Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is inkább csak sejtelmes és megfoghatatlan, amitől az ember jobb, ha távol tartja magát.
Vagy mégsem?
A mai értelemben vett fizika - számos előzmény után főleg a görögöknél és a reneszánsz idején - a 16-17. században alakult ki.
Ezzel kapcsolatban számos nevet lehet említeni (Kopernikusz, Torricelli, Kepler), mégis Galilei és Newton nevét és szerepét kell különösen kiemelnünk, akik munkásságukkal a tulajdonképpeni fizikát és valójában
természettudományt, a természettudományos valóságközelítést megalapozták.
A természet jelenségeire vonatkozó minden ismeretünk forrása a MEGFIGYELÉS, a KÍSÉRLET és a MÉRÉS. És ez jelentős különbség az előzményekkel és elődökkel szemben.
Jól ismert, hogy a fizika (és a természettudományok általában) objektívek, vagy legalább is objektivitásra törekszenek. Igyekeznek olyan módszereket, ellenőrzési lehetőségeket kidolgozni, hogy az eredmények ne függhessenek a kutatók hangulatától, szubjektív érzéseitől, személyes körülményeiktől és kultúrájuktól. Ezért nincs külön japán vagy angol fizika, mert a "fizika nyelve" és törvényei ugyanazok bármely országban.
A fizika másként, más oldalról közelíti meg tárgyát, mint más tantárgyaink. A dolgok lényegét, alapjait keresi. Ebből következik, hogy másként is kell tanulni. Viszonylag kevés a memorizálandó anyag mennyisége (de azt nagyon precízen és sziklaszilárdan kell tudni), viszont a szokásosnál sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a problémamegoldásra.
Bár a fizika megbízható adatokra támaszkodik és objektivitásra törekszik, mégsem száraz és unalmas, nem lehet meg intuíció és fantázia nélkül.
Az igazi tudomány (fizika!), illetve tudás soha sem lehet beképzelt. Tudatában van annak, hogy jelenlegi tudásunk "nem a végső szó" a természet megismerésében, hogy számos jelenség van, amelyekre vonatkozólag ismereteink még tisztázásra, kiegészítésre várnak és minden bizonnyal ugyancsak számos jelenség van, amelyeket ma még egyáltalán nem ismerünk.
A relativitáselmélettel, a kvantummechanikával és a káosz jelenségeinek megismerésével, egész világfelfogásunk megváltozott. Biztosak lehetünk abban, hogy ötven vagy száz év múlva hasonlóan fognak utódaink visszatekinteni jelenlegi tudásunkra, mint ahogy mi nézünk vissza elődeinkére.
Nehéz lenne mindazt elsorolni, amit a fizika (és a természettudomány) adott az emberiségnek mindenekelőtt kulturális javakban, az emberi kultúra formálásában és előre vitelében.
„A fizika tipikusan berendezés orientált tudományág, leginkább a Forma 1-hez lehetne hasonlítani. Ha egy fizikus valamin dolgozni akar, azt nem tudja megvenni a boltban, ezért először meg kell terveznie az eszközöket hozzá. Az autóversenyzéshez is előbb meg kell alkotni a kocsit, csak aztán lehet vele száguldozni.”
A természetben megfigyelhető jelenségek leírásán túl a tanulók a fizikaórákon sajátíthatják el a kísérletezés alapelemeit és érthetik meg azt, hogy a természettudományok igen fontos módszere a kísérletezés és a megfigyelés.
Mi, jelenkori emberek, valóságunknak csupán 5 százalékát tudjuk érzékelni, és hogy minden technikai felszereltségünk ellenére sem tudunk a maradék 95 százalékról semmit. Pedig ez a felfoghatatlan 95 százalék rejti a választ valamennyi megoldatlan kérdésünkre.
A tudomány több száz éve nagyszerű lehetőségeket jelent az életminőség javításának, az átlagéletkor meghosszabbításának és az életszínvonal emelésének terén.
Kutatási eredményeik alapjaiban határozzák meg az emberi életet, korábban elképzelhetetlen mértékű beavatkozást jelenthetnek abba, amit most embernek, emberinek nevezünk. Ami történik körülöttünk egyszerre felemelő és izgalmas, érdekes és felkavaró és sokak szerint veszélyes is.
Hihetetlen módon gyorsuló világunkban a tudományos kutatások révén a fejlődés irama is frenetikussá vált. A teljes megértéshez sosem érünk el, de a világ működésének bizonyos részleteibe egyre jobban belelát már az ember.
„A fizika nem tények halmaza, hanem gondolkodásmód: abban segít, hogy egy problémát meg tudjunk fogalmazni. Arra tanít, hogy egyszerű elemekből modellezzünk”
Diákjaink mosolygós arca mutatja, az általános iskolás tanulók általában érdeklődéssel és aktívan közelednek a természettudományokhoz, így a fizikai jelenségekhez is.
A várt eredmény pedig garantált, hiszen a matematika és fizika tanulása egyszerre bevezetés a tudományok csodálatos világába, és fölöttébb szórakoztató is!
