Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén Dr. Pálmai Ottó
Csákvár, 2007. május 29.
Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence
Új kihívások a mezőgazdasági termelésben
A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése elsődleges fontosságú. A mezőgazdaság ebben különös helyet foglal el, hiszen természeti erőforrásokat használ. A termőföld minden bizonnyal a legősibb, a legrégibb természeti erőforrásunk, termelőeszközünk. Ma már elsődleges igény a megfelelő mennyiségű és egészséges, jó minőségű élelmiszer előállítása, ami nem valósítható meg a talajvédelmi szakmai szempontok gyakorlati alkalmazása nélkül.
A termőföld helye és szerepe
A föld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld. A 2004. előtti EU-15-ök terület átlagában a termőföld részaránya közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 60%. A hazai természeti kincsek /erőforrások/ minimum negyede, de egyes szakértők szerint közel harmada a termőföld. A termőföld a legfontosabb természeti erőforrásunk.
Az 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1. 58. §
A talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása. A talaj védelme az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata.
59. § (2) A talajvédelmet közvetlenül a földhasználó valósítja meg. 61. §
A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztéstechnológiai és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.
Az 1994. évi LV. törvény a termőföldről 2. 62. § 64. §
Erodált, vagy erózióra hajlamos területeken a földhasználó köteles: A talajfedettséget jól szolgáló növeényeket termeszteni, Olyan művelésmódot alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását Nem megfelelő művelési ág/mód miatt veszélyeztetett területeken a művelési ágat/módot megváltoztatni A földhasználónak gondoskodnia kell…
Vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás folytatásáról, ha műtrágyát használ.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 156/2004. (X. 27.) FVM rendelete
az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet módosításáról Ötévente talajvizsgálati kötelezettség!
Mi a helyzet földhasználói oldalról?
A ’90-es évek eleji termőföld magánosítás, tagosítás szakmai problémái (osztatlan közös tulajdon, spekulatív tulajdonszerzés, talajvédelmi irányelvek érvényesítésének hiányosságai stb.) A földközelbe jutott személyek képzettségének, ismereteinek alacsony szintje, az új információk iránti igénytelenség A magántulajdon „szentsége”?! A szaktanácsadási tevékenység alacsony szintje, az állami szerepvállalás hiánya.
A mezőgazdasági tevékenység esetleges kedvezőtlen hatásai Levegő és globális klíma: - állattartó telepekről származó ammónia és metán emisszió - szakszerűtlen trágya és növényvédőszer használat Felszíni és felszín alatti vizek: - szakszerűtlen trágya tárolásból és trágyázásból adódó nitrát és foszfor szennyezés - vízkészletek kritikus csökkenése az öntözővíz túlhasználat miatt Talaj: - fizikai (erózió, defláció, tömörödés, belvizesedés), - kémiai (savanyodás, szikesedés, nehézfém-szennyezés), - biológiai (szervesanyag és a talajélet csökkenése) degradáció Tájkép: Tájkép degradációja, pl.: mezővédő erdősávok szerepe Biológiai sokféleség és természeti értékek: - természeti elemek (víz, levegő, talaj) szennyeződése csökkenti a biodiverzitást - a szakszerűtlen termelés, de a termelés felhagyása is az élőhelyek, a flóra és a fauna degradációját okozhatja
A fejlett mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos elvárások
Jó minőségű, teljes értékű és biztonságosan fogyasztható élelmiszer előállítása. A közvetlen termelési feladatok és feltételek mellett biztosítani kell: – környezetvédelmi – ökológiai – jóléti és – szociális elvárásokat és feltételeket is. Tehát a mezőgazdaságnak ma már multifunkcionális feladatokat együttesen kell ellátnia és biztosítania kell ökoszociális szolgáltatásokat is.
A különböző szempontok összevetésével 3 földhasználati forma alakul ki
Intenzív termelési adottságú területek – az agrártermelés központjai Extenzív termelési adottságú területek – a mezőgazdaság termelési funkciói mellett a talaj-, a vízvédelem, a foglalkoztatás, ökológiai szempontok stb. egyaránt fontosak) Védelmi funkciójú területek – a termelési funkció háttérbe szorul a természet-, tájvédelmi szempontok, a biodiverzitás védelme érdekében, lehetővé téve a fenntartást, értéknövekedést
Agrár-környezetgazdálkodás Az Európai Unió a XX. század végén egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul. A gazdaság, a környezet és a társadalom céljait egyszerre kell szolgálnia az új politikai irányzatnak, így hosszútávon is „fenntarthatónak” kell lennie. A fenntartható mezőgazdasági fejlesztés egyik döntő eleme a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása /Agenda 21/. Magyarország a csatlakozó országok közül elsőként kötelezte el magát az EU agrár-környezetgazdálkodási rendszerének teljes körű átvétele és alkalmazása mellett. A 2078/92. számú Tanácsi Rendelettel, illetve a 1257/1999. számú vidékfejlesztési EU tanácsi rendeletével összhangban lett kialakítva a 2253/1999. (X.7.) Kormány határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról.
Topográfia
Állattartás
Számosállat / keletkezett istállótrágya [tonna] Csákberény Csákvár Gárdony Kápolnásnyék Lovasberény Pátka Pázmánd Székesfehérvár(-Kisfalud) Velence Vereb Zámoly
148,5 / 90 2289,54 / 46418 175,1 / 220 1178,79 / 2882 1472,42 / 16228 514,06 / 18115,2 311,05 / 162 3071,08 / 20800 146,6 / 1100,5 253 / 150 294,36 / 507
Hígtrágya-hasznosítás
Terület [ha] Csákberény Csákvár Gárdony Kápolnásnyék Lovasberény Nadap Pákozd Pázmánd Székesfehérvár(-Kisfalud) Velence Vereb Zámoly
5,32 271,52 369,0 109,86 270,44 4,6 0,82 17,0 496,0 207,5 1,0 88,19
Szennyvíziszap-hasznosítás
Terület [ha] / mennyiség [m3] Csákvár Gárdony
30 / 6600 13 / 2000
Talajtípusok
50% 20% 7% 7% 4% 3%
mészlepedékes csernozjom talaj rendzina réti talaj agyagbemosódásos barna erdőtalaj Ramann-féle barna erdőtalaj csernozjom barna erdőtalaj
Földhasználat
64% 24% 8% 4%
mezőgazdasági terület természetes vegetáció urbanizált terület víz
Lejtőviszonyok
79% 17% 3% 1% ...
sík (0-5%) enyhén lejtős (5-12%) lejtős (12-17%) enyhén meredek (17-25%) meredek (>25%)
Golfpálya – lesz – Csákberénynél 1.
Golfpálya – lesz – Csákberénynél 2.
Következtetések A hazai mezőgazdaság intenzifikálása kb. 10-15 évvel később kezdődött, mint a nyugat-európai országoké, majd 1990-től sokkal extenzívebbé vált a kívánatosnál. Ez igaz: – a kemikáliák felhasználására és – az állatlétszám alakulására is. A mezőgazdaság mint potenciális szennyező érdemben csak a hígtrágyás trágyatárolásnál jöhet szóba, mint pontszerű szennyezés. Fentiekből adódóan talajaink kifejezetten „tisztának tekinthetők”, emiatt kiváló minőségű élelmiszerek előállításának nincs akadálya /élelmiszer-biztonság/. Ezt az egyértelműen előnyös helyzetet feltétlenül ki kellene használnunk, de ez már nem szakmai kérdés, hanem agrárpolitika.
Paracelsus (1493–1541) svájci orvos és polihisztor: „Minden méreg. Egyedül az adagolás teszi, ha valami nem méreg.”
„A Föld képes kielégíteni mindenki igényét, de nem képes kielégíteni mindenki mohóságát.” Ghandi
Köszönöm a figyelmet!
