. 2 figs, 1 table, eng, ger, rus R MICZEK Gy.: Málta — Malta — Föld és É g X X I I I . 2. 1988. p p . 3 4 - 3 8 . , 15 figs

A magyar

földtani

irodalom

MIHÁLTZNÉ FARAGÓ M . : A hazai p a l e o b o -

t a n i k a i k u t a t á s o k , kezdettől 1950-ig — Paleobotanical research in H u n g a r y from t h e beginnings till 1950 — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . E v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1983 — 84. 1 1 . sz. 1988. p p . 75—89. eng R M I K E K. : A paleohidrográfia n é h á n y kér­ dése — Problems of p a l e o h y d r o g r a p h y - H i d r . Közi. 67. 2 - 3 . 1987. p p . 70— 78., 10 figs, eng R M I K E K . : A D u n a szerepe a F e r t ő t ó kiala­ k u l á s á b a n — T h e role of t h e D a n u b e in t h e development of L a k e F e r t ő — H i d r . Közi. 68. 6. 1988. p p . 3 5 7 - 3 6 5 . , 11 figs, eng R M I K E K . : A d a t o k a mederformák kölcsön­ h a t á s a i n a k ismeretéhez — D a t a for t h e broadoning of o u r knowledge a b o u t in­ t e r a c t i o n s between river-bed formations — Vízügyi Közi. (Hydraulic Engineer­ ing) L X I X . 1. 1987. p p . 1 2 5 - 1 3 3 . , 10 figs, r u s , e n g , fre R MIKÓ L . : l á s d : MATON L . MiNACHEV, K h . M.: l á s d : KALLÓ D .

MINDSZENTY A . : K a n d i d á t u s i disszertáció védése. ZÁMBÓ L . : A t a l a j h a t á s jelentő­ sége a k a r s z t korróziós fejlődésében — K a r s z t és B a r l a n g 1986. I I . p . 149. MINDSZENTY A. — D'ARGENIO, В . : Bauxites

of t h e N o r t h e r n Calcareous Alps a n d t h e T r a n s d a n u b i a n C e n t r a l R a n g e : a com­ p a r a t i v e e s t i m a t i o n — R e n d . Soc. Geol. I t a . Vol. 9. (1986) F a s c . 2. R o m a , 1988 269—276., 2 figs, 1 t a b l e MINDSZENTY

A.—D'ARGENIO,

В. —BOG­

NÁR L . : Cretaceous b a u x i t e s of A u s t r i a a n d H u n g a r y — T r a v a u x ICSOBA Vol. 1 6 - 1 7 . (1986/87), Z a g r e b , 1988. p p . 13 — 3 1 . , 5 figs, 4 tables, 24 p h o t o s , k r o R MINDSZENTY A.: lásd: D'ARGENIO, B . M I N D S Z E N T Y A. — G Á L N É SÓLYMOS К . : A

h a l i m b a i b a u x i t extraklasztjainak föld­ tanijelentősége — Geological significance of t h e extraclasts of t h e H a l i m b a bauxitedeposit — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 451 — 467., 1 fig., 5 p l a t e s , i n H u n g a r i a n a n d English M I N D S Z E N T Y A . : l á s d : CARANNANTE, G . - D . MISKOLCZI B O D N Á R P . : l á s d : B O D N Á R P .

MISTÉTH E . : A d u n a i vízlépcsőrendszer földrengéssel szembeni állékonysága — Stability of t h e D a n u b e B a r r a g e System against e a r t h q u a k e s — Vízügyi Közi. (Hydraulic Engineering) L X I X . 2. 1987. p p . 184—205., 8 figs, 6 t a b l e s , r u s , eng, fre R M I T N Y I K J . : Póluskeringő. A földmágneses m e z ő változásai — E l e t és T u d o m á n y X L I I I . 4 3 . p p . 1356 — 1358., 5 á b r a MIZIK S.: Fúróberendezések fejlődése 25 év a l a t t — V í z k u t a t á s 1988. 1. p p . 5 — 6.

jegyzéke, 1988

417

MÓGA J . : A Kanári-szigetek t ű z h á n y ó i — Természet Világa 1 1 9 . 1. 1988. p p . 20— 25., 8 á b r a MÓGA J . — B O R S O S В . : T E L E K I Sámuel n y o ­

m á b a n . A rejtélyes v u l k á n — É l e t és Tu­ d o m á n y X L I I . 50. 1987. p p . 1586 — 1588., 3 á b r a MOLNÁR В . : A D o n g é r - t ó földtani és víz­ földtani viszonyai — H i d r . Tájékoztató 1988. ápr. p p . 4 8 — 5 1 . , 5 á b r a MOLNÁR В . : Q u a t e r n a r y geohistory of t h e H u n g a r i a n p a r t of t h e Danube—Tisza Interfluve — R a d o v i Geoinstituta, knjiga 21. (Proceedings of Geoinstitute, v. 21) Beograd, 1988. p p . 61 — 78., 6 figs, 1 table, ser R MOLNÁR В . — F É N Y E S

J . — KTJTI L . — N O -

VOSZÁTH L . : A h a g y o m á n y o s és a pász­ tázó elektronmikroszkópos szemcsealak­ vizsgálati módszerek eredményeinek összehasonlítása — Grain shape studies: conventional versus scanning electron microscopic results — F ö l d t . Közi. (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) 118. 1. 1988. p p . 2 7 - 4 8 . , 4 figs, 6 plates, eng r u s R MOLNÁR F . : E n d o g é n eredetű b á n y a t ű z okozta sújtólégrobbanás — B K L Bá­ n y á s z a t 1 2 1 . 1 1 . 1988. p p . 766. és 773. MOLNÁR I . - n é : l á s d : K É R I J .

MOLNÁR J . : H u n g a r y — Mining A n n u a l R e v i e w 1988. p p . 448 — 451. 1 table, L o n d o n , 1988. MOLNÁR J . : R a p i d r e s t o r a t i o n after lignite mining in H u n g a r y — Mining Magazine, Vol. 167. N o . 6. p p . 4 4 9 - 4 5 0 . 1 fig., L o n d o n , 1988. MOLNÁR J . : H u n g a r y — I n t e r n a t i o n a l Mining Yearbook, p p . 126—128. 1 t a b l e , L o n d o n , 1988. MOLNÁR L . : Visszapillantás az oroszlányi szénbányászat I . ötéves tervére — R e ­ view of t h e first Five-Year P l a n ' s results of Oroszlány Coal Mines — B K L B á ­ n y á s z a t 1 2 1 . 6. 1988. p p . 4 0 6 - 4 1 0 . , 5 figs., 1 table, rus, ger, eng, fre R MOLNÁR L . : A bányász kalapács-ék jelkép t ö r t é n e t e — H i s t o r y of t h e symbol of mining h a m m e r - w e d g e — B K L B á n y á ­ szat 1 2 1 . 10. 1988. p p . 7 0 5 - 7 1 1 . , 13 figs, r u s , ger, eng, fre R MOLNÁR L . : SZENT ISTVÁN k i r á l y u n k és a

magyar montanisztikum — SAINT STEPHAN, king of H u n g a r y a n d t h e be­ ginning of m i n e exploitation work — B K L B á n y á s z a t 121. 12. 1988. p p . 827— 831., 6 figs, r u s , ger, eng, fre R MOLNÁR L . : „ V a d ó z u s " vizek. ZSIGMONDY

artézi kútjai — Magyarország X X V . évf. 22. (1270). sz. 1988. V . 27. p . 2 3 . 1 ábra MONOSTORI М. : T e r m i n a l Eocene a n d E a r l y Oligocène events in H u n g a r y : Changes

418

Földtani

Közlöny

of Ostracod assemblages — A c t a Geol. H u n g . 20. 1 — 2. 1987. p p . 99 — 110. MOBGÓS A . : l á s d : K O R D O S L .

MOBVAI G y . : Veszprém megye környezet­ védelmi helyzete — B ú v á r X L I I I . 7. 1988. melléklete, p p . 2 — 3. MOSONYI Z . : l á s d : B A U E B K . M U N T Y Á N Cs.: l á s d : B E N C Z E G.

M U R Á N Y I G. : „ A z ellentmondások e m b e r e " . Amerikai m a g y a r történész TISZA Ist­ vánról — M a g y a r N e m z e t L I . évf. 128. sz. 1988. V. 30. p . 4. MÚZEUMI

KÖZLEMÉNYEK

3.

A

119. kötet 4. füzet resources, e n v i r o n m e n t p r o t e c t i o n a n d mining d a m a g e s — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . I I p p . 767—773. r u s , ger, eng, fre R N A G Y S á n d o r : l á s d : B Á L I N T V. NAGYNÉ BODOR E . : A Balaton pannóniai

és holocén képződményeinek palynológiai vizsgálata — Palynological s t u d y of P a n n o n i a n a n d Holocene deposits from Lake Balaton — Földt. I n t . Évi Jel. 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 535— 568., 2 figs, 8 tables, 5 p l a t e s , eng R

Magyar

N A G Y N É CZIGONY I . — S Ü T Ő N É SZILCZL M . :

Olajipari M ú z e u m sorozata. A m a g y a r szénhidrogénipar nagyjai I . BENCZE László, K E B T A I György, P A P P Simon, VÁJTA László és VABGA József életrajza. K i a d j a a M a g y a r Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg, 1988. MÜLLER P . : A g y é m á n t — ú j szerepkör­ b e n - É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 8.1988. p p . 238—239. 2 á b r a

Szénbányászati karotázsmódszerek a földtani k u t a t á s szolgálatában — Welllogging m e t h o d s of t h e coal i n d u s t r y in t h e service of exploration — F ö l d t . K u t . X X X I . 2. 1988. p p . 4 5 - 5 7 . 6 figs, 1 t a b l e , eng, ger, r u s R

M Ü L L E B P . — SzÓNOKY M . : Tihanyi-félszi-

get, F e h é r - p a r t — F e h é r - p a r t , T i h a n y Peninsula — M a g y a r o r s z á g geológiai alapszelvényei. A M. Ali. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1988. p p . 1 — 8., 9 figs, in H u n g a r i a n a n d English a n d Russian M Ü L L E B P . : l á s d : K Ó K A Y József

N A G Y Béla: lásd: KUBOVICS I. N A G Y E s z t e r : lásd: JÁMBOB A.

N A G Y Géza: A Középső- és N y u g a t - M á t r a é r c e l ő k u t a t á s a (1980—86) — Ore pros­ pecting s t r a t e g i e s for t h e Central a n d W e s t e r n M á t r a a r e a s (1980—85) — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a ­ pest, 1988. p p . 129—136., 3 tables, e n g R N A G Y I s t v á n : A n a g y á t m é r ő j ű és n a g y mélységű v a k a k n á k mélyítésével k a p ­ csolatos főbb kérdések — K e y problems associated w i t h t h e w o r k of sinking large d i a m e t e r deep blind shafts — B K L Bá­ n y á s z a t 121 4. 1988. p p . 222—224., 4 figs, r u s , ger, eng, fre R N A G Y László—REMÉNYI P . : A bős-nagy­

marosi vízlépcsőrendszer környezeti h a ­ t á s t a n u l m á n y a — A s t u d y on t h e en­ v i r o n m e n t a l effects o n t h e river b a r r a g e s y s t e m of B ő s - N a g y m a r o s — Vízügyi K ö z l e m é n y e k ( H y d r a u l i c Engineering) L X X . 4. 1988. p p . 4 9 0 - 5 1 3 . , 1 fig., 1 table, r u s , ger, eng R N A G Y László: lásd:_JAKUS Gy. N A G Y P á l — S Z A B Ó Á k o s — J Á V O R G.: A bá­

n y a h a t ó s á g á s v á n y v a g y o n - v é d e l m i , kör­ nyezetvédelmi és b á n y a k á r o k k a l k a p ­ csolatos feladatai — P r o b l e m s t o be faced u p b y t h e I n s p e c t o r a t e s of Mines relating t o t h e conservation of mineral

NAGY-BALOGH J . : lásd: KUBOVICS I. NAGY-BODOR E . : lásd: NAGYNÉ BODOR E .

NAGYISTÓK F . : Tranziens n y o m á s v á l t o z á ­ sok h a t á s a rétegvízkutak üzemeltetésére — T h e i m p a c t s of t r a n s i e n t pressure surges on t h e o p e r a t i o n of artesian wells — H i d r . Közi. 68. 3. 1988. p p . 166—172., 6 figs, eng R NAGYMAROSY A . : Cserhát, Szécsény, fel­ h a g y o t t téglagyár — Magyarország geo­ lógiai alapszelvényei. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1988. p p . 1 — 5., 9 á b r a NAGYMAROSY A . : M á t r a , Pétervására, sziklafal a falu h a t á r á b a n — Magyar­ ország geológiai alapszelvényei. Á M. Áll. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1988. p p . 1 — 5., 8 á b r a N A H O N , D . : lásd: TARDY Y. N A V R A T I L L . : l á s d : MATING В .

N É M E D I VARGA Z . : A mecseki liász feke­ tekőszén-terület szerkezetalakulásának földtani-kutatási és b á n y á s z a t i v o n a t k o ­ zásai c. d o k t o r i értekezésének tézisei — F ö l d t . K u t . X X X I . 3—4. 1988. p p . 87 — 90. N É M E D I VARGA Z. : A gázkitörés-veszélyes­

ség kialakulásának mélységi vonatkozá­ sai a pécsi t e r ü l e t e n — Variations of d e p t h in t h e degree of h a z a r d of gas out­ b u r s t in Pécs coalfield — B K L B á n y á ­ szat 121. 5. 1988. p p . 289—293., 3 figs, r u s , ger, eng, fre R NEMERKÉNYI A.: Ibéria — Anatolia — Természet Világa 119. 8. 1988. p p . 357— 361., 8 á b r a N É M E T H Géza: E g y ú j a b b hirtelen ese­ m é n y ? — Természet Világa 119. 1 . 1988. p . 3 1 . N É M E T H Géza: Az élettelent se ítéljük ha­ lálra ! Beszélgetés dr. T A R D Y Jánossal, a B a r l a n g t a n i I n t é z e t igazgatójával — Természet Világa 119. 3. 1988. p p . 114 — 119., 7 á b r a

A magyar földtani

irodalom

N É M E T H G é z a : Csendes földrengések — Ter­ m é s z e t Világa 1 1 9 . 5 . 1 9 8 8 . p p . 2 2 0 — 2 2 1 .

N É M E T H Géza: A m e r i k a H o l t - t e n g e r e : a M o n o - t ó — T e r m é s z e t Világa 1 1 9 . 7 . 1 9 8 8 . p p . 3 0 6 — 3 0 9 . , 7 ábra N É M E T H Géza: A n a g y árok. Az a m e r i k a i G r a n d - k a n y o n — É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 1 2 . 1 9 8 8 . pp. 3 6 5 - 3 6 7 . 4 ábra N É M E T H Géza: F o r r ó p o n t a V a d n y u g a t o n . Yellowstone-i kénvirágok — Búvár X L I I I . 1 1 . 1 9 8 8 . p p . 2 1 - 2 3 . , 6 ábra N É M E T H G é z a : l á s d : BARTA E . N É M E T H G u s z t á v : l á s d : JÁMBOR A .

N É M E T H G y ö r g y : A t e n g e r p a r t típusai — T y p e s of coastlines — Föld és É g X X I I I . 9 . 1 9 8 8 . p p . 2 6 2 - 2 6 7 . , 1 4 figs

NÉMETH Gyula: A Bakonyi Bauxitbánya V á l l a l a t számítógépes fejlesztő m u n k á j a — C o m p u t e r i z e d development w o r k done a t B a k o n y B a u x i t e Mines — B K L Bányászat 1 2 0 . 1 2 . 1 9 8 7 . pp. 8 1 3 — 818., 4 figs, r u s , ger, eng, fre R N. F . : Nitrátmentesítés baktériumokkal — Vízkutatás 1 9 8 7 . 6. p. 1 4 . N I K O D E M U S A . — R É T V Á R I L . — T Ó T H Mik­

lós: A b á n y á s z a t i tevékenység k ö r n y e ­ zeti h a t á s á n a k n é h á n y alapvető kérdése — Some basic problems related t o t h e e n v i r o n m e n t a l effect of mining activities — B K L Bányászat 1 2 1 . 2 . 1 9 8 8 . pp. 7 3 — 7 7 . , r u s , ger, eng, fre R NOVOSZÁTH L . : l á s d : MOLNÁR B é l a

N . SZABÓ I l o n a : A Csódi-hegy — É l e t és Tudomány X L I I I . 1 . 1 9 8 8 . p . 30., 2 ábra N . SZABÓ I l o n a : H a z á n k első földtani a t ­ lasza. Beszélgetés d r . H Á M O B Géza i g a z g a t ó v a l — É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 17. 1 9 8 8 . p p . 5 1 8 - 6 1 9 . 1 ábra

N . SZABÓ I l o n a : A z obszidián — É l e t és Tudomány X L I I I . 2 3 . 1988. pp. 7 2 0 — 7 2 1 . 3 ábra N U S S Z E R A . : l á s d : JÁMBOR A .

Ó. K o v Á c s , L . : l á s d : E R D É L Y I G.-né ONDVÁRI A . : A H é v í z - N y í r á d térség b á ­ nyászati-vízgazdálkodási kérdései. A z a k a d é m i a i b i z o t t s á g o k véleménye — Magyar Tudomány XCV. ( X X X I I I . ) 1 1 . 1988. pp. 899 — 902. ÓNODI T.: lásd: Ősz Á.

ORBÁN T. : I n f o r m á c i ó k a B a k o n y i B a u x i t ­ b á n y a V á l l a l a t termelési tevékenységé­ ről a vízföldtani viszonyok t ü k r é b e n — B K L Bányászat 1 2 1 . 9. 1 9 8 8 . pp. 5 9 6 . és 6 0 2 . , 4 t á b l á z a t ORMOS K . : E m l é k e z é s n a g y j a i n k r a

(1987)

jegyzéke, 1988

419

ORMOS K . : Emlékezés n a g y j a i n k r a — Com­ m e m o r a t i o n of g r e a t predecessors — B K L Bányászat 1 2 1 . 1 2 . 1 9 8 8 . pp. 8 4 5 —

8 4 8 . , 4 figs, in H u n g a r i a n OROS J . : A gazdasági k ö r n y e z e t h a t á s a a szénbányászat jövedelmezőségére — T h e i m p a c t of economical b a c k g r o u n d o n t h e profitability of coal mining — B K L Bá­ nyászat

1 2 1 . 1. 1 9 8 8 . pp.

21—24.,

8

figs, r u s , ger, eng, fre R OROSZ I . - n é : l á s d : BOLDIZSÁR I .

OSVÁTH: Kincs, a m i nincs. Sok b á b a közt elvész a gyerek (Termálvizeink haszno­ sítása) — N é p s z a v a 1 1 7 . évf. 4 7 . sz., 1989. II. 24., p. 4. OSWALD G y . : l á s d : F E J É R L . ÓVÁRI A . : l á s d : É R S E K E .

ÖLLŐS G.: M i n d e n n a p i ivóvizünk — Our daily drinking w a t e r — Magyar Tudo­ m á n y (Review of t h e H u n g a r i a n A c a d e m y of Sciences) X C V . ( X X X I I I . ) 7 - 8 . 1 9 8 8 . p p . 6 1 0 — 6 2 2 . , 4 figs, eng, r u s R

ÖLLŐS G.: Vízellátás. Vízügyi Dokumen­ t á c i ó s Szolgáltató L e á n y v á l l a l a t , Buda­ p e s t , 1 9 8 7 . 7 0 0 oldal, 4 0 0 ábra, 5 5 t á b ­ lázat, 3 9 kép ő s z Á. — Ó N O D I T . : B e h a t o l á s a Föld szí­ vébe. Felső-Pfalzban fogják mélyíteni a világ legmélyebb f ú r á s á t : 1 4 0 0 0 m é ­ t e r r e — Alföldi Olajbányász XXTV. évf. 9 . sz. 1 9 8 8 . szept., p . 6 . ő s z Á . : lásd: CSATH B .

P A Á L T . : A mély- és magasépítés mérnök­ geológiájának n é h á n y kérdése — Some engineering geological p r o b l e m s associat­ ed w i t h f o u n d a t i o n a n d s t r u c t u r e engneering — Mérnökgeol. Szemle (Engineer­ ing Geol. Review) 3 7 . 1 9 8 8 . p p . 7 — 1 6 . , 6 figs, eng R P a j t á s ! Szerencse fel ! Az Országos Ma­ g y a r B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i Egyesület ( O M B K E ) , az Országos Erdészeti Egye­ sület ( O E E ) és a K o m m u n i s t a Ifjúsági Szövetség (KISZ) emlékkönyve a bá­ nyász-, kohász- és erdészhallgatók ifjú­ sági szervezeteiről a 1 9 . és 2 0 . században. A z O M B K E , az O E E és a K I S Z közös kiadása, B u d a p e s t , 1 9 8 7 . 1 6 2 oldal P Á L D.— TURCSÁNYI M . : B á n y a n y i t á s i le­

hetőségek a D o r o g i S z é n b á n y á k terüle­ t é n — Possibilities for opening new mines in t h e area of D o r o g Collieries — B K L Bányászat 1 2 1 . 9. 1 9 8 8 . pp. 5 9 7 —

— C o m m e m o r a t i o n of g r e a t predecessors

6 0 2 . , 4 figs, 3 tables, r u s , ger, eng, fre R

(1987) — B K L Bányászat 1 2 0 . 1 2 . 1987. pp. 8 3 2 — 8 3 6 . ORMOS К . : PETTKÓ J á n o s — In: E m l é k e ­

P Á L F A I I . : lásd: K A R D O S I . P A P J . : A „ v í z f a k a s z t ó " ZSIGMONDY —

zés n a g y j a i n k r a ( 1 9 8 7 ) — B K L B á n y á ­ szat 1 2 0 . 1 2 . 1 9 8 7 . pp. 8 3 2 - 8 3 3 .

Népszabadság X L V I . évf. 3 0 0 . szám, 1988. X I I . 1 7 . p . l b , 2 ábra P A P S. : l á s d : JÁMBOR Á .

420

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

P Á P A Y J . : A műveléstervezés helyzete és feladatai Magyarországon a szeghalmi mező példájának t ü k r é b e n — The situ­ a t i o n a n d t a s k s of development planning in H u n g a r y as reflected in t h e example of t h e Szeghalom field — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 1 . 1 9 8 8 . p p . 5 — 1 1 . ,

5 figs, 5 tables, rus, ger, eng R P A P A Y J . — SOLT К . — SZAKONY I . — SZÍTTÁK

A . : A Zala-Kerettye sorozat C 0 - o s m ű ­ velésének t a p a s z t a l a t a i — Experiences gained during t h e exploitation with C O of t h e Zala-Kerettye series — B K L K ő ­ olaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 5 . 1 9 8 8 . p p . 1 2 9 — 1 3 7 . , 1 4 figs, 1 table, rus, ger, e n g R PAPPALVY F . : A tömörítési vizsgálat meg­ bízhatóságát befolyásoló tényezők — F a c t o r s affecting t h e reliability of com­ p a c t i o n tests — Vízügyi Közi. ( H y d r a u ­ lic Engineering) L X I X . 2 . 1 9 8 7 . p p . 2 9 9 — 3 0 7 . , 4 figs, 3 tables, rus, eng, fre R P A P P E . : Magyar „ t a l á l m á n y " : barlang­ gyógyászat — Szabad Föld X L I V . évf. 2 6 . sz. 1 9 8 8 . V I . 2 4 . p . 8., 1 á b r a 2

s

P A P P F e r e n c : l á s d : SZÉKELY K . P A P P Simon: l á s d : M Ú Z E U M I KÖZLEMÉ­ NYEK

PATAKI

N. —KOBIM

К.:

A

Nemzetközi

Balneotechnikai Társaság X X I I I . kong­ resszusa — H i d r . Közi. 6 8 . 4 . 1 9 8 8 . p . 245.

PAULIK I . : A cseri légakna mélyítése a Vár­ palotai bányaüzemben — B K L Bányá­ szat 1 2 1 . 4 . 1 9 8 8 . p . 2 4 7 . , 1 á b r a PÉCSI M.: Geomorfológiai szintek kora a Magyar-középhegységben — Age of geomorphological surfaces in t h e H u n ­ garian m o u n t a i n s — Földrajzi Közi. (Geogr. Review) X X X V I . (CXII.) 1 - 2 . 1 9 8 8 . p p . 2 8 - 4 1 . , 3 figs, 3 tables, eng R PÉCSI M. —LÓCZY D . (ed.): Physical geog­ r a p h y a n d geomorphology in H u n g a r y (Elmélet-módszer-gyakorlat 3 8 . ) . Geogr. Research I n s t . H u n g . Acad, of Sciences, Budapest, 1986., 1 2 6 p. P É C S I M . : lásd: LICHTENBERGER E .

PÉCSI T. : A hévízi gyógyiszap. Beszélgetés dr. GYARMATI József főorvossal — Víz­ kutatás 1987. 6. pp. 1 6 — 17. PELECH E . J á n o s d r . : A Sztaczenai völgy és a Dobsinai jégbarlang. B u d a p e s t , Franklin Társulat Könyvnyomdája. Re­ p r i n t , É r c - és Á s v á n y b á n y á s z a t i Mú­ zeum, R u d a b á n y a , 1 9 8 7 .

PELIKÁN P . : lásd: RIEDEL, P . P A P P T . : San J u a n i c o tragédiája. A t ö r t é ­ P É N Z E S В . : Ősállatok n a p j a i n k b a n . A ter­ nelem legnagyobb szénhidrogéngáz-ka­ mészet csodálatos élő kövületei — Nép­ tasztrófája — Természet Világa 1 1 9 . 9 . szabadság X L V I . évf. 1 1 6 . sz. 1 9 8 8 . V. 1988. pp. 427 — 429. 17. p . 1 0 . 2 ábra P A P P Z.: Vulkánkitörésekre visszavezet­ P E R A F . : A széles h o m l o k ú szénomlasztásos h e t ő anomáliák Magyarország csapadék­ fejtésrendszerek fejlesztési lehetősége — mennyiségének időbeli eloszlásában — Possibilities for improving t h e systems Volcanically generated anomalies in t h e of exploitation b y sub-level cavint as t e m p o r a l variation of precipitation of used o n longwall faces — B K L Bányá­ H u n g a r y — H i d r . Közi. 6 8 . 3 . 1 9 8 8 . s z a t 1 2 1 . 3 . 1 9 8 8 . p p . 1 4 8 - 1 5 8 . , 2 1 figs, p p . 1 4 4 — 1 5 2 . , 1 0 figs, eng R rus, ger, eng, fre R P A T A I К . : lásd: B E R É N Y I M. P E R A F . : Időszerű gondolatok egy bánya­ PATAKI N . : Emlékezés ZSIGMONDY Vilmos­ létesítés kapcsán — Timely reflections r a halálának 1 0 0 . évfordulóján — Com­ on t h e e s t a b l i s h m e n t of a mine — B K L m e m o r a t i o n of Vilmos ZSIGMONDY o n Bányászat 1 2 1 . 6. 1 9 8 8 . p p . 361 — 366., t h e occasion of t h e c e n t e n a r y of his de­ 7 figs, r u s , ger, eng, fre R cease — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 8 . 1 9 8 8 . P E R A F . — SZÜTS H . : Á b á n y á s z a t k ö r n y e ­ pp. 5 3 5 — 537. I n Hungarian zeti rendszere. MTA Veszprémi Akadé­ PATAKI N . : E m l é k e z é s ZSIGMONDY Vilmos m i a i Bizottsága, Veszprém, 1 9 8 8 . halálának 1 0 0 . évfordulójára — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 9 . 1 9 8 8 . P E R E G I Z S . : l á s d : B E N C Z E G. PERGER L . : Belterületi talaj vízproblémák pp. 2 7 9 - 2 8 1 . — Problems from groundwater table rise PATAKI N . : Információszerzés mélyfúrású a t t h e lowland areas of E a s t H u n g a r y — k u t a k b ó l (a V I K D V n é h á n y fejlesztési Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. eredménye) — Getting information from Review) 3 6 . 1 9 8 8 . p p . 6 9 — 8 4 . 6 figs, deep boreholes — B K L Kőolaj és Föld­ eng R gáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 1 . 1 9 8 8 . p p . 2 7 - 3 2 . 1 0 figs, P E T H Ő SZ. —SZARKA Z . —GÖNCZI L : Szem­ rus, ger, eng R csemozgás függőleges konfuzorban — PATAKI N . : Információszerzés mélyfúrású S t u d y o n t h e m o v e m e n t of grains in a kutakból — Vízkutatás 1 9 8 8 . 3 . p p . 1 — vertical confusor — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 6., 1 0 á b r a 7. 1 9 8 8 . p p . 4 7 7 — 4 8 1 . , 3 figs, rus, ger, PATAKI N . : 3 0 éves a VIKTJV — Vízkuta­ eng, fre R tás 1 9 8 8 . 1. pp. 1 — 3. PATAKI N . : N e m korlátlanok a keserűvíz­ P E T Ő G.: l á s d : RICKERT A . készletek — Magyar N e m z e t 1 9 8 8 . m á r ­ P E T R Á S S Y M. —SCHMIEDER A . : T é n y e k és cius 3 1 . 6 . old. lehetőségek a Nagyegyházi bányaüzem

A magyar földtani

irodalom

vízvédelmében — F a c t s a n d potentiali­ ties r e l a t e d t o establishing t h e hydrological s y s t e m of N a g y e g y h á z a mine — B K L B á n y á s z a t 121. évf. 2. különszám, 1988. p p . K 9 0 — K 1 0 3 . , 8 figs, 5 tables, rus, ger, eng, fre R PETTKÓ J á n o s : l á s d : ORMOS К . P E T Z R . —SZENTIRMAI L.-né—SCHEUER

Gy. —SCHWEITZER F . : B u d a p e s t Rózsa­ d o m b paleokarszthidrológiai viszonyai­ n a k rekonstrukciója az alsópleisztocén­ től n a p j a i n k i g — T h e Paleo-karstichydrologic reconstruction of Budapest, R o s e Hill area from t h e Lower Pleisto­ cene u n t i l t h e recent geological ages — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 36. 1988. p p . 183—197. 2 figs, 1 table, eng R P E T Z R . — S C H E U E R G y . : Szekszárd, B a r á t ­

ság u t c a i csúszás mérnökgeológiai vizs­ g á l a t a — Slope stability problem a t Szekszárd, in t h e B a r á t s á g Street — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 37. 1988. p p . 193—205., 2 figs, eng R PETZ

R . —SZENTIRMAI

L.-né—SCHEUER

Gy.: Az emberi beavatkozások hatása a Csepel sziget északi részének talajvíz viszonyaira — H i d r . Tájékoztató 1988. o k t . p p . 24—26., 1 á b r a P E T Z R . : l á s d : SZENTIRMAI L.-né P I N D E L , Z. l á s d : T Ó T H József

PIROS O.: Aggteleki-karszt, Aggtelek, B a r a d l a - t e t ő E N y - i lába — Magyarország geológiai alapszelvényei. A M. Ali. Föld­ t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1988. p p . 1 — 5., 8 á b r a PIROS O.: Aggteleki-karszt, Jósvafő, Vö­ rös-tói leágazás — Magyarország geoló­ giai alapszelvényei. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1988. p p . 1 — 5., 8 á b r a

jegyzéke,

1988

421

POPESCU, M. E . : Lejtőcsúszások t ú l k o n ­ szolidált a g y a g o k b a n I I . rész (A föld­ csuszamlásokkal kapcsolatos geotechnikai-talajmechanikai t u d n i v a l ó k és ten­ nivalók) — Landslides o n overconsolidated clays — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 36. 1988. p p . 135—166. 11 figs, eng R P o z s G A i J . : l á s d : BOLDIZSÁR I . PRAKFALVI P . : l á s d : BOLDIZSÁR I .

PRÓBÁLD F . : K a n a d a — C a n a d a — Föld­ rajzi Közi. (Geogr. Review) X X X V I . (CXII.) 1 - 2 . 1988. p p . 6 0 - 7 5 . , 4 t á b ­ lázat, (In H u n g a r i a n ) P U C H N É SZÉKELY K . : F a g y a s z t á s o s a k n a ­

mélyítések a m a g y a r b á n y á s z a t b a n és mélyépítésben — Use of t h e freezing m e t h o d for sinking shafts in H u n g a r a i n mines a n d doing u n d e r g r o u n d construc­ t i o n work — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 4. 1988. p p . 226 — 233., 12 figs, 1 t a b l e P U C H N E R F . : A Dorogi S z é n b á n y á k Ter­ vezőirodájának tevékenysége — Activi­ ties pursued b y t h e Design B u r e a u of Dorog Collieries — B K L B á n y á s z a t 121. 12. 1988. p p . 821 — 823., 3 figs, 1 t a b l e , rus, ger, eng, fre R P U S K Á S L . : l á s d : BARKÓ J . P U S K Á S M.: l á s d : CSATH В . P U S K Á S M.: l á s d : KREMSZNER M.

P U S K Á S S . : Kísérletek a paraffinkiválás és -lerakódás m e g a k a d á l y o z á s á r a az algyői kőolajtermelő k u t a k b a n — E x p e r i m e n t s for p r e v e n t i n g t h e s e p a r a t i o n a n d en­ c r u s t a t i o n of paraffin in t h e oil wells o f Algyô — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 12. 1988. p p . 3 6 1 - 3 6 6 . , 7 figs, 3 tables, r u s , ger, eng R PUSKÁS Z.: lásd: KUBOVICS I .

RÁcz D . : T ö m ö t t tárolók rezervoármechan i k a i értelmezése és a termelési lehető­ ségek számbavétele — R e s e r v o i r m e e h a n ical i n t e r p r e t a t i o n of c o m p a c t reservoirs s z e r k e z e t k u t a t á s á t t e k i n t é s e — Survey a n d t h e t a k i n g into a c c o u n t of t h e p r o ­ of t h e seismic s t r u c t u r a l research — K ő ­ d u c t i o n possibilities — B K L Kőolaj és olaj és Földgáz 2 1 . (121.) 8. 1988. p p . Földgáz 2 1 . (121.) 1. 1988. P P . 1 2 - 1 6 . 240—243., 4 figs, 6 tables, r u s , ger, 8 figs, r u s , ger, eng R eng R POGÁCSÁS G y . : l á s d : JÁMBOR Á . R Á D AI О.: lásd: ANONYMUS POGÁNY G.—IZSÁK S . : A u t o m a t i k u s tér­ RAKOVITS Z.: l á s d : BOLDIZSÁR I . képező rendszer bevezetése az Országos R Á L I S C H N É F E L G E N H A U E R E . : Mecsek, Érc- és Á s v á n y b á n y á k D u n á n t ú l i Müvei­ Pécs, Abaligeti ú t i feltárások — Magyar­ nél — I n t r o d u c t i o n of a n a u t o m a t i c ország geológiai alapszelvényei. A M. mapping system a t t h e Transdanubian Áll. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , W o r k s of t h e N a t i o n a l Ore a n d Mineral 1988. p p . 1 — 6., 8 ábra Mines — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 12. 1988. R Á L I S C H N É FELGENHAUER E . : Mecsek, p p . 824—826., 4 figs, r u s , ger, eng, fre R Pécs, Vörös-hegy déli lejtője, R e m e t e - r é t — Magyarország geológiai alapszelvé­ P O G Á N Y L . : l á s d : POGÁCSÁS G y . nyei. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , РОКА T.: BENKÖ F . : Geological and B u d a p e s t , 1988. p p . 1 — 6., 8 á b r a cosmogonie cycles — Magyar T u d o m á n y R Á L I S C H N É FELGENHAUER E . : VillányiX C V . ( X X X I I I . ) 9. 1988. p p . 739—740. hegység, Siklós, Oliva-bánya — Magyar P O L JAK, B . G.: lásd: KONONOV, V. I . P I R O S O.: l á s d : KOVÁCS S á n d o r POGÁCSÁS G y . — P O G Á N Y L . : A szeizmikus

7 Földtani Közlöny

422

Földtani

Közlöny

ország geológiai alapszelvényei. A M. Áll. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1 9 8 8 . p p . 1 — 6., 7 ábra R A P P F . : l á s d : B A K S A Cs. R A V A S Z N É B A B A N Y A I L . : lásd:

ÁRVÁNÉ

Sós E . R E M É N Y I P . : A természetvédelem tiltako­ zik. Ú j r a a Prédikálószékről — B ú v á r XLIII. 1. 1988. p. 18. R E M É N Y T V . : l á s d : GONDOZÓ G y .

R É T H Á T I L . : Probablistie solutions in geotechnies. A k a d é m i a i K i a d ó , B u d a p e s t , 1 9 8 8 . 4 6 1 . p . , 1 6 6 figs, 9 7 tables, 1 0 en­ closures, á r a 6 2 0 F t . RÉTHÁTI L.: lásd: KEZDI Á .

R É T I Z s . : Triász időszaki óceáni kéregma­ radványok az Aggtelek-Rudabányaihegységben — Triassic oceanic crust re­ m a i n s in t h e A g g t e l e k - R u d a b á n y a Moun­ tains — Földt. I n t . É v i Jel. 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . Hung.), Budapest, 1 9 8 8 . p p . 4 5 — 52., 3 figs, 2 t a b l e s , eng R R É T I Z S . : Szicüia koronája, az E t n a — Ter­ mészet Világa 1 1 9 . 6 . 1 9 8 8 . p p . 2 3 3 — 236.. 4 ábra R É T I Zs.: Óceáni szigetív a Mediterráneumb a n ? — Oceanic island range in t h e M e d i t e r r a n e a n Area? — Föld és É g X X I I I . 1 0 . 1 9 8 8 . p p . 2 9 0 - 2 9 3 . , 9 figs RÉTVÁRI L.: lásd: NIKODEMUS A. R É V É S Z I . : l á s d : JÁMBOB Á . R I C K E B T A . — P E T Ő G.: E g y komlói gáz­

kitörésveszélyes minősítésű széntelep le­ fejtésének b á n y a h a t ó s á g i feltételei — Conditions specified b y t h e Chief I n ­ s p e c t o r a t e of Mines for working gassy seams a t K o m l ó Mine — B K L B á n y á ­ szat 1 2 0 . 1 2 . 1 9 8 7 . p p . 8 1 9 — 8 2 3 . , 2 figs, 3 tables, r u s , ger, eng, fre R RIEDEL, P . —SENOWBAEI-DAEYAN, В . — KOVÁCS S á n d o r — P E L I K Á N P . : A B á n y a ­

hegyi z á t o n y m é s z k ő ( B ü k k hegység) k o r a — T h e age of t h e B á n y a - h e g y reef limestone ( B ü k k Mts, N E H u n g a r y ) — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1 9 8 6 - r ó l (Relationes a n n u a e inst. geol. publ. H u n g . ) , B u d a ­ pest, 1 9 8 8 . p p . 1 0 5 — 1 1 5 . , 3 figs, 1 p l a t e , in H u n g a r i a n a n d English R I N G E B Á . : G Á B O B I N É CSÁNK V e r a a k a d é ­

miai d o k t o r i értekezéséről — K a r s z t és Barlang 1 9 8 7 . I—II. p. 5 7 . RISCHÁK G.: Kisalföldi laza üledékes k ő ­ zetek pásztázó elektronmikroszkópos (РЕМ) m o r f o m e t r i a i vizsgálata — Scan­ ning e l e c t r o n microscopic (SEM) m o r p h o m e t r i c s t u d y of unconsolidated sedi­ m e n t a r y rocks from t h e L i t t l e H u n g a ­ rian Plain — Földt. Int. É v i Jel. 1 9 8 6 ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . Hung.), Budapest, 1 9 8 8 . pp. 3 5 7 — 3 7 7 . , 2 3 figs, e n g R R Ó N A I A. : A z Alföld komplex földtani tér­

119. kötet 4. füzet képezése és a n n a k eredményei — Geo­ logical m a p p i n g for t h e H u n g a r i a n Great Plain results — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 3 6 . 1 9 8 8 . p p . 8 5 — 9 0 . eng R R O T H L . : l á s d : KOVÁCS S á n d o r RÓTH L . : lásd: L E S S Gy. R U M P L E B J . : l á s d : JÁMBOB Á .

RUZSTK M. : Magyar bazalteldorádó — É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 3 0 . 1 9 8 8 . p p . 9 4 4 —

946., 3 ábra R Ü L E I N VON CALW, Ulrich: Rendszeres és hasznos k i s k ö n y v a bányászatról. Mis­ k o l c — R u d a b á n y a , 1 9 8 7 . Szerk.: ZSÁMBOKi L . K i a d j a a Nehézipari Műszaki E g y e t e m k ö n y v t á r a és levéltára, az É r c ­ e s Á s v á n y b á n y á s z a t i Múzeum, R u d a ­ b á n y a , az O M B K E b á n y á s z a t t ö r t é n e t i m u n k a b i z o t t s á g a és a Miskolci Akadé­ miai Bizottság b á n y á s z a t t ö r t é n e t i bi­ zottsága. SÁFBÁNY J . : A t e n g e r p a r t t ó l a Kilimand­ zsáróig. J e l e n t é s a Teleki-expedícióról II. -

Búvár X L I I I . 7 . 1 9 8 8 . pp. 2 6 - 2 9 . ,

1 0 ábra SÁFBÁNY J . : V u l k á n o k h á t á n Afrikában. Jelentés a Teleki-expedícióról I I I . — Búvár X L I I I . 8. 1 9 8 8 . pp. 2 6 - 2 9 . , 1 1 ábra SÁFBÁNY J . : Az újra fölfedezett vulkán. Jelentés a Teleki-expedícióról I V . — Bú­ vár X L I I I . 9 . 1 9 8 8 . p p . 2 6 - 2 9 . , 1 0 ábra SALLAY M . — T H A M Ó N É BOZSÓ E . : A m a ­

gyarországi h a r m a d - és negyedidőszaki üledékes k é p z ő d m é n y e k mikromineralógiai vizsgálati helyzete — S t a t e of a r t of micromineralogical studies on H u n g a r i a n T e r t i a r y a n d Q u a t e r n a r y sedimentary formations — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1 9 8 6 ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . Hung.), Budapest, 1 9 8 8 . p p . 4 3 5 — 439., 4 figs, eng R S Í B D I A.: lásd: B A U E R J .

SÁBKÖZI Z . : A M a g y a r Általános Kőszén­ b á n y a R t . és vállalatai. R e p e r t ó r i u m . B u d a p e s t , 1 9 6 7 . 1 — 2 . k. (Levéltári Lel­ t á r a k 4 0 . sz.). SÁRKÖZI Z . : Kisebb b á n y á s z a t i fondok. R e p e r t ó r i u m . B u d a p e s t , 1 9 7 7 . (Levéltári L e l t á r a k — sorozaton kívüli szám). SÁBKÖZI

Z.—TÓTH

Róbert:

Bányászati

F o n d o k (Levéltári L e l t á r a k 8 3 . ) Kiadja az Országos Levéltár. B u d a p e s t , 1 9 8 6 . Az Első Dunagőzhajózási Társaság (Pécs) az Unió B á n y á s z a t i és I p a r i R t . (Vár­ palota), a H a z a i Mechanikai Palackgyár R t . (Budapest), a Magyar—Amerikai Olajipari R t . (Budapest és telephelyei) és egyes kisebb vállalatok anyagával. SÁSDI L . : Gipszkarsztjelenségek Alsótele­ kesen — G y p s u m k a r s t p h e n o m e n a a t

A magyar

földtani

irodalom

Alsótelekes — K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p p . 17—22., 3 figs, 2 tables, eng R tSATjEB, K u r t : lásd: К о в ш К . SCHEUER Gy.—SCHWEITZER F . : A Gerecse-

és a Budai-hegység édesvízi mészkőösszletei. Földrajzi T a n u l m á n y o k 20. Aka­ démiai K i a d ó , B u d a p e s t , 1988. 129 oldal, 41 ábra, 9 t á b l á z a t , 36 fénykép. A r a 43 F t . SCHEUER Gy. —SCHWEITZER F . : A negyed­

időszaki glaciális klímakorszakok h a t á s a h a z á n k b a n az édesvízi mészkövet lerakó karsztos hévforrásokra — H i d r . Tájé­ k o z t a t ó 1988. o k t . p p . 16—17., 3 á b r a SCHEUER Gy. —SZLABÓCZKY P . —SCHWEIT­

ZER F . : A d a t o k a budapesti Gellért-hegy körüli hévforrások fejlődéstörténetéhez — H i d r . Tájékoztató 1988. ápr. p p . 41 — 43. 1 ábra SCHEUER G y . : lásd: A L T N Ö D E R A . SCHEUER G y . : lásd: P E T Z R . S C H E U E R G y . : l á s d : SZENTIRMAI L.-né SCHMIEDER A . — S Z I L Á G Y I G.: A D u n á n ­

túli-középhegység főkarsztrendszerének terhelése és terhelhetősége — Loading and loadability conditions in t h e m a i n carstic w a t e r system of t h e area of T r a n s d a n u b i a n Middle R a n g e of Moun­ t a i n s — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . évf. 2. különszám, 1988. p p . K 7 2 — K 8 9 . , 11 figs, 8 tables, rus, ger, eng, fre R SCHMIEDER A . : lásd: P E T R Á S S Y M. SCHWEITZER F . : l á s d : P E T Z R . SCHWEITZER F . : lásd: SCHEUER G y . SELMECZI KOVÁCS A . : Székely borvizesek

— V í z k u t a t á s 1987. 6. p . 15., 2 á b r a SENGER, J . — D A H L E M , J . : K ú p g ö r g ő s m a g -

fúrók — C u t t e r heads with cone bits — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 1 1 . 1988. p p . 345 — 351., 6 tables, r u s , ger, eng R

jegyzéke, 1988

423

SIEGMETH K . : l á s d : S Z É K E L Y K .

SÍK L. : Gondolatok egyes bányászszavak­ ról és -kifejezésekről — B K L B á n y á s z a t 121. 3. 1988. p . 203. SIMON K . : Észrevételek a „Tájékoztató a szénbányászat helyzetéről és egyes prob­ lémáiról" c. sorozathoz — B K L B á n y á ­ szat 121. 12. 1988. p p . 8 4 9 - 8 5 1 . SIMONE, L . : l á s d : CARANNANTE, G.-D.

SIMOR j . : A t ö b b és j o b b vízért a D u n a ­ völgyben — É l e t és T u d o m á n y X L I I . 31. 1987. p p . 9 8 9 - 9 9 0 . , 3 á b r a SIPOSS Z . : Vízföldtani megfigyelések a P i lis-hegységi vízválasztótól északra — H i d r . Tájékoztató 1988. ápr. p p . 39—41., 2 ábra SISÁNÉ MURAI J. : Ásványgyűjtők

mátrai

találkozója — Föld és É g X X I I I . 10. 1988. p p . 3 1 1 - 3 1 2 . S. L . - N É : К о м J Á T I

J á n o s 1929 — 1988. —

B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 7. 1988. p p . 2 1 9 - 2 2 0 . , arcképpel S . L . - N É : JAMNICZKY K á z m é r 1929—1988.

— B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 7. 1988. p . 220., arcképpel SOLT K . : l á s d : P Á P A Y J .

SOLT P . : Odontaspis (Synodontaspis) di­ vergens n.sp. a csillaghegyi oligocénből — Odontaspis (Synodontaspis) divergens n.sp. from t h e Oligocène of Csillaghegy (Budapest) — Földt. I n t . É v i J e l . 1986ról (Relationes annuae inst. geol. publ. H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 519—533., 1 fig., 4 plates, eng R SOLTI G. : Äz egyházaskeszői tufakráterben települő b e n t o n i t és alginit telep — Ben­ t o n i t é a n d oil shale deposits in t h e tuff c r a t e r of Egyházaskesző — Földt. I n t . É v i Jel. 1986-ról (Relationes annuae inst. geol. p u b l . Hung.), B u d a p e s t , 1988. p p . 379 — 397., 7 figs, 6 tables, eng R

SENOWBARI-DARYAN, В . : l á s d : R I E D E L , P .

SOLYMÁR J . : lásd: K M E T Y I .

SEBAFIN A . : A m a g y a r szakosított akna­ mélyítés és bányászati mélyépítés törté­ neti áttekintése — Survey over t h e his­ t o r y of specialized shaft sinking a n d u n d e r g r o u n d construction activities in H u n g a r y — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 4. 1988. p p . 267—260., I tábl. rus, ger, eng, fre R

SoLYMOSi F . : Mélybányák szénvagyoná­ n a k számítógépes értékelése a MázaDél —Váralja-Dél feketekőszén-kutatási terület gazdasági értékelése alapján — Computerized assessment of coal re­ serves of underground mines in t h e light of t h e economic evaluation of t h e Máza-S hardcoal deposit — Földt. K u t . X X X I . 1. 1988. p p . 55 — 68., 8 figs, eng, ger, rus R SOLYMOSI F . : Föld a l a t t i b á n y á k szén­ v a g y o n á n a k számítógépes értékelése — Computerized estimation of coal re­ serves available t o underground mines — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 6. 1988. p p . 367 — 372., 6 figs, rus, ger, eng, fre R

S H E R R Y , H . : l á s d : KALLÓ D .

S LEGELNÉ FARKAS Ä . : A Z ajkai kőszén for­ máció palynosztatigráfiája és fejlődés­ története — Palynostratigraphy and evolution history of t h e Ajka Coal For­ m a t i o n , W H u n g a r y — Földt. I n t . É v i jel. 1986-ról (Relationes a n n u a e inst, geol. publ. Hung.), B u d a p e s t , 1988. p p . 179—209., 6 figs, 9 plates, eng R SIEGMETH K . : Az Aggteleki barlang. Kassa, „Szent E r z s é b e t " - n y o m d a R T . nyomása, 1910. R e p r i n t , É r c - és Á s v á n y b á n y á ­ szati Múzeum, R u d a b á n y a , 1987. 7*

SOMOGYVÁRI В . : Áz 1987. évi s z é n b á n y á ­

szati statisztika — B K L B á n y á s z a t 121. 5. 1988., a hátsó borító belső lapján. Soós J . - n é : lásd: BOLDIZSÁR I . S T E I N A u r é l : lásd: K U B A S S E K J .

424

Földtani

Közlöny

STREICHER F . : l á s d : KOVÁCS I s t v á n

SUBÁI J . : lásd: CsÁxó D . SÜMEGI P . : Hajdúsági téglagyári agyag­ lelőhelyek üledékföldtani vizsgálata — Geological exploration for brick works borrow areas in Hajdúság region, H u n ­ g a r y — Mérnökgeol. Szemle (Engineer­ ing Geol. Review) 36. 1988. p p . 119— 125., eng R SÜTŐNÉ SZENTAI M.: lásd: JÁMBOR A . SÜTŐNÉ SZTLCZL M.: lásd: N A G Y N É CZIGONY I . SVASTITS A . : l á s d : KOVÁCS I s t v á n

119. kötet 4. füzet É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1 9 8 3 - 8 4 . 1 1 . sz. 1988. p p . 179—184. I n H u n g a r i a n SZÉKELY К . : P A P P Ferenc szobrának ava­ t á s a — K a r s z t és Barlang 1986. I I . p . 148. SZÉKELY K . : Évfordulók — K a r s z t és Bar­ lang 1986. I I . p p . 152—156., 2 á b r a SZÉKELY K . : D r . JÁNOSSY Dénes — K a r s z t

és Barlang 1986. I I . p p . 157 — 158., arc­ képpel SZÉKELY K . : K O N R Á D Ödön (1904—1986)

— K a r s z t és B a r l a n g 1986. I I . p p . 162— 163., 1 á b r a SZÉKELY K . : MÁTYÁS Vilmos (1911 — 1986)

SZABLYÁR P . : Társulati központi k u t a t ó ­ t á b o r . Budapest—Szép-völgy, 1987. jú­ lius 3 —12. — Central research camping organised b y t h e H u n g a r i a n K a r s t a n d Speleological Society in B u d a — K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p p . 65—69., 7 figs, in H u n g a r i a n SZABLYÁR P . : T á r s u l a t i központi k u t a t ó ­ t á b o r , Aggteleki karszt, 1988. július 1 — 16. — Central exploration camping of t h e Society — K a r s z t és B a r l a n g 1988. I . p p . 64—67., 4 figs, I n H u n g a r i a n SZABÓ Á k o s : l á s d : N A G Y P á l

SZABÓ F e r e n c : J u b i l e u m i rendezvények az oroszlányi szénbányászat megindításá­ n a k 50 éves évfordulója alkalmából — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 1. 1988. p p . 52— 5 8 . , 13 á b r a SZABÓ G y ö r g y : l á s d : ALLIQUANDER Ö. SZABÓ I m r e : l á s d : BENCZE G.

SZABÓ József: A z o k t a t á s egyesületi-társa­ dalmi segítése — P r o m o t i n g education t h r o u g h society-social activity — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 7. 1988. p p . 213—218., 2 figs, 1 table, rus, ger, e n g R S Z A K O N Y , L : lásd: P A P AY J . SZALAY Á . : l á s d : JÁMBOR Á . SZALAY G y . : l á s d : H E G E D Ű S N É

P A P P M.

SZÁMEL J . : P e r e m i külfejtés Dorogon — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 9. 1988. p . 628., 1 ábra SZANI K . : l á s d : BOLDIZSÁR I . SZARKA Z . : l á s d : P E T H Ő Sz. S Z E B É N Y I G.: l á s d : B A K S A CS.

SZEDER В . : A kiszáradt t ó vize (A H U ­ NYADI J á n o s keserűvíz) — Múzsák. Mú­ zeumi Magazin X I X . évf. 4. sz. 1988. p p . 12—13., 4 k é p SZÉKELY F . : K u t a k depressziójának szá­ m í t á s a k o r l á t o z o t t kiterjedésű r é t e g z e t t hidrogeológiai rendszerekben — D r a w ­ down a r o u n d wells in multiple aquifer s y s t e m s w i t h s t r a i g h t line boundaries — H i d r . Közi. 68. 4. 1988. p p . 217—223., 3 figs, 3 tables, eng R SZÉKELY К . : P Á V A I - V A J N A F e r e n c és a barlangkutatás — F . PÁVAI-VAJNA and

t h e speleology — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t .

— K a r s z t és B a r l a n g 1986. I I . p . 163., arcképpel SZÉKELY K . : B a r l a n g t a n i konferencia Grú­ ziában — Speleological conference in Georgia, U S S R — K a r s z t és Barlang 1987. I — I I . p . 34., 2 figs, in H u n g a r i a n SZÉKELY

K.:

SIEGMETH

Károly

75

éve

h u n y t el — K a r s z t és Barlang 1987. I — I L p p . 73—74., 2 ábr
SZÉKYNÉ F u x V . : A Szerb Érchegység földtana, szerkezete és ércesedése — Geo­ logical s t r u c t u r e a n d ore bed characteris­ tics for t h e Serb Erzgebirge — Mérnök­ geol. Szemle (Engineering Geol. Review) 3 7 . 1 9 8 8 . p p . 109—116. 2 figs, e n g R SZÉLES M.: l á s d : JÁMBOR Á. SZENDEFF G y . — i F j . GYŐRY S . : A

bükk­

á b r á n y i t ö r ő m ű környezetvédelmének, a xilit leválasztásának és a szénútvonal vészleállításának vizsgálata — S t u d y o n t h e problems related t o t h e environ­ m e n t a l protection of B ü k k á b r á n y crush­ ing work area, t h e separation of xylite a n d t h e stopping of coal conveyors in emergency case — B K L B á n y á s z a t 121. 6. 1988. p p . 391 — 394., 4 figs, r u s , ger, eng, fre R SZENTÉ I . : A z ősmadár. Az evolúció fontos bizonyítéka — v a g y h a m i s í t v á n y ? — Népszabadság X L V I . évf. 120. sz. 1988. május 2 1 . p . 17., 1 á b r a SZENTES G y . : Trópusi karsztok és barlan­ gok a Vörös-folyó delta vidékén — Tropic­ al k a r s t a n d caves of the R e d R i v e r delta (Viet N a m ) — K a r s z t és Barlang 1988. I . p p . 47—52., 7 figs, eng R SZENTGYÖRGYI К . : l á s d : JÁMBOR Á .

SZENTHE I . : Föld a l a t t i pusztulás. Szét­ z ú z o t t kristályokon sétáltatni a látoga­ t ó k a t — Ötlet 88. 7. évf. 8. (297.) szám, 1988. I I . 25. p p . 4 2 - 4 3 . SZENTIRMAI

L.-né—PETZ

R. —SCHEUER

Gy.: B u d a p e s t építéshidrológiai atlasza. Készült az F T V 3. Mérnökgeológiai I r o d a 3 1 . Építésföldtani-Építéshidrológiai Osz­ t á l y á n . Budapest, 1988. 89 р . , 5 táblá­ zat, 21 térképmelléklet SZENTIRMAI L.-né: l á s d : PETZ R .

A magyar

földtani

irodalom

SZENTPÉTEBY Ildikó: A Rudabányai-hegység és környezetének oligoeén, alsó-mio­ cén képződményei — Oligocène a n d L o w e r Miocene formations of t h e R u d a b á n y a Mountains a n d their neighbourh o o d — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1986-ról (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1988. p p . 121 — 128., 2 figs, eng R S Z E N T P É T E B Y I . : l á s d : GRILL J . S Z E N T P É T E B Y I . : l á s d : L E S S Gy. SZEPESSY G . : ZSIGMONDY Vilmos h a l á l á n a k

100. évfordulójára — Budapest. A fő­ v á r o s folyóirata X X V I . évf. 13. sz. p . 4. SZILAS A. P . : Kissé szubjektív válasz egy szubjektivitástól ugyancsak n e m m e n t e s r i p o s z t r a — Slightly subjective answer t o a r e m a r k similarly n o t free from sub­ j e c t i v i s m — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 8. 1988. p . 568. I n H u n g a r i a n . SZILÁGYI F . — T I H A N Y I P . : A Meteor-bar­

lang felmérése — Surveying t h e Meteor c a v e — K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p p . 46 — 48. 3 figs, in H u n g a r i a n . SZILÁGYI G.: lásd: SCHMIEDEB A. SZILÁRD J . : lásd: Á D Á M L .

jegyzéke, 1988

425

k u t a t ó m u n k á j a — Engineering geolo­ gical research a c t i v i t y a t Mineralogy a n d Geology D e p a r t m e n t , K o s s u t h Lajos U n i v e r s i t y , Debrecen, H u n g a r y — Mér­ nökgeol. Szemle (Engineering Geol. R e ­ view) 36. 1988. p p . 127 — 133. e n g R SZTBAKA J . : Széntermelés és m ű s z a k i fej­ lesztés az első ötéves t e r v idején. Az Or­ szágos Magyar B á n y á s z a t i és Kohásza­ ti Egyesület kiadása, B u d a p e s t , 1987. 104 p . SZTREMEN S.: A városmentési m u n k á k egri t a p a s z t a l a t a i — Experiences of t h e works of t o w n conservation done a t E g e r — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 4. 1988. p p . 255 — 256. rus, ger, eng, fre R SZTJNYOGH G.: A hévizes e r e d e t ű gömb­ fülkék v í z t ü k ö r a l a t t i kioldódásának el­ méleti vizsgálata — T h e o r e t c a l investi­ gation of s u b a q u a r i a n solution produc­ ing h y d r o t h e r m a l spherical niches — K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p p . 29 — 31., 1 fig., 1 table, in H u n g a r i a n . SZTJNYOGH G.: A lillafüredi A n n a - b a r l a n g állékonysági vizsgálata — Stability ana­ lysis i n t h e A n n a cave of Lillafüred — K a r s z t és B a r l a n g 1988. I . p p . 21—28., 10 figs, eng R

SZILI Gy.-né: A szeghalmi H a l o m 1. szén­ hidrogéntelepet felépítő kőzetek repeSZUNYOGH G.: A kondenzvíz-korróziós dezettségének vizsgálata — T h e exami­ gömbfülke-képződés elméletének p o n t o ­ n a t i o n of t h e fissuration of t h e rocks in sítása a folyadékfilm szivárgási törvény­ t h e h y d r o c a r b o n reservoir H a l o m - 1 . a t szerűségeinek figyelembevételével — Con­ Szeghalom — B K L Kőolaj és Földgáz t r i b u t i o n s t o t h e condense w a t e r t h e o r y 2 1 . (121.) 10. 1988. p p . 3 0 6 - 3 1 1 . , 2 figs, of sperical niche formation w i t h regard 1 t a b l e , r u s , ger, e n g R t o fluid film percolation laws — K a r s z t SZILY K . : „Magyar természettudósok száz és B a r l a n g 1988. I . p p . 57—58., 2 figs, évvel ezelőtt". Visszatekintés 1888-ból I n Hungarian. — T e r m é s z e t Világa 119. 6. 1988. p p . SZTJNYOGH G.: Szemelvények az 1987. évi 246 — 248. k u t a t á s i jelentésekben d o k u m e n t á l t t u ­ SZITTÁB A . : l á s d : P Á P A Y J. d o m á n y o s m u n k á k b ó l — E x c e r p t s from Sz. L . : I d ő u t a z á s mélyfúrásokkal — J o u r ­ scientific papers published in t h e explo­ n e y in t h e t i m e t h r o u g h deep bore — r a t i o n r e p o r t s for 1987 — K a r s z t és Bar­ F ö l d és É g X X I I I . 5. 1988. p p . 1 4 0 - 1 4 1 . lang 1988. I . p p . 68 — 70., 2 figs. I n SZLABÓCZKY P . : A m e t r ó s fúrások földtani Hungarian. eredményeinek átfogó ismertetése — A SZTJROVY G.: A M a g y a r , N é m e t Ásvány­ comprehensive discussion of t h e geo­ olajművek k.f.t. (MÁNÁT) tevékenysége logical results of t h e Metro boreholes — 1940—44-ben — az Orsz. Magyar B á ­ F ö l d t . Közi. (Bull, of t h e H u n g a r i a n nyászati és K o h á s z a t i Egyesület Kőolaj-, Geol. Soc.) 118. 1. 1988. p p . 6 1 - 6 6 . , Földgázés Víz Szakosztálya 20. ván­ 5 figs, 1 table, eng, r u s R dorgyűlésének k i a d v á n y a i , Keszthely, SZLABÓCZKY P . : K B I V Á N P á l k ö z r e m ű k ö ­ 1987. p p . 418—426., 2 á b r a dése a m é r n ö k i t o v á b b k é p z é s b e n — P á l SZUBOVY G. : T h e a c t i v i t y of t h e H u n g a r i a n KBIVÁN'S contribution t o post-graduate G e r m a n Oil Co. L t d . (MANÁT) from t r a i n i n g in engineering geology — Mér­ 1940 t o 1944 — P r o c . 20th I t i n . Congr. nökgeol. Szemle (Engineering Geol. R e ­ H u n g . Soc. Mining a n d Metallurgy, view) 36. 1988. p p . 7—9. eng R Section Petr., Gas a n d W a t e r , Keszthely, SZLABÓCZKY P . : l á s d : SCHETJEB G y . H u n g a r y , 1987. p p . 418—426., 2 figs SZOMOLÁNYI G y . : A mecseki b á n y á s z a t i SZUBOVY G.: Magyar hozzájárulás a K ö ­ m ú z e u m állandó föld a l a t t i kiállítása — zép-Kelet kőolajiparához — H u n g a r i a n B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 1 1 . 1988. p p . 796 — contribution t o t h e oil i n d u s t r y of t h e 799., 17 á b r a Middle E a s t — B K L Kőolaj és Földgáz SZÓNOK Y M.: l á s d : M Ü L L E R P . 21. (121.) 3. 1988. p p . 7 3 - 7 7 . , 2 figs, SZÖŐB G y . : A K L T E Á s v á n y - és F ö l d t a n i rus, ger, eng R T a n s z é k e építésföldtannal kapcsolatos

426

Földtani

Közlöny

119. kötet i . füzet

SZTJROVY G.: A „ s z u p e r l y u k " — É l e t és TAKÁCS L . : H o l o g r a m o k a b a r l a n g b a n — T u d o m á n y X L I I . 12. 1987. p p . 365— É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 37. 1988. p . 367., 7 á b r a 1182., 2 á b r a SZTJROVY G.: A kezdet kezdete. E g y olaj­ TAKÁCSNÉ B O L N E R К . : Magyarország leg­ b á n y á s z följegyzései — É l e t és T u d o ­ hosszabb és legmélyebb barlangjai az m á n y X L I I . 2 5 . 1987. p p . 7 7 8 - 7 8 0 . , 1987. december 31-i állapot szerint — 8 ábra T h e longest a n d deepest caves of H u n ­ SZTJROVY G.: E g y olajbányász följegyzései. g a r y (December 3 1 . 1987) — K a r s z t és A H é t Nővér gyermeke — É l e t és T u d o ­ B a r l a n g 1987. I — I L p p . 51 — 56., 2 m á n y X L I I . 29. 1987. p p . 9 0 7 - 9 0 8 . , tables, eng R 2 ábra TAKÁCSNÉ B O L N E R К . : B a r l a n g k u t a t ó SZTJROVY G.: E g y olajbányász följegyzései. csoportjaink életéből — T h e activities A M A O R T - p e r — É l e t és T u d o m á n y of t h e H u n g a r i a n speleological groups — X L I I . 3 1 . 1987. p p . 9 7 0 - 9 7 2 . , 5 á b r a K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p p . 70— SZTJEOVY G.: Kísérleti laboratórium 200 71. I n H u n g a r i a n m é t e r e s mélységben — É l e t ós T u d o m á n y TAKÁCSNÉ B O L N E R К . : l á s d : K I S S A t t i l a X L I I . 32. 1987. p . 1019., 1 á b r a TAKÁCS P . — W O L F G y . — B O G N Á R T . : B a r ­ SZTJROVY G.: E g y fúróberendezés halála. naszenek és lignitek k é n t a r t a l m á n a k E l n y e l t e a föld — É l e t és T u d o m á n y csökkentése hidrotermális kezeléssel — X L I I . 40. 1987. p p . 1260—1261., 2 á b r a R e d u c i n g t h e sulphur content of brown SZTJROVY G.: H o g y a n t e r m e l h e t ü n k t ö b b coals a n d lignites b y hidro-thermal kőolajat? — É l e t és T u d o m á n y X L I I I . t r e a t m e n t — B K L B á n y á s z a t 120. 12. 18. 1988. p p . 547—549., 4 á b r a 1987. p p . 809—812., 6 figs, 4 tables, r u s , SZTJROVY G.: H o l fúrjunk? F o l y t a t ó d i k a ger, eng, fre R h a z a i szénhidrogén-kutatás — É l e t és TAMÁS L : A t a v a s b a r l a n g sorsa — N é p ­ T u d o m á n y X L I I I . 4 5 . 1988. p p . 1 4 1 9 szabadság X L V I . évf. 176. sz., 1988. 1420., 3 ábra V I L 25., p . 6. S z ű c s J . : A dorogi b á n y á s z a t karsztvíz­ T A R D Y J . : Szpeleoterápiai szimpózium emelésének környezeti h a t á s a — E n ­ Bleibergben — I n t e r n a t i o n a l Symposium v i r o n m e n t a l effects of lifting karstic on Speleotherapy in Bleiberg — K a r s z t és w a t e r s from.Dorog coal mines — B K L Barlang 1987. I — I L p . 36. I n H u n g a r i a n . B á n y á s z a t 121. 9. 1988. p p . 609—620., T A R D Y J . : A béri „ a n d e z i t e k " — B ú v á r 14 figs, r u s , ger, eng, fre R X L I I I . 3 . 1988. p p . 22 — 23. 5 ábra S z ű c s L . : B a r l a n g t ú r á k Spanyolországban T A R D Y J . : l á s d : N É M E T H Géza — K a r s z t és B a r l a n g 1987. I — I I . p p . TARDY, Y. —BÁRDOSSY Gy.—NAHON, D . : 43—44., 2 figs F l u c t u a t i o n s de l'activité de l'eau e t successions de m i n é r a u x h y d r a t é s e t SztJTS I . : Számítógépközpont a Veszprémi déshydratés a u sein des profils latéritiS z é n b á n y á k n á l — B K L B á n y á s z a t 121. ques ferrugineux e t bauxitiques — 1. 1988. p . 5 8 . Comptes R e n d u s Acad. Soi. Paris, t . 307. série I I . p p . 753 — 759., 2 figs TÁJÉKOZTATÓ a szénbányászat helyzetéről THAMÓNÉ BOZSÓ E . : l á s d : SALLAY M. T I H A N Y I P . : lásd: SZILÁGYI F . és egyes problémáiról I . — B K L B á n y á ­ TÍMÁR L - n é : Ostracoda fauna a Szents z a t 1 2 1 . 1. 1988. p p . 40—51., 5 ábra, l ő r i n c - X I I . sz. fúrás pannóniai rétegei­ 3 táblázat b e n — O s t r a c o d a - F a u n a a u s den P a n TÁJÉKOZTATÓ a szénbányászat helyzetéről non-Schichten der B o h r u n g „Szentlőés egyes problémáiról. I I . — B K L B á ­ rinc N o . X I I " (Süd-Ungarn) — Folia n y á s z a t 1 2 1 . 2. 1988. p p . 131 — 133., Comloensis-Komlói Közlemények, To2 táblázat m u s 2. 1986., Komló, p p . 5 3 - 6 8 . , 2 TÁJÉKOZTATÓ a szénbányászat helyzetéről Tab., 2 Taf. ger, eng R és egyes problémáiról. I V . — B K L Bá­ n y á s z a t 121. 4. 1988. p p . 2 7 1 - 2 7 7 . T. L . : B a r a d l a — Alsó B a r a d l a — É l e t és T u d o m á n y X L I I I . 10.1988. p . 295 1 á b r a TÁJÉKOZTATÓ a szénbányászat helyzetéről TOPÁL Gy. : Denevér-veszettség E u r ó p á b a n és egyes problémáiról. V. — B K L Bá­ — B a t rabies in E u r o p e — K a r s z t és n y á s z a t 1 2 1 . 5. 1988. p p . 3 2 7 - 3 3 0 . , Barlang 1987. I — I L p p . 2 7 - 2 8 . , 1 fig. 1 táblázat In Hungarian. TÁJÉKOZTATÓ a szénbányászat helyzetéről TORMA L . : lásd: CSATÓ I . és egyes problémáiról — B K L B á n y á ­ TÓTH Á r p á d : Vízbetörés BAV m u n k a h e ­ s z a t 1 2 1 . 6. 1988. p p . 415—420. lyen Nagyegyházán — B K L B á n y á s z a t TAKÁCS L : A tarnaörsi „Dózsa M G T S Z ' | 121. 4. 1988. p . 245. 200 ha-os területének talaj csövezési t e r v e — Hidr. Tájékoztató 1988. o k t . TÓTH F e r e n c : A m a g y a r szénhidrogénipar t ö r t é n e t e . — T h e history of t h e H u n pp. 10—11.

A magyar

földtani

irodalom

garian h y d r o c a r b o n industry. Zalaeger­ szeg, 1 9 8 7 . 2 9 k é p . (Miniatűrkönyv. K é ­ szült a M a g y a r Olajipari Múzeum meg­ rendelésére, a kápolnásnyéki mgtsz, n y o m d a ü z e m é b e n , a hazai szénhidrogén­ b á n y á s z a t 5 0 . évfordulója alkalmából, 1 0 0 0 példányban. I n Hungarian and English. 4 0 X 5 0 m m TÓTH I s t v á n : A dorogi szénbányászat a stabilizációs p r o g r a m é r t — Efforts m a d e b y Dorog Coal Mines for realising their p r o g r a m of stabilization — B K L B á n y á ­ szat 1 2 1 . 9 . 1 9 8 8 . p p . 5 7 7 - 5 8 1 . , 7 tables, rus, ger, eng, fre R TÓTH J á n o s : Olajipari szoborpark a v a t á s a a Magyar Olajipari M ú z e u m b a n — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 2 . 1 9 8 8 . p p . 57 — 59.

TÓTH J á n o s : A m a g y a r szénhidrogénipar k i a l a k u l á s á n a k és fejlődésének dokumen­ t u m a i az olajipari m ú z e u m b a n — Docu­ m e n t s of t h e formation a n d development of t h e H u n g a r i a n h y d r o c a r b o n i n d u s t r y in t h e Museum of t h e Oil I n d u s t r y — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 3 . 1 9 8 8 . p p . 9 3 — 9 5 . , r u s , ger, eng

R

TÓTH J á n o s — B A U E R К . : Pórusos tároló­ kőzetek deformációja 1 . A deformáció elmélete — D e f o r m a t i o n of p o r o u s rocks — 1 . T h e t h e o r y of t h e deformation — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 2 . 1 9 8 8 . p p . 3 3 — 3 8 . , 3 figs, rus, ger, eng R TÓTH J á n o s — B A T J E E К . : Pórusos tároló­ kőzetek deformációja 2 . A pórustérfogat deformációj a, pórustér-kompresszibilitás — D e f o r m a t i o n of porous reservoir rocks — 2 . T h e deformation of p o r e space, compressibility of t h e pore space — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 3 . 1 9 8 8 . p p . 6 5 — 6 9 . , 7 figs, r u s , ger, eng R TÓTH J á n o s — B A U E R К . : Pórusos tároló­ kőzetek deformációja, 3 . A kőzetek á t ­ eresztőképességének v á l t o z á s a a t e r h e ­ léssel — D e f o r m a t i o n of porous reservoir rocks — 3 . T h e v a r i a t i o n of t h e p e r m e a b i ­ lity of t h e rocks -with t h e load — Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 8 . 1 9 8 8 . p p . 2 4 8 2 5 0 . , 2 figs, 1 t a b l e , r u s , ger, eng R TÓTH J ó z s e f — L A K A T O S N E SZABÓ J . — P I N -

DEL, Z . : A mecseki kőszenek s p o n t á n gázleadó képességének változása h ő - és m e c h a n i k a i h a t á s o k r a (I. rész) — Varia­ t i o n s in t h e s p o n t a n e o u s gas relasing capacities of Mecsek h a r d coals u n d e r t h e r m a l a n d m e c h a m i c a l effect. P a r t I — B K L Bányászat 1 2 1 . 2 . 1 9 8 8 . pp. 9 6 — 1 0 2 . , 8 figs, 1 t a b l e , r u s , ger, eng, fre R TÓTH J ó z s e f — L A K A T O S N É SZABÓ J . : A m e ­

cseki feketeszenek s p o n t á n gázleadóképességének v á l t o z á s a hő- és mechani­ kai h a t á s o k r a ( I I . rész) — Variations in t h e s p o n t a n e o u s gas desorption capacity of Mecsek s u b - b i t u m i n o u s coals, as a

jegyzéke,

1988

427

consequence of t h e r m a l a n d mechanic effects — B K L B á n y á s z a t 1 2 1 . 6 . 1 9 8 8 . p p . 4 0 1 — 4 0 5 . , 7 figs, r u s , ger, eng, fre R TÓTH László: G á t a k , víztározók és föld­ rengések. Természeti csapás — emberi alkotások k ö v e t k e z t é b e n ? — Népsza­ badság X L V I . évf. 7 5 . szám, 1 9 8 8 . I I I . 29. p. 10., 2 ábra TÓTH Miklós: A természeti erőforrások p o ­ tenciálja és igénybevétele gazdasági ér­ tékelésének elvi-módszertani kérdései. A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a Föld­ r a j z t u d o m á n y i K u t a t ó i n t é z e t é n e k kiad­ v á n y a . B u d a p e s t , 1 9 8 8 . 1 8 3 oldal, 3 4 ábra, 5 t á b l á z a t TÓTH Miklós: lásd: NIKODEMUS A . TÓTH R Ó B E R T : l á s d : SÁRKÖZI Z .

TÓTH-ZSIGA J . : A halimbai b a u x i t t e r ü l e t karsztvízkémiai vonatkozásai — H i d r . Tájékoztató 1 9 8 8 . ápr. p p . 3 1 — 3 3 . 3 ábra, 1 t á b l á z a t TÓTH-ZSIGA J . : A karsztvíztároló k a v e r n á k kialakulása a halimbai b a u x i t t e r ü l e t e n — Hidr. Tájékoztató 1 9 8 8 . okt. pp. 2 2 — 24., 4 ábra TÓZSA I . : A kyklopszok csarnoka — É l e t és Tudomány X L I I I . 3 . 1988. pp. 8 2 — 8 4 . , 2 ábra TÓZSA I . : A t i t á n o k csarnoka — É l e t és Tudomány X L I I I . 4 . 1 9 8 8 . pp. 1 1 4 — 115., 2 ábra TROMBITÁS I . : A nagylengyeli mező ter­ melésbe állításának 3 5 . évfordulója al­ kalmából Gellénházán 1 9 8 6 . o k t ó b e r 3 0 - á n r e n d e z e t t szakmai n a p m e g n y i t ó előadása — B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . (121.) 1. 1988. pp.

32-33.

TÖRÖK A . : l á s d : B Á L I N T V. TÖRÖK E . : l á s d : GÁLOS M. TÖRÖK J . : l á s d : K A R D O S I .

TÖRÖK Z . : S z é n h i d r o g é n k u t a t á s u n k jelene és jövője. I n t e r j ú d r . D A N K Viktorral — Magyar H í r l a p 2 1 . évf. 8 4 . sz. 1 9 8 8 . I V . 9. p . M l . TŐEÖS E . — B O D O K Y T.: Telephullám-szeiz­

mikus mérések a N ó g r á d i Szénbányák b á n y a ü z e m e i b e n — Measurement of seismic waves, e m i t t e d b y seams, in t h e p i t s of N ó g r á d Coal Mines — B K L B á ­ nyászat 1 2 1 . 6 . 1 9 8 8 . p p . 3 7 3 — 378., 9 figs, r u s , ger, eng, fre R TŐRÖS É . : , l á s d : HERMESZ M. TÖRZSÖK Á . : l á s d : BOLDIZSÁR I .

TUBCSÁNYI M . : lásd: P Á L D . TURCZI G.: l á s d : E R D É L Y I G.-né

U D V A R D I G.: l á s d : BACSINSZKY T.

TJNGÁR T . : A g a r á z d á k ellen védtelenek. Új szenzáció: a b e r e m e n d i K r i s t á l y bar­ lang — Népszabadság X L V I . évf. 1 7 6 . sz. 1 9 8 8 . V I I . 2 5 . , p . 6., 1 á b r a f U R E Y , H a r o l d С : lásd: HOSZTAFI S.

Földtani

428

Közlöny

119. kötet 4. füzet

VADÁSZ J . : Mechanokémiai aktiválási fo­ l y a m a t o k a s z é n b á n y á s z a t b a n — Mechano-chemical activiting processes i n coal mining. Their i m p a c t on t h e safety in m i n e exploitation a n d possibilities for t h e i r use in coal processing — B K L B á ­ nyászat 1 2 1 . 5. 1 9 8 8 . pp. 2 9 4 — 3 0 0 . ,

2

figs, r u s , ger, eng, fre R V Á G Á S L : R Ó N A I A . : Az Alföld negyedidő­

szaki földtana с. k ö n y v (Geologica H u n g , ser. Geol. 2 1 . , B u d a p e s t , 1 9 8 5 . ) ismerte­ t é s e — H i d r . Közi. 6 7 . I . 1 9 8 7 . p p . 5 9 60. V Á J T A L . : l á s d : M Ú Z E U M I KÖZLEMÉNYEK

VÁBALLYAY G y . : Beteg-e a talaj? — B ú ­ v á r X L I I I . 7. 1 9 8 8 . p p . 1 0 - 1 1 . , 2 ábra, 1 táblázat VAKGA J . : l á s d : M Ú Z E U M I KÖZLEMÉNYEK

VABGA L . : S á m u e l n y o m á b a n Vértessző­ lősön — T u r i s t a Magazin 9 9 . évf. 9 . sz. 1 9 8 8 . p . 1 4 . , 1 ábra VABGA P é t e r : Aggteleki-karszt, Imola, T ó b e r k e , Ördöglyuk-víznyelő — Magyar­ ország geológiai alapszelvényei. A M. Ali. F ö l d t a n i I n t . k i a d v á n y a , B u d a p e s t , 1 9 8 8 . p p . 1 — 5., 7 á b r a V Á B H E L Y I A. : A t i t o k z a t o s m e d d ő h á n y ó — B ú v á r X L I I I . 7. 1 9 8 8 . p p . 3 5 - 3 7 . , 7 ábra VÁRHELYI A. : Gödörben avagy egy elásatás országos tanulságai — B ú v á r X L I I I , 9 . 1988.

p p . 1 8 — 2 0 . , 6 ábra

V É H A J . E . : Vastalanítási eljárás kiterjesz­ tése rétegvizek vízkezelésére — T h e extension of a deironing process on t h e t r e a t m e n t of deep-groundwater — Víz­ ügyi Közi. (Hydraulic Engineering) L X I X . 3 . 1 9 8 7 . p p . 4 1 1 — 4 3 5 . , 1 fig, 2 tables, r u s , eng, fre R V E K E R D I L. : Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. Visszatekintés 1 9 8 8 ból — Természet Világa 1 1 9 . 6 . 1 9 8 8 . pp.

248-250.

V E R E S S M.: F e l t á r á s előrejelzése a karsztos üledékek vizsgálatával — Reconnaisance for cave exploration b y t h e analysis of karstic sediments — K a r s z t és B a r l a n g 1 9 8 6 . I I . p p . 9 5 — 1 0 4 . , 7 figs, 1 table, eng, rus R VERESS M. : K a r s z t - és B a r l a n g k u t a t ó Kon­ ferencia Szombathelyen — K a r s t a n d speleological conference in Szombathely — K a r s z t és B a r l a n g 1 9 8 7 . I — I I . p p . 4 5 — 4 6 . , I fig. I n H u n g a r i a n

V E R E S S M.: K ő s ó n kialakult formák P a ­ raj dról — F o r m a t i o n s o n m i n e salt in P a r a j d — Föld és É g X X I I I . 7. 1 9 8 8 . p p . 2 0 2 — 2 0 5 . , 9 figs V E R E S S M . — F U T Ó J . : A d a t o k a Hódos-éri Likas-kő morfogenetikájához — Con­ t r i b u t i o n s t o t h e morphogenesis of t h e Likas-kő of t h e Hódos-ér — K a r s z t és B a r l a n g 1 9 8 7 . I — I I . p p . 9 — 1 6 . , 9 figs, eng R

VÁRHELYI A . : T u d u n k t e m e t n i . (Ofalu r a d i o a k t í v hulladék temetője) — B ú v á r

V E R M E S G.: l á s d : M U R Á N Y I G. VERŐ J . : lásd: KÁROLY Gy.

X L I I I . 1 2 . 1 9 8 8 . pp. 1 7 — 2 0 . , 9 kép f V A E J Ú G y . : l á s d : VICZIÁN I .

VETŐ I . : Oligocén anoxikus üledékképző­ dés a Középső-Paratétiszben. Geokémiai, paleo-óceanográfiai á t t e k i n t é s — Á l t . Földt. Szemle (General Geol. Review) 2 3 . 1 9 8 8 . p p . 2 0 1 — 2 1 5 . , 6 figs, 2 tables, e n g R VETŐ I . : A Dunántúli-középhegység alsó­ triász képződményeinek szervesanyaga. Szénhidrogén képződés és migráció — Organic m a t t e r of Lower Triassic for­ m a t i o n s in t h e T r a n s d a n u b i a n MidMountains. H y d r o c a r b o n s a n d migra­ tion — Földt. I n t . É v k . (Ann. I n s t . Geol. P u b l . Hung.) L X V . 2 . 1 9 8 8 . p p . 3 2 3 3 3 1 . , 2 figs, eng R

V A B S Á N Y I N É TÓTH I . : Csongrád megye ivó­ vizeinek kémiai összetételéből levonható vízföldtani következtetések — Vízkuta­ tás 1 9 8 7 . 6. pp. 1 0 — 1 3 . , 1 1 ábra V A S K Ó N É D Á V I D K . : K r o m i t vizsgálatok

és azok jelentősége a Tatabányai-meden­ ce és a V é r t e s előterének alsó- és középsők r é t á j á b a n — Studies o n chromite a n d t h e i r implications in t h e Lower a n d Middle Cretaceous of t h e T a t a b á n y a Basin a n d t h e Vértes foreland — F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1 9 8 6 - r ó l (Relationes a n n u a e inst. geol. p u b l . H u n g . ) , B u d a p e s t , 1 9 8 8 . p p . 2 4 1 — 2 6 1 . , 5 figs, 4 tables, 2 plates, eng R V A S S I m r e : A z Aggteleki barlang leíása. Pesten,

1_831.

Nyomtatta

LANDEEEB.

R e p r i n t , E r e - és Á s v á n y b á n y á s z a t i Mú­ zeum, Rudabánya, 1 9 8 7 . V A S S I m r e : A z Aggteleki b a r l a n g n a k t a l p és hosszába való á t v á g á s a ' rajzolatja. P e s t e n , 1 8 3 1 . R e p r i n t . K i a d t a az O K T H , szerkesztette az O K T H B a r l a n g t a n i I n ­ tézete, B u d a p e s t , 1 9 8 7 . V A S V Á B Y A . : A L a t e m a r . A Dolomitok ékessége — L a t e m a r — Föld és E g X X I I I . 6 . 1 9 8 8 . p p . 1 6 2 - 1 6 6 . , 7 figs

VICZIÁN I . : D r . V A R J Ú G y u l a ( 1 9 2 2 — 1 9 8 7 ) — I n memóriám Gyula VARJÚ ( 1 9 2 2 —

1 9 8 7 ) - F ö l d t . Közi. (Bull, of t h e H u n ­ garian Geol. Soc.) 1 1 8 . 1 . 1 9 8 8 . p p . 1 - 4 . , arcképpel (In H u n g a r i a n ) . V I D Ö. : A Baradla-barlang hossza — K a r s z t és B a r l a n g 1 9 8 8 . I . p . 6 1 . , 1 t á b l á z a t t a l VrNCZE J . : Ä mecseki felsőperm uránércesedésének vizsgálata modellkísérletek­ kel — T h e U p p e r P e r m i a n u r a n i u m ore mineralization of Mecsek in t h e light of model experiments — F ö l d t . Közi. (Bull, of t h e H u n g a r i a n Geol. Soc.) 1 1 7 . 4 . 1 9 8 7 . p p . 3 4 7 — 3 7 3 . , 1 0 figs, 2 tables, 7 plates, eng, r u s R

A magyar

földtani

irodalom

VINCZE P . : Gondolatok az atomhulladék­ ról — Ötlet 8 8 , 7 . évf. 4 2 . ( 3 3 1 . ) szám, 1 9 8 8 . o k t . 2 0 . , p . 2 3 . , 1 ábra VITÁLIS Gy. : A F r u s k a Gora földtani váz­ l a t a — Geological scheme for t h e F r u s k a Gora — Mérnökgeol. Szemle (Engineer­ ing Geol. Review) 3 7 . 1 9 8 8 . p p . 1 0 1 — 1 0 7 . , 2 figs, e n g R VITÁLIS G y . : Az Al-Duna-völgy földtani v á z l a t a — Geological scheme for t h e lower reach of t h e D a n u b e — Mérnök­ geol. Szemle (Engineering Geol. Review) 37.

1 9 8 8 . pp. 1 3 5 - 1 4 1 . ,

2 figs, eng R

VITÁLIS G y . : Az Országos F ö l d t a n i A d a t ­ t á r t u d o m á n y t ö r t é n e t i értékű kéziratos jelentései 1 8 3 9 — 1 8 9 9 — History of e a r t h sciences as represented b y geological s u r v e y r e p o r t s stored in t h e files of t h e N a t i o n a l Geological D a t a Base 1 8 3 9 — 1 8 9 9 - F ö l d t . I n t . É v i Jel. 1 9 8 6 - r ó l (Relationes a n n u a e inst. geol. publ. Hung.), Budapest, 1 9 8 8 . pp. 6 1 3 — 6 2 6 . , 7 figs, eng R VITÁLIS Gy. : Az országos földtani a d a t t á r és szolgáltatásai — T h e national geolo­ gical d a t a collection a n d t h e services rendered b y i t — B K L Kőolaj és Föld­ gáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 3 . 1 9 8 8 . p p . 8 1 - 8 7 . , 1 2

figs, rus, ger, eng R VITÁLIS G y . : A régi térképek vízföldtani tanulságai a X I X . sz. első felében kia­ d o t t térképek t a n u l m á n y o z á s a alapján — Hydrogeological information derived from m a p s published in t h e first half of t h e X l X t h c e n t u r y — H i d r . Közi. 6 8 . 5 . 1 9 8 8 . p p . 2 9 4 — 3 0 4 . , 1 4 figs, 1 table, e n g R VITÁLIS G y . : Az Al-Duna-völgy j o b b p a r t i részének földtani v á z l a t a — H i d r . Tájé­ koztató 1 9 8 8 . ápr. pp. 57 — 59. 5 ábra VITÁLIS G y . : A z 1 8 3 8 . évi pesti árvíz víz­ földtani tanulságai — Hidr. Tájékoztató 1 9 8 8 . okt. p p . 2 7 — 3 0 . , 2 ábra VITÁLIS G y . : l á s d : Z E N T A Y T.

VOGEL C S . : A t ö b b és j o b b vízért a D u n a ­ k a n y a r b a n — É l e t és T u d o m á n y X L I I . 25. pp. 789 — 790., 2 ábra VÖLGYI L . : H O R V Á T H R ó b e r t 1 9 3 1 — 1 9 8 7

- B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) 2 . 1 9 8 8 . p p . 5 1 — 5 2 . , arcképpel VÖLGYI L . : l á s d : JÁMBOB Á .

VÖBÖS A . : A „Mediterrán m i k r o k o n t i n e n s " biogeográfiája pliensbachi B r a c h i o p o d á k alapján — Pliensbachian brachiopod biogeography of t h e „ M e d i t e r r a n e a n m i c r o c o n t i n e n t " — Ősi. Viták (Discussiones palaeont.) 3 5 . 1 9 8 8 . p p . 5 1 — 9 4 . . 7 figs, 2 tables, eng R VÖBÖS

A. —GALÁCZ

A.—CATALANO,

R.:

Stratigraphie d a t a t o t h e Jurassic de­ v e l o p m e n t of t h e P a n o r m i d e Zone (Western Sicily) — R e n d . Soc. Geol. Ital. 9 . 1 9 8 7 . p p . 2 4 3 — 248. V Ö B Ö S A . : lásd: B U D A I T.

jegyzéke, 1988

429

W E I C H P . : lásd: KOVÁCS I s t v á n

W E I N I N G E B A . : K o m l ó vízellátása — Die Wasserversorgung d e r S t a d t K o m l ó (Süd-Ungarn) — Folia Comloensis-Komlói Közlemények, T o m u s 2 . 1 9 8 6 . , K o m l ó , p p . 1 4 9 — 1 7 0 . , 3 Fig., 3 T a b . ger,

eng R WEISZBUEG T . : BENKŐ Ferenc ásványtani

m u n k á s s á g a — F e r e n c BENKŐ'S mineralogical oeuvre — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1 9 8 3 — 8 4 . 1 1 . sz. 2 3 7 — 2 4 5 . In Hungarian. W O L F G y . : lásd: TAKÁCS P .

1 9 8 8 . pp.

ZAMBÓ J . : Tájékoztató a szénbányászat helyzetéről és egyes problémáiról — B K L Bányászat 1 2 1 . 3 . 1 9 8 8 . pp.

197—202.,

3 táblázat ZENTAY T . : 5 0 éve h u n y t el TBEITZ P é t e r

P e t e r TBEITZ h a d died 5 0 years ago — F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t . É v k . (Annals of t h e H i s t o r y of H u n g . Geology) 1 9 8 3 — 8 4 . 1 1 . sz. 1 9 8 8 . p p . 9 1 — 1 0 1 . eng R ZENTAY T . : A B á n á t agrogeológiai a d o t t ­ ságai — Agrogeological conditions of B a n a t region — Mérnökgeol. Szemle (Engineering Geol. Review) 3 7 . 1 9 8 8 . p p . 9 5 — 1 0 0 . eng R

ZENTAY T . : A talajjavítás szerepe a kör­ nyezetvédelemben — Soil i m p r o v e m e n t a n d e n v i r o n m e n t protection — Mérnökge­ ol. Szemle (Engineering Geol. Review) 3 7 . 1 9 8 8 . p p . 1 7 7 — 1 9 2 . , 3 figs, 1 table, eng R ZENTAY T . : A timföldgyártás mellékter­ m é k e k é n t képződő vörös iszap mezőgaz­ dasági hasznosítási lehetőségei — Bor­ sodi Műszaki-gazdasági É l e t 2 . füzet, 1988. pp. 21 — 30. ZENTAY

T. — B A B T A

L:

Agrogeokémiai

vizsgálatok a Duna—Tisza közi homokt e r ü l e t déli részén — Agrogeochemical investigations in t h e s o u t h e r n p a r t of t h e wind-blown sand region in t h e Danube—Tisza interfluve — A c t a Geo­ graphica Debrecina 1 9 8 4 . X X I I I . f a s c , Debrecen, 1 9 8 8 . p p . 3 7 — 6 2 . , 3 ábra, 3 t á b l á z a t , eng R ZENTAY T . : Á s v á n y i nyersanyagok mező­ gazdasági hasznosítási lehetőségei — Agrokémia és Talajtan 3 5 . 3 — 4 . 1 9 8 8 . pp. 4 8 3 - 4 8 7 . ZEBGI L : l á s d : F Ü S T A . ZIMONYI M.: lásd: LÁSZLÓ F .

ZOLTAI T . : Á s v á n y t a n a huszadik század végén — Közlemények a magyarországi á s v á n y i nyersanyagok történetéből I I I . A Nehézipari Műsz. E g y e t e m kiadása, Miskolc, 1 9 8 8 . ZUBIM, N . : Izrael leghosszabb és legmé­ lyebb barlangjai — K a r s z t és Barlang 1986. II. p. 144.

430

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

ZSÁMBOKI L . : A mélyfúrás szakirodalmá­ P á l fejtegetéseire) — W a s t h e Mining n a k kialakulása a 1 8 . században — Köz­ Academy really mining one? — B K L lemények a magyarországi ásványi nyers­ Bányászat 1 2 1 . 8. 1988. p p . 5 6 3 — 567. anyagok történetéből I I I . A Nehézipari I n Hungarian. Műsz. E g y e t e m kiadása, Miskolc, 1 9 8 8 . ZSÁMBOKI L . : l á s d : K Á R O L Y G y . ZSÁMBOKI L . : A kőszénismeret és kőszén­ ZSENGELLER L : A z Olajterv szerepe a h a ­ felhasználás kezdetei Magyarországon zai szénhidrogénipar fejlődésében — The — Közlemények a magyarországi ásvá­ role of O L A J T E R V (Primary Con­ nyi nyersanyagok történetéből I I I . A t r a c t o r a n d Designing Enterprise for t h e Nehézipari Műsz. E g y e t e m kiadása, Oil I n d u s t r y ) in t h e development of t h e Miskolc, 1 9 8 8 . H u n g a r i a n h y d r o c a r b o n industry — ZSÁMBOKI L . (szerk.): Közlemények a ma­ B K L Kőolaj és Földgáz 2 1 . ( 1 2 1 . ) . 6 . gyarországi ásványi nyersanyagok tör­ 1 9 8 8 . p p . 1 6 1 — 1 6 5 . , 1 ábra. I n H u n ­ ténetéből I I I . A Nehézipari Műszaki garian. E g y e t e m kiadása, Miskolc, 1 9 8 8 . 2 6 4 p . ZSIGMONDY V . : l á s d : CSATH B . 4 5 0 példányban. ZSIGMONDY V . : l á s d : D O B O S I . ZSÁMBOKI L . : A borsodi szénmedence bá­ ZSIGMONDY V . : l á s d : ORMOS К . n y á s z a t a a kezdetektől a I I . világháború ZSIGMONDY V. lásd:: P A P J á n o s végéig — T h e history of mining in Bor­ ZSIGMONDY V . : l á s d : PATAKI N . sod coalfield from its beginning u p t o t h e ZSIGMONDY V . : l á s d : SZEPESSY G. end of t h e Second World W a r — B K L ZSIGMONDY Vilmos emlékérem ábrázolása: Bányászat 1 2 1 . 4 . 1988. p p . 2 6 8 — 270., B K L Bányászat 1 2 0 . 1 2 . 1987. p . 8 4 2 . rus, ger, eng, fre R ZSILÁK G y . : l á s d : BOLDIZSÁR I . ZSÁMBOKI L . : B á n y á s z a t i volt-e a B á n y á ­ szati A k a d é m i a ? (Válasz dr. SZILAS A . Összeállította: KASZAP A n d r á s

HlREK, ISMERTETÉSEK

Fuchs György 1954—1988 Tragikus hirtelenséggel t á v o z o t t közülünk 1988. október 13-án. 1954. szeptember 26-án született Kolozsvárott. É d e s a p j a a kolozsvári Babes-Bólyai egyetem geológiai k a r á n a k n y u g a l m a z o t t lektora, b á t y j a Gábor is geológus. 1979-ben államvizsgázott a kolozsvári egyetemen, jeles minősítésű szakdolgozata a borsabányai „ C o l b u " polimetallikus telep ásvány-kőzettani és teleptani kiértékelésével foglalkozott. 1983-ig a temesvári, m a j d a pécskai Kőolajkitermelő Vállalatnál dolgozott, ezután áttelepüléséig a Maros megyei Talajjavító Vállalatnál mérnök- és hidrogeológusi feladatokat l á t o t t el. 1986. j ú n i u s á b a n házassága révén Magyarországra települt, és röviddel e z u t á n a Magyar Állami F ö l d t a n i I n t é z e t szénhidrogénföldtani osztályán állt m u n k á b a . Egyenes, becsüle­ tes jellemét, pontos, megbízható m u n k á j á t közeli kollégái h a m a r megismerték. Szakmai tevékenységét t ö b b kéziratos m u n k a őrzi, melyek publikálására m á r n e m került sor. K e d v e s , közvetlen stílusa, természet- és sportszeretete jól érvényesült az intézeti sport­ kör vezetésében. Szabadidejét rendszerint a b u d a i hegyekben töltötte, de szíve mind­ j o b b a n vissza, a havasok felé h ú z t a . Érzékenyen, t a l á n t ú l érzékenyen fogadta a m a g y a r közélet s z á m á r a é r t h e t e t l e n visszásságait és az o t t h o n r ó l jövő egyre rosszabb híreket. 1988 n y a r á n megbetegedett, és egyre nehezebben, egyre fásultabban viselte el az egyébként g y ó g y í t h a t ó betegséggel járó szenvedéseket. Igazi hazájának felszabadulását m á r nem é r h e t t e meg. Családja, b a r á t a i , m u n k a t á r s a i a farkasréti t e m e t ő b e kísérték utolsó útjára. Dr.

HÁMOR Tamás

432

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Buda Tibor emlékezete (1936—1989) R o k o n a i , b a r á t a i és ismerősei népes t á b o r a b ú c s ú z t a t t a B U D A Tibor n y u g a l m a z o t t geológust 1 9 8 9 . j a n u á r hó 1 9 - é n a székesfehérvári Béla ú t i új t e m e t ő h a l o t t a s h á z á n á l . 1 9 3 5 . j ú n i u s 1 4 - é n született a Veszprém megyei Küngösön. Iskoláit Veszprémben végezte. A b u d a p e s t i E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m T T K geológus szakára 1 9 5 4 - b e n n y e r t felvételt, s o t t t a n u l m á n y a i t 1 9 5 9 - b e n fejezte be. Első m u n k a h e l y e a D u n á n t ú l i F ö l d t a n i K u t a t ó - és F ú r ó Vállalat volt, kutatógeológusi m u n k á s s á g á t a n n a k v á r p a l o t a i k ö z p o n t j á b a n kezdte. B U D A Tibor jól képzett, gyors gyakorlati felfogású ós alkalmazkodó képességű, életvidám k ö r n y e z e t é t emberileg is m a g á v a l r a g a d ó kollégának bizonyult. E n n e k is b e t u d h a t ó a n szakmailag és emberileg h a m a r o s a n kiemelkedett és 1 9 6 1 - b e n m á r csoportvezető, 1 9 6 4 b e n pedig m á r szakosztályvezető p o s z t o t t ö l t ö t t be vállalatánál. Az 1 9 6 7 — 6 9 - e s években a szakmailag „ b e é r e t t " B U D A Tibor részt v e t t a K ö z p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a l által verbuvált (a N I K E X Külkereskedelmi Vállalatnál szervezett és finanszírozott) Mongol népköz­ társaságbeli térképező expedícióban, u g y a n c s a k kutató-térképező geológusként. D K Mon­ gólia jelentős területei felvételét és régebbi felvételi t e r ü l e t e k reambulációs m u n k á i t végezte — kitűnően. Az expedíciós m u n k a befejezésével újra régi — az időközben országos vállalattá fejlesz­ t e t t — m u n k a h e l y é r e , az O F K F V D u n á n t ú l i Üzemvezetőségére t é r t vissza és osztály­ vezetőként f o l y t a t t a k u t a t á s i r á n y í t á s i m u n k á j á t . B U D A Tibor n a g y közéleti mozgástere folytán a k t í v részt vállalt a K I S Z - , p á r t - és szak­ szervezeti életben. Ezenkívül részese volt az 50-es, 6 0 - a s évek kulturális életének is, mivel az európai kontinenset kelet és n y u g a t felé sikerrel megjárt V á r p a l o t a i Bányász Népi E g y ü t t e s t á n c k a r á n a k szólótáncosa volt, hosszú éveken á t . E sikeres művészeti tevékenység során, m é g b u d a p e s t i diákévei a l a t t ismerkedett meg későbbi feleségével STEKLY Ilonával, akivel 1 9 5 9 - b e n k ö t ö t t házasságot. 1 9 6 1 - b e n szüle­ t e t t Ágnes n e v ű leányuk örökölte az a p a i — a n y a i művészi ambíciót és ez idő szerint a Vörös Csillag É r d e m r e n d d e l k i t ü n t e t e t t D u n a Művészegyüttes tagja. B U D A Tibor 1 9 7 3 - t ó l a T a t a b á n y a i Szénbányák Bányaföldtani Osztályán v á l l a l t m u n k á t , ahol szakmaszeretete, nagy t a p a s z t a l a t a és kiváló emberi tulajdonságai révén hamarosan beilleszkedett az ugyancsak geológiai, mégis m á s jellegű, nehezebb bányaföldtani m u n k a -

Hírek,

ismertetések

433

ba. Csak m e g r o m l o t t és folyamatosan romló egészségi állapota kényszerítette 1983-ban, hogy o n n a n nyugállományba vonuljon. O t t a n i m u n k á l k o d á s á r a is szívesen emlékezik vissza valamennyi egykori m u n k a t á r s a . A t a t a b á n y a i évek u t á n a nyugállomány évei sem teltek azonban B U D A Tibor s z á m á r a tótlenül. Munkaszeretete és családja iránti kötelezettségei újra a m u n k a t e t t e k mezejére vezérelték: régi k u t a t ó v á l l a l a t á n á l vállalt nyugdíjas munkaidői tevékenységet. E m e l l e t t megszerezte a Központi F ö l d t a n i H i v a t a l magánszakértői minősítését és nagy ezaktudását, t a p a s z t a l a t á t az építőanyagipari ásványi nyersanyagok k u t a t á s a , külszíni bányalétesíté­ sek szolgálatába állította. A vállalati tevékenységet betegsége súlyosabbá válásáig, a magánszakértői tevékenységet csaknem haláláig folytatta. E g y szakmailag, emberileg n a g y r a h í v a t o t t , családját gondosan szerető, barátaihoz hűséges, m u n k a t á r s a i h o z mély­ ségesen kollegiális, segítőkész emberről szólt t e h á t a szerény megemlékezés, akinek m u n ­ kásságát, munkasikereit az 1966-ban elnyert ,,A F öldta ni K u t a t á s Kiváló Dolgozója" cím, t o v á b b á a mongóliai tevékenységéért k a p o t t k i t ü n t e t ő oklevele is jelzik. Olyan ember és szakember volt, akiből sohasem volt elég a hazában, s viszonylag korai halála komoly vesztesége a geológus t á r s a d a l o m n a k . Olyan volt, akit a hallgatag — szép b a k o n y i tájak t á n még mindig várnak, hogy fürkéssze kővévált m é l y é t völgynek és h e g y h á t n a k de ki soha el n e m jöhet m á r pengetni kalapácsot a megismerő emberi v á g y n a k E m l é k é t szeretettel és kegyelettel őrizzük ! SZILÁGYI A l b e r t — S A S E n d r e

Buda Tibor hátrahagyott kéziratos munkái 1. Az ürömi bryozoás és budai márga felderítő összefoglaló földtani jelentés bírálata. 0 F K F V MÁFI Ad. F . (128.) dátum nélkül. 2. Az Uzsabánya-Lázhegyek bazaltterületének részletes kutatási terve. MAFI Ad. F . (121.2). 1970. 3. Bakonykoppány környéki dachsteini mészkő (díszítőkő) és karni márga felderítő kutatási terve. MÁFI Ad. F . (122.2). 1970. 4. A Szob Zuvári-hegy környéki andezitterület előzetes-részletes kutatási terve MÁFI Ad. F. (121). 1971. 5. A keszegi dachsteini mészkő (mint mészégetési, házgyári, vakoló- és betonadalék nyersanyag) részletes kutatási terve. MÁFI Ad. 1971. 6. A Süttő és Neszmély közti Korpáshegy K-i részének felderítő fázisú homokkutatási terve MAFI Ad. F. (124.). 1973. 7. Földtani kutatási jelentés és készletszámítás a pusztavámi „Kövesdomb" kavicselőfordulásáról (részletes fázis). MÁFI Ad. F . (126.2.). 1977. 8. Földtani kutatási jelentés és készletszámítás a Mór t ó d u l ő i homokelőfordulásról. MÁFI Ad. F. (123.). 1978. 9. összefoglaló földtani jelentés és készletszámítás a Páli Gödrök-dűlői bányászati betonkavics előfordulásról. (Rész­ letes fázis, 1979. X. 1-i állapot). MÁFI Ad. (112.). 1979. 10. összefoglaló földtani jelentés és készletszámítás a Zámoly forráspusztai kavicsbányáról. MÁFI Ad. F . (126.1). 1981. 11. összefoglaló földtani jelentés és készleszámítás a Sashegy-pusztai közlekedésépítési kavicsbányáról. (1981. I. 1-i állapot, részletes fázis). MÁFI Ad. F . (112). 1981. 12. összefoglaló földtani jelentés és készletszámítás a Osetény E. maradék terület részletes, az E-Bakony DNy-i előtér felderítő fázisú középső-eocén barnakőszén terület kutatásáról. MAFI Ad. F. (122.2.). 1984. 13. Felesut Tüzkőszóró tervezett építési homokbánya összefoglaló földtani jelentése és készletszámítása. MÁFI Ad. F. (126.1). 1984. 14. A máriakáinoki bányászati betonkavics bánya részletes fázisú (bányabővítő) földtani kutatási jelentése. K F H Ad. 1987.

434

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Várszegi K á r o l y 1932 — 1989 VÁRSZEGI K á r o l y 1932-ben született Budapesten munkáscsaládban. 1948-ban fejezi be polgári iskolai t a n u l m á n y a i t , m a j d ipari tanuló lesz, és 1951-ben elektroműszerészi szak­ vizsgát tesz. E g y évig dolgozik ebben a szakmában, m a j d 1952-ben a G a m m a Optikai Művekhez k e r ü l és m i n t esztergályos dolgozik. Ez a g y á r küldi el 1 éves szakérettségire, Debrecenbe, m a j d 1953-ban n y e r felvételt az E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m Élet és F ö l d t u d o m á n y i K a r á r a , geológus szakra. 1958-ban diplomázik és u t á n a a Mecseki É r c ­ bányászati Vállalathoz kerül, ahol 1972-ig dolgozik. 4 évet tölt a bakonyai bányageológián, majd a K u t a t ó Mélyfúró Üzemhez kerül. Az i t t t ö l t ö t t tíz év szakmai munkásságának a gerincét adja. K i t ű n ő megfigyelő, apró­ lékos, elemző. A Ny-mecseki M = 10.000 térképező m u n k á i során — melynek eredménye­ képpen jelent m e g a Pécs É N y - i lap a magyarázóval — (3) alapvető, máig érvényes fel­ ismeréseket tesz az alsó-, és középsőtriász rétegtani beosztásával kapcsolatban, r á b u k k a n az égervölgyi ércelőfordulásra (2), a középső- és felsőtriász h a t á r á n először m u t a t j a ki a színgenetikus vulkáni m ű k ö d é s n y o m a i t (4). Mindezek az irodalomban nyomonkövethetők. A szalatnaki terület kristályos alaphegységi képződményeinek földtani összefoglalása máig az egyetlen ebben a t é m á b a n . A fúrások aprólékos leírása, a jelenségek pontos rögzí­ tése, szóval az a l a p a d a t t ö m e g megbízhatósága adja e m u n k a lényegét. E képződmények genetikájáról, az i t t végbement földtani folyamatok egymásutániságáról vallott nézetei máig vezérfonalként szolgálnak. Munkahelyi feladatai mellett nagyon érdekelték a Mecsek hegység vulkanizmusainak jellegei, összefüggései (4). Ezzel kapcsolatos, terepi megfigyeléseken alapuló összefoglalásai fontos t á m p o n t u l szolgálnak e kérdés tanulmányozói számára. A 60-as évek végén a Soproni-hegységben kiterjedt — sok mélyfúrással, mesterséges feltárással, s t b . kísért — k u t a t á s kezdődött. Az összes fúrás és feltárás földtani leírását és makroszkópos értékelésót egyedül végette, és ő szerkesztette e nagyszámú feltárás alap­ j á n az első fedetlen földtani t é r k é p e t a k u t a t o t t területről. 1972-ben ő is távozni kényszerül a vállalattól és a Vízügyi Igazgatóságra kerül, ahol a talajmechanikai laboratóriumot vezeti. Vízfolyásrendezések, árvízvédelem és tározó­ építési m u n k á k talajmechanikai feltárását és szakvéleményét készíti. 1977-ben nyílt meg a lehetőség, hogy visszatérjen a klasszikus geológiai m u n k á k területére. A Földtani I n t é z e t Déldunántúli Területi Szolgálatának t u d o m á n y o s m u n k a t á r s a lesz. N a g y kedvvel veti bele m a g á t a m u n k á b a . Tolna és Somogy megyében 30-nál t ö b b település kommunális hulladékelhelyezését oldja meg. R é s z t vesz a Tolna és B a r a n y á b a n létesített millió m be­ fogadó képességű veszélyes hulladéklerakó k u t a t á s á b a n , telepítésében, mely lerakók m a is kifogástalanul m ű k ö d n e k . 3

Hírek,

ismertetések

435

L e g n a g y o b b m u n k á j a a felszínmozgásos k a t a s z t e r e k összeállítása, Baranya—Tolna— Somogy megyék t e r ü l e t é n . E z a m u n k a b i z o n y í t h a t ó a n t ö b b tíz millió forint népgazdasági m e g t a k a r í t á s forrása l e t t . Sok éven keresztül az egyetemi hallgatók mecseki t e r e p g y a k o r l a t a i n b i z o n y í t o t t a átfogó ismereteit a hegységről, és h a t o t t lelkesítőén azokra, akik m a j d átveszik a s t a f é t a b o t o t , a t u d o m á n y , az i p a r területén. VÁRSZEGI K a r c s i melegszívű b a r á t volt, akinek mindig volt ideje leülni a s z a k m á r ó l beszélgetni. A Magyarhoni F ö l d t a n i T á r s u l a t , a Hidrológiai Társaság szaküléseinek el­ m a r a d h a t a t l a n résztvevője, a k t í v a n t e v é k e n y k e d ő tagja volt. Tele volt t e r v e k k e l , meg­ v a l ó s í t a n d ó álmokkal. M á r súlyos betegen, o t t h o n i m a g á n y á b a visszavonulva, h ó n a p o k k a l a h a l á l a előtt fejezte b e a felszínmozgásokra v o n a t k o z ó összefoglaló m u n k á j á t . E s m é g m e n n y i felhalmozott t u d á s a , t a p a s z t a l a t a v á r t volna összefoglalásra? 1 9 8 9 . augusztus 1 1 - é n P é c s e t t h u n y t el. A pécsi köztemetőben 2 9 - é n volt a temetése. H a l á l a fájdalmas veszteség mindazok s z á m á r a akik ismerték, és szerették. K A S S A I Miklós

VÁRSZEGI Károly nyomtatásban megjelent munkái 1. Levéllábú rák (PhyTUrpoda) maradványok a mecseki perm összletben — Földtani Közi. XCI. 2.1961. pp. 226—227. 2. Karbonátos rézásvány-előfordulás a mecseki Éger-völgy alsótriász rétegeiben — Földtani Közi. XCV. 4. 1965. pp. 437-438. 3. Magyarázó Magyarország földtani térképéhez, 10.000-es sorozat, Pécs-ÉNy. MÁFI kiadása, Budapest, 1972. 4. Egyidejű vulkánosságra utaló jelenségek üledékes összletekben — Földtani Közi. 103. 3 —4.1973. pp. 372—380.

Személyi hírek — Personalia A F ö l d t a n i Közlöny 1 9 8 8 . évi 2 . számá­ b a n közölt lista (p. 1 8 5 . ) folytatásaként m o s t közzétesszük az E ö t v ö s L o r á n d T u ­ d o m á n y e g y e t e m e n 1 9 8 8 - b a n és 1 9 8 9 - b e n v é g z e t t geológusok névsorát:

10. 11. 12. 13. 14. 15.

LÁSZLÓ József LESTÁK Ferenc MOLNÁR A t t i l a N A G Y Sándor OSZVALD T a m á s SZEILER R i t a

1988 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

BABTHA Attila BODÓ Katalin CSICSÁH József D U D I C S Valéria FRANCZ Magdolna GOGH Zsolt HUSZÁR Imre MÜLLER Tamás NÁDOR Annamária NÉMETH Károly NDXAUSZ P é t e r SZABÓ N á n d o r SZÁLKAI Á g n e s

1 4 . SZTANÓ Orsolya K i n g a 1 5 . TAMÁS Csaba 1 6 . V A T A I József

A F ö l d t a n i Közlöny 1 9 8 9 . évi 1 . számá­ b a n közölt lista f o l y t a t á s a k é n t adjuk hírül az a l á b b i a k a t . 1 9 8 9 . V I I . l-jén ünnepélyes egyetemi tanácsülés keretében dr. KOVÁCS F e r e n c tanszékvezető egyetemi t a n á r t ó l , a miskol­ ci Nehézipari Műszaki E g y e t e m r e k t o r á t ó l a következők v e h e t t é k á t bányamérnöki ok­ levelüket a sikeres diplomavédés u t á n : Műszaki földtudományi szak 1. Bányászati

geológiai szakirány

1 . AZARI Z i t a 2. DORCSI Andrea 3 . J o s é FRANCISCO

4 . Geraldes Nunes GRILO 1989 1. A B B A S Amir

2. ALMÁS! Ibolya 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

B U J T O R László É K E S Csaba FEHÉR Tamás GASPAKTK Mihály KARÁCS Gábor KOZMA T i b o r KULCSÁR Anikó

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

J U H Á S Z László KALMÁR I s t v á n L I P I Zsolt MOLNÁR T i b o r ORBÁN István PAPP É v a PAPP Katalin ROMÁN Erika SZABÓ P é t e r SZIKRA K a t a l i n

:

Földtani

436

2 . Geofizikus mérnöki szakirány : FERENCZI Zoltán KESZTHELYI Zoltán MÁGORI József POLYÁNYI Zsolt PRIBUS Attila SIMON György TAKÁCS Marianna 3 . Hidrogeológiai-mérnökgeológiai irány : 1 . CSÁJI Zsolt 2 . HARGITAI R ó b e r t 3 . JÁSZAPÁTI Ljudmila 4 . KOCZOP. T a m á s P é t e r 6. KOVÁCS Balázs 6. K U N Péter 7. MÁRK E r i k a 8. PETRÁS József 9 . PIUKOVICS Gábor 1 0 . SZABÓ R o l a n d

Közlöny

szak­

Éva

1 2 . SZIKLAI Á r p á d 1 3 . TÖRKÖLY T a m á s Kőolaj- és földgázipari szak 1. 2. 3. 4. 5.

füzet

még vagy tíz évig szakfordított a Központi F ö l d t a n i H i v a t a l és F Ü L Ö P József számára. Nyugdíjazásakor m e g k a p t a a Földtani Ku­ tatás Kiváló Dolgozója k i t ü n t e t é s t . A Földtani Közlöny idegennyelvű rezü­ m é i t éveken á t б fordította.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

1 1 . SZATAI

119. kötet 4.

1 . Gázipari szakirány : JUHÁSZ Csaba NÓVÁK József TÓTH György U D V A R D Y László ZILINYI I s t v á n

2. Olajbányászati szakirány : 1 . BANKÓ Csaba 2 . GÁL Csaba 3 . PINTÉR Katalin 4 . STESÁN Viktória 5. SZABÓ Tibor 6. TURZÓ Zoltán K I L É N Y I I s t v á n n é , Sári néni, a T u d o ­ m á n y e g y e t e m F ö l d t a n i I n t é z e t é n e k egy­ kori k ö n y v t á r o s a 8 4 . évében, 1 9 8 9 . V I . 9-én B u d a p e s t e n meghalt. VADÁSZ E l e m é r t a n ­ székének k ö n y v t á r o s á t , szakfordítóját, a hallgatók és a végzettek által e g y a r á n t tisztelt és szeretett kollégát v e s z í t e t t ü n k el b e n n e . K I L É N Y I N É 1 9 2 4 és 1 9 3 4 k ö z ö t t a Ma­ gyar Á l t a l á n o s K ő s z é n b á n y á k (МАК) al­ k a l m a z á s á b a n állott, ahol VADÁSZ Elemér­ nek volt kollégája. A h á b o r ú u t á n ismét állást vállalt: 1 9 4 5 - b e n a Salgótarjáni K ő ­ s z é n b á n y á k R t - n é l . í g y került az államo­ sítások u t á n megalakult állami szénbányák­ hoz (MÁSz), ahol VITÁLIS Sándor és M E I SEL J á n o s voltak kollégái. 1 9 5 1 - b e n k e r ü l t az egyetemre, ahol 1 9 4 9 - b e n a m a angliai geológus T a m á s fia i r a t k o z o t t b e a geoló­ gus, 1 9 5 2 - b e n pedig É v a leánya a geofizi­ kus szakra. 1 9 6 5 - b e n m e n t nyugdíjba, de

1 9 8 9 . V I I . 1 5 - é n e l h u n y t TAMÁSHIDY László oki. geológusmérnök. 1 9 3 5 . X . 25-én született Gyulán, bányageológus-mérnök oklevelét 1 9 6 0 - b a n szerezte meg Miskolcon. A Mecseki F ö l d t a n i K u t a t ó - F ú r ó Vállalat­ n á l kezdte p á l y á j á t , majd Hidasra, 1 9 6 6 b e n a N ó g r á d i Szénbányászati Tröszt geo­ lógiai osztályára k e r ü l t . I n n e n m e n t nyug­ díjba csoportvezetőként. Több k i t ü n t e t é s tulajdonosa volt. A kisterenyei t e m e t ő b e n V I I . 3 1 - é n b ú c s ú z t a t t á k ú t j a végén. 1 9 8 9 . X . 2 3 - á n , 7 4 éves k o r á b a n , Buda­ p e s t e n e l h u n y t dr. M E I S E L J á n o s geológus, n y u g a l m a z o t t egyetemi t a n á r , a Műegye­ t e m volt r e k t o r a , a bécsi Collegium H u n garicum egykori igazgatója. 1 9 8 9 . X I . l-jén, 7 2 éves k o r á b a n meg­ h a l t MARTOS F e r e n c b á n y a m é r n ö k , az A k a d é m i a rendes tagja, a K ö z p o n t i Bá­ n y á s z a t i Fejlesztési I n t é z e t ( k o r á b b a n : B á n y á s z a t i K u t a t ó I n t é z e t ) n y . vezér­ igazgató-helyettese. 1 9 4 8 - t ó l a Magyar Ál­ lami S z é n b á n y á k R t - n é l , m a j d a k u t a t ó intézetnél dolgozott. 1 9 8 9 . X I I . 3 - á n B u d a p e s t e n elhunyt dr. GÖBEL E r v i n geológus, 7 9 éves k o r á b a n . X I I . 1 2 - é n helyezték n y u g a l o m r a a R á k o s ­ keresztúri k ö z t e m e t ő b e n . A család, az Országos Kőolaj- és Gáz­ ipari Tröszt, az Országos Magyar Bányá­ szati és K o h á s z a t i E g y e s ü l e t és a miskolci Nehézipari Műszaki E g y e t e m a d t a hírül, hogy dr. h. c. dr. ALLIQUANDER Ödön oki. bányamérnök, a műszaki tudományok k a n d i d á t u s a , a Nehézipari Műszaki Egye­ t e m olajmérnöki k a r á n a k n y . t a n á r a , aranydiplomás államtudományi doktor 1 9 9 0 . I. 5-én 7 5 éves k o r á b a n elhunyt. A miskolci egyetem professzorának, példa­ m u t a t ó nevelőjének és o k t a t ó j á n a k , a mélyfúrási t u d o m á n y kiváló művelőjének h a m v a s z t á s u t á n i b ú c s ú z t a t á s a I I . 9-én volt B u d á n , a F a r k a s r é t i t e m e t ő b e n . BARÁTOSI (WEBER) József n y . közép­ iskolai t a n á r , t á r s u l a t u n k t a g j a 1 9 9 0 . I . 1 5 - é n e l h u n y t . H a m v a s z t á s u t á n i búcsúz­ t a t á s a I I . l-jén 1 1 . 3 0 h-kor volt a b u d a i Farkasréti temetőben. BARÁTOSI József a Geológiai Technikum t a n á r a v o l t hosszú éveken á t . A b u d a i Vár­ b a r l a n g egy része az ő vállalkozása folytán volt éveken á t l á t o g a t h a t ó .

Hírek,

ismertetések

1989. I V . l-jén Miskolcon ünnepélyes egyetemi' tanácsülésen k a p t a meg az egye­ temi doktori címet HÁMOK. T a m á s oki. b á ­ nyamérnök, amelyet Az üledékes pirit cí­ m ű értekezésével szerzett meg. H A J Ó S M á r t a (Magyar Állami Földtani I n t é z e t ) : „Magyarország miocén diatomás képződményeinek r é t e g t a n a " című köny­ vének, m i n t doktori tézisek nyilvános vitája 1989. I X . 14-én 10 h-kor volt a Földtani I n t é z e t dísztermében. A z értekezés oppo­ nensei B Á b D i T a m á s és JÁNOSSY Dénes, a földtudomány d o k t o r a i és MONOSTORI Miklós, a f ö l d t u d o m á n y k a n d i d á t u s a voltak JÁMBOR Á r o n (Magyar Állami Földtani I n t é z e t ) : „ A magyarországi pannóniai (s. 1.) k é p z ő d m é n y e k geológiája" című összefoglaló doktori téziseinek nyilvános vi­ tája 1989. I X . 25-én 10 h-kor volt az Aka­ démia várbeli kongresszusi termében. Az értekezés opponensei SZEDERKÉNYI Tibor és NÉMEDI-VARGA Zoltán a földtudomány doktorai és K L E B Béla, a földtudomány k a n d i d á t u s a voltak. A bíráló bizottság el­ nöke GRASSBLLY Gyula, az MTA rendes tagja, titkára PÓKA Terézia, a földtudomány k a n d i d á t u s a , tagjai MESKÓ Attila, a m ű ­ szaki t u d o m á n y doktora, ALFÖLDI László, PANTÓ G y ö r g y és S Z É K Y N É F u x V i l m a , a

földtudomány d o k t o r a i voltak. DRAHOS Dezső: „Laterolog ellenállás­ mérések kiértékelésének statisztikus m o ­ dellje" c. kandidátusi értekezésének nyil­ vános vitája 1989. X . 20-án 10 h-kor volt az E ö t v ö s L o r á n d Fizikai Társulat B u d a ­ pest I . F ő u t c a 68. sz. a l a t t i helyiségében. SZABÓ I m r e : „ K i s szilárdságú kőzetek nyíróvizsgálatának kritikai elemzése" c. kandidátusi értekezésének nyilvános vitája 1989. X . 24-én 10 h-kor volt az A k a d é m i a földszinti előadótermében. Az értekezés opponensei TAMÁS I s t v á n , a műszaki tudo­ m á n y k a n d i d á t u s a és SOMOSVÁRI Zsolt egyetemi t a n á r , a m ű s z a k i t u d o m á n y dok­ t o r a voltak. A bíráló bizottság elnöke SZIL­ VÁGYI I m r e , a m ű s z a k i t u d o m á n y kandi­ dátusa, titkára K E S S E R Ű Zsolt, a műszaki t u d o m á n y k a n d i d á t u s a , tagjai ZENTAY Tibor, KASZAB I m r e és K É R Y J á n o s , a földtudomány k a n d i d á t u s a i és KERTÉSZ P á l , a műszaki t u d o m á n y k a n d i d á t u s a voltak. SOMOS László (Magyar Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t ) : „Potenciális energiabázisok öszszehasonlító gazdaságföldtani vizsgálata magyarországi szénlelőhelyeken" c. kandi­ dátusi értekezésének nyilvános vitája 1989. X I . l-jén 10,30 h-kor volt az A k a d é m i a földszinti előadótermében. 8 Földtani Közlöny

437

A T u d o m á n y o s Minősítő Bizottság közli, hogy GYÚRÓ I m r e (MTA, M F K I , 1047 B u d a p e s t I V . F ó t i ú t 56.): „GaSb kristály­ növesztés mikrogravitációs körülmények k ö z ö t t " c. kandidátusi értekezésének nyil­ vános vitája 1989. X I . 16-án 10 h-kor volt az Akadémia földszinti t á r g y a l ó t e r m é b e n . BÉRCZI I s t v á n : „Szénhidrogénteleptani problémák szedimentológiai megközelítése kelet-magyarországi esettörténetek alap­ j á n " című kandidátusi értekezésének nyil­ vános vitája 1990. I . 9-én 14 h-kor volt az Akadémia n a g y t e r m é b e n . A z értekezés opponensei

HORVÁTH Ferenc

és

KORPÁS

László, a földtudomány k a n d i d á t u s a i vol­ t a k . A bíráló bizottság elnöke D A N K Viktor, a földtudomány doktora, titkára H A J D Ú N É MOLNÁR K a t a l i n , a földtudomány kandi­ d á t u s a , tagjai GRASSELLY Gyula, az MTA rendes tagja, SZÉKYNÉ F U X Vilma, ALFÖLDI László és STEGBNA Lajos, a föld­ t u d o m á n y doktorai voltak. H A A S J á n o s : „Felső-triász k a r b o n á t o s táblafejlődés a Dunántúli-középhegység­ b e n " c. doktori értekezésének nyilvános vi­ tája 1990. I . 23-án 14 h-kor volt az Aka­ démia n a g y t e r m é b e n . A z értekezés oppo­ nensei BALOGH K á l m á n és MOLNÁR Béla, a földtudomány doktorai és GALÁCZ And­ rás, a földtudomány k a n d i d á t u s a voltak. A bíráló bizottság elnöke GRASSELLY Gyula, az MTA rendes tagja, titkára H A J D Ú N É MOLNÁR K a t a l i n , tagjai GÉCZY B a r n a b á s , NÉMEDI-VARGA

Zoltán,

és SZEDERKÉNYT

Tibor, a földtudomány doktorai, K E C S K E ­ MÉTI Tibor és VÖRÖS Attila, a földtudo­ m á n y kandidátusai voltak. A T u d o m á n y o s Minősítő Bizottság köz­ li, hogy BALOGH I v á n : „ B a u x i t o k minő­ ségének meghatározása fúrólyukban" című kandidátusi értekezésének nyilvános v i t á j a 1990. I I . 2-án de. 10 h-kor volt az A k a d é ­ mia n a g y t e r m é b e n . A művelődési miniszter eredményes m u n k á j a elismeréseként, az 1988. évi m ú ­ zeumi hónap alkalmából Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette dr. H Í R J á n o s muzeológust, a salgótarjáni N ó g r á d m e ­ gyei Múzeumok Igazgatósága kötelékéből, a pásztói m ú z e u m geológus m u n k a t á r s á t . A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­ nácsa hazánk felszabadulásának 44. év­ fordulója alkalmából eredményes, m u n k á s ­ sága elismeréseként a Munka Érdemrend bronz fokozata k i t ü n t e t é s t a d o m á n y o z t a J E N E Y N É dr. JAMBRIK R o z á l i á n a k , a mis­

kolci Nehézipari Műszaki E g y e t e m székvezető docensének.

tan­

438

Földtani

Közlöny

1 9 8 9 . m á j u s á b a n Kiváló Dolgozó kitün­ t e t é s t k a p t a k BALOGH József geológusm é r n ö k és VADÁSZ E r n ő üzemi főgeológus a K ő o l a j k u t a t ó Vállalat hajdúszoboszlói b á n y á s z a t i üzeménél. 1 9 8 9 . V I . l-jén a Kőolajkutató Vállalat szegedi b á n y á s z a t i üzeme fennállásának 2 5 éves j u b i l e u m á t ünnepelte. Ezen jelen v o l t a k HÁMOK Géza, t á r s u l a t u n k elnöke és D A N K Viktor, a Központi F ö l d t a n i Hiva­ t a l elnöke, akik jókívánságaikat fejezték ki. A földtani eredményekről P A P Sándor geológus osztályvezető t a r t o t t előadást: „ A szegedi szénhidrogénkutatás 2 5 é v e " címmel. A legfontosabb eredmény az, hogy az ország i s m e r t szénhidrogén készletének 4 0 % - a i t t t a l á l h a t ó . Az algyői mezőn a 9 2 5 . fúrásnál t a r t a n a k az ülés idején. E b b ő l az alkalomból Kiváló Dolgozó ki­ t ü n t e t é s t k a p o t t T. KOVÁCS Gábor üzemi főgeológus és RózsÁsi Győző geofizikai üzemegység-vezető. A b á n y á s z n a p alkalmából 1 9 8 9 . V I I I . h ó n a p b a n a Bányász Szolgálati Érdemérem bronz f o k o z a t á t k a p t a K i s s I s t v á n geológus t e c h n i k u s a Kőolajfeltáró Vállalat szegedi üzemében, az ezüst fokozatot SZERDAHELYI I s t v á n geológus technikus a szegedi üzem­ ben és VADÁSZ E r n ő üzemi főgeológus Hajdúszoboszlón, az arany fokozatot BALLÁ K á l m á n geológus, k u t a t á s v e z e t ő igazgató­ helyettes Szolnokon. Kiváló Dolgozó ki­ t ü n t e t é s t k a p o t t Szolnokon BUJDOSÓ I m r e geofizikus és SALLAI Zoltán geológus tech­ nikus, O r o s h á z á n OROSZI N á n d o r geológus technikus. Az Országos Magyar B á n y á s z a t i és K o ­ hászati E g y e s ü l e t Tapolcán t a r t o t t 7 7 . közgyűlésén — 1 9 8 9 . I I I . 1 1 . — MIKOVINY Sámuel-emlékérmet a d o m á n y o z t a k dr. K A POLYI László oki. általános mérnök, oki. b á n y a m é r n ö k , oki. közgazda, az MTA rendes tagja, volt ipari miniszternek, az ICSOBA m a g y a r bizottsága 1 9 7 7 óta elnökének. A miskolci Nehézipari Műszaki E g y e ­ t e m 2 5 4 . t a n é v n y i t ó j á n Signum aureum Universitatis k i t ü n t e t é s t a d o t t á t dr. ALLIQUANDER Ödönnek, az Olajtermelési Tanszék n y u g a l m a z o t t professzorának az egyetem r e k t o r a . A rangos k i t ü n t e t é s a 7 5 éves professzor fél évszázados szakmai és o k t a t ó m u n k á s s á g á n a k sikereit ismeri el, amelyből 3 8 évet egyetemi docensként és professzorként dolgozott. A miskolci Nehézipari Műszaki E g y e t e m Bányamérnöki Kara 2 5 4 . tanévnyitóján ünnepélyes tanácsülés keretében első ízben

119. kötet 4. füzet a d o m á n y o z t á k a k a r által 1 9 8 9 - b e n alapí­ t o t t Pro Facultate Berum Metallicarum egyetemi k i t ü n t e t é s t . A k a r dékánja elsőként D A N K Viktor­ nak, a K ö z p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a l elnöké­ nek a d t a á t kimagasló szakmai és a B á n y a ­ m é r n ö k i K a r m u n k á j á t segítő tevékeny­ ségéért, a h i v a t a l és az egyetem közötti e g y ü t t m ű k ö d é s fejlesztése érdekében vég­ zett munkájáért. 1 9 8 9 . j ú n i u s á b a n kezdte meg az A A S P tagjainak regionális képviseletét (Regional Representative) felkérés alapján K E D V E S Miklós palinológus t a g t á r s u n k Szegeden. Az Amerikai R é t e g t a n i Palinológiai Társaság (American Association of Stratig­ raphie Palynologists, AASP) regionális csoportokat hozott létre. H é t ország (Auszt­ ria, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyel­ ország, R o m á n i a , Svájc és Jugoszlávia) területére szól a m e g b í z á s . Bibliográfiai a d a t k é n t t a r t h a t számot érdeklődésre a „ P A P P Simon professzor, t á b o r b ő v í t é s " c. fejezet (pp. 1 3 1 — 1 4 5 ) E R D E Y Sándor: A recski t á b o r rabjai c. könyvben (Reform, B u d a p e s t , 1 9 8 9 ) . E b b e n arról o l v a s h a t u n k , hogy P A P P Simon börtönévei a l a t t i foglalkoztatása körébe t a r t o z o t t a recski ú j , fegyenc-kő­ b á n y a személyes szakvéleményezése is. Odaszállították és őrizet mellett végezte vizsgálódásait, amiről az o t t dolgozó, jelen­ tős részben az intellektuelek közül váloga­ t o t t fegyenceknek t u d o m á s u k volt. 1990. III. 13-án a Parlamentben adták á t a KOSSUTH- és SZÉCHENYI-, t o v á b b á a művészeti díjakat. A miniszterelnök ünne­ pi beszédében e l m o n d o t t a , hogy ez alka­ l o m m a l „ n a g y m a g y a r szellemek m u n k á s ­ sága előtt posztumusz elismerésekkel is tisztelgünk. Olyan kiváló hajdani tudóso­ k a t . . . részesítünk ebben a, sajnos, meg­ késett elismerésben, akiknek értékes alkotó pályájuk során . . . igazságtalan és mél­ t á n y t a l a n h á t r á n y o k a t , olykor törvény­ telen üldözéseket kellett elszenvedniük. E z a díjazás t e h á t bizonyos mértékben jó­ v á t é t e l , korrekció, rehabilitáció is. A m a i k o r m á n y elnökeként, elődeim helyett, meg­ k ö v e t e m a m a g y a r szellemi életet a négy évtized a l a t t elkövetett m é l t á n y t a l a n s á ­ gokért, egyoldalúságokért. . . . Mind a m a i , m i n d a posztumusz díjak odaítélésénél fontos szempont volt, hogy az egyetemes magyarság érdekeinek szolgálata nyerjen elismerést". 1 5 posztumusz KosstTTH-díjat és 1 2 posztumusz SzÉCHENYi-díjat ítéltek oda. Az u t ó b b i a k között v a n „ P A P P Simon aka-

Hírek, démikus, geológus és N Á R A Y SZABÓ I s t v á n , az MTA levelező tagja, vegyész", kristály­ kémikus. R É V É S Z I s t v á n t az ipari miniszter Ki­ váló Munkáért kitüntetésben részesítette. A k i t ü n t e t é s t HÁMOK Géza t á r s u l a t i elnök a d t a á t az elnökség és a v á l a s z t m á n y együttes ülésén, 1 9 8 9 . X I I . 1 2 - é n . D r . BADINSZKY P é t e r geológus, a Föld­ mérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI) építő­ anyagipari földtani szolgálatának vezetője 1 9 8 9 . X I . 7-én a Magyar—Szovjet B a r á t i Társaság aranykoszorús jelvényét k a p t a ki­ tüntetésként. A Műszaki és T e r m é s z e t t u d o m á n y i Egyesületek Szövetsége elismerését, a MTESZ-díjakat 1 9 8 9 . X I I . 1 5 - é n a d t á k á t az országos elnökség ülésén a K o s s u t h téri székházban 3 7 kiemelkedő szakembernek. Kiemelkedő t á r s a d a l m i és szakmai tevé­ kenységéért e díjban részesült CSÍKY Gá­ bor tiszteleti t a g u n k , és HAZSLINSZKY T a m á s , a Karszt- és B a r l a n g k u t a t ó Tár­ sulat tisztségviselője. A díjazottak között szereplő VADÁSZ Elemér t á r s u l a t u n k örö­ kös díszelnökének hasonnevű fia. A Földrajzi Közlemények 1 9 8 9 . évi 3 . s z á m a (p. 2 3 9 . ) fölsorolja a Magyar Föld­ rajzi Társaság hazai tiszteleti tagjait 1 9 5 2 óta. Geológusok alfabetikus r e n d b e n a kö­ vetkezők: D A N K Viktor, F Ü L Ö P József, KRETZOI Miklós, P R I N Z Gyula, SZÁDECZKY-

KARDOSS Elemér. Szerepel m é g a listán MARTOS F e r e n c b á n y a m é r n ö k , STEFANOVTCS P á l pedológus és ZÓLYOMI Bálint palynológus is. A külföldi tiszteleti t a g o k s o r á b a n (p. 2 5 6 . ) szerepel az e l h u n y t TULOGDI J á n o s n y . egyetemi t a n á r Kolozs­ várról. A Társaság L,óczY-érmének tulajdonosai s o r á b a n (p. 2 7 9 . ) találjuk PRINZ Gyula (1939), RÓNAI András (1982), JAKUCS László ( 1 9 8 5 ) és KRETZOI Miklós ( 1 9 8 7 ) , a

külföldiek

k ö z ö t t pedig Vladimir А . OBRU-

CSEV ( 1 9 4 7 ) n e v é t .

1 9 8 9 . V I . 1 5 - é n a B K L B á n y á s z a t folyó­ irat 1 9 8 8 . évi nívódíjai I. kategóriájában díjat k a p o t t dr. SCHMIEDER A n t a l b á n y a ­ m é r n ö k és SZILÁGYI Gábor geológusmér­ nök (Központi B á n y á s z a t i Fejlesztési I n ­ tézet, B u d a p e s t ) : „ A Dunántúli-közép­ hegység főkasztrendszerének terhelése és t e r h e l h e t ő s é g e " c. cikkéért. A I I I . kategóriában S z ű c s József geo­ lógusmérnök (Dorogi Szénbányák Tervező­ iroda, Dorog): ,,A dorogi b á n y á s z a t karszt­ vízemelésének környezeti h a t á s a " c. cik­ kéért, 8*

ismertetések а IV. kategóriában

439 PTJCHNÉ

SZÉKELY

K a t a l i n b á n y a m é r n ö k , hidrogeológus: „ F a gyasztásos aknamélyítések a m a g y a r bá­ n y á s z a t b a n és m é l y é p í t é s b e n " c. cikkéért. A Magyar Hidrológiai Társaság VITÁLIS Sándor szakirodalmi nívódiját 1989-ben VÖLGYESI I s t v á n : ,,A talajvízszintszabá­ lyozás szivárgó-csatornával" c. cikke nyer­ t e (Vízügyi Közlemények 1 9 8 6 / 3 ) . A nívódíjat m i n d e n évben k é t cikknek adományozzák. S z a k m á n k a t érintő cikk utoljára 1 9 8 7 - b e n k a p o t t díjat, amikor JUHÁSZ Józsefnek a budapesti hévizekről írt cikkét részesítették benne. VÖLGYESI cikke t é m á j a időszerűségét és n a g y gyakorlati jelentőségét a kiskörei-, illetve a dunai vízlépcsőkhöz kapcsolódó duzzasztott vízterek p a r t j á n a talajvíz­ szint szabályozásának az igénye és szük­ ségessége adja meg. A tározók és a magas­ vezetésű csatornák m e n t i másodlagos elvizenyősödések által okozott károk évek ó t a országos v i t á k a t k a v a r n a k fel a kör­ nyezetvédők és a vízépítők között. E z a t a n u l m á n y először ír le a tervezők által is használható számítási módszert. A Természet Világa 1 9 8 9 . évi cikkpályá­ zatának eredményét a l a p 1 9 9 0 . évi 1 . szá­ m á b a n t e t t é k közzé. Ö t negyedik díjat a d t a k ki. E z e k között szerepel L E É L - Ő S S Y Szabolcs geológus (Budapest) „Geológus" jeligéjű p á l y á z a t a : „ K r i s t á l y b a r l a n g a la­ kótelep a l a t t " . T o v á b b á GONDÁRNÉ SŐREGI K a t a l i n és GONDÁR K á r o l y geológu­ sok (Budapest) ,, — és sírni, sírni, s í r n i " jeligéjű p á l y á z a t a : „ K ö n n y e k : a vízi energia l e g h a t é k o n y a b b f o r m á j a ? " . A négy dicséretet k a p o t t p á l y á z a t között v a n BRASSÓI FUCHS H e r m a n n y . egyetemi lek­ tor (Kolozsvár) „ K ő s z e m e k " jeligéjű pá­ l y a m ű v e : „Tordai- és Turi-hasadék". A B K L B á n y á s z a t 1 9 8 9 / 7 . s z á m á b a n az О М В К Е oroszlányi szervezetének 3 0 éves történetéről olvasható t a r t a l m a s összeállí­ t á s . E b b ő l t u d t u k meg, hogy 1 9 5 9 . V I I . 1., a megalakulás ó t a szakirodalmi tevékeny­ ségükért nívódíjban részesítettek között v a n dr. GONDOZÓ György geológus, akitől pálya­ m u n k á j a megvételét is javasolta egy ízben a bírálóbizottság. BÉRCZI I s t v á n , t á r s u l a t u n k főtitkára 1 9 8 8 . I X . 1 . ó t a vendégprofesszor az auszt­ riai Leobenben. Megbízatását 1 9 8 9 . I X . h ó n a p b a n meghosszabbították. A tudományos továbbképzési ösztöndíjas ideje lejárt 1 9 8 9 . V I I I . 3 1 - é n az alábbi négy fiatal geológusnak. E t t ő l kezdve HORVÁTH Adorján az E ö t v ö s L . Tudo­ m á n y e g y e t e m Alkalmazott ós Műszaki

440

Földtani

Közlöny

Földtani Tanszékén t u d o m á n y o s se­ gédmunkatárs, D E M É N Y Attila az MTA Geokémiai Ku­ tatólaboratóriumában tudományos munkatárs, TÖRÖK Ákos a Műszaki E g y e t e m Föld­ t a n i Tanszékén tanársegéd, HARANGI Szabolcs az E ö t v ö s L o r á n d Tudományegyetem Kőzettan-geoké­ miai Tanszékének m u n k a t á r s a .

119. kötet 4. füzet SZÉLES Lajos, a B á n y á s z a t i Egyesülés fő­ geológusa, Н . dr. D E Á K Margit, a M. Áll. Földtani I n ­ tézet Kiadói és Szerkesztőségi Osztálya vezetője (utóda SIMONYI Dezső), ELSHOLTZ Lászlóné SUBÁI Márta, ugyan­ ezen osztály m u n k a t á r s a .

1988. X . 21-én du. 3 h-kor, közvetlenül az érdi Magyar Földrajzi Múzeum második állandó kiállításának megnyitása u t á n , ülés volt o t t az 1987—88. évi Magyar Tu­ Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt­ dományos Afrika-expedíció eredményeiről. ben 1989. V I I . l-jével nyugdíjba m e n t dr. VÖLGYI László. Á K u t a t á s i Főosztályon Az előadóülés résztvevőit a városi t a n á c s megbízottja üdvözölte. Az elhangzott ki­ belül a geológiai osztály vezetőjévé V I I I . 1-től SZERECZ F e r e n c e t nevezte ki dr. K o ­ lenc előadás között harmadik és negyedik­ k é n t h a n g z o t t el a k é t alábbi: k a t J á n o s , a tröszt főgeológusa. Ugyan­ JUHÁSZ Á r p á d : Vulkanológiai megfigye­ a k k o r — az 1993. X I L 31-ig terjedő időre lések a kelet-afrikai árokrendszerben, — kinevezte LELKES Ákost az osztály he­ GALÁCZ A n d r á s : Bajóci (középső-jura) lyettes vezetőjévé. ammonitesz-fauna Mombasa (Kenya) környékén. Dr. VÁNDOBFI R ó b e r t , az O K G T bányá­ szati vezérigazgató-helyettese 1989. X I I . A Szószóló, a T u d o m á n y o s Dolgozók 30-tól nyugállományban v a n . 1952-ben Szakszervezetének L a p j a ( I I . évf. 1 1 . sz., k e z d ő d ö t t olajos pályája. U t ó d a dr. SZABÓ 1989. noy., p . 2.), GYŐRI I L L É S G y ö r g y tol­ György. lából „Évmilliók vallatóinak g o n d j a i " címmel cikket közölt a F ö l d t a n i Intézetről. A tröszt bányászati vezérigazgató-he­ B O H N É H A V A S M a r g i t és FÖLDVÁRI M á r i a , lyettese dr. KOKAT J á n o s t a K u t a t á s i F ő ­ m i n t az intézeti szakszervezet tisztségvi­ osztály vezetése, egyben az OKGT főgeoló­ selői nyilatkoztak az újságírónak. gusa tisztségekből 1989. X I I . 31 -i hatállyal fölmentette, s ezzel egyidejűleg — 1990. Bányászat c. l a p t á r s u n k k é t fontos év* I . l-jétől — igazgatói címhasználatának fordulóról emlékezett m e g 1989. évi 6. változatlanul hagyásával, kinevezte a vi­ számában : lágbanki igényeknek megfelelő külföldi 115 éve, 1874. V I . 15-én Budapesten vállalkozók magyarországi tevékenységé­ született BÖOKH H u g ó . T a n u l m á n y a i t Bu­ n e k menedzserévé (Director of N e w Ven­ dapesten és Münchenben végezte. F i a t a ­ tures). lon, 1900-ban nevezték k i a Selmecbányái 1990. I . 1-től 100 M$-os világbanki köl­ B á n y a - és E r d ő m é r n ö k i Akadémia t a n á ­ csön megkívánta átszervezés következmé­ r á v á , ahol 1918-ig m ű k ö d ö t t és t a n k ö n y v e t n y e az új tisztség létrehozása. A Geofizikai í r t . Nevéhez fűződik a nagysármási föld­ K u t a t ó Vállalatra (GKV) építették r á az gázkút megnyitása, 1911-ben a N y i t r a me­ ügylet szakmai koncentrációját. gyei egbelli kőolajkút telepítése. Kimagasló érdemei v a n n a k a hazai kőolaj- és földgáz­ A nagykanizsai Kőolaj- és Földgázbá­ k u t a t á s terén, t o v á b b á távoli területeken nyászati Vállalat vezérigazgató-helyettesét, végzett szénhidrogén-kutatások terén. A BARDÓCZ Bélát, e tisztségéből fölmentve, Magyar T u d o m á n y o s Akadémia levelező 1990. I . 1-jei hatállyal az Országos Kőolajtagja és a Magyar Királyi Földtani I n t é ­ és Gázipari Tröszt központja K u t a t á s i Fő­ zet igazgatója volt. osztálya vezetőjének és a tröszt főgeológu1869. VI. 18-án kelt a Magyarhoni Föld­ s á n a k nevezte ki a b á n y á s z a t i vezérigaz­ t a n i I n t é z e t alapító levele. gató-helyettes. Az Ű j Tükör képes heti folyóirat 1989. október 1-jei számában ( X X V I . évf. 40. 1989. december 31-el n y u g á l l o m á n y b a n szám, p . 9.) a Nemzeti Történeti F é n y k é p ­ vannak: t á r gyűjteményéből származó reproduk­ D r . GTJTMANN György, a Dorogi Szénbá­ ciót közöl C. D I E T R I C H : D r . POSEWITZ Ti­ n y á k főgeológusa, v a d a r (1851 — 1917) címmel. D r . SZAKÁCS D r . GERBER Pál, a T a t a b á n y a i Szénbányák Margit rövid magyarázó szövege (rövi­ főgeológusa, dítve): D r . GONDOZÓ György, az Oroszlányi Szén­ Az iglói születésű neves orvos és geoló­ b á n y á k főgeológusa, gus 1879 — 1884 között öt évet t ö l t ö t t ka­ H E R M E S Miklós, a Nógrádi Szénbányák fő­ t o n a o r v o s k é n t Holland Kelet-Indiában, geológusa,

Hírek, főleg B o r n e o szigetén, ahol geológiai k u t a ­ t á s o k a t végzett. Borneóról í r o t t m u n k á j á t N é m e t o r s z á g b a n a d t á k ki, és ez ismertté t e t t e n e v é t külföldön is. Jóllehet érdeme­ k e t s z e r z e t t a T á t r a - k u t a t á s b a n is, nevét i t t h o n , a szakmabelieken kívül n e m sokan ismerik. A n n á l i n k á b b b e m u t a t á s r a kínálkozik ez a fényképe, amely egy jávai m ű t e r e m ­ b e n készült, o t t a n i t a r t ó z k o d á s a emlékére. POSEWITZ álló alakja m e l l e t t az ülő sze­ m é l y ismeretlen. K é t bennszülött is helyet k a p o t t a fényképen, bizonyára a k u t a t ó ­ c s o p o r t segédszemélyzetéből. A fénykép, amely v i z i t k á r t y a m é r e t ű , e g y ú t t a l egy távoli világ fotokultúráját is t ü k r ö z i az 1880 körüli évekből.

ismertetések

441

B u d a p e s t e n egy estére m ű s o r á r a t ű z t e a m a g y a r filmek mozija (Tanács, X I I I . Szent I s t v á n körút) a Gyarmat a föld alatt című filmet, 1989. X I . 30-án. Ismeretes, hogy a M A O R T - p e r korabeli filmbeli fel­ dolgozása a szóban forgó alkotás, amelyet évtizedek ó t a n e m v e t í t e t t e k m á r . 1989. X I I . 28-án Szegeden emléktáblát avattak GREGTJSS P á l b o t a n i k u s professzor egykori l a k ó h á z á n , születésének századik évfordulóján. S z a k m á n k a kiváló szakem­ b e r t xilotómiai vizsgálatai m i a t t t a r t j a részben s a j á t j á n a k . VADÁSZ E l e m é r inspi­ rálására és istápolásával a k o v á s o d o t t famaradványokat határozta meg s e mun­ kásságát végül monográfiában is közreadta.

IGCP híradó 1989-ben négy I G C P p r o j e k t fejeződött b e : a 196., a 206., a 210. és a 236. számú. A T a n á c s 1990 februárjában huszonegy j a v a s l a t b ó l t í z e t fogadott el. Ezzel az „ é l ő " p r o j e k t e k s z á m a 55-ről 61-re e m e l k e d e t t .

C H E N G Y U Q I , D O N G SHENBAO ( K í n a ) .

286. I d ő s paleogén bentosz. — 1990—1994. HOTTINGEE

(Svájc),

K.

DBOBNE

(Jugoszlávia), E . CATJS (Spanyolor­ szág). 288. A G o n d v á n a v a r r a t a i (szuturái) és g y ű r t övezetei. — 1990—1994. R . UNBTJG

(USA),

G.

R.

1 9 9 4 . L . J a . ARANOVICS ( S Z U ) , В . J .

H E N S E N (Ausztrália). 3 0 8 . Paleocén/eocén h a t á r i események. — 1990—1994.

Az ú j projektek a k ö v e t k e z ő k : 285. A m e t a m o r f i z m u s Kelet-Ázsiában. — Ideiglenesen, csak 1990-re elfogadva. L.

B R A S I E R (Egyesült Királyság) K . J . H s ü (Svájc). 3 0 4 . Alsókéregbeni folyamatok. — 1 9 9 0 —

SADOWSKI

(Brazília). 290. Á n o r t o z i t o k és velük r o k o n kőzetek. 1990—1994. M . HIGGINS ( K a n a d a ) , J.-C. DTJCHESNE (Belgium). 293. Geokémiai eseményjelzők (eventmarkers) a fanerozóikumban. — 1990—1993. STJN SHTJ (Kína). 299. Geológia, éghajlat, hidrológia és karsz­ t o s o d á s . — 1990—1994. YTJAN D A O X I A N (Kína). 302. A középafrikai felsőproterozóos övek szerkezete ós éreesedései. — 1990— 1994. M . W E N D O R E F (Zambia). 303. P r e k a m b r i u m / k a m b r i u m h a t á r i ese­ m é n y r é t e g t a n . — 1990—1993. M .

M.-P.

AÜBBY

(USA).

K é t 1 9 8 9 - b e n csak ideiglenesen, egy évre elfogadott p r o j e k t e t véglegesen elfogadtak. E z e k : 2 3 4 . P r e k a m b r i u m i vulkáni-üledékes összletek Nyugat-Afrikában, 1 9 8 9 — 1 9 9 4 , I . Y A C É (Elefántcsontpart), és 2 5 3 . A pleisztocén elvégződése, 1 9 8 9 — 1 9 9 4 , J. LUNDQUIST (Svédország). Az I G C P nemzeti bizottságainak száma 87-ről 9 0 - r e emelkedett. E z e k közül ö t v e n (ez az eddigi rekord) n y ú j t o t t be éves be­ számolót. E z e k alapján, a p r o j e k t e k b e n való rész­ vétel szerint, a listavezető országok: 1 . N S Z K ( 4 5 ) , 2 . K í n a ( 3 2 ) , 3 . Ausztrália ( 3 1 ) , 4 . E g y e s ü l t K i r á l y s á g ( 3 0 ) , 5 . Szovjetunió ( 2 6 ) , 6 . Brazília ( 2 0 ) . Magyarország 7 p r o j e k t u m b a n vett részt 1 9 8 9 - b e n . A k é t m a g y a r társvezetőjű projekt „ e l ő l é p e t t " : a 2 6 2 - e s (A tétiszi k r é t a korrelációja, CSÁSZÁR Géza) közepes kategóriából m a g a s b a , a 2 8 7 - e s (Tétiszi mezozóos-harmadidőszaki b a u x i t o k , M I N D SZENTY Andrea) alacsonyból közepesbe (a pénzbeli t á m o g a t á s t illetően). Dr. DTJDICH E n d r e

Földtani

442

XXI.

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Európai Mikropaleontológiai Kollokvium Magyarország, 1989. I X . 4—13

A m a g y a r mikropaleontológia t u d o m á ­ n y á t nagy megtiszteltetés érte akkor, ami­ kor 1985. októberében a X I X . E u r ó p a i Mikropaleontológiai Kollokvium szardíniái záróülésén h a t á r o z a t született arról, hogy a X X I . kollokvium rendezési jogát Ma­ gyarország k a p j a meg. A Magyarhoni Földtani Társulat elnök­ sége az 1986. október 6-i keltezésű, CHERCHi, A. professzor asszony (Cagliari, Olasz­ ország) által aláírt hivatalos felkérés n y o ­ m á n az Őslénytani-Rétegtani Szakosztályt bízta m e g a kollokvium megszervezésével és lebonyolításával. A szervezőbizottság ve­ zetésére KECSKEMÉTI Tibort k é r t e fel, aki­ nek előterjesztésére a következő személyi összetételű szervezőbizottság kezdte m e g m ű k ö d é s é t 1986. október 27-én: elnök: K E C S K E M É T I T., t i t k á r : NAGYMAROSY A., t a g o k : B Á L D I N É В Е К Е M., B É R C Z I N É MAKK A., GÓCZÁN F . , HORVÁTH M., KOVÁCS S., MONOSTORI M., ORAVECZNÉ SCHEPPER A .

A kollokvium általános védnöke és ren­ dezője a Magyarhoni F ö l d t a n i Társulat, t á r s v é d n ö k e a Magyar T u d o m á n y o s Aka­ démia és a Központi Földtani H i v a t a l volt. A tiszteleti bizottság tagjaiként B Á L D I T., BÉRCZI I., D A N K V., F Ü L Ö P J . , H Á M O R G . , N E M E C Z E . és MATSKÁSI I . m ű k ö d ö t t

közre. A kollokvium célja, a kialakult gyakor­ l a t n a k megfelelően, a rendező ország k ü ­ lönböző korú, mikrofosszíliákban gazdag földtani szelvényeinek megismertetése, a szakmai kérdések helyszíni m e g v i t a t á s a , gyűjtés a b e m u t a t o t t rétegekből és szó­ beli információcsere volt. Mindezt egy 8 napos kirándulás kereté­ ben v a l ó s í t o t t u k meg, melynek során 36 szelvényt m u t a t t u n k be. A szelvényekre v o n a t k o z ó legfontosabb információkat a mikropaleontológusok igényeihez alkal­ m a z k o d v a egy 352 oldalas angol n y e l v ű kirándulásvezetőben a d t u k közre. A kollokvium 18 ország (Anglia, Auszt­ ria, Belgium, Csehszlovákia, Dánia, F r a n ­ ciaország, Hollandia, Izrael, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, N é m e t Szö­ vetségi Köztársaság, Olaszország, Spanyol­ ország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Tunézia) 63 regisztrált (fizető) mikropaleontológusa v e t t részt. A szervezőbizottság lehetővé t e t t e , hogy az egyes feltárásoknál m i n d e n érdeklődő m a g y a r szakember részt vehessen a p r o g r a m b a n , azonban ezek in­ t é z m é n y e s ellátásáról nem volt módja gon­ doskodni. Ilyen formában m é g 17 m a g y a r v e t t részt a kirándulás egy vagy t ö b b n a p ­ ján.

A kollokvium 1989. szeptember 4. és 13. között zajlott le, B u d a p e s t kiinduló- és ér­ kezési p o n t t a l , az Északi- és a Dunántúliközéphegységben. A kollokvium programja a következő volt: Szept. 5. Magyarország r é t e g t a n á n a k és t e k t o n i k á j á n a k áttekintése (HAAS J . előadása). A kirándulás e z u t á n rögtön megkezdő­ d ö t t . Az ú t v o n a l a t és a b e m u t a t o t t szel­ vényeket a következőkben adjuk (záró­ jelben a földtani kor, a kőzettani kifej­ lődés és a legfontosabb mikrofosszíliacsoportok szerepelnek). Budapest—Szurdokpüspöki (miocén dia­ tomitok és diatomák)—Recsk (középső­ triász mészkő, radioláriák)—Eger (szál­ lás). Szept. 6. Eger, Windt-téglagyár (az égeri emelet sztratotípusa, foraminiferák, n a n n o p l a n k t o n , sporomorpha) — Noszvaj (alsóoligocén t a r d i és kiscelli agyag, foraminiferák, ostracodák, nannoplank­ ton)—Novaj (az égeri emelet parasztratotípusa, kis és nagy foraminiferák, nannoplankton)—Rakacaszend (kar­ bon mészkő, conodonták) —Jósvafő (középsőtriász lagúna mészkő, foramini­ ferák, mészalgák). E s t e kirándulás a Baradla-barlangba— Jósvafő (szállás). Szept. 7. Aggtelek (középsőtriász mészkő, foraminiferák, dasycladaceák)—Nekézseny (szilur-devon mészkő, conodonták) —Nagyvisnyó (felsőperm mészkő, fora­ miniferák, ostracodák, mészalgák)—Rá­ kóczitelep, a M. Áll. Földtani Intézet k u t a t ó b á z i s á n a bükkzsérci j u r a mész­ kőből (foraminiferák) és szokolyai k ö zépsőmiocén agyagból (foraminiferák és nannoplankton) g y ű j t ö t t zacskózott m i n t á k b e m u t a t á s a — S á m s o n h á z a (kö­ zépsőmiocén mészkő és agyag, fora­ miniferák, ostracodák, bryozoák, nanno­ plankton)— Salgótarján (szállás). Szept. 8. I p o l y t a r n ó c (alsómiocén lábnyomos homokkő és k o v á s o d o t t óriásfenyő) — B u d a p e s t Mátyás-hegy (eocén mész­ kő), Pusztaszeri ú t (eocén budai márga), Csillaghegy (oligoeén kiscelli agyag), (kis és nagy foraminiferák, ostracodák, bryo­ zoák, n a n n o p l a n k t o n ) . Este^rövid város­ nézés, fogadás a Magyar Állami Föld­ t a n i I n t é z e t épületében, majd poszter­ b e m u t a t ó — B u d a p e s t (szállás). Szept. 9. T a t a (Kálvária-domb, természet­ védelmi terület)—Tardosbánya Jfelsőtriász mészkő, foraminiferák)—Ótokod

Hirek, (eocén agyag, n a g y foraminiferák)—Bu­ d a p e s t (szállás). Szept. 10. D u d a r (eocén mészkő, kis és nagy foraminiferák, n a n n o p l a n k t o n ) — Bak o n y n á n a (középsőkréta m á r g a , nagy foraminiferák, mészalgák) — Zirc (kö­ zépsőkréta agyagmárga, n a g y foramini­ ferák, mészalgák) és oroszlányi középső­ k r é t a márgából g y ű j t ö t t Orbitolinák (zacskózott m i n t á k ) — Olaszfalu (középsőkréta mészkő, foraminiferák és mész­ algák)—Balatonfüred (szállás). Szept. 11. Szőc (középsőeocén mészkő, n a g y foraminiferák) — P a d r a g k ú t (felsőeocén márga, kis és nagy foraminiferák, nannoplankton)—Magyarpolány (felső­ k r é t a márga, foraminiferák, nannoplank­ t o n , sporomorphák)—Nyírád (középső­ eocén képződmények bauxittelep fedő­ jében, foraminiferák, nannoplankton) — Sümeg (jura-kréta h a t á r mélytengeri képződményekben, foraminiferák, calpionellidák, radiolariák, nannoconus).— Balatonfüred, búcsúest (szállás). Szept. 12. Balatoncsicsó (felsőtriász márga, foraminiferák, sporomorphák) — Pécsely (felsőtriász mészkő, foraminiferák, conod o n t á k , radiolariák, pelágikus crinoideák)—Tihany (felsőmiocén-pannóniai t a v i agyag, ostracodák)—Felsőörs (kö­ zépsőtriász mészkő, dolomit és tufák, foraminiferák, conodonták, radiolariák, ostracodák) — B u d a p e s t . Mintafeladás (szállás). A t o v á b b i a k b a n h á r o m gondolatkörben (tudományos, szervezési és tudománypoli­ tikai) adjuk meg a kollokvium mérlegét. Tudományos

értékelés

H a r m i n c h a t , különböző szempontok (ős­ l é n y t a n i , rétegtani paleoökológiai, speciális kifejlődés, mikrofosszília-gazdagság, krono­ lógiai skála) szerint kiválasztott, korsze­ r ű e n és komplexen feldolgozott szelvény a n y a g á v a l i s m e r t e t t ü k meg a résztvevőket. E z e k közül 3 képviselte a paleozóos, 16 a mezozóos (10 triász, 1 jura, 5 kréta) és 17 a kainozóos (7 eocén, 4 oligocén, 6 miocén) képződményeket. A szelvények k ö z ö t t t ö b b új feltárás volt (Padragkút, Tardosbánya—Gorbabánya, Balatoncsicsó); számos feltárás a n y a g a először került mikropaleontológiai feldol­ gozásra (Dudar, Magyarpolány, Pécsely), n é h á n y a t pedig őslénytani-rétegtani reví­ zió alá v e t t e k (Recsk—Dallapuszta, Novaj, Nekézseny, Felsőörs). Az eredmények t ö b b rész-diszciplína körében jelentkeztek. K ö z ü l ü k elsőnek az őslénytan említendő. A szelvények többsége számos t a x o n ó m i a i

ismertetések

443

újdonságot r e j t e t t : t ö b b , a t u d o m á n y r a nézve új fajt és alfajt (számuk 20-on felül v a n !) t á r t a k fel az őslénytani vizsgálatok. Különösen a mikropaleontológiai k u t a t á ­ sok ú j a b b a n homloktérbe került fosszíliacsoportjai (nannoplankton, eonodonta, radiolaria, micritina, calpionella stb.) szol­ g á l t a t t a k sok új t a x o n t . A nemzetközi kontroll „ k i k é n y s z e r í t e t t e " revíziók is szép eredményeket hoztak. Ezek elsősorban a radiolaria-, a p l a n k t o n foraminifera- és Orbitolina-f&una, revideálása során m u t a t ­ koztak. N a g y érdeklődést v á l t o t t ki a m a ­ gyar specialitásnak számító Triasina hant­ keni (MAJZON L. í r t a le a bükki triászból; m i t ö b b szelvényben is b e m u t a t t u k ) , a H A N T K E N egykori lelőhelyéről g y ű j t ö t t kiscelli agyag p á r a t l a n gazdaságú és meg­ t a r t á s ú kisforaminifera faunája (közte sok zónajelző t a x o n !) s igazi szenzációnak szá­ m í t o t t a novaji oligocénből gyűjthető gaz­ dag Nummulitesés Lepidocyclina-íauna. (a k é t génusz képviselői e g y ü t t !). A Nummulitesék i t t e n i előfordulása E u r ó p a leg­ fiatalabb előfordulásainak egyike. E h h e z hasonló csak a délfrancia Escornebeau felsőoligocén rétegeiből ismert. Kimagasló őslénytani eredménynek szá­ m í t H A N T K E N kisforaminifera gyűjtemé­ nyének (a híres Olavulinoides szabói rétegek faunája) hazai gyűjteményeinkben t ö r t é n ő felkutatása, összegyűjtése, leltárba vétele, rendszerezése és scanning-fotóval t ö r t é n ő dokumentálása. A rendkívül fontos revízió — t ö b b m á s kollokviumhoz kapcsolódó cikk t á r s a s á g á b a n — a F ö l d t a n i I n t é z e t 1988. évről szóló Jelentése I I . k ö t e t é b e n megjelent. Kiemelkedő eredmények születtek a ré­ tegtan területén. Nemzetközi jelentőségű eredményeket m u t a t t u n k be n é h á n y sztrat o t í p u s , ill. p a r a s z t r a t o t í p u s feldolgozása n y o m á n . Ezek részben klasszikus képződ­ ményekhez (budai márga, t a r d i agyag, kiscelli agyag stb.), részben egyes formá­ ciók típusfeltárásaihoz (Szőci Mészkő — N y í r á d ; Padragi M á r g a , — P a d r a g k ú t ; Csolnoki Agyagmárga — Otokod stb.) k a p ­ csolódtak. Kiemelendő az anizuszi-ladini h a t á r t m a g á b a foglaló felsőőrei szelvény, mely nagy érdeklődést v á l t o t t ki. N é h á n y szelvény különlegességét és kimagasló ér­ t é k é t az iránta megnyilvánuló, alig kielé­ gíthető „információéhség" és a sok pozitív reflexió jelezte. E n n e k alapján igazi réteg­ t a n i „csemege" volt a nekézsenyi ópaleozóos, a recski triász, a dudari és padragk ú t i eocén és a novaji oligocén szelvény. N a g y gondot fordítottunk a b e m u t a t o t t képződmények óskörnyezeti interpretálá­ sára. A legújabb rekonstrukciós modellek hazai a d a p t á l á s a mellett n é h á n y eredeti rekonstrukció is szerepelt, s m é l t á n v í v t a

Földtani

444

Közlöny

k i a résztvevők elismerését (Nagyvisnyó, P a d r a g k ú t , Josvafő, Baradla-tető, Puszta­ szeri ú t ) a b e m u t a t o t t paleoökológiai elemzés. Jelentős eredménye a kollokviumnak a természetvédelmi területek képződményeinek mikropaleontológiai feldolgozása. A B a radla-barlang, Ipolytarnóc, T a t a és Sümeg mikrofosszília-dús rétegei esetében ez első ízben t ö r t é n t m e g . Maximálisan biztosítottuk a résztvevők s z á m á r a a mintagyűjtést. Ezzel a lehetőség­ gel kivétel nélkül minden résztvevő élt. í g y kollégáink fontos összehasonlító vizsgálati a n y a g b i r t o k á b a j u t o t t a k , mely a pale­ ontológusok s z á m á r a a leglényegesebb t a x o n ó m i a i dokumentáció. A gyűjtés révén b e m u t a t o t t mikrofaunáink és -flóráink nagy tömegben bekerültek a mikropaleon­ tológiai k u t a t á s o k nemzetközi „ a n y a g ­ cseréjébe". E g y e s faunáink, flóráink t o ­ v á b b i , elsősorban speciális műszeres vizs­ g á l a t á r a t ö b b szakemberünket kérték fel közös k u t a t á s o k r a és közös publikálásra. Mindez mikrofosszíliáink „felértékelődé­ s é t " jelentik. Mikropaleontológiai eredményeink, m u n ­ k á n k jobb megismertetésére, ill. a legújabb külföldi k u t a t á s o k b e m u t a t á s á r a poszterkiállításokat szerveztünk B u d a p e s t e n és Balatonfüreden. Előbbi helyen a mikropaleontológusok egyénileg m u t a t t á k b e eredményeiket ( m e g n y u g t a t ó volt a jelen­ t ő s m a g y a r részvétel), u t ó b b i helyen a Ma­ g y a r Olajipari Múzeum és a B a u x i t k u t a t ó Vállalat egy-egy k i s kiállítása keretében h í v t a fel a figyelmet a mikropaleontológia és az olaj-, ill. b a u x i t k u t a t á s eredményes együttműködésére. A minél sokoldalúbb informálást szán­ d é k o z t u k elősegíteni n é h á n y kisebb, m a m á r nehezen beszerezhető m a g y a r mikro­ paleontológiai munka hasonmásaival. H A N T K E N m a is jól használható és keresett foraminifera katalógusait a d t u k k i reprint­ ben e célból. A 3 kis k i a d v á n y nagy kelen­ dőségnek ö r v e n d e t t . Mint ahogy jelentős sikerrel szolgálta fenti célt a F ö l d t a n i I n ­ tézet mikropaleontológiai k i a d v á n y a i n a k árusítása is. Szervezési

munka

A kollokviumok sorában a mikropaleontológiaiak sajátos helyet foglalnak el. E z e k e n ugyanis n e m hangzanak el előadá­ sok (az általános földtani keretet felvázoló bevezető előadástól eltekintve), h a n e m egy 10 n a p o s kirándulás adja ki a p r o g r a m o t . Mindez jelentős, szerteágazó, és erősen „összefogazódó" szervezési feladatokat ró a rendezőkre.

119. kötet 4. füzet A tudományos szervezési feladatok közül a legfontosabbak: a b e m u t a t a n d ó szelvé­ nyek kiválasztása, a kiválasztott szelvé­ nyek a n y a g á n a k begyűjtése, szakmai fel­ dolgozása, az eredmények t a n u l m á n y szin­ t ű összefoglalása a kirándulásvezető kötete számára; a kirándulásvezető k é z i r a t á n a k lektorálása, fordítása, nyelvi lektorálása és szerkesztése. A kirándulásvezetőt BÁLDINÉ В Е К Е M., NAGYMAROSY A . és OBAVECZNÉ S CHESTER, A . k ö z r e m ű k ö d é s é v e l K E C S K E ­

MÉTI T. szerkesztette. A technikai szer­ kesztés n a g y figyelmet és szakértelmet kö­ vetelő m u n k á j á t R É M I R ó b e r t n é végezte magas színvonalon. A szervezés technikai feladatai közül a legjelentősebbek a szállás, az élelmezés, a belső u t a z t a t á s (2 autóbusszal), v a l a m i n t a kijelölt feltárások b e m u t a t á s r a alkalmas állapotba hozásának, a g y ű j t ö t t m i n t a ­ anyagnak a terepjárás alatti és külföldre szállításának megszervezése volt. Mind­ ezek számos kisebb-nagyobb technikai (pl. jelölőtáblák biztosítása) és adminiszt­ ratív (pl. kiviteli engedélyek beszerzése) feladatot v o n t a k m a g u k u t á n . A kisebb feladatok k ö z ö t t szerepelt többek közt: a résztvevők tiszteletére a d o t t fogadás, t ö b b kiegészítő kulturális p r o g r a m (őslénytani témájú festmény-kiállítás, folklór-est, b u ­ dapesti városnézés stb.), alkalmi posta­ bélyegzés megszervezése, a résztvevők u t a ­ zási, egészségügyi és gépkocsitárolási prob­ lémáinak megoldása. Hogy m i n d e z jó színvonalon megvaló­ sulhatott, ahhoz a szervezőbizottság ernye­ detlen m u n k á j á n kívül a szakmai és hiva­ talos szervektől, intézményektől és szpon­ zoroktól érkező segítség, v a l a m i n t a tech­ nikai szervezés és adminisztráció terheit mindvégig hordozó ZIMMERMANN K a t a l i n társulati ügyvezető t i t k á r sok fáradsága és jó szervezőképessége szükségeltetett. Tudománypolitikai

vonatkozások

1. Kollokviumunk révén a figyelem kö­ zéppontjába került szakterületünk i t t h o n és egész E u r ó p á b a n . Nemcsak kutatóintéze­ teink, h a n e m a mikropaleontológia ered­ ményeit felhasználó m á s intézmények és vállalatok is támogatólag álltak ügyünk mellé. A külföld is jelentősnek t a r t o t t a kollokviumunkat, a m i t jól érzékeltet a résztvevők minősége. E u r ó p a legkiválóbb mikropaleontológusai tisztelték m e g ren­ dezvényünket. Közülük néhány nagy n é v : SCHAUB, H . (Basel), K R E S E N N I N I K O V , V. A . (Moszkva), HOTTINGER, L . (Basel), PERCHN I E L S E N , K . (Zürich), CHERCHI, A . (Cag-

liari), SCHROEDER, R . (Frankfurt/M.). 2. Felfigyelt kollokviumunkra az Inter-

Hirek,

ismertetések

national Palaeontological Association (IPA) és az UNESCO IGCP Titkársága is. Előbbi n e m c s a k p r o p a g á l t a rendezvényünket az Episodesban, de 1000 U S $ t á m o g a t á s t is a d o t t . (E t á m o g a t á s b ó l 3 külföldi kolléga részvételi költségeit is fedeztük.) Az I G C P f ő t i t k á r a pedig a m a g y a r mikropaleontológiai k u t a t á s o k eredményeit m é l t a t ó be­ v e z e t ő t k ü l d ö t t kirándulásvezető k ö t e t ü n k számára. 3. Kollokviumunk k i a d v á n y a i b a n (ki­ r á n d u l á s v e z e t ő , F ö l d t a n i Intézet E v i J e ­ lentése t e m a t i k u s száma stb.) olyan érté­ kekkel gyarapítottuk a magyar mikropaleontológia szellemi kincstárát, melyek egész földtani k u t a t á s u n k n a k hasznára válnak. 4. Jelentős eredménynek számít, hogy a k o l l o k v i u m r a sikerült mozgósítani az összes magyar mikropaleontológust. Minden mikropaleontológusunk — kivétel nélkül — vál­ lalt kisebb-nagyobb feladatot, így rendez­ v é n y ü n k a m a g y a r mikropaleontológia n a g y seregszemléje volt. 5. N a g y tudománypolitikai jelentősége v a n azoknak az együttműködési kapcsola­ toknak, melyek a kollokvium során alakul­ t a k k i . Számos k é t - és többoldalú prog­ r a m b a , I G C P projectbe és t e a m b e k a p ­ c s o l ó d h a t n a k be a m a g y a r mikropaleontológusok. 6. Hatalmas információs anyag áramlott be a kollokvium ideje a l a t t szakterületünk­ be. Többszáz új eredményt, a d a t o t , mód­ szert m a g á b a foglaló dolgozattal gyarapod­ t u n k . H a ehhez hozzávesszük a konzultá­ ciók és diszkussziók során végbement gon­ dolat- és ötletcserét, felbecsülhetetlen ér­ t é k ű szellemiekkel g y a r a p o d t u n k . Mind a szervezőbizottság megítélése (a kollokviumot 1989. o k t . 20-i záróülésén é r t é k e l t e ) , mind a külföldi résztvevőktől (SCHBOEDER, R., CHEKCHT, A., PAVXOVEC, R . , H I L T E B M A N N , H . , F U C H S , R., SPIEGLER,

D., GEBOCH, S.) érkezett elismerések alap­ j á n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a m a g y a r mikropaleontológusok egy jól sikerült, eredmé­ n y e k b e n gazdag kollokviumot rendeztek. D r . KECSKEMÉTI Tibor

MÓRA László: A t e r m é s z e t t u d o m á n y i k u ­ t a t á s o k állami t á m o g a t á s a a k é t világ­ h á b o r ú között — Magyar T u d o m á n y 1989/9. pp. 768—775. Az A k a d é m i a folyóiratában napvilágot l á t o t t t a n u l m á n y t ö b b szakterületünket érintő megállapítást is közöl a t á r g y a l t idő­ szakról. Arról a periódusról, amelyről év­ tizedeken á t úgyszólván szó — legfőképpen tárgyilagos szó ! — s e m esett.

445

KLEBELSBEBG p r o g r a m j a az Országos Természettudományi Alap létrehozásához vezetett, amely m á r a húszas évek közepén számottevő támogatásokat adott. í g y a Földrengési Obszervatórium vezetője, K ö VESLIGETHY R a d ó műszereket vásárolt, CHOLNOKY J e n ő az Alföldről készült tér­ képekhez k a p o t t p é n z t . 1926-ban alakult m e g az Országos Ter­ mészettudományi Tanács. E n n e k elnöke és alelnöke, v a l a m i n t ügyvezetője volt. E z t az u t ó b b i tisztséget 1936-tól 1945-ig MAUBITZ Béla l á t t a el, professzori, r e k t o r i és egyéb tisztségei mellett. Az ügyvezető igazgató, m i n t az O T T állandó előadója, fogalmazta a leveleket, évi jelentéseket, m u n k á j á b a n egy négyórás irodai m u n k a e r ő segített, aki gépelt és az i r a t o k a t kezelte. Az OTT postacíme is meg­ egyezett a m i n d e n k o r i ügyvezető igazgató tanszékéével. A publikációk t á m o g a t á s á r a példa, hogy az anyagi erő híján 1930 és 1935 k ö z ö t t szüneteltetni kellett volna a Nemzeti Mú­ zeum természeti t á r a i n a k Annalesét az OTT pénze h i á n y á b a n . E z pedig n e m csak eredményeik közreadásától, h a n e m az Annalesért k a p o t t 220 cserefolyóirattól is megfosztotta volna őket. 1931. augusztus 24-én KLEBELSBEBG m e g v á l t miniszteri tárcájától. Utódai, fő­ leg HÓMAN Bálint minisztersége idején (1930 — 1944) a legtöbbet az orvostudomá­ nyok t á m o g a t á s á r a fordítottak (45,1%), a legkisebb összegek az ásvány-földtani (6,9%) és a geofizikai-csillagászati (3,8%), végül az erdő-, mezőgazdasági és műszaki t é m á k r a (1,9%) j u t o t t a k . Az u t ó b b i a k a t ugyanis, közös megállapodás alapján, a Széchenyi Tudományos Társaság t á m o g a t t a . Az á s v á n y t a n t e r ü l e t é n SZTBÓKAY Kál­ m á n n a k az 1936 és 1941 között k i u t a l t 7900 pengő t á m o g a t á s t e t t e lehetővé, hogy a kristályok képződését és növekedését t a ­ nulmányozza egyirányú áramló közegben. A fiatal k u t a t ó k t á m o g a t á s a keretében TÖBÖK Zoltán kolozsvári t a n á r az erdélyi h a v a s o k b a n végzett földtani és kőzettani vizsgálataihoz részesült segélyben 1943-ban ,,A vázlatos á t t e k i n t é s alapján is meg­ állapítható, hogy az OTT és az Alap a k é t világháború közötti tudománypolitika alig ismert és m é l t á n y o l t eredményeihez tar­ tozik . . . Viszonylag kisebb támogatások­ ból is kiemelkedő eredmények születtek. A kiválóságok mellett pedig sok fiatal t e ­ hetség pályafutását egyengették, így pél­ d á u l E B D E Y - G B Ú Z T i b o r é t , L E N G Y E L Bé­

láét és SZTBÓKAY K á l m á n é t . " Az egykori Alap és a m a i O T K A céljai megegyeznek, e g y a r á n t az a l a p k u t a t á s o k a t t á m o g a t j á k , ehhez u g y a n a z t a módszert használják. KASZAP András

A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó és Nyomda "Vállalat igazgatója A nyomdai munkálatokat az Akadémiai Kiadó és Nyomda "Vállalat végezte Felelős vezető: Zöld Ferenc igazgató Budapest, 1991. — Nyomdai táskaszám: 19577 Felelős szerkesztő: Hámor Géza Mßszaki szerkesztő: Sándor István Megjelent: 10,85 (A/5) ív terjedelemben H ü ISSN 0015 — 542X

SZERZŐTÁRSAINKHOZ ! Kérjük, hogy a Földtani Közlöny Szerkesztőbizottságához beküldött kéziratokat az alábbiak szerint szíveskedjenek elkészíteni: 1. Minden oldal (az esetleges apróbetűs szedések is) kettes sorközzel, soronként 5 0 leütés­ sel, 2 5 sorral készüljön. 2 . A fokozódó papírhiány m i a t t és a hosszú átfutási idő lerövidítése érdekében egy-egy cikk m a x . 15szabványoldal (lásd az 1. pontot) terjedelműlehet, beleértve a táblázatokat és az idegen nyelvű rezümé szövegét is, ami m a x . 2 — 3 gépelt oldal legyen. 3 . A cikkhez m a x . 8 — 1 0 á b r a tartozhat, a megfelelő feliratokkal és jelmagyarázattal (ez nem számít bele a 2 . p o n t b a n említett 1 5 oldalba). Az ábracímeket és a jelmagyará­ z a t o k a t külön (tehát nem a szövegben !) kérjük. Az á b r á k helye a szövegben megjelö­ lendő. 4 . Amennyiben fénykép-tábla melléklet szükséges, kérjük, hogy pl. egy ő s m a r a d v á n y vagy kristály (stb.) csak egy fényképen szerepeljen, a t á b l á k száma sem lehet t ö b b 5 — 8-nál. A fényképek minősége kliséképes kell legyen. 5. A gépelt szövegben a szerző által kívánt kiemeléseket kérjük ceruzával megjelölni, minden m á s megkülönböztetést (pl. csupa nagybetű stb.) mellőzni k é r ü n k . 6. A Földtani Közlönyben csak olyan cikket közlünk, amelyet megelőzőleg a Társulat fórumán előadtak és m e g v i t a t t a k . E z t a címhez tartozó lábjegyzetben minden esetben fel kell t ü n t e t n i . 7. A lektorok kijelölése a szerkesztőbizottság feladata. Mellékelt lektori véleményt nem veszünk figyelembe. 8. A szerkesztőbizottság csak a fentieknek megfelelő kéziratot fogad el. 9. Kérjük Szerzőtársainkat, szíveskedjenek a közlés céljából kívánt postacímüket (irányí­ tószámmal) megküldeni. T o v á b b á közölni pontos lakcímüket és személyi számukat, amely a d a t o k r a a szerzői díj kiutalásához van szükség. 1 0 . A k o r r e k t ú r á r a visszaküldött levonatokat javítás u t á n kérjük minden esetben D B . KASZAP A N D R Á S címére, és nem a Társulat titkárságára eljuttatni, ill. ajánlott külde­ m é n y k é n t postára adni ( 1 0 3 4 Budapest I I I . , Nagyszombat u. 2 5 . I I . 87.).

A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat igazgatója A nyomdai munkálatokat az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat végezte Felelős vezető: Zöld Ferenc Budapest, 1991. Nyomdai táskaszám: 18 890 Felelős szerkesztő: Hámor Géza Műszaki szerkesztő: Sándor István Megjelent: 7,70 (A/5) ív terjedelemben HU ISSN 0015 - 5 4 2 X

Ara: 36 Ft Előfizetési díj egy évre: 144 Ft

Felelős szerkesztő — Editor: HÁMOR GÉZA President of the Society Technikai szerkesztő — Technical editor: KASZAP ANDRÁS A szerkesztőbizottság tagjai — Editorial board: JÁMBOR ÁRON, KECSKEMÉTI TIBOR, KERTÉSZ PÁL, KLIBURSZKYNÉ VOGL MÁRIA, NÉMETH GUSZTÁV, NÉMEDI VARGA ZOLTÁN, SZEDERKÉNYI TIBOR, SZÉKYNÉ FUX VILMA, ZELENKA TIBOR

* A Társulat címe — Address of the Society: Magyarhoni Földtani Társulat H-1061 Budapest VI., Anker köz 1.

Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a P o s t a hírlapüzle­ teiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál ( H E L I R ) 1900, Buda­ pest X I I I . , Lehel u. 10/a, közvetlenül vagy postautalványon, valamint át­ utalással a P o s t a b a n k R t . 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Példányonként megvásárolható az Akadémiai Kiadó Stúdium Budapest V., Váci utca 22. és a Magiszter B u d a p e s t V., Városház utca 1. sz. a l a t t i köny­ vesboltjaiban. Előfizetési díj egy évre: 144 F t

Külföldön terjeszti a K U L T Ú R A Külkereskedelmi Vállalat, H-1389 Budapest, Pf. 149.

AKADÉMIAI

m

KIADÓ,

BUDAPEST